(1)

Az „állategészségügyi rendelet” elfogadásával nemrégiben frissültek az uniós állategészségügyi jogszabályok. A rendelet, amely 2016. április 20-án lépett hatályba és 2021. április 21-től alkalmazandó, mintegy 40 alap-jogiaktust helyezett hatályon kívül és váltott fel. Emellett előírja számos felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendelet elfogadását annak a mintegy 400 bizottsági jogi aktusnak a hatályon kívül helyezéséhez és felváltásához, amelyek az „állategészségügyi rendelettel” létrehozott új jogi keret előtt léteztek az állategészségügy terén.

(2)

Az első uniós szintű állategészségügyi szabályok elfogadása fejlődtek a kereskedelem feltételei, és az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unión belüli és harmadik országokkal folytatott kereskedelmének volumene jelentős emelkedést mutat. Ugyanebben az időszakban – az uniós állategészségügyi szakpolitikák és szabályok eredményeként – sikerült egyes betegségeket felszámolni az Unióban, más betegségeket pedig megelőzni vagy leküzdeni számos tagállamban. Az újonnan megjelenő betegségek azonban több alkalommal is új kihívást jelentettek az Unió állategészségügyi állapota, valamint az általuk érintett területek kereskedelme és helyi gazdasága számára.

(3)

Az e jogi aktusban előírt szabályok kiegészítik az „állategészségügyi rendeletben” már előírt szabályokat. Biztosítaniuk kell a szükséges garanciákat ahhoz, hogy az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba belépő szállítmányai a tartott és vadon élő állatokra nézve ne jelentsenek olyan állategészségügyi kockázatot, amely az állati betegségek szempontjából veszélyeztethetné az Unió egészségügyi állapotát és káros gazdasági hatást gyakorolhatna az érintett ágazatokra.

(4)

Az „állategészségügyi rendelet” 234. cikke szerint a meghatározott fajú és meghatározott kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményeket megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig a tagállamok – a kockázatok értékelését követően – alkalmazhatnak nemzeti szabályokat, feltéve, hogy azok megfelelnek a rendeletben foglalt egyes követelményeknek. Ezért a tagállamok nemzeti szabályai vonatkozhatnak az e rendelet hatálya alá nem tartozó fajú, illetve kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetésére.

(5)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez a korábbi bizottsági jogi aktusokban meghatározott jelenlegi állategészségügyi szabályok hatékonynak bizonyultak, ezért a meglévő szabályok célját és tartalmát e rendeletben meg kell tartani, de azt az új szabályozásra vonatkozó szabályok, az „állategészségügyi rendeletben” meghatározott új állategészségügyi keret, valamint az újonnan rendelkezésre álló tudományos ismeretek, a nemzetközi szabványok és a korábbi uniós jogi aktusok alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevétele miatt aktualizálni kell.

(6)

A szükségtelen kereskedelmi fennakadások elkerülése érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó szállítmányok Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek biztosítaniuk kell a korábbi uniós jogi aktusokban foglalt követelményekről való zökkenőmentes átállást.

(7)

Az „állategészségügyi rendelet” megállapítja az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat. A rendelet V. részének 1. fejezete – amely meghatározza az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeket – különösen az általa már meghatározott állategészségügyi követelmények kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását írja elő a Bizottság számára.

(8)

Az „állategészségügyi rendelet” 229. cikkének (1) bekezdése megállapítja a követelményeket, amelyek alapján a tagállamok engedélyezik az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését. A követelmények szerinti feltételek a származási harmadik országra vagy területre, a származási létesítményre, a szállítmányok által teljesítendő állategészségügyi követelményekre, valamint a szállítmányokat kötelezően kísérő állategészségügyi bizonyítványokra, nyilatkozatokra és egyéb dokumentumokra vonatkoznak.

(9)

Emellett az „állategészségügyi rendelet” 234. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből származó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek ugyanolyan szigorúaknak kell lenniük, mint a rendeletben és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott azon állategészségügyi követelmények, amelyek a szóban forgó fajokhoz és kategóriákba tartozó áruk Unión belüli mozgatására vonatkoznak. Ha a követelmények nem olyan szigorúak, mint a rendeletben foglaltak, akkor a rendelet IV. részében előírt állategészségügyi követelményekkel egyenértékű biztosítékokat kell nyújtaniuk.

(10)

Az „állategészségügyi rendelet” 234. cikkének (2) bekezdése a rendeletben foglalt szabályok kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását írja elő az adott fajokhoz és kategóriákhoz tartozó állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek harmadik országokból és területekről az Unióba való beléptetésével, valamint az említett áruknak az Unióba való beléptetést követő, Unión belüli mozgatásával és kezelésével kapcsolatos állategészségügyi követelmények tekintetében.

(11)

Az „állategészségügyi rendelet” 237. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok csak akkor engedélyezhetik állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését, ha e szállítmányokat a rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok kísérik. A rendelet 237. cikkének (2) bekezdése értelmében az állategészségügyi bizonyítványt a származási harmadik országban vagy területen hatósági állatorvosnak kellett ellenőriznie és aláírnia. Ezzel összefüggésben az „állategészségügyi rendelet” 237. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Bizottság fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a rendelet 237. cikkének (1) és (2) bekezdésében az állategészségügyi bizonyítványhoz előírt követelményektől való eltérésekhez, és határozzon meg olyan szabályokat, amelyek szerint e szállítmányokat nyilatkozatoknak vagy egyéb dokumentumoknak kell kísérniük.

(12)

Az „állategészségügyi rendelet” 239. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a bizonyos meghatározott típusú állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetésére vonatkozó különös szabályokhoz és kiegészítő követelményekhez, és eltéréseket ír elő a rendelet 229. cikkének (1) bekezdésében és 237. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 234. cikk (2) bekezdése és a 237. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szereplő kiegészítő szabályokban foglalt általános állategészségügyi követelményektől.

(13)

Az „állategészségügyi rendelet” 234. cikkének (2) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése alapján e rendeletbe foglalandó kiegészítő szabályok összefüggnek egymással. A 234. cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Bizottság határozza meg az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó általános követelményeket, a 239. cikk (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a Bizottság határozza meg az általános követelményektől való eltérésekre vonatkozó különös szabályokat és kiegészítő követelményeket.

