(1)

A Bizottság 2021. november 24-én az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján információkérést küldött Magyarországnak, amelyre a magyar hatóságok 2022. január 27-én válaszoltak.

(2)

A Bizottság 2022. április 27-én az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján írásbeli értesítést küldött Magyarországnak (a továbbiakban: az értesítés). A Bizottság az értesítésben aggályainak adott hangot, és ismertette megállapításait a magyarországi közbeszerzési rendszert érintő számos problémával kapcsolatban, beleértve a következőket:

(3)

Ezek a problémák és azok ismétlődő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát. Ezek a jogállamisági elvek megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonság és a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvére, és aggályokat vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban.

(4)

A Bizottság az értesítésben kiegészítő indokokat hozott fel, és ismertette megállapításait a nyomozással és a vádhatósági eljárással, valamint a korrupcióellenes kerettel kapcsolatos számos kérdés tekintetében, ideértve a vélelmezett bűncselekmények hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának korlátaival, az ügyészség szervezeti struktúrájával, valamint a gyakorlatban működő és hatékony korrupcióellenes keret hiányával kapcsolatos problémákat. Az említett problémák a jogállamisági elvek megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonságra, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmára és a hatékony bírói jogvédelemre.

(5)

Az értesítésben a Bizottság ismertette azokat a ténybeli elemeket és konkrét indokokat, amelyekre a megállapításait alapozta, továbbá felkérte Magyarországot, hogy nyújtson be bizonyos információkat és adatokat e ténybeli elemekre és indokokra vonatkozóan. Az értesítésben a Bizottság két hónapot biztosított a magyar hatóságok számára észrevételeik megtételére.

(6)

Magyarország 2022. június 27-én válaszolt az értesítésre (a továbbiakban: az első válasz). 2022. június 30-i és július 5-i levelében Magyarország további információkat nyújtott be az első válasz kiegészítéseként. Magyarország továbbá 2022. július 19-én újabb levelet küldött, amelyben számos – az értesítésben található megállapítások kezelését célzó – korrekciós intézkedésre tett javaslatot.

(7)

A Bizottság értékelte az első válaszban benyújtott észrevételeket, és arra a következtetésre jutott, hogy azok nem oszlatják el az értesítésben foglalt aggályokat, és nem kezelik annak megállapításait. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy sem az első válasz, sem a 2022. június 30-i és július 5-i kiegészítő levelek nem tartalmaztak az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összefüggésben, kellő elkötelezettséggel vállalt megfelelő korrekciós intézkedéseket. A 2022. július 19-i levél késői benyújtása miatt azt az első válasz értékelése során nem lehetett figyelembe venni. A tagállamokkal való lojális együttműködés elvének megfelelően azonban a Bizottság az említett levélben szereplő valamennyi releváns információt figyelembe vette az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikke szerinti eljárás következő lépésénél.

(8)

Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Bizottság 2022. július 20-án levelet küldött Magyarországnak (a továbbiakban: a szándéklevél), amelyben tájékoztatta a tagállamot az említett rendelet 6. cikkének (6) bekezdése szerinti értékeléséről, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a Bizottság a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára irányuló magyarországi kötelezettségvállalás hiányában az említett rendelet 6. cikkének (9) bekezdése alapján a Tanács általi elfogadásra javasolni szándékozik. A Bizottság a szándéklevélben lehetőséget biztosított Magyarországnak észrevételei benyújtására, különösen a tervezett intézkedések arányosságával kapcsolatban.

(9)

Magyarország 2022. augusztus 22-én válaszolt a szándéklevélre (a továbbiakban: a második válasz), amelyben benyújtotta észrevételeit a Bizottság megállapításaival, az eljárással és a szándéklevélben említett intézkedések arányosságával kapcsolatban. Magyarország, bár vitatta a Bizottság megállapításait, bizonyos korrekciós intézkedéseket javasolt a Bizottság által felvetett aggályok eloszlatására. Magyarország 2022. szeptember 13-án levelet küldött a Bizottságnak, amely a javasolt korrekciós intézkedések szempontjából releváns pontosításokat és további kötelezettségvállalásokat tartalmazott. Magyarország véleménye szerint a korrekciós intézkedések – köztük a 2022. szeptember 13-i levélben foglalt további kötelezettségvállalások – teljes mértékben kezelték a Bizottság aggályait, ezért a Bizottságnak semmilyen intézkedést nem kellett volna javasolnia a Tanácsnak.

(10)

Tekintettel arra, hogy teljesültek az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásának feltételei, a Bizottság 2022. szeptember 18-án javaslatot fogadott el az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló tanácsi végrehajtási határozatra vonatkozóan (a továbbiakban: a bizottsági javaslat).

(11)

A bizottsági javaslatban kifejtett megállapítások szerint, először is, súlyos rendszerszintű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek tapasztalhatók Magyarországon a közbeszerzési eljárások terén. Ilyen szabálytalanságokra derült fény a Bizottság szolgálatai által a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan elvégzett egymást követő ellenőrzések során. Az említett ellenőrzések igen jelentős összértékű pénzügyi korrekciókkal zárultak, továbbá több olyan, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatra is sor került, amelyek jelentős összegek Magyarországgal való visszafizettetésére vonatkozó pénzügyi ajánlásokhoz vezettek. Emellett a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy szokatlanul magas volt az olyan pályázatok keretében odaítélt szerződések aránya, amelyekben mindössze egyetlen ajánlattevő volt, vagy a szerződéseket meghatározott vállalkozásoknak ítélték oda, amelyek fokozatosan jelentős piaci részesedésre tettek szert, valamint súlyos hiányosságok mutatkoztak a keretmegállapodások odaítélése terén is. Aggályok merülnek fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy a „közérdekű vagyonkezelő alapítványok” és az általuk kezelt jogi személyek esetében nem kerülnek alkalmazásra a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok, és nem átlátható, hogy az említett vagyonkezelő alapítványok milyen módon kezelik a forrásokat. Az említett problémák és azok visszatérő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát. Ezek a jogállamisági elvek megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonság elvére és a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvére, és aggályokat vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban.

(12)

Másodszor, további kérdések merülnek fel a vélelmezett bűncselekmények hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának korlátaival, az ügyészség szervezeti struktúrájával, valamint egy működő és hatékony korrupcióellenes keret hiányával kapcsolatban. Különösen, nem áll rendelkezésre független bíróság által biztosított hatékony jogorvoslat olyan esetekben, amikor az ügyészség az Unió pénzügyi érdekeit sértő feltételezett korrupció, csalás és más bűncselekmények esetében úgy határoz, hogy nem indít nyomozást vagy vádeljárást, nincs indokolási kötelezettség az említett ügyek szignálása vagy átszignálása tekintetében, valamint hiányoznak az ilyen ügyekben az önkényes döntések meghozatalának megelőzését szolgáló szabályok. Emellett hiányzik egy olyan átfogó korrupcióellenes stratégia, amely kiterjed a korrupció megelőzésének legrelevánsabb területeire, nincsenek teljesen kihasználva a korrupció kivizsgálását segítő megelőző eszközök – különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek esetében –, valamint általában véve hiányzik a csalási és korrupciós bűncselekmények hatékony megelőzése és visszaszorítása. Az említett problémák a jogállamisági elvek megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonságra, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmára és a hatékony bírói jogvédelemre.

