INFORMĂRI PROVENIND DE LA INSTITUȚIILE, ORGANELE ȘI ORGANISMELE UNIUNII EUROPENE

16.3.2010

Jurnalul Oficial al Uniunii Europene

C 64/10

Aviz de deschidere a unei reexaminări în perspectiva expirării măsurilor antidumping aplicabile importurilor de fibre discontinue de poliester originare din Republica Populară Chineză

2010/C 64/07

În urma publicării unui aviz de expirare iminentă (1) a măsurilor antidumping în vigoare aplicabile importurilor de fibre discontinue de poliester originare, printre altele, din Republica Populară Chineză (denumită în continuare „țara în cauză”), Comisia a primit o cerere de reexaminare, în conformitate cu articolul 11 alineatul (2) din Regulamentul (CE) nr. 1225/2009 al Consiliului din 30 noiembrie 2009 privind protecția împotriva importurilor care fac obiectul unui dumping din partea țărilor care nu sunt membre ale Comunității Europene (2) (denumit în continuare „regulamentul de bază”).

1. Cererea de reexaminare

Cererea a fost introdusă la data de 14 decembrie 2009 de către European Man-made Fibres Association (CIFRS) (denumită în continuare „solicitantul”), în numele producătorilor care reprezintă o proporție majoră, în acest caz peste 25 %, din totalul producției de fibre discontinue de poliester din Uniune.

2. Produsul

Produsul care face obiectul prezentei reexaminări este reprezentat de fibrele sintetice discontinue din poliester, necardate și nepieptănate și nici altfel prelucrate pentru filare, originare din Republica Populară Chineză (denumite în continuare „produsul în cauză”), încadrate în prezent la codul NC 5503 20 00.

3. Măsurile existente

Măsurile aflate în vigoare în prezent constau într-o taxă antidumping definitivă instituită prin Regulamentul (CE) nr. 428/2005 al Consiliului (3), astfel cum a fost modificat prin Regulamentul (CE) nr. 412/2009 al Consiliului (4).

4. Motivele reexaminării

Cererea se bazează pe faptul că expirarea măsurilor ar avea ca efect probabil reapariția dumpingului și reapariția prejudiciului cauzat industriei din Uniune.

Având în vedere dispozițiile articolului 2 alineatul (7) din regulamentul de bază, solicitantul a stabilit valoarea normală pentru producătorii-exportatori din Republica Populară Chineză care nu au beneficiat de tratament de societate care funcționează în condițiile unei economii de piață în cursul anchetei care a condus la instituirea măsurilor în vigoare, pe baza unei valori normale construite într-o țară cu o economie de piață corespunzătoare, menționată la punctul 5.1 litera (d). Pentru societățile care au beneficiat de tratament de societate care funcționează în condițiile unei economii de piață în cursul anchetei, valoarea normală a fost stabilită pe baza unei valori normale construite în Republica Populară Chineză. Prezumpția reapariției dumpingului se bazează pe comparația valorii normale, astfel cum este definită în frazele precedente, cu prețurile de export ale produsului în cauză, exportat în alte țări terțe, și anume Mexic, Pakistan și Vietnam, ca urmare a faptului că în prezent nu există cantități importante de importuri din Republica Populară Chineză în UE.

Calculată pe această bază, marja de dumping este semnificativă.

Solicitantul invocă în continuare probabilitatea reapariției dumpingului prejudiciabil. În acest sens, solicitantul prezintă elemente de probă conform cărora, dacă s-ar permite expirarea măsurilor, este probabil ca nivelul actual al importurilor produsului în cauză să crească din cauza existenței unei capacități neutilizate în țara în cauză.

Se invocă totodată probabilitatea ca fluxul de importuri al produsului în cauză să crească din cauza măsurilor antidumping recente impuse asupra importurilor de produse similare pe alte piețe tradiționale decât UE, și anume, în Statele Unite ale Americii și în Turcia. Acest lucru poate duce la o redirecționare a exporturilor din Statele Unite ale Americii și Turcia către Uniune.

Solicitantul afirmă că înlăturarea prejudiciului provocat de importurile din țara în cauză s-a datorat în principal existenței măsurilor și că, dacă s-ar permite încetarea acestor măsuri, orice noi importuri substanțiale la prețuri de dumping din țara în cauză ar avea ca efect probabil reapariția prejudiciului pentru industria din Uniune.

5. Procedura

După ce a constatat, în urma consultării comitetului consultativ, că există dovezi suficiente pentru a justifica inițierea unei reexaminări în perspectiva expirării măsurilor, Comisia inițiază reexaminări în conformitate cu articolul 11 alineatul (2) din regulamentul de bază.

5.1. Procedura de constatare a dumpingului și a prejudiciului

Ancheta va stabili dacă este sau nu probabil ca expirarea măsurilor să conducă la reapariția dumpingului și a prejudiciului.

(a) Eșantionarea

Având în vedere numărul aparent ridicat al părților implicate în această procedură, Comisia poate decide să recurgă la tehnica de eșantionare, în conformitate cu articolul 17 din regulamentul de bază.

(i) Eșantionarea exportatorilor/producătorilor din Republica Populară Chineză

Pentru a permite Comisiei să decidă dacă eșantionarea este necesară și, în caz afirmativ, să determine componența eșantionului, toți exportatorii/producătorii sau reprezentanții care acționează în numele lor sunt invitați să se facă cunoscuți, contactând Comisia și furnizând următoarele informații privind societatea sau societățile lor, în termenul prevăzut la punctul 6 litera (b) subpunctul (i) și în formatele prevăzute la punctul 7:

—	numele, adresa, adresa de e-mail, numerele de telefon și de fax și persoana de contact;

—	cifra de afaceri, exprimată în moneda locală și volumul, exprimat în tone, ale produsului în cauză vândut la export către Uniune, în perioada cuprinsă între 1 ianuarie 2009 și 31 decembrie 2009, pentru fiecare dintre cele 27 de state membre luate separat și în total;

—	cifra de afaceri, exprimată în moneda locală și volumul, exprimat în tone, ale vânzărilor produsului în cauză pe piața internă în perioada cuprinsă între 1 ianuarie 2009 și 31 decembrie 2009;

—	cifra de afaceri, exprimată în moneda locală și volumul, exprimat în tone, ale vânzărilor produsului în cauză în alte țări terțe în perioada cuprinsă între 1 ianuarie 2009 și 31 decembrie 2009;

—	descrierea exactă a activităților societății, la nivel mondial, în legătură cu produsul în cauză;

—	denumirile și descrierea exactă a activităților tuturor societăților afiliate (5) care participă la producerea și/sau vânzarea produsului în cauză (la export și/sau pe piața internă);

—	orice alte informații relevante care ar putea ajuta Comisia la selectarea eșantionului.

Prin comunicarea informațiilor de mai sus, societatea își exprimă acordul cu privire la eventuala sa includere în eșantion. Dacă societatea este selectată pentru a face parte din eșantion, aceasta va trebui să răspundă la un chestionar și să accepte o verificare a răspunsurilor sale la fața locului. Dacă societatea afirmă că nu este de acord cu o eventuală includere a sa în eșantion, se va considera că nu a cooperat la anchetă. Consecințele lipsei de cooperare sunt prevăzute la punctul 8 de mai jos.

Pentru a obține informațiile pe care le consideră necesare pentru determinarea componenței eșantionului de exportatori/producători, Comisia va contacta, de asemenea, autoritățile din Republica Populară Chineză, precum și orice asociații de exportatori/producători cunoscute.

(ii) Eșantionul de importatori

Pentru a permite Comisiei să decidă dacă eșantionarea este necesară și, în caz afirmativ, să determine componența eșantionului, toți importatorii sau reprezentanții care acționează în numele lor sunt invitați să se facă cunoscuți Comisiei și să furnizeze următoarele informații privind societatea sau societățile lor, în termenul prevăzut la punctul 6 litera (b) subpunctul (i) și în formatele prevăzute la punctul 7:

—	numele, adresa, adresa de e-mail, numerele de telefon și de fax și persoana de contact;

—	descrierea exactă a activităților societății în legătură cu produsul în cauză;

—	volumul, exprimat în tone și valoarea, exprimată în EUR, ale importurilor și ale revânzărilor produsului în cauză importat, originar din Republica Populară Chineză, efectuate în Uniune în perioada cuprinsă între 1 ianuarie 2009 și 31 decembrie 2009;

—	denumirile și descrierea exactă a activităților tuturor societăților afiliate (6) care participă la producerea și/sau vânzarea produsului în cauză;

—	orice alte informații relevante care ar putea ajuta Comisia la selectarea eșantionului.

În vederea obținerii informațiilor pe care le consideră necesare pentru selectarea eșantionului de importatori, Comisia va contacta, de asemenea, orice asociații de importatori cunoscute.

(iii) Eșantionarea producătorilor din Uniune

Având în vedere numărul ridicat de producători din Uniune care susțin cererea, Comisia intenționează să cerceteze prejudiciul provocat industriei din Uniune prin aplicarea tehnicii de eșantionare.

Pentru a permite Comisiei să decidă dacă eșantionarea este necesară și, în caz afirmativ, să determine componența eșantionului, toți producătorii din Uniune sau reprezentanții care acționează în numele lor sunt invitați să se facă cunoscuți Comisiei și să furnizeze următoarele informații privind societatea sau societățile lor în termenul prevăzut la punctul 6 litera (b) subpunctul (i) și în formatele prevăzute la punctul 7:

—	numele, adresa, adresa de e-mail, numerele de telefon și de fax și persoana de contact;

—	descrierea exactă a activităților societății, la nivel mondial, în legătură cu produsul similar;

—	valoarea, exprimată în EUR, a vânzărilor produsului similar realizate pe piața Uniunii în perioada cuprinsă între 1 ianuarie 2009 și 31 decembrie 2009;

—	volumul, exprimat în tone, al vânzărilor produsului similar realizate pe piața Uniunii în perioada cuprinsă între 1 ianuarie 2009 și 31 decembrie 2009;

—	volumul, exprimat în tone, al producției produsului similar în perioada cuprinsă între 1 ianuarie 2009 și 31 decembrie 2009;

—	volumul, exprimat în tone, al importurilor în Uniune ale produsului similar fabricat în Republica Populară Chineză în perioada cuprinsă între 1 ianuarie 2009 și 31 decembrie 2009, dacă este cazul;

—	denumirea și descrierea exactă a activităților tuturor societăților afiliate (7) care participă la producerea și/sau vânzarea produsului similar (fabricat în Uniune) și ale produsului în cauză (fabricat în Republica Populară Chineză);

—	orice altă informație relevantă care ar putea ajuta Comisia să determine componența eșantionului.