(14)

Az „állategészségügyi rendelet” 237. cikkében az állategészségügyi bizonyítványhoz előírt követelmények részét képezik az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó szabályozási keretnek. A rendelet 237. cikkének (4) bekezdése szerinti felhatalmazás – miszerint a Bizottság az állategészségügyi követelményektől eltéréseket engedélyezhet – ennek az általános szabályozási keretnek a része.

(15)

Az „állategészségügyi rendelet” már számos fogalommeghatározást tartalmaz. Emellett e rendeletnek figyelemmel kell lennie az élelmiszer-higiénia és a hatósági ellenőrzések kapcsolódó területein meglévő egyéb uniós jogi aktusokban foglalt fogalommeghatározásokra is, például a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) szereplőkre. Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelmények megállapítása céljából azonban egyedi fogalommeghatározások felvétele indokolt, beleértve az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek egyes kategóriáinak fogalommeghatározásait. E fogalommeghatározások annak tisztázása miatt szükségesek, hogy az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek mely kategóriái jelentenek állategészségügyi kockázatot és tartoznak emiatt az Unióba való beléptetésre vonatkozó állategészségügyi követelmények hatálya alá.

(16)

Az uniós jogszabályok következetességének érdekében, és az általuk jelentett állategészségügyi kockázat alapján, e rendelet alkalmazásában a „friss hús” fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a 853/2004/EK rendelet I. melléklete szerinti „friss hús”, „darált hús” és „előkészített hús” fogalommeghatározást.

(17)

Emellett, e rendelet alkalmazásában a „húskészítmények” fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a 853/2004/EK rendelet szerinti „húskészítmények”, „kezelt gyomor”, „hólyag”, „belek”, „kiolvasztott állati zsírok” és „húskivonatok” fogalommeghatározást. Ennek oka, hogy állategészségügyi szempontból az összes említett árut ugyanolyan állategészségügyi kockázat terheli és ugyanolyan kockázatcsökkentő intézkedéseknek kell alávetni.

(18)

Az „hasított test” 853/2004/EK rendeletben foglalt fogalommeghatározását a „belsőségtől” való megkülönböztetés érdekében a „patás állat teste” meghatározáshoz kell igazítani. Ennek oka, hogy e két árut eltérő állategészségügyi kockázatok terhelik, és a „belsőség” nagyobb kockázatot jelent.

(19)

E rendeletben meghatározandó az „állati bél” fogalma, és annak figyelembe kell vennie a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe glosszáriumában foglalt fogalommeghatározást. A fogalommeghatározásnak pontosítania kell, hogy mely állati eredetű termékeket kell állati bélnek tekinteni és emiatt az e rendeletben előírt egyedi kockázatcsökkentő intézkedéseknek alávetni.

(20)

Az „állategészségügyi rendelet” 229. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan harmadik országokból vagy területekről érkeznek, amelyeket az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez a 230. cikk (1) bekezdésében előírt kritériumoknak megfelelően jegyzékbe foglaltak, és ha a szállítmányok eleget tesznek a 234. cikkben és a későbbi, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt állategészségügyi követelményeknek. E rendeletnek az illetékes hatóság feladatává kell tennie annak ellenőrzését, hogy ezek az Unióba belépő szállítmányok eleget tesznek-e ez említett követelménynek.

(21)

Az „állategészségügyi rendelet” 237. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a harmadik országokból vagy területekről származó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányokat a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által kiállított állategészségügyi bizonyítvány, illetve nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok, vagy mindezen dokumentumok együtt kísérik. Ezért e rendeletnek pontosítania kell, hogy az egyes esetekben mely dokumentumok szükségesek, továbbá az illetékes hatóság feladatává kell tennie annak ellenőrzését, hogy ezek az Unióba belépő szállítmányok eleget tesznek-e az említett általános követelménynek.

(22)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányait kísérő állategészségügyi bizonyítványokon, nyilatkozatokban és egyéb dokumentumokban feltüntetendő információkból pontosan ki kell derülnie, hogy ezek a szállítmányok eleget tesznek-e az „állategészségügyi rendelet” általános követelményeinek és az e rendeletben foglalt vonatkozó követelményeknek. E rendeletnek ezért kötelezettségeket kell megállapítania az ilyen szállítmányok Unióba való beléptetéséért felelős személyek és az Unióba való beléptetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a szállítmányokat kísérő dokumentumok érvényességét és a szállítmányok Unióba való beléptetési alkalmasságát illetően.

(23)

Figyelembe véve az állategészségügyi kockázatokat, például a betegségek lappangási időszakát, továbbá az állategészségügyi bizonyítványokkal való visszaélések elkerülése érdekében, csak állatok és keltetőtojások esetében szükséges időkorlátot meghatározni a bizonyítványok érvényességéhez. Ennek oka, hogy ezek nagyobb állategészségügyi kockázatot jelentenek, mint az állati eredetű termékek, amelyek esetében kockázatcsökkentő intézkedések történhettek, és a szaporítóanyagok, amelyeket fagyasztva, zárt és plombával ellátott konténerekben szállítanak. Mivel azonban az élő állatok és a keltetőtojások tengeri szállítása hosszú időt vehet igénybe, ilyen esetben meg kell hosszabbítani a bizonyítvány érvényességi időszakát, feltéve, hogy sor került bizonyos kockázatcsökkentő intézkedésekre.

(24)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetéséhez teljesítendő állategészségügyi követelmények, valamint a harmadik országok és területek által nyújtandó biztosítékok az „állategészségügyi rendelet” 5. cikkében és II. mellékletében jegyzékbe foglalt betegségektől és azok kategóriáinak a rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében és a Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletében (3) előírt meghatározásától függnek. A rendelet magában foglalja az A, B, C, D és E kategóriájú betegségek fogalommeghatározását és rögzíti, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett, a jegyzékbe foglalt betegségekre alkalmazandó járványvédelmi és -megelőzési szabályokat kell alkalmazni a mellékletében említett, jegyzékbe foglalt fajokra és jegyzékbe foglalt fajcsoportokra.

