C‑474/10. sz. ügy

Department of the Environment for Northern Ireland

kontra

Seaport (NI) Ltd és társai

(a Court of Appeal in Northern Ireland [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 2001/42/EK irányelv – 6. cikk – Olyan hatóság konzultáció céljára történő kijelölése, amelyet érinthetnek a tervek és programok végrehajtásának környezetre gyakorolt hatásai – Konzultációs hatóság lehetősége tervek vagy programok készítésére – Külön hatóság kijelölésére irányuló kötelezettség – A hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatásával és a velük történő konzultációval kapcsolatos részletes teendők”

Az ítélet összefoglalása

1.        Környezet – Bizonyos tervek és programok környezeti hatásvizsgálata – 2001/42 irányelv – Konzultációk – Konzultációs hatóság

(2001/42 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (3) bekezdés)

2.        Környezet – Bizonyos tervek és programok környezeti hatásvizsgálata – 2001/42 irányelv – Konzultációk – A tagállam azon kötelezettsége, hogy megfelelő határidőt biztosítson a hatóságoknak és az érintett nyilvánosságnak véleményük kifejtésére – Terjedelem

(2001/42 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés)

1.        Olyan körülmények között, amikor egy tagállam területének decentralizált hatáskörökkel rendelkező valamely része vonatkozásában egyetlen hatóságot jelöltek ki a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése alapján, e rendelkezés nem követeli meg az annak értelmében vett másik konzultációs hatóság létrehozását vagy kijelölését, amennyiben azon hatóságon belül, amely a környezetvédelem terén főszabály szerint konzultációra köteles, és erre kijelölésre került, olyan módon szervezték meg a feladatmegosztást, hogy annak valamely belső igazgatási egysége tényleges önállóságot élvez, ami különösen azt jelenti, hogy saját adminisztratív és személyi erőforrásokkal rendelkezik, és így képes az ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében vett konzultációs hatóságokra ruházott feladatkör betöltésére, és különösen arra, hogy objektív véleményt adjon az azon hatóság által megvalósítani kívánt tervről vagy programról, amelyhez tartozik.

(vö. 41., 43. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése akként értelmezendő, hogy az nem követeli meg, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabály pontosan meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az e cikk (3) és (4) bekezdése értelmében kijelölt hatóságok és azon nyilvánosság, amely érintett vagy feltehetőleg érintve lesz, kifejthetik véleményüket egy adott terv‑ vagy programtervezetet, valamint a környezeti jelentést illetően, és következésképpen az említett (2) bekezdéssel nem ellentétes, ha e határidőket a tervet vagy programot kidolgozó hatóság esetenként állapítja meg. Ez utóbbi helyzetben azonban, ugyanezen (2) bekezdés megköveteli, hogy egy adott terv vagy program tekintetében az e hatóságokkal és e nyilvánossággal történő konzultáció céljából ténylegesen megállapított határidő elegendő legyen, és így ez utóbbiak számára hathatós lehetőséget biztosítson arra, hogy megfelelő határidőn belül kifejthessék véleményüket e terv‑ vagy programtervezetet, valamint az arra vonatkozó környezeti jelentést illetően.

(vö. 50. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2011. október 20.(*)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 2001/42/EK irányelv – 6. cikk – Olyan hatóság konzultáció céljára történő kijelölése, amelyet érinthetnek a tervek és programok végrehajtásának környezetre gyakorolt hatásai – Konzultációs hatóság lehetősége tervek vagy programok készítésére – Külön hatóság kijelölésére irányuló kötelezettség – A hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatásával és a velük történő konzultációval kapcsolatos részletes teendők”

A C‑474/10. sz. ügyben

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Court of Appeal in Northern Ireland (Egyesült Királyság), a Bírósághoz 2010. szeptember 29‑én érkezett, 2010. szeptember 27‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a Department of the Environment for Northern Ireland

és

a Seaport (NI) Ltd,

a Magherafelt District Council,

az F P McCann (Developments) Ltd,

a Younger Homes Ltd,

a Heron Brothers Ltd,

a G Small Contracts,

a Creagh Concrete Products Ltd

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: J.‑C. Bonichot tanácselnök, K. Schiemann, L. Bay Larsen, C. Toader (előadó) és E. Jarašiūnas bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében S. Ossowski, meghatalmazotti minőségben, segítője: J. Maurici barrister,

–        a dán kormány képviseletében S. Juul Jørgensen, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében P. Oliver és A. Marghelis, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2011. július 14‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27‑i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 197., 30. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 157. o.) 6. cikkének az értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a Department of the Environment for Northern Ireland (Észak-Írország Környezetvédelmi Minisztériuma; a továbbiakban: Department of the Environment), illetve a Seaport (NI) Ltd (a továbbiakban: Seaport), valamint a Magherafelt District Council, az F P McCann (Developments) Ltd, a Younger Homes Ltd, a Heron Brothers Ltd, a G Small Contracts és a Creagh Concrete Products Ltd között, az Észak-Írország területére vonatkozó „Draft Northern Area Plan 2016” és „Draft Magherafelt Area Plan 2015” elnevezésű fejlesztési tervtervezetek érvényességével kapcsolatban folyamatban lévő jogvitákban terjesztették elő.

