EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021DC0262

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az Európai Bizottság iránymutatása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről

COM/2021/262 final

Brüsszel, 2021.5.26.

COM(2021) 262 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EMPTY

Az Európai Bizottság iránymutatása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről


1Bevezetés 

A Covid19-válság kíméletlenül megmutatta, hogy a dezinformáció milyen veszélyek és kihívások elé állítja társadalmainkat. Az „infodémia” – a világjárványról szóló hamis, pontatlan vagy félrevezető információk gyors terjedése – jelentős kockázatot jelentett a személyes egészségre, a közegészségügyi rendszerekre, a hatékony válságkezelésre, a gazdaságra és a társadalmi kohézióra. A világjárvány a digitális technológia mindennapi életünkben betöltött szerepét is felértékelte, amely egyre inkább központi szerepet játszik a munka, a tanulás, a szocializáció, az anyagi szükségletek kielégítése és az állampolgári diskurzusban való részvétel terén. Ez felhívta a figyelmet arra, hogy az online ökoszisztémát biztonságos térré kell tenni, és azt is megmutatta, hogy az eddigi jelentős erőfeszítések ellenére sürgősen fokozni kell a dezinformáció elleni küzdelem keretében tett fellépéseket 1 .

A dezinformáció elleni küzdelem uniós megközelítése a kezdetektől fogva 2 a véleménynyilvánítás szabadságának és az EU Alapjogi Chartája által biztosított egyéb jogoknak és szabadságoknak a védelmén alapult. E jogokkal és szabadságokkal összhangban az uniós stratégia célja – a dezinformáció mint olyan kriminalizálása vagy betiltása helyett – az online környezet és szereplőinek átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tétele, a tartalommoderálási gyakorlatok átláthatóbbá tétele, a polgárok felelősségvállalásának elősegítése és a nyílt demokratikus vita előmozdítása 3 . Ennek érdekében az EU igyekezett mozgósítani az összes érdekelt felet, köztük a hatóságokat, a vállalkozásokat, a médiát, a tudományos szakembereket és a civil társadalmat.

Az uniós erőfeszítések középpontjában a dezinformáció visszaszorítását célzó, önszabályozó gyakorlati kódex állt 4 . A 2018 októbere óta hatályos kódex aláírói között jelenleg megtalálhatók az EU-ban működő főbb online platformok, valamint az európai reklámágazatot képviselő főbb szakmai szövetségek is. A Bizottság úgy véli, hogy a kódex jelentős, a maga nemében úttörő eredménynek számít. Egy innovatív eszköz révén biztosítja az online platformok nagyobb átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint strukturált keretet ad a platformok dezinformációval kapcsolatos politikáinak nyomon követéséhez és javításához.

Mindazonáltal a gyakorlati kódex 2020-as bizottsági értékelése 5 jelentős hiányosságokat tárt fel. Ezek közé tartozik a kódex következetlen és hiányos alkalmazása a különböző platformokon és tagállamokban, a kódex önszabályozó jellegéből adódó korlátok, valamint a kódex kötelezettségvállalásai által lefedett területekben mutatkozó hiányosságok. Az értékelés továbbá kiemelte, hogy nincs megfelelő nyomonkövetési mechanizmus, ideértve a fő teljesítménymutatókat, hogy hiányoznak a dezinformációval kapcsolatos kutatás érdekében a platformok adataihoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségvállalások, valamint hogy az érdekelt felek – különösen a reklámágazat – korlátozottan vesz részt annak végrehajtásában. A Bizottság ezért az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben 6 (EDAP) bejelentette, hogy az online környezetben megjelenő dezinformáció kezelésére irányuló átfogó intézkedések részeként iránymutatást fog kiadni a kódex megerősítéséhez, és konkrét jogszabályokat fog előterjeszteni a politikai hirdetések átláthatóságáról.

A dezinformáció elleni küzdelem fokozása érdekében a digitális szolgáltatásokról szóló bizottsági jogszabályjavaslat 7 magatartási kódexek révén társszabályozási keretet határoz meg a dezinformációval kapcsolatos rendszerszintű kockázatok kezelésére. Emellett széles körű átláthatósági intézkedéseket vezet be a tartalommoderálás és a hirdetés terén, valamint kötelező erejű és érvényesíthető jogi kötelezettségeket javasol az online óriásplatformok 8 számára, hogy értékeljék és kezeljék az alapvető jogokat érintő vagy a szolgáltatásuk szándékos manipulálása által jelentett rendszerszintű kockázatokat.

Az iránymutatás a Bizottságnak a kódex nyomon követése és értékelése 9 során szerzett eddigi tapasztalatain, valamint a 2019. évi választásokról szóló bizottsági jelentésen 10 alapul. Ezenkívül hozzájárul az Európai Tanács 2020. decemberi következtetéseire adott bizottsági válaszhoz is 11 . Az iránymutatással kapcsolatos észrevételek összegyűjtése érdekében a Bizottság több érdekelt fél részvételével tartott megbeszéléseket 12 , valamint egy workshopot szervezett a tagállamok számára.

Ez az iránymutatás ismerteti a Bizottság arra vonatkozó véleményét, hogy a platformoknak és más érdekelt feleknek hogyan kell fokozniuk intézkedéseiket a kódex hiányosságainak és gyengeségeinek kiküszöbölése, valamint egy átláthatóbb, biztonságosabb és megbízhatóbb online környezet megteremtése érdekében. Az egyik fő terület, ahol a kódex nem ért el kellő előrelépést, a dezinformációból származó bevételek visszaszorítása, az online hirdetések ugyanis továbbra is ösztönzik a dezinformáció terjesztését 13 . Az online platformoknak és az online hirdetési ökoszisztéma minden más szereplőjének felelősséget kell vállalnia, és együtt kell működnie a dezinformáció finanszírozásának visszaszorítása érdekében. A felülvizsgált kódexnek továbbá fokoznia kell a manipulatív magatartás korlátozására irányuló kötelezettségvállalásokat, erősítenie kell a felhasználók szerepvállalását segítő eszközöket, növelnie kell a politikai hirdetések átláthatóságát, és tovább kell erősítenie a kutatási és tényellenőrző közösséget. Az iránymutatás lefekteti a megerősített kódex nyomon követését biztosító továbbfejlesztett, szilárd keretrendszer sarokköveit is. A megerősített kódexnek arra is törekednie kell, hogy szélesebb körű részvételt érjen el az új aláírók, többek között az EU-ban működő további online platformok és más érintett szereplők körében.

A kódex megerősítése korai lehetőséget kínál az érdekeltek számára, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat elfogadását megelőzően megfelelő intézkedéseket dolgozzanak ki. Az iránymutatás célja az is, hogy a meglévő gyakorlati kódexet a 35. cikkben előírt „magatartási kódex” irányába továbbfejlessze. Különösen az óriásplatformok 14 számára lesz előnyös a megerősített kódexben való részvétel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat értelmében rájuk alkalmazandó új kötelezettségekre való felkészülés során, különösen a kockázatértékelés, a kockázatcsökkentés, a felhasználói szerepvállalás és a hirdetésekkel kapcsolatos átláthatóság tekintetében. A kisebb platformok és más érdekelt felek számára is előnyös lesz, ha a megerősített kódex keretében megfelelő kötelezettségvállalásokat tesznek annak érdekében, hogy élvezzék a bevált gyakorlatok előnyeit, és megvédjék magukat a rendszereiknek a dezinformáció terjesztésére való visszaélésszerű felhasználásából eredő, a hírnevüket érintő kockázatokkal szemben.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról a társjogalkotók között létrejövő végleges megállapodás, illetve a politikai hirdetések átláthatóságára vonatkozó bizottsági jogalkotási kezdeményezés sérelme nélkül a megerősített gyakorlati kódex eszközként szolgálhat az online platformok számára, hogy javítsák politikáikat és csökkentsék a szolgáltatásaik által a dezinformációval összefüggésben a demokráciát veszélyeztető kockázatokat.

A kódex megerősítése nem csupán ideiglenes lépés. Ez az iránymutatás arra szólít fel, hogy a kódexet olyan erős, stabil és rugalmas eszközzé alakítsák, amely átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá és kialakításánál fogva felelősebbé teszi az online platformokat.

2A Covid19-járvány nyomon követése – Eredmények és tanulságok

A gyakorlati kódex értékelése során levont tanulságokon túlmenően új ismereteket is gyűjtöttek a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezeléséről szóló közös közleményt 15 követően létrehozott nyomonkövetési program keretében, amely során a kódexet aláíró online platformok havonta beszámoltak arról, milyen intézkedéseket hoztak a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelem érdekében az EU-ban.

A nyomonkövetési program nemcsak a kódex kötelezettségvállalásain alapuló, a Covid19-járvánnyal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelem érdekében hozott intézkedések részletes áttekintését biztosította, hanem magát a kódexet is „stressztesztnek” vetette alá.

A platformok jelentései azt mutatják, hogy a kódexben vállalt kötelezettségeket több területen is hatékony intézkedések révén hajtották végre, például a szolgáltatásaik keretében feltüntetett hiteles források láthatóságának növelésével; a megbízható információkhoz való hozzáférés megkönnyítését célzó új eszközök és szolgáltatások kifejlesztésével és bevezetésével; a valószínűsíthetően fizikai kárt okozó vagy a közegészségügyi politikák hatékonyságát rontó hamis vagy félrevezető információkat tartalmazó tartalmak kezelésére irányuló intézkedésekkel; a válsághelyzetet kihasználó vagy a Covid19-cel kapcsolatban dezinformációt terjesztő reklámok kifejezett tilalmával.

A program összességében megmutatta, hogy a kódex olyan rugalmas, strukturált keretet biztosít, amelyet az aláírók a válsághelyzetekben előforduló dezinformáció elleni küzdelem érdekében bevethetnek és határozott fellépéssé formálhatnak, és amely kiegészíti az alkalmazandó szabályozási keretek szerinti kötelezettségeket. A kódex emellett hasznos struktúrát biztosított ezen intézkedések rendkívüli helyzetben történő nyomon követéséhez, dinamikusan áthelyezve a hangsúlyt a válság alakulásának megfelelően (pl. a Covid19-oltóanyagokkal kapcsolatos dezinformációra összpontosítva).

A Covid19-program ugyanakkor rávilágított a gyakorlati kódex meglévő nyomonkövetési keretének számos hiányosságára:

·A jelentéstétel minősége. A jelentéstétel következetessége, minősége és részletessége jelentős eltéréseket mutat. A kellően részletes adatok hiánya, különösen tagállami szinten, azt jelentette, hogy a szolgáltatott információkból gyakran nem derült ki, hogy a bejelentett intézkedéseket minden tagállamban vagy az EU összes nyelvén végrehajtották-e. Ezenfelül a közös, elfogadott jelentéstételi sablon hiánya továbbra is akadályozza a hatékonyabb nyomon követést és a platformok közötti összehasonlítást.

·A fő teljesítménymutatók. Bár a jelentéstétel minősége és részletessége idővel javult, a rendelkezésre bocsátott adatok továbbra sem mindig megfelelőek és kellően részletesek ahhoz, hogy felmérjék a kötelezettségvállalások végrehajtásának mértékét vagy a meghozott intézkedések hatását.

·Független értékelés. A Covid19-járvány nyomon követése megerősítette, hogy szükség van az aláírók jelentéseinek független ellenőrzésére, különösen a tekintetben, hogy a bejelentett politikákat és intézkedéseket tagállami szinten és az Unió valamennyi nyelvén végrehajtották-e, és hogy a jelentéstétel megfelelően kezeli-e nemzeti szinten a dezinformációval kapcsolatos aggályokat 16 .

·A megfelelő tényellenőrzés hiánya. A Covid19 „infodémia” alatt az aláírók fokozták a tényellenőrzési tevékenységet szolgáltatásaik keretében, amelyek a magánüzenet-küldő alkalmazások felhasználói számára is elérhetővé válnak. A független tényellenőrzők által hamisnak minősített tartalmak azonban – a központi tényellenőrzési adatbázis hiánya miatt – hajlamosak újra felbukkanni a különböző platformokon.

·A dezinformációs bevételek folyamatosága a reklámok elhelyezése révén. A dezinformáció finanszírozásának korlátozására irányuló intézkedések ellenére a vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy ezen a területen továbbra is tapasztalhatók problémák 17 .

3Kezelendő horizontális kérdések

Megerősített kötelezettségvállalások a kódex célkitűzéseinek elérése érdekében

A jelenlegi gyakorlati kódexben foglalt kötelezettségvállalások nem elég hatékonyak ahhoz, hogy átfogó választ adjanak a dezinformáció jelenségére. Erőteljesebb és konkrétabb kötelezettségvállalásokra van szükség a kódex minden területén a hiányosságok és gyengeségek kezelése érdekében, beleértve az új és újonnan felmerülő kockázatokat is. Ahhoz, hogy a kódex élő eszköz maradjon, az aláíróknak állandó mechanizmust kell létrehozniuk a kódex rendszeres kiigazítására.