(25)

Az „állategészségügyi rendelet” II. részének 1. fejezete megállapítja a betegségek bejelentése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel szabályait az Unión belüli korai észlelés és hatékony járványvédelem biztosítása érdekében. Az Unióban kialakítottakkal egyenértékű rendszerek garantálásához e rendeletnek kell meghatároznia a harmadik országokban vagy területeken biztosítandó bejelentési és jelentéstételi rendszerek részleteit, beleértve a bejelentendő és jelentendő betegségeket. Ebben az értelemben, miközben az élő állatok terjeszthetik azokat a betegségeket, amelyek miatt jegyzékbe foglalt fajként szerepelnek az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletben, az ilyen állatokból nyert állati eredetű termékek és szaporítóanyagok nem mindegyike terjesztheti mindezen betegségeket. E rendeletnek pontosítania kell, hogy melyek az aggodalomra okot adó és ezért bejelentendő és jelentendő állatbetegségek az Unióba való beléptetésre szánt állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek minden adott faja és kategóriája esetében.

(26)

Az e rendeletben foglalt állategészségügyi követelményeket az állategészségügyi kockázatok elleni védelem különböző szintjeire kell alapozni. A különböző követelmények attól függnek, hogy a származási harmadik országra, a származási területre, az adott harmadik országon vagy területen belüli körzetre, tenyésztett víziállatok esetében az adott harmadik országon vagy területen belüli kompartmentre, az állatok vagy állati eredetű termékek származási létesítményére, vagy a szaporítóanyagok gyűjtésére szolgáló létesítményre vagy központra vonatkoznak-e.

(27)

A létesítményekben folyó járványügyi felügyelet és nyomonkövethetőség az uniós betegségfelügyeleti szakpolitikai kulcsfontosságú elemeit jelentik. E rendeletben szerepeltetni kell bizonyos alapkövetelményeket a nyomonkövethetőségre és az Unióba történő beléptetésre szánt állatok származási létesítményeiben végzett állatorvosi látogatásokra vonatkozóan, illetve az állatok azon származási létesítményeire vonatkozóan, ahonnan az Unióba történő beléptetésre szánt szaporítóanyagok és állati eredetű termékek származnak. E követelményeknek az (EU) 2016/429 rendeletben és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelményekkel egyenértékűnek kell lenniük.

(28)

Emellett, ha egy harmadik országban vagy területen állatokat vagy szaporítóanyagokat tartó bizonyos típusú létesítmény különös állategészségügyi kockázatot jelent, egyedi jóváhagyást kell szereznie a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságától az Unióba való kivitelhez, az (EU) 2016/429 rendelet 92–100. cikkében foglaltakkal egyenértékű biztosítékokat nyújtva az Unióban lévő egyes létesítmények számára.

(29)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésre szánt szállítmányai nem tekinthetők úgy, mintha származási országukban vagy területükön állategészségügyi kockázatot jelentenének, és nem képezhetik nemzeti mentesítési programok vagy egyéb nemzeti korlátozások tárgyát állategészségügyi aggályok alapján.

(30)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek hatékony védelmet kell biztosítaniuk a fertőző állatbetegségek Unióba való behurcolása és Unión belüli terjedése ellen. E szállítmányok Unióba való beléptetését nem szabad engedélyezni azon harmadik országokból vagy területekről vagy körzetekből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – azok kompartmentjeiből, amelyek bizonyos, jegyzékbe foglalt olyan betegségekkel fertőzöttek, amelyeket illetően az Uniónak betegségtől mentes minősítése van és amelyek emiatt súlyos kockázatot jelentenek az Unión belüli állatok egészségére.

(31)

Az Unió feladata annak felmérése, hogy egy származási harmadik ország, terület vagy körzet vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartment mentes-e egy adott betegségtől. Az Unió általi felmérést a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által biztosított járványügyi felügyelethez kapcsolódó információkra kell alapozni, figyelembe véve az „állategészségügyi rendelet” II. részében és az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) foglalt állategészségügyi szabályokat. Egyes betegségek és körülmények esetén további kockázatcsökkentő intézkedésekként különleges feltételek lehetnek szükségesek.

(32)

A valamely harmadik ország vagy terület vagy azok körzete adott betegségétől való mentességet az Unióban alkalmazottakkal megegyező szabványok és eljárások szerint elvégzett, nemzetközileg elismert diagnosztikai vizsgálatokra és módszerekre kell alapozni.

(33)

Biztosítani kell, hogy az Unióba való beléptetésre szánt állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek egészségügyi állapota megfeleljen a származási harmadik ország, terület vagy körzet által nyújtott biztosítékoknak. E rendeletnek tehát elő kell írnia az Unióba történő feladásuk előtt az állatok által a származási harmadik országban, területen, körzetben vagy létesítményben eltöltött minimum tartózkodási időt és a rosszabb egészségügyi állapotú árukkal való érintkezés nélkül eltöltött minimum tartózkodási időt. A minimum tartózkodási idő hosszának figyelembe kell vennie a vonatkozó betegségek lappangási időszakát, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tervezett rendeltetési helyét és felhasználását.

(34)

Kutyák, macskák és vadászgörények vonatkozásában nincs szükség minimum tartózkodási időre, mivel a veszettség – az e fajoknál a legnagyobb aggodalomra okot adó betegség – elleni vakcinázás minden esetben kötelező. Ha megfelelnek a kiegészítő biztosítékoknak, a lóversenyekre, lovassportrendezvényekre és kulturális lovas eseményekre szánt törzskönyvezett lovakat is mentesíteni kell a minimum tartózkodási idővel kapcsolatos egyes követelmények alól. E mentesség azon az elváráson alapul, hogy az ilyen lovaknak kiváló az egészségük.

(35)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésre szánt szállítmányainak egészségügyi állapota a származási hely és az Unióba való beléptetés helye közötti szállítás során veszélybe kerülhet, ha a rájuk vonatkozó követelményeknek nem megfelelő állatokkal vagy termékekkel érintkeznek, vagy ha olyan harmadik országokban, területeken vagy körzetekben kerülnek átszállításra, ahol a származási országhoz vagy területhez, vagy annak körzetéhez képest rosszabb az egészségügyi állapot. Egészségügyi állapotuk megóvása érdekében ezért bizonyos megelőző intézkedéseket kell alkalmazni.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy csak egészséges állatok kerüljenek feladásra az Unióba, a szállítmányokban lévő állatokat feladásuk előtt egy hatósági állatorvos által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak kell alávetni. E vizsgálat elvégzésének az időkeretét hozzá kell igazítani az egyes fajokhoz és azok kockázatához.