(13)

A Bizottság szerint a Magyarország válaszaiban előterjesztett észrevételek nem kezelik megfelelően az értesítésben és a szándéklevélben foglalt megállapításokat. Konkrétan, a válaszok nem tartalmaztak bizonyítékot a közbeszerzési rendszerben Magyarország által a közelmúltban végrehajtott javítások eredményességére (különösen az átláthatóság, a verseny intenzitása és az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos ellenőrzések tekintetében). Bár a Bizottság szolgálatai által végzett ellenőrzéseket követően történt némi változás a magyar közbeszerzési rendszerben, semmi nem utal arra, hogy az említett változások hatással lettek volna a magyar piacon a verseny szintjére. A Bizottság rendelkezésére álló adatok nemcsak hogy növekedést mutatnak a közbeszerzési szerződések odaítélésének koncentrációja tekintetében, hanem a magyar kormánypárthoz köthető szereplők nyerési esélyeinek növekedését is mutatják. A Bizottság tanulmányt készíttetett, amely a 2005 és 2021 közötti időszakban létrejött, több mint 270 000 magyarországi közbeszerzési szerződés statisztikai empirikus elemzését tartalmazta. A tanulmány következtetéseit megerősítették egy olyan közbeszerzési adatokra vonatkozó vizsgálat megállapításai, amelyek egyes, politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozásnak minősülő vállalkozások számára odaítélt szerződésekre vonatkoznak. Ezenkívül a Bizottság a médiából és az idegenforgalmi, kommunikációs és sportágazatban működő érdekelt felektől származó beszámolókat is gyűjtött. Magyarország nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot az uniós költségvetés védelme szempontjából releváns összeférhetetlenségi szabályoknak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra való alkalmazhatóságára (vagy gyakorlati alkalmazására) vonatkozóan.

(14)

Az azonosított szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek széles körben elterjedtek és összefonódó jellegűek, ami azt jelenti, hogy az (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletben előírtaktól eltérő eljárások nem képesek hatékonyabban kezelni az uniós költségvetést érintő kockázatokat. Bár igénybe vehetők az ágazati szabályok alapján rendelkezésre álló bizonyos egyéb eszközök – például a Bizottság szolgálatai által végzett ellenőrzések vagy a magyar hatóságok által nem korrigált szabálytalanságok miatti pénzügyi korrekció –, ezek az intézkedések általában a Bizottságnak már bejelentett kiadásokra vonatkoznak, a hiányosságok sok éven át tartó folytatódása pedig azt mutatja, hogy a pénzügyi korrekciók nem elegendőek az Unió pénzügyi érdekeinek sem a jelenlegi, sem a jövőbeli kockázatokkal szembeni védelméhez.

(15)

Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) foglalt feljogosító feltételek betartását és nyomon követését illetően meg kell jegyezni, hogy egy feljogosító feltétel nem teljesülése az említett rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerint mindössze azt vonja maga után, hogy a Bizottság nem köteles visszatéríteni az egyedi célkitűzéssel összefüggő műveletekhez kapcsolódó kiadásokat az érintett tagállamnak. Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet a lehetséges eszközök szélesebb körét biztosítja az uniós költségvetés védelmére, beleértve többek között egy vagy több program jóváhagyásának felfüggesztését, valamint megosztott irányítás alá tartozó kötelezettségvállalások felfüggesztését. Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet szerinti lehetséges intézkedések az előfinanszírozásra is vonatkoznak, amit az (EU) 2021/1060 rendelet 15. cikke nem biztosít.

(16)

Ami a közbeszerzési szabályok alkalmazását és értelmezését illeti, az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet (17) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett uniós jogszabályok pénzügyi és ágazatspecifikus jellegűek. A kötelezettségszegési eljárások nem jogalkotási aktuson, hanem közvetlenül az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkén alapulnak. Ez az elsődleges jogi rendelkezés nem tekinthető az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós jogszabálynak”.

(17)

Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 22. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében hozott intézkedések végrehajtása során a tagállamoknak minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Az említett rendelet 22. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottság 2022. november 30-án benyújtotta a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot, amely olyan mérföldköveket tartalmaz, amelyek magukban foglalják azon kötelezettségvállalásokat, amelyeket Magyarország a Bizottsággal ezen eljárás keretében egyeztetett korrekciós intézkedések keretében tett.

Az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során az uniós és nemzeti jognak való megfelelés továbbra is elsősorban a tagállamok felelőssége, a Bizottság pedig az Unió pénzügyi érdekeit érintő és a tagállam által nem korrigált csalás, korrupció és összeférhetetlenség, vagy a hitel- vagy finanszírozási megállapodásból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén az említett rendelet 22. cikkének (5) bekezdésével összhangban korrekciós intézkedéseket hozhat. Ezenkívül a mérföldkövek olyan feltételek, amelyeknek teljesülniük kell annak érdekében, hogy Magyarország a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében jövőbeli kifizetésekre vonatkozó kérelmeket tudjon benyújtani. Mint ilyenek, nem képesek megvédeni az Unió pénzügyi érdekeit a jogállamisági elvek olyan megsértése esetén, amely már most is kellően közvetlen módon érinti az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb kiadási programok magyarországi végrehajtását, vagy amelynek esetében ennek a kockázata fennáll. Ezért az (EU) 2021/241 rendelet rendelkezéseinek alkalmazása ebben az esetben nem tenné lehetővé a Bizottság számára az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.

(18)

Mindezek fényében semmilyen más uniós jog szerinti eljárás nem tenné lehetővé a Bizottság számára az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét, mint az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkében meghatározott eljárás.

(19)

A megállapított jogsértéseknek az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére gyakorolt lehetséges hatása különösen jelentősnek tekintendő, ugyanis az említett jogsértések szervesen kapcsolódnak az uniós források Magyarország általi felhasználásának folyamatához, tekintve, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott szerződések odaítéléséről döntő hatóságok nem megfelelő működését és eljárásait jelzik. Ezen túlmenően, ha a feltárt jogsértések a csalás felderítésének, kivizsgálásának és korrekciójának korlátozásával és akadályozásával párosulnak – amelyeket a Bizottság a nyomozáshoz, a vádhatósági eljáráshoz és a korrupcióellenes kerethez kapcsolódó kiegészítő indoknak talált –, a hatás még jelentősebbnek tekinthető.

(20)

Tekintettel a közbeszerzéssel kapcsolatos megállapítások jellegére, az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadandó megfelelő intézkedéseknek (a továbbiakban: a megfelelő intézkedések) a főként közbeszerzés útján végrehajtott uniós finanszírozásra kell vonatkozniuk. A Bizottságnak a hiányosságokat tartalmazó és szabálytalan közbeszerzési eljárásokat feltáró ellenőrzései a kohéziós politika területét fedték le, és annak ellenére, hogy az említett hiányosságok és szabálytalanságok által az uniós költségvetésre gyakorolt hatás pénzügyi korrekciója a kohéziós politikai szabályok alkalmazásával megtörtént, az említett hiányosságok és szabálytalanságok azt mutatják, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát.

(21)

A megfelelő intézkedéseknek elsősorban azokat a 2021–2027. évi kohéziós politikai programokat kell védeniük, amelyeket Magyarország várhatóan főként közbeszerzési eljárások útján fog végrehajtani, hasonlóan a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretbe tartozó, azonos jellegű kohéziós politikai programokhoz. Ezek a programok a következők: a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (a továbbiakban: az érintett programok). Ami az érintett programokat illeti, a becslések szerint a közbeszerzés útján történő végrehajtás szintje 85–90 %.

(22)

A megfelelő intézkedéseknek ki kell terjedniük a közvetlen és közvetett irányítással végrehajtott uniós programok keretében végrehajtott olyan tevékenységekre is, amelyek kedvezményezettjei vagy végrehajtó jogi személyei az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 2. cikkének b) pontja és 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett kormányzati szervnek minősülő közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagy általuk fenntartott jogi személyek lehetnek. A releváns elveknek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok tekintetében megállapított megsértéseit illetően, a megfelelő intézkedésnek valamennyi közvetlen és közvetett irányítással végrehajtott uniós programot meg kell céloznia.