În vederea obținerii informațiilor pe care le consideră necesare pentru selectarea eșantionului de producători din Uniune, Comisia va contacta, de asemenea, orice asociație de producători din Uniune cunoscută.

(iv) Selectarea finală a eșantioanelor

Toate părțile interesate care doresc să furnizeze informații relevante pentru selectarea eșantioanelor trebuie să facă acest lucru în termenul prevăzut la punctul 6 litera (b) subpunctul (ii).

Comisia intenționează să determine componența definitivă a eșantioanelor după consultarea părților în cauză care și-au exprimat dorința de a fi incluse în eșantion.

Societățile incluse în eșantioane trebuie să răspundă la un chestionar în termenul prevăzut la punctul 6 litera (b) subpunctul (iii) și trebuie să coopereze în cadrul anchetei.

În cazul unei cooperări deficitare, Comisia își poate stabili concluziile pe baza datelor disponibile, în conformitate cu articolul 17 alineatul (4) și cu articolul 18 din regulamentul de bază. O concluzie bazată pe datele disponibile poate fi mai puțin avantajoasă pentru partea în cauză, astfel cum se explică la punctul 8.

(b) Chestionare

Pentru a obține informațiile pe care le consideră necesare pentru anchetă, Comisia va trimite chestionare reprezentanților industriei din Uniune incluși în eșantion și oricărei asociații cunoscute de producători din Uniune, exportatorilor/producătorilor din Republica Populară Chineză incluși în eșantion, oricărei asociații de exportatori/producători cunoscute, importatorilor incluși în eșantion, oricărei asociații de importatori cunoscute, precum și autorităților din țara exportatoare în cauză.

Toate părțile interesate sunt invitate prin prezentul aviz să își prezinte punctele de vedere, să comunice și alte informații pe lângă răspunsurile date în chestionar și să aducă probe pentru susținerea acestora. Aceste informații, precum și elementele de probă, trebuie să parvină Comisiei în termenul prevăzut la punctul 6 litera (a) subpunctul (ii).

De asemenea, Comisia poate audia părțile interesate, cu condiția ca acestea să înainteze o cerere din care să reiasă că au motive speciale pentru care ar trebui să fie audiate. Această cerere trebuie să fie făcută în termenul prevăzut la punctul 6 litera (a) subpunctul (iii).

(d) Alegerea țării cu economie de piață

În ancheta precedentă, Statele Unite ale Americii au fost utilizate în calitate de țară cu economie de piață corespunzătoare în vederea stabilirii valorii normale pentru Republica Populară Chineză. Comisia intenționează să utilizeze din nou Statele Unite ale Americii în acest scop. Părțile interesate sunt invitate, prin prezentul aviz, să își prezinte observațiile privind oportunitatea alegerii acestei țări, în termenul prevăzut la punctul 6 litera (c).

5.2. Procedura de evaluare a interesului Uniunii

În conformitate cu articolul 21 din regulamentul de bază și în cazul în care se confirmă probabilitatea unei reapariții a dumpingului și a prejudiciului, se va determina dacă menținerea măsurilor antidumping nu ar fi împotriva interesului Uniunii. Din acest motiv, Comisia poate trimite chestionare reprezentanților cunoscuți ai industriei din Uniune, importatorilor, asociațiilor lor reprezentative, utilizatorilor reprezentativi și organizațiilor de consumatori reprezentative. Aceste părți, inclusiv cele necunoscute de Comisie, pot să se facă cunoscute Comisiei și să transmită informații în termenele generale prevăzute la punctul 6 litera (a) subpunctul (ii), cu condiția de a demonstra existența unei legături obiective între activitatea lor și produsul în cauză. Părțile care au acționat în conformitate cu teza anterioară pot solicita să fie audiate, menționând motivele specifice care justifică audierea, în termenul prevăzut la punctul 6 litera (a) subpunctul (iii). Trebuie menționat că orice informații transmise în conformitate cu articolul 21 din regulamentul de bază vor fi luate în considerare numai dacă se bazează pe date concrete, existente în momentul transmiterii informațiilor.

6. Termenele

(a) Termenele generale

Pentru părți, în vederea solicitării unui chestionar

Toate părțile interesate care nu au cooperat la ancheta în urma căreia au fost instituite măsurile care fac obiectul prezentei reexaminări ar trebui să solicite un chestionar sau alte formulare de cerere în cel mai scurt timp și nu mai târziu de 15 zile de la data publicării prezentului aviz în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene.

Pentru ca părțile să se facă cunoscute, să transmită răspunsurile la chestionar și să furnizeze orice alte informații

Pentru ca demersurile părților interesate să fie luate în considerare în timpul anchetei, acestea trebuie să se prezinte contactând Comisia, să își prezinte punctul de vedere și să depună răspunsurile la chestionar sau orice alte informații în termen de 37 de zile de la data publicării prezentului aviz în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene, cu excepția cazului în care se prevede altfel. Se atrage atenția asupra faptului că majoritatea drepturilor procedurale prevăzute în regulamentul de bază pot fi exercitate numai dacă părțile s-au făcut cunoscute în termenul menționat anterior.

Societățile incluse într-un eșantion trebuie să transmită răspunsurile la chestionar în termenul stabilit la punctul 6 litera (b) subpunctul (iii).

Audierile

Toate părțile interesate pot, de asemenea, să solicite audierea de către Comisie în același termen de 37 de zile.

(b) Termenul specific privind eșantionarea

Informațiile menționate la punctele 5.1 litera (a) subpunctul (i), 5.1 litera (a) subpunctul (ii) și 5.1 litera (a) subpunctul (iii) trebuie să parvină Comisiei în termen de 15 zile de la data publicării prezentului aviz în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene, deoarece Comisia intenționează să consulte în legătură cu compoziția definitivă a eșantionului părțile în cauză care și-au exprimat intenția de a fi incluse în eșantion, în termen de 21 de zile de la data publicării prezentului aviz în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene.

Orice alte informații relevante pentru stabilirea componenței eșantionului, în conformitate cu punctul 5.1 litera (a) subpunctul (iv) trebuie comunicate Comisiei în termen de 21 de zile de la data publicării prezentului aviz în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene.

Răspunsurile la chestionare transmise de părțile incluse în eșantion trebuie să parvină Comisiei în termen de 37 de zile de la data notificării privind includerea acestora în eșantion, cu excepția cazului în care se prevede altfel.

Părțile implicate în anchetă pot prezenta, dacă doresc, observații privind oportunitatea alegerii Statelor Unite ale Americii ca țară cu o economie de piață, așa cum se menționează la punctul 5.1 litera (d), în vederea stabilirii valorii normale pentru Republica Populară Chineză. Aceste observații trebuie să parvină Comisiei în termen de 10 zile de la data publicării prezentului aviz în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene.

7. Observațiile în scris, răspunsurile la chestionar și corespondența

Toate observațiile și cererile părților interesate trebuie prezentate în scris (nu în format electronic, cu excepția cazului în care se prevede altfel) și trebuie să menționeze numele, adresa, adresa de e-mail, numerele de telefon și de fax ale părții interesate. Toate observațiile prezentate în scris, inclusiv informațiile solicitate în prezentul aviz, răspunsurile la chestionar și corespondența părților interesate, furnizate cu titlu confidențial, trebuie să poarte mențiunea „Limited” (8) (Acces limitat) și să fie însoțite, în conformitate cu articolul 19 alineatul (2) din regulamentul de bază, de o versiune neconfidențială purtând mențiunea „For inspection by interested parties” (Versiune destinată consultării de către părțile interesate).

Adresa Comisiei pentru corespondență este următoarea:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

8. Lipsa de cooperare

În cazul în care o parte interesată nu permite accesul la informațiile necesare, nu le furnizează în termenele prevăzute sau obstrucționează în mod semnificativ ancheta, se pot stabili, pe baza datelor disponibile, concluzii pozitive sau negative, în conformitate cu articolul 18 din regulamentul de bază.

În cazul în care se constată că o parte interesată a furnizat informații false sau înșelătoare, informațiile nu sunt luate în considerare și se pot utiliza datele disponibile, în conformitate cu articolul 18 din regulamentul de bază. În cazul în care o parte interesată nu cooperează sau cooperează doar parțial și se utilizează datele disponibile, este posibil ca situația care rezultă să fie mai puțin favorabilă acelei părți decât în cazul în care aceasta ar fi cooperat.

9. Calendarul anchetei

În conformitate cu articolul 11 alineatul (5) din regulamentul de bază, ancheta trebuie încheiată în termen de 15 luni de la data publicării prezentului aviz în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene.

10. Posibilitatea de a solicita o reexaminare în temeiul articolului 11 alineatul (3) din regulamentul de bază

Având în vedere că prezenta reexaminare se deschide în conformitate cu dispozițiile articolului 11 alineatul (2) din regulamentul de bază, concluziile sale nu vor conduce la modificarea nivelului măsurilor în vigoare, dar vor conduce la abrogarea sau menținerea măsurilor respective în conformitate cu articolul 11 alineatul (6) din regulamentul de bază.

Dacă oricare dintre părțile implicate în procedură consideră că este justificată reexaminarea nivelului măsurilor pentru a permite o eventuală modificare (creștere sau diminuare) a nivelului măsurilor, partea în cauză poate solicita o reexaminare în conformitate cu articolul 11 alineatul (3) din regulamentul de bază.

