Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022D1368

    A Bizottság (EU) 2022/1368 határozata (2022. augusztus 3.) a közös agrárpolitika területét érintő kérdésekkel foglalkozó civilpárbeszéd-csoportok létrehozásáról és a 2013/767/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

    C/2022/5535

    HL L 205., 05/08/2022, p. 278–283 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2022/1368/oj

    2022.8.5.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 205/278


    A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1368 HATÁROZATA

    (2022. augusztus 3.)

    a közös agrárpolitika területét érintő kérdésekkel foglalkozó civilpárbeszéd-csoportok létrehozásáról és a 2013/767/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    mivel:

    (1)

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 38. cikke értelmében az Unió közös mezőgazdasági politikát (KAP) határoz meg és hajt végre.

    (2)

    Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.

    (3)

    A 2013/767/EU bizottsági határozat (1) rendelkezik a nem kormányzati érdekelt felekkel a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő kérdésekben folytatott konzultáció keretéről. Ennek alapján a Bizottság igénybe veheti olyan szakértők szakmai tanácsait, akik részt vesznek a különféle tanácsadó szervekben, köztük a civilpárbeszéd-csoportokban, mely utóbbiak jelenlegi megbízatása 2022. december 31-én lejár.

    (4)

    A közös agrárpolitika új jogszabályi keretével (2), valamint a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó, a C(2016)3301 bizottsági határozatban (3) megállapított horizontális szabályokkal (a továbbiakban: horizontális szabályok) való összhang megteremtése, illetve a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést érintő kérdésekről folytatott civil párbeszéd 2023-tól kezdődő folyamatosságának biztosítása érdekében hét tematikus szakértői csoportot kell létrehozni, és meg kell határozni azok feladatait és felépítését.

    (5)

    E csoportok segítik a Bizottság munkáját és támogatják a rendszeres párbeszéd kialakítását a közös agrárpolitikát érintő ügyekről, és különösen azon intézkedésekről, amelyeket a Bizottság e téren életbe kíván léptetni, ideértve a mezőgazdaság nemzetközi szempontjait is. Emellett elősegítik a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét, szakpolitikai tanácsadást nyújtanak, és konkrét kérdésekben véleményt nyilvánítanak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: DG AGRI) felkérésére vagy saját kezdeményezésre, és nyomon követik a szakpolitikai fejleményeket. Tagjaikkal szemben elvárás az is, hogy a csoportok ülései keretében birtokukba jutott információkat terjesszék választókörzeteikben.

    (6)

    A civil párbeszédet támogató rendszer nagyobb átláthatósága érdekében, tekintettel az európai ombudsman vonatkozó ajánlásaira is, továbbá a különböző érdekek – köztük a tágabb értelemben vett civil társadalom érdekeinek – kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása céljából helyénvaló létrehozni a civilpárbeszéd-csoportok új keretszabályozását. A különböző nézőpontok és nézetek érvényre juttatásához kiemelt figyelmet kell fordítani a releváns szakértelemmel rendelkező érdekelt felek széles körű képviseletére.

    (7)

    Arra törekedve, hogy valamennyi érdekelt fél egyforma lehetőségekkel és képviselettel rendelkezzen, a fent említett horizontális szabályokkal és bevett gyakorlatokkal összhangban minden érdekelt szervezet számára egyetlen képviseleti helyet kell biztosítani, az egyes szervezetek képviselete közötti megkülönböztetés nélkül. Az egyes ülések résztvevőinek teljes száma azonban eseti alapon módosítható, figyelembe véve a Bizottság napirendjét és bizonyos egyedi szakértelem képviseletének szükségességét.

    (8)

    A részvételen alapuló és inkluzív konzultációs folyamat biztosítása érdekében, a polgárok és az érdekelt felek megszólítását folyamatosan szem előtt tartva, kellő figyelmet kell fordítani a teljes kibocsátás csökkentésére irányuló éghajlat-politikai célkitűzésre, amelyhez a Bizottságnak kötelessége hozzájárulni. Ez azt jelenti, hogy kevesebb személyes szakértői találkozóra fog sor kerülni. A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a Bizottság és az érdekelt felek kölcsönös célkitűzéseit a virtuális találkozók is hatékonyan szolgálhatják. Ezért az alkalmanként megrendezett személyes találkozók fontosságának elismerése mellett előnyben kell részesíteni az online üléseket.

