Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017R0745

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg. )

OJ L 117, 5.5.2017, p. 1–175 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/745/oj

5.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 117/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/745 RENDELETE

(2017. április 5.)

az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöktől eltérő orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós szabályozás keretét a 90/385/EGK tanácsi irányelv (3) és a 93/42/EGK tanácsi irányelv (4) alkotja. Ezeket az irányelveket azonban alapvetően felül kell vizsgálni az orvostechnikai eszközök olyan megalapozott, átlátható, kiszámítható és fenntartható szabályozási keretének kialakítása érdekében, amely az innováció támogatásával egyidejűleg magas szintű biztonságot és egészségvédelmet biztosít.

(2)

E rendelet célja a betegek és a felhasználók egészségének magas szintű védelméből kiindulva a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása az orvostechnikai eszközök tekintetében, figyelembe véve az ezen ágazatban működő kis- és középvállalkozásokat is. Ez a rendelet továbbá magas szintű minőségi és biztonságossági előírásokat állapít meg az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan, hogy megfeleljen az ilyen termékek biztonságosságával kapcsolatos általános elvárásoknak. Ez a rendelet párhuzamosan törekszik mindkét célkitűzés megvalósítására, amelyek elválaszthatatlanok egymástól, és amelyek egyike sincs a másiknak alárendelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkét illetően ez a rendelet harmonizálja az orvostechnikai eszközök és tartozékaik forgalomba hozatalának és használatbavételének szabályait az uniós piacon, amelyek ezáltal részesülhetnek az áruk szabad mozgásának elvéből fakadó előnyökből. Az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének c) pontját illetően ez a rendelet magas szintű minőségi és biztonságossági előírásokat állapít meg az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan, többek között annak biztosításával, hogy a klinikai vizsgálatokból nyert adatok megbízhatóak és megalapozottak legyenek, továbbá hogy a klinikai vizsgálatokban részt vevő vizsgálati alanyok biztonsága védve legyen.

(3)

E rendeletnek nem célja az orvostechnikai eszközöknek a használatbavételüket követő további forgalmazására, így például a használt eszközök forgalmazására vonatkozó szabályok harmonizálása.

(4)

A jelenlegi szabályozási megközelítés kulcselemeit, mint például a bejelentett szervezetek felügyeletét, a megfelelőségértékelési eljárásokat, a klinikai vizsgálatokat és a klinikai értékelést, a vigilanciát és a piacfelügyeletet jelentősen meg kell erősíteni, ezzel párhuzamosan pedig az egészség és biztonság javítása érdekében olyan rendelkezéseket kell bevezetni, amelyek az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban biztosítják az átláthatóságot és a nyomonkövethetőséget.

(5)

Az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan nemzetközi szinten – különösen a Globális Harmonizációs Munkacsoport (GHTF) és az erre alapuló kezdeményezés, az orvostechnikai eszközök szabályozóinak nemzetközi fóruma (IMDRF) keretében – kidolgozott iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni, különösen az egyedi eszközazonosítóra, a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményekre, a műszaki dokumentációra, az osztályozási szabályokra, a megfelelőségértékelési eljárásokra és a klinikai vizsgálatokra vonatkozó rendelkezésekben, a szabályozások globális szintű közelítésének elősegítése érdekében, ami világszerte hozzájárul a magas szintű biztonsághoz és megkönnyíti a kereskedelmet.

(6)

A 90/385/EGK irányelv hatálya alá tartozó aktív beültethető orvostechnikai eszközöket és a 93/42/EGK irányelv hatálya alá tartozó más orvostechnikai eszközöket történelmi okokból két külön jogi aktus szabályozza. Az egyszerűsítés érdekében a két többszörösen módosított irányelvet egyetlen jogalkotási aktussal kell felváltani, amely az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökön kívüli összes orvostechnikai eszközre alkalmazandó.

(7)

E rendelet hatályát egyértelműen el kell határolni az olyan termékekre vonatkozó más uniós harmonizációs jogszabályok hatályától, mint például az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök, a gyógyszerek, a kozmetikai termékek és az élelmiszerek. A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5) ezért módosítani kell, hogy az orvostechnikai eszközök kikerüljenek a hatálya alól.

(8)

A tagállamok felelőssége kell, hogy legyen annak eseti alapon való eldöntése, hogy egy adott termék e rendelet hatálya alá tartozik-e vagy sem. Annak biztosítása érdekében, hogy a termékek besorolása – különösen ami a határeseteket illeti – az összes tagállamban következetes módon történjék, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kellően alátámasztott kérése alapján, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal (MDCG) folytatott konzultációt követően eseti alapon dönthessen arról, hogy egy adott termék, termékkategória vagy -csoport e rendelet hatálya alá tartozik-e vagy sem. A határesetnek minősülő termékek – gyógyszerek, emberi szövetek és sejtek, biocid termékek vagy élelmiszerek – szabályozási státuszának elbírálásakor a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA), az Európai Vegyianyag-ügynökséggel, illetve az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökséggel megfelelő szintű konzultációra kerüljön sor.

(9)

Mivel néhány esetben nehéz különbséget tenni az orvostechnikai eszközök és a kozmetikai termékek között, az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletbe (6) is be kell vezetni annak lehetőségét, hogy egy adott termék szabályozási státuszáról uniós szintű döntést lehessen hozni.

(10)

Azokat a termékeket, amelyek egy gyógyszer vagy gyógyhatású anyag és egy orvostechnikai eszköz kombinációi, vagy ez a rendelet, vagy a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szabályozza. Biztosítani kell, hogy a forgalomba hozatal előtti értékelés során folytatott konzultációk és az ilyen, gyógyszer vagy gyógyhatású anyag és orvostechnikai eszköz együtteséből álló termékekkel kapcsolatban előforduló vigilancia-tevékenységekről folytatott információcsere tekintetében a két jogalkotási aktus között megfelelő kölcsönhatás alakuljon ki. Olyan gyógyszer esetében, amelynek egy része orvostechnikai eszköz, a gyógyszer forgalombahozatali engedélyezésével összefüggésben megfelelően értékelni kell, hogy az eszköz megfelel-e a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozóan ebben a rendeletben megállapított általános követelményeknek. A 2001/83/EK irányelvet ezért módosítani kell.

(11)

Az életképtelen vagy életképtelenné tett emberi eredetű szövetek vagy sejtek származékainak felhasználásával gyártott bizonyos termékek tekintetében hiányosak az uniós jogszabályok, különösen az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) és a 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9). Az ilyen termékeket e rendelet hatálya alá kell vonni, feltéve hogy megfelelnek az orvostechnikai eszköz fogalommeghatározásának, vagy e rendelet vonatkozik rájuk.

(12)

Ennek a rendeletnek ki kell terjednie bizonyos olyan termékcsoportokra is, amelyek a gyártó szerint kizárólag esztétikai vagy más, nem orvosi célokat szolgálnak, de amelyek működésük és kockázati profiljuk tekintetében hasonlítanak az orvostechnikai eszközökhöz. Annak érdekében, hogy a gyártók igazolni tudják az ilyen termékek megfelelőségét, a Bizottságnak egységes előírásokat kell elfogadnia legalább a kockázatkezelésre, valamint szükség esetén a biztonságosság klinikai értékelésére vonatkozóan. Ezeket az egységes előírásokat kifejezetten a nem orvosi rendeltetésű termékek csoportjára vonatkozóan kell kidolgozni, és azok nem használhatók fel a hasonló, de orvosi célú eszközök megfelelőségének értékeléséhez. A mind orvosi, mind nem orvosi rendeltetésű eszközöknek egyaránt meg kell felelniük az orvosi rendeltetésű eszközökre és a nem orvosi rendeltetésű eszközökre vonatkozó követelményeknek.

(13)

Hasonlóan azon termékekhez, amelyek életképes emberi vagy állati szöveteket vagy sejteket tartalmaznak, és amelyek egyértelműen ki vannak zárva a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv, és így e rendelet hatálya alól is, egyértelművé kell tenni, hogy azok a termékek sem tartoznak ennek a rendeletnek a hatálya alá, amelyek a rendeltetésük megvalósítása vagy támogatása céljából életképes biológiai anyagokat vagy más eredetű életképes organizmusokat tartalmaznak vagy ilyen anyagokból vagy organizmusokból állnak.

(14)

A 2002/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) megállapított követelményeket továbbra is alkalmazni kell.

(15)

Az eszközökhöz használt nanoanyagok kockázatainak és előnyeinek tudományos megítélése még bizonytalan. Az egészségvédelem magas szintjének, az áruk szabad mozgásának és a gyártók számára a jogbiztonság garantálásának érdekében a 2011/696/EU bizottsági ajánlás (11) alapján be kell vezetni a nanoanyagok egységes fogalommeghatározását, mégpedig kellőképpen rugalmasan ahhoz, hogy ezt a fogalommeghatározást hozzá lehessen igazítani a tudományos és műszaki fejlődéshez, továbbá a szabályozás abból következő uniós és nemzetközi szintű fejlődéséhez. Az eszközök tervezése és gyártása során a gyártóknak különös gondossággal kell eljárniuk, amikor olyan nanorészecskéket használnak, amelyek esetében a belső sugárterhelés veszélye magas vagy közepes. Az ilyen eszközöket a lehető legszigorúbb megfelelőségértékelési eljárásnak kell alávetni. Az ebben a rendeletben megállapított, vonatkozó követelmények gyakorlati és egységes alkalmazását szabályozó végrehajtási jogi aktusok előkészítése során figyelembe kell venni az érintett tudományos bizottságok releváns tudományos szakvéleményeit.

(16)

A 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) tárgyalt biztonságossági szempontok szerves részét képezik az eszközök biztonságosságára és teljesítőképességére vonatkozóan ebben a rendeletben megállapított általános követelményeknek. Ebből kifolyólag ezt a rendeletet az említett irányelvvel összefüggésben lex specialisnak kell tekinteni.

(17)

E rendeletnek az ionizáló sugárzást kibocsátó eszközök tervezésére és gyártására vonatkozóan is meg kell határoznia követelményeket, de nem érintheti a 2013/59/Euratom tanácsi irányelv (13) alkalmazását, amely irányelvnek mások a célkitűzései.

(18)

Ennek a rendeletnek olyan követelményeket is magában kell foglalnia az eszközök tervezési, biztonságossági és teljesítőképességi jellemzőire vonatkozóan, amelyek a munkahelyi sérülések megelőzését, többek között a sugárvédelmet hivatottak szolgálni.

(19)

Egyértelművé kell tenni, hogy azok a szoftverek, amelyeket a gyártó kifejezetten az orvostechnikai eszköz fogalommeghatározásában szereplő egy vagy több orvosi célra történő felhasználásra szán, önmagukban is orvostechnikai eszköznek minősülnek, míg az általános célú szoftverek – még akkor is, ha egészségügyi ellátási környezetben alkalmazzák őket –, valamint az életstílussal és a jólléttel kapcsolatos célokat szolgáló szoftverek nem minősülnek orvostechnikai eszköznek. Az, hogy a szoftver eszköznek vagy tartozéknak minősül-e, független attól, hogy a szoftver hol található, illetve független a szoftver és az eszköz közötti kapcsolat típusától.

(20)

Az ebben a rendeletben szereplő, magukra az eszközökre, az eszközök forgalmazására, a gazdasági szereplőkre, a felhasználókra és az egyedi eljárásokra, a megfelelőségértékelésre, a klinikai vizsgálatokra és a klinikai értékelésekre, a forgalomba hozatal utáni felügyeletre, a vigilanciára és a piacfelügyeletre, a szabványokra és az egyéb műszaki előírásokra vonatkozó fogalommeghatározásokat a jogbiztonság növelése érdekében össze kell hangolni az uniós és nemzetközi szinten bevett gyakorlattal.

(21)

Egyértelművé kell tenni, hogy alapvető fontosságú, hogy az Unióban élő személyek részére az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében az információs társadalom valamely szolgáltatása útján felkínált eszközök és az Unióban élő személyek számára nyújtott, kereskedelmi tevékenység keretében diagnosztikai vagy terápiás szolgáltatás nyújtására használt eszközök megfeleljenek e rendelet követelményeinek, ha a szóban forgó terméket az Unióban hozzák forgalomba vagy a szóban forgó szolgáltatást az Unióban nyújtják.

(22)

Az orvostechnikai eszközök terén történő szabványosítás fontos szerepének elismerése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a gyártók az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) meghatározottak szerinti harmonizált szabványoknak való megfelelés útján igazolják, hogy megfelelnek az ebben a rendeletben meghatározott, a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek, valamint más – így például a minőségirányításra és a kockázatkezelésre vonatkozó – jogi követelményeknek.

(23)

A 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök bizonyos kategóriáira vonatkozóan egységes műszaki előírásokat fogadjon el. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy azokon a területeken, amelyeken nem léteznek harmonizált szabványok, vagy azok nem elégségesek, olyan egységes előírásokat határozzon meg, amelyek eszközként szolgálnak a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek, valamint a klinikai vizsgálatokra és a klinikai értékelésre és/vagy a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követésre vonatkozóan ebben a rendeletben megállapított követelményeknek való megfeleléshez.

(24)

Az egységes előírásokat az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően, valamint az európai és nemzetközi szabványok figyelembevételével kell meghatározni.

(25)

Az eszközökre alkalmazandó szabályokat adott esetben össze kell hangolni a termékek forgalmazására vonatkozó új jogszabályi kerettel, amely a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből (17) és a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatból (18) áll.

(26)

A 765/2008/EK rendeletben meghatározott, az uniós piacra belépő termékek uniós piacfelügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó eszközökre is, de ez nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy az említett feladatok elvégzésére maguk válasszák ki az illetékes hatóságokat.

(27)

A termékek forgalmazására vonatkozó új jogszabályi keretre építve helyénvaló egyértelműen meghatározni a különböző gazdasági szereplők, többek között az importőrök és a forgalmazók általános kötelezettségeit, mindezt az e rendelet különböző részeiben megállapított különös kötelezettségek sérelme nélkül, és azzal a céllal, hogy az érintett gazdasági szereplők számára érthetőbbé váljanak az ebben a rendeletben megállapított követelmények és javuljon körükben a jogszabályi rendelkezések betartása.

(28)

E rendelet alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a forgalmazói tevékenység az eszközök beszerzését, birtokban tartását és szolgáltatását foglalja magában.

(29)

A gyártók több kötelezettségét, mint például a klinikai értékelést vagy a vigilancia-jelentést, amelyet a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvnek csak a mellékletei tartalmaztak, alkalmazásuk megkönnyítése érdekében be kell illeszteni ennek a rendeletnek a rendelkező részébe.

(30)

Az egészségügyi intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy házon belül gyártsanak, átalakítsanak és használjanak eszközöket, és ezáltal – az iparinál kisebb méretben – eleget tegyenek egyes beteg-célcsoportok azon sajátos igényeinek, amelyeknek a piacon hozzáférhető, egyenértékű eszközzel nem lehet eleget tenni a teljesítőképesség megfelelő szintjén. Ezzel összefüggésben helyénvaló úgy rendelkezni, hogy e rendelet bizonyos szabályait ne kelljen alkalmazni azokra az orvostechnikai eszközökre, amelyeket kizárólag egészségügyi intézményekben, többek között kórházakban és olyan intézményekben, például laboratóriumokban és közegészségügyi intézetekben gyártanak és használnak, amelyek az egészségügyi rendszert segítik és/vagy betegek szükségleteit elégítik ki, de amelyekkel betegeket közvetlenül nem kezelnek vagy látnak el, mivel e rendelet célkitűzései a szóban forgó szabályok ezen eszközökre történő alkalmazása nélkül is arányos módon teljesíthetők. Az „egészségügyi intézmény” fogalmába nem tartoznak bele az olyan létesítmények, amelyek elsődleges célja az egészség elősegítése vagy az egészséges életmód biztosítása, például az edzőtermek, a gyógyfürdők vagy a wellness- és fitneszközpontok. Ezért az egészségügyi intézményekre vonatkozó kivétel nem alkalmazható az ilyen létesítményekre.

(31)

Mivel a természetes és jogi személyek az alkalmazandó uniós vagy tagállami jognak megfelelően kártérítést követelhetnek a hibás eszközök által okozott károkért, meg kell követelni a gyártóktól, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek elegendő pénzügyi fedezetet biztosítanak a 85/374/EGK tanácsi irányelv (19) értelmében fennálló esetleges felelősségük tekintetében. Az ilyen intézkedéseknek arányban kell állniuk a kockázati osztállyal, az eszköz típusával és a vállalkozás méretével. Ezzel összefüggésben szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy egy illetékes hatóság megkönnyítse a tájékoztatásnyújtást azok számára, akik egy hibás eszköz miatt esetleg megsérültek.

(32)

Annak biztosítása érdekében, hogy a sorozatgyártott eszközök folyamatosan megfeleljenek e rendelet követelményeinek, valamint hogy a gyártók az általuk gyártott eszközök használatából származó tapasztalatot a gyártási folyamatban figyelembe vehessék, valamennyi gyártónak rendelkeznie kell egy minőségirányítási rendszerrel és egy forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszerrel, amelyeknek arányosnak kell lenniük az adott eszköz kockázati osztályával és típusával. Emellett az eszközökkel összefüggő kockázatok lehető legkisebbre csökkentése, illetve az eszközökkel kapcsolatos váratlan események megelőzése érdekében a gyártóknak létre kell hozniuk egy kockázatkezelési rendszert, valamint egy olyan rendszert, amely a váratlan események és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések bejelentésére szolgál.

(33)

A kockázatkezelési rendszert gondosan az eszköz klinikai értékeléséhez kell igazítani, és tükröződnie kell a klinikai értékelésben, beleértve a klinikai kockázatokat, amelyekkel a klinikai vizsgálatok, a klinikai értékelés és a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követés részeként foglalkozni kell. A kockázatkezelési és a klinikai értékelési eljárásnak össze kell függenie, és az eljárásokat rendszeresen naprakésszé kell tenni.

(34)

Biztosítani kell, hogy az eszközök gyártásának felügyeletét és ellenőrzését, valamint az eszközökre vonatkozó, forgalomba hozatal utáni felügyeletet és vigilancia-tevékenységeket a gyártó szervezetén belül a szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős olyan személy végezze, aki megfelel a minimális képesítési feltételeknek.

(35)

Az Unióban nem letelepedett gyártók esetében a meghatalmazott képviselő kulcsszerepet játszik az említett gyártók által előállított eszközök megfelelőségének biztosításában, továbbá az Unióban letelepedett kapcsolattartóként. E kulcsszerepre tekintettel a jogérvényesítés érdekében helyénvaló a hibás eszközökért a meghatalmazott képviselőt jogilag felelőssé tenni abban az esetben, ha az Unióban nem letelepedett gyártó nem teljesítette az általános kötelezettségeit. A meghatalmazott képviselő e rendelet szerinti felelőssége nem érinti a 85/374/EGK irányelvben foglalt rendelkezéseket, és ennek megfelelően a meghatalmazott képviselőnek az importőrrel és a gyártóval egyetemlegesen kell felelnie. A meghatalmazott képviselő feladatait írásos megbízásban kell meghatározni. Ami a meghatalmazott képviselők szerepét illeti, a velük szemben támasztott minimumkövetelményeket egyértelműen meg kell határozni, ideértve azt a követelményt is, mely szerint a képviselő rendelkezésére kell állnia egy olyan személynek, aki megfelel bizonyos minimális képesítési feltételeknek, amelyeknek hasonlóknak kell lenniük a gyártó szervezetén belül a szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személlyel szemben támasztott követelményekhez.

(36)

A gazdasági szereplőkre háruló kötelezettségek tekintetében a jogbiztonság garantálása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a forgalmazó, az importőr vagy más személy mikor tekintendő egy adott eszköz gyártójának.

(37)

A már forgalomba hozott termékek párhuzamos kereskedelme az EUMSZ 34. cikke alapján a belső piacon belül jogszerű kereskedelmi forma, figyelembe véve az EUMSZ 36. cikkében meghatározott, az egészségvédelemmel és biztonsággal, valamint a szellemi tulajdonjog védelmével kapcsolatos korlátozásokat. A párhuzamos kereskedelem elvének az alkalmazását azonban a tagállamokban különbözőképpen értelmezik. Ebben a rendeletben ezért rögzíteni kell a feltételeket, különösen az újracímkézés és újracsomagolás követelményeit, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát (20) más releváns ágazatokban, valamint az orvostechnikai eszközök terén alkalmazott bevált gyakorlatot.

(38)

Egyszer használatos eszközöket az e rendeletben meghatározott követelményeket betartva lehet újrafeldolgozni és tovább használni, és csak abban az esetben, ha erre a nemzeti jog lehetőséget ad. Az egyszer használatos eszközöket újrafeldolgozó személyt az újrafeldolgozott eszköz gyártójának kell tekinteni, akinek teljesítenie kell az e rendelet értelmében a gyártókra háruló kötelezettségeket. Mindazonáltal a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy úgy döntsenek, hogy az egyszer használatos eszközök egészségügyi intézményben vagy az annak nevében eljáró külső újrafeldolgozó által történő újrafeldolgozásával vagy újbóli használatával kapcsolatos követelmények eltérjenek az ebben a rendeletben a gyártókra vonatkozóan meghatározott kötelezettségektől. Elvben ilyen eltéréseket csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha az egyszer használatos eszközök egészségügyi intézményben vagy külső újrafeldolgozó által történő újrafeldolgozása vagy újbóli használata megfelel az elfogadott egységes előírásnak vagy – ilyen egységes előírás hiányában – a vonatkozó harmonizált szabványoknak vagy nemzeti rendelkezéseknek. Az ilyen eszközök újrafeldolgozása során biztosítani kell, hogy a biztonságosság és a teljesítőképesség szintje azonos legyen az eredeti egyszer használatos eszköz szintjével.

(39)

A beültetett eszközzel rendelkező betegek számára olyan világos és könnyen hozzáférhető alapvető tájékoztatást kell adni, amely lehetővé teszi a beültetett eszköz azonosítását, és olyan további releváns információkat is a rendelkezésükre kell bocsátani az eszközzel kapcsolatban, mint például az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos szükséges figyelmeztetések és meghozandó óvintézkedések, például az, hogy az eszköz kompatibilis-e bizonyos diagnosztikai eszközökkel vagy a biztonsági ellenőrzésekre használatos átvilágító berendezésekkel.

(40)

Az eszközökön főszabályként fel kell tüntetni a CE-jelölést, jelezve az e rendeletnek való megfelelést, hogy ezáltal lehetővé váljon az Unión belüli szabad mozgásuk és rendeltetésüknek megfelelő használatbavételük. A tagállamok nem akadályozhatják az olyan eszközök forgalomba hozatalát vagy használatbavételét, amelyek megfelelnek az ebben a rendeletben megállapított követelményeknek. Lehetővé kell azonban tenni, hogy a tagállamok maguk dönthessenek valamely adott típusú eszköz használatának az e rendeletben nem szabályozott szempontokra tekintettel való korlátozásáról.

(41)

Az eszközöknek egy nemzetközi útmutatásokon alapuló egyedi eszközazonosító rendszer (a továbbiakban: az UDI-rendszer) segítségével történő nyomonkövethetősége következtében várhatóan jelentősen javul majd a rájuk vonatkozóan a forgalomba hozatal után végzett, biztonságossággal kapcsolatos tevékenységek hatékonysága, köszönhetően a váratlan események bejelentése javulásának, a célirányos helyszíni biztonsági korrekciós intézkedéseknek és az illetékes hatóságok által végzett figyelemmel kísérési tevékenységek javulásának. A nyomonkövethetőség egyúttal az orvosi hibák csökkenéséhez és a hamisított eszközök elleni küzdelemhez is segítséget nyújthat. Az UDI-rendszer használata várhatóan az egészségügyi intézmények és más gazdasági szereplők vásárlási és hulladékártalmatlanítási politikáját és készletgazdálkodását is javítania fogja, és annak lehetőség szerint kompatibilisnek kell lennie az említett környezetekben már működő más hitelesítési rendszerekkel.

(42)

Az UDI-rendszert a rendelésre készült eszközök kivételével valamennyi forgalomba hozott eszközre alkalmazni kell, és annak nemzetközileg elismert elveken, ezen belül olyan fogalommeghatározásokon kell alapulnia, amelyek összeegyeztethetők a fő kereskedelmi partnerek által alkalmazottakkal. E rendeletben részletes szabályokat kell megállapítani annak érdekében, hogy az UDI-rendszer e rendelet alkalmazásának kezdetére működőképessé váljon.

(43)

Az átláthatóság és a célfelhasználók számára megfelelő módon nyújtott információhoz való hozzáférés közérdeknek minősül és elengedhetetlen a közegészség védelméhez, továbbá ahhoz, hogy a betegek és az egészségügyi szakemberek megalapozott döntéseket tudjanak hozni, a szabályozási döntéshozatal szilárd alapra kerüljön, és kialakuljon a szabályozási rendszerbe vetett bizalom.

(44)

E rendelet célkitűzéseinek teljesítése érdekében kulcsfontosságú szempont az orvostechnikai eszközök olyan európai adatbázisának (Eudamed) a létrehozása, amely integrálja a különböző elektronikus rendszereket, hogy összegyűjtse és kezelje a forgalomban lévő eszközökkel és a releváns gazdasági szereplőkkel, a megfelelőségértékelés bizonyos szempontjaival, a bejelentett szervezetekkel, a tanúsítványokkal, a klinikai vizsgálatokkal, a vigilanciával és a piacfelügyelettel kapcsolatos információkat. Az adatbázis célkitűzései a következők: az általános átláthatóság fokozása – többek között a nyilvánosság és az egészségügyi szakemberek információkhoz való megfelelőbb hozzáférése révén –, a jelentéstételi követelmények megtöbbszörözésének elkerülése, a tagállamok közötti koordináció javítása, valamint a gazdasági szereplők, a bejelentett szervezetek, illetve a megbízók és a tagállamok közötti, maguk a tagállamok közötti, továbbá a tagállamok és a Bizottság közötti információáramlás ésszerűsítése és megkönnyítése. A belső piacon mindezt csak uniós szinten lehet hatékonyan biztosítani, ezért a Bizottságnak tovább kell fejlesztenie és kezelnie kell az orvostechnikai eszközök 2010/227/EU bizottsági határozattal (21) létrehozott európai adatbankját.

(45)

Az Eudamed működésének elősegítése érdekében az orvostechnikai eszközök nemzetközileg elismert nómenklatúráját térítésmentesen a gyártók és más olyan természetes vagy jogi személyek számára elérhetővé kell tenni, akik/amelyek e rendelet értelmében kötelesek az említett nómenklatúrát használni. Emellett e nómenklatúrát más érdekelt felek számára is elérhetővé kell tenni, mégpedig – amennyiben ésszerűen kivitelezhető – térítésmentesen.

(46)

Az Eudamed forgalomban lévő eszközökre, releváns gazdasági szereplőkre és tanúsítványokra vonatkozó elektronikus rendszereinek lehetővé kell tenniük, hogy a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon az uniós piacon forgalmazott eszközökről. A klinikai vizsgálatok elektronikus rendszerének a tagállamok közötti együttműködés eszközeként kell szolgálnia, lehetővé téve a megbízók számára, hogy önkéntes alapon több tagállamra vonatkozó összevont kérelmet nyújtsanak be, és e rendszeren keresztül jelentsék be a súlyos nemkívánatos eseményeket, az eszközhibákat és a vonatkozó frissítéseket. A vigilancia elektronikus rendszerének lehetővé kell tennie, hogy a gyártók bejelentsék a súlyos váratlan eseményeket és más bejelentendő eseményeket, és támogassák az ilyen események illetékes hatóságok által végzett értékelésének koordinációját. A piacfelügyelet elektronikus rendszerének az illetékes hatóságok közötti információcsere eszközeként kell szolgálnia.

(47)

Az Eudamed elektronikus rendszerein keresztül összegyűjtött és feldolgozott adatokat illetően a személyes adatoknak a tagállamokban a tagállami illetékes hatóságok, különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok felügyelete mellett végzett kezelésére a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) alkalmazandó. A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére, amelyet a Bizottság az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végez, a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) alkalmazandó. A 45/2001/EK rendelet értelmében az Eudamed és elektronikus rendszerei adatkezelőjének a Bizottságot kell kijelölni.

(48)

A beültethető eszközök és a III. osztályba sorolt eszközök esetében a gyártóknak egy nyilvánosan elérhető dokumentumban össze kell foglalniuk az eszköz fő biztonságossági és teljesítőképességbeli szempontjait, valamint a klinikai értékelés eredményeit.

(49)

Az eszköz biztonságosságára és klinikai teljesítőképességére vonatkozó összefoglalónak tartalmaznia kell mindenekelőtt az eszköznek a diagnosztikai vagy terápiás lehetőségek sorában elfoglalt helyét, figyelembe véve az eszköznek az alternatív diagnosztikai vagy terápiás eszközökkel összehasonlításban készült klinikai értékelését, valamint azokat a sajátos feltételeket, amelyek mellett az eszköznek és alternatíváinak az alkalmazása fontolóra vehető.

(50)

A bejelentett szervezetek megfelelő működése elengedhetetlen az egészség és a biztonság magas szintű védelmének és a polgárok rendszerbe vetett bizalmának biztosításához. A bejelentett szervezetek tagállamok általi, részletes és szigorú kritériumok szerinti kijelölését és figyelemmel kísérését ezért uniós szinten ellenőrizni kell.

(51)

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságoknak kritikai értékelést kell készíteniük a gyártó műszaki dokumentációjának, és különösen a klinikai értékelésre vonatkozó dokumentációjának a bejelentett szervezetek által elvégzett ellenőrzéséről. Ennek az értékelésnek a bejelentett szervezetek tevékenységének felügyeletére és figyelemmel kísérésére vonatkozó kockázatalapú megközelítés részét kell képeznie, és a vonatkozó dokumentációból kiválasztott mintán kell alapulnia.

(52)

A bejelentett szervezetek gyártókkal szembeni pozícióját meg kell erősíteni – az előre be nem jelentett helyszíni auditok és az orvostechnikai eszközök fizikai vagy laboratóriumi vizsgálatának végzéséhez való joguk és kötelezettségük tekintetében is – annak biztosítása érdekében, hogy a gyártók az eredeti tanúsítvány megszerzése után is folyamatosan megfeleljenek az előírásoknak.

(53)

Annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljon a bejelentett szervezetek nemzeti hatóságok általi felügyelete, a bejelentett szervezetekért felelős hatóságoknak közzé kell tenniük a bejelentett szervezetek értékelésére, kijelölésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos információkat. A bevált igazgatási gyakorlattal összhangban az említett hatóságoknak naprakészen kell tartaniuk ezt az információt, különösen a szóban forgó eljárások releváns, jelentős vagy lényeges változásainak jelzése érdekében.

(54)

Egy adott bejelentett szervezet tekintetében a bejelentett szervezet letelepedési helye szerinti tagállamnak kell felelnie az e rendeletben foglalt követelmények betartatásáért.

(55)

Különösen az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó tagállami felelősség tekintetében, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ebben a rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében további követelményeket állapítsanak meg a területükön letelepedett és az eszközök megfelelőségértékelésének elvégzésére kijelölt bejelentett szervezetekkel szemben. Az ilyen további követelmények nem érinthetnek a bejelentett szervezetekre és a bejelentett szervezetekkel való egyenlő bánásmódra vonatkozó, specifikusabb horizontális uniós jogszabályokat.

(56)

A III. osztályba sorolt beültethető eszközök és a IIb. osztályba sorolt, gyógyszerek testbe juttatására és/vagy testből való eltávolítására szolgáló aktív eszközök tekintetében a bejelentett szervezeteket – bizonyos esetek kivételével – kötelezni kell arra, hogy szakértői testületeket kérjenek fel a klinikai értékelés ellenőrzéséről készített jelentésük vizsgálatára. Az illetékes hatóságokat tájékoztatni kell azokról az eszközökről, amelyek szakértői testület részvételével lefolytatott megfelelőségértékelési eljárás alapján kaptak tanúsítványt. A szakértői testületekkel a klinikai értékelésről folytatott konzultációnak a magas kockázatú orvostechnikai eszközök harmonizált értékelését kell eredményeznie a klinikai szempontokkal kapcsolatos szakismeretek megosztása, továbbá a konzultációs folyamatban érintett eszközkategóriákra vonatkozó egységes előírások kidolgozása révén.

(57)

A III. osztályba sorolt eszközök és néhány IIb. osztályba sorolt eszköz esetében lehetővé kell tenni, hogy a gyártó – a klinikai értékelését és/vagy vizsgálatát megelőzően – önkéntes alapon konzultálhasson valamely szakértői testülettel a klinikai fejlesztési stratégiájáról és a klinikai vizsgálatokra vonatkozó javaslatokról.

(58)

Különösen a megfelelőségértékelési eljárások céljából a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az eszközöket továbbra is négy termékcsoportba kell sorolni. Az osztályba sorolási szabályok kidolgozásakor – amelyek az emberi szervezet sebezhetőségén alapulnak – figyelembe kell venni az eszközök műszaki tervezéséhez és gyártásához társuló lehetséges kockázatokat. A 90/385/EGK irányelvben meghatározott biztonsági szint fenntartása érdekében az aktív beültethető eszközöket a legmagasabb kockázati osztályba kell sorolni.

(59)

A régi rendszerben az invazív eszközökre alkalmazott szabályok nem vették megfelelően figyelembe az emberi testbe bevezetésre kerülő egyes eszközök invazivitásának mértékét és potenciális toxicitását. Az olyan eszközök megfelelő kockázati alapú besorolása érdekében, amelyek az emberi testben felszívódó vagy helyileg eloszló anyagokból vagy anyagok kombinációjából állnak, külön osztályozási szabályokat kell bevezetni az ilyen eszközökre vonatkozóan. Az osztályozási szabályoknak figyelembe kell venniük egyrészt azt, hogy az eszköz az emberi testben vagy az emberi test felületén hol fejti ki tevékenységét, illetve hol kerül bevezetésre vagy alkalmazásra, másrészt pedig azt, hogy megfigyelhető-e az eszközt alkotó anyagok szisztémás felszívódása vagy a szóban forgó anyagokból származó anyagcsere-termékek jelenléte az emberi testben.

(60)

Az I. osztályba sorolt eszközökre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást főszabályként a gyártók kizárólagos felelőssége mellett kell elvégezni, mivel az ilyen eszközökkel kapcsolatos veszélyeztetettségi szint alacsony. A IIa., a IIb. és a III. osztályba sorolt eszközök esetében kötelezővé kell tenni a bejelentett szervezet megfelelő szintű részvételét.

(61)

Az eszközökre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat tovább kell szigorítani és észszerűsíteni, a bejelentett szervezetekkel szemben az értékeléseik elvégzésével kapcsolatban támasztott követelményeket pedig az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni.

(62)

Célszerű, hogy a szabadforgalmi igazolásokban szerepeljen olyan információ, amely lehetővé teszi az Eudamed használatát annak érdekében, hogy tájékozódni lehessen az eszközről, különösen arról, hogy az eszköz piaci forgalomban van-e, kivonták-e a forgalomból vagy visszahívták-e, továbbá a megfelelőségére vonatkozó tanúsítványokról.

(63)

A biztonságosság és a teljesítőképesség magas szintjének garantálása érdekében a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozóan ebben a rendeletben megállapított általános követelményeknek való megfelelést olyan klinikai adatokkal kell alátámasztani, amelyek a III. osztályba sorolt eszközök és a beültethető eszközök esetében főszabályként a megbízó felelőssége mellett végzett klinikai vizsgálatokból származnak. Mind a gyártó, mind más természetes vagy jogi személy számára lehetővé kell tenni, hogy a klinikai vizsgálatért felelős megbízó legyen.

(64)

A klinikai vizsgálatok szabályainak összhangban kell állniuk az ezen a téren bevett nemzetközi iránymutatásokkal – ilyen például az „Orvostechnikai eszközök humánklinikai vizsgálata. Helyes klinikai gyakorlat” című ISO 14155:2011 nemzetközi szabvány – annak megkönnyítése érdekében, hogy az Unióban végzett klinikai vizsgálatok eredményei dokumentációként az Unión kívül is elfogadottak legyenek, továbbá annak megkönnyítése érdekében, hogy az Unión kívül a nemzetközi iránymutatásokkal összhangban végzett klinikai vizsgálatok eredményei elfogadottak legyenek az Unióban. Emellett a szabályoknak összhangban kell állniuk az Orvosok Világszövetségének az embereken végzett orvosi kutatások etikai alapelveiről szóló Helsinki Nyilatkozata legfrissebb változatával.

(65)

A klinikai vizsgálat iránti kérelem értékelésébe bevonandó megfelelő hatóság meghatározása és az etikai bizottságoknak az adott klinikai vizsgálat engedélyezésére e rendeletben meghatározott határidőkön belüli közreműködésének megszervezése az elvégzendő klinikai vizsgálat helye szerinti tagállam hatáskörében kell, hogy maradjon. Ezek a döntések az egyes tagállamok belső szervezetétől függenek. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell laikus személyek, különösen betegek vagy betegszervezetek bevonását. Biztosítaniuk kell továbbá a megfelelő szakértelem rendelkezésre állását.

(66)

Ha egy klinikai vizsgálat során a vizsgálati alanynak okozott ártalom a vizsgáló vagy a megbízó polgári jogi vagy büntetőjogi felelősségre vonásához vezet, ilyen esetben a felelősségre vonhatóság feltételeire – beleértve az ok-okozati kérdéseket, valamint a kár és a szankciók mértékét – továbbra is a nemzeti jog az irányadó.

(67)

Annak biztosítására, hogy minden klinikai vizsgálatot nyilvánosan elérhető elektronikus adatbázisban rögzítsenek és jelentsenek, uniós szintű elektronikus rendszert kell létrehozni. A személyes adatok védelméhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (Charta) 8. cikkében elismert jog védelme érdekében a klinikai vizsgálatokban részt vevő vizsgálati alanyok személyes adatai nem rögzíthetők az elektronikus rendszerben. A gyógyszerek klinikai vizsgálataival való szinergia biztosítása érdekében a klinikai vizsgálatok elektronikus rendszerének interoperábilisnak kell lennie az emberi felhasználásra szánt gyógyszereken végzett klinikai vizsgálatok céljára létrehozandó uniós adatbázissal.

(68)

Amennyiben egy klinikai vizsgálatot egynél több tagállamban kell elvégezni, a megbízó számára lehetővé kell tenni, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egy összevont kérelmet nyújthasson be. Az ilyen összevont kérelem értékelésére vonatkozó eljárást egy koordináló tagállam irányítása mellett koordinálni kell a tagállamok között, ezáltal lehetővé téve a források megosztását és biztosítva azt, hogy következetes legyen a klinikai vizsgálatra szánt eszköz egészséggel és biztonságossággal kapcsolatos szempontjainak és az adott klinikai vizsgálat tudományos kialakításának értékelése. Az ilyen koordinált értékelés nem foglalhatja magában a klinikai vizsgálat alapvetően nemzeti, helyi és etikai szempontjainak értékelését, ideértve a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot is. Az e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjától számított hétéves kezdeti időszakban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy önkéntes alapon vegyenek részt a koordinált értékelésben. Ezen időszakot követően minden tagállamot kötelezni kell arra, hogy részt vegyen a koordinált értékelésben. A Bizottságnak a tagállamok közötti önkéntes koordináció tapasztalatai alapján jelentést kell készítenie a koordinált értékelési eljárásra vonatkozó releváns rendelkezések alkalmazásáról. Abban az esetben, ha a jelentés megállapításai kedvezőtlenek, a Bizottságnak javaslatot kell benyújtania a koordinált értékelési eljárásban önkéntes alapon való részvétel időszakának meghosszabbítására.

(69)

A megbízóknak a klinikai vizsgálatok során előforduló bizonyos nemkívánatos eseményeket és eszközhibákat be kell jelenteniük az adott klinikai vizsgálatok végzésének helye szerinti tagállamoknak. A tagállamok számára lehetővé kell tenni a vizsgálatok végleges leállítását vagy felfüggesztését vagy az említett vizsgálatokra vonatkozó engedély visszavonását, amennyiben ezt a klinikai vizsgálatban részt vevő vizsgálati alanyok magas szintű védelmének biztosítása érdekében szükségesnek ítélik. Ezeket az információkat meg kell küldeni a többi tagállamnak.

(70)

A klinikai vizsgálat megbízójának az ebben a rendeletben megállapított határidőkön belül be kell nyújtania a klinikai vizsgálat eredményeinek a célfelhasználó számára könnyen érthető összefoglalóját, adott esetben a klinikai vizsgálati jelentéssel együtt. Amennyiben tudományos okokból nem lehetséges az eredmények összefoglalójának a meghatározott határidőn belüli benyújtása, a megbízónak ezt indokolnia kell, és közölnie kell, hogy mikor fogja benyújtani az eredményeket.

(71)

Ennek a rendeletnek olyan klinikai vizsgálatokra kell kiterjednie, amelyek célja klinikai bizonyítékok gyűjtése az eszközök megfelelőségének bizonyítása céljából, valamint alapkövetelményeket kell megállapítania az orvostechnikai eszközök egyéb típusú klinikai vizsgálataira vonatkozó etikai és tudományos értékelések tekintetében.

(72)

A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen vizsgálati alanyok, a kiskorúak, valamint a várandós vagy szoptató nők különös óvintézkedéseket igényelnek. A tagállamok hatáskörében kell maradnia ugyanakkor az arra vonatkozó megállapításnak, hogy ki a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen vizsgálati alanyok és a kiskorúak törvényes képviselője.

(73)

Az állatkísérletek területén tiszteletben kell tartani a helyettesítésre, a csökkentésre és a tökéletesítésre vonatkozóan a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (24) meghatározott elveket. Különösen kerülni kell a kísérletek és vizsgálatok szükségtelen megkettőzését.

(74)

A gyártóknak tevékenyen részt kell venniük a forgalomba hozatal utáni fázisban, mégpedig úgy, hogy a műszaki dokumentációjuk naprakészen tartása érdekében szisztematikusan és aktívan információt gyűjtenek az eszközeikkel kapcsolatos forgalomba hozatal utáni tapasztalatokról és együttműködnek a vigilancia- és piacfelügyeleti tevékenységekért felelős illetékes nemzeti hatóságokkal. E célból a gyártóknak forgalomba hozatal utáni felügyeleti terv alapján átfogó forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszert kell létrehozniuk a minőségirányítási rendszerük keretében. A forgalomba hozatal utáni felügyelet keretében gyűjtött releváns adatoknak és információknak, valamint az esetlegesen végrehajtott megelőző és/vagy korrekciós intézkedésekből levont tanulságoknak egyrészt az átláthatóság célját kell szolgálniuk, másrészt fel kell használni azokat a műszaki dokumentáció releváns – például a kockázatértékeléshez és a klinikai értékeléshez kapcsolódó – részeinek a naprakésszé tételéhez.

(75)

A forgalomban lévő eszközökkel kapcsolatban az egészség és a biztonságosság védelmének javítása érdekében hatékonyabbá kell tenni az eszközök elektronikus vigilancia-rendszerét, mégpedig a súlyos váratlan események és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések bejelentését szolgáló uniós szintű központi portál létrehozásával.

(76)

A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy tudatosítsák az egészségügyi szakemberek, a felhasználók és a betegek körében a váratlan események bejelentésének fontosságát. Az egészségügyi szakembereket, a felhasználókat és a betegeket ösztönözni kell arra és lehetővé kell tenni számukra, hogy nemzeti szinten, egységesített formanyomtatványon jelentsék be a feltételezett súlyos váratlan eseményeket. Az illetékes nemzeti hatóságoknak értesíteniük kell a gyártókat bármely feltételezett súlyos váratlan eseményről, és amennyiben a gyártó megerősíti, hogy ilyen esemény történt, az érintett hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy sor kerüljön a megfelelő válaszlépések meghozatalára annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen az ilyen események megismétlődésének lehetősége.

(77)

A bejelentett súlyos váratlan események és helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések értékelését nemzeti szinten kell elvégezni, de ha több tagállamban is történtek hasonló események, vagy több tagállamban is szükség van helyszíni biztonsági korrekciós intézkedésekre, biztosítani kell a koordinációt a források megosztása, és a korrekciós intézkedések következetessége célkitűzésének szem előtt tartásával.

(78)

Az események vizsgálatával összefüggésben az illetékes hatóságoknak adott esetben figyelembe kell venniük az érdekelt feleknek – többek között a betegek és az egészségügyi szakemberek szervezeteinek, valamint a gyártók egyesületeinek – a véleményét és az általuk nyújtott tájékoztatást.

(79)

A klinikai vizsgálatok során bekövetkező súlyos nemkívánatos események és eszközhibák bejelentése, valamint az eszköz forgalomba hozatalát követően előforduló súlyos váratlan események bejelentése között egyértelmű különbséget kell tenni, hogy elkerülhető legyen a kétszeri bejelentés.

(80)

Ennek a rendeletnek piacfelügyeletre vonatkozó szabályokat kell tartalmaznia az illetékes nemzeti hatóságok jogainak és kötelezettségeinek megerősítése, a piacfelügyeleti tevékenységeik hatékony koordinálásának biztosítása és az alkalmazandó eljárások egyértelművé tétele érdekében.

(81)

Az illetékes hatóságok számára jelenteni kell a súlyos váratlan eseménynek nem minősülő váratlan események számának vagy súlyosságának vagy a várt mellékhatásoknak olyan, statisztikailag szignifikáns mértékű növekedését, amely jelentős hatással lehet az előny-kockázat értékelésre és elfogadhatatlan mértékű kockázatokhoz vezethet, lehetővé téve ezzel értékelésüket és a megfelelő intézkedések meghozatalát.

(82)

Létre kell hozni egy szakértői csoportot, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportot, amely az orvostechnikai eszközök – ideértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket – terén betöltött szerepük és meglévő szakértelmük alapján a tagállamok által kijelölt személyekből áll, hogy elvégezze az e rendeletben és az (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) rá ruházott feladatokat, tanáccsal lássa el a Bizottságot, valamint támogassa a Bizottságot és a tagállamokat e rendelet harmonizált végrehajtásának biztosításában. Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport számára lehetővé kell tenni, hogy alcsoportokat hozzon létre, így biztosítva a szükséges mélyreható szaktudáshoz való hozzáférést az orvostechnikai eszközök – ideértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket – területén. Az alcsoportok létrehozásakor kellő figyelmet kell fordítani az orvostechnikai eszközök területén tevékenykedő uniós szintű csoportok bevonásának lehetőségére.

(83)

A Bizottságnak naprakész klinikai, tudományos vagy műszaki szaktudás alapján szakértői bizottságokat és szakértői laboratóriumokat kell kineveznie annak érdekében, hogy tudományos, műszaki és klinikai segítségnyújtást biztosítsanak e rendelet végrehajtásával kapcsolatban a Bizottságnak, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak és a bejelentett szervezeteknek. Emellett a szakértői bizottságoknak bizonyos magas kockázatú eszközök esetében el kell látniuk a bejelentett szervezetek által a klinikai értékelés ellenőrzéséről készített jelentések véleményezésének feladatát.

(84)

Az egészség és a biztonság belső piacon belüli védelme következetesen magas szintjének biztosításához alapvető fontosságú, hogy az illetékes nemzeti hatóságok egy koordináló hatóság irányítása mellett információcsere és koordinált értékelések útján szorosabb koordinációt folytassanak egymással, különösen a klinikai vizsgálatok és a vigilancia területén. A koordinált információcsere és értékelések elve az e rendeletben foglalt más hatósági tevékenységekre – például a bejelentett szervezet kijelölésére – is alkalmazandó, és azt ösztönözni kell az eszközök piacfelügyelete területén is. A közös tevékenységek, valamint a tevékenységek koordinálása és kommunikálása várhatóan a nemzeti szintű források és szaktudás hatékonyabb felhasználását is eredményezi.

(85)

A Bizottságnak tudományos, műszaki és megfelelő logisztikai támogatást kell nyújtania a koordináló nemzeti hatóságnak, és gondoskodnia kell arról, hogy az eszközök szabályozási rendszerét helytálló tudományos bizonyítékok alapján, hatékonyan és egységesen hajtsák végre uniós szinten.

(86)

Az Uniónak és adott esetben a tagállamoknak tevékenyen részt kell venniük az orvostechnikai eszközök területén folytatott nemzetközi szabályozási együttműködésben, hogy megkönnyítsék az orvostechnikai eszközökre vonatkozó, a biztonsággal kapcsolatos információk cseréjét, és elősegítsék azoknak a nemzetközi szabályozási iránymutatásoknak a továbbfejlesztését, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy más joghatóság alá tartozó területeken is elfogadásra kerüljenek olyan szabályozások, amelyek megteremtik az egészségnek és a biztonságnak az e rendeletben foglaltakkal megegyező szintű védelmét.

(87)

A tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést az e rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtásának biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítanak meg e rendelkezések megsértésének esetére.

(88)

Noha ez a rendelet nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy a nemzeti szintű tevékenységekre díjakat szabjanak meg, a tagállamoknak az átláthatóság biztosítása érdekében tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot, mielőtt döntenek az ilyen díjak mértékéről és összetételéről. Az átláthatóság fokozottabb biztosítása érdekében a díjak összetételét és mértékét kérésre nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(89)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen a Chartában meghatározott alapelveket, különösen az emberi méltóságot, a személyi sérthetetlenséget, a személyes adatok védelmét, a művészet és a tudomány szabadságát, a vállalkozás szabadságát és a tulajdonhoz való jogot. Ezt a rendeletet a tagállamoknak ezekkel a jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk.

(90)

E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (26) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(91)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (27) megfelelően kell gyakorolni.

(92)

A biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó, a gyártók által készítendő összefoglalókban szereplő adatelemek formáját és megjelenítését, valamint a szabadforgalmi igazolások mintáját meghatározó végrehajtási jogi aktusok elfogadására a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel ezek a végrehajtási jogi aktusok eljárási jellegűek, és uniós szinten nincsenek közvetlenül hatással az egészségre és a biztonságra.

(93)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárástól való tagállami eltérésnek az Unió teljes területére való kiterjesztésével összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(94)

A kibocsátó szervezetek, szakértői testületek és szakértői laboratóriumok kijelölésének lehetővé tétele érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.

(95)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők, különösen a kkv-k, a bejelentett szervezetek, a tagállamok és a Bizottság alkalmazkodni tudjanak az e rendelettel bevezetett változásokhoz, valamint a rendelet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében olyan átmeneti időszakot kell biztosítani, amely elégséges ezen alkalmazkodáshoz és a szükséges szervezeti intézkedések meghozatalához. E rendeletnek bizonyos, a tagállamokat és a Bizottságot közvetlenül érintő részeit azonban a lehető leghamarabb végre kell hajtani. Különösen fontos az is, hogy e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjáig elegendő számú bejelentett szervezet kijelölésére kerüljön sor az új követelmények szerint, hogy el lehessen kerülni az orvostechnikai eszközök piaci hiányát. Mindazonáltal valamely bejelentett szervezet e rendelet követelményeinek megfelelően, de a rendelet alkalmazásának kezdő időpontját megelőzően történő kijelölése nem sértheti a 90/385/EK irányelv és a 93/42/EGK irányelv szerinti bejelentett szervezetek kijelölésének az érvényességét, sem azok hatáskörét arra, hogy e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjáig továbbra is érvényes tanúsítványokat bocsássanak ki a két említett irányelv értelmében.

(96)

Annak érdekében, hogy az eszközök és a tanúsítványok regisztrációjára vonatkozó új szabályokra való átállás zavartalan legyen, azon kötelezettségnek, hogy a vonatkozó információkat be kell vinni az e rendelettel létrehozott uniós szintű elektronikus rendszerekbe, teljeskörűen csak 18 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját követően kell hatályba lépnie, amennyiben a megfelelő informatikai rendszerek kifejlesztése a terv szerint halad. Ezen átmeneti időszak alatt a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv bizonyos rendelkezéseinek hatályban kell maradniuk. A többszöri regisztrálás elkerülése érdekében azonban azok a gazdasági szereplők és bejelentett szervezetek, amelyek regisztrálják magukat a releváns, uniós szinten létrehozott elektronikus rendszerekben, úgy tekintendők, hogy megfelelnek a tagállamok által az említett rendelkezések értelmében elfogadott regisztrációs követelményeknek.

(97)

Az UDI-rendszer zökkenőmentes bevezetése érdekében az érintett eszköz osztályától függően egy–öt évvel e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját követően kell hatályba lépnie annak a kötelezettségnek, amelynek értelmében az UDI hordozóját el kell helyezni az eszköz címkéjén.

(98)

A 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvet hatályon kívül kell helyezni annak biztosítása érdekében, hogy csak egy szabályrendszer legyen alkalmazandó az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalára és az e rendelet hatálya alá tartozó, kapcsolódó szempontokra. Mindazonáltal a gyártóknak az általuk forgalomba hozott eszközökkel kapcsolatos dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó, az említett irányelvek szerinti kötelezettségei, valamint a gyártóknak és a tagállamoknak a forgalomba hozott eszközökkel kapcsolatos vigilancia-tevékenységekre vonatkozó, az említett irányelvek szerinti kötelezettségei továbbra is alkalmazandók. Jóllehet a tagállamok hatáskörében kell maradnia az arról való döntésnek, hogy hogyan szervezik meg a vigilancia-tevékenységeket, kívánatos lehetővé tenni számukra azt, hogy az irányelvek szerint forgalomba hozott eszközökkel kapcsolatos váratlan eseményeket ugyanazon eszközök igénybevételével jelentsék be, mint az e rendelet szerint forgalomba hozott eszközökkel kapcsolatos bejelentések esetében. Ezenkívül a régi szabályozásról az újra való zökkenőmentes áttérés biztosítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a 207/2012/EU bizottsági rendelet (28) és a 722/2012/EU bizottsági rendelet (29) hatályban marad és továbbra is alkalmazandó, kivéve ha, illetve mindaddig, amíg a Bizottság az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal hatályon kívül helyezi őket.

Az említett irányelvek végrehajtásaként elfogadott 2010/227/EU határozatnak és a 98/79/EK irányelvnek is hatályban kell maradnia és azokat továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg az Eudamed teljes mértékben működőképessé nem válik. Ezzel szemben nem szükséges hatályban tartani a 2003/12/EK (30) és a 2005/50/EK (31) bizottsági irányelvet, valamint a 920/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (32).

(99)

E rendelet követelményeit alkalmazni kell minden, az e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjától kezdődően forgalomba hozott vagy használatba vett eszközre. A zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében azonban az említett időpontot követő meghatározott időszak alatt lehetővé kell tenni, hogy a 90/385/EGK irányelv vagy a 93/42/EGK irányelv értelmében kiadott érvényes tanúsítvány alapján eszközöket hozzanak forgalomba vagy vegyenek használatba.

(100)

Az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján véleményt nyilvánított (33).

(101)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az orvostechnikai eszközök tekintetében a belső piac zökkenőmentes működését, valamint az orvostechnikai eszközök magas színvonalának és nagyfokú biztonságosságának garantálását, ezáltal a betegek, felhasználók és más személyek egészsége és biztonsága magas szintű védelmének biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet meghatározza az emberi felhasználásra szánt orvostechnikai eszközöknek és tartozékaiknak az Unióban történő forgalomba hozatalára, forgalmazására, illetve használatbavételére vonatkozó szabályokat. Ezt a rendeletet alkalmazni kell az ilyen orvostechnikai eszközökre és tartozékaikra vonatkozóan az Unióban végzett klinikai vizsgálatokra is.

(2)   Ezt a rendeletet továbbá alkalmazni kell a XVI. mellékletben felsorolt, orvosi rendeltetéssel nem bíró termékcsoportokra is a 9. cikk szerint és a technika állásának – és különösen a hasonló technológián alapuló, orvosi célú hasonló eszközökre vonatkozó, meglévő szabványoknak – a figyelembevételével elfogadott egységes előírások alkalmazásának kezdő időpontjától. Minden egyes, a XVI. mellékletben felsorolt termékcsoportra vonatkozó egységes előírásokban ki kell térni legalább az adott termékcsoport tekintetében az I. mellékletben meghatározott kockázatkezelés alkalmazására, valamint szükség esetén a biztonságossággal kapcsolatos klinikai értékelésre.

A szükséges egységes előírásokat legkésőbb 2020. május 26-ig kell elfogadni. Az egységes előírásokat a hatálybalépésüktől számított hat hónap elteltével, illetve 2020. május 26-tól kell alkalmazni, a későbbi időpontot figyelembe véve.

A 122. cikk ellenére, a XVI. melléklet hatálya alá tartozó termékek orvostechnikai eszközként történő besorolására vonatkozóan a 93/42/EGK irányelv alapján hozott tagállami intézkedések hatályban maradnak az érintett termékcsoportra vonatkozó egységes előírások alkalmazásának az első albekezdésben említett kezdő időpontjáig.

Ezt a rendeletet alkalmazni kell az első albekezdésben említett termékekre vonatkozóan az Unióban végzett klinikai vizsgálatokra is.

(3)   A mind orvosi, mind nem orvosi rendeltetésű eszközöknek egyaránt meg kell felelniük az orvosi rendeletetésű eszközökre és a nem orvosi rendeltetésű eszközökre vonatkozó követelményeknek.

(4)   E rendelet a továbbiakban „eszközök” néven hivatkozik az orvostechnikai eszközökre, azok tartozékaira, továbbá a XVI. mellékletben felsorolt termékekre, amelyekre e rendeletet a (2) bekezdés szerint kell alkalmazni.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy amennyiben azt egy adott forgalomba hozott, orvosi rendeltetésű eszköz és egy nem orvosi rendeltetésű termék jellemzőinek és kockázati profiljának hasonlósága indokolja, a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy új termékcsoportok hozzáadásával módosítsa a XVI. mellékletben szereplő listát, ezáltal védve a felhasználók vagy egyéb személyek egészségét és biztonságát, illetve biztosítva egyes további közegészségügyi szempontok érvényesülését.

(6)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

az (EU) 2017/746 rendelet hatálya alá tartozó in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök;

b)

a 2001/83/EK irányelv 1. cikkének 2. pontjában meghatározott gyógyszerek. Annak eldöntésekor, hogy egy adott gyógyszer a 2001/83/EK irányelv vagy e rendelet hatálya alá tartozik-e, különös figyelmet kell fordítani a gyógyszer elsődleges hatásmechanizmusára;

c)

az 1394/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó fejlett terápiás gyógyszerkészítmények;

d)

emberi vér, vérkészítmények, emberi eredetű plazma vagy vérsejtek, vagy olyan eszközök, amelyek forgalomba hozatalukkor, illetve használatbavételükkor ilyen vérkészítményeket, plazmát vagy sejteket tartalmaznak, kivéve az e cikk (8) bekezdésében említett eszközöket;

e)

az 1223/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó kozmetikai termékek;

f)

állati eredetű transzplantátumok, szövetek vagy sejtek, ezek származékai, vagy ezeket tartalmazó vagy ezekből álló termékek; ezt a rendeletet alkalmazni kell azonban az életképtelen vagy életképtelenné tett állati eredetű szöveteknek vagy sejteknek vagy azok származékainak a felhasználásával gyártott eszközökre;

g)

emberi eredetű, a 2004/23/EK irányelv hatálya alá tartozó transzplantátumok, szövetek vagy sejtek, ezek származékai, vagy ezeket tartalmazó vagy ezekből álló termékek; ezt a rendeletet alkalmazni kell azonban az életképtelen vagy életképtelenné tett emberi eredetű szöveteknek vagy sejteknek vagy azok származékainak a felhasználásával gyártott eszközökre;

h)

a d), f) és g) pontban említettektől eltérő azon termékek, amelyek a termék rendeltetésének megvalósítása vagy támogatása céljából életképes biológiai anyagokat vagy életképes organizmusokat – ideértve az élő mikroorganizmusokat, baktériumokat, gombákat és vírusokat is – tartalmaznak vagy ilyen anyagokból vagy organizmusokból állnak;

i)

a 178/2002/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek.

(7)   Minden olyan eszközt, amely forgalomba hozatalkor vagy használatbavételkor szerves részeként az (EU) 2017/746 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt tartalmaz, ennek a rendeletnek kell szabályoznia. Az (EU) 2017/746 rendeletben meghatározott követelményeket kell alkalmazni az eszköz in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz-alkotórésze tekintetében.

(8)   Ha egy adott eszköz forgalomba hozatalkor vagy használatbavételkor szerves részeként olyan anyagot tartalmaz, amely különálló használat esetén a 2001/83/EK irányelv 1. cikkének 2. pontja értelmében gyógyszernek minősülne, ideértve az említett irányelv 1. cikkének 10. pontjában meghatározottak szerint az emberi vérből vagy emberi plazmából származó gyógyszert is, és amelynek az adott eszköz hatását kiegészítő hatása van, az eszközt ezzel a rendelettel összhangban kell értékelni és engedélyezni.

Amennyiben azonban az adott anyagnak az eszköz hatását tekintve elsődleges és nem kiegészítő hatása van, a teljes termékre a 2001/83/EK irányelv, illetve a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) alkalmazandó. Ilyen esetben az eszköz-alkotórésznek a biztonságosságát és teljesítőképességét illetően az e rendelet I. mellékletében meghatározott releváns, a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeket kell alkalmazni.

(9)   Ha egy eszköz a 2001/83/EK irányelv 1. cikkének 2. pontjában meghatározott gyógyszer beadására szolgál, akkor ezt az eszközt a gyógyszer vonatkozásában e rendeletnek kell szabályoznia, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül.

Amennyiben azonban a gyógyszer beadására szolgáló eszközt és a gyógyszert olyan formában hozzák forgalomba, hogy az eszköz és a gyógyszer egyetlen, elválaszthatatlan terméket képez, amelyet kizárólag az adott kombinációban történő felhasználásra szánnak, és amelyet nem lehet újrafelhasználni, akkor erre az egyetlen, elválaszthatatlan termékre a 2001/83/EK irányelv, illetve a 726/2004/EK rendelet alkalmazandó. Ilyen esetben az egyetlen, elválaszthatatlan termék eszköz-alkotórészének a biztonságosságát és teljesítőképességét illetően az e rendelet I. mellékletében meghatározott releváns, a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeket kell alkalmazni.

(10)   Ha egy adott eszköz forgalomba hozatalkor vagy használatbavételkor szerves részeként olyan életképtelen emberi eredetű szöveteket, sejteket vagy életképtelen emberi eredetű szövet- vagy sejtszármazékokat tartalmaz, amelyeknek az eszköz hatását kiegészítő hatása van, az adott eszközt e rendelettel összhangban kell értékelni és engedélyezni. Ebben az esetben alkalmazni kell a 2004/23/EK irányelvben az adományozásra, a gyűjtésre és a vizsgálatra vonatkozóan megállapított rendelkezéseket.

Ha azonban az említett szöveteknek vagy sejteknek vagy azok származékainak az eszköz hatását tekintve elsődleges és nem kiegészítő hatása van, és a termék nem tartozik az 1394/2007/EK rendelet hatálya alá, a termékre a 2004/23/EK irányelv alkalmazandó. Ilyen esetben az eszköz-alkotórésznek a biztonságosságát és teljesítőképességét illetően az e rendelet I. mellékletében meghatározott releváns, a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeket kell alkalmazni.

(11)   Ez a rendelet a 2014/30/EU irányelv 2. cikke (3) bekezdésének értelmében vett specifikus uniós jogszabálynak minősül.

(12)   Azoknak az eszközöknek, amelyek egyúttal a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) 2. cikke második bekezdésének értelmében vett gépnek is minősülnek, az említett irányelv szerint releváns veszélyek esetén az említett irányelv I. mellékletében meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek is meg kell felelniük, amennyiben ezek a követelmények specifikusabbak az e rendelet I. mellékletének II. fejezetében meghatározott, a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknél.

(13)   Ez a rendelet nem érinti a 2013/59/Euratom irányelv alkalmazását.

(14)   Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy egy konkrét eszköztípus használatát az e rendeletben nem szabályozott valamely szempont alapján korlátozzák.

(15)   Ez a rendelet nem érinti az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére, nyújtására vagy finanszírozására vonatkozó nemzeti jogot, így például azt a követelményt, hogy bizonyos eszközöket csak orvosi rendelvényre lehet kiadni, azt a követelményt, hogy csak bizonyos egészségügyi szakemberek vagy egészségügyi intézmények adhatnak ki vagy használhatnak bizonyos eszközöket, vagy hogy ezek használata során meghatározott szakmai tanácsadást kell igénybe venni.

(16)   E rendelet egyetlen rendelkezése sem korlátozza a sajtószabadságot vagy a médiában a véleménynyilvánítás szabadságát, amennyiben az Unióban és a tagállamokban – mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke értelmében – e szabadságok garantáltak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „orvostechnikai eszköz”: minden olyan műszer, berendezés, készülék, szoftver, implantátum, reagens, anyag, illetve egyéb árucikk, amelyet a gyártó önmagában vagy kombináció részeként embereken történő felhasználásra szánt a következőkben felsorolt egy vagy több speciális orvosi célra:

betegség diagnosztizálása, megelőzése, figyelemmel kísérése, előrejelzése, prognózisa, kezelése vagy enyhítése,

sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, figyelemmel kísérése, kezelése, enyhítése vagy ellensúlyozása,

az anatómia vagy egy élettani vagy patológiás folyamat vagy állapot vizsgálata, helyettesítése vagy módosítása,

emberi szervezetből származó minták – beleérte szervek, vér és szövetek adományozását is – in vitro vizsgálatával információ szolgáltatása,

és amely elsődlegesen szándékolt hatását az emberi szervezetben vagy az emberi testen nem farmakológiai vagy immunológiai úton, és nem is az anyagcsere útján éri el, de amelyet működésében a fent említett hatásmechanizmusok segíthetnek.

A következő termékek szintén orvostechnikai eszköznek minősülnek:

a fogamzás szabályozására vagy támogatására szánt eszközök;

az 1. cikk (4) bekezdésében és az e pont első albekezdésében említett, kifejezetten eszközök tisztítására, fertőtlenítésére vagy sterilizálására szánt termékek;

2.   „orvostechnikai eszköz tartozéka”: olyan árucikk, amely önmagában nem orvostechnikai eszköz, de amelyet gyártója arra szánt, hogy egy vagy több adott orvostechnikai eszközzel együtt használva lehetővé tegye az adott orvostechnikai eszköz(ök) rendeltetésszerű használatát, vagy meghatározott és közvetlen módon segítse az orvostechnikai eszköz(ök) gyógyászati alkalmazhatóságát annak/azok rendeltetését illetően;

3.   „rendelésre készült eszköz”: minden olyan eszköz, amely kifejezetten a nemzeti jogszabályok által szakképzettsége alapján arra felhatalmazott bármely személy orvosi rendelvénye alapján az adott személy felelősségére, egyedi tervezési jellemzőkkel készült abból a célból, hogy kizárólag egy adott beteg használja, saját állapotához szabottan, saját szükségleteinek kielégítésére.

Mindazonáltal a tömeggyártással készült olyan eszközök, amelyeket át kell alakítani ahhoz, hogy a szakmai felhasználó által meghatározott követelményeket kielégítse, valamint az olyan eszközök, amelyeket arra felhatalmazott személy orvosi rendelvénye alapján ipari gyártási folyamat útján, tömeggyártással készítenek, nem tekinthetők rendelésre készült eszköznek;

4.   „aktív eszköz”: minden olyan eszköz, amelynek működése olyan energiaforrástól függ, amelyet nem az emberi szervezet termel erre a célra, és amely nem is gravitációs eredetű, és amely eszköz az ilyen energia átalakításával vagy sűrűségének megváltoztatásával működik. Nem tekinthetők aktív eszköznek azok az eszközök, amelyek energiának, anyagoknak vagy más elemeknek egy aktív eszköz és a beteg közötti, lényeges változás nélküli átvitelére szolgálnak.

A szoftvert szintén aktív eszköznek kell tekinteni;

5.   „beültethető eszköz”: minden olyan eszköz, ideértve a részben vagy teljesen felszívódókat is, amely arra hivatott, hogy klinikai beavatkozás útján:

az emberi szervezetbe teljes egészében bevezetésre kerüljön, vagy

hámfelszínt vagy szemfelszínt pótoljon

és az eljárás után is a helyén maradjon.

Szintén beültethető eszköznek kell tekinteni minden olyan eszközt, amelynek rendeltetése az, hogy klinikai beavatkozás útján az emberi szervezetbe részlegesen bevezetésre kerüljön azzal a céllal, hogy az eljárás után legalább 30 napig a helyén maradjon;

6.   „invazív eszköz”: minden olyan eszköz, amely testnyíláson vagy a testfelületen keresztül részben vagy teljesen behatol a test belsejébe;

7.   „generikus eszközcsoport”: olyan eszközök csoportja, amelyek rendeltetése azonos vagy hasonló, illetve technológiájuk hasonlóságokat mutat, és ez lehetővé teszi egyedi jellemzőket nem tükröző generikus osztályozásukat;

8.   „egyszer használatos eszköz”: olyan eszköz, amelyet egyetlen egyént érintő egyetlen beavatkozás során történő használatra szánnak;

9.   „hamisított eszköz”: minden olyan eszköz, amely hamisan van azonosítva, és/vagy amely esetében hamisan van feltüntetve annak eredete, és/vagy amelynek hamisak a CE-jelölésre vonatkozó tanúsítványai vagy a CE-jelölésre irányuló eljáráshoz kapcsolódó dokumentumai. Ez a fogalommeghatározás nem terjed ki az előírásoknak való meg nem felelés azon eseteire, amelyek nem szándékosak, továbbá nem érinti a szellemitulajdon-jogok megsértését;

10.   „eszközkészlet”: együttesen csomagolt termékegyüttes, amelyet meghatározott gyógyászati célra hoznak forgalomba;

11.   „eszközrendszer”: együttesen vagy külön csomagolt termékegyüttes, amelyet meghatározott gyógyászati cél elérése érdekében való összekapcsolásra vagy kombinációra terveztek;

12.   „rendeltetés”: valamely eszköz rendeltetésszerű használata a gyártó által a címkén, a használati útmutatóban, a reklámanyagokon, a kereskedelmi tájékoztató anyagokon vagy nyilatkozatokban feltüntetett adatok, valamint a gyártó által a klinikai értékelésben meghatározottak szerint;

13.   „címke”: magán az eszközön, az egyes egységek csomagolásán vagy több eszköz közös csomagolásán feltüntetett, írott, nyomtatott vagy grafikus információk;

14.   „használati útmutató”: a gyártó által a felhasználók tájékoztatására szolgáltatott információk valamely eszköz rendeltetéséről, rendeltetésszerű használatáról és a szükséges óvintézkedésekről;

15.   „egyedi eszközazonosító” („UDI”): numerikus vagy alfanumerikus karakterek sorozata, amely nemzetközileg elfogadott eszközazonosító és kódolási szabványok szerint jön létre, és lehetővé teszi a piacon forgalomba hozott egyes eszközök egyértelmű azonosítását;

16.   „életképtelen”: anyagcserére, illetve szaporodásra képtelen;

17.   „származék”: emberi vagy állati szövetből vagy sejtekből gyártási eljárás révén nyert, „nem sejtes felépítésű anyag”. Az eszköz gyártásához használt végső anyag ebben az esetben nem tartalmaz sejteket vagy szöveteket;

18.   „nanoanyag”: olyan természetes, szándékolatlanul vagy szándékosan előállított anyag, amely nem kötött állapotban, vagy aggregátum vagy agglomerátum formában olyan részecskéket tartalmaz, amelyeknek legalább egy külső mérete a részecskéknek a darabszám szerinti méreteloszlás alapján vett legalább 50 %-a esetében az 1 nm-től 100 nm-ig terjedő mérettartományba esik;

Az olyan fulleréneket, grafénlapkákat és egyrétegű szén nanocsöveket, amelyeknek legalább egy külső mérete 1 nm alatti, szintén nanoanyagoknak kell tekinteni;

19.   „részecske”: a nanoanyag 18. pont szerinti fogalommeghatározása céljából meghatározott fizikai határvonalakkal rendelkező, rendkívül kisméretű anyagszemcse,

20.   „agglomerátum”: a nanoanyag 18. pont szerinti fogalommeghatározása céljából gyenge kötésben lévő részecskék vagy aggregátumok halmaza, ahol az így alkotott külső felület méretét tekintve hasonló az egyes alkotóelemek külső felületeinek összegéhez;

21.   „aggregátum”: a nanoanyag 18. pont szerinti fogalommeghatározása céljából erős kötésben lévő vagy egymással egyesült részecskékből álló részecske.

22.   „teljesítőképesség”: egy eszköz arra való alkalmassága, hogy teljesítse a gyártó által megjelölt rendeltetését;

23.   „kockázat”: az ártalom bekövetkezése valószínűségének és az ártalom súlyosságának az együttes hatása;

24.   „előny-kockázat értékelés”: az összes olyan előnyre és kockázatra vonatkozó értékelés elemzése, amelyek a gyártó által meghatározott rendeltetés szerinti használat esetén jelentőséggel bírhatnak az eszköz rendeltetésszerű használata szempontjából;

25.   „kompatibilitás”: valamely eszköz – a szoftvereket is beleértve – alkalmassága egy vagy több más eszközzel együtt való, rendeltetésszerű használata esetén:

a)

a rendeltetés szerinti teljesítőképesség elvesztése vagy veszélyeztetése nélküli feladatvégzésre, és/vagy

b)

az összekapcsolt eszközök bármely részének módosítása vagy átalakítása nélküli integrálódásra és/vagy működésre, és/vagy

c)

ütközés/interferencia vagy nemkívánatos hatás nélküli együttes használatra;

26.   „interoperabilitás”: ugyanazon gyártó vagy különböző gyártók két vagy több eszközének – a szoftvereket is beleértve – alkalmassága:

a)

az egymás közötti információcserére és a csere tárgyát képező információnak meghatározott feladat helyes, az adatok tartalmát meg nem változtató végrehajtása céljából történő felhasználására, és/vagy

b)

az egymással való kommunikációra, és/vagy

c)

arra, hogy rendeltetés szerint együtt működjenek.

27.   „forgalmazás”: klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszköz gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon terjesztés, fogyasztás vagy felhasználás céljából, ingyenesen vagy ellenérték fejében;

28.   „forgalomba hozatal”: klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszköz első forgalmazása az uniós piacon;

29.   „használatbavétel”: az a fázis, amikor egy klinikai vizsgálatra szánt eszköztől eltérő eszközt a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban első alkalommal a végfelhasználó rendelkezésére bocsátanak az uniós piacon;

30.   „gyártó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely eszközt gyárt vagy teljesen felújít, vagy eszközt terveztet, gyártat vagy teljesen felújíttat, és a szóban forgó eszközt a saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

31.   „teljes felújítás”: a gyártó fogalommeghatározása céljából egy már forgalomba hozott vagy használatba vett eszköz teljes helyreállítása, vagy használt eszközöknek abból a célból történő új eszközzé alakítása, hogy az eszköz megfeleljen ennek a rendeletnek; a teljes felújítással az érintett eszközök tekintetében új élettartam veszi kezdetét;

32.   „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy, az Unión kívül működő gyártótól írásos megbízást kapott és fogadott el, hogy meghatározott feladatokkal kapcsolatban a gyártó nevében eljárjon, figyelemmel ez utóbbinak az e rendelet szerinti kötelezettségeire;

33.   „importőr”: az Unióban letelepedett minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó eszközt hoz forgalomba az uniós piacon;

34.   „forgalmazó”: a gyártótól vagy importőrtől különböző olyan természetes vagy jogi személy a forgalmazói hálózatban, aki vagy amely eszközt forgalmaz, a használatbavétel időpontjáig bezárólag;

35.   „gazdasági szereplő”: gyártó, meghatalmazott képviselő, importőr, forgalmazó vagy a 22. cikk (1) és (3) bekezdésében említett személy;

36.   „egészségügyi intézmény”: olyan szervezet, amelynek elsődleges célja a betegek gondozása vagy kezelése, vagy a közegészség előmozdítása;

37.   „felhasználó”: az adott eszközt használó egészségügyi szakember vagy laikus;

38.   „laikus”: olyan egyén, aki az adott egészségügyi vagy orvostudományi területen nem rendelkezik formális képzettséggel;

39.   „újrafeldolgozás”: használt eszközön végzett eljárás az eszköz biztonságos újrafelhasználásának lehetővé tétele érdekében, ideértve a tisztítást, fertőtlenítést, sterilizálást és a kapcsolódó eljárásokat, valamint a használt eszköz műszaki és működési biztonságosságának tesztelését és helyreállítását;

40.   „megfelelőségértékelés”: az az eljárás, amelynek során megállapítást nyer, hogy egy adott eszköz vonatkozásában teljesülnek-e az e rendeletben foglalt követelmények;

41.   „megfelelőségértékelő szervezet”: olyan szervezet és egyben harmadik fél, amely megfelelőségértékelési tevékenységeket végez, ideértve a kalibrálást, tesztelést, tanúsítást és ellenőrzést is;

42.   „bejelentett szervezet”: ezzel a rendelettel összhangban kijelölt megfelelőségértékelő szervezet;

43.   „CE megfelelőségi jelölés” vagy „CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy az eszköz megfelel az ebben a rendeletben vagy olyan más alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott, alkalmazandó követelményeknek, amelyek a jelölés feltüntetését előírják;

44.   „klinikai értékelés”: szisztematikus és tervezett eljárás egy adott eszközzel kapcsolatos klinikai adatok folyamatos előállítására, gyűjtésére, elemzésére és értékelésére a gyártó által előírt rendeltetés szerint használt eszköz biztonságosságának és teljesítőképességének – többek között klinikai előnyeinek – ellenőrzése céljából;

45.   „klinikai vizsgálat”: egy vagy több ember bevonásával végzett szisztematikus vizsgálat, amely egy eszköz biztonságosságának vagy teljesítőképességének értékelését szolgálja;

46.   „klinikai vizsgálatra szánt eszköz”: olyan eszköz, amelyet klinikai vizsgálat során értékelnek;

47.   „klinikai vizsgálati terv”: olyan dokumentum, amely leírja egy adott klinikai vizsgálat indokait, célkitűzéseit, elrendezését, módszertanát, nyomon követését, statisztikai megfontolásait, szervezését és lefolytatását;

48.   „klinikai adat”: az eszköz használata során a biztonságossággal és a teljesítőképességgel kapcsolatban nyert információk, amelyek a következő forrásokból származnak:

az adott eszköz klinikai vizsgálata(i),

a szóban forgó eszközzel igazolhatóan egyenértékű eszköznek a tudományos szakirodalomban közölt klinikai vizsgálata(i) vagy az eszközről a tudományos szakirodalomban megjelent egyéb tanulmányok,

szakmailag lektorált tudományos szakirodalomban publikált jelentések a szóban forgó eszközre vagy a szóban forgó eszközzel igazolhatóan egyenértékű eszközre vonatkozó egyéb klinikai tapasztalatokról,

a forgalomba hozatal utáni felügyeletből, különösen a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követésből származó, klinikai szempontból releváns információ;

49.   „megbízó”: minden olyan személy, vállalkozás, intézmény vagy szervezet, aki vagy amely egy klinikai vizsgálat kezdeményezéséért, irányításáért és finanszírozásának meghatározásáért felelősséget vállal;

50.   „vizsgálati alany”: klinikai vizsgálatban részt vevő egyén;

51.   „klinikai bizonyíték”: valamely eszközhöz tartozó klinikai adatok és az eszköz klinikai értékelésének eredményei, amelyek kellő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre annak megalapozott eldöntéséhez, hogy a gyártó által előírt rendeltetés szerint használva az eszköz biztonságos-e és elérhető(k)-e vele a célzott klinikai előny(ök);

52.   „klinikai teljesítőképesség”: egy eszköz arra való alkalmassága, hogy a gyártó által előírt rendeltetés szerint használva teljesítse a gyártó állítása szerinti rendeltetését, és ezáltal klinikai előnnyel járjon a beteg számára, amely alkalmasság az eszköz műszaki vagy működési jellemzőiből – többek között diagnosztikai jellemzőiből – eredő közvetlen vagy közvetett gyógyhatásnak a következménye;

53.   „klinikai előny”: egy adott eszköz érdemi, mérhető, a betegek szempontjából releváns klinikai eredményben kifejeződő kedvező hatása egy egyén egészségére, ideértve a diagnózishoz kapcsolódó eredmény(eke)t is, illetve a betegellátásra vagy a közegészségre gyakorolt kedvező hatást;

54.   „vizsgáló”: az az egyén, aki a klinikai vizsgálat elvégzéséért egy adott klinikai vizsgálóhelyen felelős;

55.   „tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat”: a klinikai vizsgálat minden olyan szempontjáról történő értesülést követően, amely a vizsgálati alanynak a klinikai vizsgálatban való részvételéről meghozandó döntése szempontjából meghatározó, a vizsgálati alany általi szabad és önkéntes kifejezése annak, hogy részt kíván venni az adott klinikai vizsgálatban, illetve a kiskorúak és a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen vizsgálati alanyok esetében a törvényes képviselőjük engedélye vagy beleegyezése a klinikai vizsgálatba való bevonásukra vonatkozóan;

56.   „etikai bizottság”: valamely tagállamban a nemzeti joggal összhangban létrehozott független testület, amely felhatalmazással rendelkezik arra, hogy e rendelet alkalmazásában véleményt nyilvánítson, mégpedig laikus személyek, különösen betegek és betegszervezetek véleményének a figyelembevételével;

57.   „nemkívánatos esemény”: egy klinikai vizsgálattal összefüggésben a vizsgálati alanyok, felhasználók vagy más egyének egészségi állapotában bekövetkező minden kedvezőtlen változás, előre nem látható megbetegedés vagy sérülés vagy kedvezőtlen klinikai tünet, ideértve a rendellenes laboratóriumi eredményeket is, függetlenül attól, hogy ezek a klinikai vizsgálatra szánt eszközzel kapcsolatosak-e vagy sem;

58.   „súlyos nemkívánatos esemény”: minden olyan nemkívánatos esemény, amely a következőkhöz vezetett:

a)

halál,

b)

a vizsgálati alany egészségi állapotának súlyos romlása, ami a következőket eredményezte:

i.

életet veszélyeztető megbetegedés vagy sérülés,

ii.

az anatómiai struktúrák vagy élettani funkciók tartós károsodása,

iii.

kórházi ápolás vagy a beteg kórházi ápolásának meghosszabbodása,

iv.

életet veszélyeztető megbetegedés vagy sérülés megelőzése érdekében, vagy az anatómiai struktúrák vagy élettani funkciók tartós károsodásának megelőzése érdekében végrehajtott orvosi vagy sebészeti beavatkozás,

v.

krónikus betegség,

c)

magzati distressz, magzati halál, veleszületett testi vagy szellemi károsodás, vagy születési rendellenesség;

59.   „eszközhiba”: egy adott, klinikai vizsgálatra szánt eszköz azonosításában, minőségében, tartósságában, megbízhatóságában, biztonságosságában vagy teljesítőképességében tapasztalt bármely rendellenesség, ideértve a rendellenes működést, a felhasználási hibákat, illetve a gyártó által szolgáltatott információk helytelenségét;

60.   „forgalomba hozatal utáni felügyelet”: a gyártók által más gazdasági szereplőkkel együttműködésben végzett mindazon tevékenységek, amelyek célja az általuk forgalomba hozott, forgalmazott vagy használatba adott eszközökkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok proaktív módon történő összegzését és felülvizsgálatát lehetővé tevő szisztematikus eljárás kialakítása és napra készen tartása annak érdekében, hogy azonosítani lehessen minden olyan esetet, amikor haladéktalanul korrekciós vagy megelőző intézkedés alkalmazására van szükség;

61.   „piacfelügyelet”: az illetékes hatóságok által végzett tevékenységek és hozott intézkedések annak ellenőrzésére és biztosítására, hogy az eszközök megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve ne jelentsenek veszélyt az egészségre, a biztonságra vagy a közérdek védelmének bármilyen más szempontjára;

62.   „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a már a végfelhasználó rendelkezésére bocsátott eszköz visszajuttatása;

63.   „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy adott eszköz további forgalmazásának megakadályozása a forgalmazói hálózatban;

64.   „váratlan esemény”: a forgalmazott eszköz tulajdonságaiban vagy teljesítőképességében bekövetkezett rendellenes működés vagy károsodás – ideértve az ergonómiai jellemzőkből adódó felhasználási hibát is –, valamint a gyártó által szolgáltatott információk helytelensége és minden nemkívánatos mellékhatás;

65.   „súlyos váratlan esemény”: minden olyan váratlan esemény, amely közvetetten vagy közvetlenül a következőkhöz vezetett, vezethetett volna vagy vezethet:

a)

a beteg, a felhasználó vagy más egyén halála,

b)

a beteg, a felhasználó vagy más egyén egészségi állapotának súlyos átmeneti vagy tartós károsodása,

c)

súlyos közegészségügyi kockázat;

66.   „súlyos közegészségügyi kockázat”: minden olyan esemény, amely magában hordozhatja a halálnak, egy egyén egészségi állapota súlyos romlásának vagy súlyos betegség bekövetkezésének a közvetlen kockázatát, és amelynek az esetében gyors korrekciós intézkedések válhatnak szükségessé, valamint amely jelentős arányban okozhat emberi megbetegedést vagy elhalálozást, vagy amely szokatlan vagy váratlan az adott helyszínen és időpontban;

67.   „korrekciós intézkedés”: minden olyan intézkedés, amelyet annak érdekében hoznak, hogy kiküszöböljék az előírásoknak való megfelelés lehetséges vagy tényleges hiányának vagy egy más nemkívánatos helyzetnek az okát;

68.   „helyszíni biztonsági korrekciós intézkedés”: a gyártó által műszaki vagy egészségügyi okokból hozott korrekciós intézkedés egy adott forgalmazott eszközzel kapcsolatos súlyos váratlan esemény kockázatának megelőzése vagy csökkentése érdekében;

69.   „helyszíni biztonsági feljegyzés”: egy helyszíni biztonsági korrekciós intézkedéssel kapcsolatban a gyártó által a felhasználók vagy vásárlók részére küldött tájékoztatás;

70.   „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározottak szerinti európai szabvány;

71.   „egységes előírások”: olyan, a szabványtól eltérő, műszaki és/vagy klinikai követelmények, amelyek segítséget nyújtanak egy adott eszközre, folyamatra vagy rendszerre alkalmazandó jogi kötelezettségek betartásához.

3. cikk

Egyes fogalommeghatározások módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nanoanyag 2. cikk 18. pontjában foglalt fogalommeghatározásának, valamint a 2. cikk 19., 20. és 21. pontjában foglalt kapcsolódó fogalommeghatározásoknak a műszaki és tudományos fejlődésre tekintettel és az uniós és nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározások figyelembevételével történő módosítására.

4. cikk

A termékek szabályozási státusza

(1)   A 2001/83/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül valamely tagállam kellően megindokolt kérésére a Bizottság – az e rendelet 103. cikke alapján létrehozott, orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza, hogy egy adott termék, termékkategória vagy termékcsoport az „orvostechnikai eszköz” vagy az „orvostechnikai eszköz tartozéka” fogalommeghatározás alá tartozik-e. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 114. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően saját kezdeményezésre is határozhat az e cikk (1) bekezdésében említett kérdésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az orvostechnikai eszközök, in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök, gyógyszerek, emberi szövetek és sejtek, kozmetikai termékek, biocidok, élelmiszerek és szükség esetén más termékek terén a tagállamok megosszák egymással szakértelmüket egy adott termék, termékkategória vagy termékcsoport megfelelő szabályozási státuszának meghatározása érdekében.

(4)   Annak elbírálása során, hogy a gyógyszerekkel, emberi szövetekkel és sejtekkel, biocidokkal és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos termékek szabályozási státusza eszköz legyen-e, a Bizottság gondoskodik az esetnek megfelelően az Európai Gyógyszerügynökséggel (a továbbiakban: EMA), az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (a továbbiakban: ECHA), illetve az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökséggel (a továbbiakban: EFSA) való megfelelő szintű konzultációról.

II. FEJEZET

AZ ESZKÖZÖK FORGALMAZÁSA, HASZNÁLATBAVÉTELE, A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI, ÚJRAFELDOLGOZÁS, CE-JELÖLÉS, SZABAD MOZGÁS

5. cikk

Forgalomba hozatal és használatbavétel

(1)   Egy adott eszköz csak akkor hozható forgalomba vagy adható használatba, ha a szabályoknak megfelelő rendelkezésre bocsátása és megfelelő használatbavétele, karbantartása és rendeltetésének megfelelő használata során megfelel ennek a rendeletnek.

(2)   Az eszköznek meg kell felelnie az I. mellékletben megállapított és a rendeltetésének figyelembevételével rá alkalmazandó, a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek.

(3)   A biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek való megfelelés igazolásának egy, a 61. cikknek megfelelő klinikai értékelést is magában kell foglalnia.

(4)   Azokat az eszközöket, amelyeket egészségügyi intézményekben gyártanak és használnak, használatba vettnek kell tekinteni.

(5)   Az I. mellékletben meghatározott, a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó releváns általános követelmények kivételével e rendelet követelményei nem alkalmazandók azokra az eszközökre, amelyeket kizárólag az Unióban letelepedett egészségügyi intézményekben gyártanak és használnak, feltéve, hogy az alábbi összes feltétel teljesül:

a)

az eszközöket nem adják át más jogalanynak;

b)

az eszközöket megfelelő minőségirányítási rendszerek keretében gyártják és használják;

c)

az egészségügyi intézmény a dokumentációjában igazolja, hogy a célzott betegcsoport sajátos igényei egy másik, a piacon elérhető, egyenértékű eszközzel nem, illetve a teljesítőképesség megfelelő szintjén nem elégíthetők ki;

d)

az egészségügyi intézmény kérésre tájékoztatást nyújt az illetékes hatósága számára az ilyen eszközök használatáról, amelyben kitér arra is, hogy mi indokolja azok gyártását, módosítását és használatát;

e)

az egészségügyi intézmény nyilatkozatot készít és tesz nyilvánosan hozzáférhetővé az alábbi tartalommal:

i.

a gyártást végző egészségügyi intézmény neve és címe,

ii.

az eszközök azonosításához szükséges adatok,

iii.

arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az eszközök megfelelnek az e rendelet I. mellékletében meghatározott, a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek, valamint adott esetben arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az eszközök a követelmények közül melyeknek nem felelnek meg teljes mértékben, és ennek indokolása;

f)

az egészségügyi intézmény dokumentációt készít, amely leírja a gyártó üzemegységet, a gyártási eljárást, az eszközök tervezési és teljesítőképességre vonatkozó adatait, beleértve az eszközök rendeltetését, és amely kellően részletes ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen arról, hogy teljesülnek-e az e rendelet I. mellékletében meghatározott, a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelmények;

g)

az egészségügyi intézmény megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy minden eszköz gyártására az f) pontban említett dokumentációban foglaltaknak megfelelően kerüljön sor; valamint

h)

az egészségügyi intézmény felülvizsgálja az eszközök klinikai alkalmazása során összegyűjtött tapasztalatokat, és megtesz minden szükséges korrekciós intézkedést.

A tagállamok előírhatják az ilyen egészségügyi intézmények számára, hogy minden olyan további releváns információt nyújtsanak be az illetékes hatóságnak, amely az adott tagállam területén gyártott és használt ilyen eszközökre vonatkozik. A tagállamoknak jogukban áll korlátozni az ilyen eszközök meghatározott típusainak gyártását és használatát, továbbá joguk van az egészségügyi intézmények által folytatott tevékenységek ellenőrzésére.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az ipari méretekben gyártott eszközökre.

(6)   Az I. melléklet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az eltérő értelmezéssel és gyakorlati alkalmazással kapcsolatos kérdések megoldásához szükséges mértékben. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Távértékesítés

(1)   Az információs társadalom valamely, az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatása útján az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy számára kínált eszköznek meg kell felelnie ennek a rendeletnek.

(2)   Az orvosi szakma gyakorlásáról szóló nemzeti jogszabályok sérelme nélkül, meg kell felelnie ennek a rendeletnek azon eszköznek, amelyet nem hoztak forgalomba, de amelyet kereskedelmi tevékenység keretében használnak – ellenérték fejében vagy ingyenesen – olyan diagnosztikai vagy terápiás szolgáltatások nyújtására, amelyeket az információs társadalom valamely, az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatása, vagy más kommunikációs eszköz útján kínálnak közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül egy az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy számára.

(3)   Az (1) bekezdéssel összhangban eszközöket kínáló vagy a (2) bekezdéssel összhangban szolgáltatást nyújtó minden természetes vagy jogi személynek az illetékes hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tennie az érintett eszközre vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.

(4)   A tagállamok a közegészség védelmére hivatkozva felszólíthatják az információs társadalom valamely, az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatását nyújtó szolgáltatókat arra, hogy szüntessék be a tevékenységüket.

7. cikk

Állítások

Az eszközök címkézésén, használati útmutatójában, valamint forgalmazásuk, használatbavételük és reklámozásuk során tilos olyan szöveget, neveket, védjegyeket, képeket, ábrákat vagy egyéb jeleket használni, amelyek félrevezetők lehetnek a felhasználó vagy a beteg számára az eszköz rendeltetését, biztonságosságát és teljesítőképességét illetően az alábbiak révén:

a)

olyan funkciókat és tulajdonságokat tulajdonítanak az eszköznek, amelyekkel az nem rendelkezik;

b)

hamis benyomást keltenek a kezelést vagy a diagnózist, illetve az eszköz –nem létező – funkcióit vagy tulajdonságait illetően;

c)

nem nyújtanak tájékoztatást a felhasználó vagy a beteg számára az eszköz rendeltetésszerű használatával összefüggő valószínűsíthető kockázatokról;

d)

más alkalmazási területeket sugallnak, mint amelyeket az eszköz rendeltetéseként felsoroltak, és amelyek tekintetében a megfelelőségértékelést elvégezték.

8. cikk

Harmonizált szabványok alkalmazása

(1)   Úgy kell tekinteni, hogy azok az eszközök, amelyek megfelelnek az olyan releváns harmonizált szabványoknak vagy azok releváns részeinek, amelyek hivatkozása közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában, megfelelnek e rendelet azon követelményeinek, amelyek szerepelnek az említett szabványokban vagy azok részeiben.

Az első albekezdést azokra a rendszer- és folyamatkövetelményekre is alkalmazni kell, amelyeket a gazdasági szereplőknek vagy megbízóknak ennek a rendeletnek megfelelően teljesíteniük kell, ideértve a minőségirányítási rendszerrel, a kockázatkezeléssel, a forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszerrel, a klinikai vizsgálatokkal, a klinikai értékeléssel és a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követéssel kapcsolatos követelményeket is.

Az e rendeletben foglalt, harmonizált szabványokra való hivatkozások azokra a harmonizált szabványokra utalnak, amelyek hivatkozása közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)   Az e rendeletben foglalt, harmonizált szabványokra történő hivatkozásoknak ki kell terjedniük az Európai Gyógyszerkönyvnek az Európai Gyógyszerkönyv kidolgozásáról szóló egyezménnyel összhangban elfogadott monográfiáira is, különösen a sebészeti varróanyagokról, valamint a gyógyszerek és az azokat tartalmazó eszközökben használt anyagok közötti kölcsönhatásról szóló monográfiákra, amennyiben ezen monográfiákra vonatkozóan az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozást tettek közzé.

9. cikk

Egységes előírások

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésének, a 17. cikk (5) bekezdésének és az említett rendelkezésekben megállapított határidőnek a sérelme nélkül azokon a területeken, ahol nincsenek harmonizált szabványok, vagy a releváns harmonizált szabványok nem elégségesek, vagy közegészségügyi problémák kezelésére van szükség, a Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – végrehajtási jogi aktusok útján – egységes előírásokat fogadhat el az I. mellékletben megállapított, a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelmények, a II. és a III. mellékletben megállapított műszaki dokumentáció, a XIV. mellékletben megállapított klinikai értékelés és forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követés és a XV. mellékletben megállapított, a klinikai vizsgálatokra vonatkozó követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Úgy kell tekinteni, hogy azok az eszközök, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben említett egységes előírásoknak, megfelelnek e rendelet azon követelményeinek, amelyek szerepelnek az említett egységes előírásokban vagy azok releváns részeiben.

(3)   A gyártóknak meg kell felelniük az (1) bekezdésben említett egységes előírásoknak, kivéve, ha megfelelően igazolni tudják, hogy más olyan megoldásokat vezettek be, amelyek legalább ugyanolyan szintű biztonságosságot és teljesítőképességet biztosítanak.

(4)   A (3) bekezdés ellenére a XVI. mellékletben felsorolt termékek gyártóinak meg kell felelniük az említett termékekre vonatkozó egységes előírásoknak.

10. cikk

A gyártók általános kötelezettségei

(1)   Eszközeik forgalomba hozatalakor vagy használatba adásakor a gyártóknak garantálniuk kell, hogy azokat e rendelet követelményeivel összhangban tervezték és gyártották.

(2)   A gyártóknak létre kell hozniuk, dokumentálniuk kell, végre kell hajtaniuk és fenn kell tartaniuk egy, az I. melléklet 3. pontjában leírtak szerinti kockázatkezelési rendszert.

(3)   A gyártóknak a 61. cikkben és a XIV. mellékletben megállapított követelmények szerint el kell végezniük a klinikai értékelést, és ezen belül forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követést kell végezniük.

(4)   A rendelésre készült eszközöktől eltérő eszközök gyártóinak műszaki dokumentációt kell készíteniük az említett eszközökre vonatkozóan és azt naprakész állapotban tartaniuk. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie az arra vonatkozó értékelés elvégzését, hogy az eszköz megfelel-e e rendelet követelményeinek. A műszaki dokumentációnak a II. és a III. mellékletben megállapított elemeket kell tartalmaznia.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. és a III. mellékletnek a műszaki fejlődésre tekintettel történő módosítása céljából.

(5)   A rendelésre készült eszközök gyártóinak a XIII. melléklet 2. pontjának megfelelően dokumentációt kell készíteniük, amelyet naprakész állapotban kell tartaniuk és meg kell őrizniük az illetékes hatóságok számára.

(6)   Ha az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárás szerint megállapítást nyer, hogy teljesülnek az alkalmazandó követelmények, a rendelésre készült eszközöktől és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök gyártóinak a 19. cikkel összhangban EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük, és a 20. cikkel összhangban fel kell tüntetniük az eszközön a CE megfelelőségi jelölést.

(7)   A gyártóknak teljesíteniük kell a 27. cikkben említett, az UDI-rendszerre vonatkozó kötelezettségeket, valamint a 29. és 31. cikkben említett regisztrációs kötelezettségeket.

(8)   A gyártóknak a műszaki dokumentációt, az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és adott esetben az 56. cikk szerint kiadott, bármely módosítással vagy kiegészítéssel ellátott releváns tanúsítvány egy példányát az illetékes hatóságok számára meg kell őrizniük legalább tíz éven át azt követően, hogy az EU-megfelelőségi nyilatkozatban szereplő utolsó eszközt forgalomba hozták. A beültethető eszközök esetében ennek az időtartamnak az utolsó eszköz forgalomba hozatalától számított legalább tizenöt évet kell kitennie.

Valamely illetékes hatóság kérésére a gyártónak rendelkezésére kell bocsátania – a kérésben foglaltaknak megfelelően – a teljes műszaki dokumentációt vagy annak összefoglalóját.

Az Unión kívüli bejegyzett székhellyel rendelkező gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy meghatalmazott képviselőjük számára folyamatosan rendelkezésre álljon a szükséges dokumentáció annak érdekében, hogy elláthassa a 11. cikk (3) bekezdésében említett feladatokat.

(9)   A gyártóknak olyan eljárásokat kell bevezetniük, amelyek biztosítják, hogy a sorozatgyártás e rendelet követelményeinek megfelelően történjen. Megfelelően és kellő időben figyelembe kell venni az eszköz kialakításának és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy egységes előírások változásait, amelyek alapján valamely eszköz megfelelőségét megállapították. A klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök gyártói kötelesek olyan minőségirányítási rendszert létrehozni, dokumentálni, működtetni, fenntartani, naprakészen tartani és folyamatosan fejleszteni, amely a leghatékonyabb és az eszköz kockázati osztályával és típusával arányos módon biztosítja az e rendeletnek való megfelelést.

A minőségirányítási rendszernek a gyártó szervezetének minden olyan részére és elemére ki kell terjednie, amely a folyamatok, eljárások és eszközök minőségével foglalkozik. Szabályoznia kell azon struktúrát, felelősségi köröket, eljárásokat, folyamatokat és irányítási erőforrásokat, amelyek az ezen rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosításához szükséges elvek és tevékenységek megvalósításához szükségesek.

A minőségirányítási rendszernek legalább a következő szempontokat kell érintenie:

a)

a szabályoknak való megfelelés biztosítását célzó stratégia, beleértve a megfelelőségértékelési eljárásoknak, valamint a rendszer hatálya alá tartozó eszközök módosításának kezelését célzó eljárásoknak való megfelelést is;

b)

a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó, alkalmazandó általános követelmények azonosítása, és azon lehetőségek feltérképezése, amely révén biztosítható az e követelményeknek való megfelelés;

c)

a vezetőség felelőssége;

d)

erőforrás-gazdálkodás, ideértve a beszállítók és az alvállalkozók kiválasztását és ellenőrzését is;

e)

az I. melléklet 3. pontjában meghatározott kockázatkezelés;

f)

a 61. cikknek és a XIV. mellékletnek megfelelő klinikai értékelés, ideértve a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követést is;

g)

a termék megvalósítása, beleértve a tervezést, a kialakítást, a fejlesztést, a gyártást és a szolgáltatást;

h)

annak ellenőrzése, hogy a 27. cikk (3) bekezdésének megfelelően miként osztják ki az UDI-kat az összes érintett eszközre vonatkozóan, és a 29. cikk szerint nyújtott információk következetességének és érvényességének a biztosítása;

i)

a forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszer kidolgozása, végrehajtása és fenntartása a 83. cikknek megfelelően;

j)

az illetékes hatóságokkal, a bejelentett szervezetekkel, az egyéb gazdasági szereplőkkel, a vásárlókkal és/vagy más érdekelt felekkel folytatott kommunikáció kezelése;

k)

a vigilancia keretében a súlyos váratlan események és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések jelentésére szolgáló folyamatok;

l)

a korrekciós és megelőző intézkedések irányítása és hatékonyságuk ellenőrzése;

m)

az eredmények figyelemmel kísérésére és mérésére, az adatok elemzésére és a termékfejlesztésre szolgáló eljárások.

(10)   Az eszközök gyártói kötelesek végrehajtani és napra készen tartani a forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszert a 83. cikkel összhangban.

(11)   A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az eszközhöz mellékeljék az I. melléklet 23. pontjában meghatározott információkat az Unió azon tagállam által meghatározott hivatalos nyelvén (vagy nyelvein), amelyben az eszközt a felhasználó vagy a beteg rendelkezésére bocsátják. A címkén az adatokat eltávolíthatatlanul, jól olvashatóan, és a felhasználók vagy betegek célcsoportja számára könnyen értelmezhetően kell feltüntetni.

(12)   Azoknak a gyártóknak, amelyek úgy ítélik meg, illetve amelyeknek okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott vagy használatba adott eszköz nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meg kell hozniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket a szóban forgó eszköz megfelelőségének biztosítására, és adott esetben ki kell vonniuk a forgalomból vagy vissza kell hívniuk azt. Minderről tájékoztatniuk kell a szóban forgó eszköz forgalmazóját és adott esetben a meghatalmazott képviselőket és az importőröket.

Ha az eszköz súlyos kockázatot jelent, a gyártóknak haladéktalanul értesíteniük kell azon tagállamok illetékes hatóságait, ahol az eszközt forgalmazzák, valamint adott esetben azt a bejelentett szervezetet is, amely az eszközre az 56. cikkel összhangban tanúsítványt adott ki, kifejtve különösen azt, hogy az eszköz miért nem felel meg a követelményeknek, valamint azt, hogy milyen korrekciós intézkedésekre került sor.

(13)   A gyártóknak rendelkezniük kell egy olyan rendszerrel, amely a váratlan események és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések 87. cikk és 88. cikk szerinti rögzítésére és bejelentésére szolgál.

(14)   A gyártóknak az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátaniuk az eszköz megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt az Unió egyik, az érintett tagállam által meghatározott hivatalos nyelvén. A gyártó bejegyzett székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága előírhatja, hogy a gyártó díjmentesen bocsásson rendelkezésre eszközmintákat, vagy amennyiben ez kivitelezhetetlen, biztosítson hozzáférést az eszközhöz. A gyártóknak az illetékes hatóság kérése alapján együtt kell működniük az említett hatósággal az általuk forgalomba hozott vagy használatba adott eszközök által jelentett kockázatok kiküszöbölése – vagy ha az nem lehetséges, e kockázatok csökkentése – érdekében hozott korrekciós intézkedések vonatkozásában.

Abban az esetben, ha a gyártó nem működik együtt, illetve ha az általa rendelkezésre bocsátott információk és dokumentáció hiányos, illetve helytelen adatokat tartalmaz, az illetékes hatóság a közegészség védelmének és a betegbiztonságnak a garantálása érdekében minden megfelelő intézkedést meghozhat abból a célból, hogy az eszköz nemzeti piacon való forgalmazását megtiltsa vagy korlátozza, vagy hogy az eszközt a piacról kivonja vagy visszahívja mindaddig, amíg a gyártó együtt nem működik, vagy rendelkezésre nem bocsátja a teljes és helyes adatokat tartalmazó információkat.

Ha egy illetékes hatóság úgy ítéli meg vagy okkal feltételezheti, hogy egy eszköz kárt okozott, kérésre elő kell segítenie az első albekezdésben említett információk és dokumentáció rendelkezésre bocsátását a potenciálisan ártalmat elszenvedő beteg vagy felhasználó, valamint adott esetben a beteg vagy felhasználó jogutódja, a beteg vagy felhasználó egészségbiztosítója vagy a beteget vagy felhasználót ért kár által érintett más harmadik felek részére, az adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, illetve – kivéve, ha az információk nyilvánosságra hozatalához kiemelkedően fontos közérdek fűződik – a szellemi tulajdonjog védelmének sérelme nélkül.

Az illetékes hatóságnak nem kell a harmadik albekezdésben megállapított kötelezettséget teljesítenie, ha az első albekezdésben említett információk és dokumentáció nyilvánosságra hozatala szokásosan jogi eljárás tárgyát képezi.

(15)   Ha a gyártó az eszközeit más jogi személlyel vagy természetes személlyel tervezteti meg vagy gyártatja, a 30. cikk (1) bekezdése szerint benyújtandó információknak tartalmazniuk kell az ezen személyt azonosító információkat.

(16)   A természetes vagy jogi személyek az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban a hibás eszközök által okozott károk megtérítését követelhetik.

Az eszközök gyártói az eszköz kockázati osztályával és típusával, valamint a vállalkozás méretével arányos módon kötelesek olyan intézkedések meglétéről gondoskodni, amelyek biztosítják a szükséges pénzügyi fedezetet a 85/374/EGK irányelv szerinti esetleges felelősségük tekintetében, a nemzeti jog szerinti, magasabb fokú védelmet biztosító intézkedések sérelme nélkül.

11. cikk

Meghatalmazott képviselő

(1)   Amennyiben az eszköz gyártója nincs letelepedve egy tagállamban, az eszköz csak abban az esetben hozható forgalomba az uniós piacon, ha a gyártó kijelöl egy kizárólagos meghatalmazott képviselőt.

(2)   A kijelölés képezi a meghatalmazott képviselő megbízását, és az csak abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha azt a meghatalmazott képviselő írásban elfogadja, és annak legalább az egyazon generikus eszközcsoportba tartozó összes eszközre érvényesnek kell lennie.

(3)   A meghatalmazott képviselőnek a közte és a gyártó között létrejött megbízásban meghatározott feladatokat kell ellátnia. A meghatalmazott képviselőnek a megbízás egy példányát kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

A megbízásban kötelezni kell a meghatalmazott képviselőt arra, hogy a megbízás hatálya alá tartozó eszközökkel kapcsolatban legalább a következő feladatokat ellássa, és a gyártónak ezt lehetővé kell tennie:

a)

ellenőrizze, hogy elkészült-e az EU-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció, továbbá adott esetben azt, hogy a gyártó elvégeztette-e a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást;

b)

a 10. cikk (8) bekezdésében említett időszak alatt megőrizze az illetékes hatóságok számára a műszaki dokumentációnak, az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak, valamint adott esetben az 56. cikk szerint kiadott releváns tanúsítványnak egy-egy példányát, ideértve utóbbi módosításait és kiegészítéseit is;

c)

eleget tegyen a 31. cikkben meghatározott regisztrációs kötelezettségeknek, valamint ellenőrizze, hogy a gyártó eleget tett-e a 27. és 29. cikkben foglalt regisztrációs kötelezettségeknek;

d)

az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre bocsássa az eszköz megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt az Unió egyik, az érintett tagállam által meghatározott hivatalos nyelvén;

e)

továbbítsa a gyártó részére a meghatalmazott képviselő bejegyzett székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának minden olyan kérését, amely minták szolgáltatására vagy az eszközökhöz való hozzáférésre irányul, valamint ellenőrizze azt, hogy az illetékes hatóság megkapta-e a kért mintákat, illetve hozzáférést kapott-e a szóban forgó eszközökhöz;

f)

együttműködjön az illetékes hatóságokkal minden olyan megelőző és korrekciós intézkedés terén, amelyet az eszközök által jelentett kockázatok kiküszöbölése, vagy ha az nem lehetséges, e kockázatok csökkentése érdekében hoznak;

g)

haladéktalanul tájékoztassa a gyártót abban az esetben, ha a megbízása tárgyát képező eszközzel összefüggésben egészségügyi szakemberektől, betegektől vagy felhasználóktól váratlan események feltételezett bekövetkezésére vonatkozó panaszokat és bejelentéseket kap;

h)

megszüntesse a megbízást, ha a gyártó nem tesz eleget az e rendeletben foglalt kötelezettségeinek.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében említett megbízásban nem lehet átruházni a gyártónak a 10. cikk (1), (2), (3), (4), (6), (7), (9), (10), (11) és (12) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit.

