Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem

A humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem az Európai Unió (EU) külső fellépéseinek részét képezi (és az Európai Unióról szóló szerződés [EUSZ] 21. cikke rendelkezik róla). Ezen belül az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében az Unió célja, hogy segítséget nyújtson a természeti vagy ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak.

Az emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség alapvető humanitárius elvein alapuló humanitárius fellépés célja, hogy eseti támogatást, segítséget és védelmet nyújtson a nem uniós országok lakosainak, akiket természeti vagy ember okozta katasztrófák sújtanak.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 214. cikke az Unió humanitárius segítségnyújtási műveleteinek, valamint az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásának az alapja.

A humanitárius segítségnyújtás szabályait, beleértve annak finanszírozási eszközeit is, az 1257/96/EK tanácsi rendelet (a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet) írja elő. A humanitárius segítségnyújtás általános politikai keretét a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus (2007) határozza meg. 2021 márciusában az Európai Bizottság elfogadott egy közleményt az uniós humanitárius segítségnyújtásról, amely az „új kihívásokat és a régi elveket” tartalmazza. Olyan intézkedéssorozatra tesz javaslatot, amely megerősíti az Unió globális humanitárius munkáját annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvány által súlyosbított, jelentősen megnövekedett humanitárius szükségleteket ki tudja elégíteni.

A polgári védelem hatásköre az EUMSZ 196. cikkén alapul, és az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM) létrehozásáról szóló 1313/2013/EU határozat rendelkezik róla. A közelmúltban a határozat két módosítására is sor került, azzal a céllal, hogy megerősödjön az Unió kollektív képessége a katasztrófák megelőzésére, a katasztrófákra való felkészülésre és reagálásra, valamint – legújabb fejleményként – a Covid19-válsághoz hasonló, határokon átnyúló következményekkel járó jövőbeni válságokra, például a COVID19-válságra való gyorsabb és hatékonyabb reagálásra. Míg az uniós polgári védelmi együttműködés az Unió belső politikái és fellépései körébe tartozik, az UCPM igen fontos külső elem, amely a nem uniós országokat érintő katasztrófák esetén is aktiválható.

A humanitárius segítségnyújtásért és a polgári védelemért az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (ECHO) felel. Ez a főigazgatóság az Unió humanitárius adományozójaként, valamint az UCPM-en keresztül a polgári védelmi műveletek uniós szintű koordinátoraként és segítőjeként működik.