(23)

Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott arányossági követelményekkel összhangban az alkalmazandó intézkedések megfelelő szintjét olyan százalékos arányban kell meghatározni, amely tükrözi az uniós költségvetésre jelentett kockázatot.

(24)

A releváns elvek közbeszerzés terén megállapított rendszerszintű megsértései súlyosságának, gyakoriságának és időtartamának figyelembevételével az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást érintő pénzügyi kockázat nagyon jelentősnek tekinthető, és ezért igen magas szintű pénzügyi hatással járó intézkedéseket indokol.

(25)

Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikke (6) bekezdésének megfelelően a megfelelő intézkedésekre vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a kapott információkat és az érintett tagállam által tett észrevételeket, továbbá a javasolt korrekciós intézkedések megfelelőségét. Ezért a Magyarország által javasolt korrekciós intézkedéseket bele kell foglalni az értékelésbe.

(26)

Második válaszában Magyarország 17 korrekciós intézkedést nyújtott be, majd ezeket a kötelezettségvállalásait a Bizottságnak 2022. szeptember 13-án benyújtott levéllel egészítette ki. Magyarország véleménye szerint az intézkedések a Bizottság által az értesítésben felvetett valamennyi problémát kezelnék. A javasolt korrekciós intézkedések a következők:

(27)

A korrekciós intézkedések közül tizenhárom 2022. november 19-ig teljesítendő kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket határozott meg. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022. november 19-ig, majd azt követően háromhavonta tájékoztatja a Bizottságot a korrekciós intézkedések végrehajtásáról, beleértve a 2022. szeptember 13-i levélben foglalt további kötelezettségvállalásokat is. Négy korrekciós intézkedés – nevezetesen a h) és az l)–n). korrekciós intézkedés – esetében a Bizottság jelezte, hogy nincsenek azonnali kulcsfontosságú végrehajtási lépések, mivel ezek hosszabb végrehajtási időszakot igényelnek, és végrehajtásukat az összes korrekciós intézkedés általa történő nyomon követésének részeként fogja nyomon követni 2028. december 31-ig, mégpedig azon negyedévenkénti jelentéstétel alapján, amelyre Magyarország a 2022. november 19-i levelével kötelezettséget vállalt.

(28)

Magyarország általánosságban kötelezettséget vállalt arra, hogy meghozza a második válaszában javasolt korrekciós intézkedéseket az értesítésben felvetett problémák feltétel nélküli kezelésére, az intézkedések és a kapcsolódó jogszabályok időbeli korlátozás nélküli hatályban tartására, valamint az azokban foglalt szabályok megfelelő érvényesítésére.

(29)

Amint azt a bizottsági javaslathoz csatolt indokolás egyértelműen kimondta, a javasolt korrekciós intézkedések együttesen elvben képesek lennének kezelni a közbeszerzési eljárások terén a rendszerszintű szabálytalanságokkal, hiányosságokkal és gyengeségekkel kapcsolatos problémákat, az összeférhetetlenségi kockázatokat és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos aggodalmakat, valamint a nyomozásokkal, a vádhatósági eljárásokkal kapcsolatos kiegészítő indokokat és a korrupcióellenes keretet, feltéve, hogy minden intézkedést megfelelően és hatékonyan hajtanak végre.

(30)

A Bizottság azonban hozzátette, hogy a javasolt korrekciós intézkedésekre vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat még meg kell határozni, különösen azt, hogy az intézkedések kulcsfontosságú elemeit hogyan ültetnék át a korrekciós intézkedések végrehajtása érdekében elfogadandó tényleges jogszabályszövegekbe. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon feltárt problémák közül több nem csupán a jogi keret módosítását igényli, hanem sokkal hangsúlyosabban a változásoknak a gyakorlatba való konkrét átültetését is, és mivel ez utóbbi esetében a konkrét eredmények eléréséhez több időre van szükség, amíg a Magyarország által augusztus 22-én benyújtott ütemterveknek megfelelően végre nem hajtják legalább néhány korrekciós intézkedés kulcsfontosságú elemeit, az uniós költségvetés tekintetében – a bizottsági javaslat időpontjában – továbbra is fennáll a kockázat. Mivel a javasolt korrekciós intézkedések közül sok esetében még nem léptek hatályba az azokat végrehajtó alapvető jogalkotási szövegek, továbbá figyelembe véve a bizottsági javaslathoz csatolt indokolásban szereplő értékelést és annak lehetőségét, hogy az intézkedéseket esetlegesen nem megfelelően hajtják végre, illetve hogy hatékonyságuk az intézkedések részletes meghatározását követően gyengül, a Bizottság becslése szerint az uniós költségvetést érintő kockázat jelenleg az érintett program 65 %-ának felel meg, ami 5 százalékponttal kisebb a korrekciós intézkedések hiányában becsült kockázatnál. A Bizottság ezért azt javasolta a Tanácsnak, hogy az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkének (9) bekezdése alapján fogadjon el megfelelő intézkedéseket.

(31)

Figyelembe véve, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy részletes ütemterv szerint korrekciós intézkedéseket hoz a helyzet kezelésére, továbbá hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a javasolt korrekciós intézkedések együttesen – amennyiben az említett részletes ütemtervvel összhangban helyesen határozzák meg és hajtják végre őket – elvben alkalmasak lehetnek a problémák kezelésére, a Tanács 2022. október 13-án Magyarország kérésére az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkének (10) bekezdése alapján úgy határozott, hogy kivételes körülmények megfelelő mértékben fennállnak ahhoz, hogy indokolt legyen további két hónappal meghosszabbítani a végrehajtási határozat elfogadására vonatkozó határidőt annak érdekében, hogy elegendő időt biztosítson a Bizottság és a Tanács számára a korrekciós intézkedések elfogadásának és tényleges végrehajtásának értékelésére, szem előtt tartva azok nagy számát és technikai összetettségét.

(32)

A kulcsfontosságú végrehajtási lépésekben meghatározott határidők betartása érdekében Magyarország 2022. szeptember vége és október eleje között több jogszabályt is elfogadott. További intenzív megbeszélésekre volt szükség a magyar hatóságok és a Bizottság szolgálatai között annak biztosítása érdekében, hogy ezek a jogszabályok teljes mértékben összhangban álljanak a korrekciós intézkedésekkel és hatékonyak legyenek. E megbeszélések nyomán a magyar kormány 2022. november 15-én úgynevezett „salátatörvényt” terjesztett az Országgyűlés elé, amely a 2022. szeptember végén és október elején elfogadott jogszabályszövegek számos módosítására irányuló javaslatot tartalmazott.

A salátatörvény két törvényjavaslatból áll: az egyiket (T/2033) rendes eljárással kell elfogadni, amelyre vonatkozóan a zárószavazásra 2022. november 22-én került sor, a másikat (T/2032) pedig a sarkalatos törvényekre alkalmazandó (kétharmados többséget igénylő) eljárással kell elfogadni, amelyre vonatkozóan a zárószavazásra 2022. december 7-én került sor. Az Országgyűlés mindkét jogszabályt elfogadta. Magyarország a 2022. november 19-i, november 26-i, december 6-i és december 7-i, Bizottságnak küldött leveleiben tájékoztatta a Bizottságot a korábban vállalt kötelezettségek végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.