 Jogi háttér

 A 2001/42 irányelv

3        A 2001/42 irányelv (14), (15), (17) és (18) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„(14) Abban az esetben, ha ez az irányelv környezeti vizsgálatot ír elő, környezeti jelentést kell készíteni, amely tartalmazza az ebben az irányelvben meghatározott lényeges információkat, amelyek azonosítják, leírják és értékelik a terv vagy program megvalósításának valószínűleg jelentős környezeti hatásait és az ésszerű alternatívákat, figyelembe véve a terv vagy program célkitűzéseit és földrajzi hatályát; […]

(15)      Az átláthatóbb döntéshozatal elősegítése, illetve a vizsgálathoz rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megbízhatóságának biztosítása érdekében elő kell írni, hogy a környezeti felelősségük folytán érintett hatóságokkal és a nyilvánossággal a tervek és programok vizsgálata során konzultáljanak, illetve kitűzzék a megfelelő határidőket, kellő időt hagyva a konzultációra, beleértve a véleménynyilvánítást is.

[…]

(17)      A környezeti jelentést, és az illetékes hatóságok, illetve a nyilvánosság által kifejtett véleményt, továbbá valamennyi határokon átnyúló konzultáció eredményeit figyelembe kell venni a terv vagy program kidolgozásakor, illetve elfogadását vagy jogalkotási eljárásra történő benyújtását megelőzően.

(18)      A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy abban az esetben, ha valamely tervet vagy programot elfogadtak, erről tájékoztassák az illetékes hatóságokat és a nyilvánosságot, és a vonatkozó információkat bocsássák azok rendelkezésére.”

4        Az irányelv egyik alapvető célja, amint 1. cikkéből kitűnik, hogy a környezetre valószínűleg jelentős hatással járó terveket és programokat azok kidolgozása során és elfogadása előtt környezeti vizsgálatnak vessék alá.

5        A 2001/42 irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

a)      tervek és programok: azok a tervek és programok, beleértve az Európai Közösség által közösen finanszírozottakat is, illetve ezek bármely módosítása:

–        amelyeket valamely nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságnak kell kidolgoznia, illetve elfogadnia, illetve amelyeket valamely hatóság dolgoz ki parlamenti vagy kormány általi jogalkotási eljárás útján történő elfogadásra, valamint

–        amelyeket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések írnak elő”.

6        Ugyanezen irányelv „Környezeti jelentés” címet viselő 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Abban az esetben, ha a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében környezeti vizsgálatra van szükség, környezeti jelentést készítenek, amelyben azonosítják, leírják és értékelik a terv vagy program, valamint – a terv vagy program célkitűzéseit és földrajzi hatályát figyelembe vevő – ésszerű alternatívák megvalósításának valószínűsíthető jelentős környezeti hatásait. Az e célból biztosítandó információkat az I. melléklet tartalmazza.

(2)      Az (1) bekezdés értelmében elkészített környezeti jelentés tartalmazza az ésszerűen előírható valamennyi információt, figyelembe véve a jelenlegi ismereteket és vizsgálati módszereket, a terv vagy program tartalmát és részletességi fokát, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyét, továbbá – a vizsgálat felesleges ismétlésének elkerülése érdekében – azt, hogy e folyamat különböző szintjein egyes kérdéseket lehet‑e ennél megfelelőbben vizsgálni.

(3)      A tervek és programok környezeti hatására vonatkozó, a döntéshozatal más szintjeiről, illetve egyéb közösségi jogszabályok révén rendelkezésre álló, vonatkozó információk felhasználhatók az I. mellékletben említett információk biztosításához.

(4)      A 6. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal a környezeti jelentésben szerepeltetendő információk körének és részletességi fokának meghatározásakor konzultálni kell.”

7        A 2001/42 irányelv „Konzultációk” címet viselő 6. cikke előírja:

„(1)      A terv- vagy programtervezetet és az 5. cikknek megfelelően elkészített környezeti jelentést az e cikk (3) bekezdésében említett hatóságok, illetve a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

(2)      A (3) bekezdésben említett hatóságok és a (4) bekezdésben említett nyilvánosság részére korai és hathatós lehetőséget biztosítanak arra, hogy megfelelő határidőn belül kifejthessék véleményüket a terv- vagy programtervezetet és az ahhoz mellékelt környezeti jelentést illetően, azt megelőzően, hogy a tervet vagy programot elfogadnák, illetve jogalkotási eljárásra terjesztenék be.

(3)      A tagállamok azokat a hatóságokat jelölik ki konzultációra, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán a tervek és programok megvalósításának környezeti hatásai valószínűleg érintenek.

(4)      A tagállamok határozzák meg, hogy mit értenek a (2) bekezdés szerinti nyilvánosság fogalma alatt, beleértve azt a nyilvánosságot, amely az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó döntéshozatalban érintett, vagy feltehetőleg érintve lesz, illetve érdekelt, továbbá az illetékes nem kormányzati szervezeteket, például a környezetvédelmet elősegítő és egyéb érdekelt szervezeteket.