Kibővített hatály

A Covid19-világjárvány körüli „infodémia” bebizonyította, hogy a félretájékoztatás 18 (rosszindulatú szándék nélkül terjesztett hamis vagy félrevezető információ) is jelentős közkárokat okozhat, ha szélsebesen terjed. Bár a fő célterület továbbra is a szűkebb értelemben vett dezinformáció 19 marad, a megerősített kódexben az aláíróknak vállalniuk kell, hogy megfelelő politikákkal és arányos intézkedésekkel csökkentik a félretájékoztatás kockázatait, amennyiben jelentős a társadalmi kár dimenziója, és megfelelő biztosítékokat nyújtanak a szólásszabadságra vonatkozóan. A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az információkat hiteles forrásokkal vessék össze, és tájékoztatni kell őket arról, ha az általuk látott információ bizonyíthatóan hamis. Ennek megfelelően – jellegüktől függően – nem minden, a kódexben foglalt kötelezettségvállalás vonatkozna a félretájékoztatásra. 

Ez az iránymutatás – a hivatkozás megkönnyítése érdekében – a „dezinformáció” átfogó kifejezést használja a különböző kezelendő jelenségekre, miközben egyértelműen elismeri a közöttük lévő fontos különbségeket 20 . A dezinformáció ily módon magában foglalja a szűk értelemben vett dezinformációt, a félretájékoztatást, valamint a tájékoztatásbefolyásoló műveleteket 21 és az információs térbe való külföldi beavatkozást 22 , beleértve a külföldi szereplők által történő beavatkozást is, ahol az információ manipulálása jelentős közkárokat okoz.

Szélesebb körű részvétel

A kódex jelenlegi aláírói között az EU-ban működő nagy online platformok találhatók meg. A már meglévő és a kialakulóban lévő platformok szélesebb körű részvétele azonban átfogóbb és összehangoltabb választ adhatna a dezinformáció terjedésére. A potenciális új aláírók közé tartozhatnak a nyilvánosság számára információkat terjesztő online szolgáltatók, például a kisebb közösségimédia- vagy keresőszolgáltatások (pl. nemzeti vagy regionális szinten vagy szakosodott/tematikus alapon szolgáltatásokat kínáló szereplők). Tekintettel a vonatkozó megfelelési terhekre, beleértve a jelentéstételi kötelezettségeket is, a megerősített kódex szerinti kötelezettségvállalásoknak figyelembe kell venniük az aláíró felek szolgáltatásainak méretét. Míg az online óriásplatformoknak határozott intézkedéseket kell hozniuk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat szerinti releváns rendszerszintű kockázatok kezelésére, a kisebb vagy újonnan megjelenő szolgáltatásokra alkalmazandó intézkedések nem róhatnak aránytalan terhet ezekre a szolgáltatásokra.

Amint azt a közelmúltbeli választási kampányok és a Covid19-világjárvány során megfigyelhettük, a magánüzenet-küldő szolgáltatásokkal is vissza lehet élni oly módon, hogy használatuk a dezinformációt és a félretájékoztatást táplálja 23 . Ezek a szolgáltatók is aláírhatnák a kódexet, és kötelezettséget vállalhatnának az ilyen típusú szolgáltatásoknak megfelelő egyedi intézkedésekre, az ilyen típusú szolgáltatások által gyakran használt titkosítás gyengítése nélkül, valamint a magánélet és a magán- és családi élethez (ideértve a kommunikációt is) való jog védelmének kellő figyelembevételével.

Annak érdekében, hogy a kódex nagyobb hatást érhessen el a dezinformáció finanszírozásának visszaszorításában, kulcsfontosságú, hogy a kódex jelenlegi aláíróinak (a reklámágazat európai és nemzeti szövetségeinek) körén túl a hirdetési ökoszisztéma érdekelt felei szélesebb körben részt vegyenek benne. A kódex számára különösen előnyös lenne, ha a márkák (különösen a jelentős online hirdetési kiadásokkal rendelkezők), valamint az online hirdetési ágazat más szereplői (pl. hirdetési tőzsdék, hirdetéstechnológiai szolgáltatók, kommunikációs ügynökségek) és a dezinformáció pénzzé tételére felhasználható szolgáltatásokat nyújtó egyéb szereplők (pl. elektronikus fizetési szolgáltatások, e-kereskedelmi platformok, közösségi finanszírozási/adományozási rendszerek) nagyobb mértékben részt vennének benne 24 .

Az új aláírók közé tartozhatnak más érdekelt felek is, akik eszközeikkel, megoldásaikkal vagy vonatkozó speciális szakértelmükkel jelentős hatást fejthetnek ki, ideértve a tényellenőrzőket, a dezinformációs oldalakkal kapcsolatos minősítéseket vagy a dezinformáció értékelését végző szervezeteket, valamint a dezinformáció kezelésére irányuló erőfeszítéseket támogató technológiai megoldások szolgáltatóit. Az ilyen szervezetek jelentősen hozzájárulhatnak a kódex hatékony végrehajtásához és sikeréhez.

Személyre szabott kötelezettségvállalások

A szélesebb körű részvétel elősegítése érdekében a megerősített kódexnek olyan személyre szabott kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia, amelyek megfelelnek az aláírók által nyújtott szolgáltatások sokféleségének és az ökoszisztémában betöltött sajátos szerepüknek.

Az aláíróknak a szolgáltatásaik szempontjából releváns kötelezettségeket kell vállalniuk. Bár a kódexben való részvétel és a kötelezettségvállalások jegyzése továbbra is önkéntes, a kódex mint kockázatcsökkentési eszköz hatékonyságának biztosítása érdekében az aláírók elvben nem hagyhatják figyelmen kívül a szolgáltatásaik szempontjából releváns kötelezettségvállalásokat. Amennyiben az aláírók úgy döntenek, hogy nem csatlakoznak egy adott, a szolgáltatásaik szempontjából releváns kötelezettségvállaláshoz, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat (68) preambulumbekezdésének szellemében nyilvános indoklást kell adniuk. Azok az aláírók, amelyek eszközöket vagy megoldásokat biztosítanak a dezinformáció elleni küzdelemhez, rájuk szabott kötelezettségeket vállalhatnának, és szakértelmükkel támogathatnák a kódex többi aláíróját. Az ilyen szervezetekre vonatkozó jelentéstételi követelményeket küldetésükhöz kell igazítani.

A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja 

A dezinformáció problémájának kezeléséhez való hatékony hozzájáruláshoz elengedhetetlen a tényellenőrzőket, tudományos kutatókat és más érdekelt feleket is magában foglaló multidiszciplináris közösség támogatása. E közösség megszervezésének elősegítése és munkájának megkönnyítése érdekében hozták létre a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontját (EDMO) 25  . A független kutatók és tényellenőrzők támogatásával az EDMO és nemzeti központjai növelni fogják a dezinformációs kampányok felderítésére és elemzésére irányuló kapacitásokat. Az EDMO fontos szerepet játszhat a kódex több célkitűzésének elérésében. Ezért elvárható, hogy a kódexet aláíró felek adott esetben együttműködjenek az EDMO-val.

Riasztási rendszer

A félretájékoztatással szembeni 2018. évi cselekvési tervben 26 foglaltak szerint az online platformoknak együtt kell működniük az EU riasztási rendszerével, amely összekapcsolja az összes uniós tagállamot és az érintett uniós intézményeket, hogy az információmegosztás és a dezinformációs kampányokkal kapcsolatos időben történő riasztás révén lehetővé tegye a dezinformációra adott közös válaszlépéseket. Erre építve a megerősített kódexnek ki kell aknáznia a lehetőségeket az ilyen típusú együttműködés fokozására, különösen azáltal, hogy elősegíti az aláíró felek közötti informális eszmecserét munkájuk és megállapításaik megosztása céljából, valamint adott esetben szoros, észszerű és koherens nemzeti szintű kapcsolatokat alakít ki az összes tagállam és aláíró fél között. Ennek során figyelembe kell venni a fent említett, az EDMO-val folytatott együttműködést is.

4A reklámelhelyezések ellenőrzése 

Mint kifejtettük, a kódex sikere szempontjából kulcsfontosságú a dezinformációs bevételek visszaszorítására irányuló határozott fellépés. A megerősített kódex kötelezettségvállalásainak ezért részletesebb, személyre szabott intézkedéseket kell tartalmazniuk az online hirdetések terjesztéséhez kapcsolódó dezinformációs kockázatok kezelésére, szem előtt tartva a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslatban szereplő, valamennyi online hirdetésre alkalmazandó szabályozási követelményeket, beleértve a politikai és témafókuszú hirdetéseket, valamint – amennyire lehetséges – a politikai hirdetésekre vonatkozóan bejelentett kezdeményezést is.

A dezinformáció finanszírozásának visszaszorítása

A kódexnek meg kell erősítenie azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyek célja, hogy az aláírók saját szolgáltatásai keretében vagy harmadik felek weboldalain terjesztett dezinformációk ne lehessenek bevételforrások 27 . A hirdetések elhelyezésével kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság javítása érdekében a hirdetések elhelyezésében részt vevő aláíróknak, beleértve a hirdetéstechnológiai vállalatokat 28 is, meg kell határozniuk a hirdetések elhelyezéséhez használt kritériumokat, és olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek lehetővé teszik a hirdetések megjelenési helyének ellenőrzését, azzal a céllal, hogy elkerüljék a hirdetések dezinformációs tartalmak melletti vagy olyan helyeken történő elhelyezését, amelyekről ismert, hogy több alkalommal tettek közzé dezinformációt. A platformoknak kötelezettséget kell vállalniuk különösen arra, hogy szigorítják a jogosultsági követelményeket és a tartalomellenőrzési eljárásokat a szolgáltatásaikon belül a tartalom monetizálására és a hirdetési bevételek megosztására irányuló programok esetében, hogy kizárják az olyan szereplők részvételét, akik rendszeresen dezinformációnak minősített tartalmakat tesznek közzé 29 . A platformoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra is, hogy megerősítik a vonatkozó politikákat és kellő gondossággal eljárnak annak érdekében, hogy kizárják a folyamatosan dezinformációs tartalmakat terjesztő weboldalak hirdetési hálózatokban vagy reklámcserékben való részvételét.

Az e területen tett kötelezettségvállalásoknak javítaniuk kell a márkavédelmi eszközök elérhetőségét és elterjedtségét, építeniük kell rájuk, ezeknek az eszközöknek pedig integrálniuk kell a tényellenőrzőktől, kutatóktól és más érdekelt felektől származó információkat és elemzéseket, amelyek például a dezinformációs kampányok forrásairól nyújtanak tájékoztatást. Az ilyen információk és eszközök segítségével a márkatulajdonosoknak és más hirdetőknek vállalniuk kell, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy hirdetéseiket ne helyezzék dezinformációs tartalmak mellé, vagy olyan helyekre, ahol többször tettek már közzé dezinformációt.

Az érintett szereplők közötti együttműködés javítása

A kézzelfogható eredmények eléréséhez a hirdetési ökoszisztéma különböző szereplőinek szoros együttműködésére van szükség. Ebből a célból, ahogyan az a 3.3 szakaszban is szerepel, kulcsfontosságú a hirdetési ökoszisztéma érdekelt feleinek szélesebb körű részvétele. A megerősített kódexnek keretet kell biztosítania az ilyen szélesebb körű részvételhez, erősítve az összes érintett szereplő együttműködését, és tovább segítve az e területen folyamatban lévő, iparágak közötti kezdeményezéseket 30 .

A megerősített kódex részeként a digitális hirdetések vásárlásában, értékesítésében és elhelyezésében érintett valamennyi szereplőnek el kell köteleznie magát a bevált gyakorlatok cseréje és az együttműködés megerősítése mellett. Ezen együttműködésnek elő kell segítenie az információk integrálását és áramlását a hirdetési értéklánc egészében, különösen a dezinformációk terjesztőinek azonosításához szükséges információk tekintetében, az összes vonatkozó adatvédelmi szabály teljes körű tiszteletben tartása mellett.

A platformok közötti együttműködés magában foglalhatná a valamely platform által visszautasított dezinformációs hirdetésekkel kapcsolatos információcserét is, e hirdetések más platformokon való megjelenésének megakadályozása céljából – például a visszautasított hirdetések közös tárának létrehozásával –, hogy ezekről más olyan platformok is tudomást szerezhessenek, amelyek szolgáltatásai szintén érintettek lehetnek.

A dezinformáció finanszírozásának megszüntetésére irányuló fellépéseket ki kell terjeszteni az online monetizációs értékláncban aktív szereplők, például az online elektronikus fizetési szolgáltatások, az e-kereskedelmi platformok és az érintett közösségi finanszírozási/adományozási rendszerek részvételével.

