Europeiska gemenskapernas byrå för uttagningsprov för rekrytering av personal (EPSO)

16.3.2010

Europeiska unionens officiella tidning

C 64/10

Tillkännagivande om inledande av en översyn vid giltighetstidens utgång av de antidumpningsåtgärder som tillämpas på import av polyesterstapelfibrer med ursprung i Folkrepubliken Kina

2010/C 64/07

Efter offentliggörandet av ett tillkännagivande om att giltighetstiden snart kommer att löpa ut (1) ör de antidumpningsåtgärder som tillämpas på import av polyesterstapelfibrer med ursprung i bl.a. Kina (nedan kallat det berörda landet) mottog kommissionen en begäran om översyn enligt artikel 11.2 i rådets förordning (EG) nr 1225/2009 av den 30 november 2009 om skydd mot dumpad import från länder som inte är medlemmar i Europeiska gemenskapen (2) (nedan kallad grundförordningen).

1. Begäran om översyn

Begäran ingavs den 14 december 2009 av European Man-made Fibres Association (CIRFS, nedan kallad sökanden) såsom företrädare för tillverkare som svarar för en betydande del – i detta fall mer än 25 % – av unionens produktion av polyesterstapelfibrer.

2. Produkt

Den produkt som är föremål för översyn är syntetstapelfibrer av polyestrar, inte kardade, kammade eller på annat sätt beredda för spinning, med ursprung i Kina (nedan kallade den berörda produkten), som för närvarande klassificeras enligt KN-nummer 5503 20 00.

3. Gällande åtgärder

De åtgärder som för närvarande är i kraft är den slutgiltiga antidumpningstull som infördes genom rådets förordning (EG) nr 428/2005 (3), ändrad genom förordning (EG) nr 412/2009 (4).

4. Grund för översynen

Begäran motiverades med att dumpningen och skadan för unionsindustrin sannolikt skulle återkomma om åtgärderna upphörde att gälla.

Sökanden beräknade, med tillämpning av artikel 2.7 i grundförordningen, normalvärdet för de exporterande tillverkare i Kina som inte beviljades marknadsekonomisk status under den undersökning som ledde till att åtgärderna infördes, på grundval av ett konstruerat normalvärde i ett lämpligt land med marknadsekonomi. Landet i fråga anges i punkt 5.1 d i detta tillkännagivande. För de företag som beviljades marknadsekonomisk status under undersökningen fastställdes normalvärdet utifrån ett konstruerat normalvärde i Kina. Påståendet om att dumpningen skulle återkomma grundas på en jämförelse mellan detta normalvärde, enligt vad som anges ovan, och exportpriserna för den berörda produkten vid försäljning på export till andra tredjeländer, dvs. Mexiko, Pakistan och Vietnam, eftersom det för närvarande inte förekommer någon större import från Kina till EU.

Av jämförelsen framgår att de beräknade dumpningsmarginalerna är betydande.

Sökanden gör också gällande att den skadevållande dumpningen sannolikt kommer att återkomma. Sökanden lägger i detta avseende fram bevisning för att importen av den berörda produkten sannolikt kommer att öka om åtgärderna upphör att gälla, eftersom det finns outnyttjad produktionskapacitet i det berörda landet.

Det hävdas också att importen av den berörda produkten sannolikt kommer att öka på grund av de antidumpningsåtgärder som nyligen vidtagits beträffande import av liknande produkter på traditionella marknader utanför EU, dvs. i Förenta staterna och Turkiet. Detta kan leda till att export omdirigeras från Förenta staterna och Turkiet till unionen.

Undanröjandet av skadan från import från det berörda landet har enligt sökanden huvudsakligen berott på att åtgärder är i kraft, och om dessa upphör att gälla skulle betydande mängder återigen kunna importeras till dumpade priser från det berörda landet, vilket sannolikt skulle leda till att skadan för unionsindustrin återkommer.

5. Förfarande

Kommissionen har efter samråd med rådgivande kommittén fastslagit att bevisningen är tillräcklig för att motivera en översyn vid giltighetstidens utgång och inleder därför översyner enligt artikel 11.2 i grundförordningen.

5.1 Förfarande för fastställande av dumpning och skada

Undersökningen kommer att fastställa om det är sannolikt att dumpningen och skadan återkommer om åtgärderna upphör att gälla.

a) Stickprov

Eftersom ett stort antal parter förefaller vara berörda av förfarandet, kan kommissionen komma att besluta att tillämpa ett stickprovsförfarande i enlighet med artikel 17 i grundförordningen.

i) Stickprovsförfarande avseende exportörer/tillverkare i Kina

För att kommissionen ska kunna avgöra om ett stickprovsförfarande är nödvändigt och i så fall göra ett urval, ombeds alla exportörer/tillverkare, eller företrädare som agerar på deras vägnar, att inom tidsfristen i punkt 6 b i och på det sätt som anges i punkt 7 ge sig till känna genom att kontakta kommissionen och lämna följande uppgifter om sitt eller sina företag:

—	Namn, adress, e-postadress, telefonnummer, faxnummer och kontaktperson.

—	Försäljning av den berörda produkten på export till unionen under perioden 1 januari 2009–31 december 2009: omsättning (i lokal valuta) och volym (i ton) för var och en av de 27 medlemsstaterna separat och totalt.

—	Försäljning av den berörda produkten på hemmamarknaden under perioden 1 januari–31 december 2009: omsättning (i lokal valuta) och volym (i ton).

—	Försäljning av den berörda produkten till andra tredjeländer under perioden 1 januari 2009–31 december 2009: omsättning (i lokal valuta) och volym (i ton).

—	Noggrann beskrivning av företagets verksamhet på världsmarknaden när det gäller den berörda produkten.

—	Namn på och detaljerade uppgifter om verksamheten hos alla närstående företag (5) som är inbegripna i tillverkning eller försäljning (på exportmarknaden eller hemmamarknaden) av den berörda produkten.

—	Andra relevanta uppgifter som kan vara kommissionen till hjälp vid urvalet.

Genom att lämna ovanstående uppgifter samtycker företaget till att eventuellt ingå i urvalet. Om företaget väljs ut för att ingå i urvalet, innebär det att företaget måste besvara ett frågeformulär och gå med på att svaren kontrolleras på plats. Om företaget uppger att det inte samtycker till att eventuellt ingå i urvalet, anses det inte ha samarbetat i undersökningen. Följderna av att inte samarbeta framgår av punkt 8 nedan.

För att kommissionen ska få de uppgifter som den anser vara nödvändiga för att göra ett urval bland exportörerna/tillverkarna kommer den också att kontakta de kinesiska myndigheterna samt alla kända intresseorganisationer för exportörer/tillverkare.

ii) Stickprovsförfarande avseende importörer

För att kommissionen ska kunna avgöra om ett stickprovsförfarande är nödvändigt och i så fall göra ett urval, ombeds alla importörer, eller företrädare som agerar på deras vägnar, att inom tidsfristen i punkt 6 b i och på de sätt som anges i punkt 7 ge sig till känna genom att kontakta kommissionen och lämna följande uppgifter om sitt eller sina företag:

—	Namn, adress, e-postadress, telefonnummer, faxnummer och kontaktperson.

—	Noggrann beskrivning av företagets verksamhet när det gäller den berörda produkten.

—	Volym (i ton) och värde (i euro) av importen till och återförsäljningen på unionsmarknaden under perioden 1 januari 2009–31 december 2009 av den importerade berörda produkten med ursprung i Kina.

—	Namn på och detaljerade uppgifter om verksamheten hos alla närstående företag (6) som är involverade i tillverkning eller försäljning av den berörda produkten.

—	Andra relevanta uppgifter som kan vara kommissionen till hjälp vid urvalet.

För att kommissionen ska få de uppgifter som den anser vara nödvändiga för att göra ett urval bland importörerna kommer den också att kontakta alla kända intresseorganisationer för importörer.

iii) Stickprovsförfarande avseende tillverkare i unionen

Eftersom ett stort antal tillverkare i unionen stöder begäran om översyn avser kommissionen att tillämpa ett stickprovsförfarande för sin undersökning av om unionsindustrin vållats skada.

För att kommissionen ska kunna avgöra om ett stickprovsförfarande är nödvändigt och i så fall göra ett urval ombeds alla tillverkare i gemenskapen, eller företrädare som agerar på deras vägnar, att inom tidsfristen i punkt 6 b i och på det sätt som anges i punkt 7 ge sig till känna genom att kontakta kommissionen och lämna följande uppgifter om sitt eller sina företag:

—	Namn, adress, e-postadress, telefonnummer, faxnummer och kontaktperson.

—	Noggrann beskrivning av företagets verksamhet när det gäller den likadana produkten.

—	Värde i euro av försäljningen av den likadana produkten på unionsmarknaden under perioden 1 januari 2009–31 december 2009.

—	Volym i ton av försäljningen av den likadana produkten på unionsmarknaden under perioden 1 januari 2009–31 december 2009.

—	Volym i ton av produktionen av den likadana produkten under perioden 1 januari 2009–31 december 2009.

—	Volym i ton av importen till unionen av den berörda produkten som tillverkats i Kina under perioden 1 januari 2009–31 december 2009 (i tillämpliga fall).

—	Namn på och detaljerade uppgifter om verksamheten hos alla närstående företag (7) som är inbegripna i tillverkning eller försäljning av den likadana produkten (tillverkad i gemenskapen) och av den berörda produkten (tillverkad i Kina).

—	Andra relevanta uppgifter som kan vara kommissionen till hjälp vid urvalet.

För att kommissionen ska få de uppgifter som den anser vara nödvändiga för att göra urvalet bland unionstillverkarna kommer den också att kontakta alla kända intresseorganisationer för tillverkare i unionen.

iv) Slutligt urval för stickproven

Alla berörda parter som önskar lämna uppgifter som kan vara av betydelse för urvalet för respektive stickprovsförfarande måste göra detta inom tidsfristen i punkt 6 b ii.

Kommissionen avser att göra det slutliga urvalet efter samråd med de berörda parter som har förklarat sig villiga att ingå i urvalet.

De företag som ingår i ett urval måste besvara ett frågeformulär inom tidsfristen i punkt 6 b iii och måste samarbeta med kommissionen i undersökningen.

Om företagen inte är tillräckligt samarbetsvilliga, får kommissionen i enlighet med artiklarna 17.4 och 18 i grundförordningen träffa sina avgöranden på grundval av tillgängliga uppgifter. Ett avgörande som träffas på grundval av tillgängliga uppgifter kan, såsom framgår av punkt 8, vara mindre fördelaktigt för den berörda parten.

b) Frågeformulär

För att kommissionen ska få de uppgifter som den anser nödvändiga för sin undersökning kommer frågeformulär att sändas till de företag inom unionsindustrin som ingår i urvalet och till alla kända intresseorganisationer för tillverkare i unionen, till de exportörer/tillverkare i Kina som ingår i urvalet, till alla kända intresseorganisationer för exportörer/tillverkare, till de importörer som ingår i urvalet, till alla kända intresseorganisationer för importörer samt till myndigheterna i det berörda exportlandet.

c) Insamling av uppgifter samt utfrågningar

Alla berörda parter uppmanas att lämna synpunkter och uppgifter utöver svaren på frågeformuläret och att lägga fram bevisning till stöd för dessa. Uppgifterna och bevisningen ska ha inkommit till kommissionen inom tidsfristen i punkt 6 a ii.

Kommissionen kan dessutom höra berörda parter, om de lämnar en begäran om detta och visar att det finns särskilda skäl att höra dem. Denna begäran måste lämnas in inom tidsfristen i punkt 6 a iii.

d) Val av land med marknadsekonomi

I den föregående undersökningen användes Förenta staterna som ett lämpligt land med marknadsekonomi för fastställande av normalvärdet för Kina. Kommissionen har för avsikt att använda Förenta staterna igen för detta ändamål. Berörda parter uppmanas att inom den särskilda tidsfristen i punkt 6 c lämna synpunkter på om detta är ett lämpligt val.

5.2 Förfarande för bedömning av EU:s intresse

Om det skulle visa sig att det är sannolikt att dumpningen och skadan återkommer, kommer det i enlighet med artikel 21 i grundförordningen att fattas beslut om huruvida det ligger i unionens intresse att behålla antidumpningsåtgärderna. Av denna anledning kan kommissionen komma att sända frågeformulär till unionsindustrin, importörer och deras intresseorganisationer samt representativa användare och representativa konsumentorganisationer. Dessa parter, däribland de som kommissionen inte känner till, får ge sig till känna och lämna uppgifter till kommissionen inom de allmänna tidsfristerna i punkt 6 a ii, under förutsättning att de visar att det finns ett objektivt samband mellan deras verksamhet och den berörda produkten. De parter som handlat i enlighet med föregående mening får inom tidsfristen i punkt 6 a iii begära att bli hörda och ska härvid ange de särskilda skäl som finns att höra dem. Det bör noteras att de uppgifter som lämnas i enlighet med artikel 21 i grundförordningen endast kommer att beaktas om de åtföljs av styrkande handlingar när de lämnas in.

6. Tidsfrister

a) Allmänna tidsfrister

För att begära ett frågeformulär

Alla berörda parter som inte samarbetade i den undersökning som ledde till de åtgärder som är föremål för denna översyn bör snarast möjligt, dock senast 15 dagar efter att detta tillkännagivande har offentliggjorts i Europeiska unionens officiella tidning, begära ett frågeformulär eller ansökningsformulär.

För parter att ge sig till känna och besvara frågeformuläret och lämna andra upplysningar

För att de berörda parternas uppgifter ska kunna beaktas vid undersökningen måste parterna, om inget annat anges, ge sig till känna genom att kontakta kommissionen, lämna sina synpunkter, lämna in besvarade frågeformulär och lämna eventuella andra uppgifter inom 37 dagar efter att detta tillkännagivande har offentliggjorts i Europeiska unionens officiella tidning. Det bör noteras att de flesta av de förfaranderelaterade rättigheter som anges i grundförordningen endast är tillämpliga om parterna ger sig till känna inom denna tidsfrist.

Företag som ingår i ett urval måste lämna in besvarade frågeformulär inom tidsfristen i punkt 6 b iii.

För att begära att bli hörd

Alla berörda parter kan också inom samma tidsfrist på 37 dagar begära att bli hörda av kommissionen.

b) Särskild tidsfrist för stickprovsförfarandet

Uppgifterna enligt punkterna 5.1 a i, 5.1 a ii och 5.1 a iii ska vara kommissionen till handa inom 15 dagar efter att detta tillkännagivande har offentliggjorts i Europeiska unionens officiella tidning, eftersom kommissionen inom 21 dagar efter detta offentliggörande har för avsikt att samråda med de berörda parter som förklarat sig villiga att ingå i ett urval om det slutliga urvalet.

Alla andra uppgifter av betydelse för urvalet enligt punkt 5.1 a iv ska ha inkommit till kommissionen inom 21 dagar efter att detta tillkännagivande har offentliggjorts i Europeiska unionens officiella tidning.

De besvarade frågeformulären från de parter som ingår i urvalet måste, om inget annat anges, vara kommissionen till handa inom 37 dagar efter att parterna har underrättats om att de ingår i urvalet.

c) Särskild tidsfrist för val av land med marknadsekonomi

Berörda parter som så önskar kan lämna synpunkter på valet av Förenta staterna som ett lämpligt land med marknadsekonomi för fastställandet av normalvärdet för Kina (se punkt 5.1 d. Dessa synpunkter ska ha inkommit till kommissionen inom 10 dagar efter att detta tillkännagivande har offentliggjorts i Europeiska unionens officiella tidning.

7. Skriftliga inlagor, besvarade frågeformulär och korrespondens

Alla inlagor eller framställningar från berörda parter måste inges skriftligen (inte i elektronisk form såvida inte annat anges) och innehålla den berörda partens namn, adress, e-postadress, telefonnummer och faxnummer. Alla skriftliga inlagor, inklusive sådana uppgifter som begärs i detta tillkännagivande, besvarade frågeformulär och korrespondens som de berörda parterna tillhandahåller konfidentiellt ska märkas Limited (8) och i enlighet med artikel 19.2 i grundförordningen åtföljas av en icke-konfidentiell sammanfattning som ska märkas For inspection by interested parties.

Kommissionen kan kontaktas på följande adress:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

8. Bristande samarbete

Om en berörd part vägrar att ge tillgång till eller underlåter att lämna nödvändiga uppgifter inom de fastställda tidsfristerna eller i betydande mån hindrar undersökningen, får enligt artikel 18 i grundförordningen positiva eller negativa avgöranden träffas på grundval av tillgängliga uppgifter.

Om det framkommer att en berörd part har lämnat oriktiga eller vilseledande uppgifter ska dessa enligt artikel 18 i grundförordningen lämnas utan beaktande och tillgängliga uppgifter får användas. Om en berörd part inte samarbetar eller endast delvis samarbetar och tillgängliga uppgifter därför används, kan resultatet bli mindre gynnsamt för den berörda parten än det hade blivit om denna hade samarbetat.

9. Tidsplan för undersökningen

Undersökningen kommer i enlighet med artikel 11.5 i grundförordningen att slutföras inom 15 månader efter att detta tillkännagivande har offentliggjorts i Europeiska unionens officiella tidning.

10. Möjlighet att begära en översyn enligt artikel 11.3 i grundförordningen

Den översyn vid giltighetstidens utgång som inleds i enlighet med artikel 11.2 i grundförordningen kommer inte att leda till en ändring av nivån på de gällande åtgärderna, utan till ett bibehållande eller upphävande av dessa åtgärder i enlighet med artikel 11.6 i grundförordningen.

Om någon part i förfarandet anser att det är befogat med en översyn av nivån på åtgärderna i syfte att möjliggöra en ändring av denna (dvs. en höjning eller en sänkning), kan denna part begära en översyn i enlighet med artikel 11.3 i grundförordningen.

Parter som vill begära en sådan översyn, som i så fall utförs oberoende av den översyn vid giltighetstidens utgång som avses i detta tillkännagivande, kan ta kontakt med kommissionen på ovanstående adress.

11. Behandling av personuppgifter

Alla personuppgifter som samlas in under undersökningens gång kommer att behandlas i enlighet med Europaparlamentets och rådets förordning (EG) nr 45/2001 om skydd för enskilda då gemenskapsinstitutionerna och gemenskapsorganen behandlar personuppgifter och om den fria rörligheten för sådana uppgifter (9).

12. Förhörsombud

Om de berörda parterna anser sig ha svårigheter vid utövandet av sin rätt att försvara sig, kan de begära att förhörsombudet (Hearing Officer) vid generaldirektoratet för handel (GD Trade) ingriper. Förhörsombudet agerar mellanhand i kontakterna mellan de berörda parterna och kommissionen och fungerar vid behov som medlare i förfarandefrågor som påverkar skyddet av parternas rättigheter, särskilt när det gäller tillgång till handlingarna i ärendet, sekretess, förlängning av tidsfristerna och behandling av skriftliga eller muntliga synpunkter. För närmare information och kontaktuppgifter, se förhörsombudets webbsidor på GD Handels webbplats (http://ec.europa.eu/trade).

(1) EUT C 249, 17.10.2009, s. 19.

(2) EUT L 343, 22.12.2009, s. 51.

(3) EGT L 71, 17.3.2005, s. 1.

(4) EGT L 125, 21.5.2009, s. 1.

(5) För vägledning beträffande innebörden av närstående företag, se artikel 143 i kommissionens förordning (EEG) nr 2454/93 om tillämpningsföreskrifter för rådets förordning (EEG) nr 2913/92 om inrättandet av en tullkodex för gemenskapen (EGT L 253, 11.10.1993, s. 1).

(6) Se fotnot 5.

(7) Se fotnot 5.

(8) Detta innebär att dokumentet endast är för internt bruk. Det är skyddat i enlighet med artikel 4 i Europaparlamentets och rådets förordning (EG) nr 1049/2001 om allmänhetens tillgång till Europaparlamentets, rådets och kommissionens handlingar (EGT L 145, 31.5.2001, s. 43). Det är ett konfidentiellt dokument i enlighet med artikel 19 i grundförordningen och artikel 6 i WTO-avtalet om tillämpning av artikel VI i allmänna tull- och handelsavtalet 1994 (antidumpningsavtalet).

(9) EGT L 8, 12.1.2001, s. 1.

16.3.2010

Europeiska unionens officiella tidning

C 64/15

STATLIGT STÖD – UNGERN

Statligt stöd C 31/09 (f.d. N 113/09) – Stöd till Audi Hungaria Motor Kft.

Uppmaning enligt artikel 88.2 i EG-fördraget om att inkomma med synpunkter

(Text av betydelse för EES)

2010/C 64/08

Genom den skrivelse, daterad den 28 oktober 2009, som återges på det giltiga språket på de sidor som följer på denna sammanfattning, underrättade kommissionen Ungern om sitt beslut att inleda det förfarande som anges i artikel 88.2 i EG-fördraget avseende ovannämnda stöd.

Berörda parter kan inom en månad från dagen för offentliggörandet av denna sammanfattning och den därpå följande skrivelsen inkomma med sina synpunkter på det stöd avseende vilket kommissionen inleder förfarandet. Synpunkterna ska sändas till följande adress:

European Commission

Directorate-General for Competition

State Aid Greffe

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIЁ

Fax +32 22961242

Synpunkterna kommer att meddelas Ungern. Den berörda part som inkommer med synpunkter kan skriftligen begära konfidentiell behandling av sin identitet, med angivande av skälen för begäran.

SAMMANFATTNING

BESKRIVNING AV ÅTGÄRDEN OCH INVESTERINGSPROJEKTET

Den 26 februari 2009 anmälde de ungerska myndigheterna sin avsikt att bevilja regionalstöd enligt riktlinjerna för statligt regionalstöd (nedan kallade riktlinjerna) (1) till Audi Hungaria Motor Kft. för dess investeringsprojekt i Győr, beläget i regionen Västra Transdanubien (Nyugat-Dunántúl), vilket är ett stödberättigat område enligt artikel 87.3 a i EG-fördraget och där det normala stödtaket för regionalstöd för stora företag är 30 procentandelar bruttobidragsekvivalenter.

Projektet avser Audis befintliga anläggning i Győr, där nya högteknologiska produktionslinjer för motorer ska installeras. Investeringsprojektet kommer att möjliggöra produktion av en ny generation motorer och motorkomponenter för ett stort antal personbilsmodeller i Volkswagen-Porsche Group. Investeringen inleddes under 2006 och planeras avslutas under 2011.

Projektets nuvärdeberäknade stödberättigande investeringskostnader uppgår till 153,4 miljarder HUF (511,3 miljoner euro). Det föreslagna nuvärdeberäknade stödbeloppet på 14,9 miljarder HUF (49,5 miljoner euro) motsvarar en stödnivå på 9,69 % och tar därmed hänsyn till taket för stödnivån.

Stödet består av ett direktstöd grundat på den befintliga undantagsordningen för regionalstöd XR 47/07 och en skattelättnad grundad på den godkända ordningen N 651/06.

BEDÖMNING AV STÖDÅTGÄRDENS FÖRENLIGHET MED DEN GEMENSAMMA MARKNADEN

Kommissionen betvivlar att den avgränsning av marknaden som Ungern föreslår kan godtas och att Volkswagen-Porsche Group inte har mer än 25 % av försäljningen av den berörda produkten på den berörda marknaden och att den kapacitet som skapats inte överstiger 5 % i det fall den relevanta marknaden fungerar dåligt (punkt 68 i riktlinjerna).

Den stödbeviljade investeringen ska bedömas på personbilsnivå, dvs. marknaden för personbilsmotorer i efterföljande led. Kommissionen noterar att den inte instämmer med de ungerska myndigheterna vad gäller definitionen på den relevanta produktmarknaden för personbilar. I detta skede betvivlar kommissionen att vissa segmentgrupper, i motsats till enskilda personbilssegment enligt klassificeringen POLK, kan anses utgöra en relevant produktmarknad vid tillämpningen av punkterna 68 a) och 68 b) i riktlinjerna. Om enskilda segment beaktas, överskrids tröskeln för marknadsandelen på 25 %. Vidare betvivlar kommissionen i detta skede också den samlade prövningen av personbilar och lätta nyttofordon.

Om de uppgifter som lämnas under det formella undersökningsförfarandet inte gör det möjligt att bekräfta att de trösklar som anges i punkt 68 i riktlinjerna efterlevs, måste kommissionen också undersöka om stödet är nödvändigt för att ge ett incitament till investeringen och om fördelarna med stödåtgärden uppväger den snedvridning av konkurrensen och den påverkan på handeln mellan medlemsstaterna som blir följden. Denna ingående bedömning ska genomföras på grundval av kommissionens meddelande om kriterier för en ingående bedömning av regionalstöd till stora investeringsprojekt (2).

Mot bakgrund av denna ingående bedömning uppmanas berörda parter särskilt att lämna alla upplysningar som är nödvändiga för att fastställa stödets ekonomiska stimulanseffekt, dvs. huruvida 1) stödet ger ett incitament att anta ett positivt investeringsbeslut eftersom en investering som annars inte skulle vara lönsam för företaget på någon lokalisering kan genomföras i den stödberättigande regionen eller 2) stödet ger incitament att välja att snarare lokalisera en planerad investering i den relevanta regionen än någon annanstans eftersom det uppväger de nettonackdelar och nettokostnader som är kopplade till en lokalisering i den stödberättigande regionen. Huruvida scenario 1) eller 2) är tillämpligt avgör den kontrafaktiska situationen (dvs. vad som händer i avsaknad av stöd) och därmed den eventuella snedvridning av konkurrensen och handeln som stödet kan förorsaka.

SJÄLVA SKRIVELSEN

”A Bizottság tájékoztatni kívánja Magyarországot, hogy – a fent említett támogatási intézkedéssel kapcsolatban a magyar hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk vizsgálatát követően – határozatot hozott az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról.

1. ELJÁRÁS

(1)

A Bizottságnál 2009. február 26-án iktatott elektronikus bejelentésükben (SANI 2334) a magyar hatóságok bejelentették azon szándékukat, hogy a nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás (a továbbiakban: RTI) (3) alapján regionális támogatást nyújtanak az Audi Hungaria Motor Kft. részére, annak Magyarország Nyugat-Dunántúl régiójában, Győrben tervezett beruházási projektjéhez.

(2)

A 2009. április 21-én (D/51611) és a 2009. augusztus 21-én (D/53595) kelt levelében a Bizottság kiegészítő tájékoztatást kért a bejelentett támogatási intézkedésről. A magyar hatóságok a Bizottságnál 2009. június 29-én (A/15528) és 2009. szeptember 17-én (A/20041) iktatott levelükben bocsátották rendelkezésre a kért kiegészítő információkat.

2. A PROJEKT ÉS A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(3)	A magyar hatóságok a régió fejlődésének előmozdítása céljából közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában regionális támogatást kívánnak nyújtani az Audi Hungaria Motor Kft. (a továbbiakban: Audi Hungaria) részére, új generációs motorokat gyártó létesítmények létrehozására Győrben.

2.1. A kedvezményezett

(4)

A támogatás kedvezményezettje az Audi Hungaria, a Volkswagen-csoport (a továbbiakban: VW-csoport) részét képező, németországi székhelyű Audi AG leányvállalata. A wolfsburgi székhelyű VW-csoport üzleti tevékenysége két divízióra bomlik: a gépjárműipari divízióra és a pénzügyi szolgáltatási divízióra. A gépjárműipari divízió különböző autómárkák gyártásával foglalkozik, míg a pénzügyi szolgáltatási divízióhoz a járműfinanszírozás és a gépjármű-biztosítás tartozik.

(5)

A VW-csoporthoz a következő autómárkák tartoznak: Audi, Bentley, Bugatti, Lamborghini, Seat, Skoda, Volkswagen és Scania. Minden egyes márka önálló egységként, leányvállalati formában van jelen a piacon. A VW-csoport kiskategóriájú autóktól kezdve luxuskategóriás autókig és haszongépjárművekig gyárt autókat.

(6)	A vállalatcsoport összesen 44 gyárat üzemeltet 12 európai és hat amerikai, ázsiai és afrikai országban. 2008-ban 6,44 millió gépjárművet gyártottak, és 369 928 embert foglalkoztattak; teljes bevételük 113 808 millió EUR volt.

(7)

A VW-csoport mintegy […] (4), gyártással és/vagy értékesítéssel foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról szóló megállapodással rendelkezik. A saját értékesítésen és a közös vállalkozásokon keresztül történő értékesítésen kívül a VW-csoport az értékesítések egy korlátozott részét harmadik felekhez szervezi ki. Ennek keretében a VW-csoport […] marketing-, illetve kereskedelmi megállapodást kötött harmadik felekkel. A magyar hatóságok megerősítik, hogy a piaci részesedésre vonatkozóan átadott adatok a közös vállalkozás, kiszervezés vagy kereskedelmi megállapodás keretében gyártott és/vagy értékesített valamennyi gépjárművet magukban foglalják.

(8)

A Volkswagen AG és a Porsche SE felügyelő bizottsága a közelmúltban megállapodást kötött egy integrált személygépjármű-ipari vállalatcsoport megalapításáról (a továbbiakban: VW–PO-csoport) (5). Az összefonódásra, amelyhez mindkét vállalkozás részvényeseinek jóváhagyása szükséges, várhatóan 2011-ben kerül majd sor. Ezt a piaci részesedésre vonatkozó adatok számításakor figyelembe vették, ahogy az alább látható.

(9)

Az Audi Hungariát Győrben hozták létre 1993-ban, az Audi AG 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalatként, amely azóta az Audi AG egyik, stratégiai szempontból legfontosabb létesítményévé vált. 2008-ban 5 879 embert foglalkoztatott, teljes bevétele 5 607 millió EUR volt. Az Audi Hungaria fő termékei a szinte kizárólag a VW-csoporton belül értékesített személygépjárművekhez gyártott motoralkatrészek és motorok. Az üzemben négy és tíz közötti hengerszámú Otto- és dízelmotorokat gyártanak a VW-csoport márkáihoz tartozó szinte valamennyi modellhez.

2.2. A beruházási projekt

(10)

Az Audi Hungaria új generációs, 4–12 hengeres benzin- és dízelmotorokat fog gyártani. A motorokban olyan fontos újításokat fognak bevezetni, mint például az Audi új szelepemelő rendszere (AVS), a közvetlen dízelbefecskendezés, a kisebb belső súrlódás, a kisebb üzemanyag-fogyasztás és az alacsonyabb kibocsátás. Az itt gyártott motorokat a POLK (6) által meghatározott piacfelosztási rendszer alapján az A00, A0, A, B, C, D és E piaci szegmensbe tartozó személygépjárművekbe fogják beépíteni.

(11)	A beruházások eredményeképpen az Audi Hungaria olyan új motoralkatrészek […] gyártását kezdi meg, amelyekkel ez előtt még nem foglalkozott. Ezeket az alkatrészeket korábban külső beszállítóktól vagy a VW-csoporton belüli egyéb beszállítóktól szerezték be.

(12)

Mindemellett a beruházás eredményeképpen a győri üzem termelési kapacitása megközelítőleg évi [100 000–250 000] új motorral fog bővülni. Különösen a négy- és hathengeres […] motorok termelési kapacitása bővül majd. Ezen túlmenően bevezetik a négy- és hathengeres […] motorok, valamint a nyolc- és tízhengeres […] motorok új generációját is, bár e motortípusok teljes termelési kapacitása nem fog bővülni.

I. táblázat

Kapacitásbővülés

Motor	Napi kapacitás
Motor	2 006	2 012

[…] négyhengeres […] motorok	[…]	[…]
[…] négyhengeres […] motorok	[…]	[…]
V6-hengeres […]motorok	[…]	[…]
V6-hengeres […]motorok	[…]	[…]
V8/V10-hengeres […] motorok	[…]	[…]
V12-hengeres motorok	[…]	[…]

Teljes kapacitás	[…]	[…]

(13)

Az Audi Hungaria ezenkívül műszaki szempontból újításnak minősülő alkatrészek gyártását is megkezdi. A műszakilag új alkatrészek tekintetében a legfontosabb és leginnovatívabb újítás az AVS-vezérműtengelyek bevezetése. Ez az első olyan rendszer, amely a teljes szelepemelő mechanizmust a forgó és statikus szelepvezérlő alkatrészekbe integrálja. Az AVS stratégiai jelentőségű újítás, az egyedi technológia hatással lesz az Audi Hungaria által készített valamennyi benzinmotor gyártására. A technológia eredményeképpen 7 %-kal csökken az üzemanyag-fogyasztás, és alacsonyabb lesz a károsanyag-kibocsátás is. Mindezeken kívül, e beruházás keretében az Audi Hungaria megkezdi a V12-hengeres dízelmotorok gyártását is.

(14)	Amíg a termelési paletta a fent leírtaknak megfelelően tovább bővül, a meglévő alkatrészgyártásban olyan új, gépesített megmunkálási technológiákat vezetnek be, amelyek teljesen új tulajdonságokkal rendelkező alkatrészek gyártását teszik lehetővé. […]

(15)

A projekt keretében olyan földterületet, épületeket, gépeket, berendezéseket és gépjárműveket érintő beruházásokat eszközöltek, amelyek lehetővé teszik az új motoralkatrészek és motorok gyártását. A gépeket illetően új gyártósorokat fognak beszerezni, és a meglévő gyártósorokat új szerszámokkal fogják felszerelni, amely alapjában megváltoztatja e gyártósorok tulajdonságát, és garantálja az itt készített alkatrészek új jellegzetességeit. Magyarország megerősítette, hogy használt vagy meglévő berendezés nem tartozik az elszámolható költségek hatálya alá. A földterületet magánszemélyektől vásárolták piaci áron, és ez nem minősül állami támogatásnak.

(16)

A magyar hatóságok szerint a beruházást két alprojektre lehet osztani: ezek közül az első […] tartott, amely során beszerelték az újgenerációs 1[…] négyhengeres, a […] hathengeres benzinmotorokhoz, valamint a […] hathengeres dízelmotorokhoz szükséges gyártósorokat. […] A magyar hatóságoknak ezért az az álláspontja, hogy az 1. alprojekt tekinthető egyfajta kísérleti projektnek, amely során alkalom nyílik a szükséges tapasztalatok és know-how megszerzésére a második, nagyobb volumenű projekt megkezdése előtt.

(17)	A […] tartó második alprojekt keretében a komplexebb és/vagy nagyobb teljesítményű motorok gyártásához szükséges gyártósorokat fogják beépíteni. […]

(18)	A magyar hatóságok úgy tekintik, hogy a két alprojekt az RTI értelmében vett egyetlen beruházási projektnek a részét képezi.

(19)

A teljes beruházási projekt – amely az 1. és 2. alprojektből áll – végrehajtását 2006 szeptemberében kezdték meg. A befejezés tervezett időpontja 2011 decembere. A projekt által célzott teljes termelési kapacitás várhatóan 2012-re valósul meg. Ezt az ütemtervet mutatja az alábbi táblázat.

II. táblázat

A beruházási projekt ütemterve

Projekt kezdete

Projekt vége

Teljes termelési kapacitás

Projekt

2006.9.17.

2011.12.31.

2012

alprojekt

[…]

alprojekt

[…]

(20)

Az Audi Hungaria 2006. szeptember 15-én, vagyis két nappal az 1. alprojekt szerinti beruházás megkezdése előtt tájékoztatta beruházási terveiről a magyar kormányt egy támogatás iránti általános kérelemben. 2006. szeptember 26-i levelükben a magyar hatóságok megerősítették, hogy az Audi Hungaria elvben jogosult közvetlen támogatásra és a beruházások megvalósításának ösztönzéseképpen társaságiadó-kedvezményre.

(21)

Hosszas tárgyalások után a magyar hatóságok a kedvezményezettel 2008. december 17-én megkötött támogatási megállapodás alapján döntöttek a közvetlen támogatásról. Az adókedvezmény iránti kérelmet a kedvezményezett 2007. október 31-én nyújtotta be a magyar hatóságokhoz. Az adókedvezményre vonatkozó döntés folyamatban van, a Bizottság engedélyét várják.

2.3. A beruházási projekt költségei

(22)

A projekt teljes becsült beruházási költsége névértéken […] millió forint ([…] millió EUR (7). A projekt összes elszámolható beruházási költsége névértéken 154 092 millió forint (513,61 millió EUR). Jelenértéken (8) ez az összeg 153 396 millió forint (511,28 millió EUR). A III. táblázat a projekt és az alprojektek összes elszámolható költségének évek és kategóriák szerinti bontását tartalmazza.

III. táblázat

Elszámolható beruházási költségek (millió forint)

Az elszámolható költségek részletes bontása névértéken (millió forint)

alprojekt

ÖSSZESEN

2006

2007

Összesen

2007

2008

2009

2010

2011

Összesen

Földterület

[…]

Épület

[…]

Gépek

Berendezések

[…]

Gépjárművek

[…]

Összesen

[…]

154,092

(23)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy használt berendezésekre nem fognak támogatást kérni, és hogy ilyen berendezés nem szerepel a projekt keretében elszámolható kiadások között. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az új gyártósorok részegységei a győri létesítmény meglévő gyártósoraira fognak épülni. A jelen ügyben azonban csak a műszaki átalakítás költségei és a felújítási költségek (például az új kiegészítő részegységek költsége) szerepelnek az elszámolható költségek között, az ismételten felhasznált gyártósorelemek költségei nem.

(24)	A magyar hatóságok jelzik, hogy immateriális eszközök nem szerepelnek az elszámolható költségek között.

(25)	Mind a közvetlen támogatás, mind az adókedvezmény esetében a támogatásnyújtás feltétele, hogy a kedvezményezett a beruházási projekt befejezését követően legalább öt éven keresztül fenntartja a beruházást a támogatott régióban.

2.4. A beruházás finanszírozása

(26)	A magyar hatóságok megerősítik, hogy a kedvezményezett saját, minden állami támogatástól mentes hozzájárulása meghaladja az elszámolható költségek 25 %-át.

2.5. Regionális támogatás felső határa

(27)

Győr a Nyugat-Dunántúl régióban található, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján támogatott terület. A nagyvállalkozásokra vonatkozó normál regionális támogatás felső határa 30 % bruttó támogatástartalom (GGE), a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó magyar regionális támogatási térképpel (9) összhangban.

2.6. Jogalap

(28)

A meglévő támogatási programok alapján az Audi Hungaria részére a pénzügyi támogatás nyújtása a következő nemzeti jogalapra tekintettel történik:

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az XR 47/2007 támogatási program (10) (elődje: HU 1/2003 támogatási program) alapján nyújtja majd a támogatást, amely az 1628/2006/EK bizottsági rendelet (11) (a továbbiakban: RTI BER) alapján mentesítést élvez. E program jogalapját a kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM-rendelet képezi.

A Pénzügyminisztérium az N 651/06 »fejlesztési adókedvezmény« támogatási program (elődje: HU 3/2004 támogatási program) (12) alapján nyújtja majd az adókedvezményt. E programot a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X.16.) korm. rendelet hozta létre.

2.7. A támogatás összege

(29)

Az Audi Hungaria részére a támogatást a következők szerint nyújtják:

—	a közvetlen támogatást éves részletekben fizetik ki 2009 és 2013 között,

—	a társaságiadó-kedvezmény (azaz a fejlesztési adókedvezmény) a tervek szerint 2012-ben kerül alkalmazásra.

(30)

A támogatás teljes összege névértéken 18 107,66 millió forint (60,35 millió EUR). A magyar hatóságok azt tervezik, hogy a projekttámogatást 2009 és 2013 között fizetik ki. Ennek eredményeképpen a támogatás összege jelenértéken 14 858,15 millió forintnak (49,52 millió EUR-nak) felel meg. A IV. táblázat a támogatás összegét tartalmazza a támogatási eszközök szerinti bontásban, név- és jelenértéken.

IV. táblázat

A támogatás összege név- és jelenértéken (millió forint)

Támogatási eszközök	Névérték	Jelenérték
Közvetlen támogatás	9 009,00	8 207,09
Fejlesztési adókedvezmény	9 098,66	6 651,06
Összesen	18 107,66	14 858,15

(31)	A magyar hatóságok megerősítik, hogy az állami támogatás jelenértéken számolt összegét arányosan csökkentik, amennyiben az elszámolható költségek jelenérték szerinti, forintban kifejezett összege az előre jelzett összegnél alacsonyabb.

(32)	A magyar hatóságok azt is megerősítik, hogy a projekthez nyújtott támogatás nem kumulálható az azonos elszámolható költségekre más helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásból kapott támogatással.

(33)	Az Audi Hungaria a Győrben 2003 előtt megkezdett beruházási tevékenységeihez már részesült beruházási támogatásban.

2.8. Hozzájárulás a régió fejlődéséhez

(34)	A magyar hatóságok jelezték, hogy a beruházási projekt közvetlen következményeként 150 új munkahely fog létesülni.

(35)

A technológiai fejlesztés várhatóan a magyar beszállítói hálózat technológiai felszereltségi szintjének fejlődéséhez és bővüléséhez is hozzá fog járulni. Emellett, a szinergiákat kiaknázva, a meglévő gépjárműipari klaszter várhatóan tovább bővül a régióban, és további beszállítók mellett más vállalkozásokat is bevon a termelési folyamatba, amelyek csak közvetett módon kapcsolódnak a győri Audi Hungaria termeléséhez.

(36)

A magyar hatóságok azt is jelezték, hogy a beruházási projekt kapcsán szerzett ismereteknek és tapasztalatoknak a győri egyetemmel és a budapesti műszaki egyetemekkel meglévő együttműködés révén történő hasznosításával a beruházás a régió és a főváros felsőoktatásának minőségi fejlődéséhez és műszaki orientáltságának javításához is hozzájárul.

2.9. Általános rendelkezések

(37)

A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy benyújtják a Bizottsághoz a következőket:

—	a támogatás odaítélését követő két hónapon belül az adott támogatási intézkedésre vonatkozó jogi aktusok,

—	a támogatás Bizottság általi jóváhagyásától számítva ötévenként időközi jelentés (amelynek részét képezik a kifizetett támogatási összegre, a támogatási szerződés teljesítésére, valamint az ugyanazon létesítményben/üzemben indított minden más beruházási projektre vonatkozó információk),

—	a támogatás utolsó részletének a bejelentett kifizetési ütemterven alapuló kifizetését követő hat hónapon belül részletes záró beszámoló.

3. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

3.1. Támogatás fennállása

(38)

Az Audi Hungaria részére a pénzügyi támogatást a magyar hatóságok nyújtják (közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában), és az állam általános költségvetéséből finanszírozzák. A támogatás ezért az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében tagállam által, állami forrásból nyújtott támogatásnak tekinthető.

(39)	Mivel a támogatást egyetlen vállalat, az Audi Hungaria részére nyújtják, az intézkedés szelektív jellegű.

(40)	Az Audi Hungaria részére közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatás révén a vállalkozás mentesül azon költségek terhe alól, amelyeket normál körülmények között saját forrásból kellett volna viselnie, ezáltal gazdasági előnyhöz jut versenytársaival szemben.

(41)

A magyar hatóságok által közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatásban olyan beruházás részesül, amely gépjármű-motorok gyártását célozza. Mivel az említett termék tekintetében intenzív kereskedelem folyik a tagállamok között, a szóban forgó támogatás valószínűleg befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(42)	Az Audi Hungaria és az általa végzett termelési tevékenység magyar hatóságok általi előnyben részesítése torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget.

(43)	Mindezek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Audi Hungaria részére közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

3.2. A támogatási intézkedés jogszerűsége és összeegyeztethetősége

(44)	Azáltal, hogy a tervezett támogatási intézkedést annak végrehajtása előtt bejelentették, a magyar hatóságok eleget tettek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelességüknek.

(45)

Mivel az intézkedés regionális beruházási támogatásra vonatkozik, a Bizottság az RTI alapján végezte az értékelést. Az intézkedést olyan támogatásként jelentették be, amely meghaladja az RTI 64. és 67. pontjában meghatározott határértékeket. A Bizottság ezért figyelembe vette az RTI rendelkezéseit, különösen az RTI nagyberuházási projektekre vonatkozó 4.3. szakaszának rendelkezéseit.

3.3. Az RTI általános rendelkezéseivel való összeegyeztethetőség

(46)

Nincs arra utaló jel, hogy általában a VW-csoport vagy különösen az Audi Hungaria nehéz pénzügyi helyzetben lenne, mivel nem felel meg a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (13) meghatározott feltételeknek. Következésképpen a támogatás kedvezményezettje jogosult regionális támogatásra.

(47)	A támogatást egy csoportmentességi támogatási program (támogatás az XR 47/2007 támogatási program alapján), és egy jóváhagyott támogatási program (adókedvezmény az N 651/06 támogatási program alapján) alkalmazásában nyújtják, amelyek eleget tesznek az RTI általános megfelelőségi követelményeinek.

(48)

A projekt az RTI 34. pontja értelmében vett induló beruházás. Tekintettel a beruházás előtt nem gyártott új motoralkatrészek gyártására és néhány motortípus esetében a gyártási kapacitás növelésére, a beruházás meglévő létesítmény bővítésének minősül. Az RTI 34. pontja értelmében a műszaki szempontból új alkatrészek gyártása (mint például az új AVS-vezérműtengely bevezetése) a létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjának minősül, az új gépi megmunkálási technológiáknak a meglévő alkatrészek gyártásában történő bevezetése pedig a meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi.

(49)	A beruházási támogatás keretében elszámolható költségek (lásd a fenti III. táblázatot) meghatározása az RTI-vel összhangban, a támogatáshalmozódás szabályainak betartásával történt.

(50)	Az Audi Hungariának ugyancsak kötelezettsége, hogy a projekt befejezését követően legalább öt évig fenntartsa a beruházást a régióban. A kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25 %-át minden állami támogatástól mentes forrásból biztosítja.

(51)	Mivel a támogatást regionális támogatási program keretében nyújtják, a vizsgálat jelen szakaszában nem releváns az RTI 10. pontja, amely az ad hoc támogatás értékeléséhez további elemek figyelembevételét is előírja.

3.3.1. Ösztönző hatás

(52)

A kedvezményezett 2006. szeptember 15-én, vagyis két nappal a beruházás megkezdése előtt adta be általános támogatás iránti kérelmét, de a magyar hatóságok csak a 2006. szeptember 26-i levélben erősítették meg, hogy az Audi Hungaria – a beruházás megvalósításának ösztönzése céljából – elvben jogosult közvetlen támogatásra és egy nem számszerűsített, közvetett adókedvezményre.

(53)

A közvetlen támogatást illetően a kedvezményezett a kérelem benyújtásának idején hatályos előző támogatási program, a »HU 1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzat« (14) alapján nyújtotta be a támogatás iránti kérelmét, amely program az 1998 és 2006 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatással (15) összhangban csak annyit írt elő, hogy a támogatás iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt kell benyújtani.

(54)

Az RTI 107. pontjával összhangban a Bizottság 2006. március 6-i levelében megfelelő intézkedéseket javasolt, és felkérte a tagállamokat, hogy valamennyi meglévő regionális támogatási program alkalmazását időben a 2006. december 31-ig megítélt támogatásokra korlátozzák. Miután Magyarország elfogadta a megfelelő intézkedéseket, a HU 1/2003 program 2006 végén hatályát vesztette, és 2007 januárjától XR 47/2007 néven indult meg újra.

(55)	Mivel a közvetlen támogatást feltételesen csak 2008. december 17-én nyújtották, és 2009. február 26-án jelentették be, a 2007–2013 közötti időszakra szóló RTI (16), az RTI BER és Magyarország 2007–2013-ra szóló regionális támogatási térképe (17) alkalmazandó.

(56)

Az RTI BER 5. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2007. január 1-je után benyújtott kérelmek vonatkozásában a programot kezelő hatóságnak még a projektmunkálatok megkezdése előtt írásban meg kell erősítenie, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(57)	Meg kell vizsgálni, hogy teljesül-e az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel az XR 47/2007 (korábbi HU 1/2003) csoportmentességi támogatási program alapján nyújtott közvetlen támogatás tekintetében.

(58)

Az RTI BER 5. cikke (1) bekezdése kimondja, hogy csak a 2007. január 1-je után benyújtott kérelmek esetében van szükség a jogosultság írásos megerősítésére a beruházás megkezdése előtt. Ezt a Bizottság 2006. június 12-i, a tagállamokhoz intézett levele (18) is megerősítette. Mivel a kedvezményezett a kérelem benyújtásának idején hatályos előző támogatási program, a »HU-1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzat« alapján kérelmezte a támogatást, és az említett program végrehajtása folyamatosan, megszakítás nélkül zajlott, a Bizottságnak a 2006. december 31. előtt megkezdett projektekre vonatkozó bevett gyakorlata alapján elegendőnek kell tekinteni, ha a kedvezményezett a munkálatok megkezdése előtt benyújtotta a kérelmet.

(59)

Az RTI 38. pontja úgy rendelkezik, hogy a programot kezelő hatóságnak még a projektmunkálatok megkezdése előtt írásban meg kell erősítenie, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek. E rendelkezés azonban nem vonatkozik azokra a támogatási programokra, amelyek esetében automatikusan adókedvezményt nyújtanak az elszámolható költségekre (19).

(60)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az N 651/06 támogatási program – amely az N 504/04-gyel módosított HU 3/2004 program (20) utódja – automatikus adóintézkedés, ezért a fent leírt ösztönző hatásra vonatkozó feltételnek az Audi Hungaria részére nyújtott fejlesztési adókedvezmény esetében nem kell teljesülnie.

3.3.2. Átláthatóság

(61)

A támogatások átláthatóságára vonatkozó szabályok tekintetében az RTI BER 8. cikkének (5) bekezdése és az RTI 108. pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak közzé kell tenniük a regionális támogatási programok teljes szövegét, és kizárja azokat a projekteket, amelyek esetében a támogatási program közzététele előtt merültek fel költségek. Mivel az alkalmazott XR 47/2007 program jogalapját hivatalosan csak 2007. január 24-én fogadták el, és a Bizottság az N 651/06 támogatási programot csak 2007. május 10-én hagyta jóvá, első látásra úgy tűnik, hogy e feltétel nem teljesült.

(62)

A jelen ügyben azonban az átláthatósági követelmény teljesítettnek tekinthető, mivel a kérelem időpontjában már közzétették a regionális támogatási elődprogramokat – HU 1/2003 és HU 3/2004 –, azaz a lehetséges kedvezményezettek és érdekelt felek ismerhették a tartalmukat, az új programokat pedig kifejezetten a meglévő programok utódjaként határozták meg.

(63)

A Bizottság ezenfelül úgy ítéli meg, hogy az RTI BER 5. cikkének (1) bekezdésében és a tagállamoknak szóló 2006. június 12-i levélben foglalt, a 2007 előtt beadott támogatási kérelmek esetében a jogosultság megerősítésének a munkálatok megkezdése előtt történő benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítést célzó átmeneti szabályok a kérelem pillanatában mentesítenek az utódprogram közzétételére vonatkozó követelmény alól is. Bármely egyéb értelmezés szerint hatástalan lenne az ösztönző hatásra vonatkozó átmeneti szabály.

3.3.3. Következtetés

(64)	E megfontolások tükrében a Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy véli, hogy az általános megfelelőségi követelmények teljesülnek.

3.4. A nagyberuházási projekteknek nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezésekkel való összeegyeztethetőség

3.4.1. Egyetlen beruházási projekt (az RTI 60. pontja)

(65)	A magyar hatóságokkal egyetértésben a Bizottság az 1. és 2. alprojektet egyetlen beruházási projektnek tekinti.

(66)	A kedvezményezett 2003 előtt, vagyis az egyetlen beruházási projekt meghatározásában szereplő hároméves időszakon kívül, Győrben megkezdett beruházási tevékenységhez kapott támogatást.

3.4.2. A támogatás intenzitása (az RTI 67. pontja)

(67)	A projekt jelenértéken tervezett összes elszámolható költsége 153 396 millió forint (511,28 millió EUR). Az RTI 67. pontjában meghatározott csökkentési mechanizmus alkalmazása után a projekt maximálisan megengedhető támogatási intenzitása 12,61 % GGE (bruttó támogatástartalom).

(68)	Mivel a javasolt támogatás intenzitása (9,69 % GGE) nem haladja meg a maximálisan megengedhető támogatási intenzitást (12,61 % GGE), a projekt tervezett támogatási intenzitása megfelel az RTI-nek.

3.4.3. Az RTI 68. pontjának a) és b) alpontjában rögzített szabályokkal való összeegyeztethetőség

(69)

A Bizottság azon határozata, amellyel az RTI 68. pontja alá tartozó nagyberuházási projektek számára regionális támogatás nyújtását engedélyezi, a kedvezményezettnek a beruházás előtti és utáni piaci erejétől és a beruházás által teremtett kapacitástól függ. Az RTI 68. pontjának a) és b) alpontjában foglalt megfelelő tesztek elvégzése érdekében a Bizottságnak először meg kell határoznia az érintett termék- és földrajzi piacot.

Érintett termék

(70)	A beruházás eredményeképpen az Audi Hungaria a POLK által meghatározott szegmentálási rendszer szerinti A00, A0, A, B, C, D és E szegmensekhez tartozó gépkocsikba beépítendő motoralkatrészeket és motorokat fog gyártani.

(71)

Ezenkívül, bár a beruházási projekt személygépkocsikba szánt motoralkatrészek és motorok gyártását célozza, az Audi Hungaria kis mennyiségben jachtokhoz is gyárt motorokat a VW-csoport hajózási részlege (Volkswagen Marine) számára. Az Audi Hungaria gyártja a motorok alapját, amelyből a Volkswagen Marine elkészíti a hajómotorokat. A hajókba szánt alapmotorokat ugyanazon a gyártósoron készítik, ahol a V6-os és V8-as dízelmotorokat gyártják a személygépkocsik számára. A hajómotorokat a Volkswagen Marine Salzgitterben (Németország) található üzemében fejezik be és szerelik össze.

(72)

Az RTI 69. pontja szerint az érintett termék rendszerint az a termék, amely a beruházási projekt tárgyát képezi. Ha azonban a projekt közbenső termékre vonatkozik, és a termelés jelentős része nem kerül piaci értékesítésre, az érintett termék lehet a másodlagos termék. A 2002/781/EK határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy »a járműgyártó által készített motorok érintett piaca az a piac, amely számára a motort gyártják« (21). Ezt a megközelítést követi a 2003/647/EK bizottsági határozat (22), és a legújabb 2008/1613/EK határozat (23) is. A szóban forgó ügyben az Audi Hungaria által készített motorok több mint [90-100]%-a a VW–PO-csoporton belül kerül értékesítésre. Majdnem az összes motoralkatrészt közvetlenül autómotorokba építik be. A maradék elhanyagolható mennyiséget a továbbiakban garanciális cserealkatrészként fogják használni, és csak egy nagyon kis részük kerül értékesítésre a VW–PO-csoporton kívül.

(73)	Következésképpen a Bizottság az RTI 69. pontjának alkalmazásában úgy ítéli meg, hogy e határozatban a gépjárművek (személygépkocsik) jelentik az érintett terméket.

(74)

A hajók számára készített alapmotorokat nem a piacon értékesítik, hanem a Salzgitterben található Volkswagen-üzemnek adják el, ahol olyan speciális szerelési műveleteket és kezeléseket végeznek rajtuk, amelyek után azokat a Volkswagen Marine hajómotorként tudja értékesíteni a piacon. Következésképpen az Audi Hungaria üzemében készített termékek közbenső termékek, és a másodlagos terméket, azaz a kész hajómotorokat, amelyek számára az Audi Hungaria biztosítja az alapmotort, kell érintett terméknek tekinteni.

Érintett termékpiac

(75)	Az RTI 69. pontja úgy rendelkezik, hogy az érintett termékpiac magában foglalja az érintett terméket és az azt helyettesítő termékeket, amelyeket vagy a fogyasztó (a termék tulajdonságai, ára és felhasználhatósága alapján), vagy az előállító (a gyártóberendezések rugalmassága miatt) annak tekint.

(76)

Összefonódásra vonatkozó határozataiban a Bizottság elismerte, hogy bár a gépjárműpiac néhány objektív kritérium, például a motor mérete vagy az autó hossza alapján hagyományosan szegmentált, a szegmensek közötti határvonalat egyéb tényezők elmossák. Ilyen tényező többek között az ár, a termék megítélése és az extrafelszerelések száma. A Bizottság ezért, egészen mostanáig, összefonódásokkal kapcsolatos valamennyi határozatában nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a versenyhelyzet elemzése céljából a személygépjárművek piaci szegmensét egy termékpiacnak kell-e tekinteni, vagy további részekre kell bontani.

(77)	A Bizottság megjegyzi, hogy a Prodcom-kódok (24) ebben az esetben nem alkalmazhatók a piac további felosztására, többek között azért, mert túl sok az átfedés, és mert az osztályozást az iparág nem alkalmazza általánosságban a piacok felmérésére.

(78)	Több másik, például az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA), az európai újautó-értékelési program (NCAP), az USA energiaügyi minisztériuma és nagy autógyártók által internetes oldalukon használt osztályozási rendszert is lehetne alkalmazni.

(79)	Tekintettel a különböző célú alkalmazásra (például töréstesztekre), a földrajzi különbségekre (az USA piacán inkább a nagy autók dominálnak) és egy általánosan elfogadott osztályozási rendszer hiányára, az osztályozási rendszerek eltérnek egymástól.

(80)

Számos szolgáltató foglalkozik a gépjárműpiac elemzésével. Ezek közül a legismertebb és legelismertebb a Global Insight és a POLK. A Global Insight, egy előrejelzésekkel foglalkozó nagy tanácsadó cég, a személygépjármű-piac szűk felosztását javasolja (27 szegmens). A POLK a gépjárműpiacot A000, A00, A0, A, B, C, D és E szegmensek szerint osztja fel, amelyek közül az A000 szegmens a kiskategóriás autókat, míg az E szegmens a luxuskategória felső szintjét takarja. Az A000 szegmenstől az E szegmens felé haladva fokozatosan emelkedik a személygépjárművek átlagára, mérete és átlagos motorteljesítménye.

(81)

A magyar hatóságok a támogatás bejelentésében a POLK által alkalmazott rendszert választották […]. A Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy ítéli meg, hogy a POLK piaci osztályozása megfelelő és kielégítően részletes referenciarendszernek tekinthető, és a szóban forgó projekt értékeléséhez ezt a felosztást alkalmazza.

(82)

A személygépjárművek és a könnyű haszongépjárművek külön szegmensekbe történő további felosztását illetően a magyar hatóságok véleménye az, hogy az ilyen piaci felosztás nincs egyértelműen meghatározva, és ezért nem meggyőző. Így azonos felszereltségű gépjárműveket (például a VW Touareg) az egyik tagállamban a személygépjárművek, a másikban a könnyű haszongépjárművek kategóriába sorolják.

(83)

Ráadásul, az autógyártók bizonyos felszereltséggel ellátott modellváltozatokat kínálnak, amely lehetővé teszi a vásárló számára, hogy válasszon az adott tagállamban érvényes meghatározás szerinti személygépjármű vagy könnyű haszongépjármű változat közül. A gyártók a gyártósorokat úgy alakítják ki, hogy azok alkalmasak legyenek különböző, országok szerint eltérő felszereltségű személygépjármű és könnyű haszongépjármű változatok készítésére is.

(84)	A fenti kontextus ellenére ebben a határozatban a személygépjárműveket és könnyű haszongépjárműveket nem külön, hanem egységesen kezelve a megfelelő A00, A0, A, B, C, D és E szegmensbe sorolják. A Bizottság felkéri a harmadik feleket, hogy nyújtsák be ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(85)

A Bizottság megjegyzi, hogy a keresleti oldalon van bizonyos fokú helyettesíthetőség a szegmensek hátárán, például az A szegmensbe és a B szegmensbe tartozó autók vagy a luxuskategóriás szegmensek között. A Bizottság megvizsgálta a keresleti oldalról való helyettesítési láncok lehetőségét (25) a különböző szegmensek között. Mindazonáltal nehéz a gépjárművek helyettesíthetősége mellett érvelni a lehetséges szegmensek végein, mivel például a legolcsóbb személygépjárművek nem helyettesíthetők közvetlenül drágább személygépjárművekkel.

(86)	A személygépjárművek gyártói általában több szegmensben is jelen vannak. A gyártók válthatnak a különböző személygépjármű-típusok között, mivel sok autó ugyanarra az alapra épül. A személygépjárművek szegmensei átfedik egymást.

(87)

Az ügy jelen szakaszában a Bizottság nyitva hagyja az érintett termékpiac pontos meghatározását, és minden elfogadható alternatív piaci meghatározást meg fog vizsgálni (beleértve azt a legszűkebb piaci felosztást is, amelyre vonatkozóan még adatok állnak rendelkezésre). Ez a megközelítés összhangban van a Bizottság N 767/07 (Ford Craiova) (26), N 635/08 (Fiat Szicília) (27) és N 473/08 (Ford Espana) (28) állami támogatásokkal kapcsolatos határozataiban foglaltakkal.

(88)	Mivel az Audi Hungaria az A00, A0, A, B, C, D és E szegmensbe tartozó gépjárművekbe szánt motoralkatrészeket és motorokat fog gyártani, a Bizottság az ügy jelen szakaszában az említett szegmenseket és az egész személygépjármű-piacot (beleértve a könnyű haszongépjárműveket) tekinti érintett piacnak.

(89)

Meg kell azonban jegyezni, hogy az ügy jelen szakaszában Magyarország és a Bizottság véleménye eltér az érintett piacok meghatározását illetően. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy egy meghatározott motortípust – bizonyos technikai korlátokhoz mérten – több modellbe és szegmensbe is be lehet építeni. A különböző gépjárműmodellek iránti piaci kereslettől függ, hogy az elkészített motorokat végül melyik szegmensbe építik be. Alapvetően az egyes motorokban lévő hengerek száma határozza meg azt, hogy melyik gépjárműtípusba lehet beépíteni az adott motort, vagyis hogy a gyártás melyik szegmenst érinti. Emellett a magyar hatóságok közölték, hogy az Audi Hungaria üzemeiben a gyártási folyamat során a motorokat elsősorban a hengerek száma szerint különböztetik meg. Ezért minden egyes motortípus (pl. négyhengeres, hathengeres stb.) külön gyártósoron, helyiségben és akár külön szervezeti részlegben készül.

(90)

A magyar hatóságok szerint az egyes szegmensek helyett a következő szegmenscsoportokat kell figyelembe venni:

—	a négyhengeres motorokat az A00–C szegmensekbe építik be,

—	a hathengeres motorokat a B–D szegmensekbe építik be,

—	a nyolchengeres motorokat a B–E szegmensekbe építik be,

—	a tíz-tizenkét hengeres motorokat a C–D szegmensekbe építik be.

(91)	A hajómotorok tekintetében, mivel az Audi Hungaria csak dízelalapmotorokat készít, a Volkswagen Marine csak dízelhajómotorok gyártásával és értékesítésével foglalkozik, a dízel hajómotorok piaca tekintendő érintett termékpiacnak.

Érintett földrajzi piac

(92)	Az RTI 70. pontja előírja, hogy az RTI 68. pontja szerinti tesztek elvégzése céljából a piacokat rendszerint EGT-szinten kell meghatározni.

(93)

Közelmúltban elfogadott határozataival összhangban a Bizottságnak az a véleménye, hogy kínálati oldalról nézve a gépjárműipari ágazatban legalább EGT-szintű, de még inkább globális szintű termelés folyik. Figyelembe véve azt a megállapítást, hogy a nagyobb gépjárműgyártók világpiaci szereplők, akik különböző kontinenseken és országokban rendelkeznek gyártóüzemekkel és elosztórendszerrel, a VW–PO-csoport legalább európai piaci szereplőnek számít. A VW-csoport által az EGT-n belül gyártott gépjárművek átlagosan több mint [15–30] %-át exportálják.

(94)

Fogyasztói szempontból a versenyfeltételek jelentős mértékben javultak az Európai Unióban, különösen a technikai akadályok és elosztórendszerek tekintetében, bár az árkülönbségek és az adórendszerek közötti eltérések továbbra is akadályt jelentenek, és a főbb versenytársak piaci behatolási arányai különbözőek az egyes tagállamok és különösen a kontinensek szerint. Az alacsony szállítási költségek, illetve az, hogy a főbb gyártók szinte valamennyi tagállamban és a világ legnagyobb országaiban jelen vannak, EGT-szintű vagy még inkább világméretű piac meglétére utalnak.

(95)	A gyártólétesítmények részére nyújtott támogatásokra vonatkozó állami támogatási határozatokban, amelyek a támogatásoknak a gyártók közötti verseny torzulására, illetve a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatásait értékelik, a gyártási szempontok meghatározóak.

(96)

A magyar hatóságok véleménye szerint a VW–PO-csoport esetében az érintett földrajzi piac világméretű, mivel a nagy, nemzetközi szinten tevékeny gépjárműgyártók világszinten versenyeznek. Az EGT- és az észak-amerikai piac telített. Ennek ellenére 2005 és 2013 között durván 64 %-os növekedést értek el az ázsiai, dél-amerikai, orosz és afrikai, globálisan növekvő piacokon. Ez a fejlődés vagy a piacok további integrációjához és a gépjárműpiac globalizációjához fog vezetni, vagy a gyártás növekvő piacokra történő áttelepülését fogja eredményezni.

(97)

A magyar hatóságok különösen a következő érvekkel igazolták álláspontjukat:

—	A VW-csoport gyártóüzemei és értékesítési területei megtalálhatók Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában.

—	Az EGT az egyetlen régió, ahol valamennyi (A00, A0, B, C, D és E) szegmenshez gyártanak gépjárműveket.

—

A VW-csoport B szegmensbe tartozó gépjárműveket szinte kizárólag az EGT területén gyárt. 2008-ban a VW-csoport […] B szegmensbe tartozó gépjárművet készített, ebből […] darabot az EGT területén. Ezek az autók az EGT-n belül ([…]) és az EGT-n kívül kerültek forgalomba. A legyártott autók teljes mennyiségéhez viszonyítva az export aránya [25–35] %.

—	A VW-csoport D és E szegmensbe tartozó gépjárműveket kizárólag az EGT területén gyárt. A 2008-ban a VW-csoport által az e szegmensekben gyártott […] gépjármű több mint [45–60] %-át exportálták Észak-Amerikába, Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába.

—	Mivel az egyes régiókban a termelés és az értékesítés mértéke nem egyenlő arányban oszlik meg, a gépjárműveket a gyártó létesítményekből az értékesítő területekre szállítják a világ minden pontján.

(98)	A magyar hatóságok közölték továbbá, hogy az autóalkatrészeket gyártó új üzemek létesítésére/bővítésére az egész csoporton belül pályázatot írnak ki, amelyen a világ minden pontjáról vesznek részt gépjárműgyártók.

(99)	A fentiek alapján a Bizottság a szóban forgó ügy értékelése során úgy ítéli meg, hogy az érintett termékek érintett földrajzi piaca legalább EGT-szintű. A gépjárműszegmensek piaci részesedését EGT-szinten és világszinten is meghatározzák.

(100)

Magyarország szerint a hajómotorok érintett földrajzi piaca világméretűnek tekinthető, mivel a dízel hajómotorok piacán sok versenytárs van jelen világszinten. A Volkswagen Marine világviszonylatban is értékesíti dízel hajómotorjait, bár az aktuális statisztikai adatok szerint az eladások legnagyobb része az EGT területén valósul meg. Következésképpen a dízel hajómotorok érintett földrajzi piaca legalább EGT-szintű, ha nem világméretű. Az alábbi táblázat a VW-csoport piaci részesedésének elemzésére szolgáló adatokat tartalmazza, világviszonylatban és EGT-szinten.

Piaci részesedés

Személygépjárművek

(101)

Annak vizsgálata érdekében, hogy a projekt megfelel-e az RTI 68. pontja a) alpontjának, a Bizottságnak elemeznie kell a támogatás kedvezményezettjének beruházás előtti és utáni piaci részesedését, és ellenőriznie kell, hogy a piaci részesedés meghaladja-e a 25 %-ot.

(102)

A kedvezményezett piaci részesedését vállalatcsoporti szinten mérik fel az érintett termék- és földrajzi piacokon. Mivel az Audi Hungaria új beruházási projektje 2006-ban indult, és a teljes gyártáskapacitást előreláthatóan 2012-re érik el, a Bizottság a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan fogja megvizsgálni a VW–PO-csoport (beleértve a vállalatcsoporthoz tartozó összes márka) piaci részesedését az érintett piacokon.

(103)

A magyar hatóságok megerősítették, hogy a benyújtott adatok figyelembe veszik a VW-csoport és más vállalkozások között létrejött, gépkocsik gyártására és értékesítésére vonatkozó kereskedelmi és marketing-megállapodásokat.

(104)

Figyelembe véve a termelési költségekben, illetve a különböző személygépjárművek árában mutatkozó jelentős különbségeket, valamint a megbízható árbecslések elérhetőségének nehézségeit, a piacok és a piac alakulásának meghatározásához az ágazatban általában mennyiségi adatokat használnak. A magyar hatóságok a piaci részesedésre vonatkozóan a következő adatokat nyújtották be:

V. táblázat

A VW–csoport/VW–PO-csoport piaci részesedése a személygépkocsikra (a könnyű haszongépjárművekkel együtt) vonatkozó egyes szegmensek alapján

A00

szegmens

VW-csoport

VW-PO-csoport

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 25]%

[> 25]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[> 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[> 25]%

[< 25]%

[> 25]%

[< 25]%

[< 20]%

[> 25]%

Világviszonylatban

[> 25]%

[< 20]%

Valamennyi szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

(105)

A fenti számadatok alapján a piaci részesedés meghaladja a 25 %-os határértéket. Ez nem csak az EGT-szintre vonatkozó számadatok esetében (a B szegmensre vonatkozóan 2008, 2009, 2010 és 2011, a D szegmensre vonatkozóan 2009, 2010, 2011, 2012 és 2013, az E szegmensre vonatkozóan 2005, 2007, 2008, 2011, 2012 és 2013 tekintetében), hanem a világviszonylatban mért számadatok esetében (az E szegmensre vonatkozóan 2005, 2006, 2007, 2008 és 2009 tekintetében) is igaz.

(106)

A fentiek értelmében tehát a magyar hatóságok azt javasolják, hogy a piaci részesedést szegmenskombinációk szintjén kellene kiszámítani. Így az alábbi eredményre jutunk:

VI. táblázat

A VW-csoport/VW-PO-csoport piaci részesedése szegmenskombinációk alapján

A00–C

szegmens

VW-csoport

VW-PO-csoport

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

B–D

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

B–E

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

C–D

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

(107)

A fenti számadatok alapján a piaci részesedés nem haladná meg a 25 %-os határértéket.

(108)

A Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a piaci részesedés pusztán szegmenskombinációk alapján történő meghatározása igazolható lenne. A Bizottság gyakorlata az, hogy a piac minden elfogadható alternatív meghatározását (beleértve a legszűkebb felosztást is, amelyre vonatkozóan még adatok állnak rendelkezésre) megvizsgálja, amelyet a Bizottságnak a közelmúltban az állami támogatásokkal kapcsolatban elfogadott határozatai (N 767/07 Ford Craiova (29), N 635/08 Fiat Szicília (30) és N 473/08 Ford Espana (31) is megerősítenek. E határozatokban a vizsgált projekttel kapcsolatban még a legszűkebb elfogadható piac esetében sem merültek fel problémák, így a piac pontos meghatározását nyitva lehetett hagyni (még akkor is, ha – ahogy azt a határozatokban el is ismerték – a különböző szegmensek között bizonyos fokú helyettesíthetőség állt fenn).

(109)

A Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy ítéli meg, hogy a támogatott projekt az egyedi (legszűkebb) szegmensek tekintetében hatással lehet a Volkswagen-csoport piaci pozíciójára, ezért lehetségesnek és indokoltnak tűnik, hogy a piaci részesedés meghatározása e legszűkebb szegmensekre, és ne a különböző motortípusok szerint meghatározott szegmenscsoportokra történjen.

(110)

Úgy tűnik, a támogatás kedvezményezettjének részesedése az érintett termék(ek) »legrosszabb forgatókönyvnek« tekintett legszűkebb elfogadható piacon történő értékesítéséből több mint 25 % (lásd az V. táblázatot). Következésképpen úgy tekintjük, hogy e szakaszban nem teljesül az RTI 68. pontjának a) alpontjában meghatározott követelmény.

(111)

Magyarország úgy véli, hogy a kérelmező piaci pozíciójának a beruházást megelőzően egy évvel és a beruházást követően egy évvel történő meghatározása a személygépkocsi-ipar esetében torz eredményre vezet.

(112)

A személygépkocsik piacát nagymértékben befolyásolja az új modellek megjelenése és a meglévő modellek módosítása. Egy új modell bejelentésének hatására az aktuális modell értékesítési adatai azonnal csökkennek, mivel az új modell megjelenése negatív módon befolyásolja a meglévő modell viszonteladási értékét. Másrészről az új modell megjelenésének évében az értékesítési adatok hirtelen felszöknek. Emellett egy másik autógyártó új modelljének megjelenése negatív hatással lehet az értékesítési adatokra.

(113)

Az E szegmensben például a VW–PO-csoport piaci részesedése világviszonylatban 2010-től jelentős mértékben csökkenni fog a POLK előrejelzése szerint. A piaci részesedés csökkenése az új […] modell megjelenésének tulajdonítható a POLK előrejelzése szerint.

(114)

Ezért Magyarország úgy véli, hogy egy gépjárműgyártó tényleges piaci részesedésének meghatározásához nem egy pontszerű, hanem egy időszak-orientált módszer lenne megfelelő. Magyarország véleménye szerint egy ötéves vizsgálati időszak megfelelő lenne egy meggyőző átlagolt érték meghatározásához.

