Csalás és korrupció

A csalás és a korrupció komoly veszélyt jelent az Európai Unió (EU) biztonságára és pénzügyi érdekeire. Az uniós pénzügyi érdekek védelme az EU-intézmények egyik prioritása, egyrészt az adófizetők pénzének lehető legjobb felhasználása érdekében, másrészt a szervezett bűnözés és a terrorizmus visszaszorítása végett – a korrupció ugyanis ezeknek a melegágya.

Az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás és bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke, amely az EU-t és tagállamait megbízza az EU költségvetésének védelmével.

Uniós szinten az Európai Csalás Elleni Hivatal:

• független adminisztratív vizsgálatokat folytat minden olyan csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenység kivizsgálására, amely az uniós forrásokat vagy az EU bevételeit érinti – ezáltal gondoskodik arról, hogy az uniós adófizetők pénze olyan projekteket szolgáljon, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és előmozdítják a gazdasági növekedést Európában;
• kivizsgálja az EU alkalmazottai, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegéseket – ezzel pedig növeli az uniós intézményekbe vetett általános bizalmat;
• a Bizottság szolgálataként kidolgozza a csalás elleni uniós szakpolitikai intézkedéseket.

Az (EU) 2017/1939 rendelet létrehozta az Európai Ügyészséget, az első olyan uniós szervet, amely kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az EU pénzügyi érdekeit sértő, csalásnak, illetve korrupciónak minősülő bűncselekményeket.

Az Európai Bizottság a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságon, valamint a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságon keresztül uniós és nemzetközi szinten egyaránt felveszi a küzdelmet a korrupcióval szemben.

A korrupció üzleti bizonytalanságot teremt, eltántorítja a befektetőket a beruházásoktól, valamint akadályozza az egységes piac zökkenőmentes működését. Végül pedig, de nem utolsósorban aláássa a kormányokba, a közjogi intézményekbe és általában a demokráciába vetett bizalmat.

Az uniós intézmények célja az, hogy:

• egyszerűsítsék és korszerűsítsék a korrupció ellen ható jogi szabályozást;
• az európai szemeszter részeként nyomon kövessék a tagállamok korrupció elleni erőfeszítéseinek alakulását;
• finanszírozással, technikai segítségnyújtással és a tapasztalatok megosztásával támogassák a tagállami korrupcióellenes intézkedések megvalósítását.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdése a korrupciót „uniós dimenziójú bűncselekménynek” minősíti, és a különösen súlyos, több államra kiterjedő bűncselekmények közé sorolja. 

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó területeken szabályozási minimumokat állapítsanak meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan. Ez arra az esetre vonatkozik, amikor az adott területen az uniós politika eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi rendelkezéseinek közelítése. E cikk alapján az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelvet.