Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Uniós környezetvédelmi politika
Az Európai Unió (EU) működéséről szóló szerződés 191. cikkén alapuló uniós környezetvédelmi politika célja a környezet megőrzése, megóvása és minőségének javítása, valamint az emberi egészség védelme. Középpontjában áll még a természeti erőforrások körültekintő és észszerű módon történő felhasználása, továbbá hozzájárul a regionális vagy globális környezetvédelmi problémákkal – például az éghajlatváltozással és a biodiverzitás csökkenésével – szembeni küzdelmet célzó intézkedések nemzetközi szintű előmozdításához. Alapja az elővigyázatossági, megelőző célú fellépés, a forrásnál történő korrigálás és a szennyező fizet elve.
A környezetvédelmi politika keretén belül a levegő- és vízszennyezés, a természet védelme és helyreállítása, a hulladékgazdálkodás és az éghajlatváltozás tartozik az EU hatáskörébe. A szubszidiaritás elve azonban adóügyekben, továbbá a területrendezés és a földhasználat, illetve a mennyiségi vízkészlet-gazdálkodás terén korlátozza az uniós fellépés hatókörét.
Az uniós környezetvédelmi szakpolitikákat úgy alakították ki, hogy felgyorsítsák az átmenetet egy fenntartható, innovatív és körforgásos gazdaság felé, amely óvja, megbecsüli és helyreállítja a biodiverzitást, és minimalizálja a környezettel összefüggő egészségügyi kockázatokat. E szakpolitikák célja, hogy fokozzák az EU ellenálló képességét, valamint függetlenítsék a növekedést az erőforrás-felhasználástól.
Az Európai Bizottság 2019 decemberében elfogadta az európai zöld megállapodást, azaz az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás kezelésére létrehozott ütemtervet. Az ütemterv az alábbi célkitűzések révén igyekszik korszerűvé, erőforrás-hatékonnyá és versenyképessé tenni az Unió gazdaságát:
- az erőforrások hatékony felhasználásának ösztönzése;
- egy tiszta, körforgásos gazdaságra való áttérés;
- a biodiverzitás helyreállítása; és
- a környezetszennyezés csökkentése.
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program (2022) 2030-ig irányítja a környezetvédelmi és éghajlat-politika kialakítását és végrehajtását.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
- Biológiai sokféleség
- Körforgásos gazdaság
- Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggő fellépések
- Ökoszisztéma
- Ökoszisztéma-szolgáltatások
- Környezeti felelősség
- Natura 2000
- Természetvédelem
- Párizsi Megállapodás
- Az elővigyázatosság elve
- Vidékfejlesztés
- A zaj értékelése és kezelése (összefoglaló)
- Éghajlatváltozás — az EU által megerősített párizsi megállapodás (összefoglaló)
- Európai klímarendelet (összefoglaló)
- A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (összefoglaló)
- Az EU 2030-ig szóló környezetvédelmi cselekvési programja (összefoglaló)
- Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) — az EU vegyi anyagokra vonatkozó rendelete (összefoglaló)
- Európai zöld megállapodás (összefoglaló)
- Az EU hulladékgazdálkodási jogszabálya (összefoglaló)
- Ipari kibocsátások (összefoglaló)
- Hulladéklerakók (összefoglaló)
- Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak legmegfelelőbb kezelése (összefoglaló)
- A szennyező fizet elve és a környezeti felelősség (összefoglaló)
- Környezetvédelmi stratégiák és cselekvési tervek (Európai Bizottság)
- A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó környezetvédelmi cselekvési program (Európai Bizottság).