(115)

A következő táblázat a VW-/VW–PO-csoport szegmensek szerinti részesedését tartalmazza ötéves vizsgálati periódus átlaga szerint:

VII. táblázat

A VW-csoport/VW–PO-csoport szegmensek szerinti részesedése világviszonylatban 5 év átlaga alapján

	2005–2009	2006–2010	2007–2011	2008–2012	2009–2013
A00	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
A0	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
A	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
B	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
C	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
D	[< 20]%	[20-25]%	[20-25]%	[< 20]%	[< 20]%
E	[> 25]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
Egyéb	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%

(116)

Amint látható, legalább az E szegmensben még az öt év átlaga alapján számolt piaci részesedés is (ami ellentétes az RTI 68. pontja a) alpontjának bevett bizottsági értelmezésével, amelyet számos, a személygépjármű-piacra vonatkozó állami támogatási határozat (32) is követ) meghaladja a 25 %-ot világszinten. Az EGT szintjén még több szegmens esetében jutnánk ugyanilyen eredményre.

Hajómotorok

(117)

A magyar hatóságok megjegyzik, hogy a hajómotorok piacát illetően még nem állnak rendelkezésre a gépjárműiparéhoz hasonlóan kidolgozott hivatalos adatok és bevezetett módszerek. A következő adatok a hajózási termékekkel foglalkozó nemzetközi szövetség (IMPA) által rendelkezésre bocsátott számadatok és számítások, valamint a VW-csoport becslései alapján kerültek meghatározásra.

VIII. táblázat

A VW-csoport piaci részesedése a dízel hajómotorok világpiacán (mennyiség alapján)

	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
Összes gyártó értékesítései a világpiacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport értékesítései a világpiacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport világpiaci részesedése (%)	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[2,5–5] %

IX. táblázat

A VW-csoport piaci részesedése a dízel hajómotorok EGT-szintű piacán (mennyiség alapján)

	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
Összes gyártó értékesítései az EGT-piacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport értékesítései az EGT-piacont	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport EGT-piaci részesedése (%)	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %

(118)

A fenti adatok azt mutatják, hogy a Volkswagen-csoport piaci részesedése az EGT területén és világviszonylatban nem haladja meg az 5 %-ot. Ennek megfelelően a piaci részesedés a hajómotorok esetében nem haladja meg az RTI 68. pontjának a) alpontjában meghatározott 25 %-os határértéket.

Termelési kapacitás

Személygépjárművek

(119)

A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a beruházási projekt megfelel-e az RTI 68. pontjának b) alpontjában foglaltaknak. Ellenőriznie kell, hogy a projekt által létrehozott termelési kapacitás az érintett termék megnyilvánuló fogyasztási adatok alapján számított piaca méretének kevesebb mint 5 %-át teszi-e ki, kivéve ha a legutóbbi öt év átlagában a termék megnyilvánuló fogyasztásának növekedése az EGT GDP-jének átlagos évi növekedését meghaladta.

(120)

A Bizottságnak ezért először azt kell megvizsgálnia, hogy a piac az EGT területén, az érintett termék megnyilvánuló fogyasztásának átlagos évi növekedése alapján alulteljesít-e. Magyarország csak a teljes személygépjármű-piacon a 2002 és 2007 közötti időszakban megnyilvánuló fogyasztásra vonatkozóan nyújtott be adatokat (vagyis azokra az évekre vonatkozóan, amelyekre a bejelentés időpontjában rendelkezésre álltak adatok). Ezek alapján az átlagos évi növekedés 1,18 % volt, azaz elmaradt a 27-tagú EU GDP-jének azonos időszakra vonatkozó átlagos évi növekedésétől (3,97 %).

(121)

A létrehozott termelési kapacitás mértékét illetően emlékeztetni kell arra, hogy a gyártósorok (azaz a létrehozott kapacitás) az egyes motortípusok (pl. négyhengeres, hathengeres stb.) szerint kerültek kialakításra. Arra is emlékeztetni kell, hogy egy adott motortípust több, különböző szegmensbe tartozó modellbe lehet és fognak beépíteni, és – a magyar hatóságok szerint – nem lehet a létrehozott kapacitást előre elosztani az egyes személygépjármű-szegmensek között.

(122)

E vonatkozásban a Bizottság megjegyzi, hogy az N 767/07–Románia–LIP–Ford Craiova-ügyben meg lehetett becsülni, hogy a támogatott üzemben gyártott motorokat milyen arányban fogják beépíteni a különböző egyedi szegmensekben. Ezenfelül a piacmeghatározásnak alapesetben azonosnak kell lennie az RTI 68. pontja a) és b) alpontjának alkalmazásában. Ezért a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a Magyarország által javasolt megközelítés megfelelőségével kapcsolatban.

(123)

Meg kell jegyezni, hogy a beruházás a meglévő győri üzemben valósul meg, itt gyártották a bejelentett beruházásban érintett motortípusok előző modelljeit. Következésképpen csak a beruházás által létrehozott nettó kapacitásbővítést kell figyelembe venni.

(124)

Az Audi Hungaria beruházása által létrehozott teljes nettó kiegészítő kapacitás mennyiségi szempontból megközelítőleg [100 000–250 000] motort, azaz az EGT teljes személygépjármű-piacának [0,5–2,5] %-át teszi ki (33).

(125)

A különböző motortípusok és a megfelelő szegmenscsoportok tekintetében a számadatok a következők:

X. táblázat

Helyi nettó kiegészítő kapacitás a teljes személygépkocsi-piac eredményének százalékában az érintett szegmenskombinációkban (könnyű haszongépjárművek nélkül)

Négyhengeres motorok

2005

2013

A00 – C

szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

Hathengeres motorok

2005

2013

B-D	szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

Tizenkét hengeres motorok

2005

2013

C-D	szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

(126)

A beruházás a nyolc- és tízhengeres motorok gyártásában nem eredményez nettó kapacitásbővülést. Így az erre vonatkozó adatok nem szerepelnek a fenti táblázatban.

(127)

A Magyarország által javasolt piacmeghatározás (azaz az egyedi szegmensek helyett szegmenskombinációk) alapján nem haladják meg az RTI 68. pontjának b) alpontjában meghatározott 5 %-os határértéket.

Hajómotorok

(128)

A hajómotorok tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy az Audi Hungaria kizárólag alapmotorok gyártásával foglalkozik, amelyek a hajómotorok »nyersanyagaként« szolgálnak. Az alapmotorokat ugyanazon a gyártósoron készítik, ahol a V6-os és V8-as személygépkocsi-motorokat gyártják. A hajók számára készített alapmotorokon csak (1) a motoralkatrészekhez hasonló gépi megmunkálásokat és (2) bizonyos alapvető szerelési műveleteket […] végeznek el. A kész motorok legalább […] olyan motoralkatrészt és elemet tartalmaznak, amelyeket nem az Audi Hungaria szerel össze. Következésképpen ezeken a hajómotoralapokon nem végzik el a személygépjárművek esetében alkalmazott gyártási műveleteket.

(129)

További fontos különbség a hajómotoralapok és a személygépjármű-motorok között az, hogy amíg a személygépjármű-motorok teljesen készre összeszerelve és használatra készen hagyják el az Audi Hungaria üzemét, a hajómotoralapok nem működőképes motorok, és azokat a gyártási folyamat e szakaszában még nem lehet hajókba vagy jachtokba beépíteni. Ezért ezeket az alapmotorokat a Volkswagen Marine üzemébe szállítják, ahol speciális kezelés alá vonják őket az úgynevezett »hajóépítési eljárás« keretében. Az Audi Hungariának jelentős eszköz-, know-how és humántőke-beruházásokat kellene végrehajtania, valamint a gyártósorokat nagymértékben át kellene alakítania, ha úgy döntene, hogy bevezeti a kész hajómotorok gyártására szolgáló eljárásokat. Mindemellett az Audi Hungaria által gyártott alapmotor különleges műszaki paraméterei miatt a hajómotor megépítését a VW-csoporton kívüli gyártó nem tudná elvégezni további jelentős beruházások nélkül.

(130)

A különleges eljárások miatt a hajómotor-építést a Volkswagen Marine Salzgitterben található gyárában kell elvégezni, amelyet speciálisan e célra szolgáló eszközökkel szereltek fel. Megközelítőleg hetente […] hajómotort tud a Volkswagen Marine elkészíteni, vagyis a maximális éves termelési kapacitása […] darab között van. Ezért, még ha az Audi Hungaria bővítené is a hajómotoralap gyártására szolgáló kapacitását, a Volkswagen Marine nem lenne képes kezelni a megnövekedett termelési igényt, mivel termelési kapacitása korlátozott, és azt nem érinti a szóban forgó beruházási projekt. A kapacitás bővülését csak Salzgitterben eszközölt további jelentős beruházásokkal lehetne elérni, amely nem képezi a jelen bejelentés tárgyát.

(131)

A bejelentett projekt hatására tehát nem bővül a termelési kapacitás a készre gyártott hajómotorok tekintetében (a kapacitásbővülés nulla).

(132)

Az ügy jelen szakaszában úgy tűnik, hogy a projekt minden érintett piac tekintetében összhangban van az RTI 68. pontjának b) alpontjával.

3.5. Aggályok és az eljárás megindításához vezető okok

(133)

A fent ismertetett okok miatt a Bizottság az intézkedés előzetes értékelése után nincs meggyőződve arról, hogy a bejelentett támogatás összeegyeztethető-e az RTI 68. pontjával.

(134)

E tekintetben a Bizottság megismétli az e határozatban kifejtett aggályait, hogy elfogadható-e a Magyarország által javasolt piaci felosztás, és hogy a kedvezményezett részesedése az érintett termék érintett piacon történő értékesítéséből kevesebb-e, mint 25 % (lásd a (68) és az azt követő bekezdéseket), valamint hogy az érintett piac alulteljesítése esetén a létrehozott kapacitás nem haladja-e meg az 5 %-ot.

(135)

A Bizottság jelzi, hogy nem ért egyet a magyar hatóságokkal a személygépjárművek érintett termékpiacának meghatározása tekintetében. Az ügy jelen szakaszában a Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a POLK által meghatározott osztályozás szerinti egyedi személygépjármű-szegmensek helyett tekinthetők-e egyes szegmenscsoportok érintett termékpiacnak az RTI 68. pontjának a) és b) alpontja alkalmazásában. Az ügy jelen szakaszában a Bizottság emellett a személygépjárművek és a könnyű haszongépjárművek együttes kezelésének helyességéről sincs meggyőződve. Emlékeztetünk arra, hogy az RTI 70. pontja szerint a tagállamra hárul a bizonyítási teher azokban az esetekben, amelyekre nem vonatkozik az RTI 68. pontjának a) és b) alpontja.

(136)

Következésképpen a Bizottságnak kötelessége minden szükséges konzultációs eljárást elvégezni, és ennek keretében megindítani az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást, ha a kezdeti vizsgálat nem teszi lehetővé a Bizottság számára annak megállapítását, hogy az intézkedés összhangban van-e az RTI 68. pontjával. Ez lehetőséget teremt arra, hogy azok a harmadik felek, akiknek érdekeit a támogatás odaítélése érinti, észrevételeket tegyenek az intézkedéssel kapcsolatban. Az érintett tagállam által bejelentett és bármely harmadik fél által közölt információk alapján a Bizottság értékelni fogja az intézkedést, és meghozza végleges határozatát.

(137)

Abban az esetben, ha a hivatalos vizsgálati eljárás során közölt információk nem teszik lehetővé annak megerősítését, hogy az RTI 68. pontjában meghatározott határértékeket betartják, a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a támogatás szükséges-e a beruházás ösztönzéséhez, és hogy a támogatás előnyei meghaladják-e a versenytorzítás és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás mértékét. A Bizottság ezért felkéri a tagállamot és a harmadik feleket, hogy nyújtsák be azokat a rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy alátámassza az intézkedésre vonatkozó értékelését.

(138)

Az RTI 63. lábjegyzetében a Bizottság bejelentette, hogy »további útmutatásokat dolgoz ki azon kritériumokról, amelyeket ezen értékelés során figyelembe fog venni«. A bejelentésben foglaltak megvalósultak a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló bizottsági közlemény (34) elfogadásával, amely a részletes vizsgálat alapjául fog szolgálni. Különösen a következő kritériumokat fogják vizsgálni: a támogatás célja, a támogatási eszköz megfelelősége, az ösztönző hatás, a támogatás arányossága, a magánbefektetések kiszorítása és a kereskedelemre gyakorolt hatások. Az ügy jelen szakaszában úgy tűnik, hogy a verseny különösen azokban a szegmensekben torzulhat, amelyekben a kedvezményezett piaci részesedése meghaladja a 25 %-ot.

(139)

A részletes vizsgálat tekintetében a Bizottság felhívja az érdekelt feleket, hogy minden szükséges információt nyújtsanak be annak érdekében, hogy értékelhessük a támogatás gazdasági ösztönző hatását, azaz hogy 1. a támogatás kedvező beruházási döntéshez vezet-e, mivel a vállalkozás számára egyébként sehol nem nyereséges beruházás a támogatott régióban valósul meg, és 2. a támogatás arra ösztönöz-e, hogy a tervezett beruházást más régió helyett az adott régióban valósítsák meg, mivel ellensúlyozza a támogatott régióban választott helyszín nettó hiányosságait és az ahhoz kapcsolódó költségeket. Az a tény, hogy az 1. vagy a 2. forgatókönyv alkalmazandó-e, határozza meg az alternatív helyzetet (azaz hogy mi történne támogatás nélkül), ezáltal pedig a támogatás esetleges verseny- és kereskedelemtorzító hatását.

(140)

A fenti kérdésekre vonatkozóan benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság mérlegeli a támogatás negatív és pozitív hatásait, átfogó értékelést készít a támogatás valamennyi érintett piacra gyakorolt hatásáról oly módon, hogy az lehetővé tegye a Bizottság számára a hivatalos vizsgálati eljárás lezárását.

4. HATÁROZAT

(141)

A fenti megfontolásokra figyelemmel a Bizottság – az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás értelmében – felkéri Magyarországot, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit, és bocsássa rendelkezésre mindazon információkat, amelyek a támogatási intézkedés további értékeléséhez hozzájárulnak. A Bizottság kéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát haladéktalanul továbbítsák a támogatás lehetséges kedvezményezettje részére.

(142)

A Bizottság emlékeztetni kívánja Magyarországot, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése halasztó hatályú, és szeretné felhívni figyelmét a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy a jogellenes támogatást a kedvezményezettektől vissza lehet követelni.

(143)

A Bizottság figyelmezteti Magyarországot, hogy tájékoztatni fogja az érdekelt feleket e levélnek és az érdemi összefoglalónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételével. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében való közzététel útján tájékoztatni fogja továbbá az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országok érdekelt feleit, valamint e levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is. A Bizottság felhívást intéz minden érdekelt félhez, hogy a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.”

(1) EGT C 54, 4.3.2006, s. 13.