Părțile care doresc să solicite o astfel de reexaminare, care s-ar desfășura independent de reexaminarea în perspectiva expirării măsurilor menționată în prezentul aviz, pot contacta Comisia la adresa de mai sus.

11. Prelucrarea datelor cu caracter personal

Se precizează că toate datele cu caracter personal colectate pe parcursul prezentei anchete vor fi utilizate în conformitate cu Regulamentul (CE) nr. 45/2001 al Parlamentului European și al Consiliului privind protecția persoanelor fizice cu privire la prelucrarea datelor cu caracter personal de către instituțiile și organele comunitare și privind libera circulație a acestor date (9).

12. Consilierul-auditor

De asemenea, se precizează că, în cazul în care părțile interesate consideră că întâmpină dificultăți în exercitarea dreptului lor la apărare, acestea pot solicita intervenția consilierului-auditor din cadrul Direcției Generale Comerț. Acesta acționează în calitate de intermediar între părțile interesate și serviciile Comisiei, oferind, acolo unde este necesar, mediere privind aspectele de procedură care influențează apărarea intereselor părților respective în cadrul prezentei proceduri, în special cu privire la aspecte legate de accesul la dosar, confidențialitate, prelungirea termenelor și examinarea opiniilor exprimate în scris și/sau oral. Pentru mai multe informații și coordonate de contact, părțile interesate sunt rugate să consulte paginile de internet de pe site-ul Direcției Generale Comerț dedicate consilierului-auditor (http://ec.europa.eu/trade).

(1) JO C 249, 17.10.2009, p. 19.

(2) JO L 343, 22.12.2009, p. 51.

(3) JO L 71, 17.3.2005, p. 1.

(4) JO L 125, 21.5.2009, p. 1.

(5) În ceea ce privește sensul expresiei „societăți afiliate”, vă rugăm să consultați articolul 143 din Regulamentul (CEE) nr. 2454/93 al Comisiei de stabilire a unor dispoziții de aplicare a Regulamentului (CEE) nr. 2913/92 al Consiliului de instituire a Codului vamal comunitar (JO L 253, 11.10.1993, p. 1).

(6) A se vedea nota de subsol 5.

(7) A se vedea nota de subsol 5.

(8) Aceasta înseamnă că documentul este destinat exclusiv utilizării interne. Documentul este protejat în temeiul articolului 4 din Regulamentul (CE) nr. 1049/2001 al Parlamentului European și al Consiliului privind accesul public la documentele Parlamentului European, ale Consiliului și ale Comisiei (JO L 145, 31.5.2001, p. 43). El este un document confidențial, în temeiul articolului 19 din regulamentul de bază și în temeiul articolului 6 din Acordul OMC privind punerea în aplicare a articolului VI din GATT 1994 (Acordul antidumping).

(9) JO L 8, 12.1.2001, p. 1.

PROCEDURI REFERITOARE LA PUNEREA ÎN APLICARE A POLITICII ÎN DOMENIUL CONCURENȚEI

16.3.2010

Jurnalul Oficial al Uniunii Europene

C 64/15

AJUTOR DE STAT – UNGARIA

Ajutor de stat C 31/09 (ex N 113/09) – Ajutor pentru Audi Hungaria Motor Kft.

Invitație de a prezenta observații în temeiul articolului 88 alineatul (2) din Tratatul CE

(Text cu relevanță pentru SEE)

2010/C 64/08

Prin scrisoarea din data de 28 octombrie 2009, reprodusă în versiunea lingvistică autentică în paginile care urmează acestui rezumat, Comisia a comunicat Ungariei decizia sa de a iniția procedura prevăzută la articolul 88 alineatul (2) din Tratatul CE privind ajutorul menționat anterior.

Părțile interesate își pot prezenta observațiile privind măsura pentru care Comisia inițiază procedura în termen de o lună de la data publicării prezentului rezumat și a scrisorii de mai jos, la adresa:

European Commission

Directorate-General for Competition

State Aid Greffe

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIЁ

Fax +32 22961242

Aceste observații vor fi comunicate Ungariei. Păstrarea confidențialității privind identitatea părții interesate care prezintă observațiile poate fi solicitată în scris, precizându-se motivele care stau la baza solicitării.

TEXTUL REZUMATULUI

DESCRIEREA MĂSURII ȘI A PROIECTULUI DE INVESTIȚII

La 26 februarie 2009, autoritățile ungare au comunicat intenția lor de a acorda ajutoare regionale în conformitate cu Liniile directoare privind ajutoarele de stat regionale (denumite în continuare „LDAR”) (1) societății Audi Hungaria Motor Kft. pentru proiectul de investiții din Győr al acesteia, situat în regiunea transdanubiană de vest (Nyugat-Dunántúl), care este o regiune asistată în temeiul articolului 87 alineatul (3) litera (a) din Tratatul CE, cu un plafon standard pentru ajutoarele regionale pentru mari întreprinderi de 30 % echivalent subvenție brută.

Proiectul vizează uzina Audi existentă în Győr, unde vor fi instalate linii de producție pentru motoare de înaltă tehnologie. Ca rezultat al proiectului de investiții, vor fi produse motoare și componente de motoare de nouă generație pentru o gamă largă de modele de autoturisme ale Volkswagen-Porsche Group. Investiția a demarat în 2006, iar data prevăzută pentru finalizare este 2011.

Costurile de investiții eligibile ale proiectului în valoare actuală se ridică la 153,4 miliarde HUF (511,3 milioane EUR). Suma propusă a ajutorului de 14,9 miliarde HUF (49,5 milioane EUR) în valoare actuală reprezintă o intensitate a ajutorului de 9,69 % și respectă, astfel, plafonul aplicabil al intensității ajutorului.

Ajutorul constă într-un grant direct pe baza schemei existente pentru ajutoare regionale care beneficiază de exceptare XR 47/07 și a unei deduceri fiscale pe baza schemei aprobate N 651/06.

EVALUAREA COMPATIBILITĂȚII MĂSURII DE AJUTOR

Comisia are îndoieli în legătură cu măsura în care delimitarea pieței propuse de Ungaria poate fi acceptată și cu faptul că Volkswagen-Porsche Group nu deține mai mult de 25 % din vânzările produsului vizat pe piața respectivă și capacitatea creată nu depășește 5 % în cazul în care piața relevantă înregistrează rezultate insuficiente (punctul 68 din LDAR).

Investiția care beneficiază de ajutor trebuie să fie evaluată la nivelul autoturismelor, și anume, pe piața în aval a motoarelor de mașini. Comisia ia notă de dezacordul cu autoritățile ungare în ceea ce privește definiția pieței relevante a produsului pentru autoturisme. În această etapă, Comisia are îndoieli în legătură cu faptul că anumite grupuri de segmente, spre deosebire de segmente individuale de autoturisme conform clasificării POLK, pot fi considerate ca reprezentând piața relevantă a produsului în scopul aplicării punctului 68 literele (a) și (b) din LDAR. Dacă se au în vedere segmente individuale, pragul de 25 % al cotei de piață este depășit. Mai mult, în această etapă, Comisia are, de asemenea, îndoieli în legătură cu tratarea împreună a autoturismelor și a vehiculelor comerciale ușoare.

În cazul în care informațiile furnizate în cursul procedurii oficiale de investigare nu permit confirmarea faptului că pragurile prevăzute la punctul 68 din LDAR sunt respectate, Comisia, trebuie, de asemenea, să investigheze dacă ajutorul este necesar pentru a furniza un efect stimulator pentru investiție și dacă beneficiile ajutorului compensează denaturarea concurenței și efectul asupra comerțului dintre statele membre generate de acesta. Această evaluare aprofundată este efectuată pe baza Comunicării Comisiei privind criteriile pentru o evaluare aprofundată a ajutoarelor regionale pentru proiecte mari de investiții (2).

În vederea acestei evaluări aprofundate, părțile interesate sunt invitate, în special, să furnizeze toate informațiile necesare pentru a stabili efectul stimulator economic al ajutorului, și anume, dacă: (1) ajutorul oferă un stimulent pentru adoptarea unei decizii pozitive privind investiția întrucât o investiție care altminteri nu ar fi profitabilă pentru societate în orice alt amplasament poate avea loc în regiunea asistată sau (2) ajutorul oferă un stimulent pentru a se situa o investiție planificată în regiunea relevantă mai degrabă decât în altă parte întrucât compensează dezavantajele și costurile nete legate de amplasarea în regiunea asistată. În funcție de care dintre scenariile (1) sau (2) este aplicabil, se determină situația contrafactuală (și anume ce s-ar întâmpla în absența ajutorului și, astfel, eventuala denaturare a concurenței și a comerțului cauzată de ajutor.

TEXTUL SCRISORII

„A Bizottság tájékoztatni kívánja Magyarországot, hogy – a fent említett támogatási intézkedéssel kapcsolatban a magyar hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk vizsgálatát követően – határozatot hozott az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról.

1. ELJÁRÁS

(1)

A Bizottságnál 2009. február 26-án iktatott elektronikus bejelentésükben (SANI 2334) a magyar hatóságok bejelentették azon szándékukat, hogy a nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás (a továbbiakban: RTI) (3) alapján regionális támogatást nyújtanak az Audi Hungaria Motor Kft. részére, annak Magyarország Nyugat-Dunántúl régiójában, Győrben tervezett beruházási projektjéhez.

(2)

A 2009. április 21-én (D/51611) és a 2009. augusztus 21-én (D/53595) kelt levelében a Bizottság kiegészítő tájékoztatást kért a bejelentett támogatási intézkedésről. A magyar hatóságok a Bizottságnál 2009. június 29-én (A/15528) és 2009. szeptember 17-én (A/20041) iktatott levelükben bocsátották rendelkezésre a kért kiegészítő információkat.

2. A PROJEKT ÉS A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(3)	A magyar hatóságok a régió fejlődésének előmozdítása céljából közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában regionális támogatást kívánnak nyújtani az Audi Hungaria Motor Kft. (a továbbiakban: Audi Hungaria) részére, új generációs motorokat gyártó létesítmények létrehozására Győrben.

2.1. A kedvezményezett

(4)

A támogatás kedvezményezettje az Audi Hungaria, a Volkswagen-csoport (a továbbiakban: VW-csoport) részét képező, németországi székhelyű Audi AG leányvállalata. A wolfsburgi székhelyű VW-csoport üzleti tevékenysége két divízióra bomlik: a gépjárműipari divízióra és a pénzügyi szolgáltatási divízióra. A gépjárműipari divízió különböző autómárkák gyártásával foglalkozik, míg a pénzügyi szolgáltatási divízióhoz a járműfinanszírozás és a gépjármű-biztosítás tartozik.

(5)

A VW-csoporthoz a következő autómárkák tartoznak: Audi, Bentley, Bugatti, Lamborghini, Seat, Skoda, Volkswagen és Scania. Minden egyes márka önálló egységként, leányvállalati formában van jelen a piacon. A VW-csoport kiskategóriájú autóktól kezdve luxuskategóriás autókig és haszongépjárművekig gyárt autókat.

(6)	A vállalatcsoport összesen 44 gyárat üzemeltet 12 európai és hat amerikai, ázsiai és afrikai országban. 2008-ban 6,44 millió gépjárművet gyártottak, és 369 928 embert foglalkoztattak; teljes bevételük 113 808 millió EUR volt.

(7)

A VW-csoport mintegy […] (4), gyártással és/vagy értékesítéssel foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról szóló megállapodással rendelkezik. A saját értékesítésen és a közös vállalkozásokon keresztül történő értékesítésen kívül a VW-csoport az értékesítések egy korlátozott részét harmadik felekhez szervezi ki. Ennek keretében a VW-csoport […] marketing-, illetve kereskedelmi megállapodást kötött harmadik felekkel. A magyar hatóságok megerősítik, hogy a piaci részesedésre vonatkozóan átadott adatok a közös vállalkozás, kiszervezés vagy kereskedelmi megállapodás keretében gyártott és/vagy értékesített valamennyi gépjárművet magukban foglalják.

(8)

A Volkswagen AG és a Porsche SE felügyelő bizottsága a közelmúltban megállapodást kötött egy integrált személygépjármű-ipari vállalatcsoport megalapításáról (a továbbiakban: VW–PO-csoport) (5). Az összefonódásra, amelyhez mindkét vállalkozás részvényeseinek jóváhagyása szükséges, várhatóan 2011-ben kerül majd sor. Ezt a piaci részesedésre vonatkozó adatok számításakor figyelembe vették, ahogy az alább látható.

(9)

Az Audi Hungariát Győrben hozták létre 1993-ban, az Audi AG 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalatként, amely azóta az Audi AG egyik, stratégiai szempontból legfontosabb létesítményévé vált. 2008-ban 5 879 embert foglalkoztatott, teljes bevétele 5 607 millió EUR volt. Az Audi Hungaria fő termékei a szinte kizárólag a VW-csoporton belül értékesített személygépjárművekhez gyártott motoralkatrészek és motorok. Az üzemben négy és tíz közötti hengerszámú Otto- és dízelmotorokat gyártanak a VW-csoport márkáihoz tartozó szinte valamennyi modellhez.

2.2. A beruházási projekt

(10)

Az Audi Hungaria új generációs, 4–12 hengeres benzin- és dízelmotorokat fog gyártani. A motorokban olyan fontos újításokat fognak bevezetni, mint például az Audi új szelepemelő rendszere (AVS), a közvetlen dízelbefecskendezés, a kisebb belső súrlódás, a kisebb üzemanyag-fogyasztás és az alacsonyabb kibocsátás. Az itt gyártott motorokat a POLK (6) által meghatározott piacfelosztási rendszer alapján az A00, A0, A, B, C, D és E piaci szegmensbe tartozó személygépjárművekbe fogják beépíteni.

(11)	A beruházások eredményeképpen az Audi Hungaria olyan új motoralkatrészek […] gyártását kezdi meg, amelyekkel ez előtt még nem foglalkozott. Ezeket az alkatrészeket korábban külső beszállítóktól vagy a VW-csoporton belüli egyéb beszállítóktól szerezték be.

(12)

Mindemellett a beruházás eredményeképpen a győri üzem termelési kapacitása megközelítőleg évi [100 000–250 000] új motorral fog bővülni. Különösen a négy- és hathengeres […] motorok termelési kapacitása bővül majd. Ezen túlmenően bevezetik a négy- és hathengeres […] motorok, valamint a nyolc- és tízhengeres […] motorok új generációját is, bár e motortípusok teljes termelési kapacitása nem fog bővülni.

I. táblázat

Kapacitásbővülés

Motor	Napi kapacitás
Motor	2 006	2 012

[…] négyhengeres […] motorok	[…]	[…]
[…] négyhengeres […] motorok	[…]	[…]
V6-hengeres […]motorok	[…]	[…]
V6-hengeres […]motorok	[…]	[…]
V8/V10-hengeres […] motorok	[…]	[…]
V12-hengeres motorok	[…]	[…]

Teljes kapacitás	[…]	[…]

(13)

Az Audi Hungaria ezenkívül műszaki szempontból újításnak minősülő alkatrészek gyártását is megkezdi. A műszakilag új alkatrészek tekintetében a legfontosabb és leginnovatívabb újítás az AVS-vezérműtengelyek bevezetése. Ez az első olyan rendszer, amely a teljes szelepemelő mechanizmust a forgó és statikus szelepvezérlő alkatrészekbe integrálja. Az AVS stratégiai jelentőségű újítás, az egyedi technológia hatással lesz az Audi Hungaria által készített valamennyi benzinmotor gyártására. A technológia eredményeképpen 7 %-kal csökken az üzemanyag-fogyasztás, és alacsonyabb lesz a károsanyag-kibocsátás is. Mindezeken kívül, e beruházás keretében az Audi Hungaria megkezdi a V12-hengeres dízelmotorok gyártását is.

(14)	Amíg a termelési paletta a fent leírtaknak megfelelően tovább bővül, a meglévő alkatrészgyártásban olyan új, gépesített megmunkálási technológiákat vezetnek be, amelyek teljesen új tulajdonságokkal rendelkező alkatrészek gyártását teszik lehetővé. […]

(15)

A projekt keretében olyan földterületet, épületeket, gépeket, berendezéseket és gépjárműveket érintő beruházásokat eszközöltek, amelyek lehetővé teszik az új motoralkatrészek és motorok gyártását. A gépeket illetően új gyártósorokat fognak beszerezni, és a meglévő gyártósorokat új szerszámokkal fogják felszerelni, amely alapjában megváltoztatja e gyártósorok tulajdonságát, és garantálja az itt készített alkatrészek új jellegzetességeit. Magyarország megerősítette, hogy használt vagy meglévő berendezés nem tartozik az elszámolható költségek hatálya alá. A földterületet magánszemélyektől vásárolták piaci áron, és ez nem minősül állami támogatásnak.

(16)

A magyar hatóságok szerint a beruházást két alprojektre lehet osztani: ezek közül az első […] tartott, amely során beszerelték az újgenerációs 1[…] négyhengeres, a […] hathengeres benzinmotorokhoz, valamint a […] hathengeres dízelmotorokhoz szükséges gyártósorokat. […] A magyar hatóságoknak ezért az az álláspontja, hogy az 1. alprojekt tekinthető egyfajta kísérleti projektnek, amely során alkalom nyílik a szükséges tapasztalatok és know-how megszerzésére a második, nagyobb volumenű projekt megkezdése előtt.

(17)	A […] tartó második alprojekt keretében a komplexebb és/vagy nagyobb teljesítményű motorok gyártásához szükséges gyártósorokat fogják beépíteni. […]

(18)	A magyar hatóságok úgy tekintik, hogy a két alprojekt az RTI értelmében vett egyetlen beruházási projektnek a részét képezi.

(19)

A teljes beruházási projekt – amely az 1. és 2. alprojektből áll – végrehajtását 2006 szeptemberében kezdték meg. A befejezés tervezett időpontja 2011 decembere. A projekt által célzott teljes termelési kapacitás várhatóan 2012-re valósul meg. Ezt az ütemtervet mutatja az alábbi táblázat.

II. táblázat

A beruházási projekt ütemterve

Projekt kezdete

Projekt vége

Teljes termelési kapacitás

Projekt

2006.9.17.

2011.12.31.

2012

alprojekt

[…]

alprojekt

[…]

(20)

Az Audi Hungaria 2006. szeptember 15-én, vagyis két nappal az 1. alprojekt szerinti beruházás megkezdése előtt tájékoztatta beruházási terveiről a magyar kormányt egy támogatás iránti általános kérelemben. 2006. szeptember 26-i levelükben a magyar hatóságok megerősítették, hogy az Audi Hungaria elvben jogosult közvetlen támogatásra és a beruházások megvalósításának ösztönzéseképpen társaságiadó-kedvezményre.

(21)

Hosszas tárgyalások után a magyar hatóságok a kedvezményezettel 2008. december 17-én megkötött támogatási megállapodás alapján döntöttek a közvetlen támogatásról. Az adókedvezmény iránti kérelmet a kedvezményezett 2007. október 31-én nyújtotta be a magyar hatóságokhoz. Az adókedvezményre vonatkozó döntés folyamatban van, a Bizottság engedélyét várják.

2.3. A beruházási projekt költségei

(22)

A projekt teljes becsült beruházási költsége névértéken […] millió forint ([…] millió EUR (7). A projekt összes elszámolható beruházási költsége névértéken 154 092 millió forint (513,61 millió EUR). Jelenértéken (8) ez az összeg 153 396 millió forint (511,28 millió EUR). A III. táblázat a projekt és az alprojektek összes elszámolható költségének évek és kategóriák szerinti bontását tartalmazza.