(5)      A hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatásával és a velük történő konzultációval kapcsolatos részletes teendőket a tagállamok határozzák meg.”

8        Ugyanezen irányelv „Döntéshozatal” című 8. cikke ekként rendelkezik:

„Az 5. cikknek megfelelően elkészített környezeti jelentést, a 6. cikk értelmében kifejtett véleményeket és a 7. cikk értelmében történt bármely, határokon átnyúló konzultáció eredményeit figyelembe veszik a terv vagy program kidolgozása során és annak elfogadását, illetve jogalkotási eljárásra bocsátását megelőzően.”

9        Az említett irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamely terv vagy program elfogadása során az ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett hatóságokat, valamint, többek között a nyilvánosságot tájékoztassák e tekintetben, és különösen, rendelkezésükre bocsássák az elfogadott tervet vagy programot, valamint egy összefoglaló ismertetést arról, hogy a környezeti szempontokat abba hogyan illesztették be. Ugyanezen irányelv 10. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok biztosítják a tervek és programok végrehajtása jelentős környezeti hatásainak folyamatosan figyelemmel kísérését azért, hogy korai szakaszban azonosíthassák az előre nem látható kedvezőtlen hatásokat és esetlegesen megtehessék a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

10      A 2001/42 irányelv 13. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak legkésőbb 2004. július 21‑ig hatályba kell léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

 A nemzeti jog

11      Az irányelvet a tervek és programok észak-írországi környezeti vizsgálatáról szóló 2004. évi rendelet (Environmental Assessment of Plans and Programmes [Northern Ireland Regulations 2004; a továbbiakban: 2004. évi rendelet) ültette át az észak-írországi jogba.

12      A 2001/42 irányelv 6. cikkének (3) bekezdését a 2004. évi rendelet 4. cikke ültette át. E cikknek az alapjogvita szempontjából releváns része a következőképpen rendelkezik:

„Konzultációs szerv

(1)      A (2) bekezdésre is figyelemmel e rendelet alkalmazásában a konzultációs szerv a Department of the Environment.

(2)      Amikor a Department of the Environment a felelős hatóság egy terv vagy program vonatkozásában, ezzel egy időben nem gyakorolhatja [a 2004. évi rendeletben] foglalt konzultációs szervi feladatait ezzel a tervvel vagy programmal kapcsolatban, és a jelen rendelet következő rendelkezéseiben foglalt, a konzultációs szervre vonatkozó hivatkozásokat ennek megfelelően kell értelmezni.”

13      A 2004. évi rendelet 11. cikkének (1) és (5) bekezdése előírja, egyrészt, hogy abban az esetben, ha környezeti vizsgálatra van szükség, a „felelős hatóság” környezeti jelentést készít, vagy biztosítja annak elkészítését, másrészt pedig, hogy „a környezeti jelentésben szerepeltetendő információk körének és részletességi fokának meghatározásakor konzultálni köteles a konzultációs szervvel”.

14       A 2001/42 irányelv 6. cikkének (2) bekezdését a 2004. évi rendelet 12. cikke ültette át. Ez utóbbi cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Minden terv- vagy programtervezetet, amelyhez a 11. cikk értelmében környezeti jelentés készült, és az ahhoz tartozó környezeti jelentést (a továbbiakban: releváns dokumentumok) e cikk következő rendelkezéseinek megfelelően hozzáférhetővé kell tenni a konzultációs szerv és a nyilvánosság számára.

(2)      A releváns dokumentumok elkészültét követően a felelős hatóságnak a lehető leghamarabb meg kell küldenie azok másolatát a konzultációs szerv számára, és kérnie kell, hogy az a releváns dokumentumokkal kapcsolatos véleményét meghatározott határidőn belül közölje.

(3)      A felelős hatóság továbbá:

a)      köteles a releváns dokumentumok elkészültétől számított 14 napon belül az (5) bekezdéssel összhangban olyan közleményt közzétenni, vagy biztosítani annak közzétételét,

i.      amely tartalmazza a terv, program vagy módosítás címét;

ii-      amely tartalmazza azt a címet (amely tartalmazhat egy weboldalt is), ahol a releváns dokumentumok másolata megtekinthető, vagy ahonnan másolat igényelhető;

iii.      amely felhív a releváns iratokkal kapcsolatos véleménynyilvánításra;

iv.      amely tartalmazza azt a címet, amelyre, valamint azt az időszakot, amelyen belül a véleményeket meg kell küldeni;

b)      köteles a székhelyén hozzáférhetően megőrizni a releváns dokumentumok másolatát, hogy a nyilvánosság azokat a rendes nyitvatartási időben és ingyenesen megtekinthesse, és

c)      köteles közzétenni a releváns dokumentumok másolatát a hatóság weboldalán.

(4)      A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjának iv. alpontjában foglalt határidőnek olyan hosszúnak kell lennie, amely biztosítja azok számára, akikre a felhívás kiterjed, a releváns dokumentumok kapcsolatos véleménynyilvánítás korai és hathatós lehetőségét.