(2) Kommissionens meddelande om kriterier för en ingående bedömning av regionalstöd till stora investeringsprojekt, EUT C 223, 16.9.2009, s. 3.

(3) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(4) Üzleti titok.

(5) A hivatalos közleményt lásd a következő internetes oldalon: http://www.porsche-se.com/pho/en/investrorelations/adhocreleases/

(6) A POLK – a Global Insight mellett – az egyik legnagyobb olyan szolgáltató, amely a személygépjármű-piac elemzésével foglalkozik.

(7) Az e határozatban megadott, EUR-ban kifejezett számadatok alapjául szolgáló, a bejelentés időpontjában érvényes átváltási árfolyam 300,02 HUF/EUR.

(8) E határozatban a jelenértékeket a bejelentés időpontjában érvényes 11,01 %-os diszkontráta alapján számították ki. A diszkontráta tekintetében a 2009. év, vagyis a bejelentés éve a bázisév.

(9) A Bizottság 2006. szeptember 13-i határozata – N 487/2006 állami támogatás – Magyarország – A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép; HL C 256., 2006.10.24., 7. o.

(10) Az XR 47/2007 támogatási programra (A kormány egyedi döntésével megítélhető támogatás) vonatkozó összefoglaló tájékoztató adatlapot közzétették a Hivatalos Lapban: HL C 180., 2007.8.2., 6. o.

(11) A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról, HL L 302., 2006.11.1., 29. o.

(12) A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó N 651/06 ügyben (az N 504/04 módosítása) hozott 2007. május 10-i bizottsági határozat, HL C 152., 2007.7.6., 2. o.

(13) HL C 244., 2004.10.1., 2. o. A megmentésről és szerkezetátalakításról szóló iránymutatás 10. pontjában meghatározott következő feltételek nem teljesülnek: a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; c) a hazai jog szerint az adott vállalkozás – függetlenül a vállalkozási formától – megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak.

(14) A HU1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzatot az interim eljárás keretében nyújtották be, és a Bizottság elfogadta azt mint a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak, Szlovéniának és Szlovákiának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés IV. melléklete 3. fejezete (1) bekezdésének c) pontja szerinti (a 22. cikk alapján) létező támogatást.

(15) Iránymutatás a nemzeti regionális támogatásokról, HL C 74., 1998.3.10., 9. o., 4.2. pont.

(16) Lásd az RTI 63. pontját.

(17) Lásd az RTI 106. pontját.

(18) A tagállamokhoz 2006. június 12-én intézett, D/54908. sz. levél.

(19) Lásd az RTI 41. lábjegyzetét.

(20) A HU 3/2004 – »Fejlesztési adókedvezmény« támogatási programot az interim eljárás keretében nyújtották be, és a Bizottság elfogadta azt mint a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak, Szlovéniának és Szlovákiának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés IV. melléklete 3. fejezete (1) bekezdésének c) pontja szerinti (a 22. cikk alapján) létező támogatást, majd az N 504/2004 állami támogatás – Magyarország – »A fejlesztési adókedvezmény módosítása« szerint módosították, HL C 131., 2005.5.28., 12. o.

(21) A Bizottság 2001. december 20-i határozata a Németország által a Daimler Chrysler AG (Kölleda) részére nyújtani tervezett állami támogatásról, HL L 282., 2002.10.19., 23. o., (35) preambulumbekezdés.

(22) A Bizottság 2003. május 27-i határozata az Ausztria által a BMW Motoren GmbH (Steyr) részére nyújtani tervezett állami támogatásról, HL L 229., 2003.9.13., 23. o., (61) preambulumbekezdés.

(23) Az N 767/2007 Ford Craiova-ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o., (76)–(77) preambulumbekezdés.

(24) 34.10.12.00, 34.10.13.00, 34.30.11.00 és 34.30.12.00.

(25) Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közlemény 57–58. pontját, HL C 372., 1997.12.9., 5. o.

(26) Az N 767/07 ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.

(27) Az N 635/08 ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(28) Az N 473/08 ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(29) Az N 767/07 ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.

(30) Az N 635/08 ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(31) Az N 473/08 ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(32) Az N 671/08 ügyben (Mercedes-Benz Magyarország) hozott 2009. június 18-i határozat (C(2009) 5533), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé; az N 767/07 (Ford Craiova) ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.; az N 635/08 (Fiat Szicília) ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé; az N 473/08 (Ford Espana) ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(33) Egyes szegmenscsoportok esetén a bruttó kapacitásbővülés meghaladja az 5 %-ot.

(34) A Bizottság közleménye a nagyberuházási projektekhez nyújtott támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól, HL C 223., 2009.9.16., 3. o.

16.3.2010

Europeiska unionens officiella tidning

C 64/32

Offentliggörande av en ansökan i enlighet med artikel 6.2 i rådets förordning (EG) nr 510/2006 om skydd av geografiska beteckningar och ursprungsbeteckningar för jordbruksprodukter och livsmedel

2010/C 64/09

Genom detta offentliggörande tillgodoses den rätt att göra invändningar som fastställs i artikel 7 i rådets förordning (EG) nr 510/2006 (1). Invändningar måste komma in till kommissionen senast sex månader efter dagen för detta offentliggörande.

ANSÖKAN OM ÄNDRING

RÅDETS FÖRORDNING (EG) nr 510/2006

Ansökan om ändring enligt artikel 9

”PANCETTA PIACENTINA”

EG-nr: IT-PDO-0117-1497-31.10.2001

SGB ( ) SUB ( X )

1. Rubrik i produktspecifikationen som berörs av ändringen:

	Produktens beteckning
	Produktbeskrivning
	Geografiskt område
	Bevis på ursprung
	Framställningsmetod
	Samband
	Märkning
	Nationella krav
	Annat (specificera)

2. Typ av ändring(ar):

	Ändring av sammanfattande dokument eller sammanfattning
	Ändring i specifikationen för en registrerad SUB eller SGB för vilken varken det sammanfattande dokumentet eller sammanfattningen har offentliggjorts
	Ändring i specifikationen som inte kräver någon ändring i det offentliggjorda sammanfattande dokumentet (artikel 9.3 i förordning (EG) nr 510/2006)
	Tillfällig ändring i specifikationen till följd av att de offentliga myndigheterna har infört obligatoriska sanitära eller fytosanitära åtgärder (artikel 9.4 i förordning (EG) nr 510/2006)

3. Ändring(ar):

Artikel 2.1 ska ändras på följande sätt:

I stället för:

” ’Pancetta Piacentina’ är en produkt som framställs av svin från anläggningar för svinuppfödning som är belägna i regionerna Lombardiet och Emilia-Romagna.”

ska det stå:

”De anläggningar som föder upp svin för produktion av ’Pancetta Piacentina’ ska vara belägna i regionerna Lombardiet och Emilia-Romagna.”. (1)

2.	Artikel 2.4 ska ändras på följande sätt: I stället för: ”Svinen ska väga minst 160 kg, med en avvikelse uppåt eller nedåt på 10 %,”, ska det stå: ”Svinen ska väga 160 kg, med en avvikelse uppåt eller nedåt på 10 %,”. (2)

3.	Artikel 2.6 ska ändras på följande sätt: I stället för: ”Slaktintyg,” ska det stå: ”Slaktdokument,”. (3)

4.	Artikel 3.1 ska ändras på följande sätt: I stället för: ”För tillverkning …”, ska det stå: ”För framställning …”. (4)

Artiklarna 3.3 och 3.4 ska ändras på följande sätt:

I stället för:

”Efter saltning ska produkten förvaras i kylrum i minst 24 timmar till dess att den når en innertemperatur på mellan 0 och 2 °C.

Eventuell förflyttning av produkten till beredningsanläggningen ska ske i kylfordon inom de efterföljande 24 timmarna”,

ska det stå:

”Förflyttning av produkten till beredningsanläggningen ska ske i kylfordon inom de efterföljande 72 timmarna.

Den styckade och beredda produkten ska förvaras i kylrum fram till saltningen.”. (5)

Artikel 4.1 ska ändras på följande sätt:

I stället för:

”havssalt	:	mellan 27 och 30 %
natriumnitrat	:	upp till 150 ppm
svartpeppar	:	mellan 40 och 50 g/100 kg
kryddnejlikor	:	mellan 30 och 40 g/100 kg
socker	:	1,5 %
natriumaskorbat E301	:	0,2 %.”,

ska det stå:

”Mängdangivelser för 100 kg färskt kött

— natriumklorid: min. 1,5 kg; max. 3,5 kg

— natriumnitrat och/eller kalium: max. l5 g

— svart- och/eller vitpepparkorn och/eller malen svart- och/eller vitpeppar: min. 30 g; max. 50 g

— kryddnejlikor: max. 40 g

— socker: max. 1,5 kg

— natrium-L-askorbat (E301): max. 200 g”. (6)

7.	Artikel 4.3 ska ändras på följande sätt: I stället för: ”en relativ luftfuktighet på mellan 70–80 procent under en period på ca 15 dagar”, ska det stå: ”en relativ luftfuktighet på mellan 70–90 procent under en period på minst 10 dagar”. (7)

Artikel 4.5 ska ändras på följande sätt:

I stället för:

”Efter saltning och skrapning rullas produkten, eventuellt med tillsatt magert kött som uppfyller kriterierna i artikel 2. På de delar som inte är täckta med svål appliceras remsor av grisblåsa på ändarna och vegetabiliskt papper på långsidan för att skapa ett naturligt skydd under mognadslagringen.”,

ska det stå:

”Efter saltning och skrapning rullas produkten, eventuellt med tillsatt magert kött från svin som uppfyller kriterierna i artikel 2. Slutligen appliceras remsor av grisblåsa, ytterhinna från grisdiafragma eller någon annan typ av naturtarmar av gris på de ändar som inte är täckta med svål. På sidoskarven appliceras däremot ytterhinna från grisdiafragma, naturtarmar av gris eller vegetabiliskt papper för att skapa ett naturligt skydd under mognadslagringen. Produkten binds sedan med snöre.”. (8)

9.	Artikel 4.7 ska ändras på följande sätt: I stället för: ”… vid en temperatur på ca 20 °C …”, ska det stå: ”… vid en temperatur på mellan 15 och 25 °C …”. (9)

10.	Artikel 5.1 ska ändras på följande sätt: I stället för: ”Efter torkningen ska produkten mognadslagras i minst två månader”, ska det stå: ”Produkten ska mognadslagras i minst tre månader från datumet för saltningen”. (10)

11.	Artikel 5.2 ska ändras på följande sätt: I stället för: ”… en luftfuktighet på mellan 70 och 80 %”, ska det stå: ”… en luftfuktighet på mellan 70 och 90 %”. (11)

12.

Artikel 6.1 ska ändras på följande sätt:

I stället för:

”Vid övergången till fri konsumtion ska ’Pancetta Piacentina’ uppvisa följande organoleptiska, kemiska, fysikalisk-kemiska och mikrobiologiska egenskaper:”,

ska det stå:

”Vid övergången till fri konsumtion ska ’Pancetta Piacentina’ uppvisa följande organoleptiska och fysikalisk-kemiska egenskaper:”. (12)

13.

Första stycket i artikel 6.1 ska ändras på följande sätt:

I stället för:

”Vikt

mellan 5 och 8 kg”,

ska det stå

”Vikt

mellan 4 och 8 kg”. (13)

14.

Följande andra stycke i artikel 6.1 ska utgå:

”Mikrobiologiska egenskaper

Totalt mikrobinnehåll	= 9,3 107
Micrococcaceæ	= 1,5 104
Koagulaspositiva
stafylokocker	< 30
Mjölksyrebakterier	= 3,0 107
Enterobakterier	< 3.”.

(14)

15.

Tredje stycket i artikel 6.1 ska ändras på följande sätt:

I stället för:

”Luftfuktighet i %	= 37,31
Proteiner (N x 6,25)	= 15,81
Fetthalt i %	= 41,42
Askhalt i %	= 4,84
Kolesterol, mg/100 g	= 63
pH	= 5,60.”,

ska det stå:

	”MIN.	MAX.
Luftfuktighet (%)	25	41
Protein (%)	9	16,5
Fetthalt (%)	38	63
Askhalt (%)	2	5,5
pH	5	6.”.

(15)

16.

Artikel 7 ska ändras på följande sätt:

”De föreskrivna egenskaperna hos ’Pancetta Piacentina’ beror på miljö- och naturförhållanden och mänskliga faktorer. Råvarans egenskaper bestäms i hög grad av förutsättningarna i det avgränsade geografiska området. I ursprungsområdet för råvaran, som anges i artikel 2, påverkas avelsutvecklingen av den omfattande spannmålsodlingen och bearbetningsmetoderna inom den starkt specialiserade ostindustrin, vilket har lett till att den lokala produktionen har inriktats på svinuppfödning.

Den lokala framställningen av ’Pancetta Piacentina’ är beroende av de villkor som råder i mikrozonen i det geografiska området. Miljöfaktorerna är nära kopplade till förhållandena i produktionsområdet, som kännetecknas av svala dalar med många vattendrag och höga kullar med skogar. Detta påverkar i hög grad klimatet i området och även den färdiga produktens egenskaper.

Råvaran, produkten och dess beteckning är kopplade till den specifika socio-ekonomiska utvecklingen i området, som skapar unika förutsättningar.” (16)

17.

Artikel 8 ska ändras på följande sätt:

I stället för:

”Utan att det påverkar de lagstadgade befogenheterna för anläggningens officiella veterinär (USL, Unità sanitaria locale) – som enligt kapitel IV, ”Kontroll av produktionen”, i lagstiftningsdekret nr 537 av den 30 december 1992 verifierar och genom en lämplig inspektion kontrollerar att köttprodukterna uppfyller de produktionskriterier som producenten fastställt och, framför allt, att ingredienserna verkligen motsvarar uppgifterna i märkningen, framför allt om den reglerade handelsbeteckning används som avses i kapitel V, punkt 4 i ovannämnda lagstiftningsdekret (handelsbeteckningen åtföljd av en hänvisning till den regel eller nationella lag som tillåter dess användning) – kontrolleras tillämpningen av bestämmelserna i föreliggande produktspecifikation av Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali (ministeriet för jordbruks-, livsmedels- och skogsbrukspolitik). Ministeriet kan i syfte att övervaka och kontrollera produktionen och försäljningen vända sig till den grupp som inrättats mellan producenterna eller till något annat organ som producenterna inrättat i detta syfte i enlighet med bestämmelserna i artikel 10 i förordning (EG) nr 2081/92.”,

ska det stå:

”Kontrollen av tillämpningen av bestämmelserna i föreliggande produktspecifikation utförs av ett godkänt privat organ, i enlighet med artikel 10 i förordning (EG) nr 510/2006 av den 20 mars 2006.”. (17)

18.	Artikel 9.1 ska ändras på följande sätt: I stället för: ”… Denominazione di Origine Controllata”, ska det stå: ”… Denominazione di Origine Protetta”. (18)

ANSÖKAN OM ÄNDRING AV PRODUKTSPECIFIKATIONEN FÖR DEN SKYDDADE URSPRUNGSBETECKNINGEN ”PANCETTA PIACENTINA”

FÖRKLARANDE ANMÄRKNINGAR OM DE ÄNDRINGAR SOM BESKRIVS I SAMMANFATTNINGEN

(1)	Detta är en rent formell ändring som gör det möjligt att förtydliga meningens innebörd i fråga om svinuppfödningsanläggningarnas placering, som hur som helst förblir oförändrad.