(33)

A Bizottság 2022. november 30-án közleményt tett közzé a Magyarország által bejelentett korrekciós intézkedésekről, amelyben tájékoztatta a Tanácsot a Magyarország által elfogadott korrekciós intézkedések – 2022. november 19-i állás szerinti – megfelelőségének értékeléséről. A Bizottság a Tanács 2022. december 6-i kérésére 2022. december 9-én egy aktualizált értékelést nyújtott be a Magyarország által 2022. december 7-ig meghozott újabb intézkedésekről. A Tanács megbeszéléseinek alapját a 2022. november 30-i bizottsági közlemény, a 2022. december 9-i aktualizált értékelés, valamint a bizottsági javaslathoz csatolt indokolás együttesen képezi.

(34)

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy új Integritás Hatóságot hoz létre, amelynek célkitűzése, hogy megerősítse a bármely uniós pénzügyi támogatás végrehajtása során előforduló csalás, összeférhetetlenség és korrupció, valamint az azzal összefüggő egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzését, feltárását és korrekcióját. Az Integritás Hatóság – egy új magyarországi szerv – létrehozása olyan horizontális intézkedés, amelynek célja, hogy orvosolja a jogállamisági elvek rendszerszintű megsértését az Unió pénzügyi érdekeit sértő közbeszerzések vonatkozásában. Ennélfogva ez az egyik legfontosabb korrekciós intézkedés, amelyet Magyarország a Bizottság által felvetett aggályok orvoslására javasolt.

(35)

Magyarország számos olyan elemet belefoglalt a javasolt korrekciós intézkedésbe, amelyeket a bizottsági javaslat benyújtásának idején pozitívan értékeltek, különösen az alábbiakat: i. az új Integritás Hatóság célja és célkitűzései; ii. megbízatásának hatálya és kiterjedt hatáskörei, ideértve az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárások felfüggesztésére való utasítására vonatkozó hatáskört, a közigazgatási vizsgálati szerveknek a vizsgálatok lefolytatására való felkérésére vonatkozó hatáskört, és a meghatározott gazdasági szereplőknek az uniós finanszírozásból való kizárásának ajánlására vonatkozó hatáskört; az arra vonatkozó jog, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjen minden olyan közbeszerzési eljárásra vonatkozó hatósági határozat tekintetében, amely uniós támogatást érint (és amely bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti) stb.; iii. az Integritás Hatóság Igazgatóságának kinevezésére és az „Alkalmassági Bizottság” részvételére vonatkozó szabályok, amely bizottság célja annak biztosítása, hogy az Integritás Hatóság teljes mértékben független legyen. Emellett Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy az Integritás Hatóság bírósági határozatokban megállapított tényekre támaszkodik, hogy képes lesz arra, hogy a bíróságokhoz forduljon, és hogy a Hatóság határozatai bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.

Ezen okból Magyarország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a polgári, közigazgatási és büntetőjogi ügyekben eljáró valamennyi magyarországi bíróságnak – beleértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából releváns bíróságokat is – meg kell felelnie a függetlenség, a pártatlanság és – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdésével és a vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban – a törvény általi létrehozottság követelményének. Magyarország vállalta továbbá, hogy 2022. november 19-ig megteszi az Integritás Hatóság létrehozását célzó kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket. A bizottsági javaslat benyújtását követően Magyarország 2022. október 4-én elfogadta az Integritás Hatóság létrehozásáról szóló törvényt (az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló, 2022. évi XXVII. törvény, a továbbiakban: az Integritás Hatóságról szóló törvény), amely 2022. október 11-én hatályba lépett. Az Integritás Hatóságról szóló törvénybe további módosításokat vezettek be azon két, a salátatörvényt alkotó törvénytervezet részeként, amelyeket 2022. november 15-én benyújtottak az Országgyűlésnek, és 2022. november 22-én valamint 2022. december 7-én szavazásra bocsátottak. Amint azt a korrekciós intézkedés előírja, Magyarország az Integritás Hatóságról szóló törvény elfogadásához vezető eljárás során konzultált az Európa Tanáccsal és az OECD-vel, és figyelembe vett bizonyos ajánlásokat. A jogalkotási eljárásokkal párhuzamosan a magyar hatóságok 2022. szeptember 23-án elindították az Alkalmassági Bizottság tagjainak, 2022. október 14-én pedig az Integritás Hatóság Igazgatósága tagjainak kiválasztására és kinevezésére irányuló eljárást, akiket végül 2022. november 4-ével nevezték ki. Az Integritás Hatóság 2022. november 18-án tartotta első hivatalos ülését.

(36)

Mivel azonban a Bizottság a 2022. november 30-i közleményében megállapította és alapos értékelést követően 2022. december 9-én megerősítette, hogy az Integritás Hatóságra vonatkozó szabályozási keret az Integritás Hatóságról szóló törvényben meghatározottak szerint nem teljesít egyes, a korrekciós intézkedés keretében tett kötelezettségvállalásokat, a korrekciós intézkedés nem tekinthető teljes mértékben hatékonynak és megfelelőnek az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet szerint. A korrekciós intézkedéssel kapcsolatos azon gyengeségek, kockázatok és hiányosságok, amelyek veszélyeztetik az Integritás Hatóság hatékonyságát és függetlenségét, valamint a Bizottság megállapításainak kezelésére való képességét, mindenekelőtt a következők: i. olyan egyértelmű szabály hiánya, amely kimondja, hogy az Integritás Hatóság azt követően is megtartja hatáskörét, hogy egy projektet kivontak az uniós finanszírozásból; ii. az Integritás Hatóság ajánlásait nem követő ajánlatkérők határozatainak bírósági felülvizsgálatára irányuló rendszer gyengeségei; iii. a felmentési eljárás gyengeségei; iv. az Integritás Hatóság a nyilatkozattevők különböző csoportjaival kapcsolatban közvetlen hatáskör helyett csak felügyeleti hatáskörrel rendelkezik, és a kormánytagok vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére vonatkozó hatáskört nem ruházták át az Integritás Hatóságra; v. korlátozott hatály ahhoz kapcsolódóan, hogy az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozatokra vonatkozó ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az összes „magas kockázatú tisztviselőre”. A Tanács úgy véli, hogy ezen okok miatt, amelyeket a Bizottság közleménye még részletesebben ismertet, a feltárt gyengeségek, és különösen azok, amelyek korlátozzák az Integritás Hatóság hatásköreit, annyira súlyosak, hogy súlyosan aláássák az Integritás Hatóság arra irányuló képességét, hogy orvosolja a jogállamisági elvek rendszerszintű megsértését az Unió pénzügyi érdekeit sértő közbeszerzések vonatkozásában.

(37)

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy egy Korrupcióellenes Munkacsoportot hoz létre, amelynek feladata többek között a meglévő korrupcióellenes intézkedések vizsgálata, valamint a korrupt gyakorlatok megelőzésének, felderítésének, kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának és szankcionálásának javítására vonatkozó javaslatok kidolgozása. A korrekciós intézkedés egyik kulcsfontosságú eleme a korrupció elleni küzdelem területén tevékenykedő nem kormányzati szereplőknek, valamint az állami szervek képviselőinek a teljes körű, strukturált és hatékony részvétele. Ezenfelül Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a jogszabálytervezet kidolgozása során széles körű konzultációkat folytat nemzeti és nemzetközi érdekelt felekkel, többek között a Bizottsággal. Magyarország vállalta, hogy 2022. szeptember 30-ig megteszi az új Korrupcióellenes Munkacsoport szabályozási keretének a meghatározását célzó kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket. A korrekciós intézkedéssel összhangban az Integritás Hatóságról szóló törvény vonatkozó rendelkezései előírják, hogy az új Korrupcióellenes Munkacsoport tagjainak 50 %-át nem kormányzati szereplőknek kell alkotniuk, és nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes pályázati eljárásban, a szakértelemhez és érdemekhez kapcsolódó tárgyilagos kritériumok alapján kell kiválasztani őket. A bizottsági javaslat előterjesztését követően Magyarország konzultált az OECD-vel és az Európa Tanáccsal, és előirányozta, hogy az új Korrupcióellenes Munkacsoportot az Integritás Hatóságról szóló törvény keretében hozzák létre. Az új Korrupcióellenes Munkacsoportot végül 2022. december 1-jén hozták létre.

(38)

Az említett fejlemények fényében a Tanács – a Bizottság értékelése alapján – úgy véli, hogy Magyarország megtette a vonatkozó kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket, és hogy az új Korrupcióellenes Munkacsoportra vonatkozó, az Integritás Hatóságról szóló törvényben meghatározott szabályozási keret teljesíti a korrekciós intézkedésben meghatározott kötelezettségvállalásokat.

(39)

Magyarország vállalta, hogy 2022. szeptember 30-ig csalás és korrupció elleni stratégiát fogad el, amelyben meghatározza az uniós pénzügyi támogatások végrehajtásában részt vevő szerveknek a csalás, az összeférhetetlenség és a korrupció megelőzésével, felderítésével és korrekciójával kapcsolatos feladatait. Magyarország továbbá kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022. november 1-jétől kiterjeszti a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályát. Ez a korrekciós intézkedés horizontális és rendszerszintű jelleggel bír a korrupció elleni küzdelem, valamint a politikai szféra átláthatóságának biztosítása érdekében. Ennélfogva ez a Magyarország által javasolt egyik központi korrekciós intézkedés.

(40)

A bizottsági javaslat benyújtását követően Magyarország számos lépést tett e korrekciós intézkedés kulcsfontosságú végrehajtási lépéseinek teljesítése érdekében. Magyarország 2022. szeptember 30-án elfogadta a 2021–2027 programozási időszakra, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására vonatkozó csalás és korrupció elleni stratégiát (1470/2022. Korm. határozat). A stratégiát ezt követően módosították, majd 2022. november 15-én új változatban fogadták el és tették közzé (1540/2022. Korm. határozat). Az Országgyűlés 2022. október 25-én elfogadta a vagyonnyilatkozatokról szóló törvényt (2022. évi XXXI. törvény), amely bizonyos kivételekkel 2022. november 1-jén hatályba lépett. Magyarország 2022. november 15-én a december 7-én elfogadott salátatörvény részeként a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé.

(41)

Ami a csalás és korrupció elleni stratégiát illeti, a Bizottság a 2022. november 30-i közleményében megállapította, hogy bár a módosítások elfogadása miatt a megállapodás szerinti határidő késedelmet szenvedett, Magyarország teljesítette a korrekciós intézkedésben meghatározott kötelezettségvállalásokat. A vagyonnyilatkozatokat illetően a Bizottság megállapította, hogy a korrekciós intézkedéssel összhangban a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény kiterjeszti a vagyonnyilatkozatok személyi hatályát a politikai felsővezetői tisztséggel megbízott személyekre és az országgyűlési képviselőkre, valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozókra. A törvény kiterjeszti továbbá a vagyonnyilatkozatok tárgyi hatályát az összes releváns vagyoni eszközre. A Bizottság értékelése alapján azonban továbbra is jelentős gyengeségek, kockázatok és hiányosságok jellemzik a vagyonnyilatkozatokra vonatkozóan Magyarország által létrehozott szabályozási keretet, amelyek különösen a következők: i. az ingatlanokra, többek között a Magyarország joghatóságán kívül található ingatlanokra vonatkozó adatközlési kötelezettséggel kapcsolatos egyértelműség és jogbiztonság hiánya; ii. az egyes vezetők, tisztviselők és országgyűlési képviselők, valamint a velük közös háztartásban élő házastársuk vagy élettársuk és gyermekük (gyermekeik) vagyonára, jövedelmére és gazdasági érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozat személyi, tárgyi és időbeli hatályával kapcsolatos egyértelműség hiánya; iii. az a tény, hogy a vagyonnyilatkozatokról szóló törvényben nem szerepel kifejezett utalás az elektronikus úton benyújtott, digitális formátumú vagyonnyilatkozatok rendszerének létrehozására, amelyeket díjmentesen és regisztrációs kötelezettség nélkül kereshető nyilvános adatbázisban tárolnak. A Tanács úgy véli, hogy ezen okok miatt, amelyeket a Bizottság közleménye még részletesebben ismertet, a feltárt gyengeségek esetleges joghézagokat teremtenek a törvényben, és következésképpen aláássák a korrekciós intézkedés hatékonyságát.

(42)

A negyedik korrekciós intézkedés értelmében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a vonatkozó szabályozási keret 2022. szeptember 30-ig történő módosítása révén biztosítja az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználásának átláthatóságát. A javaslat benyújtását követően az Országgyűlés jogalkotási aktust fogadott el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról (2022. évi XXIX. törvény), amely 2022. október 13-án hatályba lépett.

(43)

A korrekciós intézkedéssel összhangban a 2022. évi XXIX. törvény olyan módosításokat vezetett be, amelyek a közbeszerzésre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok hatályát kiterjesztették a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is. A szabályozási keret azonban – a Bizottság többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe. Ezen túlmenően Magyarország 2022. november 1-jétől újra bevezette azt a lehetőséget (az általános tilalom alóli kivételként), hogy a politikai felsővezetők más, javadalmazással járó tisztséget is betölthessenek, többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeiben. A Tanács úgy véli, hogy ezen okok miatt, amelyeket a Bizottság közleménye még részletesebben ismertet, a szabályozási keret gyengeségei az új jogalkotási fejleményekkel együtt súlyosbítják a korrekciós intézkedése által kezelni hivatott esetleges összeférhetetlenséget, és ezért nem tekinti azt alkalmasnak a Bizottság által eredetileg felvetett aggályok eloszlatására.

(44)

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy új bírói felülbírálati eljárást hoz létre a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekményekre vonatkozóan. A korrekciós intézkedés értelmében az új eljárást illetően elő kell írni, hogy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által korrupciót és korrupcióval kapcsolatos gyakorlatokat érintő ügyekben hozott, a feljelentés elutasítására vagy a büntetőeljárás megszüntetésére (vagyis a nyomozás vádemelés nélküli lezárására) irányuló döntéseket bírói felülbírálatnak vessék alá. Az új eljárás keretében a nyomozási bírónak felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy elrendelje a büntetőeljárás megindítását vagy folytatását. A hatóságok kivételével bármely természetes és jogi személy benyújthat indítványt az eljárás keretében, ami megteremtheti a bíróság előtti vádemelés lehetőségét is. Ez a korrekciós intézkedés olyan horizontális intézkedés, amelynek célja a magyarországi ügyészségi eljárás hatékonyságával kapcsolatos strukturális problémák orvoslása, valamint annak szavatolása, hogy az EUMSZ 325. cikkének megfelelően hathatós és elrettentő hatású intézkedéseket hozzanak az Unió pénzügyi érdekeinek biztosítása érdekében. Ennélfogva ez az egyik legfontosabb korrekciós intézkedés, amelyet Magyarország a Bizottság által felvetett aggályok orvoslására javasolt.