    (9)

    Meg kell határozni, hogy a csoport tagjai milyen szabályok alapján hozhatnak nyilvánosságra információkat.

    (10)

    A személyes adatok kezeléséről az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gondoskodni.

    (11)

    A 2013/767/EU határozatot a civilpárbeszéd-csoportok jelenlegi megbízatásának lejártával egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni.

    (12)

    A civil párbeszéd keretének rendszeres megújítása érdekében meg kell határozni e határozat alkalmazásának záró időpontját,

    A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

    1. cikk

    Tárgy

    Létrejönnek a civil párbeszédben részt vevő alábbi szakértői csoportok (a továbbiakban: civilpárbeszéd-csoportok vagy csoportok):

    1.

    a KAP stratégiai tervekkel és a horizontális kérdésekkel foglalkozó civilpárbeszéd-csoport;

    2.

    a mezőgazdasági piacokkal foglalkozó civilpárbeszéd-csoport;

    3.

    az állattenyésztéssel foglalkozó civilpárbeszéd-csoport;

    4.

    a mezőgazdaság nemzetközi aspektusaival foglalkozó civilpárbeszéd-csoport;

    5.

    az ökológiai gazdálkodással foglalkozó civilpárbeszéd-csoport;

    6.

    a termékminőséggel és a promócióval foglalkozó civilpárbeszéd-csoport;

    7.

    a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással foglalkozó civilpárbeszéd-csoport.

    2. cikk

    Feladatok

    A csoportok az 1. cikkben megjelölt tematikus illetékességi területükhöz kapcsolódóan a következő feladatokat látják el:

    a)

    rendszeres párbeszédet folytatnak a közös agrárpolitikához és annak végrehajtásához kapcsolódó ügyekről, ideértve a mezőgazdaság nemzetközi szempontjait is, kiemelt figyelmet fordítva azon intézkedésekre, amelyeket a Bizottság e téren életbe kíván léptetni;

    b)

    amennyiben különleges szakértelemre van szükség, tanácsot adnak a Bizottságnak az 1. cikkben megjelölt tematikus illetékességi területükhöz kapcsolódóan, és segítik a Bizottságot az a) pontban ismertetett területekre vonatkozó szakpolitikai kezdeményezések előkészítésében;

    c)

    elősegítik a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét az a) pontban ismertetett területeken, ideértve az információk terjesztését is;

    d)

    a DG AGRI felkérésére és a kérelemben meghatározott határidőn belül, vagy pedig saját kezdeményezésükre véleményt nyilvánítanak egyes konkrét kérdésekben;

    e)

    felügyelik a szakpolitikai fejleményeket az a) pontban ismertetett területeken.

    3. cikk

    Tagság

    (1)   A csoportokat az 1. cikkben felsorolt területeken uniós szinten tevékenykedő, a közigazgatási szervektől eltérő érdekelt szervezetek alkotják.

    (2)   A tagszervezetek kijelölik képviselőjüket, aki a napirendi pontoktól függően részt vesz a csoportok ülésein. Ha az elnök engedélyezi, a tagszervezetek egynél több képviselővel is képviseltethetik magukat. Minden szervezet egy szavazati joggal rendelkezik, függetlenül a képviselőinek számától.

    (3)   A tagszervezetek felelőssége garantálni, hogy képviselőik magas szintű szakértelemmel rendelkezzenek.

    (4)   Azon tagszervezetek, amelyek a továbbiakban nem tudnak érdemben hozzájárulni a szakértői csoport tanácskozásaihoz, és a DG AGRI véleménye szerint nem felelnek meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében megállapított feltételeknek, vagy amelyek lemondanak tagságukról, a továbbiakban nem kapnak meghívást a csoport ülésein való részvételre, és helyükre hivatali idejük hátralevő részére új tagszervezet nevezhető ki.