A dezinformációt tartalmazó hirdetések kezelésére irányuló kötelezettségvállalások

A megerősített kódex értelmében az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy megfelelő és testre szabott hirdetési politikákat alakítanak ki, amelyek kezelik a hirdetési rendszereikkel való, dezinformáció terjesztésére irányuló visszaéléseket 31 . Ezeket a politikákat következetesen és hatékonyan érvényesíteniük is kell. Ennek érdekében az aláíróknak együtt kell működniük a tényellenőrzőkkel, hogy azonosítsák a tényellenőrzésen átesett és leleplezett dezinformációkat tartalmazó hirdetéseket. A következetes végrehajtás biztosítása érdekében az aláíró feleknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy jelenlegi hirdetésellenőrzési és felülvizsgálati rendszereiket átalakítják annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatásaikon keresztül vagy azok felületén elhelyezett hirdetések megfeleljenek a dezinformációval kapcsolatos hirdetési politikájuknak. Az aláíróknak azt is vállalniuk kell, hogy amikor elutasítják vagy eltávolítják a dezinformációs hirdetéseket, illetve letiltják a hirdetési fiókokat, világosan elmagyarázzák a hirdetőknek, hogy mely hirdetési irányelveket sértették meg 32 .

5Politikai hirdetések és témafókuszú hirdetések 

A „politikai hirdetések” és a „témafókuszú hirdetések” 33 fontos szerepet játszanak a politikai kampányok és a fő társadalmi kérdések körüli nyilvános viták alakításában. Az ilyen fizetett online tartalmaknak meghatározó szerepe lehet a közvélemény alakításában és választások kimenetelét is befolyásolhatják. Az EU-ban a választások szervezését nagyrészt tagállami szinten szabályozzák, és számos vonatkozó szabály érinti a politikai hirdetéseket, beleértve azok átláthatóságát is. A Bizottság az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben (EDAP) bejelentett egy, a politikai hirdetések átláthatóságának megerősítését célzó jogszabályt. Ahhoz, hogy ezen a területen biztosított legyen az átláthatóság és az elszámoltathatóság megfelelő szintje, a kódex kötelezettségvállalásait tovább kell erősíteni a tágabb jogi keret támogatása érdekében.

A kódex e területen történő felülvizsgálata során figyelembe kell venni a Bizottság támogatott politikai tartalmak átláthatóságáról szóló, hamarosan megjelenő jogalkotási javaslatát és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat vonatkozó rendelkezéseit. A megerősített kódex fontos eszköze lesz annak, hogy kézzelfogható eredményeket érjünk el a meglévő jogi keret támogatása terén, előkészítsük az utat a megerősített jogszabályok és – amint életbe lép – az új jogszabályi keret felé, valamint hogy az ágazat által irányított megoldásokat dolgozzunk ki a végrehajtás támogatása és az e területen való folyamatos előrelépés érdekében.

A kötelezettségvállalások következetes és hatékony alkalmazásához a „politikai hirdetések” és a „témafókuszú hirdetések” aláírói között a hatályos nemzeti jogi kereteket megfelelően figyelembe vevő közös értelmezésre van szükség. Az aláíróknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfeleljenek az alkalmazandó jogszabályoknak, és gyakorlatukat összhangba hozzák a támogatott politikai tartalmak átláthatóságáról szóló, készülő jogszabályokkal.

A politikai és témafókuszú hirdetések hatékony címkézése

A kódexnek megerősített kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia, amelyek biztosítják mind a politikai, mind a témafókuszú hirdetések átláthatóságát és nyilvánosságra hozatalát, figyelembe véve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat vonatkozó rendelkezéseit 34 , a politikai hirdetések átláthatóságára vonatkozó, készülő jogalkotási kezdeményezést, a meglévő szabályozási keretek sérelme nélkül. Ezeket a hirdetéseket egyértelműen és hatékonyan meg kell jelölni, és mint fizetett tartalommal rendelkezőknek megkülönböztethetőknek kell lenniük, és a felhasználók számára érthetővé kell tenni, hogy az ezekben megjelenített tartalom politikai vagy társadalmi kérdésekkel kapcsolatos hirdetést tartalmaz. A megerősített kódex tartalmazhatna közös kritériumokat és példákat a politikai és témafókuszú hirdetések jelölésére és címkézésére vonatkozóan. Az aláíróknak adott esetben be kell építeniük a vonatkozó kutatásokat annak érdekében, hogy a címkék még hatékonyabban tájékoztathassák a felhasználókat 35 . A kódexnek tartalmaznia kell olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek célja annak biztosítása, hogy a címkék a helyükön maradjanak, amikor a felhasználók organikus módon osztanak meg politikai vagy témafókuszú hirdetéseket 36 , hogy azok továbbra is egyértelműen hirdetésekként legyenek azonosíthatók.

A politikai és témafókuszú hirdetésekre vonatkozó ellenőrzési és átláthatósági kötelezettségvállalások

A politikai és témafókuszú hirdetéseket megjelenítő aláíróknak biztosítaniuk kell, hogy a hirdető kiléte látható legyen a felhasználók számára, ideértve egy, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslatban foglalt követelményeknek megfelelő átláthatósági kötelezettségeket meghatározó egyedi kötelezettségvállalást is 37 .

Az aláíróknak emellett észszerű erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy hatékony személyazonosság-ellenőrzési és engedélyezési rendszerek révén biztosítsák, hogy az ilyen típusú hirdetések elhelyezésének engedélyezése előtt minden szükséges feltétel teljesüljön. 

Az üzenetküldő platformok átláthatósága

A felülvizsgált gyakorlati kódexnek új, testre szabott kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia a politikai és témafókuszú hirdetések terjesztésére szolgáló üzenetküldő platformok használatával kapcsolatban, teljes mértékben tiszteletben tartva az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) és az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretében a magánélet védelmére vonatkozó uniós követelményeket. A fent említett követelményt, miszerint a felhasználók között megosztott szponzorált politikai tartalmakat továbbra is fizetett tartalomként kell címkézni, amennyire csak lehetséges, az üzenetküldő platformokon megosztott, szponzorált politikai tartalmakra is alkalmazni kell. E célból az aláíróknak olyan megoldásokat kell kidolgozniuk, amelyek az üzenetküldő platformok által gyakran használt titkosítási technológiával a titkosítás bármilyen gyengítése nélkül összeegyeztethetők.

A politikai hirdetések célzott elhelyezése

A politikai hirdetések mikrotargetálása számos aggályt vethet fel. Kérdéseket vet fel az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés szempontjából, mivel a mikrotargetálás személyes adatokon alapul, és néha kifinomult pszichológiai profilalkotási technikákat is magában foglal 38 . Hatással lehet a szavazók tájékoztatáshoz való jogára, mivel a mikrotargetálás lehetővé teszi a politikai hirdetők számára, hogy személyre szabott üzeneteket küldjenek a célközönségnek, míg más közönséget megfoszthatnak ettől az információtól. A mikrotargetálás megnehezíti az ilyen hirdetések tényellenőrzését vagy vizsgálatát, valamint az egyének számára a jogaik érvényesítését, beleértve az adatvédelmet is. Ez viszont növelheti a politikai polarizáció kockázatát 39 .

A megerősített kódexnek hozzá kell járulnia az egyének politikai és/vagy témafókuszú hirdetésekkel történő mikrotargetálásával kapcsolatos kockázatok korlátozásához vagy elkerüléséhez. E tekintetben biztosítani kell az általános adatvédelmi rendeletnek és más vonatkozó jogszabályoknak való teljes körű megfelelést, különösen az érvényes hozzájárulás megszerzését, amennyiben szükséges 40 . Az információkhoz való hozzáférést meg kell könnyíteni annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok elláthassák ellenőrzési és végrehajtási feladataikat.

Az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk annak biztosítására, hogy a polgárok egyértelmű tájékoztatást kapjanak arról, ha mikrotargetálás alanyaivá válnak, és érdemi tájékoztatásban részesüljenek az e célra használt kritériumokról és adatokról. Ehhez kapcsolódóan szigorú átláthatósági intézkedéseket kell végrehajtaniuk, beleértve például célzottan kereshető hirdetési könyvtárakat, amelyekben az összes mikrotargetált, meghatározott felhasználói csoportoknak 41 kiküldött hirdetés szerepel, a célzottsági és kézbesítési kritériumokra vonatkozó információkkal együtt.

Javított hirdetési adattárak és a felhasználói program interfészek (API-k) minimális funkciói

A megerősített kódexnek biztosítania kell, hogy az aláíró platformok elkötelezzék magukat a politikai hirdetéseket tartalmazó adattáraikban található információk teljességének és minőségének javítása mellett, hogy azok ténylegesen tartalmazzák az összes szponzorált politikai tartalmat. Ezeknek az adattáraknak naprakész, rendszeresen frissített információkat kell szolgáltatniuk a tagállamok politikai hirdetői által feladott politikai hirdetések mennyiségéről és költségvetéséről, az egyes hirdetések online megjelenítésének számáról, valamint a hirdető által alkalmazott célzási kritériumokról, figyelembe véve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat és a politikai hirdetésekről szóló, hamarosan megjelenő jogalkotási javaslat vonatkozó rendelkezéseit 42 . 

Egyes platformok felhasználói program interfészeket (API-k) vagy más interfészeket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a felhasználók és kutatók számára, hogy politikai hirdetési adattáraikban személyre szabott kereséseket végezzenek. Ezen API-k funkciói azonban nagyon korlátozottak. A megerősített kódexnek biztosítania kell, hogy a platformok politikai hirdetési adattárának API-jai tartalmazzanak egy sor minimális funkciót, valamint egy sor minimális keresési kritériumot, amelyek lehetővé teszik a felhasználók és a kutatók számára, hogy személyre szabott kereséseket végezzenek a valós idejű adatok szabványos formátumban történő lekérdezése érdekében, és megkönnyítik a platformok közötti összehasonlítást, kutatást és nyomon követést. Ha létrehozzák a témafókuszú hirdetési adattárakat, azoknak hasonló API-funkciókkal és keresési lehetőségekkel kell rendelkezniük. A kötelezettségvállalásoknak biztosítaniuk kell továbbá az API-khoz való széles körű hozzáférést, valamint azt, hogy az API-k funkcióit rendszeresen frissítsék a kutatók igényeinek megfelelően.

6A szolgáltatások integritása 

A megerősített kódexnek átfogóan le kell fednie a dezinformáció terjesztésére használt manipulatív magatartások jelenlegi és újonnan megjelenő formáit. Figyelembe kell vennie a dezinformáció terjedésének folyamatosan változó jellegét és az ezzel járó szélesebb körű kockázatokat, például azt a tényt, hogy a dezinformációs kampányok a biztonságot veszélyeztető hibrid fenyegetések részét képezhetik, különösen kibertámadásokkal kombinálva 43 . A kódexnek testre szabott kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia a sebezhetőségek kezelésére, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítására az aláírók azon intézkedései tekintetében, amelyeket a vonatkozó szolgáltatási feltételeik szerint a szolgáltatásaikban nem engedélyezett manipulatív magatartás korlátozása érdekében tettek, figyelembe véve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslatban meghatározott jövőbeli szabályozási követelményeket is 44 .

A megengedhetetlen manipulatív magatartás közös értelmezése

Az egységes megközelítés érdekében a megerősített kódexnek biztosítania kell, hogy az aláírók a meglévő uniós és nemzeti jogszabályok sérelme nélkül megállapodjanak a szolgáltatásaik keretében nem engedélyezett manipulatív magatartás – többek között a „hiteltelen magatartás” – szolgáltatásokon átnyúló értelmezésében. Ennek az értelmezésnek elég széleskörűnek kell lennie ahhoz, hogy lefedje azon viselkedési formák teljes skáláját, amelyekkel a rosszindulatú szereplők megpróbálhatják manipulálni a szolgáltatásokat. E célból az aláíróknak össze kell állítaniuk azon manipulatív taktikák, technikák és eljárások átfogó jegyzékét, amelyek szolgáltatásaikat illetően megengedhetetlen, hiteltelen magatartásnak minősülnek. Az azonosított technikákat megfelelően meg kell határozni ahhoz, hogy lehetővé váljon a platformokon belüli megengedhetetlen magatartási formák gyakoriságának, valamint az ezek leküzdésére hozott intézkedések hatékonyságának összehasonlítása. A közös értelmezés alapján meg kell teremteni az egységes szóhasználatot az aláírók, a szabályozó hatóságok, a civil társadalom és más érdekelt felek körében az online dezinformáció és manipuláció problémáinak megvitatásához mind a magatartási kódex keretében, mind más fórumokon, például az EU riasztási rendszerében és a választási együttműködési hálózatban, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat alkalmazásának előkészítése során. Ezen erőfeszítések során figyelembe kell venni a manipulatív taktikák, technikák és eljárások tekintetében gyorsan változó helyzetet, továbbá a kidolgozandó terminológiának és fogalommeghatározásoknak tükrözniük kell ezeket a lehetséges változásokat.