III. táblázat

Elszámolható beruházási költségek (millió forint)

Az elszámolható költségek részletes bontása névértéken (millió forint)

alprojekt

ÖSSZESEN

2006

2007

Összesen

2007

2008

2009

2010

2011

Összesen

Földterület

[…]

Épület

[…]

Gépek

Berendezések

[…]

Gépjárművek

[…]

Összesen

[…]

154,092

(23)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy használt berendezésekre nem fognak támogatást kérni, és hogy ilyen berendezés nem szerepel a projekt keretében elszámolható kiadások között. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az új gyártósorok részegységei a győri létesítmény meglévő gyártósoraira fognak épülni. A jelen ügyben azonban csak a műszaki átalakítás költségei és a felújítási költségek (például az új kiegészítő részegységek költsége) szerepelnek az elszámolható költségek között, az ismételten felhasznált gyártósorelemek költségei nem.

(24)	A magyar hatóságok jelzik, hogy immateriális eszközök nem szerepelnek az elszámolható költségek között.

(25)	Mind a közvetlen támogatás, mind az adókedvezmény esetében a támogatásnyújtás feltétele, hogy a kedvezményezett a beruházási projekt befejezését követően legalább öt éven keresztül fenntartja a beruházást a támogatott régióban.

2.4. A beruházás finanszírozása

(26)	A magyar hatóságok megerősítik, hogy a kedvezményezett saját, minden állami támogatástól mentes hozzájárulása meghaladja az elszámolható költségek 25 %-át.

2.5. Regionális támogatás felső határa

(27)

Győr a Nyugat-Dunántúl régióban található, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján támogatott terület. A nagyvállalkozásokra vonatkozó normál regionális támogatás felső határa 30 % bruttó támogatástartalom (GGE), a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó magyar regionális támogatási térképpel (9) összhangban.

2.6. Jogalap

(28)

A meglévő támogatási programok alapján az Audi Hungaria részére a pénzügyi támogatás nyújtása a következő nemzeti jogalapra tekintettel történik:

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az XR 47/2007 támogatási program (10) (elődje: HU 1/2003 támogatási program) alapján nyújtja majd a támogatást, amely az 1628/2006/EK bizottsági rendelet (11) (a továbbiakban: RTI BER) alapján mentesítést élvez. E program jogalapját a kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM-rendelet képezi.

A Pénzügyminisztérium az N 651/06 »fejlesztési adókedvezmény« támogatási program (elődje: HU 3/2004 támogatási program) (12) alapján nyújtja majd az adókedvezményt. E programot a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X.16.) korm. rendelet hozta létre.

2.7. A támogatás összege

(29)

Az Audi Hungaria részére a támogatást a következők szerint nyújtják:

—	a közvetlen támogatást éves részletekben fizetik ki 2009 és 2013 között,

—	a társaságiadó-kedvezmény (azaz a fejlesztési adókedvezmény) a tervek szerint 2012-ben kerül alkalmazásra.

(30)

A támogatás teljes összege névértéken 18 107,66 millió forint (60,35 millió EUR). A magyar hatóságok azt tervezik, hogy a projekttámogatást 2009 és 2013 között fizetik ki. Ennek eredményeképpen a támogatás összege jelenértéken 14 858,15 millió forintnak (49,52 millió EUR-nak) felel meg. A IV. táblázat a támogatás összegét tartalmazza a támogatási eszközök szerinti bontásban, név- és jelenértéken.

IV. táblázat

A támogatás összege név- és jelenértéken (millió forint)

Támogatási eszközök	Névérték	Jelenérték
Közvetlen támogatás	9 009,00	8 207,09
Fejlesztési adókedvezmény	9 098,66	6 651,06
Összesen	18 107,66	14 858,15

(31)	A magyar hatóságok megerősítik, hogy az állami támogatás jelenértéken számolt összegét arányosan csökkentik, amennyiben az elszámolható költségek jelenérték szerinti, forintban kifejezett összege az előre jelzett összegnél alacsonyabb.

(32)	A magyar hatóságok azt is megerősítik, hogy a projekthez nyújtott támogatás nem kumulálható az azonos elszámolható költségekre más helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásból kapott támogatással.

(33)	Az Audi Hungaria a Győrben 2003 előtt megkezdett beruházási tevékenységeihez már részesült beruházási támogatásban.

2.8. Hozzájárulás a régió fejlődéséhez

(34)	A magyar hatóságok jelezték, hogy a beruházási projekt közvetlen következményeként 150 új munkahely fog létesülni.

(35)

A technológiai fejlesztés várhatóan a magyar beszállítói hálózat technológiai felszereltségi szintjének fejlődéséhez és bővüléséhez is hozzá fog járulni. Emellett, a szinergiákat kiaknázva, a meglévő gépjárműipari klaszter várhatóan tovább bővül a régióban, és további beszállítók mellett más vállalkozásokat is bevon a termelési folyamatba, amelyek csak közvetett módon kapcsolódnak a győri Audi Hungaria termeléséhez.

(36)

A magyar hatóságok azt is jelezték, hogy a beruházási projekt kapcsán szerzett ismereteknek és tapasztalatoknak a győri egyetemmel és a budapesti műszaki egyetemekkel meglévő együttműködés révén történő hasznosításával a beruházás a régió és a főváros felsőoktatásának minőségi fejlődéséhez és műszaki orientáltságának javításához is hozzájárul.

2.9. Általános rendelkezések

(37)

A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy benyújtják a Bizottsághoz a következőket:

—	a támogatás odaítélését követő két hónapon belül az adott támogatási intézkedésre vonatkozó jogi aktusok,

—	a támogatás Bizottság általi jóváhagyásától számítva ötévenként időközi jelentés (amelynek részét képezik a kifizetett támogatási összegre, a támogatási szerződés teljesítésére, valamint az ugyanazon létesítményben/üzemben indított minden más beruházási projektre vonatkozó információk),

—	a támogatás utolsó részletének a bejelentett kifizetési ütemterven alapuló kifizetését követő hat hónapon belül részletes záró beszámoló.

3. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

3.1. Támogatás fennállása

(38)

Az Audi Hungaria részére a pénzügyi támogatást a magyar hatóságok nyújtják (közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában), és az állam általános költségvetéséből finanszírozzák. A támogatás ezért az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében tagállam által, állami forrásból nyújtott támogatásnak tekinthető.

(39)	Mivel a támogatást egyetlen vállalat, az Audi Hungaria részére nyújtják, az intézkedés szelektív jellegű.

(40)	Az Audi Hungaria részére közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatás révén a vállalkozás mentesül azon költségek terhe alól, amelyeket normál körülmények között saját forrásból kellett volna viselnie, ezáltal gazdasági előnyhöz jut versenytársaival szemben.

(41)

A magyar hatóságok által közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatásban olyan beruházás részesül, amely gépjármű-motorok gyártását célozza. Mivel az említett termék tekintetében intenzív kereskedelem folyik a tagállamok között, a szóban forgó támogatás valószínűleg befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(42)	Az Audi Hungaria és az általa végzett termelési tevékenység magyar hatóságok általi előnyben részesítése torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget.

(43)	Mindezek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Audi Hungaria részére közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

3.2. A támogatási intézkedés jogszerűsége és összeegyeztethetősége

(44)	Azáltal, hogy a tervezett támogatási intézkedést annak végrehajtása előtt bejelentették, a magyar hatóságok eleget tettek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelességüknek.

(45)

Mivel az intézkedés regionális beruházási támogatásra vonatkozik, a Bizottság az RTI alapján végezte az értékelést. Az intézkedést olyan támogatásként jelentették be, amely meghaladja az RTI 64. és 67. pontjában meghatározott határértékeket. A Bizottság ezért figyelembe vette az RTI rendelkezéseit, különösen az RTI nagyberuházási projektekre vonatkozó 4.3. szakaszának rendelkezéseit.

3.3. Az RTI általános rendelkezéseivel való összeegyeztethetőség

(46)

Nincs arra utaló jel, hogy általában a VW-csoport vagy különösen az Audi Hungaria nehéz pénzügyi helyzetben lenne, mivel nem felel meg a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (13) meghatározott feltételeknek. Következésképpen a támogatás kedvezményezettje jogosult regionális támogatásra.

(47)	A támogatást egy csoportmentességi támogatási program (támogatás az XR 47/2007 támogatási program alapján), és egy jóváhagyott támogatási program (adókedvezmény az N 651/06 támogatási program alapján) alkalmazásában nyújtják, amelyek eleget tesznek az RTI általános megfelelőségi követelményeinek.

(48)

A projekt az RTI 34. pontja értelmében vett induló beruházás. Tekintettel a beruházás előtt nem gyártott új motoralkatrészek gyártására és néhány motortípus esetében a gyártási kapacitás növelésére, a beruházás meglévő létesítmény bővítésének minősül. Az RTI 34. pontja értelmében a műszaki szempontból új alkatrészek gyártása (mint például az új AVS-vezérműtengely bevezetése) a létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjának minősül, az új gépi megmunkálási technológiáknak a meglévő alkatrészek gyártásában történő bevezetése pedig a meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi.

(49)	A beruházási támogatás keretében elszámolható költségek (lásd a fenti III. táblázatot) meghatározása az RTI-vel összhangban, a támogatáshalmozódás szabályainak betartásával történt.

(50)	Az Audi Hungariának ugyancsak kötelezettsége, hogy a projekt befejezését követően legalább öt évig fenntartsa a beruházást a régióban. A kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25 %-át minden állami támogatástól mentes forrásból biztosítja.

(51)	Mivel a támogatást regionális támogatási program keretében nyújtják, a vizsgálat jelen szakaszában nem releváns az RTI 10. pontja, amely az ad hoc támogatás értékeléséhez további elemek figyelembevételét is előírja.