(5)   Az e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a gyártó nincs letelepedve egy tagállamban, és nem tett eleget a 10. cikk szerinti kötelezettségeinek, a meghatalmazott képviselő a gyártóval azonos alapon, egyetemleges felelősséggel tartozik a hibás termékekért.

(6)   Ha a meghatalmazott képviselő a (3) bekezdés h) pontjában említett okból megszünteti a megbízását, a megbízás megszüntetéséről és annak okairól haladéktalanul értesítenie kell a letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, továbbá adott esetben azt a bejelentett szervezetet, amely részt vett az eszköz megfelelőségértékelésében.

(7)   A gyártó bejegyzett székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságára ebben a rendeletben történő hivatkozásokat a gyártó által az (1) bekezdés értelmében kijelölt meghatalmazott képviselő bejegyzett székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságára utaló hivatkozásként kell értelmezni.

12. cikk

Változás a meghatalmazott képviselő személyében

A meghatalmazott képviselő személye megváltozásának részletes szabályait egyértelműen meg kell határozni egy megállapodásban, amely a gyártó, amennyiben lehetséges a korábbi meghatalmazott képviselő és az új meghatalmazott képviselő között jön létre. Ebben a megállapodásban ki kell térni legalább az alábbi szempontokra:

a)

a korábbi meghatalmazott képviselő megbízása megszűnésének az időpontja, valamint az új meghatalmazott képviselő megbízása kezdetének az időpontja;

b)

az az időpont, ameddig a korábbi meghatalmazott képviselőt fel lehet tüntetni a gyártó által rendelkezésre bocsátott információkban, ideértve a promóciós anyagokat is;

c)

a dokumentumok átadása, ideértve a titoktartási szempontokat és a tulajdonjogokat is;

d)

a korábbi meghatalmazott képviselő azon kötelezettsége, hogy megbízásának lejárta után is eljuttassa a gyártóhoz vagy az új meghatalmazott képviselőhöz a korábban megbízása tárgyát képező eszközzel összefüggésben egészségügyi szakemberektől, betegektől vagy felhasználóktól váratlan események feltételezett bekövetkezésére vonatkozóan kapott panaszokat és bejelentéseket.

13. cikk

Az importőrök általános kötelezettségei

(1)   Az importőrök csak olyan eszközöket hozhatnak forgalomba az uniós piacon, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek.

(2)   Az eszköz forgalomba hozatala érdekében az importőröknek ellenőrizniük kell a következőket:

a)

az eszközt ellátták-e CE-jelöléssel, valamint készült-e az eszközhöz EU-megfelelőségi nyilatkozat;

b)

a gyártó kilétének megállapítása megtörtént-e és a gyártó a 11. cikknek megfelelően kijelölt-e meghatalmazott képviselőt;

c)

az eszköz címkézésére ezzel a rendelettel összhangban került-e sor, és mellékelték-e hozzá a szükséges használati útmutatót;

d)

adott esetben a gyártó kiosztott-e UDI-t a 27. cikknek megfelelően.

Abban az esetben, ha az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az eszköz nem felel meg e rendelet követelményeinek, nem hozhatja forgalomba az eszközt, ameddig azon nem hajtották végre a követelményeknek való megfeleléshez szükséges változtatásokat, és erről tájékoztatnia kell a gyártót és a gyártó meghatalmazott képviselőjét. Abban az esetben, ha az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az eszköz súlyos kockázatot jelent, vagy hamisított eszköz, tájékoztatnia kell a letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságát is.

(3)   Az importőröknek az eszközön, vagy annak csomagolásán vagy az eszközt kísérő dokumentumon fel kell tüntetniük a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, bejegyzett székhelyüket, valamint azt a címet, ahol kapcsolatba lehet lépni velük, hogy meg lehessen állapítani, hol találhatók. Gondoskodniuk kell arról, hogy az esetleges további címkék részben se takarják el a gyártó által biztosított címkén feltüntetett információkat.

(4)   Az importőröknek ellenőrizniük kell, hogy az eszközt a 29. cikknek megfelelően regisztrálták-e az elektronikus rendszerben. Az importőröknek a vonatkozó bejegyzést a 31. cikknek megfelelően ki kell egészíteniük saját azonosító adataikkal.

(5)   Az importőröknek egyrészt gondoskodniuk kell arról, hogy az alatt az időszak alatt, ameddig az eszközre vonatkozó felelősség őket terheli, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben meghatározott, a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek való megfelelést, másrészt pedig adott esetben meg kell felelniük a gyártó által meghatározott feltételeknek.

(6)   Az importőröknek nyilvántartást kell vezetniük a panaszokról, a követelményeknek meg nem felelő eszközökről, valamint az eszközök visszahívásáról és forgalomból történő kivonásáról, továbbá a gyártó, a meghatalmazott képviselő és a forgalmazó rendelkezésére kell bocsátaniuk minden kért információt annak érdekében, hogy kivizsgálhassák a panaszokat.

(7)   Azoknak az importőröknek, amelyek úgy ítélik meg, vagy okuk van feltételezni, hogy egy általuk forgalomba hozott eszköz nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul tájékoztatniuk kell a gyártót és annak meghatalmazott képviselőjét. Az importőröknek együtt kell működniük a gyártóval, a gyártó meghatalmazott képviselőjével és az illetékes hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy meghozzák a szóban forgó eszköz előírásoknak való megfeleléséhez, forgalomból történő kivonásához vagy visszahívásához szükséges korrekciós intézkedéseket. Ha az eszköz súlyos kockázatot jelent, haladéktalanul értesíteniük kell azon tagállamok illetékes hatóságait is, ahol az eszközt forgalmazzák, valamint adott esetben azt a bejelentett szervezetet is, amely a szóban forgó eszközre az 56. cikkel összhangban tanúsítványt adott ki, részletesen kifejtve különösen azt, hogy az eszköz miért nem felel meg a követelményeknek, valamint azt, hogy milyen korrekciós intézkedésekre került sor.

(8)   Azoknak az importőröknek, amelyekhez az általuk forgalomba hozott eszközzel kapcsolatos váratlan események feltételezett bekövetkezésére vonatkozóan egészségügyi szakemberektől, betegektől vagy felhasználóktól panaszok vagy bejelentések érkeztek, haladéktalanul el kell juttatniuk ezeket az információkat a gyártóhoz és annak meghatalmazott képviselőjéhez.

(9)   Az importőröknek a 10. cikk (8) bekezdésében említett időszak alatt meg kell őrizniük az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és adott esetben az 56. cikkel összhangban kiadott bármely releváns tanúsítvány egy példányát, ideértve a tanúsítvány esetleges módosítását és kiegészítését is.

(10)   Az importőröknek együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal – ez utóbbiak kérésére – az általuk forgalomba hozott termékek által jelentett kockázatok kiküszöbölése – vagy ha az nem lehetséges, e kockázatok csökkentése – érdekében hozott intézkedések vonatkozásában. Az importőröknek a bejegyzett székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére az eszközből ingyenes mintákat kell rendelkezésre bocsátaniuk, vagy abban az esetben, ha ez a gyakorlatban nem megvalósítható, hozzáférést kell biztosítaniuk az eszközhöz.

14. cikk

A forgalmazók általános kötelezettségei

(1)   Az eszközök forgalmazásakor a forgalmazóknak tevékenységeik keretében kellő gondossággal kell eljárniuk az alkalmazandó követelmények tekintetében.

(2)   Az eszköz forgalmazása előtt a forgalmazóknak ellenőrizniük kell valamennyi alábbi követelmény teljesülését:

a)

az eszközt ellátták-e CE-jelöléssel, valamint készült-e az eszközhöz EU-megfelelőségi nyilatkozat;

b)

mellékelték-e az eszközhöz a gyártó által a 10. cikk (11) bekezdése értelmében rendelkezésre bocsátandó információkat;

c)

importált eszközök esetében az importőr eleget tett-e a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

d)

adott esetben a gyártó kiosztott-e UDI-t.

Az első albekezdés a), b) és d) pontjában említett követelményeknek való megfelelés érdekében a forgalmazó az általa forgalmazott eszközök tekintetében reprezentatív mintavételi módszert alkalmazhat.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az eszköz nem felel meg e rendelet követelményeinek, akkor addig nem forgalmazhatja az eszközt, ameddig azon nem hajtották végre a követelményeknek való megfeleléshez szükséges módosításokat, és tájékoztatnia kell a gyártót és adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjét, valamint az importőrt. Abban az esetben, ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az eszköz súlyos kockázatot jelent, vagy hamisított eszköz, tájékoztatnia kell a letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságát is.

(3)   A forgalmazóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az alatt az időszak alatt, ameddig az eszközre vonatkozó felelősség őket terheli, a tárolás és a szállítás körülményei megfeleljenek a gyártó által meghatározott feltételeknek.

(4)   Azoknak a forgalmazóknak, amelyek úgy ítélik meg, vagy okuk van feltételezni, hogy egy általuk forgalmazott eszköz nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul tájékoztatniuk kell a gyártót, és adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjét és az importőrt. A forgalmazóknak együtt kell működniük a gyártóval, és adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjével, az importőrrel és az illetékes hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy adott esetben meghozzák a szóban forgó eszköz előírásoknak való megfeleléséhez, forgalomból történő kivonásához vagy visszahívásához szükséges korrekciós intézkedéseket. Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az eszköz súlyos kockázatot jelent, haladéktalanul értesítenie kell azon tagállamok illetékes hatóságait is, ahol az eszközt forgalmazza, részletesen kifejtve különösen azt, hogy az eszköz miért nem felel meg a követelményeknek, valamint azt, hogy milyen korrekciós intézkedésekre került sor.

(5)   Azoknak a forgalmazóknak, amelyekhez az általuk forgalmazott eszközzel kapcsolatos váratlan események feltételezett bekövetkezésére vonatkozóan egészségügyi szakemberektől, betegektől vagy felhasználóktól panaszok vagy bejelentések érkeztek, haladéktalanul el kell juttatniuk ezeket az információkat a gyártóhoz, és adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjéhez és az importőrhöz. Nyilvántartást kell vezetniük a panaszokról, a követelményeknek meg nem felelő eszközökről, valamint az eszközök visszahívásáról és forgalomból történő kivonásáról, továbbá tájékoztatniuk kell a gyártót, és ha van, a meghatalmazott képviselőt és az importőrt az ilyen figyelemmel kísérési tevékenységről, és kérésre azok rendelkezésére kell bocsátaniuk minden információt.

(6)   A forgalmazóknak az illetékes hatóság kérésére annak rendelkezésére kell bocsátaniuk a rendelkezésükre álló mindazon információt és dokumentációt, amely az eszköz megfelelőségének igazolásához szükséges.

Úgy kell tekinteni, hogy a forgalmazó teljesítette az első albekezdésben említett kötelezettséget, ha a gyártó vagy – adott esetben – a szóban forgó eszközre vonatkozóan kijelölt meghatalmazott képviselő rendelkezésre bocsátja a szükséges információt. A forgalmazóknak azok kérésére együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal az általuk forgalmazott eszközök által jelentett kockázat kiküszöbölése érdekében hozott intézkedések vonatkozásában. A forgalmazóknak az illetékes hatóságok kérésére az eszközből ingyenes mintákat kell rendelkezésre bocsátaniuk, vagy abban az esetben, ha ez a gyakorlatban nem megvalósítható, hozzáférést kell biztosítaniuk az eszközhöz.

15. cikk

A szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személy

(1)   A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szervezetükön belül a rendelkezésükre álljon legalább egy olyan személy, akinek a szabályoknak való megfelelés biztosítása a feladata, és aki az orvostechnikai eszközök területén rendelkezik a szükséges szakértelemmel. A szükséges szakértelmet a következő képesítések egyikével kell igazolni:

a)

egyetemi vagy az érintett tagállam által azzal egyenértékűnek elismert tanulmányok lezárását követően, a jog, az orvostudomány, a gyógyszerészet, a műszaki tudományok területén vagy más releváns tudományterületen szerzett oklevél, bizonyítvány vagy formális képesítést igazoló egyéb dokumentum, valamint legalább egyéves szakmai tapasztalat az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályozási ügyek vagy minőségirányítási rendszerek terén;

b)

négyéves szakmai tapasztalat az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályozási ügyek vagy minőségirányítási rendszerek terén.

A szakmai képesítésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a rendelésre készült eszközök gyártói az első albekezdésben említett szükséges szakértelmet az adott gyártási területen szerzett legalább kétéves szakmai tapasztalattal is igazolhatják.

(2)   A 2003/361/EK bizottsági ajánlás (36) értelmében vett mikro- és kisvállalkozások nem kötelesek biztosítani, hogy a szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személy a szervezetükön belüli személy legyen, de gondoskodniuk kell arról, hogy állandó és folyamatos jelleggel a rendelkezésükre álljon ilyen személy.

(3)   A szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személynek felelnie kell legalább annak biztosításáért, hogy:

a)

az eszközök megfelelőségét az eszközök gyártása során alkalmazott minőségirányítási rendszer keretében szabályszerűen ellenőrizték az eszköz szabad forgalomba bocsátását megelőzően;

b)

elkészítették és naprakész állapotban tartják a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot;

c)

eleget tettek a 10. cikk (10) bekezdése szerinti, a forgalomba hozatal utáni felügyeletre vonatkozó kötelezettségeknek;

d)

eleget tettek a 87–91. cikkben említett jelentéstételi kötelezettségeknek;

e)

a klinikai vizsgálatra szánt eszközök esetében kiadták a XV. melléklet II. fejezetének 4.1. pontjában említett nyilatkozatot.

(4)   Ha a szabályoknak való megfelelés (1), (2) és (3) bekezdés szerinti biztosításáért több személy együttesen felel, az egyes személyek feladatkörét írásban rögzíteni kell.

(5)   A szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személy a gyártó szervezetén belül feladatainak megfelelő elvégzése miatt nem kerülhet hátrányos helyzetbe, függetlenül attól, hogy a szervezet munkavállalója-e.

(6)   A meghatalmazott képviselőknek gondoskodniuk kell arról, hogy állandó és folyamatos jelleggel a rendelkezésükre álljon legalább egy olyan személy, aki a szabályoknak való megfelelés biztosításáért felel és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós szabályozási követelmények területén rendelkezik a szükséges szakértelemmel. A szükséges szakértelmet a következő képesítések egyikével kell igazolni:

a)

egyetemi vagy az érintett tagállam által azzal egyenértékűnek elismert tanulmányok lezárását követően, a jog, az orvostudomány, a gyógyszerészet, a műszaki tudományok területén vagy más releváns tudományterületen szerzett oklevél, bizonyítvány vagy formális képesítést igazoló egyéb dokumentum, valamint legalább egyéves szakmai tapasztalat az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályozási ügyek vagy minőségirányítási rendszerek terén;

b)

négyéves szakmai tapasztalat az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályozási ügyek vagy minőségirányítási rendszerek terén.

16. cikk

Azon esetek, amikor a gyártók kötelezettségei az importőrökre, a forgalmazókra és más személyekre is alkalmazandók

(1)   A gyártók kötelezettségei a forgalmazóra, az importőrre és más természetes vagy jogi személyre is vonatkoznak, amennyiben az a következők bármelyikét végzi:

a)

az eszközöknek a saját neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye alatt történő forgalmazása, kivéve azokat az eseteket, amikor a forgalmazó vagy az importőr megállapodást köt a gyártóval, amelynek értelmében a címkén a gyártót tüntetik fel, aki vállalja a felelősséget az e rendelet értelmében a gyártókra háruló követelmények betartásáért;

b)

egy olyan eszköz rendeltetésének megváltoztatása, amelyet már forgalomba hoztak vagy használatba vettek;

c)

egy már forgalomba hozott vagy használatba vett eszköz oly módon történő módosítása, hogy az befolyásolhatja az alkalmazandó követelményeknek való megfelelést.

Az első albekezdés nem vonatkozik az olyan személyekre, akik a 2. cikk 30. pontja értelmében ugyan nem minősülnek gyártónak, de egy már forgalomba hozott eszközt szerelnek össze vagy alakítanak át – rendeltetésének megváltoztatása nélkül – egy adott beteg részére.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az alábbiak nem tekintendők egy adott eszköz olyan módosításának, amely befolyásolhatja az alkalmazandó követelményeknek való megfelelését:

a)

a gyártó által az I. melléklet 23. pontjával összhangban egy már forgalomba hozott eszközzel kapcsolatban biztosított információk megadása, ideértve azok más nyelvre való lefordítását is, továbbá az eszköz adott tagállamban való forgalmazásához szükséges további információk nyújtása;

b)

a már forgalomba hozott eszköz külső csomagolásának a megváltoztatása, ideértve a csomag méretének megváltoztatását is, ha az eszköz adott tagállamban való forgalmazásához újracsomagolás szükséges, és ha mindez olyan körülmények között történik, hogy az az eszköz eredeti állapotát nem befolyásolhatja. Ha az eszközöket steril állapotban hozzák forgalomba, akkor úgy kell tekinteni, hogy az eszköz eredeti állapota károsodik, ha a steril állapot fenntartásához szükséges csomagolást az újracsomagolás során megbontják, károsítják vagy más kedvezőtlen hatásnak teszik ki.

(3)   A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységek valamelyikét végző forgalmazóknak vagy importőröknek fel kell tüntetniük az eszközön, vagy ha ez a gyakorlatban nem megvalósítható, akkor annak csomagolásán vagy az eszközt kísérő dokumentumon a végzett tevékenységet, saját nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, bejegyzett székhelyüket, valamint azt a címet, ahol kapcsolatba lehet lépni velük, hogy meg lehessen állapítani, hol találhatók.

A forgalmazóknak és az importőröknek gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy olyan minőségirányítási rendszert működtessenek, amely eljárásokat tartalmaz annak biztosítására, hogy az információk fordítása pontos és naprakész legyen, a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységeket olyan módon és olyan körülmények között végezzék, hogy megmaradjon az eszköz eredeti állapota, továbbá az újracsomagolt eszköz csomagolása ne legyen hibás, rossz minőségű vagy rendezetlen. A minőségirányítási rendszernek többek között olyan eljárásokból kell állnia, amelyek biztosítják, hogy a forgalmazó vagy az importőr értesüljön a gyártó által a szóban forgó eszközzel kapcsolatban hozott bármilyen olyan korrekciós intézkedésről, amely a biztonsággal kapcsolatos problémák orvoslására vagy arra irányul, hogy e rendeletnek megfelelővé tegye az eszközt.

(4)   Legalább 28 nappal az újracímkézett vagy újracsomagolt eszköz forgalmazását megelőzően a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységek valamelyikét végző forgalmazóknak vagy importőröknek értesíteniük kell a gyártót és az eszköz tervezett forgalmazásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságát az újracímkézett vagy újracsomagolt eszköz forgalmazására irányuló szándékukról, és kérésre az újracímkézett vagy újracsomagolt eszközből mintát vagy makettet kell a gyártó és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátaniuk, ideértve a lefordított címkét és használati útmutatót is. Ugyanezen 28 napos időszakban a forgalmazónak vagy az importőrnek tanúsítványt kell benyújtania az illetékes hatósághoz, amelyet a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységek tárgyát képező eszköztípus tekintetében kijelölt bejelentett szervezet adott ki, ezzel igazolva, hogy a forgalmazó vagy az importőr minőségirányítási rendszere megfelel a (3) bekezdésben előírt követelményeknek.

17. cikk

Egyszer használatos eszközök és újrafeldolgozásuk

(1)   Egyszer használatos eszközöket kizárólag ezzel a cikkel összhangban lehet újrafeldolgozni és tovább használni, és csak abban az esetben, ha erre a nemzeti jog lehetőséget ad.

(2)   Bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egyszer használatos eszközt az Unión belüli további használat céljából újrafeldolgoz, az újrafeldolgozott eszköz gyártójának tekintendő, és teljesítenie kell az ebben a rendeletben a gyártó számára előírt kötelezettségeket, így az újrafeldolgozott eszköz nyomonkövethetőségével kapcsolatos, e rendelet III. fejezete szerinti kötelezettségeket is. Az eszköz újrafeldolgozóját a 85/374/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában gyártónak kell tekinteni.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, azon egyszer használatos eszközök esetében, amelyek újrafeldolgozása és felhasználása egészségügyi intézményben történik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a gyártók számára e rendeletben előírt kötelezettségekre vonatkozó összes szabályt, feltéve hogy a tagállamok biztosítják az alábbiakat:

a)

az újrafeldolgozott eszköz biztonságossága és teljesítőképessége megegyezik az eredeti eszközével, továbbá teljesülnek az 5. cikk (5) bekezdésének a), b), d), e), f), g) és h) pontjában foglalt követelmények;

b)

az újrafeldolgozásra olyan egységes előírásokkal összhangban kerül sor, amelyek részletesen kifejtik az alábbiakra vonatkozó követelményeket:

kockázatkezelés, beleértve a következők elemzését: az eszköz kivitelezése és anyaga, az eszköz kapcsolódó tulajdonságai (műszaki visszafejtés), olyan eljárások, amelyek az eredeti eszközkialakítás változásainak felismerésére szolgálnak, valamint az eszköz újrafeldolgozás utáni tervezett alkalmazása,

a teljes folyamat eljárásainak – ezen belül a tisztítás lépéseinek – a validálása,

a termék szabad forgalomba bocsátása és a teljesítőképesség vizsgálata,

a minőségirányítási rendszer,

az újrafeldolgozott eszközöket érintő váratlan események bejelentése, valamint

az újrafeldolgozott eszközök nyomonkövethetősége.

A tagállamok ösztönzik az egészségügyi intézményeket, illetve kötelezhetik őket arra, hogy tájékoztassák a betegeiket arról, hogy az egészségügyi intézményen belül újrafeldolgozott eszközöket használjanak, illetve hogy adott esetben minden további lényeges információt hozzanak a betegek tudomására arról az újrafeldolgozott eszközről, amellyel a betegeket kezelik.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az e bekezdés alapján bevezetett nemzeti rendelkezésekről és arról, hogy milyen okokból vezették be azokat. A Bizottság nyilvánossá teszi ezeket az információkat.

(4)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a (3) bekezdésben említett rendelkezéseket azokra az egyszer használatos eszközökre is alkalmazzák, amelyeknek az újrafeldolgozását egy egészségügyi intézmény kérésére külső újrafeldolgozó végzi el, amennyiben az újrafeldolgozott eszköz teljes egészében visszakerül az egészségügyi intézményhez, továbbá a külső újrafeldolgozó megfelel a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett követelményeknek.

(5)   A Bizottság a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően 2020. május 26-ig elfogadja a (3) bekezdés b) pontjában említett szükséges egységes előírásokat. Ezeknek az egységes előírásoknak összhangban kell állniuk a legfrissebb tudományos eredményekkel, és a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozóan e rendeletben meghatározott általános követelmények alkalmazására kell kiterjedniük. Abban az esetben, ha 2020. május 26-ig nem kerül sor ezen egységes előírások elfogadására, az újrafeldolgozást olyan releváns harmonizált szabványoknak vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően kell végezni, amelyek teljesítik a (3) bekezdés b) pontjában ismertetett szempontokat. Az egységes előírásoknak, vagy azok hiányában a releváns harmonizált szabványoknak vagy nemzeti rendelkezéseknek való megfelelést bejelentett szervezetnek kell tanúsítania.

(6)   Csak azok az egyszer használatos eszközök dolgozhatók fel újra, amelyeket ezzel a rendelettel vagy 2020. május 26. előtt a 93/42/EGK irányelvvel összhangban hoztak forgalomba.

(7)   Egyszer használatos eszköz csak oly módon dolgozható fel újra, amely a legfrissebb tudományos bizonyítékok szerint biztonságosnak tekinthető.

(8)   Az (2) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy nevét és címét és az I. melléklet 23. pontjában említett egyéb releváns információkat fel kell tüntetni az újrafeldolgozott eszköz címkéjén, illetve adott esetben használati útmutatóján.

Az eredeti egyszer használatos eszköz gyártójának nevét és címét nem kell feltüntetni címkén, de meg kell említeni az újrafeldolgozott eszköz használati útmutatójában.

(9)   Az egyszer használatos eszközök újrafeldolgozását engedélyező tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek az e rendeletben foglaltaknál szigorúbb olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek az adott tagállam területén korlátozzák vagy megtiltják az alábbiakat:

a)

egyszer használatos eszközök újrafeldolgozása, valamint egyszer használatos eszközök másik tagállamba vagy harmadik országba szállítása újrafeldolgozás céljából,

b)

újrafeldolgozott, egyszer használatos eszközök forgalmazása vagy további használata.

A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot e nemzeti rendelkezésekről. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezen információkat.

(10)   A Bizottság 2024. május 27-ig jelentést készít e cikk alkalmazásáról, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság az említett jelentés alapján adott esetben javaslatot tesz e rendelet módosítására.

18. cikk

A beültetett eszközzel rendelkező betegek rendelkezésére bocsátandó implantátumkísérő kártya és információk

(1)   A beültethető eszköz gyártójának az eszközzel együtt rendelkezésre kell bocsátania az alábbiakat:

a)

az eszköz azonosítását lehetővé tevő információk, beleértve az eszköz nevét, sorozatszámát, a tételszámot, az UDI-t, az eszközmodellt, valamint a gyártó nevét, címét és honlapját;

b)

minden figyelmeztetés és olyan óvintézkedés vagy intézkedés, amelyet a betegeknek vagy az egészségügyi szakembereknek az előrelátható külső behatásokkal, orvosi vizsgálatokkal vagy környezeti körülményekkel való kölcsönhatás tekintetében meg kell hozniuk;

c)

az eszköz várható élettartamára és a szükséges nyomon követésre vonatkozó összes információ;

d)

bármely egyéb információ, amellyel biztosítható, hogy a beteg biztonságosan használja az eszközt, beleértve az I. melléklet 23.4. pontjának u) alpontjában foglalt információt is.

A beültetett eszközzel rendelkező beteg rendelkezésére bocsátása céljából az első albekezdésben említett információkat az információkhoz való gyors hozzájutást lehetővé tévő módon kell hozzáférhetővé tenni, és az érintett tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken kell közölni. Az információkat olyan módon kell megszövegezni, hogy a laikusok számára is könnyen érthetők legyenek, és adott esetben naprakésszé kell tenni őket. A naprakésszé tett információkat az első albekezdés a) pontjában említett honlapon elérhetővé kell tenni a beteg számára.

Ezenfelül a gyártónak az első albekezdés a) pontjában említett információkat az eszközzel együtt szállított implantátumkísérő kártyán is fel kell tüntetnie.

(2)   A tagállamoknak elő kell írniuk az egészségügyi intézmények számára, hogy az (1) bekezdésben említett információkat az információkhoz való gyors hozzájutást lehetővé tévő módon bocsássák a beültetett eszközzel rendelkező betegek rendelkezésére az implantátumkísérő kártyával együtt, amelyen fel kell tüntetni a beteg személyazonosságát.

(3)   A következő implantátumok kivételt képeznek az e cikkben meghatározott kötelezettségek alól: varróanyagok, kapcsok, fogászati tömőanyagok, fogszabályzók, fogászati koronák, csavarok, ékek, lemezek, huzalok, peckek, csipeszek és kötőelemek. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e listának más típusú implantátumokkal való kiegészítése, illetve bizonyos implantátumok e listáról való levétele érdekében.

19. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell feltüntetni azt, hogy az ebben a rendeletben meghatározott követelmények teljesültek a nyilatkozat hatálya alá tartozó eszköz tekintetében. A gyártónak folyamatosan naprakésszé kell tennie az EU-megfelelőségi nyilatkozatot. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a IV. mellékletben szereplő információkat, és azt le kell fordítani az Unió azon hivatalos nyelvére vagy nyelveire, amelye(ke)t az eszköz forgalmazásának helye szerinti tagállam(ok) előír(nak).

(2)   Abban az esetben, ha az eszközök egyes, ennek a rendeletnek a hatályán kívül eső vonatkozások tekintetében más uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak, és ezek az uniós jogszabályok szintén előírják azt, hogy a gyártó a vonatkozó jogszabály követelményeinek való megfelelés igazolására megfelelőségi nyilatkozatot kell, hogy tegyen, akkor az adott eszközre alkalmazandó valamennyi uniós jogi aktus vonatkozásában egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyre szükség van annak az uniós jogszabálynak az azonosításához, amelynek tekintetében a nyilatkozatot tették.

(3)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az eszköz megfelel az e rendeletben, valamint az eszközre alkalmazandó összes többi uniós jogszabályban előírt követelményeknek.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az EU-megfelelőségi nyilatkozat IV. mellékletben meghatározott minimális tartalmának a műszaki fejlődésre tekintettel történő módosítása céljából.

20. cikk

CE megfelelőségi jelölés

(1)   A rendelésre készült eszközöktől és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő, e rendelet követelményeinek megfelelőnek tekintett eszközökön az V. mellékletben foglaltak szerint fel kell tüntetni a CE megfelelőségi jelölést.

(2)   A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(3)   A CE-jelölést az eszközön vagy steril csomagolásán jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell feltüntetni. Ha ez az eszköz jellegénél fogva nem lehetséges vagy nem biztosítható, akkor a CE-jelölést a csomagoláson kell feltüntetni. A CE-jelölésnek meg kell jelennie a használati útmutatóban és a termék kereskedelmi csomagolásán is.

(4)   A CE-jelölést még az eszköz forgalomba hozatala előtt kell feltüntetni. A jelölést bármilyen egyéb, különleges kockázatot vagy felhasználást jelölő piktogram vagy jelölés követheti.

(5)   A CE-jelölés mellett adott esetben fel kell tüntetni az 52. cikkben előírt megfelelőségértékelési eljárásokért felelős bejelentett szervezet azonosító számát. Az azonosító számot fel kell tüntetni minden olyan promóciós anyagon is, amely megemlíti, hogy az eszköz eleget tesz a CE-jelölésre vonatkozó követelményeknek.

(6)   Ha az eszközök olyan más uniós jogszabály hatálya alá is tartoznak, amely szintén előírja a CE-jelölés feltüntetését, a CE-jelölésben jelezni kell, hogy az eszközök ezen egyéb jogszabályok követelményeinek is megfelelnek.

21. cikk

Különleges rendeltetésű eszközök

(1)   A tagállamok nem akadályozhatják, hogy:

a)

klinikai vizsgálatra szánt eszközöket klinikai vizsgálat céljából egy vizsgáló rendelkezésére bocsássanak, amennyiben ezen eszközök megfelelnek a 62–80. cikkben, a 82. cikkben, a 81. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban és a XV. mellékletben meghatározott feltételeknek;

b)

rendelésre készült eszközöket forgalomba hozzanak, amennyiben betartották az 52. cikk (8) bekezdését és a XIII. mellékletet.

A 74. cikkben említett eszközök kivételével az első albekezdésben említett eszközökön nem tüntethető fel a CE-jelölés.

(2)   A rendelésre készült eszközökhöz mellékelni kell a XIII. melléklet 1. pontjában említett nyilatkozatot, amelyet a névvel, betűszóval vagy számkóddal azonosított beteg vagy felhasználó számára hozzáférhetővé kell tenni.

A tagállamok előírhatják, hogy a rendelésre készült eszköz gyártója nyújtson be az illetékes hatóság számára egy listát a területükön forgalmazott ilyen eszközökről.

(3)   A tagállamok nem akadályozhatják az e rendeletnek nem megfelelő eszközök kereskedelmi vásárokon, kiállításokon, bemutatókon vagy hasonló rendezvényeken történő bemutatását, de ennek feltétele egy olyan, jól látható jelzés, amely egyértelművé teszi, hogy az ilyen eszközök csak kiállítás vagy bemutatás céljára szolgálnak, és csak akkor lesznek forgalomba hozhatók, ha megfelelnek ennek a rendeletnek.

22. cikk

Eszközrendszerek és eszközkészletek

(1)   Minden természetes vagy jogi személynek nyilatkozatot kell kiállítania, amennyiben CE-jelöléssel ellátott eszközöket az alább felsorolt, egyéb eszközökkel vagy termékekkel kapcsol össze az eszközök vagy az egyéb termékek rendeltetésével összeegyeztethető módon és a gyártók által meghatározott felhasználási kereteken belül azért, hogy eszközrendszer vagy eszközkészlet formájában hozza forgalomba őket:

a)

CE-jelöléssel ellátott egyéb eszközök;

b)

az (EU) 2017/746 rendelet szerinti, CE-jelöléssel ellátott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök;

c)

a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelő egyéb termékek, ha azokat orvosi eljárás keretében használják, vagy ha az eszközrendszerben vagy az eszközkészletben való jelenlétük egyéb módon indokolt.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatban az érintett természetes vagy jogi személynek ki kell jelentenie, hogy:

a)

a gyártók utasításai szerint ellenőrizte az eszközök és adott esetben más termékek egymással való kölcsönös kompatibilitását, és tevékenységeit az említett utasítások szerint végezte;

b)

az eszközrendszert vagy eszközkészletet csomagolással látta el, és a felhasználók rendelkezésére bocsátotta a releváns információkat, többek között az eszközök és az egyéb, összekapcsolt termékek gyártóitól származó információkat is;

c)

az eszközök és adott esetben egyéb termékek egy eszközrendszerbe vagy eszközkészletbe való összekapcsolásának folyamata a belső nyomon követés, ellenőrzés és validálás megfelelő módszerei szerint történt.

(3)   Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely az (1) bekezdésben említett eszközrendszereket vagy eszközkészleteket forgalomba hozatal céljából sterilizálja, alkalmaznia kell – választása szerint – a IX. mellékletben ismertetett eljárások egyikét vagy a XI. melléklet A. részében ismertetett eljárást. Ezen eljárások alkalmazását és a bejelentett szervezet bevonását az eljárás azon aspektusaira kell korlátozni, amelyek a steril csomagolás kinyitásáig vagy károsodásáig a sterilitást hivatottak biztosítani. Az illető természetes vagy jogi személynek nyilatkozatot kell tennie, amelyben kijelenti, hogy a sterilizálást a gyártó utasításai szerint végezte.

(4)   Ha az eszközrendszer vagy az eszközkészlet olyan eszközöket tartalmaz, amelyeket nem láttak el CE-jelöléssel, vagy az eszközök választott kombinációja nem egyeztethető össze eredeti rendeltetésükkel, vagy ha a sterilizálást nem a gyártó utasításainak megfelelően végezték el, akkor az eszközrendszert vagy az eszközkészletet önálló eszközként kell kezelni, és azon el kell végezni az 52. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárást. A természetes vagy jogi személynek vállalnia kell a gyártóra háruló kötelezettségeket.

(5)   Az e cikk (1) bekezdésében említett eszközrendszerek vagy eszközkészletek nem láthatók el újabb CE-jelöléssel, de fel kell tüntetni rajtuk az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett személy nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint azt a címet, ahol kapcsolatba lehet lépni e személlyel, annak érdekében, hogy a személy holléte megállapítható legyen. Az eszközrendszerekhez és eszközkészletekhez mellékelni kell az I. melléklet 23. pontjában említett információkat. Az e cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatot az eszközrendszer vagy eszközkészlet összeállítása után meg kell őrizni az illetékes hatóságok számára az összekapcsolt eszközökre a 10. cikk (8) bekezdése szerint alkalmazandó időszak alatt. Ha a két időszak eltér egymástól, a hosszabb időszak alkalmazandó.

23. cikk

Részek és alkatrészek

(1)   Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely egy hibás vagy elhasználódott eszköz azonos vagy hasonló részének vagy alkatrészének kifejezett pótlására szánt árucikket forgalmaz abból a célból, hogy az eszköz teljesítőképességére és biztonságosságára vonatkozó jellemzők vagy az eszköz rendeltetésének megváltoztatása nélkül fenntartsa vagy helyreállítsa az eszköz működését, gondoskodnia kell arról, hogy a szóban forgó árucikk ne befolyásolja kedvezőtlen módon az eszköz biztonságosságát és teljesítőképességét. Az ezt alátámasztó bizonyítékokat meg kell őrizni a tagállamok illetékes hatóságai számára.

(2)   Eszköznek kell tekinteni azt az árucikket, amelyet kifejezetten egy adott eszköz részének vagy alkatrészének a pótlására szánnak – amennyiben az jelentősen megváltoztatja az eszköz biztonságosságára és teljesítőképességére vonatkozó jellemzőket vagy az eszköz rendeltetését –, és annak eleget kell tennie az e rendeletben foglalt követelményeknek.

24. cikk

Szabad mozgás

E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában a tagállamok nem utasíthatják el, tilthatják meg vagy korlátozhatják az e rendelet követelményeinek megfelelő eszközök saját területükön történő forgalmazását vagy használatbavételét.

III. FEJEZET

AZ ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA ÉS NYOMONKÖVETHETŐSÉGE, AZ ESZKÖZÖK ÉS GAZDASÁGI SZEREPLŐK REGISZTRÁCIÓJA, A BIZTONSÁGOSSÁGRA ÉS KLINIKAI TELJESÍTŐKÉPESSÉGRE VONATKOZÓ ÖSSZEFOGLALÓ, AZ ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK EURÓPAI ADATBÁZISA

25. cikk

Azonosítás a forgalmazói hálózaton belül

(1)   A forgalmazóknak és az importőröknek együtt kell működniük a gyártókkal vagy azok meghatalmazott képviselőivel az eszközök megfelelő szintű nyomonkövethetőségének biztosítása céljából.

(2)   A gazdasági szereplőknek a 10. cikk (8) bekezdésében említett időszak alatt képesnek kell lenniük azonosítani az illetékes hatóság számára a következőket:

a)

minden olyan gazdasági szereplő, amelyet közvetlenül eszközzel láttak el;

b)

minden olyan gazdasági szereplő, amelytől közvetlenül eszközt szereztek be;

c)

minden olyan egészségügyi intézmény és egészségügyi szakember, amelyet, illetve akit közvetlenül eszközzel láttak el.

26. cikk

Az orvostechnikai eszközök nómenklatúrája

Annak érdekében, hogy elősegítse az orvostechnikai eszközök 33. cikkben említett európai adatbázisának (a továbbiakban: Eudamed) a működését, a Bizottság biztosítja, hogy egy, az orvostechnikai eszközökre vonatkozó, nemzetközileg elismert nómenklatúra álljon díjmentesen a gyártók, valamint az e rendelet alapján a nómenklatúrát alkalmazni köteles egyéb természetes és jogi személyek rendelkezésére. A Bizottság törekszik annak biztosítására is, hogy a nómenklatúrát – amennyiben ez ésszerűen megvalósítható – más érdekelt felek is díjmentesen igénybe vehessék.

27. cikk

Egyedi eszközazonosító rendszer

(1)   A VI. melléklet C. részében ismertetett egyedi eszközazonosító rendszernek (a továbbiakban: UDI-rendszer) lehetővé kell tennie a rendelésre készült eszközöktől és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök azonosítását és elő kell segítenie az említett eszközök nyomonkövethetőségét, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a)

egyedi eszközazonosító (UDI) létrehozása, amely a következőkből áll:

i.

a gyártóra és az eszközre jellemző UDI eszközazonosító (a továbbiakban: UDI-DI), amely hozzáférést biztosít a VI. melléklet B. részében meghatározott információkhoz;

ii.

UDI gyártási azonosító (a továbbiakban: UDI-PI), amely meghatározza az eszköznek, illetve adott esetben a VI. melléklet C. részében említett, csomagban kiszerelt eszközöknek a gyártási egységét;

b)

az UDI-nak az eszköz címkéjén vagy csomagolásán való feltüntetése;

c)

az UDI tárolása a gazdasági szereplők, az egészségügyi intézmények és az egészségügyi szakemberek által, az e cikk (8) és (9) bekezdésében meghatározott feltételek szerint;

d)

az elektronikus UDI-rendszer (a továbbiakban: UDI-adatbázis) létrehozása a 28. cikkel összhangban.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kijelöl egy vagy több olyan szervezetet (a továbbiakban: kibocsátó szervezet), amely(ek) az UDI-k e rendelet szerinti kiosztási rendszerét működteti(k). E szervezetnek vagy szervezeteknek teljesíteniük kell a következő kritériumok mindegyikét:

a)

jogi személyiséggel rendelkeznek;

b)

az UDI-k kiosztására szolgáló, általuk működtetett rendszer alkalmas arra, hogy e rendelet követelményeinek megfelelően egy adott eszközt annak teljes forgalmazási és felhasználási idején keresztül azonosítani lehessen;

c)

az UDI-k kiosztására szolgáló, általuk működtetett rendszer megfelel a vonatkozó nemzetközi szabványoknak;

d)

előre meghatározott és átlátható feltételek mellett minden érdekelt felhasználó számára hozzáférést biztosítanak az UDI-k kiosztására szolgáló, általuk működtetett rendszerhez;

e)

vállalják, hogy:

i.

működtetik az UDI-k kiosztására szolgáló rendszert a kijelöléstől számított legalább tíz éven át tartó időszakban;

ii.

kérésre információt bocsátanak a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére az UDI-k kiosztására szolgáló, általuk működtetett rendszerről;

iii.

folyamatosan megfelelnek a kijelölés kritériumainak és feltételeinek.

A kibocsátó szervezetek kijelölésekor a Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy az UDI-knak a VI. melléklet C. részében meghatározott hordozói – a kibocsátó szervezet által alkalmazott rendszertől függetlenül – univerzálisan olvashatók legyenek, hogy ezáltal a minimálisra csökkenjenek a gazdasági szereplőkre és az egészségügyi intézményekre háruló pénzügyi és adminisztratív terhek.

(3)   Valamely, a rendelésre készült eszközöktől eltérő eszköz forgalomba hozatala előtt a gyártónak az eszközre és adott esetben a csomagolás minden magasabb szintjére vonatkozóan ki kell osztania egy, a Bizottság által a (2) bekezdésnek megfelelően kijelölt kibocsátó szervezet szabályaival összhangban létrehozott UDI-t.

Valamely, a rendelésre készült eszközöktől és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszköz forgalomba hozatala előtt a gyártónak biztosítania kell, hogy az érintett eszközre vonatkozó, a VI. melléklet B. részében említett információkat megfelelően benyújtották és a 28. cikkben említett UDI-adatbázisba feltöltötték.

(4)   Az UDI hordozóit el kell helyezni az eszköz címkéjén és a csomagolás minden magasabb szintjén. A csomagolás magasabb szintjeibe nem tartoznak bele a szállításra szolgáló konténerek.

(5)   Az UDI-t kell használni a súlyos váratlan eseményeknek és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedéseknek a 87. cikk szerinti bejelentésekor.

(6)   A VI. melléklet C. részében meghatározott alapvető UDI-DI-nek szerepelnie kell a 19. cikkben említett EU-megfelelőségi nyilatkozatban.

(7)   A gyártónak a II. mellékletben említett műszaki dokumentáció részeként naprakész jegyzéket kell vezetnie az általa kiosztott UDI-król.

(8)   A gazdasági szereplőknek – lehetőleg elektronikus úton – tárolniuk kell és meg kell őrizniük az általuk szállított vagy beszerzett eszközök UDI-ját, ha a szóban forgó eszközök:

a III. osztályba sorolt beültethető eszközök közé tartoznak,

a (11) bekezdés a) pontjában említett intézkedés révén meghatározott eszközök közé, illetve eszközkategóriákba vagy eszközcsoportokba tartoznak.

(9)   Az egészségügyi intézményeknek – lehetőleg elektronikus úton – tárolniuk kell és meg kell őrizniük az általuk szállított vagy beszerzett eszközök UDI-ját, ha a szóban forgó eszközök a III. osztályba sorolt beültethető eszközök közé tartoznak.

A III. osztályba sorolt beültethető eszközöktől eltérő eszközök esetében a tagállamok ösztönzik, illetve kötelezhetik az egészségügyi intézményeket arra, hogy – lehetőleg elektronikus úton – tárolják és őrizzék meg az általuk beszerzett eszközök UDI-ját.

A tagállamok ösztönzik, illetve kötelezhetik az egészségügyi szakembereket arra, hogy – lehetőleg elektronikus úton – tárolják és őrizzék meg az általuk beszerzett eszközök UDI-ját.

(10)   A Bizottság a 115. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a VI. melléklet B. részében szereplő információlistának a műszaki fejlődésre tekintettel való módosítása vagy kiegészítése; továbbá

b)

a VI. mellékletnek az egyedi eszközazonosítás terén bekövetkező nemzetközi fejleményekre és műszaki fejlődésre tekintettel való módosítása.

(11)   A Bizottság az UDI-rendszer egységes alkalmazásának biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat és eljárási szempontokat határozhat meg az UDI-rendszerre az alábbiak tekintetében:

a)

azon eszközök, eszközkategóriák és eszközcsoportok meghatározása, amelyek a (8) bekezdés szerinti kötelezettség hatálya alá tartoznak;

b)

az UDI-PI részeként feltüntetendő adatok meghatározása konkrét eszközökre vagy eszközcsoportokra vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(12)   A (11) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az alábbiak mindegyikét:

a)

a 109. és a 110. cikkben említett titoktartási, illetve adatvédelmi rendelkezések;

b)

a kockázatalapú megközelítés;

c)

az intézkedések költséghatékonysága;

d)

a nemzetközi szinten kidolgozott UDI-rendszerek konvergenciája;

e)

az UDI-rendszeren belüli párhuzamosságok kiküszöbölésének szükségessége;

f)

a tagállamok egészségügyi rendszereinek igényei, valamint – lehetőség szerint – az érdekelt felek által használt egyéb orvostechnikaieszköz-azonosító rendszerekkel való kompatibilitás.

28. cikk

UDI-adatbázis

(1)   A Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően létrehozza és kezeli az UDI-adatbázist, amelynek célja a VI. melléklet B. részében említett információk validálása, rendszerezése, kezelése és közzététele.

(2)   Az UDI-adatbázis tervezésekor a Bizottság figyelembe veszi a VI. melléklet C. részének 5. pontjában meghatározott általános elveket. Az UDI-adatbázist úgy kell kialakítani, hogy ne tartalmazhasson sem UDI-PI-ket, sem pedig üzleti szempontból bizalmas termékinformációkat.

(3)   Az UDI-adatbázis céljára rendelkezésre bocsátandó, a VI. melléklet B. részében említett alapvető adatelemekhez díjmentes hozzáférést kell biztosítani a nyilvánosság számára.

(4)   Az UDI-rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a benne foglalt információk lehető legnagyobb mértékű elérhetőségét, beleértve a több felhasználó általi hozzáférést, valamint az említett információk automatikus fel- és letöltését. A Bizottság technikai és adminisztratív támogatást biztosít a gyártók és az UDI-adatbázist igénybe vevő egyéb felhasználók számára.

29. cikk

Az orvostechnikai eszközök regisztrációja

(1)   Valamely, a rendelésre készült eszközöktől eltérő eszköz forgalomba hozatala előtt a gyártónak a 27. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátó szervezet szabályaival összhangban ki kell osztania az eszközre vonatkozóan egy, a VI. melléklet C. része szerinti alapvető UDI-DI-t, és azt az eszközre vonatkozó, a VI. melléklet B. részében említett egyéb alapvető adatelemekkel együtt fel kell töltenie az UDI-adatbázisba.

(2)   A rendelésre készült eszközöktől eltérő eszközrendszerek vagy eszközkészletek 22. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti forgalomba hozatala előtt a felelős természetes vagy jogi személynek a kibocsátó szervezet szabályaival összhangban alapvető UDI-DI-t kell kiosztania az eszközrendszerre vagy eszközkészletre vonatkozóan, és azt az eszközrendszerre vagy eszközkészletre vonatkozó, a VI. melléklet B. részében említett egyéb alapvető adatelemekkel együtt fel kell töltenie az UDI-adatbázisba.

(3)   Azon eszközök esetében, amelyekre vonatkozóan az 52. cikk (3) bekezdésével és az 52. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdésével összhangban megfelelőségértékelési eljárást kell lefolytatni, a gyártónak e cikk (1) bekezdésével összhangban az eszközre vonatkozóan még azelőtt ki kell osztania az alapvető UDI-DI-t, hogy egy bejelentett szervezettől kérelmezné a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását.

Az első albekezdésben említett eszközökre vonatkozóan a bejelentett szervezetnek a XII. melléklet I. fejezete 4. pontjának a) alpontjával összhangban kiadott tanúsítványon fel kell tüntetnie az alapvető UDI-DI-t, és meg kell erősítenie az Eudamedben, hogy a VI. melléklet A. részének 2.2. pontjában említett információk helyesek. A vonatkozó tanúsítvány kiadását követően, de még az eszköz forgalomba hozatala előtt a gyártónak fel kell töltenie az UDI-adatbázisba az alapvető UDI-DI-t és az eszközre vonatkozó, a VI. melléklet B. részében említett egyéb alapvető adatelemeket.

(4)   A gyártónak a rendelésre készült eszközöktől eltérő eszközök forgalomba hozatala előtt be kell vinnie az Eudamedbe, vagy – ha már rendelkezésre állnak – ellenőriznie kell az Eudamedben a VI. melléklet A. részének 2. pontjában említett információkat – a 2.2. pontban említett információk kivételével –, és azt követően naprakész állapotban kell tartania azokat.

30. cikk

A gazdasági szereplők regisztrációjának elektronikus rendszere

(1)   A Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően elektronikus rendszert hoz létre és kezel, hogy létrehozza a 31. cikk (2) bekezdésében említett egyedi regisztrációs számot, valamint összegyűjtse és kezelje a gyártó, és adott esetben a meghatalmazott képviselő és az importőr azonosításához szükséges és e célokkal arányos információkat. A gazdasági szereplők által az említett elektronikus rendszer céljára rendelkezésre bocsátandó információk részletesen a VI. melléklet A. részének 1. pontjában szerepelnek.

(2)   A tagállamok fenntarthatnak, illetve bevezethetnek olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek a területükön forgalomba hozott eszközök forgalmazóinak regisztrációjára vonatkoznak.

(3)   A rendelésre készült eszközöktől eltérő eszközök forgalomba hozatalát követő két héten belül az importőröknek ellenőrizniük kell, hogy a gyártó vagy a meghatalmazott képviselő az elektronikus rendszer céljára rendelkezésre bocsátotta-e az (1) bekezdésben említett információkat.

Az importőröknek adott esetben tájékoztatniuk kell az érintett meghatalmazott képviselőt vagy az érintett gyártót, ha az elektronikus rendszer nem tartalmazza az (1) bekezdésben említett információkat, vagy ha azok tévesek. Az importőröknek hozzá kell adniuk saját azonosító adataikat a vonatkozó bejegyzés(ek)hez.

31. cikk

A gyártók, a meghatalmazott képviselők és az importőrök regisztrációja

(1)   A rendelésre készült eszközöktől eltérő eszközök forgalomba hozatala előtt a gyártóknak, a meghatalmazott képviselőknek és az importőröknek regisztrálásuk céljából be kell vinniük a 30. cikkben említett elektronikus rendszerbe a VI. melléklet A. részének 1. pontjában említett információkat, kivéve, ha e cikkel összhangban már korábban regisztráltatták magukat. Amennyiben a megfelelőségértékelési eljárás az 52. cikk értelmében bejelentett szervezet bevonását kívánja meg, a bejelentett szervezet megkeresését megelőzően be kell vinni az elektronikus rendszerbe a VI. melléklet A. részének 1. pontjában említett információkat.

(2)   Miután ellenőrizte az (1) bekezdésnek megfelelően bevitt adatokat, az illetékes hatóságnak egyedi regisztrációs számot kell kérnie a 30. cikkben említett elektronikus rendszertől, és azt a gyártó, a meghatalmazott képviselő, illetve az importőr rendelkezésére kell bocsátania.

(3)   A gyártónak az egyedi regisztrációs számot kell használnia, amikor megfelelőségértékelés céljából megkeres egy bejelentett szervezetet, illetve amikor a 29. cikk szerinti kötelezettségeinek teljesítése céljából hozzá kíván férni az Eudamedhez.

(4)   A gazdasági szereplőnek az e cikk (1) bekezdésében szereplő információk bármely változásától számított egy héten belül naprakésszé kell tennie az adatokat a 30. cikkben említett elektronikus rendszerben.

(5)   Az információk (1) bekezdés szerinti bevitelét követően legkésőbb egy évvel, majd ezután minden második évben a gazdasági szereplőnek meg kell erősítenie az adatok pontosságát. Ha az esedékesség napjától számított hat hónapon belül nem történik meg a megerősítés, bármely tagállam a saját területére vonatkozóan megfelelő korrekciós intézkedéseket hozhat és tarthat érvényben mindaddig, amíg a gazdasági szereplő nem teljesíti ezt a kötelezettségét.

(6)   A gazdasági szereplő adatokkal kapcsolatos felelősségének sérelme nélkül az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell a VI. melléklet A. részének 1. pontjában említett, megerősített adatokat.

(7)   Az e cikk (1) bekezdésével összhangban a 30. cikk szerinti elektronikus rendszerbe bevitt adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)   Az illetékes hatóság az adatok alapján a 111. cikkel összhangban díjfizetésre is kötelezheti a gyártót, a meghatalmazott képviselőt vagy az importőrt.

32. cikk

A biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglaló

(1)   A beültethető eszközök és a III. osztályba sorolt eszközök – kivéve a rendelésre készült eszközöket és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöket – esetében a gyártónak összefoglalót kell készítenie a biztonságosságról és a klinikai teljesítőképességről.

A biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglalót úgy kell megszövegezni, hogy az a célfelhasználó, és adott esetben a beteg számára egyértelmű legyen, valamint azt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni az Eudameden keresztül.

A biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglaló tervezetének szerepelnie kell az 52. cikk szerint a megfelelőségértékelésben érintett bejelentett szervezethez benyújtandó dokumentációban, és az összefoglalót a bejelentett szervezetnek validálnia kell. A validálást követően a bejelentett szervezetnek fel kell töltenie az összefoglalót az Eudamedbe. A gyártónak a címkén vagy a használati útmutatóban meg kell jelölnie, hogy az összefoglalóhoz hol lehet hozzáférni.