    4. cikk

    Kiválasztási folyamat

    (1)   A tagszervezetek kiválasztása a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában (a továbbiakban: a szakértői csoportok nyilvántartása) közzétett nyilvános pályázati felhívás útján történik. A pályázati felhívás más módon, például külön erre a célra szolgáló internetes honlapokon is közzétehető. A pályázati felhívásban pontosan meg kell határozni a kiválasztási kritériumokat, ideértve a szükséges szakértelmet, valamint azt, hogy a feladatok végzése során milyen érdekeket kell képviselni. A pályázatra való jelentkezéshez legalább négy hetet kell biztosítani.

    (2)   Az érdekelt feleket képviselő szervezetek tagszervezetként való kinevezésének feltétele, hogy azok szerepeljenek az átláthatósági nyilvántartásban.

    (3)   Az érdekelt felek szervezeteit a DG AGRI főigazgatója jelöli ki tagszervezetnek azon szervezetek közül, amelyek az 1. cikkben említett területeken kompetenciával és magas szintű szakértelemmel rendelkeznek, a 2. cikknek megfelelő tanácsadási kompetenciával bírnak, és jelentkeztek a nyilvános pályázati felhívásra.

    (4)   Az érdekelt felek szervezeteit ötéves időtartamra nevezik ki. Megbízatásuk megújítható.

    5. cikk

    Elnök

    A csoportok elnöki tisztét a Bizottság egy képviselője látja el.

    6. cikk

    Működési szabályok

    (1)   A csoportok a DG AGRI kérésére, a horizontális szabályoknak megfelelően működnek.

    (2)   A csoportok üléseire vagy virtuálisan, vagy a Bizottság helyiségeiben kerül sor, a körülményektől függően.

    (3)   A titkársági feladatokat a DG AGRI látja el. Az eljárásokban érdekelt, más szervezeti egységekben dolgozó bizottsági tisztviselők szintén részt vehetnek a csoportok és alcsoportjaik ülésein.

    (4)   A DG AGRI egyetértésével a csoportok a tagok egyszerű többséggel határozhatnak úgy, hogy az adott csoport tanácskozását nyilvánossá teszik.

    (5)   Az egyes napirendi pontok, valamint a csoport által megfogalmazott vélemények, ajánlások vagy jelentések megvitatásáról mindenre kiterjedő érdemi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a titkárság készíti el az elnök felelőssége mellett.

    (6)   Véleményeiket, ajánlásaikat vagy jelentéseiket a csoportok lehetőség szerint egyhangúlag fogadják el. Szavazás esetén a döntéshozatal a tagok egyszerű többségi szavazatával történik. A többségtől eltérően szavazó vagy tartózkodó tagoknak joguk van ahhoz, hogy álláspontjukat külön dokumentumban indokolják, amelyet csatolnak a véleményekhez, ajánlásokhoz vagy jelentésekhez.

    7. cikk

    Alcsoportok

    (1)   A DG AGRI által meghatározott referenciafeltételek alapján a DG AGRI alcsoportokat hozhat létre speciális kérdések megvizsgálására. Az alcsoportok a horizontális szabályokkal összhangban működnek, és tevékenységükről beszámolnak a csoportnak. Megbízatásuk teljesítése után az alcsoportok megszűnnek.

    (2)   Az alcsoportok azon tagjait, akik nem a csoport tagjai, nyilvános pályázati felhívás útján, a 4. cikknek és a horizontális szabályoknak megfelelően kell kiválasztani.

    8. cikk

    Meghívott szakértők

    A DG AGRI speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket hívhat meg a napirenden szereplő kérdésektől függően, hogy azok eseti jelleggel részt vegyenek a csoport vagy az alcsoportok munkájában.

    9. cikk

    Megfigyelők

    (1)   A horizontális szabályoknak megfelelően, közvetlen meghívás révén egyének, szervezetek – ideértve az érdekelt felek szervezeteit is – és a tagállami hatóságoktól eltérő egyéb közigazgatási intézmények is megfigyelői státuszt kaphatnak.

    (2)   A megfigyelői státuszú szervezetek és közigazgatási intézmények kijelölik saját képviselőiket.

    (3)   A megfigyelők és képviselőik számára az elnök engedélyezheti, hogy részt vegyenek a csoport és az alcsoport megbeszélésein és szaktanácsokat adjanak. Szavazati joggal azonban nem rendelkeznek, és a csoportok vagy alcsoportjaik ajánlásainak vagy tanácsainak kialakításában nem vesznek részt.