3.3.1. Ösztönző hatás

(52)

A kedvezményezett 2006. szeptember 15-én, vagyis két nappal a beruházás megkezdése előtt adta be általános támogatás iránti kérelmét, de a magyar hatóságok csak a 2006. szeptember 26-i levélben erősítették meg, hogy az Audi Hungaria – a beruházás megvalósításának ösztönzése céljából – elvben jogosult közvetlen támogatásra és egy nem számszerűsített, közvetett adókedvezményre.

(53)

A közvetlen támogatást illetően a kedvezményezett a kérelem benyújtásának idején hatályos előző támogatási program, a »HU 1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzat« (14) alapján nyújtotta be a támogatás iránti kérelmét, amely program az 1998 és 2006 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatással (15) összhangban csak annyit írt elő, hogy a támogatás iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt kell benyújtani.

(54)

Az RTI 107. pontjával összhangban a Bizottság 2006. március 6-i levelében megfelelő intézkedéseket javasolt, és felkérte a tagállamokat, hogy valamennyi meglévő regionális támogatási program alkalmazását időben a 2006. december 31-ig megítélt támogatásokra korlátozzák. Miután Magyarország elfogadta a megfelelő intézkedéseket, a HU 1/2003 program 2006 végén hatályát vesztette, és 2007 januárjától XR 47/2007 néven indult meg újra.

(55)	Mivel a közvetlen támogatást feltételesen csak 2008. december 17-én nyújtották, és 2009. február 26-án jelentették be, a 2007–2013 közötti időszakra szóló RTI (16), az RTI BER és Magyarország 2007–2013-ra szóló regionális támogatási térképe (17) alkalmazandó.

(56)

Az RTI BER 5. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2007. január 1-je után benyújtott kérelmek vonatkozásában a programot kezelő hatóságnak még a projektmunkálatok megkezdése előtt írásban meg kell erősítenie, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(57)	Meg kell vizsgálni, hogy teljesül-e az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel az XR 47/2007 (korábbi HU 1/2003) csoportmentességi támogatási program alapján nyújtott közvetlen támogatás tekintetében.

(58)

Az RTI BER 5. cikke (1) bekezdése kimondja, hogy csak a 2007. január 1-je után benyújtott kérelmek esetében van szükség a jogosultság írásos megerősítésére a beruházás megkezdése előtt. Ezt a Bizottság 2006. június 12-i, a tagállamokhoz intézett levele (18) is megerősítette. Mivel a kedvezményezett a kérelem benyújtásának idején hatályos előző támogatási program, a »HU-1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzat« alapján kérelmezte a támogatást, és az említett program végrehajtása folyamatosan, megszakítás nélkül zajlott, a Bizottságnak a 2006. december 31. előtt megkezdett projektekre vonatkozó bevett gyakorlata alapján elegendőnek kell tekinteni, ha a kedvezményezett a munkálatok megkezdése előtt benyújtotta a kérelmet.

(59)

Az RTI 38. pontja úgy rendelkezik, hogy a programot kezelő hatóságnak még a projektmunkálatok megkezdése előtt írásban meg kell erősítenie, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek. E rendelkezés azonban nem vonatkozik azokra a támogatási programokra, amelyek esetében automatikusan adókedvezményt nyújtanak az elszámolható költségekre (19).

(60)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az N 651/06 támogatási program – amely az N 504/04-gyel módosított HU 3/2004 program (20) utódja – automatikus adóintézkedés, ezért a fent leírt ösztönző hatásra vonatkozó feltételnek az Audi Hungaria részére nyújtott fejlesztési adókedvezmény esetében nem kell teljesülnie.

3.3.2. Átláthatóság

(61)

A támogatások átláthatóságára vonatkozó szabályok tekintetében az RTI BER 8. cikkének (5) bekezdése és az RTI 108. pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak közzé kell tenniük a regionális támogatási programok teljes szövegét, és kizárja azokat a projekteket, amelyek esetében a támogatási program közzététele előtt merültek fel költségek. Mivel az alkalmazott XR 47/2007 program jogalapját hivatalosan csak 2007. január 24-én fogadták el, és a Bizottság az N 651/06 támogatási programot csak 2007. május 10-én hagyta jóvá, első látásra úgy tűnik, hogy e feltétel nem teljesült.

(62)

A jelen ügyben azonban az átláthatósági követelmény teljesítettnek tekinthető, mivel a kérelem időpontjában már közzétették a regionális támogatási elődprogramokat – HU 1/2003 és HU 3/2004 –, azaz a lehetséges kedvezményezettek és érdekelt felek ismerhették a tartalmukat, az új programokat pedig kifejezetten a meglévő programok utódjaként határozták meg.

(63)

A Bizottság ezenfelül úgy ítéli meg, hogy az RTI BER 5. cikkének (1) bekezdésében és a tagállamoknak szóló 2006. június 12-i levélben foglalt, a 2007 előtt beadott támogatási kérelmek esetében a jogosultság megerősítésének a munkálatok megkezdése előtt történő benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítést célzó átmeneti szabályok a kérelem pillanatában mentesítenek az utódprogram közzétételére vonatkozó követelmény alól is. Bármely egyéb értelmezés szerint hatástalan lenne az ösztönző hatásra vonatkozó átmeneti szabály.

3.3.3. Következtetés

(64)	E megfontolások tükrében a Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy véli, hogy az általános megfelelőségi követelmények teljesülnek.

3.4. A nagyberuházási projekteknek nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezésekkel való összeegyeztethetőség

3.4.1. Egyetlen beruházási projekt (az RTI 60. pontja)

(65)	A magyar hatóságokkal egyetértésben a Bizottság az 1. és 2. alprojektet egyetlen beruházási projektnek tekinti.

(66)	A kedvezményezett 2003 előtt, vagyis az egyetlen beruházási projekt meghatározásában szereplő hároméves időszakon kívül, Győrben megkezdett beruházási tevékenységhez kapott támogatást.

3.4.2. A támogatás intenzitása (az RTI 67. pontja)

(67)	A projekt jelenértéken tervezett összes elszámolható költsége 153 396 millió forint (511,28 millió EUR). Az RTI 67. pontjában meghatározott csökkentési mechanizmus alkalmazása után a projekt maximálisan megengedhető támogatási intenzitása 12,61 % GGE (bruttó támogatástartalom).

(68)	Mivel a javasolt támogatás intenzitása (9,69 % GGE) nem haladja meg a maximálisan megengedhető támogatási intenzitást (12,61 % GGE), a projekt tervezett támogatási intenzitása megfelel az RTI-nek.

3.4.3. Az RTI 68. pontjának a) és b) alpontjában rögzített szabályokkal való összeegyeztethetőség

(69)

A Bizottság azon határozata, amellyel az RTI 68. pontja alá tartozó nagyberuházási projektek számára regionális támogatás nyújtását engedélyezi, a kedvezményezettnek a beruházás előtti és utáni piaci erejétől és a beruházás által teremtett kapacitástól függ. Az RTI 68. pontjának a) és b) alpontjában foglalt megfelelő tesztek elvégzése érdekében a Bizottságnak először meg kell határoznia az érintett termék- és földrajzi piacot.

Érintett termék

(70)	A beruházás eredményeképpen az Audi Hungaria a POLK által meghatározott szegmentálási rendszer szerinti A00, A0, A, B, C, D és E szegmensekhez tartozó gépkocsikba beépítendő motoralkatrészeket és motorokat fog gyártani.

(71)

Ezenkívül, bár a beruházási projekt személygépkocsikba szánt motoralkatrészek és motorok gyártását célozza, az Audi Hungaria kis mennyiségben jachtokhoz is gyárt motorokat a VW-csoport hajózási részlege (Volkswagen Marine) számára. Az Audi Hungaria gyártja a motorok alapját, amelyből a Volkswagen Marine elkészíti a hajómotorokat. A hajókba szánt alapmotorokat ugyanazon a gyártósoron készítik, ahol a V6-os és V8-as dízelmotorokat gyártják a személygépkocsik számára. A hajómotorokat a Volkswagen Marine Salzgitterben (Németország) található üzemében fejezik be és szerelik össze.

(72)

Az RTI 69. pontja szerint az érintett termék rendszerint az a termék, amely a beruházási projekt tárgyát képezi. Ha azonban a projekt közbenső termékre vonatkozik, és a termelés jelentős része nem kerül piaci értékesítésre, az érintett termék lehet a másodlagos termék. A 2002/781/EK határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy »a járműgyártó által készített motorok érintett piaca az a piac, amely számára a motort gyártják« (21). Ezt a megközelítést követi a 2003/647/EK bizottsági határozat (22), és a legújabb 2008/1613/EK határozat (23) is. A szóban forgó ügyben az Audi Hungaria által készített motorok több mint [90-100]%-a a VW–PO-csoporton belül kerül értékesítésre. Majdnem az összes motoralkatrészt közvetlenül autómotorokba építik be. A maradék elhanyagolható mennyiséget a továbbiakban garanciális cserealkatrészként fogják használni, és csak egy nagyon kis részük kerül értékesítésre a VW–PO-csoporton kívül.

(73)	Következésképpen a Bizottság az RTI 69. pontjának alkalmazásában úgy ítéli meg, hogy e határozatban a gépjárművek (személygépkocsik) jelentik az érintett terméket.

(74)

A hajók számára készített alapmotorokat nem a piacon értékesítik, hanem a Salzgitterben található Volkswagen-üzemnek adják el, ahol olyan speciális szerelési műveleteket és kezeléseket végeznek rajtuk, amelyek után azokat a Volkswagen Marine hajómotorként tudja értékesíteni a piacon. Következésképpen az Audi Hungaria üzemében készített termékek közbenső termékek, és a másodlagos terméket, azaz a kész hajómotorokat, amelyek számára az Audi Hungaria biztosítja az alapmotort, kell érintett terméknek tekinteni.

Érintett termékpiac

(75)	Az RTI 69. pontja úgy rendelkezik, hogy az érintett termékpiac magában foglalja az érintett terméket és az azt helyettesítő termékeket, amelyeket vagy a fogyasztó (a termék tulajdonságai, ára és felhasználhatósága alapján), vagy az előállító (a gyártóberendezések rugalmassága miatt) annak tekint.

