EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Csalás és korrupció

A csalás és a korrupció komoly veszélyt jelent az Európai Unió biztonságára és pénzügyi érdekeire. Az uniós pénzügyi érdekek védelme az EU-intézmények egyik prioritása, egyrészt az adófizetők pénzének a lehető legjobb felhasználása érdekében, másrészt a szervezett bűnözés és a terrorizmus visszaszorítása végett – a korrupció ugyanis ezeknek a melegágya.

Az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás és bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke, amely az EU-t és tagállamait megbízza az EU költségvetésének védelmével.

Uniós szinten az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF):

  • független adminisztratív vizsgálatokat folytat minden olyan csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenység kivizsgálására, amely az uniós forrásokat vagy az EU bevételeit érinti – ezáltal gondoskodik arról, hogy az uniós adófizetők pénze olyan projekteket szolgáljon, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és előmozdítják a gazdasági növekedést Európában;
  • kivizsgálja az EU alkalmazottai, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegéseket – ezzel pedig növeli az uniós intézményekbe vetett általános bizalmat;
  • a Bizottság szolgálataként kidolgozza a csalás elleni uniós szakpolitikai intézkedéseket.

Amint az EU 2017/1939 rendelettel összhangban létrejön az Európai Ügyészség, az első olyan uniós szerv lesz, amely kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az EU pénzügyi érdekeit sértő, csalásnak, illetve korrupciónak minősülő bűncselekményeket.

Az Európai Bizottság a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága révén száll szembe mind az uniós, mind a nemzetközi szintű korrupcióval.

A korrupció üzleti bizonytalanságot teremt, eltántorítja a befektetőket a beruházásoktól, valamint akadályozza az egységes piac zökkenőmentes működését. Végül pedig, de nem utolsósorban aláássa a kormányokba, a közintézményekbe és végeredményben a demokráciába vetett bizalmat.

Az uniós intézmények célja az, hogy:

  • egyszerűsítsék és korszerűsítsék a korrupció ellen ható jogi szabályozást;
  • nyomon kövessék az európai szemeszter részeként a korrupció elleni erőfeszítések alakulását az uniós országokban;
  • finanszírozással, technikai segítségnyújtással és a tapasztalatok megosztásával támogassák a tagállami korrupcióellenes intézkedések megvalósítását.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdése a korrupciót „uniós dimenziójú bűncselekménynek” minősíti, és a különösen súlyos, több államra kiterjedő bűncselekmények közé sorolja.