    10. cikk

    Eljárási szabályok

    A DG AGRI javaslata alapján és vele egyetértésben a csoport – tagjainak egyszerű többségével – elfogadja eljárási szabályzatát a szakértői csoportokra vonatkozó rendes eljárási szabályok (5) szerint, összhangban a horizontális szabályokkal. Az alcsoportok a csoport eljárási szabályzatának megfelelően működnek.

    11. cikk

    Szakmai titoktartás és a minősített adatok kezelése

    A csoport tagjait és azok képviselőit, a meghívott szakértőket, valamint a megfigyelőket és képviselőiket ugyanaz a szakmai titoktartási kötelezettség terheli, amely a Szerződések és az azokat végrehajtó szabályok révén az intézmények valamennyi tagjára és személyzetére alkalmazandó; emellett kötelesek betartani a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/443 (6) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (7) megállapított, az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályait is. E kötelezettségeik esetleges elmulasztása esetén a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat.

    12. cikk

    Átláthatóság

    (1)   A csoportokat és alcsoportjaikat be kell jegyezni a szakértői csoportok nyilvántartásába.

    (2)   A csoportok és az alcsoportok összetétele tekintetében a következő adatok kerülnek közzétételre a szakértői csoportok nyilvántartásában:

    a)

    az érdekelt felek szervezeteinek neve; a képviselt érdekek;

    b)

    a megfigyelők neve.

    (3)   Minden releváns dokumentumot, köztük a napirendeket, a jegyzőkönyveket és a résztvevők beadványait közzé kell tenni vagy a szakértői csoportok nyilvántartásában, vagy pedig egy ott megjelölt internetcímen elérhető, külön erre a célra szolgáló weboldalon. Az említett weboldalakhoz való hozzáférés nem köthető felhasználói regisztrációhoz vagy más korlátozáshoz. Az ülés előtt a napirendet és a többi releváns háttéranyagot, az ülés után pedig a jegyzőkönyvet megfelelő időben közzé kell tenni. A közzétételtől csak akkor lehet eltekinteni, amennyiben valamely dokumentum közzététele az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 4. cikkében meghatározottak szerint kedvezőtlenül befolyásolná valamely közérdek vagy magánérdek védelmét.

    13. cikk

    Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

    (1)   A csoportok és az alcsoportok tevékenységében részt vevők nem részesülnek díjazásban szolgálataikért.

    (2)   A csoportok és az alcsoportok munkájában részt vevő személyek utazási és tartózkodási költségeit a Bizottság megtéríti, kivéve amennyiben az ülésen virtuális formában vettek részt. A költségtérítés a Bizottságon belül alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően, az éves forrásfelosztási eljárás keretében a Bizottság szolgálataihoz rendelt, rendelkezésre álló előirányzatok erejéig történik.

    14. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    A 2013/767/EU határozat 2023. január 1-jén hatályát veszti.

    15. cikk

    Alkalmazás

    Ezt a határozatot 2027. december 31-ig kell alkalmazni.

    Kelt Brüsszelben, 2022. augusztus 3-án.

    a Bizottság részéről

    Janusz WOJCIECHOWSKI

    a Bizottság tagja


    (1)  A Bizottság 2013/767/EU határozata (2013. december 16.) a civil párbeszéd keretének a közös agrárpolitika területét érintő ügyekben történő megteremtéséről és a 2004/391/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2013.12.17., 115. o.).

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).

    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 435., 2021.12.6., 262. o.).

    (3)  A Bizottság határozata (2016. május 30.) a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról, C(2016) 3301 final.

    (4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

    (5)  A C(2016) 3301 határozat III. melléklete.

    (6)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

    (7)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

    (8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 4. o.). Ezek a kivételek a közbiztonság, a katonai ügyek, a nemzetközi kapcsolatok, a pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika, a magánszemélyek magánéletének és feddhetetlenségének védelme, a kereskedelmi érdekek, a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás, az ellenőrzések/vizsgálatok/könyvvizsgálatok, valamint az intézmény döntéshozatali eljárásai számára kívánnak védelmet biztosítani.


    Top