Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R1272

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

HL L 353., 31/12/2008, p. 1–1355 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 01/02/2025

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1272/oj

31.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

E rendelet célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint a vegyi anyagok, keverékek és egyes meghatározott cikkek szabad mozgásának biztosítása, a versenyképesség és az innováció javítása mellett.

(2)

A vegyi anyagok, a keverékek és az említett cikkek belső piacának hatékony működése csak úgy érhető el, ha a rájuk vonatkozó követelmények a tagállamok között nem térnek el jelentősen.

(3)

A fenntartható fejlődés elérése érdekében az anyagok és keverékek osztályozásának és címkézésének kritériumaira vonatkozó jogszabályok közelítése során biztosítani kell az emberi egészség- és környezetvédelem magas szintjét.

(4)

Az anyagok és keverékek kereskedelme nem csak a belső, hanem a globális piacot is érintő kérdés. A vállalkozásoknak ezért részesülniük kell az osztályozásra és címkézésre vonatkozó szabályok átfogó harmonizációjának előnyeiből, továbbá – egyrészről – a szállításra és felhasználásra vonatkozó osztályozás és címkézés szabályainak, valamint – másrészről – a szállításra vonatkozó szabályok közötti összhangnak az előnyeiből.

(5)

A nemzetközi kereskedelem megkönnyítése, ugyanakkor az emberi egészség és a környezet védelme érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) keretében 12 év alatt gondosan kidolgozták az osztályozás és címkézés harmonizált kritériumait, amelynek eredményeként létrejött a „Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere” (a továbbiakban: GHS).

(6)

Ez a rendelet különböző nyilatkozatokat követ, amelyekkel a Közösség megerősítette az arra irányuló szándékát, hogy hozzájáruljon az osztályozási és címkézési kritériumok átfogó harmonizációjához, nemcsak az ENSZ szintjén, hanem a nemzetközileg elfogadott GHS-kritériumoknak a közösségi jogszabályokba való beépítése révén is.

(7)

A vállalkozások egyre több előnyt fognak élvezni, mivel egyre több ország fogadja el jogszabályaiban a GHS-kritériumokat. A Közösségnek e folyamat élére kell állnia, hogy a többi országot is követésre ösztönözze, továbbá hogy versenyelőnyt teremtsen a Közösség ipara számára.

(8)

A GHS-be még nem tartozó közösségi veszélyességi osztályok, valamint a jelenlegi címkézési és csomagolási szabályok révén ezért alapvető fontosságú az anyagok, keverékek és egyes meghatározott cikkek osztályozására és címkézésére vonatkozó rendelkezések és kritériumok Közösségen belüli harmonizálása, figyelembe véve a GHS osztályozási kritériumait és címkézési szabályait, egyúttal építve a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi szabályozás végrehajtása során szerzett 40 évnyi tapasztalatra is, valamint az osztályozásra és címkézésre vonatkozó harmonizálási rendszeren keresztül fenntartva a védelem szintjét.

(9)

E rendelet nem érinti a közösségi versenyszabályok teljes körű és mindenre kiterjedő alkalmazását.

(10)

E rendelet célja a különböző anyagok és keverékek veszélyeinek megfelelő azonosítása és az azokról való megfelelő tájékoztatás érdekében annak meghatározása, hogy az anyagok és keverékek mely tulajdonságai vezetnek a veszélyesként való besorolásukhoz. E tulajdonságok közé kell tartozniuk a fizikai veszélyeknek, valamint az emberi egészség és a környezet vonatkozásában jelentkező veszélyeknek, beleértve az ózonréteg veszélyeztetését is.

(11)

Általános elvként ezt a rendeletet alkalmazni kell a Közösségben forgalmazott valamennyi anyagra és keverékre, kivéve ha más közösségi jogszabályok a besorolásra és a címkézésre vonatkozóan különösebb szabályokat állapítanak meg; ilyen például a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelv (3), a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről szóló, 1982. június 30-i 82/471/EGK tanácsi irányelv (4), az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelv (5), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv (6), az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv (7), az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv (8), az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9), a 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt aromaanyagok nyilvántartásának elfogadásáról szóló, 1999. február 23-i 1999/217/EK bizottsági határozat (10), az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11), az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12), az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) és a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) – vagy ha az anyagokat és keverékeket légi, tengeri, közúti, vasúti vagy belvízi úton szállítják.

(12)

Az ebben a rendeletben szereplő fogalmaknak és meghatározásaiknak összhangban kell lenniük a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15), valamint a szállításra vonatkozó szabályozásban megállapítottakkal, továbbá az ENSZ szintjén a GHS-ben megállapított meghatározásokkal annak érdekében, hogy a legmagasabb szintű egységességet biztosítsák a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályoknak a Közösségen belüli, a globális kereskedelem rendszerében való alkalmazásakor. Ugyanezen oknál fogva a GHS-ben meghatározott veszélyességi osztályokat bele kell foglalni e rendeletbe is.

(13)

Különösen indokolt a GHS-ben meghatározott azon veszélyességi osztályok e rendeletbe való belefoglalása, amelyek külön figyelembe veszik, hogy azokat a fizikai veszélyeket, amelyeket az anyagok és keverékek jelenthetnek, bizonyos mértékben befolyásolja a kibocsátásuk módja.

(14)

Az e rendeletben meghatározott „keverék” kifejezésnek a korábban a közösségi jogalkotásban alkalmazott „készítmény” kifejezéssel azonos jelentéssel kell bírnia.

(15)

E rendelet a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (16), valamint a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) helyébe lép. Fenn kell tartania az emberi egészség és a környezet általános védelmének az említett irányelvek által biztosított jelenlegi szintjét. Ezért egyes veszélyességi osztályokat, amelyekre az említett irányelvek kiterjednek, de a GHS-ben még nem szerepelnek, e rendeletnek kell tartalmaznia.

(16)

Az anyagok és keverékek veszélyeinek azonosításáért és az osztályozási döntésért való felelősségnek főként ezen anyagok és keverékek előállítóit, importőreit és továbbfelhasználóit kell terhelnie, függetlenül attól, hogy ezek az 1907/2006/EK rendelet előírásainak hatálya alá esnek-e. A továbbfelhasználók számára az osztályozással kapcsolatos feladataik teljesítése keretében lehetővé kell tenni, hogy az egy adott anyagra vagy keverékre vonatkozóan a szállítási lánc valamely szereplője által e rendelettel összhangban már megállapított osztályozást használják, feltéve, hogy nem változtatják meg az anyag vagy keverék összetételét. Az azon forgalomba nem hozott anyagok osztályozásával kapcsolatos felelősségnek, amelyekre a 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztrációs és bejelentési kötelezettség vonatkozik, elsősorban azok gyártóit, a belőlük különböző árucikkeket előállítókat, valamint az importőröket kell terhelnie. Lehetőséget kell azonban biztosítani a legmagasabb veszélyességi osztályokba tartozó anyagok, valamint eseti alapon néhány egyéb anyag harmonizált osztályozására, amelyet ezt követően az ilyen anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó keverékek valamennyi gyártójának, importőrének és továbbfelhasználójának alkalmaznia kell.

(17)

Abban az esetben, ha egy anyagnak egy adott veszélyességi osztályba vagy a veszélyesség osztályon belüli felosztásba való besorolásának harmonizációjára vonatkozóan az e rendelet VI. mellékletének 3. részében található besorolási tételbe való felvétel, vagy ilyen tétel módosítása révén döntés születik, akkor a gyártónak, importőrnek vagy továbbfelhasználónak ezt a harmonizált besorolást kell alkalmaznia, és a saját besorolását csak a nem harmonizált veszélyességi osztályok vagy az ilyen veszélyességi osztályon belüli felosztás esetében alkalmazhatja.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók megkapják a veszélyekre vonatkozó tájékoztatást, az anyagok és keverékek szállítóinak e rendelettel összhangban azokat a levezetett osztályozás szerint kell csomagolniuk és címkézniük, mielőtt forgalomba hoznák azokat. A továbbfelhasználók számára feladataik teljesítése keretében lehetővé kell tenni, hogy az egy adott anyagra vagy keverékre vonatkozóan a szállítási lánc valamely szereplője által e rendelettel összhangban már megállapított osztályozást használják, feltéve, hogy nem változtatják meg az anyag vagy keverék összetételét, továbbá a forgalmazók számára is lehetővé kell tenni, hogy egy adott anyagra vagy keverékre vonatkozóan a szállítási lánc valamely szereplője által e rendelettel összhangban megállapított osztályozást használják.

(19)

Annak biztosítása céljából, hogy a veszélyes anyagokra vonatkozó tájékoztatás rendelkezésre álljon, amint azok olyan anyagokat tartalmazó keverékbe kerülnek, amelyeknek legalább egyikét veszélyesként sorolták be, adott esetben a címkézésen kiegészítő tájékoztatást kell feltüntetni.

(20)

Bár az anyag vagy keverék gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója nem kötelezhető arra, hogy osztályozás céljából új toxikológiai vagy ökotoxikológiai információkat állítson elő, azonosítania kell az anyagok és keverékek veszélyeiről rendelkezésére álló valamennyi vonatkozó információt, és értékelnie kell ezek minőségét. A gyártónak, importőrnek vagy továbbfelhasználónak figyelembe kell vennie az olyan korábbi humán adatokat, mint például az érintett populációkon végzett epidemiológiai tanulmányokból, a véletlen vagy munkahelyi expozíciókból és hatásokból, valamint a klinikai tanulmányokból származó adatok. Ezeket az információkat össze kell vetnie a különböző veszélyességi osztályok és felosztások kritériumaival annak érdekében, hogy az adott gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó megállapíthassa, hogy az anyagot vagy keveréket veszélyesként kell-e osztályozni.

(21)

Bár a rendelkezésre álló információk alapján valamennyi anyag vagy keverék osztályozása elvégezhető, az e rendelet alkalmazásában felhasználni kívánt rendelkezésre álló információkat lehetőség szerint az 1907/2006/EK rendeletben említett vizsgálati módszerek szerint, a szállítási rendelkezésekkel vagy az információk hitelesítésére vonatkozó nemzetközi elvekkel vagy eljárásokkal összhangban kell előállítani, hogy biztosítani lehessen az eredmények minőségét és összevethetőségét, valamint az egyéb nemzetközi vagy közösségi szintű követelményekkel való összhangot. Ugyanezen vizsgálati módszereket, rendelkezéseket, elveket és eljárásokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó új információk létrehozása mellett dönt.

(22)

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a keverékek veszélyességének megállapítását, a gyártóknak, importőröknek és továbbfelhasználóknak ezt az azonosítást magára a keverékre vonatkozó adatokra kell alapozniuk – ha ezek az adatok rendelkezésre állnak –, kivéve a rákkeltő, a csírasejt-mutagén vagy a reprodukciós toxicitást mutató anyagot tartalmazó keverékeket, vagy ha a vízi környezetre veszélyes veszélyességi osztályban a biodegradációs vagy a bioakkumulációs tulajdonságokat értékelik. Az ilyen esetekben, mivel a keverék veszélyei csak a keverék alapján nem értékelhetők megfelelően, általában a keverék egyes anyagaira vonatkozó adatokat kell a keverék veszélyessége azonosításának alapjául használni.

(23)

Amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre a már vizsgált hasonló keverékekről, ideértve a keverékek releváns összetevőit is, a vizsgálaton át nem esett keverék veszélyes tulajdonságait az interpolációs elvekként ismert bizonyos szabályok alkalmazásával lehet meghatározni. Ezek a szabályok a keverék veszélyeinek jellemzését a keverék vizsgálata nélkül, a már vizsgált hasonló keverékekről rendelkezésre álló információk alapján teszik lehetővé. Ha a keverékre magára nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok, vagy a rendelkezésre álló adatok nem megfelelőek, akkor a gyártóknak, importőröknek és továbbfelhasználóknak az interpolációs elveket követve kell biztosítaniuk, hogy az ilyen keverékek osztályozásának eredményei megfelelően összehasonlíthatóak legyenek.

(24)

Az egyes ipari ágazatok hálózatokat hozhatnak létre az információk, vizsgálati adatok, a bizonyítékok súlyának mérlegeléssel való meghatározása és az interpolációs elvek értékelése terén rendelkezésre álló adatok cseréje, valamint e szakismeretek összefogása céljából. Az ilyen hálózatok támogatást nyújthatnak az adott ipari ágazathoz tartozó gyártók, importőrök és továbbfelhasználók – ezen belül pedig különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – számára az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítésében. E hálózatok az információknak és a legjobb gyakorlatnak a bejelentési kötelezettségek teljesítésének egyszerűsítését célzó cseréjére is felhasználhatóak. Az ilyen támogatást igénybe vevő szállítóknak továbbra is teljes mértékben felelőseknek kell lenniük az osztályozással, címkézéssel és csomagolással kapcsolatos, e rendelet szerinti feladataik teljesítéséért.

25)

Kiemelt prioritást élvez a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelv (18) hatálya alá tartozó állatok védelme. Ennek megfelelően, amennyiben a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó e rendelet alkalmazásában az információk létrehozása mellett dönt, akkor először a 86/609/EGK irányelv hatálya alá tartozó állatkísérletektől eltérő lehetőségeket kell fontolóra vennie. E rendelet alkalmazásában nem humán főemlősökön tilos vizsgálatot végezni.

(26)

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2008. május 30-i 440/2008/EK bizottsági rendeletben (19) szereplő vizsgálati módszereket rendszeresen felülvizsgálják, és továbbfejlesztik a gerinces állatokon végzett kísérletek és az érintett állatok számának a csökkentése érdekében. A Bizottság Közös Kutatóközpontjához tartozó Alternatív Módszerek Validálásával Foglalkozó Európai Központ (ECVAM) fontos szerepet játszik az alternatív vizsgálati módszerek tudományos értékelésében és validálásában.

(27)

Az e rendeletben szereplő osztályozási és címkézési kritériumoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az anyagok és keverékek veszélyeinek felmérése céljából az alternatív módszerek alkalmazásának támogatását, valamint az azok belső tulajdonságaira vonatkozó információknak a 86/609/EGK irányelv szerinti állatkísérletektől eltérő, egyéb módszerrel való előállítása kötelezettségét, amint azt az 1907/2006/EK rendelet előírja. A későbbiekben meghatározott kritériumok nem válhatnak e cél, valamint az említett rendelet szerinti megfelelő kötelezettségek akadályává, és semmilyen körülmények között nem vezethetnek állatkísérletek végzéséhez abban az esetben, ha az osztályozás és címkézés céljára az alternatív vizsgálati módszerek is alkalmasak.

(28)

Az osztályozáshoz szükséges adatokat nem szabad emberen végzett vizsgálatokkal előállítani. Az anyagoknak és keverékeknek az emberre gyakorolt hatásával kapcsolatban figyelembe kell venni a rendelkezésre álló, megbízható epidemiológiai adatokat és tapasztalatokat (pl. a munka-egészségügyi adatokat és a baleseti adatbázisokból származó adatokat), és ezeket előnyben lehet részesíteni az állatkísérletekből szerzett adatokkal szemben, amikor az állatkísérletekben nem azonosított veszélyeket igazolnak. Az állatkísérletek eredményeit az emberre vonatkozó adatok tükrében kell mérlegelni, és az emberi egészség legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében szakértői megítélést kell használni az állatokra és az emberre vonatkozó adatok értékelésekor.

(29)

Mindig szükség van a fizikai veszélyekkel kapcsolatos új információkra, kivéve, ha az adatok már rendelkezésre állnak, vagy ha e rendeletben eltérést irányoztak elő.

(30)

A kizárólag ezen rendelet alkalmazásában elvégzett vizsgálatokat az anyagon vagy a keveréken annak abban a formájában/formáiban vagy fizikai állapotában/állapotaiban kell elvégezni, amelyben az anyagot vagy a keveréket forgalomba hozzák, és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják. E rendelet alkalmazásában ugyanakkor lehetővé kell tenni az olyan vizsgálatok eredményeinek használatát, amelyeket az egyéb jogszabályi követelményeknek – köztük a harmadik országok által megállapított jogszabályi követelményeknek – való megfelelés érdekében végeztek el, még abban az esetben is, ha a vizsgálatokat az anyag vagy a keverék nem olyan formáján/formáin vagy fizikai állapotán/állapotain végezték el, amilyenben forgalomba hozzák, és amelyben valószínűsíthetően használni fogják.

(31)

Amennyiben vizsgálatok végzésére kerül sor, azokat adott esetben a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozóan a 86/609/EGK irányelvben megállapított megfelelő követelményeknek megfelelően kell elvégezni, az ökotoxikológiai és toxikológiai vizsgálatok esetében pedig a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2004. február 11-i 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20) meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlattal összhangban.

(32)

Mellékletben kell meghatározni a különböző veszélyességi osztályokba és felosztásokba való osztályozás kritériumait, amely tartalmazza a kritériumok teljesítésének lehetséges módjára vonatkozó további rendelkezéseket is.

(33)

Elismerve, hogy a különböző veszélyességi osztályok kritériumainak a tájékoztatásra való alkalmazása nem mindig magától értetődő és egyszerű, a gyártóknak, importőröknek és továbbfelhasználóknak a bizonyítékok szakértői megítélésre is kiterjedő mérlegelésével történő meghatározásokat kell alkalmazniuk a megfelelő eredmények elérése érdekében.

(34)

Az ebben a rendeletben ismertetett kritériumok szerint a gyártónak, importőrnek vagy továbbfelhasználónak egyedi koncentrációs határértékeket kell hozzárendelnie az anyaghoz, ha a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó képes a határértékek indokolására, és ennek megfelelően tájékoztatja az Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség). Az e rendelethez mellékelt harmonizált veszélyességi osztályokra és a harmonizált osztályozási és címkézési táblázatokban szereplő anyagok felosztásaira azonban nem kell egyedi koncentrációs határértéket megállapítani. Az egyedi koncentrációs határértékek meghatározásához az Ügynökség iránymutatást ad. Az egységesség biztosítása érdekében – adott esetben – a harmonizált osztályozásoknak is tartalmazniuk kell egyedi koncentrációs határértékeket. Az osztályozás céljából az egyedi koncentrációs határértékeknek elsőbbséget kell élvezniük bármilyen más koncentrációs határértékkel szemben.

(35)

A vízi környezetre veszélyes, akut 1 vagy krónikus 1 kategóriába besorolt anyagokhoz a gyártónak, importőrnek vagy továbbfelhasználónak az e rendeletben említett kritériumokkal összhangban szorzótényezőt („M-tényező”) kell rendelnie. Az M-tényezők meghatározásához az Ügynökségnek iránymutatást kell adnia.

(36)

Az arányosság és a megvalósíthatóság érdekében az anyagokban lévő azonosított szennyező anyagokra, adalékokra és egyedi összetevőkre, valamint a keverékekben lévő anyagokra jellemző küszöbértékeket kell meghatározni annak pontosításával, hogy az anyagok és keverékek veszélyességi osztályozásának meghatározása során az ezekkel kapcsolatos információkat mikor kell figyelembe venni.

(37)

A keverékek megfelelő osztályba sorolásának biztosítása érdekében az egymást erősítő és egymást kioltó hatásokra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat figyelembe kell venni a keverékek osztályozásakor.

(38)

Annak érdekében, hogy az osztályozás naprakész információkon alapuljon, a gyártóknak, importőröknek és továbbfelhasználóknak újra kell értékelniük az általuk forgalomba hozott anyagok és keverékek osztályozását, amennyiben olyan új, megfelelő és megbízható tudományos vagy technikai információ jut tudomásukra, amely befolyásolhatja az osztályozást, vagy ha megváltoztatják keverékeik összetételét, hacsak nem áll rendelkezésre kellő bizonyíték arról, hogy az osztályozás nem fog megváltozni. A szállítóknak a címkéket is értelemszerűen aktualizálniuk kell.

(39)

A veszélyesként osztályozott anyagokat és keverékeket az osztályozásuknak megfelelően kell címkézni és csomagolni annak érdekében, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak és alapvető információkat nyújtsanak a címzetteknek azzal, hogy felhívják figyelmüket az anyag vagy a keverék veszélyeire.

(40)

Az anyagok és keverékek veszélyeinek közlésére e rendelet két eszköz használatát írja elő: a címkékét és az 1907/2006/EK rendeletben előírt biztonsági adatlapokét. Ezek közül a címke a fogyasztó tájékoztatásának egyedüli eszköze, de arra is szolgálhat, hogy felhívja a munkavállalók figyelmét az anyagokra vagy keverékekre vonatkozó, a biztonsági adatlapon szereplő teljesebb körű tájékoztatásra. Mivel az anyagok szállítási láncán belül a tájékoztatás fő eszközeként a biztonsági adatlapokat használó 1907/2006/EK rendelet magában foglalja a biztonsági adatlapokra vonatkozó rendelkezéseket, helyénvaló eltekinteni ugyanezen rendelkezéseknek az e rendeletben való megismétlésétől.

(41)

Ösztönözni kell az internetes oldalak és az ingyenesen hívható telefonszámok használatát és elterjedését a fogyasztóknak a vegyi anyagok és keverékek veszélyeiről és biztonságos használatáról való megfelelő, átfogó tájékoztatása érdekében, különösen az egyes meghatározott csomagolástípusokon feltüntetett tájékoztatással kapcsolatban.

(42)

A munkavállalóknak és a fogyasztóknak nemzetközi szinten is előnyére válna a címkézés formájában megjelenő, globálisan harmonizált tájékoztatási eszköz. Ezért a címkéken feltüntetendő elemeket a GHS központi információit jelentő veszélyt jelző piktogramokkal, figyelmeztetésekkel, figyelmeztető mondatokkal és az óvintézkedésekre vonatkozó mondatokkal összhangban kell meghatározni. A címkén feltüntetett egyéb tájékoztatást a minimumra kell korlátozni, és ez a fő címkeelemekkel nem lehet ellentétes.

(43)

A forgalomba hozott anyagok és keverékek megfelelő beazonosítása alapvető fontosságú. Az Ügynökségnek azonban lehetővé kell tennie a vállalkozások számára, hogy kérésükre, illetve szükség esetén olyan módon adhassák meg egyes anyagok kémiai azonosítóját, amely nem veszélyezteti vállalkozásuk bizalmas jellegét. Amennyiben az Ügynökség ezt a kérést elutasítja, lehetővé kell tenni az e rendelet szerinti fellebbezést. A fellebbezésnek felfüggesztő hatásúnak kell lennie, annak érdekében, hogy a kérés tárgyát képező bizalmas információk a fellebbezés lezárása előtt ne jelenhessenek meg a címkézésen.

(44)

Az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) hosszú idő óta a kémiai nevezéktannal és terminológiával foglalkozó globális hatóságként jár el. Az anyagok IUPAC-névvel való azonosítása világszerte elterjedt gyakorlatnak számít, és az anyagok nemzetközi és soknyelvű környezetben való azonosításának szokásos alapjául szolgál. Ezért e rendelet alkalmazásában is indokolt ezeket az elnevezéseket használni.

(45)

A Chemical Abstracts Service (CAS) olyan rendszert működtet, amely az anyagokat felveszi a CAS-nyilvántartásba és egyedi CAS nyilvántartási számot rendel hozzájuk. Ezeket a CAS-számokat használják az egész világon a szakirodalomban, az adatbázisokban és a jogszabályi megfelelést igazoló dokumentumokban az anyagok azonosítására, mivel a kémiai nevezéktan nem mindig egyértelmű. Ezért e rendelet alkalmazásában is indokolt a CAS-számokat használni.

(46)

A címkén szereplő tájékoztatásnak a legalapvetőbb információkra való korlátozása érdekében elsőbbségi elveknek kell meghatározniuk a legmegfelelőbb címkeelemeket az olyan esetekben, amikor az anyagok vagy keverékek több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek.

(47)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvet (21) és a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanács irányelvet (22) továbbra is maradéktalanul alkalmazni kell a hatálya alá tartozó minden termékre.

(48)

Egyetlen anyag vagy keverék címkéjén vagy csomagolásán sem jelenhet meg olyan kifejezés, mint például a „nem mérgező”, „nem ártalmas”, „nem szennyező”, „ökologikus”, sem egyéb, az osztályozással összhangban nem álló olyan szöveg, amely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, továbbá semmilyen, az osztályozásával összhangban nem álló kifejezés.

(49)

Általában az anyagokat és keverékeket, különösen amelyeket a lakosságnak szánnak, a szükséges címkézési információval ellátott csomagolásban kell forgalmazni. A szakmai felhasználók közötti megfelelő tájékoztatás megadását – a csomagolatlan anyagokra és keverékekre vonatkozóan is – az 1907/2006/EK rendelet biztosítja. Mindemellett kivételes körülmények esetén a lakosságnak szánt anyagok és keverékek csomagolatlanul is forgalmazhatók. Adott esetben a vonatkozó címkézési információt más eszközökkel, például a számlán vagy a szállítólevélen kell megadni a lakosság részére.

(50)

A címkék felhelyezésére és a címkéken szereplő információk elhelyezkedésére vonatkozó szabályok annak biztosításához szükségesek, hogy a címkéken szereplő tájékoztatás könnyen érthető legyen.

(51)

E rendeletnek általános csomagolási előírásokat kell megállapítania a veszélyes anyagok és keverékek biztonságos szállításának garantálása érdekében.

(52)

A hatóságok forrásait az egészség és a környezet szempontjából legnagyobb aggodalomra okot adó anyagokra kell összpontosítani. Ezért biztosítani kell, hogy az illetékes hatóságok vagy a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók javaslatot nyújthassanak be az Ügynökségnek az 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú rákkeltő, csírasejt-mutagén vagy reprodukciós toxicitást mutató anyagok, továbbá a légzőszervi szenzibilizáló anyagok harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozóan, vagy eseti alapon más hatások vonatkozásában is. A tagállamok illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni a növényvédő és a biocid termékekben használt hatóanyagok harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozó javaslattételt is. Az Ügynökségnek véleményt kell nyilvánítania a javaslatról, az érdekelt felek számára pedig lehetőséget kell biztosítani, hogy a javaslathoz megjegyzéseket fűzhessenek. A végleges osztályozási és címkeelemekre vonatkozóan a Bizottságnak határozattervezetet kell benyújtania.

(53)

A 67/548/EGK irányelv alapján elvégzett munka és összegyűlt tapasztalatok – ideértve a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt, bizonyos anyagok osztályozását és címkézését is – teljes körű figyelembevétele érdekében valamennyi, már meglévő harmonizált osztályozást az új kritériumok alapján kell átalakítani új harmonizált osztályozássá. Továbbá, mivel e rendelet alkalmazása késleltetett és az ebből következő átmeneti időszakban a 67/548/EGK irányelv kritériumai szerinti harmonizált osztályozások érvényesek az anyagok és keverékek osztályozására, valamennyi már meglévő harmonizált osztályozásnak változtatás nélkül át kell kerülnie e rendelet mellékletébe. E rendeletnek az osztályozások valamennyi jövőbeli harmonizálására való kiterjesztésével el kell kerülni egy adott anyagnak a már meglévő, valamint az új kritériumok szerinti harmonizált osztályozásából fakadó ellentmondásokat.

(54)

Az anyagok és keverékek belső piacának hatékony működése, és egyúttal az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében ki kell alakítani az osztályozási és címkézési jegyzékre vonatkozó szabályokat. Ezért bármely forgalomba hozott regisztrált vagy veszélyes anyag osztályozását és címkézését be kell jelenteni az Ügynökségnek, azoknak a jegyzékbe való felvétele céljából.

(55)

Az Ügynökségnek meg kell vizsgálnia, hogy hogyan egyszerűsíthető tovább a bejelentési eljárás, figyelembe véve különösen a kkv-k igényeit.

(56)

Egy adott anyag különböző gyártóinak és importőreinek mindent meg kell tenniük, hogy megállapodjanak az anyag egységes osztályozásáról, kivéve az anyag harmonizált osztályozásától függően megállapított veszélyességi osztályokat és ezek felosztását.

(57)

A lakosság és különösen bizonyos anyagokkal érintkezésbe kerülő személyek összehangolt védelmének, valamint az osztályozásra és címkézésre épülő más közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében jegyzékben kell rögzíteni az e rendelet szerinti, és az ugyanazon anyag gyártóival és importőreivel lehetőség szerint egyeztetett osztályozásokat, valamint az egyes anyagok osztályozásának és címkézésének összehangolása érdekében közösségi szinten hozott döntéseket.

(58)

Az osztályozási és címkézési jegyzékbe felvett információknak az 1907/2006/EK rendelet által megengedettel azonos mértékű hozzáférhetőségben és védelemben kell részesülniük, különösen az olyan információk tekintetében, amelyek – ha nyilvánosságra jutnak – veszélyeztethetik az érintettek üzleti érdekeit.

(59)

A tagállamoknak ki kell jelölniük azt az illetékes hatóságot vagy illetékes hatóságokat, amelyek a harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozó javaslatokért, valamint az ebben a rendeletben megállapított kötelezettségek teljesítésének megvalósulásáért felelősek. E rendelet betartásának biztosítása érdekében a tagállamoknak hatékony felügyeleti és ellenőrző intézkedéseket kell életbe léptetniük.

(60)

Fontos, hogy a szállítók és az egyéb érdekelt felek – különösen a kkv-k – kellő tanácsadásban részesüljenek az e rendelet szerinti feladataikról és kötelezettségeikről. Az 1907/2006/EK rendelet által már létrehozott nemzeti információs szolgálatok elláthatják az e rendeletben előírt nemzeti információs szolgálatok szerepét.

(61)

Az e rendelettel létrehozott rendszer hatékony működése érdekében fontos, hogy a tagállamok, az Ügynökség és a Bizottság között megfelelő együttműködés és koordináció valósuljon meg.

(62)

A veszélyes anyagokra és keverékekre vonatkozó tájékoztatás fókuszpontjainak létrehozása érdekében a tagállamoknak az e rendelet alkalmazásáért és betartásáért felelős hatóságok mellett ki kell jelölniük azokat a szerveket is, amelyek az emberi egészségre, valamint az anyagok – az e rendelet szerinti engedélyezés alapján alternatív kémiai néven is hivatkozható anyagokat is ideértve – kémiai azonosítójára, összetevőire és jellegére vonatkozó információk fogadásáért felelősek.

(63)

E felelős szervek tagállami kérésre statisztikai elemzést végezhetnek annak meghatározására, hogy hol lehet szükség továbbfejlesztett kockázatkezelési intézkedésekre.

(64)

A tagállamok és az Ügynökség által az e rendelet alkalmazásáról készített rendszeres jelentések nélkülözhetetlen eszközei kell, hogy legyenek a vegyi anyagokról szóló jogszabályok végrehajtása felügyeletének, valamint az e területen érvényesülő tendenciák figyelemmel kísérésének. A jelentésekben szereplő megállapításokból levont következtetések hasznos és gyakorlati eszközei lesznek e rendelet felülvizsgálatának, és adott esetben a módosítási javaslatok megfogalmazásának.

(65)

Az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott Ügynökségen belül működő, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot kell felhasználni az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos információcserére is.

(66)

A tagállamok által folytatott végrehajtási tevékenységek átláthatóságának, pártatlanságának és egységességének a biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő keretrendszert kell kialakítaniuk az e rendelet előírásainak be nem tartása miatt megállapítandó hatékony, arányos és visszatartó hatású szankciók létrehozása céljából, mivel az előírások be nem tartása az emberi egészség és a környezet károsodását eredményezheti.

(67)

Olyan szabályokat kell megállapítani, amelyek az e rendelet szerinti osztályozás kritériumainak megfelelő anyagok reklámozására vonatkozóan az anyagok címzettjeinek – ideértve a fogyasztók – védelme érdekében előírják a kapcsolódó veszélyek ismertetésének kötelezettségét. A veszélyesként osztályozott keverékek olyan reklámozásában, amely lehetővé teszi, hogy a nem szakmai közönség valamely tagja anélkül kössön adásvételi szerződést, hogy előzőleg látta volna a címkét, ugyanezen okból meg kell említeni a címkén feltüntetett veszélyességi típust vagy típusokat is.

(68)

Védzáradékot kell előírni az olyan helyzetek kezelésére, amikor az anyag vagy keverék komoly kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, még akkor is, ha az adott anyag vagy keverék e rendelet szerint nincs veszélyesként osztályozva. Ha ilyen helyzet következne be, akkor – tekintettel az anyagok és keverékek kereskedelmének globális jellegére – szükségessé válhat az ENSZ szintjén való intézkedés.

(69)

Bár az 1907/2006/EK rendelet által a vállalkozásokra vonatkozóan megállapított kötelezettségek közül sok az osztályba sorolás eredménye, e rendelet a biztonsági adatlapra vonatkozó rendelkezések kivételével nem változtathatja meg az említett rendelet hatályát és hatását. Ennek érdekében az említett rendeletet megfelelően módosítani kell.

(70)

E rendeletet fokozatosan kell alkalmazni annak lehetővé tétele érdekében, hogy valamennyi érintett fél – a hatóságok, a vállalkozások, valamint az érdekelt felek – számára, hogy forrásaikat a megfelelő időben az új feladatokra való felkészülésre összpontosítsák. Ezért, és mert a keverékek osztályozása az anyagok osztályozásától függ, a keverékek osztályozására vonatkozó rendelkezéseket kizárólag azt követően szabad alkalmazni, miután az összes anyag átsorolása megtörtént. A gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon korábban alkalmazzák az e rendelet szerinti osztályozási kritériumokat, de ez esetben a zavarok elkerülése érdekében a címkézésnek és a csomagolásnak e rendeletnek, és nem a 67/548/EGK vagy az 1999/45/EK irányelvnek kell megfelelnie.

(71)

A vállalkozások szükségtelen terhelését elkerülendő, azok az anyagok és keverékek, amelyek már bekerültek a szállítási láncba, mielőtt e rendelet előírásai rájuk nézve hatályba léptek volna, átcímkézés nélkül továbbra is forgalomban maradhatnak egy meghatározott ideig.

(72)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az osztályozásra, címkézésre és csomagolásra vonatkozó szabályok harmonizációját, az osztályozás előírását és a közösségi szinten osztályozott anyagok harmonizált jegyzéke, valamint egy osztályozási és címkézési jegyzék létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(73)

E rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg (23).

(74)

E rendeletnek hozzá kell járulnia a 2006. február 6-án, Dubaiban elfogadott, „A nemzetközi vegyianyag-kezelés stratégiai megközelítése” (SAICM) című dokumentum céljainak teljesítéséhez.

(75)

Az ENSZ szintjén történő fejleményekre is figyelemmel, e rendeletnek egy későbbi időpontban ki kell egészülnie a perzisztens, bioakkumulatív és toxikus (PBT) és a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagok osztályozásával és címkézésével kapcsolatos rendelkezésekkel.

(76)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (24) összhangban kell elfogadni.

(77)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy e rendeletet a technikai és tudományos haladás szerint kiigazítsa, és ennek keretében a GHS-be az ENSZ szintjén végrehajtott módosításokat is beillessze, különös tekintettel azon ENSZ-módosításokra, amelyek a hasonló keverékekre vonatkozó információk felhasználásához kapcsolódnak. A műszaki és tudományos fejlődéshez való ilyen hozzáigazításoknál figyelembe kell venni az ENSZ szintjén folyó féléves munkaritmust is. A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni arra, hogy az egyes anyagok harmonizált osztályozásával és címkézésével kapcsolatos határozatot meghozza. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető elemeinek módosítására irányulnak, ezért ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(78)

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárás alkalmazására a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás elfogadásához.

(79)

A vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok naprakésszé tételének következetessége érdekében e rendelet alkalmazásában a Bizottságot az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott bizottság segíti,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és hatály

(1)   E rendelet célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint az anyagok, keverékek és a 4. cikk (8) bekezdésében említett árucikkek szabad mozgásának biztosítása a következők útján:

a)

az anyagok és keverékek osztályozására, valamint a veszélyes anyagok és keverékek címkézési és csomagolási szabályaira vonatkozó kritériumok harmonizálása;

b)

kötelezettség előírása arra vonatkozóan, hogy:

i.

a gyártók, az importőrök és a továbbfelhasználók osztályokba sorolják a forgalmazott anyagokat és keverékeket;

ii.

a szállítók felcímkézzék és csomagolják a forgalmazott anyagokat és keverékeket;

iii.

a gyártók, az árucikkek előállítói és az importőrök osztályokba sorolják azokat a nem forgalmazott anyagokat, amelyekre az 1907/2006/EK rendelet alapján regisztrálás vagy bejelentés vonatkozik;

c)

az anyagok gyártóinak és importőreinek kötelezése arra, hogy bejelentsék az Ügynökségnek az ilyen osztályozásokat és címkeelemeket, amennyiben ezeket az 1907/2006/EK rendelet alapján történt regisztrációjuk részeként nem nyújtották be az Ügynökségnek;

d)

a harmonizált osztályozással és címkeelemekkel rendelkező anyagok jegyzékének létrehozása közösségi szinten a VI. melléklet 3. részében;

e)

az anyagok osztályozási és címkézési jegyzékének létrehozása, amely a c) és d) pontban említett valamennyi bejelentést, beadványt, valamint harmonizált osztályozásokat és címkeelemet tartalmaz.

(2)   Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a)

a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv (25) hatálya alá tartozó radioaktív anyagok és keverékek;

b)

olyan anyagok és keverékek, amelyek vámfelügyelet alatt állnak, feltéve, hogy semmilyen módon nem kezelik vagy dolgozzák fel őket, továbbá amelyeket újrakivitel céljából ideiglenesen tárolnak, vagy vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolnak, vagy tranzitáruk;

c)

nem elkülönített intermedierek;

d)

forgalomba nem hozott, tudományos kutatási és fejlesztési célú anyagok és keverékek, feltéve, hogy a munkahelyekre és a környezetre vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban ellenőrzött feltételek mellett használják őket.

(3)   A hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) meghatározása szerinti hulladék nem minősül a 2. cikk szerinti anyagnak, keveréknek vagy árucikknek.

(4)   A tagállamok mentességet biztosíthatnak e rendelet alól bizonyos anyagok vagy keverékek vonatkozásában, amennyiben ez a honvédelem érdekében szükséges.

(5)   Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a végfelhasználónak szánt, készárucikknek minősülő anyagok és keverékek következő formáira:

a)

a 2001/83/EK irányelvben meghatározott gyógyszerek;

b)

a 2001/82/EK irányelvben meghatározott állatgyógyászati készítmények;

c)

a 76/768/EGK irányelvben meghatározott kozmetikai termékek;

d)

a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvben meghatározott invazív vagy az emberi testtel közvetlen fizikai kapcsolatban alkalmazott orvostechnikai eszközök, és a 98/79/EK irányelvben meghatározott orvostechnikai eszközök;

e)

a 178/2002/EK rendelet szerinti élelmiszerek és takarmányok, beleértve a következő felhasználásaikat is:

i.

a 89/107/EGK irányelv hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt élelmiszer-adalék;

ii.

a 88/388/EGK irányelv és az 1999/217/EK határozat hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt aromaanyag;

iii.

az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó, takarmányokban használt adalék;

iv.

a 82/471/EGK irányelv hatálya alá tartozó takarmány.

(6)   A 33. cikk hatálya alá tartozó esetek kivételével e rendeletet nem kell alkalmazni a veszélyes áruk légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi szállítására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„veszélyességi osztály”: a fizikai, egészségi vagy környezeti veszély jellege;

2.

„veszélyességi kategória”: a kritériumoknak az egyes veszélyességi osztályokon belüli felosztása a veszély súlyosságának megadása céljából;

3.

„veszélyt jelző piktogram”: grafikai kompozíció, amely magában foglal egy szimbólumot és egyéb grafikai elemeket, mint például egy olyan határszegélyt, háttérmintázatot vagy színt, amelyet az adott veszélyességi információ közlésére szánnak;

4.

„figyelmeztetés”: olyan szó, amely – figyelmeztetve az olvasót a potenciális veszélyre – a veszélyek súlyosságának relatív szintjét jelzi az alábbi két szint megkülönböztetésével:

a)

„veszély”: a súlyosabb veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés;

b)

„figyelem”: a kevésbé súlyos veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés;

5.

„figyelmeztető mondat”: egy adott veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, amely leírja a veszélyes anyag vagy keverék jelentette veszély természetét, beleértve adott esetben a veszély mértékét is;

6.

„óvintézkedésre vonatkozó mondat”: egy veszélyes anyag vagy keverék használatából vagy ártalmatlanításából eredő expozíció káros hatásainak a lehető legkisebbre csökkentése vagy megelőzése céljából javasolt intézkedés(eke)t leíró mondat;

7.

„anyag”: olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely az anyag stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó szennyező anyagot is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető;

8.

„keverék”: kettő vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat;

9.

„árucikk”: olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet, vagy alakot kap;

10.

„árucikkek előállítója”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a Közösségen belül árucikkeket gyárt vagy szerel össze;

11.

„polimer”: monomer egységek egy vagy több típusának sorozatával jellemzett molekulákból álló anyag. Az ilyen molekulákat széles molekulasúly-tartományban kell elosztani, amelyben a molekulasúly különbségét elsősorban a monomer egységek számának különbsége okozza. A polimer a következőkből áll:

a)

legalább három monomer egységet tartalmazó molekulák egyszerű súlytöbbsége, amelyek legalább egy másik monomer egységhez vagy egyéb reagenshez kovalens kötéssel kapcsolódnak;

b)

az azonos molekulasúlyú molekulák kevesebb, mint egyszerű súlytöbbsége.

Ennek a fogalommeghatározásnak az összefüggésében a „monomer egység” a polimerben található monomer anyag kötött formáját jelenti;

12.

„monomer”: olyan anyag, amely képes kovalens kötést alkotni további hasonló vagy különböző molekulasorokkal a meghatározott folyamatban használt, adott polimerképző-reakció feltételei szerint;

13.

„regisztráló”: valamely anyag azon gyártója vagy importőre, vagy valamely árucikk azon előállítója vagy importőre, aki az 1907/2006/EK rendelet szerint egy anyagra vonatkozóan regisztrálási dokumentációt nyújt be;

14.

„gyártás”: anyagok előállítása vagy kitermelése természetes állapotban;

15.

„gyártó”: a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a Közösségben anyagot gyárt;

16.

„behozatal”: a Közösség vámterületére történő fizikai behozatal;

17.

„importőr”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a behozatalért felel;

18.

„forgalomba hozatal”: a harmadik fél számára fizetés ellenében vagy ingyenesen történő szállítás vagy rendelkezésre bocsátás. A behozatal forgalomba hozatalnak minősül;

19.

„továbbfelhasználó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző, a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ipari vagy foglalkozásszerű tevékenységei során az anyagot önmagában vagy keverékben felhasználja. A forgalmazó vagy a fogyasztó nem továbbfelhasználó. Az 1907/2006/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján mentesített újraimportáló továbbfelhasználónak minősül;

20.

„forgalmazó”: a Közösségen belül letelepedett természetes vagy jogi személy – beleértve a kiskereskedőt is –, aki az önmagában vagy keverékben előforduló anyagot kizárólag harmadik felek számára tárolja és hozza forgalomba;

21.

„intermedier”: a kémiai feldolgozás céljából gyártott és annak során felhasznált, vagy másik anyaggá való átalakítás (a továbbiakban: szintézis) céljából felhasznált anyag;

22.

„nem elkülönített intermedier”: olyan intermedier, amelyet a szintézis során nem távolítanak el szándékosan (kivéve mintavétel céljából) abból a berendezésből, amelyben a szintézis végbemegy. Az ilyen berendezés a reaktort, kiegészítő berendezéseit és azokat a berendezéseket foglalja magában, amelyeken az anyag(ok) a folytonos vagy szakaszos folyamat során áthalad(nak), valamint a reakció következő lépése érdekében az egyik tartóedényből a másikba való átjuttatáshoz használt csőrendszert, de nem foglalja magában azokat a tartályokat és más tartóedényeket, amelyekben az anyago(ka)t a gyártás után tárolják;

23.

„az Ügynökség”: az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség;

24.

„illetékes hatóság”: a tagállamok által az e rendeletből származó kötelezettségek végrehajtására létrehozott hatóság vagy hatóságok vagy szervek;

25.

„felhasználás”: bármely feldolgozás, összeállítás, fogyasztás, tárolás, tartás, kezelés, tartályokba való töltés, egyik tartályból egy másikba való áttöltés, keverés, árucikk előállítása és minden egyéb felhasználás;

26.

„szállító”: bármely gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó, aki az anyagot – önmagában vagy keverékben – vagy a keveréket forgalomba hozza;

27.

„ötvözet”: olyan makroszkopikus méretekben homogén fém anyag, amely két vagy több olyan módon kombinált alkotóelemből áll, amely nem teszi lehetővé azok mechanikus eszközökkel való szétválasztását; e rendelet alkalmazásában az ötvözetek keverékeknek minősülnek;

28.

„UN RTDG”: a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások;

29.

„bejelentő”: az Ügynökség részére a bejelentést elvégző gyártó vagy importőr, vagy gyártók vagy importőrök csoportja;

30.

„tudományos kutatás és fejlesztés”: ellenőrzött feltételek mellett végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kémiai kutatás;

31.

„küszöbérték”: egy adott anyagban vagy keverékben található bármely osztályozott szennyező anyagra, adalékra vagy egyéni összetevőre vonatkozó határérték, amely felett ezeket figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy az adott anyagot vagy keveréket osztályba kell-e sorolni;

32.

„koncentrációs határérték”: egy adott anyagban vagy keverékben található bármely osztályozott szennyező anyagra, adalékra vagy egyéni összetevőre vonatkozó határérték, amely az anyag vagy a keverék osztályozását eredményezheti;

33.

„felosztás”: az expozíciós útvonaltól vagy a hatások jellegétől függő megkülönböztetés a veszélyességi osztályokon belül;

34.

„M-tényező”: szorzótényező. A vízi környezetre a „Vízi, akut 1” vagy „Vízi, krónikus 1” kategóriában veszélyesként osztályozott anyagkoncentrációra alkalmazzák, és a szummációs módszer segítségével egy olyan keverék osztályozásának a meghatározására használják, amelyben az anyag jelen van;

35.

„csomag”: a csomagolási művelet összesített eredménye, amely magából a csomagolásból és annak tartalmából áll;

36.

„csomagolás”: egy vagy több befogadó edény és minden más komponens, amely ahhoz szükséges, hogy a befogadó edény ellássa tárolási és egyéb biztonsági funkcióját;

37.

„köztes csomagolás”: a belső csomagolás vagy az árucikkek és a külső csomagolás közé helyezett csomagolás.

3. cikk

Veszélyes anyagok és keverékek, valamint a veszélyességi osztályok meghatározása

Az I. melléklet 2–5. részében megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszélyekre vonatkozó kritériumoknak megfelelő anyag vagy keverék veszélyesnek minősül, és be kell sorolni az e mellékletben előírt megfelelő veszélyességi osztályba.

Az I. mellékletben említett veszélyességi osztályok esetében, ha ezek az osztályok az expozíciós útvonal vagy a hatások jellege alapján kerültek felosztásra, az anyag vagy keverék osztályozása az ilyen felosztás szerint történik.

4. cikk

Általános osztályozási, címkézési és csomagolási kötelezettségek

(1)   A gyártók, importőrök és továbbfelhasználók a forgalomba hozatalt megelőzően elvégzik az anyagoknak vagy keverékeknek a II. cím szerinti osztályba sorolását.

(2)   A gyártók, az árucikkek előállítói és az importőrök az (1) bekezdésben előírt követelmények sérelme nélkül a II. cím szerint sorolják osztályba a forgalomba nem hozott anyagokat, ha:

a)

az 1907/2006/EK rendelet 6. cikke, 7. cikkének (1) vagy (5) bekezdése, 17. vagy 18. cikke előírja az anyag regisztrálását;

b)

az 1907/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése vagy 9. cikke előírja a bejelentést.

(3)   Ha egy anyag a VI. melléklet 3. részében besorolási tételként szerepel és így az V. cím szerinti harmonizált osztályozás és címkézés hatálya alá tartozik, akkor az anyag az említett tétel szerint kerül osztályozásra, és a kérdéses anyag II. cím szerinti osztályozását az adott besorolási tételben szereplő veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra nem kell elvégezni.

Ha azonban az anyag ezenkívül egy vagy több olyan veszélyességi osztályba vagy felosztásba is tartozik, amely a VI. melléklet 3. részének besorolási tételében nem szerepel, akkor az ilyen veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra a II. cím szerinti osztályba sorolást kell elvégezni.

(4)   Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyesként kerül besorolásra, a szállítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a forgalomba hozatalt megelőzően az anyag vagy keverék címkézése és csomagolása a III. és IV. címnek megfelelő legyen.

(5)   A forgalmazók – a (4) bekezdésben előírt feladataik ellátása során – használhatják a szállítói lánc egyik szereplője által az anyagnak vagy a keveréknek a II. címmel összhangban meghatározott osztályozását.

(6)   A továbbfelhasználók – az (1) és (4) bekezdésben előírt feladataik ellátása során – használhatják a szállítói lánc valamely résztvevője által az anyagnak vagy a keveréknek a II. címmel összhangban meghatározott osztályozását, feltéve, hogy nem változtatják meg az adott anyag vagy keverék összetételét.

(7)   A II. melléklet 2. részében említett bármely veszélyesként osztályozott anyagot tartalmazó keverék csak akkor hozható forgalomba, ha a III. címnek megfelelően címkézték.

(8)   E rendelet alkalmazásában az I. melléklet 2.1. szakaszában említett árucikkek forgalomba hozatalt megelőző osztályozása, címkézése és csomagolása az anyagokra és keverékekre vonatkozó szabályok szerint történik.

(9)   Egy adott szállítói lánchoz tartozó szállítók együttműködnek az e rendelet szerinti osztályozási, címkézési és csomagolási követelmények teljesítése érdekében.

(10)   Anyagok és keverékek forgalomba hozatalára csak akkor kerülhet sor, ha azok e rendeletnek megfelelnek.

II. CÍM

VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOZÁS

1. FEJEZET

Az információk azonosítása és vizsgálata

5. cikk

Az anyagokról rendelkezésre álló információk azonosítása és vizsgálata

(1)   Valamely anyag gyártói, importőrei és továbbfelhasználói azonosítják, hogy melyek azok a releváns információk, melyek rendelkezésre állnak annak meghatározásához, hogy az anyaggal párosul-e az I. mellékletben megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszély; ilyen információk különösen a következők:

a)

a 8. cikk (3) bekezdésében említett módszerek bármelyikével előállított adatok;

b)

epidemiológiai adatok és az emberre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, így például munka-egészségügyi adatok és a baleseti adatbázisokból származó adatok;

c)

az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakasza szerint előállított bármilyen más információ;

d)

új tudományos információk;

e)

a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében előállított egyéb információk.

Az információknak az anyagnak azokra a formáira vagy fizikai állapotaira kell vonatkozniuk, amelyekben az anyagot forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

(2)   A gyártók, importőrök és továbbfelhasználók megvizsgálják az (1) bekezdésben említett információkat abból a szempontból, hogy azok megfelelőek, megbízhatóak és adott esetben tudományos szempontból alkalmasak-e az e cím 2. fejezete szerinti értékelés céljára.

6. cikk

A keverékekről rendelkezésre álló információk azonosítása és vizsgálata

(1)   A keverék gyártói, importőrei és továbbfelhasználói megvizsgálják, hogy melyek azok a keverékre magára vagy az általa tartalmazott anyagokra vonatkozó, releváns információk, melyek rendelkezésre állnak annak meghatározásához, hogy a keverékkel párosul-e az I. mellékletben megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszély; ilyen információk különösen következők:

a)

a 8. cikk (3) bekezdésében említett módszerek bármelyikével előállított, a keverékre magára, vagy a keverékben lévő anyagokra vonatkozó adatok;

b)

epidemiológiai adatok és az emberre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tapasztalatok a keverékre magára vagy a benne lévő anyagokra vonatkozóan, például munka-egészségügyi adatok vagy a baleseti adatbázisokból származó adatok;

c)

az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakasza szerint előállított bármilyen más, a keverékre magára, vagy a benne lévő anyagokra vonatkozó információ;

d)

a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében előállított bármilyen más, a keverékre magára, vagy a benne lévő anyagokra vonatkozó információ.

Az információknak a keveréknek azokra a formáira vagy fizikai állapotaira kell vonatkozniuk, amelyekben azt forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

(2)   Figyelembe véve (3) és a (4) bekezdést is, ha az (1) bekezdésben említett információ magára a keverékre vonatkozóan rendelkezésre áll, és a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó ellenőrizte, hogy az információ megfelelő és megbízható, valamint adott esetben tudományos szempontból érvényes, akkor azt az információt az e cím 2. fejezete szerinti értékelés céljára használja fel.

(3)   A keverékeknek az e cím 2. fejezete szerinti, az I. melléklet 3.5.3.1., 3.6.3.1. és 3.7.3.1. szakaszában említett „csírasejt-mutagenitás”, „rákkeltő hatás” és „reprodukciós toxicitás” veszélyességi osztállyal kapcsolatos értékelése esetén a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó a keverékben lévő anyagokkal kapcsolatban kizárólag az (1) bekezdésben említett, rendelkezésre álló, releváns információkat használja.

Továbbá abban az esetben, ha a keverékről magáról rendelkezésre álló vizsgálati adatok olyan csírasejt-mutagén, rákkeltő vagy a reprodukcióra toxikus hatást mutatnak, amelyek a keveréket alkotó egyes anyagoknál nem állnak fenn, akkor az ilyen adatokat is figyelembe kell venni.

(4)   A keverékeknek az e cím 2. fejezet szerinti, az I. melléklet 4.1.2.8. és 4.1.2.9. szakaszában említett, a „vízi környezetre veszélyes” veszélyességi osztályon belüli „biodegradációs és bioakkumulációs” tulajdonságok szerinti értékeléséhez a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó a keverékben lévő anyagokra kizárólag az (1) bekezdésben említett rendelkezésre álló, releváns információkat használja.

(5)   Ha magáról a keverékről nem állnak rendelkezésre az (1) bekezdésben említett vizsgálati adatok, vagy azok nem megfelelőek, akkor a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó a keveréket alkotó egyes anyagokról és hasonló, vizsgált keverékekről rendelkezésre álló más olyan információkat használ, melyek relevánsak annak meghatározásához, hogy a keverék veszélyes-e, feltéve, hogy az adott gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó ellenőrizte, hogy az információk megfelelőek és megbízhatóak-e a 9. cikk (4) bekezdése szerinti értékelés szempontjából.

7. cikk

Állatokon és embereken végzett vizsgálatok

(1)   Ha e rendelet miatt újabb vizsgálatokra kerül sor, a 86/609/EGK irányelv értelmében állatkísérleteket csak abban az esetben lehet folytatni, ha más, megfelelő adatminőséget és -megbízhatóságot nyújtó alternatíva nem lehetséges.

(2)   E rendelet alkalmazásában nem humán főemlősökön tilos vizsgálatot végezni.

(3)   E rendelet alkalmazásában tilos embereken vizsgálatot végezni. Az egyéb forrásokból, például klinikai tanulmányokból származó adatok azonban felhasználhatók a rendelet alkalmazásában.

8. cikk

Anyagokra és keverékekre vonatkozó új információk előállítása

(1)   Annak meghatározásához, hogy egy anyag vagy keverék jár-e az e rendelet I. mellékletében megállapított egészségi vagy környezeti veszélyekkel, a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó – feltéve, hogy az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakaszában előírt szabályok alkalmazásával már az információ megszerzésének valamennyi eszközét kimerítette, – új vizsgálatokat folytathat.

(2)   Annak meghatározásához, hogy egy anyag vagy keverék jár-e az I. melléklet 2. részében ismertetett fizikai veszélyekkel, a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó csak akkor folytathatja az említett részben előírt vizsgálatokat, ha megfelelő és megbízható információk még nem állnak rendelkezésre.

(3)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálatokat a következő módszerek egyikével végzik:

a)

az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében ismertetett vizsgálati módszerek;

vagy

b)

nemzetközileg elismert megbízható tudományos elvek, vagy nemzetközi eljárásokkal összhangban validált módszerek.

(4)   Ha a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó új ökotoxikológiai vagy toxikológiai vizsgálatokat vagy elemzéseket végez, akkor az ilyen vizsgálatok és elemzések elvégzése az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint történik.

(5)   Ha e rendelet alkalmazásában új vizsgálatok elvégzésére kerül sor a fizikai veszélyekre vonatkozóan, akkor azokat legkésőbb 2014. január 1-től, a megfelelő elismert minőségbiztosítási rendszerrel összhangban vagy a megfelelő elismert minősítéssel rendelkező laboratóriumokban kell elvégezni.

(6)   Az ezen rendelet alkalmazásában elvégzett vizsgálatokat az anyagon vagy a keveréken annak abban a formájában/formáiban vagy fizikai állapotában/állapotaiban kell elvégezni, amelyben az anyagot vagy a keveréket forgalomba hozzák, és amelyben forgalomba hozatala után ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

2. FEJEZET

A veszélyességi információk értékelése és döntés az osztályozásról

9. cikk

Az anyagok és keverékek veszélyességéről szóló információk értékelése

(1)   Az anyag vagy keverék gyártója, importőre és továbbfelhasználója az e cím 1. fejezete szerint azonosított információkat az egyes veszélyességi osztályokba való besorolás vagy az I. melléklet 2–5. részében szereplő felosztás kritériumai alapján értékeli, megállapítandó az anyaghoz vagy keverékhez kapcsolódó veszélyeket.

(2)   Az anyagról vagy keverékről a 8. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati módszerektől eltérő vizsgálati módszerekkel kapott vizsgálati adatok értékelése során a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó összeveti az alkalmazott vizsgálati módszereket az említett cikkben megállapított vizsgálati módszerekkel annak meghatározása céljából, hogy az alkalmazott vizsgálati módszerek befolyásolják-e az e cikk (1) bekezdésében említett értékelést.

(3)   Ha a kritériumok nem alkalmazhatók közvetlenül az azonosított információkra, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az e rendelet I. mellékletének 1.1.1. szakasza szerint a bizonyítékok mérlegelésével – szakértői megítélés felhasználásával – történő meghatározás segítségével, az anyag vagy keverék veszélyeinek meghatározására kiható valamennyi rendelkezésre álló információ mérlegelésével, és az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1.2. szakasza szerint végzi el az értékelést.

(4)   Ha kizárólag a 6. cikk (5) bekezdésében említett információ áll rendelkezésre, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az I. melléklet 1.1.3. szakaszában, valamint a 3. és 4. részének minden egyes szakaszában említett interpolációs elveket alkalmazza az értékeléshez.

Ha azonban ez az információ sem az interpolációs elvek, sem az I. melléklet 1. részében leírt szakértői megítélés és a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás elvének alkalmazását nem teszi lehetővé, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az I. melléklet 3. és 4. részének egyes szakaszaiban leírt módszerrel vagy módszerekkel értékeli az információkat.

(5)   A rendelkezésre álló információk osztályozás céljából való értékelése során a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók az anyagnak vagy keveréknek azokat a formáit vagy fizikai állapotait veszik figyelembe, amelyekben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

10. cikk

Koncentrációs határértékek és M-tényezők anyagok és keverékek osztályozásához

(1)   Az egyedi koncentrációs határérték és az általános koncentrációs határérték egy anyaghoz rendelt olyan küszöbértéket jelent, amelynél vagy amely felett az anyagnak egy másik anyagban vagy keverékben azonosított szennyező anyagként, adalékként vagy egyedi összetevőként való jelenléte az anyagnak vagy keveréknek veszélyesként való osztályozását eredményezi.

A gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó egyedi koncentrációs határértékeket állapít meg szükség esetén, és amennyiben megfelelő és megbízható tudományos információ azt mutatja, hogy az anyag egyértelműen veszélyes, ha az anyag az I. melléklet 2. részében bármelyik veszélyességi osztályra megállapított koncentráció alatt, vagy az I. melléklet 3., 4. és 5. részében bármelyik veszélyességi osztályra megállapított általános koncentrációs határérték alatt van jelen.

Kivételes esetekben a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó egyedi koncentrációs határértékeket állapíthat meg, amennyiben megfelelő, megbízható és meggyőző tudományos információja van arról, hogy egy veszélyesként besorolt anyag nem egyértelműen veszélyes, ha az anyag az I. melléklet 2. részében a releváns veszélyességi osztályra megállapított koncentráció felett, vagy az I. melléklet 3., 4. és 5. részében a releváns veszélyességi osztályra megállapított általános koncentrációs határérték felett van jelen.

(2)   A gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó a vízi környezetre veszélyes, akut 1 vagy krónikus 1 kategóriába besorolt anyagokra M-tényezőket állapít meg.

(3)   Az (1) bekezdés ellenére, egyedi koncentrációs határértékek nem alkalmazandók a VI. melléklet 3. részében szereplő anyagokra vonatkozó harmonizált veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra.

(4)   A (2) bekezdés ellenére, az M-tényezők nem alkalmazandók a VI. melléklet 3. részében szereplő azon anyagokra vonatkozó harmonizált veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra, amelyekre abban a részben már megállapítottak egy M-tényezőt.

Ha azonban a vízi környezetre veszélyes, akut 1 vagy krónikus 1 kategóriába besorolt anyagokra vonatkozóan a VI. melléklet 3. része nem állapít meg M-tényezőt, akkor azt a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó állapítja meg az adott anyagra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján. Az adott anyagot tartalmazó keveréknek a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó általi, a szummációs módszer alkalmazásával történő osztályozásakor ezt az M-tényezőt kell felhasználni.

(5)   Az egyedi koncentrációs határérték vagy az M-tényező megállapításakor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó figyelembe vesz az arra az anyagra vonatkozó minden olyan egyedi koncentrációs határértéket vagy M-tényezőt, amely szerepel az osztályozási és címkézési jegyzékben.

(6)   Az (1) bekezdés szerint meghatározott egyedi koncentrációs határértékek elsőbbséget élveznek az I. melléklet 2. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő koncentrációkkal, illetve az I. melléklet 3., 4. és 5. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő, az osztályozáshoz használandó általános koncentrációs határértékekkel szemben.

(7)   Az Ügynökség további iránymutatást nyújt az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban.

11. cikk

Küszöbértékek

(1)   Ha az anyag azonosított szennyező anyag, adalék vagy egyedi összetevő formájában önmagában veszélyesként besorolt másik anyagot tartalmaz, ezt figyelembe kell venni az osztályozáskor, ha az azonosított szennyező anyag, adalék vagy egyedi összetevő koncentrációja a (3) bekezdés szerinti alkalmazandó küszöbértékkel egyenlő vagy annál nagyobb.

(2)   Ha a keverék összetevőként, illetve azonosított szennyező anyag vagy adalék formájában veszélyesként besorolt anyagot tartalmaz, akkor ezt az információt figyelembe kell venni az osztályozáskor, ha az adott anyag koncentrációja a (3) bekezdés szerinti küszöbértékkel egyenlő vagy annál nagyobb.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett küszöbértéket az I. melléklet 1.1.2.2. szakaszában leírtak szerint kell meghatározni.

12. cikk

További értékelést igénylő egyedi esetek

Amennyiben a 9. cikk szerint elvégzett értékelés eredményeként a következő tulajdonságok vagy hatások merülnek fel, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó ezeket figyelembe veszi az osztályozáskor, ha:

a)

megfelelő és megbízható információ bizonyítja, hogy a gyakorlatban az anyag vagy keverék fizikai veszélyei eltérnek a vizsgálat által kimutatottaktól;

b)

meggyőző tudományos kísérleti adatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék biológiailag nem áll rendelkezésre, és ezen adatok megfelelőségét és megbízhatóságát ellenőrizték;

c)

megfelelő és megbízható tudományos adat igazolja az olyan keverékben lévő anyagok közötti egymást erősítő vagy egymást kioltó hatások lehetséges előfordulását, amelyre vonatkozóan a keverékben lévő anyagokról szóló információk alapján döntöttek az értékelésről.

13. cikk

Döntés az anyagok és keverékek osztályozásáról

Ha a 9. és a 12. cikk alapján elvégzett értékelés azt mutatja, hogy az anyaghoz vagy keverékhez kapcsolódó veszélyek megfelelnek az I. melléklet 2–5. része szerinti egy vagy több veszélyességi osztályba vagy felosztásba való besorolás kritériumainak, a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az anyagot vagy keveréket az illető veszélyességi osztálynak vagy osztályoknak, illetve felosztásnak megfelelően besorolja, úgy hogy megjelöl:

a)

egy vagy több veszélyességi kategóriát az egyes vonatkozó veszélyességi osztályon vagy felosztáson belül;

b)

az a) pont szerint megjelölt egyes veszélyességi kategóriáknak megfelelő egy vagy több figyelmeztető mondatot, figyelembe véve a 21. cikket is.

14. cikk

A keverékek osztályozására vonatkozó egyedi szabályok

(1)   A keverék osztályozását nem érinti, ha az információk értékelése a következők bármelyikét mutatja ki:

a)

a keverékben lévő anyagok a légköri gázokkal, különösen az oxigénnel, a szén-dioxiddal, vagy a vízgőzzel alacsony koncentráció mellett lassan lépnek olyan reakcióba, amely más anyagokat eredményez;

b)

a keverékben lévő anyagok a keverék további anyagaival alacsony koncentráció mellett nagyon lassan lépnek olyan reakcióba, amely más anyagokat eredményez;

c)

a keverékben lévő anyagok alacsony koncentráció mellett önpolimerizációval oligomereket vagy polimereket alkothatnak.

(2)   A keveréket nem szükséges az I. melléklet 2. részében említett robbanó, oxidáló vagy tűzveszélyes tulajdonságai szerint besorolni, feltéve, hogy a következő követelmények valamelyike teljesül:

a)

a keverékben lévő anyagok egyike sem rendelkezik ezen tulajdonságok egyikével sem, és – a szállító rendelkezésére álló információk alapján – a keverék valószínűleg nem jelent ilyen veszélyt;

b)

a keverék összetételének változása esetén tudományos bizonyíték van arra, hogy a keverékről szóló információk értékelése nem vezet az osztályozás módosításához;

c)

ha a keveréket aeroszoladagoló formájában hozzák forgalomba, eleget tesz az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelv (27) 8. cikke (1a) bekezdésének.

15. cikk

Az anyagok és keverékek osztályozásának felülvizsgálata

(1)   A gyártónak, az importőrnek és a továbbfelhasználónak minden rendelkezésére álló ésszerű lépést meg kell tennie, hogy tudomást szerezzen az új tudományos vagy technikai ismeretekről, melyek befolyásolhatják az általuk forgalomba hozott anyagok vagy keverékek osztályozását. Ha a gyártónak, az importőrnek vagy a továbbfelhasználónak olyan információ jut tudomására, melyet megfelelőnek és megbízhatónak tart, indokolatlan késedelem nélkül új értékelést kell elvégeznie e fejezettel összhangban.

(2)   Ha a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó veszélyesként besorolt keveréket módosít, akkor új értékelést végez e fejezet rendelkezései szerint, ha a módosítás a következők egyike:

a)

az összetétel olyan módosítása, hogy egy vagy több veszélyes összetevő kiinduló koncentrációja az I. melléklet 1. részének 1.2. táblázatában megadott határértékét eléri vagy meghaladja;

b)

az összetétel egy vagy több összetevő helyettesítésével vagy hozzáadásával való módosítása úgy, hogy a vonatkozó koncentráció eléri, vagy meghaladja a 11. cikk (3) bekezdésében említett küszöbértéket.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti új értékelés nem szükséges, ha hitelt érdemlő tudományos ismeretek bizonyítják, hogy az újbóli értékelés nem eredményezné az osztályozás megváltozását.

(4)   A gyártók, az importőrök és a továbbfelhasználók az új értékelés eredményeinek megfelelően módosítják az anyag vagy keverék osztályozását, kivéve, ha a VI. melléklet 3. részében foglalt anyagok esetében léteznek harmonizált veszélyességi osztályok vagy felosztások.

(5)   E cikk (1)–(4) bekezdése esetében, ha az érintett anyag vagy keverék a 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv hatálya alá tartozik, akkor ezen irányelvek követelményei is vonatkoznak rá.

16. cikk

Az osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő anyagok osztályozása

(1)   A gyártók és importőrök az osztályozási és címkézési jegyzékben már szereplő osztályozástól eltérően is besorolhatják az anyagot, feltéve, hogy az ilyen osztályozás indoklását – a 40. cikk szerinti bejelentéssel együtt – benyújtják az Ügynökségnek.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó akkor, ha az osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő osztályozás a VI. melléklet 3. részében szereplő harmonizált osztályozás.

III. CÍM

A VESZÉLY KÖZLÉSE CÍMKÉZÉS FORMÁJÁBAN

1. FEJEZET

A címke tartalma

17. cikk

Általános szabályok

(1)   A veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett anyagot vagy keveréket a következő elemekkel rendelkező címkével kell ellátni:

a)

a szállító(k) neve, címe és telefonszáma;

b)

a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége, kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel;

c)

a 18. cikkben meghatározott termékazonosítók;

d)

adott esetben a 19. cikk szerinti, veszélyt jelző piktogramok;

e)

adott esetben a 20. cikk szerinti figyelmeztetések;

f)

adott esetben a 21. cikk szerinti figyelmeztető mondatok;

g)

adott esetben a 22. cikk szerinti, megfelelő óvintézkedésre vonatkozó mondatok;

h)

adott esetben a 25. cikk szerinti kiegészítő információs mező.

(2)   A címkét azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) kell megfogalmazni, amely(ek)ben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák, kivéve, ha az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik (rendelkeznek).

A szállítók a tagállamok által megkövetelteknél több nyelvet is használhatnak címkéiken, feltéve, hogy valamennyi felhasznált nyelven ugyanazon adatokat tüntetik fel.

18. cikk

Termékazonosítók

(1)   A címkének olyan részletes információkat (a továbbiakban: termékazonosítók) kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik az anyag vagy keverék azonosítását.

Az anyag vagy keverék azonosításához használt kifejezésnek ugyanannak kell lennie, mint amely az 1907/2006/EK rendelet 31. cikke szerint készített biztonsági adatlapon (a továbbiakban: biztonsági adatlap) szerepel, e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül.

(2)   Egy anyag termékazonosítója legalább a következőkből áll:

a)

ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, az ott megadott név és azonosító szám;

b)

ha az anyag nem szerepel a VI. melléklet 3. részében, de megjelenik az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor az ott megadott név és azonosító szám;

c)

ha az anyag nem szerepel sem a VI. melléklet 3. részében, sem az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor a CAS által adott szám (a továbbiakban: CAS-szám) az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC – International Union of Pure and Applied Chemistry) által gondozott nevezéktanban (a továbbiakban: IUPAC-nómenklatúra) meghatározott névvel együtt, vagy a CAS-szám egy másik nemzetközi kémiai névvel (nevekkel) együtt; vagy

d)

ha a CAS-szám nem áll rendelkezésre, az IUPAC-nómenklatúrában meghatározott név, vagy egy másik nemzetközi kémiai név (nevek).

Ha az IUPAC-nómenklatúrában szereplő név meghaladja a 100 karaktert, valamely, az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1.2 szakaszában említett másik név (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) is használható, feltéve, hogy a 40. cikk szerinti bejelentés tartalmazza mind az IUPAC-nómenklatúrában szereplő nevet, mind az alkalmazott másik nevet.

(3)   Egy keverék termékazonosítójának tartalmaznia kell mindkét alábbi információt:

a)

a keverék kereskedelmi neve vagy a megnevezése;

b)

a keverékben lévő valamennyi olyan anyag megnevezése, amely hozzájárul a keverék veszélyességének az akut toxicitás, bőrmarás vagy súlyos szemkárosodás, a csírasejt-mutagenitás, rákkeltő hatás, reprodukciós toxicitás, a légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció, a célszervi toxicitás (STOT), vagy az aspirációs veszély szempontjából való meghatározásához.

Ha a b) pontban említett esetben ez a követelmény több kémiai név megadását jelentené, elegendő legfeljebb négy kémiai nevet megadni, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának érzékeltetéséhez négynél több név magadása szükséges.

A kiválasztott kémiai neveknek azonosítaniuk kell az osztályozást és a megfelelő figyelmeztető mondat kiválasztását indokoló fő egészségi veszélyekért elsősorban felelős anyagokat.

19. cikk

A veszélyt jelző piktogramok

(1)   A címkének tartalmaznia kell a vonatkozó, veszélyt jelző piktogramo(ka)t, mely(ek) célja az adott veszéllyel kapcsolatos egyedi információ közlése.

(2)   A 33. cikkre is figyelemmel, a veszélyt jelző piktogramoknak meg kell felelniük az I. melléklet 1.2.1. szakaszában és az V. mellékletben előírt követelményeknek.

(3)   Az egyes osztályozásokra vonatkozó, veszélyt jelző piktogramot az I. mellékletben szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

20. cikk

Figyelmeztetések

(1)   A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztetést.

(2)   Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztetéseket az I. melléklet 2–5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

(3)   Ahol a „Veszély” figyelmeztetés szerepel a címkén, ott a „Figyelem” figyelmeztetésnek már nem kell megjelennie.

21. cikk

A figyelmeztető mondatok

(1)   A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztető mondatot.

(2)   Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztető mondatokat az I. melléklet 2–5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

(3)   Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az e részben lévő besorolási tételben az egyes osztályozásokra megadott figyelmeztető mondatot kell használni a címkén, továbbá a (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatokat minden más osztályozásra, amelyet ez a tétel nem tartalmaz.

(4)   A figyelmeztető mondatok megfogalmazása a III. melléklet szerint történik.

22. cikk

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok

(1)   A címkének tartalmaznia kell a megfelelő, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat.

(2)   Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok az I. melléklet 2–5. részében szereplő, minden egyes veszélyességi osztály esetében a címkék elemeit jelző táblázatokban meghatározott mondatok közül kerülnek kiválasztásra.

(3)   Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megválasztása a IV. melléklet 1. részében előírt kritériumok szerint történik, figyelembe véve a figyelmeztető mondatokat és az anyag vagy keverék tervezett vagy ismert felhasználását vagy felhasználásait.

(4)   Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megfogalmazása a IV. melléklet 2. része szerint történik.

23. cikk

A címkézési követelményektől való eltérés különleges esetekben

A címkézésre vonatkozóan az I. melléklet 1.3. szakaszában előírt egyedi rendelkezések alkalmazandók a következők tekintetében:

a)

hordozható gázpalackok;

b)

propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz tárolására szolgáló gáztartályok;

c)

aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagokat vagy keverékeket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok;

d)

fémek tömbformában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek;

e)

robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából forgalomba hozott robbanóanyagok az I. melléklet 2.1. szakaszában említettek szerint.

24. cikk

Alternatív név használatára vonatkozó kérelem

(1)   Egy keverékben előforduló anyagra vonatkozóan annak gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója kérheti az Ügynökségtől, hogy erre az anyagra a legfontosabb funkcionális kémiai csoportokat megnevező kémiai nevet vagy alternatív megjelölést alkalmazzon, ha az anyag megfelel az I. melléklet 1. részében foglalt kritériumoknak, és ha bizonyítani tudja, hogy az anyag kémiai azonosítójának megadása a címkén vagy a biztonsági adatlapon üzleti titkait – különösen szellemi tulajdonhoz fűződő jogát – veszélyezteti.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelem benyújtása az 1907/2006/EK rendelet 111. cikkében említett formában történik, díjbefizetéssel együtt.

A díjak mértékét a Bizottság határozza meg az e rendelet 54. cikke (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás szerint.

A kkv-k számára csökkentett díjat kell megállapítani.

(3)   Az Ügynökség további tájékoztatást kérhet a kérelmet benyújtó gyártótól, importőrtől vagy továbbfelhasználótól, ha ezen információ szükséges a döntés meghozatalához. Ha az Ügynökség a kérelemtől vagy a további információk kézhezvételétől számított hat héten belül nem emel kifogást, a kérelmezett név használatát engedélyezettnek kell tekinteni.

(4)   Ha az Ügynökség nem fogadja el a kérelmet, az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (3) bekezdésében említett gyakorlati intézkedéseket kell alkalmazni.

(5)   Az Ügynökség a (3) vagy a (4) bekezdésnek megfelelően a kérelem eredményéről tájékoztatja az illetékes hatóságokat, és rendelkezésükre bocsátja a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó által benyújtott információkat.

(6)   Ha az új információk alapján bebizonyosodik, hogy a használt alternatív kémiai név nem nyújt kellő információt ahhoz, hogy biztosított legyen a szükséges munkahelyi egészségi és biztonsági óvintézkedések megtétele, valamint a keverék kezeléséből származó veszélyek kézben tartása, az Ügynökség felülvizsgálja az adott alternatív kémiai név használatára vonatkozó határozatát. Az Ügynökség visszavonhatja határozatát, vagy módosíthatja azt egy újabb határozat kiadásával, amelyben megállapítja, hogy mely alternatív kémiai név használata engedélyezett. Ha az Ügynökség visszavonja vagy módosítja határozatát, az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (3) bekezdésében említett gyakorlati intézkedéseket kell alkalmazni.

(7)   Ha egy alternatív kémiai név használatát engedélyezték, de a keverékben jelen levő, alternatív névvel megjelölt anyag osztályozása már nem felel meg az I. melléklet 1. részének 1.4.1. szakaszában foglalt kritériumoknak, akkor az adott keverékben lévő anyag szállítójának az alternatív kémiai név helyett a 18. cikkel összhangban azt a termékazonosítót kell használnia, amely a címkén és a biztonsági adatlapon szerepel.

(8)   Azon önmagukban vagy keverékben előforduló anyagok esetében, amelyekre vonatkozóan az Ügynökség érvényesként fogadta el az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (2) bekezdésének f) vagy g) pontjában említett információkra vonatkozóan az ugyanazon rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontjával összhangban adott indoklást, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó a címkén és a biztonsági adatlapon használhat olyan nevet, amely az Interneten nyilvánosan hozzáférhető lesz. A keverékben előforduló azon anyagok esetében, amelyekre az említett rendelet 119. cikke (2) bekezdésének f) vagy g) pontja már nem vonatkozik, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó kérelmet nyújthat be az Ügynökséghez az ezen cikk (1) bekezdésében leírtak szerinti alternatív kémiai név használatának engedélyezésére.

(9)   Ha a keverék szállítója 2015. június 1-je előtt az 1999/45/EK irányelv 15. cikke szerint bizonyítja, hogy a keverékben előforduló anyag kémiai azonosságának közzététele veszélyezteti üzleti tevékenysége bizalmas jellegét, akkor e rendelet alkalmazásában továbbra is használhatja az elfogadott alternatív nevet.

25. cikk

Kiegészítő információk a címkén

(1)   A címkén a kiegészítő információs mezőben bizonyos mondatokat kell megadni, ha egy veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakaszában említett fizikai tulajdonságokkal vagy egészségre kiható tulajdonságokkal rendelkezik.

Az ilyen mondatok megfogalmazása a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakasza és a III. melléklet 2. szakasza szerint történik.

Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az anyagra ott megadott esetleges figyelmeztető mondatokat a címkén szereplő kiegészítő információkkal együtt fel kell tüntetni.

(2)   A címkén a kiegészítő információs mezőben szerepelnie kell egy mondatnak, ha a veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a 91/414/EGK irányelv hatálya alá esik.

A mondat megfogalmazása e rendelet II. mellékletének 4. része és a III. mellékletének 3. része szerint történik.

(3)   A szállító az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő kiegészítő információkat adhat meg a címke kiegészítő információs mezőjében, feltéve, hogy az ilyen kiegészítő információ nem nehezíti meg a 17. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett címkeelemek azonosítását, és ha az további részleteket tartalmaz, továbbá nem mond ellent a fenti elemekben meghatározott információknak, vagy nem ébreszt kétséget azok hitelességével kapcsolatban.

(4)   Az olyan kifejezés, mint a „nem mérgező”, „nem ártalmas”, „nem szennyező”, „ökologikus” vagy az osztályozással összhangban nem álló más mondat, mely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés egyetlen anyag vagy keverék címkéjén vagy csomagolásán sem jelenhet meg.

(5)   Ha egy anyag vagy keverék osztályozása az I. melléklet 5. része szerint történik,

a)

a veszélyt jelző piktogramot nem kell feltüntetni a címkén;

b)

a figyelmeztetéseket, figyelmeztető mondatokat és az óvintézkedésre vonatkozó mondatokat a címke kiegészítő információs mezőjében kell feltüntetni.

(6)   Amennyiben egy keverék bármilyen veszélyesként besorolt anyagot tartalmaz, a II. melléklet 2. részével összhangban kell címkével ellátni.

A figyelmeztető mondatokat a III. melléklet 3. részével összhangban kell megfogalmazni, és a címke kiegészítő információs mezőjében kell feltüntetni.

A címke tartalmazza a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az illető keverék szállítójának nevét, címét és telefonszámát is.

26. cikk

Elsőbbségi elvek a veszélyt jelző piktogramok esetében

(1)   Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több veszélyt jelző piktogramot eredményezne a címkén, az alábbi elsőbbségi elveket kell alkalmazni a veszélyt jelző kötelező piktogramok számának csökkentése érdekében:

a)

ha a „GHS01” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a „GHS02” és „GHS03” veszélyt jelző piktogramok használata tetszőleges, kivéve azokat az eseteket, ahol e veszélyt jelző piktogramok közül egynél több használata kötelező;

b)

ha a „GHS06” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a „GHS07” veszélyt jelző piktogram nem használandó;

c)

ha a „GHS05” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a „GHS07” veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- vagy szemirritáció esetén;

d)

ha a „GHS08” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó légzőszervi szenzibilizáció esetén, akkor a „GHS07” veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- és szemirritáció esetén.

(2)   Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több ugyanarra a veszélyességi osztályra vonatkozó veszélyt jelző piktogramot eredményezne, a címkének minden egyes érintett veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia.

Azon anyagok esetében, melyeket a VI. melléklet 3. része tartalmaz, és egyben a II. címben előírt osztályozás tárgyát is képezik, a címkének minden egyes vonatkozó veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia.

27. cikk

Elsőbbségi elvek a figyelmeztető mondatok esetében

Ha egy anyag vagy keverék több veszélyességi osztályba vagy egy veszélyességi osztályon belül több felosztásba van besorolva, akkor az osztályozásból származó minden figyelmeztető mondatnak meg kell jelennie a címkén, kivéve, ha a párhuzamosság vagy redundancia nyilvánvaló.

28. cikk

Elsőbbségi elvek az óvintézkedésre vonatkozó mondatok esetében

(1)   Ha az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok kiválasztása azt eredményezi, hogy bizonyos óvintézkedésre vonatkozó mondatok nyilvánvalóan feleslegesek vagy szükségtelenek lesznek az adott anyag, keverék vagy csomagolás vonatkozásában, akkor az ilyen mondatokat el kell hagyni a címkéről.

(2)   Ha az anyagot vagy keveréket a lakosságnak szánják, a címkén fel kell tüntetni az anyag vagy keverék hulladékként való elhelyezéséről, valamint a csomagolás hulladékként való elhelyezéséről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondatot, kivéve, ha ezt a 22. cikk nem írja elő.

Minden más esetben a hulladékként való elhelyezésről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondat nem szükséges, ha nyilvánvaló, hogy az anyag, keverék vagy csomagolás hulladékként való elhelyezése nem jelent veszélyt az emberi egészségre vagy a környezetre.

(3)   Egy címkén nem szerepelhet hatnál több óvintézkedésre vonatkozó mondat, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának kifejezése érdekében szükséges.

29. cikk

Mentesítések a címkézési és csomagolási követelmények alól

(1)   Ha egy anyag vagy keverék csomagolása vagy olyan alakú, illetve formájú, vagy annyira kicsi, hogy lehetetlen teljesíteni a 31. cikkben foglalt követelményeket, a címkeelemeket a 17. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban – miszerint a címkét azon tagállam hivatalos nyelvén kell megfogalmazni, ahol az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák – az I. melléklet 1.5.1. szakaszának megfelelően kell megadni.

(2)   Amennyiben nem lehet a teljes címkeinformációt az (1) bekezdésben meghatározott módon feltüntetni, a címkeinformációt az I. melléklet 1.5.2. szakaszával összhangban le lehet csökkenteni.

(3)   Amennyiben a II. melléklet 5. részében említett veszélyes anyagot vagy keveréket csomagolás nélkül lakossági értékesítésre szánják, mellékelni kell hozzá a 17. cikk szerinti címkeelemek másolatát.

(4)   A környezetre veszélyesként osztályozott bizonyos keverékek esetében – amennyiben a környezeti terhelés bizonyíthatóan csökkenne – az 53. cikkben említett eljárással összhangban felmentés adható a környezetvédelmi címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezések alól, vagy különös rendelkezések határozhatók meg a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatban. E mentességeket és különös rendelkezéseket a II. melléklet 2. része határozza meg.

(5)   A Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy készítse el a címkézési és csomagolási követelmények alóli mentesítések tervezetét, és nyújtsa be azokat a Bizottsághoz.

30. cikk

A címkén lévő információk aktualizálása

(1)   A szállító az adott anyag vagy keverék osztályozásának bármely változása esetén gondoskodik a címke minden indokolatlan késedelem nélküli aktualizálásáról, és amennyiben az újonnan felmerült veszély súlyosabb, vagy ha új kiegészítő címkézési elemekre van szükség a 25. cikkel összhangban, figyelembe veszi a változás jellegét az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. A szállítók a 4. cikk (9) bekezdésével összhangban együttműködnek a címkézés indokolatlan késedelem nélküli kiigazításában.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említettektől eltérő egyéb címkézési változtatásra van szükség, a szállító gondoskodik a címke 18 hónapon belüli aktualizálásáról.

(3)   A 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv hatálya alá eső anyag vagy keverék szállítója ezen irányelvvel összhangban aktualizálja a címkét.

2. FEJEZET

A címkék rögzítése

31. cikk

A címkék rögzítésére vonatkozó általános szabályok

(1)   A címkéket szilárdan rá kell erősíteni az anyagot vagy keveréket közvetlenül tartalmazó csomagolás egy vagy több felületére, és vízszintesen olvashatóaknak kell lenniük, ha a csomagolás a szokásos helyzetében áll.

(2)   A címke színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző piktogram jól láthatóan kitűnjön.

(3)   A 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemeknek jól láthatóan és letörölhetetlenül kell megjelenniük. Jól ki kell tűnniük a háttérből, és olyan méretűnek és térközűnek kell lenniük, hogy könnyen olvashatók legyenek.

(4)   A veszélyt jelző piktogram alakjának, színének és méretének, valamint a címke méretének meg kell felelnie az I. melléklet 1.2.1. szakaszában előírtaknak.

(5)   Nincs szükség címkére, ha a 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemek egyértelműen megjelennek magán a csomagoláson. Ilyen esetben az e fejezetnek a címkére alkalmazandó követelményeit kell alkalmazni a csomagoláson feltüntetett információkra.

32. cikk

Az információk helye a címkén

(1)   A veszélyt jelző piktogramoknak, figyelmeztetéseknek, figyelmeztető mondatoknak és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak együtt kell szerepelniük a címkén.

(2)   A szállító megválaszthatja a figyelmeztető mondatok sorrendjét a címkén. Azonban – a (4) bekezdésre is figyelemmel – minden figyelmeztető mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén.

A szállító megválaszthatja az óvintézkedésre vonatkozó mondatok sorrendjét a címkén. Azonban – a (4) bekezdésre is figyelemmel – minden óvintézkedésre vonatkozó mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén.

(3)   A (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok csoportjait együtt, nyelvek szerinti csoportosításban kell feltüntetni a címkén.

(4)   A kiegészítő információkat a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni, és a 17. cikk (1) bekezdése a)–g) pontjaiban meghatározott más címkeelemekkel együtt kell feltüntetni.

(5)   A veszélyt jelző piktogramokban történő használatuk mellett színek használhatók a címke más területein is, ha speciális címkézési követelmények így kívánják meg.

(6)   A más közösségi jogszabályokban meghatározott követelményekből eredő címkeelemeket a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni.

33. cikk

Egyedi szabályok a külső csomagolás, a belső csomagolás és az önálló csomagolás címkézésére

(1)   Amennyiben a csomag külső és belső csomagolásból áll – bármely köztes csomagolással együtt –, és a külső csomagolás a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban megfelel a címkézési szabályoknak, a belső és bármely köztes csomagolást e rendelettel összhangban kell címkével ellátni. A külső csomagolást szintén el lehet látni címkével e rendelettel összhangban. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az ezen rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni a külső csomagoláson.

(2)   Amennyiben egy csomag külső csomagolásának nem kell megfelelnie a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, mind a külső, mind a belső csomagolást – bármely köztes csomagolással együtt – ezen rendelettel összhangban kell címkével ellátni. Azonban ha a külső csomagolás lehetővé teszi, hogy a belső vagy köztes csomagolás tisztán látható legyen, a külső csomagolást nem kell címkével ellátni.

(3)   Ha egy önálló csomagolás megfelel a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, az ilyen csomagolást mind e rendelettel, mind a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban kell címkével ellátni. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az e rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni.

34. cikk

Jelentés a vegyi anyagok biztonságos használatával kapcsolatos tájékoztatásról

(1)   Az Ügynökség 2012. január 20-ig tanulmányt készít a különböző anyagok és keverékek biztonságos használatára vonatkozó tájékoztatásnak a lakossághoz való eljuttatásáról, valamint a címkéken feltüntetendő kiegészítő információk esetleges szükségességéről. A tanulmányt az illetékes hatóságokkal és az érdekelt felekkel konzultálva, adott esetben a kapcsolódó legjobb gyakorlatra építve kell elkészíteni.

(2)   A címkézésre vonatkozóan e címben előírt szabályok sérelme nélkül, a Bizottság az (1) bekezdésben említett tanulmány alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és indokolt esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítása céljából.

IV. CÍM

CSOMAGOLÁS

35. cikk

Csomagolás

(1)   A veszélyes anyagokat vagy keverékeket tartalmazó csomagolásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)

a csomagolást úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy a tartalma ne juthasson ki belőle, az olyan esetek kivételével, amikor más, pontosabban meghatározott biztonsági eszköz alkalmazása van előírva;

b)

a csomagolás és a záróelemek anyagai nem lehetnek olyan anyagok, amelyeket a csomagolásban lévő anyag vagy keverék megtámadhat, vagy amelyek hajlamosak arra, hogy azzal veszélyes vegyületeket alkossanak;

c)

a csomagolásnak és a záróelemeknek mindenhol elég erőseknek és szilárdaknak kell lenniük ahhoz, hogy ne lazuljanak meg, és sérülés nélkül elviseljék a szállítás/felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevételt;

d)

az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolást úgy kell megtervezni, hogy többszöri lezárását követően is megakadályozza a tartalom kijutását.

(2)   A lakossági értékesítésre szánt veszélyes anyagot vagy keveréket tartalmazó csomagolásnak nem lehet olyan formája vagy külalakja, amely nagy valószínűséggel magára vonja a gyermekek figyelmét vagy felkelti kíváncsiságukat, vagy félrevezeti a fogyasztókat, illetve nem lehet az élelmiszernél, állateledelnél, gyógyhatású vagy kozmetikai anyagnál használthoz hasonló, a fogyasztókat félrevezető kiszerelése vagy külalakja.

Ha a csomagolás olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, mely megfelel a II. melléklet 3.1.1. szakaszában szereplő követelményeknek, gyermekbiztos zárral kell rendelkeznie a II. melléklet 3.1.2., 3.1.3. és 3.1.4.2. szakaszának megfelelően.

Ha a csomagolás olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, amely megfelel a II. melléklet 3.2.1. szakaszában szereplő követelményeknek, a veszélyre felhívó, tapintással érzékelhető figyelmeztetéseket kell tartalmaznia a II. melléklet 3.2.2. szakaszának megfelelően.

(3)   Az anyagok és keverékek csomagolása akkor elégíti ki az (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt követelményeket, ha megfelel a veszélyes anyagok légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi szállítására vonatkozó szabályokban foglalt követelményeknek.

V. CÍM

AZ ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSÁNAK ÉS CÍMKÉZÉSÉNEK HARMONIZÁLÁSA ÉS AZ OSZTÁLYOZÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI JEGYZÉK

1. FEJEZET

Anyagok harmonizált osztályozása és címkézése

36. cikk

Anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálása

(1)   Az olyan anyag, amely megfelel az I. mellékletben a következőkre előírt kritériumoknak, általában a harmonizált osztályozás és címkézés tárgya a 37. cikknek megfelelően:

a)

légzőszervi szenzibilizáció, 1. kategória (I. melléklet, 3.4. szakasz);

b)

csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.5. szakasz);

c)

rákkeltő hatás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.6. szakasz);

d)

reprodukciós toxicitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.7. szakasz).

(2)   A 91/414/EGK irányelv vagy a 98/8/EK irányelv értelmében aktív anyagnak számító anyag általában harmonizált osztályozás és címkézés tárgya. Az ilyen anyagok esetében a 37. cikk (1), (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt eljárásokat kell alkalmazni.

(3)   Ha egy anyag az 1. bekezdésben említettektől eltérő veszélyességi osztályok vagy felosztások kritériumainak felel meg, és nem esik a (2) bekezdés hatálya alá, a 37. cikknek megfelelően eseti alapon lehetséges harmonizált osztályozással és címkézéssel kiegészíteni a VI. mellékletet, ha igazolják ennek közösségi szintű szükségességét.

37. cikk

Eljárás az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálására

(1)   Az illetékes hatóságok javaslatot nyújthatnak be az Ügynökségnek egy anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és adott esetben az egyedi koncentrációs határértékekre vagy M-tényezőkre, vagy ezek felülvizsgálatára.

A javaslat a VI. melléklet 2. részében előírt formátumot követi, és tartalmazza a VI. melléklet 1. részében előírt releváns információkat.

(2)   Az anyag gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója is nyújthat be javaslatot az Ügynökségnek az adott anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és adott esetben a javasolt egyedi koncentrációs határértékekre vagy M-tényezőkre, feltéve, hogy a VI. melléklet 3. részében nincs besorolási tétel erre az anyagra a javaslat tárgyát képező veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében.

A javaslat elkészítése az 1907/2006/EK rendelet I. melléklete 1., 2., és 3. szakaszának vonatkozó részei szerint történik, és követi az említett melléklet 7. szakaszában található kémia biztonsági jelentés B. részében előírt formátumot. A javaslat tartalmazza e rendelet VI. mellékletének 1. részében előírt releváns információkat. Az 1907/2006/EK rendelet 111. cikke alkalmazandó.

(3)   Ha a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó javaslata az anyagnak a 36. cikk (3) bekezdése szerinti harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozik, akkor a javaslatot az 54. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás szerint a Bizottság által megállapított díjjal együtt kell benyújtani.

(4)   Az Ügynökségnek az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján létrehozott kockázatértékelési bizottsága a javaslat kézhezvételétől számított 18 hónapon belül véleményt fogad el az (1) vagy (2) bekezdés alapján beadott javaslatról, és lehetőséget biztosít az érintett feleknek arra, hogy ismertessék álláspontjaikat. Az Ügynökség ezt a véleményt és az észrevételeket továbbítja a Bizottságnak.

(5)   Ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett anyag osztályozásának és címkézésének harmonizációja megfelelő, indokolatlan késedelem nélkül benyújt egy határozattervezetet az anyagnak a vonatkozó osztályozási és címkézési elemekkel, és – adott esetben – az egyedi koncentrációs határértékekkel vagy M-tényezőkkel együtt a VI. melléklet 3. részének 3.1. táblázatába történő felvételéről.

Ugyanezen feltételek mellett 2015. május 31-ig megtörténik a megfelelő besorolási tétel felvétele a VI. melléklet 3. részének 3.2. táblázatába.

Az ilyen intézkedést, amelynek célja az e rendelet nem alapvető elemeinek módosítása, az 54. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja az 54. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárást.

(6)   Az a gyártó, importőr és továbbfelhasználó, aki olyan új információval rendelkezik, ami a VI. melléklet 3. részében változtathat az anyag harmonizált osztályozásán és a címkeelemein, a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban benyújt egy javaslatot azon tagállamok egyikének illetékes hatóságához, ahol az anyagot forgalomba hozzák.

38. cikk

A VI. melléklet 3. részében található harmonizált osztályozásokra és címkézésekre vonatkozó vélemények és határozatok tartalma; hozzáférés az információkhoz

(1)   A 37. cikk (4) bekezdésében említett valamennyi vélemény és a 37. cikk (5) bekezdése szerinti valamennyi határozat mindegyik anyagra vonatkozóan meghatározza legalább a következőket:

a)

az anyag azonosítása az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1–2.3.4. szakaszában előírtak szerint;

b)

az anyag 36. cikk szerinti osztályozása, indokolással együtt;

c)

adott esetben egyedi koncentrációs határértékek vagy M-tényezők;

d)

az anyag vonatkozásában a 17. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott címkeelemek, az anyagra vonatkozóan a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott kiegészítő figyelmeztető mondatokkal együtt;

e)

a kérdéses veszélyes anyagot tartalmazó keverékek vagy az ilyen veszélyes anyagot azonosított szennyező anyagként, adalékként vagy összetevőként tartalmazó anyagok egészségi vagy környezeti veszélyeinek értékelését lehetővé tevő valamennyi más releváns paraméter.

(2)   Az e rendelet 37. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett vélemény vagy határozat nyilvánosságra hozatalakor az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (2) bekezdését és 119. cikkét kell alkalmazni.

2. FEJEZET

Osztályozási és címkézési jegyzék

39. cikk

Hatály

Ez a fejezet az alábbiakra alkalmazandó:

a)

az 1907/2006/EK rendelet szerint regisztrálandó anyagok;

b)

az 1. cikk hatálya alá tartozó azon anyagok, amelyek teljesítik a veszélyes anyagként való osztályozás kritériumait, és amelyeket önmagukban, vagy adott esetben az 1999/45/EK irányelvben meghatározott határértéket meghaladó koncentrációban, egy keverékben hoznak forgalomba, aminek következtében a készítmény veszélyes készítményként osztályozandó.

40. cikk

Az Ügynökségnek tett bejelentésre vonatkozó kötelezettség

(1)   Bármely gyártó vagy importőr, vagy a gyártók vagy importőrök csoportja (a továbbiakban: a bejelentők), akik a 39. cikkben említett anyagot hoznak forgalomba, a következő információkat szolgáltatják az Ügynökségnek, hogy azok bekerüljenek a 42. cikkben említett jegyzékbe:

a)

az anyag vagy anyagok forgalomba hozataláért felelős bejelentő(k) megnevezése az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 1. szakaszában előírtak szerint;

b)

az anyag vagy anyagok azonosítása az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1–2.3.4. szakaszában előírtak szerint;

c)

az anyag vagy anyagok 13. cikk szerinti osztályozása;

d)

ha egy anyag néhány, de nem valamennyi veszélyességi osztályba vagy felosztásba van besorolva, annak az ismertetése, hogy ez az adatok hiányának, nem meggyőző adatoknak, vagy meggyőző, de az osztályozáshoz nem elegendő adatoknak tudható-e be;

e)

adott esetben egyedi koncentrációs határértékek vagy M-tényezők az e rendelet 10. cikke szerint, az 1907/2006/EK rendelet I. mellékletének 1., 2. és 3. szakaszának vonatkozó részét felhasználó indokolással együtt;

f)

az anyag(ok)ra vonatkozóan a 17. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott címkeelemek, az anyagra vonatkozóan a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott esetleges kiegészítő figyelmeztető mondatokkal együtt.

Az a)–f) pontban említett információkat nem kell bejelenteni, ha azokat az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció részeként már bejelentették az Ügynökségnek, vagy ha az Ügynökség attól a bejelentőtől már értesítést kapott.

A bejelentő ezeket az információkat az 1907/2006/EK rendelet 111. cikke alapján előírt formátumban nyújtja be.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt információkat az érintett bejelentő(k) aktualizálják és ezt bejelentik az Ügynökségnek, ha a 15. cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat alapján úgy döntöttek, hogy megváltoztatják az anyag osztályozását és címkézését.

(3)   A 2010. december 1-jén vagy azt követően forgalomba hozott anyagokról az (1) bekezdéssel összhangban a forgalomba hozatalt követő egy hónapon belül bejelentést kell tenni.

A 2010. december 1. előtt forgalomba hozott anyagok esetében azonban az (1) bekezdés szerinti bejelentéseket az említett dátum előtt is meg lehet tenni.

41. cikk

Egyeztetett besorolási tételek

Ha a 40. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentés következtében ugyanarra az anyagra több besorolási tétel vonatkozik a 42. cikkben említett jegyzékben, a bejelentőknek és a regisztrálóknak törekedniük kell arra, hogy megállapodjanak egy, a jegyzékbe felveendő egyeztetett besorolási tételben. A bejelentők erről tájékoztatják az Ügynökséget.

42. cikk

Az osztályozási és címkézési jegyzék

(1)   Az Ügynökség adatbázis formájában osztályozási és címkézési jegyzéket hoz létre és tart fenn.

A jegyzékben szerepelniük kell a 40. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett információknak, valamint az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció részeként benyújtott információknak.

A jegyzékben szereplő azon információk, amelyek megfelelnek az 1907/2006/EK rendelet 119. cikkének (1) bekezdésében említett információknak, nyilvánosan hozzáférhetők. Az Ügynökség betekintést biztosít azoknak a bejelentőknek és regisztrálóknak a jegyzéken szereplő egyes anyagról szóló további információkba, akik az anyagról az 1907/2006/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerint adatokat szolgáltattak. Az Ügynökség másoknak az említett rendelet 118. cikke alapján enged betekintést az ilyen információkba.

(2)   Az Ügynökség naprakésszé teszi a jegyzéket, ha a 40. cikk (2) bekezdése vagy a 41. cikk szerint naprakész információkat kap.

(3)   Az (1) bekezdésben említett információkon túl az Ügynökség adott esetben minden besorolási tételbe felveszi a következő információkat is:

a)

az adott besorolási tétel tekintetében létezik-e közösségi szintű harmonizált osztályozás és címkézés a VI. melléklet 3. részébe való felvétellel;

b)

az adott besorolási tétel esetében az 1907/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint egyazon anyag regisztrálói közötti közös besorolási tételről van-e szó;

c)

a 41. cikk szerinti két vagy több bejelentő által egyeztetett besorolási tételről van-e szó;

d)

az adott besorolási tétel eltér-e a jegyzékben szereplő, ugyanazon anyagra vonatkozó másik besorolási tételtől.

Az a) pontban említett információt frissíteni kell, ha a 37. cikk (5) bekezdése szerinti határozat születik.

VI. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS VÉGREHAJTÁS

43. cikk

Az illetékes hatóságok és végrehajtási hatóságok kijelölése, valamint a hatóságok közötti együttműködés

A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot vagy illetékes hatóságokat, amelyek a harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozó javaslatokért, valamint az ebben a rendeletben megállapított kötelezettségek végrehajtásáért felelősek.

Az illetékes hatóságok és a végrehajtásért felelős hatóságok együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik végrehajtása során, és e célból minden szükséges és hasznos támogatást megadnak a többi tagállam megfelelő hatóságainak.

44. cikk

Információs szolgálat

A tagállamok nemzeti információs szolgálatokat hoznak létre, azzal a céllal, hogy tanáccsal lássák el a gyártókat, importőröket, forgalmazókat, továbbfelhasználókat és minden más érdekelt felet az e rendelet szerinti felelősségükkel és kötelezettségeikkel kapcsolatban.

45. cikk

Az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos információk fogadásáért felelős szervek kijelölése

(1)   A tagállamok kijelölik a megelőzési és gyógyítási intézkedéseknek különösen az egészséget érintő vészhelyzetekre való reagálás kidolgozása szempontjából releváns, a keverékeket forgalomba hozó importőröktől és továbbfelhasználóktól beérkező információk fogadásáért felelős egy vagy több szervet. Az ilyen információk közé tartozik a forgalomba hozott és egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott keverékek kémiai összetétele, továbbá az olyan keverékek által tartalmazott anyagok kémiai azonosítója is, amelyek tekintetében az Ügynökség a 24. cikkel összhangban elfogadta az alternatív kémiai név használata iránti kérelmet.

(2)   A kijelölt szervek biztosítják a kapott információk titkosságának fenntartásához szükséges garanciákat. Az ilyen információt csak az alábbi esetekben lehet felhasználni:

a)

megelőzési és gyógyítási intézkedések kidolgozása során valamely egészségügyi igény kielégítése, különösen vészhelyzetben;

és

b)

egy tagállam kérelme esetén statisztikai elemzés vállalása annak meghatározására, hogy hol lehet szükség továbbfejlesztett kockázatkezelési intézkedésekre.

Az információk más célra nem használhatók fel.

(3)   A kijelölt szerveknek rendelkezniük kell a forgalomba hozatalért felelős importőröktől és továbbfelhasználóktól kért minden információval, hogy elvégezhessék a felelősségi körükbe tartozó feladatokat.

(4)   A Bizottság 2012. január 20-ig felülvizsgálatot végez annak felmérése céljából, hogy az (1) bekezdésben említett információk harmonizálhatók-e, és ezen belül létrehozható-e egy formanyomtatvány a kijelölt szervek számára az importőrök és továbbfelhasználók által történő információbenyújtás céljára. E felülvizsgálat alapján, valamint a megfelelő érintett szervekkel, így például a Toxikológiai Központok és Klinikai Toxikológusok Európai Társulásával (EAPCCT) való konzultációt követően a Bizottság rendeletet fogadhat el e rendeletnek egy melléklettel való kiegészítése céljából.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

46. cikk

Végrehajtás és jelentéstétel

(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést – ideértve egy hatósági ellenőrzési rendszer fenntartását – megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az anyagok és keverékek csak abban az esetben kerüljenek forgalomba, ha e rendelet szerint osztályozták, címkézték, bejelentették és csomagolták őket.

(2)   A tagállamok minden ötödik évben július elsejéig jelentést nyújtanak be az Ügynökségnek a hatósági ellenőrzések eredményeiről és más meghozott végrehajtási intézkedésekről. Az első jelentést 2012. január 20-ig kell benyújtani. Az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja az említett jelentéseket, amely ezeket figyelembe veszi az 1907/2006/EK rendelet 117. cikke szerinti jelentésében.

(3)   Az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett fórum vállalja az 1907/2006/EK rendelet 77. cikkének (4) bekezdése a)–g) pontjaiban meghatározott feladatokat e rendelet végrehajtásával kapcsolatban.

47. cikk

A rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciók

A tagállamok bevezetik az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghozzák az e rendelet alkalmazása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2010. június 10-ig értesítik a Bizottságot a szankciókra vonatkozó rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról.

VII. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Reklám

(1)   Veszélyesként besorolt anyagot a vonatkozó veszélyességi osztályok vagy veszélyességi kategóriák megemlítésével lehet reklámozni.

(2)   A veszélyesként besorolt vagy a 25. cikk (6) bekezdésében szabályozott olyan keverékekre vonatkozó reklámnak, amelyek esetében lehetséges, hogy a lakossági fogyasztó szerződést kössön a keverék megvásárlására anélkül, hogy előzőleg a címkét megtekinthette volna, fel kell hívnia a figyelmet a veszélynek arra a típusára vagy típusaira, amelyek a címkén is szerepelnek.

Az első albekezdés nem érinti a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (28).

49. cikk

Az információk megőrzésének kötelezettsége és információkérések

(1)   A szállító köteles összeállítani és az anyag vagy keverék e szállító általi utolsó szállítása után legalább tíz évig elérhetővé tenni az összes, e szállító által az e rendelet szerinti osztályozáshoz és címkézéshez felhasznált információt.

A szállító ezeket az információkat az 1907/2006/EK rendelet 36. cikkében előírt információkkal együtt megőrzi.

(2)   Amennyiben a szállító beszünteti tevékenységét, vagy azt részben vagy egészében harmadik fél részére adja át, az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek a szállító helyett a szállító vállalkozásának felszámolásáért felelős felet, vagy az érintett anyag vagy keverék piaci értékesítésének felelősségét vállaló felet terhelik.

(3)   A szállító székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága, végrehajtásért felelős hatóságai vagy az Ügynökség felszólíthatják a szállítót, hogy nyújtsa be részükre az (1) bekezdés első albekezdésében említett információkat.

Ha azonban az ilyen információ az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció vagy e rendelet 40. cikke szerinti bejelentés részeként az Ügynökség rendelkezésére áll, az Ügynökség ezt az információt használja, a hatóság pedig az Ügynökséghez fordul.

50. cikk

Az Ügynökség feladatai

(1)   Az Ügynökség feladata, hogy azokban a vegyi anyagokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak, és amelyeket e rendelet rendelkezései szerint elé terjesztenek, a lehető legjobb tudományos és műszaki tanáccsal lássa el a tagállamokat és a Közösség intézményeit.

(2)   Az Ügynökség titkársága:

a)

szükség esetén technikai és tudományos iránymutatásokat és eszközöket nyújt az iparág számára az e rendelet által megállapított kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozóan;

b)

technikai és tudományos iránymutatást ad az illetékes hatóságok részére e rendelet alkalmazására vonatkozóan, és támogatást nyújt a tagállamok által a 44. cikk alapján létrehozott információs szolgálatok részére.

51. cikk

A szabad mozgásról szóló záradék

A tagállamok az anyagok és keverékek e rendelet értelmében vett osztályozásával, címkézésével vagy csomagolásával kapcsolatos okokból nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az e rendeletnek, illetve adott esetben az e rendelet végrehajtása során elfogadott közösségi jogi aktusoknak megfelelő anyagok vagy keverékek forgalomba hozatalát.

52. cikk

Védzáradék

(1)   Ha egy tagállam megalapozottan feltételezi, hogy egy anyag vagy keverék – bár e rendelet előírásainak megfelel – az osztályozásból, címkézésből vagy csomagolásból eredő okokból komoly veszélyt jelent az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, akkor a tagállam megfelelő átmeneti intézkedéseket hozhat. A tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot, és döntését megindokolja.

(2)   A Bizottság a tagállamtól származó információ kézhezvételétől számított 60 napon belül az 54. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően engedélyezi az átmeneti intézkedést a határozatban rögzített időszakra, vagy kötelezi a tagállamot az átmeneti intézkedés visszavonására.

(3)   A (2) bekezdésben említett, a valamely anyag osztályozásához vagy címkézéséhez kapcsolódó ideiglenes intézkedés engedélyezése esetében az érintett tagállam illetékes hatósága – a bizottsági határozat időpontjától számított három hónapon belül és a 37. cikkben ismertetett eljárásnak megfelelően – javaslatot nyújt be az Ügynökséghez a harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozóan.

53. cikk

A műszaki és tudományos fejlődéssel kapcsolatos kiigazítások

(1)   A Bizottság a műszaki és tudományos haladásnak megfelelően kiigazíthatja a 6. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (3) bekezdését, a 12. és 14. cikket, a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontját, a 23., valamint a 25–29. cikket, a 35. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdését, valamint az I–VII. mellékletet, beleértve a GHS továbbfejlesztésének megfelelő figyelembevételét, különös tekintettel a hasonló keverékekre vonatkozó információk felhasználásával kapcsolatos ENSZ-módosításokra, valamint számításba véve a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében adódó fejleményeket és a baleseti adatbázisokból származó adatokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja az 54. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárást.

(2)   A tagállamok és a Bizottság a kapcsolódó ENSZ-fórumokon betöltött szerepüknek megfelelő módon előmozdítják az anyagok perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagként való osztályozására és címkézésére vonatkozó kritériumoknak az ENSZ szintjén történő harmonizálását.

54. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkére is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdése és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkére is figyelemmel.

(4)   Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdése, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkére is figyelemmel.

55. cikk

A 67/548/EGK irányelv módosításai

A 67/548/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

2.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha egy adott anyag harmonizált osztályozását és címkézését tartalmazó besorolási tétel szerepel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) VI. mellékletének 3. részében, akkor az anyag osztályozása e tétel szerint történik, és az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az e besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriákra.

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni;

3.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg az anyagot az adott besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriák tekintetében fel nem veszik a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részébe, vagy amíg listába vételének mellőzéséről döntést nem hoznak az 1272/2008/EK rendelet 37. cikkében szabályozott eljárással összhangban.”;

4.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az adatok felkutatásának kötelezettsége

Azon anyagok gyártói, forgalmazói és importőrei, amelyek szerepelnek az EINECS-ben, de amelyek tekintetében a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része nem tartalmaz besorolási tételt, felkutatják az ilyen anyagok tulajdonságaival kapcsolatos lényeges és hozzáférhető adatokat. Ezen információk alapján kell a veszélyes anyagokat csomagolniuk és ideiglenes címkével ellátniuk, ezen irányelv 22–25. cikkében megállapított szabályokkal és ezen irányelv a VI. mellékletében szereplő kritériumokkal összhangban.”;

5.

A 22. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

6.

A 23. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az a) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép;

b)

a c) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép;

c)

a d) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép;

d)

az e) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép;

e)

az f) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép.

7.

A 24. cikk (4) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

8.

A 28. cikket el kell hagyni.

9.

A 31. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

10.

A következő cikk kerül beillesztésre a 32. cikk után:

„32a. cikk

Az anyagok címkézésére és csomagolására vonatkozó átmeneti rendelkezés

2010. december 1-jétől a 22–25. cikk nem alkalmazandó az anyagokra.”

11.

Az I. mellékletet el kell hagyni.

56. cikk

Az 1999/45/EK irányelv módosításai

Az 1999/45/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésében, a „67/548/EGK irányelv I. melléklete” szövegrészt az alábbi szövegrész váltja fel: „az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) VI. mellékletének 3. része.

2.

A „67/548/EGK irányelv I. melléklete” szövegrészt a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész váltja fel a következő helyeken:

a)

a 3. cikk (3) bekezdésében;

b)

a 10. cikk (2) bekezdésének 2.3.1., 2.3.2. és 2.3.3. pontjában, valamint 2.4. pontjának első francia bekezdésében;

c)

a II. melléklet a) és b) pontjában és a Bevezetés utolsó bekezdésében;

d)

a II. melléklet A. részének

1.1.1. a) és b) pontjában,

1.2. a) és b) pontjában,

2.1.1. a) és b) pontjában,

2.2. a) és b) pontjában,

2.3. a) és b) pontjában,

3.1.1. a) és b) pontjában,

3.3. a) és b) pontjában,

3.4. a) és b) pontjában,

4.1.1. a) és b) pontjában,

4.2.1. a) és b) pontjában,

5.1.1. a) és b) pontjában,

5.2.1. a) és b) pontjában,

5.3.1. a) és b) pontjában,

5.4.1. a) és b) pontjában,

6.1. a) és b) pontjában,

6.2. a) és b) pontjában,

7.1. a) és b) pontjában,

7.2. a) és b) pontjában,

8.1. a) és b) pontjában,

8.2. a) és b) pontjában,

9.1. a) és b) pontjában,

9.2. a) és b) pontjában,

9.3. a) és b) pontjában,

9.4. a) és b) pontjában;

e)

a II. melléklet B. részének bevezető bekezdésében;

f)

a III. melléklet Bevezetésének a) és b) pontjában;

g)

a III. melléklet A. része a) szakaszának (Vízi környezet):

1.1. a) és b) pontjában,

2.1. a) és b) pontjában,

3.1. a) és b) pontjában,

4.1. a) és b) pontjában,

5.1. a) és b) pontjában,

6.1. a) és b) pontjában;

h)

III. melléklet A. része b) szakaszának (Nem vízi környezet) 1.1. a) és b) pontjában;

i)

az V. melléklet A. szakaszának 3. és 4. pontjában;

j)

az V. melléklet B. szakaszának 9. pontjában;

k)

a VI. melléklet A. részében a 2. pont alatti táblázat harmadik oszlopában;

l)

a VI. melléklet B. részének 1. pontja első bekezdésében és a 3. pont alatti táblázat első oszlopában;

m)

a VIII. melléklet 1. függelékében a táblázat második oszlopában;

n)

a VIII. melléklet 2. függelékében a táblázat második oszlopában.

3.

A VI. melléklet B. része 1. pont, harmadik bekezdésének első francia bekezdésében és ötödik bekezdésében az „I. melléklet” szövegrészt a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész váltja fel.

4.

A VI. melléklet B. része 4.2. pontjának utolsó bekezdésében a „67/548/EGK irányelv (19. hozzáigazítás) I. melléklete” szövegrészt a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész váltja fel.

57. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet ezen rendelet hatálybalépésétől hatályos módosításai

E rendelet hatálybalépésétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 14. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) VI. mellékletének 3. részében megállapított egyedi koncentrációs határértékek;

ba)

a vízi környezetre nézve veszélyesként osztályozott anyagok tekintetében, amennyiben szorzótényezőt (a továbbiakban: M-tényező) állapítottak meg a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő küszöbértéket a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával ki kell igazítani;

b)

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a(z) 1272/2008/EK rendelet 42. cikkében hivatkozott osztályozási és címkézési jegyzék egyeztetett besorolási tételében megadott egyedi koncentrációs határértékek;

ea)

a vízi környezetre nézve veszélyesként osztályozott anyagok tekintetében, amennyiben M-tényezőt állapítottak meg a 1272/2008/EK rendelet 42. cikkében említett osztályozási és címkézési jegyzék egy jóváhagyott tételében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő küszöbértéket a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával ki kell igazítani;”.

2.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (8) bekezdést a következő szöveg váltja fel:

„(8)   A biztonsági adatlapot díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában kell átadni, legkésőbb abban az időpontban, amikor az anyagot vagy keveréket először szállítják.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(10)   Ha az anyagokat az 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozzák annak hatálybelépésétől 2010. december 1-jéig, ezt az osztályozást a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozással együtt fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon.

2010. december 1-jétől2015. június 1-jéig az anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapok tartalmazzák mind a 67/548/EGK, mind a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályba sorolást.

Ha a keverékeket az 1272/2008/EK rendelet szerint sorolják osztályba annak hatálybelépésétől 2015. június 1-jéig, ezt az osztályozást az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon. Ugyanakkor 2015. június 1-jéig abban az esetben, ha az anyagokat és keverékeket a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozzák és címkézik, ezt az osztályozást a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon az anyagra, a keverékre és a keverék összetevőire vonatkozóan.”

3.

Az 56. cikk (6) bekezdésének b) pontját a következő szöveg váltja fel:

„b)

valamennyi egyéb anyagra, amelynek koncentrációja kisebb, mint az 1999/45/EK irányelvben vagy a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében meghatározott legkisebb koncentrációs határértékek, amelyek alapján a keveréket veszélyes keverékként sorolják be.”

4.

Az 59. cikk (2) és (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A dokumentációt adott esetben lehet a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni.”;

b)

a (3) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A dokumentációt adott esetben lehet a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni.”.

5.

A 76. cikk (1) bekezdése c) pontjának első bekezdésében a „XI. cím” szövegrész helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet V. címe” szöveg lép.

6.

A 77. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés e) pontjának első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„e)

olyan adatbázis(oka)t hoz létre és tart fenn, amelyek tartalmazzák a valamennyi regisztrált anyagra vonatkozó információkat, az osztályozási és címkézési jegyzéket, valamint a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint létrehozott harmonizált osztályozási és címkézési jegyzéket,”;

b)

a (3) bekezdés a) pontjában a „VI–XI. cím” szöveg helyébe a „VI–X. cím” szöveg lép.

7.

A XI. címet el kell hagyni.

8.

A XV. melléklet I. és II. szakasza a következőképpen módosul:

a)

az I. szakasz a következőképpen módosul:

i.

az első francia bekezdést el kell hagyni;

ii.

a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

a CMR, PBT, valamint a vPvB vagy ezekkel azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagok azonosítása az 59. cikk szerint,”;

b)

a II. szakaszból az 1. pontot el kell hagyni.

9.

A XVII. melléklet táblázata a következőképpen módosul:

a)

Az „Anyagok, anyagok csoportjainak vagy készítmények megnevezése” oszlop megnevezése a következőképpen módosul:

i.

a 28., 29. és a 30. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„28.

A(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében a rákkeltő anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába tartozó és az alábbi felsorolásban szereplő anyagok:

rákkeltő anyagok 1A. kategória (3.1. táblázat), rákkeltő anyagok 1. kategória (3.2. táblázat), az 1. függelék felsorolása szerint,

rákkeltő anyagok 1B. kategória (3.1. táblázat), rákkeltő anyagok 2. kategória (3.2. táblázat), az 2. függelék felsorolása szerint,

29.

A(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében csírasejt-mutagén anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába tartozó és az alábbi felsorolásban szereplő anyagok:

mutagén anyagok 1A. kategória (3.1. táblázat)/mutagén anyagok 1. kategória (3.2. táblázat), a 3. függelék felsorolása szerint,

mutagén anyagok 1B. kategória (3.1. táblázat)/mutagén anyagok 2. kategória (3.2. táblázat), a 4. függelék felsorolása szerint,

30.

A(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében a reprodukciót kárósító anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába tartozó és az alábbi felsorolásban szereplő anyagok:

reprodukciós toxicitás 1A. kategória (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások, 3.1. táblázat), vagy reprodukciós toxicitás 1. kategória az 5. függelék felsorolása szerint,

reprodukciós toxicitás 1B. kategória (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 6. függelék felsorolása szerint,”;

b)

a 28. tétel „A korlátozás feltételei” oszlopában az 1. pont első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt releváns általános koncentrációs határérték, vagy”;

10.

A XVII. melléklet 1–6. függeléke a következőképpen módosul:

a)

az Előszó a következőképpen módosul:

i.

az „Anyagok” című szakaszban a „67/548/EGK irányelv I. melléklete” szövegrész helyébe a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szöveg lép;

ii.

az „Indexszám” című szakaszban a „67/548/EGK irányelv I. mellékletében” szövegrész helyébe a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében” szöveg lép;

iii.

a „Megjegyzések” című szakaszban a „67/548/EGK irányelv I. mellékletének előszavában” szövegrész helyébe a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 1. része” szöveg lép;

iv.

az A. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„A. megjegyzés:

Az 1272/2008/EK rendelet 17 cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az anyag nevének az említett rendelet VI. mellékletének 3. részében megadott valamelyik megnevezés formájában kell szerepelnie a címkén.

Az említett részben előfordulnak általános megnevezések, mint például »… vegyületek« vagy »… sók«. Ilyen esetben az anyagot forgalomba hozó szállító köteles megadni a címkén a pontos nevet, kellően figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 1. részének 1.1.1.4. szakaszát.

A(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban, amennyiben egy anyag szerepel az említett rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az adott részben szereplő besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt.

Azon anyagok esetében, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő egy bizonyos anyagcsoporthoz tartoznak, az adott részben szereplő besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt.

Azon anyagok esetében, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő több anyagcsoporthoz is tartoznak, az adott részben szereplő mindkét besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt. Azokban az esetekben, ahol ugyanazon veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében a két tételben két különböző besorolás van megadva, a szigorúbb veszélybesorolást tükröző besorolást kell az anyaghoz rendelni.”;

v.

a D. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„D. megjegyzés:

Bizonyos anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizációra vagy bomlásra, gyakran stabilizált alakban hoznak forgalomba. Ezeket az anyagokat a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része ezen alakjukban sorolja fel.

Néha azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált alakban hozzák forgalomba. Ebben az esetben az ilyen anyagot forgalomba hozó szállítónak ezt az anyag nevét követően a »nem stabilizált« szavakkal a címkén közölni kell.”;

vi.

az E. megjegyzést el kell hagyni;

vii.

a H. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„H. megjegyzés:

Az erre az anyagra feltüntetett osztályozás és címke a figyelmeztető mondatban vagy mondatokban jelzett veszélyre vagy veszélyekre vonatkozik, a feltüntetett veszélyességi osztályozással együtt kombinálva. A(z) 1272/2008/EK rendelet 4. cikkében előírt, az ilyen anyag szállítóival szembeni követelmények minden más veszélyességi osztályra, veszélyességi osztályon belüli felosztásra és veszélyességi kategóriára vonatkoznak.

A végleges címkének meg kell felelnie a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.2. pontjában foglalt követelményeknek.”;

viii.

a K. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„K. megjegyzés:

Azokat az anyagokat, amelyek bizonyíthatóan 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203-450-8) tartalmaznak, nem kell rákkeltő vagy mutagén anyagként besorolni. Ha az anyag nincs rákkeltőként vagy mutagénként besorolva, akkor legalább a (P102-)P210-P403 óvintézkedésre vonatkozó mondatokat szerepeltetni kell. Ez a megjegyzés csak a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében feltüntetett bizonyos összetett olajszármazékokra vonatkozik.”;

ix.

az S. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„S. megjegyzés:

Lehetséges, hogy ezt az anyagot nem szükséges a(z) 1272/2008/EK rendelet 17. cikke szerinti címkével ellátni (lásd az említett rendelet I. mellékletének 1.3. pontját).”;

b)

az 1. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„28. pont – Rákkeltő anyagok: 1A. kategória (3.1 táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)”;

c)

a 2. függelék a következőképpen módosul:

i.

a cím helyébe a következő szöveg lép: „28. pont – Rákkeltő anyagok: 1B. kategória” (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat);

ii.

a 024-017-00-8, 611-024-001, 611-029-00-9, 611-030-00-4 és 650-017-00-8 indexszámú besorolási tételekben a „67/548/EGK irányelv I. melléklete” szöveg helyébe „a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete” szövegrész lép;

d)

a 3. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„29. pont – Mutagén anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)”;

e)

a 4. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„29. pont – Mutagén anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat)”;

f)

az 5. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„30. pont – Reprodukciós toxicitású anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)”;

g)

a 6. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„30. pont – Reprodukciós toxicitású anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat)”.

11.

Az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „készítmény” vagy „készítmények” szavak helyébe a „keverék”, illetve „keverékek” szavak lépnek az egész szövegben.

58. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 2010. december 1-jétől hatályos módosításai

2010. december 1-jétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 14. cikk (4) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben – a (3) bekezdés a)–d) lépéseinek a végrehajtása eredményeként – a regisztráló megállapítja, hogy az anyag megfelel a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

a)

a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;

b)

a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c)

a 4.1. veszélyességi osztály;

d)

az 5.1. veszélyességi osztály;

vagy PBT vagy vPvB tulajdonságokkal rendelkező anyagként értékelhető, a kémiai biztonsági értékelés a következő kiegészítő lépéseket is tartalmazza:”.

2.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

egy anyag megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban veszélyes anyagként sorolandó be, vagy egy keverék megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján az 1999/45/EK irányelvvel összhangban veszélyes keverékként sorolandó be; vagy”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Nem kell összeállítani a biztonsági adatlapot, amennyiben a lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba kerülő, a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint veszélyes anyagokhoz vagy az 1999/45/EK irányelv szerint veszélyes keverékekhez elegendő információt biztosítanak ahhoz, hogy a felhasználók megtegyék a szükséges intézkedéseket az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében, kivéve, ha a továbbfelhasználó vagy a forgalmazó azt kéri.”.

3.

A 40. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az Ügynökség ellenőriz a regisztrációban vagy a továbbfelhasználó jelentésében szereplő bármely olyan vizsgálati javaslatot, amely valamely anyaggal kapcsolatban a IX. és X. mellékletben meghatározott információk biztosítására vonatkozik. Elsőbbséget kell biztosítani azon anyagok regisztrálásának, amelyek a PBT, vPvB, túlérzékenységet kiváltó és/vagy rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR) tulajdonságokkal rendelkeznek vagy rendelkezhetnek, vagy olyan anyagok évi 100 tonnát meghaladó mennyiségben, amelyek felhasználásai kiterjedt és diffúz expozíciót eredményeznek, feltéve, hogy megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

a)

a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;

b)

a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c)

a 4.1. veszélyességi osztály;

d)

az 5.1. veszélyességi osztály.”.

4.

Az 57. cikk a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.6. szakaszával összhangban a »rákkeltő« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába sorolják be;

b)

olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.5. szakaszával összhangban a »csírasejt-mutagenitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába sorolják be;

c)

olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.7. szakaszával összhangban a »reprodukciós toxicitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások) sorolják be;”.

5.

A 65. cikkben a „67/548/EGK irányelv” szövegrész helyébe a „67/548/EGK irányelv és a(z) 1272/2008/EK rendelet” szöveg lép.

6.