A megengedhetetlen manipulatív magatartások korlátozására irányuló megerősített kötelezettségvállalások

A megerősített kódexnek új kötelezettségvállalásokat kell meghatároznia a megengedhetetlen manipulatív magatartásokkal szemben, lefedve a manipulatív technikák teljes skáláját, és megkövetelve az ezekkel szembeni hatékony válaszlépéseket. A kötelezettségvállalásoknak meg kell követelniük az aláíróktól, hogy foglalkozzanak a folyamatosan változó manipulatív technikákkal, például a hack-and-leak (feltöréses és kiszivárogtatási) műveletekkel, a fiókok feletti irányítás átvételével, a hiteltelen csoportok létrehozásával, a személyazonosság-csalásokkal, a deepfake-technikákkal, a hamis követések vásárlásával vagy a véleményvezérek átláthatatlan bevonásával. A kötelezettségvállalásoknak továbbá nemcsak azt kell előírniuk az aláíró felek számára, hogy tegyék közzé a vonatkozó politikákat, hanem meg kell határozniuk a megengedhetetlen manipulatív magatartások elleni intézkedések alapelemeit, célkitűzéseit és referenciaértékeit is. A megerősített kódexnek figyelembe kell vennie a tartalmat létrehozó vagy manipuláló mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó átláthatósági kötelezettségeket, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat által tiltott manipulatív gyakorlatok jegyzékét 45 .

A kötelezettségvállalások kiigazítása, együttműködés és átláthatóság

Folyamatos relevanciájának és megfelelőségének fenntartása érdekében a megerősített kódexnek létre kell hoznia egy olyan mechanizmust, amely révén kötelezettségvállalásai idővel kiigazíthatók a rosszindulatú szereplők által alkalmazott magatartásokkal és a manipulatív taktikákkal, technikákkal és eljárásokkal kapcsolatos legfrissebb bizonyítékok alapján.

Az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy kommunikációs csatornákat hoznak létre a bizalmi, kiberbiztonsági és biztonsági csoportjaik között. Ezeknek a cserecsatornáknak elő kell segíteniük az aláíró felek szolgáltatásainak információs terében történő befolyásoló műveletekre és külföldi beavatkozásokra vonatkozó információk proaktív megosztását, hogy megelőzzék az ilyen kampányok újbóli megjelenését más platformokon. Az eredményeket és a levont tanulságokat bele kell foglalni az aláírók éves nyomonkövetési jelentésébe, meg kell vitatni az állandó munkacsoportban 46 , és közös adatformátumokban rendszeresen hozzáférhetővé kell tenni 47 .

A kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a felhasználók valamennyi politikáról és intézkedésről egyértelmű tájékoztatást kapjanak, többek között az átláthatósági központon keresztül 48 . Az aláíróknak továbbá kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a megengedhetetlen manipulatív magatartásokkal szembeni összes fellépést belső panaszkezelési rendszerhez kötik, figyelembe véve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat vonatkozó rendelkezéseit 49 .

7A felhasználók szerepvállalásának növelése 

A felhasználók szerepvállalásának növelése kulcsfontosságú a dezinformáció hatásának korlátozásához. Az online szolgáltatások működésének jobb megértése, valamint az olyan eszközök, amelyek elősegítik a felelősebb online magatartást, vagy amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára a hamis és/vagy félrevezető tartalmak felismerését és bejelentését, drasztikusan korlátozhatják a dezinformáció terjedését. A kódex e területre vonatkozó kötelezettségvállalásait ki kell terjeszteni a szolgáltatások széles körére, beleértve például az üzenetküldő szolgáltatásokra vonatkozó, személyre szabott kötelezettségvállalásokat. A kötelezettségvállalásoknak olyan mechanizmusokat is tartalmazniuk kell, amelyek lehetővé teszik az aláírók által a felhasználók bejelentései nyomán hozott intézkedésekkel szembeni fellebbezést. Az aláíróknak külön figyelmet kell fordítaniuk a gyermekek helyzetére is, akik különösen kiszolgáltatottak lehetnek a dezinformációval szemben.

A médiatudatosságot javító intézkedések iránti kötelezettségvállalás

Több aláíró is tett erőfeszítéseket a médiatudatosság területén, megfelelő eszközöket biztosítva a felhasználók számára. A megerősített kódex értelmében az aláíróknak vállalniuk kell, hogy folytatják ezeket az erőfeszítéseket, és különösen el kell kötelezniük magukat amellett, hogy a médiatudatossággal foglalkozó közösséget jobban bevonják a szolgáltatásaikon megjelenő, médiatudatosságot erősítő kampányok eszközeinek tervezésébe és végrehajtásába, valamint azok értékelésébe, többek között a gyermekek védelme érdekében. Ezeket az erőfeszítéseket a releváns szinergiák kiaknázása érdekében össze lehetne hangolni a Bizottság médiatudatossággal kapcsolatos kezdeményezéseivel 50 , többek között az új digitális oktatási cselekvési tervvel (2021–2027) 51 . E célból a Bizottság médiatudatossággal foglalkozó szakértői csoportja 52 és az EDMO támogatást nyújthat egy állandó vitakeret létrehozásához.

A „biztonságos kialakítás” iránti elkötelezettség

Az online szolgáltatások kialakítása és felépítése jelentős hatással van a felhasználók viselkedésére 53 . Az aláíróknak ezért kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy felmérik a rendszereik által jelentett kockázatokat, és szolgáltatásaik felépítését úgy alakítják ki, hogy az minimalizálja a dezinformáció terjedéséhez és felerősítéséhez kapcsolódó 54 kockázatokat 55 . Ez magában foglalhatja a rendszerek felépítésének előzetes tesztelését is. Az aláíróknak továbbá be kell fektetniük a kutatásba, és olyan termékjellemzőket és kialakításokat kell kifejleszteniük, amelyek elősegítik a felhasználók kritikus gondolkodását, valamint szolgáltatásaik felelős és biztonságos használatát.

Az online platformok együttműködhetnek a technológiai megoldások szolgáltatóival is annak érdekében, hogy szolgáltatásaikba olyan megoldásokat építsenek be, amelyek lehetővé teszik a hitelesség vagy pontosság ellenőrzését, illetve a digitális tartalom eredetének vagy forrásának azonosítását 56 .

A mesterséges intelligencián alapuló online rendszerek szolgáltatóinak figyelembe kell venniük a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat vonatkozó rendelkezéseit is.

Az ajánlórendszerek elszámoltathatósága

Az információk megjelenítési sorrendjének meghatározásával az ajánlórendszerek jelentős hatást gyakorolnak arra, hogy a felhasználók ténylegesen milyen információkhoz férnek hozzá. Rendkívül fontos, hogy a megerősített kódex aláírói kötelezettséget vállaljanak arra, hogy ajánlórendszereiket átláthatóvá teszik az információk előrébb vagy hátrább rangsorolására használt kritériumok tekintetében, lehetőséget biztosítva a felhasználók számára a rangsorolási algoritmusok testre szabására. Mindezt a médiaszabadság elvének kellő figyelembevételével kell megtenni, tekintetbe véve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat vonatkozó rendelkezéseiben foglalt követelményeket 57 .

A kötelezettségvállalásoknak konkrét intézkedéseket is tartalmazniuk kell a dezinformáció vírusszerű terjedését elősegítő ajánlórendszerek kockázatainak mérséklésére, például a hamis és/vagy félrevezető információk kizárása révén az ajánlott tartalomból, amennyiben azokat független tényellenőrzők cáfolták, valamint az olyan weboldalak és szereplők kizárására vonatkozóan, amelyek tartósan dezinformációt terjesztenek.

A közérdekű, megbízható információk láthatósága

A Covid19-világjárvány rávilágított annak fontosságára, hogy – különösen válság idején – elő kell mozdítani a megbízható közérdekű információk, például az egészségügyi hatóságok által a betegség megelőzésére vagy az oltóanyagok biztonságosságára vonatkozóan rendelkezésre bocsátott információk terjedését 58 . Az aláírók különböző megoldásokat vezettek be annak érdekében, hogy a felhasználóknak ilyen információkat nyújtsanak, és azokat láthatóvá és könnyen hozzáférhetővé tegyék. E tapasztalatokra építve a megerősített kódex aláíróinak vállalniuk kell, hogy továbbfejlesztik és alkalmazzák azokat a konkrét eszközöket (pl. információs panelek, bannerek, felugró ablakok, térképek és promptok), amelyek rangsorolnak, és a hiteles forrásokhoz vezetik a felhasználókat a különleges köz- és társadalmi érdeklődésre számot tartó témákban vagy válsághelyzetekben.

A meglévő kódex releváns, hiteles és mértékadó tartalmak előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásának 59 elmélyítése érdekében az aláíróknak arra is kötelezettséget kell vállalniuk, hogy közzéteszik az általuk e tekintetben alkalmazott ajánlórendszerek módszertanára vonatkozó tájékoztatást. Ezt az információt fel kell tüntetni az átláthatósági központban. A kódex aláíróinak mérlegelniük kell annak lehetővé tételét, hogy ezeket az információkat harmadik felek vagy független ellenőrzés révén ellenőrizni lehessen, figyelembe véve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat vonatkozó rendelkezéseit is.

A hamis vagy félrevezető tartalommal kapcsolatba kerülő felhasználók figyelmeztetése

A hamis és/vagy félrevezető információk leleplezése kulcsfontosságú a dezinformációs jelenségek megfékezéséhez 60 . Több aláíró fél együttműködést alakított ki független tényellenőrzőkkel és/vagy házon belüli moderációs csoportokat hozott létre a hamis vagy félrevezető tartalmak megjelölésére. A kódex azonban jelenleg nem tartalmaz erre vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Ennek megfelelően – kiegészítve a tényellenőrzés következetes alkalmazásának biztosítására vonatkozó új kötelezettségvállalásokat, amint azt az alábbi 8.3 szakaszban tárgyaljuk – az aláíróknak vállalniuk kell, hogy minden olyan uniós nyelvre vonatkozóan, amelyen szolgáltatásukat nyújtják, rendszereket alakítanak ki a hamisnak vagy félrevezetőnek minősített tartalmak rendszeres és következetes címkézésére, valamint az ilyen tartalmakkal kapcsolatba került felhasználók célzott figyelmeztetésére. Az aláíróknak vállalniuk kell, hogy tájékoztatják a felhasználókat arról, hogy egyes tartalmakat vagy fiókokat miért jelöltek meg, minősítettek le vagy miért hoztak velük kapcsolatban más intézkedéseket, valamint arról, hogy az ilyen intézkedések milyen alapon történtek. Az aláíróknak vállalniuk kell, hogy címkézési és figyelmeztető rendszereiket az ilyen beavatkozások hatásának maximalizálására vonatkozó naprakész tudományos bizonyítékokkal összhangban alakítják ki, biztosítva különösen azt, hogy azok a felhasználók figyelmének felkeltésére szolgáljanak 61 .

A káros hamis információk jelölését célzó funkció

Bár néhány aláíró már biztosít külön funkciót a felhasználók számára a hamis és/vagy félrevezető információk megjelölésére, ez a funkció még nem minden szolgáltatásban érhető el. A megerősített kódexnek külön kötelezettségvállalást kell tartalmaznia, amely előírja az érintett aláírók számára, hogy szolgáltatásaik keretében felhasználóbarát, hatékony eljárásokat kínáljanak, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy jelezzék a köz- vagy egyéni károkozásra alkalmas dezinformációkat. Ennek a funkciónak támogatnia kell azokat a címkézési rendszereket és mechanizmusokat is, amelyek segítik a más nyelveken vagy más szolgáltatásokban már hamisnak címkézett hamis információs tartalmak felbukkanásának azonosítását, a véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartása mellett. A kötelezettségvállalásnak ki kell kötnie, hogy a funkciókat megfelelően védeni kell a visszaélésekkel szemben (azaz a más vélemények elhallgattatására irányuló „tömeges címkézés” taktikájával szemben), és hogy a funkcióknak minden olyan uniós tagállam nyelvén elérhetőnek kell lenniük, ahol a szolgáltatásokat nyújtják. Az aláírók által a megjelölt tartalmakkal kapcsolatban hozott intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a véleménynyilvánítás szabadságát, és nem lehetnek aránytalanok. Az e téren hozott intézkedések közé tartozhatna egy átlátható tényellenőrzési eljárás alkalmazása a megjelölt tartalmakra vonatkozóan, és az ezt követő nyomonkövetési intézkedések, például adott esetben a tartalom címkézése. Az aláíróknak vállalniuk kell, hogy a felhasználók számára utólagos tájékoztatást nyújtanak az általuk bejelentett tartalmakról, például arról, hogy a tartalmat felülvizsgálták-e, és ha igen, mi lett az értékelés eredménye és milyen intézkedések születtek a tartalommal kapcsolatban. Azokat a felhasználókat, akiknek tartalmával vagy fiókjával szemben ilyen intézkedéseket hoztak, kellően tájékoztatni kell, hogy megértsék az intézkedések okait, valamint megfelelő és átlátható mechanizmust kell biztosítani számukra a fellebbezéshez és az alkalmazott intézkedésekkel szembeni jogorvoslathoz.