(76)

Összefonódásra vonatkozó határozataiban a Bizottság elismerte, hogy bár a gépjárműpiac néhány objektív kritérium, például a motor mérete vagy az autó hossza alapján hagyományosan szegmentált, a szegmensek közötti határvonalat egyéb tényezők elmossák. Ilyen tényező többek között az ár, a termék megítélése és az extrafelszerelések száma. A Bizottság ezért, egészen mostanáig, összefonódásokkal kapcsolatos valamennyi határozatában nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a versenyhelyzet elemzése céljából a személygépjárművek piaci szegmensét egy termékpiacnak kell-e tekinteni, vagy további részekre kell bontani.

(77)	A Bizottság megjegyzi, hogy a Prodcom-kódok (24) ebben az esetben nem alkalmazhatók a piac további felosztására, többek között azért, mert túl sok az átfedés, és mert az osztályozást az iparág nem alkalmazza általánosságban a piacok felmérésére.

(78)	Több másik, például az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA), az európai újautó-értékelési program (NCAP), az USA energiaügyi minisztériuma és nagy autógyártók által internetes oldalukon használt osztályozási rendszert is lehetne alkalmazni.

(79)	Tekintettel a különböző célú alkalmazásra (például töréstesztekre), a földrajzi különbségekre (az USA piacán inkább a nagy autók dominálnak) és egy általánosan elfogadott osztályozási rendszer hiányára, az osztályozási rendszerek eltérnek egymástól.

(80)

Számos szolgáltató foglalkozik a gépjárműpiac elemzésével. Ezek közül a legismertebb és legelismertebb a Global Insight és a POLK. A Global Insight, egy előrejelzésekkel foglalkozó nagy tanácsadó cég, a személygépjármű-piac szűk felosztását javasolja (27 szegmens). A POLK a gépjárműpiacot A000, A00, A0, A, B, C, D és E szegmensek szerint osztja fel, amelyek közül az A000 szegmens a kiskategóriás autókat, míg az E szegmens a luxuskategória felső szintjét takarja. Az A000 szegmenstől az E szegmens felé haladva fokozatosan emelkedik a személygépjárművek átlagára, mérete és átlagos motorteljesítménye.

(81)

A magyar hatóságok a támogatás bejelentésében a POLK által alkalmazott rendszert választották […]. A Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy ítéli meg, hogy a POLK piaci osztályozása megfelelő és kielégítően részletes referenciarendszernek tekinthető, és a szóban forgó projekt értékeléséhez ezt a felosztást alkalmazza.

(82)

A személygépjárművek és a könnyű haszongépjárművek külön szegmensekbe történő további felosztását illetően a magyar hatóságok véleménye az, hogy az ilyen piaci felosztás nincs egyértelműen meghatározva, és ezért nem meggyőző. Így azonos felszereltségű gépjárműveket (például a VW Touareg) az egyik tagállamban a személygépjárművek, a másikban a könnyű haszongépjárművek kategóriába sorolják.

(83)

Ráadásul, az autógyártók bizonyos felszereltséggel ellátott modellváltozatokat kínálnak, amely lehetővé teszi a vásárló számára, hogy válasszon az adott tagállamban érvényes meghatározás szerinti személygépjármű vagy könnyű haszongépjármű változat közül. A gyártók a gyártósorokat úgy alakítják ki, hogy azok alkalmasak legyenek különböző, országok szerint eltérő felszereltségű személygépjármű és könnyű haszongépjármű változatok készítésére is.

(84)	A fenti kontextus ellenére ebben a határozatban a személygépjárműveket és könnyű haszongépjárműveket nem külön, hanem egységesen kezelve a megfelelő A00, A0, A, B, C, D és E szegmensbe sorolják. A Bizottság felkéri a harmadik feleket, hogy nyújtsák be ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(85)

A Bizottság megjegyzi, hogy a keresleti oldalon van bizonyos fokú helyettesíthetőség a szegmensek hátárán, például az A szegmensbe és a B szegmensbe tartozó autók vagy a luxuskategóriás szegmensek között. A Bizottság megvizsgálta a keresleti oldalról való helyettesítési láncok lehetőségét (25) a különböző szegmensek között. Mindazonáltal nehéz a gépjárművek helyettesíthetősége mellett érvelni a lehetséges szegmensek végein, mivel például a legolcsóbb személygépjárművek nem helyettesíthetők közvetlenül drágább személygépjárművekkel.

(86)	A személygépjárművek gyártói általában több szegmensben is jelen vannak. A gyártók válthatnak a különböző személygépjármű-típusok között, mivel sok autó ugyanarra az alapra épül. A személygépjárművek szegmensei átfedik egymást.

(87)

Az ügy jelen szakaszában a Bizottság nyitva hagyja az érintett termékpiac pontos meghatározását, és minden elfogadható alternatív piaci meghatározást meg fog vizsgálni (beleértve azt a legszűkebb piaci felosztást is, amelyre vonatkozóan még adatok állnak rendelkezésre). Ez a megközelítés összhangban van a Bizottság N 767/07 (Ford Craiova) (26), N 635/08 (Fiat Szicília) (27) és N 473/08 (Ford Espana) (28) állami támogatásokkal kapcsolatos határozataiban foglaltakkal.

(88)	Mivel az Audi Hungaria az A00, A0, A, B, C, D és E szegmensbe tartozó gépjárművekbe szánt motoralkatrészeket és motorokat fog gyártani, a Bizottság az ügy jelen szakaszában az említett szegmenseket és az egész személygépjármű-piacot (beleértve a könnyű haszongépjárműveket) tekinti érintett piacnak.

(89)

Meg kell azonban jegyezni, hogy az ügy jelen szakaszában Magyarország és a Bizottság véleménye eltér az érintett piacok meghatározását illetően. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy egy meghatározott motortípust – bizonyos technikai korlátokhoz mérten – több modellbe és szegmensbe is be lehet építeni. A különböző gépjárműmodellek iránti piaci kereslettől függ, hogy az elkészített motorokat végül melyik szegmensbe építik be. Alapvetően az egyes motorokban lévő hengerek száma határozza meg azt, hogy melyik gépjárműtípusba lehet beépíteni az adott motort, vagyis hogy a gyártás melyik szegmenst érinti. Emellett a magyar hatóságok közölték, hogy az Audi Hungaria üzemeiben a gyártási folyamat során a motorokat elsősorban a hengerek száma szerint különböztetik meg. Ezért minden egyes motortípus (pl. négyhengeres, hathengeres stb.) külön gyártósoron, helyiségben és akár külön szervezeti részlegben készül.

(90)

A magyar hatóságok szerint az egyes szegmensek helyett a következő szegmenscsoportokat kell figyelembe venni:

—	a négyhengeres motorokat az A00–C szegmensekbe építik be,

—	a hathengeres motorokat a B–D szegmensekbe építik be,

—	a nyolchengeres motorokat a B–E szegmensekbe építik be,

—	a tíz-tizenkét hengeres motorokat a C–D szegmensekbe építik be.

(91)	A hajómotorok tekintetében, mivel az Audi Hungaria csak dízelalapmotorokat készít, a Volkswagen Marine csak dízelhajómotorok gyártásával és értékesítésével foglalkozik, a dízel hajómotorok piaca tekintendő érintett termékpiacnak.

Érintett földrajzi piac

(92)	Az RTI 70. pontja előírja, hogy az RTI 68. pontja szerinti tesztek elvégzése céljából a piacokat rendszerint EGT-szinten kell meghatározni.

(93)

Közelmúltban elfogadott határozataival összhangban a Bizottságnak az a véleménye, hogy kínálati oldalról nézve a gépjárműipari ágazatban legalább EGT-szintű, de még inkább globális szintű termelés folyik. Figyelembe véve azt a megállapítást, hogy a nagyobb gépjárműgyártók világpiaci szereplők, akik különböző kontinenseken és országokban rendelkeznek gyártóüzemekkel és elosztórendszerrel, a VW–PO-csoport legalább európai piaci szereplőnek számít. A VW-csoport által az EGT-n belül gyártott gépjárművek átlagosan több mint [15–30] %-át exportálják.

(94)

Fogyasztói szempontból a versenyfeltételek jelentős mértékben javultak az Európai Unióban, különösen a technikai akadályok és elosztórendszerek tekintetében, bár az árkülönbségek és az adórendszerek közötti eltérések továbbra is akadályt jelentenek, és a főbb versenytársak piaci behatolási arányai különbözőek az egyes tagállamok és különösen a kontinensek szerint. Az alacsony szállítási költségek, illetve az, hogy a főbb gyártók szinte valamennyi tagállamban és a világ legnagyobb országaiban jelen vannak, EGT-szintű vagy még inkább világméretű piac meglétére utalnak.

(95)	A gyártólétesítmények részére nyújtott támogatásokra vonatkozó állami támogatási határozatokban, amelyek a támogatásoknak a gyártók közötti verseny torzulására, illetve a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatásait értékelik, a gyártási szempontok meghatározóak.

(96)

A magyar hatóságok véleménye szerint a VW–PO-csoport esetében az érintett földrajzi piac világméretű, mivel a nagy, nemzetközi szinten tevékeny gépjárműgyártók világszinten versenyeznek. Az EGT- és az észak-amerikai piac telített. Ennek ellenére 2005 és 2013 között durván 64 %-os növekedést értek el az ázsiai, dél-amerikai, orosz és afrikai, globálisan növekvő piacokon. Ez a fejlődés vagy a piacok további integrációjához és a gépjárműpiac globalizációjához fog vezetni, vagy a gyártás növekvő piacokra történő áttelepülését fogja eredményezni.

(97)

A magyar hatóságok különösen a következő érvekkel igazolták álláspontjukat:

—	A VW-csoport gyártóüzemei és értékesítési területei megtalálhatók Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában.