A 68. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az olyan, önmagában, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagok esetében, amelyek megfelelnek az 1A. vagy 1B. kategóriájú »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitású« veszélyességi osztályokba történő besoroláshoz szükséges kritériumoknak, és amelyeket a fogyasztók használhatnak, továbbá amelyekkel kapcsolatban a Bizottság javasolta a fogyasztói felhasználás korlátozását, a XVII. melléklet a 133. cikk (4) bekezdésében ismertetett eljárással összhangban módosul. A 69–73. cikket nem kell alkalmazni.”.

7.

A 119. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

e cikk (2) bekezdése f) és g) pontjának sérelme nélkül azon anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése, amelyek megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;

a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

a 4.1. veszélyességi osztály;

az 5.1. veszélyességi osztály.”;

b)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkére is figyelemmel, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nem bevezetett anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése hat évig;”

ii.

a g) pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„g)

a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkére is figyelemmel az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése, amelyeket kizárólag az alábbiak közül egy vagy több módon használnak:”.

8.

A 138. cikk (1) bekezdésében a bevezetés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Azokkal az anyagokkal kapcsolatban azonban, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban megfelelnek a »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitású« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába való besorolás kritériumainak, a felülvizsgálatot 2014. június 1-jéig végzik el.”.

9.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

azon anyagok, amelyekkel kapcsolatban előrelátható (pl. (Q)SAR vagy egyéb vizsgálat alkalmazásával), hogy valószínűleg megfelelnek a »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriába való besorolás kritériumainak vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumoknak;”;

b)

a b) pont ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

amelyekkel kapcsolatban előrelátható (pl. (Q)SAR vagy egyéb vizsgálat alkalmazásával), hogy valószínűleg megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti, az egészséggel vagy környezettel kapcsolatos veszélyességi osztályokba vagy felosztásokba való besorolás kritériumainak,”.

10.

Az V. melléklet 8. pontjában a „67/548/EGK irányelv” szövegrész helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet” szöveg lép.

11.

A VI. mellékletben a 4.1., 4.2. és 4.3. szakaszt a következő szöveg váltja fel:

„4.1.

Az anyag(ok) veszélyességi osztályozása a(z) 1272/2008/EK rendelet I. és II. címének alkalmazása eredményeképpen, a rendeletben szereplő valamennyi veszélyességi osztály és kategória vonatkozásában.

Továbbá minden tételnél meg kell adni az arra vonatkozó indokokat, hogy egy adott veszélyességi osztály vagy egy adott veszélyességi osztályon belüli felosztás tekintetében miért nincs megadva osztályba sorolás (azaz ha az adatok hiányoznak, nem meggyőzőek, vagy meggyőzőek, de nem elegendőek az osztályba soroláshoz).

4.2.

A(z) 1272/2008/EK rendelet III. címének alkalmazása eredményeképpen az anyag(ok)ra az osztályozásnak megfelelően vonatkozó, veszélyt jelző címke.

4.3

Adott esetben a(z) 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének és az 1999/45/EK irányelv 4–7. cikkének alkalmazása eredményeképpen meghatározott egyedi koncentrációs határértékek.”.

12.

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a 2. oszlopban a 8.4.2. pont második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

az anyag rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória) vagy csírasejt-mutagénként (1A., 1B. vagy 2. kategória) ismert.”

b)

a 2. oszlopban a 8.7.1. pont második és harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.”.

13.

A IX. melléklet 2. oszlopa 8.7. pontjának második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumnak, amely alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolható: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.”.

14.

A X. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a 2. oszlopban a 8.7. pontban a második és harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.”;

b)

a 2. oszlop 8.9.1. pontjában az első bekezdés második francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„—

az anyag a csírasejt-mutagén 2. kategóriába sorolt, vagy az ismételt adagolású vizsgálat(ok) azt bizonyítják, hogy az anyag hiperpláziát és/vagy rákmegelőző állapotot jelentő károsodásokat hozhat létre.”;

c)

a 2. oszlop 8.9.1. pontjának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az anyag a csírasejt-mutagén 1A. vagy 1B. kategóriába sorolt, az alapfeltételezés az, hogy a genotoxikus rákkeltő mechanizmus jelenléte valószínűsíthető. Ezekben az esetekben rákkeltőhatás-vizsgálat végzése általában nem követelmény.”.

15.

A XIII. melléklet 1.3. pontjának második és harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

az anyagot rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória), csírasejt-mutagénként (1A. vagy 1B. kategória) vagy reprodukciót károsító hatásúként (1A., 1B. vagy 2. kategória) sorolják be, vagy

a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti célszervi toxicitás (STOT) (ismétlődő expozíció) 1. kategóriájába (szájon át, bőrön át, gáz/gőz belélegzése, por/köd/füst belélegzése) vagy 2. kategóriájába (szájon át, bőrön át, gáz/gőz belélegzése, por/köd/füst belélegzése) sorolható krónikus toxicitás egyéb bizonyítéka áll rendelkezésre,”.

16.

A XVII. melléklet táblázatában az „Anyagok, anyagok csoportjainak vagy keverékek megnevezése” oszlop a következőképpen módosul:

a)

a 3. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az 1999/45/EK irányelv szerint veszélyesnek minősülő, vagy a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak megfelelő folyékony anyagok vagy keverékek:

a)

a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;

b)

a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c)

a 4.1. veszélyességi osztály;

d)

az 5.1. veszélyességi osztály.”

b)

a 40. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„40.

1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes gázként, 1., 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes folyadékként, 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes szilárd anyagként besorolt anyagok, 1., 2. vagy 3. kategóriájú, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 1. kategóriájú piroforos folyadékok vagy 1. kategóriájú piroforos szilárd anyagok, függetlenül attól, hogy a rendelet VI. mellékletének 3. részében szerepelnek-e.”

59. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 2015. június 1-jétől hatályos módosításai

2015. június 1-jétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 14. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés szerinti kémiai biztonsági értékelést nem szükséges elvégezni a készítményben előforduló olyan anyag tekintetében, amelynek koncentrációja a készítményben kisebb, mint a következők közül a legalacsonyabb:

a)

a(z) 1272/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében említett küszöbérték;

f)

0,1 tömegszázalék (w/w), ha az anyag megfelel az e rendelet XIII. mellékletében szereplő kritériumoknak.”

2.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

egy anyag vagy keverék megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban veszélyes anyagként sorolandó be, vagy”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A szállító az átvevő felet – annak kérésére – a II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal látja el, amennyiben valamely keverék nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelet I. és II. címével összhangban veszélyes keverékként sorolandó be, de:

a)

nem gáznemű keverékek esetében ≥ 1 tömegszázalék, gáznemű keverékek esetében pedig ≥ 0,2 térfogatszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyt jelent; vagy

b)

nem gáznemű keverékek esetében ≥ 0,1 tömegszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely 2. kategóriába tartozó rákkeltő vagy az 1A., 1B. és 2. kategóriába tartozó, reprodukcióra toxikus hatású, az 1. kategóriába tartozó bőrszenzibilizáló, az 1. kategóriába tartozó légzőszervi szenzibilizáló, vagy a laktációra gyakorolt vagy laktáció révén kialakuló hatású, vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyag, vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyag, vagy amelyet az a) pontban említettektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe; vagy

c)

olyan anyagot tartalmaz, amelynek tekintetében közösségi munkahelyi expozíciós határértékeket állapítottak meg.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Nem kell összeállítani a biztonsági adatlapot, amennyiben a lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba kerülő veszélyes anyagokhoz vagy keverékekhez elegendő információt biztosítanak ahhoz, hogy a felhasználók megtegyék a szükséges intézkedéseket az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében, kivéve, ha a továbbfelhasználó vagy a forgalmazó azt kéri.”.

3.

Az 56. cikk (6) bekezdésében a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

valamennyi egyéb anyagra, amely nem éri el a(z) 1272/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értéket, amelynek alapján a keveréket veszélyes keverékként sorolják be.”.

4.

A 65. cikkben az „és az 1999/45/EK irányelv” szövegrészt el kell hagyni.

5.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az 1.1. pont helyébe a következő pont lép:

„1.1.

Az anyag vagy keverék azonosítása

Az anyag azonosítására használt kifejezésnek meg kell egyeznie a címkén a(z) 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározottak szerint megadott kifejezéssel.

A keverék azonosítására használt kifejezésnek meg kell egyeznie a címkén a(z) 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározottak szerint megadott kifejezéssel.”;

b)

a 3.3. pont a) alpontjához tartozó lábjegyzetet el kell hagyni;

c)

az 3.6. pont helyébe a következő pont lép:

„3.6.

Amennyiben a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban az Ügynökség beleegyezett, hogy egy anyag kémiai azonosítóját a címkén és a biztonsági adatlapon bizalmasan lehet kezelni, a biztonságos kezelés érdekében kémiai jellemzőiket a 3. pontban le kell írni.

A biztonsági adatlapon (beleértve a fenti 1.1., 3.2., 3.3. és 3.5. pont alkalmazásában) használt megnevezésnek meg kell egyeznie a címkén használt, a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadott megnevezéssel.”.

6.

A VI. melléklet 4.3. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„4.3.

Adott esetben a(z) 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének alkalmazása eredményeképpen meghatározott egyedi koncentrációs határértékek.”.

7.

A XVII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a táblázat „Anyagok, anyagok csoportjainak vagy keverékek megnevezése” oszlopában a 3. tételből a „valamint az 1999/45/EK irányelv meghatározásai szerint veszélyesnek minősülő” szövegrészt el kell hagyni;

b)

a táblázatnak „A korlátozás feltételei” oszlopában a 28. tétel a következőképpen módosul:

i.

az 1. pont második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3. részében előírt releváns általános koncentrációs határérték, vagy”;

ii.

a 2. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a(z) 1272/2008/EK rendeletben foglalt művészfestékek”.

60. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv 2015. június 1-jével hatályát veszti.

61. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   2010. december 1-jéig az anyagok osztályozása, címkézése és csomagolása a 67/548/EGK irányelv szerint történik.

2015. június 1-jéig a keverékek osztályozása, címkézése és csomagolása az 1999/45/EK irányelv szerint történik.

(2)   E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve és az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően az anyagok és keverékek 2010. december 1. és 2015. június 1. előtt e rendelet szerint osztályozhatók, címkézhetők és csomagolhatók. Ez esetben a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvben foglalt, címkézésre és csomagolásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.

(3)   2010. december 1-jétől2015. június 1-jéig az anyagok osztályozása a 67/548/EGK irányelv és e rendelet szerint történik. Az anyagok címkézése és csomagolása e rendelet szerint történik.

(4)   E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve, azon anyagokat, amelyeket a 67/548/EGK irányelv szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak, és 2010. december 1. előtt már forgalomba hoztak, 2012. december 1-jéig nem szükséges e rendelet szerint újracímkézni és újracsomagolni.

E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve, azon keverékeket, amelyeket az 1999/45/EK irányelv szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak, és 2015. június 1. előtt már forgalomba hoztak, 2017. június 1-jéig nem szükséges e rendelet szerint újracímkézni és újracsomagolni.

(5)   Ha egy anyagot vagy keveréket 2010. december 1., illetve 2015. június 1. előtt a 67/548/EGK vagy az 1999/45/EK irányelv szerint osztályoztak, a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók az e rendelet VII. mellékletében szereplő megfelelési táblázat alkalmazásával módosíthatják az anyag vagy keverék osztályozását.

(6)   A tagállamok 2011. december 1-jéig fenntarthatják az e rendelet VI. mellékletének 3. részében felsorolt anyagok meglévő szigorúbb osztályozását és címkézését, feltéve, hogy az osztályozás és címkézés elemeiről 2009. január 20-ig a 67/548/EGK irányelvben szereplő védzáradéknak megfelelően értesítették a Bizottságot, és a tagállam e rendelet 37. cikke (1) bekezdésének megfelelően 2009. június 1-ig javaslatot nyújt be az Ügynökségnek az ezen osztályozásokat és címkeelemeket tartalmazó, harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozóan.

Előfeltétel, hogy a Bizottság 2009. január 20-ig még nem hozott a javasolt osztályozásra és címkézésre vonatkozóan a 67/548/EGK irányelv védzáradéka szerinti határozatot.

Ha az első albekezdés szerint benyújtott javasolt harmonizált osztályozás és címkézés nem szerepel a 37. cikk (5) bekezdésének megfelelően a VI. melléklet 3. részében, vagy módosított formában szerepel, akkor nem érvényes az e bekezdés első albekezdésében szereplő kivétel.

62. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A II., III. és IV. cím az anyagok tekintetében 2010. december 1-jétől, a keverékek tekintetében 2015. június 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgbar, 2008. december 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE


(1)  HL C 204., 2008.8.9., 47. o.

(2)  Az Európai Parlament 2008. szeptember 3-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 262., 1976.9.27., 169. o.

(4)  HL L 213., 1982.7.21., 8. o.

(5)  HL L 184., 1988.7.15., 61. o.

(6)  HL L 40., 1989.2.11., 27. o.

(7)  HL L 189., 1990.7.20., 17. o.

(8)  HL L 169., 1993.7.12., 1. o.

(9)  HL L 331., 1998.12.7., 1. o.

(10)  HL L 84., 1999.3.27., 1. o.

(11)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o.

(12)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(13)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(14)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(15)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o. Helyesbítve: HL L 136., 2007.5.29., 3. o.

(16)  HL  196., 1967.8.16., 1. o.

(17)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(18)  HL L 358., 1986.12.18., 1. o.

(19)  HL L 142., 2008.5.31., 1. o.

(20)  HL L 50., 2004.2.20., 44. o.

(21)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(22)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(23)  HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

(24)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(25)  HL L 159., 1996.6.29., 1. o.

(26)  HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

(27)  HL L 147., 1975.6.9., 40. o.

(28)  HL L 144., 1997.6.4., 19. o.

(29)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”;

(30)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”;

(31)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.”;


I. MELLÉKLET

BESOROLÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSOK VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS KEVERÉKEKRE

Ez a melléklet kritériumokat határoz meg a veszélyességi osztályokba és azok felosztásaiba való besoroláshoz és rendelkezik e kritériumok alkalmazásának lehetséges módjairól.

1.   1. RÉSZ: A BESOROLÁS ÉS CÍMKÉZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

1.0.   Fogalommeghatározások

„gáz”: olyan anyag, amely:

i.

50 oC-os hőmérsékleten 300 kPa-nál nagyobb (abszolút) gőznyomással rendelkezik; vagy

ii.

20 oC-os hőmérsékleten 101,3 kPa normál nyomás mellett teljesen gáz halmazállapotú;

„folyadék”: olyan anyag vagy keverék, amely:

i.

50 oC-os hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) gőznyomással rendelkezik;

ii.

20 oC-os hőmérsékleten 101,3 kPa normál nyomás mellett nem teljesen gáz halmazállapotú; és

iii.

olvadáspontja vagy kezdeti olvadáspontja 101,3 kPa normál nyomás mellett legfeljebb 20 oC;

„szilárd anyag”: olyan anyag vagy keverék, amely nem tartozik sem a folyadék, sem a gáz fogalommeghatározása alá;

1.1.   Az anyagok és keverékek besorolása

1.1.0.   Együttműködés az e rendelet szerinti követelmények teljesítése érdekében

Az egy adott szállítói lánchoz tartozó szállítók kötelesek együttműködni az e rendeletben előírt osztályozási, címkézési és csomagolási követelmények teljesítése érdekében.

Az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók együttműködhetnek a 61. cikkben foglalt, a forgalomba hozott anyagokra és keverékekre vonatkozó átmeneti intézkedések összefogása érdekében.

Az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók hálózat kialakítása révén vagy egyéb módon együttműködhetnek a célból, hogy az anyagoknak és keverékeknek a rendelet II. címe szerinti osztályozását illetően adatokat és szakértelmet osszanak meg egymással. Ilyen esetben az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók kötelesek hiánytalanul dokumentálni, hogy az osztályozásra vonatkozó döntések min alapulnak, és a dokumentációt az osztályozás alapjául szolgáló adatokkal és információkkal együtt az illetékes hatóságok, illetve – azok kérésére – a végrehajtási hatóságok rendelkezésére bocsátani. Mindazonáltal ha egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók ily módon együttműködnek, az egyes szállítók továbbra is egyénileg viselik a teljes felelősséget az általuk forgalomba hozott anyagok és keverékek osztályozásáért, címkézéséért és csomagolásáért, valamint az e rendelet szerinti minden egyéb követelmény betartásáért.

A hálózat a bejelentési kötelezettségek teljesítésének egyszerűsítése céljából is felhasználható az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjére.

1.1.1.   A szakértői megítéléssel és a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás szerepe és alkalmazása

1.1.1.1.

Ha a kritériumokat nem lehet közvetlenül a rendelkezésre álló, azonosított információkra alkalmazni, vagy ha csak a 6. cikk (5) bekezdésében említett információ áll rendelkezésre, akkor a 9. cikk (3) bekezdésével, illetve a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározást kell alkalmazni, szakértői megítélés felhasználásával.

1.1.1.2.

A keverékek osztályozására vonatkozó megközelítésnek számos területen része lehet a szakértői megítélés felhasználása annak biztosítására, hogy a meglévő információkat – az emberi egészség és a környezet védelme érdekében – a lehető legtöbb keverékre vonatkozóan fel lehessen használni. Szakértői megítélésre szükség lehet az anyagok veszélyességi osztályozására szolgáló adatok értelmezése során is, különösen, ha a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás alkalmazására van szükség.

1.1.1.3.

A bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás azt jelenti, hogy együttesen kell figyelembe venni a veszély meghatározására hatást gyakorló összes rendelkezésre álló információt, mint például megfelelő in vitro vizsgálatok eredményeit, állatkísérletekből származó releváns adatokat, a kategorizálásból (csoportosítás, interpoláció) származó információkat, a (számszerűsített) szerkezet/hatás összefüggések eredményeit, az emberekre vonatkozó tapasztalatokat, mint például a munkaegészségügyi adatokat és a baleseti adatbázisokból származó adatokat, az epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból nyert információkat, valamint jól dokumentált esetleírásokat és megfigyeléseket. Az adatokat a minőség és a konzisztencia alapján megfelelően súlyozni kell. Az anyagokról vagy keverékekről szóló, a besorolandó anyagra vagy keverékre vonatkozó információkat megfelelően figyelembe kell venni, csakúgy, mint a támadási helyre és a hatásmechanizmusra vagy a hatás módjára vonatkozó vizsgálatok eredményeit. A pozitív és a negatív eredményeket össze kell vetni, aminek eredménye a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás.

1.1.1.4.

Az egészségi ártalmak besorolása (3. rész) alkalmazásában megállapított veszélyes hatások, amelyeket megfelelő állatkísérletek során vagy embereken szerzett tapasztalatok alapján figyeltek meg, és amelyek összhangban állnak a besorolási kritériumokkal, általában indokolják a besorolást. Ha bizonyíték emberre és állatra vonatkozóan egyaránt rendelkezésre áll, és a vizsgálati eredmények ellentmondásosak, akkor a besorolás kérdésének megoldásához mindkét forrásból származó bizonyíték minőségét és megbízhatóságát értékelni kell. Általában az emberre vonatkozó megfelelő, megbízható és reprezentatív adatokat (mint például epidemiológiai vizsgálatokból, az e mellékletben ismertetett, tudományosan megalapozott esettanulmányokból, vagy statisztikailag alátámasztott tapasztalatokból származó adatok) előnyben kell részesíteni a többi adattal szemben. Még azonban a jól megtervezett és levezetett epidemiológiai vizsgálatok is híján lehetnek elegendő számú vizsgálati alanynak ahhoz, hogy észlelhessék a viszonylag ritka, ám mégis jelentős hatást, és hogy felmérjék a zavaró tényezőket. A helyesen végzett állatkísérletekből származó pozitív eredményeket ezért nem érvényteleníti szükségszerűen az emberekre vonatkozó pozitív eredmények hiánya, ilyen esetben viszont feltétlenül szükséges mind az emberre, mind az állatokra vonatkozó adatok megbízhatóságának, minőségének és statisztikai erejének vizsgálata.

1.1.1.5.

Az egészségi ártalmak besorolása (3. rész) alkalmazásában az expozíciós útvonalra, a hatásmechanizmusra és az anyagcserére vonatkozó vizsgálatok szorosan hozzátartoznak az emberre gyakorolt hatás relevanciájának meghatározásához. Ha az ilyen információk alapján – ha garantált az adatok megbízhatósága és minősége – kétség merül fel az iránt, hogy az adatok emberre relevánsak-e, akkor indokolt lehet alacsonyabb szintű besorolás. Ha tudományos bizonyíték van arra, hogy a hatásmechanizmus vagy a hatás módja emberre nem releváns, akkor az anyagot vagy keveréket nem kell besorolni.

1.1.2.   Egyedi koncentráció-határértékek, M-tényezők és általános küszöbértékek

1.1.2.1.

Az egyedi koncentráció-határértékeket és az M-tényezőket a 10. cikkel összhangban kell alkalmazni.

1.1.2.2.   Küszöbértékek

1.1.2.2.1.

A küszöbértékek jelzik, hogy egy adott anyag jelenlétét mikor kell figyelembe venni az ezen veszélyes anyagot – akár azonosított szennyeződésként, adalékként vagy egyedi összetevőként – tartalmazó anyag vagy keverék osztályozásakor (lásd a 11. cikket).

1.1.2.2.2.

A 11. cikkben említett küszöbértékek a következők:

a)

Az e melléklet 3., 4. és 5. részében említett egészségi és környezeti veszélyek tekintetében:

i.

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében konkrét koncentrációs határérték van megadva, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás szerepel az 1.1. táblázatban, a konkrét koncentrációs határérték, illetve az 1.1. táblázatban szereplő, megfelelő általános küszöbérték közül az alacsonyabb érték; vagy

ii.

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében konkrét koncentrációs határérték van megadva, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás nem szerepel az 1.1. táblázatban, a VI. melléklet 3. részében vagy az osztályozási és címkézési jegyzékben megadott konkrét koncentrációs határérték; vagy

iii.

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben nincs megadva konkrét koncentrációs határérték, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás szerepel az 1.1. táblázatban, a táblázatban szereplő, megfelelő általános küszöbérték; vagy

iv.

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben nincs megadva konkrét koncentrációs határérték, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás nem szerepel az 1.1. táblázatban, az I. melléklet 3., 4. és 5. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő, az osztályozásra vonatkozó általános koncentrációs határérték.

b)

Az e melléklet 4.1. pontjában említett, a vízi környezeti veszélyek tekintetében:

i.

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben az adott veszélyességi osztály tekintetében M tényező van megadva, az 1.1. táblázatban szereplő általános küszöbérték, az e melléklet 4.1. pontjában meghatározott számítási módszerrel kiigazítva; vagy

ii.

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan az adott veszélyességi osztály tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben nincs megadva M tényező, az 1.1. táblázatban szereplő általános küszöbérték.

1.1. táblázat

Általános küszöbértékek

Veszélyességi osztály

Alkalmazandó általános küszöbértékek

Akut toxicitás:

 

1–3. kategória

0,1 %

4. kategória

1 %

Bőrmarás / bőrirritáció

1 % (1)

Súlyos szemkárosodás / szemirritáció

1 % (2)

Vízi környezetre veszélyes

 

Akut, 1. kategória

0,1 % (3)

Krónikus, 1. kategória

0,1 % (3)

Krónikus, 2–4. kategória

1 %

Megjegyzés:

Az általános küszöbértékek tömegszázalékban vannak megadva, a gáz halmazállapotú keverékek kivételével, amelyek esetében térfogatszázalékban vannak megadva.

1.1.3.   Interpolációs elvek az olyan keverékek besorolásához, amelyek esetében a teljes keverékre nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok

Ha a keveréket magát nem vizsgálták veszélyes tulajdonságainak meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre hasonló vizsgált keverékekre és az egyes veszélyes összetevő anyagokra vonatkozóan az említett keverék veszélyeinek megfelelő jellemzéséhez, akkor ezeket az adatokat a következő, a 9. cikk (4) bekezdésében említett interpolációs szabályok szerint kell alkalmazni az e melléklet 3. és 4. részében foglalt egyes veszélyességi osztályokra, figyelembe véve ugyanakkor adott esetben az egyes veszélyességi osztályokba tartozó keverékekre vonatkozó konkrét rendelkezéseket is.

1.1.3.1.   Hígítás

Ha a keveréket olyan anyaggal (hígítóval) hígítják, amely a legkevésbé veszélyes eredeti összetevő anyagénál kisebb, vagy azzal egyenlő veszélyességi kategóriába van besorolva, és amely várhatóan nem befolyásolja a többi összetevő veszélyességi besorolását, akkor az alábbiak egyikét kell alkalmazni:

az új keveréket az eredeti keverékkel azonos veszélyességűként kell besorolni;

a 3. rész és a 4. rész egyes szakaszaiban az olyan keverékek besorolására ismertetett módszer, amelyeknél a keverék mindegyik, vagy csak néhány összetevőjére vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok;

akut toxicitás esetében az a módszer, amely a keverékeknek a keverék összetevői alapján való besorolásán alapul (összegző képlet).

1.1.3.2.   Gyártási tételek

Egy keverék egyik gyártási tételének veszélyességi kategóriájáról feltételezhető, hogy lényegében megegyezik az ugyanazon kereskedelmi termék ugyanazon szállító által, vagy ugyanazon szállító felügyelete alatt előállított másik gyártási tételének veszélyességi kategóriájával, kivéve, ha indokolt feltételezni, hogy olyan jelentős az eltérés, hogy a tétel veszélyességi osztálya módosul. Ha az utóbbi áll fenn, akkor új értékelés szükséges.

1.1.3.3.   Fokozottan veszélyes keverékek koncentrációja

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.8., 3.9., 3.10. és 4.1. szakasz hatálya alá tartozó keverékek besorolása esetén, ha a keverék a legmagasabb szintű veszélyességi kategóriába vagy alkategóriába van besorolva, és a keverékben lévő, az adott kategóriába vagy alkategóriába tartozó összetevők koncentrációját megnövelik, akkor az új keveréket további vizsgálat nélkül abba a kategóriába vagy alkategóriába kell besorolni.

1.1.3.4.   Interpoláció egy toxicitási kategórián belül

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.8., 3.9., 3.10. és 4.1. szakasz hatálya alá tartozó keverékek besorolásakor, ugyanazokat a veszélyes összetevőket tartalmazó három keverék esetén, ha az „A” és „B” keverék ugyanazon veszélyességi kategóriába tartozik, és a „C” keverékben a veszélyes összetevők koncentrációja az „A” és a „B” keverékben lévő veszélyes összetevők koncentrációi közé esik, akkor a „C” keverékről feltételezhető, hogy ugyanabba a veszélyességi kategóriába tartozik, mint az „A” és „B” keverék.

1.1.3.5.   Alapvetően hasonló keverékek

A következők esetén:

a)

két keverék, mindegyik 2-2 összetevővel:

i.

A + B

ii.

C + B;

b)

a „B” összetevő koncentrációja lényegében azonos mindkét keverékben;

c)

az „A” összetevő koncentrációja az i. keverékben megegyezik az ii. keverékben lévő C összetevő koncentrációjával;

d)

az A-ra és a C-re vonatkozó veszélyességi adatok rendelkezésre állnak és alapvetően ugyanazok, azaz egyazon veszélyességi kategóriában vannak és várhatóan nem befolyásolják a B veszélyességi besorolását.

Ha az i. keverék vizsgálati adatok alapján már be van sorolva egy adott veszélyességi osztályba, akkor az ii. keveréket ugyanabba a veszélyességi kategóriába kell sorolni.

1.1.3.6.   A besorolás felülvizsgálata, amennyiben a keverék összetétele megváltozott

Az eredeti koncentráció alább meghatározott változásait kell figyelembe venni a 15. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén.

1.2. táblázat

A keverék összetételének változása esetén alkalmazandó interpolációs elv

Az összetevő eredeti koncentrációtartománya

Az összetevő eredeti koncentrációtartományának megengedett változása

≤ 2,5 %

± 30 %

2,5 < C ≤ 10 %

± 20 %

10 < C ≤ 25 %

± 10 %

25 < C ≤ 100 %

± 5 %

1.1.3.7.   Aeroszolok

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.4., 3.8. és 3.9. szakasz hatálya alá tartozó keverékek besorolásakor a keverék aeroszolos formáját a keveréknem aeroszolos formájával egyező veszélyességi kategóriába kell besorolni, feltéve, hogy a hozzáadott hajtógáz a permetképzés során nem befolyásolja a keverék veszélyességi tulajdonságait, és tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy az aeroszolos forma nem veszélyesebb, mint a nem aeroszolos forma.

1.2.   Címkézés

1.2.1.   A címkeelemek mérete és kialakítása

1.2.1.1.

Az V. mellékletben meghatározott veszélyre utaló piktogramok fehér alapon fekete szimbólumok, a jól láthatósághoz kellően széles vörös kerettel.

1.2.1.2.

A veszélyt jelző piktogram alakja az egyik csúcsán álló négyzet. A piktogram legalább a harmonizált címke területének egy tizenötödét foglalja el, de a minimális terület nem lehet kisebb, mint 1 cm2.

1.2.1.3.

A címke méretei a következők:

1.3. táblázat

A címkék méretei

A csomag űrtartalma

Méretek (milliméter)

Legfeljebb 3 liter:

Ha lehet, legalább 52 x 74

3 liternél nagyobb, de legfeljebb 50 liter:

Legalább 74 x 105

50 liternél nagyobb, de legfeljebb 500 liter:

Legalább 105 x 148

500 liternél nagyobb:

Legalább 148 x 210

1.3.   A címkézési követelményektől való eltérés különleges esetben

A 23. cikkel összhangban, a következő eltéréseket lehet alkalmazni:

1.3.1.   Szállítható gázpalackok

A szállítható gázpalackok esetében a 150 liter vagy annál kisebb víztérfogatú gázpalackoknál a következők egyikének alkalmazását kell engedélyezni:

a)

az ISO 7225 „Gázpalackok – Figyelmeztető címkék” című szabvány érvényes kiadásának előírásait követő formátum és méretek. Ebben az esetben a címkén megjelenhet az anyag vagy keverék általános neve, ipari neve vagy kereskedelmi neve, feltéve, hogy az anyag vagy a keverék részét képező veszélyes anyagok egyértelműen és eltávolíthatatlanul szerepelnek a gázpalack testén;

b)

a 17. cikkben meghatározott információk, a palackra tartósan rögzített tájékoztató táblán vagy címkén megadva.

1.3.2.   Propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz (LPG) tárolására használt gáztartályok

1.3.2.1.

Amennyiben az e melléklet kritériumai szerint besorolt propánt, butánt és cseppfolyósított petróleum gázt vagy ezeket tartalmazó keveréket hoznak forgalomba zárt utántölthető palackban vagy az EN 417 szabvány szerinti nem utántölthető patronokban (kazettákban), mint olyan tüzelőanyagot, amelyet csak elégetés céljából engednek ki (a szabvány érvényes kiadása: „Leeresztőszeleppel ellátott vagy anélküli, fémből készített, cseppfolyósított szénhidrogéngázokkal feltölthető, egyútas gáztöltő palack hordozható gázkészülékekhez. Gyártás, vizsgálat és megjelölés”), akkor e palackokat vagy patronokat a címkézésben csak a megfelelő piktogramnak és a tűzveszélyességre utaló figyelmeztető mondattal és az óvintézkedésre vonatkozó mondattal kell jelölni.

1.3.2.2.

Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat nem kell megadni a címkén. Ehelyett a továbbfelhasználók vagy forgalmazók számára a szállító a biztonsági adatlapon (SDS) adja meg az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat.

1.3.2.3.

A lakossági fogyasztók számára elegendő információt kell megadni ahhoz, hogy egészségük és biztonságuk érdekében minden szükséges intézkedést megtehessenek.

1.3.3.   Aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagot vagy keveréket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok

A 3.10.4. szakasz alkalmazása tekintetében, a 3.10.2. és 3.10.3. szakasz kritériumai szerint besorolt anyagot vagy keveréket nem kell e tekintetben veszélyesként címkézni, ha aeroszolos palackokban vagy zárt szórófejjel ellátott palackokban hozzák forgalomba őket.

1.3.4.   Fémek tömbformában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek

1.3.4.1.

A tömbformában lévő fémek, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek és elasztomereket tartalmazó keverékek esetében – bár veszélyesként való besorolásuk e melléklet szerint történt – nincs szükség az e melléklet rendelkezései szerinti címkére, ha belélegzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés útján nem jelent veszélyt az emberi egészségre, illetve nem veszélyezteti a vízi környezetet abban a formában, amelyben forgalomba hozták.

1.3.4.2.

Ehelyett a továbbfelhasználók vagy forgalmazók számára a szállító a biztonsági adatlapon adja meg az információkat.

1.3.5.   Robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából forgalomba hozott robbanóanyagok

Azokat az 2.1. szakaszban említett robbanóanyagokat, amelyeket robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából hoznak forgalomba, kizárólag a robbanóanyagokra vonatkozó követelmények szerint kell címkézni és csomagolni.

1.4.   Alternatív kémiai név használatára vonatkozó kérelem

1.4.1.   A 24. cikk szerinti, alternatív kémiai név használatára vonatkozó kérelem kizárólag akkor teljesíthető, ha

I.

az anyagra vonatkozóan nem határoztak meg közösségi munkahelyi expozíciós határértéket; és

II.

a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó bizonyítani tudja, hogy az alternatív kémiai név használata kellő információt nyújt a szükséges munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági óvintézkedések megtételéhez, valamint a keverék kezelésével járó kockázatok kézben tartásához; továbbá

III.

az anyag kizárólag a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

a)

az e melléklet 2. részében említett veszélyességi kategóriák bármelyike;

b)

akut toxicitás, 4. kategória;

c)

bőrmarás/bőrirritáció, 2. kategória;

d)

súlyos szemkárosodás/szemirritáció, 2. kategória;

e)

célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 2. és 3. kategória;

f)

célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, 2. kategória;

g)

veszélyes a vízi környezetre – krónikus, 3. vagy 4. kategória.

1.4.2.   Az illatanyag- és parfümágazat számára készült keverékek kémiai nevének megválasztása

A természetben előforduló anyagok esetében használhatók a „…-ból/-ből nyert illóolaj”, illetve a „… kivonata” típusú kémiai nevek is ahelyett, hogy a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint az adott illóolaj vagy kivonat összetevőinek kémiai nevét adnák meg.

1.5.   Mentesség a címkézési és csomagolási követelmények alól

1.5.1.   Mentesítés a 31. cikk teljesítése alól [(29. cikk (1) bekezdés)]

1.5.1.1.

Amennyiben a 29. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, a 17. cikkben említett címkeelemek feltüntethetők a következő módok egyikének alkalmazásával:

a)

kihajtható címkén; vagy

b)

a termékre rögzíthető címkén; vagy

c)

külső csomagoláson.

1.5.1.2.

A belső csomagoláson lévő címke minden esetben tartalmazza a veszélyt jelző piktogramokat, a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az anyag vagy keverék szállítójának nevét és telefonszámát.

1.5.2.   Mentesítés a 17. cikk teljesítése alól [(29. cikk (2) bekezdés)]

1.5.2.1.   A 125 ml űrtartalmat meg nem haladó csomagok címkézése

1.5.2.1.1.

Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, ha:

a)

a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b)

az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

1.

1. kategóriájú oxidáló gázok;

2.

Nyomás alatt lévő gázok;

3.

2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes folyadékok;

4.

1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes szilárd anyagok;

5.

C–F típusú, önreaktív anyagok vagy keverékek;

6.

2. kategóriájú önmelegedő anyagok vagy keverékek;

7.

Olyan anyagok vagy keverékek, amely vízzel érintkezve 1., 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes gázokat bocsátanak ki;

8.

2. vagy 3. kategóriájú oxidáló folyadékok;

9.

2. vagy 3. kategóriájú oxidáló szilárd anyagok;

10.

C–F típusú szerves peroxidok;

11.

4. kategóriájú akut toxicitású, ha az anyagokat vagy keverékeket nem lakossági felhasználásra szánják;

12.

2. kategóriájú bőrirritáló;

13.

2. kategóriájú szemirritáló;

14.

2. és 3. kategóriájú célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, ha az anyagot vagy keveréket nem lakossági felhasználásra szánják;

15.

2. kategóriájú célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, ha az anyagot vagy keveréket nem lakossági felhasználásra szánják;

16.

Veszélyes a vízi környezetre – akut, 1. kategória;

17.

Veszélyes a vízi környezetre – krónikus, 1. vagy 2. kategória.

A kis csomagolású aeroszolok tűzveszélyességének címkén való feltüntetése alóli, a 75/324/EGK irányelvben megállapított mentességet az aeroszoladagolókra alkalmazni kell.

1.5.2.1.2.

Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó, óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben:

a)

a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b)

az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

1.

2. kategóriájú tűzveszélyes gázok;

2.

Reprodukciós toxicitás: a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások;

3.

Veszélyes a vízi környezetre – krónikus, 3. vagy 4. kategória.

1.5.2.1.3.

Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó piktogramok, figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben:

a)

a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b)

az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, vagy ezek közül többe van besorolva:

1.

Fémekre korrozív hatású.

1.5.2.2.   Egyszer használatos, feloldódó csomagolás címkézése

A 17. cikkben előírt, a címkén feltüntetendő elemek elhagyhatók az egyszer használatos, feloldódó csomagolásról, amennyiben:

a)

A feloldódó csomagolás tartalma egyenként nem haladja meg a 25 ml-t;

b)

A feloldódó csomagolás tartalma kizárólag az 1.5.2.1.1. pont b) alpontjában felsorolt veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva; és

c)

A feloldódó csomagolás olyan külső csomagolásban van, amely teljes mértékben megfelel a 17. cikk előírásainak.

1.5.2.3.

Az 1.5.2.2. szakasz nem vonatkozik a 91/414/EGK, illetve a 98/8/EK irányelv hatálya alá tartozó anyagokra vagy keverékekre.

2.   2. RÉSZ: FIZIKAI VESZÉLYEK

2.1.   Robbanóanyagok

2.1.1.   Fogalommeghatározások

2.1.1.1.

A robbanóanyagok osztálya a következőkből áll:

a)

robbanóképes anyagok és keverékek;

b)

robbanóképes árucikkek, kivéve azokat az eszközöket, amelyek olyan mennyiségű vagy olyan jellegű robbanóképes anyagot vagy keveréket tartalmaznak, amelyek nem szándékos vagy véletlen gyulladása vagy inicializálása nem okoz semmilyen, az eszközön kívüli hatást kivetés, tűz, füst, hő vagy hangos zaj révén; és

c)

az a) és b) pontban nem említett olyan anyagok, keverékek vagy árucikkek, amelyeket gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából gyártanak.

2.1.1.2.

E rendelet alkalmazásában

„robbanóképes anyag vagy keverék”: olyan szilárd vagy folyékony anyag, vagy anyagok keveréke, amely önmagában is képes kémiai reakció révén gázt fejleszteni olyan hőmérsékleten és nyomáson, továbbá olyan sebességgel, hogy környezetében ezzel kárt okoz. A pirotechnikai anyagok akkor is ide tartoznak, ha nem fejlesztenek gázt.

„pirotechnikai anyag vagy keverék”: olyan anyag vagy anyagok keveréke, amelynek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszen, fényt keltsen, hanghatást váltson ki, gázt vagy füstöt fejlesszen, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtse ki.

„instabil robbanóanyag”: olyan anyag vagy keverék, amely termikusan instabil és/vagy túl érzékeny a szokásos kezelési, szállítási és felhasználási körülmények között.

„robbanóképes árucikk”: egy vagy több robbanóképes anyagot vagy keveréket tartalmazó árucikk.

„pirotechnikai árucikk”: egy vagy több pirotechnikai anyagot vagy keveréket tartalmazó árucikk.

„szándékoltan robbanó anyag”: olyan anyag, keverék vagy árucikk, amelyet gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából gyártanak.

2.1.2.   Osztályozási kritériumok

2.1.2.1.

Az ebbe az osztályba tartozó anyagok, keverékek és árucikkek osztályba sorolása instabil robbanóanyagként a 2.1.2. számú folyamatábra alapján történik. A vizsgálati módszert az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. része írja le.

2.1.2.2.

Az ebbe az osztályba tartozó olyan anyagokat, keverékeket vagy árucikkeket, amelyek nincsenek instabil robbanóanyagként osztályozva, az általuk jelentett veszélynek megfelelően a következő hat alosztály egyikébe kell sorolni:

a)

1.1. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye (a teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, amikor csaknem a teljes jelenlévő mennyiség gyakorlatilag egyidejűleg felrobban).

b)

1.2. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyeknél a kivetés veszélye áll fenn, de az egész tömeg felrobbanásának veszélye nem.

c)

1.3. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek tűzveszélyesek, továbbá fennáll kisebb mértékű robbanás, kisebb mértékű kivetés vagy mindkettő veszélye, de az egész tömeg felrobbanásának veszélye nem:

i.

így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy

ii.

és amelyek egymás után úgy égnek el, hogy kis mértékű robbanással és/vagy kivetéssel járnak,

d)

1.4. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek nem jelentenek jelentős veszélyt:

olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek csak csekély veszélyt jelentenek meggyulladásuk vagy inicializálásuk esetén. A hatások lényegében a csomagon belülre korlátozódnak, és általában nem várható nagyobb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétrepülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a csomag teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.

e)

1.5. alosztály Nagyon kevéssé érzékeny anyagok vagy keverékek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye:

olyan anyagok és keverékek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye, de olyan mértékben nem érzékenyek, hogy szokásos körülmények között inicializálásuk vagy égésük detonációvá való alakulásának valószínűsége rendkívül csekély,

f)

1.6. alosztály Rendkívül kevéssé érzékeny árucikkek, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye:

olyan árucikkek, amelyek csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat vagy -keverékeket tartalmaznak, és amelyeknél elhanyagolható a véletlen inicializálás vagy terjedés veszélye.

2.1.2.3.

Az olyan robbanóanyagokat, amelyek nincsenek instabil robbanóanyagként besorolva, a 2.1.2.2. szakaszban említett hat alosztály egyikébe kell besorolni az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. részében szereplő 2–8. vizsgálatsorozat alapján, a 2.1.1. táblázatban megadott vizsgálatok eredményei szerint:

2.1.1. táblázat

A robbanóanyagokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

Instabil robbanóanyag vagy az 1.1.–1.6. alosztályba tartozó robbanóanyag

Az 1.1.–1.6. alosztály esetében a következő alapvizsgálatokat kell elvégezni:

Robbanékonyság: az ENSZ 2. vizsgálatsorozata szerint (ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 12. szakasz). A szándékolt robbanóanyagokat (4) nem kell alávetni az ENSZ 2. vizsgálatsorozatnak.

Érzékenység: az ENSZ 3. vizsgálatsorozata szerint (ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 13. szakasz).

Hőstabilitás: az ENSZ 3. vizsgálatsorozatának c) pontja szerint (ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 13.6.1. alszakasz).

A megfelelő alosztály meghatározásához további vizsgálatok szükségesek.

2.1.2.4.

Ha a robbanóanyag nincsen csomagolva, vagy az eredeti csomagolástól vagy hasonló csomagolástól eltérő csomagolásba csomagolták át, azt új vizsgálatnak kell alávetni.

2.1.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál, keverékeknél vagy árucikkeknél a 2.1.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

Megjegyzés a 2.1.2. táblázathoz: A csomagolatlan robbanóanyagoknál, vagy az eredeti csomagolástól vagy hasonló csomagolástól eltérő csomagolásba átcsomagolt robbanóanyagoknál a következő címkeelemek mindegyikét fel kell tüntetni:

a)

piktogram: robbanó bomba,

b)

figyelmeztetés: „Veszély”; és

c)

figyelmeztető mondat: „robbanóanyag, tömegrobbanás veszélye”,

kivéve, ha a veszély feltüntetésének célja, hogy megfeleljen a 2.1.2. táblázatban lévő veszélyességi kategóriák egyikének, amely esetben a megfelelő szimbólumot, figyelmeztetést, és/vagy a figyelmeztető mondatot kell hozzárendelni.

2.1.2. táblázat:

Robbanóanyagoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

Instabil robbanóanyag.

1.1. alosztály

1.2. alosztály

1.3. alosztály

1.4. alosztály

1.5. alosztály

1.6. alosztály

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Image

 

 

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Veszély

Veszély

Figyelem

Veszély

Nincs Figyelmeztetés

Figyelmeztető mondat

H200: Instabil robbanóanyag.

H201: Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.

H202: Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.

H203: Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.

H204: Tűz vagy kivetés veszélye.

H205: Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.

Nincs figyelmeztető mondat

Óvintézkedésre vonatkozó mondat –

Megelőzés

P201

P202

P281

P210

P230

P240

P250

P280

P210

P230

P240

P250

P280

P210

P230

P240

P250

P280

P210

P240

P250

P280

P210

P230

P240

P250

P280

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat

Óvintézkedésre vonatkozó mondat –

Elhárító intézkedések

P372

P373

P380

P370+P380

P372

P373

P370+P380

P372

P373

P370+P380

P372

P373

P370+P380

P372

P373

P370+P380

P372

P373

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat

Óvintézkedésre vonatkozó mondat –

Tárolás

P401

P401

P401

P401

P401

P401

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat

Óvintézkedésre vonatkozó mondat –

Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501

P501

P501

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat

2.1.4.   További besorolási szempontok

2.1.4.1.

Az anyagok, keverékek és árucikkek besorolása a robbanóanyagok veszélyességi osztályába, valamint a további alosztályokba nagyon összetett, három lépésből álló eljárás. Hivatkozni kell az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. részére.

Első lépésként meg kell bizonyosodni arról, hogy az anyag vagy keverék robbanó hatású-e (1. vizsgálatsorozat). A második lépés az elfogadási eljárás (2–4. vizsgálatsorozat, a harmadik lépés pedig a veszélyességi osztályba való besorolás (5–7. vizsgálatsorozat). A 8. vizsgálatsorozattal történik annak felmérése, hogy egy olyan anyag vagy keverék, amelyet a „ammóniumnitrát-emulziók, szuszpenziók vagy gélek, robbanóanyagok közvetítőanyagai (ANE)” kategóriába terveznek besorolni, kellően alacsony érzékenységgel rendelkezik-e ahhoz, hogy oxidáló folyadékként (2.13. szakasz) vagy oxidáló hatású szilárd anyagként (2.14. szakasz) vegyék be a kategóriába.

A robbanásveszélyes tulajdonságaik elfojtása céljából vízzel vagy alkoholokkal nedvesített vagy más anyagokkal oldott robbanásveszélyes anyagok és keverékek eltérő módon kezelhetők abban az értelemben, hogy besorolásukat vagy a vonatkozó veszélyességi kategóriákat fizikai tulajdonságaik alapján lehet megállapítani (lásd még II. melléklet, 1.1. szakasz).

Egyes fizikai veszélyeket (a robbanási tulajdonságok miatt) megváltoztat a hígítás – mint például a deszenzibilizált robbanóanyagok esetében – az, ha az anyag keverékek vagy árucikkek részét képezi, a csomagolás, vagy egyéb tényezők.

A besorolási eljárást az alábbi döntési diagram mutatja be (lásd 2.1.1–2.1.4. ábra).

2.1.1. ábra

Anyagoknak, keverékeknek vagy árucikkeknek a robbanóanyagok osztályába való besorolására szolgáló eljárás általános rendszere (1. osztály, szállítás)

Image

2.1.2. ábra

Anyagoknak, keverékeknek vagy árucikkeknek a robbanóanyagok osztályába való ideiglenes felvételére szolgáló eljárás (1. osztály, szállítás)

Image

2.1.3. ábra

A robbanóanyagok osztályának egyik alosztályába való besorolásra szolgáló eljárás (1. osztály, szállítás)

Image

2.1.4. ábra

Az ammóniumnitrát emulziók, szuszpenziók vagy gélek besorolására szolgáló eljárás

Image

2.1.4.2.   Elővizsgálat

A robbanásveszély a molekulában lévő bizonyos kémiai csoportok jelenlétéhez kapcsolódik, amelyek reakciói a hőmérséklet vagy a nyomás nagyon gyors növekedését eredményezhetik. Az elővizsgálat célja az ilyen reakcióképes csoportok jelenlétének és a gyors energiafelszabadulás lehetőségének azonosítása. Ha az elővizsgálat az anyagot vagy keveréket mint lehetséges robbanóanyagot azonosítja, akkor le kell folytatni az elfogadási eljárást (lásd ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 10.3. szakasz).

Megjegyzés:

Sem a detonáció terjedésére irányuló vizsgálat (1. sorozat, a) típus), sem pedig a robbanásból eredő ütésre való érzékenység vizsgálata (2. sorozat, a) típus) nem szükséges, ha a szerves anyagok exoterm bomlási energiája kisebb, mint 800 J/g.

2.1.4.3.

Az anyag vagy keverék nem sorolandó be robbanóanyagként, ha:

a)

a molekulában nincsenek robbanásveszélyes tulajdonságú kémiai csoportok. A robbanásveszélyességre utaló csoportokra az ENSZ Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 6. függelékének A6.1. táblázata hoz példákat; vagy

b)

az anyag olyan robbanásveszélyt jelentő kémiai csoportokat tartalmaz, amelyekben oxigén van és a számított oxigénfelesleg kisebb, mint - 200,

Az oxigénfelesleg kiszámítása az alábbi kémiai reakció alapján történik:

CxHyOz+ [x+ (y/4)-(z/2)] O2 → x CO2 + (y/2) H2O

A következő képlettel:

Oxigénfelesleg = - 1 600 [2x + (y/2) - z]/molekulatömeg;

c)

ha a szerves anyag vagy a szerves anyagok homogén keveréke robbanásveszélyt jelentő kémiai csoportokat tartalmaz, de az exoterm bomlási energia 500 J/g-nál kevesebb, és az exoterm bomlás 500 oC alatt indul meg. Az exoterm bomlási energia megfelelő kalorimetriai eljárással határozható meg; vagy

d)

szervetlen oxidáló anyagok szerves anyaggal vagy anyagokkal alkotott keverékeiben a szervetlen oxidáló anyag koncentrációja a következő:

kevesebb, mint 15 tömegszázalék, ha az oxidáló anyag az 1. vagy a 2. kategóriába tartozik,

kevesebb, mint 30 tömegszázalék, ha az oxidáló anyag a 3. kategóriába tartozik.

2.1.4.4.

Amennyiben a keverék bármilyen ismert robbanóanyagot tartalmaz, akkor le kell folytatni az elfogadási eljárást.

2.2.   Tűzveszélyes gázok

2.2.1.   Fogalommeghatározás

„tűzveszélyes gáz”: olyan gáz vagy gázkeverék, amely levegőn 20 oC hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson tűzveszélyes tartománnyal rendelkezik.

2.2.2.   Besorolási kritériumok

2.2.2.1.

A tűzveszélyes gázokat ebbe az osztályba a 2.2.1. táblázat szerint kell besorolni:

2.1.1. táblázat

Tűzveszélyes gázokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

Olyan gázok, amelyek 20 oC-on és 101,3 kPa nyomáson:

(a)

a levegővel alkotott, legfeljebb 13 térfogatszázalék gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak; vagy

(b)

az alsó robbanási határtól függetlenül a levegővel legalább 12 százalékpont nagyságú tűzveszélyes tartománnyal rendelkező keveréket alkotnak.

2

Az 1. kategóriába nem tartozó olyan gázok, amelyeknek levegővel keveredve 20 oC hőmérsékleten és 101,3 kPa normál nyomáson tűzveszélyes tartományuk van.

Megjegyzés:

Az aeroszolok besorolásával kapcsolatban lásd a 2.3. pontot.

2.2.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál és keverékeknél a 2.2.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.2.2. táblázat

Tűzveszélyes gázoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Nincs piktogram

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H220: Rendkívül tűzveszélyes gáz

H221: Tűzveszélyes gáz

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P210

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P377

P381

P377

P381

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P403

P403

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

2.2.4.   További besorolási szempontok

2.2.4.1.

A tűzveszélyességet vizsgálatokkal kell meghatározni, vagy – az olyan keverékek esetében, amelyeknél elegendő adat áll rendelkezésre – az ISO által elfogadott módszerek szerinti számítással (lásd módosított ISO 10156 szabvány: A gyúlékonyság és oxidálóképesség meghatározása gázpalack-szelepek kiválasztásához). Ha nem áll rendelkezésre elegendő adat ezeknek a módszereknek az alkalmazásához, a módosított EN 1839 szabvány (Gázok és gőzök robbanási határértékeinek meghatározása) szerinti vizsgálati módszer alkalmazható.

2.3.   Tűzveszélyes aeroszolok

2.3.1.   Fogalommeghatározások

„aeroszol”: azaz aeroszoladagoló, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem újratölthető edény, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt tartalmaz folyadékkal, pasztával, porral együtt vagy önmagában, és amely olyan adagolószerkezettel rendelkezik, amelyen keresztül az edény tartalma gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta vagy por formájában, illetve gáz vagy folyékony halmazállapotban a szabadba juttatható.

2.3.2.   Osztályozási kritériumok

2.3.2.1.

Az aeroszol a 2.3.2.2. pont szerint tűzveszélyesként sorolható be, ha olyan összetevőt tartalmaz, amely az e részben szereplő kritériumok szerint tűzveszélyesként van besorolva, azaz:

Folyadék, melynek lobbanási hőmérséklete legfeljebb 93 oC, ideértve a 2.6. szakasz szerinti tűzveszélyes folyadékokat is;

Tűzveszélyes gáz (lásd 2.2.);

Tűzveszélyes szilárd anyag (lásd 2.7.).

Megjegyzés:

Nem tartoznak a tűzveszélyes összetevők közé a piroforos, önmelegedő vagy a vízzel reakcióba lépő anyagok vagy keverékek, mivel az ilyen összetevőket soha nem alkalmazzák aeroszolok részeként.

2.3.2.2.

A tűzveszélyes aeroszolokat az ezen osztály két kategóriájának egyikébe kell besorolni, összetevői, kémiai égéshője és (habaeroszolok esetében) a habvizsgálat, illetve (permetaeroszolok esetében) a gyulladási távolság vizsgálata és a zárt téri vizsgálat eredményei alapján, a 2.3.1. ábra szerint, valamint az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. része 31.4., 31.5., és 31.6. alszakaszának megfelelően.

2.3.1. ábra

2.3.1. a) ábra a tűzveszélyes aeroszolokra vonatkozóan

Image

A permetaeroszolokra vonatkozóan lásd a 2.3.1. b) döntési diagramot

A habaeroszolokra vonatkozóan lásd a 2.3.1. c) döntési diagramot

2.3.1. b) ábra a permetaeroszolokra vonatkozóan

Image

2.3.1. c) ábra a habaeroszolokra vonatkozóan

Image

2.3.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.3.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.3.2. táblázat

A tűzveszélyes aeroszoloknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H222: Rendkívül tűzveszélyes aeroszol

H223: Tűzveszélyes aeroszol

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P211

P251

P210

P211

P251

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P410 + P412

P410 + P412

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

2.3.4.   További osztályozási szempontok

2.3.4.1.

A kémiai égéshő (ΔHc), amely kilojoule per grammban (kJ/g) van megadva, az elméleti égéshő (ΔHcomb) és az égési hatásfok szorzata, ez utóbbi rendszerint 1,0-nél kisebb (a tipikus égési hatásfok 0,95, azaz 95 %).

Összetett aeroszol készítmény esetén a kémiai égéshő az egyedi összetevők súlyozott égéshőjének összege, a következők szerint:

Formula

ahol:

ΔHc

=

kémiai égéshő (kJ/g),

wi %

=

az i. összetevő tömegtörtje a termékben,

ΔHc(i)

=

a termék i. összetevőjének fajlagos égéshője (kJ/g).

A kémiai égéshőket a szakirodalom tartalmazza, illetve számítás vagy vizsgálatok alapján meghatározhatók (lásd módosított ASTM D 240 szabvány: Folyékony szénhidrogén tüzelőanyagok égéshőjére vonatkozó szabványos vizsgálati módszer kaloriméterbomba alkalmazásával.

2.4.   Oxidáló gázok

2.4.1.   Fogalommeghatározások

„oxidáló gáz”: minden olyan gáz vagy gázkeverék, amely – általában oxigén biztosítása révén – a levegőnél nagyobb mértékben okozza vagy segíti elő más anyag égését.

2.4.2.   Osztályozási kritériumok

2.4.2.1.

Az oxidáló gázokat ezen osztály esetén egyetlen kategóriába kell besorolni a 2.4.1. táblázat szerint.

2.4.1. táblázat

Az oxidáló gázokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

Minden olyan gáz, amely – általában az oxigén biztosítása révén – a levegőnél nagyobb mértékben okozza vagy segíti elő más anyag égését.

Megjegyzés:

Az a „gáz, amely a levegőnél nagyobb mértékben okozza vagy segíti elő más anyag égését” olyan tiszta gáz vagy gázkeverék, amelynek a módosított ISO 10156 vagy a módosított ISO 10156-2 szabványban meghatározott módszerrel megállapított oxidáló ereje nagyobb, mint 23,5 %.

2.4.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.4.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.4.2. táblázat

Az oxidáló gázoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelmeztető mondat

H270: Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P220

P244

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P370 + P376

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P403

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

2.4.4.   További besorolási szempontok

Az oxidáló gáz besorolásához a módosított ISO 10156 szabványban (Gázok és gázkeverékek – A gyúlékonyság és oxidálóképesség meghatározása gázpalack-szelepek kiválasztásához), valamint a módosított ISO 10156-2 szabványban (Gázpalackok – Gázok és gázkeverékek – Toxikus és maró hatású gázok és gázkeverékek oxidálóképességének meghatározása) ismertetett vizsgálatokat vagy számítási módszereket kell alkalmazni.

2.5.   Nyomás alatt lévő gázok

2.5.1.   Fogalommeghatározás

2.5.1.1.

A nyomás alatt lévő gáz olyan gáz, amelyet 200 kPa vagy annál magasabb (manometrikus) nyomáson tárolnak egy edényben, illetve amely cseppfolyósított vagy cseppfolyósított és mélyhűtött gáz.

A nyomás alatt lévő gázok közé tartoznak a sűrített gázok, a cseppfolyósított gázok, az oldott gázok és a mélyhűtött cseppfolyósított gázok.

2.5.1.2.

A kritikus hőmérséklet az a hőmérséklet, amely felett a tiszta gáz – függetlenül a nyomás nagyságától – már nem cseppfolyósítható.

2.5.2.   Besorolási kritériumok

A gázokat – a betöltéskori fizikai állapotuknak megfelelően – a 2.5.1. táblázat szerinti négy csoport egyikébe kell besorolni.

2.5.1. táblázat

Nyomás alatt lévő gázokra vonatkozó kritériumok

Csoport

Kritériumok

Sűrített gáz

Olyan gáz, amely nyomás alatti betöltésekor - 50 oC hőmérsékleten teljes mértékben gáz halmazállapotban van, ideértve az összes olyan gázt, melyek kritikus hőmérséklete legfeljebb - 50 oC.

Propán-bután

Olyan gáz, amely nyomás alatti betöltésekor részlegesen folyékony halmazállapotban van - 50 oC feletti hőmérsékleten. Különbséget kell tenni a következők között:

i.

nagy nyomású cseppfolyósított gáz: - 50 oC és + 65 oC közötti kritikus hőmérsékletű gázok, és

ii.

kis nyomású cseppfolyósított gáz: + 65 oC feletti kritikus hőmérsékletű gázok.

Mélyhűtött cseppfolyósított gáz

Olyan gáz, amely betöltéskor alacsony hőmérsékletének köszönhetően részben cseppfolyóssá válik.

Oldott gáz

Olyan gáz, amely nyomás alatti betöltésekor feloldódik folyékony fázisú oldószerben.

2.5.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.5.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.5.2. táblázat

Nyomás alatt lévő gázoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

Sűrített gáz

Propán-bután

Hűtött cseppfolyósított gáz

Oldott gáz

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Figyelem

Figyelem

Figyelem

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.

H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.

H281: Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat.

H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

 

 

P282

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

 

 

P336

P315

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P410 + P403

P410 + P403

P403

P410 + P403

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

 

 

2.5.4.   További besorolási szempontok

A gázok e csoportja esetében a következő információk ismerete szükséges:

gőznyomás 50 oC-on;

a fizikai állapot 20 oC-on, a szokásos környezeti nyomás mellett;

a kritikus hőmérséklet.

Az adatokat a szakirodalom tartalmazza, illetve számítás vagy vizsgálatok alapján meghatározhatók. A legtöbb tiszta gázt az ENSZ veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásokról szóló mintaszabályzata már besorolta.

2.6.   Tűzveszélyes folyadékok

2.6.1.   Fogalommeghatározás

„tűzveszélyes folyadék”: olyan folyadék, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 60 oC.

2.6.2.   Osztályozási kritériumok

2.6.2.1.

A tűzveszélyes folyadékot az ezen osztály három kategóriájának egyikébe kell besorolni a 2.6.1. táblázat szerint:

2.6.1. táblázat

A tűzveszélyes folyadékokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

Lobbanáspont < 23 oC és a forrás kezdőpontja ≤ 35 oC

2

Lobbanáspont < 23 oC és a forrás kezdőpontja > 35 oC

3

Lobbanáspont ≥ 23 oC és ≤ 60 oC (5)

2.6.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.6.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.6.2. táblázat

A tűzveszélyes folyadékoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

3. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H224: Rendkívül tűzveszélyes folyadék és gőz

H225: Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz

H226: Tűzveszélyes folyadék és gőz

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P233

P240

P241

P242

P243

P280

P210

P233

P240

P241

P242

P243

P280

P210

P233

P240

P241

P242

P243

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P303 + P361 + P353

P370 + P378

P303 + P361 + P353

P370 + P378

P303 + P361 + P353

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P403 + P235

P403 + P235

P403 + P235

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

2.6.4.   További osztályozási szempontok

2.6.4.1.

A tűzveszélyes folyadékok besorolásához a lobbanáspont és a forrás kezdőpontja szükséges. Ezek az adatok meghatározhatók vizsgálatokkal, megtalálhatók a szakirodalomban, vagy kiszámíthatók. Ha nem állnak rendelkezésre adatok, akkor a lobbanáspontot és a kezdő forráspontot vizsgálattal kell meghatározni. A lobbanáspont meghatározásához a zárttéri vizsgálati módszert kell alkalmazni.

2.6.4.2.

Az ismert tűzveszélyes folyadékokat (6) meghatározott koncentrációban tartalmazó keverékek esetében, annak ellenére, hogy nem illékony összetevőket – például polimereket, adalékokat – is tartalmazhatnak a lobbanáspontot nem szükséges kísérleti úton meghatározni, ha a keveréknek a 2.6.4.3. alatt ismertetett módszerrel számított lobbanáspontja legalább 5 oC-kal (7) nagyobb, mint a vonatkozó besorolási kritérium, és feltéve, hogy:

a)

a keverék összetétele pontosan ismert, (ha az anyag összetétel-tartományokkal van megadva, akkor az értékeléshez azt az összetételt kell kiválasztani, amelynél a számított lobbanáspont a legkisebb);

b)

mindegyik összetevő alsó robbanási határértéke ismert (megfelelő korrelációt kell alkalmazni akkor, ha ezeket az adatokat a vizsgálati feltételektől eltérő hőmérsékletekre extrapolálják), valamint az alsó robbanási határérték kiszámításának módszere is;

c)

a telített gőznyomásnak és az aktivitási együtthatónak a hőmérsékletfüggősége a keverékben lévő mindegyik összetevőre ismert;

d)

a folyékony fázis homogén.

2.6.4.3.

Az egyik megfelelő módszer leírását tartalmazza: Gmehling és Rasmussen (Ind. Eng. Fundament, 21, 186, (1982)). Nem illékony összetevőket tartalmazó keverék esetén a lobbanáspont kiszámítása az illékony komponensekből történik. Elfogadott, hogy a nem illékony összetevő csupán kis mértékben csökkenti az oldószerek parciális nyomását és a számított lobbanáspont csupán kevéssel van a mért érték alatt.

2.6.4.4.

A tűzveszélyes folyadékok lobbanáspontja meghatározásának lehetséges módszereit a 2.6.3. táblázat sorolja fel.

2.6.3. táblázat

A tűzveszélyes folyadékok lobbanáspontjának meghatározására vonatkozó módszerek

Európai szabványok:

módosított EN ISO 1516 szabvány

Annak meghatározása, hogy van-e lobbanás vagy nincs – zárttéri egyensúlyi vizsgálati módszer

módosított EN ISO 1523 szabvány

A lobbanáspont meghatározása – zárttéri egyensúlyi vizsgálati módszer

módosított EN ISO 2719 szabvány

A lobbanáspont meghatározása – Pensky-Martens-féle zárttéri vizsgálati módszer

módosított EN ISO 3679 szabvány

A lobbanáspont meghatározása – zárttéri gyors egyensúlyi vizsgálati módszer

módosított EN ISO 3680 szabvány

Annak meghatározása, hogy van-e lobbanás vagy nincs – zárttéri gyors egyensúlyi vizsgálati módszer

módosított EN ISO 13736 szabvány

Szénhidrogéngáz-termékek és egyéb folyadékok – a lobbanáspont meghatározása – Abel-féle zárttéri vizsgálati módszer

Nemzeti szabványok:

AFNOR (Association française de normalisation)

módosított NF M07-036 szabvány

A lobbanáspont meghatározása – Abel-Pensky-féle zárttéri vizsgálati módszer

(Azonos a DIN 51755 szabvánnyal)

British Standards Institute

módosított BS 2000 standard 170. része

(Azonos az EN ISO 13736 szabvánnyal)

Deutsches Institut für Normung

módosított DIN 51755 szabvány (65 oC alatti lobbannáspont)

Ásványolajok és más tűzveszélyes folyadékok vizsgálata; a lobbanáspont meghatározása az Abel-Pensky-féle zárttéri vizsgálati módszerrel

(Azonos az NF M07-036 szabvánnyal)

2.6.4.5.

A 35 oC feletti lobbanáspontú folyadékokat nem kell a 3. kategóriába besorolni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 32. szakasza III. részében leírt L.2. – Tartós éghetőségi vizsgálat negatív eredményt ad.

2.7.   Tűzveszélyes szilárd anyagok

2.7.1.   Fogalommeghatározás

2.7.1.1.

„Tűzveszélyes szilárd anyag”: olyan szilárd anyag, amely könnyen ég, és súrlódás révén tüzet okozhat vagy elősegítheti azt.

Könnyen égő anyagok az olyan porított, granulált vagy képlékeny anyagok vagy keverékek, amelyek veszélyesek, ha a gyújtóforrással – például égő gyufával – való rövid érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és ha a láng gyorsan terjed.

2.7.2.   Osztályozási kritériumok

2.7.2.1.

A porított, granulált vagy képlékeny anyagot vagy keveréket (a fémek vagy fémötvözetek porainak kivételével – lásd 2.7.2.2. pont) akkor kell könnyen égő szilárd anyagként besorolni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.2.1. alszakaszában ismertetett módszerrel elvégzett vizsgálatsorozatok közül legalább egyben az égési idő 45 másodpercnél rövidebb, vagy ha az égési sebesség nagyobb, mint 2,2 mm/s.

2.7.2.2.

A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a tűzveszélyes szilárd anyagok közé besorolni, ha meggyújthatók és a reakció legfeljebb 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.

2.7.2.3.

A tűzveszélyes szilárd anyagokra az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 33.2.1. szakaszában ismertetett N.1 módszerrel kell az ezen osztály 2.7.1. táblázat szerinti két kategóriájának valamelyikébe besorolni:

2.7.1. táblázat

Tűzveszélyes szilárd anyagokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

Égésisebesség-vizsgálat

Fémportól eltérő anyagok és keverékek:

a)

nedvesített zóna nem állítja meg a tüzet, és

b)

az égési idő < 45 másodperc vagy az égési sebesség > 2,2 mm/s

Fémporok

az égési idő legfeljebb 5 perc

2

Égésisebesség-vizsgálat

Fémportól eltérő anyagok és keverékek:

a)

nedvesített zóna legalább 4 percre megállítja a tüzet, és

b)

az égési idő < 45 másodperc vagy az égési sebesség > 2,2 mm/s

Fémporok

az égési idő > 5 perc és legfeljebb 10 perc

Megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsíthetőnek tekintik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható teljesítményét, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.

2.7.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.7.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.7.2. táblázat

A tűzveszélyes szilárd anyagoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H228: Tűzveszélyes szilárd anyag

H228: Tűzveszélyes szilárd anyag

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P240

P241

P280

P210

P240

P241

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P370 + P378

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

2.8.   Önreaktív anyagok és keverékek

2.8.1.   Fogalommeghatározás

2.8.1.1.

„önreaktív anyagok vagy keverékek”: olyan termikusan instabil folyadékok vagy szilárd anyagok, illetve keverékek, amelyek még oxigén (levegő) nélkül is hajlamosak gyors exoterm bomlásra. Ez a meghatározás kizárja az e rész szerint robbanóanyagként, szerves peroxidként vagy oxidálószerként besorolt anyagokat és keverékeket.

2.8.1.2.

Az önreaktív anyagok vagy keverékek robbanóképesnek tekintendők, ha laboratóriumi vizsgálatok során a készítmény hajlamos detonációra, gyors deflagrációra vagy zárt térben hő hatására heves reakciókra.

2.8.2.   Osztályozási kritériumok

2.8.2.1.

Az önreaktív anyagot vagy keveréket mint önreaktív anyagot vagy keveréket kell az ebbe az osztályba való besoroláshoz figyelembe venni, kivéve ha:

a)

a 2.1. pontban megadott kritériumok szerint robbanóanyagok;

b)

a 2.13. vagy a 2.14. pontban megadott kritériumok szerint oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, kivéve, hogy az oxidáló anyagok legalább 5 % éghető szerves anyagot tartalmazó keverékeit a 2.8.2.2. pontban meghatározott eljárással önreaktív anyagként kell besorolni;

c)

a 2.15. pontban megadott kritériumok szerint szerves peroxidok;

d)

bomláshőjük 300 J/g-nál kisebb; vagy

e)

öngyorsuló bomlási hőmérsékletük (self-accelerating decomposition temperature, SADT) 50 kg-os csomag esetén nagyobb, mint 75 oC (8).

2.8.2.2.

Az oxidáló anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő oxidáló anyagok olyan keverékeire, amelyek legalább 5 % éghető szerves anyagot tartalmaznak, és amelyek nem felelnek meg a 2.8.2.1. a), c), d) vagy e) pontjában ismertetett kritériumoknak, alkalmazni kell az önreaktív anyagokra vonatkozó besorolási eljárást.

Az ilyen, a B.–F. típusú önreaktív anyag tulajdonságait mutató keveréket (lásd 2.8.2.3.) önreaktív anyagként kell besorolni.

Ha a vizsgálat csomagolt formában történik és a csomagolás megváltozik, akkor újabb vizsgálatot kell végezni, ha felmerül, hogy a csomagolás megváltozása hatással lehet a vizsgálat eredményére.

2.8.2.3.

Az önreaktív anyagokat és keverékeket az ezen osztály hét kategóriájának (A.–G. típus) egyikébe kell besorolni, a következő elvekkel összhangban:

a)

az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amely csomagolt formában képes detonációra vagy gyors deflagrációra, A. TÍPUSÚ önreaktív anyagként kell meghatározni;

b)

az olyan robbanóképes önreaktív anyagot vagy keveréket, amely csomagolt formában nem képes detonációra vagy gyors deflagrációra, de csomagolásában termikus robbanásra hajlamos, B. TÍPUSÚ önreaktív anyagként kell meghatározni;

c)

az olyan robbanóképes önreaktív anyagot vagy keveréket, amely az anyag vagy keverék csomagolt formájában nem képes detonációra, gyors deflagrációra, vagy termikus robbanásra, C. TÍPUSÚ önreaktív anyagként kell meghatározni.

d)

az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amely laboratóriumi vizsgálata során a következő viselkedést mutatja:

i.

részleges detonáció, nincs gyors deflagráció és zárt térben hő hatására nincs heves reakció, vagy

ii.

egyáltalán nincs detonáció, van lassú deflagráció és zárt térben hő hatására nincs heves reakció, vagy

iii.

egyáltalán nincs detonáció és deflagráció, és zárt térben hő hatására közepes reakciót mutat;

D. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni;

e)

az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint egyáltalán nincs detonáció és deflagráció, és zárt térben hő hatására semmilyen, vagy csak enyhe reakciót mutat, E. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni;

f)

az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint kavitált állapotban nincs detonáció és egyáltalán nincs deflagráció, és zárt térben hő hatására semmilyen, vagy csak enyhe reakciót mutat, továbbá nincs, vagy csak enyhe robbanóereje van, F. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni;

g)

az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint kavitált állapotban nincs detonáció és egyáltalán nincs deflagráció, és hő hatására reakciót nem mutat, továbbá nincs robbanóereje, feltéve, hogy termikusan stabil (öngyorsuló bomlási hőmérséklet (SADT) 50 kg-os csomag esetén 60–75 oC), és, folyadékkeverék esetében, a deszenzibilázáshoz legalább 150 oC-os forráspontú hígítót alkalmaznak, G. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni. Ha a keverék termikusan nem stabil, vagy ha deszenzibilizálásához 150 oC-nál kisebb forráspontú hígítót alkalmaznak, F. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni.

Amennyiben a vizsgálat csomagolt formában történik és a csomagolás megváltozik, akkor újabb vizsgálatot kell végezni, ha felmerül, hogy a csomagolás megváltozása hatással lehet a vizsgálat eredményére.

2.8.2.4.   Hőmérsékletszabályozásra vonatkozó kritériumok

Az önreaktív anyagoknál hőmérséklet-szabályozást kell alkalmazni, ha öngyorsuló bomlási hőmérsékletük (SADT) legfeljebb 55 oC. A SADT, valamint a hőmérséklet-szabályozási és vészhelyzeti hőmérsékletek meghatározásának módszereit az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részének 28. szakasza tartalmazza. A kiválasztott vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az reprezentatív legyen a csomagra mind annak mérete, mind annak anyaga tekintetében.

2.8.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.8.1. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.8.1. táblázat

Az önreaktív anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás

A. típus

B. típus

C. és D. típus

E. és F. típus

G. típus

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Image

Ehhez a veszélyességi kategóriához nincs címkeelem rendelve

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H240: Hő hatására robbanhat.

H241: Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.

H242: Hő hatására meggyulladhat.

H242: Hő hatására meggyulladhat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P220

P234

P280

P210

P220

P234

P280

P210

P220

P234

P280

P210

P220

P234

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P370 + P378

P370 + P380 + P375

P370 + P378

P370 + P380 + P375

P370 + P378

P370 + P378

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P403 + P235

P411

P420

P403 + P235

P411

P420

P403 + P235

P411

P420

P403 + P235

P411

P420

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501

 

A G. típushoz nem tartoznak veszélyességet jelző tájékoztató elemek, de figyelembe kell venni a többi veszélyességi csoporthoz tartozó tulajdonságok esetén.

2.8.4.   További osztályozási szempontok

2.8.4.1.

Az önreaktív anyagok vagy keverékek olyan tulajdonságait, amelyek besorolásuk szempontjából döntőek, kísérleti úton kell meghatározni. Az önreaktív anyag vagy keverék besorolását az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részében ismertetett, A.–H. vizsgálatsorozattal kell elvégezni. A besorolási eljárás a 2.8.1. ábrán látható.

2.8.4.2.

Az önreaktív anyagokra és keverékekre vonatkozó besorolási eljárást nem szükséges lefolytatni, ha:

a)

a molekulában nincsenek olyan kémiai csoportok, amelyek robbanásveszélyt vagy önreaktív tulajdonságokat okoznának. Az ilyen csoportokra az ENSZ Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 6. függelékének A6.1. és A6.2. táblázata hoz példákat; vagy

b)

egy szerves anyag, vagy pedig szerves anyagok homogén keveréke esetében 50 kg-os csomag esetén a becsült SADT 75 oC-nál nagyobb vagy az exoterm bomlási energia 300 J/g-nál kisebb. A kezdőhőmérséklet és a bomlási energia megfelelő kalorimetriás eljárással becsülhető meg (lásd ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részének 20.3.3.3. alpontja).

2.8.1. ábra

Önreaktív anyagok és keverékek

Image

2.9.   Piroforos folyadékok

2.9.1.   Fogalommeghatározás

„piroforos folyadék” olyan folyékony anyag vagy keverék, amely – még kis mennyiségben is – levegővel való érintkezés után öt percen belül hajlamos a gyulladásra.

2.9.2.   Osztályozási kritériumok

2.9.2.1.

A piroforos folyadékokat az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.3.1.5. alpontjában ismertetett N.3 vizsgálati módszerrel kell az ezen osztálynak egyetlen kategóriájába besorolni, a 2.9.1. táblázat szerint:

2.9.1. táblázat

Piroforos folyadékokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

A folyadék az inert hordozóanyaghoz való hozzáadást és a levegővel való érintkezést követően 5 percen belül meggyullad, illetve a levegővel való érintkezést követően öt percen belül a szűrőpapírt meggyújtja vagy elszenesíti.

2.9.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.9.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.9.2. táblázat

A piroforos folyadékoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelmeztető mondat

H250: Levegővel érintkezve önmagától meggyullad

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P222

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P302 + P334

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P422

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

2.9.4.   További osztályozási szempontok

2.9.4.1.

A piroforos folyadékokra vonatkozó besorolási eljárást nem szükséges alkalmazni, ha a gyártás és kezelés során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék a szokásos hőmérsékleteken a levegővel érintkezve önmagától nem gyullad be (azaz az anyag szobahőmérsékleten hosszabb időtartamon – napokon – keresztül stabil marad).

2.10.   Piroforos szilárd anyagok

2.10.1.   Fogalommeghatározás

„piroforos szilárd anyag”: olyan szilárd anyag vagy keverék, amely – még kis mennyiségben is – levegővel való érintkezés után öt percen belül hajlamos a gyulladásra.

2.10.2.   Osztályozási kritériumok

2.10.2.1.

A piroforos szilárd anyagokat az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.3.1.4. alpontjában ismertetett N.2. vizsgálati módszerrel kell ezen osztály egyetlen kategóriájába besorolni, a 2.10.1. táblázat szerint:

2.10.1. táblázat

A piroforos szilárd anyagokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

A szilárd anyag a levegővel való érintkezést követően 5 percen belül meggyullad.

Megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsíthetőnek tekintik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható teljesítményét, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.

2.10.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.10.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.10.2. táblázat

A piroforos szilárd anyagoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelmeztető mondat

H250: Levegővel érintkezve önmagától meggyullad

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P222

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P335 + P334

P370 +P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P422

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

2.10.4.   További osztályozási szempontok

2.10.4.1.

A piroforos szilárd anyagokra vonatkozó besorolási eljárást nem szükséges alkalmazni, ha a gyártás és kezelés során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék a szokásos normális hőmérsékleteken a levegővel érintkezve önmagától nem gyullad be (azaz az anyag szobahőmérsékleten hosszabb időtartamon – napokon – keresztül stabil marad).

2.11.   Önmelegedő anyagok és keverékek

2.11.1.   Fogalommeghatározás

2.11.1.1.

„önmelegedő anyag vagy keverék”: olyan – a piroforos folyadéktól vagy szilárd anyagtól eltérő – folyadék vagy szilárd anyag, illetve keverék, amely a levegővel reakcióba lépve és energiabevitel nélkül hajlamos az önmelegedésre; az ilyen anyag vagy keverék abban különbözik a piroforos folyadéktól vagy szilárd anyagtól, hogy csak nagy mennyiségben (több kilogramm) és hosszabb időtartam (órák vagy napok) után gyullad meg.

2.11.1.2.

Az anyagok vagy keverékek – spontán égéshez – önmelegedését az anyagnak vagy a keveréknek a (levegőben lévő) oxigénnel való reakciója, valamint az okozza, hogy a fejlődő hőt nem vezeti el elég gyorsan a környezet. Spontán égés akkor jelentkezik, ha a hőfejlődés sebessége meghaladja a hőelvezetés sebességét, és az anyag vagy keverék eléri az öngyulladási hőmérsékletet.

2.11.2.   Osztályozási kritériumok

2.11.2.1.

Az anyagot vagy keveréket akkor kell az ebbe az osztályba tartozó önmelegedő anyagként vagy keverékként besorolni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.3.1.6. alpontjában ismertetett módszerrel elvégzett vizsgálatok során:

a)

pozitív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor;

b)

pozitív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és negatív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 120 oC-on végzett vizsgálatkor, és az anyagot vagy keveréket több mint 3 m3 térfogatú kiszerelésbe kell csomagolni;

c)

pozitív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és negatív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 100 oC-on végzett vizsgálatkor, és az anyagot vagy keveréket több mint 450 liter térfogatú kiszerelésbe kell csomagolni;

d)

pozitív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 100 oC-on végzett vizsgálatkor.

2.11.2.2.

Az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. része 33.3.1.6. alpontjában ismertetett N.4. módszerrel elvégzett vizsgálatok eredménye megfelel a 2.11.1. táblázat szerinti kritériumoknak:

2.11.1. táblázat

Önmelegedő anyagokra és keverékekre vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

Pozitív eredmény születik 25 mm élhosszúságú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor

2

a)

pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és negatív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és az anyagot vagy keveréket több, mint 3 m3 térfogatú kiszerelésbe kell csomagolni; vagy

b)

pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, negatív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 120 oC-on végzett vizsgálatkor, és az anyagot vagy keveréket több, mint 450 liter térfogatú kiszerelésbe kell csomagolni; vagy

(c)

pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és negatív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 100 oC-on végzett vizsgálatkor.

Megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsíthetőnek tekintik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható teljesítményét, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.

2.11.2.3.

A 27 m3 térfogat esetén 50 oC-nál magasabb spontán égési hőmérséklettel rendelkező anyagokat és keverékeket nem önmelegedő anyagként vagy keverékként kell besorolni.

2.11.2.4.

A 450 liter térfogat mellett 50 oC-nál magasabb öngyulladási hőmérséklettel rendelkező anyagokat és keverékeket nem az ezen osztály 1. kategóriájába kell besorolni.

2.11.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.11.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.11.2. táblázat

Az önmelegedő anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H251: Önmelegedő; meggyulladhat

H252: Nagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P235 + P410

P280

P235 + P410

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P407

P413

P420

P407

P413

P420

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

2.11.4.   További besorolási szempontok

2.11.4.1.

A besorolás részletes döntési diagramja és a különböző kategóriák meghatározásához elvégzendő vizsgálatok a 2.11.1. ábrán láthatók.

2.11.4.2.

Az önmelegedő anyagokra vagy keverékekre vonatkozó besorolási eljárást nem szükséges alkalmazni, ha az elővizsgálat eredményei megfelelően korrelálhatók a besorolási vizsgálattal, és megfelelő biztonsági ráhagyást alkalmaznak. Példák az elővizsgálatra:

a)

Grewer-kemencés vizsgálat (VDI 2263. sz. útmutató, 1. rész, 1990, Vizsgálati módszerek porok biztonsági jellemzőinek meghatározására) a viszonyítási hőmérsékletnél 80 K fokkal magasabb kezdőhőmérséklettel, 1 1iter térfogattal;

b)

Portömeg elővizsgálata (Gibson, N. Harper, D. J. Rogers, R.: Száradó porok tűz- és robbanásveszélyének értékelése, Plant Operations Progress, 4 (3), 181–189, 1985) a viszonyítási hőmérsékletnél 60 K fokkal magasabb kezdőhőmérséklettel, 1 1iter térfogattal.

2.11.1. ábra

Az önmelegedő anyagok és keverékek

Image

2.12.   Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek

2.12.1.   Fogalommeghatározás

„vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok vagy keverékek”: olyan szilárd vagy folyékony anyagok vagy keverékek, amelyek – vízzel való kölcsönhatás révén – öngyulladóvá válhatnak, vagy veszélyes mennyiségben bocsáthatnak ki tűzveszélyes gázokat.

2.12.2.   Osztályozási kritériumok

2.12.2.1.

A vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagot vagy keveréket az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.4.1.4. alpontjában ismertetett N.5. vizsgálati módszerrel kell az ezen osztály három kategóriájának egyikébe besorolni, a 2.12.1. táblázat szerint:

2.12.1. táblázat

A vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagokra vagy keverékekre vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten vízzel heves reakcióba lép, és a keletkező gáz általában hajlamos az öngyulladásra, illetve amely környezeti hőmérsékleten könnyen reakcióba lép vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz fejlődési sebessége az anyag 1 kilogrammjára számítva legalább 10 liter/perc.

2

Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten könnyen reakcióba lép vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz legnagyobb fejlődési sebessége az anyag egy kilogrammjára számítva legalább 20 liter/óra, és amely nem felel meg az 1. kategória kritériumainak.

3

Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten lassan lép reakcióba vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz legnagyobb fejlődési sebessége az anyag egy kilogrammjára számítva legalább 1 liter/óra, és amely nem felel meg az 1. és a 2. kategória kritériumainak.

Megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Ha például egy adott vegyi anyagot a vizsgált fizikai formától eltérő fizikai formában kell kiszállítani vagy szállítani, és valószínűsíthető, hogy ebben a formában jelentősen megváltozna a besorolási vizsgálat során mutatott teljesítménye, akkor a vizsgálatot az anyag új fizikai formájában is le kell folytatni.

2.12.2.2.

Az anyagot vagy keveréket vízzel érintkezésbe lépve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagként vagy keverékként kell besorolni, ha a vizsgálati eljárás bármelyik lépésében öngyulladás lép fel.

2.12.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.12.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.12.2. táblázat

A vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagoknál vagy keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

3. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H260: Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

H261: Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

H261: Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P223

P231 + P232

P280

P223

P231 + P232

P280

P231 + P232

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P335 + P334

P370 + P378

P335 + P334

P370 + P378

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P402 + P404

P402 + P404

P402 + P404

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

2.12.4.   További osztályozási szempontok

2.12.4.1.

Az erre az osztályra vonatkozó besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha:

a)

az anyag vagy keverék kémiai szerkezete nem tartalmaz fémet vagy félfémet; vagy

b)

a gyártás vagy kezelés során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék vízzel nem lép reakcióba, azaz az anyagot vízzel állítják elő vagy vízzel mossák; vagy

c)

az anyagról vagy keverékről ismert, hogy vízben oldódva stabil keveréket alkot.

2.13.   Oxidáló folyadékok

2.13.1.   Fogalommeghatározás

„Oxidáló folyadék”: olyan folyékony anyag vagy keverék, amely, bár önmagában nem feltétlenül éghető, rendszerint oxigén biztosítása révén más anyagok égését okozhatja, illetve más anyagok égését elősegítheti.

2.13.2.   Osztályozási kritériumok

2.13.2.1.

Az oxidáló folyadékot az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 34.4.2. alpontjában ismertetett O.2. vizsgálati módszerrel kell ezen osztály három kategóriájának egyikébe besorolni, a 2.13.1. táblázat szerint:

2.13.1. táblázat

Az oxidáló folyadékokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

Az olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke önmagától meggyullad, vagy ha a cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési középideje rövidebb, mint az 50 %-os perklórsav és cellulóz 1:1 tömegarányú keverékéé.

2

Az olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékénél a nyomásnövekedés középideje azonos vagy rövidebb, mint a 40 %-os vizes nátrium-klorát oldat és cellulóz 1:1 tömegarányú keverékéé, és az 1. kategória kritériumai nem teljesülnek.

3

Az olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékénél a nyomásnövekedés középideje azonos vagy rövidebb, mint a 65 %-os vizes salétromsav oldat és cellulóz 1:1 tömegarányú keverékéé, és az 1. és a 2. kategória kritériumai nem teljesülnek.

2.13.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.13.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.13.2. táblázat

Az oxidáló folyadékoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

3. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H271: Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.

H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P220

P221

P280

P283

P210

P220

P221

P280

P210

P220

P221

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P306 + P360

P371 + P380 + P375

P370 + P378

P370 + P378

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

2.13.4.   További osztályozási szempontok

2.13.4.1.

Szerves anyagok és keverékek esetében az ebbe az osztályba történő besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha:

a)

az anyag vagy keverék nem tartalmaz oxigént, fluort vagy klórt; vagy

b)

az anyag vagy keverék oxigént, fluort vagy klórt tartalmaz, és ezek az elemek kémiailag kizárólag szénhez vagy hidrogénhez kötődnek.

2.13.4.2.

A szervetlen anyagok és keverékek esetében az erre az osztályra vonatkozó besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha nem tartalmaznak oxigén- vagy halogénatomokat.

2.13.4.3.

Ha a vizsgálati eredmények között eltérés van és az anyagok vagy keverékek kezelése és használata során oxidáló tulajdonságokat tapasztaltak, akkor a tapasztalatok alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.

2.13.4.4.

Az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 34.4.2. alpontjában ismertetett vizsgálatot a cellulóz helyett inert anyaggal, például kovafölddel kell megismételni a reakció jellegének egyértelművé tétele és a téves pozitív eredmények felismerése érdekében.

2.14.   Oxidáló szilárd anyagok

2.14.1.   Fogalommeghatározás

„Oxidáló szilárd anyag”: olyan folyékony anyag vagy keverék, amely, bár önmagában nem feltétlenül éghető, rendszerint oxigén biztosítása révén más anyagok égését okozhatja vagy elősegítheti.

2.14.2.   Osztályozási kritériumok

2.14.2.1.

Az oxidáló anyagot az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 34.4.1. alpontjában ismertetett O.1. vizsgálati módszerrel kell ezen osztály három kategóriájának egyikébe besorolni, a 2.14.1. táblázat szerint:

2.14.1. táblázat

Az oxidáló szilárd anyagokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a 3:2 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje.

2

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 2:3 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje, és az 1. kategória kritériumai nem teljesülnek.

3

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 3:7 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje, és az 1. és a 2. kategória kritériumai nem teljesülnek.

1. megjegyzés:

Néhány oxidáló szilárd anyag bizonyos körülmények között (ha nagy mennyiségben van tárolva) robbanásveszélyt is jelent. Az ammóniumnitrátok néhány típusa robbanásveszélyt jelenthet szélsőséges körülmények között és ennek a veszélynek a meghatározására használható a „detonációállósági vizsgálat” (BC szabályzat, 3. melléklet, 5. vizsgálat). A megfelelő információkat fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon (SDS).

2. megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsíthetőnek tekintik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható teljesítményét, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.

2.14.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.14.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.14.2. táblázat

Az oxidáló szilárd anyagoknál használandó címkeelemek

 

1. kategória

2. kategória

3. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H271: Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.

H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P220

P221

P280

P283

P210

P220

P221

P280

P210

P220

P221

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P306 + P360

P371 + P380 + P375

P370 + P378

P370 + P378

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

2.14.4.   További osztályozási szempontok

2.14.4.1.

A szerves anyagok és keverékek esetében az erre az osztályra vonatkozó besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha:

a)

az anyag vagy keverék nem tartalmaz oxigént, fluort vagy klórt; vagy

b)

az anyag vagy keverék oxigént, fluort vagy klórt tartalmaz, és ezek az elemek kémiailag kizárólag szénhez vagy hidrogénhez kötődnek.

2.14.4.2.

A szervetlen anyagok és keverékek esetében az erre az osztályra vonatkozó besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha nem tartalmaznak oxigén- vagy halogénatomokat.

2.14.4.3.

Ha a vizsgálati eredmények között eltérés van és az anyagok vagy keverékek kezelése és használata során oxidáló tulajdonságokat tapasztaltak, akkor a tapasztalatok alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.

2.15.   Szerves peroxidok

2.15.1.   Fogalommeghatározás

2.15.1.1.

„szerves peroxidok”: olyan folyékony vagy szilárd szerves anyagok, amelyek a két vegyértékű -O-O- csoportot tartalmazzák, és a hidrogén-peroxid olyan származékának tekinthetők, amelyben az egyik vagy mindkét hidrogénatomot szerves gyökök helyettesítik. A szerves peroxidok közé tartoznak a legalább egy szerves peroxidot tartalmazó szervesperoxid-keverékek (készítmények). A szerves peroxidok olyan termikusan instabil anyagok vagy keverékek, amelyek öngyorsuló exoterm bomlásra hajlamosak. Emellett rendelkezhetnek a következő tulajdonságokkal:

i.

robbanó hatású bomlásra hajlamosak;

ii.

gyorsan égnek;

iii.

ütésre vagy súrlódásra érzékenyek;

iv.

más anyagokkal veszélyesen reagálnak.

2.15.1.2.

A szerves peroxidok robbanóképesnek tekintendők, ha a laboratóriumi vizsgálatok során a keverék (készítmény) hajlamos detonációra, gyors deflagrációra, vagy zárt térben hő hatására heves reakciót mutat.

2.15.2.   Osztályozási kritériumok

2.15.2.1.

Valamennyi szerves peroxidot ebbe az osztályba besorolandónak kell tekinteni, kivéve ha:

a)

legfeljebb 1,0 % szerves peroxidból származó aktív oxigént tartalmaz, ha legfeljebb 1,0 % hidrogén-peroxidot tartalmaz; vagy

b)

legfeljebb 0,5 % szerves peroxidból származó aktív oxigént tartalmaz, ha több mint 1,0 %, de legfeljebb 7,0 % hidrogén-peroxidot tartalmaz.

Megjegyzés:

A szervesperoxid-keverék aktívoxigén-tartalmát ( %) a következő képlet adja meg:

Formula

ahol

ni

=

az i. szerves peroxid egy molekulájában lévő peroxidcsoportok száma,

ci

=

az i. szerves peroxid koncentrációja (tömegszázalék),

mi

=

az i szervesperoxid-molekulatömege.

2.15.2.2.

A szerves peroxidokat az ezen osztály hét kategóriájának (A.–G. típus) egyikébe kell besorolni, a következő elvek szerint:

a)

minden olyan szerves peroxidot, amely csomagolt formában képes detonációra vagy gyors deflagrációra, A. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni;

b)

minden olyan robbanóképes szerves peroxidot, amely csomagolt formában nem robban vagy ég el hirtelen, de csomagolásában termikus robbanásra hajlamos, B. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni;

c)

minden olyan robbanóképes szerves peroxidot, amely az anyag vagy keverék csomagolt formájában nem hajlamos detonációra, gyors deflagrációra, vagy termikus robbanásra, C TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni;

d)

minden olyan szerves peroxidot, amely a laboratóriumi vizsgálat során a következő viselkedést mutatja:

i.

részleges detonáció, nincs gyors deflagráció és zárt térben hő hatására nincs heves reakció; vagy

ii.

egyáltalán nincs detonáció, van lassú deflagráció és zárt térben hő hatására nincs heves reakció; vagy

iii.

egyáltalán nincs detonáció és deflagráció, és zárt térben hő hatására közepes reakciót mutat;

D. típusú szerves peroxidként kell meghatározni;

e)

minden olyan szerves peroxidot, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint egyáltalán nincs detonáció és deflagráció, és zárt térben hő hatására semmilyen, vagy csak enyhe reakciót mutat, E. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni.

f)

minden olyan szerves peroxidot, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint kavitált állapotban nincs detonáció és egyáltalán nincs deflagráció, és zárt térben hő hatására semmilyen, vagy csak enyhe reakciót mutat, továbbá nincs, vagy csak enyhe robbanóereje van, F. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni;

g)

minden szerves peroxidot, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint kavitált állapotban nincs detonáció és egyáltalán nincs deflagráció, és zárt térben hő hatására reakciót nem mutat, továbbá nincs robbanóereje, feltéve, hogy termikusan stabil, azaz öngyorsuló bomlási hőmérséklete (SADT) 50 kg-os csomag (9) esetén legalább 60 oC, és folyadékkeverék esetében, deszenzibilizálásához legalább 150 oC-os forráspontú hígítószert, G. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni. Ha a szerves peroxid termikusan nem stabil, vagy deszenzibilizálásához 150 oC-nál kisebb forráspontú hígítószert használnak, akkor a szerves peroxidot F. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni.

Ha a vizsgálat csomagolt formában történik és a csomagolás megváltozik, akkor újabb vizsgálatot kell végezni, ha felmerül, hogy a csomagolás megváltozása hatással lehet a vizsgálat eredményére.

2.15.2.3.   Hőmérsékletszabályozásra vonatkozó kritériumok

A következő szerves peroxidoknál hőmérsékletszabályozást kell alkalmazni:

a)

azok a B. és C. típusú szerves peroxidok, amelyek öngyorsuló bomlási hőmérséklete ≤ 50 oC;

b)

azok a D. típusú, zárt térben hő hatására közepes reakciót mutató szerves peroxidok (10), amelyek öngyorsuló bomlási hőmérséklete ≤ 50 oC vagy azok a D. típusú, zárt térben hő hatására enyhe reakciót, vagy reakciót nem mutató szerves peroxidok, amelyek öngyorsuló bomlási hőmérséklete ≤ 45 oC; és

c)

azok az E és F típusú szerves peroxidok, amelyek öngyorsuló bomlási hőmérséklete ≤ 45 C.

Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet meghatározásának módszereit, valamint a szabályozási hőmérséklet és a veszélyes hőmérséklet értékeinek meghatározását az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részének 28. szakasza tartalmazza. A kiválasztott vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az reprezentatív legyen a csomagra mind annak mérete, mind annak anyaga tekintetében.

2.15.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.15.1. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.15.1. táblázat

Szerves peroxidoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

A. típus

B. típus

C. és D. típus

E. és F. típus

G. típus

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Image

Ehhez a veszélyességi kategóriához nincs címkeelem rendelve

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H240: Hő hatására robbanhat.

H241: Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.

H242: Hő hatására meggyulladhat.

H242: Hő hatására meggyulladhat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P220

P234

P280

P210

P220

P234

P280

P210

P220

P234

P280

P210

P220

P234

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

 

 

 

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P411 + P235

P410

P420

P411 + P235

P410

P420

P411 + P235

P410

P420

P411 + P235

P410

P420

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501

 

A G. típushoz nem tartoznak veszélyességet jelző tájékoztató elemek, de figyelembe kell venni a többi veszélyességi csoporthoz tartozó tulajdonságok esetén.

2.15.4.   További osztályozási szempontok

2.15.4.1.

A szerves peroxidok besorolása definíció szerint a kémiai szerkezetük, valamint a keverékben lévő aktív oxigén és a hidrogén-peroxid mennyisége alapján történik (lásd 2.15.2.1). A szerves peroxidok besorolásához szükséges tulajdonságokat kísérleti úton kell meghatározni. A szerves peroxidok besorolását az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részében ismertetett A.–H. vizsgálatsorozat alapján kell elvégezni. A besorolási eljárás a 2.15.1. ábrán látható.

2.15.4.2.

A már besorolt szerves peroxidok keverékei a legveszélyesebb alkotórésznek megfelelő típusú szerves peroxidként sorolhatók be. Ha azonban két stabil alkotórész termikusan kevésbé stabil keveréket képezhet, akkor meg kell határozni a keverék öngyorsuló bomlási hőmérsékletét.

Megjegyzés: Az egyes alkotórészek együttesen veszélyesebbek lehetnek, mint az egyes összetevők külön-külön.

2.15.1.ábra

Szerves peroxidok

Image

2.16.   Fémekre korrozív hatású anyagok

2.16.1.   Fogalommeghatározás

„Fémekre korrozív hatású anyag vagy keverék”: olyan anyag vagy keverék, amely kémiai reakció révén lényegesen roncsolja vagy akár meg is semmisíti a fémeket.

2.16.2.   Osztályozási kritériumok

2.16.2.1.

A fémekre korrozív hatású anyagot vagy keveréket az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. része 37.4 alszakaszában ismertetett vizsgálat alkalmazásával kell az ezen osztály egyetlen kategóriájába besorolni, a 2.16.1. táblázat szerint:

2.16.1. táblázat

Fémekre korrozív hatású anyagokra és keverékekre vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

1

A korrózió sebessége akár acél, akár alumínium felületen 55 oC vizsgálati hőmérsékleten meghaladja az évi 6,25 mm-t, ha a vizsgálat mindkét anyagon történik.

Megjegyzés:

Ha az első vizsgálat akár acélon, akár alumíniumon azt jelzi, hogy a vizsgált anyag vagy keverék korrozív, akkor további vizsgálat a másik fémmel már nem szükséges.

2.16.3.   Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál és keverékeknél a 2.16.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.16.2. táblázat

Fémekre korrozív hatású anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H290: Fémekre korrozív hatású lehet

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P234

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P390

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P406

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

2.16.4.   További osztályozási szempontok

2.16.4.1.

Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 37.4. alpontjában ismertetett vizsgálati módszerrel mérhető. A vizsgálathoz használandó mintadarabokat a következő anyagokból kell készíteni:

a)

acélon végzett vizsgálatához a következő acéltípusok:

S235JR+CR (1.0037, illetve St 37-2),

S275J2G3+CR (1.0144, illetve St 44-3), módosított ISO 3574 szabvány, Unified Numbering System (UNS) Egységes számozási rendszer G 10200 vagy SAE 1020;

b)

alumíniumon végzett vizsgálatához: nem eloxált 7075-T6 vagy AZ5GU-T6.

3.   3. RÉSZ: EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK

3.1.   Akut toxicitás

3.1.1.   Fogalommeghatározások

3.1.1.1.

„Akut toxicitás”: az anyagból vagy keverékből egyszer, vagy 24 órán belül többször szájon át vagy bőrön át kapott dózis, illetve 4 órán keresztül történő belélegzés folytán jelentkező káros hatások.

3.1.1.2.

Az akut toxicitás veszélyességi osztály felosztása az alábbi:

akut toxicitás, szájon át;

akut toxicitás, bőrön át;

akut toxicitás, belélegzés.

3.1.2.   Az akut toxicitású anyagként való besorolás kritériumai

3.1.2.1.

Az anyagokat a szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció miatti akut toxicitás alapján négy toxicitási kategória egyikébe lehet besorolni a 3.1.1. táblázatban ismertetett számszerű kritériumok szerint. Az akut toxicitás értékét az LD50 (szájon át, bőrön át) vagy LC50 (belélegzés) (közelítő) értékei, vagy a becsült akut toxicitási érték (acute toxicity estimate – ATE) fejezi ki. Magyarázatok a 3.1.1. táblázat után.

3.1.1. táblázat

Az adott kategóriát meghatározó akut toxicitási veszélykategóriák és becsült akut toxicitási értékek (ATE)

Expozíciós útvonal

1. kategória

2. kategória

3. kategória

4. kategória

Szájon át (mg/testtömeg kg)

Lásd a) megjegyzés

ATE ≤ 5

5 < ATE ≤ 50

50 < ATE ≤ 300

300 < ATE ≤ 2 000

Bőrön át (mg/testtömeg kg)

Lásd a) megjegyzés

ATE ≤ 50

50 < ATE ≤ 200

200 < ATE ≤ 1 000

1 000 < ATE ≤ 2 000

Gázok (ppmV (11))

 

 

 

 

Lásd:

a) megjegyzés

b) megjegyzés

ATE ≤ 100

100 < ATE ≤ 500

500 < ATE ≤ 2 500

2 500 < ATE ≤ 20 000

Gőzök (mg/l)

 

 

 

 

Lásd:

a) megjegyzés

b) megjegyzés

c) megjegyzés

ATE ≤ 0,5

0,5 < ATE ≤ 2,0

2,0 < ATE ≤ 10,0

10,0 < ATE ≤ 20,0

Porok és ködök (mg/l)

 

 

 

 

Lásd:

a) megjegyzés

b) megjegyzés

ATE ≤ 0,05

0,05 < ATE ≤ 0,5

0,5 < ATE ≤ 1,0

1,0 < ATE ≤ 5,0

Megjegyzések a 3.1.1. táblázathoz:

a)

a becsült akut toxicitási érték (ATE) meghatározása egy keverékben lévő anyag vagy összetevő besorolásához a következők segítségével történik:

az LD50/LC50, ha van;

a 3.1.2. táblázatból egy tartománymeghatározó vizsgálat eredményeire vonatkozó átváltási érték; vagy

a 3.1.2. táblázatból egy besorolási kategóriára vonatkozó átváltási érték;

b)

a táblázatban a belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitásra vonatkozóan megadott általános koncentráció-határértékek 4 órás vizsgálati expozíción alapulnak. Az 1 órás expozíció felhasználásával előállított meglévő, belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitási adatok konvertálását gázok és gőzök esetében a 2-vel való osztással, míg porok és ködök esetében a 4-gyel való osztással lehet elvégezni;

c)

néhány anyagnál vagy keveréknél a vizsgálati atmoszférában nem csak gőz van, hanem folyadék- és gőzfázisok keveréke. Más anyagoknál vagy keverékeknél a vizsgálati atmoszféra a gázfázishoz közel álló gőzből áll. Az utóbbi esetekben a besorolás alapjául a ppmV érték szolgál, a következőképpen: 1. kategória (100 ppmV), 2. kategória (500 ppmV), 3. kategória (2 500 ppmV), 4. kategória (20 000 ppmV).

A „por”, „köd” és „gőz” kifejezés meghatározása a következő:

Por: valamely anyag vagy keverék gázban (rendszerint levegőben) lebegő szilárd részecskéi;

Köd: valamely anyag vagy keverék gázban (rendszerint levegőben) lebegő folyékony cseppjei;

Gőz: valamely anyag vagy keverék folyékony vagy szilárd halmazállapotból felszabaduló gáz halmazállapotú formája.

A por rendszerint mechanikai folyamatok eredményeként keletkezik. A köd rendszerint túltelített gőzök kondenzációja vagy folyadékok nyíró áramlása révén képződik. A por- és ködrészecskék átmérője rendszerint a kisebb, mint 1 μm mérettől körülbelül 100 μm-ig terjed.

3.1.2.2.   Az akut toxicitású anyagként való besorolás egyedi szempontjai

3.1.2.2.1.

Az akut toxicitásnak a szájon át és a belélegzéssel történő expozíció esetén való vizsgálatához a javasolt faj a patkány, a bőrön át történő expozíció esetén pedig a patkány vagy a nyúl javasolt az akut toxicitás értékeléséhez. Ha az akut toxicitásra vonatkozó kísérleti adatok több állatfajra vonatkozóan rendelkezésre állnak, tudományos megítéléssel kell dönteni a legmegfelelőbb LD50 értéknek a hitelesített, helyesen elvégzett vizsgálatokból való kiválasztásáról.

3.1.2.3.   A belélegzés mint expozíciós útvonal alapján akut toxicitású anyagként való besorolás egyedi szempontjai

3.1.2.3.1.

A belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitás mértékegységei a belélegzett anyag formájától függenek. Porra és ködre az értékek mg/l-ben vannak megadva. Tekintetbe véve az – adott esetben a folyadék- és gázfázisok keverékéből álló – gőzök vizsgálatának nehézségeit, a táblázatban az értékek mg/l-ben szerepelnek. Az olyan gőzök esetében azonban, amelyek közel állnak a gázfázishoz, a besorolás alapjául a ppmV érték szolgál.

3.1.2.3.2.

A belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitással kapcsolatos besorolás esetén különös fontossággal bír a jól értelmezhető értékek használata a porok és ködök nagy toxicitású kategóriáiban. Az 1 és 4 mikron közötti tömegfelező aerodinamikai átmérőjű (mean mass aerodynamic diameter, mmad) belélegzett részecskék a patkány légútjainak valamennyi régiójában lerakódnak. Ez a részecskeméret-tartomány körülbelül 2 mg/l-es maximális dózisnak felel meg. Az állatkísérletek emberi expozícióra való alkalmazhatóságának elérése érdekében a porokat és ködöket ideális esetben ebben a tartományban tesztelnék patkányokon.

3.1.2.3.3.

Ha a belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitásra történt besorolás mellett olyan adat áll rendelkezésre, amely azt jelzi, hogy a toxicitási mechanizmus a maró hatás volt, akkor az anyagot vagy keveréket a „légutakra maró hatásúként” is címkézni kell (lásd a 3.1.4.1. 1. megjegyzését). A légutak marása a légutak szöveteinek egyszeri, korlátozott ideig tartó expozíciót követő roncsolódását jelenti, hasonlóan a bőrmaráshoz, beleértve a nyálkahártyák roncsolódását is. A maróképességet szakértői megítéléssel kell értékelni, olyan információk alapján, mint például: emberekkel és állatokkal kapcsolatos tapasztalatok, meglévő (in vitro) adatok, pH értékek, hasonló anyagokról kapott információk és bármilyen más ide vonatkozó adat.

3.1.3.   Az akut toxicitású keverékként való besorolás kritériumai

3.1.3.1.

Az anyagok akut toxicitásúként történő, a 3.1.2. szakaszban ismertetetteknek megfelelő besorolásának kritériumai a halálos dózisra (LD) vonatkozó (vizsgálati vagy számított) adatokra alapulnak. Keverékek esetében olyan adatok megszerzése vagy levezetése szükséges, amelyek lehetővé teszik a kritériumoknak a keverékre történő alkalmazását besorolás céljából. Az akut toxicitásúként való besorolás megközelítése több szintű, és függ a keverékre magára és a keverék összetevőire vonatkozóan rendelkezésre álló információk mennyiségétől. A 3.1.1. ábrán látható folyamatábra ismerteti a követendő folyamatot.

3.1.3.2.

A keverékek akut toxicitásúként való besorolásához mindegyik expozíciós útvonalat figyelembe kell venni, de csak az egyik expozíciós útvonal szükséges, ha valamennyi összetevő kizárólag ezt az utat követi (becslés vagy vizsgálat alapján). Amennyiben egynél több expozíciós útvonalnál állapítanak meg akut toxicitást, a besoroláshoz a súlyosabb veszély kategóriát használják. A veszély közléséhez valamennyi rendelkezésre álló információt figyelembe kell venni és valamennyi releváns expozíciós útvonalat meg kell határozni.

3.1.3.3.

Annak érdekében, hogy az összes rendelkezésre álló adatot felhasználják a keverékekkel kapcsolatos veszélyek besorolásához, adott esetben bizonyos előfeltevéseket kellett megfogalmazni és alkalmazni a többszintű megközelítésben:

a)

a keverék „releváns összetevői” azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (tömegszázalék a szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén, és térfogatszázalék a gázoknál) vannak jelen, kivéve ha okkal feltételezhető, hogy az 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék akut toxicitásúként történő besorolása szempontjából (ld az 1.1. táblázatot.);

b)

amennyiben besorolt keveréket használnak fel egy másik keverék összetevőjeként, az adott keverékre vonatkozó tényleges vagy számított becsült akut toxicitási értéket (ATE) lehet használni az új keverék besorolásának a 3.1.3.6.1 és a 3.1.3.6.2.3. szakaszban említett képlettel való kiszámításához.

3.1.1. ábra

A keverékek akut toxicitásúként való besorolására vonatkozó többszintű megközelítés

Image

3.1.3.4.   Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében a teljes keverékre rendelkezésre állnak akut toxicitási adatok

3.1.3.4.1

Ha magát a keveréket is megvizsgálták akut toxicitásának meghatározásához, akkor azt ugyanazon kritériumoknak megfelelően kell besorolni, mint az anyagok esetében, a 3.1.1. táblázat szerint. Ha a keverékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok, akkor a 3.1.3.5. és a 3.1.3.6. szakasz alatt ismertetett eljárásokat kell követni:

3.1.3.5.   Olyan keverékek besorolása, amelyek esetében nem állnak rendelkezésre akut toxicitási adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.1.3.5.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg akut toxicitásának meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.1.3.5.2.

Ha a keveréket vízzel vagy más egyáltalán nem toxikus anyaggal hígítják, akkor a keverék toxicitását ki lehet számítani a hígítatlan keverékre vonatkozó vizsgálati adatokból.

3.1.3.6.   Keverékek besorolása a keverék összetevői alapján (összegző képlet)

3.1.3.6.1.   Az összes összetevőről vannak adatok

A keverék besorolásának pontossága érdekében, és hogy a számítást csak egyszer kelljen elvégezni valamennyi rendszerre, szektorra és kategóriára, az összetevők becsült akut toxicitási értékét (ATE) a következőképpen kell figyelembe venni:

a)

figyelembe kell venni azokat az ismert akut toxicitású összetevőket, amelyek a 3.1.1. táblázatban ismertetett akut toxicitási kategóriák valamelyikébe tartoznak;

b)

figyelmen kívül kell hagyni azokat az összetevőket, amelyek vélelmezhetően nem akut toxicitásúak (például víz, cukor);

c)

figyelmen kívül kell hagyni az összetevőket, ha a szájon át történő expozíció határvizsgálata nem mutat akut toxicitást 2 000 mg/testtömeg kg értéknél.

Az e szakaszban szereplő összetevők ismert becsült akut toxicitási értékkel (ATE) rendelkező összetevőknek tekintendők.

A keverék ATE értékének meghatározása a szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció esetén az összes releváns összetevő ATE értékéből való számítással történik, a következő képlettel:

Formula

ahol:

Ci

=

az i. összetevő koncentrációja (tömegszázalék vagy térfogatszázalék)

i

=

az egyes összetevők 1-től n-ig

n

=

az összetevők száma

ATEi

=

az i. összetevő becsült akut toxicitási értéke

3.1.3.6.2.   Keverékek besorolása, ha nincs adat az összes összetevőről

3.1.3.6.2.1.

Ha ATE érték nem áll rendelkezésre a keverék egy adott összetevőjéről, de meglévő információkból – mint például az alább felsoroltakból – például a 3.1.2. táblázat szerinti átváltási értékeket lehet kiszámítani, akkor a 3.1.3.6.1. szakaszban szereplő képletet kell alkalmazni.

Ez magába foglalja a következők értékelését:

a)

a szájon át, bőrön át és belélegzéssel történő expozícióra vonatkozó becsült akut toxicitási értékek közötti extrapoláció (12). Az ilyen értékeléshez megfelelő farmakodinamikai és farmakokinetikai adatok szükségesek;

b)

az emberi expozícióval kapcsolatos olyan adatok, amelyek jelzik a toxikus hatást, de nem tartalmaznak halálos dózisra vonatkozó adatokat;

c)

bármilyen egyéb toxicitási tesztből/vizsgálatból származó, az anyagra vonatkozóan rendelkezésre álló adat, amely akut toxikus hatást jelez, de nem feltétlenül tartalmaz halálos dózisra vonatkozó adatokat; vagy

d)

szorosan analóg anyagokra vonatkozó adatok, szerkezet/hatás összefüggések felhasználásával.

Ez a megközelítés rendszerint alapvető kiegészítő technikai információt, továbbá rendkívül képzett és tapasztalt szakértőt (szakértői megítélés, lásd 1.1.1. szakasz) igényel a becsült akut toxicitási megbízható meghatározásához. Ha ilyen információk nem áll rendelkezésre, akkor a 3.1.3.6.2.3. szakasz szerint kell eljárni.

3.1.3.6.2.2.

Abban az esetben, ha a keverékben 1 %-os vagy annál nagyobb koncentrációban olyan összetevőt használnak, amelyre vonatkozóan semmilyen használható információ nem áll rendelkezésre, akkor a keverékhez nem lehet elfogadható becsült akut toxicitási értéket rendelni. Ebben az esetben a keveréket kizárólag az ismert összetevők alapján lehet besorolni, azzal a kiegészítő figyelmeztetéssel, hogy a keverék x százalékban ismeretlen toxicitású összetevő(ke)t tartalmaz.

3.1.3.6.2.3.

Ha az ismeretlen akut toxicitású összetevő(k) össz-koncentrációja legfeljebb 10 %, akkor a 3.1.3.6.1. szakaszban ismertetett képletet kell használni. Ha az ismeretlen akut toxicitású összetevő(k) össz-koncentrációja 10 %-nál nagyobb, akkor a 3.1.3.6.1. szakaszban ismertetett képletet a következőképpen kell módosítani, hogy figyelembe vegye az ismeretlen összetevő(k) összes százalékos arányát:

Formula

3.1.2. táblázat

Az akut toxicitási tartományra nézve kísérleti úton meghatározott értékek (vagy akut toxicitási veszélyre vonatkozó kategóriák) átváltása az akut toxicitási pont becsléseire az adott expozíciós útvonallal kapcsolatos besoroláshoz

Expozíciós útvonal

Besorolási kategória vagy az akut toxicitási tartomány kísérletes becslése

Átváltással kapott becsült akut toxicitási érték

(lásd 1. megjegyzés)

Szájon át

(mg/testtömeg kg)

0 < 1. kategória ≤ 5

5 < 2. kategória ≤ 50

50 < 3. kategória ≤ 300

300 < 4. kategória ≤ 2 000

0,5

5

100

500

Bőrön át

(mg/testtömeg kg)

0 < 1. kategória ≤ 50

50 < 2. kategória ≤ 200

200 < 3. kategória ≤ 1 000

1 000 < 4. kategória ≤ 2 000

5

50

300

1 100

Gázok

(ppmV)

0 < 1. kategória ≤ 100

100 < 2. kategória ≤ 500

500< 3. kategória ≤ 2 500

2 500 < 4. kategória≤20 000

10

100

700

4 500

Gőzök

(mg/l)

0 < 1. kategória ≤ 0,5

0,5 < 2. kategória ≤ 2,0

2,0 < 3. kategória ≤ 10,0

10,0 < 4. kategória ≤ 20,0

0,05

0,5

3

11

Por/köd

(mg/l)

0< 1. kategória ≤ 0,05

0,05 < 2. kategória ≤ 0,5

0,5 < 3. kategória ≤ 1,0

1,0 < 4. kategória ≤ 5,0

0,005

0,05

0,5

1,5

1. megjegyzés:

Ezeknek az értékeknek a célja egy keverék besorolásához szükséges ATE érték kiszámítása a keverék összetevői alapján, és nem vizsgálati eredményeket jelentenek.

3.1.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.1.4.1.

Az e veszélyességi osztály osztályozási kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.1.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.1.3. táblázat

Az akut toxicitásra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

1. kategória

2. kategória

3. kategória

4. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat:

Szájon át

H300:

Lenyelve halálos.

H300:

Lenyelve halálos.

H301:

Lenyelve mérgező.

H302:

Lenyelve ártalmas.

Bőrön át

H310: Bőrrel érintkezve halálos.

H310: Bőrrel érintkezve halálos.

H311: Bőrrel érintkezve mérgező.

H312: Bőrrel érintkezve ártalmas.

Inhalation

(lásd 1. megjegyzés)

H330: Belélegezve halálos.

H330: Belélegezve halálos.

H331: Belélegezve mérgező.

H332: Belélegezve ártalmas.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés (szájon át)

P264

P270

P264

P270

P264

P270

P264

P270

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés (szájon át)

P301 + P310

P321

P330

P301 + P310

P321

P330

P301 + P310

P321

P330

P301 + P312

P330

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás (szájon át)

P405

P405

P405

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként (szájon át)

P501

P501

P501

P501

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés (bőrön át)

P262

P264

P270

P280

P262

P264

P270

P280

P280

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés (bőrön át)

P302 + P350

P310

P322

P361

P363

P302 + P350

P310

P322

P361

P363

P302 + P352

P312

P322

P361

P363

P302 + P352

P312

P322

P363

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás (bőrön át)

P405

P405

P405

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként (bőrön át)

P501

P501

P501

P501

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés (belélegzés)

P260

P271

P284

P260

P271

P284

P261

P271

P261

P271

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés (belélegzés)

P304 + P340

P310

P320

P304 + P340

P310

P320

P304 + P340

P311

P321

P304 + P340

P312

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás (belélegzés)

P403 + P233

P405

P403 + P233

P405

P403 + P233

P405

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként (belélegzés)

P501

P501

P501

 

1. megjegyzés:

Ha a belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitásúként való besorolás mellett olyan adat áll rendelkezésre, amely azt jelzi, hogy a toxicitási mechanizmus a maró hatás volt, akkor az anyag vagy keverék címkéjén fel kell tüntetni a következőt is: EUH071: „maró hatású a légutakra” – lásd a 3.1.2.3.3. szakaszban ismertetett információkat. Az akut toxicitásra utaló megfelelő piktogram mellett a maró hatásra utaló (a bőrre vagy szemre gyakorolt maró hatás jelzésére használt) piktogramot is el lehet helyezni a „maró hatású a légutakra” mondat mellett.

2. megjegyzés:

Ha a keverékben 1 %-os vagy annál nagyobb koncentrációban olyan összetevőt használnak, amelyre vonatkozóan semmilyen felhasználható információ nem áll rendelkezésre, akkor a keveréket azzal a további jelzéssel kell ellátni, hogy „a keverék x százalékban ismeretlen toxicitású összetevő(ke)t tartalmaz” – lásd a 3.1.3.6.2.2. szakaszban szereplő információt.

3.2.   Bőrmarás/bőrirritáció

3.2.1.   Fogalommeghatározások

3.2.1.1.

Bőrmarás: a bőr irreverzibilis károsodása, azaz látható nekrózis a felhámon keresztül és a bőrben, a vizsgált anyagnak legfeljebb 4 óra időtartamú hatását követően. A marási tünetek jellemzően fekély, vérzés, véres hegesedés és –14 napos megfigyelés végén – a bőr kifehéredése miatt elszíneződés, teljes szőrhullásos területek és hegek. A nem egyértelmű sérülések értékeléséhez adott esetben kórszövettani vizsgálatokat kell végezni.

Bőrirritáció: a bőr reverzibilis károsodása a vizsgált anyagnak legfeljebb 4 óra időtartamú hatását követően.

3.2.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.2.2.1.

Anyagok maró és irritáló hatásának meghatározásakor még a vizsgálatok elvégzése előtt figyelembe kell venni különböző tényezőket. A szilárd anyagok (porok) maró vagy irritáló hatásúvá válhatnak ha nedvesség éri őket vagy ha nedves bőrrel vagy a nyálkahártyával lépnek érintkezésbe. Az elemzést az emberre és állatokra vonatkozó, meglévő tapasztalatokkal és adatokkal, az egyszeri és ismétlődő expozícióra vonatkozó tapasztalatokkal és adatokkal kell kezdeni, mivel ezek a bőrre gyakorolt hatáshoz közvetlenül kapcsolódó információkat adnak. Hitelesített és elfogadott in vitro alternatívák szintén felhasználhatók a besorolási döntések meghozatalának segítésére (lásd 5. cikk). Néhány esetben elegendő információ állhat rendelkezésre szerkezetileg rokon vegyületek alapján ahhoz, hogy meg lehessen hozni a besorolással kapcsolatos döntéseket.

3.2.2.2.

Hasonlóképpen, az olyan szélsőséges pH-érték, mint a ≤ 2 és a ≥ 11,5 szintén bőrtünetek okozásának lehetőségét jelezheti, különösen, ha jelentős pufferkapacitás van jelen, noha a korreláció nem tökéletes. Általában az ilyen anyagok jelentős hatást gyakorolnak a bőrre. Ha a lúg-/savtartalék figyelembevétele alapján felmerül, hogy az anyag az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem maró hatású, ennek megerősítésére további vizsgálat elvégzése szükséges, lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálat alkalmazásával.

3.2.2.3.

Ha az anyag bőrön át fokozottan mérgező, a bőrmarási/bőrirritációs vizsgálat nem célszerű, mivel az alkalmazandó vizsgálati anyag mennyisége jelentős mértékben meghaladja a toxikus dózist, és ebből következően az állatok pusztulását okozza. Ha a határdózisig lefolytatott akut toxicitási vizsgálatok során bőrirritáció/bőrmarás figyelhető meg, akkor további vizsgálat nem szükséges, feltéve, hogy az alkalmazott hígítások és a vizsgált fajok relevánsak.

3.2.2.4.

Az anyagra rendelkezésre álló összes fenti információt fel kell használni annak meghatározására, hogy szükségesek-e in vivo bőrirritációs vizsgálatok.

Noha az egy szinten belüli egyedi paraméterek értékeléséből is szerezhetők információk (lásd 3.2.2.5. szakasz), például a szélsőséges pH-értékkel rendelkező maró hatású lúgokat a bőrmaró hatású anyagént kell tekinteni, érdemes figyelembe venni a meglévő információk összességét, és a bizonyítékok súlyának teljes körű mérlegelésével végezni a meghatározást. Ez különösen olyankor igaz, ha néhány, de nem az összes paraméterre nézve áll rendelkezésre információ. Általában elsősorban az emberre vonatkozó, meglévő tapasztalatokra és adatokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyet az állatokra vonatkozó tapasztalatok és adatok, majd más információforrások követnek, de az eseti alapon történő meghatározás is szükséges lehet.

3.2.2.5.

Adott esetben fontolóra kell venni a kiindulási információk értékelésének többszintű megközelítését, annak tudatában, hogy bizonyos esetekben nem minden elem releváns.

3.2.2.6.   Maró anyagok

3.2.2.6.1.

Az anyag maró hatásúként való besorolása az állatokon végzett vizsgálat eredményei alapján történik, a 3.2.1. táblázat szerint. A maró hatású anyag olyan anyag, amely a bőrszövet roncsolódását eredményezi, azaz a vizsgált állatok közül legalább 1 esetében a legfeljebb 4 óra időtartamú expozíciót követően látható nekrózist okozott a felhámon keresztül és a bőrben. A marási tünetek jellemzően fekély, vérzés, véres hegesedés és – 14 napos megfigyelés végén – a bőr kifehéredése miatt elszíneződés, teljes szőrhullásos területek és hegek. A nem egyértelmű sérülések megkülönböztetéséhez adott esetben kórszövettani vizsgálatokat kell végezni.

3.2.2.6.2.

A maró hatás kategóriáján belül három alkategória van: 1A. alkategória – ha a tünetek legfeljebb 3 perces expozíciót követően legfeljebb 1 órás megfigyelés alatt jelentkeznek; 1B. alkategória – ha a tünetek 3 perc és 1 óra időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt jelentkeznek; és 1C. alkategória – ha a tünetek 1 és 4 óra közötti időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt jelentkeznek.

3.2.2.6.3.

Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.2.2.1. és a 3.2.2.4. bekezdés valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. bekezdés tárgyalja.

3.2.1. táblázat

A bőrmarás kategóriái és alkategóriái

 

 

Marás 3 állat közül legalább 1 esetében

 

A marás alkategóriái

Expozíció

Megfigyelés

1. kategória: Maró hatású

1A

≤ 3 perc

≤ 1 óra

1B

> 3 perc – ≤ 1 óra

≤ 14 nap

1C

> 1 óra – ≤ 4 óra

≤ 14 nap

3.2.2.7.   Irritáció

3.2.2.7.1.

Az állatokon végzett vizsgálatok eredményeinek felhasználásával az irritáló hatás egyetlen kategóriája (2. kategória) a 3.2.2. táblázatban jelenik meg. Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.2.2.1. és a 3.2.2.4. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja. Az irritáló hatás kategóriájának fő kritériuma az, hogy 3-ból legalább 2 vizsgált állat esetében az átlageredmény ≥ 2,3 – ≤ 4,0.

3.2.2. táblázat

Bőrirritációs kategória

Kategória

Kritérium

2. kategória: Irritáló

(1)

A tapasz eltávolítását követően 24, 48 és 72 órával később végzett értékelés szerint 3 vizsgált állat közül 2 esetében az átlageredmény ≥ 2,3 – ≤ 4,0 a bőrpirosságra/varképződésre vagy ödémára vonatkozóan, vagy ha a tünetek késleltetetten jelentkeznek, akkor a bőrreakciók jelentkezése utáni 3 egymást követő nap értékelései alapján, vagy

(2)

Legalább 2 állat esetében a szokásos esetben 14 napos megfigyelési időszak végéig fennálló gyulladás, különös tekintettel a teljes szőrhullásra (korlátozott területen), a hiperkeratóziszra, a hiperpláziára és a hámlásra, vagy

(3)

Bizonyos esetekben, amikor az állatok között a tünetek jelentősen eltérőek, ugyanakkor egyetlen állat esetében igen határozott, de a fenti kritériumoknál enyhébb pozitív tünetek kapcsolódnak a kémiai expozícióhoz.

3.2.2.8.   Az állatokon végzett bőrirritációs vizsgálatok során jelentkező tünetekkel kapcsolatos megjegyzések

3.2.2.8.1.