A tájékozottságon alapuló online navigációt segítő mutatók rendelkezésre állása

A megerősített kódexnek nem célja a szerkesztői tartalom valóságtartalmának értékelése. Az online elérhető információk bősége miatt azonban a felhasználók számára kihívást jelent annak eldöntése, hogy mely információforrásokat keressék fel és melyekben bízzanak meg. A felhasználók megalapozott döntését segíthetik a forrás integritására összpontosító, a megbízhatóságot mérő mutatók, amelyeket független harmadik felek dolgoztak ki a hírmédiával, többek között újságíró-szövetségekkel és a médiaszabadsággal foglalkozó szervezetekkel, valamint tényellenőrzőkkel együttműködve 62 .

Az aláírók megkönnyíthetnék az ilyen mutatókhoz való hozzáférést, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy szolgáltatásaik keretében használhassák azokat. Ez esetben a megerősített kódexnek biztosítania kell, hogy az aláírók átláthatóvá tegyék a harmadik felek mutatóit, beleértve azok módszertanát is.

Az ilyen megbízhatósági mutatók alkalmazásának teljes mértékben összhangban kell lennie a médiaszabadság és a pluralizmus elveivel. Ennek érdekében a felhasználókra kell bízni annak eldöntését, hogy kívánnak-e ilyen eszközöket használni 63 .

Intézkedések az üzenetküldő alkalmazásokban megjelenő dezinformáció visszaszorítására

A tényellenőrzőkkel együttműködésben 64 a közelmúltban kidolgozott kezdeményezéseken túlmenően a magánüzenet-küldő alkalmazásokat biztosító aláíróknak tesztelniük kell és be kell vezetniük a szolgáltatásaikon keresztül terjesztett dezinformációk azonosítását segítő technikai funkciókat. Az ilyen megoldásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük e szolgáltatások jellegével és különösen a magánjellegű kommunikációhoz való joggal, és nem gyengíthetik a titkosítást. Ezek a funkciók segíthetik például a felhasználókat annak ellenőrzésében, hogy az általuk kapott egyes tartalmakat a tényellenőrzés során hamisnak minősítették-e. Ezt például olyan megoldásokkal lehetne elérni, amelyek láthatóvá teszik a tényellenőrző címkéket, amikor közösségi médiából származó tartalmakat üzenetküldő alkalmazáson keresztül terjesztenek. Az aláírók olyan megoldásokat is fontolóra vehetnek, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy az üzenetküldő alkalmazáson keresztül kapott tartalmat összevethessék egy tényellenőrző adatbázissal.

8A kutató és tényellenőrző közösség megerősítése 

Tekintettel a dezinformáció elleni hatékony stratégiához való kulcsfontosságú hozzájárulásukra, a megerősített kódexnek meg kell határoznia a kutatási és tényellenőrzési közösség platformadatokhoz való megbízható hozzáférésének keretét, valamint tevékenységeik megfelelő támogatását.

Hozzáférés az aláírók adatkészleteihez a dezinformációval kapcsolatos kutatások céljából

Azáltal, hogy bizonyítékokon alapuló elemzést nyújtanak, a kutatók nélkülözhetetlenek a dezinformációhoz kapcsolódó kockázatok alakulásának megfelelő megértéséhez 65 , és hozzájárulhatnak a kockázatcsökkentő mechanizmusok kidolgozásához. Ez a munka döntő mértékben függ a platformadatokhoz való hozzáféréstől. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat szabályozási mechanizmust biztosít az ellenőrzött hátterű kutatók számára, hogy a platformok szolgáltatásaiból eredő kockázatokkal kapcsolatos kutatások céljából hozzáférjenek az adatokhoz 66 . A megerősített kódexnek olyan keretet kell létrehoznia, amely már a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása előtt lehetővé teszi a kutatók számára a platformadatokhoz való szükséges hozzáférést, és hosszú távon megkönnyíti a dezinformációs jelenségekkel kapcsolatos kutatások elvégzéséhez igazított egyedi adathozzáférési keret kidolgozását.

8.1.1Az adatokhoz való hozzáférés általános kerete 

A megerősített kódex esetében az érintett aláíróknak, különösen a platformoknak, el kell kötelezniük magukat amellett, hogy közösen hozzák létre a kutatási célú adatokhoz való hozzáférés szilárd keretét. A hozzáférés feltételeinek átláthatónak, nyíltnak és megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és indokoltnak kell lenniük. Személyes adatok esetében a feltételeknek meg kell felelniük az általános adatvédelmi rendeletnek. Általánosságban elmondható, hogy az adatokhoz való hozzáférés feltételeinek tiszteletben kell tartaniuk a magánjellegű kommunikációhoz való jogot, és megfelelően védeniük kell valamennyi érintett fél jogait és jogos érdekeit.

Az aláíróknak a keretet a kutatóközösséggel, az EDMO-val és az érintett nemzeti hatóságokkal együttműködve kell kidolgozniuk. A kötelezettségvállalásoknak tartalmazniuk kell a keret kialakítása és végrehajtása terén tervezett lépések részletes ütemtervét.

A keretnek különböző, megfelelő biztosítékokat tartalmazó adathozzáférési rendszereket kell előirányoznia i. az anonimizált és nem személyes adatokra, valamint ii. a további ellenőrzést igénylő – többek között a személyes – adatokra vonatkozóan. A keretnek rendelkeznie kell a bizonyos típusú adatokhoz való valós idejű hozzáférés lehetőségéről annak érdekében, hogy lehetővé váljon a felmerülő vagy változó kockázatok azonnali értékelése és a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések kialakítása.

Amíg a keretrendszer kidolgozása folyamatban van, az aláíróknak kísérleti jelleggel ideiglenes megoldásokat kell alkalmazniuk. Például a tesztkörnyezetek használata lehetővé tenné, hogy konkrét témák kutatásához hozzáférést biztosítsanak a releváns platformadatokhoz korlátozott számú kutató számára, akik hozzájárulnak a keretrendszer kialakításához, valamint tesztelik az adatokhoz való szélesebb körű, platformok közötti hozzáférést lehetővé tevő operatív megoldásokat.

8.1.2Az anonimizált és nem személyes adatokhoz való hozzáférés

A megerősített kódexnek tartalmaznia kell egy arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy ahol csak lehetséges, folyamatos, valós idejű, stabil és harmonizált hozzáférést kell biztosítani az anonimizált, aggregált vagy más módon nem személyes adatokhoz kutatási célokból, az API-k vagy az adatkészletek teljes körű kiaknázását lehetővé tevő egyéb nyitott és hozzáférhető technikai megoldások révén.

Az adatmegoldásokhoz való hozzáférésnek meg kell könnyítenie az adatok keresését és elemzését. Az érintett aláíróknak biztosítaniuk kell, hogy a hozzáférési rendszerek funkciói megfeleljenek a kutatók igényeinek és interoperábilisak legyenek. A kötelezettségvállalásoknak biztosítaniuk kell a hozzáférési rendszerek hibás működésének bejelentésére, valamint a hozzáférés helyreállítására és a hibás funkciók észszerű időn belüli javítására szolgáló eljárásokat.

8.1.3Hozzáférés a további ellenőrzést igénylő – többek között a személyes – adatokhoz

Az olyan adatok, amelyek személyes adatokat, köztük érzékeny adatokat 67 is felfedhetnek, további biztonságot és biztosítékokat igényelnek. A bizalmas információk, különösen az üzleti titkok, illetve a platformok szolgáltatásainak biztonságához kapcsolódó adatok szintén megfelelő védelmet érdemelnek. Ugyanakkor az adatokhoz való hozzáférés keretének legalább azt lehetővé kell tennie, hogy a tudományos kutatók hozzáférjenek a dezinformációs jelenségeket jellemző források, vektorok, módszerek és terjedési minták megértéséhez szükséges adatkészletekhez.

E célból a kódexnek átlátható eljárást kell létrehoznia valamennyi érdekelt fél – különösen a platformok és a kutatói közösség – bevonásával, hogy meghatározzák az ezen adatkészletekhez való hozzáférés feltételeit. A feltételeknek elvben szabványosítottnak és egységesnek kell lenniük a platformok között. Az eljárásnak szabályoznia kell többek között i. a hozzáférésre jogosult kutatókra vonatkozó minimumszabályokat és a képesítésüket, ii. a hozzáférhetővé tett adatok minimális kategóriáit, iii. az ilyen adatok feldolgozása során betartandó technikai és szervezeti biztonsági intézkedéseket, beleértve a célhoz kötöttséget és az adatminimalizálást; valamint iv. az álnevesített adatok tekintetében a visszakövetés megakadályozásához szükséges intézkedéseket 68 .

8.1.4A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjának (EDMO) szerepe

Függetlenségére és koordinációs funkcióira tekintettel az EDMO támogatást nyújthatna az adatokhoz való hozzáférés területén, iránymutatással szolgálhatna többek között a rendelkezésre bocsátandó adatok kategóriái, a lehetséges adatkezelési célok, valamint a személyes adatok feldolgozásához és az anonimizált adatok visszakövetésének megakadályozásához szükséges megfelelő biztonsági intézkedések tekintetében.

Az EDMO támogatásával már vizsgálják egy, az általános adatvédelmi rendelet 40. cikke szerinti magatartási kódex lehetőségét, amelynek célja a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények megfelelő alkalmazásának biztosítása a személyes adatoknak a platformok és a kutatók közötti megosztása során. Az általános adatvédelmi rendelet a személyes adatok feldolgozásának általános feltételeit a személyes adatoknak a platformok által a kutatókkal való megosztására is alkalmazza. Egy ilyen kódex csökkentené az adatokhoz való hozzáférést biztosító platformok jogbizonytalanságát és kockázatait, valamint biztonságos és harmonizált környezetet biztosítana a személyes adatok kutatási célú feldolgozásához 69 . A megerősített kódexnek köteleznie kell az aláírókat arra, hogy szükség esetén elősegítsék az általános adatvédelmi rendelet 40. cikke szerinti magatartási kódex kidolgozását.

8.1.5Az egyéb érdekeltek adathozzáférése

Más érdekelt felek, például a civil társadalmi szervezetek, a nem akadémiai kutatóközpontok és az oknyomozó újságírók is fontos szerepet játszanak a dezinformációs kampányok felderítésében és elemzésében, a politikai válaszok megfogalmazásában, valamint a közvélemény tudatosságának és a társadalom ellenállóképességének előmozdításában. A kódex aláíróinak – különösen azokban a tagállamokban, ahol nincs megfelelő tudományos kapacitás – lehetővé kell tenniük az ilyen érdekeltek számára a megfelelő szintű hozzáférést, a magánélet védelmére vonatkozó követelményekkel összhangban, valamint a személyes adatokkal való visszaélések és az álnevesített adatok visszakövetése elleni megerősített ellenőrzés mellett.

Az aláírók és a kutatók közötti együttműködés kerete

A független kutatók nagyobb multidiszciplináris közösségének segítése és megerősítése érdekében a kódexnek keretet kell teremtenie az aláírók és az uniós kutatóközösség közötti átlátható, nyílt és megkülönböztetéstől mentes együttműködéshez a kutatók rendelkezésére bocsátott források és támogatások tekintetében. Ennek a keretnek lehetővé kell tennie a kutatóközösség számára, hogy önállóan kezelje az aláíró felek által a dezinformációval kapcsolatos kutatásra rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket, tudományos prioritásokat és átlátható, tudományos érdemeken alapuló elosztási eljárásokat határozva meg. Ezen a téren az EDMO segítséget nyújthatna az ilyen források elosztásához.

Együttműködés a tényellenőrzőkkel

A tényellenőrzők fontos szerepet játszanak a dezinformáció jelenségének kezelésében 70 . Tények, bizonyítékok és kontextuális információk alapján értékelik és ellenőrzik a tartalmakat, és felhívják a felhasználók figyelmét az online dezinformációkra. A megerősített kódexnek nagyobb támogatást kell előirányoznia munkájukhoz, és növelnie kell a tényellenőrzési tevékenységek hatókörét az EU tagállamaiban és nyelvein.

8.1.6Együttműködési formák 

Tekintettel a tényellenőrzési tevékenységeknek a szolgáltatások és a tagállamok közötti jelentős eltéréseire és egyenlőtlen alkalmazására 71 , az aláíró platformoknak konkrét lépéseket kell vállalniuk, világos célokkal és határidőkkel, hogy kiterjesztik a tényellenőrzőkkel való együttműködésüket annak érdekében, hogy biztosítsák a tényellenőrzés következetes alkalmazását a szolgáltatásaik keretében. Az erőfeszítéseknek különösen azokra a tagállamokra és nyelvekre kell összpontosítaniuk, ahol a tényellenőrzés még nem biztosított 72 .