(5)      A (3) bekezdés a) pontja szerinti közleményt oly módon kell közzétenni, amely biztosítja, hogy a közlemény tartalma valószínűsíthetően eljusson ahhoz nyilvánossághoz, amely a terv vagy program által érintett, feltehetőleg érintve lesz, illetve abban érdekelt.

[…]”

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15      Az alapügy tényállásának idején a Department of the Environment négy végrehajtási ügynökségből állt, amelyek annak részei voltak, annak ellenőrzése alatt álltak, és egyes szabályozási hatásköreinek és feladatainak gyakorlásáért voltak felelősek. Ezen ügynökségek egyike sem rendelkezett saját jogi személyiséggel, de saját személyi állománnyal, valamint közigazgatási eszközökkel és helyiségekkel igen. A négy ügynökség a következő volt: a Planning Service (tervezési hivatal), az Environment and Heritage Service (a környezet- és örökségvédelmi hivatal; a továbbiakban: EHS), a Driver and Vehicle Testing Agency (vezetői és jármű-vizsgáztatási ügynökség) és a Driver and Vehicle Licensing Northern Ireland (a vezetői engedélyeket kiállító és a járművek forgalomban való részvételét engedélyező észak-írországi hivatal).

16      A tervezési hivatal gyakorolta a Department of the Environment regionális fejlesztési tervek kidolgozására és az egyéni tervezési kérelmek elbírálására vonatkozó szabályozási hatásköreit. Az EHS volt a Department környezetvédelmi szabályozással kapcsolatos hatáskörei legnagyobb részét gyakorló ügynökség (a tervezés kivételével), és ennek személyi állománya rendelkeztek környezetvédelmi kérdésekben ismerettel és szakértelemmel.

17      A tervezési hivatal az akkor hatályos nemzeti eljárásoknak megfelelően elindította a „Northern Area Plan 2016” és a „Magherafelt Area Plan 2015” elnevezésű tervezetek kidolgozásának folyamatát, amely még azt megelőzően lezajlott, hogy a tagállamok számára a 2001/42 irányelv átültetésére kitűzött határidő lejárt volna. Azonban mindkét tervtervezetet végül az említett időpontot követően tették közzé.

18      A Department of the Environment ezen ügynöksége mindkét regionális tervtervezet kidolgozása során szorosan együttműködött az EHS‑sel a releváns környezetvédelmi információk megszerzésében és a javasolt tervek tartalmával kapcsolatos véleménykérésben is.

19      A Department of the Environment tervezési hivatala 2005. május 11‑én tette közzé a Northern Area Plan 2016‑ra vonatkozó tervezetet az ahhoz tartozó környezeti jelentéssel együtt. A közzététellel egyidejűleg e Department kérte a nyilvánosság észrevételeit és kifogásait. A tervtervezetet és a környezeti jelentést konzultáció céljából megküldte az EHS‑nek és más közintézményeknek is, és kérte azokat, hogy tegyenek észrevételeket és kifogásokat. Kérte, hogy minden válasz nyolc héten belül érkezzen meg. Az említett Department a nyilvánosság részéről összesen 5250 észrevételt kapott a tervtervezetre, valamint 4 észrevételt a környezeti jelentésre vonatkozóan. A Seaport ezek közül 49 észrevételt nyújtott be, amelyek közül egy a környezeti jelentés tartalmára és a környezeti vizsgálat lefolytatására vonatkozott.

20      A Department of the Environment a Magherafelt Area Plan 2015‑re vonatkozó tervezetet 2004. április 24‑én tette közzé a környezetvédelmi értékeléssel együtt, amelyet az akkor hatályos nemzeti jog követelményei alapján készítettek el. E Department ezt követően lefolytatta a regionális tervtervezet környezeti vizsgálatát, és 2005. május 24‑én közzétett egy környezeti jelentést, amelyről akkor úgy vélte, hogy az összhangban van a 2001/42 irányelv követelményeivel. A környezeti jelentés másolatát megküldték az EHS‑nek és más érdekelt szerveknek is. Az említett Department ezek mindegyikét felszólította, hogy a jelentéssel kapcsolatos véleményéről hat héten belül tájékoztassa. Körülbelül 5300 észrevételt kapott a nyilvánosság részéről a tervtervezettel, és öt kifogást az új környezeti jelentéssel kapcsolatban.

21      A Seaport 2005 novemberében eljárást indított a High Court of Justice in Northern Ireland Queen’s Bench Division (Egyesült Királyság) előtt, amelyben a Department of the Environmentnek a Northern Area Plan 2016‑ra vonatkozó tervezet közzétételével kapcsolatos cselekményeinek érvényességét vitatta. Lényegében arra hivatkozott, hogy a 2001/42 irányelvet nem megfelelően ültették át a nemzeti jogba, és hogy a Department of the Environment által elvégzett környezeti vizsgálat és az általa elkészített jelentés nem felelt meg az irányelv követelményeinek.