Az egy-egy vizsgálaton belül az állatok esetében jelentkező irritációs tünetek nagyon változatosak lehetnek, ugyanúgy, mint a marás esetében. Egy anyag bőrirritáló hatásúként való besorolásának legfőbb kritériuma – amint az a 3.2.2.7.1. szakaszban szerepel – a bőrpirosság/varképződés vagy az ödéma esetén a 3-ból legalább 2 állatra vonatkozóan számított átlagérték. Külön irritációs kritérium vonatkozik az olyan esetekre, amikor jelentős, de ahhoz nem elég súlyos irritációs tünetek észlelhetők, hogy a vizsgálatot pozitív eredményűnek lehetne minősíteni. Egy vizsgált anyagot például irritáló hatásúként jelölhetnek meg, amennyiben 3-ból legalább 1 vizsgált állat rendkívül magas átlagértéket mutat a vizsgálat teljes ideje alatt, beleértve a rendesen 14 napig tartó megfigyelési időszak végén is tapasztalható tartós sérüléseket. Egyéb tünetek is eleget tehetnek e követelménynek. Meg kell bizonyosodni azonban arról, hogy a tünetek kémiai expozíció eredményei.

3.2.2.8.2.

A bőrsérülések reverzibilitása a másik olyan szempont, amelyet figyelembe kell venni az irritációs tünetek értékelésénél. Ha a gyulladás a megfigyelési időszak végéig fennáll 2 vagy több vizsgálati állatnál – figyelembe véve a szőrhullást (korlátozott területen), a hiperkeratóziszt, a hiperpláziát és a hámlást –, akkor az anyagot irritáló hatásúnak kell tekinteni.

3.2.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.2.3.1.   Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében a teljes keverékre rendelkezésre állnak adatok

3.2.3.1.1.

A keverék besorolása az anyagokra vonatkozó kritériumok szerint történik, az ezen veszélyességi osztályokra vonatkozó adatok előállítására irányuló vizsgálati és értékelési stratégiák figyelembevételével.

3.2.3.1.2.

A többi veszélyességi osztálytól eltérően bizonyos anyagok és keverékek bőrmaró hatásának olyan alternatív vizsgálatai állnak rendelkezésre, amelyek amellett, hogy pontos eredményt adnak a besorolás céljaira, egyszerűek és viszonylag olcsón elvégezhetők. Egy keverék vizsgálatának mérlegelésekor javasolt, hogy a besorolást végzők a bizonyítékok súlyának mérlegelésének többszintű stratégiáját alkalmazzák, amint az a bőrmaró és -irritáló anyagok besorolásának kritériumaiban (3.2.2.5. szakasz) is szerepel, a pontos besorolás segítése és a szükségtelen állatkísérletek kiküszöbölése érdekében. Egy keverék bőrmaró hatásúnak (bőrmaró, 1. kategória) tekintendő, ha a pH értéke legfeljebb 2 vagy legalább 11,5. Ha a lúg-/savtartalék figyelembevétele arra utal, hogy az anyag vagy keverék az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg mégsem maró hatású, ennek megerősítésére további vizsgálat elvégzése szükséges, lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálat alkalmazásával.

3.2.3.2.   Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.2.3.2.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg bőrirritációs/bőrmarási veszélyeinek meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.2.3.3.   Keverékek besorolása, ha az összes, illetve ha csak néhány összetevőre állnak rendelkezésre adatok

3.2.3.3.1.

Annak érdekében, hogy az összes rendelkezésre álló adatot felhasználják a keverékek bőrirritációs/bőrmarási veszélyeinek besorolásához, adott esetben a következő előfeltevést kellett megfogalmazni és alkalmazni a többszintű megközelítésben:

Előfeltevés: a keverék „releváns összetevői” azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (tömegszázalék a szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén, és térfogatszázalék a gázoknál) vannak jelen, kivéve ha feltételezhető (például maró hatású összetevők esetében), hogy az 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék bőrirritáló/bőrmaró hatásúként történő besorolása szempontjából.

3.2.3.3.2.

Ha az adatok az összetevőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a keverék egészére nézve nem, a keverékek bőrirritáló vagy bőrmaró hatásúként való besorolása az additivitási elven alapul, amely szerint minden egyes maró hatású vagy irritáló összetevő a saját hatásának és koncentrációjának arányában járul hozzá a keverék teljes irritáló vagy maró hatású tulajdonságaihoz. Ha az adatok az összetevőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a keverék egészére nézve nem, akkor a keverékeknek a szemre irritáló vagy súlyos szemkárosodást okozó hatásúként való besorolása az additivitási elven alapul, amely szerint minden egyes maró hatású vagy irritáló összetevő a saját hatásának és koncentrációjának arányában járul hozzá a keverék teljes irritáló vagy maró tulajdonságaihoz. A maró hatású összetevők esetén alkalmazott súlyozási tényező 10 abban az esetben, ha a ezek az 1. kategóriába való besorolás általános koncentráció-határértéke alatti, de a keverék irritáló hatásúként való besorolásához elegendő koncentrációban vannak jelen. A keverék maró hatásúként vagy irritálóként kerül besorolásra, ha az ilyen összetevők koncentrációinak összege meghalad egy bizonyos koncentráció-határértéket.

3.2.3.3.3.

A 3.2.3. táblázat tartalmazza az annak meghatározásához használandó általános koncentráció-határértékeket, hogy a keverék a bőrirritáló vagy bőrmaró hatásúnak minősül-e.

3.2.3.3.4.1.

Különös gonddal kell eljárni az olyan anyagokat tartalmazó egyes keveréktípusok besorolásakor, mint a savak és lúgok, a szervetlen sók, az aldehidek, a fenolok és a felületaktív anyagok. A 3.2.3.3.1 és a 3.2.3.3.2. szakaszban ismertetett megközelítés esetleg nem alkalmazható, mivel az ilyen anyagok közül sok maró hatású vagy irritáló 1 %-nál kisebb koncentrációkban is.

3.2.3.3.4.2.

Erős savakat vagy lúgokat tartalmazó keverékek esetében a pH-értéket kell a besorolás kritériumaként használni (lásd 3.2.3.1.2. szakaszt, mivel a pH-érték jobb indikátora a maró hatásnak, mint a 3.2.3. táblázatban ismertetett koncentráció-határértékek.

3.2.3.3.4.3

Az olyan keverékeket, amelyek bőrmaró vagy bőrirritáló összetevőket tartalmaznak, és amelyek az additivitási elv (3.2.3. táblázat) szerint nem sorolhatók be az ezt a megközelítést használhatatlanná tevő kémiai jellemzők miatt, az 1A., 1B. vagy 1C. bőrmaró hatású kategóriába kell besorolni, ha az 1A., 1B. vagy 1C. kategóriába sorolt, legalább 1 % koncentrációjú összetevőt tartalmaznak, illetve a 2. kategóriába kell sorolni, ha egy irritáló összetevő koncentrációja legalább 3 %. Az olyan keverékek besorolását, amelyek összetevőire a 3.2.3. táblázat szerinti megközelítés nem alkalmazható, a 3.2.4. táblázat foglalja össze.

3.2.3.3.5.

Esetenként megbízható adatok igazolhatják azt, hogy egy összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei nem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.2.3. és a 3.2.4. táblázatban lévő általános koncentráció-határértékek felett van jelen. Ezekben az esetekben a keveréket az említett adatnak megfelelően kell besorolni (lásd még 10. és 11. cikk). Más esetekben, amikor az összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei várhatóan nem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.2.3. és a 3.2.4. táblázatban lévő általános koncentráció-határértékek felett van jelen, mérlegelni kell a keverék vizsgálatát. Ilyen esetben a bizonyítékok súlyának mérlegelésének többszintű stratégiája alkalmazandó, amelyet a 3.2.2.5. szakasz ismertet.

3.2.3.3.6.

Ha olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint az összetevő(k) maró vagy irritáló hatású(ak) 1 %-osnál kisebb (maró hatású), illetve 3 %-osnál kisebb (irritáló) koncentrációban, akkor a keveréket ennek megfelelően kell besorolni.

3.2.3. táblázat

A bőrmarási/bőrirritációs veszély miatt besorolt (1. vagy 2. kategória) összetevők általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket bőrre maró/irritáló hatásúként kell besorolni

A következőként besorolt összetevők összege:

A keveréket az alábbiként kell a következő koncentrációk alapján besorolni:

 

Bőrmaró

Bőrirritáló

 

1. kategória

(lásd a lenti megjegyzést)

2. kategória

Bőrmaró, 1A., 1B., 1C. kategória

≥ 5 %

≥ 1 % de < 5 %

Bőrirritáló, 2. kategória

 

≥ 10 %

(10 x Bőrmaró, 1A., 1B., 1C. kategória) + Bőrirritáló, 2. kategória

 

≥ 10 %

Megjegyzés:

A bőrmaró hatású, 1A., 1B. vagy 1C. kategóriába sorolt keverék valamennyi összetevője összegének rendre legalább 5 %-nak kell lennie ahhoz, hogy a keveréket bőrmaró hatásúként a bőrmaró hatású, 1A., 1B. vagy 1C. kategóriába lehessen sorolni. Ha a bőrmaró hatás 1A. kategóriájába sorolt összetevők koncentrációjának összege kisebb, mint 5 %, de az 1A.+1B. kategóriájú összetevők koncentrációjának összege legalább 5 %, akkor a keveréket a bőrmaró hatású, 1B. kategóriába kell besorolni. Hasonló módon, ha a bőrmaró hatás 1A.+1B. kategóriájába sorolt összetevők koncentrációjának összege kisebb, mint 5 %, de az 1A.+1B.+1C. kategóriájú összetevők koncentrációjának összege legalább 5 %, akkor a keveréket a bőrmaró hatású, 1C. kategóriába kell besorolni.

3.2.4. táblázat

Olyan keverék összetevőinek, amelynél az additivitási elv nem használható, az az általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket bőrmaró/bőrirritáló hatásúként kell besorolni

Összetevő:

Koncentráció:

A következőként besorolt keverék: Bőr

Legfeljebb 2 pH értékű sav

≥ 1 %

1. kategória

Legalább 11,5 pH értékű lúg

≥ 1 %

1. kategória

Más maró hatású (1A., 1B., 1C. kategória) összetevők, amelyeknél az additivitási elv nem használható

≥ 1 %

1. kategória

Más irritáló hatású (2. kategória) összetevők, amelyeknél az additivitási elv nem használható, ideértve a savakat és a lúgokat is

≥ 3 %

2. kategória

3.2.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.2.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.2.5. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.2.5. táblázat

A bőrmarásra/bőrirritációra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

1. kategória, A/1., B/1., C.

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H314: Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.

H315: Bőrirritáló hatású.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P260

P264

P280

P264

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés

P301 + P330 + P331

P303 + P361 + P353

P363

P304 + P340

P310

P321

P305 + P351 + P338

P302 + P352

P321

P332 + P313

P362

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P405

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

 

3.3.   Súlyos szemkárosodás/szemirritáció

3.3.1.   Fogalommeghatározások

3.3.1.1.

„Súlyos szemkárosodás”: a vizsgált anyagnak a szem külső felületére való hatását követő olyan szövetkárosodás kialakulása, vagy a látás olyan súlyos romlása, amely a hatást követő 21 napon belül nem teljesen reverzibilis.

„Szemirritáció”: a vizsgált anyagnak a szem külső felületére való hatását követő elváltozások megjelenése, amelyek a hatást követő 21 napon belül teljesen reverzibilisek.

3.3.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.3.2.1.

Az anyagok besorolási rendszere egy többszintű vizsgálati és értékelési rendszert jelent, amely együttesen veszi figyelembe a súlyos szemszöveti károsodásra és a szemirritációra vonatkozó már meglévő információkat (ideértve az emberre és az állatokra vonatkozó korábbi adatokat is), a (számszerűsített) szerkezet/hatás összefüggéseket vagy a szerkezet/tulajdonság összefüggéseket, valamint a hitelesített in vitro vizsgálatok eredményeit, elkerülendő a szükségtelen állatkísérleteket.

3.3.2.2.

Mielőtt sor kerülne a súlyos szemkárosodással/szemirritációval kapcsolatos bármilyen in vivo vizsgálatra, meg kell vizsgálni az anyagra vonatkozó valamennyi már meglévő információt. A meglévő adatok alapján gyakran lehet előzetes döntéseket hozni arról, hogy az anyag a szem súlyos (azaz irreverzibilis) károsodását okozza-e. Ha az anyag az ilyen adatok alapján besorolható, akkor vizsgálat nem szükséges.

3.3.2.3.

Bármilyen vizsgálat előtt több tényezőt is figyelembe kell venni az anyag súlyos szemkárosodást vagy irritációt okozó képességének meghatározásakor. Az elemzést az emberre és az állatokra vonatkozóan összegyűjtött tapasztalatokkal kell kezdeni, mivel ezek a szemkárosító hatásról közvetlenül releváns információkat adnak. Néhány esetben elegendő információ állhat rendelkezésre szerkezetileg rokon vegyületek alapján ahhoz, hogy meg lehessen hozni a veszéllyel kapcsolatos döntéseket. Hasonlóképpen, a szélsőséges pH-érték (≤ 2,0 és ≥ 11,5) szintén súlyos szemkárosodást okozhat, különösen, ha jelentős pufferkapacitással párosul. Az ilyen anyagok jelentős hatást gyakorolnak a bőrre. A súlyos szemkárosodás/szemirritáció vizsgálata előtt értékelni kell, hogy a szernek nincs-e bőrmaró hatása, elkerülendő, hogy bőrmaró hatású anyagokkal végezzenek kísérleteket a szemen jelentkező helyi hatások vizsgálata céljából. Az ilyen bőrmaró hatású anyagok súlyos szemkárosodáshoz is vezethetnek (1. kategória), az irritáló hatású anyagok pedig szemirritációt okozhatnak (2. kategória). A hitelesített és elfogadott in vitro alternatívák szintén felhasználhatók a besorolási döntések meghozatalához (lásd 5. cikk).

3.3.2.4.

Az anyagról rendelkezésre álló összes fenti információt fel kell használni annak meghatározására, hogy szükségesek-e in vivo szemirritációs vizsgálatok. Noha információ nyerhető az egyetlen szinten belüli egyedi paraméterek értékeléséből is (például a szélsőséges pH-értékkel rendelkező, maró hatású lúgokat helyi hatású maró anyagként kell tekinteni), a meglévő információk összességét figyelembe kell venni a bizonyítékok súlyának teljes körű mérlegelésével történő meghatározás során, különösen akkor, ha csak néhány, de nem az összes paraméterre vonatkozóan áll rendelkezésre információ. Általában elsősorban a szakérői megítélésre kell helyezni a hangsúlyt, figyelembe véve az anyaggal kapcsolatban az emberre vonatkozó tapasztalatokat, amelyet a bőrirritációs vizsgálat és a megfelelően hitelesített alternatív módszerek eredményei követnek. A maró hatású anyagokkal vagy keverékekkel végzett állatkísérleteket minden lehetséges esetben kerülni kell.

3.3.2.5.

Adott esetben fontolóra kell venni a kiindulási információk értékelésének többszintű megközelítését, annak tudatában, hogy bizonyos esetekben nem minden elem releváns.

3.3.2.6.   Irreverzibilis szemkárosodás / súlyos szemkárosodás (1. kategória)

3.3.2.6.1.

Az olyan anyagokat, amelyek a szem súlyos károsodását okozhatják, az 1. kategóriába kell besorolni (irreverzibilis szemkárosodás). Az anyagoknak az ebbe a veszélyességi kategóriába való besorolása állatkísérletek alapján történik, a 3.3.1. táblázatban ismertetett kritériumok szerint. E megfigyelések a 4. fokú szaruhártya-sérüléseket szenvedett és más súlyos, a vizsgálat bármely szakaszában észlelt tüneteket (például a szaruhártya roncsolódását), valamint a szaruhártya tartós elhomályosodását, a szaruhártya színezőanyag által okozott elszíneződését, a szaruhártya letapadását, pannus és a szivárványhártya funkciójával való interferenciát vagy más, a látást károsító tüneteket mutató állatokra terjednek ki. Ebben az összefüggésben a tartós sérülés olyan sérülés, amely a szokásos esetben 21 napos megfigyelési időszak alatt nem teljesen reverzibilis. Az anyagokat szintén az 1. kategóriába kell besorolni, ha megfelelnek annak a kritériumnak, hogy a nyulakon végzett Draize-féle szemvizsgálat észlelései szerint a szaruhártya elhomályosodása legalább 3, vagy az iritisz legalább 1,5, figyelembe véve azt is, hogy az ilyen súlyos sérülések rendszerint nem reverzibilisek a 21 napos megfigyelési időszak alatt.

3.3.1. táblázat

Az irreverzibilis szemkárosodásra vonatkozó kategória

Kategória

Kritérium

Irreverzibilis szemkárosodás

(1. kategória)

Ha az állat szemére való hatást követően az anyag a következőt okozza:

legalább egy állat esetében a szaruhártyára, a szivárványhártyára vagy a kötőhártyára gyakorolt olyan hatás, amely a rendszerint 21 napos megfigyelési időszakon belül várhatóan nem, illetve nem teljesen lesz reverzibilis, és/vagy

3-ból legalább 2 állat esetében a következő pozitív tünetek jelentkeznek:

a szaruhártya elhomályosodása legalább 3 és/vagy

az iritisz nagyobb mint 1,5

a vizsgált anyag alkalmazását követő 24, 48 és 72 óra elteltével végzett értékelés átlageredményei alapján számítva.

3.3.2.6.2.

Az emberre vonatkozó adatok felhasználását a 3.3.2.1. és a 3.3.2.4. bekezdés, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. bekezdés tárgyalja.

3.3.2.7.   Reverzibilis szemkárosodás (2. kategória)

3.3.2.7.1.

A reverzibilis szemirritáció okozására képes anyagokat a 2. kategóriába (szemirritáló hatású) sorolják.

3.3.2. táblázat

A reverzibilis szemkárosodásra vonatkozó kategória

Kategória

Kritérium

Szemirritáló

(2. kategória)

ha az állat szemére való hatását követően az anyag a következőket okozza:

3-ból legalább 2 állat esetében a következő pozitív tünetek jelentkeznek:

a szaruhártya elhomályosodása legalább 1 és/vagy

az iritisz legalább 1, és/vagy

a kötőhártya vörössége nagyobb mint 2, és/vagy

a kötőhártya ödémája (kemózis) nagyobb mint 2

a vizsgált anyag alkalmazását követő 24, 48 és 72 óra elteltével végzett értékelés átlageredményei alapján számítva, és amelyek 21 napos megfigyelési időszakon belül teljesen reverzibilisek.

3.3.2.7.2.

Az olyan anyagok esetében, amelyeknél az állatok tünetei között jelentős eltérés van, ezt az információt a besorolás meghatározása során figyelembe kell venni.

3.3.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.3.3.1.   Az olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében a teljes keverékre rendelkezésre állnak adatok

3.3.3.1.1.

A keverékek osztályozása az anyagokra vonatkozó kritériumok szerint történik, az ezen veszélyességi osztályokra vonatkozó adatok előállítására irányuló vizsgálati és értékelési stratégiák figyelembevételével.

3.3.3.1.2.

Más veszélyességi osztályoktól eltérően egyes keverékek bőrmaró hatásának olyan alternatív vizsgálatai állnak rendelkezésre, amelyek amellett, hogy pontos eredményt adnak a besorolás céljaira, egyszerűek és viszonylag olcsón elvégezhetők. Egy keverék vizsgálatának mérlegelésekor javasolt, hogy a besorolást végzők a bizonyítékok súlyának mérlegelésének többszintű stratégiáját alkalmazzák, amint az a bőrmaró, a súlyosan szemkárosító és a szemirritáló anyagok besorolásának kritériumaiban (3.2.2.5. szakasz) is szerepel, a pontos besorolás segítése és a szükségtelen állatkísérletek kiküszöbölése érdekében. Egy keverék súlyos szemkárosodást okozónak (1. kategória) tekintendő, ha a pH ≤ 2,0 vagy ≥ 11,5. Ha a lúg-/savtartalék figyelembevétele arra utal, hogy a keverék az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg mégsem okozhat súlyos szemkárosodást, ennek megerősítésére további vizsgálat elvégzése szükséges, lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálat alkalmazásával.

3.3.3.2.   Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.3.3.2.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg bőrmaró hatásának vagy a súlyos szemkárosodást vagy szemirritációt okozó hatásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.3.3.3.   Keverékek besorolása, ha az összes, illetve ha csak néhány összetevőre állnak rendelkezésre adatok

3.3.3.3.1.

Annak érdekében, hogy az összes rendelkezésre álló adatot felhasználják a keverékek szemirritációs/súlyos szemkárosodást okozó tulajdonságainak besorolásához, adott esetben a következő előfeltevést kellett megfogalmazni és alkalmazni a többszintű megközelítésben

Előfeltevés: A keverék „releváns összetevői” azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (tömegszázalék a szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén, és térfogatszázalék a gázoknál) vannak jelen, kivéve ha feltételezhető (például maró hatású összetevők esetében), hogy az 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék szemirritáló/súlyos szemkárosodást okozó hatásúként történő besorolása szempontjából.

3.3.3.3.2.

Általában véve, ha az adatok az összetevőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a keverék egészére nézve nem, a keverékek szemirritáló vagy súlyos szemkárosodást okozó hatásúként való besorolása az additivitási elven alapul, amely szerint minden egyes maró hatású vagy irritáló összetevő a saját hatásának és koncentrációjának arányában járul hozzá a keverék teljes irritáló vagy maró hatású tulajdonságaihoz. Ha az adatok az összetevőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a keverék egészére nézve nem, akkor a keverékeknek a szemre irritáló vagy súlyos szemkárosodást okozó hatásúként való besorolása az additivitási elven alapul, amely szerint minden egyes maró hatású vagy irritáló összetevő a saját hatásának és koncentrációjának arányában járul hozzá a keverék teljes irritáló vagy maró tulajdonságaihoz. A maró hatású összetevők esetén alkalmazott súlyozási tényező 10 abban az esetben, ha a ezek az 1. kategóriába való besorolás általános koncentráció-határértéke alatti, de a keverék irritáló hatásúként való besorolásához elegendő koncentrációban vannak jelen. A keverék súlyos szemkárosodást vagy szemirritációt okozóként kerül besorolásra, ha az ilyen összetevők koncentrációinak összege meghalad egy adott koncentráció-határértéket.

3.3.3.3.3.

A 3.3.3. táblázat tartalmazza az annak meghatározásához használandó általános koncentráció-határértékeket, hogy a keverék szemre irritáló hatásúnak vagy súlyos szemkárosodást okozó hatásúnak minősül-e.

3.3.3.3.4.1.

Különös gonddal kell eljárni az olyan anyagokat tartalmazó egyes keveréktípusok besorolásakor, mint a savak és lúgok, a szervetlen sók, az aldehidek, a fenolok és a felületaktív anyagok. A 3.3.3.3.1 és a 3.3.3.3.2. szakaszban ismertetett megközelítés esetleg nem alkalmazható, mivel az ilyen anyagok közül sok maró hatású vagy irritáló 1 %-nál kisebb koncentrációkban is.

3.3.3.3.4.2.

Erős savakat vagy lúgokat tartalmazó keverékek esetében a pH-értéket kell a besorolás kritériumaként használni (lásd 3.3.2.3. szakaszt), mivel a pH-érték jobb indikátora a maró hatásnak, mint a 3.3.3. táblázatban ismertetett koncentráció-határértékek.

3.3.3.3.4.3.

Az olyan keverékeket, amelyek maró vagy irritáló összetevőket tartalmaznak, és amelyek az additivitási elv (3.3.3. táblázat) szerint nem sorolhatók be az ezt a megközelítést használhatatlanná tevő kémiai jellemzők miatt, a szemkárosodás, 1. kategóriába kell besorolni, ha legalább 1 % koncentrációjú maró hatású összetevőt tartalmaznak, illetve a szemkárosodás, 2. kategóriába kell besorolni, ha az irritáló összetevő koncentrációja legalább 3 %. Az olyan keverékek besorolását, amelyek összetevőire a 3.3.3. táblázat szerinti megközelítés nem alkalmazható, a 3.3.4. táblázat foglalja össze.

3.3.3.3.5.

Esetenként megbízható adatok igazolhatják azt, hogy egy összetevőnek a szemre gyakorolt reverzibilis/irreverzibilis hatásai nem nyilvánvalóak akkor sem, ha az összetevő a 3.2.3. és a 3.2.4. táblázatban lévő általános koncentráció-határértékek felett van jelen. Ilyen esetekben a keveréket az említett adatok szerint kell besorolni. Más esetekben, amikor az összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei vagy a szemre gyakorolt reverzibilis/irreverzibilis hatásai várhatóan nem nyilvánvalóak akkor sem, ha az összetevő a 3.2.3. és a 3.2.4. táblázatban lévő általános koncentráció-határértékek felett van jelen, mérlegelni kell a keverék vizsgálatát. Ilyen esetben a bizonyítékok súlyának mérlegelésének többszintű stratégiája alkalmazandó.

3.3.3.3.6.

Ha olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint az összetevő(k) maró vagy irritáló hatású(ak) 1 %-osnál kisebb (maró hatású), illetve 3 %-osnál kisebb (irritáló) koncentrációban, akkor a keveréket ennek megfelelően kell besorolni.

3.3.3. táblázat

Bőrmaró, 1. kategóriába és/vagy szemkárosodás, 1. vagy a 2. kategóriába sorolt keverék-összetevők azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket szemkárosító hatásúként (1. vagy 2. kategória) kell besorolni

A következőként besorolt összetevők összege:

A keveréket az alábbiként kell a következő koncentrációk alapján besorolni:

Irreverzibilis szemkárosodás

Reverzibilis szemkárosodás

1. kategória

2. kategória

Szemkárosító, 1. kategória vagy bőrmaró, 1A., 1B., 1C. kategória

≥ 3 %

≥ 1 % de < 3 %

Szemkárosodás, 2. kategória

 

≥ 10 %

(10 x Szemkárosodás, 1. kategória) + Szemkárosodás, 2. kategória

 

≥ 10 %

Bőrmaró, 1A., 1B., 1C. kategória + Szemkárosodás, 1. kategória

≥ 3 %

≥ 1 % de < 3 %

10 x (Bőrmaró, 1A, 1B., 1C. kategória + Szemkárosodás, 1. kategória) + Szemkárosodás, 2. kategória

 

≥ 10 %


3.3.4. táblázat

Olyan keverék összetevőinek, amelynél az additivitási elv nem használható, az az általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket szemre veszélyes hatásúként kell besorolni

Összetevő

Koncentráció

A következőként besorolt keverék: Szemkárosító

Legfeljebb 2 pH értékű sav

≥ 1 %

1. kategória

Legalább 11,5 pH értékű lúg

≥ 1 %

1. kategória

Más maró hatású (1. kategória) összetevők, amelyeknél nem alkalmazható az additivitási elv

≥ 1 %

1. kategória

Más irritáló hatású (2. kategória) összetevők, amelyeknél az additivitási elv nem használható, ideértve a savakat és a lúgokat is

≥ 3 %

2. kategória

3.3.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.3.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.3.5. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.3.5. táblázat

A súlyos szemkárosodásra/szemirritációra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H318: Súlyos szemkárosodást okoz

H319: Súlyos szemirritációt okoz

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P280

P264

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés

P305 + P351 + P338

P310

P305 + P351 + P338

P337 + P313

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

3.4.   Légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció

3.4.1.   Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.4.1.1.

„Légzőszervi szenzibilizáló”: olyan anyag, amelynek belélegzése a légutak túlérzékenységét okozza.

3.4.1.2.

„Bőrszenzibilizáló”: olyan anyag, amely a bőrrel való érintkezést követően allergiás tünetekhez vezet.

3.4.1.3.

A 3.4. szakasz alkalmazásában a szenzibilizáció kialakulásának két fázisa van: az első fázisban egy allergén anyag hatására az egyénnél kialakul egy speciális immunológiai emlék (indukció). A második fázis a reakció kiváltása, azaz sejtközvetített vagy antitest-közvetített allergiás reakció kialakulása egy allergén anyagra szenzibilizált egyénnél expozíció esetén.

3.4.1.4.

Légzőszervi szenzibilizációesetében az indukció mechanizmusa, amelyet a reakció kiváltásának fázisai követnek, ugyanolyan, mint bőrszenzibilizáció esetén. Bőrszenzibilizáció esetében szükség van egy indukciós fázisra, amikor az immunrendszer megtanulja a reagálást, a klinikai tünetek pedig majd akkor jelentkeznek, amikor a későbbi expozíció hatása elegendő ahhoz, hogy látható bőrreakciót váltson ki (a reakció kiváltásának fázisa). Következésképpen az előrejelző vizsgálatok rendszerint ezt a mechanizmust követik, amelyben van egy indukciós fázis, és az indukció alapján kapott reakciókat szabványosított kiváltási fázis segítségével mérik, általában tapaszos vizsgálattal. A helyi nyirokcsomó-vizsgálat kivétel, mivel közvetlenül méri az indukción alapuló reakciókat. Az emberi bőrszenzibilizációra vonatkozó információkat általában diagnosztikus tapaszos vizsgálatok szolgáltatják.

3.4.1.5.

Mind a bőrszenzibilizáció, mind a légzőszervi szenzibilizáció esetében rendszerint kisebb expozíció szükséges a reakciók kiváltásához mint az indukcióhoz. A szenzibilizált egyének számára a keverékekben lévő adott szenzibilizáló anyag jelenlétére való figyelmeztetésre vonatkozó rendelkezéseket a 3.4.4. szakasz tartalmazza.

3.4.1.6.

A „légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció” veszélyességi osztály felosztása az alábbi:

légzőszervi szenzibilizáció;

bőrszenzibilizáció.

3.4.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.4.2.1.   Légzőszervi szenzibilizáló

Az anyagokat a 3.4.1. táblázat szerinti kritériumok alapján kell légzőszervi szenzibilizálóként (1. kategória) besorolni.

3.4.1. táblázat

Légzőszervi szenzibilizálók veszélyességi kategóriája

Kategória

Kritérium

1. kategória

Az anyagokat a következő kritériumok szerint kell légzőszervi szenzibilizálóként (1. kategória) besorolni.

a)

Ha bizonyíték van arra, hogy az anyag embernél egyedi légzőszervi túlérzékenységet okozhat, és/vagy

b)

ha megfelelő állatkísérletből pozitív eredmények állnak rendelkezésre.

3.4.2.1.1.   Emberre vonatkozó információk

3.4.2.1.1.1.

Általában emberekkel szerzett tapasztalaton alapul az az információ, amely bizonyítja, hogy az anyag egyedi légzőszervi túlérzékenységet okozhat. Ebben az összefüggésben túlérzékenységnek általában az asztma tekinthető, de más túlérzékenységi reakciókat is figyelembe kell venni, mint például a náthát/kötőhártya-gyulladást és az alveolitiszt. A tüneteknek klinikailag jellemző allergiás reakcióknak kell lenniük. Az immunológiai mechanizmusokat azonban nem kell igazolni.

3.4.2.1.1.2.

Az emberre vonatkozó információk mérlegelésekor a besorolási döntéshez az adott esetekből származó információkon kívül figyelembe kell venni a következőket is:

(a)

az expozíciónak kitett populáció mérete,

(b)

az expozíció mértéke.

Az emberre vonatkozó adatok felhasználását az 1. rész 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasza tárgyalja.

3.4.2.1.1.3.

A fent említett információk lehetnek:

a)

klinikai kórtörténet és az anyag hatását vizsgáló megfelelő tüdőfunkció-vizsgálatokból származó adatok, alátámasztva más bizonyítékokkal, mint például:

i.

in vivo immunológiai vizsgálat (például karcolásos módszer);

ii.

in vitro immunológiai vizsgálat (például szerológiai elemzés);

iii.

olyan vizsgálatok, amelyek más egyedi túlérzékenységi reakciókra utalnak, ha az immunológiai reakciómechanizmusokat még nem bizonyították, például ismétlődő kisfokú irritáció, farmakológiailag közvetített hatások;

iv.

légúti túlérzékenységet okozóként ismert anyagokra jellemző kémiai szerkezet;

b)

az egyedi túlérzékenységi reakció meghatározására vonatkozó elfogadott iránymutatások szerint az anyaggal lefolytatott pozitív eredményű, egy vagy több bronchitisz-provokációs vizsgálat adatai.

3.4.2.1.1.4.

A klinikai kórtörténetnek tartalmaznia kell mind az egészségi, mind a foglalkozási előzményeket ahhoz, hogy meg lehessen határozni az összefüggést egy adott anyag expozíciós hatása és a légzőszervi túlérzékenység kialakulása között. A releváns információk közé tartoznak az otthoni és a munkahelyi környezetben jelen lévő súlyosbító tényezők, a betegség kialakulása és lefolyása, a szóban forgó beteg családi és egyészségi előzményei. Az egészségi előzményeknek tartalmazniuk kell más allergiás vagy légzőszervi rendellenességekre vonatkozó adatokat a gyermekkortól kezdődően, valamint a beteg dohányzási szokásainak visszamenőleges leírását.

3.4.2.1.1.5.

A bronchitisz-provokációs vizsgálatok pozitív eredményei önmagukban is elegendően indokolják a besorolást. Tudni kell azonban, hogy a gyakorlatban a fent felsorolt vizsgálatok közül sokat már elvégeztek.

3.4.2.1.2.   Állatkísérletek

3.4.2.1.2.1.

Megfelelő állatkísérletekből származó adatok (13) (amelyek arra utalhatnak, hogy az adott anyag belélegezve allergiát okozhat embernél (14) közé tartozhatnak a következők:

(i)

az Immunglobulin E (IgE) és már egyedi immunológiai paraméterek mérése egereknél,

(ii)

egyedi tüdőreakciók tengerimalacoknál.

3.4.2.2.   Bőrszenzibilizálók

3.4.2.2.1.

Az anyagokat a 3.4.2. táblázat szerinti kritériumok alapján kell bőrszenzibilizálóként (1. kategória) besorolni.

3.4.2. táblázat

Bőrszenzibilizálók veszélyességi kategóriája

Kategória

Kritérium

1. kategória

Az anyagokat a következő kritériumok szerint kell bőrszenzibilizálóként (1. kategória) besorolni:

i.

ha bizonyíték van arra, hogy az anyag bőrrel való érintkezés révén jelentős számú embernél bőrszenzibilizációt okozhat, vagy

ii.

ha megfelelő állatkísérlet pozitív eredményt ad (lásd a 3.4.2.2.4.1. szakaszban ismertetett egyedi konkrét kritériumokat).

3.4.2.2.2.   Egyedi szempontok

3.4.2.2.2.1.

Az anyag bőrszenzibilizálóként való besorolásához a következő információkat kell felhasználni:

a)

általában több bőrgyógyászati klinikán végzett tapaszos vizsgálatból származó pozitív adatok;

b)

az anyag által okozott allergiás kontakt dermatitiszt mutató epidemiológiai vizsgálatok. Külön figyelemmel kell megvizsgálni azokat a helyzeteket, ahol az anyagnak kitett személyek nagy része jellegzetes tüneteket mutat, még akkor is, ha az esetszám kicsi;

c)

megfelelő állatkísérletekből származó pozitív eredmények;

d)

emberkísérletekből származó pozitív eredmények (lásd a 7. cikket);

e)

az allergiás kontakt dermatitisz jól dokumentált előfordulásai, általában több bőrgyógyászati klinikától származó adatok alapján.

Az emberre vonatkozó adatok felhasználását az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.4.2.2.2.2.

Az embernél vagy állatoknál megjelenő pozitív eredmények általában indokolják a besorolást. Az állatkísérletekből származó információk (lásd 3.4.2.2.4. szakasz) általában sokkal megbízhatóbbak, mint az emberi expozícióból származóak. Ha azonban mindkét forrásból egyaránt van információ, és a vizsgálati eredmények ellentmondásosak, akkor a besorolás kérdésének megoldásához mindkét forrásból származó bizonyíték minőségét és megbízhatóságát eseti alapon értékelni kell. Általában az emberre vonatkozó adatokat nem önkéntesekkel folytatott felügyelt kísérletek során nyerik a veszélyességi besorolás céljából, hanem az állatkísérletek során nem jelentkező tünetek megerősítésére irányuló kockázatértékelés részeként. Következésképpen a bőrszenzibilizációval kapcsolatos, az emberre vonatkozó pozitív adatok rendszerint eseti vagy más, kevésbé definiált vizsgálatokból származnak. Az emberre vonatkozó adatok értékelését ezért körültekintően kell elvégezni, mivel az esetek gyakorisága az anyagok belső tulajdonságai mellett olyan tényezőket is tükröz, mint az expozíciós helyzet, a biológiai felvehetőség, az egyéni hajlam és a megtett megelőző intézkedések. Az emberre vonatkozó negatív adatokat általában nem szabad állatkísérletek pozitív eredményeinek figyelmen kívül hagyására használni.

3.4.2.2.2.3.

Ha egyik fent említett feltétel sem teljesül, akkor az anyagot nem kell bőrszenzibilizálóként besorolni. A bőrszenzibilizáció két vagy több indikátorának a következőkben felsorolt kombinációja azonban módosíthatja a döntést, ezt eseti alapon kell figyelembe venni.

a)

allergiás kontakt dermatitisz elszigetelt előfordulásai;

b)

korlátozott hatályú epidemiológiai vizsgálatok, például amelyek során a véletlent, torzítást vagy zavaró tényezőket ésszerű bizonyossággal nem zárták ki teljesen;

c)

a meglévő iránymutatások szerint végzett állatkísérletekből származó adatok, amelyek nem felelnek meg a 3.4.2.2.4.1. szakaszban ismertetett, a pozitív eredményre vonatkozó kritériumoknak, de amelyek elég közel vannak a határértékhez ahhoz, hogy jelentősnek lehessen őket minősíteni;

d)

nem szabványos módszerekkel kapott pozitív adatok;

e)

közeli szerkezeti analógiákból származó pozitív eredmények.

3.4.2.2.3.   Immunológiai kontakt csalánkiütés

3.4.2.2.3.1.

A légzőszervi szenzibilizálóként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő egyes anyagok ezenkívül immunológiai kontakt csalánkiütést is okozhatnak. Számba kell venni az ilyen anyagoknak bőrszenzibilizálóként való besorolását is, valamint a kontakt csalánkiütésre vonatkozó információknak a címkén vagy a biztonsági adatlapon való feltüntetését, a megfelelő figyelmeztetések alkalmazásával.

3.4.2.2.3.2.

Olyan anyagok esetében, amelyek immunológiai kontakt csalánkiütés tüneteit váltják ki, de nem felelnek meg a légzőszervi szenzibilizáló anyagokra vonatkozó kritériumoknak, mérlegelni kell a bőrszenzibilizálóként való besorolást. Az immunológiai kontakt csalánkiütést okozó anyagok azonosítására nem áll rendelkezésre elismert állatkísérleti modell. A besorolás ezért általában emberre vonatkozó információkon alapul, amely a bőrszenzibilizációnál leírtakhoz hasonló.

3.4.2.2.4.   Állatkísérletek

3.4.2.2.4.1.

A bőrszenzibilizáció hatásfokozó típusú tengerimalac kísérlettel való vizsgálata esetében az állatok legalább 30 %-ánál jelentkező tünetek tekinthetők pozitív eredménynek. Tengerimalacok nem hatásfokozó vizsgálata esetében az állatok legalább 15 %-ánál jelentkező tünetek tekinthetők pozitív eredménynek. A bőrszenzibilizáció vonatkozóan az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadott 440/2008/EK bizottsági rendeletben („vizsgálati módszerekről szóló rendelet”) ismertetett vizsgálati módszereket kell használni, vagy más megfelelően hitelesített és tudományosan alátámasztott módszereket.

3.4.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.4.3.1.   A keverékek osztályozása, ha rendelkezésre állnak az adatok a teljes keverékre vonatkozóan

3.4.3.1.1.

Ha az anyagokra vonatkozó kritériumokban meghatározott, emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy a kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték áll rendelkezésre a keverékre vonatkozóan, akkor a keveréket az ilyen adatoknak a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő értékelésével kell besorolni. Ügyelni kell a keverékekre vonatkozó adatok értékelése során arra, hogy az alkalmazott dózis ne tegye az eredményeket kétségessé.

3.4.3.2.   Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.4.3.2.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg allergén tulajdonságainak meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.4.3.3.   Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok

3.4.3.3.1.

A keveréket légzőszervi szenzibilizálóként vagy bőrszenzibilizálóként kell besorolni, ha legalább egy összetevője légzőszervi szenzibilizálóként vagy bőrszenzibilizálóként van besorolva és koncentrációja eléri vagy meghaladja a szilárd/folyékony, illetve gáz halmazállapotra vonatkozóan a 3.4.3. táblázatban megadott vonatkozó általános koncentráció-határértéket.

3.4.3.3.2.

Egyes szenzibilizálóként besorolt anyagok – még ha a 3.4.1. táblázatban megállapított koncentráció alatti mennyiségben vannak is jelen egy keverékben – reakciót válthatnak ki olyan egyéneknél, akik az anyagra vagy keverékre már érzékennyé váltak (lásd a 3.4.3. táblázathoz fűzött 1. megjegyzést).

3.4.3. táblázat

Keverék bőrszenzibilizálóként vagy légzőszervi szenzibilizálóként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni

Az összetevő osztályozása:

A keveréket az alábbiként kell a következő koncentrációk alapján besorolni:

Bőrszenzibilizáló

Légzőszervi szenzibilizáló

Valamennyi halmazállapot

Szilárd/folyékony

gáz

Bőrszenzibilizáló

≥ 0,1 %

(1. megjegyzés)

≥ 1,0 %

(2. megjegyzés)

Légzőszervi szenzibilizáló

≥ 0,1 %

(1. megjegyzés)

≥ 0,1 %

(1. megjegyzés)

≥ 1,0 %

(3. megjegyzés)

≥ 0,2 %

(3. megjegyzés)

1. megjegyzés:

Ezt a koncentráció-határértéket rendszerint a II. melléklet 2.8. szakaszában előírt speciális címkézési követelmények alkalmazásakor használják a már allergiás egyének védelme érdekében. Az összetevőt az e koncentráció feletti koncentrációban tartalmazó keverékhez biztonsági adatlap szükséges.

2. megjegyzés:

E koncentráció-határérték alapján a keveréket bőrszenzibilizálóként kell besorolni.

3. megjegyzés:

E koncentráció-határérték alapján a keveréket légzőszervi szenzibilizálóként kell besorolni.

3.4.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.4.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.4.4. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.4.4. táblázat

Légzőszervi szenzibilizációra vagy bőrszenzibilizációra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

Légzőszervi szenzibilizáció

Bőrszenzibilizáció

1. kategória

1. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H334: Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat.

H317: Allergiás bőrreakciót válthat ki.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P261

P285

P261

P272

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés

P304 + P341

P342+ P311

P302 + P352

P333 + P313

P321

P363

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

3.5.   Csírasejt-mutagenitás

3.5.1.   Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.5.1.1.

„mutáció”: egy sejtben a genetikai állomány mennyiségének vagy szerkezetének maradandó változása. A „mutáció” kifejezés mind a fenotípus szintjén megjelenő örökölhető genetikai változásokra, mind a DNS mögöttes módosulásaira – ha ismert – (ideértve a bázispárok egyedi módosulását és a kromoszómális transzlokációkat) vonatkozik. A „mutagén” kifejezés olyan szerekre használatos, amelyek a sejtek és/vagy szervezetek populációiban növelik a mutációk gyakoriságát.

3.5.1.2.

Az általánosabb jelentésű „genotoxikus” és „genotoxicitás” kifejezés olyan szerekre vagy folyamatokra vonatkozik, amelyek a DNS szerkezetét, információtartalmát vagy szegregációját módosítják, ideértve azokat is, amelyek a DNS sérülését okozzák a normális replikációban zavart okozó hatás révén, vagy amelyek valamilyen nem fiziológiai módon (ideiglenesen) módosítják a DNS replikációját. A genotoxicitási vizsgálatok eredményét általában a mutagén hatás indikátorának tekintik.

3.5.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.5.2.1.

Ez a veszélyességi osztály elsősorban olyan anyagokra vonatkozik, amelyek az ember csírasejtjeiben olyan mutációkat okozhatnak, amelyek továbböröklődhetnek az utódokra. Az anyagoknak és a keverékeknek az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolásához azonban általában figyelembe kell venni mutagenitási vagy genotoxicitási in vitro vizsgálatok eredményeit és emlősök szomatikus és csírasejtjeivel végzett in vivo vizsgálatokat is.

3.5.2.2.

A csírasejt-mutagenitás szerinti besoroláshoz az anyagokat a 3.5.1. táblázatban látható két kategória egyikéhez kell hozzárendelni.

3.5.1. táblázat

Csírasejt-mutagének veszélyességi kategóriája

Kategóriák

Kritériumok

1. KATEGÓRIA:

Az emberi csírasejtben örökölhető mutációt okozóként ismert anyagok, vagy amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az emberi csírasejtben örökölhető mutációt okoznak.

Az emberi csírasejtben örökölhető mutációt okozóként ismert anyagok

1A. kategória:

Az 1A. kategóriába való besorolás emberi epidemiológiai vizsgálatok pozitív eredményein alapul.

Olyan anyagok, amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az emberi csírasejtben örökölhető mutációt okoznak

1B. kategória:

Az 1B. kategóriába való besorolás a következőn alapul:

emlősökkel végzett in vivo örökölhető csírasejt-mutagenitási vizsgálatok pozitív eredménye(i); vagy

emlősökkel végzett in vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatok pozitív eredménye(i), egyes olyan adatokkal kiegészítve, amelyek bizonyítják, hogy az anyagnak a csírasejtek mutációját okozó hatása lehet. Az ilyen alátámasztó bizonyíték levezethető csírasejtek in vivo mutagenitási/genotoxicitási vizsgálataiból, illetve az anyagnak, az anyag metabolitjának, vagy metabolitjainak a csírasejt genetikai állományával való kölcsönhatásának bizonyításából; vagy

az emberi csírasejtre gyakorolt mutagén hatást igazoló vizsgálatok pozitív eredményei, az utódokra való átörökítés igazolása nélkül, például az expozíciónak kitett emberek spermasejtjeiben az aneuploídia gyakoriságának növekedése.

2. KATEGÓRIA:

Olyan anyagok, amelyek annak eshetősége miatt aggályosak, hogy az emberi csírasejtekben örökölhető mutációkat okoznak

A 2. kategóriába való besorolás a következőn alapul:

emlősökkel folytatott kísérletek és/vagy bizonyos esetekben in vitro kísérletek pozitív eredményei, amelyek a következőkből származnak:

emlősökkel végzett in vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatok; vagy

más in vivo szomatikussejt-genotoxicitási vizsgálatok, amelyeket in vitro mutagenitásvizsgálatok pozitív eredményei támasztanak alá.

Megjegyzés: Az olyan anyagok, amelyekre az emlősökkel végzett in vitro mutagenitásvizsgálatok pozitívak, és amelyek kémiai szerkezet/hatás összefüggést mutatnak ismert csírasejt-mutagénekkel, a 2. kategóriába tartozó mutagénként besorolandónak kell tekinteni.

3.5.2.3.   Anyagok csírasejt-mutagénként való osztályozásának egyedi szempontjai

3.5.2.3.1.

A besoroláshoz az expozíciónak kitett állatok csíra- és/vagy szomatikus sejtjeire gyakorolt mutagén és/vagy genotoxikus hatások meghatározására irányuló kísérletek vizsgálati eredményeit kell figyelembe venni. Figyelembe kell venni az in vitro vizsgálatokban meghatározott mutagén és/vagy genotoxikus hatásokat is.

3.5.2.3.2.

A rendszer a veszélyesség értékelésen alapul, amely az anyagokat a csírasejtekben való mutáció okozására való belső tulajdonságaik alapján sorolja be. A rendszernek ezért nem célja az anyagok (mennyiségi) kockázatértékelése.

3.5.2.3.3.

Az emberi csírasejtekben jelentkező örökölhető hatások szerinti besorolás a helyesen végzett, megfelelően hitelesített vizsgálatok alapján történik, lehetőleg az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadott 440/2008/EK bizottsági rendeletben („vizsgálati módszerekről szóló rendelet”) előírt módon, mint például a következő bekezdésekben felsorolt vizsgálatok alapján. A vizsgálati eredmények értékelését szakértői megítéléssel kell végezni, és valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot mérlegelni kell a besoroláskor.

3.5.2.3.4.

In vivo örökölhető csírasejt-mutagenitási vizsgálatok, mint például:

domináns letális mutációs vizsgálat rágcsálókon;

transzlokációs vizsgálat egereken.

3.5.2.3.5.

In vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatok, mint például:

csontvelő kromoszóma-rendellenesség vizsgálat emlősökön;

egérbundafolt-vizsgálat;

eritrocita mikronukleusz vizsgálat emlősökön.

3.5.2.3.6.

Csírasejtek mutagenitási/genotoxicitási vizsgálata, mint például:

a)

mutagenitás vizsgálat:

emlős spermiogoniális kromoszóma-rendellenesség vizsgálat;

spermatid mikronukleusz vizsgálat;

b)

genotoxicitás vizsgálata:

testvér kromatida kicserélődés vizsgálat spermiogoniumokban;

véletlenszerű DNA-szintézis vizsgálat (UDS) heresejtekben.

3.5.2.3.7.

Szomatikus sejtek genotoxicitási vizsgálata, mint például:

véletlenszerű in vivo májszintézis vizsgálat (UDS);

testvér kromatida-kicserélődés vizsgálat emlős csontvelőben (SCE).

3.5.2.3.8.

In vitro mutagenitási vizsgálatok, mint például:

in vitro kromoszóma-rendellenesség vizsgálat emlősökön;

emlős sejtek in vitro génmutációs vizsgálata;

baktériális reverz mutagenitás vizsgálat.

3.5.2.3.9.

Az egyes anyagok besorolása a rendelkezésre álló bizonyítékok súlyának teljes körű mérlegelése alapján, szakértői megítéléssel történik. Az olyan esetekben, ahol egyetlen helyesen elvégzett vizsgálatot használnak a besoroláshoz, a vizsgálatnak egyértelmű és vitathatatlanul pozitív eredményeket kell adnia. Amennyiben új, megbízható vizsgálati formák merülnek fel, ezek is részét képezhetik a figyelembe vehető bizonyítékoknak. Figyelembe kell venni azt, hogy az anyag vizsgálata során használt expozíciós útvonal mennyire releváns az emberi expozíció útvonalához képest.

3.5.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.5.3.1.   Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok

3.5.3.1.1.

A keveréket mutagénként kell besorolni, ha legalább egy összetevője 1A. kategóriájú, 1B. kategóriájú vagy 2. kategóriájú mutagénként van besorolva és koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1A. kategóriára, az 1B. kategóriára, illetve a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.5.2. táblázatban megadott megfelelő általános koncentráció-határértéket.

3.5.2. táblázat

Keverék csírasejt-mutagénként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni

 

A keveréket az alábbiként kell a következő koncentrációs határértékek alapján besorolni:

Az összetevő besorolása

Mutagén, 1A. kategória

Mutagén, 1B. kategória

Mutagén, 2. kategória

Mutagén, 1A. kategória

≥ 0,1 %

Mutagén, 1B. kategória

≥ 0,1 %

Mutagén, 2. kategória

≥ 1,0 %

Megjegyzés

A fenti táblázatban szereplő koncentráció-határértékek szilárd anyagokra és folyadékokra (tömegszázalék), valamint gázokra (térfogatszázalék) vonatkoznak.

3.5.3.2.   A keverékek akut és krónikus vízi környezeti veszélyek szerinti besorolására vonatkozó többszintű megközelítés

3.5.3.2.1.

A keverékek besorolása az egyes összetevők tekintetében rendelkezésre álló, a csírasejt-mutagénként besorolt összetevők tekintetében koncentrációs határértékeket megállapító vizsgálati adatokon alapul. Eseti alapon, keverékre vonatkozó vizsgálati adatokat fel lehet használni besorolás céljából, ha olyan hatásokat tanúsítanak, amelyeket az egyedi összetevőkön alapuló értékelésből nem állapítottak meg. Ilyen esetben a keverékre mint egészre vonatkozó vizsgálati eredményeknek bizonyítottan meggyőző erejűeknek kell lenniük, figyelembe véve a dózist és az olyan tényezőket, mint az időtartam, a megfigyelések, és a csírasejt-mutagenitási vizsgálati rendszerek érzékenységi és statisztikai elemzése. A besorolást alátámasztó megfelelő dokumentációt meg kell őrizni, és kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

3.5.3.3.   Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.5.3.3.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg csírasejt-mutagenitási veszélyeinek meghatározása érdekében, de (a 3.5.3.2.1. szakasznak megfelelően) elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított, alkalmazandó interpolációs elvekkel összhangban.

3.5.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.5.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.5.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.5.3. táblázat

A csírasejt-mutagenitásra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

1A. vagy 1B. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H340: Genetikai károsodást okozhat (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H341: Feltételezhetően genetikai károsodást okozhat (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P201

P202

P281

P201

P202

P281

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P308 + P313

P308 + P313

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P405

P405

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

3.5.5.   További osztályozási szempontok

Egyre inkább elfogadott tény, hogy az ember- és állatkísérletekben végrehajtott kémiai tumorképzéshez genetikai változtatásokra van szükség például a szomatikus sejtek proto-onkogén és/vagy tumor szuppresszor génjeiben. Ezért az anyagok mutagén tulajdonságainak emlősök szomatikus és/vagy csírasejtjeiben történő in vivo kimutatása jelentőséggel bírhat az anyagok esetlegesen rákkeltő anyagként történő besorolását illetően (lásd még 3.6. szakasz 3.6.2.2.6. bekezdés: Rákkeltő hatás).

3.6.   Rákkeltő hatás

3.6.1.   Fogalommeghatározás

3.6.1.1.

„Rákkeltő”: olyan anyag vagy anyagok keveréke, amely rákot okoz vagy a rák előfordulásának gyakoriságát növeli. Az olyan anyagokat, amelyek az állatokon helyesen végrehajtott kísérleti vizsgálatokban jó- vagy rosszindulatú daganatokat okoztak, vélelmezett vagy feltételezett humán rákkeltőnek tekintik, hacsak nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a daganatképződés mechanizmusa az emberre nem releváns.

3.6.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.6.2.1.

A rákkeltő hatás szerinti besorolás alkalmazásában az anyagokat a két kategória egyikébe kell besorolni a bizonyító erő és további megfontolások (a bizonyítékok súlyának mérlegelése) alapján. Bizonyos esetekben útvonal-specifikus besorolás lehet indokolt, ha minden kétséget kizáróan bizonyítást nyer, hogy a veszélyt más útvonalon nem lehet észlelni.

3.6.1. táblázat

A rákkeltő anyagokra vonatkozó veszélyességi kategóriák

Kategória

Kritérium

1. KATEGÓRIA:

Ismert vagy vélelmezett rákkeltő anyagok

A rákkeltő hatás esetében az anyagot az epidemiológiai és/vagy az állatokra vonatkozó adatok alapján kell besorolni az 1. kategóriába. Az anyag besorolásában további megkülönböztetést lehet tenni, úgymint:

1A. kategória:

1A. kategória: emberre ismert rákkeltő hatású, főként emberre vonatkozó információk alapján, vagy pedig

1B. kategória:

1B. kategória: Emberre vélelmezett rákkeltő hatású, főként állatokra vonatkozó információk alapján.

 

Az 1A. és 1B. kategóriába való besorolás az információk bizonyító erején és további megfontolásokon alapul (lásd 3.6.2.2. szakasz). Az ilyen információk származhatnak a következőkből:

olyan humán vizsgálatok, amelyek ok-okozati összefüggést állapítanak meg az anyagnak való humán expozíció és a rák kialakulása között (ismert humán rákkeltő); vagy

olyan állatkísérletek, amelyekre vonatkozóan elegendő (15) bizonyíték áll rendelkezésre az állatok esetén jelentkező rákkeltű hatás igazolásához (vélelmezett humán rákkeltő).

 

Ezenkívül – eseti alapon – a tudományosan megalapozott vélemény indokolhatja a vélelmezett humán rákkeltő hatásról szóló döntést, amely olyan vizsgálatokból származhat, amelyek az embernél jelentkező rákkeltő hatásról korlátozott bizonyítékot nyújt, a kísérleti állatoknál jelentkező rákkeltő hatással kapcsolatos korlátozott bizonyítékokkal együtt.

2. KATEGÓRIA:

Feltehetően humán rákkeltő anyagok

Az anyagnak a 2. kategóriába való besorolása az olyan emberi és/vagy állatkísérletekből származó bizonyíték alapján történik, amely – a bizonyító erő és a további megfontolások alapján – nem elég meggyőző ahhoz, hogy az anyagot az 1A. vagy az 1B. kategóriába sorolják. (lásd 3.6.2.2. szakasz). Az ilyen bizonyíték vagy az embernél jelentkező rákkeltő hatásról szóló korlátozott (15) bizonyítékból, vagy az állatokban jelentkező rákkeltő hatásról szóló korlátozott bizonyítékból származik.

3.6.2.2.   Az anyagok rákkeltőként való besorolásának egyedi szempontjai

3.6.2.2.1.

A rákkeltőként való besorolás a megbízható és elfogadható vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján történik, és az olyan anyagok esetében kell felhasználni, amely valamely belső tulajdonságából adódóan okoz rákos megbetegedést. Az értékelések a valamennyi rendelkezésre álló adat alapján, a szakértők által értékelt vizsgálatok és további elfogadható adatok alapján történik.

3.6.2.2.2.

Az anyag rákkeltőként való besorolása egy olyan folyamat, amely két egymástól függő vizsgálatot foglal magában: a bizonyító erő értékelése és valamennyi többi releváns információ figyelembe vétele a humán rákkeltő hatású anyagok veszélyességi kategóriákba sorolásához.

3.6.2.2.3.

A bizonyító erő magában foglalja az emberen vagy állatokon végzett vizsgálatok során előforduló daganatok számbavételét, és statisztikai jelentőségük szintjének meghatározását. Az emberre vonatkozó elégséges bizonyíték az emberi expozíció és a rák kialakulása közötti okozati viszonyt bizonyítja, míg az állatokkal kapcsolatos elégséges bizonyíték az anyag és a daganatok megnövekedett előfordulása közötti okozati összefüggést mutatja meg. Az emberrel kapcsolatos korlátozott bizonyítékot az expozíció és a rák közötti pozitív kapcsolat igazolja, de okozati viszony nem bizonyítható. Az állatok esetében korlátozott mértékű a bizonyíték akkor, ha a kevesebb mint elégséges adatok rákkeltő hatásra utalnak. Az olyan kifejezéseket, mint az „elégséges” és „korlátozott”, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) alábbi meghatározása szerint használjuk itt:

a)

Embernél jelentkező rákkeltő hatás

A rákkeltő hatásra vonatkozó, emberen végzett megfigyeléseken alapuló bizonyíték az alábbi két kategóriába sorolható:

elegendő bizonyíték a rákkeltő hatásra: ok-okozati összefüggés állapítható meg az anyagnak való kitettség és az emberben kialakuló daganat között. Másként mondva a kitettség és a rákos megbetegedés között pozitív összefüggést mutatnak azok a vizsgálatok, amelyek során a véletlen, az elfogultság és a tévedés meglehetős bizonyossággal kizárható;

korlátozott bizonyíték a rákkeltő hatásra: A kitettség és a rákos megbetegedés közötti pozitív összefüggésből ok-okozati összefüggésre lehet következtetni, de a véletlen, az elfogultság és a tévedés nem zárható ki meglehetős bizonyossággal.

b)

Kísérleti állatokon jelentkező rákkeltő hatás

A kísérleti állatokon jelentkező rákkeltő hatást hagyományos biológiai teszteléssel lehet megállapítani, amelyek genetikailag módosított állatokat és egyéb in vivo alanyokat használnak a daganatképződés egy vagy több kritikus stádiumának felmérésére. A hagyományos biológiai tesztek vagy neopláziás végpontú vizsgálatok eredményeinek hiányában a rákképződés egyes stádiumait feltérképező többfajta modellből származó következetesen pozitív eredményeket kell figyelembe venni a kísérleti állatokon jelentkező rákkeltő hatás veszélyességi fokának értékeléskor. A rákkeltő hatásra vonatkozó, kísérleti állatokon végzett megfigyeléseken alapuló bizonyíték az alábbi két kategóriába sorolható:

elegendő bizonyíték a rákkeltő hatásra: ok-okozati összefüggés állapítható meg az anyag és a rosszindulatú neoplazma, illetve a jóindulatú és rosszindulatú neoplazma megfelelő kombinációjának megnövekedett előfordulása között a) kettő vagy több állatfajnál, vagy b) kettő vagy több független, egy fajon különböző időben vagy különböző laboratóriumban vagy különböző protokoll szerint elvégzett vizsgálatban. Egy megfelelően, ideális esetben a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelvei szerint lefolytatott vizsgálatban a daganatok megnövekedett előfordulása egyetlen faj mindkét nemében, szintén elegendő bizonyítékul szolgál. Egy fajon és nemen végzett egyetlen vizsgálat úgy tekinthető, hogy elegendő bizonyítékul szolgál a rákkeltő hatásra, amikor a rosszindulatú neoplazma szokatlan mértékű az előfordulás, az elhelyezkedés, a daganattípus vagy a kor szempontjából, illetve amikor a daganatok több helyszínen is megtalálhatók;

korlátozott bizonyíték a rákkeltő hatásra: az adatok rákkeltő hatásra utalnak, de ahhoz korlátozottak, hogy határozott értékelést lehessen tenni, mert pl. a) a rákkeltő hatásra utaló bizonyíték csak egyetlen kísérletre korlátozódik; b) megoldatlan kérdések vannak a vizsgálatok típusának, levezetésének és értelmezésének helytállóságát illetően; c) az anyag csak a jóindulatú neoplazma vagy a bizonytalan neoplasztikus potenciál elváltozásainak előfordulását növeli; vagy d) a rákkeltő hatásra utaló bizonyíték olyan vizsgálatokra korlátozódik, amelyek csak előmozdító tevékenységet mutatnak ki a szövetek és szervek csekély számában.

3.6.2.2.4.

További szempontok a bizonyítékok súlyának mérlegelése részeként (lásd 1.1.1.). A bizonyító erőnek a rákkeltő hatásra való meghatározásán túl számos olyan más tényezőt is figyelembe kell venni, amely annak a valószínűségét befolyásolhatja, hogy egy anyag rákkeltő hatásúként veszélyt jelentsen az emberre. Az ennek meghatározását befolyásoló tényezők teljes felsorolása nagyon terjedelmes lenne, de a fontosabbakat az alábbi szakaszok tárgyalják.

3.6.2.2.5.

A tényezőket abból a szempontból lehet megvizsgálni, hogy növelik vagy csökkentik a humán rákkeltő hatással kapcsolatos aggályokat. Az egyes tényezőkhöz kapcsolódó viszonylagos hangsúly a tényezőkhöz kapcsolódó bizonyíték mennyiségétől és koherenciájától függ. Általában véve elvárás a teljesebb információkkal szemben, hogy inkább csökkentsék, mint növeljék az aggályokat. További szempontokat kell figyelembe venni az eseti alapú megközelítés során a daganatokkal kapcsolatos eredmények és az egyéb tényezők értékelésével kapcsolatban.

3.6.2.2.6.

Néhány fontosabb tényező, amelyeket figyelembe lehet venni az aggályok általános mértékének megállapításakor:

a)

a daganat típusa és előfordulásának háttere;

b)

több helyen rendelkező tünetek;

c)

a sérülések rosszindulatúvá alakulása;

d)

a daganat lappangási idejének csökkenése;

e)

a tünetek mindkét, vagy csak az egyik nemben jelentkeznek;

f)

a tünetek különböző, vagy csak egyetlen fajnál jelentkeznek;

g)

szerkezeti hasonlóságok egy (vagy több) olyan anyaghoz, amelyre vonatkozóan megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre a rákkeltő hatással kapcsolatban;

h)

expozíciós útvonalak;

i)

a felszívódás, az eloszlás, a metabolizmus és a kiválasztás összehasonlítása a kísérleti állatok és az emberek esetében;

j)

a túlzott toxicitás káros hatásának lehetősége a vizsgált dózisok esetén;

k)

a hatásmechanizmus és a hatásmechanizmus jelentősége az ember szempontjából, például a citotoxicitás a növekedésserkentéssel, mitogenezissel, immunoszupresszióval, mutagenitással.

Mutagenitás: ismert azonban, hogy a genetikai események központi szerepet játszanak a rák kialakulásának teljes folyamatában. Ezért az in vivo mutagén tevékenység bizonyítéka azt jelezheti, hogy az anyag hajlamos rákkeltő hatás kifejtésére.

3.6.2.2.7.

Az olyan anyagot, amelyet a rákkeltő hatás szempontjából nem vizsgáltak meg, bizonyos esetekben az 1A. kategóriába, az 1B. kategóriába vagy a 2. kategóriába lehet besorolni a szerkezeti analóg adatai, valamint más fontos tényezők – mint például a jelentős gyakori metabolitok, például a benzidinnel egynemű festékek, képződése – figyelembevétele által képviselt meghatározó mértékű támogatás alapján.

3.6.2.2.8.

A besorolásnak figyelembe kell vennie, hogy az anyag felszívódása adott úton (vagy utakon) történik-e; vagy hogy a vizsgált útvonalra vonatkozóan kizárólag helyi daganatok vannak-e az adagolás helyén, és a más útvonal(ak) szerinti megfelelő vizsgálat a rákkeltő hatás hiányát mutatja-e.

3.6.2.2.9.

Fontos, hogy az anyagok fizikai-kémiai, toxikokinetikai és toxikodinamikai tulajdonságaival kapcsolatos valamennyi ismeretet, valamint a kémiai analógokra vonatkozó valamennyi releváns információt – azaz a szerkezet/hatás összefüggést – figyelembe vegyék a besorolás elvégzésekor.

3.6.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.6.3.1.   Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok

3.6.3.1.1.

A keveréket rákkeltőként kell besorolni, ha legalább egy összetevőjét 1A. kategóriájú, 1B. kategóriájú vagy 2. kategóriájú rákkeltőként sorolták be és az 1A. kategóriára, az 1B. kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.6.2. táblázatban ismertetett megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.

3.6.2. táblázat

Rákkeltőként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni

Az összetevő besorolása:

A keveréket az alábbiként kell a következő általános koncentrációs határértékek alapján besorolni:

Rákkeltő, 1A. kategória

Rákkeltő, 1B. kategória

Rákkeltő, 2. kategória

Rákkeltő, 1A. kategória

≥ 0,1 %

Rákkeltő, 1B. kategória

≥ 0,1 %

Rákkeltő, 2. kategória

≥1,0 % [1. megjegyzés]

Megjegyzés:

A fenti táblázatban szereplő koncentráció-határértékek szilárd anyagokra és folyadékokra (tömegszázalék), valamint gázokra (térfogatszázalék) vonatkoznak.

1. megjegyzés:

Ha a 2. kategóriába tartozó rákkeltő anyag van jelen összetevőként a keverékben legalább 0,1 % koncentrációban, akkor a keverékre vonatkozóan kérésre biztonsági adatlap áll rendelkezésre.

3.6.3.2.   A keverékek akut és krónikus vízi környezeti veszélyek szerinti besorolására vonatkozó többszintű megközelítés

3.6.3.2.1.

A keverékek besorolása az egyes összetevők tekintetében rendelkezésre álló, a rákkeltőként besorolt összetevők tekintetében koncentrációs határértékeket megállapító vizsgálati adatokon alapul. Eseti alapon, a keverékre vonatkozó vizsgálati adatokat fel lehet használni besorolás céljából, ha olyan hatásokat tanúsítanak, amelyeket az egyedi összetevőkön alapuló értékelésből nem állapítottak meg. Ilyen esetben a keverékre mint egészre vonatkozó vizsgálati eredményeknek bizonyítottan meggyőzőeknek kell lenniük, figyelembe véve a dózist és az olyan tényezőket, mint az időtartam, a megfigyelések, és a rákkeltő hatást vizsgáló rendszerek érzékenységi és statisztikai elemzése. A besorolást alátámasztó megfelelő dokumentációt meg kell őrizni, és kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

3.6.3.3.   Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.6.3.3.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg a rákkeltő hatás veszélyeinek meghatározása céljából, de (a 3.6.3.2.1. szakasznak megfelelően) elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított, alkalmazandó interpolációs elvekkel összhangban.

3.6.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.6.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál és keverékeknél a 3.6.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.6.3. táblázat

A rákkeltő hatásra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

1A. vagy 1B. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H350: Rákot okozhat (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H351: Feltehetően rákot okoz (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszély).

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P201

P202

P281

P201

P202

P281

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P308 + P313

P308 + P313

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P405

P405

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

3.7.   Reprodukciós toxicitás

3.7.1.   Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.7.1.1.

„Reprodukciós toxicitás”: magában foglalja a felnőtt hímnemű és nőnemű egyedek szexuális működésére és termékenységére gyakorolt káros hatást, valamint az utódokban megjelenő fejlődési toxicitást. Az alábbiakban ismertetett meghatározások az IPCS/EHC Document No225, Principles for Evaluating Health Risks to Reproduction Associated with Exposure to Chemicals dokumentumban munkadokumentumként elfogadott meghatározások szerintiek. A besorolás alkalmazásában az utódokban megjelenő, genetikai alapú örökölhető hatások kialakulásával a Csírasejt-mutagenitás című 3.5. szakasz foglalkozik, mivel a jelenlegi besorolási rendszerben helyesebbnek vélik az ilyen hatásoknak a csírasejt-mutagenitás külön veszélyességi osztályában való tárgyalását.

Ebben a besorolási rendszerben a reprodukciós toxicitás két további fő csoportra oszlik:

a)

a szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt káros hatás;

b)

az utódok fejlődésére gyakorolt káros hatás.

Egyes reprodukciós toxicitási hatásokat nem lehet egyértelműen besorolni sem a szexuális működés károsodásába, sem a fejlődési toxicitásra. Az ilyen hatással rendelkező anyagokat – vagy az ezeket tartalmazó keverékeket – azonban reprodukciós toxicitásúként kell besorolni.

3.7.1.2.

A besoroláshoz a „reprodukciós toxicitás” veszélyességi osztály felosztása az alábbi:

káros hatások:

a szexuális működésre és termékenységre, vagy

a fejlődésre;

a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások.

3.7.1.3.   A szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt káros hatás

Az anyagok bármely olyan hatása, amely potenciálisan befolyást gyakorolhat szexuális működésre és a termékenységre. Kiterjednek – de nem korlátozódnak – a férfi és női reprodukciós rendszerek változásaira, a serdülés kezdetének, az ivarsejtek képződésének és szállításának, a reprodukciós ciklus rendjének, a szexuális viselkedés, a termékenység, a szülés, a terhesség kimenetelének zavaraira, az idő előtti reprodukciós öregedésre, vagy az egyéb olyan funkciók változásaira, amelyek a reprodukciós rendszerek épségétől függenek.

3.7.1.4.   Az utódok fejlődésére gyakorolt káros hatás

A fejlődési toxicitás a legszélesebb értelemben véve magában foglal minden olyan hatást, amely – a születés előtt vagy után – a zigóta rendes fejlődését gátolja, és amely vagy a szülő megtermékenyítés előtti expozíciójából, vagy pedig a fejlődő utódnak a születést megelőző, illetve a születés után a szexuális érés idejéig bekövetkező expozíciójából ered. Mindazonáltal a fejlődési toxicitás alá való besorolás célja elsősorban a terhes nők, illetve a termékeny férfiak és nők figyelmeztetése a veszélyre. Ezért a besorolás gyakorlati céljai érdekében a fejlődési toxicitás alapvetően a fejlődés során vagy a szülői expozíció eredményeként kiváltott káros hatást jelenti. Az ilyen hatások a szervezet élettartamának bármelyik időpontjában jelentkezhetnek. Az ilyen hatások a szervezet élettartamának bármelyik időpontjában jelentkezhetnek A fejlődési toxicitás fő megjelenési formái kiterjednek 1) a fejlődő szervezet pusztulására, 2) a szerkezeti rendellenességre, 3) a megváltozott növekedésre és 4) a funkcionális hiányosságokra.

3.7.1.5.

A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások szintén a reprodukciós toxicitási hatások közé tartoznak, de ezeket külön kell kezelni (lásd 3.7.1. b) táblázat). Ennek oka az, hogy kívánatos, hogy az anyagokat a laktációra gyakorolt káros hatás szerint specifikusan lehessen besorolni, annak érdekében, hogy külön erre a veszélyre figyelmeztető jelzést lehessen feltüntetni a szoptató anyáknak. „utódok fejlődésére gyakorolt káros hatás”:

3.7.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.7.2.1.   Veszélyességi kategóriák

3.7.2.1.1.

A reprodukciós toxicitás szerinti besorolás alkalmazásában az anyagokat a két kategória egyikébe kell besorolni. Mindegyik kategóriában külön kezelik a szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt hatást, valamint a fejlődésre gyakorolt hatást. Emellett a tejelválasztásra gyakorolt hatások külön veszélyességi kategóriához vannak hozzárendelve.

3.7.1.a) táblázat

A reprodukciós toxicitás veszélyességi kategóriái

Kategória

Kritérium

1. KATEGÓRIA

Humán reprodukciós toxicitásúként ismert vagy vélelmezett anyagok

Az anyagokat a reprodukciós toxicitás 1. kategóriájába kell besorolni akkor, ha az ember esetében ismerten káros hatással vannak a szexuális működésre és a termékenységre vagy a fejlődésre, illetve ha az állatkísérletek alapján – lehetőleg egyéb információval alátámasztva – elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak határozott feltételezéséhez, hogy az anyag az ember esetében alkalmas a reprodukció befolyásolására. Az anyag besorolásában további megkülönböztetést kell tenni aszerint, hogy a besorolás alapjául szolgáló információk főként emberre (1A. kategória) vagy állatokra (1B. kategória) vonatkozó adatokból származnak-e.

1A. kategória

Humán reprodukciós toxicitásúként ismert anyagok

Az anyagnak az 1A. kategóriába való besorolása főként az emberre vonatkozó bizonyítékokon alapul.

1B. kategória

Humán reprodukciós toxicitásúként vélelmezett anyagok

Az anyagnak az 1B. kategóriába való besorolása főként az állatokra vonatkozó vizsgálatokon alapul. Az ilyen adatoknak egyértelmű bizonyítékát kell nyújtaniuk a szexuális működésre és a termékenységre vagy fejlődésre a más toxikus hatás hiányában gyakorolt káros hatásra, vagy ha egyéb káros hatással együttesen jelenik meg, akkor a reprodukcióra gyakorolt káros hatást nem tekintik az egyéb toxikus hatások másodlagos nem specifikus következményének. Ha azonban olyan mechanikai információ áll rendelkezésre, amely kétséget kelt az emberre gyakorolt hatás jelentőségéről, helyesebb lehet a 2. kategóriába való besorolás.

2. KATEGÓRIA

Humán reprodukciós toxicitásúként feltételezett anyagok

Az anyagokat a reprodukciós toxicitás szerinti 2. kategóriába kell besorolni, ha – egyéb információkkal kiegészítve – bizonyos, az emberre vagy kísérleti állatokra vonatkozó bizonyítéka van a szexuális működésre és a termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatásnak, és ha a bizonyíték nem elég meggyőző az anyagnak az 1. kategóriába való besorolásához. Ha a vizsgálat hiányosságai a bizonyíték minőségét kevésbé meggyőzővé tehetik, akkor a 2. kategóriába való besorolás lehet a megfelelőbb.

Az ilyen hatásokat az egyéb toxikus hatások hiányában kell megfigyelni, vagy ha egyéb káros hatással együttesen jelenik meg, akkor a reprodukcióra gyakorolt káros hatást nem tekintik az egyéb toxikus hatások másodlagos nem specifikus követelményének.

3.7.1.b) táblázat

A laktációra gyakorolt hatások veszélyességi kategóriái

A LAKTÁCIÓRA GYAKOROLT VAGY A LAKTÁCIÓN KERESZTÜL FELLÉPŐ HATÁSOK

A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatások külön kategóriához vannak hozzárendelve. A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatás egy külön veszélyességi kategóriához van hozzárendelve. Ismert, hogy számos anyag esetén nincs információ a laktáció révén az utódokra gyakorolt káros hatást okozó képességről. Az olyan anyagokat azonban, amelyek a női szervezetben szívódnak fel, és amelyek bizonyítottan megzavarhatják a tejképződést, vagy amelyek olyan mennyiségben lehetnek jelen az anyatejben (beleértve a metabolitokat), ami elégséges a szoptatott gyermek egészsége miatti aggályhoz, be kell sorolni és címkével kell ellátni a szoptatott csecsemőkre veszélyt jelentő tulajdonságuk jelzése érdekében. Ez a besorolás a következők alapján történhet:

a)

az emberre vonatkozó bizonyítékok, amelyek a csecsemő szoptatási időszak alatt fennálló veszélyeztetettségét igazolja; és/vagy

b)

az utódokban az anyatej útján történő átvitel nyomán jelentkező, vagy a tej minőségére gyakorolt káros hatások egyértelmű bizonyítékait felmutató, állatokon végzett egy- vagy kétgenerációs vizsgálat eredményeit; és/vagy

c)

az anyag anyatejben potenciálisan toxikus koncentrációban való előfordulásának valószínűségét értékelő, a felszívódásra, a metabolizmusra, az eloszlásra és a kiválasztásra irányuló vizsgálatok.

3.7.2.2.   Az osztályozás alapja

3.7.2.2.1.

A besorolás a fent vázolt megfelelő kritériumok, valamint a bizonyítékok súlyának teljes körű mérlegelése alapján történik (lásd 1.1.1.). Reprodukciós toxicitásúként azokat az anyagokat kell besorolni, amelyek valamely belső, sajátos tulajdonságukból adódóan gyakorolnak káros hatást a reprodukcióra, és az anyagokat nem kell a reprodukciót károsítóként besorolni, ha az ilyen hatások kizárólag az egyéb toxikus hatások nem specifikus, másodlagos következményeként jelentkeznek.

Egy anyag besorolását a veszélyességi kategóriák következő elsőbbségi sorrendje alapján állapítják meg. 1A. kategória, 1B. kategória, 2. kategória és a további kategória a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra. Ha egy anyag kielégíti a besorolás kritériumát mindkét fő kategóriában (például 1B. kategória a szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt hatásra és a 2. kategória a fejlődésre gyakorolt hatásra), akkor a vonatkozó figyelmeztető mondatokkal mindkét veszélyességi felosztást közlik. A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategóriákba való besorolást az 1A. kategóriába, az 1B. kategóriába vagy a 2. kategóriába való besorolástól függetlennek tekintik.

3.7.2.2.2.

A fejlődő utódokra gyakorolt káros hatás értékelésekor fontos figyelembe venni az anyai toxicitás esetleges hatását (lásd 3.7.2.4. szakasz).

3.7.2.2.3.

Az 1A. kategóriába való besorolás elsődleges alapjául szolgáló emberire vonatkozó bizonyíték esetében az emberi reprodukcióra gyakorolt káros hatásra vonatkozó helytálló bizonyítékra van szükség. A besoroláshoz használt bizonyítéknak ideális esetben helyesen elvégzett epidemiológiai vizsgálatokból kell származnia, amelyek magukban foglalják a megfelelő kontroll és a kiegyensúlyozott értékelés használatát, valamint a torzítás vagy a zavaró tényezők megfelelő figyelembevételét. Az emberen végzett kevésbé szigorú vizsgálatokból származó adatokat a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó megfelelő adatokkal kell alátámasztani, és az 1B. kategóriába való besorolást kell fontolóra venni.

3.7.2.3.   A bizonyítékok súlyának mérlegelése

3.7.2.3.1.

A reprodukciós toxicitásúként való besorolás a bizonyítékok súlyának teljes körű mérlegelése alapján végzendő értékeléssel történik, lásd 1.1.1. Ez azt jelenti, hogy a reprodukciós toxicitás meghatározásához rendelkezésre álló valamennyi információt – mint például az emberen végzett epidemiológiai vizsgálatokat és esettanulmányokat, továbbá egyedi reprodukciós vizsgálatokat, az állatokon végzett szubkrónikus, krónikus és különleges vizsgálatok eredményeit, amelyek releváns információkat nyújtanak a reprodukciós és a kapcsolódó endokrin szerveket érő toxicitással kapcsolatban – együttesen kell figyelembe venni. A vizsgált anyaggal kémiailag rokon anyagok értékelését szintén elvégezhetik, különösen akkor, ha kevés az anyagra vonatkozó információ. A rendelkezésre álló bizonyítékhoz adott súlyt olyan tényezők befolyásolják, mint a vizsgálatok minősége, az eredmények konzisztenciája, a hatások jellege és súlyossága, az anyai toxicitás jelenléte kísérleti állatokon végzett vizsgálatok során, a csoportok közötti különbségek statisztikai jelentőségének szintje, a végpontok száma, a beadási útvonalak jelentősége az ember esetében és a torzítástól való mentesség. A pozitív és a negatív eredményeket össze kell vetni, aminek eredménye bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás. A helyes tudományos elvek szerint elvégzett egyetlen pozitív vizsgálat, amely statisztikailag vagy biológiailag szignifikáns pozitív eredményeket hoz, már igazolhatja a besorolást (lásd még a 3.7.2.2.3. szakaszt).

3.7.2.3.2.

Az állatokon és az emberen végzett toxikokinetikai vizsgálatok, a hatás helyszínével vagy mechanizmusával foglalkozó vizsgálatok eredményei releváns információt nyújthatnak, amelyek mérsékelik vagy éppen fokozzák az emberi egészségre gyakorolt káros hatással kapcsolatos aggodalmat. Ha meggyőzően bizonyított, hogy a hatás egyértelműen meghatározott mechanizmusa vagy helyszíne nem vonatkozik az emberre vagy ha a toxikokinetikai különbségek annyira jelentősek, hogy biztos, hogy a veszélyes hatás embernél nem jelenik meg, akkor nem kell besorolni azt az anyagot, amely a kísérleti állatokban káros hatás kialakulását eredményezi a reprodukcióra nézve.

3.7.2.3.3.

Ha a kísérleti állatokon végzett bizonyos reprodukciós toxicitási vizsgálatok esetén a kizárólagosan rögzített adatokat kis vagy minimális toxikológiai jelentőségűnek tekinthetők, akkor nem feltétlenül szükséges a besorolás. Ilyen hatások például a sperma paramétereinek vagy a magzat spontán hiányosságai előfordulásai gyakoriságának kisebb változásait, a közönséges magzati variánsok arányának olyan kisebb változásait, mint amelyek például a csontvázvizsgálatok során vagy a magzatok súlya esetében figyelhetők meg, illetve a születést követő fejlődési értékelések során tapasztalt kismértékű különbségek.

3.7.2.3.4.

Az állatokon végzett vizsgálatokból származó adatok ideális esetben egyértelmű bizonyítékot nyújtanak az egyedi reprodukciós toxicitásról, ha nincsenek más szisztemikus toxikus hatások. Ha azonban a fejlődési toxicitás más toxikus hatással együtt jelenik meg az anyaállatban, akkor az általános káros hatások potenciális hatását a lehető legteljesebb mértékben meg kell vizsgálni. A javasolt megközelítés a káros hatásoknak először az embrióban/magzatban való vizsgálata, majd az anyai toxicitás értékelése, minden egyéb olyan tényezővel együtt, amely – a bizonyítékok súlyának mérlegelése részeként – ezeket a hatásokat befolyásolhatta. Általánosságban azokat a fejlődési hatásokat, amelyeket az anyasági toxikus dózisnál figyelnek meg, nem kell automatikusan elszámolni. Az anyaságilag toxikus dózisnál megfigyelt fejlődési hatások elszámolása kizárólag eseti alapon történhet, ha az oksági viszony megállapítható vagy cáfolható.

3.7.2.3.5.

Ha megfelelő információ áll rendelkezésre, akkor fontos megkísérelni annak meghatározását, hogy a fejlődési toxicitás oka egy specifikus anyai közvetítésű mechanizmus, vagy pedig egy nem specifikus másodlagos mechanizmus, mint például az anyai stressz és a homeosztázis összeomlása. Általában az anyai toxicitás meglétét nem lehet felhasználni az embrionális/magzati hatásokkal kapcsolatos eredmények figyelmen kívül hagyására, hacsak egyértelműen nem bizonyítható az, hogy a hatások másodlagos, nem specifikus hatások. Ez különösen akkor áll fenn, ha az utódban jelentkező hatások jelentősek, például olyan irreverzibilis hatások, mint a szerkezeti deformáció. Bizonyos esetekben feltételezhető, hogy a reprodukciós toxicitás oka az anyai toxicitás másodlagos következménye, továbbá ésszerű figyelmen kívül hagyni a hatásokat, ha az anyag olyan mértékben mérgező, hogy az anyaállatok nem fejlődnek, továbbá súlyos elgyengülés áll be, nem képesek kicsinyeik gondozására, elesettek vagy elpusztulnak.

3.7.2.4.   Anyai toxicitás

3.7.2.4.1.

Az utód vemhesség alatti és a születés utáni, korai szakaszokban való fejlődését befolyásolhatják az anyában fellépő, a stresszhez kapcsolódó nem specifikus mechanizmusok és az anyai homeosztázis összeomlása, vagy a specifikus anyai közvetítésű mechanizmusok révén kialakuló toxikus hatások. A fejlődési eredménynek a fejlődési hatások szerinti besorolással kapcsolatos döntés miatti értelmezésekor fontos figyelembe venni az anyagi toxicitás lehetséges hatását is. Ez az anyai toxicitás és a fejlődési eredmények közötti kapcsolatot övező bizonytalanságok miatt összetett kérdés. Szakértői megítélést és a bizonyítékok súlyának mérlegelését – valamennyi rendelkezésre álló vizsgálati eredmény felhasználásával – kell alkalmazni annak a befolyásnak a mértékének a meghatározásakor, amelyet az anyai toxicitásnak kell tulajdonítani a fejlődési hatások szerinti besorolás kritériumainak értelmezésekor. A besorolással kapcsolatos döntés meghozatalának előmozdításához először az embrióban/magzatban kell megvizsgálni a káros hatásokat, majd az anyai toxicitást, minden egyéb olyan tényezővel együtt, amely – a bizonyítékok súlya mérlegelésének részeként – ezeket a hatásokat befolyásolhatta.

3.7.2.4.2.

A gyakorlati megfigyelés alapján az anyai toxicitás – mértékétől függően – nem specifikus másodlagos mechanizmusok révén befolyásolhatja a fejlődést, olyan hatásokat keltve, mint az alacsony magzati súly, késleltetett csontképződés, valamint esetlegesen bizonyos fajok egyes fajtáinál a rezorpció és deformált változatok megjelenése. A fejlődésbeli hatások és az általános anyai toxicitás közötti kapcsolatot tanulmányozó vizsgálatok korlátozott száma azonban nem bizonyított konzisztens, megismételhető kapcsolatot a fajok között. Az olyan fejlődési hatásokat, amelyek még az anyai toxicitás jelenlétében is előfordulnak, a fejlődési toxicitás bizonyítékának tekintik, hacsak eseti alapon egyértelműen nem bizonyítható az, hogy a fejlődési hatások másodlagosak az anyai toxicitás mellett. Emellett fontolóra kell venni a besorolást akkor, ha jelentős toxikus hatás – például irreverzibilis hatások, mint a szerkezeti deformáció, az embrionális/magzati halandóság, a születés utáni funkcionális hiányosság – alakul ki az utódban.

3.7.2.4.3.

A besorolás nem hagyható automatikusan figyelmen kívül az olyan anyagok esetében, amelyek kizárólag az anyai toxicitással összekapcsolódva eredményeznek fejlődési toxicitást, még akkor sem, ha specifikus, anyai közvetítésű mechanizmus jelenlétét igazolták. Ilyen esetben a 2. kategóriába való besorolás megfelelőbbnek bizonyulhat az 1. kategóriába való besorolásnál. Ha azonban az anyag olyan mértékben mérgező, hogy anyahalált vagy súlyos elgyengülést eredményez, vagy ha az anyaállatok elesettek vagy nem képesek a kicsinyek gondozására, ésszerű azt feltételezni, hogy fejlődési toxicitás kizárólag az anyai toxicitás másodlagos következményeként jelentkezik, és a fejlődési hatások figyelmen kívül hagyhatók. Nem szükségszerűen a besorolás lesz az eredmény a kisebb fejlődési változások esetében – amikor a magzat/fiatal állat testtömegének csak kisebb csökkenése vagy a csontfejlődés késése fordul elő –, ha ezek az anyai toxicitással együtt jelentkeznek.

3.7.2.4.4.

Az anyai hatások vizsgálatához felhasznált végpontok közül néhány a következő felsorolásban szerepel. Az ezekre a végpontokra vonatkozó adatokat – ha ilyenek rendelkezésre állnak – a statisztikai vagy biológiai jelentőségük és a dózis–hatás viszony fényében kell értékelni.

Anyai mortalitás:

a kezelt anyaállatok között a kontrollal összevetve megnövekedett gyakoriságú mortalitást az anyai toxicitás bizonyítékának kell kezelni, ha a növekedés az adagolási szinthez kapcsolódó módon jelenik meg, és a vizsgálati anyag toxicitásának tulajdonítható. A 10 %-ot meghaladó anyai mortalitás túlzottnak minősül és az arra az adagolási szintre vonatkozó adatokat általában nem kell további értékelés alá vetni.

Párzási index

(állatok száma spermadugóval vagy spermával/párzást végzők száma x 100) (16)

Termékenységi index

(implantátummal rendelkező állatok száma/párzást végzők száma x 100)

Szülés hossza

(ha a szülést lehetővé teszik)

Az egyedek testtömege és annak változásai:

Az anya testtömeg-változását és/vagy az anya korrigált testtömegét figyelembe kell venni az anyai toxicitás értékelésében, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Az anyai testtömeg korrigált átlagos változásának – ami az eredeti és a végső testtömeg különbségének a vemhes méh tömegével csökkentett értéke (vagy a magzatok tömegének összege) – kiszámítása jelezheti, hogy a hatás az anyát érinti-e vagy méhen belüli. A nyulak esetében a testtömeg-gyarapodás a vemhesség alatti szokásos testtömeg-ingadozás miatt nem lehet alkalmas indikátora az anyai toxicitásnak.

Táplálék- és vízfogyasztás (ha releváns):

Az átlagos táplálék- vagy vízfogyasztásnak a kezelt anyaállatokban a kontrollcsoporttal való összevetés szerinti jelentős csökkenésének megfigyelése hasznos az anyai toxicitás értékelésekor, különösen amikor a vizsgált anyagot a táplálékkal együtt vagy az ivóvízben adják be. A táplálék- vagy a vízfogyasztás változásait az anyai testtömeg változásaival összefüggésben kell értékelni, amikor azt határozzák meg, hogy a feljegyzett hatások az anyai toxicitást tükrözik-e vagy – egyszerűbben kifejezve – azt határozzák meg, élvezhetetlenné teszi-e a vizsgált anyag a táplálékot vagy a vizet.

Klinikai vizsgálatok (ideértve a klinikai tüneteket, a markereket, a hematológiai és klinikai kémiai vizsgálatokat):

A toxicitás jelentős klinikai tüneteinek a kezelt anyaállatokban a kontrollcsoporttal való összevetés szerinti megnövekedett előfordulásának megfigyelése hasznos az anyai toxicitás értékelésekor. Ha ezt használják fel az anyai toxicitás felmérésének alapjául, akkor a klinikai tünetek típusát, gyakoriságát, mértékét és időtartamát jelezni kell a vizsgálatban. Az anyai toxicitás klinikai tünetei a következők lehetnek: kóma, levertség, hiperaktivitás, a helyzet-helyreállító reflex hiánya, ataxia vagy nehéz légzés.

Boncolási adatok:

A boncolási leletek megnövekedett gyakorisága és/vagy súlyossága az anyai toxicitás jele lehet. Ez magában foglalhatja a makroszkopikus vagy mikroszkopikus patológiai leleteket vagy a szervtömegadatokat, ideértve az abszolút szervtömeget, a szervtömeg és a testtömeg arányát, vagy a szervtömeg és az agytömeg arányát. Ha az érintett szerv(ek)re vonatkozó káros kórszövettani leletek alátámasztják, a feltételezett célszerv(ek) átlagtömegének a kezelt anyaállatokban a kontrollcsoporttal való összevetés szerinti jelentős csökkenésének megfigyelése bizonyítékául szolgálhat az anyai toxicitásnak.

3.7.2.5.   Az állatokra vonatkozó és a kísérleti adatok

3.7.2.5.1.

Számos nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszer áll rendelkezésre. Ezek a fejlődési toxicitás-vizsgálatra irányuló módszereket (pl. OECD vizsgálati útmutató 414.), és egy- vagy kétgenerációs toxicitás-vizsgálatra irányuló módszereket (pl. OECD vizsgálati útmutató 415., 416.) foglalnak magukban.

3.7.2.5.2.

Az elővizsgálatokkal kapott eredményeket (pl. OECD útmutató 421. – Reprodukciós/fejlődési toxicitás-elővizsgálat, és 422. – Ismételt adagolású kombinált toxicitás-vizsgálat reprodukciós/fejlődési toxicitás-elővizsgálattal) szintén fel lehet használni a besorolás alátámasztására, noha elismert, hogy az ilyen bizonyíték minősége kevésbé megbízható, mint a teljes vizsgálatok révén nyert bizonyítékoké.

3.7.2.5.3.

A rövid vagy hosszú távú ismételt adagolású toxicitás-vizsgálatok során tapasztalt káros hatások vagy változások – például az ivarmirigyek kórszövettani elváltozásai –, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy károsíthatják a reproduktív funkciót és amelyek a jelentős általános toxicitás jelenléte nélkül jelennek meg, felhasználhatók a besorolás alapjául.

3.7.2.5.4.

Az in vitro vizsgálatokból, a nem emlősökön végzett vizsgálatokból és a szerkezet/hatás összefüggést (SAR) felhasználó, a közel analóg anyagokkal kapcsolatos bizonyítékok hozzájárulhatnak a besorolási eljáráshoz. Valamennyi ilyen jellegű esetben szakértői megítélést kell felhasználni az adatok helytállóságának felméréséhez. A nem helytálló adatokat tilos a besorolás elsődleges bizonyítékául használni.

3.7.2.5.5.

Célszerű, hogy az állatokon végzett vizsgálatokat olyan megfelelő beadási utak alkalmazásával végezzék el, amelyek a humán expozíció lehetséges útjaihoz kapcsolódnak. A gyakorlatban azonban a reprodukciós toxicitási vizsgálatokat a leggyakrabban a szájon át történő expozíció alkalmazásával végzik el, és az ilyen vizsgálatok szokásos esetben alkalmasak az anyag veszélyes tulajdonságainak a reprodukciós toxicitásra tekintettel való értékelésére. Ha azonban meggyőzően bizonyítható, hogy a hatás egyértelműen meghatározott mechanizmusa vagy helyszíne nem vonatkozik az emberre, vagy ha a toxikokinetikai különbségek annyira jelentősek, hogy biztos, hogy a veszélyes hatás embernél nem jelenik meg, akkor nem kell besorolni azt az anyagot, amely a kísérleti állatokban káros hatás kialakulását eredményezi a reprodukcióra nézve.

3.7.2.5.6.

Az olyan beadási utat magukban foglaló vizsgálatokat azonban, mint az intravénás vagy az intraperitoniális injekció, amely a szaporítószerveknek a vizsgálati anyag irreálisan magas szintjének való expozíciót eredményezi, vagy amely a szaporítószervek helyszíni károsodását válthatja ki – ideértve az irritációt –, különös óvatossággal kell értelmezni, és önmagukban nem szolgálnak a besorolás alapjául.

3.7.2.5.7.

Általános megegyezés van azzal a határdózissal kapcsolatban, amely felett a káros hatás jelentkezése már a besorolási kritériumokat nem érinti, de nincs ilyen megegyezés egy konkrét dózisnak mint határdózisnak a kritériumokba való beépítésére. Ugyanakkor a vizsgálati módszerekre vonatkozó egyes iránymutatások határdózist adnak meg, míg mások úgy fogalmazzák meg a határdózist, hogy nagyobb dózis lehet akkor szükséges, ha a várt emberi expozíció elegendően nagy ahhoz, hogy az expozíció megfelelő határértékét ne lehessen elérni. Emellett a fajok toxikokinetikai különbségei miatt egyedi határdózis megadása esetleg nem megfelelő olyan helyzetek esetében, amikor az ember érzékenyebb, mint a modellként használt állatok.

3.7.2.5.8.

Elméletben a reprodukcióra gyakorolt olyan káros hatások, amelyek az állatkísérleteknél csak nagyon nagy dózisértéknél észlelhetők (pl. az elesettséget, a súlyos étvágytalanságot, túl nagy mortalitást) általában nem indokolják a besorolást, kivéve, ha a besorolás indokoltságára utaló más, pl. az embernek az állatoknál való nagyobb hajlamát jelző toxikokinetikai információ is van. E területen további eligazítás az anyai toxicitásról szóló részben (3.7.2.4.) található.

3.7.2.5.9.

A tényleges „határdózis” meghatározása azonban függ a vizsgálati eredmények megszerzéséhez alkalmazott vizsgálati módszertől, pl. az ismételt adagolású, a szájon át történő expozíció miatti toxicitás-vizsgálatokra készült OECD vizsgálati útmutatóban 1 000 mg/kg felső dózist ajánlanak határdózisként, kivéve ha a várható emberi reakció magasabb dózisszint szükségességét jelzi.

3.7.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.7.3.1.   Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok

3.7.3.1.1.

A keveréket a reprodukciós toxicitásúként kell besorolni, ha legalább egy összetevőjét 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú reprodukciós toxicitásúként sorolták be, és az 1A., 1B kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.7.2. táblázatban ismertetett megfelelő általános koncentráció-határértékben vagy afelett van jelen.

3.7.3.1.2.

A keveréket a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatás szerint kell besorolni, ha legalább egy összetevőjét a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatás szerint sorolták be, és a laktációra gyakorolt és a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategóriákkal kapcsolatban a 3.7.2. táblázatban ismertetett megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.

3.7.2. táblázat

Keverék reprodukciót károsítóként besorolt, vagy a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatás miatt besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni

Az összetevő besorolása:

A keveréket az alábbiként kell a következő általános koncentrációs határértékek alapján besorolni:

Reprodukciós toxicitású, 1A. kategória

Reprodukciós toxicitású, 1B. kategória

Reprodukciós toxicitású, 2. kategória

A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategóriák

Reprodukciós toxicitású, 1A. kategória

≥ 0,3 %

[1. megjegyzés]

 

 

 

Reprodukciós toxicitású, 1B. kategória

 

≥ 0,3 %

[1. megjegyzés]

 

 

Reprodukciós toxicitású, 2. kategória

 

 

≥ 3,0 %

[1. megjegyzés]

 

A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategóriák

 

 

 

≥ 0,3 %

[1. megjegyzés]

Megjegyzés

A fenti táblázatban szereplő koncentráció-határértékek szilárd anyagokra és folyadékokra (tömegszázalék), valamint gázokra (térfogatszázalék) vonatkoznak.

1. megjegyzés

Ha az 1. vagy 2. kategóriába tartozó reprodukciós toxicitású anyag vagy a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatások szerint besorolt anyag van jelen összetevőként a keverékében 0,1 % feletti koncentrációban, akkor a keverékre vonatkozóan kérésre biztonsági adatlap áll rendelkezésre.

3.7.3.2.   A keverékek akut és krónikus vízi környezeti veszélyek szerinti besorolására vonatkozó többszintű megközelítés

3.7.3.2.1.

A keverékek besorolása az egyes összetevők tekintetében rendelkezésre álló, a keverék besorolt összetevői tekintetében koncentrációs határértékeket megállapító vizsgálati adatokon alapul. Eseti alapon, keverékre vonatkozó vizsgálati adatokat fel lehet használni besorolás céljából, ha olyan hatásokat tanúsítanak, amelyeket az egyedi összetevőkön alapuló értékelésből nem állapítottak meg. Ilyen esetben a keverékre mint egészre vonatkozó vizsgálati eredményeknek bizonyítottan meggyőzőeknek kell lenniük, figyelembe véve a dózist és az olyan tényezőket, mint az időtartam, a megfigyelések, és a reprodukciós vizsgálati rendszerek érzékenységi és statisztikai elemzése. A besorolást alátámasztó megfelelő dokumentációt meg kell őrizni, és kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

3.7.3.3.   Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.7.3.3.1.

A 3.7.3.2.1. szakasznak megfelelően, ha a keveréket magát nem vizsgálták meg reprodukciós toxicitásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.7.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.7.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.7.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.7.3. táblázat

A rákkeltő hatásra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

1A. vagy 1B. kategória

2. kategória

A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategóriák

GHS piktogram

Image

Image

Nincs piktogram

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Nincs Figyelmeztetés

Figyelmeztető mondat

H360: Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket (ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást) (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H361: Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket (ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást) (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H362: A szoptatott gyermeket károsíthatja.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P201

P202

P281

P201

P202

P281

P201

P260

P263

P264

P270

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P308 + P313

P308 + P313

P308 + P313

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P405

P405

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

 

3.8.   Célszervi toxicitás (STOT) – egyszeri expozíció

3.8.1.   Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.8.1.1.

„Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció)”: az anyagnak vagy keveréknek való egyszeri expozícióból eredő speciális, nem halálos célszervi toxicitásként kerül meghatározásra. Valamennyi jelentős, reverzibilis és irreverzibilis, azonnali és/vagy késleltetett egészségügyi hatás, amely a funkciókat károsíthatja, és amellyel a 3.1.–3.7. szakasz és a 3.10. fejezet nem foglalkozik, ide tartozik (lásd még 3.8.1.6.).

3.8.1.2.

A besorolás az anyagot vagy a keveréket mint célszervi mérget határozza meg, amely – mint ilyen – káros hatást gyakorolhat az olyan emberekre, akik az anyag vagy keverék hatásainak ki vannak téve.

3.8.1.3.

Az egyszeri expozíció által keltett ilyen káros hatások közé tartozik az emberre gyakorolt konzisztens és meghatározható toxikus hatás, vagy – a kísérleti állatok esetén – az olyan toxikológiailag jelentős változás, amely valamely szövet/szerv funkcióját vagy morfológiáját befolyásolta, vagy amely az organizmus biokémiájának vagy hematológiájának jelentős változását eredményezte, és az ilyen változás releváns az emberi egészségre.

3.8.1.4.

Az értékelésnek nem csak az egyetlen szerv vagy biológiai rendszer jelentős változását kell figyelembe vennie, hanem a több szervre kiterjedő, általános jellegű elváltozásokat is.

3.8.1.5.

A célszervi toxicitás az embernél szóba jöhető minden – azaz szájon át, bőrön át vagy belélegzés – útvonal révén kialakulhat.

3.8.1.6.

Az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitás besorolása a Célszervi toxicitás – Ismétlődő expozíció fejezetben (3.9. szakasz) ismertetett módon történik, ezért a 3.8. szakasz nem tárgyalja. Az alábbiakban felsorolt egyéb toxikus hatások felmérése egyedileg történik, ezért itt nem szerepelnek:

a)

akut toxicitás (3.1. szakasz),

b)

bőrmarás/-irritáció (3.2. szakasz),

c)

súlyos szemkárosodás/szemirritáció (3.3. szakasz),

d)

légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz),

e)

csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz),

f)

rákkeltő hatás (3.6. szakasz),

g)

reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz); valamint

h)

aspirációs toxicitás (3.10. szakasz).

3.8.1.7.

A „célszervi toxicitás – egyszeri expozíció” veszélyességi osztály felosztása az alábbi:

célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 1. és 2. kategória,

célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 3. kategória.

Lásd 3.8.1. táblázat.

3.8.1. táblázat

A célszervi toxicitásra (egyszeri expozíció) vonatkozó kategóriák

Kategóriák

Kritériumok

1. kategória

Az olyan anyagok, amelyek jelentős toxikus hatást váltanak ki embernél, vagy amelyekről – a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján – feltételezhető, hogy az egyszeri expozíciót követően jelentős toxikus hatás kiváltására alkalmasak az embernél.

Az anyagoknak a célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) szerint az 1. kategóriába való besorolása a következők alapján történik:

(a)

az emberrel kapcsolatos esetekből vagy epidemiológiai vizsgálatokból származó megbízható és jó minőségű bizonyíték, vagy

(b)

olyan kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokhoz kapcsolódó megfigyelések, amelyeknél az emberi egészséget befolyásoló jelentős és/vagy súlyos toxikus hatások jelentkeztek általában már alacsony expozíciós koncentrációknál. A bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás részeként használatos irányadó dózis-/koncentrációértékek alább szerepelnek (lásd 3.8.2.1.9.).

2. kategória

Az olyan anyagok, amelyekről – a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján – feltételezhető, hogy az egyszeri expozíciót követően káros hatással lehetnek az emberi egészségre.

Az anyagoknak célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) szerint a 2. kategóriába való besorolása az olyan kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokhoz kapcsolódó megfigyeléseken alapul, amelyeknél az emberi egészséget befolyásoló jelentős toxikus hatások jelentkeztek általában már mérsékelt expozíciós koncentrációknál. A besorolást segítő irányadó dózis-/koncentrációértékek alább szerepelnek (lásd 3.8.2.1.9.).

Kivételes esetben az emberre vonatkozó bizonyíték is felhasználható az anyagnak a 2. kategóriába való besorolásához (lásd 3.8.2.1.6.).

3. kategória

Tranziens célszervi hatások

Ez a kategória a narkotikus hatásokat és a légúti irritációt foglalja magában. Ezek olyan célszervi hatások, amelyek esetében az anyag nem felel meg az 1. vagy a 2. kategóriába való sorolás fentebb ismertetett kritériumainak. Ezek olyan hatások, amelyek az expozíciót követően rövid időtartamra módosítják kedvezőtlen irányban az emberi funkciókat, és amelyből az ember ésszerű időn belül úgy gyógyulhat fel, hogy nem marad meg a szerkezet vagy a funkció jelentős mértékű módosulása. Az anyagokat az ilyen hatások szerint a 3.8.2.2. szakaszban megállapítottak szerint sorolják be.

Megjegyzés: Kísérletet kell tenni a toxicitás elsődleges célszervének meghatározására és az abból a célból való besorolására, mint például hepatotoxikus, neurotoxikus anyag. Az adatokat gondosan kell értékelni, és – ha lehetséges – tartózkodni kell a másodlagos hatások belefoglalásától (a hepatotoxikus anyagok másodlagos hatást kelhetnek az idegrendszerben vagy a gyomor-bél rendszerekben).

3.8.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.8.2.1.   Az 1. kategória és a 2. kategória anyagai

3.8.2.1.1.

Az anyagokat szakértői megítélés felhasználásával (lásd az 1.1.1. szakaszt), valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték súlyának mérlegelése alapján – ideértve a javasolt irányértékek használatát is (lásd 3.8.2.1.9.) – külön-külön sorolják be az azonnali vagy a késleltetett hatások szerint. Az anyagokat ezt követően sorolják be az 1. vagy a 2. kategóriába, a megfigyelt hatás(ok) jellegétől és súlyosságától függően (3.8.1. táblázat).

3.8.2.1.2.

Azonosítani kell azt a releváns expozíciós útvonalat vagy útvonalakat, amely révén a besorolt anyag károsodást okoz (lásd 3.8.1.5.).

3.8.2.1.3.

A besorolást a valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték mérlegelésén alapuló szakértői megítéléssel kell meghatározni (lásd 1.1.1. szakasz), ideértve az alábbiakban ismertetett iránymutatást is.

3.8.2.1.4.

Felhasználva az összes adatot – ideértve a humán előfordulást, az epidemiológiát és a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokat – a bizonyítékok súlyának mérlegelésével (lásd 1.1.1. szakasz) kell a besorolást indokoló célszervi toxikus hatásokat alátámasztani.

3.8.2.1.5.

A célszervi toxicitás értékeléséhez szükséges információ vagy egyszeri emberi expozícióból – mint például otthoni, munkahelyi vagy környezeti expozícióból – származik, vagy pedig a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból. Az ezt az információt biztosító, patkányokon vagy egereken végzett standard állatkísérletek olyan akuttoxicitási-vizsgálatok, amelyek a célszövetekre/-szervekre gyakorolt toxikus hatások azonosítását lehetővé tevő klinikai megfigyeléseket és részletes makroszkopikus vagy mikroszkopikus vizsgálatokat foglalhatnak magukban. A más fajokon végzett akuttoxicitás-vizsgálatok eredményei szintén releváns információt szolgáltathatnak.

3.8.2.1.6.

Kivételes esetben – szakértői megítélés alapján – a célszervi toxicitásról szóló, emberre vonatkozó információk alapján bizonyos anyagokat indokolt a 2. kategóriába sorolni:

a)

ha az emberre vonatkozó bizonyítékok súlyának mérlegelése nem elég meggyőző az 1. kategóriába besorolás igazolásához, és/vagy

b)

a hatások jellegén és súlyosságán alapulnak.

Az ember esetén a dózis-/koncentrációszinteket nem kell figyelembe venni a besorolásnál, és bármely állatokon végzett vizsgálatból származó bizonyítéknak konzisztensnek kell lennie a 2. kategóriába való besorolással. Más szavakkal kifejezve, ha az anyagra vonatkozóan az 1. kategóriába való besorolást alátámasztó állati adatok is rendelkezésre állnak, akkor az anyagot az 1. kategóriába kell besorolni.

3.8.2.1.7.   Az 1. és a 2. kategóriába való besorolást alátámasztó hatások

3.8.2.1.7.1.

A besorolást a konzisztens és azonosítható toxikus hatással rendelkező anyagnak való egyszeri expozíció mellé társuló bizonyíték támasztja alá.

3.8.2.1.7.2.

Az emberekre vonatkozó tapasztalatokból/előfordulásból származó bizonyítékok rendszerint a káros egészségügyi hatásokról szóló, az expozíciós feltételekkel kapcsolatban bizonytalanságokat tartalmazó tanulmányokra korlátozódnak, és nem biztosítják azt a részletességet, amely a kísérleti állatokon végzett, helyesen lefolytatott vizsgálatokból nyerhető.

3.8.2.1.7.3.

A kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó bizonyítékok – a klinikai megfigyelések, valamint a makroszkopikus és mikroszkopikus patológiai vizsgálatok formájában – sokkal több adatot tudnak biztosítani, és ez gyakran olyan veszélyeket tárhat fel, amelyek ugyan nem életveszélyesek, de funkcionális károsodást okozhatnak. Következésképpen valamennyi rendelkezésre álló – és az emberi egészséggel kapcsolatos – bizonyítékot figyelembe kell venni a besorolási eljárás során, ideértve, a teljesség igénye nélkül, az emberre és/vagy állatokra gyakorolt következő hatásokat:

a)

az egyszeri expozícióból eredő morbiditás;

b)

a légzőszervrendszer, a központi vagy környéki idegrendszer, a többi szerv vagy szervrendszer jelentős – több mint tranziens jellegű – funkcionális változásai, ideértve a központi idegrendszer depressziójának jeleit és az érzékelésre (mint például a látásra, hallásra és a szaglásra) gyakorolt hatásokat;

c)

a klinikai biokémiai, hematológiai vagy vizeletvizsgálati paraméterek valamennyi konzisztens és jelentős, káros hatású változása;

d)

a boncoláskor és/vagy azt követően észlelt, vagy a mikroszkópos vizsgálatkor megerősített jelentős szervi károsodás;

e)

széles körű vagy diffúz nekrózis, fibrózis vagy granulómaképződés regenerációra képes létfontosságú szervekben;

f)

morfológiai változások, amelyek potenciálisan reverzibilisek, de egyértelműen szervműködési zavarról tanúskodnak;

g)

kimutatható sejtpusztulásra utaló bizonyítékok (ideértve a sejtdegenerációt és a csökkent sejtszámot) regenerációra nem képes létfontosságú szervekben.

3.8.2.1.8.   Az 1. és a 2. kategóriába való besorolást nem alátámasztó hatások:

Ismert, hogy olyan hatások is észlelhetők, amelyek nem indokolják a besorolást. Ilyen hatások lehetnek embernél és/vagy állatoknál, a teljesség igénye nélkül, a következők:

a)

a testtömeg-növekedésben, táplálékfogyasztásban vagy vízfelvételben bekövetkezett kisebb változások vagy klinikai megfigyelések, amelyeknek lehet toxikológiai jelentősége, de önmagukban nem jeleznek „jelentős” toxicitást;

b)

a klinikai biokémiai, hematológiai vagy vizeletvizsgálati paraméterek kis mértékű változásai, és/vagy tranziens hatások, ha az ilyen változások vagy hatások toxikológiai jelentősége kétséges vagy minimális;

c)

a szervek tömegváltozásai szervműködési zavarokra utaló bizonyítékok hiányában;

d)

adaptív válaszok, amelyek toxikológiailag nem tekinthetők relevánsnak;

e)

a toxicitás anyagindukált fajtaspecifikus mechanizmusai, azaz amelyekről teljes bizonyossággal igazolják, hogy az emberi egészségre nem relevánsak, nem indokolják a besorolást.

3.8.2.1.9.   Az 1. és a 2. kategóriára vonatkozó, a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból nyert eredményeken alapuló besorolást elősegítő irányértékek

3.8.2.1.9.1.

Az arról szóló döntés elősegítése érdekében, hogy az anyagot be kell-e sorolni, illetve hogy milyen szinten (az 1. vagy 2. kategóriába) kell besorolni, dózis/koncentráció „irányértékek” vannak megadva, hogy figyelembe lehessen venni a bizonyítottan jelentős egészségi hatású dózisokat/koncentrációkat. Az ilyen irányértékek megadásának indoka elsősorban az, hogy valamennyi anyag potenciális méreg, és lennie kell olyan ésszerű dózisnak/koncentrációnak, amely felett a toxikus hatás mértékét figyelembe veszik.

3.8.2.1.9.2.

Ilyen módon, ha az állatokon végzett vizsgálatok során a besorolást igénylő mértékű, jelentős toxikus hatást figyelnek meg, az annak a dózisnak/koncentrációnak a javasolt irányértékhez mérten való figyelembevétele, amely esetében e hatásokat tapasztalták, hasznos információkat nyújt a besorolás szükségességének értékeléséhez (mivel a toxikus hatás a veszélyes tulajdonság(ok) és a dózis/koncentráció következménye).

3.8.2.1.9.3.

Az egyszeri dózisú, jelentős nem halálos toxikus hatást eredményező expozícióra vonatkozó irányérték (C) tartományai megegyeznek az akuttoxicitás-vizsgálatra alkalmazandó, a 3.8.2. táblázatban ismertetett irányérték-tartományokkal.

3.8.2. táblázat

Irányérték-tartományok egyszeri dózisú expozíciókra

 

A következők irányérték-tartományai

Expozíciós útvonal

Egységek

1. kategória

2. kategória

3. kategória

Szájon át (patkány)

mg/testtömeg-kilogramm

C ≤ 300

2 000 ≥ C > 300

Irányértékek nem érvényesekb

Bőrön át (patkány vagy nyúl)

mg/testtömeg-kilogramm

C ≤ 1 000

2 000 ≥ C > 1 000

Belélegzés (patkány) gáz

ppmV /4h

C ≤ 2 500

20 000 ≥ C > 2 500

Belélegzés (patkány), gőz

mg/l/4h

C ≤ 10

20 ≥ C > 10

Belélegzés (patkány), por/köd/füst

mg/l/4h

C ≤ 1,0

5,0 ≥ C > 1,0

Megjegyzés:

a)

A 3.8.2. táblázatban ismertetett irányértékek és irányérték-tartományok kizárólag tájékoztató jellegűek, azaz a bizonyítékok súlyának mérlegelésének részeként és a besorolással kapcsolatos döntés támogatásához használhatók. Nem használhatók szigorú határértékként.

b)

Nincsenek irányértékek a 3. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan, mivel a besorolás elsősorban az emberre vonatkozó adatok alapján történik. A bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló értékeléséhez állatokra vonatkozó adatokat is fel kell használni, ha vannak ilyenek.

3.8.2.1.10.   Egyéb szempontok

3.8.2.1.10.1.

Ha az anyag jellemzése kizárólag állatokra vonatkozó adatokkal történik (ami az új anyagok esetében jellemző, de számos meglévő anyagra is igaz), akkor a besorolási folyamat a dózis/koncentráció irányértékekre, mint a bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló megközelítéshez hozzájáruló elemek egyikére való hivatkozást tartalmaz.

3.8.2.1.10.2.

Ha a megbízhatóan az anyagnak való egyszeri expozíciónak tulajdonítható célszervi toxikus hatást mutató, megfelelően alátámasztott emberi adatok állnak rendelkezésre, akkor az anyagot általában be kell sorolni. A pozitív emberi adatok – a valószínű adatoktól függetlenül – elsőbbséget élveznek az állati adatokkal szemben. Így ha az anyag azért nincs besorolva, mert a megfigyelt célszervi toxicitást az emberre nézve nem relevánsnak vagy nem jelentékenynek minősítették, és ezt követően a célszervi toxikus hatást mutató, az emberi előfordulásra vonatkozó adatok válnak elérhetővé, az anyagot be kell sorolni.

3.8.2.1.10.3.

Az olyan anyagot, amelyet a célszervi toxicitás szempontjából nem vizsgáltak meg, adott esetben a hitelesített szerkezeti tevékenység kapcsolatából származó adatok, továbbá az azt megelőzően más fontos tényezők, mint például a jelentős gyakori metabolitok képződése figyelembevétele által képviselt jelentős támogatás alapján besorolt szerkezeti analógból való, szakértői megítélés alapú extrapoláció alapján lehet besorolni.

3.8.2.1.10.4.

Adott esetben a telített gőzkoncentrációt kiegészítő elemként kell felhasználni az egészségvédelem és munkabiztonság terén

3.8.2.2.   A 3. kategóriába tartozó anyagok: Tranziens célszervi hatások

3.8.2.2.1.   A légúti irritációra vonatkozó kritériumok

Az anyagoknak a légúti irritáció szerint a 3. kategóriába való besorolására vonatkozó kritériumok a következők:

a)

ide tartoznak a funkciót károsító légúti irritáló hatások, (amelyeket helyszíni vörösség, ödéma, viszketés és/vagy fájdalom jellemez), amelyeknek tünetei a köhögés, fájdalom, fulladás és légzési nehézségek. Ez az értékelés elsősorban az emberre vonatkozó adatokon fog alapulni;

b)

a szubjektív humán megfigyeléseket a tiszta légút irritációjának (respiratory tract irritation, RTI) objektív mérésével lehet alátámasztani (mint például elektrofiziológiai tünetek, a gyulladás biomarkerei a nazális vagy a bronchusmosó folyadékban);

c)

az embernél megfigyelt tüneteknek jellemzően olyannak kell lenniük, amelyek inkább az expozíciónak kitett népességben jelentkeznének, és nem elszigetelt idioszinkretikus reakcióként vagy csupán a túlérzékeny légutakkal rendelkező egyéneknél kiváltott tünetként. Az egyszerűen „irritációról” szóló nem egyértelmű beszámolókat ki kell zárni, mivel ezt a kifejezést általában az érzékelés olyan széles tartományának leírására használják, mint a szag, a rossz íz, a csiklandós érzés és a szárazság, amely kívül esik a légúti irritáció besorolási körén;

d)

jelenleg nincsenek olyan hitelesített állatkísérletek, amelyek külön az RTI-vel foglalkoznának, használható információk nyerhetők azonban a belélegzéssel történő egyszeri és ismétlődő expozíció miatti toxicitás vizsgálataiból. Az állattanulmányok például hasznos információkkal szolgálhatnak a toxicitás klinikai jelei (légzési zavarok, orrnyálkahártya gyulladás stb.) és szövetkórtan (vérbőség, ödéma, minimális gyulladás, megvastagodott nyálkaréteg) tekintetében, amelyek visszafordíthatók és tükrözhetik a fent leírt jellemző klinikai tüneteket. Az állatokra vonatkozó ilyen vizsgálatokat fel lehet használni a bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló értékelés részeként;

e)

ez a speciális besorolás akkor kerül sorra, ha további súlyos szervi hatás a légúti rendszerben nem figyelhető meg.

3.8.2.2.2.   A narkotikus hatásokra vonatkozó kritériumok

Az anyagoknak a narkotikus hatások szerint a 3. kategóriába való besorolására vonatkozó kritériumok a következők:

a)

a központi idegrendszer depressziója, ideértve az embernél fellépő olyan narkotikus hatásokat, mint az álmosság, narkózis, csökkent éberség, reflexek elvesztése, koordináció hiánya és szédülés. E hatások súlyos fejfájásként vagy émelygésként is jelentkezhetnek, és csökkent ítélőképességhez, szédüléshez, ingerlékenységhez, kimerültséghez, károsodott memóriafunkcióhoz, az észlelés és a koordináció hiányosságaihoz, a reakcióidő megnövekedéséhez vagy aluszékonysághoz vezethetnek;

b)

az állatokon végzett vizsgálatok során megfigyelt narkotikus hatások a letargiát, a koordináció és a helyzet-helyreállító reflex elveszítését és ataxiát okozhatnak. Ha az ilyen hatások nem múló jellegűek, akkor az egyszeri expozíciós, célszervi toxicitású anyagok 1. vagy a 2. kategóriájába történő sorolását támogatóként kell tekinteni őket.

3.8.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.8.3.1.

A keverékek besorolása az anyagokéval megegyező kritériumok szerint történik, illetve alternatív módon az alábbiakban ismertetettek szerint. Az anyagokhoz hasonlóan a keverékeknek az egyszeri expozíciót követő célszervi toxicitás szerinti besorolása a következők alapján történik:

3.8.3.2.   A keverékek osztályozása, ha adatok állnak rendelkezésre a teljes keverékre

3.8.3.2.1.

Ha az anyagokra vonatkozó kritériumokban meghatározott, emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy a kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték áll rendelkezésre a keverékre vonatkozóan, akkor a keveréket az ilyen adatoknak a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő értékelésével kell besorolni (lásd 1.1.1.4.). Ügyelni kell a keverékekre vonatkozó adatok értékelése során arra, hogy a dózis, időtartam, megfigyelés vagy elemzés ne tegye az eredményeket kétségessé.

3.8.3.3.   Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.8.3.3.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg célszervi toxicitásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat lehet felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.8.3.4.   Keverékek besorolása, ha az összes, illetve ha csak néhány összetevőre állnak rendelkezésre adatok

3.8.3.4.1.

Ha magára az adott keverékre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték vagy vizsgálati adat, és az interpolációs elvek nem használhatók a besorolás lehetővé tételére, akkor a keverék besorolása az összetevő anyagok besorolásán alapul. Ebben az esetben a keveréket (a speciális szerv megadása mellett) célszervi méregként kell besorolni az egyszeri expozíciót követően, ha legalább egy összetevőjét 1. vagy 2. kategóriájú célszervi méregként sorolták be és az 1. kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.8.3. táblázatban említett megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.

3.8.3.4.2.

Ezek az általános koncentráció-határértékek és a belőlük következő besorolások az egyszeri adagolású célszervi mérgekre vonatkoznak.

3.8.3.4.3.

A keverékeket vagy az egyszeri, vagy az ismételt vagy mindkét féle adagolású toxicitás szerint kell besorolni.

3.8.3. táblázat

Adott célszervi méregként besorolt keverék összetevőinek azon általános koncentráció-határértékei, amelyek alapján a keveréket 1. vagy 2. kategóriába sorolják

Az összetevő besorolása:

A keverék besorolását alábbiak szerint kiváltó általános koncentrációs határértékek:

1. kategória

2. kategória

1. kategória

Célszervi méreg

Koncentráció ≥ 10 %

1,0 % ≤ Koncentráció < 10 %

2. kategória

Célszervi méreg

 

Koncentráció ≥ 10 % [(1. megjegyzés)]

1. megjegyzés:

Ha a 2. kategóriába tartozó célszervi méreg van jelen összetevőként a keverékben 1,0 % vagy annál nagyobb koncentrációban, akkor kérésre a keverékre vonatkozóan biztonsági adatlap áll rendelkezésre.

3.8.3.4.4.

Az egynél több szervrendszert érintő mérgezőanyagok kombinálásakor ügyelni kell arra, hogy figyelembe vegyék az egymás hatásának kölcsönös felerősítését vagy az egymást erősítő interakciókat, mivel bizonyos anyagok 1 %-nál kisebb koncentrációban is célszervi toxicitást okozhatnak, ha a keverékben lévő egyéb összetevőkkel a mérgező hatást kölcsönösen fel tudják erősíteni.

3.8.3.4.5.

Ügyelni kell a 3. kategóriába tartozó összetevő(ke)t tartalmazó keverék toxicitásának extrapolációjára. Megfelelő a 20 %-os általános koncentráció-határérték, tudni kell azonban, hogy ez az általános koncentráció-határérték a 3. kategóriába tartozó összetevő(k)től függően nagyobb vagy kisebb is lehet, továbbá azt is, hogy bizonyos hatások – például a légúti irritáció – bizonyos koncentráció alatt nem alakulhatnak ki, míg más hatások – például a narkotikus hatások – ez alatt a 20 %-os érték alatt is megjelenhetnek. Szakértői megítélés alkalmazása szükséges.

3.8.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.8.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.8.4. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.8.4. táblázat

A célszervi toxicitásra (egyszeri expozíció) vonatkozó kategóriák

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

3. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H370: Károsítja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek) (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H371: Károsíthatja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek) (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H335: Légúti irritációt okozhat. vagy

H336: Álmosságot vagy szédülést okozhat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P260

P264

P270

P260

P264

P270

P261

P271

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P307 + P311

P321

P309 + P311

P304 + P340

P312

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P405

P405

P403 + P233

P405

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

3.9.   Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció

3.9.1.   Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.9.1.1.

„célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció)”: az anyagnak vagy keveréknek való ismétlődő expozícióból eredő célszervi toxicitás. Valamennyi jelentős, reverzibilis és irreverzibilis, azonnali és/vagy késleltetett egészségügyi hatás, amely a funkciókat károsíthatja, ide tartozik. Nem tartoznak azonban ide azok a speciális toxikus hatások, amelyekkel a 3.1.–3.8. és a 3.10. szakasz külön foglalkozik.

3.9.1.2.

A célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció) besorolás az anyagot mint célszervi mérget határozza meg, amely – mint ilyen – káros hatást gyakorolhat az anyagnak kitett személyekre.

3.9.1.3.

Az ilyen káros hatások közé tartozik az emberre gyakorolt konzisztens és meghatározható toxikus hatás, vagy – kísérleti állatoknál – az olyan toxikológiailag jelentős elváltozás, amely valamely szövet/szerv funkcióját vagy morfológiáját befolyásolta, vagy amely a szervezet biokémiájának vagy hematológiájának jelentős változását eredményezte, és az ilyen változások az emberi egészségre is relevánsak.

3.9.1.4.

Az értékelésnek nem csak az egyetlen szerv vagy biológiai rendszer jelentős változását kell figyelembe vennie, hanem a több szervre kiterjedő, általános jellegű elváltozásokat is.

3.9.1.5.

A célszervi toxicitás az embernél szóba jöhető minden – azaz szájon át, bőrön át vagy belélegzés – útvonal révén kialakulhat.

3.9.1.6.

Az egyszeri expozíciót követően megfigyelt nem halálos toxikus hatás besorolása a Célszervi toxicitás – Egyszeri expozíció fejezetben (3.8. szakasz) ismertetett módon történik, ezért a 3.9. szakasz nem tárgyalja.

3.9.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.9.2.1.

Az anyagokat a valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték mérlegelésén alapuló szakértői megítélés (lásd 1.1.1) felhasználásával – ideértve az expozíció időtartamát és a hatás(oka)t keltő dózis/koncentrációt figyelembe vevő javasolt irányértékek használatát is (lásd 3.9.2.9.) – az ismétlődő expozíciót követően célszervi méregként sorolják be, és a megfigyelt hatás(ok) jellegétől és súlyosságától függően két kategóriába sorolják (3.9.1. táblázat).

3.9.1. táblázat

A célszervi toxicitásra (ismétlődő expozíció) vonatkozó kategóriák

Kategória

Kritérium

1. kategória

Az olyan anyagok, amelyek jelentős toxikus hatást váltanak ki az embernél, vagy amelyekről – a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján – feltételezhető, hogy az ismétlődő expozíciót követően jelentős toxikus hatás kiváltására alkalmasak az embernél.

Az anyagoknak a célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció) szerint az 1. kategóriába való besorolása a következők alapján történik:

az emberrel kapcsolatos esetekből vagy epidemiológiai vizsgálatokból származó megbízható és jó minőségű bizonyíték; vagy

olyan kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokhoz kapcsolódó megfigyelések, amelyeknél az emberi egészséget befolyásoló jelentős és/vagy súlyos toxikus hatások jelentkeztek általában már alacsony expozíciós koncentrációknál. A bizonyítékok súlyának mérlegelésével való meghatározás részeként használatos irányadó dózis-/koncentrációértékek alább szerepelnek (lásd 3.9.2.9.).

2. kategória

Az olyan anyagok, amelyekről – a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján – feltételezhető, hogy az ismétlődő expozíciót követően káros hatással lehetnek az emberi egészségre.

Az anyagoknak a célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció) szerint a 2. kategóriába való besorolása az olyan kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokhoz kapcsolódó megfigyeléseken alapul, amelyeknél az emberi egészséget befolyásoló jelentős toxikus hatások jelentkeztek általában már mérsékelt expozíciós koncentrációknál. A besorolást segítő irányadó dózis-/koncentrációértékek alább szerepelnek (lásd 3.9.2.9.).

Kivételes esetben az emberre vonatkozó bizonyíték is felhasználható az anyagnak a 2. kategóriába való besorolásához (lásd 3.9.2.6.).

Megjegyzés:

Kísérletet kell tenni a toxicitás elsődleges célszervének meghatározására és az abból a célból való besorolására, mint például hepatotoxikus, neurotoxikus anyag. Az adatokat gondosan kell értékelni, és – ha lehetséges – tartózkodni kell a másodlagos hatások belefoglalásától (a hepatotoxikus anyagok másodlagos hatást kelhetnek az idegrendszerben vagy a gyomor-bél rendszerekben).

3.9.2.2.

Azonosítani kell azt a releváns expozíciós útvonalat vagy útvonalakat, amely révén a besorolt anyag károsodást okoz.

3.9.2.3.

A besorolást a valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték mérlegelésén alapuló szakértői megítéléssel kell meghatározni (lásd az 1.1.1. szakaszt), ideértve az alábbiakban ismertetett iránymutatást is.

3.9.2.4.

Felhasználva az összes adatot – ideértve a humán előfordulást, az epidemiológiát és a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokat – a bizonyítékok súlyának mérlegelésével (lásd az 1.1.1. szakaszt) kell a besorolást indokoló célszervi toxikus hatásokat alátámasztani. Ez az évek során gyűjtött jelentős mennyiségű ipari toxikológiai adatot tesz elérhetővé. Az értékelés a valamennyi rendelkezésre álló adat alapján, ideértve a szakértők által értékelt vizsgálatokat és a további elfogadható adatokat is, történik.

3.9.2.5.

A célszervi toxicitás értékeléséhez szükséges információ vagy ismétlődő emberi expozícióból – mint például otthoni, munkahelyi vagy környezeti expozícióból – származik, vagy pedig a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból. Az ezt az információt biztosító, patkányokon vagy egereken végzett standard állatkísérletek 28 napos, 90 napos vagy az élettartamra szóló (legfeljebb 2 éves) vizsgálatok, amelyek a célszövetekre/-szervekre gyakorolt toxikus hatások azonosítását lehetővé tevő hematológiai, klinikai kémiai és részletes makroszkopikus és mikroszkopikus vizsgálatokat foglalhatnak magukban. A más fajokon elvégzett ismételt adagolású vizsgálatokból származó adatokat szintén fel kell használni, ha vannak ilyenek. Az egyéb, mint például a rákkeltő hatással, neurotoxicitással vagy reprodukciós toxicitással kapcsolatban elvégzett hosszú távú expozíciós vizsgálatok szintén bizonyítékot szolgáltathatnak a célszervi toxicitásra vonatkozóan, amelyeket fel lehet használni a besorolás felmérésekor.

3.9.2.6.

Kivételes esetben – szakértői megítélés alapján – a célszervi toxicitásról szóló, emberre vonatkozó információk alapján bizonyos anyagokat indokolt a 2. kategóriába sorolni:

a)

ha az emberre vonatkozó bizonyítékok súlyának mérlegelése nem elég meggyőző az 1. kategóriába besorolás igazolásához; és/vagy

b)

a hatások jellegén és súlyosságán alapulnak.

Az ember esetén a dózis-/koncentrációszinteket nem kell figyelembe venni a besorolásnál, és bármely állatokon végzett vizsgálatból származó bizonyítéknak konzisztensnek kell lennie a 2. kategóriába való besorolással. Más szavakkal kifejezve, ha az anyagra vonatkozóan az 1. kategóriába való besorolást alátámasztó állati adatok is rendelkezésre állnak, akkor az anyagot az 1. kategóriába kell besorolni.

3.9.2.7.   Az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitás szerinti besorolást alátámasztó hatások

3.9.2.7.1.

A besorolást a konzisztens és azonosítható toxikus hatással rendelkező anyagnak való ismétlődő expozíció mellé társuló megbízható bizonyíték támasztja alá.

3.9.2.7.2.

Az emberekre vonatkozó tapasztalatokból/előfordulásból származó bizonyítékok rendszerint a káros egészségügyi hatásokról szóló, az expozíciós feltételekkel kapcsolatban bizonytalanságokat tartalmazó tanulmányokra korlátozódnak, és nem biztosítják azt a részletességet, amely a kísérleti állatokon végzett, helyesen lefolytatott vizsgálatokból nyerhető.

3.9.2.7.3.

A kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó bizonyítékok – a klinikai megfigyelések, a hematológiai, klinikai kémiai, makroszkopikus és mikroszkopikus patológiai vizsgálatok formájában – sokkal több adatot tudnak biztosítani, és ez gyakran olyan veszélyeket tárhat fel, amelyek ugyan nem életveszélyesek, de funkcionális károsodást okozhatnak. Következésképpen valamennyi rendelkezésre álló – és az emberi egészséggel kapcsolatos – bizonyítékot figyelembe kell venni a besorolási eljárás során, ideértve, a teljesség igénye nélkül, az emberre és/vagy állatokra gyakorolt következő hatásokat:

a)

az ismétlődő vagy hosszú távú expozícióból eredő morbiditás vagy halál. A morbiditás vagy halál oka lehet az ismétlődő – akár viszonylag alacsony dózisnak/koncentrációnak való – expozíció, az anyag vagy az anyag metabolitjainak bioakkumulációja, és/vagy az anyagnak vagy az anyag metabolitjainak való ismétlődő expozíciónak a detoxifikációs folyamattal szembeni fölénye;

b)

a központi vagy környéki idegrendszer, vagy a többi szervrendszer jelentős funkcionális változásai, ideértve a központi idegrendszer depressziójának jeleit és az érzékelésre (például a látásra, hallásra és a szaglásra) gyakorolt hatásokat;

c)

a klinikai biokémiai, hematológiai vagy vizeletvizsgálati paraméterek valamennyi konzisztens és jelentős, káros hatású változása;

d)

a boncoláskor és/vagy azt követően észlelt, vagy a mikroszkópos vizsgálatkor megerősített jelentős szervi károsodás;

e)

széles körű vagy diffúz nekrózis, fibrózis vagy granulómaképződés regenerációra képes létfontosságú szervekben;

f)

morfológiai változások, amelyek potenciálisan reverzibilisek, de egyértelműen szervműködési zavarról tanúskodnak (például a máj súlyos zsíros elfajulása);

g)

kimutatható sejtpusztulásra utaló bizonyítékok (ideértve a sejtdegenerációt és a csökkent sejtszámot) regenerációra nem képes létfontosságú szervekben.

3.9.2.8.   Az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitás szerinti besorolást nem alátámasztó hatások

3.9.2.8.1.

Ismert, hogy olyan hatások is észlelhetők embernél és/vagy állatoknál, amelyek nem támasztják alá a besorolást. Ilyen hatások lehetnek, a teljesség igénye nélkül, a következők:

a)

a testtömeg-növekedésben, táplálékfogyasztásban vagy vízfelvételben bekövetkezett kisebb változások vagy klinikai megfigyelések, amelyeknek toxikológiai jelentősége van, de önmagukban nem jeleznek „jelentős” toxicitást;

b)

a klinikai biokémiai, hematológiai vagy vizeletvizsgálati paraméterek kis mértékű változásai, és/vagy tranziens hatások, ha az ilyen változások vagy hatások toxikológiai jelentősége kétséges vagy minimális;

c)

a szervek tömegváltozásai szervműködési zavarokra utaló bizonyítékok hiányában;

d)

adaptív válaszok, amelyek toxikológiailag nem tekinthetők relevánsnak;

e)

a toxicitás anyagindukált fajtaspecifikus mechanizmusai, azaz amelyekről teljes bizonyossággal igazolják, hogy az emberi egészségre nem relevánsak, nem indokolják a besorolást.

3.9.2.9.   A kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból nyert eredményeken alapuló besorolást elősegítő irányértékek

3.9.2.9.1.

A kísérleti állatokon végzett vizsgálatok esetén – a kísérleti expozíció időtartamára és a dózisra/koncentrációra való hivatkozás nélkül – a kizárólag a hatások megfigyelésére való hagyatkozás a toxikológia alapvető koncepcióját mellőzi, azaz azt, hogy valamennyi anyag potenciális méreg, és ami meghatározza a toxicitást, az a dózis/koncentráció és az expozíció időtartamának függvénye. A kísérleti állatokon végzett legtöbb vizsgálatban a vizsgálati iránymutatások egy felső határdózist használnak.

3.9.2.9.2.

Az arról szóló döntés elősegítése éredekében, hogy az anyagot be kell-e sorolni, illetve hogy milyen szinten (az 1. vagy 2. kategóriába) kell besorolni, dózis/koncentráció „irányértékek” vannak megadva, hogy figyelembe lehessen venni a bizonyítottan jelentős egészségi hatású dózisokat/koncentrációkat. Az ilyen irányértékek megadásának indoka elsősorban az, hogy valamennyi anyag potenciális méreg, és lennie kell olyan ésszerű dózisnak/koncentrációnak, amely felett a toxikus hatás mértékét figyelembe veszik. A kísérleti állatokon végzett ismételt adagolású vizsgálatok célja a toxicitás előidézése az alkalmazott legnagyobb dózisnál a vizsgálati célkitűzés optimalizálása érdekében, és így a legtöbb vizsgálat legalább ennél a legmagasabb dózisnál valamilyen toxikus hatást fed fel. Amit ezért el kell dönteni, az nem csupán az, hogy milyen hatást értek el, hanem az is, hogy mekkora dózisnál/koncentrációnál érték el, illetve hogy milyen mértékben releváns emberre.

3.9.2.9.3.

Ilyen módon ha az állatokon végzett vizsgálatok során a besorolást igénylő mértékű, jelentős toxikus hatást figyelnek meg, az annak a kísérleti expozíciónak az időtartamának és a dózisnak/koncentrációnak a javasolt irányértékhez mérten való figyelembevétele, amely esetében e hatásokat tapasztalták, hasznos információkat nyújthat a besorolás szükségességének értékeléséhez (mivel a toxikus hatás a veszélyes tulajdonság(ok), valamint az expozíció időtartamának és a dózisnak/koncentrációnak a következménye).

3.9.2.9.4

A besorolással kapcsolatos döntést befolyásolhatja az arra a dózis/koncentráció irányértékre való hivatkozás, amelynek szintjén vagy amely alatt jelentős toxikus hatást figyeltek meg.

3.9.2.9.5.

Az irányértékek a patkányokon végzett 90 napos standard toxicitásvizsgálat során tapasztalt hatásokra utalnak. A belélegzésre vonatkozó Haber-szabályhoz – amely alapvetően azt állítja, hogy az effektív dózis egyenesen arányos az expozíciós koncentrációval és az expozíció időtartamával – hasonló dózis/expozíciós idő alapján történő extrapoláció segítségével az irányértékek felhasználhatók ekvivalens irányértékek előállításához a hosszabb vagy rövidebb időtartamot alkalmazó toxicitási vizsgálatokhoz. Az értékelést eseti alapon kell elvégezni; egy 28 napos vizsgálathoz az alábbi irányértékeket hárommal kell szorozni.

3.9.2.9.6.

Így az 1. kategóriába való besorolást kell alkalmazni, ha a kísérleti állatokon végzett 90 napos ismételt adagolású vizsgálat során jelentős toxikus hatások figyelhetők meg a 3.9.2. táblázatban irányértékként feltüntetett (C) vagy az alatti koncentrációk esetén:

3.9.2. táblázat

Az 1. kategóriába való besoroláshoz használt irányértékek

Expozíciós útvonal

Mértékegység

Irányértékek (dózis/koncentráció)

Szájon át (patkány)

mg/testtömeg kg/nap

C ≤ 10

Bőrön át (patkány vagy nyúl)

mg/testtömeg kg/nap

C ≤ 20

Belélegzés (patkány) gáz

ppmV /6h/nap

C ≤ 50

Belélegzés (patkány), gőz

mg/liter/6h/nap

C ≤ 0,2

Belélegzés (patkány), por/köd/füst

mg/liter/6h/nap

C ≤ 0,02

3.9.2.9.7.

A 2. kategóriába való besorolást kell alkalmazni, ha a kísérleti állatokon végzett 90 napos ismételt adagolású vizsgálat során jelentős toxikus hatások figyelhetők meg a 3.9.3. táblázatban feltüntetett irányérték-tartományon belüli koncentrációk esetén:

3.9.3. táblázat

Az 2. kategóriába való besoroláshoz használt irányértékek

Expozíciós útvonal

Mértékegység

Irányérték-tartományok:

(dózis/koncentráció)

Szájon át (patkány)

mg/testtömeg kg/nap

10 < C ≤ 100

Bőrön át (patkány vagy nyúl)

mg/testtömeg kg/nap

20 < C ≤ 200

Belélegzés (patkány) gáz

ppmV /6h/nap

50 < C ≤ 250

Belélegzés (patkány), gőz

mg/liter/6h/nap

0,2 < C ≤ 1,0

Belélegzés (patkány), por/köd/füst

mg/liter/6h/nap

0,02 < C ≤ 0,2

3.9.2.9.8.

A 3.9.2.9.6. és a 3.9.2.9.7. szakaszban ismertetett irányértékek és irányérték-tartományok kizárólag tájékoztató jellegűek, azaz a bizonyítékok súlyának mérlegelésének részeként és a besorolással kapcsolatos döntés támogatásához használhatók. Nem használhatók szigorú határértékként.

3.9.2.9.9.

Ilyen módon lehetséges az, hogy az ismételt adagolású állatkísérleteknél az irányérték alatti – mint például < 100 mg/testtömeg kg/nap szájon át beadva – dózisnál/koncentrációnál speciális toxicitási profil megjelenése fordul elő, azonban a hatás jellege – mint például az ilyen hatásra ismerten hajlamos bizonyos patkánytörzs hím egyedeinél tapasztalható nefrotoxicitás – a besorolásra vonatkozó nemleges döntést eredményezhet. Ezzel szemben az állatokra vonatkozó vizsgálatok esetén az irányérték felett megjelenő speciális toxicitási profil látható – mint például ≥ 100 mg/testtömeg kg/nap szájon át beadva –, és emellett más forrásokból, mint például egyéb hosszú távú beadási vizsgálatból vagy emberi esettanulmányból származó kiegészítő információ is rendelkezésre áll, amely azt a következtetést támasztja alá, hogy – figyelembe véve a bizonyítékok súlyának mérlegelését– a besorolás a helyes lépés.

3.9.2.10.   Egyéb szempontok

3.9.2.10.1.

Ha az anyag jellemzése kizárólag állatokra vonatkozó adatokkal történik (ami az új anyagok esetében jellemző, de számos meglévő anyagra is igaz), akkor a besorolási folyamat a dózis/koncentráció irányértékekre, mint a bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló megközelítéshez hozzájáruló elemek egyikére való hivatkozást tartalmaz.

3.9.2.10.2.

Ha a megbízhatóan az anyagnak való hosszan tartó vagy ismétlődő expozíciónak tulajdonítható célszervi toxikus hatást mutató, megfelelően alátámasztott emberi adatok állnak rendelkezésre, akkor az anyagot általában be kell sorolni. A pozitív emberi adatok – a valószínű adatoktól függetlenül – elsőbbséget élveznek az állati adatokkal szemben. Így ha az anyag azért nincs besorolva, mert nem tapasztaltak célszervi toxicitást az állatkísérletekre vonatkozó dózis/koncentrációs irányérték szintjén vagy az alatt, és ezt követően a célszervi toxikus hatást mutató, az emberi előfordulásra vonatkozó adatok válnak elérhetővé, az anyagot be kell sorolni.

3.9.2.10.3.

Az olyan anyagot, amelyet a célszervi toxicitás szempontjából nem vizsgáltak meg, adott esetben a hitelesített szerkezet/hatás összefüggésekből származó adatok, továbbá az azt megelőzően más fontos tényezők, mint például a jelentős gyakori metabolitok képződése figyelembevétele által képviselt meghatározó mértékű támogatás alapján besorolt szerkezeti analógból való, szakértői megítélés alapú extrapoláció alapján lehet besorolni.

3.9.2.10.4.

Adott esetben a telített gőzkoncentrációt kiegészítő elemként kell felhasználni az egészségvédelem és munkabiztonság terén

3.9.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.9.3.1.

A keverékek besorolása az anyagokéval megegyező kritériumok szerint történik, illetve alternatív módon az alábbiakban ismertetettek szerint. Az anyagokhoz hasonlóan a keverékeknek is el kell végezni az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitás szerinti besorolását.

3.9.3.2.   A keverékeknek a teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok esetén történő osztályozása

3.9.3.2.1.

Ha az anyagokra vonatkozó kritériumokban meghatározott, emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy a kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték áll rendelkezésre a keverékre vonatkozóan (lásd 1.1.1.4), akkor a keveréket ezen adatoknak a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő értékelésével kell besorolni. Ügyelni kell a keverékekre vonatkozó adatok értékelése során arra, hogy a dózis, időtartam, megfigyelés vagy elemzés ne tegye az eredményeket kétségessé.

3.9.3.3.   Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.9.3.3.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg célszervi toxicitásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat lehet felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.9.3.4.   Keverékek besorolása, ha az összes, illetve ha csak néhány összetevőre állnak rendelkezésre adatok

3.9.3.4.1.

Ha magára az adott keverékre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték vagy vizsgálati adat, és az interpolációs elvek nem használhatók a besorolás lehetővé tételére, akkor a keverék besorolása az összetevő anyagok besorolásán alapul. Ebben az esetben a keveréket (a speciális szerv megadása mellett) célszervi méregként kell besorolni az egyszeri, ismétlődő vagy mindkét módon való expozíciót követően, ha legalább egy összetevőjét 1. vagy 2. kategóriájú célszervi méregként sorolták be és az 1. kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.9.4. táblázatban megállapított megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.

3.9.4. táblázat

Keverék célszervi méregként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni.

Az összetevő besorolása:

A keverék besorolását alábbiak szerint kiváltó általános koncentrációs hatérértékek:

1. kategória

2. kategória

1. kategória

Célszervi méreg

Koncentráció ≥ 10 %

1,0 % ≤ koncentráció < 10 %

2. kategória

Célszervi méreg

 

Koncentráció ≥ 10 % [(1. megjegyzés)]

1. megjegyzés

Ha a 2. kategóriába tartozó célszervi méreg van jelen összetevőként a keverékben 1,0 %-os vagy annál nagyobb koncentrációban, akkor kérésre a keverékre vonatkozóan biztonsági adatlap áll rendelkezésre.

3.9.3.4.2.

Ezek az általános koncentráció-határértékek és a belőlük következő besorolások az ismételt adagolású célszervi mérgekre egyaránt vonatkoznak.

3.9.3.4.3.

A keverékeket vagy az egyszeri, vagy az ismételt vagy mindkét féle adagolású toxicitás szerint kell besorolni.

3.9.3.4.4.

Az egynél több szervrendszert érintő mérgezőanyagok kombinálásakor ügyelni kell arra, hogy figyelembe vegyék az egymás hatásának kölcsönös felerősítését vagy az egymást erősítő interakciókat, mivel bizonyos anyagok 1 %-nál kisebb koncentrációban is célszervi toxicitást okozhatnak, ha a keverékben lévő egyéb összetevőkkel a mérgező hatást kölcsönösen fel tudják erősíteni.

3.9.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.9.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.9.5. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.9.5. táblázat

Az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitásra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H372: Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt) károsítja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek)

H373: Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt) károsíthatja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek)

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P260

P264

P270

P260

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés

P314

P314

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

3.10.   Aspirációs veszély

3.10.1.   Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.10.1.1.

Ezek a kritériumok az olyan anyagok vagy keverékek besorolásának eszközéül szolgálnak, amelyek aspirációs toxicitási veszélyt jelenthetnek az emberre nézve.

3.10.1.2.

„Aspiráció”: folyékony vagy szilárd anyagnak vagy keveréknek közvetlenül a száj- vagy az orrüregen keresztül, vagy közvetett módon hányás révén a légcsőbe vagy az alsó légutakba való jutása.

3.10.1.3.

Az aspirációs toxicitásba az olyan súlyos akut hatások tartoznak, mint az aspirációt követő kémiai tüdőgyulladás, a változó mértékű pulmonális sérülés vagy halál.

3.10.1.4.

Az aspiráció a belélegzés pillanatában kezdődik, a lélegzetvételhez szükséges idő alatt, mivel a kiváltó anyag a felső légutaknak és az emésztőrendszernek a gége-garat résznél lévő találkozásánál található.

3.10.1.5.

Az anyag vagy keverék aspirációja a lenyelést követő hányáskor is bekövetkezhet. Ez a címkézésre kiható következményekkel jár, különösen ha – az akut toxicitás miatt – a lenyelést követő hánytatásra vonatkozó javaslat volna megfontolható. Ha azonban az anyag/keverék aspirációs toxicitási veszélyt jelent, szükséges lehet a hánytatásra vonatkozó javaslat módosítása.

3.10.1.6.   Egyedi szempontok

3.10.1.6.1.

A kémiai aspirációról szóló orvosi szakirodalom felülvizsgálata azt tárta fel, hogy egyes szénhidrogének (kőolajpárlatok) és bizonyos klórozott szénhidrogének esetén bizonyított, hogy aspirációs veszélyt jelentenek az emberre. A besorolás kritériumai a kinematikus viszkozitásra alapulnak.

3.10.1.6.2.

A következő képlet a dinamikus és a kinematikus viszkozitás közötti átváltást adja meg:

Formula

3.10.1.6.3.   Az aeroszol/köd termékek besorolása

Az anyag vagy keverék aeroszol vagy köd formáját (termék) palackos kiszerelésben forgalmazzák, például túlnyomás alatt álló palackban, szórópisztolyos és pumpás permetszóróban. Az e termékek besorolásakor meghatározó, hogy a termékből felgyülemlés alakul-e ki a szájban, amelyet utána aspirálni lehet. Ha a túlnyomás alatt álló palackból származó köd vagy permet finom eloszlású, akkor nem alakul ki felgyülemlés. Ha azonban a nyomás alatt álló tartály a terméket sugárban adagolja, akkor felgyülemlés alakulhat ki, amely már aspirálható. A szórópisztolyos és pumpás permetszórók által létrehozott köd rendszerint durva eloszlású, így felgyülemlés alakulhat ki, amely már aspirálható. Ha a pumpamechanizmus eltávolítható és így a tartalom lenyelésre alkalmasan hozzáférhetővé válik, akkor fontolóra kell venni az anyag vagy keverék besorolását.

3.10.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

3.10.1. táblázat

Az aspirációs toxicitásra vonatkozó veszélyességi kategória

Kategóriák

Kritériumok

1. kategória

Az emberi aspirációs toxicitást okozóként ismert anyagok, vagy amelyeket úgy kell tekinteni, mintha emberi aspirációs toxicitást okoznának

Az anyag 1. kategóriába való besorolása a következők alapján történik:

a)

megbízható és jó minőségű, emberre vonatkozó információk,

vagy

b)

ha az anyag szénhidrogén, és kinematikus viszkozitása 40 C-on mérve legfeljebb 20,5 mm2/s.

Megjegyzés:

Az 1. kategóriába sorolt anyagok közé tartoznak, a teljesség igénye nélkül, bizonyos szénhidrogének, a terpentin és a fenyőolaj.

3.10.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

3.10.3.1.   A teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok esetén való besorolás

A keveréknek az 1. kategóriába valló besorolása emberre vonatkozó megbízható és jó minőségű információkon alapul.

3.10.3.2.   Besorolás akkor, ha nem áll rendelkezésre adat a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.10.3.2.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg aspirációs toxicitásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban. A hígítási interpolációs elv alkalmazása esetén azonban az aspirációs mérgezőanyag(ok) koncentrációja 10 %-os vagy annál nagyobb legyen.

3.10.3.3.   Besorolás abban az esetben, ha valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok

3.10.3.3.1.   1. kategória

3.10.3.3.1.1.

Az olyan keverék, amely az 1. kategóriába besorolt anyagot vagy anyagokat összesen vagy több, mint 10 %-ban tartalmazza, és amelynek kinematikus viszkozitása – 40 C-on mérve – 20,5 mm2/s vagy annál kevesebb, az 1. kategóriába kell sorolni.

3.10.3.3.1.2.

Az olyan keverék esetén, amely két vagy több elkülönült rétegre válik szét, amelyek közül az egyik az 1. kategóriába besorolt anyagot vagy anyagokat legalább 10 %-ban tartalmazza, és amelynek kinematikus viszkozitása – 40 C-on mérve – 20,5 mm2/s vagy annál kevesebb, az egész keveréket az 1. kategóriába kell sorolni.

3.10.4.   Tájékoztatás a veszélyről

3.10.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.10.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.10.2. táblázat

Az aspirációs toxicitásra vonatkozó címkeelemek

Besorolás

1. kategória

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelmeztető mondat

H304: Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P301 + P310

P331

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P405

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

4.   4. RÉSZ: KÖRNYEZETI VESZÉLYEK

4.1.   Veszélyes a vízi környezetre

4.1.1.   Fogalommeghatározások és általános szempontok

4.1.1.1.   Fogalommeghatározások

„Akut vízi toxicitás”: egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy rövid távú expozíció esetén károsan befolyásol egy adott szervezetet.

„Hozzáférhetőség:” jelzi, hogy az adott anyag milyen mértékben válik oldódó vagy bomló fajtájúvá. A fémek esetében a hozzáférhetőség azt jelenti, hogy egy fémvegyület (Mo) fém ion része milyen mértékben képes leválni a vegyület (molekula) többi részétől.

„Biológiai felvehetőség”: jelzi, hogy egy anyagot milyen mértékben vesz fel egy szervezet, és az milyen mértékben terjed el egy területen a szervezeten belül. Ezt az adott anyag fizikai-kémiai tulajdonságai, a szervezet felépítése és fiziológiája, a farmakodinamika és az expozíciós útvonal határozza meg. A biológiai felvehetőségnek nem előfeltétele a hozzáférhetőség.

„Bioakkumuláció”: egy anyag felvételének, átalakításának és kiválasztásának végeredménye egy szervezetben, bármely expozíciós útvonal következtében (azaz levegő, víz, üledék/talaj és táplálék).

„Biokoncentráció”: egy anyag felvételének, átalakításának és kiválasztásának végeredménye egy szervezetben, vízi expozíció következtében.

„Krónikus vízi toxicitás”: egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy káros hatást gyakorolhat vízi szervezetekre a szervezet életciklusához viszonyítva meghatározott expozíciók során.

„Lebomlás”: a szerves molekulák kisebb molekulákra, majd végül szén-dioxiddá, vízzé és sókká történő bomlása.

4.1.1.2.   Alapvető elemek

4.1.1.2.0.

A „veszélyes a vízi környezetre” felosztása az alábbi:

akut vízi toxicitási veszély,

krónikus (hosszú távú) vízi toxicitási veszély

4.1.1.2.1.

A vízi környezetre jelentett veszély szerinti besoroláshoz alkalmazott alapvető elemek a következők:

akut vízi toxicitás,

bioakkumuláció képessége vagy tényleges bioakkumuláció,

lebomlás (biotikus vagy abiotikus) szerves vegyi anyagok tekintetében, és

krónikus vízi toxicitás.

4.1.1.2.2.

Az adatokat lehetőleg a 8. cikk (3) bekezdésében hivatkozott szabványosított vizsgálati módszerekkel kell előállítani. A gyakorlatban más szabványosított vizsgálati eljárásokkal, például nemzeti módszerekkel nyert adatok szintén felhasználhatók, ha ekvivalensnek tekinthetők. Ha nem szabványos vizsgálatokból vagy vizsgálat nélküli módszerekből hiteles adatok állnak rendelkezésre, ezeket figyelembe kell venni a besoroláskor, feltéve, hogy ezek megfelelnek az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakaszában előírt követelményeknek. Általában mind az édesvízi, mind a tengeri fajokra vonatkozó toxicitási adatok megfelelőnek tekintendők a besoroláshoz történő felhasználásra, feltéve, hogy a használt vizsgálati módszerek egyenértékűek. Ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a besorolást a legjobb elérhető adatok alapján kell elvégezni. (Lásd még az I. részt.)

4.1.1.3.   Egyéb szempontok

4.1.1.3.1.

Az anyagoknak és keverékeknek környezetre jelentett veszélyek szerinti besorolásához meg kell határozni, hogy milyen veszélyt jelentenek a vízi környezet számára. A vízi környezetet a vízben élő vízi szervezetek, valamint a vízi ökoszisztéma szempontjából kell vizsgálni, amelynek a részét alkotják. A veszély meghatározásának alapja ezért az anyag vagy keverék vízi toxicitása, bár ezt módosítani kell úgy, hogy adott esetben figyelembe kell venni a lebomlásra és a bioakkumulációs viselkedésre vonatkozó további információkat.

4.1.1.3.2.

Bár a besorolási rendszer minden anyagra és keverékre vonatkozik, ismert, hogy speciális esetekre az Ügynökség útmutatót fog kiadni.

4.1.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

4.1.2.1.

Az anyagok besorolására szolgáló rendszert alapvetően egy akut besorolási kategória és három krónikus besorolási kategória alkotja. Az akut és a krónikus besorolási kategóriákat egymástól függetlenül kell alkalmazni. Az akut 1. kategóriában az anyagok besorolásának kritériumait kizárólag az akut vízi toxicitásra vonatkozó adatok alapján határozzák meg (EC50 vagy LC50). A krónikus kategóriákban az anyagok besorolásának kritériumai két információ-típust kombinálnak: az anyagok akut vízi toxicitására, illetve a környezeti sorsukra vonatkozó adatokat (lebonthatóságra és bioakkumulációra vonatkozó adatok).

4.1.2.2.

A rendszer ezenkívül bevezet egy „biztonsági” besorolást (amelyre krónikus 4. kategóriaként utalnak), ezt akkor alkalmazzák, ha a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé a hivatalos kritériumok alapján történő besorolást, de a helyzet nem teljes mértékben megnyugtató (lásd a 4.1.0. táblázatban szereplő példát).

4.1.2.3.

A besorolási rendszerben tény, hogy az anyagok akut és krónikus toxicitása egyaránt lényeges eredendő veszélyt jelent a vízi szervezetekre. A két tulajdonság tekintetében külön veszélyességi kategóriákat állapítottak meg, amelyek különböző fokozatot képviselnek a meghatározott veszély szintjét illetően. A legalacsonyabb toxicitás-értéket használják általában a megfelelő veszélyességi kategória (kategóriák) meghatározásárhoz. Vannak azonban olyan körülmények, amikor a bizonyítékok súlyának mérlegelése a megfelelő módszer.

4.1.2.4.

A „vízi környezetre veszélyes” anyagok által jelentett legfőbb veszélyt a krónikus toxicitás határozza meg, bár az akut toxicitás már 1 mg/l vagy annál kisebb L(E)C50 értéknél is veszélyesnek tekintendő. A olyan belső tulajdonságok esetén mint a gyors lebonthatóság képességének hiánya és/vagy a biokoncentrációra való képesség – akut toxicitás mellett – egy anyagot a krónikus (hosszú távú) veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.1.2.5.

A jóval az 1 mg/l alatti akut toxicitással rendelkező anyagok, keverékek alkotóelemeiként – még alacsony koncentrációban is – hozzájárulnak a keverék toxicitásához, és ezek általában nagyobb súlyt kapnak a besorolás összegzése megközelítés alkalmazásakor (lásd a 4.1.0. és a 4.1.3.5.5. táblázathoz fűzött 1. megjegyzést).

4.1.2.6.

Az anyagok „vízi környezetre veszélyesként” történő besorolására és kategorizálására vonatkozó kritériumokat a 4.1.0. táblázat foglalja össze.

4.1.0. táblázat

A vízi környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó besorolási kategóriák

Akut (rövid távú) vízi toxicitási veszély

Akut, 1. kategória

(1. megjegyzés)

96 órás LC50 (halak esetében)

≤ 1 mg/l, és/vagy

48 órás EC50 (rákok esetében)

≤ 1 mg/l, és/vagy

72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében).

≤ 1 mg/l.

(2. megjegyzés)

Krónikus (hosszú távú) vízi toxicitási veszély

Krónikus, 1. kategória

(1. megjegyzés)

96 órás LC50 (halak esetében)

≤ 1 mg/l, és/vagy

48 órás EC50 (rákok esetében)

≤ 1 mg/l, és/vagy

72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében).

≤ 1 mg/l.

(2. megjegyzés)

és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4).

Krónikus, 2. kategória

96 órás LC50 (halak esetében)

> 1 – ≤ 10 mg/l, és/vagy

48 órás EC50 (rákok esetében)

> 1 – ≤ 10 mg/l, és/vagy

72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében).

> 1–10 mg/l.

(2. megjegyzés)

és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4), kivéve ha a krónikus toxicitási NOEC (észlelhető hatást még nem okozó koncentráció) értékek > 1 mg/l.

Krónikus, 3. kategória

96 órás LC50 (halak esetében)

> 10 – ≤ 100 mg/l, és/vagy

48 órás EC50 (rákok esetében)

> 10 – ≤ 100 mg/l, és/vagy

72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében).

> 10 – ≤ 100 mg/l.

(2. megjegyzés)

és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4), kivéve ha a krónikus toxicitási NOEC értékek > 1 mg/l.

„Biztonsági háló” besorolás

Krónikus, 4. kategória

Az olyan esetekben, amikor az adatok nem teszik lehetővé a fenti kritériumok alapján történő besorolást, de a helyzet nem teljes mértékben megnyugtató. Például azok a rosszul oldódó anyagok, amelyek tekintetében nem jegyeztek fel akut toxicitást a vízoldhatóság szintjéig (3. megjegyzés), és amelyek nem gyorsan lebonthatók, és a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4), továbbá képességet mutatnak a bioakkumulációra, ebbe a kategóriába sorolandók, kivéve ha tudományos bizonyíték támasztja alá a besorolás szükségtelenségét. Ilyen bizonyíték például a krónikus toxicitás NOEC > vízoldhatóság vagy > 1 mg/l, vagy bizonyított a környezetben való gyors lebomlás.

1. megjegyzés

Egy anyag akut 1. kategóriába és/vagy krónikus 1. kategóriába történő besorolásakor fel kell tüntetni a megfelelő M tényezőt (lásd 4.1.3. táblázat).

2. megjegyzés

A besorolás alapja az ErC50 [= EC50 (szaporodási sebesség)]. Ha az EC50 alapja nem meghatározott, vagy nincs feljegyezve ErC50, a besorolást a legalacsonyabb EC50 értéket alapul véve kell elvégezni.

3. megjegyzés

A „nincs akut toxicitás” jelentése, hogy az L(E)C50 értéke(i) meghaladja/meghaladják a vízoldhatóság szintjét. A rosszul oldódó anyagok esetében (vízoldhatóság < 1 mg/l), ha bizonyított, hogy az akut vizsgálat képes az eredendő toxicitás valós mértékét feltárni.

4.1.2.7.   Vízi toxicitás

4.1.2.7.1.

Az akut vízi toxicitást általában a következők felhasználásával határozzák meg: egy hal 96 óra LC50, egy rákféle 48 óra EC50, és/vagy egy algafaj 72 vagy 96 óra EC50. E fajok egy sor táplálékláncszintet és rendszertani besorolást reprezentálnak, és valamennyi vízi szervezet helyettesítőjének tekintik őket. Más fajokra vonatkozó adatokat (például Lemna spp.) szintén figyelembe kell venni, ha megfelelő vizsgálati módszert alkalmaznak. A vízinövény-fejlődés megakadályozására irányuló vizsgálat krónikus vizsgálatnak minősül, de az EC50-t akut értéknek kezelik a besorolás során. (lásd 2. megjegyzés).

4.1.2.7.2.

A krónikus vízi toxicitás besorolási célból történő megállapításához a 8. cikk (3) bekezdésében hivatkozott szabványosított vizsgálati módszerekkel, valamint más hitelesített és nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszerekkel kapott adatokat kell elfogadni. A NOEC értékeket vagy más megfelelő L(E)Cx értéket (például EC10) kell alkalmazni.

4.1.2.8.   Bioakkumuláció

4.1.2.8.1.

Az anyagoknak a vízi szervezeteken belüli bioakkumulációja hosszabb idő elteltével mérgező hatást válthat ki, még abban az esetben is, ha a tényleges koncentráció szintje alacsony a vízben. Szerves anyagokra a bioakkumuláció képességét szokásosan az oktanol/víz megoszlási együtthatóval határozzák meg, amit általában log Kow-ként adnak meg. A szerves anyagok log Kow-ja és a biokoncentrációs tényező (BCF) által halakban mért biokoncentrációja közötti kapcsolatról komoly tudományos szakirodalom létezik. A log Kow ≥ 4 határérték alkalmazásával a cél kizárólag azon anyagok azonosítása, amelyek valóban rendelkeznek a biokoncentráció képességével. Míg ez a bioakkumulációs képességet jelenti, egy kísérletileg meghatározott BCF jobb mérést tesz lehetővé, és lehetőség szerint ennek alkalmazását kell előnyben részesíteni A halakban mért ≥ 500 BCF a biokoncentrációra való képességet jelzi a besorolás szempontjából.

4.1.2.9.   Szerves anyagok gyors lebonthatósága

4.1.2.9.1.

A gyorsan lebomló anyagok gyorsan eltávolíthatók a környezetből. Bár az ilyen anyagoknak is lehetnek hatásai, különösen kiömlés vagy baleset esetén, ezek lokalizáltak és rövid időtartamúak. Ha nem történik gyors lebomlás a környezetben, a vízben lévő anyag hosszan tartóan és nagy területen mérgező hatást fejthet ki.

4.1.2.9.2.

A gyors lebomlás demonstrálásának egyik módszere a biodegradáció elővizsgálatát (szűrővizsgálat) használja fel, amelyet annak meghatározására dolgoztak ki, hogy egy szerves anyag „biológiailag gyorsan lebomló-e”. Ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a BOI(5 nap)/KOI arány ≥ 0,5 jelezheti a gyors lebomlást. Tehát az az anyag, amely sikeresen átmegy ezen az elővizsgálaton, úgy tekinthető, hogy „gyorsan” lebomlik a vízi környezetben, és valószínűleg nem tartósan van jelen. Mindazonáltal az elővizsgálat során bekövetkezett hiba nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az anyag nem fog gyorsan lebomlani a környezetben. A környezetben való gyors lebomlás más bizonyítéka szintén mérlegelhető, sőt különösen fontossá válik, ha az anyagok gátolják a mikrobás tevékenységet a szabványos vizsgálatok során alkalmazott koncentrációs szinten. Ezért egy további besorolási kritériumra van szükség, amely lehetővé teszi adatok felhasználását annak bemutatására, hogy az anyag 28 napon belül valóban lebomlott biotikusan vagy abiotikusan a vízi környezetben > 70 % arányban. Következésképpen, ha a lebomlást valósághű környezeti feltételek mellett demonstrálják, megfelelnek a „gyors lebomlás” feltételének.

4.1.2.9.3.

A lebomlásra vonatkozóan sok adat áll rendelkezésre lebomlás felezési idők formájában, és ezek felhasználhatók a gyors lebomlás meghatározásához, feltéve, hogy megvalósul az anyag végső lebomlása, azaz a teljes ásványosodás. Az elsődleges lebomlás szokásos esetben nem elegendő a gyors lebonthatóság értékeléséhez, kivéve ha bizonyítják, hogy a bomlástermékek nem teljesítik a „vízi környezetre veszélyes” besorolás kritériumait.

4.1.2.9.4.

Az alkalmazott kritériumok tükrözik azt a tényt, hogy a környezeti lebomlás biotikus vagy abiotikus lehet. Mérlegelni lehet a hidrolízis lehetőségét, ha a hidrolízis során keletkezett termékek nem teljesítik a „vízi környezetre veszélyes” besorolás kritériumait.

4.1.2.9.5.

Egy anyag akkor minősül a környezetben gyorsan lebomlónak, ha megfelel az alábbi követelmények egyikének:

a)

ha 28 napos gyors biodegradációs vizsgálatok során sikerül elérni legalább az alábbi degradációs szinteket:

i.

oldott szerves szénen alapuló vizsgálatokban: 70 %

ii.

az oxigénfogyasztáson vagy széndioxid-termelésen alapuló vizsgálatok esetében: az elméleti maximum 60 %-a.

Ezeket a biodegradációs szinteket a bomlás kezdetétől – amely az az időpont, amikor az anyag 10 %-a már lebomlott – számított 10 napon belül kell elérni; vagy

b)

azokban az esetekben, amikor csak BOI és KOI adatok állnak rendelkezésre, amikor a BOI5/KOI ≥ 0,5; vagy

c)

ha egyéb meggyőző tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy az anyag vízi környezetben – biotikusan, illetve abiotikusan – 28 napon belül lebontható > 70 % feletti szintre.

4.1.2.10.   Szervetlen vegyületek és fémek

4.1.2.10.1.

Szervetlen vegyületek és fémek esetében a lebonthatóságnak a szerves vegyületek vonatkozásában használt fogalma korlátozott vagy semmiféle jelentéssel sem bír. Ehelyett az ilyen anyagok szokásos környezeti folyamatok által átalakíthatók oly módon, hogy növekedjen vagy csökkenjen a toxikus fajták biológiai elérhetősége. Gondosan kell eljárni a bioakkumulációs adatok kezelésekor is (17).

4.1.2.10.2.

A rosszul oldódó szervetlen vegyületek és fémek akut vagy krónikus toxikus hatást fejthetnek ki a vízi környezetben, a biológiailag felvehető szervetlen vegyületfajták eredendő toxicitásától és attól függően, hogy e vegyületfajták milyen arányban és mennyiségben kerülnek oldatba.

4.1.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

4.1.3.1.

A keverékek besorolási rendszere az anyagokra vonatkozó valamennyi besorolási kategóriát alkalmazza, azaz az akut 1. kategóriát és a krónikus 1–4. kategóriákat. Ahhoz, hogy minden rendelkezésre álló adatot felhasználjanak a keverékek vízi környezetre gyakorolt veszélyeinek besorolása érdekében, az alábbiakat alkalmazzák indokolt esetekben:

A keverék „releváns összetevői” azok az összetevők, amelyek az „Akut, 1. kategóriába” vagy a „Krónikus, 1. kategóriába” vannak besorolva és legalább 0,1 tömegszázalékos koncentrációban vannak jelen, valamint azok, amelyek a „Krónikus, 2. kategóriába”, a „Krónikus, 3. kategóriába” vagy a „Krónikus, 4. kategóriába” vannak besorolva és legalább 1 tömegszázalékos koncentrációban vannak jelen, kivéve, ha feltételezhető (mint például a fokozottan mérgező összetevők (lásd 4.1.3.5.5.5.) esetében), hogy a kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is meghatározó lehet a keverék vízi környezeti veszélyei alapján történő besorolása szempontjából. Az akut, 1. kategóriába vagy a krónikus, 1. kategóriába sorolt anyagok esetében általában a (0,1/M) %-os koncentrációt kell figyelembe venni. (Az M tényező magyarázatával kapcsolatban lásd 4.1.3.5.5.5.)

4.1.3.2.

A vízi környezeti veszélyek besorolásra irányuló megközelítés többszintű, és függ a keverékre magára és a keverék összetevőire vonatkozóan rendelkezésre álló információ típusától. Az alábbi 4.1.2. ábrán látható a követendő folyamat.

A többszintű megközelítés elemei:

vizsgált keverékeken alapuló besorolás,

interpolációs elveken alapuló besorolás,

a „minősített összetevők összegzésének” és/vagy egy „összegző képlet” alkalmazása.

4.1.2. ábra

A keverékek akut és krónikus (hosszú távú) vízi környezeti veszélyek szerinti besorolására vonatkozó többszintű megközelítés

Image

4.1.3.3.   Olyan keverékek besorolása, amelyek esetében a teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok

4.1.3.3.1.

Abban az esetben, ha a keverék egészét vizsgálták a vízi toxicitás meghatározása céljából, a keveréket az anyagokra vonatkozóan megállapított kritériumok szerint kell besorolni, de csak akut veszélyesség tekintetében. A besorolást szokásos esetben halakra, rákfélékre és algákra/növényekre vonatkozó adatok alapján végzik. A keverékek oly módon történő besorolása, miszerint LC50 vagy EC50 adatokat használnak a keverék egészére, nem lehetséges a krónikus kategóriák tekintetében, mivel a toxicitási adatokra és a környezeti sorsukra vonatkozó adatokra egyaránt szükség van, továbbá keverékek egésze tekintetében nem állnak rendelkezésre lebonthatóságra és bioakkumulációra vonatkozó adatok. Nem alkalmazhatók a krónikusként való besorolás kritériumai, mivel a keverékekre vonatkozóan végzett lebonthatósági és bioakkumulációs vizsgálatok nem értelmezhetők; csak különálló anyagok tekintetében bírnak jelentéssel.

4.1.3.3.2.

Ha a keverék egészére vonatkozóan rendelkezésre állnak akut toxicitási vizsgálati adatok (LC50 vagy EC50), ezeket az adatokat, valamint az összetevők krónikus hosszú távú veszélyessége tekintetében történő besorolására vonatkozó adatokat kell felhasználni a vizsgált keverékek besorolásának elvégzéséhez az alábbiak szerint. Ha krónikus toxicitási adatok (NOEC) szintén rendelkezésre állnak, ezeket is fel kell használni.

a)

A vizsgált keverék L(E)C50 (LC50 vagy EC50) értéke ≤ 100 mg/l és a vizsgált keverék NOEC értéke ≤ 1 mg/l vagy ismeretlen:

a keveréket az akut, 1. kategóriába kell besorolni (a vizsgált keverék LC50 vagy EC50 értéke ≤ 1 mg/l), vagy nem szükséges akutként való besorolása (a vizsgált keverék LC50 és EC50 értéke > 1 mg/l).

az összegzési módszert kell alkalmazni (lásd 4.1.3.5.5.) a krónikusként való besoroláshoz (Krónikus, 1., 2., 3., 4. kategória, vagy nem szükséges krónikusként besorolni).

b)

A vizsgált keverék L(E)C50 értéke ≤ 100 mg/l és a vizsgált keverék NOEC értéke(i) > 1 mg/l:

nincs szükség besorolásra akut veszélyesség tekintetében

az összegzési módszert kell alkalmazni (lásd 4.1.3.5.5.) a krónikusként való besoroláshoz (Krónikus, 1. kategória, vagy nem szükséges krónikusként besorolni). Ha a keverék nincs besorolva 1. kategóriájú krónikusként, akkor nem kell krónikusként besorolni.

c)

vizsgált keverék L(E)C50 értéke(i) > 100 mg/l, vagy meghaladják a vízoldhatóság szintjét, és a vizsgált keverék NOEC értéke ≤ 1 mg/l vagy ismeretlen:

nincs szükség besorolásra akut veszélyesség tekintetében

az összegzési módszert kell alkalmazni (lásd 4.1.3.5.5.) a krónikusként való besoroláshoz (Krónikus, 4. kategória, vagy nem szükséges krónikusként besorolni).

d)

A vizsgált keverék L(E)C50 értéke(i) > 100 mg/l, vagy meghaladják a vízoldhatóság szintjét, és a vizsgált keverék NOEC értéke(i) > 1 mg/l:

nincs szükség besorolásra akut és krónikus hosszú távú veszélyesség tekintetében.

4.1.3.4.   Keverékek osztályozása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

4.1.3.4.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg a vízi környezeti veszély meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs szabályok szerint. Mindazonáltal a hígításra vonatkozó interpolációs szabály alkalmazása kapcsán a 4.1.3.4.2. és a 4.1.3.4.3. szakaszt kell alkalmazni.

4.1.3.4.2.

Hígítás: ha a keveréket úgy készítik, hogy egy másik keveréket vagy anyagot, amely a vízi környezeti veszélyt illetően besorolással rendelkezik, olyan hígítóval hígítják, amelynek a legkevésbé toxikus eredeti összetevőnél kisebb, vagy azzal egyenlő a vízi toxicitási veszélyességre vonatkozó besorolási szintje, és amely várhatóan nem befolyásolja a többi összetevő anyag vízi toxicitási veszélyességét, akkor az új keveréket az eredeti keverékkel azonos veszélyességi kategóriába lehet sorolni.

4.1.3.4.3.

Ha a keveréket úgy készítik, hogy egy másik besorolt keveréket vagy anyagot vízzel vagy más egyáltalán nem toxikus anyaggal hígítanak, akkor a keverék toxicitását a hígítatlan keveréket alapul véve lehet kiszámítani.

4.1.3.5.   Keverékek osztályozása, ha az összes, illetve ha csak néhány összetevőre állnak rendelkezésre adatok

4.1.3.5.1.

A keverék besorolása a keverék összetevői besorolásának összegzésén alapul. Az „akut” vagy „krónikus” hatásúként besorolt összetevők százalékarányát közvetlenül az összegzéses módszerbe viszik be. Az összegzéses módszer részletei a 4.1.3.5.5. szakaszban találhatók.

4.1.3.5.2.

Ha egy keverék olyan összetevőkből áll, amelyek (még) nincsenek besorolva (az akut, 1. kategória és/vagy a krónikus, 1., 2., 3. vagy 4. kategória), akkor ezekre az összetevőkre megfelelő adatokat kell figyelembe venni, ha vannak ilyenek. Ha megfelelő toxicitási adatok állnak rendelkezésre a keverék egynél több összetevőjére vonatkozóan, akkor ezen összetevők kombinált toxicitását a következő összegző képlet segítségével lehet kiszámolni, és az így számított toxicitást a keverék azon részének egy akut kategóriához való hozzárendeléshez használják fel, amelyet ezt követően az összegzéses módszer alkalmazásánál használnak fel.

Formula

ahol:

Ci

=

az i. összetevő koncentrációja (tömegszázalék)

L(E)C50i

=

(mg/l) LC50 vagy EC50 az i összetevő esetén

η

=

az összetevők száma

L(E)C50m

=

a keverék vizsgálati adatokkal rendelkező részének L(E) C50 értéke.

4.1.3.5.3.

Az összegző képletnek a keverék részére való alkalmazásakor célszerű a keverék e részének toxicitását az egyes anyagokra vonatkozóan olyan toxicitási értékekkel kiszámolni, amelyek ugyanazon rendszertani csoportokra (azaz halakra, dafniákra, algákra, vagy ezekkel egyenértékűekre) vonatkoznak (azaz e három rendszertani csoport közül a legérzékenyebbet kell használni). Ha azonban ugyanazon rendszertani csoporton belül nem állnak rendelkezésre toxicitási adatok az egyes összetevőkre vonatkozóan, az egyes összetevők toxicitási értékeinek kiválasztása ugyanolyan módon történik, ahogyan a toxicitási értékeknek az anyagok besorolásához való kiválasztása, azaz a (legérzékenyebb vizsgálati szervezetből származó) nagyobb toxicitást használják fel. A számított akut toxicitást ekkor annak értékelésére kell felhasználni, hogy a keverék e részét az akut, 1. kategóriába kell-e besorolni, ugyanazon kritériumok felhasználásával, mint amelyek az anyagokra vonatkoznak.

4.1.3.5.4.

Ha a keverék egynél többféle módon van besorolva, akkor a legkonzervatívabb eredményt biztosító módszert kell alkalmazni.

4.1.3.5.5.   Összegzési módszer

4.1.3.5.5.1.   Indokok

4.1.3.5.5.1.1.

Az akut, 1. kategória vagy a krónikus, 1.–3. anyagbesorolási kategória esetében a mögöttes toxicitási kritériumok egy nagyságrendnyivel változnak kategóriánként. A nagyobb toxicitási sávba besorolt anyagok ezért a keveréknek az alacsonyabb sávba való besorolásához járulnak hozzá. Az ezekre a besorolási kategóriákra vonatkozó számításnak ezért együttesen kell figyelembe vennie az akut, 1. kategóriába/krónikus, 1. kategóriába, a krónikus, 2. kategóriába és krónikus, 3. kategóriába besorolt valamennyi anyag hozzájárulását.

4.1.3.5.5.1.2.

Ha a keverék az akut, 1. kategóriába vagy a krónikus, 1. kategóriába sorolt összetevőket tartalmaz, figyelmet kell szentelni annak a ténynek, hogy az ilyen összetevők akkor, ha akut toxicitásuk 1 mg/l alatti is, hozzájárulnak a keverék toxicitásához még alacsony koncentrációnál is. A peszticidekben lévő hatóanyagok, de gyakran bizonyos más anyagok – például a szerves fémvegyületek – képviselnek ilyen nagy vízi toxicitást. Ilyen körülmények között a szokásos általános koncentráció-határértékek alkalmazása a keverék „alulbesorolásához” vezet. Ezért szorzótényezőket kell alkalmazni a fokozottan mérgező összetevők figyelembevétele érdekében, amint az a 4.1.3.5.5.5. szakaszban szerepel.

4.1.3.5.5.2.   Besorolási eljárás

4.1.3.5.5.2.1.

Általánosságban a keverékek szigorúbb besorolása hatálytalanítja a kevésbé szigorú besorolást, azaz a krónikus toxicitás szerint a krónikus, 1. kategóriába való besorolás hatálytalanítja a krónikus, 2. kategóriába való besorolást. Következésképpen – ennél a példánál maradva – a besorolási eljárás már akkor lezárul, ha a besorolás eredménye a krónikus, 1. kategória. A krónikus, 1. kategóriánál szigorúbb besorolás nem lehetséges. Ezért a tovább besorolási eljárásban való részvétel szükségtelen.

4.1.3.5.5.3.   Az akut, 1. kategóriába való besorolás

4.1.3.5.5.3.1.

Először meg kell vizsgálni valamennyi, az akut, 1. kategóriába besorolt összetevőt. Ha az ilyen összetevők összege meghaladja a 25 %-ot, akkor az egész keveréket az akut, 1. kategóriába kell besorolni.

4.1.3.5.5.3.2.

A keverékeknek a besorolt összetevők összegzése alapján az akut veszélyesség szerint való besorolását a 4.1.1. táblázat foglalja össze.

4.1.1. táblázat

Keverék besorolása az akut veszélyek szerint a besorolt összetevők összegzése alapján

A következőként besorolt összetevők összege:

A keverék besorolása:

Akut, 1. kategória × M (18) ≥ 25 %

Akut, 1. kategória

4.1.3.5.5.4.   A krónikus, 1., 2., 3. és 4. kategóriába való besorolás

4.1.3.5.5.4.1.

Először meg kell vizsgálni valamennyi, a krónikus, 1. kategóriába besorolt összetevőt. Ha a hozzájuk tartozó M-tényezőkkel beszorzott összetevők összege eléri vagy meghaladja a 25 %-ot, akkor a keveréket a krónikus, 1. kategóriába kell besorolni. Ha a számolás eredménye a keveréknek a krónikus, 1. kategóriába való besorolása, akkor a besorolás folyamata lezárul.

4.1.3.5.5.4.2.

Abban az esetben, ha a keveréket nem a krónikus, 1. kategóriába sorolták, fontolóra kell venni a keveréknek a krónikus, 2. kategóriába való besorolását. A keveréket a krónikus, 2. kategóriába sorolják, ha a krónikus, 1. kategóriába besorolt, a hozzájuk tartozó M-tényezőkkel beszorzott valamennyi összetevő összegének tízszerese plusz a krónikus, 2. kategóriába sorolt valamennyi összetevő összege a 25 %-ot eléri vagy meghaladja. Ha a számítás eredménye a keveréknek a krónikus, 2. kategóriába való besorolása, akkor a besorolás folyamata lezárul.

4.1.3.5.5.4.3.

Abban az esetben, ha a keveréket sem az 1., sem pedig a krónikus, 2. kategóriába nem sorolták be, fontolóra kell venni a keveréknek a krónikus, 3. kategóriába való besorolását. A keveréket a krónikus 3. kategóriába sorolják, ha a krónikus, 1. kategóriába besorolt, a hozzájuk tartozó M-tényezőkkel beszorzott valamennyi összetevő összegének százszorosa plusz a krónikus, 2. kategóriába sorolt valamennyi összetevő összegének tízszerese plusz a krónikus, 3. kategóriába sorolt valamennyi összetevő összege ≥ 25 %.

4.1.3.5.5.4.4.

Ha a keveréket még mindig nem sorolták be a krónikus, 1., 2. vagy a 3. kategóriába, akkor fontolóra kell venni a keveréknek a krónikus, 4. kategóriába való besorolását. A keveréket a krónikus, 4. kategóriába sorolják, ha a krónikus, 1., 2. vagy 3. kategóriába sorolt összetevők százalékarányának összege a 25 %-ot eléri vagy meghaladja.

4.1.3.5.5.4.5.

A keverékeknek a besorolt összetevők összegzése alapján a krónikus (hosszú távú) veszélyek szerinti besorolását a 4.1.2. táblázat foglalja össze.

4.1.2. táblázat

Keverék besorolása a krónikus (hosszú távú) veszélyek szerint, a besorolt összetevők összegzése alapján

A következőként besorolt összetevők összege:

A keverék besorolása:

Krónikus, 1. kategória × M (19) ≥25 %

Krónikus, 1. kategória

(M × 10 × Krónikus, 1. kategória) + Krónikus, 2. kategória ≥ 25 %

Krónikus, 2. kategória

(M × 100 × krónikus, 1. kategória) + (10 × krónikus, 2. kategória) + krónikus, 3. kategória ≥ 25 %

Krónikus, 3. kategória

krónikus, 1. kategória + krónikus, 2. kategória + krónikus, 3. kategória + krónikus, 4. kategória ≥ 25 %

Krónikus, 4. kategória

4.1.3.5.5.5.   Fokozottan mérgező összetevővel rendelkező keverékek

4.1.3.5.5.5.1.

Az akut, 1. kategóriába és a krónikus, 1. kategóriába tartozó, az 1 mg/l alatti toxicitású összetevők – még alacsony koncentrációban is – hozzájárulnak a keverék toxicitásához, és általában nagyobb súlyt kapnak a besorolás összegzése megközelítés alkalmazásakor. Ha a keverék akut vagy krónikus, 1. kategóriába besorolt összetevőket tartalmaz, akkor a következők egyikét kell alkalmazni:

A 4.1.3.5.5.3. és a 4.1.3.5.5.4. szakaszban ismertetett többszintű megközelítést, súlyozott összeg felhasználásával úgy, hogy a százalékarányok egyszerű összeadása helyett az akut, 1. kategóriába és a krónikus, 1. kategóriába sorolt összetevők koncentrációját egy tényezővel szorozzák össze. Ez azt jelenti, hogy a 4.1.1. táblázat bal oszlopában lévő „akut, 1. kategória” koncentrációját és a 4.1.2. táblázat bal oszlopában lévő „krónikus, 1. kategória” koncentrációját összeszorozzák a megfelelő szorzótényezővel. Az ezekre az összetevőkre alkalmazandó szorzótényezőket a toxicitási érték használatával határozzák meg, amelyet a 4.1.3. táblázat foglal össze. Ezért az akut/krónikus, 1. kategóriába sorolt összetevőt tartalmazó keverék besorolásához a besorolást végzőnek ismernie kell az M tényező értékét az összegzéses módszer alkalmazásához.

Az összegző képlet (lásd 4.1.3.5.2), feltéve, hogy a toxicitási adatok a keverékben lévő valamennyi fokozottan mérgező összetevőre vonatkozóan elérhetők, és meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az összes többi összetevő – ideértve azokat is, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre speciális akut toxicitási adatok – alacsony toxicitású, vagy nem rendelkezik toxicitással, és nem járul hozzá jelentős mértékben a keverék környezeti veszélyeihez.

4.1.3. táblázat

A keverék fokozottan mérgező összetevőire vonatkozó szorzótényezők

L(E)C50 érték

Szorzótényező (M)

0,1 < L(E)C50 ≤ 1

1

0,01 < L(E)C50 ≤ 0,1

10

0,001 < L(E)C50 ≤ 0,01

100

0,0001 < L(E)C50 ≤ 0,001

1 000

0,00001 < L(E)C50 ≤ 0,0001

10 000

(egy nagyságrenddel folytatódik)

 

4.1.3.6.   Az olyan keverékek besorolása, amelynek olyan összetevői vannak, amelyekre nem vonatkozik használható információ

4.1.3.6.1.

Abban az esetben ha egy vagy több releváns összetevőre vonatkozóan nem áll rendelkezésre használható információ az akut és/vagy krónikus (hosszú távú) vízi veszélyességgel kapcsolatban, megállapítható, hogy a keverék nem sorolható egy vagy több meghatározó veszélyességi kategóriába. Ebben az esetben a keveréket kizárólag az ismert összetevők alapján lehet besorolni, azzal a további mondattal a biztonsági adatlapon, hogy: „x %-ban a vízi környezetre nézve ismeretlen veszélyű összetevőket tartalmaz”

4.1.4.   Tájékoztatás a veszélyről

4.1.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 4.14.4. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

4.1.4. táblázat

A vízi környezetre nézve veszélyes anyagokra vonatkozó címkeelemek

AKUT

 

1. kategória

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H400: Nagyon mérgező a vízi élővilágra.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P273

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P391

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501


KRÓNIKUS

 

1. kategória

2. kategória

3. kategória

4. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Nincs piktogram

Nincs piktogram

Figyelmeztetés

Figyelem

Nincs figyelmeztetés

Nincs figyelmeztetés

Nincs figyelmeztetés

Figyelmeztető mondat

H410: Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H411: Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H412: Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H413: Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P273

P273

P273

P273

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P391

P391

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501

5.   5. RÉSZ: TOVÁBBI EU VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

5.1.   Az ózonrétegre veszélyes

5.1.1.   Fogalommeghatározások és általános szempontok

5.1.1.1.

„ózonrétegre veszélyes anyag”: olyan anyag, amely a tulajdonságairól és előre jelzett vagy megfigyelt környezeti sorsáról és magatartásáról rendelkezésre álló bizonyítékok alapján veszélyt jelenthet a sztratoszferikus ózonréteg szerkezetére, és/vagy működésére. Ez tartalmazza az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) I. mellékletében és annak későbbi módosításaiban felsorolt anyagokat.

5.1.2.   Anyagok osztályozási kritériumai

5.1.2.1.

Az anyagot az ózonrétegre veszélyes anyagként kell besorolni, ha a tulajdonságairól és előre jelzett vagy megfigyelt környezeti sorsáról és magatartásáról rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy veszélyt jelenthet a sztratoszferikus ózonréteg szerkezetére, és/vagy működésére.

5.1.3.   Keverékek osztályozási kritériumai

5.1.3.1.

A keverékeket a bennük lévő, a szintén az ózonrétegre veszélyesként besorolt anyag(ok) egyedi koncentrációja alapján kell az ózonrétegre veszélyesként besorolni, az 5.1. táblázat szerint.

5.1. táblázat

Az ózonrétegre veszélyesként besorolt (keverékben lévő) anyagok azon általános koncentráció-határértékei, amely alapján a keveréket az ózonrétegre veszélyesként kell besorolni

Az anyag besorolása

A keverék besorolása

Az ózonrétegre veszélyes

C ≥ 0,1 %

5.1.4.   Tájékoztatás a veszélyről

5.1.4.1.

Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél az 5.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

5.2. táblázat

Az ózonrétegre veszélyes anyagokra vonatkozó címkeelemek

Szimbólum/piktogram

 

Figyelmeztetés

Veszély!

Figyelmeztető mondat

EUH059: Az ózonrétegre veszélyes

Óvintézkedésre vonatkozó mondat

P273

P501


(1)  Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.2.3.3.1.

(2)  Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.3.3.3.1.

(3)  Vagy < 0,1 %, ha releváns, lásd 4.1.3.1.

(4)  Ez magában foglalja az olyan anyagot, keveréket és tárgyat, amelynek gyártása gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése érdekében történik.

(5)  E rendelet alkalmazásában az ≥ 55 oC és ≤ 75 oC közötti lobbanáspont-tartományú gázolajokat, dízelolajokat és könnyű fűtőolajokat a 3. kategóriába tartozónak lehet tekinteni.

(6)  Ezidáig a számítási módszer a legfeljebb hat illékony összetevőt tartalmazó keverékekre van hitelesítve. Ezek az összetevők lehetnek olyan tűzveszélyes folyadékok, mint például a szénhidrogének, éterek, alkoholok, észterek (akrilátok kivételével) és a víz. A halogénezett szulfátokat és/vagy foszfortartalmú összetevőket és reaktív akrilátokat tartalmazó keverékekre azonban még nincs hitelesítve.

(7)  Ha a számított lobbanáspont kevesebb mint 5 oC-kal nagyobb, mint a vonatkozó besorolási kritérium, a számítási módszer nem alkalmazható, és a lobbanáspontot kísérletileg kell meghatározni.

(8)  Ld. ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 28.1., 28.2., 28.3. alszakasz és 28.3. táblázat.

(9)  Ld. ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 28.1., 28.2., 28.3. alszakasz és 28.3. táblázat.

(10)  Az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részében ismertetett E. vizsgálatsorozattal meghatározva.

(11)  A gázok koncentrációja a millió térfogatrészben lévő részecskék számával van megadva (ppmV).

(12)  Az olyan összetevők esetében, amelyek meglévő becsült akut toxicitási értékei nem a legrelevánsabb expozíciós útvonalra vonatkoznak, az adott expozíciós útvonalra vonatkozó értékeket extrapolálni lehet a legmegfelelőbb útvonal(ak)ra vonatkozó értékekre. A bőrön át és a belélegzéssel történő expozíció útvonalára vonatkozó értékek nem minden esetben szükségesek az összetevők esetében. Ha azonban adott összetevőkre a bőrön át és a belélegzéssel történő expozíció útvonalára vonatkozó becsült akut toxicitási értékek vannak előírva, akkor a képletben használandó értékeknek az előírt expozíciós útvonalra kell vonatkozniuk.

(13)  Jelenleg nincsenek elismert állatkísérleti modellek a légzőszervi túlérzékenység vizsgálatára.

(14)  Még nem teljesen ismert az a mechanizmus, amellyel az anyagok kiváltják az asztmatikus tüneteket. Megelőző intézkedésként ezek az anyagok légzőszervi szenzibilizálóknak tekintendők. Ha azonban az információk azt bizonyítják, hogy ezek az anyagok az asztma tüneteit irritáció révén csak bronchiális túlérzékenységben szenvedő emberek esetében okozzák, nem kell őket légzőszervi szenzibilizálóknak tekinteni.

(15)  Megjegyzés: Lásd 3.6.2.2.4.

(16)  Ismert, hogy a párzási indexet és a termékenységi indexet is befolyásolhatja a hím.

(17)  Az Ügynökség speciális útmutatásokat nyújt arra vonatkozóan, hogy ezeket az adatokat az ilyen anyagokra vonatkozóan miként lehet a besorolási kritériumokra nézve felhasználni.

(18)  Az M-tényező magyarázatával kapcsolatban lásd 4.1.3.5.5.5.

(19)  Az M-tényező magyarázatával kapcsolatban lásd 4.1.3.5.5.5.

(20)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o.


II. MELLÉKLET

EGYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK CÍMKÉZÉSÉRE ÉS CSOMAGOLÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

Ez a melléklet 5 részből áll.

Az 1. rész az egyes osztályozott anyagok és keverékek címkézésére vonatkozó egyedi szabályokat tartalmazza.

A 2. rész azokra a kiegészítő figyelmeztető mondatokra vonatkozó szabályokat határozza meg, amelyeket fel kell tüntetni az egyes keverékeken.

A 3. rész az egyedi csomagolási szabályokat állapítja meg.

A 4. rész a növényvédő szerek címkézésére vonatkozó egyedi szabályt állapítja meg.

Az 5. rész azon veszélyes anyagok és keverékek jegyzékét határozza meg, amelyekre a 29. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

1.   1. RÉSZ: KIEGÉSZÍTŐ VESZÉLYESSÉGI INFORMÁCIÓ

Az 1.1. és 1.2. szakaszokban szereplő mondatokat a 25. cikk (1) bekezdése szerint kell a fizikai, egészségi vagy környezeti veszélyesség tekintetében osztályozott anyagokhoz és keverékekhez rendelni.

1.1.   Fizikai tulajdonságok

1.1.1.   EUH001 – „Száraz állapotban robbanásveszélyes.”

A robbanásveszélyes tulajdonságok elfojtása céljából vízzel vagy alkohollal nedvesítve, illetve más anyagokkal hígítva forgalomba hozott, az I. melléklet 2.1 szakaszában említett robbanásveszélyes anyagok esetében.

1.1.2.   EUH006 – „Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.”

Szobahőmérsékleten instabil anyagok és keverékek, mint például acetilén esetében.

1.1.3.   EUH014 – „Vízzel hevesen reagál.”

Vízzel heves reakcióba lépő anyagok és keverékek, mint például acetil-klorid, alkáli fémek, titán-tetraklorid esetében.

1.1.4.   EUH018 – „A használat során tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz/levegő elegy keletkezhet.”

Az olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek maguk nincsenek tűzveszélyesként besorolva, de tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz-levegő elegyet képezhetnek. Anyagoknál ez állhat fenn halogénezett szénhidrogének esetében, keverékeknél pedig ez állhat fenn egy illékony, tűzveszélyes összetevő miatt vagy egy illékony, nem tűzveszélyes összetevő elpárolgása miatt.

1.1.5.   EUH019 – „Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.”

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek tárolás során robbanásveszélyes peroxidokat képezhetnek, mint például dietil-éter, 1,4-dioxán.

1.1.6.   EUH044 – „Zárt térben hő hatására robbanhat.”

Az olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek az I. melléklet 2.1. szakasza szerint önmagukban nincsenek robbanóanyagként besorolva, azonban a gyakorlatban megfelelően zárt térben hevítve robbanóképesnek bizonyulhatnak. Különösen az olyan anyagok esetében, amelyek acélhordóban hevítve robbanásszerűen bomlanak, de nem viselkednek így, amennyiben kevésbé erős tárolótartályban hevítik őket.

1.2.   Egészségre ható tulajdonságok

1.2.1.   EUH029 – „Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.”

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve az 1., 2. vagy 3. akut toxicitási kategóriába sorolt gázokat fejlesztenek potenciálisan veszélyes mennyiségben, mint például alumínium-foszfid, foszfor-pentaszulfid.

1.2.2.   EUH031 – „Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.”

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek savval történő reakciójuk során a 3. akut toxicitási kategóriába sorolt gázokat fejlesztenek veszélyes mennyiségben, mint például nátrium-hipoklorit, bárium-poliszulfid.

1.2.3.   EUH032 – „Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.”

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek savval történő reakciójuk során az 1. vagy 2. akut toxicitási kategóriába sorolt gázokat fejlesztenek veszélyes mennyiségben, mint például hidrogén-cianidot, nátrium-azidot.

1.2.4.   EUH066 – „Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.”

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek a bőr kiszárítása, hámlasztása vagy repedezetté tétele eredményeként aggodalomra adhatnak okot, de amelyek nem felelnek meg a bőrirritációra az I. melléklet 3.2 szakaszában meghatározott kritériumoknak, a következők alapján:

gyakorlati megfigyelések, vagy

a bőrre gyakorolt előre jelzett hatásokkal kapcsolatos releváns bizonyíték.

1.2.5.   EUH070 – „Szembe kerülve mérgező.”

Azon anyagok és keverékek, amelyek esetében a szemirritációs vizsgálat következményeként a vizsgált állatokon a toxicitás nyilvánvaló jelei mutatkoztak vagy az állatok elpusztultak, mely hatások valószínűleg az anyag vagy keverék a szem nyálkahártyáján történő felszívódásának tudhatók be. A mondatot abban az esetben is alkalmazni kell, ha emberek esetében bizonyított a szembe kerüléskor fellépő toxicitás.

A mondat akkor is alkalmazandó, ha az anyag vagy keverék egy ilyen értelmű címkével ellátott másik anyagot is tartalmaz, amennyiben ennek az anyagnak a koncentrációja legalább 0,1 %, kivéve, ha a VI. melléklet 3. része eltérően rendelkezik.

1.2.6.   EUH071 – „Maró hatású a légutakra.”

A belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitás szerinti osztályozáson túl azon anyagok és keverékek esetében, ahol a rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy a toxicitás hatásmechanizmusát az I. melléklet 3.1.2.3.3. szakasza és 3.1.3. táblázatának 1. megjegyzése szerint maró hatás jellemzi.

Anyagok és keverékek esetében a bőrmaró hatáson felül, amennyiben akut belégzési vizsgálatok adatai nem állnak rendelkezésre, és amennyiben ezek belélegezhetők.

2.   2. RÉSZ: EGYES KEVERÉKEK KIEGÉSZÍTŐ CÍMKEELEMEIRE VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

A 25. cikk (6) bekezdése alkalmazásában a keverékekhez a 2.1–2.10 szakaszban meghatározott mondatokat kell hozzárendelni.

2.1.   Ólmot tartalmazó keverékek

Azon festékek és lakkok esetében, amelyeknek – a 6503 ISO-szabványnak megfelelően meghatározott – ólomtartalma (fémtömegben kifejezve) meghaladja a keverék össztömegének 0,15 %-át, a csomagoláson található címkén fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH201 – „Ólmot tartalmaz. Tilos olyan felületeken használni, amelyeket gyermekek szájukba vehetnek.”

Az olyan csomagokon, amelyek 125 ml-nél kevesebb anyagot tartalmaznak, a mondat a következő lehet:

EUH201A – „Figyelem! Ólmot tartalmaz.”

2.2.   Cianoakrilátokat tartalmazó keverékek

A cianoakrilátalapú ragasztók közvetlen csomagolásán található címkén az alábbi mondatot kell feltüntetni:

EUH202 – „Cianoakrilát. Veszély! Néhány másodperc alatt a bőrre és a szembe ragad. Gyermekektől elzárva tartandó.”

A csomaghoz megfelelő biztonsági útmutatásokat kell mellékelni.

2.3.   Cementek és cementkeverékek

Azon cementek és cementkeverékek csomagolásán található címkén, amelyek hidratált formában több oldható krómot (VI) tartalmaznak, mint a cement teljes szárazanyagtömegének 0,0002 %-a, a következőket kell feltüntetni, kivéve, ha a cementeket vagy cementtartalmú keverékeket már szenzibilizáló anyagként vagy keverékként sorolták be és címkézték, és a H317 „Allergiás bőrreakciót válhat ki.” figyelmeztető mondattal látták el:

EUH203 – „Krómot (VI) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.”

Redukálóanyag használata esetén a cement vagy cementtartalmú keverék csomagolásán fel kell tüntetni a csomagolás időpontját, valamint azokat a tárolási körülményeket és tárolási időt, amelyek mellett fenntartható a redukálóanyag hatékonysága, és 0,0002 % alatt tartható az oldható króm (VI) részaránya.

2.4.   Izocianátokat tartalmazó keverékek

Kivéve, ha a csomagolás címkéjén már szerepel, az izocianátokat (monomereket, oligomereket, előpolimereket stb. vagy azok elegyét) tartalmazó keverékeken fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH204 – „Izocianátokat tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.”

2.5.   700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulatömegű epoxi-összetevőket tartalmazó keverékek

Kivéve, ha a csomagolás címkéjén már szerepel, a 700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulatömegű epoxi-összetevőket tartalmazó keveréken fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH205 – „Epoxid tartalmú vegyületeket tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.”

2.6.   A lakosság számára forgalmazott, aktív klórt tartalmazó keverékek

Az 1 %-nál több aktív klórt tartalmazó keverékek csomagolásán található címkén fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH206 – „Figyelem! Tilos más termékekkel együtt használni. Veszélyes gázok (klór) szabadulhatnak fel.”

2.7.   Kadmiumot (ötvözeteit) tartalmazó, kemény vagy lágy forrasztásra szánt keverékek

A fent említett keverékek csomagolásán található címkén fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH207 – „Figyelem! Kadmiumot tartalmaz! A használat során veszélyes füstök képződnek. Lásd a gyártó által közölt információt. Be kell tartani a biztonsági előírásokat.”

2.8.   Legalább egy szenzibilizáló anyagot tartalmazó, de szenzibilizálóként nem osztályozott keverékek

Az alábbi mondatot kell feltüntetni az olyan keverékek csomagolásán található címkén, amelyek legalább egy szenzibilizálóként osztályozott anyagot tartalmaznak, legalább 0,1 %-os koncentrációban, vagy legalább olyan koncentrációban, mint amit a VI. melléklet 3. része ez anyag vonatkozásában külön feltüntet.

EUH208 – „(Szenzibilizáló anyag neve)-t tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.”

2.9.   Halogénezett szénhidrogéneket tartalmazó folyékony keverékek

Az alábbi mondatok egyikét kell feltüntetni az olyan keverékek csomagolásán található címkén, amelyeknek nincs lobbanáspontjuk vagy lobbanáspontjuk 60 oC-nál magasabb, de legfeljebb 93 oC, és halogénezett szénhidrogént, valamint 5 %-ot meghaladó koncentrációban fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes anyagokat tartalmaznak, attól függően, hogy az illető anyag fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes-e:

EUH209 – „A használat során fokozottan tűzveszélyessé válhat.” vagy

EUH209A – „A használat során tűzveszélyessé válhat.”

2.10.   Nem a lakosságnak szánt keverékek

Azon keverékek esetében, amelyek nincsenek veszélyes keverékként besorolva, de az alábbiakat tartalmazzák:

0,1 térfogatszázalékot meghaladó vagy azzal egyenlő mennyiségű, 1. kategóriájú bőrszenzibilizálóként, 1. kategóriájú légzőszervi szenzibilizálóként vagy 2. kategóriájú rákkeltőként besorolt anyagot; vagy

0,1 térfogatszázalékot meghaladó vagy azzal egyenlő mennyiségű, 1A., 1B vagy 2. kategóriájú reprodukciós toxicitásúként besorolt, vagy a szoptatásra vagy azon keresztül hatást gyakoroló anyagot; vagy

legalább egy olyan anyagot, amelynek egyedi koncentrációja nem gáz-halmazállapotú keverékek esetében meghaladja az 1 tömegszázalékot vagy azzal egyenlő mennyiségű, illetve gáz-halmazállapotú keverékek esetében mennyisége egyenlő vagy nagyobb, mint 0,2 térfogatszázalék, és amelyeket vagy:

az egészségre és a környezetre egyéb módon veszélyesként soroltak be; vagy

amelyekre közösségi munkahelyi expozíciós határértékeket írtak elő

a csomagolás címkéjén a következő mondatot kell feltüntetni:

EUH210 – „Kérésre biztonsági adatlap kapható”.

2.11   Aeroszolok

Megjegyzendő, hogy az aeroszolokra a 75/324/EGK irányelv mellékletének 2.2–2.3. pontjával összhangban álló címkézési rendelkezések is vonatkoznak.

3.   3. RÉSZ: EGYEDI CSOMAGOLÁSI SZABÁLYOK

3.1.   A gyermekbiztos zárásra vonatkozó rendelkezések

3.1.1.   Gyermekbiztos zárral ellátandó csomagolások:

3.1.1.1.

Gyermekbiztos zárral kell ellátni minden, bármilyen befogadóképességű csomagolást, amely olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, amelyet a lakosságnak szánnak és besorolása: akut toxicitású, 1–3. kategória; (STOT – egyszeri expozíció, 1. kategória; (STOT ismétlődő expozíció, 1. kategória; vagy bőrmaró, 1. kategória.

3.1.1.2.

Gyermekbiztos zárral kell ellátni minden, bármilyen befogadóképességű csomagolást, amely a lakosságnak szánt, aspirációs veszélyt jelentő és az I. melléklet 3.10.2. és 3.10.3. szakasza szerint besorolt anyagokat és keverékeket tartalmaz, és amelyet az I. melléklet 3.10.4.1. szakaszának megfelelően címkéztek, – az aeroszolos kiszerelésben és zárt szórófejjel ellátott csomagolásban forgalomba hozott anyagok és keverékek kivételével.

3.1.1.3

Gyermekbiztos zárral kell ellátni az olyan anyagok vagy keverékek bármilyen befogadóképességű csomagolását, amelyek a meghatározott maximális egyedi koncentrációval megegyező vagy annál nagyobb koncentrációban tartalmaznak az alábbiakban említett anyagok közül legalább egyet, és amelyeket a lakosságnak szánnak.

Szám

Az anyag azonosítása

Koncentráció-határértékek

CAS-szám:

Név

EK-szám:

1

67-56-1

metanol

200-659-6

≥ 3 %

2

75-09-2

diklórmetán

200-838-9

≥ 1 %

3.1.2   Újrazárható csomagok

Az újrazárható csomagokon használt gyermekbiztos zárószerkezetek megfelelnek az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardisation, CEN) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standard Organisation, ISO) által elfogadott, a „Gyermekbiztos zárószerkezet – újrazárható csomagok követelményei és vizsgálatának módszerei” tárgyú módosított 8317-es EN ISO-szabványnak.

3.1.3   Nem újrazárható csomagok

A nem újrazárható csomagokon használt gyermekbiztos zárószerkezetek megfelelnek az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardisation, CEN) által elfogadott, a „Csomagolás – gyermekbiztos zárószerkezet – nem gyógyszertermékekhez használt, nem újrazárható csomagokra vonatkozó követelmények és vizsgálati eljárások” tárgyú EN-862-es CEN-szabványnak.

3.1.4   Megjegyzések

3.1.4.1.

A fenti szabványoknak való megfelelést csak azon laboratóriumok igazolhatják, amelyek megfelelnek a módosított EN ISO/IEC 17025 szabványnak.

3.1.4.2.   Egyedi esetek

Ha nyilvánvalónak látszik, hogy a csomagolás megfelelően biztonságos a gyermekek számára, mivel nem tudnak hozzáférni annak tartalmához valamilyen eszköz igénybevétele nélkül, nem kell végrehajtani a 3.1.2 vagy 3.1.3 szakaszban említett vizsgálatot.

Minden más esetben, és amikor kétségek merülnek fel annak tekintetében, hogy a lezárás biztonságos-e a gyermekek számára, a nemzeti hatóság megkérheti a termék forgalomba hozataláért felelős személyt a 3.1.4.1. szakaszban leírt laboratórium által kiadott olyan tanúsítvány átadására, amely megállapítja, hogy vagy:

a zárószerkezet típusa olyan, hogy nincs szükség a 3.1.2 vagy 3.1.3 szakaszban említett vizsgálat végrehajtására; vagy

a zárószerkezetet a fenn említett normákban meghatározott vizsgálatoknak vetették alá és megfelel az előírásoknak.

3.2.   Tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképek

3.2.1.   Tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképpel ellátandó csomagolások

Tapintással érzékelhető, veszélyt jelző jelképpel kell ellátni minden, bármilyen befogadóképességű csomagolást, amely olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, amelyet a lakosságnak szánnak és besorolása: akut toxicitású; bőrmaró; csírasejt-mutagén, 2. kategória; rákkeltő, 2. kategória; reprodukciós toxicitású, 2. kategória; légzőszervi szenzibilizáció; STOT, 1. vagy 2. kategória; aspirációs veszélyű; illetve 1. és 2. kategóriájú tűzveszélyes gáz, folyadékok és szilárd anyag.

3.2.2   A tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképekre vonatkozó rendelkezések

3.2.2.1

Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra az aeroszolokra, amelyek besorolása és címkézése csak mint „rendkívül tűzveszélyes aeoroszolok” vagy „tűzveszélyes aeroszolok” történt.

3.2.2.2.

A tapintással érzékelhető, veszélyt jelző eszközök megfelelnek a „Csomagolás – Tapintással érzékelhető, veszélyt jelző jelképekre vonatkozó követelmények” tárgyú, módosított EN ISO 11683 szabványnak.

4.   4. RÉSZ: EGYEDI SZABÁLYOK A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK CÍMKÉZÉSÉRE

A 91/414/EGK irányelv hatálya alá tartozó növényvédő szerek címkézésén a 91/414/EGK irányelv 16. cikkével és V. mellékletével összhangban előírt információk sérelme nélkül a következő szövegnek is szerepelnie kell:

EUH401 – „Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait.”

5.   5. RÉSZ: AZON VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK JEGYZÉKE, AMELYEKRE A 29. CIKK (3) BEKEZDÉSE ALKALMAZANDÓ

Kész cement és betonkeverékek, nedves állapotban.


III. MELLÉKLET

FIGYELMEZTETŐ MONDATOK FELSOROLÁSA, KIEGÉSZÍTŐ VESZÉLYESSÉGI INFORMÁCIÓ ÉS KIEGÉSZÍTŐ CÍMKEELEMEK

1.   1. rész: figyelmeztető mondatok

A figyelmeztető mondatokat az I. melléklet 2., 3. és 4. része szerint kell alkalmazni.

1.1. táblázat

Fizikai veszélyt jelző figyelmeztető mondatok

H200 (1)

Nyelv

2.1. –

Robbanóanyagok, instabil robbanóanyagok

 

BG

Нестабилен експлозив.

 

ES

Explosivo inestable.

 

CS

Nestabilní výbušnina.

 

DA

Ustabilt eksplosiv.

 

DE

Instabil, explosiv.

 

ET

Ebapüsiv lõhkeaine.

 

EL

Ασταθή εκρηκτικά.

 

EN

Unstable explosives.

 

FR

Explosif instable.

 

GA

Pléascáin éagobhsaí.

 

IT

Esplosivo instabile.

 

LV

Nestabili sprādzienbīstami materiāli.

 

LT

Nestabilios sprogios medžiagos.

 

HU

Instabil robbanóanyagok.

 

MT

Splussivi instabbli.

 

NL

Instabiele ontplofbare stof.

 

PL

Materiały wybuchowe niestabilne.

 

PT

Explosivo instável.

 

RO

Exploziv instabil.

 

SK

Nestabilné výbušniny.

 

SL

Nestabilni eksplozivi.

 

FI

Epästabiili räjähde.

 

SV

Instabilt explosivt.


H201

Nyelv

2.1 –

Explosives, Division 1.1

 

BG

Експлозив; опасност от масова експлозия.

 

ES

Explosivo; peligro de explosión en masa.

 

CS

Výbušnina; nebezpečí masivního výbuchu.

 

DA

Eksplosiv, masseeksplosionsfare.

 

DE

Explosiv, Gefahr der Massenexplosion.

 

ET

Plahvatusohtlik; massiplahvatusoht.

 

EL

Εκρηκτικό· κίνδυνος μαζικής έκρηξης.

 

EN

Explosive; mass explosion hazard.

 

FR

Explosif; danger d'explosion en masse.

 

GA

Pléascach; guais mhórphléasctha.

 

IT

Esplosivo; pericolo di esplosione di massa.

 

LV

Sprādzienbīstams; masveida sprādzienbīstamība.

 

LT

Sprogios medžiagos, kelia masinio sprogimo pavojų.

 

HU

Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.

 

MT

Splussiv; periklu li jisplodu kollha f'daqqa.

 

NL

Ontplofbare stof; gevaar voor massa-explosie.

 

PL

Materiał wybuchowy; zagrożenie wybuchem masowym.

 

PT

Explosivo; perigo de explosão em massa.

 

RO

Exploziv; pericol de explozie în masă.

 

SK

Výbušnina, nebezpečenstvo rozsiahleho výbuchu.

 

SL

Eksplozivno; nevarnost eksplozije v masi.

 

FI

Räjähde; massaräjähdysvaara.

 

SV

Explosivt. Fara för massexplosion.


H202

Nyelv

2.1 –

Explosives, Division 1.2

 

BG

Експлозив; сериозна опасност от разпръскване.

 

ES

Explosivo; grave peligro de proyección.

 

CS

Výbušnina; vážné nebezpečí zasažení částicemi.

 

DA

Eksplosiv, alvorlig fare for udslyngning af fragmenter.

 

DE

Explosiv; große Gefahr durch Splitter, Spreng- und Wurfstücke.

 

ET

Plahvatusohtlik; suur laialipaiskumisoht.

 

EL

Εκρηκτικό· σοβαρός κίνδυνος εκτόξευσης.

 

EN

Explosive, severe projection hazard.

 

FR

Explosif; danger sérieux de projection.

 

GA

Pléascach, guais throm teilgin.

 

IT

Esplosivo; grave pericolo di proiezione.

 

LV

Sprādzienbīstams; augsta izmetes bīstamība.

 

LT

Sprogios medžiagos, kelia didelį išsvaidymo pavojų.

 

HU

Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.

 

MT

Splussiv, periklu serju ta' projezzjoni.

 

NL

Ontplofbare stof, ernstig gevaar voor scherfwerking.

 

PL

Materiał wybuchowy, poważne zagrożenie rozrzutem.

 

PT

Explosivo, perigo grave de projecções.

 

RO

Exploziv; pericol grav de proiectare.

 

SK

Výbušnina, závažné nebezpečenstvo rozletenia úlomkov.

 

SL

Eksplozivno, velika nevarnost za nastanek drobcev.

 

FI

Räjähde; vakava sirpalevaara.

 

SV

Explosivt. Allvarlig fara för splitter och kaststycken.


H203

Nyelv

2.1 –

Explosives, Division 1.3

 

BG

Експлозив; опасност от пожар, взрив или разпръскване.

 

ES

Explosivo; peligro de incendio, de onda expansiva o de proyección.

 

CS

Výbušnina; nebezpečí požáru, tlakové vlny nebo zasažení částicemi.

 

DA

Eksplosiv, fare for brand, eksplosion eller udslyngning af fragmenter.

 

DE

Explosiv; Gefahr durch Feuer, Luftdruck oder Splitter, Spreng- und Wurfstücke.

 

ET

Plahvatusohtlik; süttimis-, plahvatus- või laialipaiskumisoht.

 

EL

Εκρηκτικό· κίνδυνος πυρκαγιάς, ανατίναξης ή εκτόξευσης.

 

EN

Explosive; fire, blast or projection hazard.

 

FR

Explosif; danger d'incendie, d'effet de souffle ou de projection.

 

GA

Pléascach; guais dóiteáin, phléasctha nó teilgin.

 

IT

Esplosivo; pericolo di incendio, di spostamento d'aria o di proiezione.

 

LV

Sprādzienbīstams; uguns, triecienviļņa vai izmetes bīstamība.

 

LT

Sprogios medžiagos, kelia gaisro, sprogimo arba išsvaidymo pavojų.

 

HU

Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.

 

MT

Splussiv; periklu ta' nar, blast jew projezzjoni.

 

NL

Ontplofbare stof; gevaar voor brand, luchtdrukwerking of scherfwerking.

 

PL

Materiał wybuchowy; zagrożenie pożarem, wybuchem lub rozrzutem.

 

PT

Explosivo; perigo de incêndio, sopro ou projecções.

 

RO

Exploziv; pericol de incendiu, detonare sau proiectare.

 

SK

Výbušnina, nebezpečenstvo požiaru, výbuchu alebo rozletenia úlomkov.

 

SL

Eksplozivno; nevarnost za nastanek požara, udarnega vala ali drobcev.

 

FI

Räjähde; palo-, räjähdys- tai sirpalevaara.

 

SV

Explosivt. Fara för brand, tryckvåg eller splitter och kaststycken.


H204

Nyelv

2.1 –

Explosives, Division 1.4

 

BG

Опасност от пожар или разпръскване.

 

ES

Peligro de incendio o de proyección.

 

CS

Nebezpečí požáru nebo zasažení částicemi.

 

DA

Fare for brand eller udslyngning af fragmenter.

 

DE

Gefahr durch Feuer oder Splitter, Spreng- und Wurfstücke.

 

ET

Süttimis- või laialipaiskumisoht.

 

EL

Κίνδυνος πυρκαγιάς ή εκτόξευσης.

 

EN

Fire or projection hazard.

 

FR

Danger d'incendie ou de projection.

 

GA

Guais dóiteáin nó teilgin.

 

IT

Pericolo di incendio o di proiezione.

 

LV

Uguns vai izmetes bīstamība.

 

LT

Gaisro arba išsvaidymo pavojus.

 

HU

Tűz vagy kivetés veszélye.

 

MT

Periklu ta' nar jew ta' projezzjoni.

 

NL

Gevaar voor brand of scherfwerking.

 

PL

Zagrożenie pożarem lub rozrzutem.

 

PT

Perigo de incêndio ou projecções.

 

RO

Pericol de incendiu sau de proiectare.

 

SK

Nebezpečenstvo požiaru alebo rozletenia úlomkov.

 

SL

Nevarnost za nastanek požara ali drobcev.

 

FI

Palo- tai sirpalevaara.

 

SV

Fara för brand eller splitter och kaststycken.


H205

Nyelv

2.1 –

Explosives, Division 1.5

 

BG

Може да предизвика масова експлозия при пожар.

 

ES

Peligro de explosión en masa en caso de incendio.

 

CS

Při požáru může způsobit masivní výbuch.

 

DA

Fare for masseeksplosion ved brand.

 

DE

Gefahr der Massenexplosion bei Feuer.

 

ET

Süttimise korral massiplahvatusoht.

 

EL

Κίνδυνος μαζικής έκρηξης σε περίπτωση πυρκαγιάς.

 

EN

May mass explode in fire.

 

FR

Danger d'explosion en masse en cas d'incendie.

 

GA

D'fhéadfadh sé go mbeadh mórphléascadh i dtine.

 

IT

Pericolo di esplosione di massa in caso d'incendio.

 

LV

Ugunī var masveidā eksplodēt.

 

LT

Per gaisrą gali sukelti masinį sprogimą.

 

HU

Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.

 

MT

Jista' jisplodi f'daqqa fin-nar.

 

NL

Gevaar voor massa-explosie bij brand.

 

PL

Może wybuchać masowo w przypadku pożaru.

 

PT

Perigo de explosão em massa em caso de incêndio.

 

RO

Pericol de explozie în masă în caz de incendiu.

 

SK

Nebezpečenstvo rozsiahleho výbuchu pri požiari.

 

SL

Pri požaru lahko eksplodira v masi.

 

FI

Koko massa voi räjähtää tulessa.

 

SV

Fara för massexplosion vid brand.


H220

Nyelv

2.2 –

Flammable gases, Hazard Category 1

 

BG

Изключително запалим газ.

 

ES

Gas extremadamente inflamable.

 

CS

Extrémně hořlavý plyn.

 

DA

Yderst brandfarlig gas.

 

DE

Extrem entzündbares Gas.

 

ET

Eriti tuleohtlik gaas.

 

EL

Εξαιρετικά εύφλεκτο αέριο.

 

EN

Extremely flammable gas.

 

FR

Gaz extrêmement inflammable.

 

GA

Gás fíor-inadhainte.

 

IT

Gas altamente infiammabile.

 

LV

Īpaši viegli uzliesmojoša gāze.

 

LT

Ypač degios dujos.

 

HU

Rendkívül tűzveszélyes gáz.

 

MT

Gass li jaqbad malajr ħafna.

 

NL

Zeer licht ontvlambaar gas.

 

PL

Skrajnie łatwopalny gaz.

 

PT

Gás extremamente inflamável.

 

RO

Gaz extrem de inflamabil.

 

SK

Mimoriadne horľavý plyn.

 

SL

Zelo lahko vnetljiv plin.

 

FI

Erittäin helposti syttyvä kaasu.

 

SV

Extremt brandfarlig gas.


H221

Nyelv

2.2 –

Flammable gases, Hazard Category 2

 

BG

Запалим газ.

 

ES

Gas inflamable.

 

CS

Hořlavý plyn.

 

DA

Brandfarlig gas.

 

DE

Entzündbares Gas.

 

ET

Tuleohtlik gaas.

 

EL

Εύφλεκτο αέριο.

 

EN

Flammable gas.

 

FR

Gaz inflammable.

 

GA

Gás inadhainte.

 

IT

Gas infiammabile.

 

LV

Uzliesmojoša gāze.

 

LT

Degios dujos.

 

HU

Tűzveszélyes gáz.

 

MT

Gass li jaqbad.

 

NL

Ontvlambaar gas.

 

PL

Gaz łatwopalny.

 

PT

Gás inflamável.

 

RO

Gaz inflamabil.

 

SK

Horľavý plyn.

 

SL

Vnetljiv plin.

 

FI

Syttyvä kaasu.

 

SV

Brandfarlig gas.


H222

Nyelv

2.3 –

Flammable aerosols, Hazard Category 1

 

BG

Изключително запалим аерозол.

 

ES

Aerosol extremadamente inflamable.

 

CS

Extrémně hořlavý aerosol.

 

DA

Yderst brandfarlig aerosol.

 

DE

Extrem entzündbares Aerosol.

 

ET

Eriti tuleohtlik aerosool.

 

EL

Εξαιρετικά εύφλεκτο αερόλυμα.

 

EN

Extremely flammable aerosol.

 

FR

Aérosol extrêmement inflammable.

 

GA

Aerasól fíor-inadhainte.

 

IT

Aerosol altamente infiammabile.

 

LV

Īpaši viegli uzliesmojošs aerosols.

 

LT

Ypač degus aerozolis.

 

HU

Rendkívül tűzveszélyes aeroszol.

 

MT

Aerosol li jaqbad malajr ħafna.

 

NL

Zeer licht ontvlambare aerosol.

 

PL

Skrajnie łatwopalny aerozol.

 

PT

Aerossol extremamente inflamável.

 

RO

Aerosol extrem de inflamabil.

 

SK

Mimoriadne horľavý aerosól.

 

SL

Zelo lahko vnetljiv aerosol.

 

FI

Erittäin helposti syttyvä aerosoli.

 

SV

Extremt brandfarlig aerosol.


H223

Nyelv

2.3 –

Flammable aerosols, Hazard Category 2

 

BG

Запалим аерозол.

 

ES

Aerosol inflamable.

 

CS

Hořlavý aerosol.

 

DA

Brandfarlig aerosol.

 

DE

Entzündbares Aerosol.

 

ET

Tuleohtlik aerosool.

 

EL

Εύφλεκτο αερόλυμα.

 

EN

Flammable aerosol.

 

FR

Aérosol inflammable.

 

GA

Aerasól inadhainte.

 

IT

Aerosol infiammabile.

 

LV

Uzliesmojošs aerosols.

 

LT

Degus aerozolis.

 

HU

Tűzveszélyes aeroszol.

 

MT

Aerosol li jaqbad.

 

NL

Ontvlambare aerosol.

 

PL

Aerozol łatwopalny.

 

PT

Aerossol inflamável.

 

RO

Aerosol inflamabil.

 

SK

Horľavý aerosól.

 

SL

Vnetljiv aerosol.

 

FI

Syttyvä aerosoli.

 

SV

Brandfarlig aerosol.


H224

Nyelv

2.6 –

Flammable liquids, Hazard Category 1

 

BG

Изключително запалими течност и пари.

 

ES

Líquido y vapores extremadamente inflamables.

 

CS

Extrémně hořlavá kapalina a páry.

 

DA

Yderst brandfarlig væske og damp.

 

DE

Flüssigkeit und Dampf extrem entzündbar.

 

ET

Eriti tuleohtlik vedelik ja aur.

 

EL

Υγρό και ατμοί εξαιρετικά εύφλεκτα.

 

EN

Extremely flammable liquid and vapour.

 

FR

Liquide et vapeurs extrêmement inflammables.

 

GA

Leacht fíor-inadhainte agus gal fhíor-inadhainte.

 

IT

Liquido e vapori altamente infiammabili.

 

LV

Īpaši viegli uzliesmojošs šķidrums un tvaiki.

 

LT

Ypač degūs skystis ir garai.

 

HU

Rendkívül tűzveszélyes folyadék és gőz.

 

MT

Likwidu u fwar li jaqbdu malajr ħafna.

 

NL

Zeer licht ontvlambare vloeistof en damp.

 

PL

Skrajnie łatwopalna ciecz i pary.

 

PT

Líquido e vapor extremamente inflamáveis.

 

RO

Lichid şi vapori extrem de inflamabili.

 

SK

Mimoriadne horľavá kvapalina a pary.

 

SL

Zelo lahko vnetljiva tekočina in hlapi.

 

FI

Erittäin helposti syttyvä neste ja höyry.

 

SV

Extremt brandfarlig vätska och ånga.


H225

Nyelv

2.6 –

Flammable liquids, Hazard Category 2

 

BG

Силно запалими течност и пари.

 

ES

Líquido y vapores muy inflamables.

 

CS

Vysoce hořlavá kapalina a páry.

 

DA

Meget brandfarlig væske og damp.

 

DE

Flüssigkeit und Dampf leicht entzündbar.

 

ET

Väga tuleohtlik vedelik ja aur.

 

EL

Υγρό και ατμοί πολύ εύφλεκτα.

 

EN

Highly flammable liquid and vapour.

 

FR

Liquide et vapeurs très inflammables.

 

GA

Leacht an-inadhainte agus gal an-inadhainte.

 

IT

Liquido e vapori facilmente infiammabili.

 

LV

Viegli uzliesmojošs šķidrums un tvaiki.

 

LT

Labai degūs skystis ir garai.

 

HU

Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz.

 

MT

Likwidu u fwar li jaqbdu malajr ħafna.

 

NL

Licht ontvlambare vloeistof en damp.

 

PL

Wysoce łatwopalna ciecz i pary.

 

PT

Líquido e vapor facilmente inflamáveis.

 

RO

Lichid şi vapori foarte inflamabili.

 

SK

Veľmi horľavá kvapalina a pary.

 

SL

Lahko vnetljiva tekočina in hlapi.

 

FI

Helposti syttyvä neste ja höyry.

 

SV

Mycket brandfarlig vätska och ånga.


H226

Nyelv

2.6 –

Flammable liquids, Hazard Category 3

 

BG

Запалими течност и пари.

 

ES

Líquidos y vapores inflamables.

 

CS

Hořlavá kapalina a páry.

 

DA

Brandfarlig væske og damp.

 

DE

Flüssigkeit und Dampf entzündbar.

 

ET

Tuleohtlik vedelik ja aur.

 

EL

Υγρό και ατμοί εύφλεκτα.

 

EN

Flammable liquid and vapour.

 

FR

Liquide et vapeurs inflammables.

 

GA

Leacht inadhainte agus gal inadhainte.

 

IT

Liquido e vapori infiammabili.

 

LV

Uzliesmojošs šķidrums un tvaiki.

 

LT

Degūs skystis ir garai.

 

HU

Tűzveszélyes folyadék és gőz.

 

MT

Likwidu u fwar li jaqbdu.

 

NL

Ontvlambare vloeistof en damp.

 

PL

Łatwopalna ciecz i pary.

 

PT

Líquido e vapor inflamáveis.

 

RO

Lichid şi vapori inflamabili.

 

SK

Horľavá kvapalina a pary.

 

SL

Vnetljiva tekočina in hlapi.

 

FI

Syttyvä neste ja höyry.

 

SV

Brandfarlig vätska och ånga.


H228

Nyelv

2.7 –

Flammable solids, Hazard Category 1, 2

 

BG

Запалимо твърдо вещество.

 

ES

Sólido inflamable.

 

CS

Hořlavá tuhá látka.

 

DA

Brandfarligt fast stof.

 

DE

Entzündbarer Feststoff.

 

ET

Tuleohtlik tahke aine.

 

EL

Εύφλεκτο στερεό.

 

EN

Flammable solid.

 

FR

Matière solide inflammable.

 

GA

Solad inadhainte.

 

IT

Solido infiammabile.

 

LV

Uzliesmojoša cieta viela.

 

LT

Degi kietoji medžiaga.

 

HU

Tűzveszélyes szilárd anyag.

 

MT

Solidu li jaqbad.

 

NL

Ontvlambare vaste stof.

 

PL

Substancja stała łatwopalna.

 

PT

Sólido inflamável.

 

RO

Solid inflamabil.

 

SK

Horľavá tuhá látka.

 

SL

Vnetljiva trdna snov.

 

FI

Syttyvä kiinteä aine.

 

SV

Brandfarligt fast ämne.


H240

Nyelv

2.8 –

Self-Reactive Substances and Mixtures, Type A

2.15 –

Organic Peroxides, Type A

 

BG

Може да предизвика експлозия при нагряване.

 

ES

Peligro de explosión en caso de calentamiento.

 

CS

Zahřívání může způsobit výbuch.

 

DA

Eksplosionsfare ved opvarmning.

 

DE

Erwärmung kann Explosion verursachen.

 

ET

Kuumenemisel võib plahvatada.

 

EL

Η θέρμανση μπορεί να προκαλέσει έκρηξη.

 

EN

Heating may cause an explosion.

 

FR

Peut exploser sous l'effet de la chaleur.

 

GA

D'fhéadfadh téamh a bheith ina chúis le pléascadh.

 

IT

Rischio di esplosione per riscaldamento.

 

LV

Sakaršana var izraisīt eksploziju.

 

LT

Kaitinant gali sprogti.

 

HU

Hő hatására robbanhat.

 

MT

It-tisħin jista' jikkawża splużjoni.

 

NL

Ontploffingsgevaar bij verwarming.

 

PL

Ogrzanie grozi wybuchem.

 

PT

Risco de explosão sob a acção do calor.

 

RO

Pericol de explozie în caz de încălzire.

 

SK

Zahrievanie môže spôsobiť výbuch.

 

SL

Segrevanje lahko povzroči eksplozijo.

 

FI

Räjähdysvaarallinen kuumennettaessa.

 

SV

Explosivt vid uppvärmning.


H241

Nyelv

2.8 –

Self-Reactive Substances and Mixtures, Type B

2.15 –

Organic Peroxides, Type B

 

BG

Може да предизвика пожар или експлозия при нагряване.

 

ES

Peligro de incendio o explosión en caso de calentamiento.

 

CS

Zahřívání může způsobit požár nebo výbuch.

 

DA

Brand- eller eksplosionsfare ved opvarmning.

 

DE

Erwärmung kann Brand oder Explosion verursachen.

 

ET

Kuumenemisel võib süttida või plahvatada.

 

EL

Η θέρμανση μπορεί να προκαλέσει πυρκαγιά ή έκρηξη.

 

EN

Heating may cause a fire or explosion.

 

FR

Peut s'enflammer ou exploser sous l'effet de la chaleur.

 

GA

D'fhéadfadh téamh a bheith ina chúis le dóiteán nó le pléascadh.

 

IT

Rischio d'incendio o di esplosione per riscaldamento.

 

LV

Sakaršana var izraisīt degšanu vai eksploziju.

 

LT

Kaitinant gali sukelti gaisrą arba sprogti.

 

HU

Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.

 

MT

It-tisħin jista' jikkawża nar jew splużjoni.

 

NL

Brand- of ontploffingsgevaar bij verwarming.

 

PL

Ogrzanie może spowodować pożar lub wybuch.

 

PT

Risco de explosão ou de incêndio sob a acção do calor.

 

RO

Pericol de incendiu sau de explozie în caz de încălzire.

 

SK

Zahrievanie môže spôsobiť požiar alebo výbuch.

 

SL

Segrevanje lahko povzroči požar ali eksplozijo.

 

FI

Räjähdys- tai palovaarallinen kuumennettaessa.

 

SV

Brandfarligt eller explosivt vid uppvärmning.


H242

Nyelv

2.8 –

Self-Reactive Substances and Mixtures, Types C, D, E, F

2.15 –

Organic Peroxides, Types C, D, E, F

 

BG

Може да предизвика пожар при нагряване.

 

ES

Peligro de incendio en caso de calentamiento.

 

CS

Zahřívání může způsobit požár.

 

DA

Brandfare ved opvarmning.

 

DE

Erwärmung kann Brand verursachen.

 

ET

Kuumenemisel võib süttida.

 

EL

Η θέρμανση μπορεί να προκαλέσει πυρκαγιά.

 

EN

Heating may cause a fire.

 

FR

Peut s'enflammer sous l'effet de la chaleur.

 

GA

D'fhéadfadh téamh a bheith ina chúis le dóiteán.

 

IT

Rischio d'incendio per riscaldamento.

 

LV

Sakaršana var izraisīt degšanu.

 

LT

Kaitinant gali sukelti gaisrą.

 

HU

Hő hatására meggyulladhat.

 

MT

It-tisħin jista' jikkawża nar.

 

NL

Brandgevaar bij verwarming.

 

PL

Ogrzanie może spowodować pożar.

 

PT

Risco de incêndio sob a acção do calor.

 

RO

Pericol de incendiu în caz de încălzire.

 

SK

Zahrievanie môže spôsobiť požiar.

 

SL

Segrevanje lahko povzroči požar.

 

FI

Palovaarallinen kuumennettaessa.

 

SV

Brandfarligt vid uppvärmning.


H250

Nyelv

2.9 –

Pyrophoric Liquids, Hazard Category 1

2.10 –

Pyorphoric Solids, Hazard Category 1

 

BG

Самозапалва се при контакт с въздух.

 

ES

Se inflama espontáneamente en contacto con el aire.

 

CS

Při styku se vzduchem se samovolně vznítí.

 

DA

Selvantænder ved kontakt med luft.

 

DE

Entzündet sich in Berührung mit Luft von selbst.

 

ET

Kokkupuutel õhuga süttib iseenesest.

 

EL

Αυταναφλέγεται εάν εκτεθεί στον αέρα.

 

EN

Catches fire spontaneously if exposed to air.

 

FR

S'enflamme spontanément au contact de l'air.

 

GA

Téann trí thine go spontáineach má nochtar don aer.

 

IT

Spontaneamente infiammabile all'aria.

 

LV

Spontāni aizdegas saskarē ar gaisu.

 

LT

Veikiami oro savaime užsidega.

 

HU

Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.

 

MT

Jieħu n-nar spontanjament jekk ikun espost għall-arja.

 

NL

Vat spontaan vlam bij blootstelling aan lucht.

 

PL

Zapala się samorzutnie w przypadku wystawienia na działanie powietrza.

 

PT

Risco de inflamação espontânea em contacto com o ar.

 

RO

Se aprinde spontan, în contact cu aerul.

 

SK

Pri kontakte so vzduchuom sa spontánne vznieti.

 

SL

Samodejno se vžge na zraku.

 

FI

Syttyy itsestään palamaan joutuessaan kosketuksiin ilman kanssa.

 

SV

Spontanantänder vid kontakt med luft.


H251

Nyelv

2.11 –

Self-Heating Substances and Mixtures, Hazard Category 1

 

BG

Самонагряващо се: може да се запали.

 

ES

Se calienta espontáneamente; puede inflamarse.

 

CS

Samovolně se zahřívá: může se vznítit.

 

DA

Selvopvarmende, kan selvantænde.

 

DE

Selbsterhitzungsfähig; kann in Brand geraten.

 

ET

Isekuumenev, võib süttida.

 

EL

Αυτοθερμαίνεται: μπορεί να αναφλεγεί.

 

EN

Self-heating: may catch fire.

 

FR

Matière auto-échauffante; peut s'enflammer.

 

GA

Féintéamh: d'fhéadfadh sé dul trí thine.

 

IT

Autoriscaldante; può infiammarsi.

 

LV

Pašsasilstošs; var aizdegties.

 

LT

Savaime kaistančios, gali užsidegti.

 

HU

Önmelegedő: meggyulladhat.

 

MT

Jisħon waħdu: jista' jieħu n-nar.

 

NL

Vatbaar voor zelfverhitting: kan vlam vatten.

 

PL

Substancja samonagrzewająca się: może się zapalić.

 

PT

Susceptível de auto-aquecimento: risco de inflamação.

 

RO

Se autoîncălzeşte, pericol de aprindere.

 

SK

Samovoľne sa zahrieva; môže sa vznietiť.

 

SL

Samosegrevanje: lahko povzroči požar.

 

FI

Itsestään kuumeneva; voi syttyä palamaan.

 

SV

Självupphettande. Kan börja brinna.


H252

Nyelv

2.11 –

Self-Heating Substances and Mixtures, Hazard Category 2

 

BG

Самонагряващо се в големи количества; може да се запали.

 

ES

Se calienta espontáneamente en grandes cantidades; puede inflamarse.

 

CS

Ve velkém množství se samovolně zahřívá; může se vznítit.

 

DA

Selvopvarmende i store mængder, kan selvantænde.

 

DE

In großen Mengen selbsterhitzungsfähig; kann in Brand geraten.

 

ET

Suurtes kogustes isekuumenev, võib süttida.

 

EL

Σε μεγάλες ποσότητες αυτοθερμαίνεται: μπορεί να αναφλεγεί.

 

EN

Self-heating in large quantities; may catch fire.

 

FR

Matière auto-échauffante en grandes quantités; peut s’enflammer.

 

GA

Féintéamh ina mhórchainníochtaí; d’fhéadfadh sé dul trí thine.

 

IT

Autoriscaldante in grandi quantità; può infiammarsi.

 

LV

Lielos apjomos pašsasilstošs; var aizdegties.

 

LT

Laikant dideliais kiekiais savaime kaista, gali užsidegti.

 

HU

Nagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat.

 

MT

Jisħon waħdu f’kwantitajiet kbar; jista’ jieħu n-nar.

 

NL

In grote hoeveelheden vatbaar voor zelfverhitting; kan vlam vatten.

 

PL

Substancja samonagrzewająca się w dużych ilościach; może się zapalić.

 

PT

Susceptível de auto-aquecimento em grandes quantidades: risco de inflamação.

 

RO

Se autoîncălzeşte, în cantităţi mari pericol de aprindere.

 

SK

Vo veľkých množstvách sa samovoľne zahrieva; môže sa vznietiť.

 

SL

Samosegrevanje v velikih količinah; lahko povzroči požar.

 

FI

Suurina määrinä itsestään kuumeneva; voi syttyä palamaan.

 

SV

Självupphettande i stora mängder. Kan börja brinna.


H260

Nyelv

2.12 –

Substances and Mixtures which, in contact with water, emit flammable gases, Hazard Category 1

 

BG

При контакт с вода отделя запалими газове, които могат да се самозапалят.

 

ES

En contacto con el agua desprende gases inflamables que pueden inflamarse espontáneamente.

 

CS

Při styku s vodou uvolňuje hořlavé plyny, které se mohou samovolně vznítit.

 

DA

Ved kontakt med vand udvikles brandfarlige gasser, som kan selvantænde.

 

DE

In Berührung mit Wasser entstehen entzündbare Gase, die sich spontan entzünden können.

 

ET

Kokkupuutel veega eraldab tuleohtlikke gaase, mis võivad iseenesest süttida.

 

EL

Σε επαφή με το νερό ελευθερώνει εύφλεκτα αέρια τα οποία μπορούν να αυτοαναφλεγούν.

 

EN

In contact with water releases flammable gases which may ignite spontaneously.

 

FR

Dégage au contact de l’eau des gaz inflammables qui peuvent s’enflammer spontanément.

 

GA

I dteagmháil le huisce scaoiltear gáis inadhainte a d'fhéadfadh uathadhaint.

 

IT

A contatto con l'acqua libera gas infiammabili che possono infiammarsi spontaneamente.

 

LV

Nonākot saskarē ar ūdeni, izdala uzliesmojošas gāzes, kas var spontāni aizdegties.

 

LT

Kontaktuodami su vandeniu išskiria degias dujas, kurios gali savaime užsidegti.

 

HU

Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

 

MT

Meta jmiss ma’ l-ilma jerħi gassijiet li jaqbdu li jistgħu jieħdu n-nar spontanjament.

 

NL

In contact met water komen ontvlambare gassen vrij die spontaan kunnen ontbranden.

 

PL

W kontakcie z wodą uwalniają łatwopalne gazy, które mogą ulegać samozapaleniu.

 

PT

Em contacto com a água liberta gases que se podem inflamar espontaneamente.

 

RO

În contact cu apa degajă gaze inflamabile care se pot aprinde spontan.

 

SK

Pri kontakte s vodou uvoľňuje horľavé plyny, ktoré sa môžu spontánne zapáliť.

 

SL

V stiku z vodo se sproščajo vnetljivi plini, ki se lahko samodejno vžgejo.

 

FI

Kehittää itsestään syttyviä kaasuja veden kanssa.

 

SV

Vid kontakt med vatten utvecklas brandfarliga gaser som kan självantända.


H261

Nyelv

2.12 –

Substances and Mixtures which, in contact with water, emit flammable gases, Hazard Categories 2 and 3

 

BG

При контакт с вода отделя запалими газове.

 

ES

En contacto con el agua desprende gases inflamables.

 

CS

Při styku s vodou uvolňuje hořlavé plyny.

 

DA

Ved kontakt med vand udvikles brandfarlige gasser.

 

DE

In Berührung mit Wasser entstehen entzündbare Gase.

 

ET

Kokkupuutel veega eraldab tuleohtlikke gaase.

 

EL

Σε επαφή με το νερό ελευθερώνει εύφλεκτα αέρια.

 

EN

In contact with water releases flammable gases.

 

FR

Dégage au contact de l’eau des gaz inflammables.

 

GA

I dteagmháil le huisce scaoiltear gáis inadhainte.

 

IT

A contatto con l'acqua libera gas infiammabili.

 

LV

Nonākot saskarē ar ūdeni, izdala uzliesmojošu gāzi.

 

LT

Kontaktuodami su vandeniu išskiria degias dujas

 

HU

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

 

MT

Meta jmiss ma’ l-ilma jerħi gassijiet li jaqbdu.

 

NL

In contact met water komen ontvlambare gassen vrij.

 

PL

W kontakcie z wodą uwalnia łatwopalne gazy.

 

PT

Em contacto com a água liberta gases inflamáveis.

 

RO

În contact cu apa degajă gaze inflamabile.

 

SK

Pri kontakte s vodou uvoľňuje horľavé plyny.

 

SL

V stiku z vodo se sproščajo vnetljivi plini.

 

FI

Kehittää syttyviä kaasuja veden kanssa.

 

SV

Vid kontakt med vatten utvecklas brandfarliga gaser.


H270

Nyelv

2.4 –

Oxidising Gases, Hazard Category 1

 

BG

Може да предивзика или усили пожар; окислител.

 

ES

Puede provocar o agravar un incendio; comburente.

 

CS

Může způsobit nebo zesílit požár; oxidant.

 

DA

Kan forårsage eller forstærke brand, brandnærende.

 

DE

Kann Brand verursachen oder verstärken; Oxidationsmittel.

 

ET

Võib põhjustada süttimise või soodustada põlemist; oksüdeerija.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει ή να αναζωπυρώσει πυρκαγιά· οξειδωτικό.

 

EN

May cause or intensify fire; oxidiser.

 

FR

Peut provoquer ou aggraver un incendie; comburant.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le tine nó cur le tine; ocsaídeoir.

 

IT

Può provocare o aggravare un incendio; comburente.

 

LV

Var izraisīt vai pastiprināt degšanu, oksidētājs.

 

LT

Gali sukelti arba padidinti gaisrą, oksidatorius.

 

HU

Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású.

 

MT

Jista’ jikkawża jew iżid in-nar; ossidant.

 

NL

Kan brand veroorzaken of bevorderen; oxiderend.

 

PL

Może spowodować lub intensyfikować pożar; utleniacz.

 

PT

Pode provocar ou agravar incêndios; comburente.

 

RO

Poate provoca sau agrava un incendiu; oxidant.

 

SK

Môže spôsobiť alebo prispieť k rozvoju požiaru; oxidačné činidlo.

 

SL

Lahko povzroči ali okrepi požar; oksidativna snov.

 

FI

Aiheuttaa tulipalon vaaran tai edistää tulipaloa; hapettava.

 

SV

Kan orsaka eller intensifiera brand. Oxiderande.


H271

Nyelv

2.13 –

Oxidising Liquids, Hazard Category 1

2.14 –

Oxidising Solids, Hazard Category 1

 

BG

Може да предизвика пожар или експлозия; силен окислител.

 

ES

Puede provocar un incendio o una explosión; muy comburente.

 

CS

Může způsobit požár nebo výbuch; silný oxidant.

 

DA

Kan forårsage brand eller eksplosion, stærkt brandnærende.

 

DE

Kann Brand oder Explosion verursachen; starkes Oxidationsmittel.

 

ET

Võib põhjustada süttimise või plahvatuse; tugev oksüdeerija.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει πυρκαγιά ή έκρηξη· ισχυρό οξειδωτικό.

 

EN

May cause fire or explosion; strong oxidiser.

 

FR

Peut provoquer un incendie ou une explosion; comburant puissant.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le tine nó le pléascadh; an-ocsaídeoir.

 

IT

Può provocare un incendio o un'esplosione; molto comburente.

 

LV

Var izraisīt degšanu vai eksploziju, oksidētājs.

 

LT

Gali sukelti gaisrą arba sprogimą, stiprus oksidatorius.

 

HU

Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.

 

MT

Jista’ jikkawża nar jew splużjoni; ossidant qawwi.

 

NL

Kan brand of ontploffingen veroorzaken; sterk oxiderend.

 

PL

Może spowodować pożar lub wybuch; silny utleniacz.

 

PT

Risco de incêndio ou de explosão; muito comburente.

 

RO

Poate provoca un incendiu sau o explozie; oxidant puternic.

 

SK

Môže spôsobiť požiar alebo výbuch; silné oxidačné činidlo.

 

SL

Lahko povzroči požar ali eksplozijo; močna oksidativna snov.

 

FI

Aiheuttaa tulipalo- tai räjähdysvaaran; voimakkaasti hapettava.

 

SV

Kan orsaka brand eller explosion. Starkt oxiderande.


H272

Nyelv

2.13 –

Oxidising Liquids, Hazard Category 2, 3

2.14 –

Oxidising Solids, Hazard Category 2, 3

 

BG

Може да усили пожара; окислител.

 

ES

Puede agravar un incendio; comburente.

 

CS

Může zesílit požár; oxidant.

 

DA

Kan forstærke brand, brandnærende.

 

DE

Kann Brand verstärken; Oxidationsmittel.

 

ET

Võib soodustada põlemist; oksüdeerija.

 

EL

Μπορεί να αναζωπυρώσει την πυρκαγιά· οξειδωτικό.

 

EN

May intensify fire; oxidiser.

 

FR

Peut aggraver un incendie; comburant.

 

GA

D’fhéadfadh sé cur le tine; ocsaídeoir.

 

IT

Può aggravare un incendio; comburente.

 

LV

Var pastiprināt degšanu; oksidētājs.

 

LT

Gali padidinti gaisrą, oksidatorius.

 

HU

Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

 

MT

Jista’ jżid in-nar; ossidant.

 

NL

Kan brand bevorderen; oxiderend.

 

PL

Może intensyfikować pożar; utleniacz.

 

PT

Pode agravar incêndios; comburente.

 

RO

Poate agrava un incendiu; oxidant.

 

SK

Môže prispieť k rozvoju požiaru; oxidačné činidlo.

 

SL

Lahko okrepi požar; oksidativna snov.

 

FI

Voi edistää tulipaloa; hapettava.

 

SV

Kan intensifiera brand. Oxiderande.


H280

Nyelv

2.5 –

Gases under pressure:

Compressed gas

Liquefied gas

Dissolved gas

 

BG

Съдържа газ под налягане; може да експлодира при нагряване.

 

ES

Contiene gas a presión; peligro de explosión en caso de calentamiento.

 

CS

Obsahuje plyn pod tlakem; při zahřívání může vybuchnout.

 

DA

Indeholder gas under tryk, kan eksplodere ved opvarmning.

 

DE

Enthält Gas unter Druck; kann bei Erwärmung explodieren.

 

ET

Sisaldab rõhu all olevat gaasi, kuumenemisel võib plahvatada.

 

EL

Περιέχει αέριο υπό πίεση· εάν θερμανθεί, μπορεί να εκραγεί.

 

EN

Contains gas under pressure; may explode if heated.

 

FR

Contient un gaz sous pression; peut exploser sous l’effet de la chaleur.

 

GA

Gás istigh ann, faoi bhrú; d’fhéadfadh sé pléascadh, má théitear.

 

IT

Contiene gas sotto pressione; può esplodere se riscaldato.

 

LV

Satur gāzi zem spiediena; karstumā var eksplodēt.

 

LT

Turi slėgio veikiamų dujų, kaitinant gali sprogti.

 

HU

Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására robbanhat.

 

MT

Fih gass taħt pressjoni; jista’ jisplodi jekk jissaħħan.

 

NL

Bevat gas onder druk; kan ontploffen bij verwarming.

 

PL

Zawiera gaz pod ciśnieniem; ogrzanie grozi wybuchem.

 

PT

Contém gás sob pressão; risco de explosão sob a acção do calor.

 

RO

Conţine un gaz sub presiune; pericol de explozie în caz de încălzire.

 

SK

Obsahuje plyn pod tlakom, pri zahriatí môže vybuchnúť.

 

SL

Vsebuje plin pod tlakom; segrevanje lahko povzroči eksplozijo.

 

FI

Sisältää paineen alaista kaasua; voi räjähtää kuumennettaessa.

 

SV

Innehåller gas under tryck. Kan explodera vid uppvärmning.


H281

Nyelv

2.5 –

Gases under pressure: Refrigerated liquefied gas

 

BG

Съдържа охладен газ; може да причини криогенни изгаряния или наранявания.

 

ES

Contiene un gas refrigerado; puede provocar quemaduras o lesiones criogénicas.

 

CS

Obsahuje zchlazený plyn; může způsobit omrzliny nebo poškození chladem.

 

DA

Indeholder nedkølet gas, kan forårsage kuldeskader.

 

DE

Enthält tiefkaltes Gas; kann Kälteverbrennungen oder -Verletzungen verursachen.

 

ET

Sisaldab külmutatud gaasi; võib põhjustada külmapõletusi või -kahjustusi.

 

EL

Περιέχει αέριο υπό ψύξη· μπορεί να προκαλέσει εγκαύματα ψύχους ή τραυματισμούς.

 

EN

Contains refrigerated gas; may cause cryogenic burns or injury.

 

FR

Contient un gaz réfrigéré; peut causer des brûlures ou blessures cryogéniques.

 

GA

Gás cuisnithe istigh ann; d’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le dónna crióigineacha nó le díobháil chrióigineach.

 

IT

Contiene gas refrigerato; può provocare ustioni o lesioni criogeniche.

 

LV

Satur atdzesētu gāzi; var radīt kriogēnus apdegumus vai ievainojumus.

 

LT

Turi atšaldytų dujų, gali sukelti kriogeninius nušalimus arba pažeidimus.

 

HU

Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat.

 

MT

Fih gass imkessaħ; jista’ jikkawża ħruq jew dannu minn temperaturi baxxi.

 

NL

Bevat sterk gekoeld gas; kan cryogene brandwonden of letsel veroorzaken.

 

PL

Zawiera schłodzony gaz; może spowodować oparzenia kriogeniczne lub obrażenia.

 

PT

Contém gás refrigerado; pode provocar queimaduras ou lesões criogénicas.

 

RO

Conţine un gaz răcit; poate cauza arsuri sau leziuni criogenice.

 

SK

Obsahuje schladený plyn; môže spôsobiť kryogénne popáleniny alebo poranenia.

 

SL

Vsebuje ohlajen utekočinjen plin; lahko povzroči ozebline ali poškodbe.

 

FI

Sisältää jäähdytettyä kaasua; voi aiheuttaa jäätymisvamman.

 

SV

Innehåller kyld gas. Kan orsaka svåra köldskador.


H290

Nyelv

2.16 –

Corrosive to metals, Hazard Category 1

 

BG

Може да бъде корозивно за металите.

 

ES

Puede ser corrosivo para los metales.

 

CS

Může být korozivní pro kovy.

 

DA

Kan ætse metaller.

 

DE

Kann gegenüber Metallen korrosiv sein.

 

ET

Võib söövitada metalle.

 

EL

Μπορεί να διαβρώσει μέταλλα.

 

EN

May be corrosive to metals.

 

FR

Peut être corrosif pour les métaux.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith creimneach do mhiotail.

 

IT

Può essere corrosivo per i metalli.

 

LV

Var kodīgi iedarboties uz metāliem.

 

LT

Gali ėsdinti metalus.

 

HU

Fémekre korrozív hatású lehet.

 

MT

Jista’ jkun korrużiv għall-metalli.

 

NL

Kan bijtend zijn voor metalen.

 

PL

Może powodować korozję metali.

 

PT

Pode ser corrosivo para os metais.

 

RO

Poate fi corosiv pentru metale.

 

SK

Môže byť korozívna pre kovy.

 

SL

Lahko je jedko za kovine.

 

FI

Voi syövyttää metalleja.

 

SV

Kan vara korrosivt för metaller.