Ezt a platformok és a magas szintű etikai és szakmai normáknak megfelelő független tényellenőrző szervezetek közötti többoldalú megállapodások révén lehetne elérni. Az ilyen megállapodásoknak átlátható, nyílt és megkülönböztetésmentes feltételeken kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a tényellenőrzők függetlenségét. A megállapodásoknak tisztességes díjazást kell biztosítaniuk a tényellenőrzőknek a platformok által felhasznált munkájukért, elő kell segíteniük a tényellenőrzők közötti határokon átnyúló együttműködést, és meg kell könnyíteniük a tényellenőrzések áramlását az aláíró felek szolgáltatásai között.

A közös tényellenőrzési tevékenységek előmozdításában betöltött szerepéből adódóan az EDMO alkalmas arra, hogy támogassa a platformokat és a tényellenőrzőket az együttműködés keretének kialakításában, többek között a tényellenőrzők közös felületének létrehozása, a tényellenőrzők közötti információcsere és a határokon átnyúló együttműködés segítése révén 73 . 

8.1.7A tényellenőrzés alkalmazása és integrálása az aláíró felek szolgáltatásaiba

A megerősített kódexnek tartalmaznia kell olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek megkövetelik a tényellenőrzők munkájának következetesebb felhasználását és integrálását a platformok szolgáltatásaiba, többek között a programozott hirdetési rendszerekbe és a videótartalmakba. A platformoknak kötelezettséget kell vállalniuk olyan mechanizmusok alkalmazására, amelyek lehetővé teszik a tényellenőrzők általi bejelentést követően a tényellenőrzések gyors és következetes beépítését a szolgáltatásaikba, beleértve a gyors és hatékony címkézést is. Az érintett aláíróknak elő kell segíteniük a tényellenőrzők által készített tényellenőrző cikkek (tényellenőrzések) közös adattárának létrehozását, és meg kell vizsgálniuk a platformokon és nyelveken átívelő hatékony használatot elősegítő technológiai megoldásokat, hogy megakadályozzák a tényellenőrzők által leleplezett dezinformációk újbóli megjelenését 74 .

8.1.8A tényellenőrzők hozzáférése a releváns információkhoz 

A tényellenőrzés minőségének és hatásának maximalizálása érdekében a megerősített kódexnek biztosítania kell, hogy a platformokat képviselő aláírók vállalják, hogy a tényellenőrzők számára automatikus hozzáférést biztosítanak a tényellenőrzött tartalmakkal és a tényellenőrzésekkel kapcsolatban általuk meghozott intézkedésekre vonatkozó információkhoz. Ezeknek az információknak számszerűsíteniük kell i. a tényellenőrzött tartalommal kapcsolatos felhasználói interakciók időbeli alakulását (pl. a tényellenőrzés előtti és utáni megtekintések, kedvelések, megosztások, kommentek száma) 75 , és ii. a tényellenőrzés elérésének időbeli alakulását azon online szolgáltatásokon belül, ahol azokat közzétették. A platformoknak és a tényellenőrzőknek meg kell állapodniuk a tényellenőrzés közös interfészéről annak érdekében, hogy a platformok következetesen használják, elismerjék és visszajelzést adjanak a tényellenőrzők munkájáról. A kódexnek továbbá rendszeres információcserét kell előirányoznia a kódex érintett aláírói és a tényellenőrző közösség között az együttműködés további erősítése érdekében.

9A kódex nyomon követése 

A megerősített kódexet ki kell egészíteni egy szilárd ellenőrzési rendszerrel, amely a Bizottság által a kódex – azon belül többek között a Covid19 program – nyomon követése terén szerzett eddigi tapasztalatokra épül. A továbbfejlesztett nyomonkövetési rendszernek biztosítania kell a kódexben foglalt kötelezettségvállalások aláírók általi végrehajtásának rendszeres értékelését, ösztönöznie kell politikáik és fellépéseik javítását, és lehetővé kell tennie a kódex mint a dezinformáció kezelésére szolgáló eszköz hatékonyságának értékelését. A javított nyomonkövetési rendszernek meg kell erősítenie az online platformok elszámoltathatóságát a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadását megelőző átmeneti időszakban, és keretet kell biztosítania többek között az óriásplatformokkal a kockázatértékelési és -csökkentő intézkedések kidolgozásáról és bevezetéséről folytatott strukturált párbeszédhez, felkészülésként a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslatban számukra előírt jogi kötelezettségekre.

E célkitűzésekre tekintettel a kódex nyomon követésre vonatkozó meglévő kötelezettségvállalásait meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni egy olyan szilárd keret létrehozása érdekében, amely magában foglalja az alábbiakban meghatározott alapvető elemeket. A megerősített kódexnek különösen azt kell biztosítania, hogy az aláírók szabványosított formátumban, tagállami bontásban és kellő időben rendelkezésre bocsássák a nyomon követéshez szükséges információkat és adatokat.

Kulcsfontosságú teljesítménymutatók

A kódex nyomon követésének olyan fő teljesítménymutatókon kell alapulnia, amelyek alkalmasak a kódexben foglalt kötelezettségvállalások végrehajtásának és hatékonyságának, valamint a kódex dezinformációs jelenségekre gyakorolt hatásának mérésére. Erre a célra a fő teljesítménymutatók két kategóriája alkalmas: i. olyan szolgáltatási szintű mutatók, amelyek az aláírók által a kódex szerinti kötelezettségvállalások teljesítése érdekében végrehajtott politikák eredményeit és hatását mérik, és ii. olyan strukturális mutatók, amelyek a kódexnek az EU-ban a dezinformációra gyakorolt általános hatását mérik.

9.1.1Szolgáltatási szintű mutatók

A felülvizsgált kódex értelmében az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk konkrét szolgáltatási szintű mutatók kidolgozására. A szolgáltatási szintű mutatóknak hatékonyan kell mérniük a kódexben vállalt kötelezettségek végrehajtását és az aláírók politikáinak hatását. A mutatóknak kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy figyelembe vegyék az aláíró felek szolgáltatásainak eltérő jellegét, ugyanakkor lehetővé tegyék a következetes jelentéstételt és a szolgáltatások közötti összehasonlítást.

A megerősített kódexnek elő kell írnia, hogy az aláírók határozzanak meg egy minimális minőségi és mennyiségi mutatókészletet, tegyenek jelentést róla és vállaljanak kötelezettséget az alkalmazására. E mutatók többek között az alábbiak értékelésére szolgálnak:

·A felhasználói tudatosság és a felhasználói szerepvállalás növelése érdekében bevezetett eszközök és funkciók hatása, beleértve az ilyen eszközökkel és funkciókkal való felhasználói interakciókat is 76 .

·A közérdekű, megbízható információkat megjelenítő vagy láthatóbbá tevő eszközök és funkciók hatása, beleértve az ilyen eszközökkel és funkciókkal való felhasználói interakciókat 77 .

·A tényellenőrzések száma, a tényellenőrzött tartalmak százalékos aránya a felhasználók által megjelölt tartalmakhoz képest, valamint a tényellenőrzési tevékenységekre biztosított finanszírozás.

·A tényellenőrzési tevékenységek hatása és a felhasználók interakciói a hamisnak vagy félrevezetőnek minősített információkkal 78 .

·A platformok által dezinformáció megjelölése nyomán a tartalmakra vonatkozóan hozott intézkedésekkel kapcsolatos fellebbezések száma és az ezek eredményére vonatkozó információk.

·A dezinformációt megosztó oldalak, fiókok, profilok és csoportok száma, amelyekkel szemben a láthatóságukat csökkentő intézkedéseket hoztak 79 , valamint az ilyen jellegű megosztott tartalmak mennyisége.

·Az azonosított megengedhetetlen manipulatív magatartások hatása, beleértve az eltávolított vagy hátrébb sorolt tartalmak vagy fiókok eseteit 80 .

·A kódexet aláíró, a hirdetési ágazatban tevékenykedő felek és az információforrások minőségét értékelő harmadik fél szervezetek közötti partnerségek száma.

·A hirdetések elhelyezésének ellenőrzésére alkalmazott intézkedések hatása 81 .

·A kutatási célokra rendelkezésre bocsátott adatok mennyisége és részletezettsége, valamint a platformok adataihoz hozzáféréssel rendelkező európai kutatóhelyek száma.

·Az aláírók által a dezinformációval kapcsolatos kutatásra rendelkezésre bocsátott források mennyisége és az ilyen forrásokhoz hozzáféréssel rendelkező európai kutatóhelyek száma.

·A kódex szerinti kötelezettségvállalások teljesítésében részt vevő emberi munkaerőre vonatkozó információk 82 . 

9.1.2Strukturális mutatók

A kódexet aláíró feleknek kötelezettséget kell vállalniuk arra is, hogy hozzájárulnak olyan strukturális mutatók kidolgozásához, amelyekkel hatékonyan mérhető a kódexnek a dezinformációs jelenségekre gyakorolt általános hatása. Az alábbiakban leírtaknak megfelelően az aláíróknak állandó munkacsoportot kell létrehozniuk, amelynek feladatai közé tartozik a strukturális mutatók kidolgozása, tesztelése és kiigazítása.

A strukturális mutatók alapulhatnának például a különböző tagállamok felhasználóinak reprezentatív mintáján, azzal a céllal, hogy felmérjék, hogy az európai polgárok onlinemédia-fogyasztási szokásait 83 mennyiben határozzák meg a dezinformáció tartós terjesztői 84 . Az ilyen mutatók mérhetnék a lakosság információforrásokkal való kapcsolatát, valamint rendszeres, szabványosított felmérések segítségével mérhetnék a polgárok dezinformációnak való kitettségét.

A strukturális mutatók stabilabb készletének kidolgozásáig az aláíróknak és az érdekelt feleknek meg kell állapodniuk egy életképes, gyorsan bevezethető és tesztelhető, minimális strukturális mutatókészletben, és törekedniük kell a hatékony strukturális mutatók stabil készletének kidolgozására.

A nyomonkövetési keretrendszer

A nyomonkövetési keretnek lehetővé kell tennie az aláírók kódexben vállalt kötelezettségeinek rendszeres értékelését, beleértve a vonatkozó politikák és intézkedések változásait és fejlődését is. E célból az aláíróknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak kötelezettségvállalásaik végrehajtásáról, beleértve a vonatkozó fő teljesítménymutatókat is.

A 2019. évi uniós választások 85 és a Covid19-világjárvány nyomon követésével kapcsolatos programok pozitív tapasztalatai nyomán a Bizottság a kódex tagállami szintű végrehajtásának nyomon követésében az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) segítségére fog támaszkodni. Az EDMO és központjai is támogatni fogják a Bizottságot az aláírók által szolgáltatott információk és adatok elemzésében, valamint a kódex nemzeti és uniós szintű hatásának értékelésében.

Az ERGA és az EDMO szakértői javaslatainak és támogatásának figyelembevételével a Bizottság rendszeresen értékelni fogja a kódex végrehajtása terén elért eredményeket, valamint a kódexnek a dezinformációs jelenségekre gyakorolt hatását, és közzéteszi a levont következtetéseket. A Bizottság további útmutatást adhat arra vonatkozóan is, hogy az aláíróknak hogyan kellene kezelniük a kódex még meglévő gyengeségeit és hiányosságait.

9.1.3Rendszeres jelentéstétel

A megerősített kódex szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek figyelembe kell venniük az aláíró szervezetek méretét és az általuk nyújtott szolgáltatások típusát. Az uniós szinten széles körben használt és a dezinformáció terjesztése szempontjából magasabb kockázati profillal rendelkező online szolgáltatóknak hathavonta kell jelentést tenniük az általuk vállalt kötelezettségek végrehajtásáról, és megfelelő szolgáltatási szintű mutatókat is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Emellett évente értékelniük kell a dezinformációs jelenségekkel kapcsolatos kockázatokat. A kódex többi aláírójának évente kell jelentést készítenie és a tevékenységeiknek megfelelő adatokat rendelkezésre bocsátania. Azoknak az aláíróknak, amelyek eszközöket vagy megoldásokat biztosítanak a dezinformáció elleni küzdelemhez, vagy amelyek szakértelemmel támogatják a kódexet, szintén évente kell jelentést készíteniük a kódex végrehajtása és hatékonysága szempontjából releváns tevékenységeikről és megállapításaikról. A jelentéstételt a lefedettségi időszakokat és a benyújtási határidőket is tartalmazó, meghatározott ütemterv szerint kell elvégezni. A fő teljesítménymutatók mérésére használt adatoknak tagállami szintű bontást is tartalmazniuk kell.