(2)   A biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglalónak információt kell tartalmaznia legalább az alábbiakról:

a)

az eszköz és a gyártó azonosítása, beleértve az alapvető UDI-DI-t és – ha már rendelkezésre bocsátották – az egyedi regisztrációs számot;

b)

az eszköz rendeltetése, valamint az esetleges indikációk, ellenjavallatok és célcsoportok;

c)

az eszköz leírása, beleértve a korábbi generációkra vagy variánsokra történő hivatkozást is, amennyiben van ilyen, és az eltérések leírását, valamint – amennyiben releváns – azoknak a tartozékoknak, egyéb eszközöknek és termékeknek a leírását, amelyeket a rendeltetésüknek megfelelően az eszközzel együtt kell használni;

d)

lehetséges diagnosztikai és terápiás alternatívák;

e)

hivatkozás az esetlegesen alkalmazott harmonizált szabványokra és egységes előírásokra;

f)

a klinikai értékelés összefoglalója a XIV. mellékletben említettek szerint, és a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követésre vonatkozó információk;

g)

a felhasználók profiljára és a felhasználóknak szánt képzésekre vonatkozó javaslatok;

h)

tájékoztatás a fennmaradó kockázatokról és az esetleges nemkívánatos hatásokról, a figyelmeztetésekről és az elővigyázatossági intézkedésekről.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a biztonságosságra és klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglalóba beillesztendő adatelemek formátumát és megjelenítési módját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

Orvostechnikai eszközök európai adatbázisa

(1)   A Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően létrehozza, fenntartja és kezeli az orvostechnikai eszközök európai adatbázisát (a továbbiakban: Eudamed) azzal a céllal, hogy:

a)

lehetővé tegye a nyilvánosság számára a forgalomba hozott eszközökről, a bejelentett szervezetek által kiadott kapcsolódó tanúsítványokról és az érintett gazdasági szereplőkről való megfelelő tájékozódást;

b)

lehetővé tegye az eszközök egyedi azonosítását a belső piacon és elősegítse nyomonkövethetőségüket;

c)

lehetővé tegye a nyilvánosság számára a klinikai vizsgálatokról való megfelelő tájékozódást, valamint lehetővé tegye a klinikai vizsgálatok megbízói számára, hogy meg tudjanak felelni a 62–80. cikkben, a 82. cikkben, valamint a 81. cikk alapján esetlegesen elfogadott jogi aktusokban foglalt kötelezettségeknek;

d)

lehetővé tegye a gyártók számára, hogy meg tudjanak felelni a 87–90. cikkben, valamint a 91. cikk alapján esetlegesen elfogadott jogi aktusokban foglalt tájékoztatási kötelezettségeknek;

e)

lehetővé tegye a tagállami illetékes hatóságok és a Bizottság számára, hogy az e rendelettel kapcsolatos feladataikat a megfelelő információk birtokában tudják elvégezni, és hogy erősítse a közöttük fennálló együttműködést.

(2)   Az Eudamednek a következő elektronikus rendszereket kell magában foglalnia:

a)

az eszközök regisztrációjának a 29. cikk (4) bekezdése szerinti elektronikus rendszere;

b)

a 28. cikkben említett UDI-adatbázis;

c)

a gazdasági szereplők regisztrációjának a 30. cikk szerinti elektronikus rendszere;

d)

a bejelentett szervezeteknek és a tanúsítványoknak az 57. cikkben említett elektronikus rendszere;

e)

a klinikai vizsgálatok 73. cikkben említett elektronikus rendszere;

f)

a vigilancia és a forgalomba hozatal utáni felügyelet 92. cikkben említett elektronikus rendszere;

g)

a piacfelügyelet 100. cikkben említett elektronikus rendszere.

(3)   Az Eudamed kialakításakor a Bizottság kellően figyelembe veszi a tagállami adatbázisok és webes interfészek kompatibilitását, hogy lehetővé váljon az adatok importálása és exportálása.

(4)   Az adatokat a tagállamok, a bejelentett szervezetek, a gazdasági szereplők és a megbízók viszik be az Eudamedbe a (2) bekezdésben említett elektronikus rendszerekre vonatkozó rendelkezésekben előírtak szerint. A Bizottság technikai és adminisztratív támogatást biztosít az Eudamed felhasználói számára.

(5)   Az Eudamed által összegyűjtött és kezelt valamennyi információhoz hozzáférést kell biztosítani a tagállamok és a Bizottság részére. Az információkhoz a (2) bekezdésben említett elektronikus rendszerekre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott mértékben hozzáférést kell biztosítani a bejelentett szervezetek, a gazdasági szereplők, a megbízók és a nyilvánosság részére.

A Bizottság biztosítja, hogy az Eudamed nyilvános részei felhasználóbarát felülettel rendelkezzenek és könnyen kereshetők legyenek.

(6)   Az Eudamed csak olyan mértékben tartalmazhat személyes adatokat, amennyire az e cikk (2) bekezdésében említett elektronikus rendszerek tekintetében az információk e rendelet szerinti összegyűjtéséhez és kezeléséhez szükséges. A személyes adatokat olyan formában kell megőrizni, amely az érintettek azonosítását legfeljebb a 10. cikk (8) bekezdésében említett időszak alatt teszi lehetővé.

(7)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az érintettek a 45/2001/EK rendeletnek, illetve a 95/46/EK irányelvnek megfelelően ténylegesen gyakorolhassák a tájékoztatáshoz, a betekintéshez, a helyesbítéshez és a kifogásoláshoz való jogukat. Emellett biztosítják az érintettek számára, hogy a rájuk vonatkozó adatok kapcsán ténylegesen gyakorolhassák betekintési, valamint azon jogukat, hogy kérjék a pontatlan vagy nem teljes adatok helyesbítését, illetve törlését. A Bizottság és a tagállamok saját hatáskörükön belül gondoskodnak arról, hogy az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban a pontatlan vagy jogellenesen kezelt adatokat töröljék. A helyesbítéseket és törléseket minél előbb, de az érintett kérelmét követő legfeljebb hatvan napon belül végre kell hajtani.

(8)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az Eudamed kialakításának és működtetésének részletes szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság biztosítja, hogy a rendszert – lehetőség szerint – oly módon fejlesszék tovább, hogy ne kelljen a rendszer egyazon modulján belül vagy különböző moduljaiban kétszer rögzíteni ugyanazokat az adatokat.

(9)   A Bizottság az e cikk értelmében vett felelősségi köre és az érintett személyes adatok kezelése tekintetében az Eudamed és annak elektronikus rendszerei adatkezelőjének minősül.

34. cikk

Az Eudamed működtetése

(1)   A Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal együttműködve kidolgozza az Eudamed működési előírásait. A Bizottság 2018. május 26-ig tervet dolgoz ki ezeknek az említett előírások végrehajtására vonatkozóan. E tervnek annak biztosítását kell céloznia, hogy az Eudamed időben teljes körűen működőképes legyen ahhoz, hogy a Bizottság legkésőbb 2020. március 25-ig közzétehesse az e cikk (3) bekezdésében említett értesítést, valamint hogy az e rendelet 123. cikkében és az (EU) 2017/746 rendelet 113. cikkében meghatározott minden egyéb releváns határidőt sikerüljön betartani.

(2)   A Bizottság független auditjelentés alapján értesíti az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportot, amint ellenőrizte, hogy az Eudamed teljes mértékben működőképessé vált és megfelel az (1) bekezdésben említett működési előírásoknak.

(3)   A Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően, amennyiben meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, erről szóló értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

IV. FEJEZET

BEJELENTETT SZERVEZETEK

35. cikk

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságok

(1)   Annak a tagállamnak, amely az e rendelet szerinti megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzésére egy adott megfelelőségértékelő szervezetet bejelentett szervezetté szándékozik kijelölni, illetve amely az említett tevékenységek elvégzésével egy bejelentett szervezetet bízott meg, ki kell jelölnie egy – adott esetben a nemzeti joggal összhangban különálló részekből álló – hatóságot (a továbbiakban: a bejelentett szervezetekért felelős hatóság), amely felel a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez, kijelöléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és lefolytatásáért, továbbá a bejelentett szervezetek – ideértve a szervezetek alvállalkozóit és leányvállalatait is – figyelemmel kíséréséért.

(2)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságot oly módon kell létrehozni, szervezetileg felépíteni és működtetni, hogy biztosított legyen tevékenységeinek objektivitása és pártatlansága, továbbá hogy ne alakulhasson ki érdekellentét e hatóság és a megfelelőségértékelő szervezetek között.

(3)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságot úgy kell szervezetileg felépíteni, hogy a kijelöléssel, illetve bejelentéssel kapcsolatos valamennyi döntést a személyzet azon tagjai hozzák meg, akik nem vettek részt az értékelésben.

(4)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóság nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a bejelentett szervezetek kereskedelmi vagy versenyalapon végeznek.

(5)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak az általa megszerzett információkat bizalmasan kell kezelnie. A bejelentett szervezetekre vonatkozó információkat ugyanakkor meg kell osztania a többi tagállammal, a Bizottsággal, valamint szükség esetén más szabályozó hatóságokkal.

(6)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak elegendő létszámú, felkészült, állandóan rendelkezésre álló személyzettel kell rendelkeznie feladatai megfelelő ellátására.

Amennyiben a bejelentett szervezetekért felelős hatóság nem azonos az orvostechnikai eszközökért felelős nemzeti hatósággal, az előbbinek a releváns kérdések tekintetében konzultálnia kell az utóbbival.

(7)   A tagállamok általános tájékoztatást tesznek közzé egyrészt azon rendelkezéseikről, amelyeket a megfelelőségértékelő szervezetek értékelése, kijelölése és bejelentése, valamint a bejelentett szervezetek figyelemmel kísérése céljából alakítottak ki, másrészt pedig minden olyan változásról, amely jelentős hatást gyakorol ezekre a feladatokra.

(8)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak részt kell vennie a 48. cikkben meghatározott szakértői értékelési tevékenységekben.

36. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentett szervezeteknek el kell látniuk azokat a feladatokat, amelyekre e rendelettel összhangban kijelölték őket. Eleget kell tenniük azoknak a szervezeti, általános, minőségirányítási, eljárási és az erőforrásokra vonatkozó követelményeknek, amelyek e faladatok ellátásához szükségesek. A bejelentett szervezeteknek meg kell felelniük különösen a VII. mellékletben foglaltaknak.

Az első albekezdésben említett követelmények teljesítése érdekében a bejelentett szervezeteknek állandó jelleggel rendelkezniük kell a VII. melléklet 3.1.1. pontja szerinti, elegendő létszámú adminisztratív, műszaki és tudományos munkatárssal, valamint a VII. melléklet 3.2.4. pontja szerinti, releváns klinikai szakértelem birtokában lévő személyzettel; ez utóbbi személyzetet lehetőség szerint magának a bejelentett szervezetnek kell alkalmaznia.

A VII. melléklet 3.2.3. és 3.2.7. pontjában említett személyzetet magának a bejelentett szervezetnek kell alkalmaznia, és annak tagjai között nem lehetnek külső szakértők, illetve alvállalkozók.

(2)   A bejelentett szervezeteknek a bejelentett szervezetekért felelős hatóság számára – a hatóság értékelési, kijelölési, bejelentési, figyelemmel kísérési és felügyeleti tevékenységei elvégzésének lehetővé tétele céljából, valamint az e fejezetben leírt értékelés elősegítése érdekében – rendelkezésre kell bocsátaniuk és kérésre be kell nyújtaniuk valamennyi releváns dokumentumot, így többek között a gyártó által összeállított dokumentációt.

(3)   A VII. mellékletben foglalt követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az eltérő értelmezéssel és a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos kérdések megoldásához szükséges mértékben. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

37. cikk

Leányvállalatok és alvállalkozók

(1)   Amennyiben egy bejelentett szervezet a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó bizonyos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó bizonyos feladatokkal az egyik leányvállalatát bízza meg, ellenőriznie kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfelel-e a VII. mellékletben meghatározott vonatkozó követelményeknek, és erről tájékoztatnia kell a bejelentett szervezetekért felelős hatóságot.

(2)   A bejelentett szervezeteknek teljes körű felelősséget kell vállalniuk azokért a feladatokért, amelyeket a nevükben alvállalkozók vagy leányvállalatok végeznek el.

(3)   A bejelentett szervezeteknek nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük leányvállalataik jegyzékét.

(4)   Megfelelőségértékelési tevékenységeket csak akkor lehet alvállalkozásba adni, illetve ilyen tevékenységek elvégzésével csak akkor lehet leányvállalatot megbízni, ha erről tájékoztatták a megfelelőségértékelést kérelmező jogi vagy természetes személyt.

(5)   A bejelentett szervezeteknek meg kell őrizniük a bejelentett szervezetekért felelős hatóság számára minden olyan releváns dokumentumot, amely az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítéseinek, valamint az általuk e rendelet értelmében elvégzett munkának az ellenőrzésére vonatkozik.

38. cikk

A megfelelőségértékelő szervezetek kijelölés iránti kérelme

(1)   A megfelelőségértékelő szervezeteknek kijelölés iránti kérelmet kell benyújtaniuk a bejelentett szervezetekért felelős hatósághoz.

(2)   A kérelemben meg kell határozni az e rendelet szerinti megfelelőségértékelési tevékenységeket és azokat az eszköztípusokat, amelyekre vonatkozóan a szervezet a kijelölést kérelmezi, és a kérelmet olyan dokumentumokkal kell alátámasztani, amelyek igazolják a VII. mellékletnek való megfelelést.

A VII. melléklet 1. és 2. pontjában előírt szervezeti, általános és minőségirányítási követelmények tekintetében benyújtható a nemzeti akkreditáló testület által a 765/2008/EK rendelettel összhangban kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvány és a kapcsolódó értékelési jelentés, és azokat figyelembe kell venni a 39. cikk szerinti értékelés során. A kérelmezőnek ugyanakkor kérésre rendelkezésre kell bocsátania az említett követelményeknek való megfelelést igazoló, az első albekezdésben említett valamennyi dokumentumot.

(3)   A bejelentett szervezetnek a (2) bekezdésében említett dokumentumokat minden releváns változás esetén naprakésszé kell tennie, hogy ezáltal a bejelentett szervezetekért felelős hatóság figyelemmel kísérhesse és ellenőrizhesse, hogy folyamatosan teljesül-e a VII. mellékletben meghatározott összes követelmény.

39. cikk

A kérelem értékelése

(1)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak 30 napon belül ellenőriznie kell, hogy a 38. cikkben említett kérelem hiánytalan-e, és fel kell hívnia a kérelmezőt a hiányzó információk pótlására. Amint a kérelem hiánytalanná válik, az említett hatóságnak azt el kell küldenie a Bizottsághoz.

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak a saját eljárásai szerint meg kell vizsgálnia a kérelmet és az igazoló dokumentumokat, és előzetes értékelési jelentést kell készítenie.

(2)   Az előzetes értékelési jelentést a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak be kell nyújtania a Bizottsághoz, amely haladéktalanul továbbítja azt az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett benyújtástól számított 14 napon belül a Bizottság és az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport közösen kijelöl egy három – kivéve ha különleges körülmények ettől eltérő számú szakértő részvételét teszik szükségessé – szakértőből álló közös értékelőcsoportot, amelynek tagjait a 40. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékről választják ki. A szakértők egyikének a Bizottságot kell képviselnie, és neki kell koordinálnia a közös értékelőcsoport tevékenységét. A másik két szakértőnek a kérelmező megfelelőségértékelési szervezet letelepedési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokból kell érkezniük.

A közös értékelőcsoportot olyan szakértőkből kell összeállítani, akik a megfelelőségértékelő tevékenységek, valamint a kérelem tárgyát képező eszköztípusok értékeléséhez szakértelemmel rendelkeznek, hogy – különösen amikor az értékelési eljárás kezdeményezésére a 47. cikk (3) bekezdésével összhangban kerül sor – az adott kérdést megfelelő módon lehessen értékelni.

(4)   A közös értékelőcsoportnak a kijelölésétől számított 90 napon belül meg kell vizsgálnia a kérelemmel együtt a 38. cikkel összhangban benyújtott dokumentációt. A közös értékelőcsoport visszajelzést adhat a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak, illetve további felvilágosítást kérhet tőle a kérelem és a tervezett helyszíni ellenőrzés tárgyában.

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak és a közös értékelőcsoportnak meg kell terveznie és el kell végeznie a kérelmező megfelelőségértékelő szervezet helyszíni ellenőrzését, és adott esetben e szervezet Unión belüli vagy azon kívüli, a megfelelőségértékelési eljárásban részt vevő leányvállalatának vagy alvállalkozójának a helyszíni ellenőrzését is.

A kérelmező szervezet helyszíni ellenőrzését a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak kell vezetnie.

(5)   Az arra vonatkozó megállapításokat, hogy egy kérelmező megfelelőségértékelő szervezet nem felel meg a VI. mellékletben előírt követelményeknek, még az értékelési folyamat során rögzíteni kell, és azokat a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak és a közös értékelőcsoportnak egymás között meg kell vitatnia, hogy a kérelem tekintetében konszenzus szülessen, a véleménykülönbségeket pedig fel lehessen oldani.

A helyszíni ellenőrzést követően a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak fel kell sorolnia a kérelmező megfelőségértékelő szervezet részére a meg nem felelésnek az ellenőrzés során megállapított eseteit, valamint össze kell foglalnia a közös értékelőcsoport által készített értékelést.

A kérelmező megfelőségértékelő szervezetnek – meghatározott időtartamon belül – korrekciós és megelőző intézkedésekre vonatkozó tervet kell benyújtania, amelynek célja a meg nem felelés eseteinek megszüntetése.

(6)   A közös értékelőcsoportnak a helyszíni ellenőrzés befejezését követő 30 napon belül dokumentálnia kell az ellenőrzés kapcsán még fennálló véleménykülönbségeket, és ezekről tájékoztatnia kell a bejelentett szervezetekért felelős hatóságot.

(7)   Azt követően, hogy a kérelmező szervezettől megkapta a korrekciós és megelőző intézkedésekre vonatkozó tervet, a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak mérlegelnie kell, hogy a meg nem felelésnek az ellenőrzés során azonosított eseteit megfelelően orvosolták-e. A tervben meg kell jelölni az azonosított meg nem felelés alapvető okát, és a tervnek ütemtervet kell tartalmaznia a benne meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozóan.

A korrekciós és megelőző intézkedésekre vonatkozó terv megerősítését követően a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak továbbítania kell a tervet és az általa a tervről megfogalmazott véleményt a közös értékelőcsoportnak. A közös értékelőcsoport további felvilágosítást és módosításokat kérhet a bejelentett szervezetekért felelős hatóságtól.

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak össze kell állítania végleges értékelési jelentését, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia:

az értékelés eredménye,

annak megerősítése, hogy a korrekciós és megelőző intézkedéseket megfelelően megtervezték, illetve szükség esetén végrehajtották,

a közös értékelőcsoporton belül még esetlegesen fennálló véleménykülönbségek, valamint adott esetben

a kijelölés javasolt hatálya.

(8)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak be kell nyújtania a végleges értékelési jelentést, valamint adott esetben a kijelölésről szóló határozat tervezetét a Bizottság, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport és a közös értékelőcsoport részére.

(9)   A közös értékelőcsoportnak a dokumentumok kézhezvételétől számított 21 napon belül el kell juttatnia a Bizottsághoz a bejelentett szervezetekért felelős hatóság által elkészített értékelési jelentésre és – adott esetben – a kijelölésről szóló határozat tervezetére vonatkozó végleges véleményét, amely végleges véleményt a Bizottság haladéktalanul továbbít az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak. A közös értékelőcsoport véleményének kézhezvételétől számított 42 napon belül az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak a kijelölés tervezetéről ajánlást kell készítenie, amelyet a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak a bejelentett szervezet kijelöléséről hozandó döntésekor kellőképpen figyelembe kell vennie.

(10)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a 38. cikkben említett kijelölési kérelemmel kapcsolatos eljárásokra és jelentésekre, valamint a kérelem e cikk szerinti értékelésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

40. cikk

Szakértők kijelölése a kijelölés iránti kérelmek közös értékeléséhez

(1)   A tagállamok és a Bizottság az orvostechnikai eszközök megfelelőségértékelésével foglalkozó szervezetek értékelésében jártas szakértőket jelölnek ki abból a célból, hogy utóbbiak részt vegyenek a 39. és 48. cikkben említett tevékenységekben.

(2)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdése szerint kijelölt szakértőkről jegyzéket vezet, amelynek a szakértők szakkompetenciáira és szakmai tapasztalatára vonatkozó információkat is tartalmaznia kell. A jegyzéket az 57. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok illetékes hatóságai számára.

41. cikk

Nyelvi követelmények

A 38. és 39. cikk alapján szükséges valamennyi dokumentumot az érintett tagállam által meghatározott nyelve(ke)n kell elkészíteni.

A tagállamoknak az első bekezdés alkalmazásakor meg kell fontolniuk azt, hogy az érintett dokumentumok egy részét vagy egészét egy, az orvostudomány területén általánosan ismert nyelven fogadják el, illetve ilyen nyelvet használjanak.

A Bizottság biztosítja a 38. és a 39. cikk szerinti dokumentumok egy részének vagy egészének fordítását az Unió valamely hivatalos nyelvén, annyiban, amennyiben az ahhoz szükséges, hogy a dokumentumokat a 39. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt közös értékelőcsoport könnyen megérthesse.

42. cikk

Kijelölési és bejelentési eljárás

(1)   A tagállamok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelölhetnek ki, amelyek esetében elvégezték a 39. cikk szerinti ellenőrzést, és amelyek megfelelnek a VII. mellékletben foglaltaknak.

(2)   A tagállamok a bejelentett szervezetekre vonatkozó, a Bizottság által létrehozott és kezelt adatbázis (NANDO) részét képező elektronikus bejelentő eszközön keresztül bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak az általuk kijelölt megfelelőségértékelő szervezeteket.

(3)   A bejelentésben az e cikk (13) bekezdésében említett kódok használatával egyértelműen meg kell határozni a kijelölés alapján végzett tevékenységek körét, feltüntetve az e rendelet szerinti megfelelőségértékelési tevékenységeket és azokat az eszköztípusokat, amelyek értékelésére a bejelentett szervezet felhatalmazást kap, továbbá – a 44. cikk sérelme nélkül – a kijelöléssel kapcsolatos esetleges feltételeket.

(4)   A bejelentéshez mellékelni kell a bejelentett szervezetekért felelős hatóság végleges értékelési jelentését, a közös értékelőcsoportnak a 39. cikk (9) bekezdésében említett végleges véleményét, valamint az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport ajánlását. Amennyiben a bejelentő tagállam nem követi az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport ajánlását, ezt kellőképpen meg kell indokolnia.

(5)   A bejelentő tagállam a 44. cikk sérelme nélkül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a kijelöléssel kapcsolatos esetleges feltételekről, és dokumentumokkal igazolja számukra, hogy az érvényben lévő intézkedések biztosítják a bejelentett szervezet rendszeres figyelemmel kísérését, és azt, hogy a szervezet a jövőben is eleget tegyen a VII. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(6)   A (2) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 28 napon belül bármely tagállam vagy a Bizottság írásban kifogást emelhet, ismertetve a kifogás mellett szóló, a bejelentett szervezettel vagy annak a bejelentett szervezetekért felelős hatóság általi figyelemmel kísérésével kapcsolatos érveket. Ha nem emelnek kifogást, a Bizottság azt követően, hogy megkapta a (2) bekezdésben említett bejelentést, 42 napon belül közzéteszi a bejelentést a NANDO rendszerben.

(7)   Ha valamely tagállam vagy a Bizottság a (6) bekezdésnek megfelelően kifogást emel, a Bizottság a (6) bekezdésben említett időszak lejártától számított 10 napon belül az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport elé terjeszti az ügyet. Az érintett felekkel folytatott konzultációt követően az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak legkésőbb az ügy előterjesztésétől számított 40 napon belül véleményt kell nyilvánítania. Ha az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport a bejelentést elfogadhatónak minősíti, a Bizottság a kézhezvételt követő 14 napon belül közzéteszi a bejelentést a NANDO rendszerben.

(8)   Ha az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport a (7) bekezdésnek megfelelően lefolytatott konzultációt követően megerősíti a fennálló kifogást vagy más kifogást emel, a bejelentő tagállam az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport véleményének kézhezvételétől számított 40 napon belül írásban válaszol arra. A válaszban ki kell térni a véleményben említett kifogásokra, és meg kell indokolni, hogy a bejelentő tagállam miért kívánja kijelölni, illetve miért nem kívánja kijelölni a megfelelőségértékelő szervezetet.

(9)   Ha a bejelentő tagállam – döntését a (8) bekezdéssel összhangban megindokolva – fenntartja a megfelelőségértékelő szervezet kijelölésére vonatkozó döntését, a Bizottság a kézhezvételt követő 14 napon belül közzéteszi a bejelentést a NANDO rendszerben.

(10)   Amikor a Bizottság a bejelentést közzéteszi a NANDO rendszerben, a bejelentett szervezet bejelentésével kapcsolatos információkat az 57. cikkben említett elektronikus rendszerben is rögzíti, az e cikk (4) bekezdésében említett dokumentumokkal, valamint az e cikk (7) és (8) bekezdése szerinti véleménnyel és válasszal együtt.

(11)   A kijelölés a bejelentés NANDO rendszerben való közzétételének napját követő naptól hatályos. A közzétett bejelentésnek meg kell határoznia a bejelentett szervezet jogszerű megfelelőségértékelési tevékenységének körét.

(12)   Az érintett megfelelőségértékelő szervezet csak azt követően láthatja el bejelentett szervezetként a tevékenységeit, hogy a kijelölés a (11) bekezdéssel összhangban hatályosult.

(13)   A Bizottság 2017. november 26. belül végrehajtási jogi aktusok útján összeállítja a kódok és a kapcsolódó eszköztípusok jegyzékét, hogy ezáltal meghatározza a bejelentett szervezetek által a kijelölés alapján végezhető tevékenységek körét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően, többek között a 48. cikkben említett koordinációs tevékenységekből származó információk alapján naprakésszé teheti ezt a jegyzéket.

43. cikk

A bejelentett szervezetek azonosító száma és jegyzéke

(1)   A Bizottság minden olyan bejelentett szervezetnek, amelynek esetében a 42. cikk (11) bekezdése alapján a bejelentés hatályosult, azonosító számot ad ki. A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint jelentik be. A 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv alapján bejelentett szervezetek az e rendelet szerinti sikeres kijelölésük esetén megtartják az említett irányelvek alapján részükre kiosztott azonosító számot.

(2)   A Bizottság a NANDO rendszerben nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a részükre kiosztott azonosító számokat és azokat az e rendelet szerinti megfelelőségértékelési tevékenységeket és eszköztípusokat is, amelyek tekintetében e szervezeteket bejelentették. A jegyzéket továbbá az 57. cikkben említett elektronikus rendszerben is hozzáférhetővé teszi. A Bizottság gondoskodik a jegyzék folyamatos frissítéséről.

44. cikk

A bejelentett szervezetek figyelemmel kísérése és a rájuk vonatkozó felülvizsgálat

(1)   A bejelentett szervezeteknek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatniuk kell a bejelentett szervezetekért felelős hatóságot minden olyan releváns változásról, amely befolyásolhatja a VII. mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésüket vagy a kijelölésük tárgyát képező eszközökkel kapcsolatos megfelelőségértékelési tevékenységek végzését illető képességüket.

(2)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak figyelemmel kell kísérnie az adott tagállam területén letelepedett bejelentett szervezeteket, illetve azok leányvállalatait és alvállalkozóit, hogy azok folyamatosan megfeleljenek az e rendeletben foglalt követelményeknek, és teljesítsék az e rendelet szerinti kötelezettségeiket. A bejelentett szervezeteknek a bejelentett szervezetekért felelős hatóság kérésére minden olyan releváns információt és dokumentumot rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyre a hatóságnak, a Bizottságnak és a többi tagállamnak szüksége van ahhoz, hogy meggyőződjön a megfelelésről.

(3)   Ha a Bizottság vagy egy tagállam hatósága kérelmet nyújt be egy másik tagállam területén letelepedett bejelentett szervezethez az adott bejelentett szervezet által végzett megfelelőségértékelés tárgyában, a kérelem másolatát meg kell küldenie az említett másik tagállam bejelentett szervezetekért felelős hatósága részére. Az érintett bejelentett szervezetnek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül válaszolnia kell a kérelemre. A bejelentett szervezet letelepedési helye szerinti tagállam bejelentett szervezetekért felelős hatóságának gondoskodnia kell arról, hogy a bejelentett szervezet elintézze a bármely más tagállam hatóságai vagy a Bizottság által benyújtott kérelmeket, kivéve, ha jogszerű oka van ezzel ellentétesen eljárni; ez utóbbi esetben a kérdés az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport elé utalható.

(4)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságoknak legalább évente egyszer felülvizsgálatot kell végezniük arra vonatkozóan, hogy a területükön letelepedett bejelentett szervezetek, valamint adott esetben azok leányvállalatai és alvállalkozó továbbra is eleget tesznek-e a VII. melléklet szerinti követelményeknek, és teljesítik-e az abban foglalt kötelezettségeiket. E felülvizsgálat keretében az egyes bejelentett szervezeteknél, valamint szükség esetén azok leányvállalatainál és alvállalkozóinál helyszíni auditot kell végezni.

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak a figyelemmel kísérést és az ellenőrzést célzó tevékenységeit egy éves ellenőrzési tervvel összhangban kell végeznie annak érdekében, hogy ténylegesen figyelemmel kísérhesse azt, hogy az adott bejelentett szervezet folyamatosan megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek. A tervnek tartalmaznia kell egy indokolással ellátott ütemtervet, amely meghatározza a bejelentett szervezet, illetve annak leányvállalatai és alvállalkozói ellenőrzésének gyakoriságát. A hatóságnak a felelőssége alá tartozó valamennyi bejelentett szervezet figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére vonatkozóan készített éves tervét be kell nyújtania az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak és a Bizottságnak.

(5)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak a bejelentett szervezetek figyelemmel kísérése keretében megfigyelésen alapuló auditot kell végeznie a bejelentett szervezet – és szükség esetén a leányvállalatok és az alvállalkozók – személyzete körében, mivel e személyzet végzi a minőségirányítási rendszer ellenőrzését a gyártó létesítményeiben.

(6)   A bejelentett szervezetek figyelemmel kísérése során a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak figyelembe kell vennie a piacfelügyeleti rendszerben, a vigilancia-rendszerben és a forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszerben keletkező adatokat, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak tevékenységeihez.

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak módszeresen nyomon kell követnie a panaszokat és az egyéb – többek között a más tagállamoktól származó – olyan információkat, amelyek arra utalhatnak, hogy a bejelentett szervezet a kötelezettségeit nem teljesíti, vagy eltér a közös vagy a legjobb gyakorlattól.

(7)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóság a rendszeres figyelemmel kísérésen és a helyszíni auditokon kívül rövid határidővel bejelentett, előre be nem jelentett vagy célzott ellenőrzést is végezhet, ha ez valamilyen konkrét probléma megoldása vagy a megfelelés ellenőrzése érekében szükséges.

(8)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak a 45. cikkben részletezett módon felül kell vizsgálnia a gyártó műszaki dokumentációjának, és különösen a klinikai értékeléssel kapcsolatos dokumentációjának a bejelentett szervezetek általi értékelését.

(9)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak egyrészt dokumentálnia és rögzítenie kell minden arra vonatkozó ténymegállapítást, hogy a bejelentett szervezet nem felel meg a VII. mellékletben foglalt követelményeknek, másrészt pedig figyelemmel kell kísérnie, hogy a bejelentett szervezet kellő időben végrehajtja-e a korrekciós és megelőző intézkedéseket.

(10)   A bejelentett szervezet bejelentését követően három évvel, majd ezután négyévente a bejelentett szervezet letelepedési helye szerinti tagállam bejelentett szervezetekért felelős hatóságának, valamint a 38. és 39. cikk szerinti eljárás céljából kijelölt közös értékelőcsoportnak teljes felülvizsgálatot kell végeznie annak megállapítása érdekében, hogy a bejelentett szervezet továbbra is eleget tesz-e a VII. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(11)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a (10) bekezdést az abban említett teljes felülvizsgálat gyakoriságának megváltoztatása céljából.

(12)   A tagállamok a Bizottság és az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport számára legalább évente egyszer jelentést tesznek a bejelentett szervezeteikre, valamint adott esetben azok leányvállalataira és alvállalkozóira irányuló figyelemmel kísérési és helyszíni ellenőrzési tevékenységeikről. Ebben a jelentésben részletesen ismertetni kell e tevékenységek – köztük a (7) bekezdés szerinti tevékenységek – eredményét; a jelentést az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak és a Bizottságnak bizalmasan kell kezelnie; a jelentésnek ugyanakkor egy összefoglalót is kell tartalmaznia, amelyet nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A jelentés összefoglalóját fel kell tölteni az 57. cikkben említett elektronikus rendszerbe.

45. cikk

A műszaki dokumentáció és a klinikai értékeléssel kapcsolatos dokumentáció bejelentett szervezetek általi értékelésének felülvizsgálata

(1)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak a bejelentett szervezetek folyamatos figyelemmel kísérése keretében felül kell vizsgálnia kellő számú olyan értékelést, amelyet a bejelentett szervezetek a gyártó műszaki dokumentációja, és különösen a II. melléklet 6.1. pontjának c) és d) pontjában említett klinikai értékeléssel kapcsolatos dokumentációja tekintetében végeztek, mégpedig annak érdekében, hogy ellenőrizze azokat a megállapításokat, amelyeket a bejelentett szervezetek tettek a gyártó által rendelkezésre bocsátott információk alapján. A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak a felülvizsgálatot mind a helyszínen, mind pedig a helyszínen kívül el kell végeznie.

(2)   Az (1) bekezdés szerint felülvizsgálandó dokumentumokból való mintavételt meg kell tervezni, és annak a bejelentett szervezet által tanúsított eszközök típusai és a kapcsolódó kockázat, különösen a magas kockázatú eszközök szempontjából reprezentatívnak kell lennie, továbbá azt megfelelően indokolni és dokumentálni kell egy mintavételi tervben, amelyet, a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport kérésére elérhetővé kell tennie.

(3)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak felül kell vizsgálnia, hogy a bejelentett szervezet megfelelően végezte-e el az értékelést, és ellenőriznie kell az alkalmazott eljárásokat, a kapcsolódó dokumentumokat és a bejelentett szervezet megállapításait. Ennek az ellenőrzésnek ki kell terjednie a gyártónak a bejelentett szervezet általi értékelés alapját képező műszaki dokumentációjára és a klinikai értékeléssel kapcsolatos dokumentációjára. Az ilyen felülvizsgálatokat az egységes előírásokra támaszkodva kell lefolytatni.

(4)   Az említett felülvizsgálatoknak a bejelentett szervezetek 44. cikk (10) bekezdése szerinti teljes felülvizsgálatának és a 47. cikk (3) bekezdése szerinti közös ellenőrzési tevékenységeknek is részét kell képezniük. A felülvizsgálatok során megfelelő szakértelmet kell igénybe venni.

(5)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport a bejelentett szervezetekért felelős hatóság vagy a közös értékelőcsoportok által végzett felülvizsgálatokra és ellenőrzésekre vonatkozó jelentések alapján, a VII. fejezetben meghatározott piacfelügyeleti, vigilancia- és forgalomba hozatal utáni felügyeleti tevékenységekből származó adatok alapján, a műszaki fejlődés folyamatos figyelemmel kísérése alapján, illetve az eszközök biztonságosságával és teljesítőképességével kapcsolatban felmerült aggályok és kérdések alapján ajánlást tehet arra, hogy az e cikken alapuló mintavétel a bejelentett szervezet által értékelt műszaki dokumentáció és klinikai értékeléssel kapcsolatos dokumentáció nagyobb vagy kisebb hányadára vonatkozzon.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el az e cikkben említett műszaki dokumentáció és klinikai értékeléssel kapcsolatos dokumentáció értékelése felülvizsgálatának koordinációja, valamint az arra vonatkozó részletes szabályok és a kapcsolódó dokumentumok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

46. cikk

A kijelöléseket és a bejelentéseket érintő változások

(1)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot a valamely bejelentett szervezet kijelölését érintő lényeges változásokról.

A kijelölés hatályának kiterjesztésére a 39. és a 42. cikkben foglalt eljárásokat kell alkalmazni.

A kijelölést érintő, hatályának kiterjesztésétől eltérő változtatásokra az alábbi bekezdésekben megállapított eljárások alkalmazandók.

(2)   A Bizottság haladéktalanul közzéteszi a módosított bejelentést a NANDO rendszerben. A Bizottság haladéktalanul rögzíti az 57. cikkben említett elektronikus rendszerben a bejelentett szervezet kijelölésére vonatkozó változásokkal kapcsolatos információkat.

(3)   Amennyiben egy bejelentett szervezet a megfelelőségértékelési tevékenységeinek megszüntetése mellett dönt, arról a lehető leghamarabb, tervezett megszüntetés esetén pedig a megszüntetés előtt egy évvel értesítenie kell a bejelentett szervezetekért felelős hatóságot és az érintett gyártókat. A tanúsítványok a bejelentett szervezet tevékenységeinek megszüntetését követő kilenc hónapos átmeneti időszakra érvényesek maradhatnak, amennyiben egy másik bejelentett szervezet írásban megerősíti, hogy vállalja a felelősséget a tanúsítványok tárgyát képező eszközökért. Az új bejelentett szervezetnek az adott időszak végéig el kell végeznie az érintett eszközök teljes értékelését, és csak ezt követően adhat ki új tanúsítványokat azokra vonatkozóan. Amennyiben a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak vissza kell vonnia a kijelölést.

(4)   Amennyiben a bejelentett szervezetekért felelős hatóság megállapítja, hogy egy bejelentett szervezet már nem felel meg a VII. mellékletben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, illetve nem hajtotta végre a szükséges korrekciós intézkedéseket, a hatóságnak fel kell függesztenie vagy korlátoznia kell, illetve részben vagy egészben vissza kell vonnia a kijelölést attól függően, hogy milyen súlyos a követelményeknek való megfelelés hiánya vagy a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása. A felfüggesztés legfeljebb egy évre szólhat, és további egy évre egy alkalommal meghosszabbítható.

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak egy adott kijelölés felfüggesztéséről, korlátozásáról vagy visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)   Amennyiben egy adott bejelentett szervezet kijelölését felfüggesztették, korlátozták, vagy részben vagy egészben visszavonták, erről legkésőbb 10 napon belül tájékoztatnia kell az érintett gyártókat.

(6)   A kijelölés korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása esetén a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak megfelelő lépéseket kell tennie az érintett bejelentett szervezet dokumentumainak megőrzésére, és azokat kérésre a többi tagállam bejelentett szervezetekért felelős hatóságai és a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátania.

(7)   A kijelölés korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása esetén a bejelentett szervezetekért felelős hatóságnak:

a)

értékelnie kell, hogy ez milyen hatással jár a bejelentett szervezet által kiadott tanúsítványokra nézve,

b)

a kijelölést érintő változások bejelentésétől számított három hónapon belül jelentést kell benyújtania megállapításairól a Bizottságnak és a többi tagállamnak,

c)

a piacon forgalmazott eszközök biztonságosságának garantálása érdekében utasítania kell a bejelentett szervezetet, hogy a hatóság által meghatározott ésszerű határidőn belül függesszen fel vagy vonjon vissza minden jogellenesen kiállított tanúsítványt,

d)

rögzítenie kell az 57. cikkben említett elektronikus rendszerben az olyan tanúsítványokkal kapcsolatos információkat, amelyeknek a felfüggesztéséről vagy a visszavonásáról rendelkezett,

e)

az 57. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül értesítenie kell a gyártó letelepedési helye szerinti tagállam orvostechnikai eszközökért felelős hatóságát azokról a tanúsítványokról, amelyeknek a felfüggesztéséről vagy a visszavonásáról rendelkezett. Az említett illetékes hatóságnak meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, amennyiben ez a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségét vagy biztonságát fenyegető potenciális kockázatok elkerülése érdekében szükséges.

(8)   A jogellenesen kiadott tanúsítványok kivételével, a kijelölés felfüggesztése vagy korlátozása esetén a tanúsítványok az alábbi feltételek teljesülése esetén érvényesek maradnak:

a)

a felfüggesztést vagy korlátozást követő egy hónapon belül a bejelentett szervezetekért felelős hatóság megerősítette, hogy a felfüggesztés vagy korlátozás által érintett tanúsítványok tekintetében nem áll fenn biztonsági probléma; és a bejelentett szervezetekért felelős hatóság felvázolta a felfüggesztés vagy a korlátozás feloldása érdekében szükségesnek vélt intézkedéseket és azok ütemezését, vagy

b)

a bejelentett szervezetekért felelős hatóság megerősítette, hogy a felfüggesztés vagy korlátozás időtartama alatt nem adnak ki, nem módosítanak vagy nem adnak ki újra a felfüggesztés szempontjából releváns tanúsítványt, és megállapítja, hogy a bejelentett szervezet a felfüggesztés vagy a korlátozás időtartama alatt képes-e folytatni a már kiadott, hatályos tanúsítványok figyelemmel kísérését és azokért a jövőben is felelősséget vállalni. Amennyiben a bejelentett szervezetekért felelős hatóság megállapítja, hogy a bejelentett szervezet már nem képes ellátni a kiadott tanúsítványok támogatását, a gyártónak a felfüggesztést vagy a korlátozást követő három hónapon belül írásbeli megerősítést kell benyújtania a tanúsítvány tárgyát képező eszköz gyártójának székhelye szerinti tagállam orvostechnikai eszközökért felelős, illetékes hatóságához arra vonatkozóan, hogy egy másik megfelelő bejelentett szervezet a felfüggesztés vagy a korlátozás időtartama alatt átmenetileg ellátja a bejelentett szervezet figyelemmel kísérési feladatait, és felelősséget vállal a tanúsítványokért.

(9)   A jogellenesen kiadott tanúsítványok kivételével, a kijelölés visszavonása esetén a tanúsítványok az alábbi feltételek teljesülése esetén kilenc hónapig érvényben maradnak:

a)

amennyiben a tanúsítvány tárgyát képező eszköz gyártójának székhelye szerinti tagállam orvostechnikai eszközökért felelős hatósága megerősítette, hogy a szóban forgó eszközökkel kapcsolatban nem áll fenn biztonsági probléma; valamint

b)

egy másik bejelentett szervezet írásban megerősítette, hogy átvállalja a közvetlen felelősséget ezekért az orvostechnikai eszközökért, és a kijelölés visszavonásától számított tizenkét hónapon belül elvégzi az értékelésüket.

Az első albekezdésben említett körülmények között a tanúsítvány tárgyát képező eszköz gyártójának székhelye szerinti tagállam orvostechnikai eszközökért felelős illetékes hatósága további három hónapos időszakokkal – amelyek együttesen nem haladhatják meg a tizenkét hónapot – meghosszabbíthatja a tanúsítványok ideiglenes érvényességét.

A hatóság vagy a kijelölés megváltozása által érintett bejelentett szervezet feladatait átvállaló bejelentett szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, a tagállamokat és a többi bejelentett szervezetet a feladatokkal kapcsolatos változásról.

47. cikk

A bejelentett szervezetek alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság – az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal együtt – megvizsgál minden olyan esetet, amely során aggály merült fel azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet – vagy annak egy vagy több leányvállalata vagy alvállalkozója – folyamatosan eleget tesz-e a VII. mellékletben szereplő követelményeknek, illetve a rá vonatkozó kötelezettségeknek. Emellett gondoskodik arról, hogy a bejelentett szervezetekért felelős érintett hatóság erről tájékoztatást kapjon, és lehetősége legyen kivizsgálni ezeket az aggályokat.

(2)   A bejelentő tagállamnak – kérésre – a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania minden információt az érintett bejelentett szervezet kijelöléséről.

(3)   A Bizottság – az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal együtt – adott esetben kezdeményezheti a 39. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti értékelési folyamatot, mégpedig a bejelentett szervezetekért felelős hatóság kérésére, vagy pedig ha ésszerű aggály merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet vagy annak leányvállalata vagy alvállalkozója folyamatosan megfelel-e a VII. mellékletben foglalt követelményeknek, és a bejelentett szervezetekért felelős hatóság által végzett vizsgálat révén nem sikerült kimerítő módon kezelni ezeket az aggályokat. Ezen értékelés eredményeit és a vonatkozó jelentéstételt illetően a 39. cikkben foglalt elvek az irányadók. Adott esetben, a probléma súlyosságától függően a Bizottság – az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal együtt – kérheti, hogy a bejelentett szervezetekért felelős hatóság tegye lehetővé a 40. cikk alapján összeállított jegyzéken szereplő legfeljebb két szakértő részvételét a 44. cikk szerinti figyelemmel kísérési és ellenőrzési tevékenység részét képező, és a 44. cikk (4) bekezdésében említett éves ellenőrzési tervben vázolt helyszíni ellenőrzésben.

(4)   Amennyiben a Bizottság megbizonyosodik arról, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a kijelöléshez szükséges követelményeknek, erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felkéri azt a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, így szükség esetén akár a kijelölés felfüggesztésére, korlátozására vagy visszavonására.

Amennyiben a tagállam nem hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján felfüggesztheti vagy korlátozhatja a bejelentett tevékenységeket vagy visszavonhatja a kijelölést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a döntéséről, továbbá naprakésszé teszi a NANDO rendszert és az 57. cikkben említett elektronikus rendszert

(5)   A Bizottság gondoskodik a vizsgálatai során szerzett bizalmas adatok megfelelő kezeléséről.

48. cikk

A bejelentett szervezetekért felelős hatóságok közötti szakértői értékelés és tapasztalatcsere

(1)   A Bizottság gondoskodik a bejelentett szervezetekért felelős hatóságok közötti tapasztalatcsere megszervezéséről és az adminisztratív eljárások koordinációjáról. A tapasztalatcsere többek között a következőkre terjed ki:

a)

a bejelentett szervezetekért felelős hatóságok tevékenységeinek terén bevált gyakorlatokat ismertető dokumentumok kidolgozása;

b)

az e rendelet végrehajtását elősegítő, iránymutatással szolgáló dokumentumok kidolgozása a bejelentett szervezetek számára;

c)

a 40. cikkben említett szakértők képzése és minősítése;

d)

a bejelentett szervezetek kijelölésének és bejelentésének változásában, a tanúsítványok visszavonásában és a bejelentett szervezetek közötti adattovábbításban jelentkező trendek figyelemmel kísérése;

e)

a 42. cikk (13) bekezdésében említett tevékenységi kódok alkalmazásának és alkalmazhatóságának figyelemmel kísérése;

f)

a hatóságok és a Bizottság közötti szakértői értékelések mechanizmusának kidolgozása;

g)

azoknak a kommunikációs módszereknek a kidolgozása, amelyek révén a nyilvánosságot tájékoztatni lehet azokról a figyelemmel kísérési és felügyeleti tevékenységekről, amelyeket a hatóságok és a Bizottság végeznek a bejelentett szervezetek vonatkozásában.

(2)   A bejelentett szervezetekért felelős hatóságoknak az e cikk (1) bekezdése értelmében kidolgozott mechanizmuson keresztül háromévente szakértői értékelésben kell részt venniük. Az ilyen értékeléseket szokásosan a 39. cikkben ismertetett közös helyszíni ellenőrzésekkel párhuzamosan kell elvégezni. Alternatívaként a hatóság dönthet úgy, hogy az ilyen értékelésekre a 44. cikkben említett figyelemmel kísérési tevékenységeinek részeként kerüljön sor.

(3)   A Bizottság részt vesz a szakértői értékelési mechanizmus megszervezésében és támogatást nyújt azok lebonyolításához.

(4)   A Bizottság éves összefoglaló jelentést készít a szakértői értékelési tevékenységekről, amelyet nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett szakértői értékelési mechanizmusra, valamint képzésre és minősítésre vonatkozó részletes szabályok és kapcsolódó dokumentumok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

49. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bejelentett szervezetek koordinációs csoportja formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre és működjön a bejelentett szervezetek között az orvostechnikai eszközök terén, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket is beleértve. Ennek a csoportnak rendszeresen, de legalább évente kell üléseznie.

Az e rendelet alapján bejelentett szervezeteknek részt kell venniük e csoport munkájában.

A Bizottság meghatározhatja a bejelentett szervezetek koordinációs csoportjának speciális működési szabályait.

50. cikk

A standard díjak jegyzéke

A bejelentett szervezetek kötelesek összeállítani és nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a megfelelőségértékelési tevékenységeikre vonatkozó standard díjak jegyzékét.

V. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁS ÉS MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

1. SZAKASZ

Osztályozás

51. cikk

Az orvostechnikai eszközök osztályozása

(1)   Az eszközöket a rendeltetésük és a velük összefüggő kockázatok szerint az I., IIa., IIb. és III. osztályba kell sorolni. Az osztályba sorolást a VIII. mellékletnek megfelelően kell elvégezni.

(2)   A gyártó és az adott bejelentett szervezet között a VIII. melléklet alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitát döntésre annak a tagállamnak az orvostechnikai eszközökért felelős hatósága elé kell utalni, amelyben a gyártó bejegyzett székhelye van. Abban az esetben, ha a gyártónak nincs az Unióban bejegyzett székhelye, és még nem jelölt ki meghatalmazott képviselőt, az ügyet annak a tagállamnak a felelős hatósága elé kell utalni, ahol a IX melléklet 2.2. pontja második bekezdése b) alpontjának utolsó francia bekezdésében említett meghatalmazott képviselő bejegyzett székhelye van. Amennyiben az érintett bejelentett szervezet letelepedési helye a gyártó letelepedési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, az illetékes hatóságnak azt követően kell döntenie az ügyben, hogy konzultált a bejelentett szervezetet kijelölő tagállam illetékes hatóságával.

A gyártó bejegyzett székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága köteles értesíteni döntéséről az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportot és a Bizottságot. A döntésről szóló határozatot kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

(3)   Valamely tagállam kérésére a Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktusok útján határoz a következőkről:

a)

a VIII. melléklet alkalmazása egy adott eszköz, eszközkategória vagy eszközcsoport tekintetében, az ilyen eszközök osztályának meghatározása céljából;

b)

a VIII. melléklettől eltérve egy eszköz, eszközkategória vagy eszközcsoport más osztályba sorolása új tudományos eredményekkel alátámasztott közegészségügyi okok miatt, vagy a vigilancia- és piacfelügyeleti tevékenységek során szerzett bármely információ alapján.

(4)   A Bizottság ezen túlmenően – a saját kezdeményezésére, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett kérdésekről.

(5)   A VIII. melléklet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve a releváns tudományos bizottságok vonatkozó tudományos szakvéleményeit, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az eltérő értelmezéssel és gyakorlati alkalmazással kapcsolatos kérdések megoldásához szükséges mértékben.

(6)   Az e cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. SZAKASZ

Megfelelőségértékelés

52. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

(1)   Az eszköz forgalomba hozatalát megelőzően a gyártónak el kell végeztetnie az adott eszköz megfelelőségértékelését a IX–XI. mellékletben megállapított alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban.

(2)   A forgalomba nem hozott eszközök használatbavételét megelőzően a gyártónak el kell végeztetnie az eszköz megfelelőségértékelését a IX–XI. mellékletben megállapított alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban.

(3)   A III. osztályba sorolt, a rendelésre készült eszközöktől és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök gyártói esetében el kell végezni a IX. mellékletben megállapított megfelelőségértékelést. Ennek alternatívájaként a gyártó dönthet úgy, hogy a X. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelést végezteti el a XI. mellékletben meghatározott megfelelőségértékeléssel kombinálva.

(4)   A IIb. osztályba sorolt, a rendelésre készült eszközöktől és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök gyártói esetében a IX. melléklet I. és III. fejezete szerinti megfelelőségértékelést kell elvégezni, és emellett minden generikus eszközcsoport tekintetében legalább egy reprezentatív eszköz műszaki dokumentációját is értékelni kell az említett melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.

Ugyanakkor a IIb. osztályba sorolt beültethető eszközök esetében – a varróanyagok, kapcsok, fogászati tömőanyagok, fogszabályzók, fogászati koronák, csavarok, ékek, lemezek, huzalok, peckek, csipeszek és kötőelemek kivételével – a IX. melléklet 4. pontjában meghatározott műszakidokumentáció-értékelés minden eszköz tekintetében alkalmazandó.

Ennek alternatívájaként a gyártó dönthet úgy, hogy a X. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelést végezteti el a XI. mellékletben meghatározott megfelelőségértékeléssel kombinálva.

(5)   Amennyiben az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésében felsorolt, mentesített eszközökben alkalmazott technológiákhoz hasonló, a IIb. osztályba sorolt egyéb beültethető eszközökben alkalmazott bevált technológiákra tekintettel indokolt, illetve ha a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében vagy más közegészségügyi okokból indokolt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett felsorolás oly módon történő módosítása céljából, hogy azt a IIb. osztályba sorolt beültethető eszközök egyéb típusaival egészíti ki vagy bizonyos eszközöket töröl onnan.

(6)   A IIa. osztályba sorolt, a rendelésre készült eszközöktől és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök gyártói esetében a IX. melléklet I. és III. fejezete szerinti megfelelőségértékelést kell elvégezni, és emellett minden eszközkategória tekintetében legalább egy reprezentatív eszköz műszaki dokumentációját is értékelni kell az említett melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.

Ennek alternatívájaként a gyártó dönthet úgy, hogy a II. és a III. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt készíti el, és emellett elvégezteti a XI. melléklet 10. vagy 18. pontjában meghatározott megfelelőségértékelést. Minden eszközkategória tekintetében legalább egy reprezentatív eszköz műszaki dokumentációját értékelni kell.

(7)   Az I. osztályba sorolt, a rendelésre készült eszközöktől és a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök gyártóinak a termékeik megfelelőségét oly módon kell igazolniuk, hogy a II. és a III. mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció elkészítését követően kiállítják a 19. cikkben említett EU-megfelelőségi nyilatkozatot. Ha ezeket az eszközöket steril állapotban hozzák forgalomba, mérési funkcióval rendelkeznek vagy újrahasználható sebészeti eszközök, a gyártónak a IX. melléklet I. és III. fejezetében, vagy a XI. melléklet A. részében meghatározott eljárásokat kell alkalmaznia. A bejelentett szervezet azonban csak az alábbiak tekintetében vonható be ezekbe az eljárásokba:

a)

steril állapotban forgalomba hozott eszközök esetében a steril állapot kialakításának és fenntartásának szempontjai;

b)

mérési funkcióval rendelkező eszközök esetében az eszközök metrológiai követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó szempontok;

c)

újrahasználható sebészeti eszközök esetében az eszköz újrahasználatával kapcsolatos szempontok, különösen a tisztítás, a fertőtlenítés, a sterilizálás, a karbantartás és a működés tesztelése, valamint a kapcsolódó használati utasítások.