(37)

Az Unióba való beléptetésre szánt szárazföldi állatok, keltetőtojások és víziállatok átszállítása vagy kirakodása csak olyan harmadik országokban, területeken, illetve körzetekben történhet, amelyeket az ugyanezen fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok és keltetőtojások Unióba való beléptetéséhez is jegyzékbe foglaltak. Az ilyen országok, területek vagy körzetek jegyzékbe történő felvétele azt jelzi, hogy az azokban nyújtott biztosítékok a származási harmadik országokban, területeken vagy azok körzetében nyújtott állategészségügyi biztosítékokkal egyenértékűek.

(38)

A szárazföldi állatok és keltetőtojások repülővel vagy hajóval történő szállítása során váratlan események, például a szállítóeszköz mechanikai problémái, repülőtéri és kikötői sztrájkok vagy váratlan késések merülhetnek fel. Helyénvaló tehát eltéréseket megállapítani olyan esetekben, amikor biztosítékok adhatók. Ezzel lehetővé válik a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unióba való szállításának folytatása, miközben biztosítható az adott áruk egészségügyi állapota és elkerülhetők a további állategészségügyi kockázatok.

(39)

mivel lófélék esetében a jegyzékbe nem foglalt országokban történő átrakodások és útmegszakítások a szokásos szállítási műveletek részét képezik, ezeket bizonyos megelőző intézkedések mellett kell engedélyezni.

(40)

Az állatbetegségek terjedési kockázatának megelőzéséhez kulcsfontosságú a szállítójármű tisztítása és fertőtlenítése. Élő állatok Unióba szánt szállítmányai esetén a szállítóeszköz tisztítását és fertőtlenítését közvetlenül az állatok Unióba történő szállításához történő berakodása előtt kell elvégezni.

(41)

Az állatoknak a származási harmadik országban vagy területen történő összegyűjtése az állatok különböző származású állatokkal történő keveredése és érintkezése következtében további kockázatot jelenthet az Unióba való beléptetésre szánt állatok egészségügyi állapotára. Ezért az ilyen összegyűjtések számát és időtartamát minimálisra, az ezekben érintett fajokat pedig a megbízható nyomonkövethetőségi rendszerrel rendelkező fajokra kell korlátozni.

(42)

Az általános állategészségügyi követelmények mellett különleges követelményeket kell előírni, figyelembe véve az e rendelet hatálya alá tartozó szárazföldi állatok különböző fajaihoz és kategóriáihoz kapcsolódó állategészségügyi kockázatokat.

(43)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete a jegyzékbe foglalt különböző betegségekre fogékony fajokként foglalja jegyzékbe az „állategészségügyi rendelet” szerint meghatározott patások különböző fajait. Ugyanebben a rendeletben a patások különböző fajainak különböző kategóriáinál is szerepelnek jegyzékbe foglalt betegségek. A patások különböző fajait és kategóriáit illetően tehát e rendeletnek világosan meg kell határoznia a jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatos különleges követelményeket és biztosítékokat.

(44)

Az A kategóriájú betegségek – amelyektől mentesnek tekintett az Unió – előfordulásának megelőzése érdekében a patások származási harmadik országára vagy területére vagy azok körzetére vonatkozó általános követelményként olyan időtartamú betegségtől való mentességet kell meghatározni, amely garantálja, hogy az állatok harmadik országból, területről vagy körzetből való beléptetése nem veszélyezteti az Unió betegségtől való mentességét. A B kategóriájú betegségek kapcsán – amelyekhez az Unió kötelező mentesítési programokkal rendelkezik – e rendeletnek kockázatcsökkentő intézkedéseket kell előírnia, ha a származási harmadik ország vagy terület nem teljesen mentes az ilyen betegségektől.

(45)

Ha patás állatok szállítmányait olyan tagállamokba tervezik beléptetni, amelyek hivatalosan betegségtől mentesek, vagy amelyek jóváhagyott mentesítési programmal rendelkeznek a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis, a szarvasmarha vírusos hasmenése vagy az Aujeszky-féle betegség vírusával való fertőzöttség terén, a szállítmányoknak kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy az állatok e betegségek tekintetében ne veszélyeztessék az adott tagállamok egészségügyi állapotát.

(46)

A származási harmadik ország vagy terület tekintetében különös szabályok, valamint kiegészítő állategészségügyi követelmények alkalmazandók, ha a patás állatok körülhatárolt létesítményből származnak és azokat uniós körülhatárolt létesítménybe való beléptetésre szánják. A különös szabályoknak figyelembe kell venniük a körülhatárolt létesítmények specifikusságát és az általuk annak érdekében teljesített különleges feltételeket, hogy jóváhagyást kapjanak a származási harmadik ország vagy terület és a rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatóságától.

(47)

Előfordulhat, hogy a körülhatárolt származási létesítmény olyan harmadik országban vagy területen található, amelyet a patások adott fajainak Unióba való beléptetéséhez nem foglaltak jegyzékbe. A harmadik ország vagy terület nemzeti jogszabályainak és állatorvosi szolgálatainak értékelését azonban el kell végezni. Emellett a származási létesítménynek a járványügyi felügyeletre, állatorvosi felügyeletre, nyilvántartás-vezetésre és műveletekre vonatkozó kiegészítő követelményeknek is meg kell felelnie. E biztosítékok nyújthatóságának biztosítása érdekében e rendeletben különleges feltételeket kell meghatározni a körülhatárolt létesítményeknek a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által történő jóváhagyásához. A rendeltetési hely szerinti tagállamnak össze kell állítania az ilyen körülhatárolt létesítmények jegyzékét, miután a tagállam illetékes hatósága kedvező eredménnyel bírálta el a létesítmény által az adott állategészségügyi kockázatokra vonatkozóan biztosított összes információt.

(48)

Különleges állategészségügyi követelményeket kell alkalmazni a baromfi és a fogságban tartott madarak Unióba való beléptetésére, hogy kezelhetők legyenek az ilyen állatok jegyzékbe foglalt betegségei miatt felmerülő sajátos kockázatok. E követelményeknek figyelembe kell venniük a baromfi és a fogságban tartott madarak kategóriáját, faját és tervezett felhasználását, és hatékony védelmet kell nyújtaniuk az aggodalomra okot adó betegségeknek harmadik országokból vagy területekről az Unióba való átterjedése ellen.

(49)

A kis létszámú baromfiból álló szállítmányok kereskedelmének elősegítése érdekében különleges követelményeket és eltéréseket kell megállapítani a laposmellű futómadártól eltérő, 20 egyednél kevesebb baromfiból álló szállítmányokhoz.

(50)

Tekintettel a fogságban tartott madarakhoz kapcsolódó tevékenységekre és állategészségügyi kockázatokra, az ilyen állatok szállítmányainak Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan létesítményekből érkeznek, amelyeket a fogságban tartott madarak származási harmadik országának vagy területének vagy annak körzetének illetékes hatóságai engedélyeztek. Az aggodalomra okot adó betegségek hiányának megerősítése érdekében a fogságban tartott madarakat karanténba kell helyezni, amikor megérkeznek az Unióba.

(51)

Ezenfelül, ha a madarak és keltetőtojások szállítmányai a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba szántak, a szállítmányoknak kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy azok e betegség tekintetében ne veszélyeztessék az adott tagállamok egészségügyi állapotát.

(52)

A kis kaptárbogárral (Aethina tumida) való fertőzöttség egyike a méhek legnagyobb aggodalomra okot adó betegségeinek. Az Unióban nagyrészt egzotikusnak számít, de az utóbbi évtizedekben bekövetkezett globális elterjedése miatt komoly problémákat jelent a méhészeti ágazat számára, és a poszméhekre is hatással lehet. A Tropilaelaps atkák (Tropilaelaps spp.) a mézelő méhek potenciális pusztító kórokozói. Ezek is egzotikusnak számítanak az Unióban. E betegségek ellen jelenleg nem állnak rendelkezésre hatékony és biztonságos kezelések. Ha e betegségek a szállítmányok beléptetése útján bejutnának az Unióba, veszélyeztetnék a méhészeti ágazat fenntarthatóságát, kihatva akár a tartott és vadon élő méhek által végzett beporzást hasznosító mezőgazdaságra és környezetre is.

(53)

Az amerikai költésrothadás alkalmanként ugyan előfordul az Unióban, de a mézelő méhek kereskedelmét illetően ellenőrzés alatt áll, miközben az Unió egyes területei Varroa atkától mentesnek nyilvánítottak és kiegészítő kereskedelmi garanciákkal védettek az uniós rendeltetési helyek biztonsága érdekében. Az uniós szintű szabályok továbbra is létfontosságúak annak a kockázatnak a mérséklésében, amelyet a fenti kórokozók Unióba való bejutása jelent a mézelő méhek és poszméhek szállítmányaival összefüggésben. E rendeletben tehát meg kell állapítani ezeket a szabályokat.

(54)

mivel csak a külön kasban lévő, fiasítás nélküli méhanyákat és kisszámú kísérő dolgozóikat lehet egyszerűen ellenőrizni a kis kaptárbogárral vagy a Tropilaelaps atkával való fertőzöttség tekintetében, ezért a nyugati mézelő méhek Unióba való beléptetését az ilyen szállítmányokra kell korlátozni.

(55)

A poszméhek zárt termelő létesítményben szaporított és nevelt kolóniáit gyakran értékesítik a kertészeti ágazat számára. Tekintettel a szállított kolóniákhoz használt általános létesítményekre, eljárásokra és zárt konténerekre, a poszméhek (Bombus spp.) Unióba való beléptetése csak olyan kolóniáknál engedélyezhető, amelyek szaporítása, nevelése és csomagolása kizárólag ellenőrzött környezeti feltételek mellett történik a létesítményekben, és amelyek a kis kaptárbogártól való mentesség biztosítása érdekében ellenőrizhetők.

(56)

Az emberekre és állatokra gyakorolt potenciális hatásai miatt a veszettség az Unióban legnagyobb aggodalomra okot adó, jegyzékbe foglalt betegség a kutyák, macskák és vadászgörények tekintetében. A tagállamoknak ezért az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban kötelező mentesítési programot kell végrehajtaniuk a veszettséggel való fertőzöttség ellen. A veszettség Unióba való bármilyen lehetséges behurcolásának megelőzése érdekében a beléptetésre kerülő kutyák, macskák és vadászgörények összes szállítmányára vakcinázást kell előírni, figyelembe véve a meglévő vakcinák rendelkezésre állását és betegséggel szembeni hatékonyságát.

(57)

A betegségtől mentes minősítéssel vagy az Echinococcus multilocularis ellen jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba való beléptetésre szánt kutyáknak kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük az ilyen tagállamok e minősítésének védelme érdekében. Ezzel kapcsolatban az Unióba való beléptetésük előtt az ilyen kutyákon megelőző kezelést kell alkalmazni. Az uniós körülhatárolt létesítménybe szánt kutyák, macskák és vadászgörények esetében azonban a veszettség és az Echinococcus multilocularis-fertőzés tekintetében különös szabályok, valamint kiegészítő állategészségügyi követelmények alkalmazandók, figyelembe véve az ilyen létesítmények specifikusságát és a bennük végzett állattartás különleges feltételeit.

(58)

A szaporítóanyagok jelentős kockázatot jelenthetnek az állatbetegségek terjedése szempontjából. Ez különösen a sperma, de kisebb mértékben a petesejtek és az embriók esetében is igaz. Mivel a szaporítóanyagokat korlátozott számú donorból gyűjtik vagy állítják elő, de széles körben használják az általános állatpopulációban, így – ha kezelésük vagy az egészségi állapot szerinti besorolásuk nem megfelelő – sok állat számára jelenthetik betegségek forrását. Volt már példa ilyen esetekre a múltban, amelyek jelentős gazdasági veszteségeket okoztak. Ezért bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak Unióba való beléptetéséhez állategészségügyi követelményeket kell bevezetni.

(59)

A patások szaporítóanyagainak Unióba való beléptetésére vonatkozó követelményeknek az élő állatok Unióba való beléptetésére vonatkozó követelményeken kell alapulniuk.

(60)

Az Unióba való beléptetésre alkalmas patások szaporítóanyagainak gyűjtését, előállítását, feldolgozását és tárolását végző, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények különleges követelményeinek tükrözniük kell az Unión belüli mozgatásra megállapított követelményeket. A szaporítóanyagok nyomonkövethetőségére és állategészségügyi követelményeire ugyanez a megközelítés érvényes.

(61)

Tekintettel arra a szükségletre, amely alapján a harmadik országokban található körülhatárolt létesítményekből uniós körülhatárolt létesítményekbe kell mozgatni a szaporítóanyagokat, e rendeletben meg kell állapítani az e beléptetésre vonatkozó különleges nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelményeket.