A jelentéstételnek harmonizált sablonon kell alapulnia, amely lehetőség szerint lehetővé teszi a platformok közötti összehasonlítást. Az aláíróknak továbbá meg kell állapodniuk a fő teljesítménymutatókkal kapcsolatos adatszolgáltatás szabványos és ellenőrizhető formátumairól. Ezeket a formátumokat az állandó munkacsoport érintett érdekelt feleivel közösen kell kidolgozni, és meg kell felelniük a kutatási és tényellenőrzési közösség szabványainak és módszereinek. E formátumoknak adott esetben lehetővé kell tenniük az átláthatósági központon keresztül rendelkezésre bocsátott nyilvános eredménytáblák folyamatos aktualizálását az alábbiakban leírtak szerint.

9.1.4Átláthatósági központ

A kódex végrehajtásával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság fokozása érdekében az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk egy nyilvánosan hozzáférhető átláthatósági központ létrehozására és fenntartására. Az aláíróknak fel kell tüntetniük az átláthatósági központban azokat a konkrét politikákat, amelyeket a kódexben vállalt egyes kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében fogadtak el, és alapvető információkat kell szolgáltatniuk arról, hogy ezeket a politikákat hogyan hajtják végre, beleértve a földrajzi és nyelvi lefedettséget is. A központban elérhető kell tenni egy nyilvános eredménytáblát is, ahol megtekinthetők a vonatkozó fő teljesítménymutatók. Az átláthatósági központot különösen azzal a céllal kell kialakítani, hogy lehetővé tegye az aláírók kódex szerinti kötelezettségeinek végrehajtása terén elért eredmények és a dezinformáció elleni küzdelemben elért mérhető hatások szolgáltatások közötti összehasonlítását. Az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az átláthatósági központot rendszeresen aktualizálják, és a változás bejelentésétől vagy végrehajtásától számított 30 napon belül közzéteszik a vonatkozó politikákat érintő változásokat.

9.1.5Állandó munkacsoport

A megerősített kódexnek létre kell hoznia egy állandó munkacsoportot, amelynek feladata a kódex fejlesztése és kiigazítása a technológiai, társadalmi, piaci és jogalkotási fejlemények fényében. A munkacsoportot a kódex aláírói, valamint az EDMO és az ERGA képviselői alkotják, akik munkájuk támogatására megfelelő szakértőket is felkérhetnének. Elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és a munkacsoport munkájában az Európai Külügyi Szolgálat képviselői is részt vesznek. A kódex felülvizsgálatához és kiigazításához való hozzájárulás általános célkitűzésével összhangban a munkacsoport tevékenységeinek többek között a következőkre kell kiterjedniük:

·Kockázatértékelési módszertan és egy különleges helyzetekben, például választások vagy válsághelyzetek esetén alkalmazandó gyorsreagálási rendszer létrehozása.

·A harmonizált jelentéstételi sablon minőségének és hatékonyságának, valamint a nyomonkövetési célú adatközlés formátumainak és módszereinek felülvizsgálata. 

·A mutatók méréséhez szolgáltatandó adatok minőségének és pontosságának optimalizálása.

·Hozzájárulás a szolgáltatási szintű mutatók minőségének és hatékonyságának értékeléséhez, valamint azok megfelelő kiigazításához.

·Strukturális mutatók kidolgozása, tesztelése és kiigazítása, valamint mechanizmusok kidolgozása azok tagállami szintű mérésére.

·Szakértői hozzájárulás és naprakész bizonyítékok biztosítása a kódex kötelezettségvállalásaihoz, többek között például a hiteltelen magatartások új formáihoz kapcsolódóan.

10Következtetések és a következő lépések

Ez az iránymutatás meghatározza azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyek a Bizottság véleménye szerint szükségesek ahhoz, hogy a kódex a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a biztonságosabb és átláthatóbb online környezet megteremtésének erőteljesebb eszközévé válhasson.

A Bizottság felhívja a kódexet aláíró feleket, hogy üljenek össze, és az iránymutatással összhangban hajtsák végre a kódex megerősítését. A Bizottság felkéri az aláírókat, hogy a megvitatás előkészítése céljából ősszel nyújtsák be a felülvizsgált kódex első tervezetét. Felkéri továbbá a potenciális új aláírókat, hogy csatlakozzanak a kódexhez és vegyenek részt annak felülvizsgálatában, ideértve a már működő és új platformokat, a vállalati szereplőket és az online hirdetési ágazat egyéb szereplőit, valamint más érdekelt feleket, akik erőforrásokkal vagy szakértelemmel járulhatnak hozzá a kódex hatékony működéséhez.

Mivel a dezinformáció határok nélküli jelenség, a gyakorlati kódex valódi hatásának erősítése érdekében hasznos lenne, ha az európai szomszédságban is sor kerülne olyan intézkedésekre, mint a civil társadalommal folytatott közös munka, a médiaszakemberekkel való együttműködés és a médiatudatossággal kapcsolatos kezdeményezések.

(1)

Közös közlemény: A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket (JOIN(2020) 8 final).

(2)

A dezinformációval szembeni cselekvési tervben (JOIN(2018) 36 final) az Európai Bizottság és a főképviselő átfogó stratégiát határozott meg a dezinformáció elleni uniós küzdelemre.

(3)

Míg az online platformok általános szerződési feltételei kiterjedhetnek a káros, de nem jogellenes tartalmakra is, ha a dezinformáció jogellenes tartalomnak minősül (pl. gyűlöletbeszéd vagy terrorista tartalom), akkor a vonatkozó jogszabályi jogorvoslati lehetőségek alkalmazandók.

(4)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/code-practice-disinformation

(5)

SWD(2020) 180 final.

(6)

COM(2020) 790 final.

(7)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (COM(2020) 825 final). Az e dokumentumban a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra való hivatkozások a Bizottság által javasolt szövegre értendők.

(8)

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat a 25. cikkben az óriásplatformokat olyan online platformokként határozza meg, amelyek szolgáltatásaikat átlagosan az Unió lakosságának 10 %-át kitevő havi aktív felhasználónak nyújtják az Unióban.

(9)

 A Bizottság 2020. szeptemberi értékelése (SWD(2020) 180 final).

(10)

 Jelentés a 2019. évi európai parlamenti választásokról (SWD(2020) 113 final): https://ec.europa.eu/info/files/com_2020_252_en.pdf_en

(11)

  https://www.consilium.europa.eu/media/47331/1011-12-20-euco-conclusions-hu.pdf  

(12)

Az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések összefoglalója itt érhető el: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/summary-multi-stakeholder-discussions-preparation-guidance-strengthen-code-practice-disinformation  

(13)

A bizonyítékok azt mutatják, hogy az online hirdetésekből származó bevételek még mindig jelentős mértékben hozzájárulnak a dezinformációs weboldalak finanszírozásához, ideértve például a nagy márkák akaratlanul is dezinformációs tartalmak mellé elhelyezett hirdetéseit (pl. a Global Disinformation Index jelentése: https://disinformationindex.org/2020/03/why-is-ad-tech-giving-millions-to-eu-disinformation-sites/ , és az Avaaz jelentése: https://secure.avaaz.org/campaign/en/youtube_climate_misinformation/ ).

(14)

A digitális szolgáltatásokról szóló bizottsági jogszabályjavaslat 25. cikke értelmében. A meghatározást lásd a 8. lábjegyzetben.

(15)

 Közös közlemény: A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket (JOIN(2020) 8 final).

(16)

A 2020. júniusi közleményben foglaltaknak megfelelően az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja segíti a Bizottságot a Covid19-re vonatkozó nyomonkövetési programban.

(17)

A 2021. januári és februári, Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal kapcsolatos GDI-kutatás kiemeli, hogy a hirdetéstechnológiai vállalatok többsége nem rendelkezik a Covid19-cel kapcsolatos dezinformációs tartalmakra vonatkozó konkrét politikával, vagy ezeket a politikákat megsértve továbbra is finanszírozzák a nyilvánosan félretájékoztatóként megjelölt híroldalakat: https://disinformationindex.org/2021/02/ad-funded-covid-19-conspiracy-sites-a-look-at-the-eu/ Az Avaaz 2020. augusztusi kutatása rávilágított arra, hogy a 10 vezető egészségügyi dezinformációt terjesztő weboldal tartalmait majdnem négyszer annyian nézték meg a Facebookon, mint 10 vezető egészségügyi intézmény weboldalainak egyenértékű tartalmait: https://secure.avaaz.org/campaign/en/facebook_threat_health/

(18)

Az EDAP a következőképpen határozza meg a félretájékoztatást: „A félretájékoztatás olyan hamis vagy félrevezető tartalom, amelyet káros szándék nélkül osztanak meg, ám hatásai ettől még lehetnek károsak, pl. ha az emberek jóhiszeműen megosztják a hamis információkat barátaikkal és családjukkal”.

(19)

Az EDAP a következőképpen határozza meg a dezinformáció fogalmát: „A dezinformáció olyan hamis vagy félrevezető tartalom, amelyet megtévesztés, illetve gazdasági vagy politikai haszonszerzés szándékával terjesztenek, és amely kárt okozhat a nyilvánosságnak”.

(20)

Adott esetben az iránymutatás különbséget tesz a különböző alkategóriák között.

(21)

Az EDAP meghatározása szerint:a tájékoztatásbefolyásoló művelet hazai vagy külföldi szereplők arra irányuló összehangolt erőfeszítéseit jelenti, hogy egy célközönséget megtévesztő eszközökkel – többek között a független információforrások elfojtásával és dezinformációval – befolyásoljanak”.

(22)

Az EDAP meghatározása szerint: „a – gyakran egy szélesebb körű hibrid művelet részeként megvalósuló – információs térbe való külföldi beavatkozás olyan kényszerítő és megtévesztő erőfeszítések összessége, amelynek célja, hogy egy külföldi állami szereplő vagy ügynökei megzavarják és megakadályozzák az egyének politikai akaratának szabad kialakulását és kifejeződését”.

(23)

„Stop the virus of disinformation” (A félretájékoztatás vírusának megállítása), az ENSZ régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutatóintézete (UNICRI), http://www.unicri.it/sites/default/files/2020-11/SM%20misuse.pdf  

(24)

„How COVID-19 conspiracists and extremists use crowdfunding platforms to fund their activities” (Hogyan használják a Covid19-összeesküvések hívei és a szélsőségesek a közösségi finanszírozási platformokat tevékenységük finanszírozására), EUDisinfoLab:  https://www.disinfo.eu/publications/how-covid-19-conspiracists-and-extremists-use-crowdfunding-platforms-to-fund-their-activities/  

(25)

  https://edmo.eu/  

(26)

JOIN(2018) 36 final.

(27)

 A bizonyítékok azt is mutatják, hogy az online hirdetésekből származó bevételek még mindig jelentős mértékben hozzájárulnak a dezinformációs weboldalak finanszírozásához, ideértve például a nagy márkák akaratlanul is dezinformációs tartalmak mellé elhelyezett hirdetéseit. Például a Global Disinformation Index (Globális Dezinformációs Index) becslései szerint az Európára irányuló dezinformációs oldalakhoz kapcsolódó bevételek évente mintegy 76 millió dollárt tesznek ki: https://disinformationindex.org/2020/03/why-is-ad-tech-giving-millions-to-eu-disinformation-sites/

(28)

Néhány hirdetéstechnológiai vállalat már elfogadott ilyen politikát.

(29)

Lásd például az Avaaz 2020. évi  Why is YouTube Broadcasting Climate Misinformation to Millions?” (Miért közvetít a YouTube millióknak éghajlatváltozással kapcsolatos félretájékoztatást?) című jelentését : https://secure.avaaz.org/campaign/en/youtube_climate_misinformation/

(30)

A Hirdetők Világszövetsége (World Federation of Advertisers, WFA) égisze alatt 2019 júniusában létrehozott Globális Szövetség a Felelős Médiáért (Global Alliance for Responsible Media) magában foglalja a kódexet aláíró platform- és reklámágazati szereplőket, valamint a hirdetési ökoszisztéma más jelentős érdekelt feleit. Az egész iparágra kiterjedő közös meghatározásokat és szabványokat dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy a káros tartalmakat hogyan kategorizálják a különböző platformokon; ezeket a hirdetők jóváhagyják, a platformok pedig reklámtermékeikben és márkavédelmi eszközeikben alkalmazzák. A Szövetség megkülönbözteti a dezinformációt és a félretájékoztatást, amelyeket külön kategóriába sorol. Lásd a WFA-nak a dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódexhez kapcsolódó tevékenységekről szóló időközi jelentését, 2020. szeptember, 2. o. https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=69683

(31)

 A bizonyítékok azt mutatják, hogy tartósan jelen vannak olyan online hirdetések, amelyek tényellenőrzők által azonosított és leplezett dezinformációt tartalmaznak. Lásd: „Facebook Approved Ads With Coronavirus Misinformation” (A koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatást tartalmazó, a Facebook által jóváhagyott hirdetések): https://www.consumerreports.org/social-media/facebook-approved-ads-with-coronavirus-misinformation/

(32)

Amint a Bizottság megjegyezte, a platformok politikái számos célkitűzést követnek, amelyek között vannak, amelyek nem kifejezetten a dezinformáció – hanem például a megalapozatlan kereskedelmi állítások, a megtévesztő üzleti gyakorlatok – kezelésére irányulnak. Lásd: SWD(2020) 180 final.