(8)   A rendelésre készült eszközök gyártóinak a XIII. mellékletben meghatározott eljárást kell követniük és az ilyen eszközök forgalomba hozatalát megelőzően el kell készíteniük az említett melléklet 1. pontjában meghatározott nyilatkozatot.

A III. osztályba sorolt, rendelésre készült beültethető eszközök gyártóinak az első albekezdés értelmében alkalmazandó eljárás mellett a IX. melléklet I. fejezete szerinti megfelelőségértékelést is el kell végeztetniük. Ennek alternatívájaként a gyártó dönthet úgy, hogy a XI. melléklet A. részében meghatározott megfelelőségértékelést alkalmazza.

(9)   Az 1. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében említett eszközök esetében az e cikk (3), (4), (6) vagy (7) bekezdése értelmében alkalmazandó eljárások mellett a IX. melléklet 5.2. pontjában, illetve a X. melléklet 6. pontjában meghatározott eljárást is alkalmazni kell.

(10)   Azon eszközök esetében, amelyek az 1. cikk (6) bekezdésének f) vagy g) pontja vagy (10) bekezdésének első albekezdése alapján tartoznak e rendelet hatálya alá, az e cikk (3), (4), (6) vagy (7) bekezdése értelmében alkalmazandó eljárások mellett a IX. melléklet 5.3. pontjában, illetve a X. melléklet 6. pontjában meghatározott eljárást is alkalmazni kell.

(11)   Azon eszközök esetében, amelyek olyan anyagokból vagy anyagok kombinációjából állnak, amelyeket valamely testnyíláson keresztül kell az emberi testbe juttatni vagy a bőrön kell alkalmazni, és amelyek az emberi testben felszívódnak vagy helyileg eloszlanak, a (3), (4), (6) vagy (7) bekezdés értelmében alkalmazandó eljárások mellett a IX. melléklet 5.4. pontjában, illetve a X. melléklet 6. pontjában meghatározott eljárást is alkalmazni kell.

(12)   A bejelentett szervezet letelepedési helye szerinti tagállam előírhatja, hogy az (1)–(7) és a (9)–(11) bekezdésben említett eljárásokhoz kapcsolódó bizonyos dokumentumoknak vagy valamennyi dokumentumnak – ideértve a műszaki dokumentációt, az audit-, értékelő és vizsgálati jelentéseket is – rendelkezésre kell állniuk az Uniónak az adott tagállam által meghatározott valamely hivatalos nyelvén/nyelvein. Ilyen követelmény hiányában az említett dokumentumoknak a bejelentett szervezet által elfogadott bármely hivatalos uniós nyelven kell rendelkezésre állniuk.

(13)   A klinikai vizsgálatra szánt eszközökre a 62-81. cikkben meghatározott követelmények alkalmazandók.

(14)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat és eljárási szempontokat határozhat meg a megfelelőségértékelési eljárások bejelentett szervezetek általi harmonizált alkalmazásának biztosítása céljából a következők tekintetében:

a)

a műszaki dokumentáció értékelésének gyakorisága és a hozzá kapcsolódó reprezentatív mintavétel alapja a IIa. és IIb. osztályba sorolt eszközök esetében a IX. melléklet 2.3. pontjának harmadik bekezdésében és a 3.5. pontjában meghatározottak szerint, valamint a IIa. osztályba sorolt eszközök esetében a XI. melléklet 10.2. pontjában meghatározottak szerint;

b)

a bejelentett szervezetek által a IX. melléklet 3.4. pontja szerint végzendő, be nem jelentett helyszíni auditok és mintaellenőrzések minimális gyakorisága, figyelembe véve az eszköz kockázati osztályát és típusát;

c)

a bejelentett szervezetek által a IX. melléklet 3.4. és 4.3. pontja, a X. melléklet 3. pontja és a XI. melléklet 15. pontja szerint a mintaellenőrzések, a műszakidokumentáció-értékelés és a típusvizsgálat keretében elvégzendő fizikai, laboratóriumi és egyéb vizsgálatok.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

53. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségértékelési eljárásokba történő bevonása

(1)   Amennyiben a megfelelőségértékelési eljárás bejelentett szervezet bevonását írja elő, a gyártó a saját választása szerinti bejelentett szervezethez fordulhat, feltéve hogy a választott bejelentett szervezet rendelkezik az érintett eszköztípusokra vonatkozó megfelelőségértékelési tevékenységekre szóló kijelöléssel. A gyártó nem nyújthatja be egyidejűleg egy másik bejelentett szervezethez is az ugyanazon megfelelőségértékelési eljárás iránti kérelmét.

(2)   Az érintett bejelentett szervezetnek az 57. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet arról, ha a gyártó azt megelőzően visszavonja kérelmét, hogy a bejelentett szervezet döntést hozna a megfelelőségértékeléssel kapcsolatban.

(3)   Amikor egy gyártó az (1) bekezdés értelmében egy bejelentett szervezethez fordul, nyilatkoznia kell arról, hogy visszavont-e már egy másik bejelentett szervezetnél benyújtott kérelmet azt megelőzően, hogy az döntést hozott volna, illetve tájékoztatást kell nyújtania az ugyanazon megfelelőségértékelés iránt korábban benyújtott olyan esetleges kérelmekről, amelyet egy másik bejelentett szervezet elutasított.

(4)   A bejelentett szervezet a gyártótól bármely olyan információt vagy adatot bekérhet, amely szükséges a választott megfelelőségértékelési eljárás megfelelő elvégzéséhez.

(5)   A bejelentett szervezeteknek és személyzetüknek a megfelelőségértékelési tevékenységeket a legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és az adott területen elvárható műszaki és tudományos felkészültséggel kell elvégezniük, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az említett tevékenységek eredményeiben érdekelt személyek vagy csoportok részéről történő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná ítélőképességüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

54. cikk

A III. és a IIb. osztályba sorolt egyes eszközök klinikai értékelése esetén alkalmazandó konzultációs eljárás

(1)   A bejelentett szervezetnek klinikai értékelés esetén az 52. cikk értelmében alkalmazandó eljárás(ok) mellett a IX. melléklet 5.1. pontjában meghatározott, illetve a X. melléklet 6. pontjában említett konzultációs eljárást is követnie kell a következő eszközök megfelelőségértékelése során:

a)

a III. osztályba sorolt beültethető eszközök, és

b)

a VIII. melléklet 6.4. pontjában említettek (12. szabály) szerinti, gyógyszerek testbe juttatására és/vagy testből való eltávolítására szolgáló, a IIb. osztályba sorolt aktív eszközök.

(2)   Az (1) bekezdésben említett eljárást nem kötelező alkalmazni az ott említett eszközökre az alábbi esetekben:

a)

az e rendelet alapján kiállított tanúsítványok megújítása esetén;

b)

ha az eszközt a gyártó valamely általa forgalmazott, azonos rendeltetésű eszköz módosításával alakította ki, feltéve hogy a gyártó a bejelentett szervezet számára kielégítő módon igazolta, hogy a módosítások nem befolyásolják hátrányosan az eszköz kockázat–előny arányát; vagy

c)

ha az eszköztípus vagy -kategória klinikai értékelésére vonatkozó elvek tekintetében rendelkezésre áll a 9. cikkben említett egységes előírás, és a bejelentett szervezet megerősíti, hogy az eszköznek a gyártó általi klinikai értékelése megfelel az adott típusú eszközök klinikai értékelésére vonatkozó egységes előírásnak.

(3)   A bejelentett szervezetnek az 57. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat, a bejelentett szervezetekért felelős hatóságot és a Bizottságot arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett eljárás alkalmazandó-e. Az értesítéshez mellékelni kell a klinikai értékelés ellenőrzéséről szóló jelentést.

(4)   A Bizottság évente elkészíti azon eszközök áttekintését, amelyek esetében lefolytatták a IX. melléklet 5.1. pontjában meghatározott és a X. melléklet 6. pontjában említett eljárást. Az éves áttekintésnek tartalmaznia kell az e cikk (3) bekezdése és a IX. melléklet 5.1. pontjának e) alpontja szerint küldött értesítéseket, valamint azokat az eseteket, amelyekben a bejelentett szervezet nem követte a szakértői bizottság tanácsát. A Bizottság benyújtja ezt az áttekintést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak.

(5)   A Bizottság 2025. május 27-ig jelentést készít e cikk alkalmazásáról, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben figyelembe kell venni az éves áttekintéseket és az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport minden rendelkezésre álló, releváns ajánlását. A Bizottság e jelentés alapján adott esetben javaslatot tesz e rendelet módosítására.

55. cikk

A III. és a IIb. osztályba sorolt egyes eszközök megfelelőségértékelési eljárásainak ellenőrző mechanizmusa

(1)   A bejelentett szervezetnek értesítenie kell az illetékes hatóságokat az olyan eszközökre vonatkozóan kiadott tanúsítványokról, amelyeken az 54. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségértékelést végezték el. Ezt az értesítést az 57. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül kell megküldeni, és annak tartalmaznia kell a biztonságosságnak és a klinikai teljesítőképességnek a 32. cikk szerinti összefoglalóját, a bejelentett szervezet által készített értékelési jelentést, az I. melléklet 23.4. pontjában említett használati útmutatót, valamint adott esetben a IX. melléklet 5.1. pontjában, illetve a X. melléklet 6. pontjában említett, a szakértői bizottságok által készített tudományos szakvéleményt. A bejelentett szervezet és a szakértői bizottságok közötti véleménykülönbség esetén az értesítésnek teljeskörű indokolást is tartalmaznia kell.

(2)   Az illetékes hatóság, illetve adott esetben a Bizottság ésszerű indokok alapján további eljárásokat alkalmazhat a 44., 45., 46., 47. vagy 94. cikkel összhangban, valamint szükség esetén a 95. és a 97. cikk szerinti megfelelő intézkedést is hozhat.

(3)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport és – adott esetben – a Bizottság ésszerű indokok alapján tudományos szakvéleményt kérhet a szakértői bizottságoktól bármely eszköz biztonságosságával és teljesítőképességével kapcsolatban.

56. cikk

Megfelelőségi tanúsítványok

(1)   A bejelentett szervezetek által a IX., a X. és a XI, melléklet szerint kiadott tanúsítványokat az Unió azon hivatalos nyelvén kell kiadni, amelyet a bejelentett szervezet letelepedési helye szerinti tagállam meghatároz vagy – ilyen hiányában – amelyet a bejelentett szervezet elfogad. A tanúsítványok minimális tartalmának meg kell felelnie a XII. mellékletben meghatározottaknak.

(2)   A tanúsítványok érvényességének a bennük feltüntetett időszakra kell szólnia, amely nem haladhatja meg az öt évet. A gyártó kérelmére a tanúsítvány érvényessége további, egyenként öt évet meg nem haladó időszakokra meghosszabbítható az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban elvégzett felülvizsgálat alapján. A tanúsítvány bármely kiegészítése addig maradhat érvényben, amíg az általa kiegészített tanúsítvány érvényes.

(3)   A bejelentett szervezeteknek lehetőségük van arra, hogy egy eszköz rendeltetését illetően a betegek bizonyos csoportjai tekintetében korlátozásokat vezessenek be, illetve megkövetelhetik a gyártóktól, hogy végezzenek a XIV. melléklet B. része szerinti, forgalomba hozatal utáni eszközspecifikus klinikai nyomon követési vizsgálatokat.

(4)   Amennyiben egy bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó már nem tesz eleget e rendelet követelményeinek, az arányosság elvét figyelembe véve fel kell függesztenie vagy vissza kell vonnia a kiadott tanúsítványt, vagy korlátozásokat kell bevezetnie arra, kivéve, ha a gyártó a bejelentett szervezet által meghatározott megfelelő határidőn belül megfelelő korrekciós intézkedéssel biztosítja az említett követelményeknek való megfelelést. A bejelentett szervezetnek meg kell indokolnia a döntését.

(5)   A bejelentett szervezetnek be kell vinnie az 57. cikkben említett elektronikus rendszerbe mind a kiadott tanúsítványokra vonatkozó információkat, beleértve azok módosításait és kiegészítéseit is, mind pedig a felfüggesztett, visszaállított, visszavont vagy elutasított tanúsítványokra vonatkozó információkat, továbbá a tanúsítványokra megszabott korlátozásokra vonatkozó információkat is. Ezeket az információkat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tanúsítványok XII. mellékletben meghatározott minimális tartalmának a műszaki fejlődésre tekintettel való módosítása céljából.

57. cikk

A bejelentett szervezetekkel és a megfelelőségi tanúsítványokkal kapcsolatos információk elektronikus rendszere

(1)   A Bizottság – az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – elektronikus rendszert hoz létre és tart fenn a következő információk összegyűjtésére és kezelésére:

a)

a leányvállalatoknak a 37. cikk (3) bekezdésében említett jegyzéke;

b)

a szakértőknek a 40. cikk (2) bekezdésében említett jegyzéke;

c)

a 42. cikk (10) bekezdésében említett értesítésekkel és a 46. cikk (2) bekezdésében említett módosított értesítésekkel kapcsolatos információk;

d)

a bejelentett szervezeteknek a 43. cikk (2) bekezdésében említett jegyzéke;

e)

a 44. cikk (12) bekezdésében említett jelentés összefoglalója;

f)

a megfelelőségértékelésekre és a tanúsítványokra vonatkozó, az 54. cikk (3) bekezdésében és az 55. cikk (1) bekezdésében említett értesítések;

g)

a tanúsítványok iránti kérelmeknek az 53. cikk (2) bekezdésében, illetve a VII. melléklet 4.3. pontjában említett visszavonása, illetve elutasítása;

h)

a tanúsítványokkal kapcsolatban az 56. cikk (5) bekezdésében említett információk;

i)

a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó, a 32. cikkben említett összefoglaló.

(2)   Az elektronikus rendszerben összegyűjtött és kezelt információkat hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, adott esetben a bejelentett szervezetek, valamint – ha erről e rendelet vagy az (EU) 2017/746 rendelet rendelkezik – a nyilvánosság számára.

58. cikk

A bejelentett szervezet önkéntes megváltoztatása

(1)   Amennyiben egy gyártó felmondja a szerződését egy bejelentett szervezettel, és egy másik bejelentett szervezettel köt szerződést ugyanazon eszköz megfelelőségértékelése tekintetében, meg kell határozni a bejelentett szervezet megváltoztatásának részletes szabályait egy, a gyártó, az új bejelentett szervezet és – lehetőség szerint – az előző bejelentett szervezet közötti megállapodásban. Ebben a megállapodásban ki kell térni legalább az alábbi szempontokra:

a)

az a nap, amikor az előző bejelentett szervezet által kiadott tanúsítványok érvényessége megszűnik;

b)

az a nap, amellyel bezárólag az előző bejelentett szervezet azonosító számát fel lehet tüntetni a gyártó által rendelkezésre bocsátott információkban, ideértve bármilyen promóciós anyagot is;

c)

a dokumentumok átadása, ideértve a titoktartási szempontokat és a tulajdonjogokat is;

d)

az a nap, amelytől kezdődően az előző bejelentett szervezet megfelelőségértékelési feladatai az új bejelentett szervezetet terhelik;

e)

az az utolsó sorozatszám vagy tételszám, amelynek tekintetében a felelősség még az előző bejelentett szervezetet terheli.

(2)   Az előző bejelentett szervezetnek vissza kell vonnia az érintett eszközökre általa kiadott tanúsítványokat azon a napon, amikor azok érvényessége megszűnik.

59. cikk

A megfelelőségértékelési eljárásoktól való eltérés

(1)   Az 52. cikktől eltérve, kellően indokolt kérelem alapján bármely illetékes hatóság engedélyezheti az érintett tagállam területén egy olyan meghatározott eszköz forgalomba hozatalát vagy használatbavételét, amelyre vonatkozóan az említett cikkben szereplő eljárásokat nem folytatták le, azonban az eszköz használata a közegészség védelme és a betegek biztonsága vagy egészsége érdekében áll.

(2)   A tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot valamely eszköz forgalomba hozatalának vagy használatbavételének az (1) bekezdés szerinti engedélyezéséről, amennyiben az engedélyt nem egyetlen beteg által történő használatra adták ki.

(3)   Az e cikk (2) bekezdése szerinti értesítést követően a Bizottság közegészségügyi szempontokkal vagy a betegek biztonságával vagy egészségével kapcsolatos kivételes esetekben végrehajtási jogi aktusok útján egy korlátozott időszakra kiterjesztheti az Unió egész területére egy olyan engedély érvényességét, amelyet valamely tagállam az e cikk (1) bekezdésének megfelelően adott ki, és megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint az eszköz forgalomba hozható vagy használatba vehető. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság a 114. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el, ha az emberek egészségével és biztonságával összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

60. cikk

Szabadforgalmi igazolás

(1)   Export céljából és a gyártó vagy egy meghatalmazott képviselő kérelmére az a tagállam, amelyben a gyártó vagy a meghatalmazott képviselő bejegyzett székhelye található, szabadforgalmi igazolást bocsát ki annak igazolására, hogy a gyártó vagy adott esetben a meghatalmazott képviselő bejegyzett székhellyel rendelkezik a tagállam területén, és hogy az adott, e rendeletnek megfelelően CE-jelöléssel ellátott eszköz értékesíthető az Unióban. A szabadforgalmi igazolásnak tartalmaznia kell a 29. cikk értelmében az UDI-adatbázisba feltöltött alapvető eszközazonosítót (alapvető UDI-DI). Amennyiben egy bejelentett szervezet az 56. cikk alapján tanúsítványt állított ki, a szabadforgalmi igazolásban a XII. melléklet II. fejezete 3. pontjának megfelelően szerepelnie kell a bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány egyedi azonosító számának.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján mintát határozhat meg a szabadforgalmi igazolásokra vonatkozóan, figyelembe véve a szabadforgalmi igazolások használatára vonatkozó nemzetközi gyakorlatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

KLINIKAI ÉRTÉKELÉS ÉS KLINIKAI VIZSGÁLATOK

61. cikk

Klinikai értékelés

(1)   Kellő klinikai bizonyítékként szolgáló klinikai adatok alapján – ideértve adott esetben a III. mellékletben meghatározott releváns adatokat is – kell ellenőrizni azt, hogy rendeltetésszerű használat esetén az eszköz megfelel-e az I. mellékletben említett, a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó releváns általános követelményeknek, továbbá ugyanígy kell értékelni a nemkívánatos mellékhatásokat és az I. melléklet 1., illetve 8. pontjában említett előny-kockázat arány elfogadhatóságát.

A gyártónak meg kell határoznia és indokolnia kell a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó releváns általános követelményeknek való megfelelőség igazolásához szükséges klinikai bizonyíték szintjét. A klinikai bizonyíték e szintjének az eszköz jellemzőit és rendeltetését figyelembe véve megfelelőnek kell lennie.

E célból a gyártóknak e cikkel és a XIV. melléket A. részével összhangban meg kell tervezniük, el kell végezniük és dokumentálniuk kell az eszköz klinikai értékelését.

(2)   A III. osztályba sorolt minden eszköz esetében, valamint az 54. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a IIb. osztályba sorolt eszközök esetében a gyártó a klinikai értékelést és/vagy vizsgálatot megelőzően konzultálhat a 106. cikkben említett szakértői bizottsággal annak érdekében, hogy ellenőrizzék a gyártó tervezett klinikai fejlesztési stratégiáját és a klinikai vizsgálatra vonatkozó javaslatokat. A gyártónak kellően figyelembe kell vennie a szakértői bizottság véleményét. Az e cikk (12) bekezdésében említett klinikai értékelési jelentésben dokumentálni kell, hogy a gyártó miként vette figyelembe a szakértői bizottság véleményét.

Jövőbeli megfelelőségértékelési eljárások tekintetében a gyártó nem hivatkozhat semmilyen jogra a szakértői bizottság által kifejezett véleményekkel kapcsolatban.

(3)   A klinikai értékelést meghatározott és módszertani szempontból megalapozott eljárás keretében kell elvégezni, amelynek az alábbiakon kell alapulnia:

a)

az eszköz biztonságosságára, teljesítőképességére, tervezési jellemzőire és rendeltetésére vonatkozó, aktuálisan rendelkezésre álló releváns tudományos szakirodalom kritikai értékelése, amelynek során teljesülniük kell a következő feltételeknek:

bizonyítást nyer, hogy az eszköz, amelynek rendeltetése klinikai értékelés tárgyát képezi, a XIV. melléklet 3. pontjának megfelelően egyenértékű azzal az eszközzel, amelyre az adatok vonatkoznak, valamint

az adatok megfelelően bizonyítják a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek való megfelelést;

b)

az összes rendelkezésre álló klinikai vizsgálat eredményének kritikai értékelése, megfelelően figyelembe véve azt, hogy a vizsgálatokat a 62–80. cikk, a 81. cikk alapján elfogadott bármely jogi aktus és a XV. melléklet szerint végezték-e; és

c)

az adott célra aktuálisan rendelkezésre álló alternatív kezelési lehetőségek mérlegelése, amennyiben vannak ilyenek.

(4)   A beültethető eszközök és a III. osztályba sorolt eszközök esetében klinikai vizsgálatokat kell végezni, kivéve ha:

az eszközt a gyártó egy általa forgalmazott eszköz módosítása révén alakította ki;

a gyártó bizonyította, hogy a módosított eszköz a XIV. melléklet 3. pontjának megfelelően egyenértékű a forgalmazott eszközzel, és a bizonyítást a bejelentett szervezet is elfogadta; valamint

a forgalmazott eszközre vonatkozó klinikai értékelés elégséges annak bizonyításához, hogy a módosított eszköz megfelel a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó megfelelő követelményeknek.

Ebben az esetben a bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követésre vonatkozó terv megfelelő-e és magában foglal-e az eszköz biztonságosságának és teljesítőképességének bizonyítását szolgáló, forgalomba hozatal utáni tanulmányokat.

Ezen túlmenően nem kell klinikai vizsgálatot végezni a (6) bekezdésben említett esetekben.

(5)   Azon eszköz gyártója, amelynek a nem az adott gyártó által forgalomba hozott eszközzel való egyenértékűsége bizonyítást nyert, szintén dönthet úgy a (4) bekezdés alapján, hogy nem végez klinikai vizsgálatot, feltéve ha az említett bekezdésben előírtakon túl valamennyi következő feltétel teljesül:

a két gyártó között olyan szerződés van érvényben, amely kifejezetten lehetővé teszi a második eszköz gyártója számára, hogy folyamatosan és teljes körűen hozzáférjen a műszaki dokumentációhoz; és

az eredeti klinikai értékelés az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően készült;

és ezt a második eszköz gyártója egyértelműen bizonyítja a bejelentett szervezet számára.

(6)   A klinikai vizsgálatok elvégzésére vonatkozó, a (4) bekezdés szerinti követelmény nem alkalmazandó az olyan beültethető eszközökre és a III. osztályba sorolt olyan eszközökre:

a)

amelyeket a 90/385/EGK irányelvnek vagy a 93/42/EGK irányelvnek megfelelően jogszerűen hoztak forgalomba vagy vettek használatba, és amelyek tekintetében a klinikai értékelés:

elegendő klinikai adaton alapul; és

megfelel az adott típusú eszközök klinikai értékelésére vonatkozó, termékspecifikus egységes előírásnak, amennyiben ilyen egységes előírás rendelkezésre áll;

b)

amelyek olyan varróanyagok, kapcsok, fogászati tömőanyagok, fogszabályzók, fogászati koronák, csavarok, ékek, lemezek, huzalok, peckek, csipeszek és kötőelemek, amelyek tekintetében a klinikai értékelés elegendő klinikai adaton alapul és megfelel a vonatkozó termékspecifikus egységes előírásnak, amennyiben ilyen egységes előírás rendelkezésre áll.

(7)   Azokat az eseteket, amikor a (4) bekezdés a (6) bekezdés alapján nem alkalmazandó, a gyártónak a klinikai értékelési jelentésben, a bejelentett szervezetnek pedig a klinikai értékelés ellenőrzéséről szóló jelentésben meg kell indokolnia.

(8)   Amennyiben az e cikk (6) bekezdésének b) pontjában felsorolt, mentesített eszközökben alkalmazott technológiákhoz hasonló, az egyéb eszközökben alkalmazott bevált technológiákra tekintettel indokolt, illetve ha a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében vagy más közegészségügyi okokból indokolt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mentesített eszközöknek az 52. cikk (4) bekezdése második albekezdésében és e cikk (6) bekezdésének b) pontjában szereplő listájának oly módon történő módosítása céljából, hogy azt a beültethető vagy a III. osztályba sorolt eszközök egyéb típusaival egészíti ki vagy bizonyos eszközöket töröl onnan.

(9)   A XVI. mellékletben felsorolt, nem orvosi rendeltetésű termékek esetében a klinikai előnynek e fejezet, valamint a XIV. és a XV. melléklet szerinti bizonyítására vonatkozó követelményt az eszköz teljesítményének bizonyítására vonatkozó követelményként kell értelmezni. Az ilyen termékek klinikai értékelésének a biztonságosságra vonatkozó releváns adatokon kell alapulnia, köztük a forgalomba hozatal utáni felügyeleti tevékenységekből, forgalomba hozatal utáni termékspecifikus klinikai nyomon követésből és – adott esetben – termékspecifikus klinikai vizsgálatból származó adatokon. E termékek esetében klinikai vizsgálatot kell végezni, kivéve ha kellően indokolt a hasonló orvostechnikai eszközökre vonatkozó, meglévő klinikai adatokra hagyatkozni.

(10)   A (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek való megfelelés klinikai adatokon alapuló bizonyítása nem minősül megfelelőnek, bármely ilyen kivételt kellően indokolni kell, mégpedig a gyártó kockázatkezelésének eredményei alapján, valamint az eszköz és az emberi szervezet közötti kölcsönhatás sajátosságaira, a célzott klinikai teljesítményre és a gyártó állításaira figyelemmel. Ilyen esetben a gyártó köteles a II. mellékletben említett műszaki dokumentációban megfelelően alátámasztani, hogy miért nem tartja megfelelőnek a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek való megfelelés bizonyítását kizárólag nem klinikai vizsgálati módszerek, többek között teljesítőképesség-értékelés, sorozatvizsgálat és a klinikai alkalmazás előtti értékelés eredményei alapján.

(11)   A klinikai értékelést és annak dokumentációját az érintett eszköz teljes életciklusa során naprakésszé kell tenni a gyártó a XIV. melléklet B. része szerinti, forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követési tervének és a 84. cikkben említett, a gyártó forgalomba hozatal utáni felügyeleti tervének a végrehajtása során nyert klinikai adatok alapján.

A III. osztályba sorolt eszközök és a beültethető eszközök esetében szintén ezekkel az adatokkal legalább évente naprakésszé kell tenni a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követés értékelési jelentését és – ha az meg van adva – a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó, a 32. cikkben említett összefoglalót.

(12)   A klinikai értékelést, annak eredményét és az abból származó klinikai bizonyítékot dokumentálni kell a XIV. melléklet 4. pontjában említett klinikai értékelési jelentésben, amelynek – a rendelésre készült eszközök kivételével – a II. mellékletben említett, az érintett eszközre vonatkozó műszaki dokumentáció részét kell képeznie.

(13)   Amennyiben az a XIV. melléklet egységes alkalmazásának biztosításához szükséges, a Bizottság – kellő tekintettel a műszaki és tudományos fejlődésre – végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az eltérő értelmezéssel és gyakorlati alkalmazással kapcsolatos kérdések megoldásához szükséges mértékben. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

62. cikk

Az olyan klinikai vizsgálatokra vonatkozó általános követelmények, amelyeket az eszköz megfelelőségének bizonyítása érdekében végeznek

(1)   A klinikai vizsgálatokat az e cikkben és a 63–80. cikkben foglalt rendelkezéseknek, a 81. cikk alapján elfogadott jogi aktusoknak, valamint a XV. mellékletnek megfelelően kell megtervezni, engedélyezni, lefolytatni, rögzíteni és jelenteni, ha azokat megfelelőségértékelési célokat szolgáló klinikai értékelés részeként végzik az alábbi célok közül egy vagy több érdekében:

a)

annak megállapítása és ellenőrzése, hogy az adott eszköz tervezése, gyártása és csomagolása szokásos használati feltételek mellett alkalmassá teszi-e az eszközt a 2. cikk 1. pontjában felsorolt meghatározott célok valamelyikére és a gyártója által meghatározott tervezett teljesítőképesség elérésére;

b)

annak megállapítása és ellenőrzése, hogy az adott eszköz klinikai előnyei megfelelnek-e a gyártója által feltüntetetteknek;

c)

az eszköz klinikai biztonságosságának megállapítása és ellenőrzése, valamint a szokásos használati feltételek mellett történő használata során jelentkező bármely nemkívánatos mellékhatás meghatározása, és annak felmérése, hogy az az eszköz által jelentett előnyökhöz mérten elfogadható kockázatot jelent-e.

(2)   Amennyiben az adott klinikai vizsgálat megbízója nincs letelepedve az Unióban, gondoskodnia kell arról, hogy egy Unión belül letelepedett természetes vagy jogi személy lássa el az Unión belül a jogi képviseletét. Ennek a jogi képviselőnek kell felelnie azért, hogy a megbízó teljesítse az e rendelet szerinti kötelezettségeit, továbbá a megbízóval folytatott, e rendeletben előírt minden kommunikációnak a jogi képviselőn keresztül kell történnie. Az említett jogi képviselővel folytatott kommunikációt a megbízónak küldött tájékoztatásnak kell tekinteni.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kizárólag saját területükön, illetve saját területükön és harmadik országok területén végzett klinikai vizsgálatok tekintetében nem alkalmazzák az első albekezdést, feltéve, hogy gondoskodnak arról, hogy az adott klinikai vizsgálat vonatkozásában a megbízó legalább egy kapcsolattartó személyt jelöljön ki a területükön, akin keresztül a megbízóval folytatott összes, e rendeletben előírt kommunikáció történik.

(3)   A klinikai vizsgálatokat úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy megvalósuljon és minden más érdekkel szemben elsőbbséget élvezzen a klinikai vizsgálatban részt vevő személyek jogainak, biztonságának, méltóságának és jóllétének védelme, valamint hogy a vizsgálatokból származó klinikai adatok tudományosan érvényesek, megbízhatók és megalapozottak legyenek.

A klinikai vizsgálatokat tudományos és etikai felülvizsgálatnak kell alávetni. Az etikai felülvizsgálatot etikai bizottságnak kell végeznie a nemzeti joggal összhangban. A tagállamok biztosítják, hogy az etikai bizottságok általi felülvizsgálat eljárásai összeegyeztethetők legyenek az e rendeletben a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem értékelésére vonatkozóan meghatározott eljárásokkal. Az etikai felülvizsgálatban legalább egy laikusnak részt kell vennie.

(4)   Az (1) bekezdésben említett klinikai vizsgálatokat csak akkor lehet lefolytatni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

eltérő rendelkezés hiányában, a klinikai vizsgálatot azon tagállam(ok) engedélyezi(k), amely(ek)ben a vizsgálatot le kell folytatni e rendelettel összhangban;

b)

a nemzeti joggal összhangban felállított valamely etikai bizottság nem adott ki olyan kedvezőtlen véleményt a klinikai vizsgálatra vonatkozóan, amely az érintett tagállam nemzeti jogának megfelelően a tagállam egészére érvényes;

c)

a megbízó vagy jogi képviselője vagy a (2) bekezdés szerinti kapcsolattartója az Unióban letelepedett;

d)

a kiszolgáltatott helyzetben lévő populációk és vizsgálati alanyok megfelelő védelemben részesülnek a 64–68. cikknek megfelelően;

e)

a vizsgálati alanyok, illetve a közegészség tekintetében jelentkező előnyök miatt az előrelátható kockázatok és kellemetlenségek felvállalása elfogadható, és az e feltételnek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kísérik;

f)

a 63. cikknek megfelelően a vizsgálati alany vagy – ha a vizsgálati alany nem képes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tenni – annak törvényes képviselője tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tett;

g)

a vizsgálati alanyt vagy – ha a vizsgálati alany nem képes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tenni – annak törvényes képviselőjét tájékoztatták annak a szervezetnek az elérhetőségéről, amelytől szükség esetén további információkat kaphat;

h)

a vizsgálati alany számára biztosítottak a testi és szellemi integritáshoz, a magánélet tiszteletben tartásához és a rá vonatkozó adatok védelméhez fűződő jogok, a 95/46/EK irányelvnek megfelelően;

i)

a klinikai vizsgálatot úgy alakították ki, hogy az a lehető legkevesebb fájdalommal, kényelmetlenséggel, félelemmel és bármilyen egyéb, a betegséggel kapcsolatosan előrelátható kockázattal járjon a vizsgálati alany számára, és mind a kockázati küszöbértéket, mind a terhelés mértékét pontosan meghatározzák a klinikai vizsgálati tervben és folyamatosan figyelemmel kísérik;

j)

a vizsgálati alanyok számára nyújtott orvosi ellátás olyan, megfelelő szakképzettséggel rendelkező orvos vagy – adott esetben – fogászati szakember vagy egyéb olyan személy felelőssége, aki a nemzeti jog értelmében klinikai vizsgálati körülmények mellett a releváns betegellátás nyújtására jogosult;

k)

a vizsgálati alanyra vagy – adott esetben – annak törvényes képviselőjére nem gyakorolnak semmilyen jogtalan befolyást, így pénzügyi jellegűt sem annak érdekében, hogy részt vegyen a klinikai vizsgálatban;

l)

a szóban forgó, klinikai vizsgálatra szánt eszköz(ök) megfelel(nek) az I. mellékletben meghatározott, a biztonságosság és a teljesítőképesség tekintetében alkalmazandó általános követelményeknek, kivéve a klinikai vizsgálat tárgyát képező szempontokat, és ezekkel a szempontokkal kapcsolatban minden óvintézkedést megtettek a vizsgálati alanyok egészségének és biztonságának a védelme érdekében. Ez adott esetben magában foglalja a technikai és biológiai biztonsági vizsgálatokat, valamint a klinikai alkalmazás előtti értékelést is, csakúgy, mint a munkahelyi biztonságra és a baleset-megelőzésre vonatkozó rendelkezéseket, figyelemmel a technika állására;

m)

a XV. melléklet követelményei teljesülnek.

(5)   A vizsgálati alany vagy – ha a vizsgálati alany nem képes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tenni – törvényes képviselője a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatának visszavonásával minden hátrányos következmény és indokolási kötelezettség nélkül bármikor elállhat a klinikai vizsgálattól. A 95/46/EK irányelv sérelme nélkül, a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat visszavonása nem érinti a visszavonás előtt a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat alapján már korábban végrehajtott tevékenységeket és az így megszerzett adatok felhasználását.

(6)   A vizsgálónak olyan személynek kell lennie, aki az érintett tagállam által – a szükséges tudományos ismeretek és a betegellátásban szerzett tapasztalat alapján – a vizsgáló feladatkörének ellátására alkalmasként elismert foglalkozást gyakorol. A klinikai vizsgálat elvégzésében részt vevő egyéb személyzetnek az érintett egészségügyi területen és a klinikai kutatási módszertant illetően megfelelő végzettséggel, képesítéssel, illetve tapasztalattal kell rendelkeznie a feladata elvégzéséhez.

(7)   Azoknak a helyiségeknek, amelyekben a klinikai vizsgálatot végzik, alkalmasnak kell lenniük a klinikai vizsgálat elvégzésére, és hasonlónak kell lenniük azon helyiségekhez, amelyekben az eszköz rendeltetésszerű használatára sor kerül.

63. cikk

Tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat

(1)   Miután a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kellő tájékoztatásban részesült, a vizsgálati alany vagy – amennyiben a vizsgálati alany nem képes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tenni – annak törvényes képviselője írásbeli, dátummal és a (2) bekezdés c) pontjában említett, megbeszélést levezető személy aláírásával ellátott, tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tartalmazó dokumentumot ír alá. Amennyiben a vizsgálati alany nem képes írni, a beleegyezés megfelelő alternatív eszközök segítségével is megadható és rögzíthető, legalább egy pártatlan tanú jelenlétében. Ebben az esetben a tanúnak alá kell írnia és dátummal kell ellátnia a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tartalmazó dokumentumot. A vizsgálati alany vagy – amennyiben a vizsgálati alany nem képes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tenni – annak törvényes képviselője részére át kell adni a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tartalmazó, illetve azt rögzítő dokumentum másolatát. A tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot dokumentálni kell. A vizsgálati alany vagy törvényes képviselője számára megfelelő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a klinikai vizsgálatban való részvételére vonatkozó döntését mérlegelhesse.

(2)   A vizsgálati alany vagy – amennyiben a vizsgálati alany nem képes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tenni – annak törvényes képviselője számára a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat megszerzése érdekében olyan tájékoztatást kell nyújtani, amely:

a)

lehetővé teszi a vizsgálati alany vagy törvényes képviselője számára a következők megértését:

i.

a klinikai vizsgálatok jellege, célkitűzései, kihatásai, kockázatai és az általuk okozott kellemetlenségek;

ii.

a vizsgálati alany jogai és garanciái a védelmét illetően, különös tekintettel a részvétel megtagadására való jogra, valamint a klinikai vizsgálattól való, indokolás nélkül bármikor bejelenthető, hátrányos következménnyel nem járó visszalépéshez való jogra;

iii.

a klinikai vizsgálat elvégzésének körülményei, beleértve a vizsgálati személy klinikai vizsgálatban való részvételének várható időtartamát; és

iv.

a lehetséges kezelési alternatívák, ideértve a nyomon követési intézkedéseket a vizsgálati alany klinikai vizsgálatban való részvételének megszűnése esetén;

b)

átfogó, tömör, egyértelmű, releváns, és a vizsgálati alany, vagy törvényes képviselője számára is érthető;

c)

a nemzeti jog szerint megfelelő szakképzettséggel rendelkező, a vizsgálatot végző csoportban tagként tevékenykedő személlyel lebonyolított előzetes megbeszélés keretében biztosított;

d)

kiterjed a 69. cikkben említett alkalmazandó kártalanítási rendszerre vonatkozó információkra is; továbbá

e)

kiterjed a klinikai vizsgálat Unió-szerte egységes, a 70. cikk (1) bekezdésében említett egyedi azonosító számára és a klinikai vizsgálat eredményeinek az e cikk (6) bekezdése szerinti rendelkezésre állására vonatkozó információkra.

(3)   A (2) bekezdésben említett tájékoztatást írásban kell nyújtani és a vizsgálati alany vagy – ha a vizsgálati alany nem képes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot tenni – a törvényes képviselője rendelkezésére kell bocsátani.

(4)   A (2) bekezdés c) pontjában említett megbeszélés során külön figyelmet kell fordítani az egyes vizsgálati alanyok és meghatározott betegcsoportok információs szükségleteire, valamint az információk nyújtására szolgáló módszerekre.

(5)   A (2) bekezdés c) pontjában említett megbeszélés során ellenőrizni kell, hogy a vizsgálati alany megértette a tájékoztatást.

(6)   A vizsgálati alanyt tájékoztatni kell arról, hogy a klinikai vizsgálati jelentést és a célfelhasználó számára érthető módon megfogalmazott összefoglalót a 77. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a klinikai vizsgálat eredményétől függetlenül be fogják vinni a klinikai vizsgálatoknak a 73. cikkben említett elektronikus rendszerébe, és lehetőség szerint tájékoztatást kap, amint azok hozzáférhetővé válnak.

(7)   E rendelet nem érinti az olyan nemzeti jogszabályokat, amelyek előírják, hogy a törvényes képviselő tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatán kívül a véleményalkotásra és a részére nyújtott információk értékelésére képes kiskorú esetében a kiskorúnak is beleegyezését kell adnia a klinikai vizsgálatban való részvételhez.

64. cikk

Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen vizsgálati alanyokon végzett klinikai vizsgálatok

(1)   Azok a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen vizsgálati alanyok, akik korlátozottan cselekvőképessé, illetve cselekvőképtelenné válásuk előtt önkéntes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot nem adtak, illetve annak megadását nem utasították vissza, klinikai vizsgálatba csak akkor vonhatók be, ha a 62. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételek mellett az alábbi feltételek mindegyike is teljesül:

a)

a törvényes képviselő tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatát beszerezték;

b)

a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen vizsgálati alany olyan, megfelelő módon kapta meg a 63. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatást, amely lehetővé teszi számára annak megértését;

c)

a vizsgáló tiszteletben tartja, ha a véleményalkotásra és a 63. cikk (2) bekezdésében említett információ értékelésére képes, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen vizsgálati alany kifejezetten elutasítja a klinikai vizsgálatban való részvételt vagy a vizsgálattól bármikor vissza kíván lépni;

d)

a vizsgálati alanyok vagy törvényes képviselőjük részére nem nyújtanak semmilyen pénzügyi vagy egyéb ösztönzőt a klinikai vizsgálatban való részvételhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségek vagy bevételkiesés miatti kompenzáción kívül;

e)

a klinikai vizsgálat nélkülözhetetlen a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen vizsgálati alanyok tekintetében, és hasonlóan megalapozott adatokat nem lehet tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat nyújtására képes személyeken végzett klinikai vizsgálatok vagy egyéb kutatási módszerek révén szerezni;

f)

a klinikai vizsgálat közvetlenül összefügg egy olyan kóros állapottal, amelyben a vizsgálati alany szenved;

g)

tudományosan megalapozottan várható, hogy a klinikai vizsgálatban való részvétel a vizsgálattal járó kockázatokat és terheket meghaladó mértékű közvetlen előnnyel jár a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen vizsgálati alany számára.

(2)   A vizsgálati alanynak lehetőség szerint részt kell vennie a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatra vonatkozó eljárásban.

65. cikk

Kiskorúakon végzett klinikai vizsgálatok

Klinikai vizsgálat csak akkor végezhető el kiskorúakon, ha a 62. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételek mellett a következő feltételek mindegyike is teljesül:

a)

a törvényes képviselő tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatát beszerezték;

b)

a kiskorú az életkorának és mentális érettségének megfelelő módon megkapta a 63. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatást a vizsgálóktól, vagy a vizsgálatot végző csoport kiskorúakkal való foglalkozásra kiképzett vagy ilyen tapasztalattal rendelkező tagjaitól;

c)

a vizsgáló tiszteletben tartja, ha a véleményalkotásra és a 63. cikk (2) bekezdésében említett információ értékelésére képes kiskorú kifejezetten elutasítja a klinikai vizsgálatban való részvételt vagy a vizsgálattól bármikor vissza kíván lépni;

d)

a vizsgálati alany vagy törvényes képviselője részére nem nyújtanak semmilyen pénzügyi vagy egyéb ösztönzőt a klinikai vizsgálatban való részvételhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségek vagy bevételkiesés miatti kompenzáción kívül;

e)

a klinikai vizsgálat csak kiskorúak esetében előforduló kóros állapot kezelési módjait hivatott vizsgálni, vagy a klinikai vizsgálat kiskorúak tekintetében lényeges a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat nyújtására képes személyeken végzett klinikai vizsgálatok vagy egyéb kutatási módszerek révén szerzett adatok validálásához;

f)

a klinikai vizsgálat közvetlenül összefügg egy olyan kóros állapottal, amelyben a kiskorú szenved, vagy jellegénél fogva csak kiskorúakon végezhető el;

g)

tudományosan megalapozottan várható, hogy a klinikai vizsgálatban való részvétel a vizsgálattal járó kockázatokat és terheket meghaladó mértékű közvetlen előnnyel jár a kiskorú számára;

h)

a kiskorúnak az életkorának és a mentális érettségének megfelelő módon részt kell vennie a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatra vonatkozó eljárásban;

i)

ha a kiskorú a klinikai vizsgálat során a nemzeti jog szerint a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat megadásához szükséges cselekvőképes életkort eléri, akkor a tájékoztatáson alapuló kifejezett beleegyező nyilatkozatát be kell szerezni, mielőtt az adott vizsgálati alany folytathatja részvételét a klinikai vizsgálatban.

66. cikk

Várandós vagy szoptató nőkön végzett klinikai vizsgálatok

Klinikai vizsgálat csak akkor végezhető el várandós vagy szoptató nőkön, ha a 62. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételek mellett az összes alábbi feltétel is teljesül:

a)

a klinikai vizsgálat potenciálisan a vizsgálattal járó kockázatokat és a terheket meghaladó mértékű közvetlen előnnyel jár az érintett várandós vagy szoptató nő vagy az ő embriója, magzata, illetve a szülést követően gyermeke számára;

b)

abban az esetben, ha a kutatást szoptató anyák részvételével végzik, külön figyelmet kell fordítani a gyermek egészségét érintő kedvezőtlen hatások elkerülésére;

c)

a vizsgálati alany részére nem nyújtanak semmilyen pénzügyi vagy egyéb ösztönzőt a klinikai vizsgálatban való részvételhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségek vagy bevételkiesés miatti kompenzáción kívül.

67. cikk

Kiegészítő nemzeti intézkedések

A tagállamok kiegészítő intézkedéseket tarthatnak fenn a kötelező katonai szolgálatukat teljesítő személyek, a szabadságuktól megfosztott személyek, gondozást nyújtó bentlakásos intézményekben élő személyek, valamint az olyan személyek tekintetében, akik bírósági határozat miatt nem vehetnek részt klinikai vizsgálatokban.

68. cikk

Sürgősségi helyzetekben végzett klinikai vizsgálatok

(1)   A 62. cikk (4) bekezdésének f) pontjától, a 64. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjától, valamint a 65. cikk a) és b) pontjától eltérve a klinikai vizsgálatban való részvételre vonatkozó tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat a vizsgálati alany klinikai vizsgálatba való bevonására vonatkozó döntés megszületését követően is megszerezhető, és a klinikai vizsgálatra vonatkozó tájékoztatás a vizsgálati alany klinikai vizsgálatba való bevonására vonatkozó döntés megszületését követően is megadható, feltéve hogy ezt a döntést a vizsgálati tervnek megfelelően a vizsgálati alanyon végrehajtott első beavatkozás idején hozzák meg, és feltéve hogy minden alábbi feltétel teljesül:

a)

ha hirtelen jelentkező, életet veszélyeztető vagy más, hirtelen kialakuló súlyos kóros állapot következtében a helyzet sürgető volta miatt a vizsgálati alany nem tud előzetesen tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot adni, és nem részesülhet előzetes tájékoztatásban a klinikai vizsgálatról;

b)

tudományos alapon feltételezhető, hogy a vizsgálati alany klinikai vizsgálatban való részvétele klinikailag releváns közvetlen előnnyel járhat a vizsgálati alany számára, amelynek következtében az egészségi állapotával kapcsolatosan mérhető javulás áll be, és szenvedése csökken, és/vagy a vizsgálati alany egészségi állapota vagy kóros állapotának diagnózisa javul;

c)

a kezelésre rendelkezésre álló idő alatt nem lehetséges teljes körű előzetes tájékoztatást nyújtani a vizsgálati alany törvényes képviselője számára, és beszerezni a törvényes képviselőtől az előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot;

d)

a vizsgáló tanúsítja, hogy nincs tudomása arról, hogy a vizsgálati alany előzőleg kifogással élt volna a klinikai vizsgálatban való részvétellel szemben;

e)

a klinikai vizsgálat közvetlen kapcsolatban áll a vizsgálati alany kóros állapotával, amely miatt a kezelésre rendelkezésre álló idő alatt lehetetlen a vizsgálati alanytól vagy törvényes képviselőjétől előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot beszerezni vagy előzetes tájékoztatást nyújtani számukra, és a klinikai vizsgálatot jellegénél fogva csak sürgősségi helyzetekben lehet elvégezni;

f)

a klinikai vizsgálat minimális kockázatot és minimális terhet jelent a vizsgálati alanyra nézve az állapotának megfelelően alkalmazandó standard kezeléshez képest.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése szerint elvégzett beavatkozást követően a vizsgálati alany klinikai vizsgálatban való részvételének folytatása érdekében a 63. cikknek megfelelően tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot kell beszerezni, és tájékoztatást kell nyújtani a klinikai vizsgálattal kapcsolatban, a következő követelményeknek megfelelően:

a)

korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen vizsgálati alanyok és kiskorúak esetében a vizsgálónak indokolatlan késedelem nélkül be kell szereznie a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot az érintett személy törvényes képviselőjétől, és a lehető leghamarabb közölnie kell a vizsgálati alannyal és a törvényes képviselővel a 63. cikk (2) bekezdésében említett információkat;

b)

más vizsgálati alanyok esetében a vizsgálónak indokolatlan késedelem nélkül be kell szereznie a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot a vizsgálati alanytól vagy annak törvényes képviselőjétől – amelyiktől gyorsabban beszerezhető – és a lehető leghamarabb közölni kell a vizsgálati alannyal vagy adott esetben a törvényes képviselőjével a 63. cikk (2) bekezdésében említett információkat.

A b) pont alkalmazása során, abban az esetben, ha a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot a törvényes képviselő tette, a klinikai vizsgálatban való részvétel folytatásához a lehető leghamarabb, amint ilyen nyilatkozattételre már képes, be kell szerezni a vizsgálati alany tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatát.

(3)   Ha a vizsgálati alany vagy – adott esetben – annak törvényes képviselője nem adja meg a beleegyezést, tájékoztatni kell arról, hogy jogában áll kifogást emelni a klinikai vizsgálatból származó adatok felhasználása ellen.

69. cikk

Kártalanítás

(1)   A tagállamok a vizsgálati alanyok által a területükön elvégzett klinikai vizsgálatok során elszenvedett bármilyen kár vonatkozásában kártalanítási rendszerek kialakításáról gondoskodnak biztosítás, garancia vagy célját tekintve ezekkel egyenértékű, a kockázat jellegének és mértékének megfelelő hasonló intézkedések formájában.

(2)   A megbízó és a vizsgáló az (1) bekezdésben említett rendszert a klinikai vizsgálat végzésének helye szerinti tagállam számára megfelelő formában veheti igénybe.

70. cikk

Klinikai vizsgálat iránti kérelem

(1)   A klinikai vizsgálat megbízójának kérelmet kell benyújtania a klinikai vizsgálat végzésének helye szerinti tagállam(ok)hoz (e cikk alkalmazása során a továbbiakban: érintett tagállam); a kérelemhez csatolni kell a XV. melléklet II. fejezetében említett dokumentációt.

A kérelmet a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani, amelynek az adott klinikai vizsgálatra vonatkozóan Unió-szerte egységes, egyedi azonosító számot kell generálnia, amelyet minden esetben meg kell adni az adott klinikai vizsgálattal kapcsolatos kommunikáció során. Az érintett tagállam a kérelem kézhez vételétől számított tíz napon belül értesíti a megbízót arról, hogy a klinikai vizsgálat e rendelet hatálya alá tartozik-e, és hogy a XV. melléklet II. fejezetében foglaltaknak megfelelően a dokumentáció hiánytalan-e.

(2)   A megbízónak a XV. melléklet II. fejezetében említett dokumentáció bármely változásától számított egy héten belül naprakésszé kell tennie a vonatkozó adatokat a 73. cikkben említett elektronikus rendszerben, és egyértelműen jelölnie kell a dokumentációra vonatkozó változást Az érintett tagállamot értesíteni kell a frissítésről az említett elektronikus rendszeren keresztül.

(3)   Amennyiben az érintett tagállam azt állapítja meg, hogy a kérelem tárgyát képező klinikai vizsgálat nem tartozik e rendelet hatálya alá, vagy a dokumentáció hiányos, erről tájékoztatja a megbízót, és legfeljebb tíz napos időtartamot állapít meg a megbízó számára ahhoz, hogy a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül a kérelemhez észrevételt tegyen, vagy azt kiegészítse. Az érintett tagállam ezt az időtartamot adott esetben legfeljebb húsz nappal meghosszabbíthatja.

Amennyiben a megbízó az első albekezdésben említett időtartamon belül nem tett észrevételt a kérelemhez, vagy azt nem egészítette ki, a kérelmet megszűntnek kell tekinteni. Amennyiben a megbízó úgy ítéli meg, hogy a kérelem e rendelet hatálya alá tartozik és/vagy az szerinte hiánytalan, az érintett tagállam azonban ezzel nem ért egyet, a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni. Az érintett tagállam jogorvoslati eljárást biztosít az ilyen elutasító határozattal szemben.

Az érintett tagállam az észrevételek, illetve a kért kiegészítő adatok kézhezvételétől számított öt napon belül értesíti a megbízót arról, hogy a klinikai vizsgálat e rendelet hatálya alá tartozónak minősül-e, és hogy a kérelem hiánytalan-e.

(4)   Az érintett tagállam további öt–öt nappal meghosszabbíthatja az (1) és a (3) bekezdésben említett időtartamot.

(5)   E fejezet alkalmazása során a kérelem validálásának dátumaként azt a napot kell tekinteni, amelyen a megbízót az (1) vagy a (3) bekezdésnek megfelelően értesítik. Amennyiben nem értesítik a megbízót, az (1), a (3), illetve a (4) bekezdésben említett időtartam utolsó napját kell a validálás dátumának tekinteni.

(6)   A kérelem elbírálásának időtartama alatt a tagállam kiegészítő információk benyújtását kérheti a megbízótól. A (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamot fel kell függeszteni az első kérés időpontjától a további információk beérkezéséig.

(7)   A megbízó az alábbi körülmények között kezdheti el a klinikai vizsgálatot:

a)

az I. osztályba sorolt, klinikai vizsgálatra szánt eszközök esetében, illetve a IIa. vagy a IIb. osztályba sorolt nem invazív eszközök esetében – a nemzeti jog eltérő rendelkezésének hiányában – közvetlenül a kérelem validálásának a (5) bekezdés szerinti időpontját követően, és feltéve, hogy az érintett tagállam illetékes etikai bizottsága nem adott ki olyan kedvezőtlen véleményt a klinikai vizsgálatra vonatkozóan, amely az érintett tagállam nemzeti jogának megfelelően a tagállam egész területére érvényes;

b)

az a) pontban említett, klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök esetében, amint az érintett tagállam értesítette a megbízót az engedélyről, és feltéve hogy az érintett tagállam illetékes etikai bizottsága nem adott ki olyan kedvezőtlen véleményt a klinikai vizsgálatra vonatkozóan, amely az érintett tagállam nemzeti jogának megfelelően az adott tagállam egészére érvényes. A tagállam a validálás (5) bekezdésben említett dátumától számított 45 napon belül értesíti a megbízót az engedélyről. A tagállam szakértői konzultációk céljából további húsz nappal meghosszabbíthatja ezt az időtartamot.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki fejlődés és a globális szabályozásban bekövetkezett változásokra tekintettel a XV. melléklet II. fejezetében foglalt követelmények módosítása céljából.

(9)   A XV. melléklet II. fejezetében megállapított követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az eltérő értelmezéssel és a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos kérdések megoldásához szükséges mértékben. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

71. cikk

A tagállamok által végzett értékelés

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kérelmet validáló és értékelő, illetve azokról döntő személyek függetlenek legyenek a megbízótól, a közreműködő vizsgálóktól, a klinikai vizsgálatot finanszírozó természetes vagy jogi személyektől, valamint minden egyéb jogtalan befolyásolástól, és esetükben ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kérelem értékelését megfelelő számú személy közösen végezze, akik együttesen rendelkeznek a szükséges képesítésekkel és tapasztalattal.