(62)

A keltetőtojások Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek kezelniük kell az olyan jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatos kockázatokat, amelyeket a keltetőtojások különböző kategóriái behurcolhatnak az Unióba. E követelményeknek ezért meg kell felelniük a madarak adott fajainak vagy kategóriáinak Unióba való beléptetésére vonatkozó követelményeknek.

(63)

Ha a baromfi keltetőtojásait a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamoknak szánják, a tojásoknak kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az adott tagállamok állapotát.

(64)

Az állati eredetű termékek állatokra és termékekre terjeszthetnek kórokozókat. A friss és nyers állati eredetű termékekhez egyértelműen nagyobb állategészségügyi kockázat kapcsolódik, mint a feldolgozott és kezelt termékekhez. A friss hús, nyers tej, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek származási harmadik országára vagy területére ezért a húskészítményekre és tejtermékekre vonatkozóknál szigorúbb állategészségügyi követelményeket kell alkalmazni. Az ilyen kezelt termékeknél alkalmazott kezelésnek azonban hatékonynak kell lennie a termékek által jelentett, a terméket adó fajtól és a származási országtól vagy területtől függő kockázat csökkentése érdekében.

(65)

A rendelkezésre álló tudományos ismeretek és a korábbi jogi aktusok alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) írja elő azokat a kockázatcsökkentő kezeléseket, amelyeket az „A” kategóriájú betegségek Unióban történő megállapítása esetén kialakított korlátozás alatt álló körzetekből származó állati eredetű termékeknél kell alkalmazni. Ezért a hasonló állategészségügyi kockázatot jelentő harmadik országokból, területekről vagy azok körzeteiből származó termékekre ugyanezeket a kockázatcsökkentő kezeléseket kell alkalmazni.

(66)

Az Unióba belépő friss húshoz kapcsolódó kockázatokat a származási harmadik ország vagy terület betegségektől való mentességére vonatkozó követelmények, valamint a húst adó élő állatok állatbetegségeire, a tartott állatok vágásra való feladására, a vágási és leölési műveletekre, továbbá a kezelési és előkészítési műveletekre vonatkozó követelmények útján kell csökkenteni.

(67)

A szárazföldi állatok friss húsának nyerése tartott állatokból, beleértve a 853/2004/EK rendelet szerinti tenyésztett vadat, és vadon élő állatokból történhet. Az Unióban azonban a haszonállatként tartott állatok, különösen a Bos taurus, Capra hirchus, Ovis aries és Sus scrofa fajhoz tartozó állatok húsának nyerését vágóhídon kell végezni. A megfelelő és egyenértékű biztosítékok nyújtása érdekében ezért helyénvaló e fajokat kizárni a tenyésztett vad vagy vadon élő állatok kategóriájába történő besorolás lehetőségéből, ha az Unióba való beléptetésre szánt friss hús belőlük származik.

(68)

Egy vonatkozó állatbetegség harmadik országban vagy területen történő kitörésekor a tartott állatok vágásának időpontja és helye, illetve a vadon élő állatok vagy tenyésztett vad leölésének időpontja alapvetően fontos az adott állatokhoz vagy a belőlük nyert állati eredetű termékekhez kapcsolódó lehetséges állategészségügyi kockázatok megállapításához. A vágás vagy leölés időpontját tehát meg kell állapítani annak ellenőrzéséhez, hogy az állatok vágása vagy leölése olyan időszakban történt-e, amely betegségek kitörésétől mentes volt és amikor a harmadik ország vagy terület jegyzékbe foglalt engedéllyel rendelkezett friss húsnak az Unióba való beléptetéséhez.

(69)

Az állati eredetű termékeknél alkalmazandó kezelés típusának összhangban kell lennie a terméket előállító harmadik ország vagy terület vagy annak körzete által jelentett kockázattal. A jegyzékbe foglalt, aggodalomra okot adó betegségekhez kapcsolódó kockázatoknak az állati eredetű termék adott kategóriájánál történő megszüntetését illetően nem bizonyított hatékonyságú kezeléseknek alávetett feldolgozott állati eredetű termékek Unióba való beléptetését csak az adott betegségektől való mentesség összes biztosítékát nyújtó harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből szabad engedélyezni. A mindezen biztosítékokat nem nyújtó harmadik országok vagy területek vagy azok körzetei esetében csak akkor engedélyezhető az állati eredetű termékek Unióba való beléptetése, ha e termékek egyedi kezelésben részesültek.

(70)

Előfordulhat, hogy egy harmadik ország vagy terület vagy annak körzete húskészítmények előállításához olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből szerez be nyers húst, amelyet az adott faj egyedi kezelésnek alávetett húskészítményeinek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak. Ilyen esetben az összes lehetséges állategészségügyi kockázat csökkentése érdekében a húskészítményt mindig a legszigorúbb egyedi kezelésnek kell alávetni.

(71)

A magas patogenitású madárinfluenza kitörésével vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttséggel érintett harmadik országból vagy területről, vagy annak körzetéből származó baromfihúst tartalmazó húskészítményeket olyan kezelésnek kell alávetni, amely hatékonyan csökkenti a kockázatot az Unióba való beléptetéshez jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében. Ezzel még az ellenőrzési intézkedések, például a régiókba sorolás bevezetése előtt biztosítható a kereskedelem folytatása. A kockázatcsökkentő kezelés kitörést követő azonnali alkalmazása mérsékli az állategészségügyi kockázatokat, ugyanakkor pedig csökkenti a kereskedelemre gyakorolt hatást.

(72)

A különböző fajokból származó friss húsból előállított húskészítmények esetén az alkalmazott kezelésnek az összes lehetséges állategészségügyi kockázatot meg kell szüntetnie. Ezért ha a kezelés az összekeverés előtt történik, a friss hús különböző típusait a friss húst adó fajokhoz rendelt kezelésben kell részesíteni. Ha azonban a kezelés az összekeverés után történik, a kész húskészítményt a friss hús legnagyobb állategészségügyi kockázatot jelentő összetevőjéhez rendelt kezelésnek kell alávetni.

(73)

Szükséges az állati bél beléptetéséhez kapcsolódó különös állategészségügyi kockázatok csökkentését célzó kezelések felülvizsgálata és aktualizálása, figyelembe véve a legfrissebb tudományos bizonyítékok következtetéseinek és ajánlásainak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testülete által elvégzett értékelését (6).

