Tengerentúli országok és területek (TOT-ok)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 198-204. cikkei elismerik, hogy az Európai Unió négy országa (Dánia, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság (1)) különleges kapcsolatokat tart fenn egyes tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-okkal).

Az EU és ezen országok és területek közötti kapcsolatok alapját - amely országok és területek közül mind a 25 a világ óceánjain elszórtan található sziget - sokkal inkább az uniós jog, mint a szóban forgó uniós országok alkotmányos joga képezi. A tengerentúli országok és területek állampolgárai uniós polgárok.

A 2013. évi tengerentúli társulási határozat célja az EU és a tengerentúli országok és területek közötti kapcsolatok korszerűsítése, valamint a globális kereskedelmi mintázatok és az éghajlatváltozáshoz és a környezetvédelemhez hasonló aggályok figyelembevétele. A határozat célja - a fejlesztési együttműködéseken túllépve - a közös érdekeken és értékeken alapuló kapcsolat kiépítése, a fenntartható fejlődés céljait szem előtt tartva.

Noha a tengerentúli országokban és területeken nincsenek hatályban uniós jogszabályok, a tengerentúli társulási határozat meghatározza a társulás részletes szabályait és eljárásait.

Az EU a tengerentúli társulási határozat szerint pénzügyi támogatást nyújt a tengerentúli országok és területek fejlesztési stratégiáihoz. A tengerentúli országok és területek az Európai Fejlesztési Alap révén jutnak finanszírozáshoz, továbbá jogosultak az EU általános költségvetéséből támogatott programokban való részvételre is.

LÁSD MÉG:

• Európai Fejlesztési Alap
• EUR-Lex összefoglaló az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (2013. évi tengerentúli társulási határozat)
• Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) honlapja
• A legkülső régiók és a TOT-ok (tengerentúli országok és területek) az Európai Bizottság honlapján

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.