22      2005. december 13‑án a Magherafelt District Council, az F P McCann (Developments) Ltd, a Younger Homes Ltd, a Heron Brothers Ltd, a G Small Contracts és a Creagh Concrete Products Ltd eljárást indított ugyanezen bíróság előtt, amelyben a Magherafelt Area Plan 2015‑re vonatkozó tervezet közzétételét, a környezeti vizsgálat lefolytatását, illetve a környezeti jelentés tartalmát vitatta. A kereset alátámasztása érdekében felhozott kifogások hasonlóak voltak a Seaport által saját keresetének alátámasztása érdekében hivatkozott kifogásokhoz.

23      Megjegyzendő, hogy a Seaport ezt követően egy további eljárást indított, amelyben vitatta a megvalósíthatatlanságra vonatkozó nyilatkozatot a Northern Area Plan 2016 tekintetében. Ettől a keresettől azonban a Seaport elállt, és a High Court of Justice in Northern Ireland, Queen’s Bench Division által a Bíróság elé terjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet ez utóbbi bíróság 2010. április 23‑i végzésével hatályon kívül helyezte, így a Bíróság első tanácsának elnöke 2010. június 3‑án hozott végzésével a C‑182/09. sz., Seaport kontra Department of the Environment for Northern Ireland ügyet törölte a Bíróság nyilvántartásából.

24      A High Court of Justice in Northern Ireland 2007. szeptember 7‑i ítéletében megállapította, hogy a 2004. évi rendelet 4. és 12. cikke nem megfelelően ültette át a 2001/42 irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt követelményeket. Úgy ítélte meg, hogy e 4. cikk nem megfelelően ültette át az irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében előírt követelményt, mely szerint a tagállamok kötelesek másik konzultációs hatóságot kijelölni akkor, ha a Department of the Environment egyszersmind a tervtervezet kidolgozásáért felelős hatóság. Azt is megállapította, hogy a 2004. évi rendelet 12. cikke nem megfelelően ültette át ugyanezen irányelv 6. cikkének (2) bekezdését, mivel e 12. cikk nem határozott meg kifejezett határidőt, amely alatt a konzultációt le kell folytatni.

25      A Department of the Environment 2007. november 6‑án határozatot hozott, melynek megfogalmazása a következő:

„A High Court nemrégiben hozott ítéletére tekintettel a Department of the Environment felülvizsgálta saját határozatát, amelyben a [2001/42] irányelv és a [2004. évi] rendelet előírásainak megfelelően a tervtervezetre vonatkozó környezeti vizsgálat végzését rendelte el. E felülvizsgálatot követően a Department of the Environment megállapította, hogy lehetetlen volt a Northern Area Plan 2016 vonatkozásában a [2001/42] irányelvvel és a [2004. évi] rendelettel összhangban lévő környezeti vizsgálatot végezni, és e megállapításáról ezúton tájékoztatja a nyilvánosságot, a [2004. évi] rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően.”

26      A High Court of Justice in Northern Ireland 2007. november 13‑i ítéletében meghatározta a 2007. szeptember 7‑i ítéletében megállapított hiányosságok orvoslása érdekében teendő intézkedéseket. Megtagadta a tervtervezet érvénytelenítését, viszont nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az említett 2007. november 6‑i határozat érvényessége tárgyában való döntést követően a kérdés újbóli vizsgálatra kerüljön.

27      A Department of the Environment fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz a High Court of Justice in Northern Ireland azon megállapításaival szemben, amelyek szerint a 2004. évi rendelet nem megfelelően ültette át a 2001/42 irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt követelményeket.

28      E tekintetben a Department of the Environment többek között arra hivatkozik, hogy egyrészt ha egy terv vagy program tekintetében felelős hatóságként jár el, akkor nem áll fenn a 2001/42 irányelv szerinti konzultációs kötelezettség, mivel teljes mértékben rendelkezik a releváns szakértelemmel és felelősséggel, mivel más környezetvédelemre szakosodott szervnek nincs ilyen felelőssége, így más szervet sem jelöltek ki Észak‑Írország tekintetében, és mivel ezen irányelv nem kötelez arra, hogy létrehozzanak vagy kijelöljenek egy olyan új szervet, amellyel a Departmentnek konzultálnia kell.

29      Másrészt azt állítja, hogy „a High Court ítéletében foglaltakkal ellentétben, a [Department of the Environment] nem állította, hogy az irányelv megköveteli a tervezési hivatal és az [EHS] közötti belső feladatmegosztást, ha a Department a tervért vagy programért felelős hatóság. A Department ugyanakkor rámutatott a vitatott tervtervezetek tekintetében a tervezési hivatal és az [EHS] együttműködésének valódi módjára”.