(74)

A nyers tej, tejtermékek, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó feltételek az e termékek által jelentett állategészségügyi kockázatokon alapulnak. E kockázatok a származási harmadik országhoz, területhez vagy annak körzetéhez és a termékeket adó állatfajokhoz kapcsolódnak. A tej és kolosztrum esetében a ragadós száj- és körömfájás és a keleti marhavész vírusával való fertőzöttség aggodalomra okot adó betegségek, ezért nyers tejet és kolosztrumot csak az e betegségektől mentes harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből szabad beléptetni. Hasonlóképpen a kolosztrumalapú termékek is csak ilyen harmadik országból, területről, illetve körzetből származhatnak, mivel nem létezik olyan tudományosan megalapozott kockázatcsökkentő kezelés, amely ebben a termékkategóriában biztosítaná a kórokozó elpusztítását.

(75)

A Bos taurus, Ovis aries, Capra hircus, Bubalus bubalis és Camelus dromedarius fajból nyert tej esetében a ragadós száj- és körömfájáshoz kapcsolódó kockázat a jól ismert egyedi kockázatcsökkentő kezelésekkel csökkenthető. Mivel azonban a Bos taurus, Ovis aries, Capra hircus, Bubalus bubalis és Camelus dromedarius fajoktól eltérő fajokból származó tejtermékeknél nem biztosítható a kezelések némelyikének hatékonysága, ezeket a legszigorúbb kockázatcsökkentő kezelésnek kell alávetni.

(76)

Az állati eredetű termékek kezeléseit mindig az e termékek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében kell elvégezni.

(77)

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok tengeri szállítása néha olyan hajókkal történik, beleértve az élőhal-tartályos hajókat, amelyek út közben vizet cserélhetnek. Ilyen esetekben az állatokat az egészségügyi bizonyítvány mellett a hajó kapitánya által aláírt nyilatkozatnak is kísérnie kell, amely részletezi a származási és a rendeltetési kikötőt, valamint az út során felkeresett egyéb kikötőket. E nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok a végleges rendeltetési helyükig tartó út során a hajó fedélzetén nem voltak kitéve olyan körülményeknek, amelyek megváltoztathatták egészségi állapotukat.

(78)

A víziállatok számos különböző célból léptethetők be az Unióba. Tekintettel az élő állatok mozgatásához kapcsolódó betegségek kockázatára, az Unióba emberi fogyasztás céljával beléptetett állatokat ugyanúgy kell kezelni, mintha az Unióba való beléptetésük egyéb célokat, például tenyésztést vagy szabadon engedést szolgálna. Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek a víziállatoknál kisebb kockázatot jelentenek, ezért ezeknél az Unióba további feldolgozás céljából belépő termékeknél kevésbé szigorú intézkedéseket kell alkalmazni, mint az élő állatok esetében.

(79)

A víziállatok természetes vizekbe engedése nagyon kockázatos tevékenység, ha az adott állatok jegyzékbe foglalt betegséggel fertőzöttek. Ezért különösen az „A” és „B” kategóriájú betegségeknél fontos, hogy a származási harmadik ország vagy terület, vagy annak körzete vagy kompartmentje mentes legyen az ilyen betegségektől, ha víziállatok természetes vizekbe engedését tervezik az Unió területén. Emellett az Unióba természetes vizekbe engedés céljából behozott víziállatoknak minden esetben „C” kategóriájú betegségtől mentesnek nyilvánított harmadik országból, területről, körzetből vagy kompartmentből kell származniuk még akkor is, ha a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy körzet vagy kompartment nem mentes attól a betegségtől.

(80)

Víziállatokat érintő betegségek esetében a tagállamok a saját területükön belül jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó nemzeti intézkedéseket tehetnek az „állategészségügyi rendelet” 226. cikke alapján. Ilyen esetekben az e nemzeti intézkedések tárgyát képező betegségekre fogékony fajok szállítmányai is csak az ilyen betegségektől mentes harmadik országokból, területekről, körzetekből vagy azok kompartmentjeiből származhatnak.

(81)

Az „állategészségügyi rendelet” 226. cikke megegyezik a 2006/88/EK tanácsi irányelv (7) 43. cikkének szándékával, mivel engedélyezi, hogy a tagállamok nem jegyzékbe foglalt betegségek ellen is nemzeti intézkedéseket tegyenek. Helyénvaló tehát továbbra is elismerni azon betegségek jegyzékét és vonatkozó fajokat, amelyek ellen ilyen intézkedéseket tettek. E rendeletben kell megállapítani ezeket a részleteket.

(82)

Az Unióban bizonyos szabályok vonatkoznak az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére. A létesítmény nyilvántartásba vételének lehetősége és engedélyezésének szükségessége közötti megkülönböztetés a megbetegedés, illetve a betegség terjedésének kockázatától függ. Ezért fontos, hogy az Unióba harmadik ország, terület, annak körzete vagy kompartmentje akvakultúrás létesítményeiből behozott tenyésztett víziállatok hasonló módon értékelt akvakultúrás létesítményekből származzanak. Ebben az összefüggésben az ilyen létesítmények legalább olyan szigorú nyilvántartásba vételi, illetve engedélyezési előírásoknak feleljenek meg, mint amilyeneket az Unión belül az ilyen létesítményekre vonatkozóan meghatároznak.

(83)

Nem kötelező minden helyzetben alkalmazni azt a követelményt, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok és az ezekből származó állati eredetű termékek csak betegségtől mentes harmadik országból, területről, illetve annak körzetéből vagy kompartmentjéből származhatnak. A nem ilyen eredetű víziállatok és azok állati eredetű termékeinek Unióba való beléptetésének elősegítéséhez bizonyos kockázatcsökkentő intézkedések tehetők. Bizonyos kockázatcsökkentő intézkedések elfogadhatók a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatokra vonatkozóan, és tekintettel az ilyen mozgatásokhoz fűződő alacsonyabb kockázati szintre, különböző, kevésbé szigorú kockázatcsökkentő intézkedések elfogadhatók az élő víziállattól eltérő, víziállatokból származó állati eredetű termékekre vonatkozóan.

(84)

A víziállatokra vonatkozó csökkentő intézkedések közé tartozik az Unióba való beléptetés utáni elszállításuk egy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe, körülhatárolt létesítménybe vagy engedélyezett karanténlétesítménybe. Több kockázatcsökkentő intézkedés vonatkozik azokra a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó puhatestűekre és rákfélékre, amelyek Unióba való beléptetése élő állapotban és a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően történik, de amelyek elfogadható kockázatot jelentenek a feladás előtti kezelésük vagy csomagolásuk módja miatt vagy azért, mert a feldolgozás előtt azokat nem szánják az Unióban való tárolásra.