1.2. táblázat

Egészségi veszélyt jelző figyelmeztető mondatok

H300

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (oral), Hazard Category 1, 2

 

BG

Смъртоносeн при поглъщане.

 

ES

Mortal en caso de ingestión.

 

CS

Při požití může způsobit smrt.

 

DA

Livsfarlig ved indtagelse.

 

DE

Lebensgefahr bei Verschlucken.

 

ET

Allaneelamisel surmav.

 

EL

Θανατηφόρο σε περίπτωση κατάποσης.

 

EN

Fatal if swallowed.

 

FR

Mortel en cas d’ingestion.

 

GA

Marfach má shlogtar.

 

IT

Letale se ingerito.

 

LV

Norijot iestājas nāve.

 

LT

Mirtina prarijus.

 

HU

Lenyelve halálos.

 

MT

Fatali jekk jinbela’.

 

NL

Dodelijk bij inslikken.

 

PL

Połknięcie grozi śmiercią.

 

PT

Mortal por ingestão.

 

RO

Mortal în caz de înghiţire.

 

SK

Smrteľný po požití.

 

SL

Smrtno pri zaužitju.

 

FI

Tappavaa nieltynä.

 

SV

Dödligt vid förtäring.


H301

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (oral), Hazard Category 3

 

BG

Токсичен при поглъщане.

 

ES

Tóxico en caso de ingestión.

 

CS

Toxický při požití.

 

DA

Giftig ved indtagelse.

 

DE

Giftig bei Verschlucken.

 

ET

Allaneelamisel mürgine.

 

EL

Τοξικό σε περίπτωση κατάποσης.

 

EN

Toxic if swallowed.

 

FR

Toxique en cas d’ingestion.

 

GA

Tocsaineach má shlogtar.

 

IT

Tossico se ingerito.

 

LV

Toksisks, ja norij.

 

LT

Toksiška prarijus.

 

HU

Lenyelve mérgező.

 

MT

Tossiku jekk jinbela’.

 

NL

Giftig bij inslikken.

 

PL

Działa toksycznie po połknięciu.

 

PT

Tóxico por ingestão.

 

RO

Toxic în caz de înghiţire.

 

SK

Toxický po požití.

 

SL

Strupeno pri zaužitju.

 

FI

Myrkyllistä nieltynä.

 

SV

Giftigt vid förtäring.


H302

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (oral), Hazard Category 4

 

BG

Вреден при поглъщане.

 

ES

Nocivo en caso de ingestión.

 

CS

Zdraví škodlivý při požití.

 

DA

Farlig ved indtagelse.

 

DE

Gesundheitsschädlich bei Verschlucken.

 

ET

Allaneelamisel kahjulik.

 

EL

Επιβλαβές σε περίπτωση κατάποσης.

 

EN

Harmful if swallowed.

 

FR

Nocif en cas d’ingestion.

 

GA

Díobhálach má shlogtar.

 

IT

Nocivo se ingerito.

 

LV

Kaitīgs, ja norij.

 

LT

Kenksminga prarijus.

 

HU

Lenyelve ártalmas.

 

MT

Jagħmel il-ħsara jekk jinbela’.

 

NL

Schadelijk bij inslikken.

 

PL

Działa szkodliwie po połknięciu.

 

PT

Nocivo por ingestão.

 

RO

Nociv în caz de înghiţire.

 

SK

Škodlivý po požití.

 

SL

Zdravju škodljivo pri zaužitju.

 

FI

Haitallista nieltynä.

 

SV

Skadligt vid förtäring.


H304

Nyelv

3.10 –

Aspiration hazard, Hazard Category 1

 

BG

Може да бъде смъртоносен при поглъщане и навлизане в дихателните пътища.

 

ES

Puede ser mortal en caso de ingestión y penetración en las vías respiratorias.

 

CS

Při požití a vniknutí do dýchacích cest může způsobit smrt.

 

DA

Kan være livsfarligt, hvis det indtages og kommer i luftvejene.

 

DE

Kann bei Verschlucken und Eindringen in die Atemwege tödlich sein.

 

ET

Allaneelamisel või hingamisteedesse sattumisel võib olla surmav.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει θάνατο σε περίπτωση κατάποσης και διείσδυσης στις αναπνευστικές οδούς.

 

EN

May be fatal if swallowed and enters airways.

 

FR

Peut être mortel en cas d’ingestion et de pénétration dans les voies respiratoires.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith marfach má shlogtar é agus má théann sé isteach sna haerbhealaí.

 

HU

Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.

 

IT

Può essere letale in caso di ingestione e di penetrazione nelle vie respiratorie.

 

LV

Var izraisīt nāvi, ja norij vai iekļūst elpceļos.

 

LT

Prarijus ir patekus į kvėpavimo takus, gali sukelti mirtį.

 

MT

Jista’ jkun fatali jekk jinbela’ u jidħol fil-pajpijiet tan-nifs.

 

NL

Kan dodelijk zijn als de stof bij inslikken in de luchtwegen terechtkomt.

 

PL

Połknięcie i dostanie się przez drogi oddechowe może grozić śmiercią.

 

PT

Pode ser mortal por ingestão e penetração nas vias respiratórias.

 

RO

Poate fi mortal în caz de înghiţire şi de pătrundere în căile respiratorii.

 

SK

Môže byť smrteľný po požití a vniknutí do dýchacích ciest.

 

SL

Pri zaužitju in vstopu v dihalne poti je lahko smrtno.

 

FI

Voi olla tappavaa nieltynä ja joutuessaan hengitysteihin.

 

SV

Kan vara dödligt vid förtäring om det kommer ner i luftvägarna.


H310

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (dermal), Hazard Category 1, 2

 

BG

Смъртоносeн при контакт с кожата.

 

ES

Mortal en contacto con la piel.

 

CS

Při styku s kůží může způsobit smrt.

 

DA

Livsfarlig ved hudkontakt.

 

DE

Lebensgefahr bei Hautkontakt.

 

ET

Nahale sattumisel surmav.

 

EL

Θανατηφόρο σε επαφή με το δέρμα.

 

EN

Fatal in contact with skin.

 

FR

Mortel par contact cutané.

 

GA

Marfach i dteagmháil leis an gcraiceann.

 

HU

Bőrrel érintkezve halálos.

 

IT

Letale per contatto con la pelle.

 

LV

Nonākot saskarē ar ādu, iestājas nāve.

 

LT

Mirtina susilietus su oda.

 

MT

Fatali jekk imiss mal-ġilda.

 

NL

Dodelijk bij contact met de huid.

 

PL

Grozi śmiercią w kontacie ze skórą.

 

PT

Mortal em contacto com a pele.

 

RO

Mortal în contact cu pielea.

 

SK

Smrteľný pri kontakte s pokožkou.

 

SL

Smrtno v stiku s kožo.

 

FI

Tappavaa joutuessaan iholle.

 

SV

Dödligt vid hudkontakt.


H311

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (dermal), Hazard Category 3

 

BG

Токсичен при контакт с кожата.

 

ES

Tóxico en contacto con la piel.

 

CS

Toxický při styku s kůží.

 

DA

Giftig ved hudkontakt.

 

DE

Giftig bei Hautkontakt.

 

ET

Nahale sattumisel mürgine.

 

EL

Τοξικό σε επαφή με το δέρμα.

 

EN

Toxic in contact with skin.

 

FR

Toxique par contact cutané.

 

GA

Tocsaineach i dteagmháil leis an gcraiceann.

 

IT

Tossico per contatto con la pelle.

 

LV

Toksisks, ja nonāk saskarē ar ādu.

 

LT

Toksiška susilietus su oda.

 

HU

Bőrrel érintkezve mérgező.

 

MT

Tossiku meta jmiss mal-ġilda.

 

NL

Giftig bij contact met de huid.

 

PL

Działa toksycznie w kontakcie ze skórą.

 

PT

Tóxico em contacto com a pele.

 

RO

Toxic în contact cu pielea.

 

SK

Toxický pri kontakte s pokožkou.

 

SL

Strupeno v stiku s kožo.

 

FI

Myrkyllistä joutuessaan iholle.

 

SV

Giftigt vid hudkontakt.


H312

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (dermal), Hazard Category 4

 

BG

Вреден при контакт с кожата.

 

ES

Nocivo en contacto con la piel.

 

CS

Zdraví škodlivý při styku s kůží.

 

DA

Farlig ved hudkontakt.

 

DE

Gesundheitsschädlich bei Hautkontakt.

 

ET

Nahale sattumisel kahjulik.

 

EL

Επιβλαβές σε επαφή με το δέρμα.

 

EN

Harmful in contact with skin.

 

FR

Nocif par contact cutané.

 

GA

Díobhálach i dteagmháil leis an gcraiceann.

 

IT

Nocivo per contatto con la pelle.

 

LV

Kaitīgs, ja nonāk saskarē ar ādu.

 

LT

Kenksminga susilietus su oda.

 

HU

Bőrrel érintkezve ártalmas.

 

MT

Jagħmel il-ħsara meta jmiss mal-ġilda.

 

NL

Schadelijk bij contact met de huid.

 

PL

Działa szkodliwie w kontakcie ze skórą.

 

PT

Nocivo em contacto com a pele.

 

RO

Nociv în contact cu pielea.

 

SK

Škodlivý pri kontakte s pokožkou.

 

SL

Zdravju škodljivo v stiku s kožo.

 

FI

Haitallista joutuessaan iholle.

 

SV

Skadligt vid hudkontakt.


H314

Nyelv

3.2 –

Skin corrosion/irritation, Hazard Category 1A, 1B, 1C

 

BG

Причинява тежки изгаряния на кожата и сериозно увреждане на очите.

 

ES

Provoca quemaduras graves en la piel y lesiones oculares graves.

 

CS

Způsobuje těžké poleptání kůže a poškození očí.

 

DA

Forårsager svære forbrændinger af huden og øjenskader.

 

DE

Verursacht schwere Verätzungen der Haut und schwere Augenschäden.

 

ET

Põhjustab rasket nahasöövitust ja silmakahjustusi.

 

EL

Προκαλεί σοβαρά δερματικά εγκαύματα και οφθαλμικές βλάβες.

 

EN

Causes severe skin burns and eye damage.

 

FR

Provoque des brûlures de la peau et des lésions oculaires graves.

 

GA

Ina chúis le dónna tromchúiseacha craicinn agus le damáiste don tsúil.

 

IT

Provoca gravi ustioni cutanee e gravi lesioni oculari.

 

LV

Izraisa smagus ādas apdegumus un acu bojājumus.

 

LT

Smarkiai nudegina odą ir pažeidžia akis.

 

HU

Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.

 

MT

Jagħmel ħruq serju lill-ġilda u ħsara lill-għajnejn.

 

NL

Veroorzaakt ernstige brandwonden en oogletsel.

 

PL

Powoduje poważne oparzenia skóry oraz uszkodzenia oczu .

 

PT

Provoca queimaduras na pele e lesões oculares graves.

 

RO

Provoacă arsuri grave ale pielii şi lezarea ochilor.

 

SK

Spôsobuje vážne poleptanie kože a poškodenie očí.

 

SL

Povzroča hude opekline kože in poškodbe oči.

 

FI

Voimakkaasti ihoa syövyttävää ja silmiä vaurioittavaa.

 

SV

Orsakar allvarliga frätskador på hud och ögon.


H315

Nyelv

3.2 –

Skin corrosion/irritation, Hazard Category 2

 

BG

Предизвиква дразнене на кожата.

 

ES

Provoca irritación cutánea.

 

CS

Dráždí kůži.

 

DA

Forårsager hudirritation.

 

DE

Verursacht Hautreizungen.

 

ET

Põhjustab nahaärritust.

 

EL

Προκαλεί ερεθισμό του δέρματος.

 

EN

Causes skin irritation.

 

FR

Provoque une irritation cutanée.

 

GA

Ina chúis le greannú craicinn.

 

IT

Provoca irritazione cutanea.

 

LV

Kairina ādu.

 

LT

Dirgina odą.

 

HU

Bőrirritáló hatású.

 

MT

Jagħmel irritazzjoni tal-ġilda.

 

NL

Veroorzaakt huidirritatie.

 

PL

Działa drażniąco na skórę.

 

PT

Provoca irritação cutânea.

 

RO

Provoacă iritarea pielii.

 

SK

Dráždi kožu.

 

SL

Povzroča draženje kože.

 

FI

Ärsyttää ihoa.

 

SV

Irriterar huden.


H317

Nyelv

3.4 –

Sensitisation – Skin, Hazard Category 1

 

BG

Може да причини алергична кожна реакция.

 

ES

Puede provocar una reacción alérgica en la piel.

 

CS

Může vyvolat alergickou kožní reakci.

 

DA

Kan forårsage allergisk hudreaktion.

 

DE

Kann allergische Hautreaktionen verursachen.

 

ET

Võib põhjustada allergilist nahareaktsiooni.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει αλλεργική δερματική αντίδραση.

 

EN

May cause an allergic skin reaction.

 

FR

Peut provoquer une allergie cutanée.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le frithghníomh ailléirgeach craicinn.

 

IT

Può provocare una reazione allergica cutanea.

 

LV

Var izraisīt alerģisku ādas reakciju.

 

LT

Gali sukelti alerginę odos reakciją.

 

HU

Allergiás bőrreakciót válthat ki.

 

MT

Jista’ jikkawża reazzjoni allerġika tal-ġilda.

 

NL

Kan een allergische huidreactie veroorzaken.

 

PL

Może powodować reakcję alergiczną skóry.

 

PT

Pode provocar uma reacção alérgica cutânea.

 

RO

Poate provoca o reacţie alergică a pielii.

 

SK

Môže vyvolať alergickú kožnú reakciu.

 

SL

Lahko povzroči alergijski odziv kože.

 

FI

Voi aiheuttaa allergisen ihoreaktion.

 

SV

Kan orsaka allergisk hudreaktion.


H318

Nyelv

3.3 –

Serious eye damage/eye irritation, Hazard Category 1

 

BG

Предизвиква сериозно увреждане на очите.

 

ES

Provoca lesiones oculares graves.

 

CS

Způsobuje vážné poškození očí.

 

DA

Forårsager alvorlig øjenskade.

 

DE

Verursacht schwere Augenschäden.

 

ET

Põhjustab raskeid silmakahjustusi.

 

EL

Προκαλεί σοβαρή οφθαλμική βλάβη.

 

EN

Causes serious eye damage.

 

FR

Provoque des lésions oculaires graves.

 

GA

Ina chúis le damáiste tromchúiseach don tsúil.

 

IT

Provoca gravi lesioni oculari.

 

LV

Izraisa nopietnus acu bojājumus.

 

LT

Smarkiai pažeidžia akis.

 

HU

Súlyos szemkárosodást okoz.

 

MT

Jagħmel ħsara serja lill-għajnejn.

 

NL

Veroorzaakt ernstig oogletsel.

 

PL

Powoduje poważne uszkodzenie oczu.

 

PT

Provoca lesões oculares graves.

 

RO

Provoacă leziuni oculare grave.

 

SK

Spôsobuje vážne poškodenie očí.

 

SL

Povzroča hude poškodbe oči.

 

FI

Vaurioittaa vakavasti silmiä.

 

SV

Orsakar allvarliga ögonskador.


H319

Nyelv

3.3 –

Serious eye damage/eye irritation, Hazard Category 2

 

BG

Предизвиква сериозно дразнене на очите.

 

ES

Provoca irritación ocular grave.

 

CS

Způsobuje vážné podráždění očí.

 

DA

Forårsager alvorlig øjenirritation.

 

DE

Verursacht schwere Augenreizung.

 

ET

Põhjustab tugevat silmade ärritust.

 

EL

Προκαλεί σοβαρό οφθαλμικό ερεθισμό.

 

EN

Causes serious eye irritation.

 

FR

Provoque une sévère irritation des yeux.

 

GA

Ina chúis le greannú tromchúiseach don tsúil.

 

IT

Provoca grave irritazione oculare.

 

LV

Izraisa nopietnu acu kairinājumu.

 

LT

Sukelia smarkų akių dirginimą.

 

HU

Súlyos szemirritációt okoz.

 

MT

Jagħmel irritazzjoni serja lill-għajnejn.

 

NL

Veroorzaakt ernstige oogirritatie.

 

PL

Działa drażniąco na oczy.

 

PT

Provoca irritação ocular grave.

 

RO

Provoacă o iritare gravă a ochilor.

 

SK

Spôsobuje vážne podráždenie očí.

 

SL

Povzroča hudo draženje oči.

 

FI

Ärsyttää voimakkaasti silmiä.

 

SV

Orsakar allvarlig ögonirritation.


H330

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (inhal.), Hazard Category 1, 2

 

BG

Смъртоносен при вдишване.

 

ES

Mortal en caso de inhalación.

 

CS

Při vdechování může způsobit smrt.

 

DA

Livsfarlig ved indånding.

 

DE

Lebensgefahr bei Einatmen.

 

ET

Sissehingamisel surmav.

 

EL

Θανατηφόρο σε περίπτωση εισπνοής.

 

EN

Fatal if inhaled.

 

FR

Mortel par inhalation.

 

GA

Marfach má ionanálaítear.

 

IT

Letale se inalato.

 

LV

Ieelpojot, iestājas nāve.

 

LT

Mirtina įkvėpus.

 

HU

Belélegezve halálos.

 

MT

Fatali jekk jinxtamm.

 

NL

Dodelijk bij inademing.

 

PL

Wdychanie grozi śmiercią.

 

PT

Mortal por inalação.

 

RO

Mortal în caz de inhalare.

 

SK

Smrteľný pri vdýchnutí.

 

SL

Smrtno pri vdihavanju.

 

FI

Tappavaa hengitettynä.

 

SV

Dödligt vid inandning.


H331

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (inhal.), Hazard Category 3

 

BG

Токсичен при вдишване.

 

ES

Tóxico en caso de inhalación.

 

CS

Toxický při vdechování.

 

DA

Giftig ved indånding.

 

DE

Giftig bei Einatmen.

 

ET

Sissehingamisel mürgine.

 

EL

Τοξικό σε περίπτωση εισπνοής.

 

EN

Toxic if inhaled.

 

FR

Toxique par inhalation.

 

GA

Tocsaineach má ionanálaítear.

 

IT

Tossico se inalato.

 

LV

Toksisks ieelpojot.

 

LT

Toksiška įkvėpus.

 

HU

Belélegezve mérgező.

 

MT

Tossiku jekk jinxtamm.

 

NL

Giftig bij inademing.

 

PL

Działa toksycznie w następstwie wdychania.

 

PT

Tóxico por inalação.

 

RO

Toxic în caz de inhalare.

 

SK

Toxický pri vdýchnutí.

 

SL

Strupeno pri vdihavanju.

 

FI

Myrkyllistä hengitettynä.

 

SV

Giftigt vid inandning.


H332

Nyelv

3.1 –

Acute toxicity (inhal.), Hazard Category 4

 

BG

Вреден при вдишване.

 

ES

Nocivo en caso de inhalación.

 

CS

Zdraví škodlivý při vdechování.

 

DA

Farlig ved indånding.

 

DE

Gesundheitsschädlich bei Einatmen.

 

ET

Sissehingamisel kahjulik.

 

EL

Επιβλαβές σε περίπτωση εισπνοής.

 

EN

Harmful if inhaled.

 

FR

Nocif par inhalation.

 

GA

Díobhálach má ionanálaítear.

 

IT

Nocivo se inalato.

 

LV

Kaitīgs ieelpojot.

 

LT

Kenksminga įkvėpus.

 

HU

Belélegezve ártalmas.

 

MT

Jagħmel il-ħsara jekk jinxtamm.

 

NL

Schadelijk bij inademing.

 

PL

Działa szkodliwie w następstwie wdychania.

 

PT

Nocivo por inalação.

 

RO

Nociv în caz de inhalare.

 

SK

Škodlivý pri vdýchnutí.

 

SL

Zdravju škodljivo pri vdihavanju.

 

FI

Haitallista hengitettynä.

 

SV

Skadligt vid inandning.


H334

Nyelv

3.4 –

Sensitisation – Respirat., Hazard Category 1

 

BG

Може да причини алергични или астматични симптоми или затруднения в дишането при вдишване.

 

ES

Puede provocar síntomas de alergia o asma o dificultades respiratorias en caso de inhalación.

 

CS

Při vdechování může vyvolat příznaky alergie nebo astmatu nebo dýchací potíže.

 

DA

Kan forårsage allergi- eller astmasymptomer eller åndedrætsbesvær ved indånding.

 

DE

Kann bei Einatmen Allergie, asthmaartige Symptome oder Atembeschwerden verursachen.

 

ET

Sissehingamisel võib põhjustada allergia- või astma sümptomeid või hingamisraskusi.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει αλλεργία ή συμπτώματα άσθματος ή δύσπνοια σε περίπτωση εισπνοής.

 

EN

May cause allergy or asthma symptoms or breathing difficulties if inhaled.

 

FR

Peut provoquer des symptômes allergiques ou d’asthme ou des difficultés respiratoires par inhalation.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le siomptóim ailléirge nó asma nó le deacrachtaí análaithe má ionanálaítear é.

 

IT

Può provocare sintomi allergici o asmatici o difficoltà respiratorie se inalato.

 

LV

Ja ieelpo, var izraisīt alerģiju vai astmas simptomus, vai apgrūtināt elpošanu.

 

LT

Įkvėpus gali sukelti alerginę reakciją, astmos simptomus arba apsunkinti kvėpavimą.

 

HU

Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat.

 

MT

Jista’ jikkawża sintomi ta' allerġija jew ta’ ażma jew diffikultajiet biex jittieħed in-nifs jekk jinxtamm.

 

NL

Kan bij inademing allergie- of astmasymptomen of ademhalingsmoeilijkheden veroorzaken.

 

PL

Może powodować objawy alergii lub astmy lub trudności w oddychaniu w następstwie wdychania.

 

PT

Quando inalado, pode provocar sintomas de alergia ou de asma ou dificuldades respiratórias.

 

RO

Poate provoca simptome de alergie sau astm sau dificultăţi de respiraţie în caz de inhalare.

 

SK

Pri vdýchnutí môže vyvolať alergiu alebo príznaky astmy, alebo dýchacie ťažkosti.

 

SL

Lahko povzroči simptome alergije ali astme ali težave z dihanjem pri vdihavanju.

 

FI

Voi aiheuttaa hengitettynä allergia- tai astmaoireita tai hengitysvaikeuksia.

 

SV

Kan orsaka allergi- eller astmasymtom eller andningssvårigheter vid inandning.


H335

Nyelv

3.8 –

Specific target organ toxicity – Single exposure, Hazard Category 3, Respiratory tract irritation

 

BG

Може да предизвика дразнене на дихателните пътища.

 

ES

Puede irritar las vías respiratorias.

 

CS

Může způsobit podráždění dýchacích cest.

 

DA

Kan forårsage irritation af luftvejene.

 

DE

Kann die Atemwege reizen.

 

ET

Võib põhjustada hingamisteede ärritust.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει ερεθισμό της αναπνευστικής οδού.

 

EN

May cause respiratory irritation.

 

FR

Peut irriter les voies respiratoires.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le greannú riospráide.

 

IT

Può irritare le vie respiratorie.

 

LV

Var izraisīt elpceļu kairinājumu.

 

LT

Gali dirginti kvėpavimo takus.

 

HU

Légúti irritációt okozhat.

 

MT

Jista’ jikkawża irritazzjoni respiratorja.

 

NL

Kan irritatie van de luchtwegen veroorzaken.

 

PL

Może powodować podrażnienie dróg oddechowych.

 

PT

Pode provocar irritação das vias respiratórias.

 

RO

Poate provoca iritarea căilor respiratorii.

 

SK

Môže spôsobiť podráždenie dýchacích ciest.

 

SL

Lahko povzroči draženje dihalnih poti.

 

FI

Saattaa aiheuttaa hengitysteiden ärsytystä.

 

SV

Kan orsaka irritation i luftvägarna.


H336

Nyelv

3.8 –

Specific target organ toxicity – Single exposure, Hazard Category 3, Narcosis

 

BG

Може да предизвика сънливост или световъртеж.

 

ES

Puede provocar somnolencia o vértigo.

 

CS

Může způsobit ospalost nebo závratě.

 

DA

Kan forårsage sløvhed eller svimmelhed.

 

DE

Kann Schläfrigkeit und Benommenheit verursachen.

 

ET

Võib põhjustada unisust või peapööritust.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει υπνηλία ή ζάλη.

 

EN

May cause drowsiness or dizziness.

 

FR

Peut provoquer somnolence ou vertiges.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le codlatacht nó le meadhrán.

 

IT

Può provocare sonnolenza o vertigini.

 

LV

Var izraisīt miegainību vai reiboņus.

 

LT

Gali sukelti mieguistumą arba galvos svaigimą.

 

HU

Álmosságot vagy szédülést okozhat.

 

MT

Jista’ jikkawża ħedla jew sturdament.

 

NL

Kan slaperigheid of duizeligheid veroorzaken.

 

PL

Może wywoływać uczucie senności lub zawroty głowy.

 

PT

Pode provocar sonolência ou vertigens.

 

RO

Poate provoca somnolenţă sau ameţeală.

 

SK

Môže spôsobiť ospalosť alebo závraty.

 

SL

Lahko povzroči zaspanost ali omotico.

 

FI

Saattaa aiheuttaa uneliaisuutta ja huimausta.

 

SV

Kan göra att man blir dåsig eller omtöcknad.


H340

Nyelv

3.5 –

Germ cell mutagenicity, Hazard Category 1A, 1B

 

BG

Може да причини генетични дефекти < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Puede provocar defectos genéticos <Indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía >.

 

CS

Může vyvolat genetické poškození <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Kan forårsage genetiske defekter <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Kann genetische Defekte verursachen <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Võib põhjustada geneetilisi defekte <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει γενετικά ελαττώματα < αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης >.

 

EN

May cause genetic defects <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Peut induire des anomalies génétiques <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le héalanga géiniteacha <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Può provocare alterazioni genetiche <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Var izraisīt ģenētiskus bojājumus <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Gali sukelti genetinius defektus <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Genetikai károsodást okozhat < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.

 

MT

Jista’ jikkawża difetti ġenetiċi <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.

 

NL

Kan genetische schade veroorzaken <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Może powodować wady genetyczne <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inna droga narażenia nie powoduje zagrożenia>.

 

PT

Pode provocar anomalias genéticas <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Poate provoca anomalii genetice <indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Môže spôsobovať genetické poškodenie <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Lahko povzroči genetske okvare <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Saattaa aiheuttaa perimävaurioita <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Kan orsaka genetiska defekter <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H341

Nyelv

3.5 –

Germ cell mutagenicity, Hazard Category 2

 

BG

Предполага се, че причинява генетични дефекти < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Se sospecha que provoca defectos genéticos <Indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Podezření na genetické poškození <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Mistænkt for at forårsage genetiske defekter <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Kann vermutlich genetische Defekte verursachen <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Arvatavasti põhjustab geneetilisi defekte <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Ύποπτο για πρόκληση γενετικών ελαττωμάτων <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.

 

EN

Suspected of causing genetic defects <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Susceptible d’induire des anomalies génétiques <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

Ceaptar go bhféadfadh sé a bheith ina chúis le héalanga géiniteacha <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Sospettato di provocare alterazioni genetiche <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Ir aizdomas, ka var izraisīt ģenētiskus bojājumus <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Įtariama, kad gali sukelti genetinius defektus <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Feltehetően genetikai károsodást okoz < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.

 

MT

Suspettat li jikkawża difetti ġenetiċi <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.

 

NL

Verdacht van het veroorzaken van genetische schade <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Podejrzewa się, że powoduje wady genetyczne <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inna droga narażenia nie powoduje zagrożenia>.

 

PT

Suspeito de provocar anomalias genéticas <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Susceptibil de a provoca anomalii genetice < indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Podozrenie, že spôsobuje genetické poškodenie <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Sum povzročitve genetskih okvar <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Epäillään aiheuttavan perimävaurioita <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Misstänks kunna orsaka genetiska defekter <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H350

Nyelv

3.6 –

Carcinogenicity, Hazard Category 1A, 1B

 

BG

Може да причини рак < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Puede provocar cáncer <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Může vyvolat rakovinu <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Kan fremkalde kræft <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Kann Krebs erzeugen <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Võib põhjustada vähktõbe <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει καρκίνο <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.

 

EN

May cause cancer <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Peut provoquer le cancer <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le hailse <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Può provocare il cancro<indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Var izraisīt vēzi <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Gali sukelti vėžį <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Rákot okozhat < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.

 

MT

Jista’ jikkawża l-kanċer <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.

 

NL

Kan kanker veroorzaken <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>

 

PL

Może powodować raka <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inna droga narażenia nie powoduje zagrożenia>.

 

PT

Pode provocar cancro <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Poate provoca cancer <indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Môže spôsobiť rakovinu <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Lahko povzroči raka <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Saattaa aiheuttaa syöpää <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Kan orsaka cancer <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H351

Nyelv

3.6 –

Carcinogenicity, Hazard Category 2

 

BG

Предполага се, че причинява рак < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Se sospecha que provoca cáncer <indíquese la vía de exposición si se se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Podezření na vyvolání rakoviny <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Mistænkt for at fremkalde kræft <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Kann vermutlich Krebs erzeugen <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Arvatavasti põhjustab vähktõbe <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Ύποπτο για πρόκληση καρκίνου <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.

 

EN

Suspected of causing cancer <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routs of exposure cause the hazard>.

 

FR

Susceptible de provoquer le cancer <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

Ceaptar go bhféadfadh sé a bheith ina chúis le hailse <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Sospettato di provocare il cancro <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Ir aizdomas, ka var izraisīt vēzi <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Įtariama, kad sukelia vėžį <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Feltehetően rákot okoz < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.

 

MT

Suspettat li jikkawża l-kanċer <ara l-mod ta’ espożizzjoni jekk ikun pruvat b’mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu >.

 

NL

Verdacht van het veroorzaken van kanker <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Podejrzewa się, że powoduje raka <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inna droga narażenia nie powoduje zagrożenia>.

 

PT

Suspeito de provocar cancro <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Susceptibil de a provoca cancer <indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Podozrenie, že spôsobuje rakovinu <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Sum povzročitve raka <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Epäillään aiheuttavan syöpää <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Misstänks kunna orsaka cancer <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H360

Nyelv

3.7 –

Reproductive toxicity, Hazard Category 1A, 1B

 

BG

Може да увреди оплодителната способност или плода < да се посочи конкретното въздействие, ако е известно > < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Puede perjudicar la fertilidad o dañar al feto <indíquese el efecto específico si se conoce> <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Může poškodit reprodukční schopnost nebo plod v těle matky <uveďte specifický účinek, je-li znám> <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Kan skade forplantningsevnen eller det ufødte barn <angiv specifik effekt, hvis kendt> <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Kann die Fruchtbarkeit beeinträchtigen oder das Kind im Mutterleib schädigen <konkrete Wirkung angeben, sofern bekannt> <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass die Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Võib kahjustada viljakust või loodet <märkida spetsiifiline toime, kui see on teada> <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Μπορεί να βλάψει τη γονιμότητα ή το έμβρυο <αναφέρεται η ειδική επίπτωση εάν είναι γνωστή> <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.

 

EN

May damage fertility or the unborn child <state specific effect if known > <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Peut nuire à la fertilité ou au fœtus <indiquer l’effet spécifique s’il est connu> <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

D’fhéadfadh sé damáiste a dhéanamh do thorthúlacht nó don leanbh sa bhroinn <tabhair an tsainéifeacht más eol > <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Può nuocere alla fertilità o al feto <indicare l'effetto specifico, se noto><indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Var kaitēt auglībai vai nedzimušajam bērnam <norādīt īpašo ietekmi, ja tā ir zināma> <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Gali pakenkti vaisingumui arba negimusiam vaikui <nurodyti konkretų poveikį, jeigu žinomas> <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket < ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.

 

MT

Jista' jagħmel ħsara lill-fertilità jew lit-tarbija li għadha fil-ġuf <semmi l-effett speċifiku jekk ikun magħruf> <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.

 

NL

Kan de vruchtbaarheid of het ongeboren kind schaden <specifiek effect vermelden indien bekend> <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Może działać szkodliwie na płodność lub na dziecko w łonie matki <podać szczególny skutek, jeżeli jest znany> <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.

 

PT

Pode afectar a fertilidade ou o nascituro <indicar o efeito específico se este for conhecido> <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Poate dăuna fertilităţii sau fătului <indicaţi efectul specific, dacă este cunoscut><indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Môže spôsobiť poškodenie plodnosti alebo nenarodeného dieťaťa <uveďte konkrétny účinok, ak je známy > <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Lahko škoduje plodnosti ali nerojenemu otroku <navesti posebni učinek, če je znan> <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Saattaa heikentää hedelmällisyyttä tai vaurioittaa sikiötä <mainitaan tiedetty spesifinen vaikutus> <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Kan skada fertiliteten eller det ofödda barnet <ange specifik effekt om denna är känd> <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H361

Nyelv

3.7 –

Reproductive toxicity, Hazard Category 2

 

BG

Предполага се, че уврежда оплодителната способност или плода < да се посочи конкретното въздействие, ако е известно > < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Se sospecha que perjudica la fertilidad o daña al feto <indíquese el efecto específico si se conoce> <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Podezření na poškození reprodukční schopnosti nebo plodu v těle matky <uveďte specifický účinek, je-li znám> <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Mistænkt for at skade forplantningsevnen eller det ufødte barn <angiv specifik effekt, hvis kendt> <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Kann vermutlich die Fruchtbarkeit beeinträchtigen oder das Kind im Mutterleib schädigen < konkrete Wirkung angebe, n sofern bekannt > <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass die Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>

 

ET

Arvatavasti kahjustab viljakust või loodet <märkida spetsiifiline toime, kui see on teada> <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Ύποπτο για πρόκληση βλάβης στη γονιμότητα ή στο έμβρυο <αναφέρεται η ειδική επίπτωση εάν είναι γνωστή> <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.

 

EN

Suspected of damaging fertility or the unborn child <state specific effect if known> <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Susceptible de nuire à la fertilité ou au fœtus <indiquer l'effet s'il est connu> <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

Ceaptar go bhféadfadh sé damáiste a dhéanamh do thorthúlacht nó don leanbh sa bhroinn <tabhair an tsainéifeacht más eol > <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Sospettato di nuocere alla fertilità o al feto <indicare l'effetto specifico, se noto> <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Ir aizdomas, ka var kaitēt auglībai vai nedzimušajam bērnam <norādīt īpašo ietekmi, ja tā ir zināma> <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Įtariama, kad kenkia vaisingumui arba negimusiam vaikui <nurodyti konkretų poveikį, jeigu žinomas> <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket < ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.

 

MT

Suspettat li jagħmel ħsara lill-fertilità jew lit-tarbija li għadha fil-ġuf <semmi l-effett speċifiku jekk ikun magħruf> <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu >.

 

NL

Kan mogelijks de vruchtbaarheid of het ongeboren kind schaden <specifiek effect vermelden indien bekend> <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Podejrzewa się, że działa szkodliwie na płodność lub na dziecko w łonie matki <podać szczególny skutek, jeżeli jest znany> <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.

 

PT

Suspeito de afectar a fertilidade ou o nascituro <indicar o efeito específico se este for conhecido> <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Susceptibil de a dăuna fertilităţii sau fătului <indicaţi efectul specific, dacă este cunoscut><indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Podozrenie, že spôsobuje poškodenie plodnosti alebo nenarodeného dieťaťa <uveďte konkrétny účinok, ak je známy > <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Sum škodljivosti za plodnost ali nerojenega otroka <navesti posebni učinek, če je znan> <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Epäillään heikentävän hedelmällisyyttä tai vaurioittavan sikiötä <mainitaan tiedetty spesifinen vaikutus> <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Misstänks kunna skada fertiliteten eller det ofödda barnet <ange specifik effekt om denna är känd> <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H362

Nyelv

3.7 –

Reproductive toxicity, Additional category, Effects on or via lactation

 

BG

Може да бъде вреден за кърмачета.

 

ES

Puede perjudicar a los niños alimentados con leche materna.

 

CS

Může poškodit kojence prostřednictvím mateřského mléka.

 

DA

Kan skade børn, der ammes.

 

DE

Kann Säuglinge über die Muttermilch schädigen.

 

ET

Võib kahjustada rinnaga toidetavat last.

 

EL

Μπορεί να βλάψει τα βρέφη που τρέφονται με μητρικό γάλα.

 

EN

May cause harm to breast-fed children.

 

FR

Peut être nocif pour les bébés nourris au lait maternel.

 

GA

D’fhéadfadh sé díobháil a dhéanamh do leanaí diúil.

 

IT

Può essere nocivo per i lattanti allattati al seno.

 

LV

Var radīt kaitējumu ar krūti barotam bērnam.

 

LT

Gali pakenkti žindomam vaikui.

 

HU

A szoptatott gyermeket károsíthatja.

 

MT

Jista’ jagħmel ħsara lit-tfal imreddgħa.

 

NL

Kan schadelijk zijn via borstvoeding.

 

PL

Może działać szkodliwie na dzieci karmione piersią.

 

PT

Pode ser nocivo para as crianças alimentadas com leite materno.

 

RO

Poate dăuna copiilor alăptaţi la sân.

 

SK

Môže spôsobiť poškodenie u dojčených detí.

 

SL

Lahko škoduje dojenim otrokom.

 

FI

Saattaa aiheuttaa haittaa rintaruokinnassa oleville lapsille.

 

SV

Kan skada spädbarn som ammas.


H370

Nyelv

3.8 –

Specific target organ toxicity – single exposure, Hazard Category 1

 

BG

Причинява увреждане на органите < или да се посочат всички засегнати органи, ако са известни> < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Provoca daños en los órganos <o indíquense todos los órganos afectados, si se conocen> <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Způsobuje poškození orgánů <nebo uvést všechny postižené orgány, jsou-li známy> <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Forårsager organskader <eller angiv alle berørte organer, hvis de kendes> <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Schädigt die Organe <oder alle betroffenen Organe nennen, sofern bekannt> <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Kahjustab elundeid <või märkida kõik mõjutatud elundid, kui need on teada> <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Προκαλεί βλάβες στα όργανα <ή αναφέρονται όλα τα όργανα που βλάπτονται, εάν είναι γνωστά> < αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης >.

 

EN

Causes damage to organs <or state all organs affected, if known> <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Risque avéré d'effets graves pour les organes <ou indiquer tous les organes affectés, s'ils sont connus> <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

Déanann sé damáiste d’orgáin <nó tabhair na horgáin go léir a bhuailtear, más eol> <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Provoca danni agli organi <o indicare tutti gli organi interessati, se noti> <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Rada orgānu bojājumus <vai norādīt visus skartos orgānus, ja tie ir zināmi> <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Kenkia organams <arba nurodyti visus veikiamus organus, jeigu žinomi> <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Károsítja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.

 

MT

Jagħmel ħsara lill-organi <jew semmi l-organi kollha affettwati, jekk ikunu magħrufa> <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.

 

NL

Veroorzaakt schade aan organen <of alle betrokken organen vermelden indien bekend> <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Powoduje uszkodzenie narządów <podać szczególny skutek, jeśli jest znany> <podać drogę narażenia, jeżeli udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.

 

PT

Afecta os órgãos <ou indicar todos os órgãos afectados, se forem conhecidos> <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Provoacă leziuni ale organelor <sau indicaţi toate organele afectate, dacă sunt cunoscute> <indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Spôsobuje poškodenie orgánov <alebo uveďte všetky zasiahnuté orgány, ak sú známe> <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Škoduje organom <ali navesti vse organe, na katere vpliva, če je znano> <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Vahingoittaa elimiä <tai mainitaan kaikki tiedetyt kohde-elimet> <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Orsakar organskador <eller ange vilka organ som påverkas om detta är känt> <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H371

Nyelv

3.8 –

Specific target organ toxicity – Single exposure, Hazard Category 2

 

BG

Може да причини увреждане на органите < или да се посочат всички засегнати органи, ако са известни> < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Puede provocar daños en los órganos <o indíquense todos los órganos afectados, si se conocen> <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Může způsobit poškození orgánů <nebo uvést všechny postižené orgány, jsou-li známy> <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Kan forårsage organskader <eller angiv alle berørte organer, hvis de kendes> <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Kann die Organe schädigen <oder alle betroffenen Organe nennen, sofern bekann> <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Võib kahjustada elundeid <või märkida kõik mõjutatud elundid, kui need on teada> <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει βλάβες στα όργανα <ή αναφέρονται όλα τα όργανα που βλάπτονται, εάν είναι γνωστά> <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.

 

EN

May cause damage to organs <or state all organs affected, if known> <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Risque présumé d'effets graves pour les organes <ou indiquer tous les organes affectés, s'ils sont connus> <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

D’fhéadfadh damáiste a dhéanamh d’orgáin <nó tabhair na horgáin go léir a bhuailtear, más eol> <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Può provocare danni agli organi <o indicare tutti gli organi interessati, se noti> <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Var izraisīt orgānu bojājumus <vai norādīt visus skartos orgānus, ja tie ir zināmi> <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Gali pakenkti organams <arba nurodyti visus veikiamus organus, jeigu žinomi> <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Károsíthatja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.

 

MT

Jista’ jikkawża ħsara lill-organi <jew semmi l-organi kollha affettwati, jekk ikunu magħrufa> <semmi l-mod ta’ espożizzjoni jekk ikun pruvat b’mod konklużiv li l-ebda mod ta’ espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.

 

NL

Kan schade aan organen <of alle betrokken organen vermelden indien bekend> veroorzaken <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Może powodować uszkodzenie narządów <podać wszystkie znane narządy, których to dotyczy> <podać drogę narażenia, jeżeli udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.

 

PT

Pode afectar os órgãos <ou indicar todos os órgãos afectados, se forem conhecidos> <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Poate provoca leziuni ale organelor <sau indicaţi toate organele afectate, dacă sunt cunoscute> <indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Môže spôsobiť poškodenie orgánov <alebo uveďte všetky zasiahnuté orgány, ak sú známe> <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Lahko škoduje organom <ali navesti vse organe, na katere vpliva, če je znano> <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Saattaa vahingoittaa elimiä <tai mainitaan kaikki tiedetyt kohde-elimet> <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Kan orsaka organskador <eller ange vilka organ som påverkas om detta är känt> <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H372

Nyelv

3.9 –

Specific target organ toxicity – Repeated exposure, Hazard Category 1

 

BG

Причинява увреждане на органите < или да се посочат всички засегнати органи, ако са известни > посредством продължителна или повтаряща се експозиция < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Provoca daños en los órganos <indíquense todos los órganos afectados, si se conocen> tras exposiciones prolongadas o repetidas <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Způsobuje poškození orgánů <nebo uvést všechny postižené orgány, jsou-li známy> při prodloužené nebo opakované expozici <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Forårsager organskader <eller angiv alle berørte organer, hvis de kendes> ved længerevarende eller gentagen eksponering <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Schädigt die Organe <alle betroffenen Organe nennen> bei längerer oder wiederholter Exposition <Expositionsweg angeben, wenn schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Kahjustab elundeid <või märkida kõik mõjutatud elundid, kui need on teada> pikaajalisel või korduval kokkupuutel <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Προκαλεί βλάβες στα όργανα <ή αναφέρονται όλα τα όργανα που βλάπτονται, εάν είναι γνωστά> ύστερα από παρατεταμένη ή επανειλημμένη έκθεση < αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης >.

 

EN

Causes damage to organs <or state all organs affected, if known> through prolonged or repeated exposure <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Risque avéré d'effets graves pour les organes <indiquer tous les organes affectés, s'ils sont connus> à la suite d'expositions répétées ou d'une exposition prolongée <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

Déanann damáiste d’orgáin <nó tabhair na horgáin go léir a bhuailtear, más eol> trí nochtadh fada nó ilnochtadh <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Provoca danni agli organi <o indicare tutti gli organi interessati, se noti> in caso di esposizione prolungata o ripetuta <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Izraisa orgānu bojājumus <vai norādīt visus skartos orgānus, ja tie ir zināmi> ilgstošas vai atkārtotas iedarbības rezultātā <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Kenkia organams <arba nurodyti visus veikiamus organus, jeigu žinoma>, jeigu medžiaga veikia ilgai arba kartotinai <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt > károsítja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek >.

 

MT

Jikkawża ħsara lill-organi <jew semmi l-organi kollha affettwati, jekk ikunu magħrufa> minħabba espożizzjoni fit-tul jew ripetuta <semmi l-mod ta’ espożizzjoni jekk ikun pruvat b’mod konklużiv li l-ebda mod ta’ espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.

 

NL

Veroorzaakt schade aan organen <of alle betrokken organen vermelden indien bekend> bij langdurige of herhaalde blootstelling <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Powoduje uszkodzenie narządów <podać wszystkie znane narządy, których to dotyczy > poprzez długotrwałe lub powtarzane narażenie <podać drogę narażenia, jeżeli udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.

 

PT

Afecta os órgãos <ou indicar todos os órgãos afectados, se forem conhecidos> após exposição prolongada ou repetida <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Provoacă leziuni ale organelor <sau indicaţi toate organele afectate, dacă sunt cunoscute> în caz de expunere prelungită sau repetată <indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Spôsobuje poškodenie orgánov <alebo uveďte všetky zasiahnuté orgány, ak sú známe>pri dlhšej alebo opakovanej expozícii <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Škoduje organom <ali navesti vse organe, na katere vpliva, če je znano> pri dolgotrajni ali ponavljajoči se izpostavljenosti <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Vahingoittaa elimiä <tai mainitaan kaikki tiedetyt kohde-elimet> pitkäaikaisessa tai toistuvassa altistumisessa <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.

 

SV

Orsakar organskador <eller ange vilka organ som påverkas om detta är känt> genom lång eller upprepad exponering <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


H373

Nyelv

3.9 –

Specific target organ toxicity – Repeated exposure, Hazard Category 2

 

BG

Може да причини увреждане на органите < или да се посочат всички засегнати органи, ако са известни > при продължителна или повтаряща се експозиция < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.

 

ES

Puede provocar daños en los órganos <indíquense todos los órganos afectados, si se conocen> tras exposiciones prolongadas o repetidas <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.

 

CS

Může způsobit poškození orgánů <nebo uvést všechny postižené orgány, jsou-li známy> při prodloužené nebo opakované expozici <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.

 

DA

Kan forårsage organskader <eller angiv alle berørte organer, hvis de kendes> ved længerevarende eller gentagen eksponering <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.

 

DE

Kann die Organe schädigen <alle betroffenen Organe nennen, sofern bekannt> bei längerer oder wiederholter Exposition <Expositionsweg angeben, wenn schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.

 

ET

Võib kahjustada elundeid <või märkida kõik mõjutatud elundid, kui need on teada> pikaajalisel või korduval kokkupuutel <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει βλάβες στα όργανα <ή αναφέρονται όλα τα όργανα που βλάπτονται, εάν είναι γνωστά> ύστερα από παρατεταμένη ή επανειλημμένη έκθεση <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.

 

EN

May cause damage to organs <or state all organs affected, if known> through prolonged or repeated exposure <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.

 

FR

Risque présumé d'effets graves pour les organes <ou indiquer tous les organes affectés, s'ils sont connus> à la suite d'expositions répétées ou d'une exposition prolongée <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.

 

GA

D’fhéadfadh sé damáiste a dhéanamh d’orgáin <nó tabhair na horgáin go léir a bhuailtear, más eol> trí nochtadh fada nó ilnochtadh <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.

 

IT

Può provocare danni agli organi <o indicare tutti gli organi interessati, se noti> in caso di esposizione prolungata o ripetuta <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.

 

LV

Var izraisīt orgānu bojājumus <vai norādīt visus skartos orgānus, ja tie ir zināmi> ilgstošas vai atkārtotas iedarbības rezultātā <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.

 

LT

Gali pakenkti organams <arba nurodyti visus veikiamus organus, jeigu žinomi>, jeigu medžiaga veikia ilgai arba kartotinai <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.

 

HU

Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt > károsíthatja a szerveket > vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek >.

 

MT

Jista’ jikkawża ħsara lill-organi <jew semmi l-organi kollha affettwati, jekk ikunu magħrufa> minħabba espożizzjoni fit-tul jew ripetuta <semmi l-mod ta’ espożizzjoni jekk ikun pruvat b’mod konklużiv li l-ebda mod ta’ espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.

 

NL

Kan schade aan organen <of alle betrokken organen vermelden indien bekend> veroorzaken bij langdurige of herhaalde blootstelling <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.

 

PL

Może powodować uszkodzenie narządów <podać wszystkie znane narządy, których to dotyczy > poprzez długotrwałe lub narażenie powtarzane <podać drogę narażenia, jeśli udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.

 

PT

Pode afectar os órgãos <ou indicar todos os órgãos afectados, se forem conhecidos> após exposição prolongada ou repetida <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.

 

RO

Poate provoca leziuni ale organelor <sau indicaţi toate organele afectate, dacă sunt cunoscute> în caz de expunere prelungită sau repetată <indicaţi calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.

 

SK

Môže spôsobiť poškodenie orgánov <alebo uveďte všetky zasiahnuté orgány, ak sú známe>pri dlhšej alebo opakovanej expozícii <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.

 

SL

Lahko škoduje organom <ali navesti vse organe, na katere vpliva, če je znano> pri dolgotrajni ali ponavljajoči se izpostavljenosti <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.

 

FI

Saattaa vahingoittaa elimiä <tai mainitaan kaikki tiedetyt kohde-elimet> pitkäaikaisessa tai toistuvassa altistumisessa <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>

 

SV

Kan orsaka organskador <eller ange vilka organ som påverkas om detta är känt> genom lång eller upprepad exponering <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.


1.3. táblázat

Környezeti veszélyt jelző figyelmeztető mondatok

H400

Nyelv

4.1 –

Hazardous to the aquatic environment – AcuteHazard, Category 1

 

BG

Силно токсичен за водните организми.

 

ES

Muy tóxico para los organismos acuáticos.

 

CS

Vysoce toxický pro vodní organismy.

 

DA

Meget giftig for vandlevende organismer.

 

DE

Sehr giftig für Wasserorganismen.

 

ET

Väga mürgine veeorganismidele.

 

EL

Πολύ τοξικό για τους υδρόβιους οργανισμούς.

 

EN

Very toxic to aquatic life.

 

FR

Très toxique pour les organismes aquatiques.

 

GA

An-tocsaineach don saol uisceach.

 

IT

Molto tossico per gli organismi acquatici.

 

LV

Ļoti toksisks ūdens organismiem.

 

LT

Labai toksiška vandens organizmams.

 

HU

Nagyon mérgező a vízi élővilágra.

 

MT

Tossiku ħafna għall-organiżmi akwatiċi.

 

NL

Zeer giftig voor in het water levende organismen.

 

PL

Działa bardzo toksycznie na organizmy wodne.

 

PT

Muito tóxico para os organismos aquáticos.

 

RO

Foarte toxic pentru mediul acvatic.

 

SK

Veľmi toxický pre vodné organizmy.

 

SL

Zelo strupeno za vodne organizme.

 

FI

Erittäin myrkyllistä vesieliöille.

 

SV

Mycket giftigt för vattenlevande organismer.


H410

Nyelv

4.1 –

Hazardous to the aquatic environment – Chronic Hazard, Category 1

 

BG

Силно токсичен за водните организми, с дълготраен ефект.

 

ES

Muy tóxico para los organismos acuáticos, con efectos nocivos duraderos.

 

CS

Vysoce toxický pro vodní organismy, s dlouhodobými účinky.

 

DA

Meget giftig med langvarige virkninger for vandlevende organismer.

 

DE

Sehr giftig für Wasserorganismen mit langfristiger Wirkung.

 

ET

Väga mürgine veeorganismidele, pikaajaline toime.

 

EL

Πολύ τοξικό για τους υδρόβιους οργανισμούς, με μακροχρόνιες επιπτώσεις.

 

EN

Very toxic to aquatic life with long lasting effects.

 

FR

Très toxique pour les organismes aquatiques, entraîne des effets néfastes à long terme.

 

GA

An-tocsaineach don saol uisceach, le héifeachtaí fadtréimhseacha.

 

IT

Molto tossico per gli organismi acquatici con effetti di lunga durata.

 

LV

Ļoti toksisks ūdens organismiem ar ilgstošām sekām.

 

LT

Labai toksiška vandens organizmams, sukelia ilgalaikius pakitimus.

 

HU

Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

 

MT

Tossiku ħafna għall-organiżmi akwatiċi b’mod li jħalli effetti dejjiema.

 

NL

Zeer giftig voor in het water levende organismen, met langdurige gevolgen.

 

PL

Działa bardzo toksycznie na organizmy wodne, powodując długotrwałe skutki.

 

PT

Muito tóxico para os organismos aquáticos com efeitos duradouros.

 

RO

Foarte toxic pentru mediul acvatic cu efecte pe termen lung.

 

SK

Veľmi toxický pre vodné organizmy, s dlhodobými účinkami.

 

SL

Zelo strupeno za vodne organizme, z dolgotrajnimi učinki.

 

FI

Erittäin myrkyllistä vesieliöille, pitkäaikaisia haittavaikutuksia.

 

SV

Mycket giftigt för vattenlevande organismer med långtidseffekter.


H411

Nyelv

4.1 –

Hazardous to the aquatic environment – Chronic Hazard, Category 2

 

BG

Токсичен за водните организми, с дълготраен ефект.

 

ES

Tóxico para los organismos acuáticos, con efectos nocivos duraderos.

 

CS

Toxický pro vodní organismy, s dlouhodobými účinky.

 

DA

Giftig for vandlevende organismer, med langvarige virkninger.

 

DE

Giftig für Wasserorganismen, mit langfristiger Wirkung.

 

ET

Mürgine veeorganismidele, pikaajaline toime.

 

EL

Τοξικό για τους υδρόβιους οργανισμούς, με μακροχρόνιες επιπτώσεις.

 

EN

Toxic to aquatic life with long lasting effects.

 

FR

Toxique pour les organismes aquatiques, entraîne des effets néfastes à long terme.

 

GA

Tocsaineach don saol uisceach, le héifeachtaí fadtréimhseacha.

 

IT

Tossico per gli organismi acquatici con effetti di lunga durata.

 

LV

Toksisks ūdens organismiem ar ilgstošām sekām.

 

LT

Toksiška vandens organizmams, sukelia ilgalaikius pakitimus.

 

HU

Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

 

MT

Tossiku għall-organiżmi akwatiċi b’mod li jħalli effetti dejjiema.

 

NL

Giftig voor in het water levende organismen, met langdurige gevolgen.

 

PL

Działa toksycznie na organizmy wodne, powodując długotrwałe skutki.

 

PT

Tóxico para os organismos aquáticos com efeitos duradouros.

 

RO

Toxic pentru mediul acvatic cu efecte pe termen lung.

 

SK

Toxický pre vodné organizmy, s dlhodobými účinkami.

 

SL

Strupeno za vodne organizme, z dolgotrajnimi učinki.

 

FI

Myrkyllistä vesieliöille, pitkäaikaisia haittavaikutuksia.

 

SV

Giftigt för vattenlevande organismer med långtidseffekter.


H412

Nyelv

4.1 –

Hazardous to the aquatic environment – Chronic Hazard, Category 3

 

BG

Вреден за водните организми, с дълготраен ефект.

 

ES

Nocivo para los organismos acuáticos, con efectos nocivos duraderos.

 

CS

Škodlivý pro vodní organismy, s dlouhodobými účinky.

 

DA

Skadelig for vandlevende organismer, med langvarige virkninger.

 

DE

Schädlich für Wasserorganismen, mit langfristiger Wirkung.

 

ET

Ohtlik veeorganismidele, pikaajaline toime.

 

EL

Επιβλαβές για τους υδρόβιους οργανισμούς, με μακροχρόνιες επιπτώσεις.

 

EN

Harmful to aquatic life with long lasting effects.

 

FR

Nocif pour les organismes aquatiques, entraîne des effets néfastes à long terme.

 

GA

Díobhálach don saol uisceach, le héifeachtaí fadtréimhseacha.

 

IT

Nocivo per gli organismi acquatici con effetti di lunga durata.

 

LV

Kaitīgs ūdens organismiem ar ilgstošām sekām.

 

LT

Kenksminga vandens organizmams, sukelia ilgalaikius pakitimus.

 

HU

Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

 

MT

Jagħmel ħsara lill-organiżmi akwatiċi b’mod li jħalli effetti dejjiema.

 

NL

Schadelijk voor in het water levende organismen, met langdurige gevolgen.

 

PL

Działa szkodliwie na organizmy wodne, powodując długotrwałe skutki.

 

PT

Nocivo para os organismos aquáticos com efeitos duradouros.

 

RO

Nociv pentru mediul acvatic cu efecte pe termen lung.

 

SK

Škodlivý pre vodné organizmy, s dlhodobými účinkami.

 

SL

Škodljivo za vodne organizme, z dolgotrajnimi učinki.

 

FI

Haitallista vesieliöille, pitkäaikaisia haittavaikutuksia.

 

SV

Skadliga långtidseffekter för vattenlevande organismer.


H413

Nyelv

4.1 –

Hazardous to the aquatic environment – Chronic Hazard, Category 4

 

BG

Може да причини дълготраен вреден ефект за водните организми.

 

ES

Puede ser nocivo para los organismos acuáticos, con efectos nocivos duraderos.

 

CS

Může vyvolat dlouhodobé škodlivé účinky pro vodní organismy.

 

DA

Kan forårsage langvarige skadelige virkninger for vandlevende organismer.

 

DE

Kann für Wasserorganismen schädlich sein, mit langfristiger Wirkung.

 

ET

Võib avaldada veeorganismidele pikaajalist kahjulikku toimet.

 

EL

Μπορεί να προκαλέσει μακροχρόνιες επιπτώσεις στους υδρόβιους οργανισμούς.

 

EN

May cause long lasting harmful effects to aquatic life.

 

FR

Peut être nocif à long terme pour les organismes aquatiques.

 

GA

D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le héifeachtaí fadtréimhseacha díobhálacha ar an saol uisceach.

 

IT

Può essere nocivo per gli organismi acquatici con effetti di lunga durata.

 

LV

Var radīt ilgstošas kaitīgas sekas ūdens organismiem.

 

LT

Gali sukelti ilgalaikį kenksmingą poveikį vandens organizmams.

 

HU

Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.

 

MT

Jista’ jikkawża effetti ta' ħsara dejjiema lill-organiżmi akwatiċi.

 

NL

Kan langdurige schadelijke gevolgen voor in het water levende organismen hebben.

 

PL

Może powodować długotrwałe szkodliwe skutki dla organizmów wodnych.

 

PT

Pode provocar efeitos nocivos duradouros nos organismos aquáticos.

 

RO

Poate provoca efecte nocive pe termen lung asupra mediului acvatic.

 

SK

Môže mať dlhodobé škodlivé účinky na vodné organizmy.

 

SL

Lahko ima dolgotrajne škodljive učinke na vodne organizme.

 

FI

Voi aiheuttaa pitkäaikaisia haittavaikutuksia vesieliöille.

 

SV

Kan ge skadliga långtidseffekter på vattenlevande organismer.

2.   2. rész: kiegészítő veszélyességi információ

2.1. táblázat

Fizikai tulajdonságok

EUH 001

Nyelv

 

 

BG

Експлозивен в сухо състояние.

 

ES

Explosivo en estado seco.

 

CS

Výbušný v suchém stavu.

 

DA

Eksplosiv i tør tilstand.

 

DE

In trockenem Zustand explosionsgefährlich.

 

ET

Plahvatusohtlik kuivana.

 

EL

Εκρηκτικό σε ξηρή κατάσταση.

 

EN

Explosive when dry.

 

FR

Explosif à l'état sec.

 

GA

Pléascach agus é tirim.

 

IT

Esplosivo allo stato secco.

 

LV

Sprādzienbīstams sausā veidā.

 

LT

Sausos būsenos gali sprogti.

 

HU

Száraz állapotban robbanásveszélyes.

 

MT

Jisplodi meta jinxef.

 

NL

In droge toestand ontplofbaar.

 

PL

Produkt wybuchowy w stanie suchym.

 

PT

Explosivo no estado seco.

 

RO

Exploziv în stare uscată.

 

SK

V suchom stave výbušný.

 

SL

Eksplozivno v suhem stanju.

 

FI

Räjähtävää kuivana.

 

SV

Explosivt i torrt tillstånd.


EUH 006

Nyelv

 

 

BG

Експлозивен при или без контакт с въздуха.

 

ES

Explosivo en contacto o sin contacto con el aire.

 

CS

Výbušný za přístupu i bez přístupu vzduchu.

 

DA

Eksplosiv ved og uden kontakt med luft.

 

DE

Mit und ohne Luft explosionsfähig.

 

ET

Plahvatusohtlik õhuga kokkupuutel või kokkupuuteta.

 

EL

Εκρηκτικό σε επαφή ή χωρίς επαφή με τον αέρα.

 

EN

Explosive with or without contact with air.

 

FR

Danger d'explosion en contact ou sans contact avec l'air.

 

GA

Pléascach i dteagmháil le haer nó gan é.

 

IT

Esplosivo a contatto o senza contatto con l'aria.

 

LV

Sprādzienbīstams gaisa un bezgaisa vidē.

 

LT

Gali sprogti ore arba beorėje erdvėje.

 

HU

Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.

 

MT

Jista' jisplodi b'kuntatt jew bla kuntatt ma' l-ajra.

 

NL

Ontplofbaar met en zonder lucht.

 

PL

Produkt wybuchowy z dostępem lub bez dostępu powietrza.

 

PT

Perigo de explosão com ou sem contacto com o ar.

 

RO

Exploziv în contact sau fără contactul cu aerul.

 

SK

Výbušné pri kontakte alebo bez kontaktu so vzduchom.

 

SL

Eksplozivno v stiku z zrakom ali brez stika z zrakom.

 

FI

Räjähtävää sellaisenaan tai ilman kanssa.

 

SV

Explosivt vid eller utan kontakt med luft.


EUH 014

Nyelv

 

 

BG

Реагира бурно с вода.

 

ES

Reacciona violentamente con el agua.

 

CS

Prudce reaguje s vodou.

 

DA

Reagerer voldsomt med vand.

 

DE

Reagiert heftig mit Wasser.

 

ET

Reageerib ägedalt veega.

 

EL

Αντιδρά βίαια με νερό.

 

EN

Reacts violently with water.

 

FR

Réagit violemment au contact de l'eau.

 

GA

Imoibríonn go foirtil le huisce.

 

IT

Reagisce violentemente con l'acqua.

 

LV

Aktīvi reaģē ar ūdeni.

 

LT

Smarkiai reaguoja su vandeniu.

 

HU

Vízzel hevesen reagál.

 

MT

Jirreaġixxi bil-qawwa meta jmiss l-ilma.

 

NL

Reageert heftig met water.

 

PL

Reaguje gwałtownie z wodą.

 

PT

Reage violentamente em contacto com a água.

 

RO

Reacţionează violent în contact cu apa.

 

SK

Prudko reaguje s vodou.

 

SL

Burno reagira z vodo.

 

FI

Reagoi voimakkaasti veden kanssa.

 

SV

Reagerar häftigt med vatten.


EUH 018

Nyelv

 

 

BG

При употреба може да се образува запалима/експлозивна паровъздушнa смес.

 

ES

Al usarlo pueden formarse mezclas aire-vapor explosivas o inflamables.

 

CS

Při používání může vytvářet hořlavé nebo výbušné směsi par se vzduchem.

 

DA

Ved brug kan brandbarlige dampe/eksplosive damp-luftblandinger dannes.

 

DE

Kann bei Verwendung explosionsfähige/entzündbare Dampf/Luft-Gemische bilden.

 

ET

Kasutamisel võib moodustuda tule-/plahvatusohtlik auru-õhu segu.

 

EL

Κατά τη χρήση μπορεί να σχηματίσει εύφλεκτα/εκρηκτικά μείγματα ατμού-αέρος.

 

EN

In use may form flammable/explosive vapour-air mixture.

 

FR

Lors de l'utilisation, formation possible de mélange vapeur-air inflammable/explosif.

 

GA

Agus é á úsáid d’fhéadfaí meascán inadhainte/pléascach gaile-aeir a chruthú.

 

IT

Durante l'uso può formarsi una miscela vapore-aria esplosiva/infiammabile.

 

LV

Izmantojot var veidot uzliesmojošu vai sprādzienbīstamu tvaiku un gaisa maisījumu.

 

LT

Naudojama gali sudaryti degius (sprogius) garų-oro mišinius.

 

HU

A használat során tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz/levegő elegy keletkezhet.

 

MT

Meta jintuża jista' jifforma taħlitiet esplussivi jew li jaqbdu jekk jitħallat ma' l-arja.

 

NL

Kan bij gebruik een ontvlambaar/ontplofbaar damp-luchtmengsel vormen.

 

PL

Podczas stosowania mogą powstawać łatwopalne lub wybuchowe mieszaniny par z powietrzem.

 

PT

Pode formar mistura vapor-ar explosiva/inflamável durante a utilização.

 

RO

În timpul utilizării poate forma un amestec vapori-aer, inflamabil/exploziv.

 

SK

Pri použití môže vytvárat’ horľavú/výbušnú zmes pár so vzduchom.

 

SL

Pri uporabi lahko tvori vnetljivo/eksplozivno zmes hlapi-zrak.

 

FI

Käytössä voi muodostua syttyvä/räjähtävä höyry-ilmaseos.

 

SV

Vid användning kan brännbara/explosiva ång-luftblandningar bildas.


EUH 019

Nyelv

 

 

BG

Може да образува експлозивни пероксиди.

 

ES

Puede formar peróxidos explosivos.

 

CS

Může vytvářet výbušné peroxidy.

 

DA

Kan danne eksplosive peroxider.

 

DE

Kann explosionsfähige Peroxide bilden.

 

ET

Võib moodustada plahvatusohtlikke peroksiide.

 

EL

Μπορεί να σχηματίσει εκρηκτικά υπεροξείδια.

 

EN

May form explosive peroxides.

 

FR

Peut former des peroxydes explosifs.

 

GA

D’fhéadfadh sé sárocsaídí pléascacha a chruthú.

 

IT

Può formare perossidi esplosivi.

 

LV

Var veidot sprādzienbīstamus peroksīdus.

 

LT

Gali sudaryti sprogius peroksidus.

 

HU

Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.

 

MT

Jista' jifforma perossidi esplussivi.

 

NL

Kan ontplofbare peroxiden vormen.

 

PL

Może tworzyć wybuchowe nadtlenki.

 

PT

Pode formar peróxidos explosivos.

 

RO

Poate forma peroxizi explozivi.

 

SK

Môže vytvárat’ výbušné peroxidy.

 

SL

Lahko tvori eksplozivne perokside.

 

FI

Saattaa muodostaa räjähtäviä peroksideja.

 

SV

Kan bilda explosiva peroxider.


EUH 044

Nyelv

 

 

BG

Риск от експлозия при нагряване в затворено пространство.

 

ES

Riesgo de explosión al calentarlo en ambiente confinado.

 

CS

Nebezpečí výbuchu při zahřátí v uzavřeném obalu.

 

DA

Eksplosionsfarlig ved opvarmning under indeslutning.

 

DE

Explosionsgefahr bei Erhitzen unter Einschluss.

 

ET

Plahvatusohtlik kuumutamisel kinnises mahutis.

 

EL

Κίνδυνος εκρήξεως εάν θερμανθεί υπό περιορισμό.

 

EN

Risk of explosion if heated under confinement.

 

FR

Risque d'explosion si chauffé en ambiance confinée.

 

GA

Baol pléasctha arna théamh i limistéar iata.

 

IT

Rischio di esplosione per riscaldamento in ambiente confinato.

 

LV

Sprādziena draudi, karsējot slēgtā vidē.

 

LT

Gali sprogti, jei kaitinama sandariai uždaryta.

 

HU

Zárt térben hő hatására robbanhat.

 

MT

Riskju ta' splużjoni jekk jissaħħan fil-magħluq.

 

NL

Ontploffingsgevaar bij verwarming in afgesloten toestand.

 

PL

Zagrożenie wybuchem po ogrzaniu w zamkniętym pojemniku.

 

PT

Risco de explosão se aquecido em ambiente fechado.

 

RO

Risc de explozie, dacă este încălzit în spaţiu închis.

 

SK

Riziko výbuchu pri zahrievaní v uzavretom priestore.

 

SL

Nevarnost eksplozije ob segrevanju v zaprtem prostoru.

 

FI

Räjähdysvaara kuumennettaessa suljetussa astiassa.

 

SV

Explosionsrisk vid uppvärmning i sluten behållare.


2.2. táblázat

Egészségre ható tulajdonságok

EUH 029

Nyelv

 

 

BG

При контакт с вода се отделя токсичен газ.

 

ES

En contacto con agua libera gases tóxicos.

 

CS

Uvolňuje toxický plyn při styku s vodou.

 

DA

Udvikler giftig gas ved kontakt med vand.

 

DE

Entwickelt bei Berührung mit Wasser giftige Gase.

 

ET

Kokkupuutel veega eraldub mürgine gaas.

 

EL

Σε επαφή με το νερό ελευθερώνονται τοξικά αέρια.

 

EN

Contact with water liberates toxic gas.

 

FR

Au contact de l'eau, dégage des gaz toxiques.

 

GA

I dteagmháil le huisce scaoiltear gás tocsaineach.

 

IT

A contatto con l'acqua libera un gas tossico.

 

LV

Saskaroties ar ūdeni, izdala toksiskas gāzes.

 

LT

Kontaktuodama su vandeniu išskiria toksiškas dujas.

 

HU

Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

 

MT

Jitfa' gass tossiku meta jmiss l-ilma.

 

NL

Vormt giftig gas in contact met water.

 

PL

W kontakcie z wodą uwalnia toksyczne gazy.

 

PT

Em contacto com a água liberta gases tóxicos.

 

RO

În contact cu apa, degajă un gaz toxic.

 

SK

Pri kontakte s vodou uvoľňuje toxický plyn.

 

SL

V stiku z vodo se sprošča strupen plin.

 

FI

Kehittää myrkyllistä kaasua veden kanssa.

 

SV

Utvecklar giftig gas vid kontakt med vatten.


EUH 031

Nyelv

 

 

BG

При контакт с киселини се отделя токсичен газ.

 

ES

En contacto con ácidos libera gases tóxicos.

 

CS

Uvolňuje toxický plyn při styku s kyselinami.

 

DA

Udvikler giftig gas ved kontakt med syre.

 

DE

Entwickelt bei Berührung mit Säure giftige Gase.

 

ET

Kokkupuutel hapetega eraldub mürgine gaas.

 

EL

Σε επαφή με οξέα ελευθερώνονται τοξικά αέρια.

 

EN

Contact with acids liberates toxic gas.

 

FR

Au contact d'un acide, dégage un gaz toxique.

 

GA

I dteagmháil le haigéid scaoiltear gás tocsaineach.

 

IT

A contatto con acidi libera gas tossici.

 

LV

Saskaroties ar skābēm, izdala toksiskas gāzes.

 

LT

Kontaktuodama su rūgštimis išskiria toksiškas dujas.

 

HU

Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

 

MT

Jitfa' gass tossiku meta jmiss l-aċidi.

 

NL

Vormt giftig gas in contact met zuren.

 

PL

W kontakcie z kwasami uwalnia toksyczne gazy.

 

PT

Em contacto com ácidos liberta gases tóxicos.

 

RO

În contact cu acizi, degajă un gaz toxic.

 

SK

Pri kontakte s kyselinami uvoľňuje toxický plyn.

 

SL

V stiku s kislinami se sprošča strupen plin.

 

FI

Kehittää myrkyllistä kaasua hapon kanssa.

 

SV

Utvecklar giftig gas vid kontakt med syra.


EUH 032

Nyelv

 

 

BG

При контакт с киселини се отделя силно токсичен газ.

 

ES

En contacto con ácidos libera gases muy tóxicos.

 

CS

Uvolňuje vysoce toxický plyn při styku s kyselinami.

 

DA

Udvikler meget giftig gas ved kontakt med syre.

 

DE

Entwickelt bei Berührung mit Säure sehr giftige Gase.

 

ET

Kokkupuutel hapetega eraldub väga mürgine gaas.

 

EL

Σε επαφή με οξέα ελευθερώνονται πολύ τοξικά αέρια.

 

EN

Contact with acids liberates very toxic gas.

 

FR

Au contact d'un acide, dégage un gaz très toxique.

 

GA

I dteagmháil le haigéid scaoiltear gás an-tocsaineach.

 

IT

A contatto con acidi libera gas molto tossici.

 

LV

Saskaroties ar skābēm, izdala ļoti toksiskas gāzes.

 

LT

Kontaktuodama su rūgštimis išskiria labai toksiškas dujas.

 

HU

Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

 

MT

Jitfa' gass tossiku ħafna meta jmiss l-aċidi.

 

NL

Vormt zeer giftig gas in contact met zuren.

 

PL

W kontakcie z kwasami uwalnia bardzo toksyczne gazy.

 

PT

Em contacto com ácidos liberta gases muito tóxicos.

 

RO

În contact cu acizi, degajă un gaz foarte toxic.

 

SK

Pri kontakte s kyselinami uvoľňuje veľmi toxický plyn.

 

SL

V stiku s kislinami se sprošča zelo strupen plin.

 

FI

Kehittää erittäin myrkyllistä kaasua hapon kanssa.

 

SV

Utvecklar mycket giftig gas vid kontakt med syra.


EUH 066

Nyelv

 

 

BG

Повтарящата се експозиция може да предизвика изсушаване или напукване на кожата.

 

ES

La exposición repetida puede provocar sequedad o formación de grietas en la piel.

 

CS

Opakovaná expozice může způsobit vysušení nebo popraskání kůže.

 

DA

Gentagen kontakt kan give tør eller revnet hud.

 

DE

Wiederholter Kontakt kann zu spröder oder rissiger Haut führen.

 

ET

Korduv kokkupuude võib põhjustada naha kuivust või lõhenemist.

 

EL

Παρατεταμένη έκθεση μπορεί να προκαλέσει ξηρότητα δέρματος ή σκάσιμο.

 

EN

Repeated exposure may cause skin dryness or cracking.

 

FR

L'exposition répétée peut provoquer dessèchement ou gerçures de la peau.

 

GA

D’fhéadfadh tirimeacht chraicinn nó scoilteadh craicinn a bheith mar thoradh ar ilnochtadh.

 

IT

L'esposizione ripetuta può provocare secchezza o screpolature della pelle.

 

LV

Atkārtota iedarbība var radīt sausu ādu vai izraisīt tās sprēgāšanu.

 

LT

Pakartotinis poveikis gali sukelti odos džiūvimą arba skilinėjimą.

 

HU

Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

 

MT

Espożizzjoni ripetuta tista' tikkaġuna nxif jew qsim tal-ġilda.

 

NL

Herhaalde blootstelling kan een droge of een gebarsten huid veroorzaken.

 

PL

Powtarzające się narażenie może powodować wysuszanie lub pękanie skóry.

 

PT

Pode provocar pele seca ou gretada, por exposição repetida.

 

RO

Expunerea repetată poate provoca uscarea sau crăparea pielii.

 

SK

Opakovaná expozícia môže spôsobit’ vysušenie alebo popraskanie pokožky.

 

SL

Ponavljajoča izpostavljenost lahko povzroči nastanek suhe ali razpokane kože.

 

FI

Toistuva altistus voi aiheuttaa ihon kuivumista tai halkeilua.

 

SV

Upprepad kontakt kan ge torr hud eller hudsprickor.


EUH 070

Nyelv

 

 

BG

Токсично при контакт с очите.

 

ES

Tóxico en contacto con los ojos.

 

CS

Toxický při styku s očima.

 

DA

Giftig ved kontakt med øjnene.

 

DE

Giftig bei Berührung mit den Augen.

 

ET

Silma sattumisel mürgine.

 

EL

Τοξικό σε επαφή με τα μάτια.

 

EN

Toxic by eye contact.

 

FR

Toxique par contact oculaire.

 

GA

Tocsaineach trí theagmháil leis an tsúil.

 

IT

Tossico per contatto oculare.

 

LV

Toksisks saskarē ar acīm.

 

LT

Toksiška patekus į akis.

 

HU

Szembe kerülve mérgező.

 

MT

Tossiku meta jmiss ma’ l-għajnejn.

 

NL

Giftig bij oogcontact.

 

PL

Działa toksycznie w kontakcie z oczami.

 

PT

Tóxico por contacto com os olhos.

 

RO

Toxic în caz de contact cu ochii.

 

SK

Toxické pri kontakte s očami.

 

SL

Strupeno ob stiku z očmi.

 

FI

Myrkyllistä joutuessaan silmään.

 

SV

Giftigt vid kontakt med ögonen.


EUH 071

Nyelv

 

 

BG

Корозивен за дихателните пътища.

 

ES

Corrosivo para las vías respiratorias.

 

CS

Způsobuje poleptání dýchacích cest.

 

DA

Ætsende for luftvejene.

 

DE

Wirkt ätzend auf die Atemwege.

 

ET

Söövitav hingamisteedele.

 

EL

Διαβρωτικό της αναπνευστικής οδού.

 

EN

Corrosive to the respiratory tract.

 

FR

Corrosif pour les voies respiratoires.

 

GA

Creimneach don chonair riospráide.

 

IT

Corrosivo per le vie respiratorie.

 

LV

Kodīgs elpceļiem.

 

LT

Ėsdina kvėpavimo takus.

 

HU

Maró hatású a légutakra.

 

MT

Korrużiv għas-sistema respiratorja.

 

NL

Bijtend voor de luchtwegen.

 

PL

Działa żrąco na drogi oddechowe.

 

PT

Corrosivo para as vias respiratórias.

 

RO

Corosiv pentru căile respiratorii.

 

SK

Žieravé pre dýchacie cesty.

 

SL

Jedko za dihalne poti.

 

FI

Hengityselimiä syövyttävää.

 

SV

Frätande på luftvägarna.


2.3. táblázat

Környezetre ható tulajdonságok

EUH 059

Nyelv

Additional EU Hazard Class

 

BG

Опасно за озоновия слой.

 

ES

Peligroso para la capa de ozono.

 

CS

Nebezpečný pro ozonovou vrstvu.

 

DA

Farlig for ozonlaget.

 

DE

Die Ozonschicht schädigend.

 

ET

Ohtlik osoonikihile.

 

EL

Επικίνδυνο για τη στιβάδα του όζοντος.

 

EN

Hazardous to the ozone layer.

 

FR

Dangereux pour la couche d’ozone.

 

GA

Guaiseach don chiseal ózóin.

 

IT

Pericoloso per lo strato di ozono.

 

LV

Bīstams ozona slānim.

 

LT

Pavojinga ozono sluoksniui.

 

HU

Veszélyes az ózonrétegre.

 

MT

Perikoluż għas-saff ta' l-ożonu.

 

NL

Gevaarlijk voor de ozonlaag.

 

PL

Stwarza zagrożenie dla warstwy ozonowej.

 

PT

Perigoso para a camada de ozono.

 

RO

Periculos pentru stratul de ozon.

 

SK

Nebezpečný pre ozónovú vrstvu.

 

SL

Nevarno za ozonski plašč.

 

FI

Vaarallista otsonikerrokselle.

 

SV

Farligt för ozonskiktet.

3.   3. rész: egyes anyagok és keverékek kiegészítő címkeelemei/címkeinformációi

EUH 201/ 201A

Nyelv

 

201

201A

BG

Съдържа олово. Да не се използва върху повърхност, която евентуално може да се дъвче или смуче от деца.

Внимание! Съдържа олово.

201

201A

ES

Contiene plomo. No utilizar en objetos que los niños puedan masticar o chupar.

¡Atención! Contiene plomo.

201

201A

CS

Obsahuje olov o. Nemá se používat na povrchy, které mohou okusovat nebo olizovat děti.

Pozor! Obsahuje olov o.

201

201A

DA

Indeholder bly. Må ikke anvendes på genstande, som børn vil kunne tygge eller sutte på.

Advarsel! Indeholder bly.

201

201A

DE

Enthält Blei. Nicht für den Anstrich von Gegenständen verwenden, die von Kindern gekaut oder gelutscht werden könnten.

Achtung! Enthält Blei.

201

201A

ET

Sisaldab pliid. Mitte kasutada pindadel, mida lapsed võivad närida või imeda.

Ettevaatust! Sisaldab pliid.

201

201A

EL

Περιέχει μόλυβδο. Να μη χρησιμοποιείται σε επιφάνειες που είναι πιθανόν να μασήσουν ή να πιπιλίσουν τα παιδιά.

Προσοχή! Περιέχει μόλυβδο.

201

201A

EN

Contains lead. Should not be used on surfaces liable to be chewed or sucked by children.

Warning! Contains lead.

201

201A

FR

Contient du plomb. Ne pas utiliser sur les objets susceptibles d’être mâchés ou sucés par des enfants.

Attention! Contient du plomb.

201

201A

GA

Luaidhe ann. Níor chóir a úsáid ar dhromchlaí a d'fhéadfadh a bheith á gcogaint nó á sú ag leanaí.

Rabhadh! Luaidhe ann.

201

201A

IT

Contiene piombo. Non utilizzare su oggetti che possono essere masticati o succhiati dai bambini.

Attenzione! Contiene piombo.

201

201A

LV

Satur svinu. Nedrīkst lietot uz virsmām, kuras var nonākt bērnam mutē.

Brīdinājums! Satur svinu.

201

201A

LT

Sudėtyje yra švino. Nenaudoti paviršiams, kurie gali būti vaikų kramtomi arba čiulpiami.

Atsargiai! Sudėtyje yra švino.

201

201A

HU

Ólmot tartalmaz. Tilos olyan felületeken használni, amelyeket gyermekek szájukba vehetnek.

Figyelem! Ólmot tartalmaz.

201

201A

MT

Fih iċ-ċomb. M'għandux jintuża' fuq uċuh li x'aktarx jomogħduhom jew jerdgħuhom it-tfal.

Twissija! Fih iċ-ċomb.

201

201A

NL

Bevat lood. Mag niet worden gebruikt voor voorwerpen waarin kinderen kunnen bijten of waaraan kinderen kunnen zuigen.

Let op! Bevat lood.

201

201A

PL

Zawiera ołów. Nie należy stosować na powierzchniach, które mogą być gryzione lub ssane przez dzieci.

Uwaga! Zawiera ołów.

201

201A

PT

Contém chumbo. Não utilizar em superfícies que possam ser mordidas ou chupadas por crianças.

Atenção! Contém chumbo.

201

201A

RO

Conţine plumb. A nu se utiliza pe obiecte care pot fi mestecate sau supte de copii.

Atenţie! Conţine plumb.

201

201A

SK

Obsahuje olov o. Nepoužívajte na povrchy, ktoré by mohli žuť alebo oblizovať deti.

Pozor! Obsahuje olov o.

201

201A

SL

Vsebuje svinec. Ne sme se nanašati na površine, ki bi jih lahko žvečili ali sesali otroci.

Pozor! Vsebuje svinec.

201

201A

FI

Sisältää lyijyä. Ei saa käyttää pintoihin, joita lapset voivat pureskella tai imeä.

Varoitus! Sisältää lyijyä.

201

201A

SV

Innehåller bly. Bör inte användas på ytor där barn kan komma åt att tugga eller suga.

Varning! Innehåller bly.


EUH 202

Nyelv

 

 

BG

Цианокрилат. Опасно. Залепва кожата и очите за секунди. Да се съхранява извън обсега на деца.

 

ES

Cianoacrilato. Peligro. Se adhiere a la piel y a los ojos en pocos segundos. Mantener fuera del alcance de los niños.

 

CS

Kyanoakrylát. Nebezpečí. Okamžitě slepuje kůži a oči. Uchovávejte mimo dosah dětí.

 

DA

Cyanoacrylat. Farligt. Klæber til huden og øjnene på få sekunder. Opbevares utilgængeligt for børn.

 

DE

Cyanacrylat. Gefahr. Klebt innerhalb von Sekunden Haut und Augenlider zusammen. Darf nicht in die Hände von Kindern gelangen.

 

ET

Tsüanoakrülaat. Ohtlik. Liimib naha ja silmad hetkega. Hoida lastele kättesaamatus kohas.

 

EL

Κυανοακρυλική ένωση. Κίνδυνος. Κολλάει στην επιδερμίδα και στα μάτια μέσα σε λίγα δευτερόλεπτα. Να φυλάσσεται μακριά από παιδιά.

 

EN

Cyanoacrylate. Danger. Bonds skin and eyes in seconds. Keep out of the reach of children.

 

FR

Cyanoacrylate. Danger. Colle à la peau et aux yeux en quelques secondes. À conserver hors de portée des enfants.

 

GA

Cianaicrioláit. Contúirt. Nascann craiceann agus súile laistigh de shoicindí. Coimeád as aimsiú leanaí.

 

IT

Cianoacrilato. Pericolo. Incolla la pelle e gli occhi in pochi secondi. Tenere fuori dalla portata dei bambini.

 

LV

Ciānakrilāts. Bīstami. Iedarbība uz acīm un ādu tūlītēja. Sargāt no bērniem.

 

LT

Cianakrilatas. Pavojinga. Staigiai suklijuoja odą ir akis. Laikyti vaikams neprieinamoje vietoje.

 

HU

Cianoakrilát. Veszély! Néhány másodperc alatt a bőrre és a szembe ragad. Gyermekektől elzárva tartandó.

 

MT

Cyanoacrylate. Periklu. Iwaħħal il-ġilda u l-għajnejn fi ftit sekondi. Żomm ‘il bogħod minn fejn jistgħu jilħquh it-tfal.

 

NL

Cyanoacrylaat. Gevaarlijk. Kleeft binnen enkele seconden aan huid en oogleden. Buiten het bereik van kinderen houden.

 

PL

Cyjanoakrylany. Niebezpieczeństwo. Skleja skórę i powieki w ciągu kilku sekund. Chronić przed dziećmi.

 

PT

Cianoacrilato. Perigo. Cola à pele e aos olhos em poucos segundos. Manter fora do alcance das crianças.

 

RO

Cianoacrilat. Pericol. Se lipeşte de piele şi ochi în câteva secunde. A nu se lăsa la îndemâna copiilor.

 

SK

Kyanoakrylát. Nebezpečenstv o. V priebehu niekoľkých sekúnd zlepí pokožku a oči. Uchovávajte mimo dosahu detí.

 

SL

Cianoakrilat. Nevarno. Kožo in oči zlepi v nekaj sekundah. Hraniti zunaj dosega otrok.

 

FI

Syanoakrylaattia. Vaara. Liimaa ihon ja silmät hetkessä. Säilytettävä lasten ulottumattomissa.

 

SV

Cyanoakrylat. Fara. Fäster snabbt på hud och ögon. Förvaras oåtkomligt för barn.


EUH 203

Nyelv

 

 

BG

Съдържа хром (VI). Може да причини алергична реакция.

 

ES

Contiene cromo (VI). Puede provocar una reacción alérgica.

 

CS

Obsahuje chrom (VI). Může vyvolat alergickou reakci.

 

DA

Indeholder krom (VI). Kan udløse allergisk reaktion.

 

DE

Enthält Chrom (VI). Kann allergische Reaktionen hervorrufen.

 

ET

Sisaldab kroomi (VI). Võib esile kutsuda allergilise reaktsiooni.

 

EL

Περιέχει χρώμιο (VI). Μπορεί να προκαλέσει αλλεργική αντίδραση.

 

EN

Contains chromium (VI). May produce an allergic reaction.

 

FR

Contient du chrome (VI). Peut produire une réaction allergique.

 

GA

Cróimiam (VI) ann. D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le frithghníomh ailléirgeach.

 

IT

Contiene cromo (VI). Può provocare una reazione allergica.

 

LV

Satur hromu (VI). Var izraisīt alerģisku reakciju.

 

LT

Sudėtyje yra chromo (VI). Gali sukelti alerginę reakciją.

 

HU

Krómot (VI) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

 

MT

Fih il-kromju (VI). Jista’ joħloq reazzjoni allerġika.

 

NL

Bevat zeswaardig chroom. Kan een allergische reactie veroorzaken.

 

PL

Zawiera chrom (VI). Może powodować wystąpienie reakcji alergicznej.

 

PT

Contém crómio (VI). Pode provocar uma reacção alérgica.

 

RO

Conţine crom (VI). Poate provoca o reacţie alergică.

 

SK

Obsahuje chróm (VI). Môže vyvolať alergickú reakciu.

 

SL

Vsebuje krom (VI). Lahko povzroči alergijski odziv.

 

FI

Sisältää kromi(VI)-yhdisteitä. Voi aiheuttaa allergisen reaktion.

 

SV

Innehåller krom (VI). Kan orsaka en allergisk reaktion.


EUH 204

Nyelv

 

 

BG

Съдържа изоцианати. Може да причини алергична реакция.

 

ES

Contiene isocianatos. Puede provocar una reacción alérgica.

 

CS

Obsahuje isokyanáty. Může vyvolat alergickou reakci.

 

DA

Indeholder isocyanater. Kan udløse allergisk reaktion.

 

DE

Enthält Isocyanate. Kann allergische Reaktionen hervorrufen.

 

ET

Sisaldab isotsüanaate. Võib esile kutsuda allergilise reaktsiooni.

 

EL

Περιέχει ισοκυανικές ενώσεις. Μπορεί να προκαλέσει αλλεργική αντίδραση.

 

EN

Contains isocyanates. May produce an allergic reaction.

 

FR

Contient des isocyanates. Peut produire une réaction allergique.

 

GA

Isicianaítí ann. D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le frithghníomh ailléirgeach.

 

IT

Contiene isocianati. Può provocare una reazione allergica.

 

LV

Satur izocianātus. Var izraisīt alerģisku reakciju.

 

LT

Sudėtyje yra izocianatų. Gali sukelti alerginę reakciją.

 

HU

Izocianátokat tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

 

MT

Fih l-isocyanates. Jista’ jagħmel reazzjoni allerġika.

 

NL

Bevat isocyanaten. Kan een allergische reactie veroorzaken.

 

PL

Zawiera izocyjaniany. Może powodować wystąpienie reakcji alergicznej.

 

PT

Contém isocianatos. Pode provocar uma reacção alérgica.

 

RO

Conţine izocianaţi. Poate provoca o reacţie alergică.

 

SK

Obsahuje izokyanáty. Môže vyvolať alergickú reakciu.

 

SL

Vsebuje izocianate. Lahko povzroči alergijski odziv.

 

FI

Sisältää isosyanaatteja. Voi aiheuttaa allergisen reaktion.

 

SV

Innehåller isocyanater. Kan orsaka en allergisk reaktion.


EUH 205

Nyelv

 

 

BG

Съдържа епоксидни съставки. Може да причини алергична реакция.

 

ES

Contiene componentes epoxídicos. Puede provocar una reacción alérgica.

 

CS

Obsahuje epoxidové složky. Může vyvolat alergickou reakci.

 

DA

Indeholder epoxyforbindelser. Kan udløse allergisk reaktion.

 

DE

Enthält epoxidhaltige Verbindungen. Kann allergische Reaktionen hervorrufen.

 

ET

Sisaldab epoksükomponente. Võib esile kutsuda allergilise reaktsiooni.

 

EL

Περιέχει εποξειδικές ενώσεις. Μπορεί να προκαλέσει αλλεργική αντίδραση.

 

EN

Contains epoxy constituents. May produce an allergic reaction.

 

FR

Contient des composés époxydiques. Peut produire une réaction allergique.

 

GA

Comhábhair eapocsacha ann. D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le frithghníomh ailléirgeach.

 

IT

Contiene componenti epossidici. Può provocare una reazione allergica.

 

LV

Satur epoksīda sastāvdaļas. Var izraisīt alerģisku reakciju.

 

LT

Sudėtyje yra epoksidinių komponentų. Gali sukelti alerginę reakciją.

 

HU

Epoxid tartalmú vegyületeket tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

 

MT

Fih kostitwenti ta’ l-eposside. Jista’ jagħmel reazzjoni allerġika.

 

NL

Bevat epoxyverbindingen. Kan een allergische reactie veroorzaken.

 

PL

Zawiera składniki epoksydowe. Może powodować wystąpienie reakcji alergicznej.

 

PT

Contém componentes epoxídicos. Pode provocar uma reacção alérgica.

 

RO

Conţine componenţi epoxidici. Poate provoca o reacţie alergică.

 

SK

Obsahuje epoxidové zložky. Môže vyvolať alergickú reakciu.

 

SL

Vsebuje epoksidne sestavine. Lahko povzroči alergijski odziv.

 

FI

Sisältää epoksihartseja. Voi aiheuttaa allergisen reaktion.

 

SV

Innehåller epoxiförening. Kan orsaka en allergisk reaktion.


EUH 206

Nyelv

 

 

BG

Внимание! Да не се използва заедно с други продукти. Може да отдели опасни газове (хлор).

 

ES

¡Atención! No utilizar junto con otros productos. Puede desprender gases peligrosos (cloro).

 

CS

Pozor! Nepoužívejte společně s jinými výrobky. Může uvolňovat nebezpečné plyny (chlor).

 

DA

Advarsel! Må ikke anvendes i forbindelse med andre produkter. Farlige luftarter (chlor) kan frigøres.

 

DE

Achtung! Nicht zusammen mit anderen Produkten verwenden, da gefährliche Gase (Chlor) freigesetzt werden können.

 

ET

Ettevaatust! Mitte kasutada koos teiste toodetega. Segust võib eralduda ohtlikke gaase (kloori).

 

EL

Προσοχή! Να μην χρησιμοποιείται σε συνδυασμό με άλλα προϊόντα. Μπορεί να ελευθερωθούν επικίνδυνα αέρια (χλώριο).

 

EN

Warning! Do not use together with other products. May release dangerous gases (chlorine).

 

FR

Attention! Ne pas utiliser en combinaison avec d’autres produits. Peut libérer des gaz dangereux (chlore).

 

GA

Rabhadh! Ná húsáid in éineacht le táirgí eile. D’fhéadfadh sé go scaoilfí gáis chontúirteacha (clóirín).

 

IT

Attenzione! Non utilizzare in combinazione con altri prodotti. Possono liberarsi gas pericolosi (cloro).

 

LV

Brīdinājums! Nelietot kopā ar citiem produktiem. Var izdalīt bīstamas gāzes (hloru).

 

LT

Atsargiai! Nenaudoti kartu su kitais produktais. Gali išskirti pavojingas dujas (chlorą).

 

HU

Figyelem! Tilos más termékekkel együtt használni. Veszélyes gázok (klór) szabadulhatnak fel.

 

MT

Twissija! Tużahx flimkien ma’ prodotti oħra. Jista’ jerħi gassijiet perikolużi (kloru).

 

NL

Let op! Niet in combinatie met andere producten gebruiken. Er kunnen gevaarlijke gassen (chloor) vrijkomen.

 

PL

Uwaga! Nie stosować razem z innymi produktami. Może wydzielać niebezpieczne gazy (chlor).

 

PT

Atenção! Não utilizar juntamente com outros produtos. Podem libertar-se gases perigosos (cloro).

 

RO

Atenţie! A nu se folosi împreună cu alte produse. Poate elibera gaze periculoase (clor).

 

SK

Pozor! Nepoužívajte spolu s inými výrobkami. Môžu uvoľňovať nebezpečné plyny (chlór).

 

SL

Pozor! Ne uporabljajte skupaj z drugimi izdelki. Lahko se sproščajo nevarni plini (klor).

 

FI

Varoitus! Älä käytä yhdessä muiden tuotteiden kanssa. Tuotteesta voi vapautua vaarallista kaasua (klooria).

 

SV

Varning! Får ej användas tillsammans med andra produkter. Kan avge farliga gaser (klor).


EUH 207

Nyelv

 

 

BG

Внимание! Съдържа кадмий. При употреба се образуват опасни пари. Вижте информацията, предоставена от производителя. Спазвайте инструкциите за безопасност.

 

ES

¡Atención! Contiene cadmi o. Durante su utilización se desprenden vapores peligrosos. Ver la información facilitada por el fabricante. Seguir las instrucciones de seguridad.

 

CS

Pozor! Obsahuje kadmium. Při používání vznikají nebezpečné výpary. Viz informace dodané výrobcem. Dodržujte bezpečnostní pokyny.

 

DA

Advarsel! Indeholder cadmium. Der udvikles farlige dampe under anvendelsen. Se producentens oplysninger. Overhold sikkerhedsforskrifterne.

 

DE

Achtung! Enthält Cadmium. Bei der Verwendung entstehen gefährliche Dämpfe. Hinweise des Herstellers beachten. Sicherheitsanweisungen einhalten.

 

ET

Ettevaatust! Sisaldab kaadmiumi. Kasutamisel moodustuvad ohtlikud aurud. Vt tootja esitatud teavet. Järgida ohutuseeskirju.

 

EL

Προσοχή! Περιέχει κάδμιο. Κατά τη χρήση αναπτύσσονται επικίνδυνες αναθυμιάσεις. Βλέπετε πληροφορίες του κατασκευαστή. Τηρείτε τις οδηγίες ασφαλείας.

 

EN

Warning! Contains cadmium. Dangerous fumes are formed during use. See information supplied by the manufacturer. Comply with the safety instructions.

 

FR

Attention! Contient du cadmium. Des fumées dangereuses se développent pendant l’utilisation. Voir les informations fournies par le fabricant. Respectez les consignes de sécurité.

 

GA

Rabhadh! Caidmiam ann. Cruthaítear múch chontúirteach le linn a úsáide. Féach an fhaisnéis atá curtha ar fáil ag an monaróir. Cloígh leis na treoracha sábháilteachta.

 

IT

Attenzione! Contiene cadmi o. Durante l'uso si sviluppano fumi pericolosi. Leggere le informazioni fornite dal fabbricante. Rispettare le disposizioni di sicurezza.

 

LV

Brīdinājums! Satur kadmiju. Lietojot veidojas bīstami izgarojumi. Sk. ražotāja sniegto informāciju. Ievērot drošības instrukcijas.

 

LT

Atsargiai! Sudėtyje yra kadmi o. Naudojant susidaro pavojingi garai. Žiūrėti gamintojo pateiktą informaciją. Vykdyti saugos instrukcijas.

 

HU

Figyelem! Kadmiumot tartalmaz! A használat során veszélyes füstök képződnek. Lásd a gyártó által közölt információt. Be kell tartani a biztonsági előírásokat.

 

MT

Twissija! Fih il-kadmju. Waqt li jintuża jiffurmaw dħaħen perikolużi. Ara l-informazzjoni mogħtija mill-fabbrikant. Ħares l-istruzzjonijiet dwar is-sigurtà.

 

NL

Let op! Bevat cadmium. Bij het gebruik ontwikkelen zich gevaarlijke dampen. Zie de aanwijzingen van de fabrikant. Neem de veiligheidsvoorschriften in acht.

 

PL

Uwaga! Zawiera kadm. Podczas stosowania wydziela niebezpieczne pary. Zapoznaj się z informacją dostarczoną przez producenta. Przestrzegaj instrukcji bezpiecznego stosowania.

 

PT

Atenção! Contém cádmi o. Libertam-se fumos perigosos durante a utilização. Ver as informações fornecidas pelo fabricante. Respeitar as instruções de segurança.

 

RO

Atenţie! Conţine cadmiu. În timpul utilizării se degajă un fum periculos. A se vedea informaţiile furnizate de producător. A se respecta instrucţiunile privind siguranţa.

 

SK

Pozor! Obsahuje kadmium. Pri používaní sa tvorí nebezpečný dym. Pozri informácie od výrobcu. Dodržiavajte bezpečnostné pokyny.

 

SL

Pozor! Vsebuje kadmij. Med uporabo nastajajo nevarni dimi. Preberite informacije proizvajalca. Upoštevajte navodila za varno uporabo.

 

FI

Varoitus! Sisältää kadmiumia. Käytettäessä muodostuu vaarallisia huuruja. Noudata valmistajan antamia ohjeita. Noudata turvallisuusohjeita.

 

SV

Varning! Innehåller kadmium. Farliga ångor bildas vid användning. Se information från tillverkaren. Följ skyddsanvisningarna.


EUH 208

Nyelv

 

 

BG

Съдържа < наименование на сенсибилизиращото вещество>. Може да предизвика алергична реакция.

 

ES

Contiene <nombre de la sustancia sensibilizante>. Puede provocar una reacción alérgica.

 

CS

Obsahuje <název senzibilizující látky>. Může vyvolat alergickou reakci.

 

DA

Indeholder <navn på det sensibiliserende stof>. Kan udløse allergisk reaktion.

 

DE

Enthält <Name des sensibilisierenden Stoffes>. Kann allergische Reaktionen hervorrufen.

 

ET

Sisaldab <sensibiliseeriva aine nimetus>. Võib esile kutsuda allergilise reaktsiooni.

 

EL

Περιέχει <όνομα της ευαισθητοποιητικής ουσίας>. Μπορεί να προκαλέσει αλλεργική αντίδραση.

 

EN

Contains <name of sensitising substance>. May produce an allergic reaction.

 

FR

Contient <nom de la substance sensibilisante>. Peut produire une réaction allergique.

 

GA

<Ainm na substainte íograithe> ann. D’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le frithghníomh ailléirgeach.

 

IT

Contiene <denominazione della sostanza sensibilizzante>. Può provocare una reazione allergica.

 

LV

Satur <sensibilizējošās vielas nosaukums>. Var izraisīt alerģisku reakciju.

 

LT

Sudėtyje yra <jautrinančios medžiagos pavadinimas>. Gali sukelti alerginę reakciją.

 

HU

<Allergén anyag neve>-t tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

 

MT

Fih <l-isem tas-sustanza sensibbli>. Jista’ jagħmel reazzjoni allerġika.

 

NL

Bevat <naam van de sensibiliserende stof>. Kan een allergische reactie veroorzaken.

 

PL

Zawiera <nazwa substancji uczulającej>. Może powodować wystąpienie reakcji alergicznej.

 

PT

Contém <nome da substância sensibilizante em questão>. Pode provocar uma reacção alérgica.

 

RO

Conţine <denumirea substanţei sensibilizante>. Poate provoca o reacţie alergică.

 

SK

Obsahuje <názov senzibilizujúcej látky>. Môže vyvolať alergickú reakciu.

 

SL

Vsebuje <ime snovi, ki povzroča preobčutljivost>. Lahko povzroči alergijski odziv.

 

FI

Sisältää <herkistävän aineen nimi>. Voi aiheuttaa allergisen reaktion.

 

SV

Innehåller <namnet på det sensibiliserande ämnet>. Kan orsaka en allergisk reaktion.


EUH 209/ 209A

Nyelv

 

209

209A

BG

При употреба може да стане силно запалимо.

При употреба може да стане запалимо.

209

209A

ES

Puede inflamarse fácilmente al usarlo

Puede inflamarse al usarlo.

209

209A

CS

Při používání se může stát vysoce hořlavým.

Při používání se může stát hořlavým.

209

209A

DA

Kan blive meget brandfarlig ved brug.

Kan blive brandfarlig ved brug.

209

209A

DE

Kann bei Verwendung leicht entzündbar werden.

Kann bei Verwendung entzündbar werden.

209

209A

ET

Kasutamisel võib muutuda väga tuleohtlikuks.

Kasutamisel võib muutuda tuleohtlikuks.

209

209A

EL

Μπορεί να γίνει πολύ εύφλεκτο κατά τη χρήση.

Mπορεί να γίνει εύφλεκτο κατά τη χρήση.

209

209A

EN

Can become highly flammable in use.

Can become flammable in use.

209

209A

FR

Peut devenir facilement inflammable en cours d’utilisation.

Peut devenir inflammable en cours d’utilisation.

209

209A

GA

D’fhéadfadh sé éirí an-inadhainte agus é á úsáid.

D’fhéadfadh sé éirí inadhainte agus é á úsáid.

209

209A

IT

Può diventare facilmente infiammabile durante l'uso.

Può diventare infiammabile durante l'uso.

209

209A

LV

Lietojot var viegli uzliesmot.

Kļūt uzliesmojošs.

209

209A

LT

Naudojama gali tapti labai degi.

Naudojama gali tapti degi.

209

209A

HU

A használat során fokozottan tűzveszélyessé válhat.

A használat során tűzveszélyessé válhat.

209

209A

MT

Jista’ jieħu n-nar faċilment meta jintuża.

Jista’ jieħu n-nar meta jintuża.

209

209A

NL

Kan bij gebruik licht ontvlambaar worden.

Kan bij gebruik ontvlambaar worden.

209

209A

PL

Podczas stosowania może przekształcić się w substancję wysoce łatwopalną.

Podczas stosowania może przekształcić się w substancję łatwopalną.

209

209A

PT

Pode tornar-se facilmente inflamável durante o uso.

Pode tornar-se inflamável durante o uso.

209

209A

RO

Poate deveni foarte inflamabil în timpul utilizării.

Poate deveni inflamabil în timpul utilizării.

209

209A

SK

Pri používaní sa môže stať veľmi horľavou.

Pri používaní sa môže stať horľavou.

209

209A

SL

Med uporabo utegne postati lahko vnetljiv o.

Med uporabo utegne postati vnetljiv o.

209

209A

FI

Voi muuttua helposti syttyväksi käytössä.

Voi muuttua syttyväksi käytössä.

209

209A

SV

Kan bli mycket brandfarligt vid användning.

Kan bli brandfarligt vid användning.


EUH 210

Nyelv

 

 

BG

Информационен лист за безопасност ще бъде представен при поискване.

 

ES

Puede solicitarse la ficha de datos de seguridad.

 

CS

Na vyžádání je kodispozici bezpečnostní list.

 

DA

Sikkerhedsdatablad kan på anmodning rekvireres.

 

DE

Sicherheitsdatenblatt auf Anfrage erhältlich.

 

ET

Ohutuskaart nõudmisel kättesaadav.

 

EL

Δελτίο δεδομένων ασφαλείας παρέχεται εφόσον ζητηθεί.

 

EN

Safety data sheet available on request.

 

FR

Fiche de données de sécurité disponible sur demande.

 

GA

Bileog sonraí sábháilteachta ar fáil arna iarraidh sin.

 

IT

Scheda dati di sicurezza disponibile su richiesta.

 

LV

Drošības datu lapa ir pieejama pēc pieprasījuma.

 

LT

Saugos duomenų lapą galima gauti paprašius.

 

HU

Kérésre biztonsági adatlap kapható.

 

MT

Il-karta tad-data dwar is-sikurezza hija disponibbli meta tintalab.

 

NL

Veiligheidsinformatieblad op verzoek verkrijgbaar.

 

PL

Karta charakterystyki dostępna na żądanie.

 

PT

Ficha de segurança fornecida a pedido.

 

RO

Fişa cu date de securitate disponibilă la cerere.

 

SK

Na požiadanie možno poskytnúť kartu bezpečnostných údajov.

 

SL

Varnosti list na voljo na zahtev o.

 

FI

Käyttöturvallisuustiedote toimitetaan pyynnöstä.

 

SV

Säkerhetsdatablad finns att rekvirera.


EUH 401

Nyelv

 

 

BG

За да се избегнат рискове за човешкото здраве и околната среда, спазвайте инструкциите за употреба.

 

ES

A fin de evitar riesgos para las personas y el medio ambiente, siga las instrucciones de uso.

 

CS

Dodržujte pokyny pro používání, abyste se vyvarovali rizik pro lidské zdraví a životní prostředí.

 

DA

Brugsanvisningen skal følges for ikke at bringe menneskers sundhed og miljøet i fare.

 

DE

Zur Vermeidung von Risiken für Mensch und Umwelt die Gebrauchsanleitung einhalten.

 

ET

Inimeste tervise ja keskkonna ohustamise vältimiseks järgida kasutusjuhendit.

 

EL

Για να αποφύγετε τους κινδύνους για την ανθρώπινη υγεία και το περιβάλλον, ακολουθήστε τις οδηγίες χρήσης.

 

EN

To avoid risks to human health and the environment, comply with the instructions for use.

 

FR

Respectez les instructions d’utilisation pour éviter les risques pour la santé humaine et l’environnement.

 

GA

Chun priacail do shláinte an duine agus don chomhshaol a sheachaint, cloígh leis na treoracha maidir le húsáid.

 

IT

Per evitare rischi per la salute umana e per l'ambiente, seguire le istruzioni per l'uso.

 

LT

Siekiant išvengti žmonių sveikatai ir aplinkai keliamos rizikos, būtina vykdyti naudojimo instrukcijos nurodymus.

 

LV

Lai izvairītos no riska cilvēku veselībai un videi, ievērojiet lietošanas pamācību.

 

HU

Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait.

 

MT

Biex jiġu evitati r-riskji għal saħħet il-bniedem u għall-ambjent, ħares l-istruzzjonijiet dwar l-użu.

 

NL

Volg de gebruiksaanwijzing om gevaar voor de menselijke gezondheid en het milieu te voorkomen.

 

PL

W celu uniknięcia zagrożeń dla zdrowia ludzi i środowiska, należy postępować zgodnie z instrukcją użycia.

 

PT

Para evitar riscos para a saúde humana e para o ambiente, respeitar as instruções de utilização.

 

RO

Pentru a evita riscurile pentru sănătatea umană şi mediu, a se respecta instrucţiunile de utilizare.

 

SK

Dodržiavajte návod na používanie, aby ste zabránili vzniku rizík pre zdravie ľudí a životné prostredie.

 

SL

Da bi se izognili tveganjem za ljudi in okolje, ravnajte v skladu z navodili za uporabo.

 

FI

Noudata käyttöohjeita ihmisen terveydelle ja ympäristölle aiheutuvien vaarojen välttämiseksi.

 

SV

För att undvika risker för människors hälsa och för miljön, följ bruksanvisningen.


(1)  The codification system for GHS hazard statements is still under discussion in the UN Committee of Experts and therefore amendments might be needed.


IV. MELLÉKLET

ÓVINTÉZKEDÉSRE VONATKOZÓ MONDATOK FELSOROLÁSA

Az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok a 22. cikkel és a 28. cikk (3) bekezdésével összhangban történő kiválasztásakor a szállítók kombinálhatják az alábbi táblázatban található, óvintézkedésekre vonatkozó mondatokat, figyelembe véve az óvintézkedési útmutatás egyértelműségét és érthetőségét.

1.   1. rész: Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok kiválasztási kritériumai

6.1. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Általános

Kód

Óvintézkedésre vonatkozó általános mondatok

Veszélyességi osztály

Veszélyességi kategória

Használati feltételek

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

P101

Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy címkéjét.

értelemszerűen

 

Fogyasztói termék

P102

Gyermekektől elzárva tartandó.

értelemszerűen

 

Fogyasztói termék

P103

Használat előtt olvassa el a címkén közölt információkat.

értelemszerűen

 

Fogyasztói termék


6.2. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Megelőzés

Kód

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – megelőzés

Veszélyességi osztály

Veszélyességi kategória

Használati feltételek

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

P201

Használat előtt ismerje meg az anyagra vonatkozó különleges utasításokat.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok

 

Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)

Kiegészítő kategória

 

P202

Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem olvasta és meg nem értette.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok

 

Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)

1A, 1B, 2

 

P210

Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/…/forró felületektől távol tartandó. Tilos a dohányzás.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

A gyártó/szállító határozza meg a gyújtóforrás(oka)t.

Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)

1, 2

Tűzveszélyes aeroszolok (2.3. szakasz)

1, 2

 

 

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)

1, 2

 

 

 

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

 

 

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

 

 

 

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

 

 

 

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

 

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1, 2, 3

Elő kell írni, hogy hőtől távol tartandó.

 

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1, 2, 3

P211

Tilos nyílt lángra vagy más gyújtóforrásra permetezni.

Tűzveszélyes aeroszolok (2.3. szakasz)

1, 2

 

P220

Ruhától/…/éghető anyagtól távol tartandó/tárolandó.

Oxidáló gázok (2.4. szakasz)

1

A gyártó/szállító határozza meg az összeférhetetlen anyagokat.

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

A gyártó/szállító határozza meg az összeférhetetlen anyagokat.

Elő kell írni, hogy ruhától, valamint más összeférhetetlen anyagoktól távol tartandó.

2, 3

A gyártó/szállító határozza meg az összeférhetetlen anyagokat

 

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1

A gyártó/szállító határozza meg az összeférhetetlen anyagokat.

Elő kell írni, hogy ruhától, valamint más összeférhetetlen anyagoktól távol tartandó.

2, 3

A gyártó/szállító határozza meg az összeférhetetlen anyagokat.

 

 

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

P221

Minden óvintézkedést meg kell tenni, hogy ne keveredjen éghető anyagokkal.

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1, 2, 3

A gyártó/szállító határozza meg az összeférhetetlen anyagokat.

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1, 2, 3

P222

Nem érintkezhet levegővel.

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

 

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

P223

Vízzel semmilyen formában nem érintkezhet, ellenkező esetben heves reakció és belobbanás fordulhat elő.

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2

 

P230

…-val/-vel nedvesítve tartandó.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.1, 1.2, 1.3, 1.5 alosztály

A gyártó/szállító határozza meg a megfelelő anyagot.

Ha a kiszáradás növeli a robbanásveszélyt, kivéve ha az a gyártási vagy technológiai eljáráshoz szükséges (például nitrocellulóz).

P231

Inert gázban használandó.

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

P232

Nedvességtől védendő.

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

P233

Az edény szorosan lezárva tartandó.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

Akut toxicitás, belélegzés (3.1. szakasz)

1, 2, 3

Ha a termék illékonysága miatt veszélyes atmoszféra alakulhat ki.

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

P234

Az eredeti edényben tartandó.

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

Fémre korrozív hatású anyagok és keverékek (2.16. szakasz)

1

P235

Hűvös helyen tartandó.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz)

1, 2

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

P240

A tárolóedényt és a fogadóedényt le kell földelni/át kell kötni.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

Ha a robbanóanyag elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos.

 

 

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

Elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos anyag áttöltésekor.

ha a termék illékonysága miatt veszélyes atmoszféra alakulhat ki.

 

 

Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)

1, 2

Elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos anyag áttöltésekor.

P241

Robbanásbiztos elektromos/szellőztető/világító/…/ berendezés használandó.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

A gyártó/szállító határozza meg az alternatív berendezést.

Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)

1, 2

A gyártó/szállító határozza meg az alternatív berendezést.

Ha porfelhő alakulhat ki.

P242

Szikramentes eszközök használandók.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

P243

Az elektrosztatikus kisülés megakadályozására óvintézkedéseket kell tenni.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

P244

A nyomáscsökkentő szelepeket zsírtól és olajtól mentesen kell tartani.

Oxidáló gázok (2.4. szakasz)

1

 

P250

Tilos csiszolásnak/ütésnek/…/súrlódásnak kitenni.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

A gyártó/szállító határozza meg az alkalmazandó nagyoló műveleteket.

P251

Nyomás alatti edény: ne lyukassza ki vagy égesse el, még használat után sem.

Tűzveszélyes aeroszolok (2.3. szakasz)

1, 2

 

P260

A por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzése tilos.

Akut toxicitás, belélegzés (3.1. szakasz)

1, 2

A gyártó/szállító határozza meg a vonatkozó feltételeket.

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1, 2

Célszervi toxicitás (vagy ismétlődő expozíció) (3.9. szakasz)

1, 2

 

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

Elő kell írni a por vagy köd belélegzésének tilalmát.

Ha a használat során belélegezhető porrészecskék vagy köd keletkezhet.

Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)

Kiegészítő kategória

P261

Kerülje a por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzését.

Akut toxicitás, belélegzés (3.1. szakasz)

3, 4

A gyártó/szállító határozza meg a vonatkozó feltételeket.

Légzőszervi szenzibilizáló (3.4. szakasz)

1

Bőrszenzibilizáló (3.4. szakasz)

1

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

 

P262

Szembe, bőrre vagy ruhára nem kerülhet.

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2

 

P263

A terhesség/szoptatás alatt kerülni kell az anyaggal való érintkezést.

Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)

Kiegészítő kategória

 

P264

A használatot követően a(z) … -t alaposan meg kell mosni.

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

A gyártó/szállító határozza meg a használat után lemosandó testrészeket.

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

 

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

 

 

 

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)

Kiegészítő kategória

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1, 2

 

 

 

Célszervi toxicitás (hosszú idejű vagy ismétlődő expozíció) (3.9. szakasz)

1

 

P270

A termék használata közben tilos enni, inni vagy dohányozni.

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2

 

 

Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)

Kiegészítő kategória

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1, 2

 

 

 

Célszervi toxicitás (vagy ismétlődő expozíció) (3.9. szakasz)

1

 

P271

Kizárólag szabadban vagy jól szellőző helyiségben használható.

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

P272

Szennyezett munkaruhát tilos kivinni a munkahely területéről.

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

P273

Kerülni kell az anyagnak a környezetbe való kijutását.

Vízi környezetre veszélyes, akut (4.1. szakasz)

1

Ha nem ez a rendeltetésszerű használat.

Vízi környezetre veszélyes, krónikus (4.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

 

Veszélyes az ózonrétegre (5.1. szakasz)

1

 

P280

Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 1.5

A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát.

Pontosan le kell írni az arcvédelmet.

 

 

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

A gyártó/szállító határozza meg a berendezés típusát.

Pontosan le kell írni a védőkesztyűt és a szemvédelmet/arcvédelmet.

Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)

1, 2

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

 

 

Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz)

1, 2

 

 

 

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

 

 

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát.

Pontosan le kell írni a védőkesztyűt/védőruházatot.

 

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát.

Pontosan le kell írni a védőkesztyűt/védőruházatot és a szemvédelmet/arcvédelmet.

 

 

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát.

Pontosan le kell írni a védőkesztyűt.

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

 

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció (3.3. szakasz)

1

A gyártó/szállító határozza meg a berendezés típusát.

Pontosan le kell írni a szemvédelmet/arcvédelmet.

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

P281

Az előírt egyéni védőfelszerelés használata kötelező.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok

 

Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)

1A, 1B, 2

 

P282

Hidegszigetelő kesztyű/arcvédő/szemvédő használata kötelező.

Nyomás alatt lévő gázok (2.5. szakasz)

Hűtött cseppfolyósított gáz

 

P283

Tűz-/lángálló/-késleltető ruházat viselése kötelező.

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1

P284

Légzésvédelem használata kötelező.

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2

A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelést.

P285

Nem megfelelő szellőzés esetén légzésvédelem kötelező.

Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelést.

P231 + P232

Inert gázban használandó. Nedvességtől védendő.

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

P235 + P410

Hűvös helyen tartandó. Napfénytől védendő.

Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz)

1, 2

 


6.3. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Elhárító intézkedés

Kód

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Elhárító intézkedés

Veszélyességi osztály

Veszélyességi kategória

Használati feltételek

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

P301

LENYELÉS ESETÉN:

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

Aspirációs veszély (3.10. szakasz)

1

P302

HA BŐRRE KERÜL:

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

 

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

 

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

 

 

 

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

P303

HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL:

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

P304

BELÉLEGZÉS ESETÉN:

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

 

Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

 

P305

SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN:

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció (3.3. szakasz)

1

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

P306

HA RUHÁRA KERÜL:

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1

P307

Expozíció esetén:

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1

 

P308

Expozíció vagy annak gyanúja esetén:

Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)

1A, 1B, 2

 

Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)

1A, 1B, 2

Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)

1A, 1B, 2

Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)

Kiegészítő kategória

P309

Expozíció vagy rosszullét esetén:

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

2

 

P310

Azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3

 

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2

 

 

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2

 

 

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

 

 

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció (3.3. szakasz)

1

 

 

 

Aspirációs veszély (3.10. szakasz)

1

 

P311

Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

3

 

Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1, 2

P312

Rosszullét esetén forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

4

 

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

3, 4

 

 

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

4

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

 

P313

Orvosi ellátást kell kérni.

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2, 3

 

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

 

 

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

 

 

Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)

Kiegészítő kategória

 

P314

Rosszullét esetén orvosi ellátást kell kérni.

Célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció) (3.9. szakasz)

1, 2

 

P315

Azonnal orvosi ellátást kell kérni.

Nyomás alatt lévő gázok (2.5. szakasz)

Hűtött cseppfolyósított gáz

 

P320

Sürgős szakellátás szükséges (lásd … a címkén).

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2

Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást.

Ha azonnal ellenszert kell beadni.

P321

Szakellátás (lásd … a címkén).

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3

Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást.

Ha azonnal ellenszert kell beadni.

 

 

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

3

Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást.

Ha azonnali szakellátás szükséges.

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1

Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást.

Ha azonnali szakellátás szükséges.

 

 

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást.

a gyártó/szállító adott esetben meghatározhat lemosószert.

 

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

 

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

P322

Különleges intézkedések (lásd … a címkén).

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2

Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást.

Ha azonnali különleges intézkedés, mint például adott lemosószer alkalmazása javasolt.

 

 

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

3, 4

Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást.

Ha különleges intézkedés, mint például lemosószer alkalmazása javasolt.

P330

A szájat ki kell öblíteni.

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

P331

TILOS hánytatni.

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

Aspirációs veszély (3.10. szakasz)

1

P332

Bőrirritáció esetén:

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2, 3

 

P333

Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén:

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

P334

Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

 

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2

P335

A bőre lazán tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni.

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

 

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2

P336

A fagyott részeket langyos vízzel fel kell melegíteni. Tilos az érintett terület dörzsölése.

Nyomás alatt lévő gázok (2.5. szakasz)

Hűtött cseppfolyósított gáz

 

P337

Ha a szemirritáció nem múlik el:

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

 

P338

Adott esetben kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció (3.3. szakasz)

1

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

P340

Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

P341

Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

P342

Légzési problémák esetén:

Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

P350

Óvatos lemosás bő szappanos vízzel.

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2

 

P351

Óvatos öblítés vízzel több percen keresztül.

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció (3.3. szakasz)

1

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

P352

Lemosás bő szappanos vízzel.

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

3, 4

 

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

P353

A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozás.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

P360

A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni.

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1

P361

Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal el kell távolítani/le kell vetni.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2, 3

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

P362

A szennyezett ruhát le kell vetni és az újbóli használat előtt ki kell mosni.

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

 

P363

A szennyezett ruhát újbóli használat előtt ki kell mosni.

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

P370

Tűz esetén:

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

 

Oxidáló gázok (2.4. szakasz)

1

 

 

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)

1, 2

 

 

 

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

 

 

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

 

 

 

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

 

 

 

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1, 2, 3

 

P371

Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén:

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1

P372

Tűz esetén robbanásveszély.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok és 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

Kivéve, ha a robbanóanyagok az 1.4S LŐSZER ÉS LŐSZERÖSSZETEVŐK közé tartoznak.

P373

TILOS a tűz oltása, ha az robbanóanyagra átterjedt.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok és 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

 

P374

Tűzoltás megfelelő távolságból a szokásos óvintézkedések betartásával.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.4 alosztály

Ha a robbanóanyagok az 1.4S LŐSZER ÉS LŐSZERÖSSZETEVŐK közé tartoznak.

P375

A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B. típus

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1

P376

Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan megtehető.

Oxidáló gázok (2.4. szakasz)

1

 

P377

Égő szivárgó gáz:

csak akkor szabad a tüzet oltani, ha a szivárgás biztonságosan megszüntethető.

Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)

1, 2

 

P378

Az oltáshoz … használandó.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

A gyártó/szállító határozza meg a megfelelő oltóanyagot

Ha a víz növeli a kockázatot.

Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)

1, 2

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

 

 

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1, 2, 3

 

P380

A területet ki kell üríteni.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok

 

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

 

 

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A, B típus

 

 

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

 

 

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1

 

P381

Meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást, ha ez biztonságosan megtehető.

Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)

1, 2

 

P390

A kiömlött anyagot fel kell itatni a körülvevő anyagok károsodásának megelőzése érdekében.

Fémre korrozív hatású anyagok (2.16. szakasz)

1

 

P391

A kiömlött anyagot össze kell gyűjteni.

Vízi környezetre veszélyes, akut (4.1. szakasz)

1

 

Vízi környezetre veszélyes, krónikus (4.1. szakasz)

1, 2

P301 + P310

LENYELÉS ESETÉN: azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3

 

Aspirációs veszély (3.10. szakasz)

1

P301 + P312

LENYELÉS ESETÉN: roszszullét esetén azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

4

 

P301 + P330 + P331

LENYELÉS ESETÉN: a szájat ki kell öblíteni. TILOS hánytatni.

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

P302 + P334

HA BŐRRE KERÜL: Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

 

P302 + P350

HA BŐRRE KERÜL: Óvatos lemosás bő szappanos vízzel.

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2

 

P302 + P352

HA BŐRRE KERÜL: Lemosás bő szappanos vízzel.

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

3, 4

 

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

P303 + P361 + P353

HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL: Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal el kell távolítani/le kell vetni. A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozás.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

P304 + P340

BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalomi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

P304 + P341

BELÉLEGZÉS ESETÉN: Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalomi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

P305 + P351 + P338

SZEMBE KERÜLÉS esetén: Több percig tartó óvatos öblítés vízzel. Adott esetben a kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció (3.3. szakasz)

1

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

P306 + P360

HA RUHÁRA KERÜL: a ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni.

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1

P307 + P311

Expozíció esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1

 

P308 + P313

Expozíció vagy annak gyanúja esetén: Orvosi ellátást kell kérni.

Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)

1A, 1B, 2

 

Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)

1A, 1B, 2

Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)

1A, 1B, 2

Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz)

Kiegészítő kategória

P309 + P311

Expozíció vagy rosszullét esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

2

 

P332 + P313

Bőrirritáció esetén: orvosi ellátást kell kérni.

Bőrirritáció (3.2. szakasz)

2

 

P333 + P313

Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén: orvosi ellátást kell kérni.

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

P335 + P334

A bőrre tapadó szemcséket óvatosan le kell kefével. Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

 

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2

P337 + P313

Ha a szemirritáció nem múlik el: orvosi ellátást kell kérni.

Szemirritáció (3.3. szakasz)

2

 

P342 + P311

Légzési problémák esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

P370 + P376

Tűz esetén: Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan megtehető.

Oxidáló gázok (2.4. szakasz)

1

 

P370 + P378

Tűz esetén: az oltáshoz …használandó.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

A gyártó/szállító határozza meg a megfelelő oltóanyagot.

Ha a víz növeli a kockázatot.

Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz)

1, 2

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

 

 

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1, 2, 3

 

P370 + P380

Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet.

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

 

P370 + P380 + P375

Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet. A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B. típus

 

P371 + P380 + P375

Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén: Ki kell üríteni a területet. A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1


6.4. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Tárolás

Kód

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Tárolás

Veszélyességi osztály

Veszélyességi kategória

Használati feltételek

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

P401

Tárolás: …

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok és 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

a helyi/területi/országos/nemzetközi előírásoknak (meghatározandó) megfelelően.

P402

Száraz helyen tárolandó.

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

P403

Jól szellőző helyen tárolandó.

Tűzveszélyes gázok (2.2. szakasz)

1, 2

ha a termék illékonysága miatt veszélyes atmoszféra alakulhatki.

Oxidáló gázok (2.4. szakasz)

1

Nyomás alatt lévő gázok (2.5. szakasz)

Sűrített gáz

Cseppfolyósított gáz

Hűtött cseppfolyósított gáz

Oldott gáz

 

 

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

 

 

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

 

P404

Zárt edényben tárolandó.

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

P405

Elzárva tárolandó.

Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3

 

Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2, 3

 

 

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

 

 

Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1, 2

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

 

 

 

Aspirációs veszély (3.10. szakasz)

1

 

P406

Saválló/saválló bélésű … edényben tárolandó.

Fémre korrozív hatású anyagok (2.16. szakasz)

1

A gyártó/szállító határozza meg az alternatív összeférhető anyagokat.

P407

A rakatok/raklapok között térközt kell hagyni.

Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz)

1, 2

 

P410

Napfénytől védendő.

Tűzveszélyes aeroszolok (2.3. szakasz)

1, 2

 

Nyomás alatt lévő gázok (2.5. szakasz)

Sűrített gáz

Cseppfolyósított gáz

Oldott gáz

 

 

Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz)

1, 2

 

 

 

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

P411

A tárolási hőmérséklet legfeljebb … oC/…oF lehet.

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

A gyártó/szállító határozza meg a hőmérsékletet.

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

P412

Nem érheti 50 oC/122oF hőmérsékletet meghaladó hő.

Tűzveszélyes aeroszolok (2.3. szakasz)

1, 2

 

P413

A … kg/… lb tömeget meghaladó ömlesztett anyag tárolási hőmérséklete legfeljebb … oC/…oF lehet.

Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz)

1, 2

A gyártó/szállító határozza meg a tömeget és a hőmérsékletet.

P420

Más anyagoktól távol tárolandó.

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz)

1, 2

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

P422

Tartalma … -ban/-ben tárolandó.