(33)

 Bár a kódexben jelenleg nincs egységes meghatározás a témafókuszú hirdetésekre, úgy tűnik, egyetértés van abban, hogy a témafókuszú hirdetések olyan hirdetések, amelyek társadalmi kérdésekkel kapcsolatos szponzorált tartalmat tartalmaznak, vagy olyan általános érdekű vitához kapcsolódnak, amely hatással lehet a közbeszédre. Ilyen témák például az éghajlatváltozás, a környezetvédelmi kérdések, a bevándorlás vagy a Covid19.

(34)

Különösen a 24. cikk.

(35)

Dobber et al., „Effectiveness of online political ad disclosure labels: empirical findings” (Az online politikai hirdetések közzétételi címkéinek hatékonysága: empirikus eredmények), 2021. március: https://www.uva-icds.net/wp-content/uploads/2021/03/Summary-transparency-discloures-experiment_update.pdf

(36)

Az organikus tartalom olyan ingyenes tartalom, amelyet a felhasználók díjfizetés nélkül osztanak meg egymással. Ide tartoznak azok a helyzetek is, amikor a felhasználók szponzorált tartalmakat osztanak meg egymással, amelyek azután organikus tartalommá válnak.

(37)

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat, 30. cikk.

(38)

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslat konkrét átláthatósági kötelezettségeket tartalmaz.

(39)

Lásd például: Papakyriakopoulos et. al, „Social media and microtargeting: Political data processing and the consequences for Germany” (Közösségi média és mikrotargetálás: A politikai adatfeldolgozás és következményei Németországra nézve), Big Data & Society, 2018. november, doi 10.1177/2053951718811844, vagy Lewandowsky et al., „Understanding the influence of online technologies on political behaviour and decision-making” (Az online technológiák politikai magatartásra és döntéshozatalra gyakorolt hatásának megértése), EUR 30422 EN, Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg.

(40)

További útmutatásért lásd az Európai Adatvédelmi Testületnek az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hozzájárulásról szóló 05/2020. számú iránymutatását , valamint a közösségi média felhasználóinak célzott megkereséséről szóló 08/2020. számú iránymutatást (arra vonatkozó példákkal, hogy célzott hirdetések esetében mikor van szükség hozzájárulásra).

(41)

Például a hirdetési könyvtárak – amennyiben rendelkeznek a szükséges adatokkal – felhasználhatók a politikai üzeneteknek való online egyenlő idejű kitettség ellenőrzésére.

(42)

Lásd a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat 30. cikkét.

(43)

A reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítéséről szóló közös közlemény (JOIN(2018) 16 final).

(44)

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja a szolgáltatások „szándékos manipulációját” rendszerszintű kockázatként határozza meg, amellyel szemben az óriásplatformoknak kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk.

(45)

COM(2021) 206 final.

(46)

Az állandó munkacsoporttal kapcsolatban lásd az alábbi 9.2.3 szakaszt.

(47)

Ennek figyelembe kell vennie az AMITT (Adversarial Misinformation and Influence Tactics and Techniques) dezinformációs esetek leírására szolgáló keretrendszerét is: https://cogsec-collab.org/

(48)

Az Átláthatósági Központtal kapcsolatban lásd az alábbi 9.2.2 szakaszt.

(49)

Nevezetesen a 17. cikket, amely már alkalmazandó az általános szerződési feltételeikkel összeegyeztethetetlen határozatokra, ideértve a tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére, a szolgáltatás igénybevevője részére történő szolgáltatásnyújtás teljes vagy részleges felfüggesztésére vagy megszüntetésére, illetve felhasználói fiókjának felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó határozatokat.

(50)

Lásd különösen az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben (COM(2020) 790 final), valamint a médiával és audiovizuális médiával kapcsolatos cselekvési tervben (COM(2020) 784 final) meghatározott intézkedéseket.

(51)

A digitális oktatási cselekvési terv (COM(2020) 624 final) javaslatot terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat a tanárok és oktatók számára a dezinformáció kezelése, valamint a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdítása érdekében.

(52)

  https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/media-literacy  

(53)

Lewandowsky et al., „Understanding the influence of online technologies on political behaviour and decision-making” (Az online technológiák politikai magatartásra és döntéshozatalra gyakorolt hatásának megértése), EUR 30422 EN, Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2020.

(54)

A kapcsolódó kockázatok értékeléséről lásd a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat 26. cikke (1) bekezdésének c) pontját.

(55)

Egyszerű technikai beavatkozások (például felugró üzenetek, amelyek megkérdezik a felhasználóktól, hogy valóban szeretnének-e megosztani olyan linkeket, amelyeket nem tekintettek meg) arra ösztönözhetik a felhasználókat, hogy terjesztése előtt ellenőrizzék a tartalmat, és ezáltal segíthetnek korlátozni a jóhiszeműen eljáró felhasználók által terjesztett hamis és/vagy félrevezető információk terjedését. Példák: a Twitter által bevezetett „Nézd meg, mielőtt tweetelnéd” felszólítás: https://help.twitter.com/en/using-twitter/how-to-retweet ;

a YouTube tényellenőrző információs panelje: https://support.google.com/youtube/answer/9229632?hl=hu ; felugró hirdetmény a Facebookon a tényellenőrző által leleplezett tartalmak megosztása előtt: https://www.facebook.com/journalismproject/programs/third-party-fact-checking/faqs ;

a TikTok „Know your Facts” („Tudd a tényeket”) elnevezésű eszköze: https://newsroom.tiktok.com/en-gb/taking-action-against-covid-19-vaccine-misinformation

(56)

Az iránymutatás 3.3 szakaszában felkéri azokat az érdekelt feleket, akik eszközeikkel vagy megoldásaikkal hozzájárulhatnak a dezinformáció elleni küzdelemhez, hogy váljanak a kódex új aláíróivá.

(57)

Nevezetesen a 26., 27. és 29. cikket.

(58)

A Covid19 nyomonkövetési jelentések adatokat szolgáltatnak az információs panelek és az ilyen információkat nyújtó bannerek megtekintésére vagy az átkattintási arányokra vonatkozóan: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/reports-march-actions-fighting-covid-19-disinformation-monitoring-programme  

(59)

Lásd a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex 8. kötelezettségvállalását.

(60)

The Debunking Handbook 2020 (A leleplezés kézikönyve, 2020): https://sks.to/db2020  

(61)

Az optimalizálás vonatkozhat például a vizuális kialakításra, az időpontra vagy a beavatkozás grafikus megjelenítésére.

(62)

Ilyen mutatók lehetnek például a Global Disinformation Index (GDI), a Journalism Trust Initiative (JTI) vagy a Trust Project, valamint a NewsGuard szolgáltatás.

(63)

Az információforrások megbízhatóságának értékelésére szolgáló eszközöket, például az úgynevezett bizalmi jegyeket, hozzáférhetővé kell tenni a felhasználók számára, hogy igény esetén tanulmányozhassák azokat. A felhasználóknak arra is lehetőséget lehetne adni, hogy a médiaforrások megbízhatóságára vonatkozó jelzések beépüljenek a felhasználói hírfolyamukban megjelenő tartalmak kiválasztására és rangsorolására szolgáló automatizált rendszerekbe.

(64)

Az üzenetküldő alkalmazások egyes szolgáltatói által támogatott tényellenőrző szervezetek lehetővé teszik az üzenetküldő alkalmazások felhasználói számára, hogy az ilyen magáncsatornákon keresztül kapott üzeneteket tényellenőrzésnek vessék alá: https://faq.whatsapp.com/general/ifcn-fact-checking-organizations-on-whatsapp/?lang=hu  

(65)

 Ez az aláírók, a Bizottság, az illetékes nemzeti hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából is kulcsfontosságú.

(66)

Különösen a 31. cikk.

(67)

Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke értelmében.

(68)

 Amint azt az általános adatvédelmi rendelet előírja, a személyes adatok közlésének egyértelmű jogalapra kell épülnie, megfelelő biztosítékokkal, beleértve a 9. cikkben foglalt, különleges adatkategóriákra vonatkozó rendszert.

(69)

 Az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések során kiderült, hogy a kódex aláírói és a kutatói közösség támogatja ezt a kezdeményezést:  https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/summary-multi-stakeholder-discussions-preparation-guidance-strengthen-code-practice-disinformation

(70)

A tényellenőrző szervezetek rendszeresen tesznek közzé pártatlan jelentéseket a közéleti személyiségek és a főbb intézmények nyilatkozatainak pontosságáról, valamint a társadalom érdeklődésére számot tartó egyéb, széles körben terjesztett állításokról. Függetlenek, és olyan szigorú etikai és átláthatósági szabályokat követnek, mint például a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) által meghatározottak ( https://www.poynter.org/international-fact-checking-network-fact-checkers-code-principles ).

(71)

  https://www.disinfo.eu/publications/bulgaria%3A-the-wild-wild-east-of-vaccine-disinformation/  

(72)

Az EDMO tényellenőrzési tevékenységeinek európai uniós térképe: https://edmo.eu/fact-checking-activities/  

(73)

Az európai tényellenőrzők munkájának, együttműködésének és a közösen elfogadott szakmai normák kidolgozásának további támogatása érdekében „A közösségi média integritása” című kísérleti projekt az EDMO-val együttműködve támogatja az európai tényellenőrzők szakmai integritási kódexének kidolgozását. Lásd: a C(2020) 2259 bizottsági határozattal elfogadott éves munkaprogram.

(74)

 A tényellenőrzések adattárának létrehozását illetően az aláírók törekedhetnének arra, hogy szinergiákat alakítsanak ki az EDMO-val.

(75)

Ennek tartalmaznia kell a tényellenőrzött tartalmak megosztóinak/fogadóinak anonimizált demográfiai adatait és lokalizálását is.

(76)

A hatást olyan mutatókkal lehetne mérni, amelyek számszerűsítik a felhasználók ilyen eszközökkel való interakciójának szintjét (pl. megtekintések, kattintási arányok, megosztások stb.), valamint osztályozzák a felhasználóknak az ilyen eszközök hasznosságával kapcsolatos megítélését. A mutatóknak tartalmazniuk kell a hamisnak ítélt tartalmak megjelölésére és bejelentésére szolgáló eszközök használatára vonatkozó adatokat is.

(77)

A hatást olyan mutatókkal lehetne mérni, amelyek számszerűsítik a felhasználók ilyen eszközökkel való interakciójának szintjét (pl. megtekintések, megjelenések, kattintási arányok, megosztások stb.), valamint osztályozzák a felhasználóknak az ilyen eszközök hasznosságával kapcsolatos megítélését.

(78)

A hatást olyan mutatókkal lehetne mérni, amelyek számszerűsítik a különböző tartalmakkal való interakció szintjét (pl. megtekintések, kattintási arányok, megosztások), mielőtt és miután azokat a tényellenőrzés eredményeképpen hamisként címkézték vagy visszaminősítették. Más mutatók is tájékoztatást adhatnak a felhasználói interakciók módjáról.

(79)

Beleértve olyan intézkedéseket, mint a tartalom hátrébb sorolása, valamint profilok és csoportok kizárása.

(80)

A hatást olyan mutatókkal lehetne mérni, amelyek számszerűsítik a különböző tartalmakkal, fiókokkal és esetekkel való interakció szintjét (pl. megtekintések, kattintási arányok, megosztások stb.), mielőtt eltávolították, illetve mielőtt és miután hátrébb sorolták azokat.

(81)

A hatást olyan mutatókkal lehetne mérni, amelyek számszerűsítik a tartósan dezinformációt terjesztőként azonosított weboldalakon megjelenő hirdetések számát, valamint a dezinformációt tartalmazó, eltávolított hirdetések számát.

(82)

Ez magában foglalja a dezinformáció elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységeket végző alkalmazottak számát és a tevékenységük által lefedett nyelveket.

(83)

A strukturális mutatók mérési mechanizmusa ihletet meríthetne abból, ahogyan az audiovizuális ágazat a nézettségi/hallgatottsági mutatókat méri.

(84)

 A dezinformáció online terjesztőinek azonosítása során az érdekeltek szélesebb köre – köztük tudományos kutatók, tényellenőrzők, nem kormányzati szervezetek és civil társadalmi szervezetek – által meghatározott világos és elfogadott módszertan alapján kell eljárni.

(85)

  https://erga-online.eu/wp-content/uploads/2020/05/ERGA-2019-report-published-2020-LQ.pdf  

Top