(85)

Lehetőség van eltérni azon követelményektől, hogy az élő víziállattól eltérő, víziállatokból származó bizonyos állati eredetű termékek csak a jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségtől mentes harmadik országból vagy területről, illetve annak körzetéből vagy kompartmentjéből származhatnak. Az e kereskedelem létrejöttét lehetővé tévő kockázatcsökkentő intézkedések közé tartozhat az állati eredetű termékek elszállítása további feldolgozásra egy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe, vagy annak biztosítása, hogy az állati eredetű termékek olyan halból álljanak, amelyek leölése és kizsigerelése az Unióba való feladás előtt történt meg. Az állati eredetű termékek által jelentett kockázat mindkét esetben elhanyagolhatónak tekintendő.

(86)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete megállapítja az „állategészségügyi rendelet” 5. cikkében és II. mellékletében jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő víziállat fajok és fajcsoportok jegyzékét. A jegyzék a vektorfajok jegyzékét is tartalmazza, amelyet az e rendelet mellékletében foglalt táblázat 4. oszlopa tartalmaz. E fajok közül azonban számos nem minden körülmények között viselkedik vektorként. A mozgatásra vonatkozóan e rendelet XXX. melléklete részletezi azokat a körülményeket, amelyek között e fajok a jegyzékbe foglalt betegségek vektoraiként viselkednek. Az e rendeletben meghatározott szabályok nem terjednek ki azokra körülményekre, amelyek között a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok nem teljesítik a vektorként viselkedés feltételeit. Ezenfelül, tekintettel az élő víziállattól eltérő, víziállatból származó állati eredetű termékekhez fűződő alacsonyabb kockázati szintre, az e rendeletben e termékekre vonatkozóan meghatározott intézkedések nem vonatkoznak az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat 4. oszlopában felsorolt fajokra.

(87)

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatokra és az e jegyzékbe foglalt, az élő víziállatok kivételével a fajokból származó állati eredetű termékekre vonatkozóan az e rendeletben megállapított összes eltérés és kezelési követelmény alkalmazandó az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat 4. oszlopában felsorolt fajokra is, amelyekre vonatkozóan a tagállamok nemzeti intézkedéseket hajtottak végre az „állategészségügyi rendelet” 226. cikke alapján. Hasonlóképpen ezen eltéréseket és kezelési követelményeket bizonyos fogékony fajokra is alkalmazni kell.

(88)

Fontos, hogy az Unióba való beléptetést követően megfelelően történjen a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok és a szállításukra használt víz kezelése, hogy azok ne jelentsenek betegségi kockázatot. A megfelelő kezelés magában foglalja annak biztosítását, hogy az állatokat közvetlenül a rendeltetési helyre szállítják és nem engedik el vagy merítik be egyéb módon az uniós természetes vizekbe, ahol betegségi kockázatot jelenthetnek.

(89)

Bizonyos esetekben azonban a rendeltetési helyen illetékes hatóság engedélyezheti az állatok természetes vizekbe engedését. Minden ilyen esetben az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a beengedés vagy bemerítés ne veszélyeztesse a beengedés helyének egészségügyi állapotát. Ezen túlmenően, még ha a befogadó vizekben elő is fordul egy adott „C” kategóriájú betegség, a beengedni kívánt állatoknak attól mentesnek kell lenniük az uniós természetes vizekben vadon élő populációk számára legjobb általános egészségügyi állapot elérése érdekében.

(90)

A felmerülő állategészségügyi kockázatot illetően az Unión keresztül végzett minden átszállítási mozgatás az Unióba való beléptetés céljából végzett mozgatásnak tekintendő, mivel ugyanazt a kockázati szintet jelenti. Az átszállítási mozgatásoknak ezért meg kell felelniük az Unióba való beléptetés összes követelményének. Az átszállításra vonatkozó eltéréseket és különös szabályokat azonban a származási helyhez kapcsolódó speciális kockázatcsökkentő feltételek szerint kell megállapítani. Ezek az eltérések és különös szabályok azokra a helyzetekre vonatkoznak, amikor az állatoknak és az azokból származó termékeknek nem az Unió a végleges rendeltetési helye, és figyelembe veszik a földrajzi korlátokat és geopolitikai tényezőket.

(91)

Olyan eltéréseket és különös szabályokat is kell alkotni, amelyek biztosítják az állatok és az azokból származó termékek a tagállamok közötti harmadik országon vagy területen keresztül történő átszállítását. Ez vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor egy tagállam az Unióba való beléptetésnek ezt a típusát írja elő.

(92)

Egyes esetekben egy harmadik ország vagy terület illetékes hatóságai a határukon végzett ellenőrzéseket követően elutasítanak bizonyos Unióból származó árukat. Az „állategészségügyi rendelet” 239. cikke alapján különös szabályokat kell elfogadni az áruk visszaküldésére vonatkozóan, amennyiben azok előállítása az Unió állategészségügyi jogszabályainak megfelelően történt.

(93)

Különös szabályok is szükségesek a harmadik országokba lóversenyeken, lovassportrendezvényeken és kulturális lovas eseményeken való részvétel céljából ideiglenesen kivitt, törzskönyvezett lovak Unióba való visszaküldéséhez is.

(94)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésével kapcsolatos uniós jogszabályok egységes alkalmazása, valamint e jogszabályok egyértelműségének és átláthatóságának biztosítása érdekében e rendeletnek hatályon kívül kell helyeznie a 206/2010/EU bizottsági rendeletet (8), a 139/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (9), a 605/2010/EU bizottsági rendeletet (10), a 798/2008/EK bizottsági rendeletet (11), a 2007/777/EK bizottsági határozatot (12), a 119/2009/EK bizottsági rendeletet (13), a 28/2012/EU bizottsági rendeletet (14) és az (EU) 2016/759 bizottsági végrehajtási rendeletet (15).

(95)

Az e rendeletben foglalt szabályok összekapcsolódnak és kiegészítik a 2021. április 21-től alkalmazandó „állategészségügyi rendelet” szabályaihoz. Ezért és az új állategészségügyi jogi keret alkalmazásának elősegítése érdekében e rendelet is 2021. április 21-től alkalmazandó,