Piroforos folyadékok (2.9. szakasz)

1

A gyártó/szállító határozza meg a megfelelő folyadékot vagy inert gázt.

Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz)

1

P402 + P404

Száraz helyen tárolandó. Zárt edényben tárolandó.

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

P403 + P233

Jól szellőző helyen tárolandó. Az edény szorosan lezárva tartandó.

Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2, 3

ha a termék illékonysága miatt veszélyes atmoszféra alakulhat ki.

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), narkózis (3.8. szakasz)

3

P403 + P235

Jól szellőző helyen tárolandó. Hűvös helyen tartandó.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

 

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

P410 + P403

Napfénytől védendő. Jól szellőző helyen tárolandó.

Nyomás alatt lévő gázok (2.5. szakasz)

Sűrített gáz

 

Cseppfolyósított gáz

Oldott gáz

P410 + P412

Napfénytől védendő. Nem érheti 50 oC/122oF hőmérsékletet meghaladó hő.

Tűzveszélyes aeroszolok (2.3. szakasz)

1, 2

 

P411 + P235

A tárolási hőmérséklet legfeljebb … oC/…oF lehet. Hűvös helyen tartandó.

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

A gyártó/szállító határozza meg a hőmérsékletet.


6.5. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Elhelyezés hulladékként

Kód

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Elhelyezés hulladékként

Veszélyességi osztály

Veszélyességi kategória

Használati feltételek

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

P501

A tartalom/edény elhelyezése hulladékként: …

Robbanóanyagok (2.1. szakasz)

Instabil robbanóanyagok és 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály

a helyi/területi/országos/nemzetközi előírásoknak (meghatározandó) megfelelően.

Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz)

1, 2, 3

Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

 

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz)

1, 2, 3

 

 

 

Szerves peroxidok (2.15. szakasz)

A., B., C., D., E., F. típus

 

 

 

Akut toxicitás – szájon át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

 

 

Akut toxicitás – bőrön át (3.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

 

 

Akut toxicitás – belélegzéssel (3.1. szakasz)

1, 2

 

 

 

Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz)

1A, 1B, 1C

 

 

 

Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz)

1

 

 

Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Rákkeltő hatás (3.6. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz)

1A, 1B, 2

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz)

1, 2

 

 

 

Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz)

3

 

 

 

Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, narkózis (3.8. szakasz)

3

 

 

 

Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció (3.9. szakasz)

1, 2

 

 

 

Aspirációs veszély (3.10. szakasz)

1

 

 

 

Vízi környezetre veszélyes – akut veszély (4.1. szakasz)

1

 

 

 

Vízi környezetre veszélyes – krónikus veszély (4.1. szakasz)

1, 2, 3, 4

 

 

 

Veszélyes az ózonrétegre (5.1. szakasz)

1

 

2.   2. rész: óvintézkedésre vonatkozó mondatok

Az óvintézkedésre vonatkozó mondatokat a IV. melléklet e részéből kell venni, és az 1. rész szerint kell kiválasztani.

1.1. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Általános

P101

Nyelv

 

 

BG

При необходимост от медицинска помощ, носете опаковката или етикета на продукта.

 

ES

Si se necesita consejo médico, tener a mano el envase o la etiqueta.

 

CS

Je-li nutná lékařská pomoc, mějte po ruce obal nebo štítek výrobku.

 

DA

Hvis der er brug for lægehjælp, medbring da beholderen eller etiketten.

 

DE

Ist ärztlicher Rat erforderlich, Verpackung oder Kennzeichnungsetikett bereithalten.

 

ET

Arsti poole pöördudes võtta kaasa toote pakend või etikett.

 

EL

Εάν ζητήσετε ιατρική συμβουλή, να έχετε μαζί σας τον περιέκτη του προϊόντος ή την ετικέτα.

 

EN

If medical advice is needed, have product container or label at hand.

 

FR

En cas de consultation d'un médecin, garder à disposition le récipient ou l'étiquette.

 

GA

Más gá comhairle liachta, bíodh coimeádán nó lipéad an táirge ina aice láimhe.

 

IT

In caso di consultazione di un medico, tenere a disposizione il contenitore o l'etichetta del prodotto.

 

LV

Medicīniska padoma nepieciešamības gadījumā attiecīgā informācija ir norādīta uz iepakojuma vai etiķetes.

 

LT

Jei reikalinga gydytojo konsultacija, su savimi turėkite produkto talpyklą ar jo etiketę.

 

HU

Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy címkéjét.

 

MT

Jekk ikun meħtieġ parir mediku, ara li jkollok il-kontenitur jew it-tikketta tal-prodott fil-qrib.

 

NL

Bij het inwinnen van medisch advies, de verpakking of het etiket ter beschikking houden.

 

PL

W razie konieczności zasięgnięcia porady lekarza należy pokazać pojemnik lub etykietę.

 

PT

Se for necessário consultar um médico, mostre-lhe a embalagem ou o rótulo.

 

RO

Dacă este necesară consultarea medicului, țineți la îndemână recipientul sau eticheta produsului.

 

SK

Ak je potrebná lekárska pomoc, majte k dispozícii obal alebo etiketu výrobku.

 

SL

Če je potreben zdravniški nasvet, mora biti na voljo posoda ali etiketa proizvoda.

 

FI

Jos tarvitaan lääkinnällistä apua, näytä pakkaus tai varoitusetiketti.

 

SV

Ha förpackningen eller etiketten till hands om du måste söka läkarvård.


P102

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява извън обсега на деца.

 

ES

Mantener fuera del alcance de los niños.

 

CS

Uchovávejte mimo dosah dětí.

 

DA

Opbevares utilgængeligt for børn.

 

DE

Darf nicht in die Hände von Kindern gelangen.

 

ET

Hoida lastele kättesaamatus kohas.

 

EL

Μακριά από παιδιά.

 

EN

Keep out of reach of children.

 

FR

Tenir hors de portée des enfants.

 

GA

Coimeád as aimsiú leanaí.

 

IT

Tenere fuori dalla portata dei bambini.

 

LV

Sargāt no bērniem.

 

LT

Laikyti vaikams neprieinamoje vietoje.

 

HU

Gyermekektől elzárva tartandó.

 

MT

Żommu 'l bogħod minn fejn jistgħu jilħquh it-tfal.

 

NL

Buiten het bereik van kinderen houden.

 

PL

Chronić przed dziećmi.

 

PT

Manter fora do alcance das crianças.

 

RO

A nu se lăsa la îndemâna copiilor.

 

SK

Uchovávajte mimo dosahu detí.

 

SL

Hraniti zunaj dosega otrok.

 

FI

Säilytä lasten ulottumattomissa.

 

SV

Förvaras oåtkomligt för barn.


P103

Nyelv

 

 

BG

Преди употреба прочетете етикета.

 

ES

Leer la etiqueta antes del uso.

 

CS

Před použitím si přečtěte údaje na štítku.

 

DA

Læs etiketten før brug.

 

DE

Vor Gebrauch Kennzeichnungsetikett lesen.

 

ET

Enne kasutamist tutvuda etiketil oleva infoga.

 

EL

Διαβάστε την ετικέτα πριν από τη χρήση.

 

EN

Read label before use.

 

FR

Lire l'étiquette avant utilisation.

 

GA

Léigh an lipéad roimh úsáid.

 

IT

Leggere l'etichetta prima dell'uso.

 

LV

Pirms izmantošanas izlasīt etiķeti.

 

LT

Prieš naudojimą perskaityti etiketę.

 

HU

Használat előtt olvassa el a címkén közölt információkat.

 

MT

Aqra t-tikketta qabel l-użu.

 

NL

Alvorens te gebruiken, het etiket lezen.

 

PL

Przed użyciem przeczytać etykietę.

 

PT

Ler o rótulo antes da utilização.

 

RO

Citiţi eticheta înainte de utilizare.

 

SK

Pred použitím si prečítajte etiketu.

 

SL

Pred uporabo preberite etiketo.

 

FI

Lue merkinnät ennen käyttöä.

 

SV

Läs etiketten före användning.


1.2. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Megelőzés

P201

Nyelv

 

 

BG

Преди употреба се снабдете със специални инструкции.

 

ES

Pedir instrucciones especiales antes del uso.

 

CS

Před použitím si obstarejte speciální instrukce.

 

DA

Indhent særlige anvisninger før brug.

 

DE

Vor Gebrauch besondere Anweisungen einholen.

 

ET

Enne kasutamist tutvuda erijuhistega.

 

EL

Εφοδιαστείτε με τις ειδικές οδηγίες πριν από τη χρήση.

 

EN

Obtain special instructions before use.

 

FR

Se procurer les instructions avant utilisation.

 

GA

Faigh treoracha speisialta roimh úsáid.

 

IT

Procurarsi istruzioni specifiche prima dell'uso.

 

LV

Pirms lietošanas saņemt speciālu instruktāžu.

 

LT

Prieš naudojimą gauti specialias instrukcijas.

 

HU

Használat előtt ismerje meg az anyagra vonatkozó különleges utasításokat.

 

MT

Ikseb struzzjonijiet speċjali qabel l-użu.

 

NL

Alvorens te gebruiken de speciale aanwijzingen raadplegen.

 

PL

Przed użyciem zapoznać się ze specjalnymi środkami ostrożności.

 

PT

Pedir instruções específicas antes da utilização.

 

RO

Procuraţi instrucţiuni speciale înainte de utilizare.

 

SK

Pred použitím sa oboznámte s osobitnými pokynmi.

 

SL

Pred uporabo pridobiti posebna navodila.

 

FI

Lue erityisohjeet ennen käyttöä.

 

SV

Inhämta särskilda instruktioner före användning.


P202

Nyelv

 

 

BG

Не използвайте преди да сте прочели и разбрали всички предпазни мерки за безопасност.

 

ES

No manipular la sustancia antes de haber leído y comprendido todas las instrucciones de seguridad.

 

CS

Nepoužívejte, dokud jste si nepřečetli všechny bezpečnostní pokyny a neporozuměli jim.

 

DA

Anvend ikke produktet, før alle advarsler er læst og forstået.

 

DE

Vor Gebrauch alle Sicherheitshinweise lesen und verstehen.

 

ET

Mitte käidelda enne ohutusnõuetega tutvumist ja nendest arusaamist.

 

EL

Μην το χρησιμοποιήσετε πριν διαβάσετε και κατανοήσετε τις οδηγίες προφύλαξης.

 

EN

Do not handle until all safety precautions have been read and understood.

 

FR

Ne pas manipuler avant d'avoir lu et compris toutes les précautions de sécurité.

 

GA

Ná láimhsigh go dtí go léifear agus go dtuigfear gach ráiteas réamhchúraim sábháilteachta.

 

IT

Non manipolare prima di avere letto e compreso tutte le avvertenze.

 

LV

Neizmantot pirms nav izlasīti un saprasti visi apzīmējumi.

 

LT

Nenaudoti, jeigu neperskaityti ar nesuprasti visi saugos įspėjimai.

 

HU

Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem olvasta és meg nem értette.

 

MT

Tmissux qabel ma tkun qrajt u fhimt l-istruzzjonijiet kollha ta' prekawzjoni.

 

NL

Pas gebruiken nadat u alle veiligheidsvoorschriften gelezen en begrepen heeft

 

PL

Nie używać przed zapoznaniem się i zrozumieniem wszystkich środków bezpieczeństwa.

 

PT

Não manuseie o produto antes de ter lido e percebido todas as precauções de segurança.

 

RO

A nu se manipula decât după ce au fost citite şi înţelese toate măsurile de securitate.

 

SK

Nepoužívajte, kým si neprečítate a nepochopíte všetky bezpečnostné opatrenia.

 

SL

Ne uporabljajte, dokler se ne seznanite z vsemi varnostnimi ukrepi.

 

FI

Lue varoitukset huolellisesti ennen käsittelyä.

 

SV

Använd inte produkten innan du har läst och förstått säkerhetsanvisningarna


P210

Nyelv

 

 

BG

Да се пази от топлина/искри/открит пламък/нагорещени повърхности. – Тютюнопушенето забранено.

 

ES

Mantener alejado de fuentes de calor, chispas, llama abierta o superficies calientes. – No fumar.

 

CS

Chraňte před teplem/jiskrami/otevřeným plamenem/horkými povrchy. – Zákaz kouření.

 

DA

Holdes væk fra varme/gnister/åben ild/varme overflader. Rygning forbudt.

 

DE

Von Hitze/Funken/offener Flamme/heißen Oberflächen fernhalten. Nicht rauchen.

 

ET

Hoida eemal soojusallikast/sädemetest/leekidest/kuumadest pindadest. – Mitte suitsetada.

 

EL

Μακριά από θερμότητα/σπινθήρες/γυμνές φλόγες/θερμές επιφάνειες. – Μην καπνίζετε.

 

EN

Keep away from heat/sparks/open flames/hot surfaces. – No smoking.

 

FR

Tenir à l'écart de la chaleur/des étincelles/des flammes nues/des surfaces chaudes. – Ne pas fumer.

 

GA

Coimeád ó theas/splancacha/lasair gan chosaint/dromchlaí te. – Ná caitear tobac.

 

IT

Tenere lontano da fonti di calore/scintille/fiamme libere/superfici riscaldate. – Non fumare.

 

LV

Nelietot vietās, kur ir sastopams karstums/ dzirksteles/ atklāta uguns /… / karstas virsmas. Nesmēķēt.

 

LT

Laikyti atokiau nuo šilumos šaltinių/žiežirbų/atviros liepsnos/karštų paviršių. – Nerūkyti.

 

HU

Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/…/forró felületektől távol tartandó. Tilos a dohányzás.

 

MT

Żomm 'il bogħod mis-sħana/xrar tan-nar/fjammiet mikxufa/uċuħ jaħarqu. – Tpejjipx.

 

NL

Verwijderd houden van warmte/vonken/open vuur/hete oppervlakken. – Niet roken.

 

PL

Przechowywać z dala od źródeł ciepła/iskrzenia/otwartego ognia/gorących powierzchni. Palenie wzbronione.

 

PT

Manter afastado do calor/faísca/chama aberta/superfícies quentes. – Não fumar.

 

RO

A se păstra departe de surse de căldură/scântei/flăcări deschise/suprafeţe încinse. – Fumatul interzis.

 

SK

Uchovávajte mimo dosahu tepla/iskier/otvoreného ohňa/horúcich povrchov. Nefajčite.

 

SL

Hraniti ločeno od vročine/isker/odprtega ognja/vročih površin. – Kajenje prepovedano.

 

FI

Suojaa lämmöltä/kipinöiltä/avotulelta/kuumilta pinnoilta. – Tupakointi kielletty.

 

SV

Får inte utsättas för värme/gnistor/öppen låga/heta ytor. – Rökning förbjuden.


P211

Nyelv

 

 

BG

Да не се пръска към открит пламък или друг източник на запалване.

 

ES

No pulverizar sobre una llama abierta u otra fuente de ignición.

 

CS

Nestříkejte do otevřeného ohně nebo jiných zdrojů zapálení.

 

DA

Spray ikke mod åben ild eller andre antændelseskilder.

 

DE

Nicht gegen offene Flamme oder andere Zündquelle sprühen.

 

ET

Mitte pihustada leekidesse või muusse süüteallikasse.

 

EL

Μην ψεκάζετε κοντά σε γυμνή φλόγα ή άλλη πηγή ανάφλεξης.

 

EN

Do not spray on an open flame or other ignition source.

 

FR

Ne pas vaporiser sur une flamme nue ou sur toute autre source d'ignition.

 

GA

Ná spraeáil ar lasair gan chosaint ná ar fhoinse eile adhainte.

 

IT

Non vaporizzare su una fiamma libera o altra fonte di accensione.

 

LV

Neizsmidzināt uz atklātas uguns vai citiem aizdegšanās avotiem.

 

LT

Nepurkšti į atvirą liepsną arba kitus degimo šaltinius.

 

HU

Tilos nyílt lángra vagy más gyújtóforrásra permetezni.

 

MT

Tisprejjax fuq fjamma mikxufa jew sors ieħor li jaqbad.

 

NL

Niet in een open vuur of op andere ontstekingsbronnen spuiten.

 

PL

Nie rozpylać nad otwartym ogniem lub innym źródłem zapłonu.

 

PT

Não pulverizar sobre chama aberta ou outra fonte de ignição.

 

RO

Nu pulverizaţi deasupra unei flăcări deschise sau unei alte surse de aprindere.

 

SK

Nestriekajte na otvorený oheň ani iný zdroj zapálenia.

 

SL

Ne pršiti proti odprtemu ognju ali drugemu viru vžiga.

 

FI

Ei saa suihkuttaa avotuleen tai muuhun sytytyslähteeseen.

 

SV

Spreja inte över öppen låga eller andra antändningskällor.


P220

Nyelv

 

 

BG

Да се държи/съхранява далеч от облекло/…/горими материали

 

ES

Mantener o almacenar alejado de la ropa /…/ materiales combustibles.

 

CS

Uchovávejte/skladujte odděleně od oděvů /…/hořlavých materiálů.

 

DA

Må ikke anvendes/opbevares i nærheden af tøj/…/brændbare materialer.

 

DE

Von Kleidung/…/brennbaren Materialien fernhalten/entfernt aufbewahren.

 

ET

Hoida eemal rõivastest/…/süttivast materjalist.

 

EL

Διατηρείται/Φυλάσσεται μακριά από ενδύματα/…/καύσιμα υλικά.

 

EN

Keep/Store away from clothing/…/combustible materials.

 

FR

Tenir/stocker à l'écart des vêtements/…/matières combustibles

 

GA

Coimeád/Stóráil glan ar éadaí/…/ábhair indóite.

 

IT

Tenere/conservare lontano da indumenti/……/ materiali combustibili.

 

LV

Turēt/ uzglabāt vietās, kur nav piekļuves drēbēm/ …/ uzliesmojošiem materiāliem.

 

LT

Laikyti/sandėliuoti atokiau nuo drabužių/…/degių medžiagų.

 

HU

Ruhától/…/éghető anyagtól távol tartandó/tárolandó.

 

MT

Żomm/Aħżen 'il bogħod mill-ħwejjeġ/…/materjali li jaqbdu.

 

NL

Van kleding/…/brandbare stoffen verwijderd houden/bewaren.

 

PL

Trzymać/przechowywać z dala od odzieży/…/materiałów zapalnych.

 

PT

Manter/guardar afastado de roupa/…/matérias combustíveis.

 

RO

A se păstra/depozita departe de îmbrăcăminte/…/materiale combustibile.

 

SK

Uchovávajte/skladujte mimo odevov/…/horľavých materiálov.

 

SL

Hraniti ločeno od oblačil/…/vnetljivih materialov.

 

FI

Pidä/Varastoi erillään vaatetuksesta/…/syttyvistä materiaaleista.

 

SV

Hålls/förvarad åtskilt från kläder/…/brännbara material.


P221

Nyelv

 

 

BG

Вземете всички предпазни мерки за избягване на смесването с горими материали…

 

ES

Tomar todas las precauciones necesarias para no mezclar con materias combustibles…

 

CS

Proveďte preventivní opatření proti smíchání s hořlavými materiály…

 

DA

Undgå at blande med brændbare materialer…

 

DE

Mischen mit brennbaren Stoffen/… unbedingt verhindern.

 

ET

Rakendada ettevaatusabinõusid, et vältida segunemist põlevainetega…

 

EL

Λάβετε κάθε προφύλαξη ώστε να μην αναμειχθεί με καύσιμα…

 

EN

Take any precaution to avoid mixing with combustibles…

 

FR

Prendre toutes précautions pour éviter de mélanger avec des matières combustibles…

 

GA

Déan gach réamhchúram chun meascadh le hábhair indóite a sheachaint…

 

IT

Prendere ogni precauzione per evitare di miscelare con sostanze combustibili….

 

LV

Nekādā gadījumā nemaisīt ar viegli uzliesmojošām vielām…

 

LT

Imtis visų atsargumo priemonių, kad nebūtų sumaišyta su degiomis medžiagomis…

 

HU

Minden óvintézkedést meg kell tenni, hogy ne keveredjen éghető anyagokkal.

 

MT

Ħu kull prekawzjoni biex tevita li jitħallat mal-kombustibbli…

 

NL

Vermenging met brandbare stoffen… absoluut vermijden.

 

PL

Zastosować wszelkie środki ostrożności w celu uniknięcia mieszania z innymi materiałami zapalnymi …

 

PT

Tomar todas as precauções para não misturar com combustíveis…

 

RO

Luaţi toate măsurile de precauţie pentru a evita amestecul cu combustibili…

 

SK

Prijmite opatrenia na zabránenie zmiešania s horľavými materiálmi…

 

SL

Preprečiti mešanje z vnetljivimi snovmi …

 

FI

Varo sekoittamasta syttyvien materiaalien… kanssa.

 

SV

Undvik att blanda med med brännbara ämnen…


P222

Nyelv

 

 

BG

Не допускайте конктакт с въздух.

 

ES

No dejar que entre en contacto con el aire.

 

CS

Zabraňte styku se vzduchem.

 

DA

Undgå kontakt med luft.

 

DE

Kontakt mit Luft nicht zulassen.

 

ET

Hoida õhuga kokkupuute eest.

 

EL

Να μην έρθει σε επαφή με τον αέρα.

 

EN

Do not allow contact with air.

 

FR

Ne pas laisser au contact de l'air.

 

GA

Ná ceadaigh teagmháil le haer.

 

IT

Evitare il contatto con l'aria.

 

LV

Nepieļaut kontaktu ar gaisu.

 

LT

Saugoti nuo kontakto su oru.

 

HU

Nem érintkezhet levegővel.

 

MT

Tħallix li jkun hemm kuntatt ma' l-arja.

 

NL

Contact met de lucht vermijden.

 

PL

Nie dopuszczać do kontaktu z powietrzem.

 

PT

Não deixar entrar em contacto com o ar.

 

RO

A nu se lăsa în contact cu aerul.

 

SK

Zabráňte kontaktu so vzduchom.

 

SL

Preprečiti stik z zrakom.

 

FI

Ei saa joutua kosketuksiin ilman kanssa.

 

SV

Undvik kontakt med luft.


P223

Nyelv

 

 

BG

Да се избягва всякакъв възможен контакт с вода поради бурна реакция и възможно внезапно запалване.

 

ES

Mantener alejado de cualquier posible contacto con el agua, pues reacciona violentamente y puede provocar una llamarada.

 

CS

Chraňte před možným stykem s vodou kvůli prudké reakci a možnému náhlému vzplanutí.

 

DA

Undgå enhver kontakt med vand, da dette kan fremkalde voldsom reaktion og risiko for eksplosionsagtig brand.

 

DE

Kontakt mit Wasser wegen heftiger Reaktion und möglichem Aufflammen unbedingt verhindern.

 

ET

Hoida igasuguse kokkupuute eest veega, vastasel juhul reageerib ägedalt ja võib põhjustada hetkpõlemise.

 

EL

Αποφύγετε κάθε πιθανή επαφή με το νερό, διότι αντιδρά βίαια και μπορεί να προκληθεί ανάφλεξη.

 

EN

Keep away from any possible contact with water, because of violent reaction and possible flash fire.

 

FR

Éviter tout contact avec l'eau, à cause du risque de réaction violente et d'inflammation spontanée.

 

GA

Ná ceadaigh teagmháil de shaghas ar bith le huisce, mar gheall ar imoibriú foirtil agus splancthine a d'fhéadfadh a bheith ann.

 

IT

Evitare qualsiasi contatto con l'acqua: pericolo di reazione violenta e di infiammazione spontanea.

 

LV

Nepieļaut kontaktu ar ūdeni īpaši stipras reakcijas un iespējamas eksplozijas dēļ.

 

LT

Saugoti nuo bet kokio galimo kontakto su vandeniu, nes smarkiai reaguoja ir gali susidaryti ugnies pliūpsnis.

 

HU

Vízzel semmilyen formában nem érintkezhet, ellenkező esetben heves reakció és belobbanás fordulhat elő.

 

MT

Żomm »il bogħod minn kull kuntatt possibbli ma' l-ilma, minħabba li jirreaġġixxi bil-qawwa u jista« jkun hemm fjamma nar.

 

NL

Contact met water vermijden in verband met een heftige reactie en een mogelijke wolkbrand.

 

PL

Chronić przed wszelkim kontaktem z wodą z powodu gwałtownej reakcji i możliwości wystąpienia błyskawicznego pożaru.

 

PT

Não deixar entrar em contacto com a água: risco de reacção violenta e possibilidade de formação de chama súbita.

 

RO

A se evita orice contact cu apa, din cauza reacţiei violente şi a riscului de aprindere spontană.

 

SK

Zabráňte akémukoľvek kontaktu s vodou, aby nedošlo k prudkej reakcii a prípadnému zapáleniu.

 

SL

Hraniti ločeno od možnega stika z vodo zaradi burne reakcije in možnega bliskovitega požara.

 

FI

Ei saa joutua kosketuksiin veden kanssa voimakkaan reaktion ja mahdollisen leimahduksen takia.

 

SV

Undvik all kontakt med vatten eftersom det kan framkalla en våldsam reaktion och explosionsartad brand.


P230

Nyelv

 

 

BG

Да се държи навлажнен с…

 

ES

Mantener humedecido con…

 

CS

Uchovávejte ve zvlhčeném stavu …

 

DA

Holdes befugtet med…

 

DE

Feucht halten mit …

 

ET

Niisutada …-ga.

 

EL

Να διατηρείται υγρό με …

 

EN

Keep wetted with…

 

FR

Maintenir humidifié avec…

 

GA

Coimeád fliuchta le…

 

IT

Mantenere umido con….

 

LV

Vienmēr samitrināt ar …

 

LT

Laikyti sudrėkintą (kuo)

 

HU

…-val/-vel nedvesítve tartandó.

 

MT

Żommu mxarrab bi …

 

NL

Vochtig houden met…

 

PL

Przechowywać produkt zwilżony….

 

PT

Manter húmido com…

 

RO

A se păstra umezit cu…

 

SK

Uchovávajte zvlhčené …

 

SL

Hraniti prepojeno z …

 

FI

Säilytä kostutettuna …

 

SV

Ska hållas fuktigt med…


P231

Nyelv

 

 

BG

Да се използва под инертен газ.

 

ES

Manipular en gas inerte.

 

CS

Manipulace pod inertním plynem.

 

DA

Håndteres under inaktiv gas.

 

DE

Unter inertem Gas handhaben.

 

ET

Käidelda inertgaasis.

 

EL

Χειρισμός σε αδρανή ατμόσφαιρα.

 

EN

Handle under inert gas.

 

FR

Manipuler sous gaz inerte.

 

GA

Láimhsigh faoi thriathghás.

 

IT

Manipolare in atmosfera di gas inerte.

 

LV

Rīkoties tikai inertas gāzes apstākļos.

 

LT

Tvarkyti inertinėse dujose.

 

HU

Inert gázban használandó.

 

MT

Immaniġġja taħt gass inerti.

 

NL

Onder inert gas werken.

 

PL

Używać w atmosferze obojętnego gazu.

 

PT

Manusear em atmosfera de gás inerte.

 

RO

A se manipula sub un gaz inert.

 

SK

Manipulujte v prostredí s inertným plynom.

 

SL

Hraniti v ustreznem inertnem plinu.

 

FI

Käsittele inertissä kaasussa.

 

SV

Hanteras under inert gas.


P232

Nyelv

 

 

BG

Да се пази от влага.

 

ES

Proteger de la humedad.

 

CS

Chraňte před vlhkem.

 

DA

Beskyttes mod fugt.

 

DE

Vor Feuchtigkeit schützen.

 

ET

Hoida niiskuse eest.

 

EL

Προστετέψτε από την υγρασία.

 

EN

Protect from moisture.

 

FR

Protéger de l'humidité.

 

GA

Cosain ar thaise.

 

IT

Proteggere dall'umidità.

 

LV

Aizsargāt no mitruma.

 

LT

Saugoti nuo drėgmės.

 

HU

Nedvességtől védendő.

 

MT

Ipproteġi mill-umdità.

 

NL

Tegen vocht beschermen.

 

PL

Chronić przed wilgocią.

 

PT

Manter ao abrigo da humidade.

 

RO

A se proteja de umiditate.

 

SK

Chráňte pred vlhkosťou.

 

SL

Zaščititi pred vlago.

 

FI

Suojaa kosteudelta.

 

SV

Skyddas från fukt.


P233

Nyelv

 

 

BG

Съдът да се съхранява плътно затворен.

 

ES

Mantener el recipiente herméticamente cerrado.

 

CS

Uchovávejte obal těsně uzavřený.

 

DA

Hold beholderen tæt lukket.

 

DE

Behälter dicht verschlossen halten.

 

ET

Hoida pakend tihedalt suletuna.

 

EL

Να διατηρείται ο περιέκτης ερμητικά κλειστός.

 

EN

Keep container tightly closed.

 

FR

Maintenir le récipient fermé de manière étanche.

 

GA

Coimeád an coimeádán dúnta go docht.

 

IT

Tenere il recipiente ben chiuso.

 

LV

Tvertni stingri noslēgt.

 

LT

Talpyklą laikyti sandariai uždarytą.

 

HU

Az edény szorosan lezárva tartandó.

 

MT

Żomm il-kontenitur magħluq sew.

 

NL

In goed gesloten verpakking bewaren.

 

PL

Przechowywać pojemnik szczelnie zamknięty.

 

PT

Manter o recipiente bem fechado.

 

RO

Păstraţi recipientul închis etanş.

 

SK

Nádobu uchovávajte tesne uzavretú.

 

SL

Hraniti v tesno zaprti posodi.

 

FI

Säilytä tiiviisti suljettuna.

 

SV

Behållaren ska vara väl tillsluten.


P234

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява само в оригиналната опаковка.

 

ES

Conservar únicamente en el recipiente original.

 

CS

Uchovávejte pouze v původním obalu.

 

DA

Opbevares kun i den originale beholder.

 

DE

Nur im Originalbehälter aufbewahren.

 

ET

Hoida üksnes originaalpakendis.

 

EL

Να διατηρείται μόνο στον αρχικό περιέκτη.

 

EN

Keep only in original container.

 

FR

Conserver uniquement dans le récipient d'origine.

 

GA

Coimeád sa choimeádán bunaidh amháin.

 

IT

Conservare soltanto nel contenitore originale.

 

LV

Turēt tikai oriģinālā iepakojumā.

 

LT

Laikyti tik originalioje talpykloje.

 

HU

Az eredeti edényben tartandó.

 

MT

Żomm biss fil-kontenitur oriġinali.

 

NL

Uitsluitend in de oorspronkelijke verpakking bewaren.

 

PL

Przechowywać wyłącznie w oryginalnym pojemniku.

 

PT

Conservar unicamente no recipiente de origem.

 

RO

Păstraţi numai în recipientul original.

 

SK

Uchovávajte iba v pôvodnej nádobe.

 

SL

Hraniti samo v originalni posodi.

 

FI

Säilytä alkuperäispakkauksessa.

 

SV

Förvaras endast i originalbehållaren.


P235

Nyelv

 

 

BG

Да се държи на хладно.

 

ES

Mantener en lugar fresco.

 

CS

Uchovávejte v chladu.

 

DA

Opbevares køligt.

 

DE

Kühl halten.

 

ET

Hoida jahedas.

 

EL

Να διατηρείται δροσερό.

 

EN

Keep cool.

 

FR

Tenir au frais.

 

GA

Coimeád fionnuar é

 

IT

Conservare in luogo fresco.

 

LV

Turēt vēsumā.

 

LT

Laikyti vėsioje vietoje.

 

HU

Hűvös helyen tartandó.

 

MT

Żomm frisk.

 

NL

Koel bewaren.

 

PL

Przechowywać w chłodnym miejscu.

 

PT

Conservar em ambiente fresco.

 

RO

A se păstra la rece.

 

SK

Uchovávajte v chlade.

 

SL

Hraniti na hladnem.

 

FI

Säilytä viileässä.

 

SV

Förvaras svalt.


P240

Nyelv

 

 

BG

Заземяване/еквипотенциална връзка на съда и приемателното устройство.

 

ES

Conectar a tierra / enlace equipotencial del recipiente y del equipo de recepción.

 

CS

Uzemněte obal a odběrové zařízení.

 

DA

Beholder og modtageudstyr jordforbindes/potentialudlignes.

 

DE

Behälter und zu befüllende Anlage erden.

 

ET

Mahuti ja vastuvõtuseade maandada/ühendada.

 

EL

Γείωση/ισοδυναμική σύνδεση του περιέκτη και του εξοπλισμού δέκτη.

 

EN

Ground/bond container and receiving equipment.

 

FR

Mise à la terre/liaison équipotentielle du récipient et du matériel de réception.

 

GA

Nasc an coimeádán agus an trealamh glactha leis an talamh.

 

IT

Mettere a terra/massa il contenitore e il dispositivo ricevente.

 

LV

Tvertnes un iekārtas saņemšanai ievietot zemē/ sasaistīt

 

LT

Įžeminti/įtvirtinti talpyklą ir priėmimo įrangą.

 

HU

A tárolóedényt és a fogadóedényt le kell földelni/át kell kötni.

 

MT

Poġġi ma' l-art/waħħal il-kontenitur u t-tagħmir li jirċievi.

 

NL

Opslag- en opvangreservoir aarden.

 

PL

Uziemić/połączyć pojemnik i sprzęt odbiorczy.

 

PT

Ligação à terra/equipotencial do recipiente e do equipamento receptor.

 

RO

Legătură la pământ/conexiune echipotenţială cu recipientul şi cu echipamentul de recepţie.

 

SK

Uzemnite/upevnite nádobu a plniace zariadenie.

 

SL

Ozemljiti posodo in opremo za sprejem tekočine.

 

FI

Säiliö ja vastaanottavat laitteet on maadoitettava/yhdistettävä.

 

SV

Jorda/potentialförbind behållare och mottagarutrustning.


P241

Nyelv

 

 

BG

Използвайте електрическо/проветряващо/осветително/…/ оборудване, обезопасено срещу експлозия

 

ES

Utilizar un material eléctrico, de ventilación o de iluminación /…/ antideflagrante.

 

CS

Používejte elektrické/ventilační/osvětlovací/…/ zařízení do výbušného prostředí.

 

DA

Anvend eksplosionssikkert elektrisk/ventilations-/lys-/…/udstyr.

 

DE

Explosionsgeschützte elektrische Betriebsmittel/Lüftungsanlagen/ Beleuchtung/… verwenden.

 

ET

Kasutada plahvatuskindlaid elektri-/ventilatsiooni-/valgustus-/…/seadmeid.

 

EL

Να χρησιμοποιείται αντιεκρηκτικός ηλεκτρολογικός /εξαερισμού/φωτιστικός/…/ εξοπλισμός.

 

EN

Use explosion-proof electrical/ventilating/lighting/…/ equipment.

 

FR

Utiliser du matériel électrique/de ventilation/d'éclairage/…/ antidéflagrant.

 

GA

Bain úsáid as trealamh pléascdhíonach leictreach/aerála/soilsiúcháin/….

 

IT

Utilizzare impianti elettrici/di ventilazione/d'illuminazione/…/ a prova di esplosione.

 

LV

Izmantot sprādziendrošas elektriskas/ ar ventilāciju/ izgaismotas /…/ iekārtas

 

LT

Naudoti sprogimui atsparią elektros/ventiliacijos/apšvietimo/…/ įrangą.

 

HU

Robbanásbiztos elektromos/szellőztető/világító/…/berendezés használandó.

 

MT

Uża' tagħmir elettriku/ta' ventilazzjoni/ta' dawl/…/ li jiflaħ għal splużjoni.

 

NL

Explosieveilige elektrische/ventilatie-/verlichtings-/…apparatuur gebruiken.

 

PL

Używać elektrycznego/wentylującego/oświetleniowego/…/. przeciwwybuchowego sprzętu.

 

PT

Utilizar equipamento eléctrico/de ventilação/de iluminação/…/ à prova de explosão.

 

RO

Utilizaţi echipamente electrice/de ventilare/de iluminat/…/ antideflagrante.

 

SK

Používajte elektrické/ventilačné/osvetľovacie/…/ zariadenie do výbušného prostredia.

 

SL

Uporabiti električno/prezračevalno opremo, opremo za razsvetljavo/…/, odporno proti eksplozijam.

 

FI

Käytä räjähdysturvallisia sähkö/ilmanvaihto/valaisin/… /laitteita.

 

SV

Använd explosionssäker elektrisk/ventilations-/belysnings-/…/ utrustning.


P242

Nyelv

 

 

BG

Използвайте само инструменти, които не предизвикват искри.

 

ES

Utilizar únicamente herramientas que no produzcan chispas.

 

CS

Používejte pouze nářadí z nejiskřícího kovu.

 

DA

Anvend kun værktøj, som ikke frembringer gnister.

 

DE

Nur funkenfreies Werkzeug verwenden.

 

ET

Mitte kasutada seadmeid, mis võivad tekitada sädemeid.

 

EL

Να χρησιμοποιούνται μόνο εργαλεία που δεν παράγουν σπινθήρες.

 

EN

Use only non-sparking tools.

 

FR

Ne pas utiliser d'outils produisant des étincelles.

 

GA

Bain úsáid as uirlisí neamhspréachta amháin.

 

IT

Utilizzare solo utensili antiscintillamento.

 

LV

Izmantot instrumentus, kas nerada dzirksteles.

 

LT

Naudoti tik kibirkščių nekeliančius įrankius.

 

HU

Szikramentes eszközök használandók.

 

MT

Uża' biss għodda li ma jtajrux żnied.

 

NL

Uitsluitend vonkvrij gereedschap gebruiken.

 

PL

Używać wyłącznie nieiskrzących narzędzi.

 

PT

Utilizar apenas ferramentas antichispa.

 

RO

Nu utilizaţi unelte care produc scântei.

 

SK

Používajte iba neiskriace prístroje.

 

SL

Uporabiti le orodje, ki ne povzroča isker.

 

FI

Käytä ainoastaan kipinöimättömiä työkaluja.

 

SV

Använd endast verktyg som inte ger upphov till gnistor.


P243

Nyelv

 

 

BG

Вземете предпазни мерки срещу освобождаване на статично електричество.

 

ES

Tomar medidas de precaución contra descargas electrostáticas.

 

CS

Proveďte preventivní opatření proti výbojům statické elektřiny.

 

DA

Træf foranstaltninger mod statisk elektricitet.

 

DE

Maßnahmen gegen elektrostatische Aufladungen treffen.

 

ET

Rakendada ettevaatusabinõusid staatilise elektri vastu.

 

EL

Λάβετε προστατευτικά μέτρα έναντι ηλεκτροστατικών εκκενώσεων.

 

EN

Take precautionary measures against static discharge.

 

FR

Prendre des mesures de précaution contre les décharges électrostatiques.

 

GA

Déan bearta réamhchúraim in aghaidh díluchtú statach.

 

IT

Prendere precauzioni contro le scariche elettrostatiche.

 

LV

Nodrošināties pret statiskās enerģijas izlādi.

 

LT

Imtis atsargumo priemonių statinei iškrovai išvengti.

 

HU

Az elektrosztatikus kisülés megakadályozására óvintézkedéseket kell tenni.

 

MT

Ħu miżuri ta' prekawzjoni kontra l-ħruġ ta' elettriku statiku.

 

NL

Voorzorgsmaatregelen treffen tegen ontladingen van statische elektriciteit.

 

PL

Przedsięwziąć środki ostrożności zapobiegające statycznemu rozładowaniu.

 

PT

Evitar acumulação de cargas electrostáticas.

 

RO

Luaţi măsuri de precauţie împotriva descărcărilor electrostatice.

 

SK

Urobte preventívne opatrenia proti výbojom statickej elektriny.

 

SL

Preprečiti statično naelektrenje.

 

FI

Estä staattisen sähkön aiheuttama kipinöinti.

 

SV

Vidta åtgärder mot statisk elektricitet.


P244

Nyelv

 

 

BG

Почиствайте редуциращите вентили от смазка и масло

 

ES

Mantener las válvulas de reducción limpias de grasa y aceite.

 

CS

Udržujte redukční ventily bez maziva a oleje.

 

DA

Reduktionsventilerne holdes fri for fedt og olie.

 

DE

Druckminderer frei von Fett und Öl halten.

 

ET

Hoida reduktsiooniklapid rasvast ja õlist puhtad.

 

EL

Να διατηρούνται καθαρές από γράσα και λάδια οι βαλβίδες μείωσης.

 

EN

Keep reduction valves free from grease and oil.

 

FR

S'assurer de l'absence de graisse ou d'huile sur les soupapes de réduction.

 

GA

Coimeád comhlaí brúlaghdaithe saor ó ghréisc agus ó ola.

 

IT

Mantenere le valvole di riduzione libere da grasso e oli o.

 

LV

Turēt reducēšanās vārstus tīrus no taukiem un eļļas.

 

LT

Saugoti, kad ant redukcinių vožtuvų nepatektų riebalų ir tepalų.

 

HU

A nyomáscsökkentő szelepeket zsírtól és olajtól mentesen kell tartani.

 

MT

Żomm il-valvs ta' tnaqqis ħielsa mill-griż u ż-żejt.

 

NL

Reduceerventielen vrij van olie en vet houden.

 

PL

Chronić zawory redukcyjne przed tłuszczem i olejem.

 

PT

Manter as válvulas de redução isentas de óleo e massa lubrificantes.

 

RO

Protejaţi supapele reductoare de grăsimi și ulei.

 

SK

Redukčné ventily udržiavajte bez mazadiel a oleja.

 

SL

Preprečiti stik reducirnih ventilov z mastjo in oljem.

 

FI

Pidä paineenalennusventtiilit vapaana rasvasta ja öljystä.

 

SV

Reducerventilerna ska hållas fria från fett och olja.


P250

Nyelv

 

 

BG

Да не се подлага на стържене/удар/…/триене

 

ES

Evitar la abrasión/el choque/…/la fricción.

 

CS

Nevystavujte obrušování/nárazům/…/tření.

 

DA

Må ikke udsættes for slibning/stød/…/gnidning.

 

DE

Nicht schleifen/stoßen/…/reiben.

 

ET

Hoida kriimustamise/põrutuse/…/hõõrdumise eest.

 

EL

Να αποφεύγεται άλεση/κρούση/…/τριβή.

 

EN

Do not subject to grinding/shock/…/friction.

 

FR

Éviter les abrasions/les chocs/…/les frottements.

 

GA

Ná nocht do mheilt/do thurraing/…/do fhrithchuimilt.

 

IT

Evitare le abrasioni /gli urti/…./gli attriti.

 

LV

Nepakļaut drupināšanai / triecienam/…/ berzei

 

LT

Nešlifuoti/netrankyti/…/netrinti.

 

HU

Tilos csiszolásnak/ütésnek/…/súrlódásnak kitenni.

 

MT

Tissottoponihomx għal brix/xokk/…/frizzjoni.

 

NL

Malen/schokken/…/wrijving vermijden.

 

PL

Nie poddawać szlifowaniu/wstrząsom/…/tarciu.

 

PT

Não submeter a trituração/choque/…/fricção.

 

RO

A nu supune la abraziuni/şocuri/…/frecare.

 

SK

Nevystavujte brúseniu/nárazu/…/treniu.

 

SL

Ne izpostavljati drgnjenju/udarcem/…/trenju.

 

FI

Suojele rasitukselta/iskuilta/…/hankaukselta.

 

SV

Får inte utsättas för gnidning/stötar/…/friktion.


P251

Nyelv

 

 

BG

Съд под налягане: да не се пробива и изгаря дори след употреба.

 

ES

Recipiente a presión: no perforar ni quemar, aun después del uso.

 

CS

Tlakový obal: nepropichujte nebo nespalujte ani po použití.

 

DA

Beholder under tryk: Må ikke punkteres eller brændes, heller ikke efter brug.

 

DE

Behälter steht unter Druck: Nicht durchstechen oder verbrennen, auch nicht nach der Verwendung.

 

ET

Mahuti on rõhu all: mitte purustada ega põletada isegi pärast kasutamist.

 

EL

Περιέκτης υπό πίεση. Να μην τρυπηθεί ή καεί ακόμη και μετά τη χρήση.

 

EN

Pressurized container: Do not pierce or burn, even after use.

 

FR

Récipient sous pression: ne pas perforer, ni brûler, même après usage.

 

GA

Coimeádán brúchóirithe: Ná toll agus ná dóigh, fiú tar éis úsáide.

 

IT

Recipiente sotto pressione: non perforare né bruciare, neppure dopo l'uso.

 

LV

Tvertne zem spiediena: nedurt vai nededzināt, arī pēc izlietošanas.

 

LT

Slėginis indas. Nepradurti ir nedeginti net panaudoto.

 

HU

Nyomás alatti edény: ne lyukassza ki vagy égesse el, még használat után sem.

 

MT

Kontenitur taħt pressjoni: Ittaqqbux jew taħarqux, anki wara li tużah.

 

NL

Houder onder druk: ook na gebruik niet doorboren of verbranden.

 

PL

Pojemnik pod ciśnieniem. Nie przekłuwać ani nie spalać, nawet po zużyciu.

 

PT

Recipiente sob pressão. Não furar nem queimar, mesmo após utilização.

 

RO

Recipient sub presiune. Nu perforaţi sau ardeţi, chiar şi după utilizare.

 

SK

Nádoba je pod tlakom: neprepichujte alebo nespaľujte ju, a to ani po spotrebovaní obsahu.

 

SL

Posoda je pod tlakom: ne preluknjajte ali sežigajte je niti, ko je prazna.

 

FI

Painesäiliö: Ei saa puhkaista tai polttaa edes tyhjänä.

 

SV

Tryckbehållare: Får inte punkteras eller brännas, gäller även tömd behållare.


P260

Nyelv

 

 

BG

Не вдишвайте прах/пушек/газ/дим/изпарения/аерозоли

 

ES

No respirar el polvo/el humo/el gas/la niebla/los vapores/el aerosol.

 

CS

Nevdechujte prach/dým/plyn/mlhu/páry/aerosoly.

 

DA

Indånd ikke pulver/røg/gas/tåge/damp/spray.

 

DE

Staub/Rauch/Gas/Nebel/Dampf/Aerosol nicht einatmen.

 

ET

Tolmu/suitsu/gaasi/udu/auru/pihustatud ainet mitte sisse hingata.

 

EL

Μην αναπνέετε σκόνη/ αναθυμιάσεις/ αέρια/ σταγονίδια/ ατμούς/ εκνεφώματα

 

EN

Do not breathe dust/fume/gas/mist/vapours/spray.

 

FR

Ne pas respirer les poussières/fumées/gaz/brouillards/vapeurs/ aérosols.

 

GA

Ná hanálaigh deannach/múch/gás/ceo/gala/sprae.

 

IT

Non respirare la polvere/i fumi/i gas/la nebbia/i vapori/gli aerosol.

 

LV

Neieelpot putekļus/ tvaikus/ gāzi/ dūmus/ izgarojumus/ smidzinājumu.

 

LT

Neįkvėpti dulkių/dūmų/dujų/rūko/garų/aerozoli o.

 

HU

A por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzése tilos.

 

MT

Tiblax bin-nifs trabijiet/dħaħen/gass/raxx/fwar/sprej.

 

NL

Stof/rook/gas/nevel/damp/spuitnevel niet inademen.

 

PL

Nie wdychać pyłu/dymu/gazu/mgły/par/rozpylonej cieczy.

 

PT

Não respirar as poeiras/fumos/gases/névoas/vapores/aerossóis.

 

RO

Nu inspiraţi praful/fumul/gazul/ceața/vaporii/spray-ul.

 

SK

Nevdychujte prach/dym/plyn/hmlu/pary/aerosóly.

 

SL

Ne vdihavati prahu/dima/plina/meglice/hlapov/razpršila.

 

FI

Älä hengitä pölyä/savua/kaasua/sumua/höyryä/suihketta.

 

SV

Inandas inte damm/rök/gaser/dimma/ångor/sprej.


P261

Nyelv

 

 

BG

Избягвайте вдишване на прах/пушек/газ/дим/изпарения/аерозоли

 

ES

Evitar respirar el polvo/el humo/el gas/la niebla/los vapores/el aerosol.

 

CS

Zamezte vdechování prachu/dýmu/plynu/mlhy/par/aerosolů.

 

DA

Undgå indånding af pulver/røg/gas/tåge/damp/spray.

 

DE

Einatmen von Staub/Rauch/Gas/Nebel/Dampf/Aerosol vermeiden.

 

ET

Vältida tolmu/suitsu/gaasi/udu/auru/pihustatud aine sissehingamist.

 

EL

Aποφεύγετε να αναπνέετε σκόνη/ αναθυμιάσεις/ αέρια/ σταγονίδια/ ατμούς/ εκνεφώματα.

 

EN

Avoid breathing dust/fume/gas/mist/vapours/spray.

 

FR

Éviter de respirer les poussières/fumées/gaz/brouillards/vapeurs/ aérosols.

 

GA

Seachain deannach/múch/gás/ceo/gala/sprae a análú.

 

IT

Evitare di respirare la polvere/i fumi/i gas/la nebbia/i vapori/gli aerosol.

 

LV

Izvairīties ieelpot putekļus/ tvaikus/ gāzi/ dūmus/ izgarojumus/ smidzinājumu.

 

LT

Stengtis neįkvėpti dulkių/dūmų/dujų/rūko/garų/aerozoli o.

 

HU

Kerülje a por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzését.

 

MT

Evita li tibla' bin-nifs trabijiet/dħaħen/gass/raxx/fwar/sprej.

 

NL

Inademing van stof/rook/gas/nevel/damp/spuitnevel vermijden.

 

PL

Unikać wdychania pyłu/dymu/gazu/mgły/par/rozpylonej cieczy.

 

PT

Evitar respirar as poeiras/fumos/gases/névoas/vapores/aerossóis.

 

RO

Evitaţi să inspirați praful/fumul/gazul/ceața/vaporii/spray-ul.

 

SK

Zabráňte vdychovaniu prachu/dymu/plynu/hmly/pár/aerosólov.

 

SL

Ne vdihavati prahu/dima/plina/meglice/hlapov/razpršila.

 

FI

Vältä pölyn/savun/kaasun/sumun/höyryn/suihkeen hengittämistä.

 

SV

Undvik att inandas damm/rök/gaser/dimma/ångor/sprej.


P262

Nyelv

 

 

BG

Да се избягва контакт с очите, кожата или облеклото.

 

ES

Evitar el contacto con los ojos, la piel o la ropa.

 

CS

Zabraňte styku s očima, kůží nebo oděvem.

 

DA

Må ikke komme i kontakt med øjne, hud eller tøj.

 

DE

Nicht in die Augen, auf die Haut oder auf die Kleidung gelangen lassen.

 

ET

Vältida silma, nahale või rõivastele sattumist.

 

EL

Να μην έρθει σε επαφή με τα μάτια, με το δέρμα ή με τα ρούχα.

 

EN

Do not get in eyes, on skin, or on clothing.

 

FR

Éviter tout contact avec les yeux, la peau ou les vêtements.

 

GA

Ná lig sna súile, ar an gcraiceann, ná ar éadaí.

 

IT

Evitare il contatto con gli occhi, la pelle o gli indumenti.

 

LV

Nepieļaut nokļūšanu acīs, uz ādas vai uz drēbēm.

 

LT

Saugotis, kad nepatektų į akis, ant odos ar drabužių.

 

HU

Szembe, bőrre vagy ruhára nem kerülhet.

 

MT

Iddaħħalx fl-għajnejn, fuq il-ġilda, jew fuq il-ħwejjeġ.

 

NL

Contact met de ogen, de huid of de kleding vermijden.

 

PL

Nie wprowadzać do oczu, na skórę lub na odzież.

 

PT

Não pode entrar em contacto com os olhos, a pele ou a roupa.

 

RO

Evitaţi orice contact cu ochii, pielea sau îmbrăcămintea.

 

SK

Zabráňte kontaktu s očami, pokožkou alebo odevom.

 

SL

Preprečiti stik z očmi, kožo ali oblačili.

 

FI

Varo kemikaalin joutumista silmiin, iholle tai vaatteisiin.

 

SV

Får inte komma i kontakt med ögonen, huden eller kläderna.


P263

Nyelv

 

 

BG

Да се избягва контакт по време на бременност/при кърмене.

 

ES

Evitar el contacto durante el embarazo/la lactancia.

 

CS

Zabraňte styku během těhotenství/kojení.

 

DA

Undgå kontakt under graviditet/amning.

 

DE

Kontakt während der Schwangerschaft/und der Stillzeit vermeiden.

 

ET

Vältida kokkupuudet raseduse/imetamise ajal.

 

EL

Aποφεύγετε την επαφή στη διάρκεια της εγκυμοσύνης/ γαλουχίας.

 

EN

Avoid contact during pregnancy/while nursing.

 

FR

Éviter tout contact avec la substance au cours de la grossesse/pendant l'allaitement.

 

GA

Seachain teagmháil le linn toirchis/agus an chíoch á tabhairt.

 

IT

Evitare il contatto durante la gravidanza/l'allattamento.

 

LV

Izvairīties no saskares grūtniecības laikā / barojot bērnu ar krūti.

 

LT

Vengti kontakto nėštumo metu/maitinant krūtimi.

 

HU

A terhesség/szoptatás alatt kerülni kell az anyaggal való érintkezést.

 

MT

Evita l-kuntatt waqt it-tqala/waqt it-treddigħ.

 

NL

Bij zwangerschap of borstvoeding aanraking vermijden.

 

PL

Unikać kontaktu w czasie ciąży/karmienia piersią.

 

PT

Evitar o contacto durante a gravidez/o aleitamento.

 

RO

Evitaţi contactul în timpul sarcinii/alăptării.

 

SK

Zabráňte kontaktu počas tehotenstva a dojčenia.

 

SL

Preprečiti stik med nosečnostjo/dojenjem.

 

FI

Vältä kosketusta raskauden tai imetyksen aikana.

 

SV

Undvik kontakt under graviditet eller amning.


P264

Nyelv

 

 

BG

Да се измие… старателно след употреба.

 

ES

Lavarse … concienzudamente tras la manipulación.

 

CS

Po manipulaci důkladně omyjte ….

 

DA

Vask … grundigt efter brug.

 

DE

Nach Gebrauch … gründlich waschen.

 

ET

Pärast käitlemist pesta hoolega ….

 

EL

Πλύνετε … σχολαστικά μετά το χειρισμό.

 

EN

Wash … thoroughly after handling.

 

FR

Se laver … soigneusement après manipulation.

 

GA

Nigh … go lánchúramach tar éis láimhsithe.

 

IT

Lavare accuratamente … dopo l'uso.

 

LV

Pēc izmantošanas … kārtīgi nomazgāt.

 

LT

Po naudojimo kruopščiai nuplauti …

 

HU

A használatot követően a(z) … -t alaposan meg kell mosni.

 

MT

Aħsel … sew wara li timmaniġġjah.

 

NL

Na het werken met dit product … grondig wassen.

 

PL

Dokładnie umyć … po użyciu.

 

PT

Lavar … cuidadosamente após manuseamento.

 

RO

Spălaţi-vă … bine după utilizare.

 

SK

Po manipulácii starostlivo umyte…

 

SL

Po uporabi temeljito umiti …

 

FI

Pese … huolellisesti käsittelyn jälkeen.

 

SV

Tvätta … grundligt efter användning.


P270

Nyelv

 

 

BG

Да не се яде, пие или пуши при употреба на продукта.

 

ES

No comer, beber ni fumar durante su utilización.

 

CS

Při používání tohoto výrobku nejezte, nepijte ani nekuřte.

 

DA

Der må ikke spises, drikkes eller ryges under brugen af dette produkt.

 

DE

Bei Gebrauch nicht essen, trinken oder rauchen.

 

ET

Toote käitlemise ajal mitte süüa, juua ega suitsetada.

 

EL

Μην τρώτε, πίνετεή καπνίζετε, όταν χρησιμοποιείτε αυτό το προϊόν.

 

EN

Do no eat, drink or smoke when using this product.

 

FR

Ne pas manger, boire ou fumer en manipulant ce produit.

 

GA

Ná hith, ná hól agus ná caitear tobac agus an táirge seo á úsáid.

 

IT

Non mangiare, né bere, né fumare durante l'uso.

 

LV

Neēst, nedzert un nesmēķēt produkta izmantošanas laikā.

 

LT

Naudojant šį produktą, nevalgyti, negerti ir nerūkyti.

 

HU

A termék használata közben tilos enni, inni vagy dohányozni.

 

MT

Tikolx, tixrobx u tpejjipx waqt li tuża' dan il-prodott.

 

NL

Niet eten, drinken of roken tijdens het gebruik van dit product.

 

PL

Nie jeść, nie pić i nie palić podczas używania produktu.

 

PT

Não comer, beber ou fumar durante a utilização deste produto.

 

RO

A nu mânca, bea sau fuma în timpul utilizării produsului.

 

SK

Pri používaní výrobku nejedzte, nepite ani nefajčite.

 

SL

Ne jesti, piti ali kaditi med uporabo tega izdelka.

 

FI

Syöminen, juominen ja tupakointi kielletty kemikaalia käytettäessä.

 

SV

Ät inte, drick inte och rök inte när du använder produkten.


P271

Nyelv

 

 

BG

Да се използва само на открито или на добре проветривомясто.

 

ES

Utilizar únicamente en exteriores o en un lugar bien ventilado.

 

CS

Používejte pouze venku nebo v dobře větraných prostorách.

 

DA

Brug kun udendørs eller i et rum med god udluftning.

 

DE

Nur im Freien oder in gut belüfteten Räumen verwenden.

 

ET

Käidelda üksnes välitingimustes või hästi ventileeritavas kohas.

 

EL

Να χρησιμοποιείται μόνο σε ανοικτό ή καλά αεριζόμενο χώρο.

 

EN

Use only outdoors or in a well-ventilated area.

 

FR

Utiliser seulement en plein air ou dans un endroit bien ventilé.

 

GA

Úsáid amuigh faoin aer nó i limistéar dea-aerálaithe amháin.

 

IT

Utilizzare soltanto all'aperto o in luogo ben ventilato.

 

LV

Izmantot tikai ārā vai labi vēdināmās telpās.

 

LT

Naudoti tik lauke arba gerai vėdinamoje patalpoje.

 

HU

Kizárólag szabadban vagy jól szellőző helyiségben használható.

 

MT

Uża biss barra jew f'post ventilat sew.

 

NL

Alleen buiten of in een goed geventileerde ruimte gebruiken.

 

PL

Stosować wyłącznie na zewnątrz lub w dobrze wentylowanym pomieszczeniu

 

PT

Utilizar apenas ao ar livre ou em locais bem ventilados.

 

RO

A se utiliza numai în aer liber sau în spaţii bine ventilate.

 

SK

Používajte iba na voľnom priestranstve alebo v dobre vetranom priestore.

 

SL

Uporabljati le zunaj ali v dobro prezračevanem prostoru.

 

FI

Käytä ainoastaan ulkona tai tiloissa, joissa on hyvä ilmanvaihto.

 

SV

Används endast utomhus eller i väl ventilerade utrymmen.


P272

Nyelv

 

 

BG

Да не се изнася замърсено работно облекло извън работното помещение.

 

ES

Las prendas de trabajo contaminadas no podrán sacarse del lugar de trabajo.

 

CS

Kontaminovaný pracovní oděv neodnášejte z pracoviště.

 

DA

Tilsmudset arbejdstøj bør ikke fjernes fra arbejdspladsen.

 

DE

Kontaminierte Arbeitskleidung nicht außerhalb des Arbeitsplatzes tragen.

 

ET

Saastunud töörõivaid töökohast mitte välja viia.

 

EL

Τα μολυσμένα ενδύματα εργασίας δεν πρέπει να βγαίνουν από το χώρο εργασίας.

 

EN

Contaminated work clothing should not be allowed out of the workplace.

 

FR

Les vêtements de travail contaminés ne devraient pas sortir du lieu de travail.

 

GA

Níor chóir éadaí éillithe oibre a ligean amach as an láthair oibre.

 

IT

Gli indumenti da lavoro contaminati non devono essere portati fuori dal luogo di lavoro.

 

LV

Piesārņoto darba apģērbu neiznest ārpus darba telpām.

 

LT

Užterštų darbo drabužių negalima išnešti iš darbo vietos.

 

HU

Szennyezett munkaruhát tilos kivinni a munkahely területéről.

 

MT

Ilbies tax-xogħol kontaminat m'għandux jitħalla joħroġ mill-post tax-xogħol.

 

NL

Verontreinigde werkkleding mag de werkruimte niet verlaten.

 

PL

Zanieczyszczonej odzieży ochronnej nie wynosić poza miejsce pracy.

 

PT

A roupa de trabalho contaminada não pode sair do local de trabalho.

 

RO

Nu scoateţi îmbrăcămintea de lucru contaminată în afara locului de muncă.

 

SK

Je zakázané vyniesť kontaminovaný pracovný odev z pracoviska.

 

SL

Kontaminirana delovna oblačila niso dovoljena zunaj delovnega mesta.

 

FI

Saastuneita työvaatteita ei saa viedä työpaikalta.

 

SV

Nedstänkta arbetskläder får inte avlägsnas från arbetsplatsen.


P273

Nyelv

 

 

BG

Да се избягва изпускане в околната среда.

 

ES

Evitar su liberación al medio ambiente.

 

CS

Zabraňte uvolnění do životního prostředí.

 

DA

Undgå udledning til miljøet.

 

DE

Freisetzung in die Umwelt vermeiden.

 

ET

Vältida sattumist keskkonda.

 

EL

Να αποφεύγεται η ελευθέρωση στο περιβάλλον.

 

EN

Avoid release to the environment.

 

FR

Éviter le rejet dans l'environnement.

 

GA

Ná scaoiltear amach sa chomhshaol.

 

IT

Non disperdere nell'ambiente.

 

LV

Izvairīties no izplatīšanas apkārtējā vidē.

 

LT

Saugoti, kad nepatektų į aplinką.

 

HU

Kerülni kell az anyagnak a környezetbe való kijutását.

 

MT

Evita r-rilaxx fl-ambjent.

 

NL

Voorkom lozing in het milieu.

 

PL

Unikać uwolnienia do środowiska.

 

PT

Evitar a libertação para o ambiente.

 

RO

Evitaţi dispersarea în mediu.

 

SK

Zabráňte uvoľneniu do životného prostredia.

 

SL

Preprečiti sproščanje v okolje.

 

FI

Vältettävä päästämistä ympäristöön.

 

SV

Undvik utsläpp till miljön.


P280

Nyelv

 

 

BG

Използвайте предпазни ръкавици/предпазно облекло/предпазни очила/предпазна маска за лице.

 

ES

Llevar guantes/prendas/gafas/máscara de protección.

 

CS

Používejte ochranné rukavice/ochranný oděv/ochranné brýle/obličejový štít.

 

DA

Bær beskyttelseshandsker/beskyttelsestøj/øjenbeskyttelse/ ansigtsbeskyttelse

 

DE

Schutzhandschuhe/Schutzkleidung/Augenschutz/Gesichtsschutz tragen.

 

ET

Kanda kaitsekindaid/kaitserõivastust/kaitseprille/kaitsemaski.

 

EL

Να φοράτε προστατευτικά γάντια/ προστατευτικά ενδύματα/ μέσα ατομικής προστασίας για τα μάτια / πρόσωπο.

 

EN

Wear protective gloves/protective clothing/eye protection/face protection.

 

FR

Porter des gants de protection/des vêtements de protection/un équipement de protection des yeux/ du visage.

 

GA

Caith lámhainní cosanta/éadaí cosanta/cosaint súile/cosaint aghaidhe.

 

IT

Indossare guanti/indumenti protettivi/Proteggere gli occhi/il viso.

 

LV

Izmantot aizsargcimdus/ aizsargdrēbes/ acu aizsargus/ sejas aizsargus.

 

LT

Mūvėti apsaugines pirštines/dėvėti apsauginius drabužius/naudoti akių (veido) apsaugos priemones.

 

HU

Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező.

 

MT

Ilbes ingwanti protettivi/ilbies protettiv/protezzjoni għall-għajnejn/protezzjoni għall-wiċċ.

 

NL

Beschermende handschoenen/beschermende kleding/oogbescherming/gelaatsbescherming dragen.

 

PL

Stosować rękawice ochronne/ odzież ochronną/ ochronę oczu /ochronę twarzy.

 

PT

Usar luvas de protecção/vestuário de protecção/protecção ocular/protecção facial.

 

RO

Purtaţi mănuşi de protecţie/îmbrăcăminte de protecţie/echipament de protecţie a ochilor/ echipament de protecţie a feţei.

 

SK

Noste ochranné rukavice/ochranný odev/ochranné okuliare/ochranu tváre.

 

SL

Nositi zaščitne rokavice/zaščitno obleko/zaščito za oči/zaščito za obraz.

 

FI

Käytä suojakäsineitä/suojavaatetusta/silmiensuojainta /kasvonsuojainta.

 

SV

Använd skyddshandskar/skyddskläder/ögonskydd/ansiktsskydd.


P281

Nyelv

 

 

BG

Използвайте предписаните лични предпазни средства.

 

ES

Utilizar el equipo de protección individual obligatori o.

 

CS

Používejte požadované osobní ochranné prostředky.

 

DA

Anvend de påkrævede personlige værnemidler.

 

DE

Vorgeschriebene persönliche Schutzausrüstung verwenden.

 

ET

Kasutada vajalikke isikukaitsevahendeid.

 

EL

Χρησιμοποιείτε μέσα ατομικής προστασίας όταν απαιτείται.

 

EN

Use personal protective equipment as required.

 

FR

Utiliser l'équipement de protection individuel requis.

 

GA

Bain úsáid as an trealamh cosanta pearsanta faoi mar a éilítear.

 

IT

Utilizzare il dispositivo di protezione individuale richiesto.

 

LV

Izmantot personisko aizsargaprīkojumu atbilstoši prasībām.

 

LT

Naudoti reikalaujamas asmenines apsaugos priemones.

 

HU

Az előírt egyéni védőfelszerelés használata kötelező.

 

MT

Uża' t-tagħmir personali protettiv kif meħtieġ.

 

NL

De nodige persoonlijke beschermingsuitrusting gebruiken.

 

PL

Stosować wymagane środki ochrony indywidualnej.

 

PT

Usar o equipamento de protecção individual exigido.

 

RO

Utilizaţi echipamentul de protecţie individuală conform cerinţelor.

 

SK

Používajte predpísané osobné ochranné prostriedky.

 

SL

Uporabiti predpisano osebno zaščitno opremo.

 

FI

Käytä vaadittuja henkilönsuojaimia.

 

SV

Använd föreskriven personlig skyddsutrustning.


P282

Nyelv

 

 

BG

Носете предпазващи от студ ръкавици/маска за лице/защитни очила.

 

ES

Llevar guantes que aíslen del frío/gafas/máscara.

 

CS

Používejte ochranné rukavice proti chladu/obličejový štít/ochranné brýle.

 

DA

Bær kuldeisolerende handsker/ansigtsskærm/øjenbeskyttelse.

 

DE

Schutzhandschuhe/Gesichtsschild/Augenschutz mit Kälteisolierung tragen.

 

ET

Kanda külmakaitsekindaid/kaitsemaski/kaitseprille.

 

EL

Φοράτε μονωτικά γάντια προστασίας από το ψύχος/ προστατευτική μάσκα/ προστατευτικά γυαλιά.

 

EN

Wear cold insulating gloves/face shield/eye protection.

 

FR

Porter des gants isolants contre le froid/un équipement de protection du visage/ des yeux.

 

GA

Caith lámhainní inslithe fuachta/aghaidhsciath/cosaint súile.

 

IT

Utilizzare guanti termici/schermo facciale/Proteggere gli occhi.

 

LV

Izmantot aizsargcimdus/ sejas aizsargus/ acu aizsargus ar aukstuma izolāciju.

 

LT

Mūvėti nuo šalčio izoliuojančias pirštines/naudoti veido skydelį/akių apsaugos priemones.

 

HU

Hidegszigetelő kesztyű/arcvédő/szemvédő használata kötelező.

 

MT

Ilbies ingwanti kiesħa li ma jinfedx minnhom/ilqugħ għall-wiċċ/protezzjoni għall-għajnejn.

 

NL

Koude-isolerende handschoenen/gelaatsbescherming/oogbescherming dragen.

 

PL

Nosić rękawice izolujące od zimna/maski na twarz/ochronę oczu.

 

PT

Usar luvas de protecção contra o frio/escudo facial/protecção ocular.

 

RO

Purtaţi mănuşi izolante împotriva frigului/echipament de protecţie a feţei/ochilor.

 

SK

Používajte termostabilné rukavice/ochranný štít/ochranné okuliare.

 

SL

Nositi hladne izolirne rokavice/zaščito za obraz/zaščito za oči.

 

FI

Käytä kylmäeristäviä suojakäsineitä/kasvonsuojainta/silmiensuojainta.

 

SV

Använd köldisolerande handskar/visir/ögonskydd.


P283

Nyelv

 

 

BG

Носете огнеупорно/огнезащитно облекло.

 

ES

Llevar prendas ignífugas/resistentes al fuego/resistentes a las llamas.

 

CS

Používejte ohnivzdorný/nehořlavý oděv.

 

DA

Bær brandbestandig/brandhæmmende beklædning.

 

DE

Schwer entflammbare /flammhemmende Kleidung tragen.

 

ET

Kanda tule-/leegikindlat/tule levikut aeglustavat rõivastust.

 

EL

Φοράτε αντιπυρικά/αλεξίφλογα πυράντοχα/βραδυφλεγή ενδύματα.

 

EN

Wear fire/flame resistant/retardant clothing.

 

FR

Porter des vêtements résistant au feu/aux flammes/ignifuges.

 

GA

Caith éadaí dódhíonacha/lasairdhíonacha nó dómhoillitheacha/lasairmhoillitheacha.

 

IT

Indossare indumenti completamente ignifughi o in tessuti ritardanti di fiamma.

 

LV

Izmantot aizsargapģērbu pret uguni/liesmām.

 

LT

Dėvėti ugniai/liepsnai atsparius/antipireninius drabužius.

 

HU

Tűz-/lángálló/-késleltető ruházat viselése kötelező.

 

MT

Ilbies ħwejjeġ reżistenti għan-nar/fjammi.

 

NL

Vuur/vlambestendige/brandwerende kleding dragen.

 

PL

Nosić odzież ognioodporną/płomienioodporną/opóźniającą zapalenie.

 

PT

Usar vestuário ignífugo/retardador de fogo/chamas.

 

RO

Purtaţi îmbrăcăminte rezistentă la foc/flacără/ignifugă.

 

SK

Noste ohňovzdorný odev/odev so zníženou horľavosťou.

 

SL

Nositi negorljiva oblačila in oblačila, odporna proti ognju.

 

FI

Käytä palosuojattua/paloturvallista vaatetusta.

 

SV

Använd brand-/flamsäkra eller brand-/flamhämmande kläder.


P284

Nyelv

 

 

BG

Носете респираторни предпазни средства.

 

ES

Llevar equipo de protección respiratoria.

 

CS

Používejte vybavení pro ochranu dýchacích cest.

 

DA

Anvend åndedrætsværn.

 

DE

Atemschutz tragen.

 

ET

Kanda hingamisteede kaitsevahendeid.

 

EL

Φοράτε μέσα ατομικής προστασίας της αναπνοής.

 

EN

Wear respiratory protection.

 

FR

Porter un équipement de protection respiratoire.

 

GA

Caith cosaint riospráide.

 

IT

Utilizzare un apparecchio respiratori o.

 

LV

Izmantot gāzmasku.

 

LT

Naudoti kvėpavimo takų apsaugos priemones.

 

HU

Légzésvédelem használata kötelező.

 

MT

Ilbes protezzjoni respiratorja.

 

NL

Adembescherming dragen.

 

PL

Stosować indywidualne środki ochrony dróg oddechowych.

 

PT

Usar protecção respiratória.

 

RO

Purtaţi echipament de protecţie respiratorie.

 

SK

Používajte ochranu dýchacích ciest.

 

SL

Nositi opremo za zaščito dihal.

 

FI

Käytä hengityksensuojainta.

 

SV

Använd andningsskydd.


P285

Nyelv

 

 

BG

В случай на лоша вентилация носете респираторни предпазни средства.

 

ES

En caso de ventilación insuficiente, llevar equipo de protección respiratoria.

 

CS

V případě nedostatečného větrání používejte vybavení pro ochranu dýchacích cest.

 

DA

Ved utilstrækkelig udluftning anvendes åndedrætsværn.

 

DE

Bei unzureichender Belüfung Atemschutz tragen.

 

ET

Ebapiisava ventilatsiooni korral kanda hingamisteede kaitsevahendeid.

 

EL

Σε περίπτωση ανεπαρκούς αερισμού, να φοράτε μέσα ατομικής προστασίας της αναπνοής.

 

EN

In case of inadequate ventilation wear respiratory protection.

 

FR

Lorsque la ventilation du local est insuffisante, porter un équipement de protection respiratoire.

 

GA

I gcás aerála uireasaigh caith cosaint riospráide.

 

IT

In caso di ventilazione insufficiente utilizzare un apparecchio respiratori o.

 

LV

Neatbilstošas ventilācijas gadījumā izmantot gāzmasku.

 

LT

Esant nepakankamam vėdinimui, naudoti kvėpavimo takų apsaugos priemones.

 

HU

Nem megfelelő szellőzés esetén légzésvédelem kötelező.

 

MT

F'każ ta' ventilazzjoni inadegwata ilbes protezzjoni respiratorja.

 

NL

Bij ontoereikende ventilatie een geschikte adembescherming dragen.

 

PL

W przypadku niedostatecznej wentylacji stosować indywidualne środki ochrony dróg oddechowych.

 

PT

Em caso de ventilação inadequada, usar protecção respiratória.

 

RO

În cazul în care ventilarea este insuficientă, purtaţi echipament de protecţie respiratorie.

 

SK

V prípade nedostatočného vetrania, používajte ochranu dýchacích ciest.

 

SL

Ob nezadostnem prezračevanju nositi opremo za zaščito dihal.

 

FI

Käytä hengityksensuojainta, jos ilmanvaihto on riittämätön.

 

SV

Använd andningsskydd vid otillräcklig ventilation.


P231 + P232

Nyelv

 

 

BG

Да се използва под инертен газ. Да се пази от влага.

 

ES

Manipular en gas inerte. Proteger de la humedad.

 

CS

Manipulace pod inertním plynem. Chraňte před vlhkem.

 

DA

Anvendes under inaktiv gas. Beskyttes mod fugt.

 

DE

Unter inertem Gas handhaben. Vor Feuchtigkeit schützen.

 

ET

Käidelda inertgaasis. Hoida niiskuse eest.

 

EL

Χειρισμός σε αδρανή ατμόσφαιρα. Προστατέψτε από την υγρασία.

 

EN

Handle under inert gas. Protect from moisture.

 

FR

Manipuler sous gaz inerte. Protéger de l'humidité.

 

GA

Láimhsigh faoi thriathghás. Cosain ó thaise.

 

IT

Manipolare in atmosfera di gas inerte. Tenere al riparo dall'umidità.

 

LV

Izmantot tikai inertas gāzes apstākļos. Aizsargāt no mitruma.

 

LT

Tvarkyti inertinėse dujose. Saugoti nuo drėgmės.

 

HU

Inert gázban használandó. Nedvességtől védendő.

 

MT

Uża' taħt gass inerti. Ipproteġi mill-umdità.

 

NL

Onder inert gas werken. Tegen vocht beschermen.

 

PL

Używać w atmosferze obojętnego gazu Chronić przed wilgocią.

 

PT

Manusear em atmosfera de gás inerte. Manter ao abrigo da humidade.

 

RO

A se manipula sub un gaz inert. A se proteja de umiditate.

 

SK

Manipulujte v prostredí s inertným plynom. Chráňte pred vlhkosťou.

 

SL

Hraniti v ustreznem inertnem plinu. Zaščititi pred vlago.

 

FI

Käsittele inertissä kaasussa. Suojaa kosteudelta.

 

SV

Hanteras under inert gas. Skyddas från fukt.


P235 + P410

Nyelv

 

 

BG

Да се държи на хладно. Да се пази от пряка слънчева светлина.

 

ES

Conservar en un lugar fresco. Proteger de la luz del sol.

 

CS

Uchovávejte v chladu. Chraňte před slunečním zářením.

 

DA

Opbevares køligt. Beskyttes mod sollys.

 

DE

Kühl halten. Vor Sonnenbestrahlung schützen.

 

ET

Hoida jahedas. Hoida päikesevalguse eest.

 

EL

Να διατηρείται δροσερό. Να προστατεύεται από τις ηλιακές ακτίνες.

 

EN

Keep cool. Protect from sunlight.

 

FR

Tenir au frais. Protéger du rayonnement solaire.

 

GA

Coimeád fionnuar. Cosain ó sholas na gréine.

 

IT

Tenere in luogo fresco. Proteggere dai raggi solari.

 

LV

Turēt vēsumā. Aizsargāt no saules gaismas.

 

LT

Laikyti vėsioje vietoje. Saugoti nuo saulės šviesos.

 

HU

Hűvös helyen tartandó. Napfénytől védendő.

 

MT

Żomm frisk. Ipproteġi mir-raġġi tax-xemx.

 

NL

Koel bewaren. Tegen zonlicht beschermen.

 

PL

Przechowywać w chłodnym miejscu. Chronić przed światłem słonecznym.

 

PT

Conservar em ambiente fresco. Manter ao abrigo da luz solar.

 

RO

A se păstra la rece. A se proteja de lumina solară.

 

SK

Uchovávajte v chlade. Chráňte pred slnečným žiarením.

 

SL

Hraniti na hladnem. Zaščititi pred sončno svetlobo.

 

FI

Säilytä viileässä. Suojaa auringonvalolta.

 

SV

Förvaras svalt. Skyddas från solljus.


1.3. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Elhárító intézkedés

P301

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ПОГЛЪЩАНЕ:

 

ES

EN CASO DE INGESTIÓN:

 

CS

PŘI POŽITÍ:

 

DA

I TILFÆLDE AF INDTAGELSE:

 

DE

BEI VERSCHLUCKEN:

 

ET

ALLANEELAMISE KORRAL:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΚΑΤΑΠΟΣΗΣ:

 

EN

IF SWALLOWED:

 

FR

EN CAS D'INGESTION:

 

GA

MÁ SHLOGTAR:

 

IT

IN CASO DI INGESTIONE:

 

LV

NORĪŠANAS GADĪJUMĀ:

 

LT

PRARIJUS:

 

HU

LENYELÉS ESETÉN:

 

MT

JEKK JINBELA':

 

NL

NA INSLIKKEN:

 

PL

W PRZYPADKU POŁKNIĘCIA:

 

PT

EM CASO DE INGESTÃO:

 

RO

ÎN CAZ DE ÎNGHIŢIRE:

 

SK

PO POŽITÍ:

 

SL

PRI ZAUŽITJU:

 

FI

JOS KEMIKAALIA ON NIELTY:

 

SV

VID FÖRTÄRING:


P302

Nyelv

 

 

BG

ПРИ КОНТАКТ С КОЖАТА:

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LA PIEL:

 

CS

PŘI STYKU S KŮŽÍ:

 

DA

VED KONTAKT MED HU DEN:

 

DE

BEI BERÜHRUNG MIT DER HAUT:

 

ET

NAHALE SATTUMISE KORRAL:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΟ ΔΕΡΜΑ:

 

EN

IF ON SKIN:

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LA PEAU:

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LEIS AN gCRAICEANN:

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON LA PELLE:

 

LV

SASKARĒ AR ĀDU:

 

LT

PATEKUS ANT ODOS:

 

HU

HA BŐRRE KERÜL:

 

MT

F'KAŻ TA' KUNTATT MAL-ĠILDA:

 

NL

BIJ CONTACT MET DE HUID:

 

PL

W PRZYPADKU KONTAKTU ZE SKÓRĄ:

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM A PELE:

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU PIELEA:

 

SK

PRI KONTAKTE S POKOŽKOU:

 

SL

PRI STIKU S KOŽO:

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU IHOLLE:

 

SV

VID HUDKONTAKT:


P303

Nyelv

 

 

BG

ПРИ КОНТАКТ С КОЖАТА (или косата):

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LA PIEL (o el pelo):

 

CS

PŘI STYKU S KŮŽÍ (nebo s vlasy):

 

DA

VED KONTAKT MED HUDEN (eller håret):

 

DE

BEI BERÜHRUNG MIT DER HAUT (oder dem Haar):

 

ET

NAHALE (või juustele) SATTUMISE KORRAL:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΟ ΔΕΡΜΑ (ή με τα μαλλιά):

 

EN

IF ON SKIN (or hair):

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LA PEAU (ou les cheveux):

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LEIS AN gCRAICEANN (nó le gruaig):

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON LA PELLE (o con i capelli):

 

LV

SASKARĒ AR ĀDU (vai matiem):

 

LT

PATEKUS ANT ODOS (arba plaukų):

 

HU

HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL:

 

MT

F'KAŻ TA' KUNTATT MAL-ĠILDA (jew ix-xagħar):

 

NL

BIJ CONTACT MET DE HUID (of het haar):

 

PL

W PRZYPADKU KONTAKTU ZE SKÓRĄ (lub z włosami):

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM A PELE (ou o cabelo):

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU PIELEA (sau părul):

 

SK

PRI KONTAKTE S POKOŽKOU (alebo vlasmi):

 

SL

PRI STIKU S KOŽO (ali lasmi):

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU IHOLLE (tai hiuksiin):

 

SV

VID HUDKONTAKT (även håret):


P304

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ВДИШВАНЕ:

 

ES

EN CASO DE INHALACIÓN:

 

CS

PŘI VDECHNUTÍ:

 

DA

VED INDÅNDING:

 

DE

BEI EINATMEN:

 

ET

SISSEHINGAMISE KORRAL:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΙΣΠΝΟΗΣ:

 

EN

IF INHALED:

 

FR

EN CAS D'INHALATION:

 

GA

MÁ IONANÁLAÍTEAR:

 

IT

IN CASO DI INALAZIONE:

 

LV

IEELPOJOT:

 

LT

ĮKVĖPUS:

 

HU

BELÉLEGZÉS ESETÉN:

 

MT

JEKK JINĠIBED MAN-NIFS:

 

NL

NA INADEMING:

 

PL

W PRZYPADKU DOSTANIA SIĘ DO DRÓG ODDECHOWYCH:

 

PT

EM CASO DE INALAÇÃO:

 

RO

ÎN CAZ DE INHALARE:

 

SK

PO VDÝCHNUTÍ:

 

SL

PRI VDIHAVANJU:

 

FI

JOS KEMIKAALIA ON HENGITETTY:

 

SV

VID INANDNING:


P305

Nyelv

 

 

BG

ПРИ КОНТАКТ С ОЧИТЕ:

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LOS OJOS:

 

CS

PŘI ZASAŽENÍ OČÍ:

 

DA

VED KONTAKT MED ØJNENE:

 

DE

BEI KONTAKT MIT DEN AUGEN:

 

ET

SILMA SATTUMISE KORRAL:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΑ ΜΑΤΙΑ:

 

EN

IF IN EYES:

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LES YEUX:

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LEIS NA SÚILE:

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON GLI OCCHI:

 

LV

IEKĻŪSTOT ACĪS:

 

LT

PATEKUS Į AKIS:

 

HU

SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN:

 

MT

JEKK JIDĦOL FL-GĦAJNEJN:

 

NL

BIJ CONTACT MET DE OGEN:

 

PL

W PRZYPADKU DOSTANIA SIĘ DO OCZU:

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM OS OLHOS:

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU OCHII:

 

SK

PO ZASIAHNUTÍ OČÍ:

 

SL

PRI STIKU Z OČMI:

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU SILMIIN:

 

SV

VID KONTAKT MED ÖGONEN:


P306

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ПОПАДАНЕ ВЪРХУ ОБЛЕКЛОТО:

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LA ROPA:

 

CS

PŘI STYKU S ODĚVEM:

 

DA

VED KONTAKT MED TØJET:

 

DE

BEI KONTAMINIERTER KLEIDUNG:

 

ET

RÕIVASTELE SATTUMISE KORRAL:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΑ ΡΟΥΧΑ:

 

EN

IF ON CLOTHING:

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LES VÊTEMENTS:

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LE hÉADAÍ:

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON GLI INDUMENTI:

 

LV

SASKARĒ AR APĢĒRBU:

 

LT

PATEKUS ANT DRABUŽIŲ:

 

HU

HA RUHÁRA KERÜL:

 

MT

F'KAŻ TA' KUNTATT MA' L-ILBIES:

 

NL

NA MORSEN OP KLEDING:

 

PL

W PRZYPADKU KONTAKTU Z ODZIEŻĄ:

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM A ROUPA:

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU ÎMBRĂCĂMINTEA:

 

SK

PRI KONTAKTE S ODEVOM:

 

SL

PRI STIKU Z OBLAČILI:

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU VAATTEISIIN:

 

SV

VID KONTAKT MED KLÄDERNA:


P307

Nyelv

 

 

BG

ПРИ експозиция:

 

ES

EN CASO DE exposición:

 

CS

PŘI expozici:

 

DA

VED eksponering:

 

DE

BEI Exposition:

 

ET

Kokkupuute korral:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ έκθεσης:

 

EN

IF exposed:

 

FR

EN CAS d'exposition:

 

GA

I gCÁS nochta:

 

IT

IN CASO di esposizione:

 

LV

JA saskaras:

 

LT

Esant sąlyčiui:

 

HU

Expozíció esetén:

 

MT

JEKK espost:

 

NL

NA blootstelling:

 

PL

W PRZYPADKU narażenia:

 

PT

EM CASO DE exposição:

 

RO

ÎN CAZ DE expunere:

 

SK

PO expozícii:

 

SL

PRI izpostavljenosti:

 

FI

Altistumisen tapahduttua:

 

SV

Om du exponerats:


P308

Nyelv

 

 

BG

ПРИ явна или предполагаема експозиция:

 

ES

EN CASO DE exposición manifiesta o presunta:

 

CS

PŘI expozici nebo podezření na ni:

 

DA

VED eksponering eller mistanke om eksponering:

 

DE

BEI Exposition oder falls betroffen

 

ET

Kokkupuute või kokkupuutekahtluse korral:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ έκθεσης ή πιθανής έκθεσης:

 

EN

IF exposed or concerned:

 

FR

EN CAS d'exposition prouvée ou suspectée:

 

GA

I gCÁS nochta nó má mheastar a bheith nochtaithe:

 

IT

IN CASO di esposizione o di possibile esposizione:

 

LV

Ja saskaras vai saistīts ar:

 

LT

Esant sąlyčiui arba jeigu numanomas sąlytis:

 

HU

Expozíció vagy annak gyanúja esetén:

 

MT

JEKK espost jew konċernat:

 

NL

NA (mogelijke) blootstelling:

 

PL

W PRZYPADKU narażenia lub styczności:

 

PT

EM CASO DE exposição ou suspeita de exposição:

 

RO

ÎN CAZ DE expunere sau de posibilă expunere:

 

SK

Po expozícii alebo podozrení z nej:

 

SL

PRI izpostavljenosti ali sumu izpostavljenosti:

 

FI

Altistumisen tapahduttua tai jos epäillään altistumista:

 

SV

Vid exponering eller misstanke om exponering:


P309

Nyelv

 

 

BG

ПРИ експозиция или при неразположение:

 

ES

EN CASO DE exposición o malestar:

 

CS

PŘI expozici nebo necítíte-li se dobře:

 

DA

VED eksponering eller ubehag:

 

DE

BEI Exposition oder Unwohlsein:

 

ET

Kokkupuute või halva enesetunde korral:

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ έκθεσης ή αδιαθεσίας:

 

EN

IF exposed or if you feel unwell:

 

FR

EN CAS d'exposition ou d'un malaise:

 

GA

I gCÁS nochta nó má bhraitear tinn:

 

IT

IN CASO di esposizione o di malessere:

 

LV

JA saskaras vai ja jums ir slikta pašsajūta:

 

LT

Esant sąlyčiui arba blogai pasijutus:

 

HU

Expozíció vagy rosszullét esetén:

 

MT

JEKK espost jew tħossok ma tiflaħx:

 

NL

NA blootstelling of bij onwel voelen:

 

PL

W PRZYPADKU narażenia lub złego samopoczucia:

 

PT

EM CASO DE exposição ou de indisposição:

 

RO

ÎN CAZ DE expunere sau dacă nu vă simţiţi bine:

 

SK

Po expozícii alebo pri zdravotných problémoch.

 

SL

PRI izpostavljenosti ali slabem počutju:

 

FI

Altistumisen tapahduttua tai jos ilmenee pahoinvointia:

 

SV

Vid exponering eller obehag:


P310

Nyelv

 

 

BG

Незабавно се обадете в ЦЕНТЪР ПО ТОКСИКОЛОГИЯ или на лекар.

 

ES

Llamar inmediatamente a un CENTRO DE INFORMACION TOXICOLOGICA o a un médico.

 

CS

Okamžitě volejte TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÍ STŘEDISKO nebo lékaře.

 

DA

Ring omgående til en GIFTINFORMATION eller en læge.

 

DE

Sofort GIFTINFORMATIONSZENTRUM oder Arzt anrufen.

 

ET

Võtta viivitamata ühendust MÜRGISTUSTEABEKESKUSE või arstiga.

 

EL

Καλέστε αμέσως το ΚΕΝΤΡΟ ΔΗΛΗΤΗΡΙΑΣΕΩΝ ή ένα γιατρό.

 

EN

Immediately call a POISON CENTER or doctor/physician.

 

FR

Appeler immédiatement un CENTRE ANTIPOISON ou un médecin.

 

GA

Cuir glao láithreach ar IONAD NIMHE nó ar dhoctúir/lia.

 

IT

Contattare immediatamente un CENTRO ANTIVELENI o un medico.

 

LV

Nekavējoties sazinieties ar SAINDĒŠANĀS CENTRU vai ārstu.

 

LT

Nedelsiant skambinti į APSINUODIJIMŲ KONTROLĖS IR INFORMACIJOS BIURĄ arba kreiptis į gydytoją.

 

HU

Azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

 

MT

Ikkuntattja ĊENTRU TA' L-AVVELENAMENT jew tabib.

 

NL

Onmiddellijk een ANTIGIFCENTRUM of een arts raadplegen.

 

PL

Natychmiast skontaktować się z OŚRODKIEM ZATRUĆ lub lekarzem.

 

PT

Contacte imediatamente um CENTRO DE INFORMAÇÃO ANTIVENENOS ou um médico.

 

RO

Sunaţi imediat la un CENTRU DE INFORMARE TOXICOLOGICĂ sau un medic.

 

SK

Okamžite volajte NÁRODNÉ TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÉ CENTRUM alebo lekára.

 

SL

Takoj pokličite CENTER ZA ZASTRUPITVE ali zdravnika.

 

FI

Ota välittömästi yhteys MYRKYTYSTIETOKESKUKSEEN tai lääkäriin.

 

SV

Kontakta genast GIFTINFORMATIONSCENTRAL eller läkare.


P311

Nyelv

 

 

BG

Обадете се в ЦЕНТЪР ПО ТОКСИКОЛОГИЯ или на лекар.

 

ES

Llamar a un CENTRO DE INFORMACION TOXICOLOGICA o a un médico.

 

CS

Volejte TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÍ STŘEDISKO nebo lékaře.

 

DA

Ring til en GIFTINFORMATION eller en læge.

 

DE

GIFTINFORMATIONSZENTRUM oder Arzt anrufen.

 

ET

Võtta ühendust MÜRGISTUSTEABEKESKUSE või arstiga.

 

EL

Καλέστε το ΚΕΝΤΡΟ ΔΗΛΗΤΗΡΙΑΣΕΩΝ ή ένα γιατρό.

 

EN

Call a POISON CENTER or doctor/physician.

 

FR

Appeler un CENTRE ANTIPOISON ou un médecin.

 

GA

Cuir glao ar IONAD NIMHE nó ar dhoctúir/lia.

 

IT

Contattare un CENTRO ANTIVELENI o un medico.

 

LV

Sazinieties ar SAINDĒŠANĀS CENTRU vai ārstu.

 

LT

Skambinti į APSINUODIJIMŲ KONTROLĖS IR INFORMACIJOS BIURĄ arba kreiptis į gydytoją.

 

HU

Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

 

MT

Ikkuntattja ĊENTRU TA' L-AVVELENAMENT jew tabib.

 

NL

Een ANTIGIFCENTRUM of een arts raadplegen.

 

PL

Skontaktować się z OŚRODKIEM ZATRUĆ lub lekarzem.

 

PT

Contacte um CENTRO DE INFORMAÇÃO ANTIVENENOS ou um médico.

 

RO

Sunaţi la un CENTRU DE INFORMARE TOXICOLOGICĂ sau un medic.

 

SK

Volajte NÁRODNÉ TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÉ CENTRUM alebo lekára.

 

SL

Pokličite CENTER ZA ZASTRUPITVE ali zdravnika.

 

FI

Ota yhteys MYRKYTYSTIETOKESKUKSEEN tai lääkäriin.

 

SV

Kontakta GIFTINFORMATIONSCENTRAL eller läkare.


P312

Nyelv

 

 

BG

При неразположение се обадете в ЦЕНТЪР ПО ТОКСИКОЛОГИЯ или на лекар.

 

ES

Llamar a un CENTRO DE INFORMACION TOXICOLOGICA o a un médico en caso de malestar.

 

CS

Necítíte-li se dobře, volejte TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÍ STŘEDISKO nebo lékaře.

 

DA

I tilfælde af ubehag ring til en GIFTINFORMATION eller en læge.

 

DE

Bei Unwohlsein GIFTINFORMATIONSZENTRUM oder Arzt anrufen.

 

ET

Halva enesetunde korral võtta ühendust MÜRGISTUSTEABEKESKUSE või arstiga.

 

EL

Καλέστε το ΚΕΝΤΡΟ ΔΗΛΗΤΗΡΙΑΣΕΩΝ ή ένα γιατρό εάν αισθανθείτε αδιαθεσία.

 

EN

Call a POISON CENTER or doctor/physician if you feel unwell.

 

FR

Appeler un CENTRE ANTIPOISON ou un médecin en cas de malaise.

 

GA

Cuir glao ar IONAD NIMHE nó ar dhoctúir/lia má bhraitheann tú tinn.

 

IT

In caso di malessere, contattare un CENTRO ANTIVELENI o un medico.

 

LV

Sazinieties ar SAINDĒŠANĀS CENTRU vai ārstu, ja jums ir slikta pašsajūta.

 

LT

Pasijutus blogai, skambinti į APSINUODIJIMŲ KONTROLĖS IR INFORMACIJOS BIURĄ arba kreiptis į gydytoją.

 

HU

Rosszullét esetén forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

 

MT

Ikkuntattja ĊENTRU TA' L-AVVELENAMENT jew tabib jekk tħossok ma tiflaħx.

 

NL

Bij onwel voelen een ANTIGIFCENTRUM of een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku złego samopoczucia skontaktować się z OŚRODKIEM ZATRUĆ lub z lekarzem.

 

PT

Caso sinta indisposição, contacte um CENTRO DE INFORMAÇÃO ANTIVENENOS ou um médico.

 

RO

Sunaţi la un CENTRU DE INFORMARE TOXICOLOGICĂ sau un medic, dacă nu vă simţiţi bine.

 

SK

Pri zdravotných problémoch, volajte NÁRODNÉ TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÉ CENTRUM alebo lekára.

 

SL

Ob slabem počutju pokličite CENTER ZA ZASTRUPITVE ali zdravnika.

 

FI

Ota yhteys MYRKYTYSTIETOKESKUKSEEN tai lääkäriin, jos ilmenee pahoinvointia.

 

SV

Vid obehag, kontakta GIFTINFORMATIONSCENTRAL eller läkare.


P313

Nyelv

 

 

BG

Потърсете медицински съвет/помощ.

 

ES

Consultar a un médico.

 

CS

Vyhledejte lékařskou pomoc/ošetření.

 

DA

Søg lægehjælp.

 

DE

Ärztlichen Rat einholen / ärztliche Hilfe hinzuziehen.

 

ET

Pöörduda arsti poole.

 

EL

Συμβουλευθείτε / Επισκεφθείτε γιατρό.

 

EN

Get medical advice/attention.

 

FR

Consulter un médecin.

 

GA

Faigh comhairle/cúram liachta.

 

IT

Consultare un medico.

 

LV

Lūdziet palīdzību mediķiem.

 

LT

Kreiptis į gydytoją.

 

HU

Orvosi ellátást kell kérni.

 

MT

Ikkonsulta tabib.

 

NL

Een arts raadplegen.

 

PL

Zasięgnąć porady/zgłosić się pod opiekę lekarza.

 

PT

Consulte um médico.

 

RO

Consultaţi medicul.

 

SK

Vyhľadajte lekársku pomoc/starostlivosť.

 

SL

Poiščite zdravniško pomoč/oskrbo.

 

FI

Hakeudu lääkäriin.

 

SV

Sök läkarhjälp.


P314

Nyelv

 

 

BG

При неразположение потърсете медицински съвет/помощ.

 

ES

Consultar a un médico en caso de malestar.

 

CS

Necítíte-li se dobře, vyhledejte lékařskou pomoc/ošetření.

 

DA

Søg lægehjælp ved ubehag.

 

DE

Bei Unwohlsein ärztlichen Rat einholen / ärztliche Hilfe hinzuziehen.

 

ET

Halva enesetunde korral pöörduda arsti poole.

 

EL

Συμβουλευθείτε / Επισκεφθείτε γιατρό εάν αισθανθείτε αδιαθεσία.

 

EN

Get medical advice/attention if you feel unwell.

 

FR

Consulter un médecin en cas de malaise.

 

GA

Faigh comhairle/cúram liachta má bhraitheann tú tinn.

 

IT

In caso di malessere, consultare un medico.

 

LV

Lūdziet palīdzību mediķiem, ja jums ir slikta pašsajūta.

 

LT

Pasijutus blogai, kreiptis į gydytoją.

 

HU

Rosszullét esetén orvosi ellátást kell kérni.

 

MT

Ikkonsulta tabib jekk tħossok ma tiflaħx.

 

NL

Bij onwel voelen een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku złego samopoczucia zasięgnąć porady/zgłosić się pod opiekę lekarza.

 

PT

Em caso de indisposição, consulte um médico.

 

RO

Consultaţi medicul, dacă nu vă simţiţi bine.

 

SK

Ak pociťujete zdravotné problémy, vyhľadajte lekársku pomoc/starostlivosť.

 

SL

Ob slabem počutju poiščite zdravniško pomoč/oskrbo.

 

FI

Hakeudu lääkäriin, jos ilmenee pahoinvointia.

 

SV

Sök läkarhjälp vid obehag


P315

Nyelv

 

 

BG

Незабавно потърсете медицински съвет/помощ.

 

ES

Consultar a un médico inmediatamente.

 

CS

Okamžitě vyhledejte lékařskou pomoc/ošetření.

 

DA

Søg omgående lægehjælp.

 

DE

Sofort ärztlichen Rat einholen / ärztliche Hilfe hinzuziehen.

 

ET

Pöörduda viivitamata arsti poole.

 

EL

Συμβουλευθείτε / Επισκεφθείτε αμέσως γιατρό.

 

EN

Get immediate medical advice/attention.

 

FR

Consulter immédiatement un médecin.

 

GA

Faigh comhairle/cúram liachta láithreach.

 

IT

Consultare immediatamente un medico.

 

LV

Nekavējoties lūdziet palīdzību mediķiem.

 

LT

Nedelsiant kreiptis į gydytoją.

 

HU

Azonnal orvosi ellátást kell kérni.

 

MT

Ikkonsulta tabib minnufih.

 

NL

Onmiddellijk een arts raadplegen.

 

PL

Natychmiast zasięgnąć porady/zgłosić się pod opiekę lekarza.

 

PT

Consulte imediatamente um médico.

 

RO

Consultaţi imediat medicul.

 

SK

Okamžite vyhľadajte lekársku pomoc/starostlivosť.

 

SL

Takoj poiščite zdravniško pomoč/oskrbo.

 

FI

Hakeudu välittömästi lääkäriin.

 

SV

Sök omedelbart läkarhjälp.


P320

Nyelv

 

 

BG

Спешна нужда от специализирано лечение (вж… на този етикет).

 

ES

Se necesita urgentemente un tratamiento específico (ver … en esta etiqueta).

 

CS

Je nutné odborné ošetření (viz … na tomto štítku).

 

DA

Særlig behandling straks påkrævet (se … på denne etiket).

 

DE

Besondere Behandlung dringend erforderlich (siehe … auf diesem Kennzeichnungsetikett).

 

ET

Nõuab viivitamatut eriravi (vt … käesoleval etiketil).

 

EL

Χρειάζεται επειγόντως ειδική αγωγή (βλέπε … στην ετικέτα).

 

EN

Specific treatment is urgent (see … on this label).

 

FR

Un traitement spécifique est urgent (voir … sur cette étiquette).

 

GA

Tá sé práinneach go bhfaightear cóir leighis ar leith (féach … ar an lipéad seo).

 

IT

Trattamento specifico urgente (vedere……. su questa etichetta).

 

LV

Steidzami nepieciešama īpaša medicīniskā palīdzība (skat. … uz šīs etiķetes).

 

LT

Būtinas skubus specialus gydymas (žr. … šioje etiketėje).

 

HU

Sürgős szakellátás szükséges (lásd … a címkén).

 

MT

Trattament speċifiku hu urġenti (ara … fuq din it-tikketta).

 

NL

Specifieke behandeling dringend vereist (zie … op dit etiket).

 

PL

Pilnie zastosować określone leczenie (patrz … na etykiecie).

 

PT

É urgente um tratamento específico (ver … no presente rótulo).

 

RO

Un tratament specific este urgent (a se vedea … de pe această etichetă).

 

SK

Odborné ošetrenie je naliehavé (pozri … na etikete).

 

SL

Posebno zdravljenje je nujno (glejte … na tej etiketi).

 

FI

Erityishoitoa tarvitaan välittömästi (katso … pakkauksen merkinnöissä).

 

SV

Särskild behandling krävs omedelbart (se … på etiketten).


P321

Nyelv

 

 

BG

Специализирано лечение (вж… на този етикет).

 

ES

Se necesita un tratamiento específico (ver … en esta etiqueta).

 

CS

Odborné ošetření (viz … na tomto štítku).

 

DA

Særlig behandling (se … på denne etiket).

 

DE

Besondere Behandlung (siehe … auf diesem Kennzeichnungsetikett).

 

ET

Nõuab eriravi (vt … käesoleval etiketil).

 

EL

Χρειάζεται ειδική αγωγή (βλέπε … στην ετικέτα).

 

EN

Specific treatment (see … on this label).

 

FR

Traitement spécifique (voir … sur cette étiquette).

 

GA

Cóir liachta ar leith (féach … ar an lipéad seo).

 

IT

Trattamento specifico (vedere …….su questa etichetta).

 

LV

Īpaša medicīniskā palīdzība (skat. … uz šīs etiķetes).

 

LT

Specialus gydymas (žr. … šioje etiketėje).

 

HU

Szakellátás (lásd … a címkén).

 

MT

Trattament speċifiku (ara … fuq din it-tikketta).

 

NL

Specifieke behandeling vereist (zie … op dit etiket).

 

PL

Zastosować określone leczenie (patrz … na etykiecie).

 

PT

Tratamento específico (ver … no presente rótulo).

 

RO

Tratament specific (a se vedea … de pe această etichetă).

 

SK

Odborné ošetrenie (pozri … na etikete).

 

SL

Posebno zdravljenje (glejte … na tej etiketi).

 

FI

Erityishoitoa tarvitaan (katso … pakkauksen merkinnöissä).

 

SV

Särskild behandling (se … på etiketten).


P322

Nyelv

 

 

BG

Специални мерки (вж… на този етикет).

 

ES

Se necesitan medidas específicas (ver … en esta etiqueta).

 

CS

Specifické opatření (viz … na tomto štítku).

 

DA

Særlige foranstaltninger (se … på denne etiket).

 

DE

Gezielte Maßnahmen (siehe … auf diesem Kennzeichnungsetikett).

 

ET

Nõuab erimeetmeid (vt … käesoleval etiketil).

 

EL

Χρειάζονται ειδικά μέτρα (βλέπε … στην ετικέτα).

 

EN

Specific measures (see … on this label).

 

FR

Mesures spécifiques (voir … sur cette étiquette).

 

GA

Bearta ar leith (féach … ar an lipéad seo).

 

IT

Misure specifiche (vedere …su questa etichetta).

 

LV

Īpaši pasākumi (skat. … uz šīs etiķetes).

 

LT

Specialios priemonės (žr. … šioje etiketėje).

 

HU

Különleges intézkedések (lásd … a címkén).

 

MT

Miżuri speċifiċi (ara … fuq din it-tikketta).

 

NL

Specifieke maatregelen (zie … op dit etiket).

 

PL

Środki szczególne (patrz … na etykiecie).

 

PT

Medidas específicas (ver … no presente rótulo).

 

RO

Măsuri specifice (a se vedea … de pe această etichetă).

 

SK

Osobitné opatrenia (pozri … na etikete).

 

SL

Posebni ukrepi (glejte … na tej etiketi).

 

FI

Erityistoimenpiteitä tarvitaan (katso … pakkauksen merkinnöissä).

 

SV

Särskilda åtgärder (se … på etiketten).


P330

Nyelv

 

 

BG

Изплакнете устата.

 

ES

Enjuagarse la boca.

 

CS

Vypláchněte ústa.

 

DA

Skyl munden.

 

DE

Mund ausspülen.

 

ET

Loputada suud.

 

EL

Ξεπλύνετε το στόμα.

 

EN

Rinse mouth.

 

FR

Rincer la bouche.

 

GA

Sruthlaítear an béal.

 

IT

Sciacquare la bocca.

 

LV

Izskalot muti.

 

LT

Išskalauti burną.

 

HU

A szájat ki kell öblíteni.

 

MT

Laħlaħ ħalqek.

 

NL

De mond spoelen.

 

PL

Wypłukać usta.

 

PT

Enxaguar a boca.

 

RO

Clătiţi gura.

 

SK

Vypláchnite ústa.

 

SL

Izprati usta.

 

FI

Huuhdo suu.

 

SV

Skölj munnen.


P331

Nyelv

 

 

BG

НЕ предизвиквайте повръщане.

 

ES

NO provocar el vómito.

 

CS

NEVYVOLÁVEJTE zvracení.

 

DA

Fremkald IKKE opkastning.

 

DE

KEIN Erbrechen herbeiführen.

 

ET

MITTE kutsuda esile oksendamist.

 

EL

ΜΗΝ προκαλέσετε εμετό.

 

EN

Do NOT induce vomiting.

 

FR

NE PAS faire vomir.

 

GA

NÁ spreagtar urlacan.

 

IT

NON provocare il vomito.

 

LV

NEIZRAISĪT vemšanu.

 

LT

NESKATINTI vėmimo.

 

HU

TILOS hánytatni.

 

MT

TIPPROVOKAX ir-remettar.

 

NL

GEEN braken opwekken.

 

PL

NIE wywoływać wymiotów.

 

PT

NÃO provocar o vómito.

 

RO

NU provocaţi voma.

 

SK

Nevyvolávajte zvracanie.

 

SL

NE izzvati bruhanja.

 

FI

EI saa oksennuttaa.

 

SV

Framkalla INTE kräkning.


P332

Nyelv

 

 

BG

При поява на кожно дразнене:

 

ES

En caso de irritación cutánea:

 

CS

Při podráždění kůže:

 

DA

Ved hudirritation:

 

DE

Bei Hautreizung:

 

ET

Nahaärrituse korral:

 

EL

Εάν παρατηρηθεί ερεθισμός του δέρματος:

 

EN

If skin irritation occurs:

 

FR

En cas d'irritation cutanée:

 

GA

I gcás greannú craicinn:

 

IT

In caso di irritazione della pelle:

 

LV

Ja rodas ādas iekaisums:

 

LT

Jeigu sudirginama oda:

 

HU

Bőrirritáció esetén:

 

MT

Jekk ikun hemm irritazzjoni tal-ġilda:

 

NL

Bij huidirritatie:

 

PL

W przypadku wystąpienia podrażnienia skóry:

 

PT

Em caso de irritação cutânea:

 

RO

În caz de iritare a pielii:

 

SK

Ak sa prejaví podráždenie pokožky:

 

SL

Če nastopi draženje kože:

 

FI

Jos ilmenee ihoärsytystä:

 

SV

Vid hudirritation:


P333

Nyelv

 

 

BG

При поява на кожно дразнене или обрив на кожата:

 

ES

En caso de irritación o erupción cutánea:

 

CS

Při podráždění kůže nebo vyrážce:

 

DA

Ved hudirritation eller udslet:

 

DE

Bei Hautreizung oder -ausschlag:

 

ET

Nahaärrituse või _obe korral:

 

EL

Εάν παρατηρηθεί ερεθισμός του δέρματος ή εμφανιστεί εξάνθημα:

 

EN

If skin irritation or rash occurs:

 

FR

En cas d'irritation ou d'éruption cutanée:

 

GA

I gcás greannú nó grís craicinn:

 

IT

In caso di irritazione o eruzione della pelle:

 

LV

Ja rodas ādas iekaisums vai izsitumi:

 

LT

Jeigu sudirginama oda arba ją išberia.

 

HU

Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén:

 

MT

Jekk ikun hemm irritazzjoni jew raxx tal-ġilda:

 

NL

Bij huidirritatie of uitslag:

 

PL

W przypadku wystąpienia podrażnienia skóry lub wysypki:

 

PT

Em caso de irritação ou erupção cutânea:

 

RO

În caz de iritare a pielii sau de erupţie cutanată:

 

SK

Ak sa prejaví podráždenie pokožky alebo sa vytvoria vyrážky:

 

SL

Če nastopi draženje kože ali se pojavi izpuščaj:

 

FI

Jos ilmenee ihoärsytystä tai ihottumaa:

 

SV

Vid hudirritation eller utslag:


P334

Nyelv

 

 

BG

Потопете в хладка вода/сложете мокри компреси.

 

ES

Sumergir en agua fresca/aplicar compresas húmedas.

 

CS

Ponořte do studené vody/zabalte do vlhkého obvazu.

 

DA

Skyl under koldt vand/anvend våde omslag.

 

DE

In kaltes Wasser tauchen / nassen Verband anlegen.

 

ET

Hoida jahedas vees/panna peale niiske kompress.

 

EL

Βυθίστε σε δροσερό νερό/τυλίξτε με βρεγμένους επιδέσμους.

 

EN

Immerse in cool water/wrap in wet bandages.

 

FR

Rincer à l'eau fraîche/poser une compresse humide.

 

GA

Tum in uisce fionnuar/cuir bréid fliuch air.

 

IT

Immergere in acqua fredda/avvolgere con un bendaggio umido.

 

LV

Iegremdēt vēsā ūdenī / ietīt mitros apsējos.

 

LT

Įmerkti į vėsų vandenį/apvynioti šlapiais tvarsčiais.

 

HU

Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

 

MT

Daħħal fl-ilma kiesaħ/kebbeb f'faxex imxarrbin.

 

NL

In koud water onderdompelen/nat verband aanbrengen.

 

PL

Zanurzyć w zimnej wodzie/owinąć mokrym bandażem.

 

PT

Mergulhar em água fria/aplicar compressas húmidas.

 

RO

Introduceţi în apă rece/acoperiţi cu o compresă umedă.

 

SK

Ponorte do studenej vody/obviažte mokrými obväzmi.

 

SL

Potopiti v hladno vodo/zaviti v mokre povoje.

 

FI

Upota kylmään veteen/kääri märkiin siteisiin.

 

SV

Skölj under kallt vatten/använd våta omslag.


P335

Nyelv

 

 

BG

Отстранете от кожата посипаните частици.

 

ES

Sacudir las partículas que se hayan depositado en la piel.

 

CS

Volné částice odstraňte z kůže.

 

DA

Børst løse partikler bort fra huden.

 

DE

Lose Partikel von der Haut abbürsten.

 

ET

Pühkida lahtised osakesed nahalt maha.

 

EL

Αφαιρέστε προσεκτικά τα σωματίδια που έχουν μείνει στο δέρμα.

 

EN

Brush off loose particles from skin.

 

FR

Enlever avec précaution les particules déposées sur la peau.

 

GA

Glan cáithníní scaoilte den chraiceann.

 

IT

Rimuovere le particelle depositate sulla pelle.

 

LV

Noberzt no ādas nepiestiprinātās daļiņas.

 

LT

Neprilipusias daleles nuvalyti nuo odos.

 

HU

A bőrre lazán tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni.

 

MT

Farfar il-frak mhux imwaħħla minn fuq il-ġilda.

 

NL

Losse deeltjes van de huid afvegen.

 

PL

Nie związaną pozostałość strzepnąć ze skóry.

 

PT

Sacudir da pele as partículas soltas.

 

RO

Îndepărtaţi particulele depuse pe piele.

 

SK

Z pokožky oprášte sypké čiastočky.

 

SL

S krtačo odstraniti razsute delce s kože.

 

FI

Poista irtohiukkaset iholta.

 

SV

Borsta bort lösa partiklar från huden.


P336

Nyelv

 

 

BG

Размразете замръзналите части в хладка вода. Не разтривайте засегнатото място.

 

ES

Descongelar las partes heladas con agua tibia. No frotar la zona afectada.

 

CS

Omrzlá místa ošetřete vlažnou vodou. Postižené místo netřete.

 

DA

Forsigtig opvarmning af frostskadede legemsdele i lunkent vand. Gnid ikke det angrebne område.

 

DE

Vereiste Bereiche mit lauwarmem Wasser auftauen. Betroffenen Bereich nicht reiben.

 

ET

Sulatada külmunud piirkonnad leige veega. Kannatada saanud piirkonda mitte hõõruda.

 

EL

Ξεπαγώστε τα παγωμένα μέρη με χλιαρό νερό. Μην τρίβετε την περιοχή που πάγωσε.

 

EN

Thaw frosted parts with lukewarm water. Do no rub affected area.

 

FR

Dégeler les parties gelées avec de l'eau tiède. Ne pas frotter les zones touchées.

 

GA

Leáigh codanna sioctha le huisce alabhog. Ná cuimil an réimse lena mbaineann.

 

IT

Sgelare le parti congelate usando acqua tiepida. Non sfregare la parte interessata.

 

LV

Atkausēt sasalušās daļas ar remdenu ūdeni. Skarto zonu neberzt.

 

LT

Prišalusias daleles atitirpinti drungnu vandeniu. Netrinti paveiktos zonos.

 

HU

A fagyott részeket langyos vízzel fel kell melegíteni. Tilos az érintett terület dörzsölése.

 

MT

Ħoll il-partijiet kiesħa bl-ilma fietel. Togħrokx il-parti affettwata.

 

NL

Bevroren lichaamsdelen met lauw water ontdooien. Niet wrijven op de betrokken plaatsen.

 

PL

Rozmrozić oszronione obszary letnią wodą. Nie trzeć oszronionego obszaru.

 

PT

Derreter as zonas congeladas com água morna. Não friccionar a zona afectada.

 

RO

Dezgheţaţi părţile degerate cu apă călduţă. Nu frecaţi zona afectată.

 

SK

Zmrznuté časti ošetrite vlažnou vodou. Postihnuté miesto netrite.

 

SL

Zamrznjene dele odtaliti z mlačno vodo. Ne drgniti prizadetega mesta.

 

FI

Sulata jäätyneet alueet haalealla vedellä. Vahingoittunutta aluetta ei saa hangata.

 

SV

Värm det köldskadade området med ljummet vatten. Gnid inte det skadade området.


P337

Nyelv

 

 

BG

При продължително дразнене на очите:

 

ES

Si persiste la irritación ocular:

 

CS

Přetrvává-li podráždění očí:

 

DA

Ved vedvarende øjenirritation:

 

DE

Bei anhaltender Augenreizung:

 

ET

Kui silmade ärritus ei möödu:

 

EL

Εάν δεν υποχωρεί ο οφθαλμικός ερεθισμός:

 

EN

If eye irritation persists:

 

FR

Si l'irritation oculaire persiste:

 

GA

Má mhaireann an greannú súile:

 

IT

Se l'irritazione degli occhi persiste:

 

LV

Ja acu iekaisums nepāriet:

 

LT

Jei akių dirginimas nepraeina:

 

HU

Ha a szemirritáció nem múlik el:

 

MT

Jekk l-irritazzjoni ta' l-għajnejn tibqa':

 

NL

Bij aanhoudende oogirritatie:

 

PL

W przypadku utrzymywania się działania drażniącego na oczy:

 

PT

Caso a irritação ocular persista:

 

RO

Dacă iritarea ochilor persistă:

 

SK

Ak podráždenie očí pretrváva:

 

SL

Če draženje oči ne preneha:

 

FI

Jos silmä-ärsytys jatkuu:

 

SV

Vid bestående ögonirritation:


P338

Nyelv

 

 

BG

Свалете контактните лещи, ако има такива и доколкото това е възможно. Продължете с изплакването.

 

ES

Quitar las lentes de contacto, si lleva y resulta fácil. Seguir aclarando.

 

CS

Vyjměte kontaktní čočky, jsou-li nasazeny a pokud je lze vyjmout snadno. Pokračujte ve vyplachování.

 

DA

Fjern eventuelle kontaktlinser, hvis dette kan gøres let. Fortsæt skylning.

 

DE

Eventuell Vorhandene Kontaktlinsen nach Möglichkeit entfernen. Weiter ausspülen.

 

ET

Eemaldada kontaktläätsed, kui neid kasutatakse ja kui neid on kerge eemaldada. Loputada veel kord.

 

EL

Εάν υπάρχουν φακοί επαφής, αφαιρέστε τους, εφόσον είναι εύκολο. Συνεχίστε να ξεπλένετε.

 

EN

Remove contact lenses, if present and easy to do. Continue rinsing.

 

FR

Enlever les lentilles de contact si la victime en porte et si elles peuvent être facilement enlevées. Continuer à rincer.

 

GA

Tóg amach na tadhall-lionsaí, más ann dóibh agus más furasta é sin a dhéanamh. Lean den sruthlú.

 

IT

Togliere le eventuali lenti a contatto se è agevole farlo. Continuare a sciacquare.

 

LV

Izņemiet kontaktlēcas, ja tās ir ievietotas un to ir viegli izdarīt. Turpiniet skalot.

 

LT

Išimti kontaktinius lęšius, jeigu jie yra ir jeigu lengvai galima tai padaryti. Toliau plauti akis.

 

HU

Adott esetben kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.

 

MT

Neħħi l-lentijiet tal-kuntatt, jekk ikun hemm u jkunu faċli biex tneħħihom. Kompli laħlaħ.

 

NL

Contactlenzen verwijderen, indien mogelijk. Blijven spoelen.

 

PL

Wyjąć soczewki kontaktowe, jeżeli są i można je łatwo usunąć. Nadal płukać.

 

PT

Se usar lentes de contacto, retire-as, se tal lhe for possível. Continue a enxaguar.

 

RO

Scoateţi lentilele de contact, dacă este cazul şi dacă acest lucru se poate face cu uşurinţă. Continuaţi să clătiţi.

 

SK

Ak používate kontaktné šošovky a ak je to možné, odstráňte ich. Pokračujte vo vyplachovaní.

 

SL

Odstranite kontaktne leče, če jih imate in če to lahko storite brez težav. Nadaljujte z izpiranjem.

 

FI

Poista piilolinssit, jos sen voi tehdä helposti. Jatka huuhtomista.

 

SV

Ta ur eventuella kontaktlinser om det går lätt. Fortsätt att skölja.


P340

Nyelv

 

 

BG

Изведете пострадалия на чист въздух и го поставете в позиция, улесняваща дишането.

 

ES

Transportar a la víctima al exterior y mantenerla en reposo en una posición confortable para respirar.

 

CS

Přeneste postiženého na čerstvý vzduch a ponechte jej v klidu v poloze usnadňující dýchání.

 

DA

Flyt personen til et sted med frisk luft og sørg for, at vedkommende hviler i en stilling, som letter vejrtrækningen.

 

DE

Die betroffene Person an die frische Luft bringen und in einer Position ruhigstellen, die das Atmen erleichtert.

 

ET

Toimetada kannatanu värske õhu kätte ja asetada mugavasse puhkeasendisse, mis võimaldab kergesti hingata.

 

EL

Μεταφέρετε τον παθόντα στον καθαρό αέρα και αφήστε τον να ξεκουραστεί σε στάση που διευκολύνει την αναπνοή.

 

EN

Remove victim to fresh air and keep at rest in a position comfortable for breathing.

 

FR

Transporter la victime à l'extérieur et la maintenir au repos dans une position où elle peut confortablement respirer.

 

GA

Tabhair amach faoin aer an duine agus coimeád socair é, i riocht ina bhféadfaidh sé anáil a tharraingt go réidh.

 

IT

Trasportare l'infortunato all'aria aperta e mantenerlo a riposo in posizione che favorisca la respirazione.

 

LV

Izvest cietušo svaigā gaisā un turēt miera stāvoklī, lai būtu ērti elpot.

 

LT

Išnešti nukentėjusįjį į gryną orą; jam būtina ramybė ir padėtis, leidžianti laisvai kvėpuoti.

 

HU

Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

 

MT

Esponi lill-vittma għall-arja friska u żommha mistrieħa f'pożizzjoni komda biex tkun tista' tieħu n-nifs.

 

NL

Het slachtoffer in de frisse lucht brengen en laten rusten in een houding die het ademen vergemakkelijkt.

 

PL

Wyprowadzić lub wynieść poszkodowanego na świeże powietrze i zapewnić warunki do odpoczynku w pozycji umożliwiającej swobodne oddychanie.

 

PT

Retirar a vítima para uma zona ao ar livre e mantê-la em repouso numa posição que não dificulte a respiração.

 

RO

Transportaţi victima la aer liber şi menţineţi-o în stare de repaus într-o poziţie confortabilă pentru respiraţie.

 

SK

Presuňte postihnutého na čerstvý vzduch a nechajte ho oddychovať v polohe, ktorá mu umožní pohodlné dýchanie.

 

SL

Prenesti žrtev na svež zrak in jo pustiti počivati v položaju, ki olajša dihanje.

 

FI

Siirrä henkilö raittiiseen ilmaan ja pidä lepoasennossa, jossa on helppo hengittää.

 

SV

Flytta personen till frisk luft och se till att han eller hon vilar i en ställning som underlättar andningen


P341

Nyelv

 

 

BG

При затруднено дишане изведете пострадалия на чист въздух и го поставете в позиция, улесняваща дишането.

 

ES

Si respira con dificultad, transportar a la víctima al exterior y mantenerla en reposo en una posición confortable para respirar.

 

CS

Při obtížném dýchání přeneste postiženého na čerstvý vzduch a ponechte jej v klidu v poloze usnadňující dýchání.

 

DA

Ved vejrtrækningsbesvær: Flyt personen til et sted med frisk luft og sørg for, at vedkommende hviler i en stilling, som letter vejrtrækningen.

 

DE

Bei Atembeschwerden an die frische Luft bringen und in einer Position ruhigstellen, die das Atmen erleichtert.

 

ET

Hingamisraskuste korral toimetada kannatanu värske õhu kätte ja asetada mugavasse puhkeasendisse, mis võimaldab kergesti hingata.

 

EL

Εάν ο παθών έχει δύσπνοια, μεταφέρετέ τον στον καθαρό αέρα και αφήστε τον να ξεκουραστεί σε στάση που διευκολύνει την αναπνοή.

 

EN

If breathing is difficult, remove victim to fresh air and keep at rest in a position comfortable for breathing.

 

FR

S'il y a difficulté à respirer, transporter la victime à l'extérieur et la maintenir au repos dans une position où elle peut confortablement respirer.

 

GA

Más deacair don duine análú, tabhair amach faoin aer é agus coimeád socair é, i riocht ina bhféadfaidh sé anáil a tharraingt go réidh.

 

IT

Se la respirazione è difficile, trasportare l'infortunato all'aria aperta e mantenerlo a riposo in posizione che favorisca la respirazione.

 

LV

Ja elpošana ir apgrūtināta, izvest cietušo svaigā gaisā un turēt miera stāvoklī, lai būtu ērti elpot.

 

LT

Jeigu nukentėjusiajam sunku kvėpuoti, išnešti jį į gryną orą; jam būtina ramybė ir padėtis, leidžianti laisvai kvėpuoti.

 

HU

Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

 

MT

Jekk in-nifs ikun diffiċli, esponi lill-vittma għall-arja friska u żommha mistrieħa f'pożizzjoni komda biex tkun tista' tieħu n-nifs.

 

NL

Bij ademhalingsmoeilijkheden het slachtoffer in de frisse lucht brengen en laten rusten in een houding die het ademen vergemakkelijkt.

 

PL

W przypadku trudności z oddychaniem, wyprowadzić lub wynieść poszkodowanego na świeże powietrze i zapewnić warunki do odpoczynku w pozycji umożliwiającej swobodne oddychanie.

 

PT

Em caso de dificuldade respiratória, retirar a vítima para uma zona ao ar livre e mantê-la em repouso numa posição que não dificulte a respiração.

 

RO

Dacă respiraţia este dificilă, transportaţi victima la aer liber şi menţineţi-o în stare de repaus într-o poziţie confortabilă pentru respiraţie.

 

SK

Ak nastanú ťažkosti s dýchaním, presuňte postihnutého na čerstvý vzduch a nechajte ho oddychovať v polohe, ktorá mu umožní pohodlné dýchanie.

 

SL

Pri oteženem dihanju prenesti žrtev na svež zrak in jo pustiti počivati v položaju, ki olajša dihanje.

 

FI

Jos hengitysvaikeuksia, siirrä henkilö raittiiseen ilmaan ja pidä lepoasennossa, jossa on helppo hengittää.

 

SV

Vid andningsbesvär, flytta personen till frisk luft och se till att han eller hon vilar i en ställning som underlättar andningen.


P342

Nyelv

 

 

BG

При симптоми на затруднено дишане:

 

ES

En caso de síntomas respiratorios:

 

CS

Při dýchacích potížích:

 

DA

Ved luftvejssymptomer:

 

DE

Bei Symptomen der Atemwege:

 

ET

Hingamisteede probleemide ilmnemise korral:

 

EL

Εάν παρουσιάζονται αναπνευστικά συμπτώματα:

 

EN

If experiencing respiratory symptoms:

 

FR

En cas de symptômes respiratoires:

 

GA

I gcás siomptóm riospráide:

 

IT

In caso di sintomi respiratori:

 

LV

Ja rodas elpošanas traucējumu simptomi:

 

LT

Jeigu pasireiškia respiraciniai simptomai:

 

HU

Légzési problémák esetén:

 

MT

Jekk tkun qed tbati minn sintomi respiratorji:

 

NL

Bij ademhalingssymptomen:

 

PL

W przypadku wystąpienia objawów ze strony układu oddechowego:

 

PT

Em caso de sintomas respiratórios:

 

RO

În caz de simptome respiratorii:

 

SK

Pri sťaženom dýchaní:

 

SL

Pri respiratornih simptomih:

 

FI

Jos ilmenee hengitysoireita:

 

SV

Vid besvär i luftvägarna:


P350

Nyelv

 

 

BG

Измийте внимателно и обилно със сапун и вода.

 

ES

Lavar suavemente con agua y jabón abundantes.

 

CS

Jemně omyjte velkým množstvím vody a mýdla.

 

DA

Vask forsigtigt med rigeligt sæbe og vand.

 

DE

Behutsam mit viel Wasser und Seife waschen.

 

ET

Pesta õrnalt rohke vee ja seebiga.

 

EL

Πλύνετε απαλά με άφθονο νερό και σαπούνι.

 

EN

Gently wash with plenty of soap and water.

 

FR

Laver avec précaution et abondamment à l'eau et au savon.

 

GA

Nigh go bog le neart gallúnaí agus uisce.

 

IT

Lavare delicatamente e abbondantemente con acqua e sapone.

 

LV

Maigi izskalot ar lielu daudzumu ziepēm un ūdeni.

 

LT

Atsargiai nuplauti dideliu kiekiu muilo ir vandens.

 

HU

Óvatos lemosás bő szappanos vízzel.

 

MT

Aħsel bil-mod b'ħafna sapun u ilma.

 

NL

Voorzichtig wassen met veel water en zeep.

 

PL

Delikatnie umyć dużą ilością wody z mydłem.

 

PT

Lavar suavemente com sabonete e água abundantes.

 

RO

Spălaţi uşor cu multă apă și săpun.

 

SK

Opatrne umyte veľkým množstvom vody a mydla.

 

SL

Nežno umiti z veliko mila in vode.

 

FI

Pese varovasti runsaalla vedellä ja saippualla.

 

SV

Tvätta försiktigt med mycket tvål och vatten.