30      A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság Hivatalába 2008. október 16‑án érkezett, 2008. szeptember 8‑i határozatával előzetes döntéshozatal céljából a jelen ügyben előterjesztettekkel azonos kérdéseket terjesztett a Bíróság elé. A Bíróság a C‑454/08. sz. Seaport Investments ügyben 2009. május 20‑án hozott végzésével e kérelmet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak ítélte többek között azzal az indokkal, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem határozta meg az alapügy jogszabályi és ténybeli hátterét, továbbá nem adott kellően egyértelmű és pontos magyarázatot arra, milyen okok indították e bíróságot arra, hogy kérdést intézzen a Bírósághoz a 2001/42 irányelv 3., 5. és 6. cikkének értelmezésével kapcsolatban.

31      E körülmények között a Court of Appeal in Northern Ireland ismét felfüggesztette eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1)      Akként értelmezendő‑e a 2001/42/EK irányelv, hogy ha olyan nemzeti hatóság dolgoz ki egy, [ezen irányelv] 3. cikkének hatálya alá tartozó tervet, amely a tagállamban az általános környezeti felelősséggel felruházott hatóság, a tagállamnak lehetősége van arra, hogy megtagadja [az ugyanezen irányelv] 6. cikk[ének] (3) bekezdése szerinti olyan hatóság kijelölését, amellyel az 5. és a [az irányelv] 6. cikke értelmében konzultálni kell?

2)      Akként értelmezendő‑e ezen irányelv, hogy ha egy, a 3. cikk hatálya alá tartozó tervet kidolgozó hatóság a tagállamban az általános környezeti felelősséggel felruházott hatóság, e tagállam köteles biztosítani, hogy legyen egy, e hatóságtól elkülönülő kijelölt konzultációs szerv?

3)      Akként értelmezendő‑e a [2001/42] irányelv, hogy [ezen irányelv] 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek megkövetelik, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott hatóságok és a 6. cikk (4) bekezdésben meghatározott nyilvánosság »megfelelő határidőben« korai és hathatós lehetőséget kapjon véleményének kifejezésére, át lehet ültetni olyan szabályokkal, amelyek szerint a terv kidolgozásáért felelős hatóságnak minden egyes ügyben meg kell állapítania azt a határidőt, amelyen belül a véleményeket közölni kell, vagy maguknak az irányelvet átültető szabályoknak kell határidőt, vagy különböző körülmények esetére különböző határidőket meghatározniuk, amelyeken belül e véleményeket közölni kell?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

 Az első és a második kérdésről

32      Együtt vizsgálandó első két kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között, amikor az a hatóság, amellyel mint kijelölt hatósággal a 2001/42 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében konzultálni kell, saját maga a terv kidolgozásáért felelős hatóság, e rendelkezés akként értelmezendő‑e, hogy az kötelezővé teszi másik hatóság kijelölését, amellyel konzultálni kell különösen a környezeti jelentés elkészítése, valamint e terv elfogadása keretében.

33      E tekintetben az Egyesült Királyság Kormánya és a dán kormány, valamint az Európai Bizottság azt állítja hogy ilyen körülmények között a 2001/42 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy kijelöljenek vagy létrehozzanak egy ugyanolyan felelősséggel és jogokkal felruházandó másik hatóságot, mint amelyekkel általában az a hatóság rendelkezik, amellyel főszabály szerint konzultálni kell. Különösen arra hivatkoznak, hogy egy ilyen másik hatóság kijelölése, illetve létrehozása felesleges lenne, mivel azok a hatóságok, amelyeket fogalmilag környezeti felelősség terhel, és következésképpen hozzáértéssel és szakértelemmel rendelkeznek a környezetvédelem terén, éppen azok, amelyeket a tagállamok ezen irányelv értelmében konzultációs hatóságként kötelesek kijelölni, és ki is jelölnek.

34      Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a hatóságokat, amelyekkel különösen a környezeti jelentés elkészítése és valamely terv vagy program elfogadása céljából ezen irányelv értelmében konzultálni kell. E választásnak olyan szervekre kell esnie, amelyeket konkrét környezeti felelősség terhel, és kétségtelen szakértelemmel rendelkeznek e téren.

35      Amint az a 2001/42 irányelv (15) preambulumbekezdéséből következik, az ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében előírt kötelezettség, miszerint a tagállamoknak ilyen hatóságokat kell kijelölniük ezen irányelv értelmében a környezetre valószínűleg jelentős hatással járó tervek vagy programok elfogadása keretében történő konzultáció végett, az átláthatóbb döntéshozatal elősegítését célozza, és különösen annak biztosítását, hogy ha egy olyan hatóság, amely nem feltétlenül rendelkezik szakértelemmel vagy felelősséggel a környezetvédelem terén, ilyen tervet vagy programot szándékozik elfogadni, akkor az e tervet vagy programot kötelezően kísérő környezeti jelentés, valamint az említett terv vagy program megfelelő módon figyelembe vegye a valószínűsíthető környezeti hatásokat, valamint hogy ugyanezen terv vagy program ésszerű alternatíváit objektív módon áttekintsék.

36      Így az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdése alapján kijelölt hatóság, minden alkalommal, amikor valamely terv vagy program kidolgozása, elfogadása vagy megvalósítása folyamatának különböző szakaszaiban vele konzultálni, vagy őt tájékoztatni kell, arra törekszik, hogy az e tervet vagy programot kidolgozó hatóság, teljes körű és megbízható információk alapján, helyesen értse meg az említett terv vagy program környezeti hatásait.