(3)   A tagállamok értékelik, hogy az adott klinikai vizsgálatot úgy tervezték-e meg, hogy a kockázatok minimalizálását követően a vizsgálati alanyok vagy harmadik személyek tekintetében fennmaradó potenciális kockázatok elfogadhatóak-e a várt klinikai előnyökhöz képest. A tagállamok az alkalmazandó egységes előírások vagy harmonizált szabványok figyelembevételével különösen az alábbiakat vizsgálják meg:

a)

a szóban forgó, klinikai vizsgálatra szánt eszköz(ök) bizonyítottan megfelel(nek)-e a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek, kivéve a klinikai vizsgálat tárgyát képező szempontokat, és e szempontok vonatkozásában minden óvintézkedést megtettek-e a vizsgálati alanyok egészségének és biztonságának a védelme érdekében. Ez adott esetben magában foglalja technikai és biológiai biztonsági vizsgálatok elvégzését, valamint a klinikai alkalmazás előtti értékelést is;

b)

a megbízó által alkalmazott kockázatminimalizáló megoldások szerepelnek-e a harmonizált szabványok között, illetve amennyiben a megbízó nem használ harmonizált szabványokat, a kockázatminimalizáló megoldások a harmonizált szabványok által nyújtott védelmi szinttel egyenértékű védelmi szintet biztosítanak-e;

c)

a klinikai vizsgálatra szánt eszköz biztonságos beszerelésére, használatbavételére és karbantartására vonatkozóan tervezett megvalósíthatósági intézkedések megfelelőek-e;

d)

a klinikai vizsgálat során kapott adatok megbízhatók és megalapozottak-e, figyelembe véve a statisztikai megközelítéseket, a klinikai vizsgálat elrendezését és módszertanát, beleértve a mintaméretet, az összehasonlítás alapjául szolgáló eszközt és a végpontokat;

e)

teljesülnek-e a XV. mellékletben foglalt követelmények;

f)

a steril használatra szánt eszközök esetében a gyártó sterilizációs eljárásai validálásának bizonyítéka, illetve a vizsgálóhelyen az eredeti állapot visszaállítása és sterilizálás céljából elvégzendő eljárásokra vonatkozó információk;

g)

az olyan állati vagy emberi eredetű komponensek vagy egyéb anyagok biztonságosságának, minőségének és hasznosságának bizonyítása, amelyek a 2001/83/EK irányelvnek megfelelően gyógyszernek minősülnek.

(4)   A tagállamok megtagadják az adott klinikai vizsgálat engedélyezését, ha:

a)

a kérelemnek a 70. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott dokumentációja hiányos marad;

b)

az eszköz vagy a benyújtott dokumentáció, mindenekelőtt a vizsgálati terv és a vizsgáló részére összeállított ismertető nem felel meg a jelenlegi tudományos ismereteknek, és különösen a klinikai vizsgálat nem alkalmas arra, hogy igazolja az eszköz biztonságosságát, teljesítőképességét vagy a vizsgálati alanyok vagy betegek számára nyújtott előnyöket;

c)

nem teljesülnek a 62. cikkben foglalt követelmények, vagy

d)

a (3) bekezdés szerinti bármely értékelés kedvezőtlen eredménnyel zárul.

A tagállamok jogorvoslati eljárást biztosítanak az engedélyezés első albekezdés szerinti megtagadására vonatkozóan.

72. cikk

A klinikai vizsgálat lefolytatása

(1)   A megbízónak és a vizsgálónak biztosítania kell, hogy a klinikai vizsgálat lefolytatása a jóváhagyott klinikai vizsgálati tervnek megfelelően történjen.

(2)   Annak érdekében, hogy ellenőrizze a vizsgálati alany jogainak, biztonságának és jóllétének védelmét, a vizsgálati adatok megbízhatóságát és megalapozottságát, valamint azt, hogy a klinikai vizsgálatot az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban hajtják-e végre, a megbízónak gondoskodnia kell a klinikai vizsgálat lefolytatásának,megfelelő figyelemmel kíséréséről. A megbízónak a figyelemmel kísérés mértékét és jellegét a klinikai vizsgálat valamennyi jellemzőjét figyelembe vevő értékelés alapján kell meghatároznia, beleértve az alábbiakat:

a)

a klinikai vizsgálat célja és módszertana; valamint

b)

a beavatkozás standard klinikai gyakorlattól való eltérésének mértéke.

(3)   A megbízónak vagy adott esetben a vizsgálónak a klinikai vizsgálattal kapcsolatos információkat úgy kell nyilvántartania, feldolgoznia, kezelnie és tárolnia, hogy azokról pontos jelentést lehessen készíteni, illetve biztosított legyen azok pontos értelmezése és ellenőrzése, szem előtt tartva ugyanakkor azt a követelményt is, hogy a személyes adatok védelme területén alkalmazandó jognak megfelelően bizalmasan kell kezelni a vizsgálati alanyok nyilvántartását és személyes adatait.

(4)   Megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket kell végrehajtani a kezelt információk és személyes adatok jogosulatlan vagy jogellenes hozzáféréssel, kiszolgáltatással, terjesztéssel, megváltoztatással vagy megsemmisítéssel, illetve véletlen elvesztéssel szembeni védelme érdekében, különösen, ha az adatkezelés keretében az adatokat hálózaton keresztül továbbítják.

(5)   A tagállamok megfelelő szintű ellenőrzéseket hajtanak végre a vizsgálóhely(ek)en annak ellenőrzése céljából, hogy a klinikai vizsgálatok lefolytatása e rendelet követelményeinek és a jóváhagyott vizsgálati tervnek megfelelően történik-e.

(6)   A megbízónak vészhelyzeti eljárást kell kialakítania, amely lehetővé teszi a vizsgálatban felhasznált eszközök azonnali azonosítását és – szükség esetén – visszahívását.

73. cikk

A klinikai vizsgálatok elektronikus rendszere

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve létrehoz, kezel és fenntart egy elektronikus rendszert, amely az alábbi célokat szolgálja:

a)

a 70. cikk (1) bekezdésében említett egyedi azonosító szám létrehozása az egyes klinikai vizsgálatokhoz;

b)

benyújtási pont a 70., a 74., a 75. és a 78. cikkben említett klinikai vizsgálatokra vonatkozó valamennyi kérelem, továbbá ezzel összefüggésben minden más adat benyújtása vagy kezelése tekintetében;

c)

az e rendelet szerinti klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információk megosztása a tagállamok között, illetve a tagállamok és a Bizottság között, beleértve a 70. és a 76. cikkben említett információcserét is;

d)

a megbízó által a 77. cikknek megfelelően nyújtandó tájékoztatás, beleértve az említett cikk (5) bekezdésében előírt klinikai vizsgálati jelentést és annak összefoglalóját is;

e)

a 80. cikkben említett súlyos nemkívánatos események és eszközhibák, valamint a vonatkozó frissítések jelentése.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszer létrehozásakor a Bizottság gondoskodik arról, hogy a rendszer az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 81. cikkének megfelelően létrehozott, az emberi felhasználásra szánt gyógyszereken végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozó uniós adatbázissal interoperábilis legyen az eszközök klinikai vizsgálatának az említett rendelet szerinti klinikai vizsgálattal való kombinációja tekintetében.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett információk csak a tagállamok és a Bizottság számára hozzáférhetők. Az említett bekezdés egyéb pontjaiban említett információk a nyilvánosság számára is hozzáférhetők, kivéve ha ezen információ egészének vagy egy részének bizalmasan kezelése az alábbi okok bármelyike alapján indokolt:

a)

a személyes adatoknak a 45/2001/EK rendelet szerinti védelme;

b)

a bizalmas üzleti információk, különösen a vizsgáló számára összeállított ismertetőben szereplők védelme, különös figyelemmel az eszköz megfelelőségértékelésének státuszára, kivéve, ha az információk nyilvánosságához kiemelkedően fontos közérdek fűződik;

c)

a klinikai vizsgálat érintett tagállam(ok) általi hatékony felügyeletének biztosítása.

(4)   A vizsgálati alanyok személyes adatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek.

(5)   Az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszer felhasználói felületének az Unió minden hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állnia.

74. cikk

Klinikai vizsgálatok CE-jelöléssel ellátott eszközök esetében

(1)   Amennyiben a klinikai vizsgálat célja egy olyan eszköznek az eszköz rendeltetési körén belüli további értékelése, amelyen már szerepel a 20. cikk (1) bekezdése szerinti CE-jelölés (a továbbiakban: forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követéssel kapcsolatos vizsgálat), és amennyiben a vizsgálat keretében a vizsgálati alanyokat az eszköz rendeltetésszerű használata során végzett eljárások mellett további olyan eljárásoknak vetik alá, amelyek invazívak vagy megterhelők, a megbízónak legkésőbb 30 nappal a vizsgálat kezdetét megelőzően, a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül értesítenie kell erről az érintett tagállamokat. Az értesítés részeként a megbízónak csatolnia kell a XV. melléklet II. fejezetében említett dokumentációt. A forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követéssel kapcsolatos vizsgálatok esetében a 62. cikk (4) bekezdésének b)–k) és m) pontját, a 75., a 76. és a 77. cikket, a 80. cikk (5) bekezdését és a XV. melléklet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)   Amennyiben a klinikai vizsgálat célja egy olyan eszköznek az eszköz rendeltetési körén kívüli további értékelése, amelyen már szerepel a 20. cikk (1) bekezdése szerinti CE-jelölés, a 62–81. cikket kell alkalmazni.

75. cikk

A klinikai vizsgálatok jelentős módosításai

(1)   Amennyiben a megbízó egy klinikai vizsgálatot oly módon szándékozik módosítani, hogy az valószínűleg jelentős hatást gyakorol a vizsgálati alanyok biztonságára, egészségére vagy jogaira, illetve a vizsgálat révén nyert klinikai adatok megbízhatóságára vagy megalapozottságára, a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül egy héten belül értesítenie kell e módosítás okairól és jellegéről az(oka)t a tagállamo(ka)t, ahol a klinikai vizsgálatot végzik vagy végezni fogják. Az értesítés részeként a megbízónak csatolnia kell a XV. melléklet II. fejezetében említett vonatkozó dokumentáció naprakésszé változatát. A vonatkozó dokumentációban egyértelműen meg kell jelölni a módosításokat.

(2)   A tagállam a 71. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően megvizsgálja a klinikai vizsgálat jelentős módosítását.

(3)   A megbízó az (1) bekezdésben említett módosításokat legkorábban 38 nappal a szóban forgó bekezdésben említett értesítést követően hajthatja végre, kivéve, ha:

a)

az a tagállam, ahol a klinikai vizsgálatot végzik vagy végezni fogják, arról értesítette a megbízót, hogy a 71. cikk (4) bekezdése vagy a közegészséggel, a vizsgálati alanyok és a felhasználók biztonságával vagy egészségével, illetve a közrenddel kapcsolatos megfontolások alapján elutasította a módosítást, vagy

b)

az említett tagállam etikai bizottsága olyan kedvezőtlen véleményt adott ki a klinikai vizsgálat jelentős módosításával kapcsolatban, amely a nemzeti jognak megfelelően a tagállam egészére érvényes.

(4)   Az érintett tagállam(ok) szakértői konzultációk céljából további hét nappal meghosszabbíthatja/meghosszabbíthatják a (3) bekezdésben említett időtartamot.

76. cikk

A tagállamok által teendő korrekciós intézkedések és a tagállamok közötti információcsere

(1)   Ha egy tagállam, ahol a klinikai vizsgálatot végzik vagy végezni fogják, indokoltan úgy ítéli meg, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények nem teljesülnek, saját területén meghozhatja legalább az alábbi intézkedések bármelyikét:

a)

visszavonhatja a klinikai vizsgálat engedélyét;

b)

felfüggesztheti vagy véglegesen leállíthatja a klinikai vizsgálatot;

c)

előírhatja a megbízó számára, hogy módosítsa a klinikai vizsgálat bármely szempontját.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések bármelyikének meghozatalát megelőzően – kivéve, ha azonnali intézkedésre van szükség – az érintett tagállam kikéri a megbízó vagy a vizsgáló véleményét. A véleményt hét napon belül kell benyújtani.

(3)   Amennyiben egy tagállam meghozta az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, vagy elutasított egy klinikai vizsgálatot, vagy a megbízótól a klinikai vizsgálat biztonsági okokból történő idő előtti végleges leállításáról értesült, a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül értesíti valamennyi tagállamot és a Bizottságot e döntéséről és annak okairól.

(4)   Amennyiben a megbízó a tagállam döntése előtt visszavonja a kérelmét, erről a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül értesíteni kell az összes tagállamot és a Bizottságot.

77. cikk

A megbízó részéről történő értesítés a klinikai vizsgálat befejezésekor, vagy a vizsgálat átmeneti megszakítása vagy idő előtti végleges leállítása esetén

(1)   Amennyiben a megbízó átmenetileg megszakít vagy idő előtt véglegesen leállít egy klinikai vizsgálatot, 15 napon belül – a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül – az indokok megjelölésével értesítenie kell az átmeneti megszakításról vagy idő előtti végleges leállításról azt a tagállamot, ahol sor került a klinikai vizsgálat átmeneti megszakítására vagy idő előtti leállítására. Amennyiben a megbízó biztonsági okokból szakította meg átmenetileg vagy állította le idő előtt véglegesen a klinikai vizsgálatot, arról 24 órán belül értesítenie kell valamennyi tagállamot, ahol az adott klinikai vizsgálatot végzik.

(2)   A klinikai vizsgálat befejezésének az utolsó alany utolsó vizsgálatát kell tekinteni, kivéve, ha a klinikai vizsgálati tervben egy másik időpontot határoztak meg a klinikai vizsgálat befejezéseként.

(3)   A megbízónak valamennyi tagállamot, amelyben a klinikai vizsgálatot végezték, értesítenie kell a klinikai vizsgálatnak az adott tagállamban való befejezéséről. Az értesítést a klinikai vizsgálatnak az érintett tagállam vonatkozásában történő befejezését követő 15 napon belül meg kell tenni.

(4)   Az egynél több tagállamban végzett klinikai vizsgálatok esetében a megbízónak az összes tagállamot, amelyben a klinikai vizsgálatot végezték, értesítenie kell a klinikai vizsgálatnak az összes tagállamban való befejezéséről. Az értesítést a klinikai vizsgálat befejezését követő 15 napon belül meg kell tenni.

(5)   A klinikai vizsgálat eredményétől függetlenül a klinikai vizsgálat befejezését követő egy éven, illetve idő előtti végleges leállítását vagy átmeneti megszakítását követő három hónapon belül a megbízónak be kell nyújtania a XV. melléklet I. fejezetének 2.8. pontja és III. fejezetének 7. pontja szerinti klinikai vizsgálati jelentést azon tagállamoknak, amelyekben a klinikai vizsgálatot végezték.

A klinikai vizsgálati jelentést a célfelhasználók számára is könnyen érthető módon megfogalmazott összefoglalónak kell kísérnie. A megbízónak mind a jelentést, mind pedig az összefoglalót a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtania.

Amennyiben tudományos okok miatt nem lehetséges a klinikai vizsgálati jelentésnek a vizsgálat befejezésétől számított egy éven belüli benyújtása, azt rendelkezésre állásakor a lehető leghamarabb be kell nyújtani. Ebben az esetben a XV. melléklet II. fejezetének 3. pontjában említett klinikai vizsgálati tervben meg kell jelölni – indokolással együtt –, hogy a klinikai vizsgálat eredményei mikor lesznek hozzáférhetők.

(6)   A Bizottság iránymutatásokat ad ki a klinikai vizsgálati jelentés összefoglalójának tartalmára és szerkezetére vonatkozóan.

Emellett a Bizottság iránymutatásokat adhat ki a nyers adatok formázásával és megosztásával kapcsolatban azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a megbízó úgy dönt, hogy nyers adatokat oszt meg önkéntes alapon. A szóban forgó iránymutatásokhoz alapul lehet venni a klinikai vizsgálatok területével kapcsolatos nyers adatok megosztására vonatkozó meglévő iránymutatásokat, lehetőség szerint ki is igazítva azokat.

(7)   Az e cikk (5) bekezdésében említett összefoglalót és klinikai vizsgálati jelentést a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni legkésőbb akkor, amikor az eszközt a 29. cikknek megfelelően regisztrálják, még a forgalomba hozatalt megelőzően. Idő előtti végleges leállítás vagy átmeneti megszakítás esetén az összefoglalót és a jelentést a benyújtást követően azonnal nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Ha az eszköznek a 29. cikknek megfelelő regisztrációjára nem kerül sor az összefoglalónak és a jelentésnek az elektronikus rendszerben történő, az e cikk (5) bekezdése szerinti rögzítésétől számított egy éven belül, akkor az összefoglalót és a jelentést az említett egy év leteltével nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

78. cikk

A klinikai vizsgálatok koordinált értékelési eljárása

(1)   A 70. cikk alkalmazása céljából az egynél több tagállamban végzendő klinikai vizsgálatok megbízója a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül összevont kérelmet nyújthat be, amelyet – a kézhezvételét követően – elektronikusan továbbítanak az összes tagállamnak, ahol a klinikai vizsgálatot végezni fogják.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összevont kérelemben a megbízónak javaslatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy azon tagállamok egyike, ahol a klinikai vizsgálatot végezni fogják, koordináló tagállam legyen. Azon tagállamok, ahol a klinikai vizsgálatot végezni fogják, a kérelem benyújtásától számított hat napon belül megállapodnak abban, hogy melyikük tölti be a koordináló tagállam szerepét. Amennyiben nem születik megállapodás a koordináló tagállamról, a megbízó által javasolt tagállam tölti be a koordináló tagállam szerepét.

(3)   Az érintett tagállamok a (2) bekezdésben említett koordináló tagállam irányítása alatt koordinálják a kérelem értékelését, különösen a XV. melléklet II. fejezetében említett dokumentációét.

Mindazonáltal minden érintett tagállam a 70. cikk (1)–(5) bekezdésének megfelelően külön értékeli a XV. melléklet II. fejezetének 1.13., 3.1.3., 4.2., 4.3. és 4.4. pontjában említett dokumentáció teljességét.

(4)   A (3) bekezdés második albekezdésében említett dokumentációtól eltérő dokumentációt illetően a koordináló tagállam:

a)

az összevont kérelem beérkezésétől számított hat napon belül értesíti a megbízót arról, hogy ő a koordináló tagállam (a továbbiakban: az értesítés időpontja);

b)

a kérelem validálása céljából figyelembe vesz minden megfontolást, amelyet az értesítés időpontjától számított hét napon belül valamelyik érintett tagállam nyújt be;

c)

az értesítés időpontjától számított tíz napon belül értékeli, hogy a klinikai vizsgálat e rendelet hatálya alá tartozik-e, és hogy a kérelem hiánytalan-e, és erről értesíti a megbízót. Ezen értékelés tekintetében a 70. cikk (1) és (3)-(5) bekezdését kell alkalmazni a koordináló tagállam esetében;

d)

értékelési jelentéstervezetbe foglalja az általa végzett értékelés eredményeit, és a jelentéstervezetet a validálás időpontjától számított 26 napon belül továbbítja az érintett tagállamoknak. A többi érintett tagállam a validálás időpontjától számított 38 napon belül benyújtja az értékelési jelentéstervezettel és az annak alapjául szolgáló kérelemmel kapcsolatos észrevételeit és javaslatait a koordináló tagállamnak, amely ezen észrevételeket és javaslatokat kellően figyelembe veszi a végleges értékelési jelentés elkészítésekor, amelyet a validálás időpontjától számított 45 napon belül továbbítani kell a megbízónak és a többi érintett tagállamnak.

Valamennyi érintett tagállamnak figyelembe kell vennie a végleges értékelési jelentést, amikor a 70. cikk (7) bekezdésével összhangban határoz a megbízó kérelméről.

(5)   A (3) bekezdés második albekezdésében említett dokumentáció értékelését illetően mindegyik érintett tagállam egyetlen alkalommal további információkat kérhet a megbízótól. A megbízónak az érintett tagállam által meghatározott határidőn belül – amely nem haladhatja meg a kérés beérkezésétől számított 12 napot – be kell nyújtania a kért kiegészítő információt. A (4) bekezdés d) pontja szerinti végső határidő lejártát fel kell függeszteni a kérés időpontjától a további információk beérkezéséig.

(6)   A IIb. és a III. osztályba sorolt eszközök esetében a koordináló tagállam szakértői konzultációk céljából további ötven nappal meghosszabbíthatja a (4) bekezdésben említett határidőket.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat állapíthat meg az érintett tagállamok által a megbízó által benyújtott kérelemről való döntésük során figyelembe veendő koordinált értékelésekre vonatkozó eljárások és határidők tekintetében. Ezek a végrehajtási jogi aktusok meghatározhatják továbbá az e cikk (12) bekezdése szerinti jelentős módosítások, a 80. cikk (4) bekezdése szerinti nemkívánatos események bejelentését, valamint az orvostechnikai eszközök és gyógyszerek együtteséből álló termékek klinikai vizsgálata esetén végzett koordinált értékelésre vonatkozó eljárásokat, utóbbi esetében akkor, ha a gyógyszerek az 536/2014/EU rendelet szerinti klinikai vizsgálat keretében párhuzamosan folyó koordinált értékelés tárgyát képezik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8)   Amennyiben a koordináló tagállam a koordinált értékelés tekintetében arra a következtetésre jut, hogy a klinikai vizsgálat lefolytatása elfogadható vagy egyedi feltételek teljesülése mellett elfogadható, úgy kell tekinteni, hogy valamennyi érintett tagállam is erre a következtetésre jutott.

Az első albekezdéstől eltérve az érintett tagállamnak csak az alábbi indokokra hivatkozva van lehetősége arra, hogy egyet nem értését fejezze ki a koordináló tagállamnak a koordinált értékelés tekintetében tett következtetéseivel:

a)

ha úgy ítéli meg, hogy a klinikai vizsgálatban való részvétel következtében a vizsgálati alany az érintett tagállamban alkalmazott standard klinikai gyakorlat szerint kapott kezeléshez viszonyítva rosszabb minőségű kezelést kapna;

b)

a nemzeti jog megsértése; illetve

c)

a (4) bekezdés b) pontja alapján benyújtott, a vizsgálati alany biztonságára, valamint az adatok megbízhatóságára és megalapozottságára vonatkozó megfontolások alapján.

Amennyiben az érintett tagállamok egyike az e bekezdés második albekezdése alapján nem ért egyet a következtetéssel, a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül részletes indokolással együtt eljuttatja az egyet nem értésre vonatkozó nyilatkozatát a Bizottságnak, a többi érintett tagállamnak és a megbízónak.

(9)   Amennyiben a koordináló tagállam a koordinált értékelés tekintetében az általa készített jelentésben arra a következtetésre jut, hogy a klinikai vizsgálat nem elfogadható, úgy kell tekinteni, hogy valamennyi érintett tagállam ilyen következtetésre jutott.

(10)   Az érintett tagállam megtagadja a klinikai vizsgálat engedélyezését, ha a (8) bekezdés második albekezdésében említett bármely indok miatt nem ért egyet a koordináló tagállam következtetésével, vagy ha megfelelő indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a XV. melléklet II. fejezetének 1.13., 3.1.3., 4.2., 4.3. és 4.4. pontjában foglalt szempontok nem érvényesülnek, vagy ha valamely etikai bizottság olyan, kedvezőtlen véleményt adott ki az adott klinikai vizsgálatra vonatkozóan, amely az érintett tagállam jogának megfelelően arra az egész tagállamra érvényes. Az érintett tagállam jogorvoslati eljárást biztosít az ilyen, az engedélyezést megtagadó szemben.

(11)   Minden érintett tagállam értesíti a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül a megbízót arról, hogy a klinikai vizsgálatot engedélyezik, feltételekhez kötve engedélyezik vagy elutasították-e. Az értesítés egy összevont határozat formájában történik az attól az időponttól számított öt napon belül, hogy a koordináló tagállam a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint továbbította a végleges értékelési jelentést. Klinikai vizsgálat feltételekhez kötött engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha a szóban forgó feltételek jellegüknél fogva az engedélyezés időpontjában nem teljesülhetnek.

(12)   A 75. cikkben említett jelentős módosításokról értesíteni kell az érintett tagállamokat a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül. Minden arra irányuló értékelést, hogy az e cikk (8) bekezdésének második albekezdésében említett, egyet nem értési okok fennállnak-e, a koordináló tagállam irányítása mellett kell elvégezni, a XV. melléklet II. fejezetének 1.13., 3.1.3, 4.2., 4.3. és 4.4. pontját érintő jelentős módosítások kivételével, amelyek esetében az értékelést minden érintett tagállam külön-külön végzi.

(13)   A Bizottság igazgatási támogatást biztosít a koordináló tagállam számára az e fejezetben előírt feladatai ellátásához.

(14)   Az e cikkben meghatározott eljárást 2027. május 27-ig kizárólag azon tagállamok kötelesek alkalmazni, ahol a klinikai vizsgálatot végezni fogják és amelyek az említett eljárás alkalmazásához beleegyezésüket adták. 2027. május 27. után minden tagállam köteles alkalmazni az említett eljárást.

79. cikk

A koordinált értékelési eljárás felülvizsgálata

A Bizottság legkésőbb 2026. május 27-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 78. cikk alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról, és szükség esetén javaslatot tesz a 78. cikk (14) bekezdésének, valamint a 123. cikk (3) bekezdése h) pontjának felülvizsgálatára.

80. cikk

A klinikai vizsgálatok során előforduló nemkívánatos események rögzítése és bejelentése

(1)   A megbízónak teljes körűen rögzítenie kell az alábbiakat:

a)

a klinikai vizsgálati tervben megjelölt típusú nemkívánatos esemény, amely kritikus az adott klinikai vizsgálat eredményeinek értékelése tekintetében;

b)

súlyos nemkívánatos események;

c)

olyan eszközhibák, amelyek megfelelő intézkedés vagy beavatkozás hiányában, illetve kedvezőtlenebb körülmények között súlyos nemkívánatos eseményhez vezethettek volna;

d)

az a)–c) pontban említett eseményekkel kapcsolatos új megállapítások.

(2)   A megbízónak a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül haladéktalanul be kell jelentenie az alábbiakat azon tagállamoknak, ahol a klinikai vizsgálatot végzik:

a)

bármely súlyos nemkívánatos esemény, amely ok-okozati összefüggésben áll a klinikai vizsgálatra szánt eszközzel, az összehasonlítás alapjául szolgáló eszközzel vagy a vizsgálati eljárással, vagy amely esetében ilyen ok-okozati összefüggés ésszerűen feltételezhető;

b)

bármely olyan eszközhiba, amely megfelelő intézkedés vagy beavatkozás hiányában, illetve kedvezőtlenebb körülmények között súlyos nemkívánatos eseményhez vezethetett volna;

c)

bármely, az a) és b) pontban említett eseményekkel kapcsolatos új megállapítás.

A bejelentésre rendelkezésre álló határidőt az esemény súlyosságától kell függővé tenni. Amennyiben ez az időben történő bejelentéshez szükséges, a megbízónak lehetősége van arra, hogy először egy előzetes, nem teljes jelentést nyújtson be, a teljes jelentést pedig később küldje meg.

Bármely olyan tagállam kérésére, ahol a klinikai vizsgálatot végzik, a megbízó köteles rendelkezésre bocsátani az (1) bekezdésben említett összes információt.

(3)   A megbízónak továbbá a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül be kell jelentenie azon érintett tagállamoknak, ahol a klinikai vizsgálatot végzik, az e cikk (2) bekezdésében említett minden, olyan harmadik országokban előforduló eseményt, ahol az e rendelet hatálya alá tartozó klinikai vizsgálatokra vonatkozó klinikai vizsgálati tervvel azonos vizsgálati terv alapján klinikai vizsgálatot végeznek.

(4)   Abban az esetben, ha a klinikai vizsgálatra a megbízó a 78. cikkben említett összevont kérelmet nyújtott be, a megbízónak a 73. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül be kell jelentenie az e cikk (2) bekezdésében említett minden eseményt. A kérelmet – a kézhezvételét követően – elektronikus úton továbbítani kell az összes tagállamnak, ahol a klinikai vizsgálatot végzik.

A tagállamok a 78. cikk (2) bekezdésében említett koordináló tagállam irányítása alatt összehangolják egymással a súlyos nemkívánatos események és eszközhibák értékeléséhez kapcsolódó munkájukat annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e a klinikai vizsgálat módosítására. felfüggesztésére vagy leállítására vagy az adott klinikai vizsgálat engedélyének visszavonására.

Ez a bekezdés nem érinti a többi tagállam ahhoz való jogát, hogy e rendeletnek megfelelően saját értékelést végezzen és intézkedéseket hozzon a közegészség védelmének és a betegbiztonságnak a garantálása érdekében. A koordináló tagállamot és a Bizottságot tájékoztatni kell minden ilyen értékelés eredményéről és bármely ilyen intézkedés meghozataláról.

(5)   A 74. cikk (1) bekezdésében említett, forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követés esetén e cikk helyett a 87–90. cikkben és a 91. cikk alapján elfogadott jogi aktusokban a vigilancia tekintetében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6)   Az (5) bekezdéstől eltérve, ezt a cikket kell alkalmazni abban az esetben, ha ok–okozati összefüggést állapítanak meg a súlyos nemkívánatos esemény és az azt megelőző vizsgálati eljárás között.

81. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e fejezet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat és eljárási szempontokat a következők tekintetében:

a)

egységesített elektronikus formanyomtatványok a 70. és a 78. cikkben említett, klinikai vizsgálatok iránti kérelemhez és értékelésükhöz, figyelembe véve az egyes eszközkategóriákat vagy -csoportokat;

b)

a 73. cikkben említett elektronikus rendszer működése;

c)

egységesített elektronikus formanyomtatványok a 74. cikk (1) bekezdésében említett, a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követéssel kapcsolatos vizsgálatokhoz és a 75. cikkben említett jelentős módosításokhoz;

d)

információcsere a tagállamok között a 76. cikkben említettek szerint;

e)

egységesített elektronikus formanyomtatványok a súlyos nemkívánatos események és eszközhibák 80. cikk szerinti bejelentéséhez;

f)

a súlyos nemkívánatos események és eszközhibák bejelentésére vonatkozó határidők, figyelembe véve a 80. cikkben említettek szerint jelentendő esemény súlyosságát;

g)

az I. mellékletben meghatározott, a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelmények teljesítésének igazolásához szükséges klinikai bizonyítékokat vagy adatokat érintő követelmények egységes alkalmazása.

Az első bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

82. cikk

Egyéb klinikai vizsgálatokra vonatkozó követelmények

(1)   A nem a 62. cikk (1) bekezdésében felsorolt célok érdekében elvégzett klinikai vizsgálatoknak meg kell felelniük a 62. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 62. cikk (4) bekezdésének b), c), d), f), h) és l) pontjában, valamint 62. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

(2)   Annak érdekében, hogy biztosított legyen egyrészt a vizsgálati alanyok jogainak, biztonságának, méltóságának és jóllétének védelme, másrészt pedig az eljárás tudományos és etikai integritása a nem a 62. cikk (1) bekezdésében felsorolt célok érdekében elvégzett klinikai vizsgálatok során, minden érintett tagállam – a számára megfelelő módon – külön követelményeket állapít meg e vizsgálatokra vonatkozóan.

VII. FEJEZET

FORGALOMBA HOZATAL UTÁNI FELÜGYELET, VIGILANCIA ÉS PIACFELÜGYELET

1. SZAKASZ

Forgalomba hozatal utáni felügyelet

83. cikk

A gyártó forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszere

(1)   Minden eszköz kockázati osztályával arányosan és az eszköz típusának megfelelően a gyártóknak minden eszköz tekintetében forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszert kell tervezniük, létrehozniuk, dokumentálniuk, megvalósítaniuk, fenntartaniuk és naprakésszé tenniük. E rendszernek a 10. cikk (9) bekezdésében említett gyártói minőségirányítási rendszer elválaszthatatlan részét kell képeznie.

(2)   A forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszernek alkalmasnak kell lennie az eszközök teljes életcikluson keresztüli minőségével, teljesítőképességével és biztonságosságával kapcsolatos adatok aktív és rendszeres gyűjtésére, rögzítésére és elemzésére, a szükséges következtetések megállapítására, valamint megelőző és korrekciós intézkedések meghatározására, végrehajtására és figyelemmel kísérésére.

(3)   A gyártók forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszerein keresztül gyűjtött adatokat mindenekelőtt az alábbiakra kell felhasználni:

a)

az I. melléklet I. fejezetében említett előny-kockázat értékelés naprakésszé tétele és az I. melléklet I. fejezetében említett kockázatkezelés javítása;

b)

a tervezési és a gyártási információk, a használati útmutatók és a címkék naprakésszé tétele;

c)

a klinikai értékelés naprakésszé tétele;

d)

a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó, a 32. cikkben említett összefoglaló naprakésszé tétele;

e)

a megelőző, a korrekciós és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések szükségességének felmérése;

f)

az eszköz használhatóságának, teljesítőképességének és biztonságosságának javítására kínálkozó lehetőségek azonosítása;

g)

adott esetben hozzájárulás más eszközök forgalomba hozatal utáni felügyeletéhez; és

h)

a trendeknek a 88. cikk szerinti kimutatása és jelentése.

A műszaki dokumentációt ennek megfelelően naprakésszé kell tenni.

(4)   Amennyiben a forgalomba hozatal utáni felügyelet keretében megállapítást nyer, hogy megelőző vagy korrekciós intézkedésekre van szükség, a gyártónak végre kell hajtania a megfelelő intézkedéseket, és tájékoztatnia kell az érintett illetékes hatóságokat és adott esetben a bejelentett szervezetet. Amennyiben súlyos váratlan esemény került megállapításra, vagy helyszíni biztonsági korrekciós intézkedés végrehajtására került sor, erről a 87. cikknek megfelelően jelentést kell tenni.

84. cikk

Forgalomba hozatal utáni felügyeleti terv

A 83. cikkben említett, forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszernek forgalomba hozatal utáni felügyeleti terven kell alapulnia; a tervre vonatkozó követelményeket a III. melléklet 1.1. pontja tartalmazza. A rendelésre készült eszközöktől eltérő eszközök esetében a forgalomba hozatal utáni felügyeleti tervnek szerepelnie kell a II. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációban.

85. cikk

Forgalomba hozatal utáni felügyeleti jelentés

Az I. osztályba sorolt eszközök gyártóinak forgalomba hozatal utáni felügyeleti jelentést kell készíteniük, amelyben összefoglalják a 84. cikkben említett forgalomba hozatal utáni felügyelet keretében gyűjtött, a forgalomba hozatal utáni adatok elemzésének eredményeit és az azokból levont következtetéseket, továbbá ismertetik a meghozott megelőző és korrekciós intézkedéseket és azok indokolását. A jelentést szükség szerint naprakésszé kell tenni, és kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

86. cikk

Időszakos eszközbiztonsági jelentés

(1)   A IIa., a IIb. és a III. osztályba sorolt eszközök gyártóinak mindegyik eszközre – és adott esetben mindegyik eszközkategóriára vagy -csoportra – vonatkozóan időszakos eszközbiztonsági jelentést kell készíteniük, amelyben összefoglalják a 84. cikkben említett forgalomba hozatal utáni felügyeleti terv keretében gyűjtött, a forgalomba hozatal utáni adatok elemzésének eredményeit és az azokból levont következtetéseket, továbbá ismertetik a meghozott megelőző és korrekciós intézkedéseket és azok indokolását. Ezen időszakos eszközbiztonsági jelentésnek az érintett eszköz teljes életciklusa tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a)

az előny-kockázat értékelés során használandó következtetések;

b)

a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követés főbb megállapításai; továbbá

c)

az értékesített eszközmennyiség, az eszközt használó csoport becsült mérete, valamint amennyiben lehetséges, az eszköz használatának gyakorisága.

A IIb. és a III. osztályba sorolt eszközök gyártóinak legalább évente naprakésszé kell tenniük az időszakos eszközbiztonsági jelentést. Az időszakos eszközbiztonsági jelentésnek – a rendelésre készült eszközök kivételével – szerepelnie kell a II. és a III. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációban.

A IIa. osztályba sorolt eszközök gyártóinak szükség esetén, de legalább kétévente naprakésszé kell tenniük az időszakos eszközbiztonsági jelentést. Az időszakos eszközbiztonsági jelentésnek – a rendelésre készült eszközök kivételével – szerepelnie kell a II. és a III. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációban.

A rendelésre készült eszközök esetében az időszakos eszközbiztonsági jelentésnek a XIII. melléklet 2. pontjában említett dokumentáció részét kell képeznie.

(2)   A III. osztályba sorolt vagy beültethető eszközök esetében a gyártóknak a 92. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtaniuk az időszakos eszközbiztonsági jelentéseiket a megfelelőségértékelésbe az 52. cikknek megfelelően bevont bejelentett szervezet számára. A bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia a jelentést, és értékelését a meghozott intézkedésekre vonatkozó részletekkel együtt rögzítenie kell az említett elektronikus rendszerben. A szóban forgó elektronikus rendszeren keresztül elérhetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára az említett időszakos eszközbiztonsági jelentéseket és a bejelentett szervezet általi értékelést.

(3)   A (2) bekezdésben említett eszközöktől eltérő eszközök esetében, a gyártóknak az értékelésbe bevont bejelentett szervezet és – kérésre – az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk az időszakos eszközbiztonsági jelentéseket.

2. SZAKASZ

Vigilancia

87. cikk

Súlyos váratlan események és helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések bejelentése

(1)   Az Unió piacán forgalmazott, a klinikai vizsgálatra szánt eszközöktől eltérő eszközök gyártóinak a 92. cikk (5) és (7) bekezdésének megfelelően be kell jelenteniük a megfelelő illetékes hatóságok részére a következőket:

a)

az Unió piacán forgalmazott eszközökkel kapcsolatos minden súlyos váratlan esemény, kivéve a terméktájékoztatóban egyértelműen dokumentált és a műszaki dokumentációban mennyiségileg meghatározott, a 88. cikk szerinti trendjelentés hatálya alá tartozó várható mellékhatások;

b)

az Unió piacán forgalmazott bármely eszközzel kapcsolatos helyszíni biztonsági korrekciós intézkedés, ideértve az Unió piacán is jogszerűen forgalomba hozott valamely eszközzel kapcsolatban harmadik országban hozott helyszíni biztonsági korrekciós intézkedéseket is, amennyiben a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedés oka nem korlátozódik a harmadik országban forgalmazott eszközre.

Az első albekezdésben említett jelentéseket a 92. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani.

(2)   Főszabályként az (1) bekezdésben említett bejelentésre rendelkezésre álló határidőt a súlyos váratlan esemény súlyosságától kell függővé tenni.

(3)   A gyártóknak az (1) bekezdés a) pontjában említett, súlyos váratlan eseményre vonatkozó bejelentést közvetlenül azt követően meg kell tenniük, hogy megállapították az említett esemény és az eszközük között fennálló ok-okozati összefüggést vagy azt, hogy egy ilyen ok-okozati összefüggés lehetősége ésszerűen felmerülhet, mindazonáltal legkésőbb 15 nappal azt követően, hogy tudomást szereztek az eseményről.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, súlyos közegészségügyi kockázat esetén az (1) bekezdésben említett bejelentést haladéktalanul, de legfeljebb két nappal azt követően kell megtenni, hogy a gyártó tudomást szerzett erről a veszélyről.

(5)   A (3) bekezdéstől eltérve, haláleset bekövetkezése vagy valamely személy egészségi állapotának váratlan és súlyos romlása esetén a bejelentést azt követően kell haladéktalanul megtenni, hogy a gyártó megállapította az eszköz és a súlyos váratlan esemény közötti ok-okozati összefüggést, illetve amint gyanú merül fel benne annak fennállására vonatkozóan, mindazonáltal legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a gyártó a súlyos váratlan eseményről tudomást szerzett.

(6)   Amennyiben ez az időben történő bejelentéshez szükséges, a gyártónak lehetősége van arra, hogy először egy nem teljes jelentést nyújtson be, a teljes jelentést pedig később küldje meg.

(7)   Amennyiben a gyártó – miután tudomást szerzett egy potenciálisan bejelentendő váratlan eseményről – nem tudja eldönteni, hogy a váratlan eseményt be kell-e jelentenie, a (2)–(5) bekezdésnek megfelelően előírt határidőn belül be kell nyújtania a jelentést.

(8)   Azoknak a sürgős eseteknek a kivételével, amelyekben a gyártónak haladéktalanul helyszíni biztonsági korrekciós intézkedést kell hoznia, a gyártónak az (1) bekezdés b) pontjában említett helyszíni biztonsági korrekciós intézkedést még annak meghozatala előtt, indokolatlan késedelem nélkül be kell jelentenie.

(9)   Ugyanazon eszköz vagy eszköztípus esetében előforduló olyan hasonló súlyos váratlan események esetében, amelyek tekintetében a kiváltó okot azonosították vagy a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedést végrehajtották, vagy amennyiben a váratlan események megegyeznek és megfelelően dokumentáltak, a gyártó súlyos váratlan események egyedi bejelentése helyett időszakos összefoglaló jelentéseket nyújthat be, amennyiben a 89. cikk (9) bekezdésében említett koordináló illetékes hatóság a 92. cikk (8) bekezdésének a) pontjában említett illetékes hatóságokkal konzultálva megállapodott a gyártóval az időszakos összefoglaló jelentések formátumáról, tartalmáról és gyakoriságáról. Amennyiben a 92. cikk (8) bekezdésének a) és b) pontjában említett illetékes hatóság egy és ugyanazon hatóság, a gyártó időszakos összefoglaló jelentéseket nyújthat be az ezen illetékes hatósággal való megállapodást követően.

(10)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak – így például célzott tájékoztató kampányokat szerveznek –, amelyekkel egyrészt arra ösztönzik az egészségügyi szakembereket, a felhasználókat és a betegeket, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett, feltételezett súlyos váratlan eseményeket jelentsék az illetékes hatóságaiknak, másrészt pedig lehetővé teszik számukra a szóban forgó feltételezett súlyos váratlan események bejelentését.

Az illetékes hatóságoknak központilag, nemzeti szinten rögzíteniük kell az egészségügyi szakemberektől, a felhasználóktól és a betegektől kapott jelentéseket.

(11)   Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága egészségügyi szakemberektől, felhasználóktól, vagy betegektől jelentést kap az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételezett súlyos váratlan eseményekről, meg kell tennie a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az érintett eszköz gyártója késedelem nélkül értesüljön a feltételezett súlyos váratlan eseményekről.

Amennyiben az érintett eszköz gyártójának megítélése szerint a váratlan esemény súlyos váratlan esemény, az e cikk (1)–(5) bekezdésével összhangban jelentést kell benyújtania erről a súlyos váratlan eseményről azon tagállam illetékes hatóságának, ahol bekövetkezett ez a súlyos váratlan esemény, és a 89. cikkel összhangban megfelelő nyomonkövetési intézkedést kell tennie.

Amennyiben az érintett eszköz gyártójának megítélése szerint a váratlan esemény a 88. cikknek megfelelően trendjelentés tárgyát képező nem súlyos váratlan esemény vagy várt nemkívánatos mellékhatás, magyarázó nyilatkozatot kell benyújtania. Amennyiben az illetékes hatóság nem ért egyet a magyarázó nyilatkozatban foglalt megállapításokkal, előírhatja, hogy a gyártó az e cikk (1)–(5) bekezdésének megfelelő jelentést nyújtson be, és hogy gondoskodjon a 89. cikknek megfelelő nyomonkövetési intézkedés megtételéről.

88. cikk

Trendjelentések

(1)   A gyártóknak a 92. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül be kell jelenteniük, ha a súlyos váratlan eseménynek nem minősülő váratlan események, vagy várt nemkívánatos mellékhatások gyakorisága vagy súlyossága statisztikailag jelentős mértékben annyira megnő, hogy esetlegesen jelentős hatással lehet az I. melléklet 1. és 5. pontjában említett kockázat–előny értékelésre és a várt előnyökhöz viszonyítva a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségére vagy biztonságára nézve elfogadhatatlan mértékű kockázatokhoz vezetett vagy vezethet. A szignifikáns növekedést az adott eszközzel, eszközkategóriával vagy eszközcsoporttal kapcsolatos ilyen váratlan eseményeknek egy meghatározott időszak alatti várható gyakoriságához vagy súlyosságához mérten kell megállapítani, a műszaki dokumentációban és a terméktájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.

A gyártónak a 84. cikkben említett forgalomba hozatal utáni felügyeleti tervben részletesen meg kell határoznia a megfigyelési időszakot, azt, hogy hogyan kezeli az első albekezdésben említett váratlan eseményeket, valamint azt, hogy milyen módszert alkalmaz arra, hogy megállapítsa ezen váratlan események gyakoriságának vagy súlyosságának statisztikailag szignifikáns növekedését.

(2)   Az illetékes hatóságok saját maguk értékelhetik az (1) bekezdésben említett trendjelentéseket, és felszólíthatják a gyártót, hogy e rendelettel összhangban fogadjon el megfelelő intézkedéseket a közegészség védelmének és a betegbiztonságnak a garantálása céljából. Mindegyik illetékes hatóságnak az említett értékelés eredményéről és az említett intézkedések elfogadásáról tájékoztatnia kell a Bizottságot, a többi illetékes hatóságot és azt a bejelentett szervezetet, amely a tanúsítványt kiadta.

89. cikk

Súlyos váratlan események elemzése és helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések

(1)   A súlyos váratlan eseményeknek a 87. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentését követően a gyártónak késedelem nélkül le kell folytatnia a súlyos váratlan esemény kivizsgálását és az érintett eszközök vizsgálatát. A vizsgálatnak magában kell foglalnia a váratlan események és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések kockázatértékelését, adott esetben az e cikk (3) bekezdésében említett kritériumokra figyelemmel.

A gyártónak az első albekezdésben említett vizsgálatok során együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal és adott esetben az érintett bejelentett szervezettel, és az illetékes hatóságok előzetes tájékoztatása nélkül nem végezhet olyan vizsgálatot, amely az érintett eszköz vagy tételminta olyan módosításával jár, amely befolyásolhatja a váratlan esemény okainak elemzését.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a területükön történt súlyos váratlan eseményekkel vagy a területükön meghozott vagy meghozni tervezett helyszíni biztonsági korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos, és a 87. cikkel összhangban tudomásukra jutott minden információt az illetékes hatóságuk központilag, nemzeti szinten értékeljen, lehetőség szerint a gyártóval és adott esetben az érintett bejelentett szervezettel együtt.

(3)   A (2) bekezdésben említett értékelés összefüggésében az illetékes hatóságnak értékelnie kell a bejelentett súlyos váratlan eseményből fakadó kockázatokat, és értékelnie kell a vonatkozó helyszíni biztonsági korrekciós intézkedéseket, a közegészség védelmére és az olyan kritériumokra figyelemmel, mint az ok-okozati kapcsolat, a kimutathatóság és a probléma újbóli előfordulásának valószínűsége, az eszköz használatának gyakorisága, bármiféle közvetlen vagy közvetett ártalom bekövetkezésének valószínűsége és a szóban forgó ártalom súlyossága, az eszköz klinikai haszna, célfelhasználók és potenciális felhasználók, valamint az érintett népesség. Az illetékes hatóságnak értékelnie kell emellett a gyártó által tervezett vagy meghozott helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések megfelelőségét, továbbá azt, hogy szükség van-e bármilyen egyéb korrekciós intézkedésre, és ha igen, annak milyen fajtájára, különös figyelemmel a biztonságos tervezésnek az I. mellékletben szereplő elvére.

A nemzeti illetékes hatóság kérésére a gyártóknak rendelkezésre kell bocsátaniuk a kockázatértékelés elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot.

(4)   Az illetékes hatóságnak figyelemmel kell kísérnie gyártó által a súlyos váratlan események kapcsán folytatott vizsgálatot. Szükség esetén az illetékes hatóság beavatkozhat a gyártó által folytatott vizsgálatba vagy független vizsgálatot kezdeményezhet.

(5)   A gyártónak a 92. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül végleges jelentést kell benyújtania az illetékes hatósághoz, amelyben ismertetnie kell a vizsgálat megállapításait. A jelentésnek következtetéseket kell tartalmaznia, és adott esetben ki kell térnie a meghozandó korrekciós intézkedésekre.

(6)   Az 1. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében említett eszközök esetében, valamint ha a súlyos váratlan esemény vagy a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedés esetleg olyan anyaggal hozható kapcsolatba, amely külön használva gyógyszernek minősülne, az e cikk (9) bekezdésében említett értékelő illetékes hatóságnak vagy koordináló illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a súlyos váratlan eseményről vagy helyszíni biztonsági korrekciós intézkedésről – attól függően, hogy melyik hatóság adta ki az 52.cikk (9) bekezdése alapján az említett anyagra vonatkozó tudományos szakvéleményt – vagy az említett illetékes nemzeti hatóságot vagy az EMA-t.

Az 1. cikk (6) bekezdésének g) pontja értelmében e rendelet hatálya alá tartozó eszközök esetében, továbbá amennyiben a súlyos váratlan esemény vagy helyszíni biztonsági korrekciós intézkedés az eszköz gyártásához felhasznált emberi eredetű szövetek vagy sejtek származékaival függhet össze, valamint az 1. cikk (10) bekezdése alapján e rendelet hatálya alá tartozó eszközök esetében az e cikk (9) bekezdésében említett illetékes hatóságnak vagy koordináló illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az emberi eredetű szövetek vagy sejtek tekintetében illetékes hatóságot, amellyel a bejelentett szervezet az 52. cikk (10) bekezdésének megfelelően konzultált.

(7)   Az e cikk (3) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően az értékelő illetékes hatóságnak a 92. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a többi illetékes hatóságot a gyártó által a súlyos váratlan esemény újbóli előfordulása kockázatának minimalizálása érdekében meghozott vagy meghozni tervezett, vagy a számára előírt korrekciós intézkedésről, ideértve a kiváltó eseménnyel kapcsolatos információkat és az általa végzett értékelés eredményét.

(8)   A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedésre vonatkozó információkat a szóban forgó eszköz felhasználói helyszíni biztonsági feljegyzés formájában haladéktalanul megkapják. A helyszíni biztonsági feljegyzést az Unió azon tagállam által meghatározott hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell elkészíteni, amelyben a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedésre sor került. A sürgős esetek kivételével a helyszíni biztonsági feljegyzés tervezetét be kell nyújtani az értékelő illetékes hatósághoz vagy – a (9) bekezdésben említett esetekben – a koordináló illetékes hatósághoz, hogy a hatóság megtehesse a tervezettel kapcsolatos észrevételeit. Az egyes tagállamok helyzetéből fakadó, kellően indokolt esetek kivételével a helyszíni biztonsági feljegyzés tartalmának minden tagállamban egységesnek kell lennie.

A helyszíni biztonsági feljegyzésnek lehetővé kell tennie – különösen a vonatkozó UDI-k feltüntetése révén –a szóban forgó eszköz vagy eszközök megfelelő azonosítását, valamint lehetővé kell tennie – különösen az egyedi regisztrációs szám feltüntetése révén, ha e számot már rendelkezésre bocsátották –– a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedést végrehajtó gyártó megfelelő azonosítását. A helyszíni biztonsági feljegyzésben egyértelműen és a kockázat mértékének kisebbítése nélkül magyarázatot kell adni a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedésre, feltüntetve, hogy azt az eszköz rendellenes működése, vagy pedig a betegek, a felhasználók vagy más személyek szempontjából az eszközzel összefüggésben felmerülő kockázat indokolja-e, valamint világosan meg kell jelölni a felhasználók teendőit.

A gyártónak rögzítenie kell a helyszíni biztonsági feljegyzést a 92. cikkben említett elektronikus rendszerben, amelyen keresztül a feljegyzést hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(9)   Az illetékes hatóságoknak aktívan részt kell venniük a (3) bekezdésben említett, a következő esetekre vonatkozó értékeléseik koordinálását célzó eljárásban:

a)

amennyiben ugyanazon gyártótól származó ugyanazon eszközzel vagy eszköztípussal kapcsolatban egy sajátos súlyos váratlan esemény vagy ilyen események sorozata bekövetkezésének kockázata merül fel egynél több tagállamban;

b)

amennyiben a gyártó által egynél több tagállamban javasolt helyszíni biztonsági korrekciós intézkedés megfelelősége megkérdőjelezhető.

Az említett koordinált eljárásnak az alábbiakra kell kiterjednie:

amennyiben szükséges, koordináló illetékes hatóság eseti alapon történő kijelölése,

a koordinált értékelési eljárás meghatározása, beleértve a koordináló illetékes hatóság feladatait és felelősségi körét, valamint más illetékes hatóságok szerepvállalását.

Amennyiben az illetékes hatóságok egymás között nem állapodtak meg másként, akkor annak a tagállamnak az illetékes hatósága lesz az illetékes koordináló hatóság, ahol a gyártó bejegyzett székhelye található.

A koordináló illetékes hatóságnak a 92. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül tájékoztatnia kell a gyártót, a többi illetékes hatóságot és a Bizottságot arról, hogy elvállalta a koordináló hatóság szerepét.

(10)   A koordináló illetékes hatóság kijelölése nem érintheti a többi illetékes hatóság ahhoz való jogát, hogy e rendeletnek megfelelően saját értékelést végezzen, és intézkedéseket hozzon a közegészség védelmének és a betegbiztonságnak a garantálása érdekében. A koordináló illetékes hatóságot és a Bizottságot tájékoztatni kell az ilyen értékelések eredményéről és az ilyen intézkedések meghozataláról.

(11)   A Bizottság igazgatási támogatást biztosít a koordináló illetékes hatóság számára az e fejezetben előírt feladatai ellátásához.

90. cikk

A vigilancia-adatok elemzése

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben olyan rendszereket és eljárásokat hoz létre, amelyek alkalmasak a 92. cikkben említett elektronikus rendszerben elérhető adatok annak érdekében történő aktív figyelemmel kísérésére, hogy azok alapján azonosítani lehessen az esetleges új kockázatokra vagy biztonsági problémákra utaló trendeket, mintázatokat vagy jeleket.

Egy korábban ismeretlen kockázat azonosítása esetén, vagy ha egy várt kockázat gyakorisága jelentősen és hátrányosan megváltoztatja az előny–kockázat értékelés tekintetében megállapított értéket, erről az illetékes hatóságnak vagy adott esetben a koordináló illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a gyártót, vagy adott esetben a meghatalmazott képviselőt, akinek meg kell hoznia a szükséges korrekciós intézkedéseket.

91. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján – és az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – elfogadhatja a 85–90. cikk és a 92. cikk végrehajtásához szükséges részletes szabályokat és eljárási vonatkozásokat a következők tekintetében:

a)

meghatározott eszközökkel, eszközkategóriákkal vagy -csoportokkal kapcsolatos súlyos váratlan események és helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések osztályozása;

b)

a súlyos váratlan események és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések jelentése, a 85., a 86., a 87., a 88., illetve a 89. cikkben említett helyszíni biztonsági feljegyzések, időszakos összefoglaló jelentések benyújtása, forgalomba hozatal utáni felügyeleti jelentések, időszakos eszközbiztonsági jelentések és a gyártók trendjelentései;

c)

standard strukturált formanyomtatványok az elektronikus és a nem elektronikus bejelentésekhez, ideértve azokat az adatokat is, amelyeket az egészségügyi szakembereknek, a felhasználóknak és a betegeknek minden esetben legalább fel kell tüntetniük a feltételezett súlyos váratlan események bejelentése során;

d)

a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések bejelentésére, valamint az időszakos összefoglaló jelentések és a trendjelentések gyártók általi benyújtására vonatkozó határidők, figyelembe véve a 87. cikkben említettek szerint bejelentendő váratlan esemény súlyosságát;

e)

az illetékes hatóságok közötti információcserére szolgáló egységesített formanyomtatványok a 89. cikkben említettek szerint;

f)

a koordináló illetékes hatóság kijelölésére vonatkozó eljárások; a koordinált értékelési eljárás, beleértve a koordináló illetékes hatóság feladatait és felelősségi körét, valamint más illetékes hatóságok szerepvállalását ebben a folyamatban.

Az első bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

92. cikk

A vigilancia és a forgalomba hozatal utáni felügyelet elektronikus rendszere

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve elektronikus rendszert hoz létre és tart fenn a következő információk összegyűjtésére és kezelésére:

a)

a gyártóknak a 87. cikk (1) bekezdésében és a 89. cikk (5) bekezdésében említett, súlyos váratlan eseményekkel és helyszíni biztonsági korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos jelentései;

b)

a gyártóknak a 87. cikk (9) bekezdésében említett időszakos összefoglaló jelentései;

c)

a gyártóknak a 88. cikkben említett trendjelentései;

d)

a 86. cikkben említett időszakos eszközbiztonsági jelentések;

e)

a gyártóknak a 89. cikk (8) bekezdésében említett helyszíni biztonsági feljegyzései;

f)

a tagállami illetékes hatóságok között, valamint a tagállami illetékes hatóságok és a Bizottság között a 89. cikk (7) és (9) bekezdésének megfelelően kicserélendő információk.

Az elektronikus rendszernek tartalmaznia kell az UDI-adatbázisra mutató releváns linkeket.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett információkat az elektronikus rendszeren keresztül az illetékes tagállami hatóságok és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A bejelentett szervezetek részére szintén hozzáférést kell biztosítani az említett információkhoz, olyan mértékben, amely az 53. cikknek megfelelően általuk tanúsítvánnyal ellátott eszközök tekintetében szükséges.

(3)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az egészségügyi szakemberek és a nyilvánosság megfelelő szintű hozzáféréssel rendelkezzenek az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszerhez.

(4)   A Bizottság a közte és harmadik országok illetékes hatóságai vagy nemzetközi szervezetek között létrejött megállapodások alapján megfelelő szintű hozzáférést biztosíthat az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszerhez ezen illetékes hatóságok vagy nemzetközi szervezetek számára. E megállapodásoknak a viszonosság elvén kell alapulniuk, valamint a titoktartás és az adatvédelem tekintetében az Unióban alkalmazandó rendelkezésekkel egyenértékű előírásokat kell tartalmazniuk.

(5)   A súlyos váratlan eseményekre vonatkozó, a 87. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jelentéseket a kézhezvételüket követően az e cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül automatikusan továbbítani kell azon tagállam illetékes hatósága részére, amelyben a súlyos váratlan esemény történt.

(6)   A 88. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett trendjelentéseket a kézhezvételüket követően az e cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül automatikusan továbbítani kell azon tagállam illetékes hatóságai részére, amelyben a váratlan események történtek.

(7)   A 87. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, helyszíni biztonsági korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos jelentéseket a kézhezvételüket követően az e cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül automatikusan továbbítani kell:

a)

azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedést meghozzák vagy meg fogják hozni;

b)

azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a gyártó bejegyzett székhelye található.

(8)   A 87. cikk (9) bekezdésében említett időszakos összefoglaló jelentéseket a kézhezvételüket követően az e cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül automatikusan továbbítani kell:

a)

azon tagállam(ok) illetékes hatóságának, amely(ek) a 89. cikk (9) bekezdésének megfelelően részt vesz(nek) a koordinációs eljárásban és egyetértett(ek) az időszakos összefoglaló jelentéssel;

b)

azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a gyártó bejegyzett székhelye található.

(9)   Az e cikk (5)–(8) bekezdésében említett információt a kézhezvételét követően az e cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül automatikusan továbbítani kell azon bejelentett szervezet részére, amelyik az 56. cikknek megfelelően kiadta a szóban forgó eszközre vonatkozó tanúsítványt.

3. SZAKASZ

Piacfelügyelet

93. cikk

Piacfelügyeleti tevékenységek

(1)   Az illetékes hatóságoknak megfelelő ellenőrzéseket kell végezniük az eszközök megfelelőségi jellemzői és teljesítőképessége tekintetében, ideértve adott esetben a dokumentáció felülvizsgálatát és a megfelelő mintákon végzett fizikai és laboratóriumi vizsgálatokat is. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük különösen a kockázatértékelés és a kockázatkezelés elfogadott elveit, a vigilancia-adatokat és a panaszokat.

(2)   Az illetékes hatóságoknak el kell készíteniük a felügyeleti tevékenységek éves tervét és megfelelő mennyiségű anyagi erőforrást, valamint kellő létszámú, szakmailag felkészült emberi erőforrást kell rendelniük a szóban forgó tevékenységek elvégzéséhez, figyelemmel az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport által a 105. cikknek megfelelően kidolgozott európai piacfelügyeleti programra és a helyi körülményekre.

(3)   Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében az illetékes hatóságok:

a)

többek között előírhatják a gazdasági szereplőknek, hogy tegyék hozzáférhetővé a hatóságok tevékenységeinek végzéséhez szükséges dokumentációt és információkat, valamint hogy indokolt esetben térítésmentesen bocsássák rendelkezésre a szükséges eszközmintákat, illetve térítésmentes hozzáférést biztosítsanak az eszközhöz; továbbá

b)

előre bejelentett és – ha arra szükség van – előre nem bejelentett ellenőrzéseket végeznek a gazdasági szereplők, beszállítók és/vagy alvállalkozók telephelyén, illetve szükség esetén a szakmai felhasználók létesítményeiben is.

(4)   Az illetékes hatóságoknak éves összefoglalót kell készíteniük a felügyeleti tevékenységeik eredményeiről, és azt a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül hozzáférhetővé kell tenniük a többi illetékes hatóság számára.

(5)   Az illetékes hatóságok – amennyiben azt a közegészség védelme érdekében szükségesnek ítélik – elkobozhatják, megsemmisíthetik vagy más módon működésképtelenné tehetik az elfogadhatatlan kockázatot jelentő vagy hamisított eszközöket.

(6)   Az illetékes hatóságnak az (1) bekezdésben említett célokból végzett minden egyes ellenőrzést követően jelentést kell készítenie az ellenőrzésnek az e rendelet értelmében alkalmazandó jogi és műszaki követelmények betartására vonatkozó megállapításairól. A jelentésnek az esetlegesen szükséges korrekciós intézkedéseket is tartalmaznia kell.

(7)   Az ellenőrzést végző illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az e cikk (6) bekezdésében említett jelentés tartalmáról az ellenőrzés alá vont gazdasági szereplőt. A végleges jelentés elfogadása előtt az illetékes hatóságnak lehetőséget kell adnia az ellenőrzött gazdasági szereplő számára arra, hogy észrevételeket nyújtson be. A végleges ellenőrzési jelentést rögzíteni kell a 100. cikkben meghatározott elektronikus rendszerben.

(8)   A tagállamok felülvizsgálják és értékelik piacfelügyeleti tevékenységeik működését. Az ilyen felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és azok eredményeiről tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. Minden tagállam összefoglalót készít az eredményekről, amelyet a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül hozzáférhetővé tesz a nyilvánosság számára.

(9)   Annak érdekében, hogy minden tagállamban egységes és magas szintű piacfelügyelet valósuljon meg, a tagállami illetékes hatóságoknak koordinálniuk kell a piacfelügyeleti tevékenységeiket, együttműködést kell folytatniuk, valamint meg kell osztaniuk egymással és a Bizottsággal a piacfelügyeleti tevékenységeik eredményeit.

Adott esetben a tagállami illetékes hatóságoknak meg kell állapodniuk egymással a munkateher megosztásáról, a piacfelügyeleti tevékenységek közös végzéséről és a szakosodásról.

(10)   Amennyiben valamely tagállamban több hatóság felelős a piacfelügyeletért és a külső határokon történő ellenőrzésekért, e hatóságoknak együtt kell működniük egymással a szerepük és funkciójuk szempontjából lényeges információk megosztása révén.

(11)   A tagállami illetékes hatóságoknak adott esetben együtt kell működniük a harmadik országok illetékes hatóságaival információcsere és technikai támogatás, valamint a piacfelügyelettel kapcsolatos tevékenységek előmozdítása céljából.

94. cikk

A feltételezhetően elfogadhatatlan kockázatokat jelentő eszközök vagy az előírásoknak más okok miatt feltételezhetően nem megfelelő eszközök értékelése

Amennyiben valamely tagállam illetékes hatóságainak a vigilancia keretében végrehajtott vagy piacfelügyeleti tevékenységeik révén rendelkezésre álló adatok, illetve más információk alapján okuk van feltételezni, hogy egy adott eszköz:

a)

elfogadhatatlan kockázatot jelenthet a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségére vagy biztonságára, vagy a közegészség védelmének egyéb vonatkozásaira; vagy

b)

más módon nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

akkor az adott eszközzel kapcsolatban értékelést kell végezniük az e rendeletben meghatározott, az eszköz által jelentett kockázattal vagy az eszköz egyéb megfelelési hiányosságaival kapcsolatos minden követelményre vonatkozóan.

Az érintett gazdasági szereplőknek együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal.

95. cikk

Az egészségre és a biztonságra nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő eszközökre alkalmazandó eljárás

(1)   Amennyiben a 94. cikk szerinti értékelést követően az illetékes hatóságok arra a megállapításra jutnak, hogy az eszköz elfogadhatatlan kockázatot jelent a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségére vagy biztonságára, vagy a közegészség védelmének egyéb vonatkozásaira, haladéktalanul fel kell szólítaniuk az érintett eszköz gyártóját, annak meghatalmazott képviselőit és minden más érintett gazdasági szereplőt arra, hogy egy egyértelműen meghatározott és az érintett gazdasági szereplővel közölt ésszerű határidőn belül tegyenek meg minden megfelelő és kellően indokolt korrekciós intézkedést az eszköz ebben a rendeletben az eszköz által jelentett kockázatokkal kapcsolatban megállapított követelményeknek való megfelelésének biztosítására és hogy a kockázat jellegével arányosan korlátozzák az eszköz forgalmazását, állapítsanak meg egyedi követelményeket az eszköz forgalmazása tekintetében, vonják ki az eszközt a forgalomból vagy hívják vissza azt.

(2)   Az illetékes hatóságoknak a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot, a többi tagállamot, valamint az érintett eszköz vonatkozásában a 56. cikknek megfelelően tanúsítványt kiadó bejelentett szervezetet az értékelés eredményeiről, valamint arról, hogy milyen intézkedések meghozatalára kötelezték a gazdasági szereplőket.

(3)   Az (1) cikkben említett gazdasági szereplőknek haladéktalanul gondoskodniuk kell arról, hogy az Unió egészében sor kerüljön minden megfelelő korrekciós intézkedés meghozatalára az általuk forgalmazott összes érintett eszköz tekintetében.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő nem hoz megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdésben említett időtartamon belül, az illetékes hatóságok kötelesek minden megfelelő intézkedést meghozni az eszköz nemzeti piacukon történő forgalmazásának betiltására vagy korlátozására, forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

Az illetékes hatóságoknak a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül haladéktalanul értesíteniük kell a szóban forgó intézkedésekről a Bizottságot, a többi tagállamot és az e cikk (2) bekezdésében említett bejelentett szervezetet.

(5)   A (4) bekezdésben említett értesítésben meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az előírásoknak nem megfelelő eszköz azonosításához és nyomon követéséhez szükséges adatokat, a termék származási helyét, az előírásoknak való feltételezett meg nem felelés és a felmerülő kockázat jellegét és okát, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időbeli hatályát, valamint az érintett gazdasági szereplő érveit.

(6)   Az eljárást kezdeményező tagállamon kívüli tagállamok a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot egyrészt minden olyan további releváns információról, amely az érintett eszköz előírásoknak való meg nem felelésével összefüggésben a rendelkezésükre áll, másrészt pedig az érintett eszközzel összefüggésben általuk elfogadott minden intézkedésről.

Abban az esetben, ha a tagállamok nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel, a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben a (4) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül sem a tagállamok, sem a Bizottság nem emelt kifogást a tagállamok egyike által hozott intézkedésekkel szemben, a szóban forgó intézkedéseket indokoltnak kell tekinteni.

Ebben az esetben minden tagállam gondoskodik arról, hogy az érintett eszköz vonatkozásában haladéktalanul megfelelő korlátozó vagy tiltó intézkedések kerüljenek bevezetésre, ideértve az érintett eszköznek a nemzeti piaci forgalomból való kivonását, visszahívását vagy a nemzeti piacon való hozzáférhetőségének korlátozását.

96. cikk

Eljárás a nemzeti intézkedések uniós szinten történő értékeléséhez

(1)   Amennyiben valamely tagállam a 95. cikk (4) bekezdésében említett értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül kifogást emel valamely más tagállam által elfogadott intézkedéssel szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedés ellentétes az uniós joggal, a Bizottság az érintett illetékes hatóságokkal, és – amennyiben szükséges – az érintett gazdasági szereplőkkel folytatott konzultációt követően értékeli a nemzeti intézkedést. Ezen értékelés eredménye alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Ha a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti intézkedést indokoltnak tekinti, a 95. cikk (7) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni. Ha a Bizottság a nemzeti intézkedést indokolatlannak minősíti, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

Ha a Bizottság a 95. cikk (4) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított nyolc hónapon belül nem hozza meg az e cikk (1) bekezdése szerinti határozatot, a nemzeti intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

(3)   Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság úgy véli, hogy az érintett tagállam(ok) által hozott intézkedésekkel nem lehet kielégítő módon mérsékelni valamely eszköz egészségre és biztonságra jelentett kockázatát, a Bizottság tagállami kérésre vagy saját kezdeményezésére végrehajtási jogi aktusok útján szükséges és kellően indokolt intézkedéseket hozhat az egészség és a biztonság védelme érdekében, ideértve az adott eszköz forgalomba hozatalát és használatbavételét korlátozó vagy tiltó intézkedéseket is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

97. cikk

Az előírásoknak való meg nem felelés egyéb esetei

(1)   Amennyiben valamely tagállam illetékes hatóságai a 94. cikk alapján végzett értékelést követően úgy találják, hogy az eszköz nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, de nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a betegek, a felhasználók és más személyek egészségére vagy biztonságára, vagy a közegészség védelmének egyéb vonatkozásaira, kötelesek előírni az érintett gazdasági szereplő számára, hogy az előírásoknak való meg nem felelés mértékével arányos, ésszerű határidőn belül – amelyet egyértelműen meg kell határozni és közölni kell az érintett gazdasági szereplővel – szüntesse meg az előírásoknak való meg nem felelést.

(2)   Amennyiben a gazdasági szereplő az e cikk (1) bekezdésében említett határidőn belül nem szünteti meg az előírásoknak való meg nem felelést, az érintett tagállam haladéktalanul meghoz minden megfelelő intézkedést a termék forgalmazásának korlátozására vagy betiltására, vagy annak biztosítására, hogy azt a forgalomból kivonják vagy visszahívják. A tagállam a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot ezekről az intézkedésekről.

(3)   E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyeket az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük az előírásoknak való meg nem felelés adott típusaival szembeni fellépés érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

98. cikk

Megelőző egészségvédelmi intézkedések

(1)   Amennyiben valamely tagállam az értékelést követően – amely az adott eszköz, eszközkategória vagy eszközcsoport vonatkozásában potenciális kockázat fennállását jelzi – úgy ítéli meg, hogy a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében, vagy a közegészség egyéb vonatkozásainak a védelme érdekében meg kell tiltani, korlátozni kell vagy bizonyos követelmények teljesülésétől kell függővé tenni valamely eszköz, egy adott eszközkategória vagy eszközcsoport forgalmazását vagy használatbavételét, vagy hogy a szóban forgó eszközt, eszközkategóriát vagy eszközcsoportot ki kell vonni a piacról vagy vissza kell hívni, megtehet minden szükséges és indokolt intézkedést.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tagállam a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül – döntését megindokolva – haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a meghozott intézkedésekről.

(3)   A Bizottság az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal, valamint – amennyiben szükséges – az érintett gazdasági szereplőkkel folytatott konzultációt követően értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak-e. Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedésekről való értesítéstől számított hat hónapon belül nem hoz határozatot, a nemzeti intézkedéseket indokoltnak kell tekinteni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett értékelés azt mutatja, hogy a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészsége vagy biztonsága, vagy a közegészség más szempontjainak védelme érdekében valamely eszköz, eszközkategória vagy eszközcsoport forgalmazását vagy használatbavételét meg kell tiltani, korlátozni kell, vagy azt egyedi követelményektől kell függővé tenni, vagy hogy az eszközt, eszközkategóriát vagy eszközcsoportot valamennyi tagállamban ki kell vonni a forgalomból vagy vissza kell hívni, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a szükséges és kellően indokolt intézkedések meghozatala érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

99. cikk

Bevált igazgatási gyakorlat

(1)   A tagállami illetékes hatóságok által a 95–98. cikk alapján hozott bármely intézkedés esetén pontosan meg kell jelölni, hogy az intézkedést mi indokolja. Amennyiben az intézkedés címzettje egy adott gazdasági szereplő, az illetékes hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell őt az intézkedésről, és egyidejűleg tájékoztatnia kell az érintett tagállam joga vagy közigazgatási gyakorlata szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és az ilyen jogorvoslatra vonatkozó határidőkről. Ha az intézkedés általánosan alkalmazandó, azt megfelelő módon közzé kell tenni.

(2)   Azokat az eseteket kivéve, amikor az emberi egészségre vagy a biztonságra jelentett elfogadhatatlan kockázat miatt azonnali intézkedésre van szükség, az érintett gazdasági szereplőnek lehetőséget kell adni arra, hogy bármely intézkedés elfogadását megelőzően – egy egyértelműen meghatározott megfelelő határidőn belül – észrevételeket nyújtson be az illetékes hatóságnak.

Ha úgy került sor intézkedés meghozatalára, hogy a gazdasági szereplőnek nem volt lehetősége észrevételeinek az első albekezdésben említettek szerinti megtételére, lehetőséget kell adni számára arra, hogy a lehető leghamarabb észrevételeket tehessen, a meghozott intézkedést pedig ezt követően haladéktalanul felül kell vizsgálni.

(3)   Bármely elfogadott intézkedést haladéktalanul vissza kell vonni vagy módosítani kell, amint a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy hatékony korrekciós intézkedéseket hozott, és az eszköz megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(4)   Abban az esetben, ha egy, a 95–98. cikk alapján elfogadott intézkedés olyan eszközre vonatkozik, amely esetében bejelentett szervezet is részt vett a megfelelőségértékelésben, az illetékes hatóságoknak a 100. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül tájékoztatniuk kell az adott bejelentett szervezetet és a bejelentett szervezetért felelős hatóságot a meghozott intézkedésről.

100. cikk

Elektronikus piacfelügyeleti rendszer

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve elektronikus rendszert hoz létre és tart fenn a következő információk összegyűjtésére és kezelésére:

a)

a 93. cikk (4) bekezdésében említett felügyeleti tevékenységek eredményeinek összefoglalói;

b)

a 93. cikk (7) bekezdésében említett végleges ellenőrzési jelentés;

c)

a 95. cikk (2), (4) és (6) bekezdésében említett, az egészségre és a biztonságra elfogadhatatlan kockázatot jelentő eszközökkel kapcsolatos információk;

d)

a 97. cikk (2) bekezdésében említett, az előírásoknak meg nem felelő termékekkel kapcsolatos információk;

e)

a 98. cikk (2) bekezdésében említett megelőző egészségvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos információk;

f)

a 93. cikk (8) bekezdésében említett tagállami piacfelügyeleti tevékenységek felülvizsgálatának és értékelésének eredményeiről szóló összefoglalók.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett információkat az elektronikus rendszeren keresztül azonnal továbbítani kell minden érintett illetékes hatóság és adott esetben azon bejelentett szervezet részére, amely az érintett eszköz vonatkozásában az 56. cikknek megfelelően tanúsítványt állított ki, és ezeket az információkat hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok és a Bizottság számára.

(3)   A tagállamok között kicserélt információkat nem kell nyilvánosságra hozni abban az esetben, ha ez nehezítheti a piacfelügyeleti tevékenységeket és a tagállamok közötti együttműködést.

VIII. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT, AZ ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖKKEL FOGLALKOZÓ KOORDINÁCIÓS CSOPORT, SZAKÉRTŐI LABORATÓRIUMOK, SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK ÉS ESZKÖZNYILVÁNTARTÁSOK

101. cikk

Illetékes hatóságok

A tagállamok kijelölik az e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot vagy illetékes hatóságokat. A tagállamok biztosítják hatóságaiknak az e rendelet szerinti feladataik megfelelő ellátásához szükséges hatásköröket, erőforrásokat, felszereléseket és ismereteket. A tagállamok közlik a Bizottsággal az illetékes hatóságok nevét és elérhetőségeit, a Bizottság pedig közzéteszi az illetékes hatóságok jegyzékét.

102. cikk

Együttműködés

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek együttműködni egymással és a Bizottsággal. A Bizottság rendelkezik azon információk megosztásának megszervezéséről, amelyek e rendelet egységes alkalmazásának lehetővé tételéhez szükségesek.

(2)   A tagállamok a Bizottság támogatásával adott esetben részt vesznek az orvostechnikai eszközök területén működő szabályozó hatóságok közötti együttműködés biztosítását célzó, nemzetközi szinten kialakított kezdeményezésekben.

103. cikk

Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport

(1)   Létrejön az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport.

(2)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportba egy hároméves, megújítható időszakra minden tagállam kinevez egy-egy, az orvostechnikai eszközök területén szakértelemmel rendelkező tagot és póttagot, valamint egy-egy, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök területén szakértelemmel rendelkező tagot és póttagot. A tagállamok úgy is dönthetnek, hogy csak egy, mindkét területen szakértelemmel rendelkező tagot és póttagot neveznek ki.

Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport tagjait az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök terén meglévő kompetenciájuk és szakértelmük alapján kell kinevezni. A tagoknak a tagállamok illetékes hatóságait kell képviselniük. A Bizottság közzéteszi a tagok nevét és szervezeti hovatartozásukat.

A póttagoknak kell a tagokat helyettesíteniük azok távolléte esetén, és szavazniuk kell a nevükben.

(3)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak rendszeres időközönként, vagy ha a helyzet úgy kívánja, a Bizottság vagy valamely tagállam kérésére üléseznie kell. Az üléseken azoknak a tagoknak vagy adott esetben póttagoknak kell részt venniük, akiket az orvosi eszközök területével kapcsolatos szerepük és szakértelmük alapján, vagy az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök területével kapcsolatos szakértelmük alapján, vagy mindkét területtel kapcsolatos szakértelmük alapján neveztek ki.

(4)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak törekednie kell arra, hogy konszenzusra jusson. Amennyiben nem sikerül konszenzusra jutnia, döntését tagjainak többségi szavazatával kell meghoznia. Az eltérő álláspontokat képviselő tagok kérhetik, hogy álláspontjukat annak indokolásával együtt rögzítsék az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport álláspontjában.

(5)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport elnöki feladatait a Bizottság egy képviselőjének kell ellátnia. Az elnök nem vehet részt a szavazásban.

(6)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport eseti alapon felkérhet szakértőket és egyéb harmadik feleket, hogy vegyenek részt az üléseken, vagy hogy nyújtsanak be írásos hozzájárulásokat.

(7)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport állandó vagy ideiglenes alcsoportokat hozhat létre. Ezekbe az alcsoportokba adott esetben megfigyelőként meg kell hívni az orvostechnikai eszközöket gyártó vállalatok, az egészségügyi szakemberek, a laboratóriumok, a betegek és a fogyasztók érdekeit uniós szinten képviselő szervezeteket.

(8)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak ki kell alakítania eljárási szabályzatát, amelyben különösen a következőkre vonatkozó eljárásoknak kell szerepelniük:

vélemények, ajánlások vagy egyéb állásfoglalások elfogadása, beleértve a sürgős eseteket is,

a feladatok átruházása a jelentéstevő vagy társ-jelentéstevő tagokra,

az összeférhetetlenségről szóló 107. cikk végrehajtása,

az alcsoportok működése.

(9)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak az e rendelet 105. cikkében és az (EU) 2017/746 rendelet 99. cikkében meghatározott feladatokat kell ellátnia.

104. cikk

A Bizottság által nyújtott támogatás

A Bizottság támogatja az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködést. A Bizottság elősegíti különösen az illetékes hatóságok közötti tapasztalatcserék megszervezését, valamint műszaki, tudományos és logisztikai támogatást nyújt az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak és az alcsoportoknak. A Bizottság megszervezi az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport és az alcsoportok üléseit, részt vesz ezeken az üléseken, és gondoskodik az ülések eredményeire épülő megfelelő intézkedésekről.

105. cikk

Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport feladatai

E rendelet értelmében az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak a következő feladatokat kell ellátnia:

a)

a IV. fejezet rendelkezéseinek megfelelően hozzá kell járulnia a kérelmező megfelelőségértékelő szervezetek és a bejelentett szervezetek értékeléséhez;

b)

a Bizottságot – kérésére – tanácsokkal kell segítenie a bejelentett szervezetek 49. cikk alapján létrehozott koordinációs csoportját érintő kérdésekben;

c)

hozzá kell járulnia az e rendelet hatékony és összehangolt végrehajtását célzó útmutatás kidolgozásához, különösen a következők tekintetében: a bejelentett szervezetek kijelölése és figyelemmel kísérése, a biztonságosságra és teljesítőképességére vonatkozó általános követelmények alkalmazása, a gyártók általi klinikai értékelések és vizsgálatok a bejelentett szervezetek által végzett értékelés és a vigilancia keretében végrehajtott tevékenységek;

d)

hozzá kell járulnia a műszaki fejlődés folyamatos figyelemmel kíséréséhez, és annak értékeléséhez, hogy az e rendeletben és az (EU) 2017/746 rendeletben a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozóan meghatározott általános követelmények megfelelőek-e az orvostechnikai eszközök biztonságosságának és teljesítőképességének a garantálásához, és ezáltal hozzá kell járulnia annak megállapításához, hogy szükség van-e e rendelet I. mellékletének a módosítására;

e)

hozzá kell járulnia az eszközökre vonatkozó szabványok és egységes előírások, valamint bizonyos eszközök – különösen a beültethető eszközök és a III. osztályba sorolt eszközök – klinikai vizsgálatára vonatkozó tudományos iránymutatások – többek között termékspecifikus iránymutatások – kidolgozásához;

f)

támogatnia kell a tagállami illetékes hatóságokat különösen az eszközök osztályozásával és szabályozási státuszuk megállapításával, a klinikai vizsgálatokkal, a vigilanciával és a piacfelügyelettel kapcsolatos tevékenységeik összehangolásában, ideértve egy olyan európai piacfelügyeleti program keretének kialakítását és fenntartását is, amelynek célja, hogy a 93. cikknek megfelelően biztosítsa a piacfelügyelet hatékonyságát és harmonizációját az Unióban;

g)

saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére tanácsot kell nyújtania az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdés megvizsgálásához;

h)

hozzá kell járulnia az eszközök tekintetében fennálló tagállami igazgatási gyakorlatok harmonizálásához.

106. cikk

Tudományos, műszaki és klinikai vélemény és tanács nyújtása

(1)   A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva – rendelkezik az e cikk (9) bekezdésben említett szakértői bizottságoknak a pártatlanság, a függetlenség és az átláthatóság elvei alapján történő kijelöléséről a megfelelő orvostudományi szakterületekre vonatkozó klinikai értékelések ellenőrzése, valamint az (EU) 2017/746 rendelet 48. cikke (6) bekezdésének megfelelően bizonyos in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök teljesítőképesség-értékelésének és – amennyiben szükséges – eszközkategóriáknak vagy -csoportoknak, illetve az eszközkategóriákhoz vagy -csoportokhoz kapcsolódó sajátos veszélyeknek a véleményezése céljából. Ugyanezek az elvek alkalmazandók abban az esetben, ha a Bizottság e cikk (7) bekezdésének megfelelően szakértői laboratóriumok kijelöléséről határoz.

(2)   Szakértői bizottságok és laboratóriumok azokon a területeken jelölhetők ki, amelyek esetében a Bizottság – az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva – megállapította, hogy e rendelet végrehajtásával összefüggésben szükség van koherens tudományos, műszaki és/vagy klinikai tanácsadásra, illetve laboratóriumi szakértelemre. Szakértői bizottságok és laboratóriumok állandó vagy ideiglenes jelleggel jelölhetők ki.

(3)   A szakértői bizottságoknak olyan tanácsadókból kell állniuk, akiket a Bizottság jelöl ki az adott területen való naprakész klinikai, tudományos vagy műszaki szakértelmük alapján, az Unióban meglévő tudományos és klinikai megközelítések sokszínűségét tükröző földrajzi megoszlásban. A Bizottság az igények alapján határozza meg az egyes bizottságok tagjainak számát.

A szakértői bizottságok tagjai feladataikat kötelesek pártatlanul és tárgyilagos módon ellátni. Nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a bejelentett szervezetektől vagy a gyártóktól. Minden tagnak érdekeltségi nyilatkozatot kell készítenie, amelyet nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A Bizottság létrehozza azokat a rendszereket és eljárásokat, amelyek segítségével kezelhető és megelőzhető az esetleges összeférhetetlenség.

(4)   A szakértői bizottságoknak tudományos szakvéleményeik elkészítése során figyelembe kell venniük az érdekelt felek – köztük a betegszervezetek és az egészségügyi szakemberek – által nyújtott releváns információkat.

(5)   A Bizottság – az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – tanácsadókat jelölhet ki a szakértői bizottságokba azt követően, hogy a részvételi szándék kifejezésére való felhívást közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Bizottság honlapján. A feladat típusától és a konkrét szakértelemre való igénytől függően a tanácsadók legfeljebb hároméves, megújítható időszakra jelölhetők ki a szakértői bizottságokba.

(6)   A Bizottság – az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – a rendelkezésre álló szakértőket felsoroló központi jegyzékbe felvehet olyan, a szakértői bizottságba hivatalosan nem jelölt tanácsadókat is, akik szükség esetén tanácsot nyújtanak és segítik a szakértői bizottság munkáját. Ezt a jegyzéket közzé kell tenni a Bizottság honlapján.

(7)   A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – szakértői laboratóriumokat jelölhet ki adott eszközök, eszközkategóriák vagy -csoportok

fizikai-kémiai jellemzőinek megállapítása, illetve

mikrobiológiai, biokompatibilitási, mechanikai, elektromos, elektronikus vagy nem-klinikai biológiai/toxikológiai tesztelése terén való szakértelmük alapján.

A Bizottság csak olyan szakértői laboratóriumokat jelölhet ki, amelyek kijelölésére valamely tagállam vagy a Közös Kutatóközpont kérelmet nyújtott be.

(8)   A szakértői laboratóriumoknak meg kell felelniük az alábbi kritériumoknak:

a)

alkalmas és megfelelően képzett, a kijelölt feladatkörükbe tartozó eszközök területén megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező személyzettel kell rendelkezniük;

b)

rendelkezniük kell a számukra kijelölt feladatok elvégzéséhez szükséges berendezésekkel;

c)

megfelelően ismerniük kell a nemzetközi szabványokat és a legjobb gyakorlatokat;

d)

megfelelő igazgatási szervezettel és felépítéssel kell rendelkezniük;

e)

biztosítaniuk kell, hogy személyzetük a feladatai végzése során megszerzett információkat és adatokat bizalmasan kezelje.

(9)   A megfelelő orvostudományi szakterületekre vonatkozó klinikai értékelésekhez kijelölt szakértői bizottságoknak – az adott esettől függően – az 54. cikk (1) bekezdésében, a 61. cikk (2) bekezdésében és a IX. melléklet 5.1 pontjában vagy a X. melléklet 6. pontjában meghatározott feladatokat kell ellátniuk.

(10)   Az igények függvényében a szakértői bizottságok és laboratóriumok feladatai a következők lehetnek:

a)

e rendelet végrehajtásával összefüggésben tudományos, műszaki vagy klinikai támogatás nyújtása a Bizottságnak és az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak;

b)

hozzájárulás megfelelő iránymutatások és egységes előírások kidolgozásához és gondozásához a következőkre vonatkozóan:

klinikai vizsgálatok,

klinikai értékelések és forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követés,

teljesítőképesség-vizsgálatok,

teljesítőképesség-értékelés és a teljesítőképesség forgalomba hozatal utáni nyomon követése,

fizikai-kémiai jellemzők megállapítása, illetve

mikrobiológiai, biokompatibilitási, mechanikai, elektromos, elektronikus vagy nem-klinikai biológiai/toxikológiai tesztelés

adott eszközök, eszközkategóriák vagy -csoportok, illetve valamely eszközkategóriához vagy -csoporthoz kapcsolódó sajátos veszélyek tekintetében;

c)

olyan klinikai értékelési útmutatások és teljesítőképesség-értékelési útmutatások kidolgozása és felülvizsgálata, amelyek elősegítik, hogy a megfelelőség-értékelési eljárások végzése a klinikai értékelés, a teljesítőképesség-értékelés, valamint a fizikai-kémiai jellemzők megállapítása, a mikrobiológiai, biokompatibilitási, mechanikai, elektromos, elektronikus vagy nem-klinikai toxikológiai tesztelés tekintetében a legfrissebb tudományos eredményeken alapuljon;

d)

hozzájárulás olyan nemzetközi szabványok kidolgozásához, amelyek a legfrissebb tudományos eredményekre épülnek;

e)

véleménynyilvánítás a gyártók által a 61. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint a bejelentett szervezetek és a tagállamok által e cikk (11)–(13) bekezdésének megfelelően kezdeményezett konzultáció keretében;

f)

hozzájárulás az orvosi eszközök biztonságossága és teljesítőképessége kapcsán felmerülő aggályok és kérdések azonosításához;

g)

Az (EU) 2017/746 rendelet 48. cikke (4) bekezdésének megfelelően bizonyos in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök teljesítőképesség-értékelésének véleményezése.

(11)   A Bizottság elősegíti, hogy a tagállamok, a bejelentett szervezetek és a gyártók megismerhessék a szakértői bizottságok és szakértői laboratóriumok által adott tanácsokat, többek között a valamely eszköz megfelelőségének értékelését lehetővé tévő megfelelő adatokra vonatkozó kritériumok, és ezen belül különösen a következők tekintetében: klinikai értékeléshez szükséges klinikai adatok, a fizikai-kémiai jellemzők megállapítása, valamint a mikrobiológiai, biokompatibilitási, mechanikai, elektromos, elektronikus és nem-klinikai toxikológiai tesztelés.

(12)   A (9) bekezdés szerinti tudományos szakvélemény elfogadásakor a szakértői bizottságok tagjainak törekedniük kell arra, hogy konszenzusra jussanak. Amennyiben nem sikerül konszenzusra jutniuk, a bizottságoknak döntésüket tagjaik többségi szavazatával kell meghozniuk, a tudományos szakvéleményben pedig ismertetni kell az eltérő álláspontokat és az alapjukul szolgáló indokokat.

A Bizottság közzéteszi az e cikk (9) és (11) bekezdése szerint kiadott tudományos szakvéleményt és tanácsokat, a bizalmas kezelést illetően a 109. cikkben foglalt szempontok figyelembevételének biztosításával. Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően közzé kell tenni a (10) bekezdés c) pontjában említett, a klinikai értékelésre vonatkozó útmutatást.

(13)   A Bizottság kötelezheti a gyártókat és a bejelentett szervezeteket, hogy díjat fizessenek a szakértői bizottságok és szakértői laboratóriumok által végzett tanácsadásért. A Bizottság – az e rendelet megfelelő végrehajtására, az egészség és a biztonság védelmére, az innováció és a költséghatékonyság előmozdítására, valamint a szakértői bizottságokban való aktív részvétel megvalósulásának szükségességére irányuló célra tekintettel – végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a díjak összetételét és mértékét, valamint a térítendő költségek mértékét és összetételét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(14)   Az e cikk (13) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően a Bizottságnak fizetendő díjakat átlátható módon és a nyújtott szolgáltatások költsége alapján kell meghatározni. A fizetendő díjak mértékét csökkenteni kell a IX. melléklet 5.1. pontjának c) pontja szerint indított, a klinikai értékelés esetén alkalmazandó olyan konzultációs eljárás esetében, amely a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő gyártót érint.

(15)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 115. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szakértői bizottságok és a szakértői laboratóriumok e cikk (10) bekezdésében említett feladatainak módosítása céljából.

107. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport és e csoport alcsoportjainak tagjai, valamint a szakértői bizottságok tagjai és a szakértői laboratóriumok személyzete nem rendelkezhetnek olyan pénzügyi vagy egyéb érdekeltséggel az orvostechnikai eszközök ágazatában, amely befolyásolhatja pártatlanságukat. Az említetteknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a közérdeket szem előtt tartva és függetlenül járnak el. Emellett nyilatkozatot kell tenniük minden más közvetett vagy közvetlen érdekeltségről, amellyel az orvostechnikai eszközök ágazatában rendelkezhetnek, és ezt a nyilatkozatot minden releváns változás esetén naprakésszé kell tenniük. Az érdekeltségi nyilatkozatot a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Ez a cikk nem alkalmazandó az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport alcsoportjaiban részt vevő érdekszervezeti képviselőkre.

(2)   Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport által eseti alapon felkért szakértőknek és egyéb harmadik feleknek nyilatkozniuk kell az adott kérdés tekintetében esetlegesen fennálló érdekeltségükről.

108. cikk

Eszköznyilvántartások és adatbankok

A Bizottság és a tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést, hogy – az összehasonlítható adatok gyűjtésére vonatkozó közös elvek meghatározásával – ösztönözzék az egyes eszköztípusok nyilvántartásainak és adatbankjainak létrehozását. E nyilvántartásoknak és adatbankoknak elő kell segíteniük az eszközök hosszú távú biztonságosságának és teljesítőképességének független értékelését vagy a beültethető eszközök nyomon követhetőségét vagy mindezen jellemzőket.

IX. FEJEZET

BIZALMAS KEZELÉS, ADATVÉDELEM, FINANSZÍROZÁS ÉS SZANKCIÓK

109. cikk

Bizalmas kezelés

(1)   E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában, valamint a bizalmas kezelésre vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezések és tagállami gyakorlatok sérelme nélkül az e rendelet alkalmazásában részt vevő feleknek tiszteletben kell tartaniuk a feladataik végzése során szerzett információk és adatok bizalmas jellegét, az alábbiak védelme érdekében:

a)

személyes adatok, a 110. cikknek megfelelően;

b)

természetes vagy jogi személy bizalmas üzleti információi és üzleti titkai, ideértve a szellemitulajdon-jogokat is, kivéve, ha ezek nyilvánosságához közérdek fűződik;

c)

e rendelet hatékony végrehajtása, különösen az ellenőrzések, a vizsgálatok és az auditok tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az illetékes hatóságok között, valamint az illetékes hatóságok és a Bizottság között, bizalmi alapon megosztott információk nem szolgáltathatók ki a kibocsátó hatósággal való előzetes megállapodás nélkül.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a Bizottságnak, a tagállamoknak és a bejelentett szervezeteknek az információcserére és a figyelmeztetések terjesztésére vonatkozó jogait és kötelezettségeit, sem pedig az érintett személyeknek a büntetőjog alapján fennálló információszolgáltatási kötelezettségét.

(4)   A Bizottság és a tagállamok megoszthatnak bizalmas információkat azon harmadik országok szabályozó hatóságaival, amelyekkel a bizalmas kezelésre vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodást kötöttek.

110. cikk

Adatvédelem

(1)   A tagállamok a személyes adatok e rendelet értelmében történő tagállami kezelése tekintetében a 95/46/EK irányelvet alkalmazzák.

(2)   A személyes adatoknak a Bizottság által e rendelet értelmében történő kezelésére a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.

111. cikk

Díjak kiszabása

(1)   E rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az e rendeletben meghatározott tevékenységek ellentételezéseként díjakat szabjanak ki, feltéve hogy a díjak mértékét átlátható módon és a költségmegtérülésre vonatkozó elvek alapján állapítják meg.

(2)   A tagállamok legalább három hónappal a díjak összetételének és mértékének elfogadása előtt értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot. A díjak összetételét és mértékét kérésre nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

112. cikk

A bejelentett szervezetek kijelölésével és figyelemmel kísérésével kapcsolatos tevékenységek finanszírozása

A közös értékelési tevékenységek kapcsán felmerülő költségeket a Bizottság fedezi. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a térítendő költségek mértékét és összetételét és a szükséges végrehajtási szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 114. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

113. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről 2020. február 25-ig, a későbbiekben pedig azok bármely módosításáról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

114. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, adott esetben összefüggésben annak 4., illetve 5. cikkével.

115. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak az 1. cikk (5) bekezdésében, a 3. cikkben, a 10. cikk (4) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (10) bekezdésében, a 44. cikk (11) bekezdésében, az 52. cikk (5) bekezdésében, az 56. cikk (6) bekezdésében, a 61. cikk (8) bekezdésében, a 70. cikk (8) bekezdésében és a 106. cikk (15) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2017. május 25-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (5) bekezdésében, a 3. cikkben, a 10. cikk (4) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (1110 bekezdésében, a 44. cikk (11) bekezdésében, az 52. cikk (5) bekezdésében, az 56. cikk (6) bekezdésében, a 61. cikk (8) bekezdésében, a 70. cikk (8) bekezdésében és a 106. cikk (15) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 1. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk, a 10. cikk (4) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése, a 19. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (11) bekezdése, a 44. cikk (11) bekezdése, az 52. cikk (5) bekezdése, az 56. cikk (6) bekezdése, a 61. cikk (8) bekezdése, a 70. cikk (8) bekezdése és a 106. cikk (15) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

116. cikk

Különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a különböző felhatalmazások tekintetében

A Bizottság az e rendelet alapján részére adott minden felhatalmazás tekintetében különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

117. cikk

A 2001/83/EK irányelv módosítása

A 2001/83/EK irányelv I. mellékletében a 3.2. szakasz 12. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„12.

Amennyiben egy termék az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 1. cikke (8) bekezdésének második albekezdése vagy 1. cikke (9) bekezdésének második albekezdése értelmében ezen irányelv hatálya alá tartozik, a forgalombahozatali engedély dokumentációjának – amennyiben rendelkezésre áll – tartalmaznia kell a gyártó EU-megfelelőségi nyilatkozatában szereplő, az eszköz alkotórésznek az említett rendelet I. mellékletében meghatározott, a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó releváns általános követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó értékelés eredményeit, vagy egy bejelentett szervezet által kiadott olyan, releváns tanúsítványt, amely engedélyezi a gyártó számára, hogy az orvostechnikai eszközt CE-jelöléssel lássa el.

Amennyiben a dokumentáció nem tartalmazza az (1) bekezdésben említett megfelelőségértékelés eredményeit, és amennyiben az eszköz megfelelőségértékeléséhez, önmagában használva az (EU) 2017/745, rendelet értelmében egy bejelentett szervezet bevonása szükséges, a hatóság elő kell, hogy írja a kérelmezőnek, hogy nyújtson be egy, az adott eszköztípus tekintetében az említett rendeletnek megfelelően kijelölt bejelentett szervezet által kiadott véleményt annak igazolására, hogy az eszköz alkotórész megfelel az említett rendelet I. mellékletében meghatározott, a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó releváns általános követelményeknek.

118. cikk

A 178/2002/EK rendelet módosítása

A 178/2002/EK rendelet 2. cikkének harmadik bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„i)

az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) értelmében vett orvostechnikai eszközök.

119. cikk

Az 1223/2009/EK rendelet módosítása

Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Tagállami kérésre vagy saját kezdeményezésére a Bizottság elfogadhatja a szükséges intézkedéseket annak meghatározására, hogy egy adott termék vagy termékcsoport a ”kozmetikai termék” fogalmának meghatározása alá tartozik-e. Ezeket az intézkedéseket a 32. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

120. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   2020. május 26-tól kezdve érvényét veszti valamennyi olyan közzétett bejelentés, amely a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv szerinti bejelentett szervezetre vonatkozik.

(2)   A bejelentett szervezetek által a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv szerint 2017. május 25. előtt kiállított tanúsítványok a tanúsítványon feltüntetett időtartam végéig érvényben maradnak, kivéve a 90/385/EGK irányelv 4. melléklete vagy a 93/42/EGK irányelv IV. melléklete szerint kiállított tanúsítványokat, amelyek legkésőbb 2022. május 27-én érvényüket vesztik.

A bejelentett szervezetek által a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv szerint 2017. május 25-től kiállított tanúsítványok a tanúsítványon feltüntetett időtartam végéig érvényben maradnak, amely nem haladhatja meg a kiállítástól számított öt évet. Azonban legkésőbb 2024. május 27-én érvényüket vesztik.

(3)   E rendelet 5. cikkétől eltérve azon eszközt, amelynek tanúsítványát a 90/385/EGK vagy a 93/42/EGK irányelvnek megfelelően adták ki és amely tanúsítvány e cikk (2) bekezdése alapján érvényes, csak akkor hozható forgalomba vagy vehető használatba, ha e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjától kezdve továbbra is megfelel az említett irányelvek valamelyikének, és ha nem áll fenn a kialakítást vagy a rendeltetést érintő jelentős változtatás. E rendeletnek a forgalomba hozatal utáni piaci felügyeletre, piaci felügyeletre, vigilanciára, valamint a gazdasági szereplők és az eszközök regisztrációjára vonatkozó követelményei az említett irányelvek megfelelő követelményei helyett alkalmazandók.

A IV. fejezetnek és e cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az a bejelentett szervezet, amely az első albekezdésben említett tanúsítványt kiadta, továbbra is felelős a megfelelő felügyelet ellátásáért az általa tanúsítvánnyal ellátott eszközökre vonatkozó valamennyi alkalmazandó követelmény tekintetében.

(4)   Azok az eszközök, amelyeket a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv értelmében jogszerűen hoztak forgalomba 2020. május 26-át megelőzően, vagy 2020. május 26-tól az e cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvány alapján hoztak forgalomba, 2025. május 27-ig továbbra is forgalmazhatók, illetve használatba vehetők.

(5)   A 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvtől eltérve az e rendeletnek megfelelő eszközök 2020. május 26. előtt forgalomba hozhatók.

(6)   A 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvtől eltérve az e rendeletnek megfelelő megfelelőség-értékelő szervezetek már 2020. május 26. előtt kijelölhetők és bejelenthetők. Azok a bejelentett szervezetek, amelyek kijelölése és bejelentése e rendelet szerint történt, már 2020. május 26. előtt elvégezhetik az e rendeletben meghatározott megfelelőség-értékelési eljárásokat, és kiállíthatnak tanúsítványokat e rendelet szerint.

(7)   Az 54. cikk szerinti konzultációs eljárás hatálya alá tartozó eszközök tekintetében e cikk (5) bekezdését alkalmazni kell, feltéve hogy az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport és a szakértői bizottságok szükséges tagjait már kinevezték.

(8)   A 90/385/EGK irányelv 10a. cikkétől és 10b. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, valamint a 93/42/EGK irányelv 14. cikkének (1) és (2) bekezdésétől és 14a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjától eltérve azokat a gyártókat, meghatalmazott képviselőket, importőröket és bejelentett szervezeteket, amelyek a 123. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett időpontok közül a későbbi időponttól számított tizennyolc hónapos időszakban megfelelnek e rendelet 29. cikke (4) bekezdésének, valamint 56. cikke (5) bekezdésének, úgy kell tekinteni, hogy a 2010/227/EU határozatban foglaltak értelmében megfelelnek a tagállamok által a 90/385/EGK irányelv 10a. cikke vagy a 93/42/EGK irányelv 14. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint, illetve a 90/385/EGK irányelv 10b. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy a 93/42/EGK irányelv 14a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint elfogadott jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek.

(9)   A tagállami illetékes hatóságok által a 90/385/EGK irányelv 9. cikkének (9) bekezdése vagy a 93/42/EGK irányelv 11. cikkének (13) bekezdése alapján kiadott engedélyek megőrzik az engedélyben feltüntetett érvényességüket.

(10)   Az e rendelet 1. cikke (6) bekezdésének f) és g) pontja alapján e rendelet hatálya alá tartozó eszközök, amelyeket a tagállamokban hatályos jogszabályok szerint 2020. május 26-át megelőzően jogszerűen hoztak forgalomba vagy vettek használatba, az érintett tagállamokban továbbra is forgalomba hozhatók és használatba vehetők.

(11)   Azok a klinikai vizsgálatok, amelyeket a 90/385/EGK irányelv 10. cikke vagy a 93/42/EGK irányelv 15. cikke szerint 2020. május 26. előtt kezdtek el, tovább folytathatók. 2020. május 26-tól kezdődően azonban a súlyos nemkívánatos eseményeket és az eszközhibákat e rendeletnek megfelelően kell bejelenteni.

(12)   Amíg a Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésének megfelelően ki nem jelöli a kibocsátó szervezeteket, addig a GS1, a HIBCC és az ICCBBA szervezetek tekintendők a kijelölt kibocsátó szervezeteknek.

121. cikk

Értékelés

2027. május 27-ig a Bizottság megvizsgálja e rendelet alkalmazását, és értékelési jelentést készít az e rendelet célkitűzéseinek elérése tekintetében elért eredményekről, beleértve az e rendelet végrehajtásához szükséges erőforrások értékelését is. Különös figyelmet kell fordítani annak értékelésére, hogy az UDI gazdasági szereplők, egészségügyi intézmények és egészségügyi szakemberek általi – 27. cikk szerinti – tárolása révén megvalósul-e az orvostechnikai eszközök nyomonkövethetősége.

122. cikk

Hatályon kívül helyezés

E rendelet 120. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint a 90/395/EGK irányelv és a 93/42/EGK irányelv alapján a tagállamok és a gyártók vigilancia tekintetében fennálló kötelezettségeinek és a gyártók dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül az említett irányelvek 2020. május 26-tól hatályukat vesztik, a következő rendelkezések kivételével:

a 90/385/EGK irányelv 8. és 10. cikke, a 10b. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, a 10b. cikkének (2) bekezdése, a 10b. cikkének (3) bekezdése és a megfelelő mellékletekben a vigilanciára és a klinikai vizsgálatokra vonatkozóan előírt kötelezettségek, amelyek az e rendelet 123. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett időpontok közül a későbbi időponttól vesztik hatályukat,

a 90/385/EGK irányelv 10a. cikke és 10b. cikke (1) bekezdésének a) pontja és a megfelelő mellékletekben a gazdasági szereplők és az eszközök regisztrációjára és a tanúsítványokkal kapcsolatos értesítésekre vonatkozóan előírt kötelezettségek, amelyek az e rendelet 123. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett időpontok közül a későbbi időponttól számított tizennyolc hónappal vesztik hatályukat,

a 93/42/EGK irányelv 10. cikke, 14a. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja, 14a. cikkének (2) bekezdése, 14a. cikkének (3) bekezdése és 15. cikke és a megfelelő mellékletekben a vigilanciára és a klinikai vizsgálatokra vonatkozóan előírt kötelezettségek, amelyek az e rendelet 123. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett időpontok közül a későbbi időponttól vesztik hatályukat, valamint

a 93/42/EGK irányelv 14. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 14a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja és a megfelelő mellékletekben a gazdasági szereplők és az eszközök regisztrációjára és a tanúsítványokkal kapcsolatos értesítésekre vonatkozóan előírt kötelezettségek, amelyek az e rendelet 123. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett időpontok közül a későbbi időponttól számított tizennyolc hónappal vesztik hatályukat.

Az e rendelet 120. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett eszközök tekintetében az első bekezdésben említett irányelvek – az említett bekezdések alkalmazásához szükséges mértékben – 2025. május 27-ig alkalmazandók.

Az első bekezdés sérelme nélkül, a 207/2012/EU rendelet és a 722/2012/EU rendelet hatályban marad és továbbra is alkalmazandó, kivéve ha, illetve mindaddig, amíg a Bizottság az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal hatályon kívül helyezi őket.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, és az e rendelet XVII. mellékletében található megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

123. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdő időpontja

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2020. május 26-tól kell alkalmazni.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve:

a)

A 35–50. cikket 2017. november 26-tól kell alkalmazni. Ugyanakkor az említett időponttól 2020. május 26-ig a 35–50. cikk szerint a bejelentett szervezetekre vonatkozó kötelezettségek csak azokra a szervezetekre alkalmazandók, amelyek a 38. cikknek megfelelően kijelölés iránti kérelmet nyújtanak be;

b)

a 101–103. cikket 2017. november 26-tól kell alkalmazni;

c)

a 102. cikket 2018. május 26-tól kell alkalmazni;

d)

a 34. cikk alapján a Bizottságot terhelő kötelezettségek sérelme nélkül, ha – a 34. cikk (1) bekezdésében említett terv kidolgozásakor észszerűen előre nem látható körülmények miatt – az Eudamed 2020. május 26-án nem teljes körűen működőképes, az Eudamedre vonatkozó kötelezettségeket és követelményeket a 34. cikk (3) bekezdésében említett értesítés közzétételének időpontjától számított hat hónap elteltével kell alkalmazni. Az előző mondatban említett rendelkezések a következők:

a 29. cikk,

a 31. cikk,

a 32. cikk,

a 33. cikk (4) bekezdése,

a 40. cikk (2) bekezdésének második mondata,

a 42. cikk (10) bekezdése,

a 43. cikk (2) bekezdése

a 44. cikk (12) bekezdésének második albekezdése,

a 46. cikk (7) bekezdésének d) és e) pontja,

az 53. cikk (2) bekezdése,

az 54. cikk (3) bekezdése,

az 55. cikk (1) bekezdése,

a 70-77. cikk,

a 78. cikk (1)-(13) bekezdése,

a 79-82. cikk,

a 86. cikk (2) bekezdése,

a 87. és 88. cikk,

a 89. cikk (5), (7) bekezdése és a 89. cikk (8) bekezdésének harmadik albekezdése,

a 90. cikk,

a 93. cikk (4), (7) és (8) bekezdése,

a 95. cikk (2) és (4) bekezdése,

a 97. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata,

a 99. cikk (4) bekezdése,

a 120. cikk (3) bekezdése elő albekezdésének második mondata.