P351

Nyelv

 

 

BG

Промивайте внимателно с вода в продължение на няколко минути.

 

ES

Aclarar cuidadosamente con agua durante varios minutos.

 

CS

Několik minut opatrně oplachujte vodou.

 

DA

Skyl forsigtigt med vand i flere minutter.

 

DE

Einige Minuten lang behutsam mit Wasser ausspülen.

 

ET

Loputada mitme minuti jooksul ettevaatlikult veega.

 

EL

Ξεπλύνετε προσεκτικά με νερό για αρκετά λεπτά.

 

EN

Rinse cautiously with water for several minutes.

 

FR

Rincer avec précaution à l'eau pendant plusieurs minutes.

 

GA

Sruthlaítear go faichilleach le huisce ar feadh roinnt nóiméad.

 

IT

Sciacquare accuratamente per parecchi minuti.

 

LV

Uzmanīgi skalot ar ūdeni vairākas minūtes.

 

LT

Atsargiai plauti vandeniu kelias minutes.

 

HU

Óvatos öblítés vízzel több percen keresztül.

 

MT

Laħlaħ b'attenzjoni bl-ilma għal diversi minuti.

 

NL

Voorzichtig afspoelen met water gedurende een aantal minuten.

 

PL

Ostrożnie płukać wodą przez kilka minut.

 

PT

Enxaguar cuidadosamente com água durante vários minutos.

 

RO

Clătiţi cu atenţie cu apă, timp de mai multe minute.

 

SK

Opatrne niekoľko minút oplachujte vodou.

 

SL

Previdno izpirati z vodo nekaj minut.

 

FI

Huuhdo huolellisesti vedellä usean minuutin ajan.

 

SV

Skölj försiktigt med vatten i flera minuter.


P352

Nyelv

 

 

BG

Измийте обилно със сапун и вода.

 

ES

Lavar con agua y jabón abundantes.

 

CS

Omyjte velkým množstvím vody a mýdla.

 

DA

Vask med rigeligt sæbe og vand.

 

DE

Mit viel Wasser und Seife waschen.

 

ET

Pesta rohke vee ja seebiga.

 

EL

Πλύνετε με άφθονο σαπούνι και νερό.

 

EN

Wash with plenty of soap and water.

 

FR

Laver abondamment à l'eau et au savon.

 

GA

Nigh le neart gallúnaí agus uisce.

 

IT

Lavare abbondantemente con acqua e sapone.

 

LV

Mazgāt ar lielu daudzmu ziepēm un ūdeni.

 

LT

Plauti dideliu kiekiu muilo ir vandens.

 

HU

Lemosás bő szappanos vízzel.

 

MT

Aħsel b'ħafna sapun u ilma.

 

NL

Met veel water en zeep wassen.

 

PL

Umyć dużą ilością wody z mydłem.

 

PT

Lavar com sabonete e água abundantes.

 

RO

Spălaţi cu multă apă și săpun.

 

SK

Umyte veľkým množstvom vody a mydla.

 

SL

Umiti z veliko mila in vode.

 

FI

Pese runsaalla vedellä ja saippualla.

 

SV

Tvätta med mycket tvål och vatten.


P353

Nyelv

 

 

BG

Облейте кожата с вода/вземете душ.

 

ES

Aclararse la piel con agua/ducharse.

 

CS

Opláchněte kůži vodou/osprchujte.

 

DA

Skyl/brus huden med vand.

 

DE

Haut mit Wasser abwaschen/duschen.

 

ET

Loputada nahka veega/loputada duši all.

 

EL

Ξεπλύνετε την επιδερμίδα με νερό/στο ντους.

 

EN

Rinse skin with water/shower.

 

FR

Rincer la peau à l'eau/se doucher.

 

GA

Sruthlaítear an craiceann le huisce/glac cithfholcadh.

 

IT

Sciacquare la pelle/fare una doccia.

 

LV

Noskalot ādu ar ūdeni/ dušā.

 

LT

Odą nuplauti vandeniu/čiurkšle.

 

HU

A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozás.

 

MT

Laħlaħ il-ġilda bl-ilma/bix-xawer.

 

NL

Huid met water afspoelen/afdouchen.

 

PL

Spłukać skórę pod strumieniem wody/prysznicem.

 

PT

Enxaguar a pele com água/tomar um duche.

 

RO

Clătiţi pielea cu apă/faceţi duş.

 

SK

Pokožku opláchnite vodou/sprchou.

 

SL

Kožo izprati z vodo/prho.

 

FI

Huuhdo/suihkuta iho vedellä.

 

SV

Skölj huden med vatten/duscha.


P360

Nyelv

 

 

BG

Незабавно облейте замърсеното облекло и кожата обилно с вода, преди да свалите дрехите.

 

ES

Aclarar inmediatamente con agua abundante las prendas y la piel contaminadas antes de quitarse la ropa.

 

CS

Kontaminovaný oděv a kůži okamžitě omyjte velkým množstvím vody a potom oděv odložte.

 

DA

Skyl omgående tilsmudset tøj og hud med rigeligt vand, før tøjet fjernes.

 

DE

Kontaminierte Kleidung und Haut sofort mit viel Wasser abwaschen und danach Kleidung ausziehen.

 

ET

Saastunud rõivad ja nahk loputada viivitamata rohke veega ning alles seejärel rõivad eemaldada.

 

EL

Ξεπλύνετε αμέσως τα μολυσμένα ρούχα και την επιδερμίδα με άφθονο νερό πριν αφαιρέσετε τα ρούχα.

 

EN

Rinse immediately contaminated clothing and skin with plenty of water before removing clothes.

 

FR

Rincer immédiatement et abondamment avec de l'eau les vêtements contaminés et la peau avant de les enlever.

 

GA

Sruthlaítear éadaí éillithe agus an craiceann láithreach le neart uisce sula mbaineann an duine na héadaí de.

 

IT

Sciacquare immediatamente e abbondantemente gli indumenti contaminati e la pelle prima di togliersi gli indumenti.

 

LV

Nekavējoties noskalot piesārņoto apģērbu un skarto ādu ar lielu daudzumu ūdens pirms apģērba novilkšanas.

 

LT

Prieš nuvelkant užterštus drabužius, nedelsiant juos ir odą nuplauti dideliu kiekiu vandens.

 

HU

A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni.

 

MT

Laħlaħ mall-ewwel l-ilbies ikkontaminat u l-ġilda b'ħafna ilma qabel ma tneħħi l-ilbies.

 

NL

Verontreinigde kleding en huid onmiddellijk met veel water afspoelen en pas daarna kleding uittrekken.

 

PL

Natychmiast spłukać zanieczyszczoną odzież i skórę dużą ilością wody przed zdjęciem odzieży.

 

PT

Enxaguar imediatamente com muita água a roupa e a pele contaminadas antes de se despir.

 

RO

Clătiţi imediat îmbrăcămintea contaminată şi pielea cu multă apă, înainte de scoaterea îmbrăcămintei.

 

SK

Kontaminovaný odev a pokožku ihneď opláchnite veľkým množstvom vody a potom odev odstráňte.

 

SL

Takoj izprati kontaminirana oblačila in kožo z veliko vode pred odstranitvijo oblačil.

 

FI

Huuhdo saastunut vaatetus ja iho välittömästi runsaalla vedellä ennen vaatetuksen riisumista.

 

SV

Skölj genast nedstänkta kläder och hud med mycket vatten innan du tar av dig kläderna.


P361

Nyelv

 

 

BG

Незабавно свалете цялото замърсено облекло.

 

ES

Quitarse inmediatamente las prendas contaminadas.

 

CS

Veškeré kontaminované části oděvu okamžitě svlékněte.

 

DA

Tilsmudset tøj tages straks af/fjernes.

 

DE

Alle kontaminierten Kleidungsstücke sofort ausziehen.

 

ET

Kõik saastunud rõivad viivitamata seljast võtta.

 

EL

Αφαιρέστε / Βγάλτε αμέσως όλα τα μολυσμένα ρούχα.

 

EN

Remove/Take off immediately all contaminated clothing.

 

FR

Enlever immédiatement les vêtements contaminés.

 

GA

Bain díot láithreach na héadaí éillithe go léir.

 

IT

Togliersi di dosso immediatamente tutti gli indumenti contaminati.

 

LV

Noņemt/Novilkt nekavējoties visu piesārņoto apģērbu.

 

LT

Nedelsiant nuvilkti/pašalinti visus užterštus drabužius.

 

HU

Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal el kell távolítani/le kell vetni.

 

MT

Neħħi/Inża' mall-ewwel l-ilbies ikkontaminat.

 

NL

Verontreinigde kleding onmiddellijk uittrekken.

 

PL

Natychmiast usunąć/zdjąć całą zanieczyszczoną odzież.

 

PT

Despir/retirar imediatamente toda a roupa contaminada.

 

RO

Scoateţi imediat toată îmbrăcămintea contaminată.

 

SK

Ihneď odstráňte/vyzlečte všetky kontaminované časti odevu.

 

SL

Takoj odstraniti/sleči vsa kontaminirana oblačila.

 

FI

Riisu saastunut vaatetus välittömästi.

 

SV

Ta omedelbart av alla nedstänkta kläder.


P362

Nyelv

 

 

BG

Свалете замърсеното облекло и го изперете преди повторна употреба.

 

ES

Quitarse las prendas contaminadas y lavarlas antes de volver a usarlas.

 

CS

Kontaminovaný oděv svlékněte a před opětovným použitím ho vyperte.

 

DA

Forurenet tøj tages af og vaskes, før det bruges igen.

 

DE

Kontaminierte Kleidung ausziehen und vor erneutem Tragen waschen.

 

ET

Võtta saastunud rõivad seljast ja pesta neid enne järgmist kasutamist.

 

EL

Βγάλτε τα μολυσμένα ρούχα και πλύνετέ τα πριν τα ξαναχρησιμοποιήσετε.

 

EN

Take off contaminated clothing and wash before reuse.

 

FR

Enlever les vêtements contaminés et les laver avant réutilisation

 

GA

Bain díot láithreach na héadaí éillithe go léir agus nigh iad sula ndéanfar iad a athúsáid.

 

IT

Togliersi di dosso gli indumenti contaminati e lavarli prima di indossarli nuovamente.

 

LV

Novilkt piesārņoto apģērbu un pirms atkārtotas lietošanas izmazgāt.

 

LT

Nusivilkti užterštus drabužius ir išskalbti prieš vėl juos apsivelkant.

 

HU

A szennyezett ruhát le kell vetni és az újbóli használat előtt ki kell mosni.

 

MT

Inża' l-ħwejjeġ kontaminati u aħsilhom qabel ma terġa' tużahom.

 

NL

Verontreinigde kleding uittrekken en wassen alvorens deze opnieuw te gebruiken.

 

PL

Zanieczyszczoną odzież zdjąć i wyprać przed ponownym użyciem.

 

PT

Retirar a roupa contaminada e lavá-la antes de a voltar a usar.

 

RO

Scoateţi îmbrăcămintea contaminată şi spălaţi-o înainte de reutilizare.

 

SK

Kontaminovaný odev vyzlečte a pred ďalším použitím vyperte.

 

SL

Sleči kontaminirana oblačila in jih oprati pred ponovno uporabo.

 

FI

Riisu ja pese saastunut vaatetus ennen uudelleenkäyttöä.

 

SV

Nedstänkta kläder tas av och tvättas innan de används igen.


P363

Nyelv

 

 

BG

Изперете замърсеното облекло преди повторна употреба.

 

ES

Lavar las prendas contaminadas antes de volver a usarlas.

 

CS

Kontaminovaný oděv před opětovným použitím vyperte.

 

DA

Tilsmudset tøj skal vaskes, før det kan anvendes igen.

 

DE

Kontaminierte Kleidung vor erneutem Tragen waschen.

 

ET

Saastunud rõivad enne järgmist kasutamist pesta.

 

EL

Πλύνετε τα μολυσμένα ενδύματα πριν τα ξαναχρησιμοποιήσετε.

 

EN

Wash contaminated clothing before reuse.

 

FR

Laver les vêtements contaminés avant réutilisation.

 

GA

Nigh éadaí éillithe sula ndéanfar iad a athúsáid.

 

IT

Lavare gli indumenti contaminati prima di indossarli nuovamente.

 

LV

Pirms atkārtotas lietošanas piesārņoto apģērbu izmazgāt.

 

LT

Užterštus drabužius išskalbti prieš vėl juos apsivelkant.

 

HU

A szennyezett ruhát újbóli használat előtt ki kell mosni.

 

MT

Aħsel il-ħwejjeġ kontaminati qabel terġa' tużahom.

 

NL

Verontreinigde kleding wassen alvorens deze opnieuw te gebruiken.

 

PL

Wyprać zanieczyszczoną odzież przed ponownym użyciem.

 

PT

Lavar a roupa contaminada antes de a voltar a usar.

 

RO

Spălaţi îmbracămintea contaminată, înainte de reutilizare.

 

SK

Kontaminovaný odev pred ďalším použitím vyperte.

 

SL

Kontaminirana oblačila oprati pred ponovno uporabo.

 

FI

Pese saastunut vaatetus ennen uudelleenkäyttöä.

 

SV

Nedstänkta kläder ska tvättas innan de används igen.


P370

Nyelv

 

 

BG

При пожар:

 

ES

En caso de incendio:

 

CS

V případě požáru:

 

DA

Ved brand:

 

DE

Bei Brand:

 

ET

Tulekahju korral:

 

EL

Σε περίπτωση πυρκαγιάς:

 

EN

In case of fire:

 

FR

En cas d'incendie:

 

GA

I gcás dóiteáin:

 

IT

In caso di incendio:

 

LV

Ugunsgrēka gadījumā:

 

LT

Gaisro atveju:

 

HU

Tűz esetén:

 

MT

F'każ ta' nar:

 

NL

In geval van brand:

 

PL

W przypadku pożaru:

 

PT

Em caso de incêndio:

 

RO

În caz de incendiu:

 

SK

V prípade požiaru:

 

SL

Ob požaru:

 

FI

Tulipalon sattuessa:

 

SV

Vid brand:


P371

Nyelv

 

 

BG

При голям пожар и значителни количества:

 

ES

En caso de incendio importante y en grandes cantidades:

 

CS

V případě velkého požáru a velkého množství:

 

DA

Ved større brand og store mængder:

 

DE

Bei Großbrand und großen Mengen:

 

ET

Suure tulekahju korral ning kui on tegemist suurte kogustega:

 

EL

Σε περίπτωση σοβαρής πυρκαγιάς και εάν πρόκειται για μεγάλες ποσότητες:

 

EN

In case of major fire and large quantities:

 

FR

En cas d'incendie important et s'il s'agit de grandes quantités:

 

GA

I gcás mórdhóiteáin agus má tá cainníochtaí móra i gceist:

 

IT

In caso di incendio grave e di quantità rilevanti:

 

LV

Ugunsgrēka un lielu apjomu gadījumā:

 

LT

Didelio gaisro ir didelių kiekių atveju:

 

HU

Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén:

 

MT

F'każ ta' nar kbir u kwantitajiet kbar:

 

NL

In geval van grote brand en grote hoeveelheden:

 

PL

W przypadku poważnego pożaru i dużych ilości:

 

PT

Em caso de incêndio importante e de grandes quantidades:

 

RO

În caz de incendiu de proporţii şi de cantităţi mari de produs:

 

SK

V prípade veľkého požiaru a veľkého množstva:

 

SL

Ob velikem požaru in velikih količinah:

 

FI

Jos tulipalo ja ainemäärät ovat suuret:

 

SV

Vid större brand och stora mängder:


P372

Nyelv

 

 

BG

Опасност от експлозия при пожар.

 

ES

Riesgo de explosión en caso de incendi o.

 

CS

Nebezpečí výbuchu v případě požáru.

 

DA

Eksplosionsfare ved brand.

 

DE

Explosionsgefahr bei Brand.

 

ET

Tulekahju korral plahvatusoht.

 

EL

Κίνδυνος έκρηξης σε περίπτωση πυρκαγιάς.

 

EN

Explosion risk in case of fire.

 

FR

Risque d'explosion en cas d'incendie.

 

GA

Baol pléasctha i gcás dóiteáin.

 

IT

Rischio di esplosione in caso di incendi o.

 

LV

Eksplozijas risks ugunsgrēka gadījumā:

 

LT

Sprogimo pavojus gaisro atveju.

 

HU

Tűz esetén robbanásveszély.

 

MT

Riskju ta' splużjoni f'każ ta' nar.

 

NL

Ontploffingsgevaar in geval van brand.

 

PL

Ryzyko wybuchu w razie pożaru.

 

PT

Risco de explosão em caso de incêndi o.

 

RO

Risc de explozie în caz de incendiu.

 

SK

V prípade požiaru hrozí riziko výbuchu.

 

SL

Nevarnost eksplozije ob požaru.

 

FI

Tulipalon sattuessa räjähdysvaara.

 

SV

Explosionsrisk vid brand.


P373

Nyelv

 

 

BG

НЕ се опитвайте да гасите пожара, ако огънят наближи експлозиви.

 

ES

NO luchar contra el incendio cuando el fuego llega a los explosivos.

 

CS

Požár NEHASTE, dostane-li se k výbušninám.

 

DA

BEKÆMP IKKE branden, hvis denne når eksplosiverne.

 

DE

KEINE Brandbekämpfung, wenn das Feuer explosive Stoffe/ Gemische/Erzeugnisse erreicht.

 

ET

Kui tuli jõuab lõhkeaineteni, MITTE teha kustutustöid.

 

EL

ΜΗΝ προσπαθείτε να σβήσετε την πυρκαγιά, όταν η φωτιά πλησιάζει σε εκρηκτικά.

 

EN

DO NOT fight fire when fire reaches explosives.

 

FR

NE PAS combattre l'incendie lorsque le feu atteint les explosifs.

 

GA

NÁ DÉAN an dóiteán a chomhrac má shroicheann sé pléascáin.

 

IT

NON utilizzare mezzi estinguenti se l'incendio raggiunge materiali esplosivi.

 

LV

NECENSTIES dzēst ugunsgrēku, ja uguns piekļūst sprādzienbīstamām vielām.

 

LT

NEGESINTI gaisro, jeigu ugnis pasiekia sprogmenis.

 

HU

TILOS a tűz oltása, ha az robbanóanyagra átterjedt.

 

MT

TIPPRUVAX TITFI n-nar meta n-nar jilħaq l-isplussivi.

 

NL

NIET blussen wanneer het vuur de ontplofbare stoffen bereikt.

 

PL

NIE gasić pożaru, jeżeli ogień dosięgnie materiały wybuchowe

 

PT

Se o fogo atingir os explosivos, NÃO tentar combatê-lo.

 

RO

NU încercaţi să stingeţi incendiul atunci când focul a ajuns la explozivi.

 

SK

Požiar NEHASTE, ak sa oheň priblížil k výbušninám.

 

SL

NE gasiti, ko ogenj doseže eksploziv.

 

FI

Tulta EI SAA yrittää sammuttaa sen saavutettua räjähteet.

 

SV

Försök INTE bekämpa branden när den når explosiva varor.


P374

Nyelv

 

 

BG

Гасете пожара с обичайните предпазни мерки от разумно разстояние.

 

ES

Luchar contra el incendio desde una distancia razonable, tomando las precauciones habituales.

 

CS

Haste z přiměřené vzdálenosti a dodržujte běžná opatření.

 

DA

Træf normale foranstaltninger mod brand og bekæmp den på en fornuftig afstand.

 

DE

Brandbekämpfung mit üblichen Vorsichtsmaßnahmen aus angemessener Entfernung.

 

ET

Kustutustöid teha tavaliste ettevaatusabinõudega ja mõistlikust kaugusest.

 

EL

Προσπαθήστε να σβήσετε την πυρκαγιά λαμβάνοντας τις κατάλληλες προφυλάξεις και από εύλογη απόσταση.

 

EN

Fight fire with normal precautions from a reasonable distance.

 

FR

Combattre l'incendie à distance en prenant les précautions normales.

 

GA

Déan na gnáth-réamhchúraimí chun an dóiteán a chomhrac gan a bheith níos gaire dó ná mar atá réasúnta.

 

IT

Utilizzare i mezzi estinguenti con le precauzioni abituali a distanza ragionevole.

 

LV

Dzēst ugunsgrēku, ņemot vērā parastos drošības nosacījumus un no saprātīga attāluma.

 

LT

Gaisrą gesinti laikantis įprastinio atsargumo pakankamu atstumu.

 

HU

Tűzoltás megfelelő távolságból a szokásos óvintézkedések betartásával.

 

MT

Itfi n-nar bil-prekawzjonijiet normali minn distanza raġonevoli.

 

NL

Met normale voorzorgen vanaf een redelijke afstand blussen.

 

PL

Gasić pożar z rozsądnej odległości z zachowaniem zwykłych środków ostrożności.

 

PT

Combater o incêndio tomando as precauções normais e a partir de uma distância razoável.

 

RO

Stingeţi incendiul de la o distanţă rezonabilă, luând măsuri normale de precauţie.

 

SK

Požiar haste z primeranej vzdialenosti pri dodržiavaní bežných bezpečnostných opatrení.

 

SL

Gasiti z običajno previdnostjo in s primerne razdalje.

 

FI

Sammuta palo kohtuullisen välimatkan päästä tavanomaisin varotoimin.

 

SV

Bekämpa branden på vanligt sätt på behörigt avstånd.


P375

Nyelv

 

 

BG

Гасете пожара от разстояние поради опасност от експлозия.

 

ES

Luchar contra el incendio a distancia, dado el riesgo de explosión.

 

CS

Kvůli nebezpečí výbuchu haste z dostatečné vzdálenosti.

 

DA

Bekæmp branden på afstand på grund af eksplosionsfare.

 

DE

Wegen Explosionsgefahr Brand aus der Entfernung bekämpfen.

 

ET

Plahvatusohu tõttu teha kustutustöid eemalt.

 

EL

Προσπαθήστε να σβήσετε την πυρκαγιά από απόσταση, επειδή υπάρχει κίνδυνος έκρηξης.

 

EN

Fight fire remotely due to the risk of explosion.

 

FR

Combattre l'incendie à distance à cause du risque d'explosion.

 

GA

Téigh i gcianghleic leis an dóiteán mar gheall ar an mbaol pléasctha.

 

IT

Rischio di esplosione. Utilizzare i mezzi estinguenti a grande distanza.

 

LV

Dzēst ugunsgrēku no attāluma eksplozijas riska dēļ.

 

LT

Gaisrą gesinti iš toli dėl sprogimo pavojaus.

 

HU

A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

 

MT

Itfi n-nar mill-bogħod minħabba r-riskju ta' splużjoni.

 

NL

Op afstand blussen omwille van ontploffingsgevaar.

 

PL

Z powodu ryzyka wybuchu gasić pożar z odległości.

 

PT

Combater o incêndio à distância, devido ao risco de explosão.

 

RO

Stingeţi incendiul de la distanţă din cauza pericolului de explozie.

 

SK

Z dôvodu nebezpečenstva výbuchu požiar haste z diaľky.

 

SL

Gasiti z večje razdalje zaradi nevarnosti eksplozije.

 

FI

Sammuta palo etäältä räjähdysvaaran takia.

 

SV

Bekämpa branden på avstånd på grund av explosionsrisken.


P376

Nyelv

 

 

BG

Спрете теча, ако е безопасно.

 

ES

Detener la fuga, si no hay peligro en hacerlo.

 

CS

Zastavte únik, můžete-li tak učinit bez rizika.

 

DA

Stands lækagen, hvis dette er sikkert.

 

DE

Undichtigkeit beseitigen, wenn gefahrlos möglich.

 

ET

Leke peatada, kui seda on võimalik teha ohutult.

 

EL

Σταματήστε τη διαρροή, εφόσον δεν υπάρχει κίνδυνος.

 

EN

Stop leak if safe to do so.

 

FR

Obturer la fuite si cela peut se faire sans danger.

 

GA

Cuir stop leis an sceitheadh má tá sé sábháilte é sin a dhéanamh.

 

IT

Bloccare la perdita se non c'è pericolo.

 

LV

Apstādināt noplūdi, ja to var izdarīt drošā veidā.

 

LT

Sustabdyti nuotėkį, jeigu galima saugiai tai padaryti.

 

HU

Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan megtehető.

 

MT

Waqqaf it-tnixxija jekk ma jkunx hemm periklu.

 

NL

Het lek dichten als dat veilig gedaan kan worden.

 

PL

Jeżeli jest to bezpieczne zahamować wyciek.

 

PT

Deter a fuga se tal puder ser feito em segurança.

 

RO

Opriţi scurgerea, dacă acest lucru se poate face în siguranţă.

 

SK

Zastavte únik, ak je to bezpečné.

 

SL

Zaustaviti puščanje, če je varno.

 

FI

Sulje vuoto, jos sen voi tehdä turvallisesti.

 

SV

Stoppa läckan om det kan göras på ett säkert sätt.


P377

Nyelv

 

 

BG

Пожар от изтекъл газ:

Не гасете освен при възможност за безопасно отстраняване на теча.

 

ES

Fuga de gas en llamas:

No apagar, salvo si la fuga puede detenerse sin peligro.

 

CS

Požár unikajícího plynu:

Nehaste, nelze-li únik bezpečně zastavit.

 

DA

Brand fra udsivende gas:

Sluk ikke, medmindre det er sikkert at stoppe lækagen.

 

DE

Brand von ausströmendem Gas:

Nicht löschen, bis Undichtigkeit gefahrlos beseitigt werden kann.

 

ET

Lekkiva gaasi põlemise korral mitte kustutada, välja arvatud juhul, kui leket on võimalik ohutult peatada.

 

EL

Διαρροή φλεγόμενου αερίου:

Μην την σβήσετε, εκτός εάν μπορείτε να σταματήσετε τη διαρροή χωρίς κίνδυνο.

 

EN

Leaking gas fire:

Do not extinguish, unless leak can be stopped safely.

 

FR

Fuite de gaz enflammé:

Ne pas éteindre si la fuite ne peut pas être arrêtée sans danger.

 

GA

Tine gháis ag sceitheadh:

Ná múch, mura i ndán agus gur féidir stop a chur leis an sceitheadh go sábháilte.

 

IT

In caso d'incendio dovuto a perdita di gas, non estinguere a meno che non sia possibile bloccare la perdita senza pericolo.

 

LV

Degšanas gāzes noplūde:

Nedzēst, ja vien noplūdi var apstādināt drošā veidā.

 

LT

Dujų nuotėkio sukeltas gaisras:

Negesinti, nebent nuotėkį būtų galima saugiai sustabdyti.

 

HU

Égő szivárgó gáz:

Csak akkor szabad a tüzet oltani, ha a szivárgás biztonságosan megszüntethető.

 

MT

Tnixxija ta' gass tan-nar:

Tippruvax titfiha, sakemm it-tnixxija ma tkunx tista' titwaqqaf bla periklu.

 

NL

Brand door lekkend gas:

niet blussen, tenzij het lek veilig gedicht kan worden.

 

PL

W przypadku płonięcia wyciekającego gazu:

Nie gasić, jeżeli nie można bezpiecznie zahamować wycieku.

 

PT

Incêndio por fuga de gás: não apagar, a menos que se possa deter a fuga em segurança.

 

RO

Incendiu cauzat de o scurgere de gaz: nu încercaţi să stingeţi, decât dacă scurgerea poate fi oprită în siguranţă.

 

SK

Požiar unikajúceho plynu: Nehaste, pokiaľ únik nemožno bezpečne zastaviť.

 

SL

Požar zaradi uhajanja plina:

Ne gasiti, če puščanja ni mogoče varno zaustaviti.

 

FI

Vuotavasta kaasusta johtuva palo:

Ei saa sammuttaa, jollei vuotoa voida pysäyttää turvallisesti.

 

SV

Läckande gas som brinner:

Försök inte släcka branden om inte läckan kan stoppas på ett säkert sätt.


P378

Nyelv

 

 

BG

Използвайте … за гасене.

 

ES

Utilizar … para apagarlo.

 

CS

K hašení použijte ….

 

DA

Anvend … til brandslukning.

 

DE

… zum Löschen verwenden.

 

ET

Kustutamiseks kasutada ….

 

EL

Χρησιμοποιήστε … για την κατάσβεση.

 

EN

Use … for extinction.

 

FR

Utiliser … pour l'extinction.

 

GA

Úsáid … le haghaidh múchta.

 

IT

Estinguere con…

 

LV

Nodzēšanai izmantot…

 

LT

Gesinimui naudoti …

 

HU

Az oltáshoz … használandó.

 

MT

Uża' … biex titfi.

 

NL

Blussen met …

 

PL

Użyć … do gaszenia.

 

PT

Para a extinção utilizar …

 

RO

Utilizați… pentru stingere.

 

SK

Na hasenie použite ….

 

SL

Za gašenje uporabiti …

 

FI

Käytä palon sammuttamiseen …

 

SV

Släck branden med ….


P380

Nyelv

 

 

BG

Евакуирайте зоната.

 

ES

Evacuar la zona.

 

CS

Vykliďte _roctor.

 

DA

Evakuer området.

 

DE

Umgebung räumen.

 

ET

Ala evakueerida.

 

EL

Εκκενώστε την περιοχή.

 

EN

Evacuate area.

 

FR

Évacuer la zone.

 

GA

Aslonnaigh gach duine as an limistéar.

 

IT

Evacuare la zona.

 

LV

Evakuēt zonu.

 

LT

Evakuoti zoną.

 

HU

A területet ki kell üríteni.

 

MT

Evakwa ż-żona.

 

NL

Evacueren.

 

PL

Ewakuować teren.

 

PT

Evacuar a zona.

 

RO

Evacuaţi zona.

 

SK

Priestory evakuujte.

 

SL

Izprazniti območje.

 

FI

Evakuoi alue.

 

SV

Utrym området.


P381

Nyelv

 

 

BG

Премахнете всички източници на запалване, ако е безопасно.

 

ES

Eliminar todas las fuentes de ignición si no hay peligro en hacerlo.

 

CS

Odstraňte všechny zdroje zapálení, můžete-li tak učinit bez rizika.

 

DA

Fjern alle antændelseskilder, hvis dette kan gøres sikkert.

 

DE

Alle Zündquellen entfernen, wenn gefahrlos möglich.

 

ET

Eemaldada kõik süüteallikad, kui seda on võimalik teha ohutult.

 

EL

Απομακρύνετε τις πηγές ανάφλεξης, εάν αυτό μπορεί να γίνει χωρίς κίνδυνο.

 

EN

Eliminate all ignition sources if safe to do so.

 

FR

Éliminer toutes les sources d'ignition si cela est faisable sans danger.

 

GA

Díothaigh gach foinse adhainte, má tá sé sábháilte é sin a dhéanamh.

 

IT

Eliminare ogni fonte di accensione se non c'è pericolo.

 

LV

Novērst visus uzliesmošanas avotus, ja to var izdarīt droši.

 

LT

Pašalinti visus uždegimo šaltinius, jeigu galima saugiai tai padaryti.

 

HU

Meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást, ha ez biztonságosan megtehető.

 

MT

Elimina s-sorsi kollha li jqabbdu sakemm ma jkunx perikoluż li tagħmel dan.

 

NL

Alle ontstekingsbronnen wegnemen als dat veilig gedaan kan worden.

 

PL

Wyeliminować wszystkie źródła zapłonu, jeżeli jest to bezpieczne.

 

PT

Eliminar todas as fontes de ignição se tal puder ser feito em segurança.

 

RO

Eliminaţi toate sursele de aprindere, dacă acest lucru se poate face în siguranţă.

 

SK

Ak je to bezpečné, odstráňte všetky zdroje zapálenia.

 

SL

Odstraniti vse vire vžiga, če je varno.

 

FI

Poista kaikki sytytyslähteet, jos sen voi tehdä turvallisesti.

 

SV

Avlägsna alla antändningskällor om det kan göras på ett säkert sätt.


P390

Nyelv

 

 

BG

Попийте разлятото, за да се предотвратят материални вреди.

 

ES

Absorber el vertido para que no dañe otros materiales.

 

CS

Uniklý produkt absorbujte, aby se zabránilo materiálním škodám.

 

DA

Absorber udslip for at undgå materielskade.

 

DE

Verschüttete Mengen aufnehmen, um Materialschäden zu vermeiden.

 

ET

Mahavoolanud toode absorbeerida, et see ei kahjustaks teisi materjale.

 

EL

Σκουπίστε τη χυμένη ποσότητα για να προλάβετε υλικές ζημιές.

 

EN

Absorb spillage to prevent material damage.

 

FR

Absorber toute substance répandue pour éviter qu'elle attaque les matériaux environnants.

 

GA

Ionsúigh doirteadh chun damáiste d'ábhar a chosc.

 

IT

Assorbire la fuoriuscita per evitare danni materiali.

 

LV

Uzsūkt izšļakstījumus, lai novērstu materiālus zaudējumus.

 

LT

Absorbuoti išsiliejusią medžiagą, siekiant išvengti materialinės žalos.

 

HU

A kiömlött anyagot fel kell itatni a körülvevő anyagok károsodásának megelőzése érdekében.

 

MT

Assorbi t-tixrid biex tipprevjeni ħsara fil-materjal.

 

NL

Gelekte/gemorste stof opnemen om materiële schade te vermijden.

 

PL

Usunąć wyciek, aby zapobiec szkodom materialnym.

 

PT

Absorver o produto derramado a fim de evitar danos materiais.

 

RO

Absorbiţi scurgerile de produs, pentru a nu afecta materialele din apropiere.

 

SK

Absorbujte uniknutý produkt, aby sa zabránilo materiálnym škodám.

 

SL

Odpraviti razlitje, da se prepreči materialna škoda.

 

FI

Imeytä valumat vahinkojen estämiseksi.

 

SV

Sug upp spill för att undvika materiella skador.


P391

Nyelv

 

 

BG

Съберете разлятото.

 

ES

Recoger el vertido.

 

CS

Uniklý produkt seberte.

 

DA

Udslip opsamles.

 

DE

Verschüttete Mengen aufnehmen.

 

ET

Mahavoolanud toode kokku koguda.

 

EL

Μαζέψτε τη χυμένη ποσότητα.

 

EN

Collect spillage.

 

FR

Recueillir le produit répandu.

 

GA

Bailigh doirteadh.

 

IT

Raccogliere il materiale fuoriuscito.

 

LV

Savākt izšļakstīto šķidrumu.

 

LT

Surinkti ištekėjusią medžiagą.

 

HU

A kiömlött anyagot össze kell gyűjteni.

 

MT

Iġbor it-tixrid.

 

NL

Gelekte/gemorste stof opruimen.

 

PL

Zebrać wyciek.

 

PT

Recolher o produto derramado.

 

RO

Colectaţi scurgerile de produs.

 

SK

Zozbierajte uniknutý produkt.

 

SL

Prestreči razlito tekočino.

 

FI

Valumat on kerättävä.

 

SV

Samla upp spill.


P301 + P310

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ПОГЛЪЩАНЕ: Незабавно се обадете в ЦЕНТЪР ПО ТОКСИКОЛОГИЯ или на лекар.

 

ES

EN CASO DE INGESTIÓN: Llamar inmediatamente a un CENTRO DE INFORMACIÓN TOXICOLÓGICA o a un médico.

 

CS

PŘI POŽITÍ: Okamžitě volejte TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÍ STŘEDISKO nebo lékaře.

 

DA

I TILFÆLDE AF INDTAGELSE: Ring omgående til en GIFTINFORMATION eller en læge.

 

DE

BEI VERSCHLUCKEN: Sofort GIFTINFORMATIONSZENTRUM oder Arzt anrufen.

 

ET

ALLANEELAMISE KORRAL: võtta viivitamata ühendust MÜRGISTUSTEABEKESKUSE või arstiga.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΚΑΤΑΠΟΣΗΣ: Καλέστε αμέσως το ΚΕΝΤΡΟ ΔΗΛΗΤΗΡΙΑΣΕΩΝ ή ένα γιατρό.

 

EN

IF SWALLOWED: Immediately call a POISON CENTER or doctor/physician.

 

FR

EN CAS D'INGESTION: appeler immédiatement un CENTRE ANTIPOISON ou un médecin.

 

GA

MÁ SHLOGTAR: Cuir glao láithreach ar IONAD NIMHE nó ar dhoctúir/lia.

 

IT

IN CASO DI INGESTIONE: contattare immediatamente un CENTRO ANTIVELENI o un medico

 

LV

NORĪŠANAS GADĪJUMĀ: Nekavējoties sazināties ar SAINDĒŠANĀS CENTRU vai ārstu.

 

LT

PRARIJUS: Nedelsiant skambinti į APSINUODIJIMŲ KONTROLĖS IR INFORMACIJOS BIURĄ arba kreiptis į gydytoją.

 

HU

LENYELÉS ESETÉN: azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

 

MT

JEKK JINBELA': Ikkuntattja ĊENTRU TA' L-AVVELENAMENT jew tabib.

 

NL

NA INSLIKKEN: onmiddellijk een ANTIGIFCENTRUM of een arts raadplegen.

 

PL

W PRZYPADKU POŁKNIĘCIA: Natychmiast skontaktować się z OŚRODKIEM ZATRUĆ lub z lekarzem.

 

PT

EM CASO DE INGESTÃO: contacte imediatamente um CENTRO DE INFORMAÇÃO ANTIVENENOS ou um médico.

 

RO

ÎN CAZ DE ÎNGHIŢIRE: sunaţi imediat la un CENTRU DE INFORMARE TOXICOLOGICĂ sau un medic.

 

SK

PO POŽITÍ: okamžite volajte NÁRODNÉ TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÉ CENTRUM alebo lekára.

 

SL

PRI ZAUŽITJU: takoj pokličite CENTER ZA ZASTRUPITVE ali zdravnika.

 

FI

JOS KEMIKAALIA ON NIELTY: Ota välittömästi yhteys MYRKYTYSTIETOKESKUKSEEN tai lääkäriin.

 

SV

VID FÖRTÄRING: Kontakta genast GIFTINFORMATIONSCENTRAL eller läkare.


P301 + P312

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ПОГЛЪЩАНЕ: Незабавно се обадете в ЦЕНТЪР ПО ТОСКИКОЛОГИЯ или на лекар при неразположение.

 

ES

EN CASO DE INGESTIÓN: Llamar a un CENTRO DE INFORMACIÓN TOXICOLÓGICA o a un médico si se encuentra mal.

 

CS

PŘI POŽITÍ: Necítíte-li se dobře, volejte TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÍ STŘEDISKO nebo lékaře.

 

DA

I TILFÆLDE AF INDTAGELSE: I tilfælde af ubehag ring til en GIFTINFORMATION eller en læge.

 

DE

BEI VERSCHLUCKEN: Bei Unwohlsein GIFTINFORMATIONSZENTRUM oder Arzt anrufen.

 

ET

ALLANEELAMISE KORRAL: halva enesetunde korral võtta ühendust MÜRGISTUSTEABEKESKUSE või arstiga.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΚΑΤΑΠΟΣΗΣ: Καλέστε αμέσως το ΚΕΝΤΡΟ ΔΗΛΗΤΗΡΙΑΣΕΩΝ ή ένα γιατρό, εάν αισθανθείτε αδιαθεσία.

 

EN

IF SWALLOWED: Call a POISON CENTER or doctor/physician if you feel unwell.

 

FR

EN CAS D'INGESTION: appeler un CENTRE ANTIPOISON ou un médecin en cas de malaise.

 

GA

MÁ SHLOGTAR: Cuir glao ar IONAD NIMHE nó ar dhoctúir/lia má bhraitheann tú tinn.

 

IT

IN CASO DI INGESTIONE accompagnata da malessere: contattare un CENTRO ANTIVELENI o un medico.

 

LV

NORĪŠANAS GADĪJUMĀ: sazināties ar SAINDĒŠANĀS CENTRU vai ārstu, ja jums ir slikta pašsajūta.

 

LT

PRARIJUS: Pasijutus blogai, skambinti į APSINUODIJIMŲ KONTROLĖS IR INFORMACIJOS BIURĄ arba kreiptis į gydytoją.

 

HU

LENYELÉS ESETÉN: rosszullét esetén azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

 

MT

JEKK JINBELA': Ikkuntattja ĊENTRU TA' L-AVVELENAMENT jew tabib jekk tħossok ma tiflaħx.

 

NL

NA INSLIKKEN: bij onwel voelen een ANTIGIFCENTRUM of een arts raadplegen.

 

PL

W PRZYPADKU POŁKNIĘCIA: W przypadku złego samopoczucia skontaktować się z OŚRODKIEM ZATRUĆ lub z lekarzem.

 

PT

EM CASO DE INGESTÃO: caso sinta indisposição, contacte um CENTRO DE INFORMAÇÃO ANTIVENENOS ou um médico.

 

RO

ÎN CAZ DE ÎNGHIŢIRE: sunaţi la un CENTRU DE INFORMARE TOXICOLOGICĂ sau un medic, dacă nu vă simţiţi bine.

 

SK

PO POŽITÍ: ak máte zdravotné problémy, okamžite volajte NÁRODNÉ TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÉ CENTRUM alebo lekára.

 

SL

PRI ZAUŽITJU: ob slabem počutju pokličite CENTER ZA ZASTRUPITVE ali zdravnika.

 

FI

JOS KEMIKAALIA ON NIELTY: Ota yhteys MYRKYTYSTIETOKESKUKSEEN tai lääkäriin, jos ilmenee pahoinvointia.

 

SV

VID FÖRTÄRING: Kontakta GIFTINFORMATIONSCENTRAL eller läkare om du mår dåligt.


P301 + P330 + P331

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ПОГЛЪЩАНЕ: изплакнете устата. НЕ предизвиквайте повръщане.

 

ES

EN CASO DE INGESTIÓN: Enjuagarse la boca. NO provocar el vómito.

 

CS

PŘI POŽITÍ: Vypláchněte ústa. NEVYVOLÁVEJTE zvracení.

 

DA

I TILFÆLDE AF INDTAGELSE: Skyl munden. Fremkald IKKE opkastning.

 

DE

BEI VERSCHLUCKEN: Mund ausspülen. KEIN Erbrechen herbeiführen.

 

ET

ALLANEELAMISE KORRAL: loputada suud. MITTE kutsuda esile oksendamist.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΚΑΤΑΠΟΣΗΣ: Ξεπλύνετε το στόμα. ΜΗΝ προκαλέσετε εμετό.

 

EN

IF SWALLOWED: rinse mouth. Do NOT induce vomiting.

 

FR

EN CAS D'INGESTION: rincer la bouche. NE PAS faire vomir.

 

GA

MÁ SHLOGTAR: sruthlaítear an béal. NÁ déan urlacan a spreagadh.

 

IT

IN CASO DI INGESTIONE: sciacquare la bocca. NON provocare il vomito.

 

LV

NORĪŠANAS GADĪJUMĀ: izskalot muti. NEIZRAISĪT vemšanu.

 

LT

PRARIJUS: išskalauti burną. NESKATINTI vėmimo.

 

HU

LENYELÉS ESETÉN: a szájat ki kell öblíteni. TILOS hánytatni.

 

MT

JEKK JINBELA': laħlaħ il-ħalq. TIPPROVOKAX ir-remettar.

 

NL

NA INSLIKKEN: de mond spoelen – GEEN braken opwekken.

 

PL

W PRZYPADKU POŁKNIĘCIA: wypłukać usta. NIE wywoływać wymiotów.

 

PT

EM CASO DE INGESTÃO: enxaguar a boca. NÃO provocar o vómito.

 

RO

ÎN CAZ DE ÎNGHIŢIRE: clătiţi gura. NU provocaţi voma.

 

SK

PO POŽITÍ: vypláchnite ústa. Nevyvolávajte zvracanie.

 

SL

PRI ZAUŽITJU: izprati usta. NE izzvati bruhanja.

 

FI

JOS KEMIKAALIA ON NIELTY: Huuhdo suu. EI saa oksennuttaa.

 

SV

VID FÖRTÄRING: Skölj munnen. Framkalla INTE kräkning.


P302 + P334

Nyelv

 

 

BG

ПРИ КОНТАКТ С КОЖАТА: Потопете в студена вода/сложете мокри компреси.

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LA PIEL: Sumergir en agua fresca/aplicar compresas húmedas.

 

CS

PŘI STYKU S KŮŽÍ: Ponořte do studené vody/zabalte do vlhkého obvazu.

 

DA

VED KONTAKT MED HUDEN: Skyl under koldt vand/anvend våde omslag.

 

DE

BEI KONTAKT MIT DER HAUT: In kaltes Wasser tauchen/nassen Verband anlegen.

 

ET

NAHALE SATTUMISE KORRAL: hoida jahedas vees / panna peale niiske kompress.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΟ ΔΕΡΜΑ: Πλύντε με άφθονο δροσερό νερό/τυλίξτε με βρεγμένους επιδέσμους.

 

EN

IF ON SKIN: Immerse in cool water/wrap in wet bandages.

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LA PEAU: rincer à l'eau fraîche/poser une compresse humide.

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LEIS AN gCRAICEANN: Tum in uisce fionnuar/cuir bréid fliuch air.

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON LA PELLE: immergere in acqua fredda/avvolgere con un bendaggio umido.

 

LV

SASKARĒ AR ĀDU: iegremdēt vēsā ūdenī / ietīt mitros apsējos.

 

LT

PATEKUS ANT ODOS: Įmerkti į vėsų vandenį/apvynioti šlapiais tvarsčiais.

 

HU

HA BŐRRE KERÜL: Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

 

MT

JEKK FUQ IL-ĠILDA: Daħħal fl-ilma frisk/kebbeb f'faxex imxarrbin.

 

NL

BIJ CONTACT MET DE HUID: in koud water onderdompelen/nat verband aanbrengen.

 

PL

W PRZYPADKU KONTAKTU ZE SKÓRĄ: Zanurzyć w zimnej wodzie/owinąć mokrym bandażem.

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM A PELE: mergulhar em água fria/aplicar compressas húmidas.

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU PIELEA: introduceţi în apă rece/acoperiţi cu o compresă umedă.

 

SK

PRI KONTAKTE S POKOŽKOU: Ponorte do studenej vody/obviažte mokrými obväzmi.

 

SL

PRI STIKU S KOŽO: potopiti v hladno vodo/zaviti v mokre povoje.

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU IHOLLE: Upota kylmään veteen/kääri märkiin siteisiin.

 

SV

VID HUDKONTAKT: Skölj under kallt vatten/använd våta omslag.


P302 + P350

Nyelv

 

 

BG

ПРИ КОНТАКТ С КОЖАТА: Измийте внимателно и обилно със сапун и вода.

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LA PIEL: Lavar suavemente con agua y jabón abundantes.

 

CS

PŘI STYKU S KŮŽÍ: Jemně omyjte velkým množstvím vody a mýdla.

 

DA

VED KONTAKT MED HUDEN: Vask forsigtigt med rigeligt sæbe og vand.

 

DE

BEI KONTAKT MIT DER HAUT: Behutsam mit viel Wasser und Seife waschen.

 

ET

NAHALE SATTUMISE KORRAL: pesta õrnalt rohke vee ja seebiga.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΟ ΔΕΡΜΑ: Πλύντε απαλά με άφθονο νερό και σαπούνι.

 

EN

IF ON SKIN: Gently wash with plenty of soap and water.

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LA PEAU: laver avec précaution et abondamment à l'eau et au savon.

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LEIS AN gCRAICEANN: Nigh go bog le neart gallúnaí agus uisce.

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON LA PELLE: lavare delicatamente e abbondantemente con acqua e sapone.

 

LV

SASKARĒ AR ĀDU: maigi nomazgāt ar lielu ziepju un ūdens daudzumu.

 

LT

PATEKUS ANT ODOS: Atsargiai nuplauti dideliu kiekiu muilo ir vandens.

 

HU

HA BŐRRE KERÜL: Óvatos lemosás bő szappanos vízzel.

 

MT

JEKK FUQ IL-ĠILDA: Aħsel bil-mod b'ħafna sapun u ilma.

 

NL

BIJ CONTACT MET DE HUID: voorzichtig wassen met veel water en zeep.

 

PL

W PRZYPADKU DOSTANIA SIĘ NA SKÓRĘ: Delikatnie umyć dużą iloścą wody z mydłem.

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM A PELE: lavar suavemente com sabonete e água abundantes.

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU PIELEA: spălaţi uşor cu multă apă şi săpun.

 

SK

PRI KONTAKTE S POKOŽKOU: Opatrne umyte veľkým množstvom vody a mydla.

 

SL

PRI STIKU S KOŽO: nežno umiti z veliko mila in vode.

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU IHOLLE: Pese varovasti runsaalla vedellä ja saippualla.

 

SV

VID HUDKONTAKT: Tvätta försiktigt med mycket tvål och vatten.


P302 + P352

Nyelv

 

 

BG

ПРИ КОНТАКТ С КОЖАТА: Измийте обилно със сапун и вода.

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LA PIEL: Lavar con agua y jabón abundantes.

 

CS

PŘI STYKU S KŮŽÍ: Omyjte velkým množstvím vody a mýdla.

 

DA

VED KONTAKT MED HUDEN: Vask med rigeligt sæbe og vand.

 

DE

BEI KONTAKT MIT DER HAUT: Mit viel Wasser und Seife waschen.

 

ET

NAHALE SATTUMISE KORRAL: pesta rohke vee ja seebiga.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΟ ΔΕΡΜΑ: Πλύνετε με άφθονο νερό και σαπούνι.

 

EN

IF ON SKIN: Wash with plenty of soap and water.

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LA PEAU: laver abondamment à l'eau et au savon.

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LEIS AN gCRAICEANN: Nigh le neart gallúnaí agus uisce.

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON LA PELLE: lavare abbondantemente con acqua e sapone.

 

LV

SASKARĒ AR ĀDU: nomazgāt ar lielu ziepju un ūdens daudzumu.

 

LT

PATEKUS ANT ODOS: Nuplauti dideliu kiekiu muilo ir vandens.

 

HU

HA BŐRRE KERÜL: Lemosás bő szappanos vízzel.

 

MT

JEKK FUQ IL-ĠILDA: Aħsel b'ħafna sapun u ilma.

 

NL

BIJ CONTACT MET DE HUID: met veel water en zeep wassen.

 

PL

W PRZYPADKU KONTAKTU ZE SKÓRĄ: Umyć dużą ilością wody z mydłem.

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM A PELE: lavar com sabonete e água abundantes.

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU PIELEA: spălaţi cu multă apă şi săpun.

 

SK

PRI KONTAKTE S POKOŽKOU: Umyte veľkým množstvom vody a mydla.

 

SL

PRI STIKU S KOŽO: umiti z veliko mila in vode.

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU IHOLLE: Pese runsaalla vedellä ja saippualla.

 

SV

VID HUDKONTAKT: Tvätta med mycket tvål och vatten.


P303 + P361 + P353

Nyelv

 

 

BG

ПРИ КОНТАКТ С КОЖАТА (или косата): Незабавно свалете цялото замърсено облекло. Облейте кожата с вода/вземете душ

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LA PIEL (o el pelo): Quitarse inmediatamente las prendas contaminadas. Aclararse la piel con agua o ducharse.

 

CS

PŘI STYKU S KŮŽÍ (nebo s vlasy): Veškeré kontaminované části oděvu okamžitě svlékněte. Opláchněte kůži vodou/osprchujte.

 

DA

VED KONTAKT MED HUDEN (eller håret): Tilsmudset tøj tages straks af/fjernes. Skyl/brus huden med vand.

 

DE

BEI KONTAKT MIT DER HAUT (oder dem Haar): Alle beschmutzten, getränkten Kleidungsstücke sofort ausziehen. Haut mit Wasser abwaschen/duschen.

 

ET

NAHALE (või juustele) SATTUMISE KORRAL: võtta viivitamata kõik saastunud rõivad seljast. Loputada nahka veega / loputada duši all.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΟ ΔΕΡΜΑ (ή με τα μαλλιά): Αφαιρέστε αμέσως όλα τα μολυσμένα ενδύματα. Ξεπλύνετε το δέρμα με νερό/στο ντους.

 

EN

IF ON SKIN (or hair): Remove/Take off immediately all contaminated clothing. Rinse skin with water/shower.

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LA PEAU (ou les cheveux): enlever immédiatement les vêtements contaminés. Rincer la peau à l'eau/se doucher.

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LEIS AN gCRAICEANN(nó le gruaig): Bain díot láithreach na héadaí éillithe go léir. Sruthlaítear an craiceann le huisce/glac cithfholcadh.

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON LA PELLE (o con i capelli): togliersi di dosso immediatamente tutti gli indumenti contaminati. Sciacquare la pelle/fare una doccia.

 

LV

SASKARĒ AR ĀDU (vai matiem): noģērbt visu piesārņoto apģērbu. Noskalot ādu ar ūdeni/ dušā.

 

LT

PATEKUS ANT ODOS (arba plaukų): Nedelsiant nuvilkti/pašalinti visus užterštus drabužius. Odą nuplauti vandeniu/čiurkšle.

 

HU

HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL: Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal el kell távolítani/le kell vetni. A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozás.

 

MT

JEKK FUQ IL-ĠILDA (jew xagħar): Neħħi/inża' minnufih l-ilbies kontaminat. Laħlaħ il-ġilda bl-ilma/bix-xawer.

 

NL

BIJ CONTACT MET DE HUID (of het haar): verontreinigde kleding onmiddellijk uittrekken – huid met water afspoelen/afdouchen.

 

PL

W PRZYPADKU KONTATKU ZE SKÓRĄ (lub z włosami): Natychmiast usunąć/zdjąć całą zanieczyszczoną odzież. Spłukać skórę pod strumieniem wody/prysznicem.

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM A PELE (ou o cabelo): despir/retirar imediatamente toda a roupa contaminada. Enxaguar a pele com água/tomar um duche.

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU PIELEA (sau părul): scoateţi imediat toată îmbrăcămintea contaminată. Clătiţi pielea cu apă/faceţi duş.

 

SK

PRI KONTAKTE S POKOŽKOU (alebo vlasmi): Odstráňte/vyzlečte všetky kontaminované časti odevu. Pokožku ihneď opláchnite vodou/sprchou.

 

SL

PRI STIKU S KOŽO (ali lasmi): takoj odstraniti/sleči vsa kontaminirana oblačila. Izprati kožo z vodo/prho.

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU IHOLLE (tai hiuksiin): Riisu saastunut vaatetus välittömästi. Huuhdo/suihkuta iho vedellä.

 

SV

VID HUDKONTAKT (även håret): Ta omedelbart av alla nedstänkta kläder. Skölj huden med vatten/duscha.


P304 + P340

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ВДИШВАНЕ: Изведете пострадалия на чист въздух и го поставете в позиция, улесняваща дишането.

 

ES

EN CASO DE INHALACIÓN: Transportar a la víctima al exterior y mantenerla en reposo en una posición confortable para respirar.

 

CS

PŘI VDECHNUTÍ: Přeneste postiženého na čerstvý vzduch a ponechte jej v klidu v poloze usnadňující dýchání.

 

DA

VED INDÅNDING: Flyt personen til et sted med frisk luft og sørg for, at vedkommende hviler i en stilling, som letter vejrtrækningen.

 

DE

BEI EINATMEN: An die frische Luft bringen und in einer Position ruhigstellen, die das Atmen erleichtert.

 

ET

SISSEHINGAMISE KORRAL: toimetada kannatanu värske õhu kätte ja asetada mugavasse puhkeasendisse, mis võimaldab kergesti hingata.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΙΣΠΝΟΗΣ: Μεταφέρετε τον παθόντα στον καθαρό αέρα και αφήστε τον να ξεκουραστεί σε στάση που διευκολύνει την αναπνοή.

 

EN

IF INHALED: Remove victim to fresh air and keep at rest in a position comfortable for breathing.

 

FR

EN CAS D'INHALATION: transporter la victime à l'extérieur et la maintenir au repos dans une position où elle peut confortablement respirer.

 

GA

MÁ IONÁLAÍTEAR, tabhair amach faoin aer an duine agus coimeád socair é, i riocht ina bhféadfaidh sé anáil a tharraingt go réidh.

 

IT

IN CASO DI INALAZIONE: trasportare l'infortunato all'aria aperta e mantenerlo a riposo in posizione che favorisca la respirazione.

 

LV

IEELPOŠANAS GADĪJUMĀ: izvest cietušo svaigā gaisā un turēt miera stāvoklī, lai būtu ērti elpot.

 

LT

ĮKVĖPUS: Išnešti nukentėjusįjį į gryną orą; jam būtina ramybė ir padėtis, leidžianti laisvai kvėpuoti.

 

HU

BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

 

MT

JEKK JITTIEĦED FIN-NIFS: Esponi lill-vittma għall-arja friska u żommha mistrieħa f'pożizzjoni komda biex tkun tista' tieħu n-nifs.

 

NL

NA INADEMING: het slachtoffer in de frisse lucht brengen en laten rusten in een houding die het ademen vergemakkelijkt.

 

PL

W PRZYPADKU DOSTANIA SIĘ DO DRÓG ODDECHOWYCH: wyprowadzić lub wynieść poszkodowanego na świeże powietrze i zapewnić warunki do odpoczynku w pozycji umożliwiającej swobodne oddychanie.

 

PT

EM CASO DE INALAÇÃO: retirar a vítima para uma zona ao ar livre e mantê-la em repouso numa posição que não dificulte a respiração.

 

RO

ÎN CAZ DE INHALARE: transportaţi victima la aer liber şi menţineţi-o în stare de repaus, într-o poziţie confortabilă pentru respiraţie.

 

SK

PO VDÝCHNUTÍ: Presuňte postihnutého na čerstvý vzduch a nechajte ho oddychovať v polohe, ktorá mu umožní pohodlné dýchanie.

 

SL

PRI VDIHAVANJU: prenesti žrtev na svež zrak in jo pustiti počivati v položaju, ki olajša dihanje.

 

FI

JOS KEMIKAALIA ON HENGITETTY: Siirrä henkilö raittiiseen ilmaan ja pidä lepoasennossa, jossa on helppo hengittää.

 

SV

VID INANDNING: Flytta personen till frisk luft och se till att han eller hon vilar i en ställning som underlättar andningen.


P304 + P341

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ВДИШВАНЕ: При затруднено дишане изведете пострадалия на чист въздух и го поставете в позиция, улесняваща дишането.

 

ES

EN CASO DE INHALACIÓN: Si respira con dificultad, transportar a la víctima al exterior y mantenerla en reposo en una posición confortable para respirar.

 

CS

PŘI VDECHNUTÍ: Při obtížném dýchání přeneste postiženého na čerstvý vzduch a ponechte jej v klidu v poloze usnadňující dýchání.

 

DA

VED INDÅNDING: Ved vejrtrækningsbesvær: Flyt personen til et sted med frisk luft og sørg for, at vedkommende hviler i en stilling, som letter vejrtrækningen.

 

DE

BEI EINATMEN: Bei Atembeschwerden an die frische Luft bringen und in einer Position ruhigstellen, die das Atmen erleichtert.

 

ET

SISSEHINGAMISE KORRAL: hingamisraskuste korral toimetada kannatanu värske õhu kätte ja asetada mugavasse puhkeasendisse, mis võimaldab kergesti hingata.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΙΣΠΝΟΗΣ: Εάν ο παθών έχει δύσπνοια, μεταφέρετέ τον στον καθαρό αέρα και αφήστε τον να ξεκουραστεί σε στάση που διευκολύνει την αναπνοή.

 

EN

IF INHALED: If breathing is difficult, remove victim to fresh air and keep at rest in a position comfortable for breathing.

 

FR

EN CAS D'INHALATION: s'il y a difficulté à respirer, transporter la victime à l'extérieur et la maintenir au repos dans une position où elle peut confortablement respirer.

 

GA

MÁ THÉANN AN TÁIRGE SEO LE hANÁIL DUINE, tabhair amach faoin aer an duine agus coimeád socair é, i riocht ina bhféadfaidh sé anáil a tharraingt go réidh.

 

IT

IN CASO DI INALAZIONE: se la respirazione è difficile, trasportare l'infortunato all'aria aperta e mantenerlo a riposo in posizione che favorisca la respirazione.

 

LV

IEELPOŠANAS GADĪJUMĀ: ja elpošana ir apgrūtināta, izvest cietušo svaigā gaisā un turēt miera stāvoklī, lai būtu ērti elpot.

 

LT

ĮKVĖPUS: Jeigu nukentėjusiajam sunku kvėpuoti, išnešti jį į gryną orą; jam būtina ramybė ir padėtis, leidžianti laisvai kvėpuoti.

 

HU

BELÉLEGZÉS ESETÉN: Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

 

MT

JEKK JITTIEĦED FIN-NIFS: Jekk in-nifs ikun diffiċli, esponi lill-vittma għall-arja friska u żommha mistrieħa f'pożizzjoni komda biex tkun tista' tieħu n-nifs.

 

NL

NA INADEMING: bij ademhalingsmoeilijkheden het slachtoffer in de frisse lucht brengen en laten rusten in een houding die het ademen vergemakkelijkt.

 

PL

W PRZYPADKU DOSTANIA SIĘ DO DRÓG ODDECHOWYCH: W przypadku trudności z oddychaniem, wyprowadzić lub wynieść poszkodowanego na świeże powietrze i zapewnić warunki do odpoczynku w pozycji umożliwiającej swobodne oddychanie.

 

PT

EM CASO DE INALAÇÃO: em caso de dificuldade respiratória, retirar a vítima para uma zona ao ar livre e mantê-la em repouso numa posição que não dificulte a respiração.

 

RO

ÎN CAZ DE INHALARE: dacă respiraţia este dificilă, transportaţi victima la aer liber şi menţineţi-o în stare de repaus, într-o poziţie confortabilă pentru respiraţie.

 

SK

PO VDÝCHNUTÍ: Ak nastanú ťažkosti s dýchaním, presuňte postihnutého na čerstvý vzduch a nechajte ho oddychovať v polohe, ktorá mu umožní pohodlné dýchanie.

 

SL

PRI VDIHAVANJU: prenesti žrtev pri oteženem dihanju na svež zrak in jo pustiti počivati v položaju, ki olajša dihanje.

 

FI

JOS KEMIKAALIA ON HENGITETTY: Jos hengitysvaikeuksia, siirrä henkilö raittiiseen ilmaan ja pidä lepoasennossa, jossa on helppo hengittää.

 

SV

VID INANDNING: Vid andningsbesvär, flytta personen till frisk luft och se till att han eller hon vilar i en ställning som underlättar andningen.


P305 + P351 + P338

Nyelv

 

 

BG

ПРИ КОНТАКТ С ОЧИТЕ: Промивайте внимателно с вода в продължение на няколко минути. Свалете контактните лещи, ако има такива и доколкото това е възможно. Продължавайте да промивате.

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LOS OJOS: Aclarar cuidadosamente con agua durante varios minutos. Quitar las lentes de contacto, si lleva y resulta fácil. Seguir aclarando.

 

CS

PŘI ZASAŽENÍ OČÍ: Několik minut opatrně vyplachujte vodou. Vyjměte kontaktní čočky, jsou-li nasazeny a pokud je lze vyjmout snadno. Pokračujte ve vyplachování.

 

DA

VED KONTAKT MED ØJNENE: Skyl forsigtigt med vand i flere minutter. Fjern eventuelle kontaktlinser, hvis dette kan gøres let. Fortsæt skylning.

 

DE

BEI KONTAKT MIT DEN AUGEN: Einige Minuten lang behutsam mit Wasser spülen. Vorhandene Kontaktlinsen nach Möglichkeit entfernen. Weiter spülen.

 

ET

SILMA SATTUMISE KORRAL: loputada mitme minuti jooksul ettevaatlikult veega. Eemaldada kontaktläätsed, kui neid kasutatakse ja kui neid on kerge eemaldada. Loputada veel kord.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΑ ΜΑΤΙΑ: Ξεπλύνετε προσεκτικά με νερό για αρκετά λεπτά. Εάν υπάρχουν φακοί επαφής, αφαιρέστε τους, εφόσον είναι εύκολο. Συνεχίστε να ξεπλένετε.

 

EN

IF IN EYES: Rinse cautiously with water for several minutes. Remove contact lenses, if present and easy to do. Continue rinsing.

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LES YEUX: rincer avec précaution à l'eau pendant plusieurs minutes. Enlever les lentilles de contact si la victime en porte et si elles peuvent être facilement enlevées. Continuer à rincer.

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LEIS NA SÚILE: Sruthlaigh go cúramach le huisce ar feadh roinnt nóiméad. Tóg amach na tadhall-lionsaí, más ann dóibh agus más furasta. Lean den sruthlú.

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON GLI OCCHI: sciacquare accuratamente per parecchi minuti. Togliere le eventuali lenti a contatto se è agevole farlo. Continuare a sciacquare.

 

LV

SASKARĒ AR ACĪM: uzmanīgi izskalot ar ūdeni vairākas minūtes. Izņemt kontaktlēcas, ja tās ir ievietotas un ja to ir viegli izdarīt. Turpināt skalot.

 

LT

PATEKUS Į AKIS: Kelias minutes atsargiai plauti vandeniu. Išimti kontaktinius lęšius, jeigu jie yra ir jeigu lengvai galima tai padaryti. Toliau plauti akis.

 

HU

SZEMBE KERÜLÉS esetén: Több percig tartó óvatos öblítés vízzel. Adott esetben a kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.

 

MT

JEKK JIDĦOL FL-GĦAJNEJN: Laħlaħ b'attenzjoni bl-ilma għal diversi minuti. Neħħi l-lentijiet tal-kuntatt, jekk ikun hemm u jkunu faċli biex tneħħihom. Kompli laħlaħ.

 

NL

BIJ CONTACT MET DE OGEN: voorzichtig afspoelen met water gedurende een aantal minuten; contactlenzen verwijderen, indien mogelijk; blijven spoelen.

 

PL

W PRZYPADKU DOSTANIA SIĘ DO OCZU: Ostrożnie płukać wodą przez kilka minut. Wyjąć soczewki kontaktowe, jeżeli są i można je łatwo usunąć. Nadal płukać.

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM OS OLHOS: enxaguar cuidadosamente com água durante vários minutos. Se usar lentes de contacto, retire-as, se tal lhe for possível. Continuar a enxaguar.

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU OCHII: clătiţi cu atenţie cu apă timp de mai multe minute. Scoateţi lentilele de contact, dacă este cazul şi dacă acest lucru se poate face cu uşurinţă. Continuaţi să clătiţi.

 

SK

PO ZASIAHNUTÍ OČÍ: Niekoľko minút ich opatrne vyplachujte vodou. Ak používate kontaktné šošovky a ak je to možné, odstráňte ich. Pokračujte vo vyplachovaní.

 

SL

PRI STIKU Z OČMI: previdno izpirajte z vodo nekaj minut. Odstranite kontaktne leče, če jih imate in če to lahko storite brez težav. Nadaljujte z izpiranjem.

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU SILMIIN: Huuhdo huolellisesti vedellä usean minuutin ajan. Poista piilolinssit, _edical voi tehdä helposti. Jatka huuhtomista.

 

SV

VID KONTAKT MED ÖGONEN: Skölj försiktigt med vatten i flera minuter. Ta ur eventuella kontaktlinser om det går lätt. Fortsätt att skölja.


P306 + P360

Nyelv

 

 

BG

ПРИ ПОПАДАНЕ ВЪРХУ ОБЛЕКЛОТО: незабавно облейте замърсеното облекло и кожата обилно с вода, преди да свалите дрехите.

 

ES

EN CASO DE CONTACTO CON LA ROPA: Aclarar inmediatamente con agua abundante las prendas y la piel contaminadas antes de quitarse la ropa.

 

CS

PŘI STYKU S ODĚVEM: Kontaminovaný oděv a kůži oklamžitě omyjte velkým množstvím vody a potom oděv odložte.

 

DA

VED KONTAKT MED TØJET: Skyl omgående tilsmudset tøj og hud med rigeligt vand, før tøjet fjernes.

 

DE

BEI KONTAKT MIT DER KLEIDUNG: Kontaminierte Kleidung und Haut sofort mit viel Wasser abwaschen und danach Kleidung ausziehen.

 

ET

RÕIVASTELE SATTUMISE KORRAL: saastunud rõivad ja nahk loputada viivitamata rohke veega ning alles seejärel rõivad eemaldada.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ ΕΠΑΦΗΣ ΜΕ ΤΑ ΡΟΥΧΑ: Ξεπλύντε αμέσως τα μολυσμένα ρούχα και την επιδερμίδα με άφθονο νερό πριν αφαιρέσετε τα ρούχα.

 

EN

IF ON CLOTHING: rinse immediately contaminated clothing and skin with plenty of water before removing clothes.

 

FR

EN CAS DE CONTACT AVEC LES VÊTEMENTS: rincer immédiatement et abondamment avec de l'eau les vêtements contaminés et la peau avant de les enlever.

 

GA

I gCÁS TEAGMHÁLA LE hÉADAÍ: sruthlaítear éadaí éillithe agus an craiceann láithreach le neart uisce sula ndéantar na héadaí a bhaint den duine.

 

IT

IN CASO DI CONTATTO CON GLI INDUMENTI: sciacquare immediatamente e abbondantemente gli indumenti contaminati e la pelle prima di togliersi gli indumenti.

 

LV

SASKARĒ AR APĢĒRBU: nekavējoties izskalot piesārņoto apģērbu un ādu ar lielu daudzumu ūdeni, pirms apģērba novilkšanas.

 

LT

PATEKUS ANT DRABUŽIŲ: Prieš nuvelkant užterštus drabužius, nedelsiant juos ir odą nuplauti dideliu kiekiu vandens.

 

HU

HA RUHÁRA KERÜL: A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni.

 

MT

JEKK FUQ L-ILBIES: laħlaħ mall-ewwel l-ilbies ikkontaminat u l-ġilda b'ħafna ilma qabel ma tneħħi l-ilbies.

 

NL

NA MORSEN OP KLEDING: verontreinigde kleding en huid onmiddellijk met veel water afspoelen en pas daarna kleding uittrekken.

 

PL

W PRZYPADKU KONTAKTU Z ODZIEŻĄ: natychmiast spłukać zanieczyszczoną odzież i skórę dużą ilością wody przed zdjęciem odzieży.

 

PT

SE ENTRAR EM CONTACTO COM A ROUPA: enxaguar imediatamente com muita água a roupa e a pele contaminadas antes de se despir.

 

RO

ÎN CAZ DE CONTACT CU ÎMBRĂCĂMINTEA: clătiţi imediat îmbrăcămintea contaminată şi pielea cu multă apă, înainte de scoaterea îmbrăcămintei.

 

SK

PRI KONTAKTE S ODEVOM: kontaminovaný odev a pokožku opláchnite veľkým množstvom vody a potom odev odstráňte.

 

SL

PRI STIKU Z OBLAČILI: takoj izprati kontaminirana oblačila in kožo z veliko vode pred odstranitvijo oblačil.

 

FI

JOS KEMIKAALIA JOUTUU VAATTEISIIN: Huuhdo saastunut vaatetus ja iho välittömästi runsaalla vedellä ennen vaatetuksen riisumista.

 

SV

VID KONTAKT MED KLÄDERNA: Skölj omedelbart nedstänkta kläder och hud med mycket vatten innan du tar av dig kläderna.


P307 + P311

Nyelv

 

 

BG

ПРИ експозиция: Обадете се в ЦЕНТЪР ПО ТОКСИКОЛОГИЯ или на лекар.

 

ES

EN CASO DE exposición: Llamar a un CENTRO DE INFORMACIÓN TOXICOLÓGICA o a un médico.

 

CS

PŘI expozici: Volejte TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÍ STŘEDISKO nebo lékaře.

 

DA

VED eksponering: Ring til en GIFTINFORMATION eller en læge.

 

DE

BEI Exposition: GIFTINFORMATIONSZENTRUM oder Arzt anrufen.

 

ET

Kokkupuute korral: võtta ühendust MÜRGISTUSTEABEKESKUSE või arstiga.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ έκθεσης: Καλέστε το ΚΕΝΤΡΟ ΔΗΛΗΤΗΡΙΑΣΕΩΝ ή ένα γιατρό.

 

EN

IF exposed: Call a POISON CENTER or doctor/physician.

 

FR

EN CAS d'exposition: appeler un CENTRE ANTIPOISON ou un médecin.

 

GA

I gCÁS nochta: Cuir glao ar IONAD NIMHE nó ar dhoctúir/lia.

 

IT

IN CASO di esposizione, contattare un CENTRO ANTIVELENI o un medico.

 

LV

Ja ir saskarē: Sazināties ar SAINDĒŠANĀS CENTRU vai ārstu.

 

LT

Esant sąlyčiui: Skambinti į APSINUODIJIMŲ KONTROLĖS IR INFORMACIJOS BIURĄ arba kreiptis į gydytoją.

 

HU

Expozíció esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

 

MT

Jekk espost: Ikkuntattja ĊENTRU TA' L-AVVELENAMENT jew tabib.

 

NL

NA blootstelling: een ANTIGIFCENTRUM of een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku narażenia: Skontaktować się z OŚRODKIEM ZATRUĆ lub z lekarzem.

 

PT

EM CASO DE exposição: contacte um CENTRO DE INFORMAÇÃO ANTIVENENOS ou um médico.

 

RO

ÎN CAZ DE expunere: sunaţi la un CENTRU DE INFORMARE TOXICOLOGICĂ sau un medic.

 

SK

Po expozícii: volajte NÁRODNÉ TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÉ CENTRUM alebo lekára.

 

SL

PRI izpostavljenosti: pokličite CENTER ZA ZASTRUPITVE ali zdravnika.

 

FI

Altistumisen tapahduttua: Ota yhteys MYRKYTYSTIETOKESKUKSEEN tai lääkäriin.

 

SV

Om du exponerats: Kontakta GIFTINFORMATIONSCENTRAL eller läkare.


P308 + P313

Nyelv

 

 

BG

ПРИ явна или предполагаема експозиция: Потърсете медицински съвет/помощ.

 

ES

EN CASO DE exposición manifiesta o presunta: Consultar a un médico.

 

CS

PŘI expozici nebo podezření na ni: Vyhledejte lékařskou pomoc/ošetření.

 

DA

VED eksponering eller mistanke om eksponering: Søg lægehjælp.

 

DE

BEI Exposition oder falls betroffen: Ärztlichen Rat einholen/ärztliche Hilfe hinzuziehen.

 

ET

Kokkupuute või kokkupuutekahtluse korral: pöörduda arsti poole.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ έκθεσης ή πιθανότητας έκθεσης: Συμβουλευθείτε / Επισκεφθείτε γιατρό.

 

EN

IF exposed or concerned: Get medical advice/attention.

 

FR

EN CAS d'exposition prouvée ou suspectée: consulter un médecin.

 

GA

I gCÀS nochta nó má mheastar a bheith nochtaithe: Faigh comhairle/cúram liachta.

 

IT

IN CASO di esposizione o di possibile esposizione, consultare un medico.

 

LV

Ja nokļūst saskarē vai saistīts ar to: lūdziet mediķu palīdzību.

 

LT

Esant sąlyčiui arba jeigu numanomas sąlytis: kreiptis į gydytoją.

 

HU

Expozíció vagy annak gyanúja esetén: orvosi ellátást kell kérni.

 

MT

Jekk espost jew konċernat: Ikkonsulta tabib.

 

NL

NA (mogelijke) blootstelling: een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku narażenia lub styczności: Zasięgnąć porady/zgłosić się pod opiekę lekarza.

 

PT

EM CASO DE exposição ou suspeita de exposição: consulte um médico.

 

RO

ÎN CAZ DE expunere sau de posibilă expunere: consultaţi medicul.

 

SK

Po expozícii alebo podozrení z nej: Vyhľadajte lekársku pomoc/starostlivosť.

 

SL

PRI izpostavljenosti ali sumu izpostavljenosti: poiščite zdravniško pomoč/oskrbo.

 

FI

Altistumisen tapahduttua tai jos epäillään altistumista: Hakeudu lääkäriin.

 

SV

Vid exponering eller misstanke om exponering Sök läkarhjälp.


P309 + P311

Nyelv

 

 

BG

ПРИ експозиция или неразположение: Обадете се в ЦЕНТЪР ПО ТОКСИКОЛОГИЯ или на лекар.

 

ES

EN CASO DE exposición o si se encuentra mal: Llamar a un CENTRO DE INFORMACIÓN TOXICOLÓGICA o a un médico.

 

CS

PŘI expozici nebo necítíte-li se dobře: Volejte TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÍ STŘEDISKO nebo lékaře.

 

DA

VED eksponering eller ubehag: Ring til en GIFTINFORMATION eller en læge.

 

DE

BEI Exposition oder Unwohlsein: GIFTINFORMATIONSZENTRUM oder Arzt anrufen.

 

ET

Kokkupuute või halva enesetunde korral: võtta ühendust MÜRGISTUSTEABEKESKUSE või arstiga.

 

EL

ΣΕ ΠΕΡΙΠΤΩΣΗ έκθεσης ή αδιαθεσίας: Καλέστε το ΚΕΝΤΡΟ ΔΗΛΗΤΗΡΙΑΣΕΩΝ ή ένα γιατρό.

 

EN

IF exposed or if you feel unwell: Call a POISON CENTER or doctor/physician.

 

FR

EN CAS d'exposition ou de malaise: appeler un CENTRE ANTIPOISON ou un médecin.

 

GA

I gCÀS nochta nó má bhraitear tinn: Cuir glao ar IONAD NIMHE nó ar dhoctúir/lia.

 

IT

IN CASO di esposizione o di malessere, contattare un CENTRO ANTIVELENI o un medico.

 

LV

Ja nokļūst saskarē vai jums ir slikta pašsajūta: sazinieties ar SAINDĒŠANĀS CENTRU vai ārstu.

 

LT

Esant sąlyčiui arba pasijutus blogai: Skambinti į APSINUODIJIMŲ KONTROLĖS IR INFORMACIJOS BIURĄ arba kreiptis į gydytoją.

 

HU

Expozíció vagy rosszullét esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

 

MT

JEKK espost jew tħossok ma tiflaħx: Ikkuntattja ĊENTRU TA' L-AVVELENAMENT jew tabib.

 

NL

NA blootstelling of bij onwel voelen: een ANTIGIFCENTRUM of een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku narażenia lub złego samopoczucia: Skontaktować się z OŚRODKIEM ZATRUĆ lub z lekarzem.

 

PT

EM CASO DE exposição ou de indisposição: contacte um CENTRO DE INFORMAÇÃO ANTIVENENOS ou um médico.

 

RO

ÎN CAZ DE expunere sau dacă nu vă simţiţi bine: sunaţi la un CENTRU DE INFORMARE TOXICOLOGICĂ sau un medic.

 

SK

Po expozícii alebo pri zdravotných problémoch: volajte NÁRODNÉ TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÉ CENTRUM alebo lekára.

 

SL

PRI izpostavljenosti ali slabem počutju: pokličite CENTER ZA ZASTRUPITVE ali zdravnika.

 

FI

Altistumisen tapahduttua tai jos ilmenee pahoinvointia: Ota yhteys MYRKYTYSTIETOSKESKUKSEEN tai lääkäriin.

 

SV

Vid exponering eller obehag: Kontakta GIFTINFORMATIONSCENTRAL eller läkare.


P332 + P313

Nyelv

 

 

BG

При поява на кожно дразнене: Потърсете медицински съвет/помощ.

 

ES

En caso de irritación cutánea: Consultar a un médico.

 

CS

Při podráždění kůže: Vyhledejte lékařskou pomoc/ošetření.

 

DA

Ved hudirritation: Søg lægehjælp.

 

DE

Bei Hautreizung: Ärztlichen Rat einholen/ärztliche Hilfe hinzuziehen.

 

ET

Nahaärrituse korral: pöörduda arsti poole.

 

EL

Εάν παρατηρηθεί ερεθισμός του δέρματος: Συμβουλευθείτε / Επισκεφθείτε γιατρό.

 

EN

If skin irritation occurs: Get medical advice/attention.

 

FR

En cas d'irritation cutanée: consulter un médecin.

 

GA

I gcás greannú craicinn: Faigh comhairle/cúram liachta.

 

IT

In caso di irritazione della pelle: consultare un medico.

 

LV

Ja rodas ādas iekaisums: lūdziet mediķu palīdzību.

 

LT

Jeigu sudirginama oda: kreiptis į gydytoją.

 

HU

Bőrirritáció esetén: orvosi ellátást kell kérni.

 

MT

Jekk ikun hemm irritazzjoni tal-ġilda: Ikkonsulta tabib.

 

NL

Bij huidirritatie: een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku wystąpienia podrażnienia skóry: Zasięgnąć porady/zgłosić się pod opiekę lekarza.

 

PT

Em caso de irritação cutânea: consulte um médico.

 

RO

În caz de iritare a pielii: consultaţi medicul.

 

SK

Ak sa objaví podráždenie pokožky, vyhľadajte lekársku pomoc/starostlivosť.

 

SL

Če nastopi draženje kože: poiščite zdravniško pomoč/oskrbo.

 

FI

Jos ilmenee ihoärsytystä: Hakeudu lääkäriin.

 

SV

Vid hudirritation: Sök läkarhjälp.


P333 + P313

Nyelv

 

 

BG

При поява на кожно дразнене или обрив на кожата: Потърсете медицински съвет/помощ.

 

ES

En caso de irritación o erupción cutánea: Consultar a un médico.

 

CS

Při podráždění kůže nebo vyrážce: Vyhledejte lékařskou pomoc/ošetření.

 

DA

Ved hudirritation eller udslet: Søg lægehjælp.

 

DE

Bei Hautreizung oder -ausschlag: Ärztlichen Rat einholen/ärztliche Hilfe hinzuziehen.

 

ET

Nahaärrituse või _obe korral: pöörduda arsti poole.

 

EL

Εάν παρατηρηθεί ερεθισμός του δέρματος ή εμφανιστεί εξάνθημα: Συμβουλευθείτε / Επισκεφθείτε γιατρό.

 

EN

If skin irritation or rash occurs: Get medical advice/attention.

 

FR

En cas d'irritation ou d'éruption cutanée: consulter un médecin.

 

GA

Má tharlaíonn greannú nó gríos craicinn: Faigh comhairle/cúram liachta.

 

IT

In caso di irritazione o eruzione della pelle: consultare un medico.

 

LV

Ja rodas ādas iekaisums vai izsitumi: lūdziet mediķu palīdzību.

 

LT

Jeigu sudirginama oda arba ją išberia: kreiptis į gydytoją.

 

HU

Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén: orvosi ellátást kell kérni.

 

MT

Jekk ikun hemm irritazzjoni jew raxx tal-ġilda: Ikkonsulta tabib.

 

NL

Bij huidirritatie of uitslag: een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku wystąpienia podrażnienia skóry lub wysypki: Zasięgnąć porady/zgłosić się pod opiekę lekarza.

 

PT

Em caso de irritação ou erupção cutânea: consulte um médico.

 

RO

În caz de iritare a pielii sau de erupţie cutanată: consultaţi medicul.

 

SK

Ak sa prejaví podráždenie pokožky alebo sa vytvoria vyrážky: vyhľadajte lekársku pomoc/starostlivosť.

 

SL

Če nastopi draženje kože ali se pojavi izpuščaj: poiščite zdravniško pomoč/oskrbo.

 

FI

Jos ilmenee ihoärsytystä tai ihottumaa: Hakeudu lääkäriin.

 

SV

Vid hudirritation eller utslag: Sök läkarhjälp.


P335 + P334

Nyelv

 

 

BG

Отстранете посипаните частици от кожата. Потопете в хладка вода/сложете мокри компреси.

 

ES

Sacudir las partículas que se hayan depositado en la piel. Sumergir en agua fresca/aplicar compresas húmedas.

 

CS

Volné částice odstraňte z kůže. Ponořte do studené vody/zabalte do vlhkého obvazu.

 

DA

Børst løse partikler bort fra huden. Skyl under koldt vand/anvend våde omslag.

 

DE

Lose Partikel von der Haut abbürsten. In kaltes Wasser tauchen/nassen Verband anlegen.

 

ET

Pühkida lahtised osakesed nahalt maha. Hoida jahedas vees / panna peale niiske kompress.

 

EL

Αφαιρέστε προσεκτικά τα σωματίδια που έχουν μείνει στο δέρμα. Πλύντε με άφθονο δροσερό νερό/τυλίξτε με βρεγμένους επιδέσμους.

 

EN

Brush off loose particles from skin. Immerse in cool water/wrap in wet bandages.

 

FR

Enlever avec précaution les particules déposées sur la peau. Rincer à l'eau fraîche/poser une compresse humide.

 

GA

Scuab cáithníní scaoilte den chraiceann. Tum in uisce fionnuar/cuir bréid fliuch air.

 

IT

Rimuovere le particelle depositate sulla pelle. Immergere in acqua fredda/avvolgere con un bendaggio umido.

 

LV

Noberziet brīvās daļiņas no ādas. Iegremdējiet vēsā ūdenī / ietiniet mitros apsējos.

 

LT

Neprilipusias daleles nuvalyti nuo odos. Įmerkti į vėsų vandenį/apvynioti šlapiais tvarsčiais.

 

HU

A bőrre tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni. Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

 

MT

Farfar il-frak mhux imwaħħal minn mal-ġilda. Daħħal fl-ilma frisk/kebbeb f'faxex imxarrbin.

 

NL

Losse deeltjes van de huid afvegen. In koud water onderdompelen/nat verband aanbrengen.

 

PL

Nie związaną pozostałość strzepnąć ze skóry. Zanurzyć w zimnej wodzie/owinąć mokrym bandażem.

 

PT

Sacudir da pele as partículas soltas. Mergulhar em água fria/aplicar compressas húmidas.

 

RO

Îndepărtaţi particulele depuse pe piele. Introduceţi în apă rece/acoperiţi cu o compresă umedă.

 

SK

Z pokožky oprášte sypké čiastočky. Ponorte do studenej vody/obviažte mokrými obväzmi.

 

SL

S krtačo odstraniti razsute delce s kože. Potopiti v hladno vodo/zaviti v mokre povoje.

 

FI

Poista irtohiukkaset iholta. Upota kylmään veteen/kääri märkiin siteisiin.

 

SV

Borsta bort lösa partiklar från huden. Skölj under kallt vatten/ använd våta omslag.


P337 + P313

Nyelv

 

 

BG

При продължително дразнене на очите: Потърсете медицински съвет/помощ.

 

ES

Si persiste la irritación ocular: Consultar a un médico.

 

CS

Přetrvává-li podráždění očí: Vyhledejte lékařskou pomoc/ošetření.

 

DA

Ved vedvarende øjenirritation: Søg lægehjælp.

 

DE

Bei anhaltender Augenreizung: Ärztlichen Rat einholen/ärztliche Hilfe hinzuziehen.

 

ET

Kui silmade ärritus ei möödu: pöörduda arsti poole.

 

EL

Εάν δεν υποχωρεί ο οφθαλμικός ερεθισμός: Συμβουλευθείτε / Επισκεφθείτε γιατρό.

 

EN

If eye irritation persists: Get medical advice/attention.

 

FR

Si l'irritation oculaire persiste: consulter un médecin.

 

GA

Má mhaireann an greannú súile: Faigh comhairle/cúram liachta.

 

IT

Se l'irritazione degli occhi persiste, consultare un medico.

 

LV

Ja acu iekaisums nepāriet: lūdziet mediķu palīdzību.

 

LT

Jei akių dirginimas nepraeina: kreiptis į gydytoją.

 

HU

Ha a szemirritáció nem múlik el: orvosi ellátást kell kérni.

 

MT

Jekk l-irritazzjoni ta' l-għajnejn tippersisti: Ikkonsulta tabib.

 

NL

Bij aanhoudende oogirritatie: een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku utrzymywania się działania drażniącego na oczy: Zasięgnąć porady/zgłosić się pod opiekę lekarza.

 

PT

Caso a irritação ocular persista: consulte um médico.

 

RO

Dacă iritarea ochilor persistă: consultaţi medicul.

 

SK

Ak podráždenie očí pretrváva: vyhľadajte lekársku pomoc/starostlivosť.

 

SL

Če draženje oči ne preneha: poiščite zdravniško pomoč/oskrbo.

 

FI

Jos silmä-ärsytys jatkuu: Hakeudu lääkäriin.

 

SV

Vid bestående ögonirritation: Sök läkarhjälp.


P342 + P311

Nyelv

 

 

BG

При симптоми на затруднено дишане: Обадете се в ЦЕНТЪР ПО ТОКСИКОЛОГИЯ или на лекар.

 

ES

En caso de síntomas respiratorios: Llamar a un CENTRO DE INFORMACIÓN TOXICOLÓGICA o a un médico.

 

CS

Při dýchacích potížích: Volejte TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÍ STŘEDISKO nebo lékaře.

 

DA

Ved luftvejssymptomer: Ring til en GIFTINFORMATION eller en læge.

 

DE

Bei Symptomen der Atemwege: GIFTINFORMATIONSZENTRUM oder Arzt anrufen.

 

ET

Hingamisteede probleemide ilmnemise korral: võtta ühendust MÜRGISTUSTEABEKESKUSE või arstiga.

 

EL

Εάν παρουσιάζονται αναπνευστικά συμπτώματα: Καλέστε το ΚΕΝΤΡΟ ΔΗΛΗΤΗΡΙΑΣΕΩΝ ή ένα γιατρό.

 

EN

If experiencing respiratory symptoms: Call a POISON CENTER or doctor/physician.

 

FR

En cas de symptômes respiratoires: appeler un CENTRE ANTIPOISON ou un médecin.

 

GA

I gcás siomptóm riospráide: Cuir glao ar IONAD NIMHE nó ar dhoctúir/lia.

 

IT

In caso di sintomi respiratori: contattare un CENTRO ANTIVELENI o un medico.

 

LV

Ja rodas elpas trūkuma simptomi: sazinieties ar SAINDĒŠANĀS CENTRU vai ārstu.

 

LT

Jeigu pasireiškia respiraciniai simptomai: skambinti į APSINUODIJIMŲ KONTROLĖS IR INFORMACIJOS BIURĄ arba kreiptis į gydytoją.

 

HU

Légzési problémák esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

 

MT

Jekk ikollok sintomi respiratorji: Ikkuntattja ĊENTRU TA' L-AVVELENAMENT jew tabib.

 

NL

Bij ademhalingssymptomen: een ANTIGIFCENTRUM of een arts raadplegen.

 

PL

W przypadku wystąpienia objawów ze strony układu oddechowego: Skontaktować się z OŚRODKIEM ZATRUĆ lub z lekarzem.

 

PT

Em caso de sintomas respiratórios: contacte um CENTRO DE INFORMAÇÃO ANTIVENENOS ou um médico.

 

RO

În caz de simptome respiratorii: sunaţi la un CENTRU DE INFORMARE TOXICOLOGICĂ sau un medic.

 

SK

Pri ťažkostiach s dýchaním: volajte NÁRODNÉ TOXIKOLOGICKÉ INFORMAČNÉ CENTRUM alebo lekára.

 

SL

Pri respiratornih simptomih: pokličite CENTER ZA ZASTRUPITVE ali zdravnika.

 

FI

Jos ilmenee hengitysoireita: Ota yhteys MYRKYTYSTIETOKESKUKSEEN tai lääkäriin.

 

SV

Vid besvär i luftvägarna: Kontakta GIFTINFORMATIONSCENTRAL eller läkare.


P370 + P376

Nyelv

 

 

BG

При пожар: Спрете теча, ако е безопасно.

 

ES

En caso de incendio: Detener la fuga, si no hay peligro en hacerlo.

 

CS

V případě požáru: Zastavte únik, můžete-li tak učinit bez rizika.

 

DA

Ved brand: Stands lækagen, hvis dette er sikkert.

 

DE

Bei Brand: Undichtigkeit beseitigen, wenn gefahrlos möglich.

 

ET

Tulekahju korral: leke peatada, kui seda on võimalik teha ohutult.

 

EL

Σε περίπτωση πυρκαγιάς: Σταματήστε τη διαρροή, εφόσον δεν υπάρχει κίνδυνος.

 

EN

In case of fire: Stop leak if safe to do so.

 

FR

En cas d'incendie: obturer la fuite si cela peut se faire sans danger.

 

GA

I gcás dóiteáin: Cuir stop leis an sceitheadh má tá sé sábháilte é sin a dhéanamh.

 

IT

In caso di incendio: bloccare la perdita se non c'è pericolo.

 

LV

Ugunsgrēka gadījumā: apturiet noplūdi, ja to darīt ir droši.

 

LT

Gaisro atveju: sustabdyti nuotėkį, jeigu galima saugiai tai padaryti.

 

HU

Tűz esetén: Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan megtehető.

 

MT

F'każ ta' nar: Waqqaf it-tnixxija sakemm ma jkunx ta' periklu.

 

NL

In geval van brand: het lek dichten als dat veilig gedaan kan worden.

 

PL

W przypadku pożaru: Jeżeli jest to bezpieczne zahamować wyciek.

 

PT

Em caso de incêndio: deter a fuga se tal puder ser feito em segurança.

 

RO

În caz de incendiu: opriţi scurgerea, dacă acest lucru se poate face în siguranţă.

 

SK

V prípade požiaru: ak je to bezpečné, zastavte únik.

 

SL

Ob požaru: zaustaviti puščanje, če je varno.

 

FI

Tulipalon sattuessa: Sulje vuoto, jos sen voi tehdä turvallisesti.

 

SV

Vid brand: Stoppa läckan om det kan göras på ett säkert sätt.


P370 + P378

Nyelv

 

 

BG

При пожар: Използвайте … за гасене.

 

ES

En caso de incendio: Utilizar … para apagarlo.

 

CS

V případě požáru: K hašení použijte ….

 

DA

Ved brand: Anvend … til brandslukning.

 

DE

Bei Brand: … zum Löschen verwenden.

 

ET

Tulekahju korral: kasutada kustutamiseks ….

 

EL

Σε περίπτωση πυρκαγιάς: Χρησιμοποιήστε … για την κατάσβεση.

 

EN

In case of fire: Use … for extinction.

 

FR

En cas d'incendie: utiliser … pour l'extinction.

 

GA

I gcás dóiteáin: Úsáid … le haghaidh múchta.

 

IT

In caso di incendio: estinguere con….

 

LV

Ugunsgrēka gadījumā: dzēšanai izmantojiet …

 

LT

Gaisro atveju: gesinimui naudoti …

 

HU

Tűz esetén: az oltáshoz …használandó.

 

MT

F'każ ta' nar: Uża' … għat-tifi.

 

NL

In geval van brand: blussen met …

 

PL

W przypadku pożaru: Użyć … do gaszenia.

 

PT

Em caso de incêndio: para a extinção utilizar …

 

RO

În caz de incendiu: utilizaţi… pentru stingere.

 

SK

V prípade požiaru: na hasenie použite ….

 

SL

Ob požaru: za gašenje uporabiti …

 

FI

Tulipalon sattuessa: Käytä palon sammuttamiseen …

 

SV

Vid brand: Släck branden med ….


P370 + P380

Nyelv

 

 

BG

При пожар: Евакуирайте зоната.

 

ES

En caso de incendio: Evacuar la zona.

 

CS

V případě požáru: Vykliďte prostor.

 

DA

Ved brand: Evakuer området.

 

DE

Bei Brand: Umgebung räumen.

 

ET

Tulekahju korral: ala evakueerida.

 

EL

Σε περίπτωση πυρκαγιάς: Εκκενώστε την περιοχή.

 

EN

In case of fire: Evacuate area.

 

FR

En cas d'incendie: évacuer la zone.

 

GA

I gcás dóiteáin: Aslonnaigh gach duine as an limistéar.

 

IT

Evacuare la zona in caso di incendi o.

 

LV

Ugunsgrēka gadījumā: evakuēt zonu.

 

LT

Gaisro atveju: evakuoti zoną.

 

HU

Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet.

 

MT

F'każ ta' nar: Evakwa ż-żona.

 

NL

In geval van brand: evacueren.

 

PL

W przypadku pożaru: Ewakuować teren.

 

PT

Em caso de incêndio: evacuar a zona.

 

RO

În caz de incendiu: evacuaţi zona.

 

SK

V prípade požiaru: priestory evakuujte.

 

SL

Ob požaru: izprazniti območje.

 

FI

Tulipalon sattuessa: Evakuoi alue.

 

SV

Vid brand: Utrym området.


P370 + P380 + P375

Nyelv

 

 

BG

При пожар: Евакуирайте зоната. Гасете пожара от разстояние поради опасност от експлозия.

 

ES

En caso de incendio: Evacuar la zona. Luchar contra el incendio a distancia, dado el riesgo de explosión.

 

CS

V případě požáru: Vykliďte prostor. Kvůli nebezpečí výbuchu haste z dostatečné vzdálenosti.

 

DA

Ved brand: Evakuer området. Bekæmp branden på afstand på grund af eksplosionsfare.

 

DE

Bei Brand: Umgebung räumen. Wegen Explosionsgefahr Brand aus der Entfernung bekämpfen.

 

ET

Tulekahju korral: ala evakueerida. Plahvatusohu tõttu teha kustutustöid eemalt.

 

EL

Σε περίπτωση πυρκαγιάς: Εκκενώστε την περιοχή. Προσπαθήστε να σβήσετε την πυρκαγιά από απόσταση, επειδή υπάρχει κίνδυνος έκρηξης.

 

EN

In case of fire: Evacuate area. Fight fire remotely due to the risk of explosion.

 

FR

En cas d'incendie: évacuer la zone. Combattre l'incendie à distance à cause du risque d'explosion.

 

GA

I gcás dóiteáin: Aslonnaigh gach duine as an limistéar. Téigh i gcianghleic leis an dóiteán mar gheall ar an mbaol pléasctha.

 

IT

In caso di incendio: evacuare la zona. Rischio di esplosione. Utilizzare i mezzi estinguenti a grande distanza.

 

LV

Ugunsgrēka gadījumā: evakuēt zonu. Dzēst uguni no attāluma eksplozijas riska dēļ.

 

LT

Gaisro atveju: evakuoti zoną. Gaisrą gesinti iš toli dėl sprogimo pavojaus.

 

HU

Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet. A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

 

MT

F'każ ta' nar: Evakwa ż-żona. Itfi n-nar mill-bogħod minħabba r-riskju ta' splużjoni.

 

NL

In geval van brand: evacueren. Op afstand blussen omwille van ontploffingsgevaar.

 

PL

W przypadku pożaru: Ewakuować teren. Z powodu ryzyka wybuchu gasić pożar z odległości.

 

PT

Em caso de incêndio: evacuar a zona. Combater o incêndio à distância, devido ao risco de explosão.

 

RO

În caz de incendiu: evacuaţi zona. Stingeţi incendiul de la distanţă din cauza pericolului de explozie.

 

SK

V prípade požiaru: priestory evakuujte. Z dôvodu nebezpečenstva výbuchu požiar haste z diaľky.

 

SL

Ob požaru: izprazniti območje. Gasiti z večje razdalje zaradi nevarnosti eksplozije.

 

FI

Tulipalon sattuessa: Evakuoi alue. Sammuta palo etäältä räjähdysvaaran takia.

 

SV

Vid brand: Utrym området. Bekämpa branden på avstånd på grund av explosionsrisken.


P371 + P380 + P375

Nyelv

 

 

BG

При голям пожар и значителни количества: Евакуирайте зоната. Гасете пожара от разстояние поради опасност от експлозия.

 

ES

En caso de incendio importante y en grandes cantidades: Evacuar la zona. Luchar contra el incendio a distancia, dado el riesgo de explosión.

 

CS

V případě velkého požáru a velkého množství: Vykliďte prostor. Kvůli nebezpečí výbuchu haste z dostatečné vzdálenosti.

 

DA

Ved større brand og store mængder: Evakuer området. Bekæmp branden på afstand på grund af eksplosionsfare.

 

DE

Bei Großbrand und großen Mengen: Umgebung räumen. Wegen Explosionsgefahr Brand aus der Entfernung bekämpfen.

 

ET

Suure tulekahju korral ning kui on tegemist suurte kogustega: ala evakueerida. Plahvatusohu tõttu teha kustutustöid eemalt.

 

EL

Σε περίπτωση σοβαρής πυρκαγιάς και εάν πρόκειται για μεγάλες ποσότητες: Εκκενώστε την περιοχή. Προσπαθήστε να σβήσετε την πυρκαγιά από απόσταση, επειδή υπάρχει κίνδυνος έκρηξης.

 

EN

In case of major fire and large quantities: Evacuate area. Fight fire remotely due to the risk of explosion.

 

FR

En cas d'incendie important et s'il s'agit de grandes quantités: évacuer la zone. Combattre l'incendie à distance à cause du risque d'explosion.

 

GA

I gcás mórdhóiteáin agus mórchainníochtaí: Aslonnaigh gach duine as an limistéar. Téigh i gcianghleic leis an dóiteán mar gheall ar an mbaol pléasctha.

 

IT

In caso di incendio grave e di grandi quantità: evacuare la zona. Rischio di esplosione. Utilizzare i mezzi estinguenti a grande distanza.

 

LV

Ugunsgrēka vai liela apjoma gadījumā: evakuēt zonu. Dzēst uguni no attāluma eksplozijas riska dēļ.

 

LT

Didelio gaisro ir didelių kiekių atveju: evakuoti zoną. Gaisrą gesinti iš toli dėl sprogimo pavojaus.

 

HU

Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén: Ki kell üríteni a területet. A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

 

MT

F'każ ta' nar kbir u kwantitajiet kbar: Evakwa ż-żona. Itfi n-nar mill-bogħod minħabba r-riskju ta' splużjoni.

 

NL

In geval van grote brand en grote hoeveelheden: evacueren. Op afstand blussen omwille van ontploffingsgevaar.

 

PL

W przypadku poważnego pożaru i dużych ilości: Ewakuować teren. Z powodu ryzyka wybuchu gasić pożar z odległości.

 

PT

Em caso de incêndio importante e de grandes quantidades: evacuar a zona. Combater o incêndio à distância, devido ao risco de explosão.

 

RO

În caz de incendiu de proporţii şi de cantităţi mari de produs: evacuaţi zona. Stingeţi incendiul de la distanţă din cauza pericolului de explozie.

 

SK

V prípade veľkého požiaru a značného množstva: priestory evakuujte. Z dôvodu nebezpečenstva výbuchu požiar haste z diaľky.

 

SL

Ob velikem požaru in velikih količinah: izprazniti območje. Gasiti z večje razdalje zaradi nevarnosti eksplozije.

 

FI

Jos tulipalo ja ainemäärät ovat suuret: Evakuoi alue. Sammuta palo etäältä räjähdysvaaran takia.

 

SV

Vid större brand och stora mängder: Utrym området. Bekämpa branden på avstånd på grund av explosionsrisken.


1.4. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Tárol

P401

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява …

 

ES

Almacenar …

 

CS

Skladujte …

 

DA

Opbevares …

 

DE

… aufbewahren.

 

ET

Hoida …

 

EL

Αποθηκεύεται …

 

EN

Store …

 

FR

Stocker …

 

GA

Stóráil …

 

IT

Conservare …

 

LV

Glabāt …

 

LT

Laikyti…

 

HU

Tárolás: … .

 

MT

Aħżen …

 

NL

… bewaren.

 

PL

Przechowywać …

 

PT

Armazenar …

 

RO

A se depozita…

 

SK

Uchovávajte …

 

SL

Hraniti …

 

FI

Varastoi …

 

SV

Förvaras …


P402

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява на сухо място.

 

ES

Almacenar en un lugar seco.

 

CS

Skladujte na suchém místě.

 

DA

Opbevares et tørt sted.

 

DE

An einem trockenen Ort aufbewahren.

 

ET

Hoida kuivas.

 

EL

Αποθηκεύεται σε στεγνό μέρος.

 

EN

Store in a dry place.

 

FR

Stocker dans un endroit sec.

 

GA

Stóráil in áit thirim.

 

IT

Conservare in luogo asciutto.

 

LV

Glabāt sausā vietā.

 

LT

Laikyti sausoje vietoje.

 

HU

Száraz helyen tárolandó.

 

MT

Aħżen f'post niexef.

 

NL

Op een droge plaats bewaren.

 

PL

Przechowywać w suchym miejscu.

 

PT

Armazenar em local seco.

 

RO

A se depozita într-un loc uscat.

 

SK

Uchovávajte na suchom mieste.

 

SL

Hraniti na suhem.

 

FI

Varastoi kuivassa paikassa.

 

SV

Förvaras torrt.


P403

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява на добре проветриво място.

 

ES

Almacenar en un lugar bien ventilado.

 

CS

Skladujte na dobře větraném místě.

 

DA

Opbevares på et godt ventileret sted.

 

DE

An einem gut belüfteten Ort aufbewahren.

 

ET

Hoida hästi ventileeritavas kohas.

 

EL

Αποθηκεύεται σε καλά αεριζόμενο χώρο.

 

EN

Store in a well-ventilated place.

 

FR

Stocker dans un endroit bien ventilé.

 

GA

Stóráil in áit dhea-aeráilte.

 

IT

Conservare in luogo ben ventilato.

 

LV

Glabāt labi vēdināmā vietā.

 

LT

Laikyti gerai vėdinamoje vietoje.

 

HU

Jól szellőző helyen tárolandó.

 

MT

Aħżen f'post b'ventilazzjoni tajba.

 

NL

Op een goed geventileerde plaats bewaren.

 

PL

Przechowywać w dobrze wentylowanym miejscu.

 

PT

Armazenar em local bem ventilado.

 

RO

A se depozita într-un spaţiu bine ventilat.

 

SK

Uchovávajte na dobre vetranom mieste.

 

SL

Hraniti na dobro prezračevanem mestu.

 

FI

Varastoi paikassa, jossa on hyvä ilmanvaihto.

 

SV

Förvaras på väl ventilerad plats.


P404

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява в затворен съд.

 

ES

Almacenar en un recipiente cerrado.

 

CS

Skladujte v uzavřeném obalu.

 

DA

Opbevares i en lukket beholder.

 

DE

In einem geschlossenen Behälter aufbewahren.

 

ET

Hoida suletud mahutis.

 

EL

Φυλάσσεται σε κλειστό περιέκτη.

 

EN

Store in a closed container.

 

FR

Stocker dans un récipient fermé.

 

GA

Stóráil i gcoimeádán iata.

 

IT

Conservare in un recipiente chiuso.

 

LV

Glabāt slēgtā tvertnē.

 

LT

Laikyti uždaroje talpykloje.

 

HU

Zárt edényben tárolandó.

 

MT

Aħżen f'kontenitur magħluq.

 

NL

In gesloten verpakking bewaren.

 

PL

Przechowywać w zamkniętym pojemniku.

 

PT

Armazenar em recipiente fechado.

 

RO

A se depozita într-un recipient închis.

 

SK

Uchovávajte v uzavretej nádobe.

 

SL

Hraniti v zaprti posodi.

 

FI

Varastoi suljettuna.

 

SV

Förvaras i sluten behållare.


P405

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява под ключ.

 

ES

Guardar bajo llave.

 

CS

Skladujte uzamčené.

 

DA

Opbevares under lås.

 

DE

Unter Verschluss aufbewahren.

 

ET

Hoida lukustatult.

 

EL

Φυλάσσεται κλειδωμένο.

 

EN

Store locked up.

 

FR

Garder sous clef.

 

GA

Stóráil faoi ghlas.

 

IT

Conservare sotto chiave.

 

LV

Glabāt slēgtā veidā.

 

LT

Laikyti užrakintą.

 

HU

Elzárva tárolandó.

 

MT

Aħżen f'post imsakkar.

 

NL

Achter slot bewaren.

 

PL

Przechowywać pod zamknięciem.

 

PT

Armazenar em local fechado à chave.

 

RO

A se depozita sub cheie.

 

SK

Uchovávajte uzamknuté.

 

SL

Hraniti zaklenjeno.

 

FI

Varastoi lukitussa tilassa.

 

SV

Förvaras inlåst.


P406

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява в устойчив на разяждане съд/… съд с устойчива вътрешна облицовка.

 

ES

Almacenar en un recipiente resistente a la corrosión / … con revestimiento interior resistente.

 

CS

Skladujte v obalu odolném proti korozi/ … obalu s odolnou vnitřní vrstvou.

 

DA

Opbevares i ætsningsbestandig/…beholder med modstandsdygtig indvendig belægning.

 

DE

In korrosionsbeständigem/… Behälter mit korrosionsbeständiger Auskleidung aufbewahren.

 

ET

Hoida sööbekindlas/…sööbekindla sisevooderdisega mahutis.

 

EL

Αποθηκεύεται σε ανθεκτικό στη διάβρωση/ … περιέκτη με ανθεκτική εσωτερική επένδυση.

 

EN

Store in corrosive resistant/… container with a resistant inner liner.

 

FR

Stocker dans un récipient résistant à la corrosion/récipient en … avec doublure intérieure résistant à la corrosion.

 

GA

Stóráil i gcoimeádán … frithchreimneach/… le líneáil frithchreimneach laistigh.

 

IT

Conservare in recipiente resistente alla corrosione/… provvisto di rivestimento interno resistente.

 

LV

Glabāt tvertnē, kas aizsargā pret koroziju/ … tvertnes ar iekšējo pretkorozijas izolāciju.

 

LT

Laikyti korozijai atsparioje talpykloje/…, turinčioje atsparią vidinę dangą.

 

HU

Saválló/saválló bélésű … edényben tárolandó.

 

MT

Aħżen f'post reżistenti għall-korrużjoni/… kontenitur li huwa infurrat minn ġewwa b'materjal reżistenti.

 

NL

In corrosiebestendige/… houder met corrosiebestendige binnenbekleding bewaren.

 

PL

Przechowywać w pojemniku odpornym na korozję /… o odpornej powłoce wewnętrznej.

 

PT

Armazenar num recipiente resistente à corrosão/… com um revestimento interior resistente.

 

RO

Depozitaţi într-un recipient rezistent la coroziune/recipient din… cu dublură interioară rezistentă la coroziune.

 

SK

Uchovávajte v nádobe odolnej proti korózii/… nádobe s odolnou vnútornou vrstvou.

 

SL

Hraniti v posodi, odporni proti koroziji/…, z odporno notranjo oblogo.

 

FI

Varastoi syöpymättömässä/… säiliössä, jossa on kestävä sisävuoraus.

 

SV

Förvaras i korrosionsbeständig/… behållare med beständigt innerhölje.


P407

Nyelv

 

 

BG

Да се остави въздушно пространство между купчините/палетите.

 

ES

Dejar una separación entre los bloques/los palés de carga.

 

CS

Mezi stohy/paletami ponechte vzduchovou mezeru.

 

DA

Obevares med luftmellemrum mellem stakkene/pallerne.

 

DE

Luftspalt zwischen Stapeln/Paletten lassen.

 

ET

Jätta virnade/kaubaaluste vahele õhuvahe.

 

EL

Να υπάρχει κενό αέρος μεταξύ των σωρών/παλετών.

 

EN

Maintain air gap between stacks/pallets.

 

FR

Maintenir un intervalle d'air entre les piles/palettes.

 

GA

Coimeád bearna aeir idir chruacha/phailléid.

 

IT

Mantenere uno spazio libero tra gli scaffali/i pallet.

 

LV

Saglabāt gaisa spraugu starp krāvumiem/ paletēm.

 

LT

Palikti oro tarpą tarp eilių/palečių.

 

HU

A rakatok/raklapok között térközt kell hagyni.

 

MT

Ħalli l-arja tgħaddi bejn l-imniezel/il-palits.

 

NL

Ruimte laten tussen stapels/pallets.

 

PL

Zachować szczelinę powietrzną pomiędzy stosami/paletami.

 

PT

Respeitar as distâncias mínimas entre pilhas/paletes.

 

RO

Păstraţi un spaţiu gol între stive/paleți.

 

SK

Medzi regálmi/paletami ponechajte vzduchovú medzeru.

 

SL

Ohraniti zračno režo med skladi/paletami.

 

FI

Jätä pinojen/kuormalavojen väliin ilmarako.

 

SV

Se till att det finns luft mellan staplar/pallar.


P410

Nyelv

 

 

BG

Да се пази от пряка слънчева светлина.

 

ES

Proteger de la luz del sol.

 

CS

Chraňte před slunečním zářením.

 

DA

Beskyttes mod sollys.

 

DE

Vor Sonnenbestrahlung schützen.

 

ET

Hoida päikesevalguse eest.

 

EL

Να προστατεύεται από τις ηλιακές ακτίνες.

 

EN

Protect from sunlight.

 

FR

Protéger du rayonnement solaire.

 

GA

Cosain ó sholas na gréine.

 

IT

Proteggere dai raggi solari.

 

LV

Aizsargāt no saules gaismas.

 

LT

Saugoti nuo saulės šviesos.

 

HU

Napfénytől védendő.

 

MT

Ipproteġi mid-dawl tax-xemx.

 

NL

Tegen zonlicht beschermen.

 

PL

Chronić przed światłem słonecznym.

 

PT

Manter ao abrigo da luz solar.

 

RO

A se proteja de lumina solară.

 

SK

Chráňte pred slnečným žiarením.

 

SL

Zaščititi pred sončno svetlobo.

 

FI

Suojaa auringonvalolta.

 

SV

Skyddas från solljus.


P411

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява при температури, не по-високи от … oC/…oF.

 

ES

Almacenar a temperaturas no superiores a … oC /…oF.

 

CS

Skladujte při teplotě nepřesahující … oC/…oF.

 

DA

Opbevares ved en temperatur, som ikke overstiger … oC/…oF.

 

DE

Bei Temperaturen von nicht mehr als … oC/…aufbewahren.

 

ET

Hoida temperatuuril mitte üle … oC/… oF.

 

EL

Αποθηκεύεται σε θερμοκρασίες που δεν υπερβαίνουν τους … oC/…oF.

 

EN

Store at temperatures not exceeding … oC/…oF.

 

FR

Stocker à une température ne dépassant pas … oC/… oF.

 

GA

Stóráil ag teocht nach airde ná … oC/…oF.

 

IT

Conservare a temperature non superiori a … oC/…oF.

 

LV

Uzglabāt temperatūrā, kas nepārsniedz … oC/…oF.

 

LT

Laikyti ne aukštesnėje kaip … oC/…oF temperatūroje.

 

HU

A tárolási hőmérséklet legfeljebb … oC/…oF lehet.

 

MT

Aħżen f'temperaturi li ma jeċċedux … oC/…oF.

 

NL

Bij maximaal … oC/…oF bewaren.

 

PL

Przechowywać w temperaturze nieprzekraczającej … oC/…oF.

 

PT

Armazenar a uma temperatura não superior a … oC/…oF.

 

RO

A se depozita la temperaturi care să nu depăşească … oC/…oF.

 

SK

Uchovávajte pri teplotách do … oC/…oF

 

SL

Hraniti pri temperaturi do … oC/… oF.

 

FI

Varastoi alle … oC/…oF lämpötilassa.

 

SV

Förvaras vid högst … oC/…oF.


P412

Nyelv

 

 

BG

Да не се излага на температури, по-високи от 50 oC/ 122oF.

 

ES

No exponer a temperaturas superiores a 50 oC / 122oF.

 

CS

Nevystavujte teplotě přesahující 50 oC/ 122 oF.

 

DA

Må ikke udsættes for en temperatur, som overstiger 50 oC/ 122oF.

 

DE

Nicht Temperaturen von mehr als 50 oC aussetzen.

 

ET

Mitte hoida temperatuuril üle 50 oC/ 122 oF.

 

EL

Να μην εκτίθεται σε θερμοκρασίες που υπερβαίνουν τους 50 oC/ 122oF.

 

EN

Do not expose to temperatures exceeding 50 oC/ 122oF.

 

FR

Ne pas exposer à une température supérieure à 50 oC/122 oF.

 

GA

Ná nocht do theocht níos airde ná 50 oC/122oF.

 

IT

Non esporre a temperature superiori a 50 oC/122oF.

 

LV

Nepakļaut temperatūrai, kas pārsniedz 50 oC /122oF.

 

LT

Nelaikyti aukštesnėje kaip 50 oC/ 122oF temperatūroje.

 

HU

Nem érheti 50 oC/122oF hőmérsékletet meghaladó hő.

 

MT

Tesponix għal temperaturi li jeċċedu l-50 oC/ 122oF.

 

NL

Niet blootstellen aan temperaturen boven 50 oC/ 122oF.

 

PL

Nie wystawiać na działanie temperatury przekraczającej 50 oC/122 oF.

 

PT

Não expor a temperaturas superiores a 50 oC/ 122oF.

 

RO

Nu expuneţi la temperaturi care depăşesc 50 oC/ 122 oF.

 

SK

Nevystavujte teplotám nad 50 oC/ 122 oF.

 

SL

Ne izpostavljati temperaturam nad 50 oC/ 122 oF.

 

FI

Ei saa altistaa yli 50 oC/ 122 oF lämpötiloille.

 

SV

Får inte utsättas för temperaturer över 50 oC/ 122 oF.


P413

Nyelv

 

 

BG

При насипни количества, по-големи от … kg/… фунта, да се съхранява при температури, не по-високи от … oC/…oF.

 

ES

Almacenar las cantidades a granel superiores a … kg /… lbs a temperaturas no superiores a … oC /…oF.

 

CS

Množství větší než … kg/… liber skladujte při teplotě nepřesahující … oC/…oF.

 

DA

Bulkmængder på over … kg/…lbs opbevares ved en temperatur, som ikke overstiger … oC/…oF.

 

DE

Schüttgut in Mengen von mehr als … kg bei Temperaturen von nicht mehr als … oC aufbewahren

 

ET

Kogust, mis on suurem kui … kg/ … naela, hoida temperatuuril mitte üle … oC/… oF.

 

EL

Οι σωροί χύδην με βάρος άνω των … kg/… lbs αποθηκεύονται σε θερμοκρασίες που δεν υπερβαίνουν τους … oC/…oF.

 

EN

Store bulk masses greater than … kg/… lbs at temperatures not exceeding … oC/…oF.

 

FR

Stocker les quantités en vrac de plus de … kg/… lb à une température ne dépassant pas … oC/… oF.

 

GA

Stóráil bulcmhaiseanna os cionn … kg/… lb ag teocht nach airde ná … oC/…oF.

 

IT

Conservare le rinfuse di peso superiore a …kg/…lb a temperature non superiori a … oC/…oF.

 

LV

Lielus apjomus, kas pārsniedz … kg/ … lbs, uzglabāt temperatūrā, kas nepārsniedz … oC/…oF.

 

LT

Didesnius kaip … kg/… lbs medžiagos kiekius laikyti ne aukštesnėje kaip … oC/…oF temperatūroje.

 

HU

A … kg/… lb tömeget meghaladó ömlesztett anyag tárolási hőmérséklete legfeljebb … oC/…oF lehet.

 

MT

Aħżen il-kwantitajiet f'massa ta' akbar minn … kg/… lbs f'temperaturi ta' mhux aktar minn … oC/…oF.

 

NL

Bulkmateriaal, indien meer dan … kg/… lbs, bij temperaturen van maximaal … oC bewaren.

 

PL

Przechowywać luzem masy przekraczające … kg/… funtów w temperaturze nieprzekraczającej … oC/…oF.

 

PT

Armazenar quantidades a granel superiores a … kg/… lbs a uma temperatura não superior a … oC/…oF.

 

RO

Depozitaţi cantităţile în vrac mai mari de … kg/… lbs la temperaturi care să nu depăşească … oC/…oF.

 

SK

Veľké množstvo s hmotnosťou nad … kg/… lbs uchovávajte pri teplote do … oC/ …oF.

 

SL

Razsute količine, večje od … kg/… lbs, hraniti pri temperaturi do … oC/… oF.

 

FI

Säilytä yli … kg/…lbs painoinen irtotavara enintään … oC/…oF lämpötilassa.

 

SV

Bulkprodukter som väger mer än … kg/ … lbs förvaras vid högst … oC/…oF.


P420

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява на разстояние от други материали.

 

ES

Almacenar alejado de otros materiales.

 

CS

Skladujte odděleně od ostatních materiálů.

 

DA

Må ikke opbevares i nærheden af andre materialer.

 

DE

Von anderen Materialien entfernt aufbewahren.

 

ET

Hoida eemal teistest materjalidest.

 

EL

Αποθηκεύεται μακριά από άλλα υλικά.

 

EN

Store away from other materials.

 

FR

Stocker à l'écart des autres matières.

 

GA

Stóráil glan ar ábhair eile.

 

IT

Conservare lontano da altri materiali.

 

LV

Glabāt atsevišķi no citiem materiāliem.

 

LT

Laikyti atokiau nuo kitų medžiagų.

 

HU

Más anyagoktól távol tárolandó.

 

MT

Aħżen'l bogħod minn materjal ieħor.

 

NL

Gescheiden van ander materiaal bewaren.

 

PL

Przechowywać z dala od innych materiałów.

 

PT

Armazenar afastado de outros materiais.

 

RO

Depozitaţi departe de alte materiale.

 

SK

Uchovávajte oddelene od iných materiálov.

 

SL

Hraniti ločeno od drugih materialov.

 

FI

Varastoi erillään muista materiaaleista.

 

SV

Förvaras åtskilt från andra material.


P422

Nyelv

 

 

BG

Съдържанието да се съхранява при…

 

ES

Almacenar el contenido en …

 

CS

Skladujte pod …

 

DA

Indholdet skal opbevares under …

 

DE

Inhalt in/unter … aufbewahren

 

ET

Hoida sisu ….

 

EL

Το περιεχόμενο αποθηκεύεται σε …

 

EN

Store contents under …

 

FR

Stocker le contenu sous …

 

GA

Stóráil an t-ábhar faoi …

 

IT

Conservare sotto…

 

LV

Saturu uzglabāt zem…

 

LT

Turinį laikyti …

 

HU

Tartalma … -ban/-ben tárolandó.

 

MT

Aħżen il-kontenut taħt …

 

NL

Onder … bewaren.

 

PL

Zawartość przechowywać w …

 

PT

Armazenar o conteúdo em …

 

RO

Depozitaţi conţinutul sub …

 

SK

Obsah uchovávajte v ….

 

SL

Vsebino hraniti v …

 

FI

Varastoi sisältö …

 

SV

Förvara innehållet i…


P402 + P404

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява на сухо място. Да се съхранява в затворен съд.

 

ES

Almacenar en un lugar seco. Almacenar en un recipiente cerrado.

 

CS

Skladujte na suchém místě. Skladujte v uzavřeném obalu.

 

DA

Opbevares et tørt sted. Opbevares i en lukket beholder.

 

DE

In einem geschlossenen Behälter an einem trockenen Ort aufbewahren.

 

ET

Hoida kuivas. Hoida suletud mahutis.

 

EL

Αποθηκεύεται σε στεγνό μέρος. Φυλάσσεται σε κλειστό περιέκτη.

 

EN

Store in a dry place. Store in a closed container.

 

FR

Stocker dans un endroit sec. Stocker dans un récipient fermé.

 

GA

Stóráil in áit thirim. Stóráil i gcoimeádán iata.

 

IT

Conservare in luogo asciutto e in recipiente chiuso.

 

LV

Glabāt sausā vietā. Glabāt aizvērtā tvertnē.

 

LT

Laikyti sausoje vietoje. Laikyti uždaroje talpykloje.

 

HU

Száraz helyen tárolandó. Zárt edényben tárolandó.

 

MT

Aħżen f'post niexef. Aħżen f'kontenitur magħluq.

 

NL

Op een droge plaats bewaren. In gesloten verpakking bewaren.

 

PL

Przechowywać w suchym miejscu. Przechowywać w zamkniętym pojemniku.

 

PT

Armazenar em local seco. Armazenar em recipiente fechado.

 

RO

A se depozita într-un loc uscat, într-un recipient închis.

 

SK

Uchovávajte na suchom mieste. Uchovávajte v uzavretej nádobe.

 

SL

Hraniti na suhem. Hraniti v zaprti posodi.

 

FI

Varastoi kuivassa paikassa. Varastoi suljettuna.

 

SV

Förvaras torrt. Förvaras i sluten behållare.


P403 + P233

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява на добре проветриво място. Съдът да се съхранява плътно затворен.

 

ES

Almacenar en un lugar bien ventilado. Mantener el recipiente cerrado herméticamente.

 

CS

Skladujte na dobře větraném místě. Uchovávejte obal těsně uzavřený.

 

DA

Opbevares på et godt ventileret sted. Hold beholderen tæt lukket.

 

DE

Behälter dicht verschlossen an einem gut belüfteten Ort aufbewahren.

 

ET

Hoida hästi ventileeritavas kohas. Hoida mahuti tihedalt suletuna.

 

EL

Αποθηκεύεται σε καλά αεριζόμενο χώρο. Ο περιέκτης διατηρείται ερμητικά κλειστός.

 

EN

Store in a well-ventilated place. Keep container tightly closed.

 

FR

Stocker dans un endroit bien ventilé. Maintenir le récipient fermé de manière étanche.

 

GA

Stóráil in áit dhea-aeráilte. Coimeád an coimeádán dúnta go docht.

 

IT

Tenere il recipiente ben chiuso e in luogo ben ventilato.

 

LV

Glabāt labi vēdināmās telpās. Tvertni turēt cieši noslēgtu.

 

LT

Laikyti gerai vėdinamoje vietoje. Talpyklą laikyti sandariai uždarytą.

 

HU

Jól szellőző helyen tárolandó. Az edény szorosan lezárva tartandó.

 

MT

Aħżen f'post b'ventilazzjoni tajba. Żomm il-kontenitur magħluq sew.

 

NL

Op een goed geventileerde plaats bewaren. In goed gesloten verpakking bewaren.

 

PL

Przechowywać w dobrze wentylowanym miejscu. Przechowywać pojemnik szczelnie zamknięty.

 

PT

Armazenar em local bem ventilado. Manter o recipiente bem fechado.

 

RO

A se depozita într-un spaţiu bine ventilat. Păstraţi recipientul închis etanş.

 

SK

Uchovávajte na dobre vetranom mieste. Nádobu uchovávajte tesne uzavretú.

 

SL

Hraniti na dobro prezračevanem mestu. Hraniti v tesno zaprti posodi.

 

FI

Varastoi paikassa, jossa on hyvä ilmanvaihto. Säilytä tiiviisti suljettuna.

 

SV

Förvaras på väl ventilerad plats. Förpackningen ska förvaras väl tillsluten.


P403 + P235

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява на добре проветриво място. Да се съхранява на хладно.

 

ES

Almacenar en un lugar bien ventilado. Mantener en lugar fresco.

 

CS

Skladujte na dobře větraném místě. Uchovávejte v chladu.

 

DA

Opbevares på et godt ventileret sted. Opbevares køligt.

 

DE

Kühl an einem gut belüfteten Ort aufgewahren.

 

ET

Hoida hästi ventileeritavas kohas. Hoida jahedas.

 

EL

Αποθηκεύεται σε καλά αεριζόμενο χώρο. Διατηρείται δροσερό.

 

EN

Store in a well-ventilated place. Keep cool.

 

FR

Stocker dans un endroit bien ventilé. Tenir au frais.

 

GA

Stóráil in áit dhea-aeráilte. Coimeád fionnuar.

 

IT

Conservare in luogo fresco e ben ventilato.

 

LV

Glabāt labi vēdināmās telpās. Turēt vēsumā.

 

LT

Laikyti gerai vėdinamoje vietoje. Laikyti vėsioje vietoje.

 

HU

Jól szellőző helyen tárolandó. Hűvös helyen tartandó.

 

MT

Aħżen f'post b'ventilazzjoni tajba. Żomm frisk.

 

NL

Op een goed geventileerde plaats bewaren. Koel bewaren.

 

PL

Przechowywać w dobrze wentylowanym miejscu. Przechowywać w chłodnym miejscu.

 

PT

Armazenar em local bem ventilado. Conservar em ambiente fresco.

 

RO

A se depozita într-un spaţiu bine ventilat. A se păstra la rece.

 

SK

Uchovávajte na dobre vetranom mieste. Uchovávajte v chlade.

 

SL

Hraniti na dobro prezračevanem mestu. Hraniti na hladnem.

 

FI

Varastoi paikassa, jossa on hyvä ilmanvaihto. Säilytä viileässä.

 

SV

Förvaras på väl ventilerad plats. Förvaras svalt.


P410 + P403

Nyelv

 

 

BG

Да се пази от пряка слънчева светлина. Да се съхранява на добре проветриво място.

 

ES

Proteger de la luz del sol. Almacenar en un lugar bien ventilado.

 

CS

Chraňte před slunečním zářením. Skladujte na dobře větraném místě.

 

DA

Beskyttes mod sollys. Opbevares på et godt ventileret sted.

 

DE

Vor Sonnenbestrahlung geschützt an einem gut belüfteten Ort aufbewahren.

 

ET

Hoida päikesevalguse eest. Hoida hästi ventileeritavas kohas.