37      Tény, hogy egy közintézményt, mint az alapügyben szereplő, valamely tagállam területének egy részén a környezetvédelemért felelős minisztérium, konkrét környezeti felelősség terhel, és ezért a 2001/42 irányelv értelmében „érinthetik” a tervek és programok megvalósításából eredő környezeti hatások, mivel a tagállam ezen részében ő rendelkezik környezetvédelmi szakértelemmel.

38      Következésképpen, az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között, amikor egy minisztériumi szintű közintézmény felelős a környezetvédelmi kérdések területén, ki kell emelni, hogy ha a ráruházott konkrét környezeti felelősség, valamint e területen meglévő szakértelme alapján egy ilyen intézmény került kijelölésre az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében, akkor az főszabály szerint érintett, és képes a terv vagy program környezeti hatásainak megértésére.

39      A 2001/42 irányelv rendelkezéseinek hatékony érvényesülését gátolná azonban, ha, amennyiben az ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében kijelölt hatóságnak saját magának kellene a tervet vagy programot is kidolgoznia vagy elfogadnia, az érintett tagállam közigazgatási rendszerében egyetlen olyan másik szerv sem létezne, amely jogosult e konzultációs feladatkör betöltésére.

40      E tekintetben az Egyesült Királyság Kormánya által benyújtott írásbeli észrevételekben szereplő információkból kitűnik, hogy eltérően az angliai, skóciai és walesi helyzettől, ahol a 2001/42 irányelvet átültető szabályozás keretében több hatóság került kijelölésre ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti konzultatív hatóságként, az észak-írországi helyzetre az jellemző, hogy mindössze egy hatóság került kijelölésre, a jelen esetben a Department of the Environment, és ez a hatóság négy végrehajtási ügynökségből áll. Ezekből az információkból az is kitűnik, hogy a környezetvédelmi hatásköröknek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának politikai struktúrájában meghatározott megosztása alapján ez a hatóság saját területi hatáskörrel rendelkezik, és hogy e struktúra keretében e tagállam egy másik részében egyetlen olyan hatóság van kijelölve, amellyel az Észak-Írországot érintő tervekkel vagy programokkal konzultálni lehetne.

41      Ilyen körülmények között, amikor egy tagállam területének decentralizált hatáskörökkel rendelkező valamely része vonatkozásában egyetlen hatóságot jelöltek ki a 2001/42 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében, és amikor e hatóságnak meghatározott helyzetben ki kell dolgoznia egy tervet vagy programot, e rendelkezés nem követeli meg, hogy e tagállamban, vagy annak ebben a részében található másik hatóságot hozzanak létre vagy jelöljenek ki annak érdekében, hogy el tudja végezni az említett rendelkezés által előírt konzultációt.

42      Az említett 6. cikk egy ilyen helyzetben megköveteli viszont azt, hogy a környezetvédelem terén főszabály szerint konzultációra köteles hatóságon belüli feladatmegosztás olyan módon legyen megszervezve, hogy annak valamely belső igazgatási egysége tényleges önállóságot élvezzen, ami különösen azt jelenti, hogy saját adminisztratív és személyi erőforrásokkal rendelkezzen, és így képes legyen az ezen irányelv értelmében vett konzultációs hatóságokra ruházott feladatkör betöltésére, és különösen arra, hogy objektív véleményt adjon az azon hatóság által megvalósítani kívánt tervről vagy programról, amelyhez tartozik, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróságra hárul.

43      Figyelembe véve a fenti megállapításokat, az első két kérdésre azt a választ kell adni, hogy az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között a 2001/42 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése nem követeli meg az e rendelkezés értelmében vett másik konzultációs hatóság létrehozását vagy kijelölését, amennyiben azon hatóságon belül, amely a környezetvédelem terén főszabály szerint konzultációra köteles, és erre kijelölésre került, olyan módon szervezték meg a feladatmegosztást, hogy annak valamely belső igazgatási egysége tényleges önállóságot élvez, ami különösen azt jelenti, hogy saját adminisztratív és személyi erőforrásokkal rendelkezzen, és így képes az e 6. cikk (3) bekezdésének értelmében vett konzultációs hatóságokra ruházott feladatkör betöltésére, és különösen arra, hogy objektív véleményt adjon az azon hatóság által megvalósítani kívánt tervről vagy programról, amelyhez tartozik.

 A harmadik kérdésről

44      Harmadik kérdésével az előterjesztő bíróság arra kíván választ kapni, hogy akként értelmezendő‑e a 2001/42 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése, hogy az megköveteli, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti szabályozás pontosan meghatározza azt a „megfelelő határidőt”, amelyen belül az e cikk (3) és (4) bekezdése értelmében kijelölt hatóságoknak, és azon nyilvánosságnak, amely érintett vagy feltehetőleg érintve lesz, ki kell tudniuk fejteni véleményüket egy terv- vagy programtervezetet és az ahhoz mellékelt környezeti jelentést illetően.