(45)

Magyarország számos olyan elemet belefoglalt a javasolt korrekciós intézkedésbe, amelyeket a bizottsági javaslat benyújtásának idején pozitívan értékeltek, például az alábbiakat: a bírói felülbírálati eljárás jogi személyek általi megindításának lehetősége; a feljelentő számára kiemelt eljárási helyzet garantálása; hivatkozás arra, hogy az új eljárás szerinti ügyekben való eljárásra vonatkozó kizárólagos hatáskört egy szakosított bíróságra (vagyis a Budai Központi Kerületi Bíróságra) fogják ruházni; hivatkozás arra, hogy az új eljárásban részt vevő valamennyi bíróság és nyomozási bíró meg fog felelni az EUSZ 19. cikkének és a vonatkozó uniós vívmányoknak; valamint általában véve észszerű időkeret megállapítása az eljárásra vonatkozóan. Magyarország vállalta továbbá, hogy november 15-ig megteszi a büntetőeljárási törvény szükséges módosításainak és a vonatkozó végrehajtási rendeleteknek az elfogadását és hatálybalépét célzó kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket. A bizottsági javaslat benyújtását követően az Országgyűlés 2022. október 3-án elfogadta a 2022. november 15-én hatályba lépett, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényt (a továbbiakban: a bírói felülbírálatról szóló törvény), amelyet a Bizottsággal folytatott egyeztetéseket követően tovább módosítottak, és november 22-én módosított változatban fogadtak el. Magyarország előzetes felülvizsgálatot kezdeményezett a magyar Alkotmánybíróság előtt, amely megállapította, hogy a bírói felülbírálatról szóló törvény megfelel a magyar Alaptörvényben megfogalmazott vádmonopólium elvének. Magyarország végezetül benyújtotta a Bizottsághoz az új felülbírálati eljárás alkalmazásához szükséges végrehajtási szabályokról szóló kormányrendeletek tervezetét, és kötelezettséget vállalt arra, hogy haladéktalanul elfogadja őket, biztosítandó azok 2023. január 1-jei hatálybalépését.

(46)

A bírói felülbírálatról szóló törvény a büntetőeljárásról szóló törvény releváns módosításainak bevezetésével eleget tesz a korrekciós intézkedésekben javasolt több kötelezettségvállalásnak. A Bizottság is üdvözölte a Magyarország által a bírói felülbírálatról szóló törvény módosítása keretében hozott további intézkedéseket, például az Integritás Hatóság felülbírálati vagy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására vonatkozó hatáskörének beillesztését, valamint a legfőbb ügyész azon hatáskörének eltörlését, hogy határozatokkal szemben rendkívüli jogorvoslattal éljen. Amint azonban az a Bizottság értékeléséből kiderül, a bírói felülbírálatról szóló törvény egyes rendelkezései olyan mérlegelési mozgásteret építenek be az eljárásba, amely a felülbírálati indítványt vagy a vádindítványt követő új eljárás kimenetelének befolyásolására is felhasználható, ami veszélyezteti a korrekciós intézkedés hatékonyságát és általános megfelelőségét. Mindenekelőtt, i. az alkalmazandó szabályok nem határozzák meg egyértelműen a felülbírálati indítvány nyomán az ügyész határozatát hatályon kívül helyező bírósági határozat jogkövetkezményeit az ügyész vonatkozásában. Mivel nincs rá garancia, hogy a bírói felülbírálat keretében hozott határozatokat azok nyomán tett helyes ügyészi intézkedések követik majd, az ügyész számára biztosított mérlegelési jogkör súlyosan aláássa a korrekciós intézkedés hatékonyságát és ezáltal a megfelelőségét. Ezenfelül ii. abban az esetben, ha vádindítvány benyújtásának van helye, a bírói felülbírálatról szóló törvény értelmében az elsőfokú bíróság ülés tartása és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül megvizsgálja a vádindítvány megalapozottságát. Ez a vizsgálat a formai kritériumok előzetes vizsgálatát egészíti ki, amelyet az új eljárás vezet be.

A Bizottság értékelése és az abban foglalt indokok alapján az eljárás alapjául szolgáló oknak az elsőfokú bíróság általi ezen vizsgálata olyan érdemi szűrésnek minősül, amely annak kockázatával jár, hogy az ügy érdemét illető döntést megelőlegezik vagy megakadályozzák anélkül, hogy az ügyben bizonyítási eljárást lehetne kérni és lefolytatni. Ez szükségtelen lépést jelent, és aláássa a korrekciós intézkedés hatékonyságát. Végezetül, a bírói felülbírálatról szóló törvény nem tisztázza az új szabályok alkalmazásának időbeli hatályát, és nem teszi egyértelművé különösen azt, hogy az új eljárás a 2023. január 1-je előtt elkövetett (nem elévült) bűncselekményekre is alkalmazandó lesz-e. A Tanács úgy véli, hogy ezen okok, valamint a bizottsági közleményben részletesebben ismertetett egyéb okok miatt az azonosított gyengeségek olyan súlyosak, hogy komolyan veszélyeztetik a korrekciós intézkedés arra való megfelelőségét, hogy kezelje a közvagyonnal kapcsolatosan elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás, büntetőeljárás alá vonás és szankcionálás hatékonyságának hiányával kapcsolatos problémákat.

(47)

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti az audit- és ellenőrzési mechanizmusokat az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében, mégpedig azáltal, hogy a szabályok és eljárások szigorítására irányuló rendelkezéseket illeszt be a vonatkozó nemzeti jogszabályokba az összeférhetetlenségi esetek hatékonyabb megelőzése, felderítése és korrekciója céljából, az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 61. cikkével összhangban, beleértve egy, az összeférhetetlenségi nyilatkozatok érvényessége feletti hatékony ellenőrzési mechanizmust is. A bizottsági javaslat benyújtását követően Magyarország számos lépést tett e korrekciós intézkedés kulcsfontosságú végrehajtási lépéseinek teljesítése érdekében. Konkrétan az Országgyűlés elfogadta és tovább módosította a 2022. évi XXVIII. törvényt, amely a Miniszterelnöki Hivatal keretében létrehozta a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot (BEII), és amely garanciákat biztosít annak függetlensége és hatékonysága tekintetében. A salátatörvény egy olyan törvényjavaslatot is tartalmazott, amely módosította az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) szabályozási keretét. Magyarország továbbá elfogadta a 373/2022. Korm. rendeletet, a 374/2022. módosító Korm. rendeletet, valamint a 463/2022. Korm. rendeletet, megerősítve a vonatkozó szabályokat és eljárásokat az összeférhetetlenség hatékonyabb megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében. A Tanács a Bizottság 2022. november 30-i közleménye és az abban foglalt indokolás alapján úgy véli, hogy Magyarország megtette a kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket, a vonatkozó jogszabályszövegek pedig teljesítik a korrekciós intézkedés keretében tett kötelezettségvállalásokat.

(48)

Magyarország vállalta, hogy 2022. december 31-ig a 2022-es évben egy ajánlattal lezárt, uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzési eljárásoknak az egységes piaci eredménytábla módszertana szerint mért arányát 15 % alá csökkenti. Ezen intézkedés kulcsfontosságú végrehajtási lépése az EUTAF által az egységes piaci eredménytábla módszertanának való megfelelésre vonatkozóan 2022. szeptember 30-ig elvégzendő első ellenőrzés volt. Magyarország 2022. október 7-én nyújtotta be a jelentést, majd pedig a Bizottság észrevételeit követően, 2022. november 3-án a végleges felülvizsgált változatot. Az ellenőrzés megállapította, hogy az alkalmazott módszertan megfelelő és összhangban áll az egységes piaci eredménytábla módszertanával, egy pontot kivéve, amelyre vonatkozóan az EUTAF ajánlást fogalmazott meg. A Bizottság 2022. november 30-i közleménye és az abban foglalt indokolás alapján a Tanács úgy véli, hogy a korrekciós intézkedés által előírtaknak megfelelően Magyarország megtette a kulcsfontosságú végrehajtási lépést.

(49)

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022. szeptember 30-ig új nyomonkövetési és jelentéstételi eszközt alakít ki a nemzeti forrásokból, uniós támogatásból vagy mindkettőből finanszírozott, egyetlen ajánlatot eredményező közbeszerzési eljárások arányának mérésére. A bizottsági javaslat benyújtását követően Magyarország számos lépést tett e korrekciós intézkedés kulcsfontosságú végrehajtási lépéseinek teljesítése érdekében. Így például Magyarország kialakított egy új nyomonkövetési és jelentéstételi eszközt, amelyről az ellenőrzés megállapította, hogy működőképes, ténylegesen működik és alkalmas az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának nyomon követésére. A korrekciós intézkedéssel összhangban a jelentéstételi eszközt 2022. december 31-ig tovább kell fejleszteni, hogy földrajzi paraméterekre vonatkozó adatokat is tartalmazzon. A Bizottság 2022. november 30-i értékelése és az abban foglalt indokolás alapján a Tanács úgy véli, hogy a korrekciós intézkedés által előírtaknak megfelelően Magyarország megtette a kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket, az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jelentéstételi eszköz pedig kialakításra került és működőképes.

(50)

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a közbeszerzés átláthatóságának fokozása céljából létrehoz és közzétesz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján egy olyan adatbázist, amely strukturált formában információkat tartalmaz az összes olyan tájékoztatóra vonatkozóan, amely szerződés közbeszerzési eljárás keretében történő odaítéléséről szól, beleértve a vállalati azonosító számokat, valamint minden egyes konzorciumi tag és alvállalkozó nevét. Az említett adatbázist rendszeresen frissíteni kell, és a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni. A bizottsági javaslat benyújtását követően Magyarország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a szükséges funkciókkal rendelkező adatbázis kifejlesztése 2022. szeptember 30-ig befejeződött. Az új adatbázis funkcióinak a Bizottság általi értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy Magyarország megtette és teljesítette az ezen intézkedéssel kapcsolatos kulcsfontosságú végrehajtási lépést.

(51)

Magyarország 2022. szeptember 5-én elfogadta az 1425/2022. Korm. határozatot annak érdekében, hogy eleget tegyen azon kötelezettségvállalásának, amely szerint 2022. szeptember 30-ig teljesítménymérési keretrendszert dolgoz ki a közbeszerzések hatékonyságának és költséghatékonyságának értékelésére, és azt 2022. november 30-ig működésbe lépteti. Magyarország 2022. november 30-án közzétette az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján a teljesítménymérési keretrendszert meghatározó dokumentumot. Az 1425/2022. Korm. határozatban meghatározott keretrendszernek a Bizottság általi értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy Magyarország megtette a vonatkozó kulcsfontosságú végrehajtási lépést, és teljesítette kötelezettségvállalásait ezzel az intézkedéssel kapcsolatban.

(52)

Ami az azzal kapcsolatos aggályokat illeti, hogy Magyarország képes-e javítani az uniós források felhasználásával kapcsolatos összeférhetetlenségi ellenőrzéseket, Magyarország vállalta, hogy a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszköz (ARACHNE) valamennyi funkciójának szisztematikus és kiterjesztett használatát biztosító eljárásokat alkalmaz minden uniós támogatás esetében és valamennyi programozási időszakban, az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció, a kettős finanszírozás és az egyéb szabálytalanságok hatékony megelőzése és felderítése céljából. A magyar kormány 2022. szeptember 30-án elfogadta a 373/2022. Korm. rendeletet és a 374/2022. módosító Korm. rendeletet, amelyek ugyanazon a napon léptek hatályba, és amelyek rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy biztosítva legyen meghatározott adatoknak az ARACHNE eszközbe való továbbítása. Az említett napon továbbították az első adatcsomagot az ARACHNE eszközbe. A Bizottság azon értékelése alapján, amely szerint a 373/2022. Korm. rendelet és a 374/2022. módosító Korm. rendelet meghatározza az ARACHNE szisztematikus és hatékony használatának részletes szabályait, a Tanács úgy véli, hogy Magyarország megtette a vonatkozó kulcsfontosságú végrehajtási lépést, és teljesítette kötelezettségvállalásait ezen intézkedéssel kapcsolatban.

(53)

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti az OLAF-fal való együttműködést azáltal, hogy kijelöl egy olyan illetékes nemzeti hatóságot, amely támogatni hivatott az OLAF-ot a magyarországi helyszíni ellenőrzések során azokban az esetekben, amikor egy ellenőrzés alá vont gazdasági szereplő megtagadja az együttműködést. Magyarország kötelezettséget vállalt arra is, hogy visszatartó erejű, pénzügyi jellegű szankciót vezet be, amelyet akkor kell kiszabni, ha valamely gazdasági szereplő megtagadja az OLAF-fal való együttműködést az OLAF helyszíni ellenőrzései és vizsgálatai tekintetében. A bizottsági javaslat benyújtását követően az Országgyűlés 2022. október 4-én elfogadta a 2022. évi XXIX. törvényt, amely a hatályos jogszabályok módosításával a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki az OLAF támogatására illetékes nemzeti hatóságként, és visszatartó erejű pénzügyi szankciót vezetett be arra az esetre, ha valamely gazdasági szereplő megtagadja az OLAF-fal való együttműködést. A Bizottság értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy Magyarország megtette a vonatkozó kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket, és teljesítette kötelezettségvállalásait ezzel az intézkedéssel kapcsolatban.

(54)

A korrekciós intézkedések részeként Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022. október 31-ig elfogad egy, a közkiadások fokozott átláthatóságát biztosító jogszabályt, amely valamennyi állami szerv számára előírja, hogy egy központi nyilvántartásban proaktív módon tegye közzé a közpénzek felhasználására vonatkozó, előre meghatározott információkat. A bizottsági javaslat benyújtását követően az Országgyűlés 2022. november 8-án elfogadta a 2022. évi XL. törvényt, amelyet ezt követően, a salátatörvény keretében 2022. november 22-én módosított. A rendelkezések egy újabb, egy további átláthatósági hatósági eljárás létrehozásával kapcsolatos módosításának elfogadására 2022. december 7-én került sor. A Bizottság értékelésében arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország – a végrehajtásukban mutatkozó késedelem ellenére – teljesítette az előírt kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket. A Bizottság 2022. december 9-én aktualizált értékelése alapján azonban maradtak a szabályozási keretben a hatékonyságát aláásó gyengeségek, különösen az összes ajánlatkérőre vonatkozó információ-közzétételi kötelezettség hiányára vonatkozón abban az esetben, ha a központi nyilvántartásba minimálisan feltöltendő adatkészletből hiányoznak a közkiadásért „felelős szervre”, az ajánlatkérőre, illetve a szolgáltatókra, a beszállítókra és a kapacitásszolgáltatókra vonatkozó adatok.

(55)

Összegezve, Magyarország számos lépést tett a tanácsi végrehajtási határozatjavaslat indokolásának mellékletében szereplő (jogalkotási és nem jogalkotási jellegű) kulcsfontosságú végrehajtási lépések kezelése érdekében, és a Magyarország által a korrekciós intézkedések keretében tett számos kötelezettségvállalás a fentiek szerint teljesítettnek tekinthető. Ez a pozitív értékelés nem érinti azon korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos további fejleményeket, amelyeket a Magyarország által tett kötelezettségvállalásokkal összhangban még át kell ültetni a gyakorlatba, vagy esetükben hosszabb végrehajtási időszakra van szükség.

(56)

Több korrekciós intézkedést illetően ugyanakkor továbbra is jelentős gyengeségek, kockázatok és hiányosságok mutatkoznak. Mindenekelőtt változatlanul jelentős gyengeségek veszélyeztetik súlyos mértékben azon horizontális, strukturális és rendszerszintű jelleggel bíró korrekciós intézkedések megfelelőségét, amelyek központi jelentőségűek Magyarországon a közbeszerzések, az ügyészségi munka hatékonysága és a korrupció elleni küzdelem terén a jogállamisági elvek rendszerszintű megsértésének orvoslása szempontjából. E gyengeségek ezért a meghozott korrekciós intézkedések összességének hatékonyságát veszélyeztetik.

(57)

Figyelembe véve a még nem teljesített intézkedések horizontális, strukturális és rendszerszintű jellegét, az a tény, hogy Magyarország más célzott korrekciós intézkedésekkel kapcsolatban több kötelezettséget kielégítően teljesített, nem elegendő a jogállamisági elvek azonosított megsértésének orvoslásához, valamint azon hatás kezeléséhez, amelyet a jogállamisági elvek ilyen megsértése az uniós költségvetésre gyakorol, vagy amely esetében ennek a kockázata fennáll. Ahogy azt a Bizottság a 2022. december 9-i aktualizált értékelésében egyértelművé tette, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó korrekciós intézkedés egyetlen kivételével minden korrekciós intézkedést együtt, átfogó csomagként, nemcsak pusztán mennyiségi, hanem minőségi értékelés alapján kell értékelni annak fényében, hogy összességükben alkalmasak-e a kialakult helyzet megszüntetésére.

(58)

Következésképpen, a fenti értékelés fényében meg kell állapítani, hogy a Magyarország által bejelentett korrekciós intézkedések – azokat összefüggő egészként tekintve, az elfogadás szerinti állapotukban, és a részletszabályaikat, valamint a gyakorlati alkalmazásukat illetően ebből következő bizonytalanságot figyelembe véve – nem szüntetik meg a jogállamisági elvek azonosított megsértését. Mivel a meg nem felelés feltárt esetei a jogállamisági elvek rendszerszintű jellegű megsértésére utalnak, ezek nagy mértékben és kellően közvetlenül érintik az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(59)

Amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy az (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletben meghatározott feltételek teljesültek, megfelelő szintű intézkedéseket kell elfogadnia annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés védve legyen a jogállamisági elvek azonosított megsértéséből következő tényleges vagy potenciális hatással szemben.

(60)

A jogállamisági elveknek az e határozatban azonosított megsértése, valamint az ezek által az uniós költségvetésre gyakorolt jelentős hatás fényében, továbbá tekintve, hogy a Magyarország által eddig elfogadott korrekciós intézkedéseket olyan jelentős gyengeségek jellemzik, amelyek súlyosan veszélyeztetik az említett korrekciós intézkedések alkalmasságát a jogállamisági elvek megsértésének kezelésére, a Tanács úgy véli, hogy az ebből következő, az uniós költségvetésre jelentett kockázat továbbra is magas. Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet (18) preambulumbekezdésével összhangban az elfogadandó intézkedések meghatározásakor kellően figyelembe kell venni az az érintett tagállam együttműködésének mértékét. A Bizottság eredetileg úgy ítélte meg, hogy a költségvetést érintő kockázat észszerű közelítését az érintett programok pénzeszközeinek 65 %-a jelentené. Ugyanakkor, azon korrekciós intézkedések számát és jelentőségét tekintve, amelyeket Magyarország kielégítő módon végrehajtott a jogállamisági elvek megállapított megsértésének kezelése érdekében, a költségvetést érintő kockázatnak az érintett programok 55 %-ában történő megállapítása jelentene „észszerű közelítést”. Ennek megfelelően – jóváhagyásukat követően – az érintett programok kötelezettségvállalásainak 55 %-át fel kell függeszteni. Az említett a szint – figyelembe véve Magyarország együttműködésének mértékét az eljárás során – az uniós költségvetésre a jogállamisági elvek megállapított megsértése által a végrehajtott korrekciós intézkedések eredményeként gyakorolt hatás vagy az azt fenyegető komoly kockázatok észszerű közelítésének tekinthető, ezért az (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletben meghatározott, az uniós költségvetés védelmére irányuló célkitűzés tekintetében arányos intézkedést jelent.

(61)

Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 5. cikkében előirányzott különböző intézkedéstípusok közül való választás tekintetében a Tanács úgy véli, hogy – jóváhagyásukat követően – az érintett programokból eredő költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztése hatékony és időben történő védelmet biztosít az Unió költségvetése számára, mivel így megelőzhető, hogy a jogállamisági elvek e határozatban azonosított megsértése hatást gyakoroljon az érintett programokhoz allokált költségvetésre. Ugyanakkor Magyarország a költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztése ellenére meg tudja kezdeni az említett programok végrehajtását az alkalmazandó szabályok szerint, tehát a kohéziós politika célkitűzései fennmaradnak, és a végső kedvezményezettek helyzete nem sérül. Egyéb lehetséges intézkedésekkel ellentétben a költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztése mindemellett ideiglenes jellegű és az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban nem bír végleges hatásokkal. Az intézkedés tehát az említett cikkben előirányzott eljárás keretében megszüntethető anélkül, hogy az ország uniós támogatástól esne el, feltéve, hogy a helyzetet két éven belül maradéktalanul orvosolja. Az arányosság elvével összhangban a választott intézkedés – az eset körülményeit figyelembe véve – ezért elegendő az uniós költségvetés védelmének megvalósításához, ugyanakkor ez jelenti a legkevesebb terhet.

(62)

Ami a jogállamisági elveknek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban azonosított megsértését illeti, a szabályozási keret Magyarországon olyan, fent ismertetett gyengeségekkel rendelkezik, amelyek nem orvosolták az összeférhetetlenség azon kockázatát, amelyet a korrekciós intézkedés kezelni volt hivatott. A korrekciós intézkedés ezen alkalmatlanságának fényében továbbra is súlyos kockázat áll fenn az uniós költségvetés tekintetében, amelyet a leginkább úgy lehet kezelni, ha megtiltjuk új jogi kötelezettségek vállalását bármely ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal és az általuk fenntartott bármely jogi személlyel, bármely közvetlen vagy közvetett irányítással végrehajtott program keretében. Ez az intézkedés nem érinti a közvetlen és közvetett irányítással végrehajtott uniós programokból általánosan allokált forrásokat, mivel ezeket más szervezetek számára továbbra is fel lehet használni, tehát ez az intézkedés elegendő az uniós költségvetés védelmének megvalósításához, ugyanakkor az e célkitűzés eléréséhez szigorúan szükséges mértéket tekintve arányos.

(63)

Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint e határozat nem érinti Magyarország azon kötelezettségeit, hogy a határozat által érintett programokat vagy alapokat végrehajtsa, különös tekintettel a végső címzettek vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeire, beleértve a kifizetések teljesítésére irányuló, az alkalmazandó ágazatspecifikus vagy költségvetési szabályok alapján fennálló kötelezettséget is. Magyarországnak e határozat elfogadásától kezdve háromhavonta jelentést kell tennie a Bizottságnak az említett kötelezettségek teljesítéséről.

(64)

Magyarországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot az általa vállalt korrekciós intézkedések végrehajtásáról, különösképpen azokat illetően, amelyek esetében a gyakorlatba való átültetésre vagy hosszabb végrehajtási időszakra van szükség.

(65)

A Bizottságnak továbbra is figyelemmel kell kísérnie a magyarországi helyzetet, és adott esetben gyakorolnia kell az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet szerinti jogosultságait. A Bizottságnak mindenekelőtt haladéktalanul értékelnie kell a Magyarország által javasolt korrekciós intézkedések végrehajtásában bekövetkezett bármely fejleményt, és késedelem nélkül be kell nyújtania a Tanácsnak az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 7. cikke szerinti intézkedések megszüntetéséhez szükséges javaslatokat, amennyiben az említett intézkedések elfogadásának alapjául szolgáló feltételek már nem állnak fenn. A Bizottságnak rendszeres időközönként tájékoztatnia kell a Tanácsot,