 

EL

Να προστατεύεται από τις ηλιακές ακτίνες. Αποθηκεύεται σε καλά αεριζόμενο χώρο.

 

EN

Protect from sunlight. Store in a well-ventilated place.

 

FR

Protéger du rayonnement solaire. Stocker dans un endroit bien ventilé.

 

GA

Cosain ó sholas na gréine. Stóráil in áit dhea-aeráilte.

 

IT

Proteggere dai raggi solari. Conservare in luogo ben ventilato.

 

LV

Aizsargāt no saules gaismas. Glabāt labi vēdināmās telpās.

 

LT

Saugoti nuo saulės šviesos. Laikyti gerai vėdinamoje vietoje.

 

HU

Napfénytől védendő. Jól szellőző helyen tárolandó.

 

MT

Ipproteġi mid-dawl tax-xemx. Aħżen f'post b'ventilazzjoni tajba.

 

NL

Tegen zonlicht beschermen. Op een goed geventileerde plaats bewaren.

 

PL

Chronić przed światłem słonecznym. Przechowywać w dobrze wentylowanym miejscu.

 

PT

Manter ao abrigo da luz solar. Armazenar em local bem ventilado.

 

RO

A se proteja de lumina solară. A se depozita într-un spaţiu bine ventilat.

 

SK

Chráňte pred slnečným žiarením. Uchovávajte na dobre vetranom mieste.

 

SL

Zaščititi pred sončno svetlobo. Hraniti na dobro prezračevanem mestu.

 

FI

Suojaa auringonvalolta. Varastoi paikassa, jossa on hyvä ilmanvaihto.

 

SV

Skyddas från solljus. Förvaras på väl ventilerad plats.


P410 + P412

Nyelv

 

 

BG

Да се пази от пряка слънчева светлина. Да не се излага на температури, по-високи от 50 oC/ 122oF.

 

ES

Proteger de la luz del sol. No exponer a temperaturas superiores a 50 oC / 122oF.

 

CS

Chraňte před slunečním zářením. Nevystavujte teplotě přesahující 50 oC/ 122oF.

 

DA

Beskyttes mod sollys. Må ikke udsættes for en temperatur, som overstiger 50 oC/ 122oF.

 

DE

Vor Sonnenbestrahlung schützen und nicht Temperaturen von mehr als 50 oC aussetzen.

 

ET

Hoida päikesevalguse eest. Mitte hoida temperatuuril üle 50 oC/ 122 oF.

 

EL

Να προστατεύεται από τις ηλιακές ακτίνες. Να μην εκτίθεται σε θερμοκρασίες που υπερβαίνουν τους 50 oC/ 122oF.

 

EN

Protect from sunlight. Do no expose to temperatures exceeding 50 oC/ 122oF.

 

FR

Protéger du rayonnement solaire. Ne pas exposer à une température supérieure à 50 oC/122 oF.

 

GA

Cosain ó sholas na gréine. Ná nocht do theocht níos airde ná 50 oC/122oF.

 

IT

Proteggere dai raggi solari. Non esporre a temperature superiori a 50 oC/122oF.

 

LV

Aizsargāt no saules gaismas. Nepakļaut temperatūrai, kas pārsniedz 50 oC/ 122oF.

 

LT

Saugoti nuo saulės šviesos. Nelaikyti aukštesnėje kaip 50 oC/ 122oF temperatūroje.

 

HU

Napfénytől védendő. Nem érheti 50 oC/122oF hőmérsékletet meghaladó hő.

 

MT

Ipproteġi mid-dawl tax-xemx. Tesponix għal temperatura li teċċedi l-50 oC/ 122oF.

 

NL

Tegen zonlicht beschermen. Niet blootstellen aan temperaturen boven 50 oC/ 122oF.

 

PL

Chronić przed światłem słonecznym. Nie wystawiać na działanie temperatury przekraczającej 50 oC/122 oF.

 

PT

Manter ao abrigo da luz solar. Não expor a temperaturas superiores a 50 oC/ 122oF.

 

RO

A se proteja de lumina solară. Nu expuneţi la temperaturi care depăşesc 50 oC/ 122 oF.

 

SK

Chráňte pred slnečným žiarením. Nevystavujte teplotám nad 50 oC/ 122 oF.

 

SL

Zaščititi pred sončno svetlobo. Ne izpostavljati temperaturam nad 50 oC/122 oF.

 

FI

Suojaa auringonvalolta. Ei saa altistaa yli 50 oC/ 122 oF lämpötiloille.

 

SV

Skyddas från solljus. Får inte utsättas för temperaturer över 50 oC/ 122 oF.


P411 + P235

Nyelv

 

 

BG

Да се съхранява при температури, не по-високи от … oC /…oF. Да се държи на хладно.

 

ES

Almacenar a temperaturas no superiores a … oC /…oF. Mantener en lugar fresco.

 

CS

Skladujte při teplotě nepřesahující … oC/…oF. Uchovávejte v chladu.

 

DA

Opbevares ved en temperatur, som ikke overstiger … oC/…oF. Opbevares køligt.

 

DE

Kühl und bei Temperaturen von nicht mehr als … oC aufbewahren.

 

ET

Hoida temperatuuril mitte üle … oC/… oF. Hoida jahedas.

 

EL

Αποθηκεύεται σε θερμοκρασίες που δεν υπερβαίνουν τους … oC/…oF. Διατηρείται δροσερό.

 

EN

Store at temperatures not exceeding … oC/…oF. Keep cool.

 

FR

Stocker à une température ne dépassant pas … oC/… oF. Tenir au frais.

 

GA

Stóráil ag teocht nach airde ná … oC/…oF. Coimeád fionnuar.

 

IT

Conservare in luogo fresco a temperature non superiori a …. oC/…oF.

 

LV

Glabāt temperatūrā, kas nepārsniedz … oC/…oF. Turēt vēsumā.

 

LT

Laikyti ne aukštesnėje kaip … oC/…oF temperatūroje. Laikyti vėsioje vietoje.

 

HU

A tárolási hőmérséklet legfeljebb … oC/…oF lehet. Hűvös helyen tartandó.

 

MT

Aħżen f'temperaturi li ma jeċċedux … oC/…oF. Żomm frisk.

 

NL

Bij maximaal … oC/…oF bewaren. Koel bewaren.

 

PL

Przechowywać w temperaturze nieprzekraczającej … oC/…oF. Przechowywać w chłodnym miejscu.

 

PT

Armazenar a uma temperatura não superior a … oC/…oF. Conservar em ambiente fresco.

 

RO

A se depozita la temperaturi care să nu depăşească … oC/…oF. A se păstra la rece.

 

SK

Uchovávajte pri teplotách do … oC/ …oF. Uchovávajte v chlade.

 

SL

Hraniti pri temperaturi do … oC/… oF. Hraniti na hladnem.

 

FI

Varastoi alle … oC/…oF lämpötilassa. Säilytä viileässä.

 

SV

Förvaras vid högst … oC/…oF. Förvaras svalt.


1.5. táblázat

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Elhelyezés hulladékként

P501

Nyelv

 

 

BG

Съдържанието/съдът да се изхвърли в …

 

ES

Eliminar el contenido/el recipiente en …

 

CS

Odstraňte obsah/obal …

 

DA

Indholdet/beholderen bortskaffes i …

 

DE

Inhalt/Behälter … zuführen.

 

ET

Sisu/mahuti kõrvaldada …

 

EL

Διάθεση του περιεχομένου/περιέκτη σε …

 

EN

Dispose of contents/container to …

 

FR

Éliminer le contenu/récipient dans …

 

GA

Diúscair an t-ábhar/an coimeádán i …

 

IT

Smaltire il prodotto/recipiente in …

 

LV

Atbrīvoties no satura / tvertnes….

 

LT

Turinį/talpyklą išpilti (išmesti) į …

 

HU

A tartalom/edény elhelyezése hulladékként: …

 

MT

Armi l-kontenut/il-kontenitur fi …

 

NL

Inhoud/verpakking afvoeren naar …

 

PL

Zawartość/pojemnik usuwać do …

 

PT

Eliminar o conteúdo/recipiente em …

 

RO

Aruncaţi conţinutul/recipientul la …

 

SK

Zneškodnite obsah/nádobu …

 

SL

Odstraniti vsebino/posodo …

 

FI

Hävitä sisältö/pakkaus …

 

SV

Innehållet/behållaren lämnas till…


V. MELLÉKLET

VESZÉLYT JELZŐ PIKTOGRAMOK

BEVEZETÉS

Az egyes veszélyességi osztályokra, a veszélyességi osztály felosztásaira és a veszélyességi kategóriára vonatkozó, veszélyt jelző piktogramok eleget tesznek e melléklet és az I. melléklet 1.2 szakasza rendelkezéseinek, és a használt színek, szimbólumok és általános külalak tekintetében megfelelnek az alábbi mintáknak.

1.   1. RÉSZ: FIZIKAI VESZÉLYEK

1.1.   Szimbólum: robbanó bomba:

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS01

Image

2.1 szakasz

Instabil robbanóanyagok

Robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3, 1.4 alosztály

2.8 szakasz

Önreaktív anyagok és keverékek, A. és B. típus

2.15 szakasz

Szerves peroxidok, A. és B. típus

1.2.   Szimbólum: láng

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS02

Image

2.2 szakasz

Tűzveszélyes gázok, 1. veszélyességi kategória

2.3 szakasz

Tűzveszélyes aeroszolok, 1. és 2. veszélyességi kategória

2.6 szakasz

Tűzveszélyes folyadékok, 1., 2. és 3. veszélyességi kategória

2.7 szakasz

Tűzveszélyes szilárd anyagok, 1. és 2. veszélyességi kategória

2.8 szakasz

Önreaktív anyagok és keverékek, B., C., D., E. és F. típus

2.9 szakasz

Piroforos folyadékok, 1. veszélyességi kategória

2.10 szakasz

Piroforos szilárd anyagok, 1. veszélyességi kategória

2.11 szakasz

Önmelegedő anyagok és keverékek, 1., 2. és 3. veszélyességi kategória

2.12 szakasz

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 1., 2. és 3. veszélyességi kategória

2.15 szakasz

Szerves peroxidok, B., C., D., E. és F. típus

1.3.   Szimbólum: láng egy körön

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS03

Image

2.4 szakasz

Oxidáló gázok, 1. veszélyességi kategória

2.13 szakasz

Oxidáló folyadékok, 1., 2. és 3. veszélyességi kategória

2.14 szakasz

Oxidáló szilárd anyagok, 1., 2. és 3. veszélyességi kategória

1.4.   Szimbólum: gázpalack

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS04

Image

2.5 szakasz

Nyomás alatt lévő gázok:

Sűrített gázok

Cseppfolyósított gázok

Mélyhűtött cseppfolyósított gázok

Oldott gázok

1.5.   Szimbólum: maró anyagok

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS05

Image

2.16 szakasz

Fémre korrozív hatású, 1. veszélyességi kategória

1.6.   A következő fizikai veszélyességi osztályok és veszélyességi kategóriák tekintetében nem szükséges piktogram használata:

2.1 szakasz: 1.5 alosztályba tartozó robbanóanyagok

2.1 szakasz: 1.6 alosztályba tartozó robbanóanyagok

2.2 szakasz: Tűzveszélyes gázok, 2. veszélyességi kategória

2.8 szakasz: Önreaktív anyagok és keverékek, G. típus

2.15 szakasz: Szerves peroxidok, G. típus

2.   2. RÉSZ: EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK

2.1.   Szimbólum: halálfej

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS06

Image

3.1 szakasz

Akut toxicitás (szájon át, bőrön át, belélegzéssel), 1., 2., 3. veszélyességi kategória

2.2.   Szimbólum: maró anyagok

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS05

Image

3.2 szakasz

Bőrmaró, 1A., 1B., 1C. veszélyességi kategória

3.3 szakasz

Súlyos szemkárosodás, 1. veszélyességi kategória

2.3.   Szimbólum: felkiáltójel

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS07

Image

3.1 szakasz

Akut toxicitás (szájon át, bőrön át, belélegzéssel), 4. veszélyességi kategória

3.2 szakasz

Bőrirritáló, 2. veszélyességi kategória

3.3 szakasz

Szemirritáló, 2. veszélyességi kategória

3.4 szakasz

Bőrszenzibilizáció, 1. veszélyességi kategória

3.8 szakasz

Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 3. veszélyességi kategória

Légúti irritáció

Narkotikus hatások

2.4.   Szimbólum: egészségi veszély

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS08

Image

3.4 szakasz

Légzőszervi szenzibilizáció, 1. veszélyességi kategória

3.5 szakasz

Csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B., 2. veszélyességi kategória

3.6 szakasz

Rákkeltő, 1A., 1B., 2. veszélyességi kategória

3.7 szakasz

Reprodukciós toxicitás, 1A., 1B., 2. veszélyességi kategória

3.8 szakasz

Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 1. és 2. veszélyességi kategória

3.9 szakasz

Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, 1. és 2. veszélyességi kategória

3.10 szakasz

Aspirációs veszély, 1. veszélyességi kategória

2.5.   A következő, egészségi veszélyességi kategóriák tekintetében nem szükséges piktogram használata:

3.7 szakasz: Reprodukciós toxicitás, a laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások, kiegészítő veszélyességi kategória

3.   3. RÉSZ: KÖRNYEZETI VESZÉLYEK

3.1.   Szimbólum: környezet

Piktogram

(1)

Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória

(2)

GHS09

Image

4.1 szakasz

A vízi környezetre veszélyes

akut, 1. veszélyességi kategória

krónikus, 1. és 2. veszélyességi kategória

A következő, a környezettel kapcsolatos veszélyességi osztályok és veszélyességi kategóriák tekintetében nem szükséges piktogram használata:

4.1. szakasz: Veszélyt jelent a vízi környezetre – krónikus, 3. és 4. veszélyességi kategória


VI. MELLÉKLET

Egyes veszélyes anyagok harmonizált osztályozása és címkézése

E melléklet 1. része bevezetést nyújt a harmonizált osztályozási és címkézési jegyzékhez, ideértve a 3.1. táblázat besorolási tételeinél felsorolt információkat, valamint a vonatkozó besorolásokat és figyelmeztető mondatokat, a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt osztályozások megfeleltetéséből eredő bizonyos szempontok függvényében.

E melléklet 2. része megállapítja az anyagok közösségi szintű harmonizált osztályozására és címkézésére irányuló javaslatok benyújtására és indokolására vonatkozó dokumentáció elkészítésének általános elveit.

E melléklet 3. része felsorolja azon veszélyes anyagokat, amelyekre közösségi szinten harmonizált osztályozást és címkézést hoztak létre. A 3.1. táblázatban az osztályba sorolás és a címkézés e rendelet I. mellékletében foglalt kritériumokon alapul. A 3.2. táblázatban az osztályba sorolás és a címkézés alapját a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében felsorolt kritériumok képezik.

1.   1. RÉSZ: BEVEZETŐ A HARMONIZÁLT OSZTÁLYOZÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI JEGYZÉKHEZ

1.1.   Az egyes besorolási tételeknél felsorolt információk

1.1.1.   A besorolási tételek számozása és az anyagok azonosítása

1.1.1.1.   Indexszámok

A 3. részben foglalt tételek annak az elemnek a rendszáma szerint kerültek felsorolásra, amely az anyag tulajdonságai közül a legjellemzőbb. A szerves anyagoknak, sokféleségük miatt, több osztályuk van. Az egyes anyagok index száma egy, az ABC-RST-VW-Y formát követő számsor. Az ABC a molekulában található legjellemzőbb elem vagy a legjellemzőbb szerves csoport rendszáma. Az RST az anyag sorszáma az ABC-sorozaton belül. A VW azt a formát jelöli, amelyben az anyagot előállítják, illetve forgalomba hozzák. Az Y a tízjegyű ISBN-módszernek megfelelően kiszámított ellenőrző számjegy. Ez a szám jelenik meg az „Indexszám” megnevezésű oszlopban.

1.1.1.2.   EK-számok

Az EK-szám, azaz az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-szám, az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma. Az EINECS-szám a Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzékében (EINECS (1)) található meg. Az ELINCS-szám a Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzékében (annak módosított változatában) lelhető fel (EUR 22543 EN, Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006, ISSN 1018-5593). Az NLP-szám a „polimernek már nem minősülő anyagok” (módosított) jegyzékéből szerezhető be (dokumentum, Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 1997, ISBN 92-827-8995-0). Az EK-szám XXX-XXX-X típusú hétjegyű szám, amely 200-001-8-tól (EINECS), 400-010-9-tól (ELINCS) és 500-001-0-tól (NLP) indul. Ez a szám kerül feltüntetésre az „EK-szám” megnevezésű oszlopban.

1.1.1.3.   CAS-szám

A Chemical Abstracts Service (CAS) számot az anyagok azonosításának elősegítése érdekében szintén fel kell tüntetni. Megjegyzendő, hogy az EINECS-szám az adott anyagnak mind a vízmentes, mind a hidratált megjelenési formáját magában foglalja, ugyanakkor ugyanannak az anyagnak a vízmentes, illetve hidratált megjelenési formái gyakran kapnak egymástól eltérő CAS-számot. A feltüntetett CAS-szám csak a dehidratált formára vonatkozik, ezért a megadott CAS-szám nem mindig írja le az adott tételt olyan pontosan, mint az EINECS-szám. Ez a szám a „CAS-szám” című oszlopban jelenik meg.

1.1.1.4.   Nemzetközi vegyianyag-azonosítás

A veszélyes anyagokat, amikor csak lehetséges, azok IUPAC-nevével kell azonosítani. Az EINECS vagy ELINCS rendszerben, vagy a „Polimernek már nem minősülő anyagok” jegyzékében szereplő anyagokat az e jegyzékekben szereplő nevekkel azonosítják. Néhány esetben más nevet – úgymint a köznapi vagy szokásos megnevezéseket – is feltüntetnek. A növényvédő szereket és biocideket, amikor csak lehetséges, azok ISO-nevével kell azonosítani.

A szennyező anyagokat, adalékanyagokat és a kis mennyiségben előforduló alkotórészeket általában nem kell feltüntetni, kivéve, ha jelentős szerepet játszanak az anyag osztályba sorolásában.

Bizonyos anyagok a tisztaságukra jellemző százalékkal kerülnek feltüntetésre. Az e százalékos aránynál magasabb hatóanyag (pl. szerves-peroxid) -tartalmú anyagok nem szerepelnek a 3. rész tételei között, és azok más veszélyes tulajdonságokkal (például robbanásveszély) rendelkezhetnek, ezért ezeket ennek megfelelően kell besorolni és címkézni.

Ahol adott koncentráció-határok vannak feltüntetve, ezek a tételben szereplő anyagra, illetve anyagokra vonatkoznak. Különösen olyan tételek esetében, amelyeknél adott anyagkeverékű vagy százalékos tisztaságú anyagok szerepelnek a tételben, ezek a határok a 3. részben leírtak szerinti anyagra és nem a tiszta anyagra vonatkoznak.

A 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a 3. részben felsorolt anyagok esetében az anyagnak a címkén feltüntetendő neve meg kell, hogy egyezzen az ott megadott nevek valamelyikével. Egyes anyagok esetében szögletes zárójelben további információk találhatók az anyag azonosításának megkönnyítésére. Az ilyen kiegészítő információt nem szükséges a címkén feltüntetni.

Egyes tételek hivatkozást tartalmaznak a szennyeződésekre; ezekben az esetekben az anyag neve mellett az alábbi szöveg áll: „(≥ xx % szennyeződést tartalmaz)”. Ezekben az esetekben a zárójeles utalást a név részének kell tekinteni, és a címkén is fel kell tüntetni.

1.1.1.5.   Anyagcsoportok tételei

A 3. részben számos csoportos tétel szerepel. Ezekben az esetekben az osztályozási és címkézési követelmények a leírás által érintett anyagok mindegyikére vonatkoznak.

Egyes esetekben osztályozási és címkézési követelmények vonatkoznak olyan specifikus anyagokra is, amelyeknek csoportos tételhez kellene tartozniuk. Ilyen esetekben a 3. részben egy egyedi tétel jelöli az anyagot, és a csoportos tételre az „az e mellékletben külön szereplőket kivéve” megjegyzés utal.

Egyes esetekben bizonyos anyagok egynél több csoportos tételben is szerepelnek. Ezen esetekben az anyag besorolása megfelel mindkét csoportos tétel osztályozására vonatkozó követelményeknek. Ahol ugyanazon veszélyre eltérő osztályba sorolást adnak, a legsúlyosabb besorolást kell alkalmazni.

A 3. részben a sókra vonatkozó tételek (bármilyen megnevezéssel) más rendelkezés hiányában mind a vízmentes, mind a hidratált formákat lefedik

Az EK- vagy a CAS-szám rendszerint nem szerepel azoknál a tételeknél, amelyek négynél több önálló anyagból állnak.

1.1.2.   A 3.1. táblázat egyes tételeinek osztályozásához és címkézéséhez kapcsolódó információk

1.1.2.1.   Osztályozási kódok

1.1.2.1.1.   Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai

Az egyes tételek osztályba sorolása – a 13. cikk a) pontjával összhangban – az I. mellékletben megállapított kritériumokon alapul, mely besorolást a veszélyességi osztályt, illetve e veszélyességi osztályon belüli kategóriát vagy kategóriákat/alosztályokat/típusokat jelölő kód formájában tüntetnek fel.

A veszélyességi osztályok és kategóriák kódjait, valamint az egyes osztályokban foglalt egyes veszélyességi kategóriákra/alosztályokra/típusokra utaló rövidítéseket az 1.1. táblázat tartalmazza.

1.1. táblázat

Veszélyességi osztály

Veszélyességi osztály és kategória kódja

Robbanóanyagok

Inst. robb.

Robb. 1.1

Robb. 1.2

Robb. 1.3

Robb. 1.4

Robb. 1.5

Robb. 1.6

Tűzveszélyes gázok

Tűzv. gáz 1

Tűzv. gáz 2

Tűzveszélyes aeroszolok

Tűzv. aeroszol 1

Tűzv. aeroszol 2

Oxidáló gázok

Oxid. gáz 1

Nyomás alatt lévő gázok

Nyom. alatt lévő gáz (2)

Tűzveszélyes folyadékok

Tűzv. foly. 1

Tűzv. foly. 2

Tűzv. foly. 3

Tűzveszélyes szilárd anyagok

Tűzv. szil. 1

Tűzv. szil. 2

Önreaktív anyagok és keverékek

Önreakt. A

Önreakt. B

Önreakt. CD

Önreakt. EF

Önreakt. G

Öngyulladó folyadékok

Öngyull. foly. 1

Öngyulladó szilárd anyagok

Öngyull. szil. 1

Önmelegedő anyagok és keverékek

Önm. 1

Önm. 2

Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek

Vízzel ér. 1

Vízzel ér. 2

Vízzel ér. 3

Oxidáló folyadékok

Ox. foly. 1

Ox. foly. 2

Ox. foly. 3

Oxidáló szilárd anyagok

Ox. szil. 1

Ox. szil. 2

Ox. szil. 3

Szerves peroxidok

Szerv. perox. A

Szerv. perox. B

Szerv. perox. CD

Szerv. perox. EF

Szerv. perox. G

Fémekre maró hatású anyagok és keverékek

Fémre maró 1

Akut toxicitás

Akut tox. 1

Akut tox. 2

Akut tox. 3

Akut tox. 4

Bőrmarás/bőrirritáció

Bőrmaró 1A

Bőrmaró 1B

Bőrmaró 1C

Bőrirrit. 2

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció

Szemkár. 1

Szemirrit. 2

Légzőszervi/bőr szenzibilizáció

Légz. szenz. 1

Bőrszenz. 1

Csírasejt-mutagenitás

Muta. 1A

Muta. 1B

Muta. 2

Rákkeltő hatás

Rákk. 1A

Rákk. 1B

Rákk. 2

Reprodukciós toxicitás

Repr. 1A

Repr. 1B

Repr. 2

Lakt.

Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció

STOT egy. 1

STOT egy. 2

STOT egy. 3

Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció

STOT ism. 1

STOT ism. 2

Aspirációs veszély

Asp. vesz. 1

A vízi környezetre veszélyes

Vízi, akut 1

Vízi, krónikus 1

Vízi, krónikus 2

Vízi, krónikus 3

Vízi, krónikus 4

Az ózonrétegre veszélyes

Ózon

1.1.2.1.2.   Figyelmeztető mondatok kódjai:

A 13. cikk b) pontja szerint a figyelmeztető mondat(ok) tekintetében megállapított kód(ok), a III. melléklettel összhangban vannak feltüntetve. Ezenkívül, egyes figyelmeztető mondatok 3 számjegyű kódja mellé betűk is kerültek. A következő kiegészítő kódok használatosak:

H350i

Belélegzéssel rákot okozhat.

H360F

Károsíthatja a termékenységet.

H360D

Károsíthatja a születendő gyermeket.

H361f

Feltehetően károsítja a termékenységet.

H361d

Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.

H360FD

Károsíthatja a termékenységet. Károsíthatja a születendő gyermeket.

H361fd

Feltehetően károsítja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket

H360Fd

Károsíthatja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.

H360Df

Károsíthatja a születendő gyermeket. Feltehetően károsítja a termékenységet.

1.1.2.2.   Címkézési kódok

A címkézés oszlopában a következő elemek vannak felsorolva:

i.

az V. melléklet szerinti veszélyt jelző piktogramok kódjai, a 26. cikk szerinti elsőbbségi elveknek megfelelően;

ii.

a „Dgr.” kód a „Danger” vagy a „Wng.” kód a „Warning” figyelmeztetés kódjaként, a 20. cikk (3) bekezdésében foglalt elsőbbségi szabályoknak megfelelően;

iii.

a III. melléklet szerinti figyelmeztető mondatok kódja, a besorolásnak megfelelően;

iv.

a 25. cikk (1) bekezdésének és a II. melléklet 1. részében foglalt szabályoknak megfelelően adott kiegészítő figyelmeztetések kódja, a II. melléklet 1. részével összhangban.

1.1.2.3.   Egyedi koncentráció-határértékek és M-tényezők

Az általános koncentráció-határértékektől eltérő határértékek esetén, egy adott kategória tekintetében egyedi koncentráció-határértékek vannak megadva, külön oszlopban a vonatkozó besorolással együtt, az 1.1.2.1.1. bekezdésben meghatározottakkal azonos kódok alkalmazásával. Amennyiben ebben a mellékletben egy adott kategóriára egyedi koncentrációs határérték nincs megadva, az I. mellékletben megadott általános koncentrációs határértékeket kell alkalmazni a szennyezőanyagokat, adalékokat vagy önálló alkotórészeket tartalmazó, illetve keverékekbe szánt anyagokra. Az ezen oszlopban szereplő csillag (*) azt jelzi, hogy a bejegyzéshez az akut toxicitás tekintetében egyedi koncentrációs értékek tartoznak a 67/548/EGK irányelv (3.2. táblázat) értelmében: lásd még az 1.2.1. szakaszt.

Ha másként nincs feltüntetve, a koncentráció-határértékek az anyag tömegszázalékában vannak megadva, a keverék össztömegéhez viszonyítva.

Ha a harmonizálás eredményeként M-tényező lett megállapítva a vízi környezetre veszélyesként besorolt anyagokra a „Vízi, akut 1” vagy „Vízi, krónikus 1” kategóriában, akkor ez az M-tényező ugyanabban az oszlopban jelenik meg, mint az egyedi koncentráció-határértékek. Amennyiben a 3.1. táblázatban M-tényezőt nem adtak meg, a gyártónak, importőrnek vagy szakmai felhasználónak kell meghatároznia az M-tényezőt a rendelkezésre álló adatokból. Ha az anyagot tartalmazó keveréket a gyártó, importőr vagy szakmai felhasználó az összegzéses módszerrel sorolja be, ezt az M-tényezőt kell használni. Az M-tényezők meghatározására lásd az I. melléklet 4.1.3.5.5.5. bekezdését.

1.1.3.   A tételekhez fűzött megjegyzések

A „Megjegyzések” oszlop a tételeket kísérő megjegyzést (megjegyzéseket) tartalmazza. A megjegyzések jelentése a következő:

1.1.3.1.   Az anyagok azonosításával, osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések

A. megjegyzés:

A 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az anyag nevét a 3. részben megadott megnevezések egyikének formájában kell szerepeltetni a címkén.

A 3. részben helyenként szerepel a „… vegyületek” vagy „… sók” általános megnevezés. Ebben az esetben a szállítónak fel kell tüntetnie a címkén a pontos nevet, megfelelően figyelembe véve az 1.1.1.4. szakaszt.

B. megjegyzés:

Egyes anyagok (savak, lúgok stb.) különféle koncentrációjú vizes oldatok formájában kerülnek forgalomba, és ezért eltérően címkézendők, mivel a veszély mértéke a koncentráció függvényében változik.

A 3. részben a B. megjegyzéssel kiegészített tételek általános megjelölése a következő típusú: „… %-os salétromsav”.

Ebben az esetben az anyag szállítójának fel kell tüntetnie a címkén az oldat koncentrációját. Eltérő rendelkezés hiányában azt kell feltételezni, hogy a százalékos koncentráció tömegszázalékban van megadva.

C. megjegyzés:

Egyes szerves anyagok forgalomba hozhatók vagy mint egy adott izomer vagy több izomer keverékeként.

Ebben az esetben a beszállítónak a címkézésben meg kell adnia, hogy az anyag egy adott izomer-e, vagy pedig izomerek keveréke.

D. megjegyzés:

Egyes anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizálódásra vagy bomlásra, általában stabilizált állapotban hozzák forgalomba. A 3. rész listáján ebben a formában szerepelnek.

Egyes esetekben azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált formában hozzák forgalomba. Ebben az esetben az anyag szállítójának a címkén az anyag neve mellett fel kell tüntetnie a „nem stabilizált” szavakat.

E. megjegyzés (3.2. táblázat):

Egyes, az ember egészségét speciálisan károsító anyagokra (lásd a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 4. fejezetét), amelyek az 1. vagy 2. kategóriában rákkeltő, mutagén és/vagy a reprodukcióra toxikus anyagként vannak besorolva, az E. megjegyzés vonatkozik, ha egyben nagyon mérgező (T+), mérgező (T) vagy ártalmas (Xn) minősítésűek. Ezeknél az anyagoknál az R20, R21, R22, R23, R24, R25, R26, R27, R28, R39, R68 (ártalmas), R48 és R65 R-mondatok és ezek összes kombinációi mellett fel kell tüntetni az „is” szót is.

F. megjegyzés:

Ez az anyag stabilizátort tartalmazhat. Ha a stabilizátor megváltoztatja az anyagnak az 3. részben foglalt besorolás szerinti veszélyes tulajdonságait, veszélyes keverékek besorolására és címkézésére vonatkozó szabályoknak megfelelően kell az osztályba sorolást és a címkézést elvégezni.

G. megjegyzés:

Ezen anyag forgalomba hozható robbanásveszélyes formában, amely esetben megfelelő vizsgálati módszerek segítségével ki kell értékelni. Az adott besorolásnak és címkézésnek tükröznie kell a robbanóanyag tulajdonságait.

H. megjegyzés: (3.1. táblázat):

Az ezen anyag besorolása és címkézése a figyelmeztető mondat(ok) által jelzett veszélyes tulajdonságokra vonatkozik, a feltüntetett veszélyességi osztállyal (osztályokkal) és kategóriával (kategóriákkal) együtt. Ezen anyag gyártói, importőrei vagy továbbfelhasználói tekintetében a 4. cikk követelményei minden más veszélyességi osztályra és kategóriára vonatkoznak. Olyan veszélyességi osztályoknál, ahol az expozíciós útvonal vagy a hatások jellege miatt a veszélyességi osztály további felosztása szükséges, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó köteles figyelembe venni azokat az expozíciós útvonalakat vagy a hatások azon jellegét, amelyek még nem lettek figyelembe véve.

A végleges címkének meg kell felelnie a 17. cikknek és az I. melléklet 1.2. szakaszában foglalt követelményeknek.

H. megjegyzés (3.2. táblázat):

Ezen anyag osztályozása és címkézése az R-mondat(ok) által jelzett veszélyes tulajdonság(ok)ra vonatkozik, a feltüntetett veszélykategóriákkal kombinálva. Az anyag gyártói, importőrei és továbbfelhasználói kötelesek vizsgálatot végezni annak érdekében, hogy az anyag besorolásához és címkézéséhez megismerjék az összes további tulajdonság tekintetében fontos és rendelkezésre álló adatokat. A végleges címkének meg kell felelnie a 67/548/EGK irányelv VI. melléklete 7. szakasza követelményeinek.

J. megjegyzés:

A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EINECS-szám: 200–753–7) tartalmaz. E megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett szén- és kőolajszármazékokra vonatkozik.

K. megjegyzés:

A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203–450–8) tartalmaz. Ha az anyag nincs rákkeltőként vagy mutagénként besorolva, úgy legalább a (P102-)P210-P403 óvintézkedésre vonatkozó mondatokat (3.1 táblázat) vagy az S(2-)9-16 mondatokat (3.2. táblázat) alkalmazni kell. Ez a megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik

L. megjegyzés:

A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 3 %-nál kevesebb, IP 346, „a PCA meghatározása a felhasználatlan kenő-alapolajokban és az aszfaltánmentes szabad ásványiolaj-frakciókban – dimetil-szulfoxid extrakciós refraktív index módszer” (Institute of Petroleum, London) szerint mért DMSO-extraktumot tartalmaz. E megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.

M. megjegyzés:

A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,005 tömegszázaléknál kevesebb benzo[a]pirént (EINECS-szám: 200–028–5) tartalmaz. E megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett szénszármazékokra vonatkozik.

N. megjegyzés:

A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha ismert a teljes finomítási folyamat, és kimutatható, hogy az anyag, amelyből a szóban forgó anyagot gyártották, nem karcinogén. Ez a megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.

P. megjegyzés:

A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EINECS-szám: 200–753–7) tartalmaz.

Ha az anyag nincs rákkeltőként besorolva, legalább a (P102-)P260-P262-P301 + P310-P331 óvintézkedésre vonatkozó mondatokat (3.1. táblázat) vagy az S(2-)23-24-62 mondatokat (3.2. táblázat) alkalmazni kell.

Ez a megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.

Q. megjegyzés:

Nem szükséges a rákkeltőként való besorolást alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag teljesíti az alábbi feltételek egyikét:

rövid ideig tartó belélegzéses bioperzisztencia vizsgálata kimutatja, hogy a 20 μm-nál hosszabb rostok súlyozott felezési ideje 10 napnál rövidebb; vagy

rövid ideig tartó, intratracheális instillációs bioperzisztencia vizsgálat kimutatja, hogy a 20 μm-nál hosszabb rostok súlyozott felezési ideje 40 napnál rövidebb; vagy

megfelelően lebonyolított intraperitoneális vizsgálat nem mutat ki túlzott rákkeltő képességet; vagy

egy megfelelően hosszú belélegzéses vizsgálat során nem mutatkozik releváns patogenikus vagy neoplasztikus elváltozás.

R. megjegyzés:

Nem szükséges a rákkeltőként való besorolást alkalmazni olyan rostok esetében, amelyek átlagos geometriai átmérővel súlyozott hossza mínusz két standard hiba nagyobb, mint 6 μm.

S. megjegyzés:

Ezt az anyagot nem szükséges a 17. cikknek megfelelő címkével ellátni (lásd I. melléklet 1.3. szakasz).(3.1. táblázat).

Ezt az anyagot nem szükséges a 67/548/EGK irányelv 23. cikkének megfelelő címkével ellátni (ld. az említett irányelv VI. mellékletének 8. szakaszát) (3.2. táblázat).

T. megjegyzés:

Ez az anyag olyan formában hozható forgalomba, amely nem rendelkezik a 3. részben foglalt tétel besorolása által jelzett fizikai veszélyekkel. Ha a vonatkozó módszer vagy e rendelet szerinti módszerek eredményei azt mutatják, hogy a forgalomba hozott anyag adott formája nem rendelkezik ezzel a fizikai tulajdonsággal vagy ezekkel a fizikai veszélyekkel, az anyag osztályba sorolását e vizsgálat vagy vizsgálatok eredménye(i) alapján kell elvégezni. A releváns információkat, ideértve a releváns vizsgálati módszer(ek)re való hivatkozást, fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

U. megjegyzés (3.1. táblázat):

Gázok forgalomba hozatalakor azokat „Nyomás alatt álló gázok”-ként, a sűrített gázok, a cseppfolyósított gázok, mélyhűtött cseppfolyósított gázok vagy oldott gázok csoportjának egyikébe kell besorolni. A csoportot a gáz csomagolása szerinti fizikai állapot határozza meg, és ezért azt esetenként kell hozzárendelni.

1.1.3.2.   A keverékek osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések

1. megjegyzés:

A feltüntetett koncentráció, vagy – ilyen koncentráció hiányában – az e rendelet (3.1. táblázat) szerinti általános koncentrációk vagy az 1999/45/EK irányelv (3.2. táblázat) szerinti általános koncentrációk egyenlők a fémelemek tömegszázalékával, amelyet a keverék teljes tömege alapján számítanak ki.

2. megjegyzés:

A feltüntetett izocianátkoncentráció egyenlő a szabad monomer tömegszázalékával, amelyet a keverék teljes tömege alapján számítanak ki.

3. megjegyzés:

A feltüntetett koncentráció egyenlő a vízben oldott kromátionok tömegszázalékával, amelyet a keverék teljes tömege alapján számítanak ki.

5. megjegyzés:

A gáz-halmazállapotú keverékek koncentráció-határértékeit térfogatszázalékban fejezik ki.

7. megjegyzés:

A nikkeltartalmú ötvözetek a bőrirritáció tekintetében osztályozásra kerülnek, ha az EN 1811 európai szabvány szerinti referencia vizsgálati módszerrel mért 0,5 μg/cm2/hét nikkelkibocsátási arányt túllépik.

1.1.4   A 3.2. táblázat egyes tételeinek osztályozásához és címkézéséhez kapcsolódó információk

1.1.4.1   Osztályozási kódok

Az egyes veszélyességi kategóriába történő besorolást (a 67/548/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint) általában a kategóriát jellemző rövidítéssel és a megfelelő R-mondattal vagy mondatokkal kell feltüntetni. Egyes esetekben azonban (a tűzveszélyesként vagy szenzibilizálóként azonosított anyagok vagy a környezetre veszélyt jelentőként meghatározott anyagok esetében) az R-mondatot önmagában használják.

A veszély egyes kategóriáinak jelei:

robbanásveszélyes: E

égést tápláló/oxidáló: O

fokozottan tűzveszélyes: F+

tűzveszélyes: F

kis mértékben tűzveszélyes: R10

nagyon mérgező: T+

mérgező: T

ártalmas: Xn

maró: C

irritatív: Xi

szenzibilizáló hatású (túlérzékenységet okozó): R42 és/vagy R43

karcinogén: Karc. Kat. [1, 2 vagy 3]

mutagén hatású: Muta. Kat. [1, 2 vagy 3]

reprodukciót (szaporodást) károsító: Repr. Kat. [1, 2 vagy 3]

környezetre veszélyes: N vagy R52 és/vagy R53;

1.1.4.2   Címkézési kódok

i.

az anyaghoz a 67/548/EGK irányelv II. mellékletének megfelelően rendelt veszélyt jelző betűjel (lásd a 67/548/EGK irányelv 23. cikke (2) bekezdésének c) pontját). Ez a jelölés a veszély szimbólumának és jelének rövidítéseként szerepel (ha ilyeneket hozzárendeltek);

ii.

R-mondatokat, amelyek a veszélyes anyagok és készítmények veszélyeinek/kockázatainak jellegére utalnak, és amelyeket egy R betűvel kezdődő számsor jelöl, a 67/548/EGK irányelv III. mellékletének megfelelően (ld. a 67/548/EGK irányelv 23. cikk (2) bekezdésének d) pontját). A számokat vagy kötőjel (-) választja el az egyedi veszélyek külön jelzésének jelölésére, vagy perjel (/) az egyedi veszélyek egy mondaton belüli együttes jelzésére, a 67/548/EGK irányelv III. mellékletének megfelelően;

iii.

az S betűből és számokból álló, az ajánlott biztonsági óvintézkedéseket tartalmazó S-mondatok, a 67/548/EGK irányelv IV. mellékletének megfelelően (ld. a 67/548/EGK irányelv 23. cikke (2) bekezdésének e) pontját). A számokat ismét kötőjel vagy perjel választja el; az S-mondatok jelentőségét a 67/548/EGK irányelv IV. melléklete határozza meg. A feltüntetett S- mondatok csak anyagokra vonatkoznak; keverékekre vonatkozó mondatokat a szokásos szabályok alapján kell kiválasztani.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a lakosság számára értékesített egyes veszélyes anyagok és keverékek esetében egyes S-mondatok feltüntetése kötelező.

Az S1, S2 és S45 kötelező a kiskereskedelmi forgalomban értékesített valamennyi nagyon mérgező, mérgező és maró anyagra és keverékre.

Az S2 és S46 feltüntetése kötelező a kiskereskedelmi forgalomban értékesített összes többi veszélyes anyag és készítmény esetében, azok kivételével, amelyek csak a „környezetre veszélyes” besorolást kapják.

Az I. mellékletben az S 1 és az S 2 mondatok zárójelben szerepelnek, ezek csak akkor hagyhatók el a címkéről, ha az anyag, illetve a készítmény kizárólag ipari felhasználásra kerül forgalomba.

1.1.4.3   Fajlagos koncentráció-határok

A fajlagos koncentráció-határok és társított besorolások az anyagot tartalmazó veszélyes keverékek 1999/45/EK irányelvvel összhangban történő besorolásához szükségesek.

Ellenkező értelmű rendelkezés hiányában a koncentráció-határok az anyagnak a keverék teljes tömegére vonatkoztatott tömegszázalékban vannak feltüntetve.

Ahol koncentráció-határ nem szerepel, ott az egészségügyi veszélyek hagyományos felmérési módszereinek alkalmazásakor az 1999/45/EK irányelv II. mellékletében, illetve a környezetvédelmi veszélyek hagyományos felmérési módszereinek alkalmazásakor a III. mellékletében található koncentráció-határokat kell felhasználni.

1.1.4.4   Fizikai veszélyek tekintetében a 3.1. táblázatnak való meg nem felelés

Ajánlott a 3.2. táblázatban egyes tételek fizikai veszélyeinek frissítése a technikai haladáshoz való közelgő hozzáigazítás során.

E besorolási tételek frissítéséig nem lesznek azonosak a két táblázatban feltüntetett fizikai veszélyek. Ezeket a besorolási tételeket a 3.2. táblázatban jelöli.

1.2.   A 3.1. táblázatban szereplő, a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt osztályozások megfeleltetéséből eredő osztályozások és figyelmeztető mondatok

1.2.1.   Minimum besorolás

Egyes veszélyességi osztályok esetében (beleértve az akut toxicitást és a célszervi toxicitást (STOT) – ismétlődő expozíciót) a 67/548/EGK irányelv kritériumai szerinti besorolás nem felel meg közvetlenül az e rendelet szerinti veszélyességi osztályokban és kategóriákban foglalt besorolásnak. Ilyen esetekben az e mellékletben foglalt besorolást minimum besorolásnak kell tekinteni. Ezt a besorolást kell alkalmazni, ha az alábbi feltételek egyike sem teljesül:

a gyártó vagy importőr hozzáféréssel rendelkezik az I. melléklet 1. részében meghatározott adatokhoz vagy egyéb információkhoz, amelyek a minimum besoroláshoz képest szigorúbb besorolást eredményeztek. Tehát egy szigorúbb besorolási kategóriát kell alkalmazni.

A minimum besorolás tovább finomítható a VII. mellékletben található megfeleltetési táblázat alapján, ha a gyártó vagy importőr számára ismert a belélegzéssel történő akut toxicitási vizsgálathoz használt anyag fizikai állapota. A VII. melléklet szerinti besorolás ezt követőn helyettesíti az e mellékletben jelzett minimum besorolást, amennyiben eltérnek egymástól.

Egy kategória minimum besorolását a 3.1. táblázatban a „Besorolás” oszlopban * jelzi.

A * jelzés megtalálható a „Fajlagos koncentráció-határok és M-tényezők” oszlopban is, mely esetben azt jelzi, hogy az adott bejegyzésre akut toxicitás tekintetében a 67/548/EGK irányelvnek (3.2. táblázat) megfelelően különleges koncentráció-határok vonatkoznak. Ezek a koncentráció-határok nem „feleltethetők” meg az e rendelet szerinti koncentráció-határoknak, különösen, ha minimum besorolás történt. Azonban a * jelzés feltüntetésekor a besorolási tétel akut toxicitás tekintetében történő besorolása külön aggodalomra adhat okot.

1.2.2.   Expozíciós útvonal nem zárható ki

Egyes veszélyességi osztályok tekintetében (például STOT) az expozíciós útvonalat csak akkor kell feltüntetni a figyelmeztető mondatban, ha meggyőző bizonyíték van arra, hogy semmilyen más expozíciós útvonal nem okozhatja az adott veszélyt, az I. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban. A 67/548/EGK irányelv értelmében az expozíciós útvonalat abban az esetben tüntetik fel, ha adatok igazolták ezen expozíciós útvonal R48-as besorolását. A 67/548/EGK irányelv szerinti, az expozíciós útvonalat jelző besorolást átültették e rendelet értelmében a megfelelő osztályba és kategóriába, de az általános figyelmeztető mondattal, amely – a szükséges információk hiányában – nem határozza meg az expozíciós útvonalat.

Ezeket a figyelmeztető mondatokat a 3.1. táblázatban ** jelzi.

1.2.3.   A reprodukciós toxicitást jelző figyelmeztető mondatok

A H360 és a H361 figyelmeztető mondatok általános aggályokat jeleznek mind a termékenységre, mind a fejlődésre gyakorolt hatások tekintetében. „Károsíthatja/Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket.” A kritériumoknak megfelelően az általános figyelmeztető mondatot felválthatja a kizárólag az érintett tulajdonságot jelző figyelmeztető mondat, ha a termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt hatások bizonyítottan irrelevánsak.

Annak érdekében, hogy ne vesszenek el termékenységgel és fejlődési hatásokkal kapcsolatos, a 67/548/EGK irányelv szerinti harmonizált osztályozásból származó információk, a besorolások csak az említett irányelv szerint besorolt hatások tekintetében vannak átültetve.

Ezeket a figyelmeztető mondatokat a 3.1. táblázatban *** jelzi.

1.2.4   A fizikai veszélyek helyes besorolását nem lehetett megállapítani

Néhány besorolási tétel esetében a fizikai veszélyek helytálló megfeleltetését nem lehetett megállapítani, mivel nem áll rendelkezésre elegendő adat az e rendeletben szereplő osztályozási kritériumok alkalmazására. Előfordulhat, hogy a bejegyzés a feltüntetetten kívül más (még magasabb) kategóriába vagy más veszélyességi osztályba sorolható be. A helytálló besorolást vizsgálattal kell megerősíteni.

A vizsgálattal megerősítendő, fizikai veszélyeket hordozó bejegyzéseket **** jelöli a 3.1. táblázatban.

2.   2. RÉSZ: DOSSZIÉK HARMONIZÁLT OSZTÁLYOZÁSHOZ ÉS CÍMKÉZÉSHEZ

Ez a rész általános elveket fogalmaz meg a harmonizált osztályozás és címkézés javaslatához és indoklásához szükséges dossziék elkészítéséről.

A dossziék módszertanára és formátumára az 1907/2006/EK rendelet I. mellékletének 1., 2., és 3. szakaszának releváns részeit kell használni.

Az összes dossziénál figyelembe kell venni a regisztrációs dossziék releváns információit és használhatók más rendelkezésre álló információk is. Az Ügynökségnek korábban még be nem nyújtott veszélyességi információkról a dossziénak tartalmaznia kell egy összegzést is egy alapos vizsgálatról.

A harmonizált osztályozáshoz és címkézéshez szükséges dossziék a következőket tartalmazzák:

Javaslat

A javaslat tartalmazza az érintett anyag vagy anyagok azonosítását és a javasolt harmonizált osztályozást és címkézést.

A javasolt harmonizált osztályozás és címkézés indoklása

A rendelkezésre álló információkat eseti alapon össze kell vetni az e rendelet I. melléklete 2–5. részében leírt kritériumokkal, figyelembe véve az 1. részben leírt általános elveket, az 1907/2006/EK rendelet I. mellékletének 1. szakaszában erre vonatkozóan leírtak szerint, és ezt az említett mellékletben található B. részben meghatározott formátumban dokumentálni kell.

Indoklás más hatásokra, közösségi szinten

A rákkeltő hatástól, mutagenitástól, reprotoxicitástól és légzőszervi szenzibilizációtól eltérő más hatások tekintetében indoklást kell benyújtani, hogy szükség van közösségi szintű fellépésre. Ez nem vonatkozik a 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv értelmében vett hatóanyagokra.

3.   3. RÉSZ: HARMONIZÁLT OSZTÁLYOZÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI TÁBLÁZATOK

3.1. táblázat: A veszélyes anyagok harmonizált osztályozási és címkézési jegyzékét a külön IIIa. kötet tartalmazza.

3.2. táblázat: A 67/548/EGK irányelv I. mellékletéből a veszélyes anyagok harmonizált osztályozásának és címkézésének jegyzékét a külön IIIb. kötet tartalmazza.

3.1. táblázat

Veszélyes anyagok harmonizált osztályozási és címkézési jegyzéke

Indexszám

Nemzetközi vegyianyag-azonosítás

EK-szám

CAS-szám

Besorolás

Címkézés

Egyedi koncentráció határértékek és M-tényezők

Megjegy-zések

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai

Figyelmeztető mondatok kódjai

Veszélyt jelző piktogramok, figyelmeztetés-ek kódjai

Figyelmeztető mondatok kódjai

Kiegészítő figyelmeztető mondatok kódjai

 

 

001-001-00-9

hydrogen

215-605-7

1333-74-0

Flam. Gas 1

Press. Gas

H220

GHS02

GHS04

Dgr

H220

 

 

U

001-002-00-4

aluminium lithium hydride

240-877-9

16853-85-3

Water-react. 1

H260

GHS02

Dgr

H260

 

 

 

001-003-00-X

sodium hydride

231-587-3

7646-69-7

Water-react. 1

H260

GHS02

Dgr

H260

 

 

 

001-004-00-5

calcium hydride

232-189-2

7789-78-8

Water-react. 1

H260

GHS02

Dgr

H260

 

 

 

003-001-00-4

lithium

231-102-5

7439-93-2

Water-react. 1

Skin Corr. 1B

H260

H314

GHS02

GHS05

Dgr

H260

H314

EUH014

 

 

003-002-00-X

n-hexyllithium

404-950-0

21369-64-2

Water-react. 1

Pyr. Sol. 1

Skin Corr. 1A

H260

H250

H314

GHS02

GHS05

Dgr

H260

H250

H314

EUH014

 

 

004-001-00-7

beryllium

231-150-7

7440-41-7

Carc. 1B

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 1

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

H350i

H330

H301

H372 (**)

H319

H335

H315

H317

GHS06

GHS08

Dgr

H350i

H330

H301

H372 (**)

H319

H335

H315

H317

 

 

 

004-002-00-2

beryllium compounds with the exception of aluminium beryllium silicates, and with those specified elsewhere in this Annex

Carc. 1B

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 1

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

Aquatic Chronic 2

H350i

H330

H301

H372 (**)

H319

H335

H315

H317

H411

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H350i

H330

H301

H372 (**)

H319

H335

H315

H317

H411

 

 

A

004-003-00-8

beryllium oxide

215-133-1

1304-56-9

Carc. 1B

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 1

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

H350i

H330

H301

H372 (**)

H319

H335

H315

H317

GHS06

GHS08

Dgr

H350i

H330

H301

H372 (**)

H319

H335

H315

H317

 

 

 

005-001-00-X

boron trifluoride

231-569-5

7637-07-2

Press. Gas

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1A

H330

H314

GHS04

GHS06

GHS05

Dgr

H330

H314

EUH014

 

U

005-002-00-5

boron trichloride

233-658-4

10294-34-5

Press. Gas

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1B

H330

H300

H314

GHS04

GHS06

GHS05

Dgr

H330

H300

H314

EUH014

 

U

005-003-00-0

boron tribromide

233-657-9

10294-33-4

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1A

H330

H300

H314

GHS06

GHS05

Dgr

H330

H300

H314

EUH014

 

 

005-004-00-6

trialkylboranes, solid

Pyr. Sol. 1

Skin Corr. 1B

H250

H314

GHS02

GHS05

Dgr

H250

H314

 

 

A

005-004-01-3

trialkylboranes, liquid

Pyr. Liq. 1

Skin Corr. 1B

H250

H314

GHS02

GHS05

Dgr

H250

H314

 

 

A

005-005-00-1

trimethyl borate

204-468-9

121-43-7

Flam. Liq. 3

Acute Tox. 4 (*)

H226

H312

GHS02

GHS07

Wng

H226

H312

 

 

 

005-006-00-7

dibutyltin hydrogen borate

401-040-5

75113-37-0

STOT RE 1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Eye Dam. 1

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H372 (**)

H312

H302

H318

H317

H400

H410

GHS08

GHS05

GHS07

GHS09

Dgr

H372 (**)

H312

H302

H318

H317

H410

 

 

 

005-009-00-3

tetrabutylammonium butyltriphenylborate

418-080-4

120307-06-4

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H317

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H317

H410

 

 

 

005-010-00-9

N,N-dimethylanilinium tetrakis(pentafluorophenyl)borate

422-050-6

118612-00-3

Carc. 2

Acute Tox. 4 (*)

Skin Irrit. 2

Eye Dam. 1

H351

H302

H315

H318

GHS08

GHS05

GHS07

Dgr

H351

H302

H315

H318

 

 

 

005-012-00-X

diethyl{4-[1,5,5-tris(4-diethylaminophenyl)penta-2,4-dienylidene]cyclohexa-2,5-dienylidene}ammonium butyltriphenylborate

418-070-1

141714-54-7

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H317

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H317

H410

 

 

 

006-001-00-2

carbon monoxide

211-128-3

630-08-0

Flam. Gas 1

Press. Gas

Repr. 1A

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 1

H220

H360D (***)

H331

H372 (**)

GHS02

GHS04

GHS06

GHS08

Dgr

H220

H360D (***)

H331

H372 (**)

 

 

U

006-002-00-8

phosgene;

carbonyl chloride

200-870-3

75-44-5

Press. Gas

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1B

H330

H314

GHS04

GHS06

GHS05

Dgr

H330

H314

 

 

U

006-003-00-3

carbon disulphide

200-843-6

75-15-0

Flam. Liq. 2

Repr. 2

STOT RE 1

Eye Irrit. 2

Skin Irrit. 2

H225

H361fd

H372 (**)

H319

H315

GHS02

GHS08

GHS07

Dgr

H225

H361fd

H372 (**)

H319

H315

 

Repr. 2; H361fd: C ≥ 1 %

STOT RE 1; H372: C ≥ 1 %

STOT RE 2; H373: 0.2 % ≤C < 1 %

 

006-004-00-9

calcium carbide

200-848-3

75-20-7

Water-react. 1

H260

GHS02

Dgr

H260

 

 

T

006-005-00-4

thiram (ISO);

tetramethylthiuram disulphide

205-286-2

137-26-8

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Eye Irrit. 2

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H332

H302

H373 (**)

H319

H315

H317

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H332

H302

H373 (**)

H319

H315

H317

H410

 

M=10

 

006-006-00-X

hydrogen cyanide;

hydrocyanic acid

200-821-6

74-90-8

Flam. Liq. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H224

H330

H400

H410

GHS02

GHS06

GHS09

Dgr

H224

H330

H410

 

 

 

006-006-01-7

hydrogen cyanide … %;

hydrocyanic acid … %

200-821-6

74-90-8

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H310

H300

H410

 

 

B

006-007-00-5

salts of hydrogen cyanide with the exception of complex cyanides such as ferrocyanides, ferricyanides and mercuric oxycyanide

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H310

H300

H410

EUH032

 

A

006-008-00-0

antu (ISO);

1-(1-naphthyl)-2-thiourea

201-706-3

86-88-4

Acute Tox. 2 (*)

Carc. 2

H300

H351

GHS06

GHS08

Dgr

H300

H351

 

 

 

006-009-00-6

1-isopropyl-3-methylpyrazol-5-yl dimethylcarbamate;

isolan

204-318-2

119-38-0

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H310

H300

GHS06

Dgr

H310

H300

 

 

 

006-010-00-1

5,5-dimethyl-3-oxocyclohex-1-enyl dimethylcarbamate 5,5-dimethyldihydroresorcinol dimethylcarbamate;

dimetan

204-525-8

122-15-6

Acute Tox. 3 (*)

H301

GHS06

Dgr

H301

 

 

 

006-011-00-7

carbaryl (ISO);

1-naphthyl methylcarbamate

200-555-0

63-25-2

Carc. 2

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

H351

H302

H400

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H351

H302

H400

 

 

 

006-012-00-2

ziram (ISO);

zinc bis dimethyldithiocarbamate

205-288-3

137-30-4

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

STOT SE 3

Eye Dam. 1

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H302

H373 (**)

H335

H318

H317

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS05

GHS09

Dgr

H330

H302

H373 (**)

H335

H318

H317

H410

 

M=100

 

006-013-00-8

metam-sodium (ISO);

sodium methyldithiocarbamate

205-293-0

137-42-8

Acute Tox. 4 (*)

Skin Corr. 1B

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H314

H317

H400

H410

GHS05

GHS07

GHS09

Dgr

H302

H314

H317

H410

EUH031

 

 

006-014-00-3

nabam (ISO);

disodium ethylenebis(N, N'-dithiocarbamate)

205-547-0

142-59-6

Acute Tox. 4 (*)

STOT SE 3

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H335

H317

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H335

H317

H410

 

 

 

006-015-00-9

diuron (ISO);

3-(3,4-dichlorophenyl)-1,1-dimethylurea

206-354-4

330-54-1

Carc. 2

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H351

H302

H373 (**)

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H351

H302

H373 (**)

H410

 

 

 

006-016-00-4

propoxur (ISO);

2-isopropyloxyphenyl N-methylcarbamate;

2-isopropoxyphenyl methylcarbamate

204-043-8

114-26-1

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H410

 

 

 

006-017-00-X

aldicarb (ISO);

2-methyl-2-(methylthio)propanal-O-(N-methylcarbamoyl)oxime

204-123-2

116-06-3

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H300

H311

H410

 

 

 

006-018-00-5

aminocarb (ISO);

4-dimethylamino-3-tolyl methylcarbamate

217-990-7

2032-59-9

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H311

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H311

H301

H410

 

 

 

006-019-00-0

di-allate (ISO);

S-(2,3-dichloroallyl)-N,N-diisopropylthiocarbamate

218-961-1

2303-16-4

Carc. 2

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H351

H302

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H351

H302

H410

 

 

 

006-020-00-6

barban (ISO);

4-chlorbut-2-ynyl N-(3-chlorophenyl)carbamate

202-930-4

101-27-9

Acute Tox. 4 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H317

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H317

H410

 

 

 

006-021-00-1

linuron (ISO);

3-(3,4-dichlorophenyl)-1-methoxy-1-methylurea

206-356-5

330-55-2

Repr. 1B

Carc. 2

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H360Df

H351

H302

H373 (**)

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Dgr

H360Df

H351

H302

H373 (**)

H410

 

 

 

006-022-00-7

decarbofuran (ISO);

2,3-dihydro-2-methylbenzofuran-7-yl methylcarbamate

1563-67-3

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H331

H311

H301

GHS06

Dgr

H331

H311

H301

 

 

 

006-023-00-2

mercaptodimethur (ISO);

methiocarb (ISO);

3,5-dimethyl-4-methylthiophenyl N-methylcarbamate

217-991-2

2032-65-7

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H410

 

 

 

006-024-00-8

proxan-sodium (ISO);

sodium O-isopropyldithiocarbonate

205-443-5

140-93-2

Acute Tox. 4 (*)

Skin Irrit. 2

Aquatic Chronic 2

H302

H315

H411

GHS07

GHS09

Wng

H302

H315

H411

 

 

 

006-025-00-3

allethrin;

(RS)-3-allyl-2-methyl-4-oxocyclopent-2-enyl (1RS,3RS;1RS,3SR)-2,2-dimethyl-3-(2-methylprop-1-enyl)cyclopropanecarboxylate;

bioallethrin;

(RS)-3-allyl-2-methyl-4-oxocyclopent-2-enyl (1R,3R)-2,2-dimethyl-3-(2-methylprop-1-enyl)cyclopropanecarboxylate; [1]

S-bioallethrin;

(S)-3-allyl-2-methyl-4-oxocyclopent-2-enyl (1R,3R)-2,2-dimethyl-3-(2-methylprop-1-enyl)cyclopropanecarboxylate; [2]

esbiothrin;

(RS)-3-allyl-2-methyl-4-oxocyclopent-2-enyl (1R,3R)-2,2-dimethyl-3-(2-methylprop-1-enyl)cyclopropanecarboxylate [3]

209-542-4 [1]

249-013-5 [2]

[3]

584-79-2 [1]

28434-00-6 [2]

84030-86-4 [3]

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H332

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H332

H302

H410

 

 

C

006-026-00-9

carbofuran (ISO);

2,3-dihydro-2,2-dimethylbenzofuran-7-yl N-methylcarbamate

216-353-0

1563-66-2

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H300

H410

 

 

 

006-028-00-X

dinobuton (ISO);

2-(1-methylpropyl)-4,6-dinitrophenyl isopropyl carbonate

213-546-1

973-21-7

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H410

 

 

 

006-029-00-5

dioxacarb (ISO);

2-(1,3-dioxolan-2-yl)phenyl N-methylcarbamate

230-253-4

6988-21-2

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Chronic 2

H301

H411

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H411

 

 

 

006-030-00-0

EPTC (ISO);

S-ethyl dipropylthiocarbamate

212-073-8

759-94-4

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

006-031-00-6

formetanate (ISO);

3-[(EZ)-dimethylaminomethyleneamino]phenyl methylcarbamate

244-879-0

22259-30-9

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H300

H317

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H300

H317

H410

 

 

 

006-032-00-1

monolinuron (ISO);

3-(4-chlorophenyl)-1-methoxy-1-methylurea

217-129-5

1746-81-2

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H373 (**)

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H302

H373 (**)

H410

 

 

 

006-033-00-7

metoxuron (ISO);

3-(3-chloro-4-methoxyphenyl)-1,1-dimethylurea

243-433-2

19937-59-8

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H400

H410

GHS09

Wng

H410

 

 

 

006-034-00-2

pebulate (ISO);

N-butyl-N-ethyl-S-propylthiocarbamate

214-215-4

1114-71-2

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H302

H411

GHS07

GHS09

Wng

H302

H411

 

 

 

006-035-00-8

pirimicarb (ISO);

5,6-dimethyl-2-dimethylamino-pyrimidin-4-yl N,N-dimethylcarbamate

245-430-1

23103-98-2

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H410

 

 

 

006-036-00-3

benzthiazuron (ISO);

1-benzothiazol-2-yl-3-methylurea

217-685-9

1929-88-0

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

006-037-00-9

promecarb (ISO);

3-isopropyl-5-methylphenyl N-methylcarbamate

220-113-0

2631-37-0

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H410

 

 

 

006-038-00-4

sulfallate (ISO);

2-chloroallyl N,N-dimethyldithiocarbamate

202-388-9

95-06-7

Carc. 1B

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H350

H302

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Dgr

H350

H302

H410

 

 

 

006-039-00-X

tri-allate (ISO);

S-2,3,3-trichloroallyl diisopropylthiocarbamate

218-962-7

2303-17-5

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H373 (**)

H317

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H302

H373 (**)

H317

H410

 

 

 

006-040-00-5

3-methylpyrazol-5-yl-dimethylcarbamate;

monometilan

2532-43-6

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H331

H311

H301

GHS06

Dgr

H331

H311

H301

 

 

 

006-041-00-0

dimethylcarbamoyl chloride

201-208-6

79-44-7

Carc. 1B

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

H350

H331

H302

H319

H335

H315

GHS06

GHS08

Dgr

H350

H331

H302

H319

H335

H315

 

Carc. 1B; H350: C ≥ 0,001 %

 

006-042-00-6

monuron (ISO);

3-(4-chlorophenyl)-1,1-dimethylurea

205-766-1

150-68-5

Carc. 2

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H351

H302

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H351

H302

H410

 

 

 

006-043-00-1

3-(4-chlorophenyl)-1,1-dimethyluronium trichloroacetate;

monuron-TCA

140-41-0

Carc. 2

Eye Irrit. 2

Skin Irrit. 2

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H351

H319

H315

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H351

H319

H315

H410

 

 

 

006-044-00-7

isoproturon (ISO);

3-(4-isopropylphenyl)-1,1-dimethylurea

251-835-4

34123-59-6

Carc. 2

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H351

H400

H410

GHS08

GHS09

Wng

H351

H410

 

M=10

 

006-045-00-2

methomyl (ISO);

1-(methylthio)ethylideneamino N-methylcarbamate

240-815-0

16752-77-5

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H410

 

 

 

006-046-00-8

bendiocarb (ISO);

2,2-dimethyl-1,3-benzodioxol-4-yl N-methylcarbamate

245-216-8

22781-23-3

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H331

H301

H312

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H331

H301

H312

H410

 

 

 

006-047-00-3

bufencarb (ISO);

reaction mass of 3-(1-methylbutyl)phenyl N-methylcarbamate and 3-(1-ethylpropyl)phenyl N-methylcarbamate

8065-36-9

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H311

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H311

H301

H410

 

 

 

006-048-00-9

ethiofencarb (ISO);

2-(ethylthiomethyl)phenyl N-methylcarbamate

249-981-9

29973-13-5

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

 

 

006-049-00-4

dixanthogen;

O,O-diethyl dithiobis(thioformate)

207-944-4

502-55-6

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

006-050-00-X

1,1-dimethyl-3-phenyluronium trichloroacetate;

fenuron-TCA

4482-55-7

Skin Irrit. 2

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H315

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H315

H410

 

 

 

006-051-00-5

ferbam (ISO);

iron tris(dimethyldithiocarbamate)

238-484-2

14484-64-1

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H319

H335

H315

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H319

H335

H315

H410

 

 

 

006-052-00-0

formetanate hydrochloride;

3-(N,N-dimethylaminomethyleneamino)phenyl N-methylcarbamate

245-656-0

23422-53-9

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H300

H317

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H300

H317

H410

 

 

 

006-053-00-6

isoprocarb (ISO);

2-isopropylphenyl N-methylcarbamate

220-114-6

2631-40-5

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

 

 

006-054-00-1

mexacarbate (ISO);

3,5-dimethyl-4-dimethylaminophenyl N-methylcarbamate

206-249-3

315-18-4

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H312

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H312

H410

 

 

 

006-055-00-7

xylylcarb (ISO);

3,4-dimethylphenyl N-methylcarbamate;

3,4-xylyl methylcarbamate;

MPMC

219-364-9

2425-10-7

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

 

 

006-056-00-2

metolcarb (ISO);

m-tolyl methylcarbamate;

MTMC

214-446-0

1129-41-5

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H302

H411

GHS07

GHS09

Wng

H302

H411

 

 

 

006-057-00-8

nitrapyrin (ISO);

2-chloro-6-trichloromethylpyridine

217-682-2

1929-82-4

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H302

H411

GHS07

GHS09

Wng

H302

H411

 

 

 

006-058-00-3

noruron (ISO);

1,1-dimethyl-3-(perhydro-4,7-methanoinden-5-yl)urea

2163-79-3

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

006-059-00-9

oxamyl (ISO);

N',N'-dimethylcarbamoyl(methylthio)methylenamine N-methylcarbamate;

245-445-3

23135-22-0

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H330

H300

H312

H411

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H300

H312

H411

 

 

 

006-060-00-4

oxycarboxin (ISO);

2,3-dihydro-6-methyl-5-(N-phenylcarbamoyl)-1,4-oxothiine 4,4-dioxide

226-066-2

5259-88-1

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 3

H302

H412

GHS07

Wng

H302

H412

 

 

 

006-061-00-X

S-ethyl N-(dimethylaminopropyl)thiocarbamatehydrochloride;

prothiocarb hydrochloride

243-193-9

19622-19-6

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H302

H411

GHS07

GHS09

Wng

H302

H411

 

 

 

006-062-00-5

methyl 3,4-dichlorophenylcarbanilate;

SWEP.

1918-18-9

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

006-063-00-0

thiobencarb (ISO);

S-4-chlorobenzyl diethylthiocarbamate

248-924-5

28249-77-6

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

 

 

006-064-00-6

thiofanox (ISO);

3,3-dimethyl-1-(methylthio)butanone-O-(N-methylcarbamoyl)oxime

254-346-4

39196-18-4

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

 

 

006-065-00-1

3-chloro-6-cyano-bicyclo(2,2,1)heptan-2-one-O-(N-methylcarbamoyl)oxime;

triamid

15271-41-7

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Chronic 2

H300

H311

H411

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H311

H411

 

 

 

006-066-00-7

vernolate (ISO);

S-propyl dipropylthiocarbamate

217-681-7

1929-77-7

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H302

H411

GHS07

GHS09

Wng

H302

H411

 

 

 

006-067-00-2

XMC;

3,5-xylyl methylcarbamate

2655-14-3

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

006-068-00-8

diazomethane

206-382-7

334-88-3

Carc. 1B

H350

GHS08

Dgr

H350

 

 

 

006-069-00-3

thiophanate-methyl (ISO);

1,2-di-(3-methoxycarbonyl-2-thioureido)benzene

245-740-7

23564-05-8

Muta. 2

Acute Tox. 4 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H341

H332

H317

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H341

H332

H317

H410

 

 

 

006-070-00-9

furmecyclox (ISO);

N-cyclohexyl-N-methoxy-2,5-dimethyl-3-furamide

262-302-0

60568-05-0

Carc. 2

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H351

H400

H410

GHS08

GHS09

Wng

H351

H410

 

 

 

006-071-00-4

cyclooct-4-en-1-yl methyl carbonate

401-620-8

87731-18-8

Skin Sens. 1

H317

GHS07

Wng

H317

 

 

 

006-072-00-X

prosulfocarb (ISO);

S-benzyl N,N-dipropylthiocarbamate

401-730-6

52888-80-9

Acute Tox. 4 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Chronic 2

H302

H317

H411

GHS07

GHS09

Wng

H302

H317

H411

 

 

 

006-073-00-5

3-(dimethylamino)propylurea

401-950-2

31506-43-1

Eye Dam. 1

H318

GHS05

Dgr

H318

 

 

 

006-074-00-0

2-(3-(prop-1-en-2-yl)phenyl)prop-2-yl isocyanate

402-440-2

2094-99-7

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1B

STOT RE 2 (*)

Resp. Sens. 1

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H314

H373 (**)

H334

H317

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS05

GHS09

Dgr

H330

H314

H373 (**)

H334

H317

H410

 

 

 

006-076-00-1

mancozeb (ISO)

8018-01-7

STOT SE 3

Skin Sens. 1

H335

H317

GHS07

Wng

H335

H317

 

 

 

006-077-00-7

maneb (ISO)

235-654-8

12427-38-2

STOT SE 3

Skin Sens. 1

H335

H317

GHS07

Wng

H335

H317

 

 

 

006-078-00-2

zineb (ISO);

zinc ethylenebis(dithiocarbamate) (polymeric)

235-180-1

12122-67-7

STOT SE 3

Skin Sens. 1

H335

H317

GHS07

Wng

H335

H317

 

 

 

006-079-00-8

disulfiram;

tetraethylthiuramdisulfide

202-607-8

97-77-8

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H373 (**)

H317

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H302

H373 (**)

H317

H410

 

 

 

006-080-00-3

tetramethylthiuram monosulphide

202-605-7

97-74-5

Acute Tox. 4 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Chronic 2

H302

H317

H411

GHS07

GHS09

Wng

H302

H317

H411

 

 

 

006-081-00-9

zinc bis(dibutyldithiocarbamate)

205-232-8

136-23-2

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H319

H335

H315

H317

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H319

H335

H315

H317

H410

 

 

 

006-082-00-4

zinc bis(diethyldithiocarbamate)

238-270-9

14324-55-1

Acute Tox. 4 (*)

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H319

H335

H315

H317

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H319

H335

H315

H317

H410

 

 

 

006-083-00-X

butocarboxim (ISO);

3-(methylthio)-2-butanone O-[(methylamino)carbonyl]oxime

252-139-3

34681-10-2

Flam. Liq. 3

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Eye Irrit. 2

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H226

H331

H311

H301

H319

H400

H410

GHS02

GHS06

GHS09

Dgr

H226

H331

H311

H301

H319

H410

 

 

 

006-084-00-5

carbosulfan (ISO);

2,3-dihydro-2,2-dimethyl-7-benzofuryl [(dibutylamino)thio]methylcarbamate

259-565-9

55285-14-8

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H331

H301

H317

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H331

H301

H317

H410

 

 

 

006-085-00-0

fenobucarb (ISO);

2-butylphenyl methylcarbamate

223-188-8

3766-81-2

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

 

 

006-086-00-6

ethyl [2-(4-phenoxyphenoxy)ethyl]carbamate;

fenoxycarb

276-696-7

72490-01-8

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H400

H410

GHS09

Wng

H410

 

 

 

006-087-00-1

2,3-dihydro-2,2-dimethyl-7-benzofuryl 2,4-dimethyl-6-oxa-5-oxo-3-thia-2,4-diazadecanoate;

furathiocarb

265-974-3

65907-30-4

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 2 (*)

Eye Irrit. 2

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H301

H373 (**)

H319

H315

H317

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H330

H301

H373 (**)

H319

H315

H317

H410

 

 

 

006-088-00-7

benfuracarb;

ethyl N-[2,3-dihydro-2,2-dimethylbenzofuran-7-yloxycarbonyl(methyl)aminothio]-N-isopropyl- β-alaninate

82560-54-1

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H331

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H331

H301

H410

 

 

 

006-089-00-2

chlorine dioxide

233-162-8

10049-04-4

Ox. Gas 1

Press. Gas

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1B

Aquatic Acute 1

H270

H330

H314

H400

GHS03

GHS04

GHS06

GHS05

GHS09

Dgr

H270

H330

H314

H400

EUH006

M=1000

U

006-089-01-X

chlorine dioxide . . . %

233-162-8

10049-04-4

Acute Tox. 3 (*)

Skin Corr. 1B

Aquatic Acute 1

H301

H314

H400

GHS06

GHS05

GHS09

Dgr

H301

H314

H400

 

Skin Corr. 1B; H314: C ≥ 10 %

Skin Irrit. 2; H315: 3 % ≤ C < 10 %

Eye Irrit. 2; H319: 0,3 % ≤ C < 10 %

STOT SE 3; H335: C ≥ 3 %

M=10

B

006-090-00-8

2-(3-iodoprop-2-yn-1-yloxy)ethyl phenylcarbamate

408-010-0

88558-41-2

Acute Tox. 4 (*)

Eye Dam. 1

Aquatic Chronic 3

H332

H318

H412

GHS05

GHS07

Dgr

H332

H318

H412

 

 

 

007-001-00-5

ammonia, anhydrous

231-635-3

7664-41-7

Flam. Gas 2

Press. Gas

Acute Tox. 3 (*)

Skin Corr. 1B

Aquatic Acute 1

H221

H331

H314

H400

GHS04

GHS06

GHS05

GHS09

Dgr

H221

H331

H314

H400

 

 

U

007-001-01-2

ammonia ….%

215-647-6

1336-21-6

Skin Corr. 1B

Aquatic Acute 1

H314

H400

GHS05

GHS09

Dgr

H314

H400

 

STOT SE 3; H335: C ≥ 5 %

B

007-002-00-0

nitrogen dioxide; [1]

dinitrogen tetraoxide [2]

233-272-6 [1]

234-126-4 [2]

10102-44-0 [1]

10544-72-6 [2]

Press. Gas

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1B

H330

H314

GHS04

GHS06

GHS05

Dgr

H330

H314

 

(*)

U

5

007-003-00-6

chlormequat chloride (ISO);

2-chloroethyltrimethylammonium chloride

213-666-4

999-81-5

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H312

H302

GHS07

Wng

H312

H302

 

 

 

007-004-00-1

nitric acid … %

231-714-2

7697-37-2

Ox. Liq. 3

Skin Corr. 1A

H272

H314

GHS03

GHS05

Dgr

H272

H314

 

Skin Corr. 1A; H314: C ≥ 20 %

Skin Corr. 1B; H314: 5 % ≤ C < 20 %

Ox. Liq. 3; H272: C ≥ 65 %

B

007-006-00-2

ethyl nitrite

203-722-6

109-95-5

Flam. Gas 1

Press. Gas

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H220

H332

H312

H302

GHS02

GHS04

GHS07

Dgr

H220

H332

H312

H302

 

 

U

007-007-00-8

ethyl nitrate

210-903-3

625-58-1

Unst. Expl.

H200

GHS01

Dgr

H200

 

 

 

007-008-00-3

hydrazine

206-114-9

302-01-2

Flam. Liq. 3

Carc. 1B

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Skin Corr. 1B

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H226

H350

H331

H311

H301

H314

H317

H400

H410

GHS02

GHS06

GHS08

GHS05

GHS09

Dgr

H226

H350

H331

H311

H301

H314

H317

H410

 

Skin Corr. 1B; H314: C ≥ 10 %

Skin Irrit. 2; H315: 3 % ≤ C < 10 %

Eye Irrit. 2; H319: 3 % ≤ C < 10 %

 

007-009-00-9

dicyclohexylammonium nitrite

221-515-9

3129-91-7

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H332

H302

GHS07

Wng

H332

H302

 

(*)

 

007-010-00-4

sodium nitrite

231-555-9

7632-00-0

Ox. Sol. 3

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

H272

H301

H400

GHS03

GHS06

GHS09

Dgr

H272

H301

H400

 

(*)

 

007-011-00-X

potassium nitrite

231-832-4

7758-09-0

Ox. Sol. 2

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

H272

H301

H400

GHS03

GHS06

GHS09

Dgr

H272

H301

H400

 

(*)

 

007-012-00-5

N,N-dimethylhydrazine

200-316-0

57-14-7

Flam. Liq. 2

Carc. 1B

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Skin Corr. 1B

Aquatic Chronic 2

H225

H350

H331

H301

H314

H411

GHS02

GHS06

GHS08

GHS05

GHS09

Dgr

H225

H350

H331

H301

H314

H411

 

 

 

007-013-00-0

1,2-dimethylhydrazine

540-73-8

Carc. 1B

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Chronic 2

H350

H331

H311

H301

H411

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H350

H331

H311

H301

H411

 

Carc. 1B; H350: C ≥ 0.01 %

 

007-014-00-6

salts of hydrazine

Carc. 1B

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H350

H331

H311

H301

H317

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H350

H331

H311

H301

H317

H410

 

 

A

007-015-00-1

O-ethylhydroxylamine

402-030-3

624-86-2

Flam. Liq. 2

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 1

Eye Irrit. 2

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

H225

H331

H311

H301

H372 (**)

H319

H317

H400

GHS02

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H225

H331

H311

H301

H372 (**)

H319

H317

H400

 

 

 

007-016-00-7

butyl nitrite

208-862-1

544-16-1

Flam. Liq. 2

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H225

H331

H301

GHS02

GHS06

Dgr

H225

H331

H301

 

 

 

007-017-00-2

isobutyl nitrite

208-819-7

542-56-3

Flam. Liq. 2

Carc. 1B

Muta. 2

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H225

H350

H341

H332

H302

GHS02

GHS08

GHS07

Dgr

H225

H350

H341

H332

H302

 

 

 

007-018-00-8

sec-butyl nitrite

213-104-8

924-43-6

Flam. Liq. 2

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H225

H332

H302

GHS02

GHS07

Dgr

H225

H332

H302

 

 

 

007-019-00-3

tert-butyl nitrite

208-757-0

540-80-7

Flam. Liq. 2

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H225

H332

H302

GHS02

GHS07

Dgr

H225

H332

H302

 

 

 

007-020-00-9

pentyl nitrite; [1]

’amyl nitrite’, mixed isomers [2]

207-332-7 [1]

203-770-8 [2]

463-04-7 [1]

110-46-3 [2]

Flam. Liq. 2

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H225

H332

H302

GHS02

GHS07

Dgr

H225

H332

H302

 

 

 

007-021-00-4

hydrazobenzene;

1,2-diphenylhydrazine

204-563-5

122-66-7

Carc. 1B

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H350

H302

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Dgr

H350

H302

H410

 

 

 

007-022-00-X

hydrazine bis(3-carboxy-4-hydroxybenzensulfonate)

405-030-1

Carc. 1B

Acute Tox. 4 (*)

Skin Corr. 1B

Skin Sens. 1

Aquatic Chronic 3

H350

H302

H314

H317

H412

GHS08

GHS05

GHS07

Dgr

H350

H302

H314

H317

H412

 

 

 

007-023-00-5

sodium 3,5-bis(3-(2,4-di-tert-pentylphenoxy)propylcarbamoyl)benzenesulfonate

405-510-0

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

H315

H317

GHS07

Wng

H315

H317

 

 

 

007-024-00-0

2-(decylthio)ethylammonium chloride

405-640-8

36362-09-1

STOT RE 2 (*)

Skin Irrit. 2

Eye Dam. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H373 (**)

H315

H318

H400

H410

GHS08

GHS05

GHS09

Dgr

H373 (**)

H315

H318

H410

 

 

 

007-025-00-6

(4-hydrazinophenyl)-N-methylmethanesulfonamide hydrochloride

406-090-1

81880-96-8

Muta. 2

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 1

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H341

H301

H372 (**)

H317

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H341

H301

H372 (**)

H317

H410

 

 

 

007-026-00-1

oxo-((2,2,6,6-tetramethylpiperidin-4-yl)amino)carbonylacetohydrazide

413-230-5

122035-71-6

Eye Dam. 1

Skin Sens. 1

H318

H317

GHS05

GHS07

Dgr

H318

H317

 

 

 

007-027-00-7

1,6-bis(3,3-bis((1-methylpentylidenimino)propyl)ureido)hexane

420-190-2

771478-66-1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Skin Corr. 1B

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H312

H302

H373 (**)

H314

H317

H400

H410

GHS08

GHS05

GHS07

GHS09

Dgr

H312

H302

H373 (**)

H314

H317

H410

 

 

 

008-001-00-8

oxygen

231-956-9

7782-44-7

Ox. Gas 1

Press. Gas

H270

GHS03

GHS04

Dgr

H270

 

 

U

008-003-00-9

hydrogen peroxide solution ... %

231-765-0

7722-84-1

Ox. Liq. 1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Skin Corr. 1A

H271

H332

H302

H314

GHS03

GHS05

GHS07

Dgr

H271

H332

H302

H314

 

Ox. Liq. 1; H271: C ≥ 70 %(****)

Ox. Liq. 2; H272: 50 % ≤ C < 70 %(****)

(*)

Skin Corr. 1A; H314: C ≥ 70 %

Skin Corr. 1B; H314: 50 % ≤ C < 70 %

Skin Irrit. 2; H315: 35 % ≤ C < 50 %

Eye Dam. 1; H318: 8 % ≤ C < 50 %

Eye Irrit. 2; H319: 5 % ≤ C < 8 %

STOT SE 3; H335; C ≥ 35 %

B

009-001-00-0

fluorine

231-954-8

7782-41-4

Ox. Gas 1

Press. Gas

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1A

H270

H330

H314

GHS03

GHS04

GHS06

GHS05

Dgr

H270

H330

H314

 

 

U

009-002-00-6

hydrogen fluoride

231-634-8

7664-39-3

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1A

H330

H310

H300

H314

GHS06

GHS05

Dgr

H330

H310

H300

H314

 

 

 

009-003-00-1

hydrofluoric acid ... %

231-634-8

7664-39-3

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1A

H330

H310

H300

H314

GHS06

GHS05

Dgr

H330

H310

H300

H314

 

Skin Corr. 1A; H314: C ≥ 7 %

Skin Corr. 1B; H314: 1 % ≤ C < 7 %

Eye Irrit. 2; H319: 0,1 % ≤ C < 1 %

B

009-004-00-7

sodium fluoride

231-667-8

7681-49-4

Acute Tox. 3 (*)

Eye Irrit. 2

Skin Irrit. 2

H301

H319

H315

GHS06

Dgr

H301

H319

H315

EUH032

 

 

009-005-00-2

potassium fluoride

232-151-5

7789-23-3

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H331

H311

H301

GHS06

Dgr

H331

H311

H301

 

 

 

009-006-00-8

ammonium fluoride

235-185-9

12125-01-8

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H331

H311

H301

GHS06

Dgr

H331

H311

H301

 

 

 

009-007-00-3

sodium bifluoride;

sodium hydrogen difluoride

215-608-3

1333-83-1

Acute Tox. 3 (*)

Skin Corr. 1B

H301

H314

GHS06

GHS05

Dgr

H301

H314

 

(*)

Skin Corr. 1B; H314: C ≥ 1 %

Skin Irrit. 2; H315: 0,1 % ≤ C < 1 %

Eye Irrit. 2; H319: 0,1 % ≤ C < 1 %

 

009-008-00-9

potassium bifluoride;

potassium hydrogen difluoride

232-156-2

7789-29-9

Acute Tox. 3 (*)

Skin Corr. 1B

H301

H314

GHS06

GHS05

Dgr

H301

H314

 

(*)

Skin Corr. 1B; H314: C ≥ 1 %

Skin Irrit. 2; H315: 0,1 % ≤ C < 1 %

Eye Irrit. 2; H319: 0,1 % ≤ C < 1 %

 

009-009-00-4

ammonium bifluoride;

ammonium hydrogen difluoride

215-676-4

1341-49-7

Acute Tox. 3 (*)

Skin Corr. 1B

H301

H314

GHS06

GHS05

Dgr

H301

H314

 

(*)

Skin Corr. 1B; H314: C ≥ 1 %

Skin Irrit. 2; H315: 0,1 % ≤ C < 1 %

Eye Irrit. 2; H319: 0,1 % ≤ C < 1 %

 

009-010-00-X

fluoroboric acid ... %

240-898-3

16872-11-0

Skin Corr. 1B

H314

GHS05

Dgr

H314

 

Skin Corr. 1B; H314: C ≥ 25 %

Skin Irrit. 2; H315: 10 % ≤ C < 25 %

Eye Irrit. 2; H319: 10 % ≤ C < 25 %

B

009-011-00-5

fluorosilicic acid ... %

241-034-8

16961-83-4

Skin Corr. 1B

H314

GHS05

Dgr

H314

 

 

B

009-012-00-0

alkali fluorosilicates(Na); [1]

alkali fluorosilicates(K); [2]

alkali fluorosilicates(NH4) [3]

240-934-8 [1]

240-896-2 [2]

240-968-3 [3]

16893-85-9 [1]

16871-90-2 [2]

16919-19-0 [3]

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H331

H311

H301

GHS06

Dgr

H331

H311

H301

 

(*)

A

009-013-00-6

fluorosilicates, with the exception of those specified elsewhere in this Annex

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

(*)

A

009-014-00-1

lead hexafluorosilicate

247-278-1

25808-74-6

Repr. 1A

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H360Df

H332

H302

H373 (**)

H400

H410

GHS08

GHS07

GHS09

Dgr

H360Df

H332

H302

H373 (**)

H410

 

 

1

009-015-00-7

sulphuryl difluoride

220-281-5

2699-79-8

Press. Gas

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 2 (*)

Aquatic Acute 1

H331

H373 (**)

H400

GHS04

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H331

H373 (**)

H400

 

 

U

009-016-00-2

trisodium hexafluoroaluminate;

cryolite

237-410-6

239-148-8

13775-53-6

15096-52-3

STOT RE 1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H372 (**)

H332

H302

H411

GHS08

GHS07

GHS09

Dgr

H372 (**)

H332

H302

H411

 

 

C

009-017-00-8

potassium mu-fluoro-bis(triethylaluminium)

400-040-2

12091-08-6

Flam. Sol. 1

Water-react. 1

Skin Corr. 1A

Acute Tox. 4 (*)

H228

H270

H314

H332

GHS02

GHS05

GHS07

Dgr

H228

H270

H314

H332

EUH014

 

T

009-018-00-3

magnesium hexafluorosilicate

241-022-2

16949-65-8

Acute Tox. 3 (*)

H301

GHS06

Dgr

H301

 

(*)

 

011-001-00-0

sodium

231-132-9

7440-23-5

Water-react. 1

Skin Corr. 1B

H260

H314

GHS02

GHS05

Dgr

H260

H314

EUH014

 

 

011-002-00-6

sodium hydroxide;

caustic soda

215-185-5

1310-73-2

Skin Corr. 1A

H314

GHS05

Dgr

H314

 

Skin Corr. 1A; H314: C ≥ 5 %

Skin Corr. 1B; H314: 2 % ≤ C < 5 %

Skin Irrit. 2; H315: 0,5 % ≤ C < 2 %

Eye Irrit. 2; H319: 0,5 % ≤ C < 2 %

 

011-003-00-1

sodium peroxide

215-209-4

1313-60-6

Ox. Sol. 1

Skin Corr. 1A

H271

H314

GHS03

GHS05

Dgr

H271

H314

 

 

 

011-004-00-7

sodium azide

247-852-1

26628-22-8

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H400

H410

EUH032

 

 

011-005-00-2

sodium carbonate

207-838-8

497-19-8

Eye Irrit. 2

H319

GHS07

Wng

H319

 

 

 

011-006-00-8

sodium cyanate

213-030-6

917-61-3

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 3

H302

H412

GHS07

Wng

H302

H412

 

 

 

011-007-00-3

propoxycarbazone-sodium

181274-15-7

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H400

H410

GHS09

Wng

H410

 

M=10

 

012-001-00-3

magnesium powder (pyrophoric)

231-104-6

7439-95-4

Water-react. 1

Pyr. Sol. 1

H260

H250

GHS02

Dgr

H260

H250

 

 

T

012-002-00-9

magnesium, powder or turnings

231-104-6

Flam. Sol. 1

Water-react. 2

Self-heat. 1

H228

H261

H252

GHS02

Dgr

H228

H261

H252

 

 

T

012-003-00-4

magnesium alkyls

Pyr. Liq. 1

Water-react. 1

Skin Corr. 1B

H250

H260

H314

GHS02

GHS05

Dgr

H250

H260

H314

EUH014

 

A

013-001-00-6

aluminium powder (pyrophoric)

231-072-3

7429-90-5

Water-react. 2

Pyr. Sol. 1

H261

H250

GHS02

Dgr

H261

H250

 

 

T

013-002-00-1

aluminium powder (stabilised)

231-072-3

Water-react. 2

Flam.Sol. 3

H261

H228

GHS02

Dgr

H261

H228

 

 

T

013-003-00-7

aluminium chloride, anhydrous

231-208-1

7446-70-0

Skin Corr. 1B

H314

GHS05

Dgr

H314

 

 

 

013-004-00-2

aluminium alkyls

Pyr. Liq. 1

Water-react. 1

Skin Corr. 1B

H250

H260

H314

GHS02

GHS05

Dgr

H250

H260

H314

EUH014

 

A

013-005-00-8

diethyl(ethyldimethylsilanolato)aluminium

401-160-8

55426-95-4

Water-react. 1

Pyr. Liq. 1

Skin Corr. 1A

H260

H250

H314

GHS02

GHS05

Dgr

H260

H250

H314

EUH014

 

 

013-006-00-3

(ethyl-3-oxobutanoato-O'1,O'3)(2-dimethylaminoethanolato)(1-methoxypropan-2-olato)aluminium(III), dimerised

402-370-2

Flam. Liq. 3

Eye Dam. 1

H226

H318

GHS02

GHS05

Dgr

H226

H318

 

 

 

013-007-00-9

poly(oxo(2-butoxyethyl-3-oxobutanoato-O'1,O'3)aluminium)

403-430-0

Eye Dam. 1

H318

GHS05

Dgr

H318

 

 

 

013-008-00-4

di-n-octylaluminium iodide

408-190-0

7585-14-0

Pyr. Liq. 1

Skin Corr. 1B

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H250

H314

H400

H410

GHS02

GHS05

GHS09

Dgr

H250

H314

H410

EUH014

 

 

013-009-00-X

sodium (n-butyl)x(ethyl)y-1,5-dihydro)aluminate x = 0.5 y = 1.5

418-720-2

Flam. Sol. 1

Water-react. 1

Pyr. Sol. 1

Acute Tox. 4 (*)

Skin Corr. 1A

H228

H260

H250

H332

H314

GHS02

GHS05

GHS07

Dgr

H228

H260

H250

H332

H314

EUH014

 

T

014-001-00-9

trichlorosilane

233-042-5

10025-78-2

Flam. Liq. 1

Pyr. Liq. 1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Skin Corr. 1A

H224

H250

H332

H302

H314

GHS02

GHS05

GHS07

Dgr

H224

H250

H332

H302

H314

EUH014

EUH029

(*)

STOT SE 3; H335: C ≥ 1 %

T

014-002-00-4

silicon tetrachloride

233-054-0

10026-04-7

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

H319

H335

H315

GHS07

Wng

H319

H335

H315

EUH014

 

 

014-003-00-X

dimethyldichlorosilane

200-901-0

75-78-5

Flam. Liq. 2

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

H225

H319

H335

H315

GHS02

GHS07

Dgr

H225

H319

H335

H315

 

 

 

014-004-00-5

trichloro(methyl)silane;

methyltrichlorosilane

200-902-6

75-79-6

Flam. Liq. 2

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

Skin Irrit. 2

H225

H319

H335

H315

GHS02

GHS07

Dgr

H225

H319

H335

H315

EUH014

Skin Irrit. 2; H315: C ≥ 1 %

Eye Irrit. 2; H319: C ≥ 1 %

STOT SE 3; H335: C ≥ 1 %

 

014-005-00-0

tetraethyl silicate;

ethyl silicate

201-083-8

78-10-4

Flam. Liq. 3

Acute Tox. 4 (*)

Eye Irrit. 2

STOT SE 3

H226

H332

H319

H335

GHS02

GHS07

Wng

H226

H332

H319

H335

 

 

 

014-006-00-6

bis(4-fluorophenyl)-methyl-(1,2,4-triazol-4-ylmethyl)silane hydrochloride

401-380-4

Eye Irrit. 2

Aquatic Chronic 2

H319

H411

GHS07

GHS09

Wng

H319

H411

 

 

 

014-007-00-1

triethoxyisobutylsilane

402-810-3

17980-47-1

Skin Irrit. 2

H315

GHS07

Wng

H315

 

 

 

014-008-00-7

(chloromethyl)bis(4-fluorophenyl)methylsilane

401-200-4

85491-26-5

Aquatic Chronic 2

H411

GHS09

H411

 

 

 

014-009-00-2

isobutylisopropyldimethoxysilane

402-580-4

111439-76-0

Flam. Liq. 3

Acute Tox. 4 (*)

Skin Irrit. 2

H226

H332

H315

GHS02

GHS07

Wng

H226

H332

H315

 

 

 

014-010-00-8

disodium metasilicate

229-912-9

6834-92-0

Skin Corr. 1B

STOT SE 3

H314

H335

GHS05

GHS07

Dgr

H314

H335

 

 

 

014-011-00-3

cyclohexyldimethoxymethylsilane

402-140-1

17865-32-6

Skin Irrit. 2

Aquatic Chronic 2

H315

H411

GHS07

GHS09

Wng

H315

H411

 

 

 

014-012-00-9

bis(3-(trimethoxysilyl)propyl)amine

403-480-3

Eye Dam. 1

Aquatic Chronic 2

H318

H411

GHS05

GHS09

Dgr

H318

H411

 

 

 

014-013-00-4

α-hydroxypoly(methyl-(3-(2,2,6,6-tetramethylpiperidin-4-yloxy)propyl)siloxane)

404-920-7

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Skin Corr. 1B

Aquatic Chronic 2

H312

H302

H314

H411

GHS05

GHS07

GHS09

Dgr

H312

H302

H314

H411

 

 

 

014-014-00-X

etacelasil (ISO);

6-(2-chloroethyl)-6-(2-methoxyethoxy)-2,5,7,10-tetraoxa-6-silaundecane

253-704-7

37894-46-5

Repr. 1B

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

H360D (***)

H302

H373 (**)

GHS08

GHS07

Dgr

H360D (***)

H302

H373 (**)

 

 

 

014-015-00-5

α-trimethylsilanyl-ω-trimethylsiloxypoly[oxy(methyl-3-(2-(2-methoxypropoxy)propoxy)propylsilanediyl]- co-oxy(dimethylsilane))

406-420-4

69430-40-6

Aquatic Chronic 4

H413

H413

 

 

 

014-016-00-0

reaction mass of: 1,3-dihex-5-en-1-yl-1,1,3,3-tetramethyldisiloxane;

1,3-dihex-n-en-1-yl-1,1,3,3-tetramethyldisiloxane

406-490-6

Aquatic Chronic 2

H411

GHS09

H411

 

 

 

014-017-00-6

flusilazole (ISO);

bis(4-fluorophenyl)(methyl)(1H-1,2,4-triazol-1-ylmethyl)silane

85509-19-9

Carc. 2

Repr. 1B

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H351

H360D (***)

H302

H411

GHS08

GHS07

GHS09

Dgr

H351

H360D (***)

H302

H411

 

 

 

014-018-00-1

octamethylcyclotetrasiloxane

209-136-7

556-67-2

Repr. 2

Aquatic Chronic 4

H361f (***)

H413

GHS08

Wng

H361f (***)

H413

 

 

 

014-019-00-7

reaction mass of: 4-[[bis-(4-fluorophenyl)methylsilyl]methyl]-4H-1,2,4-triazole;

1-[[bis-(4-fluorophenyl)methylsilyl]methyl]-1H-1,2,4-triazole

403-250-2

Carc. 2

Repr. 1B

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H351

H360D (***)

H302

H411

GHS08

GHS07

GHS09

Dgr

H351

H360D (***)

H302

H411

 

 

 

014-020-00-2

bis(1,1-dimethyl-2-propynyloxy)dimethylsilane

414-960-7

53863-99-3

Acute Tox. 4 (*)

H332

GHS07

Wng

H332

 

 

 

014-021-00-8

tris(isopropenyloxy)phenyl silane

411-340-8

52301-18-5

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H400

H410

GHS09

Wng

H400

H410

 

 

 

014-022-00-3

reaction product of: (2-hydroxy-4-(3-propenoxy)benzophenone and triethoxysilane) with (hydrolysis product of silica and methyltrimethoxysilane)

401-530-9

Flam. Sol. 1

STOT SE 1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H228

H370 (**)

H332

H312

H302

GHS02

GHS08

GHS07

Dgr

H228

H370 (**)

H332

H312

H302

 

 

T

014-023-00-9

α, ω-dihydroxypoly(hex-5-en-1-ylmethylsiloxane)hoxysilane with (hydrolysis product of silica and methyltrimethoxysilane)iazole

408-160-7

125613-45-8

Aquatic Chronic 2

H411

GHS09

H411

 

 

 

014-024-00-4

1-((3-(3-chloro-4-fluorophenyl)propyl)dimethylsilanyl)-4-ethoxybenzene

412-620-2

121626-74-2

Aquatic Chronic 2

H411

GHS09

H411

 

 

 

014-025-00-X

4-[3-(diethoxymethylsilylpropoxy)-2,2,6,6-tetramethyl]piperidine

411-400-3

102089-33-8

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Skin Irrit. 2

Eye Dam. 1

Aquatic Chronic 3

H302

H373 (**)

H315

H318

H412

GHS08

GHS05

GHS07

Dgr

H302

H373 (**)

H315

H318

H412

 

 

 

014-026-00-5

dichloro-(3-(3-chloro-4-fluorophenyl)propyl)methylsilane

407-180-3

770722-36-6

Skin Corr. 1A

H314

GHS05

Dgr

H314

 

 

 

014-027-00-0

chloro(3-(3-chloro-4-fluorophenyl)propyl)dimethylsilane

410-270-5

770722-46-8

Skin Corr. 1A

H314

GHS05

Dgr

H314

 

 

 

014-028-00-6

α-[3-(1-oxoprop-2-eny)l-1-oxypropyl]dimethoxysilyloxy-ω-[3(1-oxoprop-2-enyl)-1-oxypropyl]dimethoxysilyl poly(dimethylsiloxane)

415-290-8

193159-06-7

Skin Sens. 1

H317

GHS07

Wng

H317

 

 

 

014-029-00-1

O,O'-(ethenylmethylsilylene)di[(4-methylpentan-2-one)oxime]

421-870-1

156145-66-3

Repr. 2

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

H361f (***)

H302

H373 (**)

GHS08

GHS07

Wng

H361f (***)

H302

H373 (**)

 

 

 

014-030-00-7

[(dimethylsilylene)bis((1,2,3,3a,7a-η)-1H-inden-1-ylidene)dimethyl]hafnium

422-060-0

137390-08-0

Acute Tox. 2 (*)

H300

GHS06

Dgr

H300

 

 

 

014-031-00-2

bis(1-methylethyl)-dimethoxysilane

421-540-7

18230-61-0

Flam. Liq. 3

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

Aquatic Chronic 3

H226

H315

H317

H412

GHS02

GHS07

Wng

H226

H315

H317

H412

 

 

 

014-032-00-8

dicyclopentyldimethoxysilane

404-370-8

126990-35-0

Skin Irrit. 2

Eye Dam. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H315

H318

H400

H410

GHS05

GHS09

Dgr

H315

H318

H410

 

 

 

015-001-00-1

white phosphorus

231-768-7

12185-10-3

Pyr. Sol. 1

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Skin Corr. 1A

Aquatic Acute 1

H250

H330

H300

H314

H400

GHS02

GHS06

GHS05

GHS09

Dgr

H250

H330

H300

H314

H400

 

 

 

015-002-00-7

red phosphorus

231-768-7

7723-14-0

Flam. Sol. 1

Aquatic Chronic 3

H228

H412

GHS02

Dgr

H228

H412

 

 

 

015-003-00-2

calcium phosphide;

tricalcium diphosphide

215-142-0

1305-99-3

Water-react. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

H260

H300

H400

GHS02

GHS06

GHS09

Dgr

H260

H300

H400

EUH029

 

T

015-004-00-8

aluminium phosphide

244-088-0

20859-73-8

Water-react. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

H260

H300

H400

GHS02

GHS06

GHS09

Dgr

H260

H300

H400

EUH029

EUH032

 

T

015-005-00-3

magnesium phosphide;

trimagnesium diphosphide

235-023-7

12057-74-8

Water-react. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

H260

H300

H400

GHS02

GHS06

GHS09

Dgr

H260

H300

H400

EUH029

 

T

015-006-00-9

trizinc diphosphide;

zinc phosphide

215-244-5

1314-84-7

Water-react. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H260

H300

H400

H410

GHS02

GHS06

GHS09

Dgr

H260

H300

H410

EUH029

EUH032

 

T

015-007-00-4

phosphorus trichloride

231-749-3

7719-12-2

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

STOT RE 2 (*)

Skin Corr. 1A

H330

H300

H373 (**)

H314

GHS06

GHS08

GHS05

Dgr

H330

H300

H373 (**)

H314

EUH014

EUH029

 

 

015-008-00-X

phosphorus pentachloride

233-060-3

10026-13-8

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 4 (*)

STOT RE 2 (*)

Skin Corr. 1B

H330

H302

H373 (**)

H314

GHS06

GHS08

GHS05

Dgr

H330

H302

H373 (**)

H314

EUH014

EUH029

 

 

015-009-00-5

phosphoryl trichloride

233-046-7

10025-87-3

Acute Tox. 2 (*)

STOT RE 1

Acute Tox. 4 (*)

Skin Corr. 1A

H330

H372 (**)

H302

H314

GHS06

GHS08

GHS05

Dgr

H330

H372 (**)

H302

H314

EUH014

EUH029

 

 

015-010-00-0

phosphorus pentoxide

215-236-1

1314-56-3

Skin Corr. 1A

H314

GHS05

Dgr

H314

 

 

 

015-011-00-6

phosphoric acid ... %, orthophosphoric acid ... %

231-633-2

7664-38-2

Skin Corr. 1B

H314

GHS05

Dgr

H314

 

Skin Corr. 1B; H314: C ≥ 25 %

Skin Irrit. 2; H315: 10 % ≤ C < 25 %

Eye Irrit. 2; H319: 10 % ≤ C < 25 %

B

015-012-00-1

tetraphosphorus trisulphide;

phosphorus sesquisulphid

215-245-0

1314-85-8

Flam. Sol. 2

Water-react. 1

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

H228

H260

H302

H400

GHS02

GHS07

GHS09

Dgr

H228

H260

H302

H400

 

 

T

015-013-00-7

triethyl phosphate

201-114-5

78-40-0

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

015-014-00-2

tributyl phosphate

204-800-2

126-73-8

Carc. 2

Acute Tox. 4 (*)

Skin Irrit. 2

H351

H302

H315

GHS08

GHS07

Wng

H351

H302

H315

 

 

 

015-015-00-8

tricresyl phosphate (ooo-, oom-, oop-, omm-, omp-, opp-);

tritolyl phosphate (ooo-, oom-, oop-, omm-, omp-, opp-);

201-103-5

78-30-8

STOT SE 1

Aquatic Chronic 2

H370 (**)

H411

GHS08

GHS09

Dgr

H370 (**)

H411

 

STOT SE 1; H370: C ≥ 1 %

STOT SE 2; H371: 0,2 % ≤ C < 1 %

C

015-016-00-3

tricresyl phosphate (mmm-, mmp-, mpp-, ppp-);

tritolyl phosphate (mmm-, mmp-, mpp-, ppp-);

201-105-6

78-32-0

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H312

H302

H411

GHS07

GHS09

Wng

H312

H302

H411

 

(*)

C

015-019-00-X

dichlorvos (ISO);

2,2-dichlorovinyl dimethyl phosphate

200-547-7

62-73-7

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

H330

H311

H301

H317

H400

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H311

H301

H317

H400

 

 

 

015-020-00-5

mevinphos (ISO);

2-methoxycarbonyl-1-methylvinyl dimethyl phosphate

232-095-1

7786-34-7

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

M=10000

 

015-021-00-0

trichlorfon (ISO);

dimethyl 2,2,2-trichloro-1-hydroxyethylphosphonate

200-149-3

52-68-6

Acute Tox. 4 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H317

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H317

H400

H410

 

M=1000

 

015-022-00-6

phosphamidon (ISO);

2-chloro-2-diethylcarbamoyl-1-methylvinyl dimethyl phosphate

236-116-5

13171-21-6

Muta. 2

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H341

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H341

H300

H311

H410

 

 

 

015-023-00-1

pyrazoxon;

diethyl 3-methylpyrazol-5-yl phosphate

108-34-9

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H330

H310

H300

GHS06

Dgr

H330

H310

H300

 

 

 

015-024-00-7

triamiphos (ISO);

5-amino-3-phenyl-1,2,4-triazol-1-yl-N,N,N',N'-tetramethylphosphonic diamide

1031-47-6

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H310

H300

GHS06

Dgr

H310

H300

 

 

 

015-025-00-2

TEPP (ISO);

tetraethyl pyrophosphate

203-495-3

107-49-3

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

H310

H300

H400

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H400

 

 

 

015-026-00-8

schradan (ISO);

octamethylpyrophosphoramide

205-801-0

152-16-9

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H310

H300

GHS06

Dgr

H310

H300

 

 

 

015-027-00-3

sulfotep (ISO);

O,O,O,O-tetraethyl dithiopyrophosphate

222-995-2

3689-24-5

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

M=1000

 

015-028-00-9

demeton-O (ISO);

O,O-diethyl-O-2-ethylthioethyl phosphorothioate

206-053-8

298-03-3

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

H310

H300

H400

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H400

 

 

 

015-029-00-4

demeton-S (ISO);

diethyl-S-2-ethylthioethyl phosphorothioate

204-801-8

126-75-0

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H310

H300

GHS06

Dgr

H310

H300

 

 

 

015-030-00-X

demeton-O-methyl (ISO);

O-2-ethylthioethyl O,O-dimethyl phosphorothioate

212-758-1

867-27-6

Acute Tox. 3 (*)

H301

GHS06

Dgr

H301

 

 

 

015-031-00-5

demeton-S-methyl (ISO);

S-2-ethylthioethyl dimethyl phosphorothioate

213-052-6

919-86-8

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Chronic 2

H311

H301

H411

GHS06

GHS09

Dgr

H311

H301

H411

 

 

 

015-032-00-0

prothoate (ISO);

O,O-diethyl isopropylcarbamoylmethyl phosphorodithioate

218-893-2

2275-18-5

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Chronic 3

H310

H300

H412

GHS06

Dgr

H310

H300

H412

 

 

 

015-033-00-6

phorate (ISO);

O,O-diethyl ethylthiomethyl phosphorodithioate

206-052-2

298-02-2

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

M=1000

 

015-034-00-1

parathion (ISO);

O,O-diethyl O-4-nitrophenyl phosphorothioate

200-271-7

56-38-2

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H300

H311

H372 (**)

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H330

H300

H311

H372 (**)

H410

 

M=100

 

015-035-00-7

parathion – methyl (ISO);

O,O-dimethyl O-4-nitrophenyl phosphorothioate

206-050-1

298-00-0

Flam. Liq. 3

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H226

H330

H300

H311

H373 (**)

H400

H410

GHS02

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H226

H330

H300

H311

H373 (**)

H410

 

M=100

 

015-036-00-2

O-ethyl O-4-nitrophenyl phenylphosphonothioate;

EPN

218-276-8

2104-64-5

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

 

 

015-037-00-8

phenkapton (ISO);

S-(2,5-dichlorophenylthiomethyl) O,O-diethyl phosphorodithioate

218-892-7

2275-14-1

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H331

H311

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H331

H311

H301

H410

 

 

 

015-038-00-3

coumaphos (ISO);

O-3-chloro-4-methylcoumarin-7-yl O,O-diethyl phosphorothioate

200-285-3

56-72-4

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H312

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H312

H410

 

 

 

015-039-00-9

azinphos-methyl (ISO);

O,O-dimethyl-4-oxobenzotriazin-3-ylmethyl phosphorodithioate

201-676-1

86-50-0

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H300

H311

H317

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H300

H311

H317

H410

 

 

 

015-040-00-4

diazinon (ISO);

O,O-diethyl O-2-isopropyl-6-methylpyrimidin-4-yl phosphorothioate

206-373-8

333-41-5

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H400

H410

 

 

 

015-041-00-X

malathion (ISO);

1,2-bis (ethoxycarbonyl) ethyl O,O-dimethyl phosphorodithioate

204-497-7

121-75-5

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H400

H410

 

M=100

 

015-042-00-5

chlorthion

O-(3-chloro-4-nitrophenyl) O,O-dimethyl phosphorothioate

207-902-5

500-28-7

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H332

H312

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H332

H312

H302

H410

 

M=100

 

015-043-00-0

phosnichlor (ISO);

O-4-chloro-3-nitrophenyl O,O-dimethyl phosphorothioate

5826-76-6

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H332

H312

H302

GHS07

Wng

H332

H312

H302

 

 

 

015-044-00-6

carbophenothion (ISO);

4-chlorophenylthiomethyl O,O-diethyl phosphorodithioate

212-324-1

786-19-6

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H311

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H311

H301

H410

 

 

 

015-045-00-1

mecarbam (ISO);

N-ethoxycarbonyl-N-methylcarbamoylmethyl O,O-diethyl phosphorodithioate

219-993-9

2595-54-2

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H311

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H311

H301

H400

H410

 

 

 

015-046-00-7

oxydemeton-methyl;

S-2-(ethylsulphinyl)ethyl O,O-dimethyl phosphorothioate

206-110-7

301-12-2

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

H311

H301

H400

GHS06

GHS09

Dgr

H311

H301

H400

 

 

 

015-047-00-2

ethion (ISO);

O,O,O',O'-tetraethyl S,S'-methylenedi (phosphorodithioate);

diethion

209-242-3

563-12-2

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H312

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H312

H410

 

M=10000

 

015-048-00-8

fenthion (ISO);

O,O-dimethyl-O-(4-methylthion-m-tolyl) phosphorothioate

200-231-9

55-38-9

Muta. 2

Acute Tox. 3 (*)

STOT RE 1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H341

H331

H372 (**)

H312

H302

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H341

H331

H372 (**)

H312

H302

H410

 

 

 

015-049-00-3

endothion (ISO);

S-5-methoxy-4-oxopyran-2-ylmethyl dimethyl phosphorothioate

220-472-3

2778-04-3

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H311

H301

GHS06

Dgr

H311

H301

 

 

 

015-050-00-9

thiometon (ISO);

S-2-ethylthioethyl O,O-dimethyl phosphorodithioate

211-362-6

640-15-3

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H301

H312

GHS06

Dgr

H301

H312

 

 

 

015-051-00-4

dimethoate (ISO);

O,O-dimethyl methylcarbamoylmethyl phosphorodithioate

200-480-3

60-51-5

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H312

H302

GHS07

Wng

H312

H302

 

 

 

015-052-00-X

fenchlorphos (ISO);

O,O-dimethyl O-2,4,5-trichlorophenyl phosphorothioate

206-082-6

299-84-3

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H312

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H312

H302

H410

 

 

 

015-053-00-5

menazon (ISO);

S-[(4,6-diamino-1,3,5-triazin-2-yl)methyl] O, O-dimethyl phosphorodithioate

201-123-4

78-57-9

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 3

H302

H412

GHS07

Wng

H302

H412

 

 

 

015-054-00-0

fenitrothion (ISO);

O,O-dimethyl O-4-nitro-m-tolyl phosphorothioate

204-524-2

122-14-5

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

 

 

015-055-00-6

naled (ISO);

1,2-dibromo-2,2-dichloroethyl dimethyl phosphate

206-098-3

300-76-5

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Eye Irrit. 2

Skin Irrit. 2

Aquatic Acute 1

H312

H302

H319

H315

H400

GHS07

GHS09

Wng

H312

H302

H319

H315

H400

 

M=1000

 

015-056-00-1

azinphos-ethyl (ISO);

O,O-diethyl 4-oxobenzotriazin-3-ylmethyl phosphorodithioate

220-147-6

2642-71-9

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H311

H410

 

 

 

015-057-00-7

formothion (ISO);

N-formyl-N-methylcarbamoylmethyl O,O-dimethyl phosphorodithioate

219-818-6

2540-82-1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H312

H302

GHS07

Wng

H312

H302

 

 

 

015-058-00-2

morphothion (ISO);

O,O-dimethyl-S-(morpholinocarbonylmethyl) phosphorodithioate

205-628-0

144-41-2

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H331

H311

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H331

H311

H301

H410

 

 

 

015-059-00-8

vamidothion (ISO);

O,O-dimethyl S-2-(1-methylcarbamoylethylthio) ethyl phosphorothioate

218-894-8

2275-23-2

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

H301

H312

H400

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H312

H400

 

 

 

015-060-00-3

disulfoton (ISO);

O,O-diethyl 2-ethylthioethyl phosphorodithioate

206-054-3

298-04-4

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

 

 

015-061-00-9

dimefox (ISO);

tetramethylphosphorodiamidic fluoride

204-076-8

115-26-4

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H310

H300

GHS06

Dgr

H310

H300

 

 

 

015-062-00-4

mipafox (ISO);

N,N'- di-isopropylphosphorodiamidic fluoride

206-742-3

371-86-8

STOT SE 1

H370 (**)

GHS08

Dgr

H370 (**)

 

 

 

015-063-00-X

dioxathion (ISO);

1,4-dioxan-2,3-diyl-O,O,O',O'-tetraethyl di(phosphorodithioate)

201-107-7

78-34-2

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H300

H311

H410

 

M=1000

 

015-064-00-5

bromophos-ethyl (ISO);

O-4-bromo-2,5-dichlorophenyl O,O-diethyl phosphorothioate

225-399-0

4824-78-6

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H312

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H312

H410

 

 

 

015-065-00-0

S-[2-(ethylsulphinyl)ethyl] O,O-dimethyl phosphorodithioate

2703-37-9

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Chronic 2

H330

H310

H300

H411

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H310

H300

H411

 

 

 

015-066-00-6

omethoate (ISO);

O,O-dimethyl S-methylcarbamoylmethyl phosphorothioate

214-197-8

1113-02-6

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

H301

H312

H400

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H312

H400

 

 

 

015-067-00-1

phosalone (ISO);

S-(6-chloro-2-oxobenzoxazolin-3-ylmethyl) O,O-diethyl phosphorodithioate

218-996-2

2310-17-0

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H312

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H312

H410

 

 

 

015-068-00-7

dichlofenthion (ISO);

O—2,4-dichlorophenyl O,O-diethyl phosphorothioate

202-564-5

97-17-6

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H400

H410

 

 

 

015-069-00-2

methidathion (ISO);

2,3-dihydro-5-methoxy-2-oxo-1,3,4-thiadiazol-3-ylmethyl-O,O-dimethylphosphorodithioate

213-449-4

950-37-8

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H312

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H312

H410

 

 

 

015-070-00-8

cyanthoate (ISO);

S-(N-(1-cyano-1-methylethyl)carbamoylmethyl) O,O-diethyl phosphorothioate

223-099-4

3734-95-0

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H300

H311

GHS06

Dgr

H300

H311

 

 

 

015-071-00-3

chlorfenvinphos (ISO);

2-chloro-1-(2,4 dichlorophenyl) vinyl diethyl phosphate

207-432-0

470-90-6

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H311

H410

 

 

 

015-072-00-9

monocrotophos (ISO);

dimethyl-1-methyl-2-(methylcarbamoyl)vinyl phosphate

230-042-7

6923-22-4

Muta. 2

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H341

H330

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H341

H330

H300

H311

H410

 

 

 

015-073-00-4

dicrotophos (ISO);

(Z)-2-dimethylcarbamoyl-1-methylvinyl dimethyl phosphate

205-494-3

141-66-2

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H311

H410

 

 

 

015-074-00-X

crufomate (ISO);

4-tert-butyl-2-chlorophenyl methyl methylphosphoramidate

206-083-1

299-86-5

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H312

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H312

H302

H410

 

 

 

015-075-00-5

S-[2-(isopropylsulphinyl)ethyl] O,O-dimethyl phosphorothioate

2635-50-9

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H331

H311

H301

GHS06

Dgr

H331

H311

H301

 

 

 

015-076-00-0

potasan;

O, O-diethyl O-(4-methylcoumarin-7-yl) phosphorothioate

299-45-6

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H310

H300

H410

 

M=1000

 

015-077-00-6

2,2-dichlorovinyl 2-ethylsulphinylethyl methyl phosphate

7076-53-1

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H331

H311

H301

GHS06

Dgr

H331

H311

H301

 

 

 

015-078-00-1

demeton-S-methylsulphon (ISO);

S-2-ethylsulphonylethyl dimethyl phosphorothioate

241-109-5

17040-19-6

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H301

H312

H411

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H312

H411

 

 

 

015-079-00-7

acephate (ISO);

O,S-dimethyl acetylphosphoramidothioate

250-241-2

30560-19-1

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

015-080-00-2

amidithion (ISO);

2-methoxyethylcarbamoylmethyl O,O-dimethyl phosphorodithioate

919-76-6

Acute Tox. 4 (*)

H302

GHS07

Wng

H302

 

 

 

015-081-00-8

O,O,O',O'-tetrapropyl dithiopyrophosphate

221-817-0

3244-90-4

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H312

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H312

H302

H410

 

 

 

015-082-00-3

azothoate (ISO);

O-4-(4-chlorophenylazo)phenyl O,O-dimethyl phosphorothioate

227-419-3

5834-96-8

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H332

H302

GHS07

Wng

H332

H302

 

 

 

015-083-00-9

bensulide (ISO);

O,O-diisopropyl 2-phenylsulphonylaminoethyl phosphorodithioate

212-010-4

741-58-2

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

 

 

015-084-00-4

chlorpyrifos (ISO);

O,O-diethyl O-3,5,6-trichloro-2-pyridyl phosphorothioate

220-864-4

2921-88-2

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H400

H410

 

M=10000

 

015-085-00-X

chlorphonium chloride (ISO);

tributyl (2,4-dichlorobenzyl) phosphonium chloride

204-105-4

115-78-6

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Eye Irrit. 2

Skin Irrit. 2

H301

H312

H319

H315

GHS06

Dgr

H301

H312

H319

H315

 

 

 

015-086-00-5

coumithoate (ISO);

O,O-diethyl O-7,8,9,10-tetrahydro-6-oxo-benzo(c)chromen-3-yl phosphorothioate

572-48-5

Acute Tox. 3 (*)

H301

GHS06

Dgr

H301

 

 

 

015-087-00-0

cyanophos (ISO);

O-4-cyanophenyl O,O-dimethyl phosphorothioate

220-130-3

2636-26-2

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H312

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H312

H302

H410

 

 

 

015-088-00-6

dialifos (ISO);

2-chloro-1-phthalimidoethyl O,O-diethyl phosphorodithioate

233-689-3

10311-84-9

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H311

H400

H410

 

 

 

015-089-00-1

ethoate-methyl (ISO);

ethylcarbamoylmethyl O,O-dimethyl phosphorodithioate

204-121-1

116-01-8

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

H312

H302

GHS07

Wng

H312

H302

 

 

 

015-090-00-7

fensulfothion (ISO);

O,O-diethyl O-4-methylsulfinylphenyl phosphorothioate

204-114-3

115-90-2

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

 

 

015-091-00-2

fonofos (ISO);

O-ethyl phenyl ethylphosphonodithioate

213-408-0

944-22-9

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

 

 

015-092-00-8

phosacetim (ISO);

O,O-bis(4-chlorophenyl) N-acetimidoylphosphoramidothioate

223-874-7

4104-14-7

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

 

 

015-093-00-3

leptophos (ISO);

O-4-bromo-2,5-dichlorophenyl O-methyl phenylphosphorothioate

244-472-8

21609-90-5

Acute Tox. 3 (*)

STOT SE 1

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H370 (**)

H312

H400

H410

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H301

H370 (**)

H312

H410

 

 

 

015-094-00-9

mephosfolan (ISO);

diethyl 4-methyl-1,3-dithiolan-2-ylidenephosphoramidate

213-447-3

950-10-7

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Chronic 2

H310

H300

H411

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H411

 

 

 

015-095-00-4

methamidophos (ISO);

O,S-dimethyl phosphoramidothioate

233-606-0

10265-92-6

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

H330

H300

H311

H400

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H300

H311

H400

 

 

 

015-096-00-X

oxydisulfoton (ISO);

O, O-diethyl S-2-ethylsulphinylethyl phosphorodithioate

219-679-1

2497-07-6

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H311

H410

 

M=10

 

015-097-00-5

phenthoate (ISO);

ethyl 2-(dimethoxyphosphinothioylthio)-2-phenylacetate

219-997-0

2597-03-7

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H312

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H312

H302

H410

 

M=100

 

015-098-00-0

trichloronate (ISO);

O-ethyl O-2,4,5-trichlorophenyl ethylphosphonothioate

206-326-1

327-98-0

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H311

H410

 

 

 

015-099-00-6

pirimiphos-ethyl (ISO);

O,O-diethyl O-2-diethylamino-6-methylpyrimidin-4-yl phosphorothioate

245-704-0

23505-41-1

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H301

H312

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H301

H312

H410

 

 

 

015-100-00-X

phoxim (ISO);

α-(diethoxyphosphinothioylimino) phenylacetonitrile

238-887-3

14816-18-3

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

M=1000

 

015-101-00-5

phosmet (ISO);

O,O-dimethyl phthalimidomethyl S-phosphorodithioate

211-987-4

732-11-6

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H312

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H312

H302

H410

 

M=100

 

015-102-00-0

tris(2-chloroethyl) phosphate

204-118-5

115-96-8

Carc. 2

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Chronic 2

H351

H302

H411

GHS08

GHS07

GHS09

Wng

H351

H302

H411

 

 

 

015-103-00-6

phosphorus tribromide

232-178-2

7789-60-8

Skin Corr. 1B

STOT SE 3

H314

H335

GHS05

GHS07

Dgr

H314

H335

EUH014

 

 

015-104-00-1

diphosphorus pentasulphide;

phosphorus pentasulphide

215-242-4

1314-80-3

Flam. Sol. 1

Water-react. 1

Acute Tox. 4 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

H228

H260

H332

H302

H400

GHS02

GHS07

GHS09

Dgr

H228

H260

H332

H302

H400

EUH029

 

T

015-105-00-7

triphenyl phosphite

202-908-4

101-02-0

Eye Irrit. 2

Skin Irrit. 2

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H319

H315

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H319

H315

H410

 

Skin Irrit. 2; H315: C ≥ 5 %

Eye Irrit. 2; H319: C ≥ 5 %

 

015-106-00-2

hexamethylphosphoric triamide;

hexamethylphosphoramide

211-653-8

680-31-9

Carc. 1B

Muta. 1B

H350

H340

GHS08

Dgr

H350

H340

 

Carc. 1B; H350: C ≥ 0.01 %

 

015-107-00-8

ethoprophos (ISO);

ethyl-S,S-dipropyl phosphorodithioate

236-152-1

13194-48-4

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 1

Acute Tox. 3 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H330

H310

H301

H317

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H330

H310

H301

H317

H410

 

 

 

015-108-00-3

bromophos (ISO);

O-4-bromo-2,5-dichlorophenyl O,O-dimethyl phosphorothioate

218-277-3

2104-96-3

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

M=100

 

015-109-00-9

crotoxyphos (ISO);

1-phenylethyl 3-(dimethoxyphosphinyloxy) isocrotonate

231-720-5

7700-17-6

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H311

H301

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H311

H301

H410

 

M=10

 

015-110-00-4

cyanofenphos (ISO);

O-4-cyanophenyl O-ethyl phenylphosphonothioate

13067-93-1

Acute Tox. 3 (*)

STOT SE 1

Acute Tox. 4 (*)

Eye Irrit. 2

Aquatic Chronic 2

H301

H370 (**)

H312

H319

H411

GHS06

GHS08

GHS09

Dgr

H301

H370 (**)

H312

H319

H411

 

 

 

015-111-00-X

phosfolan (ISO);

diethyl 1,3-dithiolan-2-ylidenephosphoramidate

213-423-2

947-02-4

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H310

H300

GHS06

Dgr

H310

H300

 

 

 

015-112-00-5

thionazin (ISO);

O,O-diethyl O-pyrazin-2-yl phosphorothioate;

206-049-6

297-97-2

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H310

H300

GHS06

Dgr

H310

H300

 

 

 

015-114-00-6

chlormephos (ISO);

S-chloromethyl O,O-diethyl phosphorodithioate

246-538-1

24934-91-6

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H310

H300

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H410

 

 

 

015-115-00-1

chlorthiophos (ISO)

244-663-6

21923-23-9

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H300

H311

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H300

H311

H410

 

 

 

015-116-00-7

demephion-O (ISO);

O,O-dimethyl O-2-methylthioethyl phosphorothioate

211-666-9

682-80-4

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H300

H311

GHS06

Dgr

H300

H311

 

 

 

015-117-00-2

demephion-S (ISO);

O,O-dimethyl S-2-methylthioethyl phosphorothioate

219-971-9

2587-90-8

Acute Tox. 2 (*)

Acute Tox. 3 (*)

H300

H311

GHS06

Dgr

H300

H311

 

 

 

015-118-00-8

demeton

8065-48-3

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

Aquatic Acute 1

H310

H300

H400

GHS06

GHS09

Dgr

H310

H300

H400

 

 

 

015-119-00-3

dimethyl 4-(methylthio)phenyl phosphate

3254-63-5

Acute Tox. 1

Acute Tox. 2 (*)

H310

H300

GHS06

Dgr

H310

H300

 

 

 

015-120-00-9

ditalimfos (ISO);

O,O-diethyl phthalimidophosphonothioate

225-875-8

5131-24-8

Skin Irrit. 2

Skin Sens. 1

H315

H317

GHS07

Wng

H315

H317

 

 

 

015-121-00-4

edifenphos (ISO);

O-ethyl S,S-diphenyl phosphorodithioate

241-178-1

17109-49-8

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 3 (*)

Acute Tox. 4 (*)

Skin Sens. 1

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H331

H301

H312

H317

H400

H410

GHS06

GHS09

Dgr

H331

H301

H312

H317

H410

 

 

 

015-122-00-X

etrimfos (ISO);

O-6-ethoxy-2-ethylpyrimidin-4-yl O,O-dimethylphosphorothioate

253-855-9

38260-54-7

Acute Tox. 4 (*)

Aquatic Acute 1

Aquatic Chronic 1

H302

H400

H410

GHS07

GHS09

Wng

H302

H410

 

M=10