45      E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy e hatóságok számára, és azon nyilvánosság számára, amely érintett vagy feltehetőleg érintve lesz, „korai” és „hathatós lehetőséget” kell biztosítani arra, hogy kifejthessék véleményüket az érintett terv- vagy programtervezetet, valamint a környezeti jelentést illetően.

46      Annak érdekében, hogy e véleményt egy ilyen tervet vagy programot elfogadni szándékozó hatóság megfelelően figyelembe vehesse, az említett (2) bekezdés úgy pontosít, hogy egyrészt e véleményt e terv vagy program elfogadását megelőzően kell beszerezni, másrészt, hogy a konzultációs hatóságoknak, valamint annak a nyilvánosságnak, amely érintett vagy feltehetőleg érintve lesz, megfelelő határidő kell, hogy rendelkezésére álljon az elfogadni szándékozott terv vagy program, valamint az arra vonatkozó környezeti jelentés értékelésére, és az azzal kapcsolatos véleményük kifejtésére.

47      Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy a 2001/42 irányelv 6. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok határozzák meg a hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatásával és a velük történő konzultációval kapcsolatos részletes teendőket.

48      Következésképpen nem ellentétes az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével, ha az e rendelkezést átültető nemzeti jogszabály úgy rendelkezik, hogy a környezetre valószínűleg jelentős hatással járó terveket és programokat elfogadni szándékozó hatóság saját maga köteles megállapítani a konzultációs hatóság és az érintett nyilvánosság számára előírt határidőt, amennyiben, amint arról a jelen ügyben láthatólag szó van, valamennyi megszervezett konzultáció esetében olyan a ténylegesen előírt határidő, hogy az biztosítja számukra a releváns dokumentumokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás korai és hathatós lehetőségét.

49      Végezetül, a véleménynyilvánításra nyitva álló határidő esetenkénti megállapítása bizonyos helyzetekben az elfogadni szándékozott terv vagy program összetettségének nagyobb mértékű figyelembevételét teszi lehetővé, és adott esetben a törvény vagy rendelet útján előírhatóknál hosszabb határidő megállapításában nyilvánulhat meg.

50      Az előzőekre való tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/42 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése akként értelmezendő, hogy az nem követeli meg, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabály pontosan meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az e cikk (3) és (4) bekezdése értelmében kijelölt hatóságok és azon nyilvánosság, amely érintett vagy feltehetőleg érintve lesz, kifejthetik véleményüket egy adott terv- vagy programtervezetet, valamint a környezeti jelentést illetően, és következésképpen az említett (2) bekezdéssel nem ellentétes, ha e határidőket a tervet vagy programot kidolgozó hatóság esetenként állapítja meg. Ez utóbbi helyzetben azonban ugyanezen (2) bekezdés megköveteli, hogy egy adott terv vagy program tekintetében az e hatóságokkal és e nyilvánossággal történő konzultáció céljából ténylegesen megállapított határidő elegendő legyen, és így ez utóbbiak számára hathatós lehetőséget biztosítson arra, hogy megfelelő határidőn belül kifejthessék véleményüket e terv- vagy programtervezetet, valamint az arra vonatkozó környezeti jelentést illetően.

 A költségekről

51      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1)      Az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27‑i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése nem követeli meg az e rendelkezés értelmében vett másik konzultációs hatóság létrehozását vagy kijelölését, amennyiben azon hatóságon belül, amely a környezetvédelem terén főszabály szerint konzultációra köteles, és erre kijelölésre került, olyan módon szervezték meg a feladatmegosztást, hogy annak valamely belső igazgatási egysége tényleges önállóságot élvez, ami különösen azt jelenti, hogy saját adminisztratív és személyi erőforrásokkal rendelkezik, és így képes az e 6. cikk (3) bekezdésének értelmében vett konzultációs hatóságokra ruházott feladatkör betöltésére, és különösen arra, hogy objektív véleményt adjon az azon hatóság által megvalósítani kívánt tervről vagy programról, amelyhez tartozik.

2)      A 2001/42 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése akként értelmezendő, hogy az nem követeli meg, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabály pontosan meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az e cikk (3) és (4) bekezdése értelmében kijelölt hatóságok és azon nyilvánosság, amely érintett vagy feltehetőleg érintve lesz, kifejthetik véleményüket egy adott terv- vagy programtervezetet, valamint a környezeti jelentést illetően, és következésképpen az említett (2) bekezdéssel nem ellentétes, ha e határidőket a tervet vagy programot kidolgozó hatóság esetenként állapítja meg. Ez utóbbi helyzetben azonban, ugyanezen (2) bekezdés megköveteli, hogy egy adott terv vagy program tekintetében az e hatóságokkal és e nyilvánossággal történő konzultáció céljából ténylegesen megállapított határidő elegendő legyen, és így ez utóbbiak számára hathatós lehetőséget biztosítson arra, hogy megfelelő határidőn belül kifejthessék véleményüket e terv- vagy programtervezetet, valamint az arra vonatkozó környezeti jelentést illetően.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.