(2)	Genom denna ändring korrigeras en felaktighet i den föregående produktspecifikationen angående svinens lägsta vikt, som angivits som ”minst” i förhållande till två värden. Genom denna ändring kan svinens vikt anges i ett intervall som fastställs utifrån en precis vikt (160 kg).

(3)	Denna ändring är en enkel korrigering av termen ”intyg” i föregående produktspecifikation, som ersätts med den lämpligare termen ”dokument”.

(4)	Detta är en rent formell ändring genom vilken termen ”tillverkning” ersätts med den lämpligare termen ”framställning”.

(5)

Genom denna ändring utgår termen ”eventuell” eftersom överföringen av produkten till beredningsanläggningen inte är ”eventuell”. Genom ändringen preciseras att produkten ska överföras i kylfordon inom 72 timmar efter slaktningen.

Även skyldigheten att förvara produkten i kylrum i 24 timmar till dess att dess innertemperatur når mellan 0 och 2 °C utgår, eftersom det inte är längden för förvaringen i kylrum som har betydelse, utan temperaturen. Det är också viktigt att produkten överförs till beredningsanläggningen vid en lämplig temperatur, liksom anges ovan.

(6)	Beträffande tillsats av salt och naturliga smakämnen har den lägsta och/eller största mängden av de olika ingredienserna införts eller preciserats för att varje producent ska kunna individualisera sitt recept, dock med hänsyn till att det rör sig om en traditionell produkt.

(7)

Genom denna ändring utökas intervallet för den relativa luftfuktigheten (från 70–80 % till 70–90 %) och den kortaste förvaringstiden för produkten staplad i kylrum efter saltning minskas och sänks från 15 till 10 dagar, eftersom uppfyllandet av de ändrade villkoren ändå garanterar den färdiga produktens typiska egenskaper.

(8)

Genom denna ändring korrigeras en oklarhet i den föregående produktspecifikationen, i vilken hänvisningen till kriterierna i artikel 2 (för tillsatt kött) var inexakt. Denna artikel avser nämligen produktionsområdet och inte råvarans egenskaper. Genom ändringen förtydligas även att det inte är nödvändigt att uteslutande applicera remsor av grisblåsa på de ändar som inte täcks av svål, eftersom andra typer av naturtarmar av gris fungerar utmärkt som skydd för produkten. Produktspecifikationen korrigeras därför i detta hänseende. Det är inte heller obligatoriskt att applicera vegetabiliskt papper på sidoskarven, eftersom det även går att använda naturtarmar av gris. Avslutningsvis har bindningsprocessen, som hade utelämnats i den föregående produktspecifikationen, lagts till.

(9)	Genom denna ändring definieras temperaturen under torkningen närmare genom att ”ca 20 °C” ersätts med ett tydligare intervall på mellan 15 och 25 °C.

(10)	Genom denna ändring införs en längre lagringstid (minst tre månader från datumet för saltningen), vilket förbättrar den färdiga produktens egenskaper.

(11)	Denna ändring är en följd av föregående ändring: eftersom lagringstiden har förlängts är det nödvändigt att öka den maximala luftfuktigheten (upp till 90 %) för att produkten ska kunna torkas gradvis och långsamt.

(12)	Genom denna ändring utgår orden ”mikrobiologiska egenskaper” av de skäl som anges i anmärkning 15 nedan, samt orden ”kemiska egenskaper”, vilka är överflödiga eftersom de omfattas av frasen ”fysikalisk-kemiska egenskaper”.

(13)	Genom denna ändring kan produktens lägsta vikt anpassas, vilken sänks till 4 kg, med tanke på de verkliga tekniska produktionskraven och de traditionella kraven.

(14)	De mikrobiologiska egenskaperna har utgått, eftersom deras beskrivning är överflödig i och med att de berörda parametrarna och gränsvärdena hur som helst fastställs genom de gällande hälsonormerna.

(15)

Denna ändring rör de fysikalisk-kemiska egenskaperna och är nödvändig för att korrigera vissa felaktigheter i den föregående produktspecifikationen samt vissa minimigränsvärden och vissa avvikelser från de fastställda parametrarna. Dessutom har vissa parametrar utgått eftersom de inte var nödvändiga för att fastställa produktens överensstämmelse. Slutligen har vissa intervall som inte återspeglar den beredda produktens egenskaper (se den statistiska analys som gjorts av de genomförda analyserna, vilken bifogats detta dokument) vederbörligt omprövats och ändrats.

(16)	Genom den föreslagna ändringen införs en artikel i produktspecifikationen om sambandet mellan beteckningen och den geografiska produktionsmiljön. Denna ändring har ansetts nödvändig för att anpassa texten i produktspecifikationen till bestämmelserna i artikel 4.2 i förordning (EG) nr 510/2006.

(17)	Denna ändring, som rör kontroller, är nödvändig eftersom bestämmelserna i artikel 7 i den föregående produktspecifikationen stred mot artikel 10 i förordning (EG) nr 510/2006 och mot de nationella genomförandebestämmelserna.

(18)	Det tidigare uttrycket ”Denominazione di Origine Controllata” var felaktigt, och ska därför ersättas med ”Denominazione di Origine Protetta”.

SAMMANFATTNING

RÅDETS FÖRORDNING (EG) nr 510/2006

”PANCETTA PIACENTINA”

EG-nr: IT-PDO-0117-1497-31.10.2001

SUB ( X ) SGB ( )

I denna sammanfattning anges de viktigaste uppgifterna i produktspecifikationen i informationssyfte.

1. Behörig myndighet i medlemsstaten:

Namn:

Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali

Adress:

Via XX Settembre 20

00187 Roma RM

ITALIA

Tfn

+39 0646655104

Fax

+39 0646655306

E-post:

saco7@politicheagricole.it

2. Grupp:

Namn:

Consorzio della Coppa Piacentina, del Salame Piacentino, della Pancetta Piacentina a Denominazione di Origine Protetta

Adress:

Via Colombo 35

29100 Piacenza PC

ITALIA

Tfn

+39 0523591260

Fax

+39 0523608 714

E-post:

salumi.piacentini@libero.it

Sammansättning:

Producenter/bearbetningsföretag ( X ) annan ( )

1. Produkttyp:

Klass 1.2 –

Köttprodukter

4. Produktspecifikation:

(sammanfattning av kraven enligt artikel 4.2 i förordning (EG) nr 510/2006.)

4.1 Beteckning:

”Pancetta Piacentina”

4.2 Beskrivning:

”Pancetta Piacentina” är en saltad produkt som mognadslagras naturligt och som ska förvaras rå. Produkten framställs av bukdelen av det yttre fettet på den halva slaktkroppen, som går från delen bakom bröstbenet till ljumskdelen, samt av bålmusklerna.

Den färdiga produkten är cylindriskt formad, väger mellan 4 och 8 kg och är klarröd med helt vita fettpartier. Köttet har en god, mild och mustig smak.

”Pancetta Piacentina” framställs av färska skinkor från svin som är födda, har fötts upp och slaktats i Emilia-Romagna och Lombardiet.

4.3 Geografiskt område:

Produktionsområdet för ”Pancetta Piacentina” omfattar hela territoriet i provinsen Piacenza, men är begränsat till de områden som ligger under 900 meters höjd över havet, på grund av de särskilda klimatförhållandena.

4.4 Bevis på ursprung:

Varje etapp i produktionsprocessen kontrolleras genom att inkommande och utgående produkter registreras. Genom denna uppföljning, samt införandet i de register som kontrollorganet för i detta syfte över uppfödarna, slaktarna, producenterna och lagringsföretagen, samt de uppgifter som regelbundet lämnas till kontrollorganet om de producerade kvantiteterna, säkras produktens spårbarhet. Alla fysiska eller juridiska personer som är upptagna i registren kontrolleras av kontrollorganet.

4.5 Framställningsmetod:

Framställningen av ”Pancetta Piacentina” omfattar följande etapper: trimning, torrsaltning, bindning, torkning och lagring.

Mognadslagringen inleds vid saltningen och ska vara i minst 3 månader.

4.6 Samband:

De föreskrivna egenskaperna hos ”Pancetta Piacentina” beror på miljö- och naturförhållanden och mänskliga faktorer. Råvarans egenskaper bestäms i hög grad av förutsättningarna i det avgränsade geografiska området. I ursprungsområdet för råvaran, som anges i artikel 4.2, påverkas avelsutvecklingen av den omfattande spannmålsodlingen och bearbetningsmetoderna inom den starkt specialiserade ostindustrin, vilket har lett till att den lokala produktionen har inriktats på svinuppfödning.

Den lokala framställningen av ”Pancetta Piacentina” är beroende av de villkor som råder i den avgränsade mikrozon som avses i punkt 4.3. Miljöfaktorerna är nära kopplade till förhållandena i produktionsområdet, som kännetecknas av svala dalar med många vattendrag och höga kullar med skogar. Detta påverkar i hög grad klimatet i området och även den färdiga produktens egenskaper.

Råvaran, produkten och dess beteckning är kopplade till den specifika socio-ekonomiska utvecklingen i området, som skapar unika förutsättningar.

4.7 Kontrollorgan:

Namn:

E.CE.PA. — Ente Certificazione Prodotti Agroalimentari

Adress:

Strada dell’Anselma 5

29100 Piacenza PC

ITALIA

Tfn

+39 0523609662

Fax

+39 0523644447

E-post:

amministrazione@ecepa.it

4.8 Märkning:

Produkten ska vid övergången till fri konsumtion vara märkt med beteckningen ”Pancetta Piacentina”.

Beteckningen ”Pancetta Piacentina” ska anges på etiketten med tydliga och outplånliga bokstäver, tydligt urskiljbara från andra uppgifter i märkningen och omedelbart följas av texten ”Denominazione di Origine Protetta”.

Det är förbjudet att lägga till någon som helst information som inte är klart föreskriven, särskilt adjektiven: ”tipo, gusto, uso, selezionato, scelto” (typ, smak, användning, uttagen, utvald) eller andra liknande uppgifter.

Det är dock tillåtet att ange person- eller firmanamn eller privata märken, under förutsättning att dessa inte innehåller värdeomdömen eller är vilseledande för konsumenten. Det är även tillåtet att ange namnet på den svinuppfödningsanläggning som produkten kommer från.

(1) EUT L 93, 31.3.2006, s. 12.

		ISSN 1725-2504 doi:10.3000/17252504.C_2010.064.swe
Europeiska unionens officiella tidning		C 64

Svensk utgåva	Meddelanden och upplysningar	53 årgången 16 mars 2010

Informationsnummer	Innehållsförteckning	Sida
	IV Upplysningar
	UPPLYSNINGAR FRÅN EUROPEISKA UNIONENS INSTITUTIONER, BYRÅER OCH ORGAN
	Europeiska kommissionen
2010/C 064/01	Eurons växelkurs	1

	UPPLYSNINGAR FRÅN MEDLEMSSTATERNA
2010/C 064/02	Utdrag ur beslut om Landsbanki Luxembourg S.A. i enlighet med Europaparlamentets och rådets direktiv 2001/24/EG om rekonstruktion och likvidation av kreditinstitut	2

2010/C 064/03	Utdrag ur beslut om Landsbanki Luxembourg S.A. i enlighet med Europaparlamentets och rådets direktiv 2001/24/EG om rekonstruktion och likvidation av kreditinstitut	3

	V Yttranden
	ADMINISTRATIVA FÖRFARANDEN
	Europeiska kommissionen
2010/C 064/04	Inbjudan att lämna förslag – EACEA/11/10 – Programmet Aktiv ungdom – Åtgärd 3.2 – Ungdom i världen: samarbete med andra länder än Europeiska unionens grannländer	4

2010/C 064/05	Förslagsinfordran – Förberedande åtgärd för en snabbinsatsstyrka för EU	8

	Europeiska gemenskapernas byrå för uttagningsprov för rekrytering av personal (EPSO)
2010/C 064/06	Meddelande om allmänt uttagningsprov EPSO/AD/177/10	9

	FÖRFARANDEN FÖR GENOMFÖRANDE AV DEN GEMENSAMMA HANDELSPOLITIKEN
	Europeiska kommissionen
2010/C 064/07	Tillkännagivande om inledande av en översyn vid giltighetstidens utgång av de antidumpningsåtgärder som tillämpas på import av polyesterstapelfibrer med ursprung i Folkrepubliken Kina	10

	FÖRFARANDEN FÖR GENOMFÖRANDE AV KONKURRENSPOLITIKEN
	Europeiska kommissionen
2010/C 064/08	Statligt stöd – Ungern – Statligt stöd C 31/09 (f.d. N 113/09) – Stöd till Audi Hungaria Motor Kft. – Uppmaning enligt artikel 88.2 i EG-fördraget om att inkomma med synpunkter ( 1 )	15

	ÖVRIGA RÄTTSAKTER
	Europeiska kommissionen
2010/C 064/09	Offentliggörande av en ansökan i enlighet med artikel 6.2 i rådets förordning (EG) nr 510/2006 om skydd av geografiska beteckningar och ursprungsbeteckningar för jordbruksprodukter och livsmedel	32

	Valuta	Kurs
USD	US-dollar	1,3705
JPY	japansk yen	124,30
DKK	dansk krona	7,4414
GBP	pund sterling	0,91050
SEK	svensk krona	9,7143
CHF	schweizisk franc	1,4527
ISK	isländsk krona
NOK	norsk krona	8,0155
BGN	bulgarisk lev	1,9558
CZK	tjeckisk koruna	25,490
EEK	estnisk krona	15,6466
HUF	ungersk forint	264,60
LTL	litauisk litas	3,4528
LVL	lettisk lats	0,7076
PLN	polsk zloty	3,8950
RON	rumänsk leu	4,0880
TRY	turkisk lira	2,0922
AUD	australisk dollar	1,5022
CAD	kanadensisk dollar	1,3972
HKD	Hongkongdollar	10,6338
NZD	nyzeeländsk dollar	1,9567
SGD	singaporiansk dollar	1,9146
KRW	sydkoreansk won	1 555,38
ZAR	sydafrikansk rand	10,1427
CNY	kinesisk yuan renminbi	9,3550
HRK	kroatisk kuna	7,2500
IDR	indonesisk rupiah	12 566,08
MYR	malaysisk ringgit	4,5507
PHP	filippinsk peso	62,655
RUB	rysk rubel	40,2696
THB	thailändsk baht	44,670
BRL	brasiliansk real	2,4180
MXN	mexikansk peso	17,2053
INR	indisk rupie	62,4850