Ameddig az Eudamed teljes körűen nem működőképes, a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv megfelelő rendelkezései továbbra is alkalmazandók az e pont első bekezdésében felsorolt rendelkezésekben megállapított, az információcserére vonatkozó kötelezettségek teljesítése céljából, ideértve különösen a vigilancia-jelentésre, a klinikai vizsgálatokra, az eszközök és gazdasági szereplők regisztrációjára, valamint a tanúsítványokra vonatkozó értesítésekre vonatkozó információkat.

e)

a 29. cikk (4) bekezdését és az 56. cikk (5) bekezdését 18 hónappal a d) pontban említett dátumok közül a későbbit követően kell alkalmazni;

f)

a beültethető eszközök és a III. osztályba sorolt eszközök tekintetében a 27. cikk (4) bekezdését 2021. május 26-tól kell alkalmazni. A IIa. és a IIb. osztályba sorolt eszközök tekintetében a 27. cikk (4) bekezdését 2023. május 26-tól kell alkalmazni. Az I. osztályba sorolt eszközök tekintetében a 27. cikk (4) bekezdését 2025. május 26-tól kell alkalmazni;

g)

azon újrafelhasználható eszközök tekintetében, amelyek esetében az UDI hordozóját magán az eszközön kell elhelyezni, a 27. cikk (4) bekezdését az e bekezdés f) pontjában az eszköz osztályának tekintetében meghatározott időpontot követő két év elteltével kell alkalmazni;

h)

a 78. cikkben meghatározott eljárás 2027. május 26-tól alkalmazandó, a 78. cikk (14) bekezdésének sérelme nélkül;

i)

a 120. cikk (12) bekezdése 2019. május 26-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2017. április 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

I. BORG


(1)  2013. február 14-i vélemény (HL C 133., 2013.5.9., 52. o.).

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. március 7-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  A Tanács 90/385/EGK irányelve (1990. június 20.) az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 189., 1990.7.20., 17. o.).

(4)  A Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1394/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 324., 2007.12.10., 121. o.).

(9)  Az Európai Parlament és Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról (HL L 102., 2004.4.7., 48. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/98/EK irányelve (2003. január 27.) az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról (HL L 33., 2003.2.8., 30. o.).

(11)  A Bizottság 2011/696/EU ajánlása (2011. október 18.) a nanoanyag fogalmának meghatározásáról (HL L 275., 2011.10.20., 38. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.).

(13)  A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve (1998. október 27.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(19)  A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.).

(20)  2011. július 28-i, Orifarm és Paranova egyesített ügyekben hozott ítélet, C-400/09. és C-207/10, ECLI:EU:C:2011:519.

(21)  A Bizottság 2010/227/EU határozata (2010. április 19.) az orvostechnikai eszközök európai adatbankjáról (HL L 102., 2010.4.23., 45. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 176. oldalát).

(26)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(28)  A Bizottság 207/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az orvostechnikai eszközök elektronikus használati utasításáról (HL L 72., 2012.3.10, 28. o.).

(29)  A Bizottság 722/2012/EU rendelete (2012. augusztus 8.) a 90/385/EGK tanácsi irányelv tekintetében az állati szövetek felhasználásával előállított aktív beültethető orvostechnikai eszközök vonatkozásában és a 93/42/EGK tanácsi irányelv tekintetében az állati szövetek felhasználásával előállított orvostechnikai eszközök vonatkozásában előírt követelmények tekintetében meghatározott különleges követelményekről (HL L 212., 2012.8.9., 3. o.).

(30)  A Bizottság 2003/12/EK irányelve (2003. február 3.) az emlőimplantátumoknak az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv keretében történő átsorolásáról (HL L 28., 2003.2.4., 43. o.).

(31)  A Bizottság 50/2005/EK irányelve (2005. augusztus 11.) a csípő-, térd- és vállízületi protézisek újraosztályozásáról az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv keretén belül (HL L 210., 2005.8.12., 41. o.).

(32)  A Bizottság 920/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 24.) a kijelölt szervezeteknek az aktív beültethető orvostechnikai eszközökről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv és az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv alapján történő kijelöléséről és felügyeletéről (HL L 253., 2013.9.25., 8. o.).

(33)  HL C 358., 2013.12.7., 10. o.

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).

(36)  A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatáról és a 2001/20/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 1. o.).


MELLÉKLETEK

I.

A biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelmények

II.

Műszaki dokumentáció

III.

A forgalomba hozatal utáni felügyeletre vonatkozó műszaki dokumentáció

IV.

EU-megfelelőségi nyilatkozat

V.

CE megfelelőségi jelölés

VI.

Az eszközöknek és a gazdasági szereplőknek a 29. cikk (4) bekezdése és a 31. cikk szerinti regisztrációjakor benyújtandó információk; az UDI-adatbázisba a 28. és a 29. cikk szerint az UDI-DI-vel együtt feltöltendő alap adatelemek; valamint az UDI-rendszer

VII.

A bejelentett szervezetek által teljesítendő követelmények

VIII.

Osztályozási szabályok

IX.

Minőségirányítási rendszeren és a műszaki dokumentáció értékelésén alapuló megfelelőségértékelés

X.

Típusvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelés

XI.

Termékmegfelelőség-ellenőrzésen alapuló megfelelőségértékelés

XII.

Bejelentett szervezet által kiállított tanúsítványok

XIII.

A rendelésre készült eszközökre vonatkozó eljárás

XIV.

Klinikai értékelés és forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követés

XV.

Klinikai vizsgálatok

XVI.

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, orvosi rendeltetéssel nem bíró termékcsoportok listája

XVII.

Megfelelési táblázat


I. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGOSSÁGRA ÉS A TELJESÍTŐKÉPESSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.   Az eszközöknek el kell érniük a gyártójuk szándéka szerinti teljesítőképességet, kialakításuknak és kivitelüknek pedig olyannak kell lennie, hogy rendes használati feltételek mellett alkalmasak legyenek a rendeltetésük szerinti használatra. Az eszközöknek biztonságosaknak és hatékonyaknak kell lenniük és nem veszélyeztethetik a betegek klinikai állapotát vagy biztonságát, a felhasználók, illetve adott esetben más személyek biztonságát és egészségét, feltéve hogy a használatukkal összefüggő bármilyen esetleges kockázat elfogadható a beteg számára nyújtott előnyökhöz képest, és összeegyeztethető az egészség és a biztonság magas szintű védelmével, figyelembe véve a technika általánosan elfogadott állását.

2.   Az ebben a mellékletben szereplő azon követelményt, amely a kockázatoknak a lehető legkisebbre történő csökkentésére vonatkozik, úgy kell értelmezni, hogy a kockázatokat az előny-kockázat arány kedvezőtlen irányú megváltoztatása nélkül kell a lehető legkisebbre csökkenteni.

3.   A gyártóknak kockázatkezelési rendszert kell kidolgozniuk, működtetniük, dokumentálniuk és fenntartaniuk.

A kockázatkezelésen olyan megszakítás nélkül végzett iteratív folyamatot kell érteni, amely az eszköz egész életciklusát végigkíséri, és amelyhez az adatok rendszeres és szisztematikus naprakésszé tételére van szükség. A kockázatkezelés során a gyártóknak el kell végezniük az alábbiakat:

a)

minden egyes eszköz vonatkozásában kockázatkezelési terv kidolgozása és a kapcsolódó dokumentáció elkészítése;

b)

az egyes eszközökkel összefüggő ismert és előre látható veszélyek azonosítása és elemzése;

c)

a rendeltetésszerű használatból eredő és az észszerűen előre látható nem rendeltetésszerű használat során felmerülő kockázatok felbecslése és értékelése;

d)

a c) pontban említett kockázatoknak a kiküszöbölése vagy ellenőrzés alatt tartása a 4. pontban szereplő követelményeknek megfelelően;

e)

annak értékelése, hogy a gyártási szakasz során, különösen a forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszer révén gyűjtött információk milyen hatást gyakorolnak a veszélyekre és azok bekövetkezésének gyakoriságára, a kapcsolódó kockázatok felbecslésére, valamint az összes kockázatra, az előny-kockázat arányra és a kockázat elfogadhatóságára; és

f)

szükség esetén az ellenőrzési intézkedéseknek a 4. pontban szereplő követelményeknek megfelelő módosítása az e) pontban említett információk hatására vonatkozó értékelés alapján.

4.   A gyártók által az eszközök tervezése és gyártása során alkalmazott azon intézkedéseknek, amelyek a kockázat ellenőrzés alatt tartására irányulnak, meg kell felelniük a biztonsági alapelveknek, figyelembe véve a technika általánosan elfogadott állását. A kockázatok csökkentése érdekében a gyártóknak a kockázatkezelés során úgy kell eljárniuk, hogy az egyes veszélyekkel összefüggő fennmaradó kockázat, valamint az általánosan fennmaradó kockázat elfogadható legyen. A legmegfelelőbb megoldások kiválasztása során a gyártóknak a következő fontossági sorrendben kell eljárniuk:

a)

biztonságos tervezés és gyártás révén ki kell küszöbölniük a kockázatokat, vagy a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteniük azokat;

b)

amennyiben szükséges, a kiküszöbölhetetlen kockázatok vonatkozásában adott esetben megfelelő óvintézkedéseket kell alkalmazniuk, a riasztást is beleértve; valamint

c)

a biztonságra vonatkozó tájékoztatást kell nyújtaniuk (figyelmeztetések/óvintézkedések/ellenjavallatok formájában) és adott esetben képzést kell biztosítaniuk a felhasználók számára.

A gyártóknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat a fennmaradó kockázatokról.

5.   A felhasználási hibával kapcsolatos kockázatok kiküszöbölése, vagy csökkentése érdekében a gyártónak:

a)

a lehető legkisebbre kell csökkentenie az eszköz ergonómiai jellemzőiből és a szándékolt felhasználási környezetéből fakadó kockázatokat (betegbiztonságot figyelembe vevő tervezés); valamint

b)

figyelembe kell vennie a célfelhasználók műszaki ismereteit, tapasztalatait, végzettségét, képzettségét és adott esetben a felhasználás körülményeit, valamint a célfelhasználók egészségi és fizikai állapotát (laikus, professzionális, fogyatékkal élő vagy más felhasználókat figyelembe vevő tervezés).

6.   A megfelelő módon, a gyártó útmutatásait követve karbantartott eszköz jellemzői és teljesítőképessége – az eszköznek a gyártó által feltüntetett élettartama során, rendes használati feltételek mellett fellépő igénybevételek hatására – nem változhatnak meg hátrányosan olyan mértékben, hogy az a beteg, a felhasználó, illetve adott esetben más személyek egészségét vagy biztonságát veszélyeztesse.

7.   Az eszközöket úgy kell kialakítani, legyártani és csomagolni, hogy – a gyártó által adott útmutatások és tájékoztatás figyelembevétele mellett – a szállítás és a tárolás (például a hőmérséklet és a páratartalom ingadozása) a rendeltetésszerű használat során ne befolyásolja hátrányosan az eszközök jellemzőit és teljesítőképességét.

8.   Valamennyi ismert és előre látható kockázatot és nemkívánatos mellékhatást minimalizálni kell, és ezeknek elfogadhatóknak kell lenniük azokhoz az értékelt előnyökhöz mérten, amelyeket az eszköz az elért teljesítőképessége révén a beteg és/vagy a felhasználó számára rendes használati feltételek mellett nyújt.

9.   A XVI. mellékletben említett eszközök esetében az 1. és a 8. pontban foglalt általános biztonsági követelmények úgy értendők, hogy az eszköz – rendeltetésének megfelelő körülmények mellett és rendeltetésének megfelelő célokra használva – nem jelent semmiféle kockázatot, vagy legfeljebb a termék használatához kapcsolódó olyan maximálisan elfogadható mértékű kockázatot jelent, amely összeegyeztethető a személyek biztonságának és egészségének magas szintű védelmével.

II. FEJEZET

A KIALAKÍTÁSRA ÉS A GYÁRTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

10.   Kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságok

10.1.   Az eszközök kialakításának és kivitelének olyannak kell lennie, hogy az eszközök az egyes jellemzők és a teljesítőképesség tekintetében megfeleljenek az I. fejezetben említett követelményeknek. Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a)

a felhasznált anyagok megválasztása, különösen a toxicitás, és adott esetben a gyúlékonyság tekintetében;

b)

a felhasznált anyagok és a biológiai szövetek, sejtek és testfolyadékok közötti kompatibilitás, figyelembe véve az eszköz rendeltetését és adott esetben a felszívódást, az eloszlást, az anyagcserét és a kiválasztást;

c)

a több beültethető alkotórészből álló eszközök esetében az eszközök különböző alkotórészei közötti kompatibilitás;

d)

az eljárások által az anyagjellemzőkre kifejtett hatás;

e)

adott esetben olyan biofizikai vagy modellező kutatások eredményei, amelyek hitelességét előzőleg igazolták;

f)

a felhasznált anyagok műszaki tulajdonságai, figyelemmel adott esetben a szilárdságra, az alakíthatóságra, a töréssel szembeni ellenállásra, a kopásállóságra és fáradási szilárdságra;

g)

felületi tulajdonságok; és

h)

annak megerősítése, hogy az eszköz megfelel a meghatározott kémiai és/vagy fizikai előírásoknak.

10.2.   Az eszközök kialakításának, kivitelének és csomagolásának olyannak kell lennie, hogy a szennyező vagy maradékanyagok okozta kockázat – figyelemmel az eszköz rendeltetésére – a lehető legkisebb legyen a betegek és az eszközök szállításában, tárolásában és használatában érintett személyek számára. Különös figyelmet kell fordítani a szóban forgó szennyező vagy maradékanyagoknak kitett szövetekre, valamint az expozíció időtartamára és gyakoriságára.

10.3.   Az eszközök kialakításának és kivitelének olyannak kell lennie, hogy használatuk biztonságos legyen azokkal az anyagokkal, beleértve a gázokat is, amelyekkel rendeltetésszerű használatuk során érintkezésbe kerülnek; ha az eszközök gyógyszerek beadására szolgálnak, kialakításuknak és kivitelüknek olyannak kell lennie, hogy kompatibilisek legyenek a szóban forgó gyógyszerekkel, az e gyógyszerekre irányadó rendelkezéseknek és korlátozásoknak megfelelően, valamint hogy mind a gyógyszerek, mind az eszközök teljesítőképessége a használati útmutatóikban szereplőknek és rendeltetésszerű használatuknak megfelelően megmaradjon.

10.4.   Anyagok

10.4.1.   Az eszközök kialakítása és gyártása

Az eszközök kialakításának és kivitelének olyannak kell lennie, hogy a belőlük esetlegesen felszabaduló anyagok vagy részecskék, így például kopási részecskék, bomlástermékek vagy feldolgozási maradványok okozta kockázatok a lehető legkisebbek legyenek.

Az olyan eszközök, illetve az eszközök olyan alkotórészei vagy az eszközökben használt olyan anyagok, amelyek:

invazívak és közvetlen kontaktusba kerülnek az emberi testtel,

gyógyszerek (újbóli) beadására, testfolyadékok vagy egyéb anyagok – így például gázok – testbe való bejuttatására, illetve a testből való kivezetésére, vagy

a testbe történő (újbóli) bejuttatásra szánt gyógyszerek, testfolyadékok vagy anyagok – beleértve a gázokat is – szállítására vagy tárolására szolgálnak,

az alábbi anyagokat csak akkor tartalmazhatják 0,1 %-os tömegszázalékot (m/m) meghaladó koncentrációban, ha az a 10.4.2. pont alapján indokolt:

a)

az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) VI. mellékletének 3. részében foglaltak szerinti, 1A vagy 1B kategóriájú, rákkeltő hatású, mutagén, vagy reprodukciós toxicitású anyagok (a továbbiakban: CMR-anyagok); vagy

b)

az endokrin rendszert károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagok, amelyek tekintetében tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy feltehetően súlyos hatást gyakorolnak az emberi egészségre, és amelyeket vagy az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 59. cikkében meghatározott eljárás alapján vagy – az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 5. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Bizottság általi elfogadását követően – a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kritériumok közül az emberi egészség szempontjából releváns kritériumok alapján azonosítottak.

10.4.2.   CMR-anyagok és/vagy az endokrin rendszert károsító anyagok jelenlétének indokoltsága

Az ilyen anyagok jelenlétének indokoltságát a következőkkel kell alátámasztani:

a)

a beteg vagy a felhasználó anyagnak való potenciális kitettségére vonatkozó elemzés és becslés;

b)

az esetleges alternatív anyagok, illetve tervek elemzése, és annak részeként adott esetben a független kutatásokra, szakértők által ellenőrzött tanulmányokra vagy az érintett tudományos bizottságok tudományos szakvéleményére vonatkozó információk, valamint az ilyen alternatívák rendelkezésre állásának elemzése;

c)

arra vonatkozó érvelés, hogy a lehetséges helyettesítő anyagok – amennyiben rendelkezésre állnak –, illetve a kialakítás megváltoztatása – amennyiben megvalósítható – miért alkalmatlanok a termék funkciójának, teljesítőképességének és előny-kockázat arányának megőrzésére; ennek keretében figyelembe kell venni azt is, hogy az ilyen eszközök rendeltetésszerű használata kiterjed-e gyermekek kezelésére, vagy várandós, illetve szoptató anyák kezelésére, vagy az ilyen anyagokra különösen érzékenynek minősülő más betegcsoportok kezelésére; és

d)

amennyiben relevánsak és rendelkezésre állnak, az érintett tudományos bizottság 10.4.3. és 10.4.4. pont szerinti legfrissebb iránymutatásai.

10.4.3.   Ftalátokra vonatkozó iránymutatások

A 10.4. pont alkalmazása keretében a Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2018. május 26-ig megbízza a releváns tudományos bizottságot azzal, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat, melyeknek 2020. május 26. előtt el kell készülniük. A bizottság megbízatásának ki kell terjednie legalább az olyan ftalátok jelenlétére vonatkozó előny-kockázat értékelésre, amelyek a 10.4.1. pont a) és b) alpontjának valamelyikében említett anyagcsoportba tartoznak. Az előny-kockázat értékelésben figyelembe kell venni az eszköz rendeltetését és használati körülményeit, és a rendelkezésre álló alternatív anyagokat, terveket vagy orvosi kezeléseket. Az iránymutatásokat a legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján, de legalább ötévente naprakésszé kell tenni.

10.4.4.   Más CMR-anyagokra és endokrin rendszert károsító anyagokra vonatkozó iránymutatások

A Bizottságnak ezt követően meg kell bíznia a releváns tudományos bizottságot azzal, hogy dolgozzon ki a 10.4.3. pont szerinti iránymutatásokat adott esetben a 10.4.1. pont a) és b) alpontjában említett más anyagok vonatkozásában is.

10.4.5.   Címkézés

Amennyiben a 10.4.1. pontban említett eszközök, illetve azok alkotórészei vagy az azokban használt anyagok 0,1 %-os tömegszázalékot (m/m) meghaladó koncentrációban tartalmaznak a 10.4.1. pont a) vagy b) alpontjában említett anyagokat, magán az eszközön és/vagy az egyes egységek csomagolásán, vagy adott esetben a kereskedelmi csomagoláson fel kell tüntetni az ilyen anyagok jelenlétét. Amennyiben az ilyen eszközök rendeltetésszerű használata kiterjed gyermekek kezelésére, vagy várandós, illetve szoptató anyák kezelésére, vagy az ilyen anyagokra különösen érzékenynek minősülő más betegcsoportok kezelésére, a használati útmutatóban tájékoztatást kell adni az említett betegcsoportokat érintő fennmaradó kockázatokról, és adott esetben a megfelelő óvintézkedésekről.

10.5.   Figyelemmel az eszközre és a rendeltetésszerű használat környezetének jellegére, az eszközök kialakításának és kivitelének olyannak kell lennie, hogy a környezetből az eszközbe véletlenül bejutó anyagok okozta kockázat a lehető legkisebb legyen.

10.6.   Az eszközök kialakításának és kivitelének olyannak kell lennie, hogy az eszközből a beteg vagy a felhasználó testébe jutó vagy arra képes részecskék méretével és tulajdonságaival összefüggő kockázatok a lehető legkisebbek legyenek, kivéve ha azok csak sértetlen bőrfelülettel kerülnek érintkezésbe. Különös figyelmet kell fordítani a nanoanyagokra.

11.   Fertőzés és mikrobiális szennyeződés

11.1.   Az eszközöket és azok gyártási folyamatát úgy kell kialakítani, hogy kiküszöbölhető, vagy a lehető legkisebbre csökkenthető legyen a betegeket, a felhasználókat és adott esetben más személyeket érő fertőzés kockázata. Az eszközt úgy kell kialakítani, hogy:

a)

a véletlen vágások és szúrások (például tűszúrás okozta sérülések) kockázata – amennyiben releváns – a lehető legkisebb mértékűre és elfogadható szintre csökkenjen,

b)

kezelése egyszerű és biztonságos legyen,

c)

a használat során az eszközből történő mikrobiális szivárgás és/vagy a mikrobiális expozíció a lehető legkisebbre csökkenjen; és

d)

az megelőzze az eszköznek vagy az eszköz tartalmának – így például a mintáknak vagy a folyadékoknak – a mikrobiális szennyeződését.

11.2.   Szükség esetén az eszközöket úgy kell kialakítani, hogy azokat biztonságosan lehessen tisztítani, fertőtleníteni és/vagy újrasterilizálni.

11.3.   A sajátos mikrobiális állapotra utaló jelöléssel ellátott eszközöket úgy kell kialakítani, legyártani és csomagolni, hogy ez az állapot fennmaradjon a forgalomba hozatalt követően, valamint a gyártó által meghatározott szállítási és tárolási feltételek mellett is.

11.4.   A steril állapotban szállított eszközöket megfelelő eljárások szerint kell kialakítani, legyártani és csomagolni úgy, hogy biztosítva legyen az eszköz sterilitása forgalomba hozatalkor, valamint hogy az eszköz a gyártó által előírt tárolási és szállítási feltételek mellett steril is maradjon a csomagolás használatbavételt célzó felbontásáig, feltéve hogy az eszköz steril állapotának biztosítására szolgáló csomagolás nem sérült meg. Biztosítani kell, hogy a végfelhasználó egyértelműen meg tudjon bizonyosodni a csomagolás sértetlenségéről.

11.5.   A steril állapotra utaló jelöléssel ellátott eszközöket megfelelő validált módszerek alkalmazásával kell feldolgozni, legyártani, csomagolni és sterilizálni.

11.6.   A sterilizálásnak alávetendő eszközök gyártását és csomagolását megfelelő és ellenőrzött körülmények között és létesítményekben kell végezni.

11.7.   A nem steril eszközök csomagolási rendszereit úgy kell kialakítani, hogy megőrizzék a termék érintetlenségét és tisztaságát, amennyiben pedig az eszközt használat előtt sterilizálni kell, akkor a legkisebbre kell csökkenteni a mikrobiális szennyeződés kockázatát; a csomagolási rendszernek a gyártó által megadott sterilizálási módszert figyelembe véve megfelelőnek kell lennie.

11.8.   Az eszközt úgy kell felcímkézni, hogy a címke – a steril jellegre utaló szimbólum mellett – lehetővé tegye a steril és nem steril állapotban egyaránt forgalomba hozott azonos vagy hasonló eszközök közötti különbségtételt.

12.   Gyógyszernek minősülő anyagot tartalmazó eszközök, valamint az emberi testben felszívódó vagy helyileg eloszló anyagokból vagy ilyen anyagok kombinációiból álló eszközök

12.1.   Az 1. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében említett eszközök esetében az olyan anyag minőségét, biztonságosságát és hasznosságát, amely külön használva a 2001/83/EK irányelv 1. cikke 2. pontjának értelmében vett gyógyszernek minősülne, az e rendelet szerint alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásban előírtaknak megfelelően értelemszerűen a 2001/83/EK irányelv I. mellékletében meghatározott módszerekkel kell ellenőrizni.

12.2.   Azon eszközöknek, amelyek olyan anyagokból vagy anyagok kombinációjából állnak, amelyek rendeltetése, hogy az emberi testbe jussanak, és amelyek az emberi testben felszívódnak vagy helyileg eloszlanak, adott esetben és az e rendeletben nem meghatározott aspektusokra korlátozódó módon meg kell felelniük a felszívódás, az eloszlás, az anyagcsere, a kiválasztás, a lokális tolerancia, a toxicitás, a más eszközökkel, gyógyszerekkel vagy egyéb anyagokkal való kölcsönhatás, valamint a mellékhatások lehetősége értékelésének tekintetében a 2001/83/EK irányelv I. mellékletében megállapított releváns követelményeknek, az e rendelet szerint alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásban előírtaknak megfelelően.

13.   Biológiai eredetű anyagokat tartalmazó eszközök

13.1.   Az életképtelen vagy életképtelenné tett emberi eredetű szövetek vagy sejtek származékainak felhasználásával gyártott, az 1. cikk (6) bekezdésének g) pontjával összhangban e rendelet alá tartozó eszközökre a következők vonatkoznak:

a)

a szövetek és sejtek adományozását, beszerzését és vizsgálatát a 2004/23/EK irányelvnek megfelelően kell végezni;

b)

e szövetek vagy sejtek, illetve azok származékainak feldolgozását, megőrzését és bármely egyéb kezelését úgy kell végezni, hogy az a betegek, a felhasználók és adott esetben más személyek számára biztonságos legyen. Különösen ügyelni kell arra, hogy megfelelő beszerzési módszerek alkalmazásával, valamint a vírusoknak és egyéb fertőző kórokozóknak validált eljárásokkal történő elpusztításával, illetve inaktiválásával a gyártás során megvalósuljon a vírusokkal és egyéb fertőző kórokozókkal szembeni védelem;

c)

a szóban forgó eszközökre vonatkozó nyomonkövethetőségi rendszernek ki kell egészítenie a 2004/23/EK és a 2002/98/EK irányelvben megállapított nyomonkövethetőségi és adatvédelmi követelményeket, illetve összeegyeztethetőnek kell lennie ezekkel a követelményekkel.

13.2.   Az olyan eszközökre, amelyeket életképtelen vagy életképtelenné tett állati eredetű szöveteknek, sejteknek vagy ezek származékainak a felhasználásával gyártottak, a következők vonatkoznak:

a)

ahol az adott állatfajokra figyelemmel lehetséges, az állati eredetű szöveteknek és sejteknek vagy ezek származékainak olyan állatokból kell származniuk, amelyeket a szövetek tervezett felhasználásának megfelelő állat-egészségügyi ellenőrzésnek vetettek alá. A gyártóknak meg kell őrizniük az állatok földrajzi eredetére vonatkozó információkat;

b)

az állati eredetű szövetek, sejtek és anyagok vagy ezek származékai beszerzését, feldolgozását, megőrzését, vizsgálatát és kezelését úgy kell végezni, hogy az a betegek, felhasználók és adott esetben más személyek számára biztonságos legyen. A gyártási folyamat során az elpusztítást, illetve a vírusinaktiválást célzó validált eljárások alkalmazásával különösen ügyelni kell a vírusokkal és az egyéb fertőző kórokozókkal szembeni védelemre, kivéve, ha az ilyen módszerek alkalmazása az eszköz klinikai előnyeinek elfogadhatatlan romlásához vezetne;

c)

a 722/2012/EU rendeletben említett állati eredetű sejtek vagy szövetek vagy ezek származékai felhasználásával gyártott eszközök esetében az abban a rendeletben meghatározott egyedi követelmények alkalmazandók.

13.3.   A 13.1. és a 13.2. pontban említettektől eltérő életképtelen biológiai anyagok felhasználásával gyártott eszközök esetében ezen anyagok feldolgozását, megőrzését, vizsgálatát és kezelését úgy kell végezni, hogy az a betegek, a felhasználók és adott esetben más személyek számára – többek között a hulladékártalmanítási láncban is – biztonságos legyen. Különösen ügyelni kell arra, hogy megfelelő beszerzési módszerek alkalmazásával, valamint a vírusoknak és egyéb fertőző kórokozóknak validált eljárásokkal történő elpusztításával, illetve inaktiválásával a gyártás során megvalósuljon a vírusokkal és egyéb fertőző kórokozókkal szembeni védelem.

14.   Az eszközök kivitelezése és a környezetükkel való kölcsönhatása

14.1.   Ha az eszközt más eszközökkel vagy berendezésekkel való kombinált használatra szánják, a teljes kombinációnak – ideértve a csatlakozórendszert is – biztonságosnak kell lennie, és az nem befolyásolhatja hátrányosan az eszközök előírt teljesítőképességét. Az ilyen kombinációk használatára vonatkozó bármely korlátozást jelezni kell a címkén és/vagy a használati útmutatóban. Azokat a csatlakozókat, amelyeket a felhasználónak kell kezelnie – így például a folyadék vagy a gáz vezetésére szolgáló csatlakozókat, illetve az elektromos vagy mechanikai csatolást –, úgy kell kialakítani és kivitelezni, hogy az a lehető legkisebbre csökkentsen minden lehetséges kockázatot, köztük a helytelen összekapcsolódást.

14.2.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy ne álljanak fenn vagy a legkisebbre csökkenjenek a következők:

a)

az eszköz fizikai jellemzőivel, ideértve a térfogat/nyomás arányával, a méretbeli és adott esetben az ergonómiai jellemzőkkel összefüggő sérülések kockázata;

b)

az olyan ésszerűen előrelátható külső hatásokkal vagy környezeti feltételekkel összefüggő kockázatok, mint például a mágneses terek, a külső elektromos és elektromágneses hatások, az elektrosztatikus kisülés, a diagnosztikai vagy a terápiás eljárások során alkalmazott sugárzás, nyomás, páratartalom, hőmérséklet, nyomásingadozás, illetve gyorsulásváltozások vagy rádiójel-interferenciák;

c)

az eszközhasználattal összefüggő azon kockázatok, amelyek akkor lépnek fel, amikor az eszköz kapcsolatba kerül olyan anyagokkal, folyadékokkal, gázokkal, amelyeknek rendes használati körülmények között ki van téve;

d)

a szoftver és azon információtechnológiai környezet közötti esetleges negatív kölcsönhatásból fakadó kockázatok, amelyben az eszköz működik és amellyel kölcsönhatásba lép;

e)

anyagok eszközbe történő véletlen bejutásának kockázata;

f)

a vizsgálatokhoz vagy az adott kezelésekhez általában alkalmazott egyéb eszközökkel való zavaró kölcsönhatás kockázatai; és

g)

a felhasznált anyagok elöregedéséből, illetve a mérő vagy a szabályozó mechanizmusok pontosságának csökkenéséből származó, abból adódó kockázatok, hogy nem lehet karbantartást vagy kalibrálást végezni (például implantátumok esetében).

14.3.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy rendes használati körülmények között és egyetlenhiba-állapot esetén a tűz- vagy a robbanásveszély a lehető legkisebb legyen. Különös figyelmet kell fordítani azokra az eszközökre, amelyek a rendeltetésszerű használatuk során gyúlékony vagy robbanásveszélyes anyagoknak, illetve gyulladást okozó anyagoknak vannak kitéve, vagy amelyeket ilyenekkel együtt használnak.

14.4.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy a beállítást, a kalibrálást és a karbantartást biztonságosan és hatékonyan lehessen elvégezni.

14.5.   A más eszközökkel vagy termékekkel együtt történő működtetésre szánt eszközök kialakításának és kivitelének olyannak kell lennie, hogy interoperabilitásuk és kompatibilitásuk megbízható és biztonságos legyen.

14.6   A mérési, a megfigyelési és a kijelző skálákat az ergonómiai elvekkel összhangban, az eszköz rendeltetésének, célfelhasználóinak és azon környezeti feltételeknek a figyelembevételével kell kialakítani és gyártani, amelyek mellett az eszközt használni szándékoznak.

14.7.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy az eszközt és a kapcsolódó hulladékanyagokat a felhasználó, a beteg vagy más személy képes legyen könnyen és biztonságosan ártalmatlanítani. E célból a gyártóknak meg kell határozniuk, hogy eszközeik a használatot követően mely eljárásokkal és intézkedésekkel ártalmatlaníthatók biztonságosan, és tesztelniük kell ezeket az eljárásokat és intézkedéseket. Ezeket az eljárásokat ismertetni kell a használati útmutatóban.

15.   Diagnosztikai vagy mérési funkcióval rendelkező eszközök

15.1.   A diagnosztikai eszközök és a mérési funkcióval rendelkező eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy azok – a megfelelő tudományos és műszaki módszerek alapján – a rendeltetésüknek megfelelően kellően pontosak, precízek és stabilak legyen. A pontossági határokat a gyártónak fel kell tüntetnie.

15.2.   A mérési funkcióval rendelkező eszközökkel végzett mérések eredményeit a 80/181/EGK tanácsi irányelvben (4) foglalt rendelkezéseknek megfelelő hivatalos mértékegységekben kell megadni.

16.   Sugárzás elleni védelem

16.1.   Általános előírások

a)

Az eszközök kialakításának, gyártásának és csomagolásának olyannak kell lennie, hogy a betegek, a felhasználók és más személyek sugárterhelése a rendeltetéssel összeegyeztethető módon a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjen, a terápiás és a diagnosztikai célnak megfelelően meghatározott dózisszintek alkalmazásának korlátozása nélkül.

b)

A veszélyes sugárzást vagy potenciálisan veszélyes sugárzást kibocsátó eszközök használati útmutatójában részletes tájékoztatást kell adni a kibocsátott sugárzás jellegéről és arról, hogy miként biztosítható a betegek és a felhasználók védelme, a helytelen használat elkerülése és az üzembe helyezéssel járó kockázat lehető legkisebb mértékűre és elfogadható szintre csökkentése. Az útmutatóban ezenkívül szerepelnie kell az elfogadhatósági és a teljesítőképesség-vizsgálatra, az elfogadhatósági kritériumokra és a karbantartási eljárásra vonatkozó információknak is.

16.2.   Szándékos sugárzás

a)

Azon eszközök esetében, melyek rendeltetése egy meghatározott gyógyászati cél érdekében veszélyes vagy potenciálisan veszélyes mértékű ionizáló vagy nem ionizáló sugárzás kibocsátása, amely sugárzásból származó vélt előny meghaladja a kibocsátással járó kockázatokat, a felhasználó számára lehetőséget kell biztosítani a sugárzás mértékének szabályozására. Az ilyen eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy elfogadható tűréshatáron belül biztosítható legyen a vonatkozó változó paraméterek reprodukálhatósága.

b)

Amennyiben az eszközöket veszélyes vagy potenciálisan veszélyes, ionizáló vagy nem ionizáló sugárzás kibocsátására tervezték, azokat lehetőség szerint el kell látni az ilyen sugárzást jelző vizuális és/vagy akusztikus berendezésekkel.

16.3.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy a betegeket, a felhasználókat és más személyeket esetlegesen érő, nem szándékolt, szórt vagy véletlen sugárzás a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjen. Amennyiben lehetséges és célszerű, olyan módszereket kell választani, amelyek csökkentik a betegek, felhasználok és egyéb lehetséges érintett személyek sugárterhelését.

16.4.   Ionizáló sugárzás

a)

Az ionizáló sugárzás kibocsátására szolgáló eszközöket az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 2013/59/Euratom irányelvben foglalt követelmények figyelembevételével kell kialakítani és kivitelezni.

b)

Az ionizáló sugárzás kibocsátására szolgáló eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy amennyiben lehetséges, a rendeltetésszerű használatra figyelemmel változtatható és szabályozható, illetve amennyiben lehetséges, a kezelés alatt figyelemmel kísérhető legyen a kibocsátott sugárzás mennyisége, geometriája és minősége.

c)

A radiológiai diagnosztikára szánt, ionizáló sugárzást kibocsátó eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy a gyógyászati rendeltetésnek megfelelő kép- és/vagy kimeneti minőséget lehessen elérni, a beteget és a felhasználót érő sugárterhelés lehető legkisebb mértékűre történő csökkentése mellett.

d)

Az ionizáló sugárzást kibocsátó és terápiás radiológiai rendeltetésű eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye a bevitt dózisnak, a nyaláb típusának és energiájának, valamint adott esetben a sugárzás minőségének megbízható megfigyelését és szabályozását.

17.   Programozható elektronikus rendszerek – programozható elektronikus rendszereket tartalmazó eszközök és az önmagukban eszköznek minősülő szoftverek

17.1.   A programozható elektronikus rendszereket – beleértve a szoftvert is – tartalmazó eszközöket, valamint az önmagukban eszköznek minősülő szoftvereket úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a rendeltetésükkel is összhangban álló megismételhetőség, megbízhatóság és teljesítőképesség. Egyetlenhiba-állapot esetén megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megszűnjön vagy a lehető legkisebbre csökkenjen a hibából adódó kockázat vagy a teljesítőképesség romlása.

17.2.   Szoftvert tartalmazó eszközök vagy az önmagukban eszköznek minősülő szoftverek esetében a szoftvert a technika állásának megfelelően, a fejlesztés életciklusára, a kockázatkezelésre – az információbiztonságot is beleértve –, az ellenőrzésre és a validálásra vonatkozó elveket figyelembe véve kell fejleszteni és gyártani.

17.3.   Az e szakaszban említett, mobil számítástechnikai platformokkal kombinálva történő használatra szánt szoftvereket a mobil platform sajátos jellemzőinek (pl. a képernyő mérete és kontrasztaránya) és a használatukkal kapcsolatos külső tényezőknek (a fény- vagy a zajszint függvényében változó környezet) a figyelembevételével kell kialakítani és gyártani.

17.4.   A gyártóknak a szoftver rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges minimumkövetelményeket kell meghatározniuk a hardverre, az információtechnológiai hálózatok jellemzőire és az információtechnológiai biztonságot célzó intézkedésekre vonatkozóan, beleértve a jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet is.

18.   Aktív eszközök és a hozzájuk csatlakoztatott eszközök

18.1.   A nem beültethető aktív eszközök esetében az egyetlenhiba-állapot bekövetkezésekor megfelelő intézkedéseket kell hozni az ebből adódó kockázatok lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölésére vagy mérsékelésére.

18.2.   Azokat az eszközöket, amelyek esetében a betegek biztonsága belső energiaforrástól függ, fel kell szerelni az energiaforrás állapotának meghatározását lehetővé tevő berendezéssel, valamint azokba olyan megfelelő figyelmeztető jelet vagy jelzést is be kell építeni, amely akkor aktiválódik, amikor az energiaforrás töltöttségi állapota kritikus szintet ér el. Szükség esetén az ilyen figyelmeztető jelnek vagy jelzésnek azt megelőzően kell aktiválódnia, hogy az energiaforrás töltöttségi állapota kritikus szintet ér el.

18.3.   Az olyan eszközöket, amelyeknél a betegek biztonsága külső energiaforrástól függ, olyan riasztórendszerrel kell ellátni, amely jelez minden energiaellátási hibát.

18.4.   Az olyan eszközöket, amelyeket arra szántak, hogy a beteg egy vagy több klinikai paraméterét megfigyeljék, megfelelő riasztórendszerekkel kell felszerelni, amelyek riasztják a felhasználót olyan helyzetekben, amelyek a beteg halálához vagy egészségi állapotának súlyos romlásához vezethetnek.

18.5.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen az olyan elektromágneses interferencia kialakulásának a kockázata, amely kedvezőtlen hatással lehet az adott eszköz vagy a rendeltetés szerinti környezetben elhelyezett egyéb eszközök, illetve berendezés működésére.

18.6.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy a rendeltetésszerű működésükhöz megfelelő mértékben tűrjék az elektromágneses interferenciát.

18.7.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy lehetőség szerint elkerülhető legyen a beteget, a felhasználót vagy más személyt érő véletlen áramütés kockázata mind rendes használati körülmények között, mind pedig egyetlenhiba-állapot esetén, feltéve hogy az eszköz üzembe helyezése és karbantartása a gyártó útmutatásainak megfelelően történt.

18.8.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy a lehető legnagyobb mértékű védelmet lehessen biztosítani az eszközökhöz való olyan jogosulatlan hozzáféréssel szemben, amely gátolhatja az eszközök rendeltetésszerű működését.

19.   Az aktív beültethető eszközökre vonatkozó különleges követelmények

19.1.   Az aktív beültethető eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölhetők vagy a minimálisra csökkenthetők legyenek a következő kockázatok:

(a)

az energiaforrások használatával kapcsolatos kockázatok, különös tekintettel, villamos energia használata esetén, a szigetelésre, a szivárgó áramra és az eszközök túlmelegedésére,

(b)

az orvosi kezeléssel kapcsolatos kockázatok, különös tekintettel a defibrillátorok, illetve nagyfrekvenciájú sebészeti berendezések használatából eredő kockázatokra, és

(c)

azok a kockázatok, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha a karbantartás és a kalibrálás nem lehetséges, beleértve a következőket:

a szivárgó áram túlzott növekedése,

a felhasznált anyagok elöregedése,

az eszköz által keltett túlzott hő,

bármilyen mérő vagy szabályozó rendszer pontosságának csökkenése.

19.2.   Az aktív beültethető eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy az biztosítsa az alábbiakat:

adott esetben az eszközök kompatibilitása azokkal az anyagokkal, amelyek adagolására azokat tervezték, és

az energiaforrás megbízhatósága.

19.3.   Az aktív beültethető eszközöknek és adott esetben azok alkotórészeinek azonosíthatóknak kell lenniük annak érdekében, hogy az eszközökkel, illetve azok alkatrészeivel kapcsolatos esetleges kockázatok felfedezését követően meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket.

19.4.   Az aktív beültethető eszközöket olyan kóddal kell ellátni, amelynek alapján az eszközt és annak gyártóját egyértelműen azonosítani lehet (különös tekintettel az eszköz típusára és gyártási évére); ennek a kódnak szükség esetén sebészeti beavatkozás nélkül is olvashatónak kell lennie.

20.   Védelem mechanikai és hőmérsékleti kockázatok ellen

20.1.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy az megvédje a betegeket és a felhasználókat például a mozgási ellenállással, az instabilitással és a mozgó alkatrészekkel összefüggő mechanikai kockázatokkal szemben.

20.2.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy – figyelemmel a műszaki fejlődésre – a lehető legkisebbre csökkenjen az eszközök által keltett rezgésekből származó kockázat, kivéve ha a rezgések az eszköz előírt teljesítőképességének következményei; a kialakítás és a gyártás során alkalmazni kell a rezgések mérséklésére rendelkezésre álló lehetőségeket, különösen a rezgés forrásánál.

20.3.   Az eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy – figyelemmel a műszaki fejlődésre – a lehető legkisebbre csökkenjen a kibocsátott zajból származó kockázat, kivéve, ha a kibocsátott zaj az eszköz előírt teljesítőképességének következménye; a kialakítás és a gyártás során alkalmazni kell a zaj mérséklésére rendelkezésre álló lehetőségeket, különösen a zaj forrásánál.

20.4.   Azokat az elektromos, gáz, hidraulikus vagy pneumatikus energiaforrásokhoz kapcsolódó terminálokat és csatlakozókat, amelyeket a felhasználónak vagy más személynek kell kezelnie, úgy kell kialakítani és kivitelezni, hogy minden lehetséges kockázat a lehető legkisebb legyen.

20.5.   Azokat a hibákat, amelyek bizonyos, potenciális kockázatforrást jelentő részek beillesztése vagy visszaillesztése során fordulhatnak elő, e részek kialakítása és kivitele révén ki kell küszöbölni, illetve ha ez nem lehetséges, magukon a részeken és/vagy a burkolatukon feltüntetett tájékoztatás útján kell megakadályozni.

Ugyanennek a tájékoztatásnak kell szerepelnie a mozgó részeken és/vagy a burkolatukon is, amennyiben a mozgási irányt a kockázat elkerülése érdekében ismerni kell.

20.6.   Az eszközök hozzáférhető részei (kivéve azokat a részeket vagy területeket, amelyek rendeltetése hőleadás vagy egy adott hőmérsékletet elérése) és azok környezete rendes használati körülmények között nem érhetnek el olyan hőmérsékletet, amely potenciálisan veszélyes.

21.   Védelem a betegeket energiával vagy anyagokkal ellátó eszközök által a betegekre vagy a felhasználókra jelentett kockázatokkal szemben

21.1.   A beteget energiával vagy anyagokkal ellátó eszközök kialakításának és kivitelének olyannak kell lennie, hogy az átadandó energia- vagy anyagmennyiség a beteg és a felhasználó biztonságának szavatolásához megfelelő mértékű pontossággal legyen beállítható és fenntartható.

21.2.   Az eszközöket fel kell szerelni olyan eszközökkel, amelyek megelőzik és/vagy jelzik az energia vagy az anyagok leadott mennyiségének potenciális veszélyt jelentő elégtelenségét. Az eszközöket fel kell szerelni olyan megfelelő eszközökkel, amelyek a lehető legnagyobb mértékben megakadályozzák az energia vagy az anyagok veszélyes szintű, véletlenszerű szivárgását valamely energia- és/vagy anyagforrásból.

21.3.   Az eszközökön egyértelműen meg kell határozni a kezelők és a kijelzők rendeltetését. Amennyiben az eszközön a kezeléséhez szükséges utasítások találhatók, vagy vizuális eszközök jelzik az üzemeltetési vagy a beállítási paramétereket, az ilyen információknak a felhasználó és adott esetben a beteg számára érthetőnek kell lenniük.

22.   Védelem az olyan orvostechnikai eszközök által jelentett kockázatok ellen, amelyeket a gyártó laikusok általi használatra szánt

22.1.   A laikusok általi használatra szánt eszközök kialakításának és kivitelének olyannak kell lennie, hogy a rendeltetésüknek megfelelő teljesítőképességgel rendelkezzenek, figyelembe véve a laikus felhasználó jártasságát és a rendelkezésére álló eszközöket, valamint a laikus felhasználó eljárási módjában és környezetében ésszerűen feltételezhető változásokból származó hatást. A gyártó által nyújtott információknak és utasításoknak a laikusok számára könnyen érthetőnek és alkalmazhatónak kell lenniük.

22.2.   A laikusok általi használatra szánt eszközök kialakításának és gyártásának olyannak kell lennie, hogy az:

biztosítsa, hogy az eszközt a célfelhasználó az eljárás minden szakaszában biztonságosan és pontosan tudja használni, szükség esetén megfelelő képzést és/vagy tájékoztatást követően,

a véletlen vágások és szúrások (például tűszúrás okozta sérülések) kockázatát – amennyiben releváns – a lehető legkisebbre csökkentse, valamint

a lehető legnagyobb mértékben csökkentse az eszköz használatából és adott esetben az eredmények értelmezéséből származó célfelhasználói hibakockázatot.

22.3.   A laikusok általi használatra szánt eszközöknek, amennyiben arra mód van, tartalmazniuk kell egy eljárást, amely révén a laikus felhasználó:

ellenőrizheti, hogy az eszköz a használat során a gyártó szándékainak megfelelően fog-e működni, valamint

adott esetben figyelmeztetést kap, ha a készülék nem ad érvényes eredményt.

III. FEJEZET

AZ ESZKÖZHÖZ MELLÉKELT INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

23.   Címke és használati útmutató

23.1.   A gyártó által nyújtott információkra vonatkozó általános követelmények

Valamennyi eszközhöz mellékelni kell az eszköz és gyártója azonosításához szükséges információkat, valamint a biztonsággal és a teljesítőképességgel kapcsolatos, a felhasználó, illetve adott esetben más személyek számára releváns információkat. Ezek az információk szerepelhetnek magán az eszközön, a csomagoláson vagy a használati útmutatóban, továbbá amennyiben a gyártó honlappal rendelkezik, ugyanezeket az információkat hozzáférhetővé és naprakésszé kell tenni a honlapon, figyelembe véve a következőket:

a)

A címke és a használati útmutató adathordozójának, formátumának, tartalmának, olvashatóságának és elhelyezésének meg kell felelnie az adott eszköznek, az eszköz rendeltetésének és a célfelhasználó(k) műszaki ismereteinek, tapasztalatainak, iskolázottságának, illetve képzettségének. Különösen a használati útmutató nyelvezetének kell a célfelhasználók számára könnyen érthetőnek lennie, adott esetben rajzokkal és ábrákkal kiegészítve.

b)

A címkén nyújtandó információkat magán az eszközön kell feltüntetni. Amennyiben ez nem megoldható vagy nem megfelelő, az információk egy részét vagy egészét az egyes egységek csomagolásán és/vagy több eszköz közös csomagolásán kell feltüntetni.

c)

A címkéket a felhasználók számára olvasható formátumban kell biztosítani és kiegészíthetők olyan géppel olvasható információkkal is, mint például a rádiófrekvenciás azonosítás (a továbbiakban: RFID) vagy a vonalkódok.

d)

Az eszközökhöz használati útmutatót kell mellékelni. Ettől eltérően az I. vagy a IIa. osztályba sorolt eszközök esetében nem követelmény a használati útmutató biztosítása, ha azok ilyen útmutató nélkül is biztonságosan használhatók, kivéve ha ez a pont máshol így rendelkezik.

e)

Ha több eszközt egyetlen felhasználó részére és/vagy helyszínre szállítanak, amennyiben így állapodnak meg a vevővel, a használati útmutatóból elegendő egy példányt biztosítani, a vevő azonban minden esetben kérhet további ingyenes példányokat.

f)

Használati útmutató nem nyomtatott (pl. elektronikus) formában is biztosítható a felhasználók részére a 207/2012/EU rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott esetleges későbbi végrehajtási szabályokban meghatározott mértékben és kizárólag az ott szereplő feltételek mellett.

g)

A gyártónak korlátozások, ellenjavallatok, óvintézkedések vagy figyelmeztetések formájában fel kell tüntetnie azokat a fennmaradó kockázatokat, amelyekről tájékoztatnia kell a felhasználókat és/vagy más személyeket.

h)

Adott esetben a gyártó által nyújtott információt nemzetközileg elfogadott szimbólumok formájában kell megadni. Minden szimbólumnak vagy azonosító színnek meg kell felelnie a harmonizált szabványoknak vagy az egységes előírásnak. Azokon a területeken, ahol sem harmonizált szabványok, sem egységes előírás nem létezik, a használt szimbólumokat és színeket az eszközökhöz mellékelt dokumentációban kell ismertetni.

23.2.   A címkén feltüntetendő információk

A címkén valamennyi következő adatot fel kell tüntetni:

a)

az eszköz megnevezése vagy kereskedelmi neve;

b)

azok az adatok, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a felhasználó azonosítani tudja az eszközt és a csomagolás tartalmát, és amennyiben az a felhasználó számára nem egyértelmű, az eszköz rendeltetését;

c)

a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint bejegyzett székhelyének címe;

d)

ha a gyártó bejegyzett székhelye az Unió területén kívül található, a meghatalmazott képviselő neve és bejegyzett székhelyének címe;

e)

adott esetben annak jelzése, hogy az eszköz tartalmazza a következőket, vagy annak részét alkotják a következők:

gyógyhatású anyag, ideértve az emberi vér vagy plazma származékát is, vagy

emberi eredetű szövetek vagy sejtek, illetve ezek származékai, vagy

állati eredetű szövetek vagy sejtek, illetve ezek származékai, a 722/2012/EU rendeletben említettek szerint;

f)

adott esetben a 10.4.5. ponttal összhangban feltüntetett információk;

g)

a tételszám vagy az eszköz sorozatszáma, amelyet a „TÉTELSZÁM” vagy a „SOROZATSZÁM” szó, vagy adott esetben ezzel egyenértékű szimbólum előz meg;

h)

az UDI-nak a 27. cikk (4) bekezdésében és a VII. melléklet C. részében említett hordozója;

i)

annak a határidőnek az egyértelmű jelzése, ameddig az eszköz biztonságosan használható, illetve biztonságosan beültethető, legalább az év és a hónap megjelölésével, amennyiben releváns;

j)

amennyiben nem ismert az az időpont, ameddig az eszköz biztonságosan használható illetve biztonságosan beültethető, a gyártás dátuma tüntetendő fel. A gyártás dátumát a tételszám vagy sorozatszám részeként is meg lehet adni, ha a dátum egyértelműen azonosítható;

k)

az esetleges különleges tárolási és/vagy kezelési feltételek;

l)

steril állapotban szállított eszközök esetén a steril állapot és a sterilizálás módszerének megjelölése;

m)

figyelmeztetések vagy meghozandó óvintézkedések, amelyeket azonnal az eszköz felhasználója vagy más személy tudomására kell hozni. Ezeket az információkat a minimumra lehet korlátozni: ebben az esetben azonban a használati útmutatónak kell részletesebb információt tartalmaznia, figyelembe véve a célfelhasználókat;

n)

amennyiben az eszközt egyszeri használatra szánták, ennek jelzése. A gyártó által az egyszeri használatra vonatkozóan adott jelzés Unió-szerte egységes kell, hogy legyen;

o)

ha az egyszer használatos eszközt újra feldolgozták, ennek jelzése, továbbá a már elvégzett újrafeldolgozási ciklusok száma és az újrafeldolgozási ciklusok számát illető korlátozások;

p)

ha az eszköz rendelésre készült, a „rendelésre készült eszköz” szöveg feltüntetése;

q)

annak feltüntetése, hogy az eszköz orvostechnikai eszköz. Ha az eszközt kizárólag klinikai vizsgálatokra szánták, a „kizárólag klinikai vizsgálatokhoz” szöveg feltüntetése;

r)

azon eszközök esetében, amelyek olyan anyagokból vagy anyagok kombinációjából állnak, amelyek rendeltetése, hogy azokat valamely testnyíláson keresztül az emberi testbe juttassák vagy a bőrön alkalmazzák, és amelyek az emberi testben felszívódnak vagy helyileg eloszlanak, az eszköz átfogó minőségi összetétele és az elsődlegesen szándékolt hatás eléréséért felelős fő alkotóelemre vagy alkotóelemekre vonatkozó mennyiségi adatok;

s)

az aktív beültethető eszközök esetében a sorozatszám, egyéb beültethető eszközök esetében a sorozatszám és a tételszám.

23.3.   Az eszköz steril állapotát megőrző csomagoláson (a továbbiakban: steril csomagolás) szereplő információk:

A steril csomagoláson az alábbi adatokat kell feltüntetni:

a)

egy jelzés, amely lehetővé teszi a steril csomagolás steril voltának felismerését;

b)

nyilatkozat arról, hogy az eszköz steril állapotban van;

c)

a sterilizálás módja;