—	Az EGT az egyetlen régió, ahol valamennyi (A00, A0, B, C, D és E) szegmenshez gyártanak gépjárműveket.

—

A VW-csoport B szegmensbe tartozó gépjárműveket szinte kizárólag az EGT területén gyárt. 2008-ban a VW-csoport […] B szegmensbe tartozó gépjárművet készített, ebből […] darabot az EGT területén. Ezek az autók az EGT-n belül ([…]) és az EGT-n kívül kerültek forgalomba. A legyártott autók teljes mennyiségéhez viszonyítva az export aránya [25–35] %.

—	A VW-csoport D és E szegmensbe tartozó gépjárműveket kizárólag az EGT területén gyárt. A 2008-ban a VW-csoport által az e szegmensekben gyártott […] gépjármű több mint [45–60] %-át exportálták Észak-Amerikába, Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába.

—	Mivel az egyes régiókban a termelés és az értékesítés mértéke nem egyenlő arányban oszlik meg, a gépjárműveket a gyártó létesítményekből az értékesítő területekre szállítják a világ minden pontján.

(98)	A magyar hatóságok közölték továbbá, hogy az autóalkatrészeket gyártó új üzemek létesítésére/bővítésére az egész csoporton belül pályázatot írnak ki, amelyen a világ minden pontjáról vesznek részt gépjárműgyártók.

(99)	A fentiek alapján a Bizottság a szóban forgó ügy értékelése során úgy ítéli meg, hogy az érintett termékek érintett földrajzi piaca legalább EGT-szintű. A gépjárműszegmensek piaci részesedését EGT-szinten és világszinten is meghatározzák.

(100)

Magyarország szerint a hajómotorok érintett földrajzi piaca világméretűnek tekinthető, mivel a dízel hajómotorok piacán sok versenytárs van jelen világszinten. A Volkswagen Marine világviszonylatban is értékesíti dízel hajómotorjait, bár az aktuális statisztikai adatok szerint az eladások legnagyobb része az EGT területén valósul meg. Következésképpen a dízel hajómotorok érintett földrajzi piaca legalább EGT-szintű, ha nem világméretű. Az alábbi táblázat a VW-csoport piaci részesedésének elemzésére szolgáló adatokat tartalmazza, világviszonylatban és EGT-szinten.

Piaci részesedés

Személygépjárművek

(101)

Annak vizsgálata érdekében, hogy a projekt megfelel-e az RTI 68. pontja a) alpontjának, a Bizottságnak elemeznie kell a támogatás kedvezményezettjének beruházás előtti és utáni piaci részesedését, és ellenőriznie kell, hogy a piaci részesedés meghaladja-e a 25 %-ot.

(102)

A kedvezményezett piaci részesedését vállalatcsoporti szinten mérik fel az érintett termék- és földrajzi piacokon. Mivel az Audi Hungaria új beruházási projektje 2006-ban indult, és a teljes gyártáskapacitást előreláthatóan 2012-re érik el, a Bizottság a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan fogja megvizsgálni a VW–PO-csoport (beleértve a vállalatcsoporthoz tartozó összes márka) piaci részesedését az érintett piacokon.

(103)

A magyar hatóságok megerősítették, hogy a benyújtott adatok figyelembe veszik a VW-csoport és más vállalkozások között létrejött, gépkocsik gyártására és értékesítésére vonatkozó kereskedelmi és marketing-megállapodásokat.

(104)

Figyelembe véve a termelési költségekben, illetve a különböző személygépjárművek árában mutatkozó jelentős különbségeket, valamint a megbízható árbecslések elérhetőségének nehézségeit, a piacok és a piac alakulásának meghatározásához az ágazatban általában mennyiségi adatokat használnak. A magyar hatóságok a piaci részesedésre vonatkozóan a következő adatokat nyújtották be:

V. táblázat

A VW–csoport/VW–PO-csoport piaci részesedése a személygépkocsikra (a könnyű haszongépjárművekkel együtt) vonatkozó egyes szegmensek alapján

A00

szegmens

VW-csoport

VW-PO-csoport

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 25]%

[> 25]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[> 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[> 25]%

[< 25]%

[> 25]%

[< 25]%

[< 20]%

[> 25]%

Világviszonylatban

[> 25]%

[< 20]%

Valamennyi szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

(105)

A fenti számadatok alapján a piaci részesedés meghaladja a 25 %-os határértéket. Ez nem csak az EGT-szintre vonatkozó számadatok esetében (a B szegmensre vonatkozóan 2008, 2009, 2010 és 2011, a D szegmensre vonatkozóan 2009, 2010, 2011, 2012 és 2013, az E szegmensre vonatkozóan 2005, 2007, 2008, 2011, 2012 és 2013 tekintetében), hanem a világviszonylatban mért számadatok esetében (az E szegmensre vonatkozóan 2005, 2006, 2007, 2008 és 2009 tekintetében) is igaz.

(106)

A fentiek értelmében tehát a magyar hatóságok azt javasolják, hogy a piaci részesedést szegmenskombinációk szintjén kellene kiszámítani. Így az alábbi eredményre jutunk:

VI. táblázat

A VW-csoport/VW-PO-csoport piaci részesedése szegmenskombinációk alapján

A00–C

szegmens

VW-csoport

VW-PO-csoport

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

B–D

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

B–E

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

[< 25]%

Világviszonylatban

[< 20]%

C–D

szegmens

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EGT

[< 20]%

Világviszonylatban

[< 20]%

(107)

A fenti számadatok alapján a piaci részesedés nem haladná meg a 25 %-os határértéket.

(108)

A Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a piaci részesedés pusztán szegmenskombinációk alapján történő meghatározása igazolható lenne. A Bizottság gyakorlata az, hogy a piac minden elfogadható alternatív meghatározását (beleértve a legszűkebb felosztást is, amelyre vonatkozóan még adatok állnak rendelkezésre) megvizsgálja, amelyet a Bizottságnak a közelmúltban az állami támogatásokkal kapcsolatban elfogadott határozatai (N 767/07 Ford Craiova (29), N 635/08 Fiat Szicília (30) és N 473/08 Ford Espana (31) is megerősítenek. E határozatokban a vizsgált projekttel kapcsolatban még a legszűkebb elfogadható piac esetében sem merültek fel problémák, így a piac pontos meghatározását nyitva lehetett hagyni (még akkor is, ha – ahogy azt a határozatokban el is ismerték – a különböző szegmensek között bizonyos fokú helyettesíthetőség állt fenn).

(109)

A Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy ítéli meg, hogy a támogatott projekt az egyedi (legszűkebb) szegmensek tekintetében hatással lehet a Volkswagen-csoport piaci pozíciójára, ezért lehetségesnek és indokoltnak tűnik, hogy a piaci részesedés meghatározása e legszűkebb szegmensekre, és ne a különböző motortípusok szerint meghatározott szegmenscsoportokra történjen.

(110)

Úgy tűnik, a támogatás kedvezményezettjének részesedése az érintett termék(ek) »legrosszabb forgatókönyvnek« tekintett legszűkebb elfogadható piacon történő értékesítéséből több mint 25 % (lásd az V. táblázatot). Következésképpen úgy tekintjük, hogy e szakaszban nem teljesül az RTI 68. pontjának a) alpontjában meghatározott követelmény.

(111)

Magyarország úgy véli, hogy a kérelmező piaci pozíciójának a beruházást megelőzően egy évvel és a beruházást követően egy évvel történő meghatározása a személygépkocsi-ipar esetében torz eredményre vezet.

(112)

A személygépkocsik piacát nagymértékben befolyásolja az új modellek megjelenése és a meglévő modellek módosítása. Egy új modell bejelentésének hatására az aktuális modell értékesítési adatai azonnal csökkennek, mivel az új modell megjelenése negatív módon befolyásolja a meglévő modell viszonteladási értékét. Másrészről az új modell megjelenésének évében az értékesítési adatok hirtelen felszöknek. Emellett egy másik autógyártó új modelljének megjelenése negatív hatással lehet az értékesítési adatokra.

(113)

Az E szegmensben például a VW–PO-csoport piaci részesedése világviszonylatban 2010-től jelentős mértékben csökkenni fog a POLK előrejelzése szerint. A piaci részesedés csökkenése az új […] modell megjelenésének tulajdonítható a POLK előrejelzése szerint.

(114)

Ezért Magyarország úgy véli, hogy egy gépjárműgyártó tényleges piaci részesedésének meghatározásához nem egy pontszerű, hanem egy időszak-orientált módszer lenne megfelelő. Magyarország véleménye szerint egy ötéves vizsgálati időszak megfelelő lenne egy meggyőző átlagolt érték meghatározásához.

(115)

A következő táblázat a VW-/VW–PO-csoport szegmensek szerinti részesedését tartalmazza ötéves vizsgálati periódus átlaga szerint:

VII. táblázat

A VW-csoport/VW–PO-csoport szegmensek szerinti részesedése világviszonylatban 5 év átlaga alapján

	2005–2009	2006–2010	2007–2011	2008–2012	2009–2013
A00	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
A0	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
A	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
B	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
C	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
D	[< 20]%	[20-25]%	[20-25]%	[< 20]%	[< 20]%
E	[> 25]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%
Egyéb	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%	[< 20]%

(116)

Amint látható, legalább az E szegmensben még az öt év átlaga alapján számolt piaci részesedés is (ami ellentétes az RTI 68. pontja a) alpontjának bevett bizottsági értelmezésével, amelyet számos, a személygépjármű-piacra vonatkozó állami támogatási határozat (32) is követ) meghaladja a 25 %-ot világszinten. Az EGT szintjén még több szegmens esetében jutnánk ugyanilyen eredményre.

Hajómotorok

(117)

A magyar hatóságok megjegyzik, hogy a hajómotorok piacát illetően még nem állnak rendelkezésre a gépjárműiparéhoz hasonlóan kidolgozott hivatalos adatok és bevezetett módszerek. A következő adatok a hajózási termékekkel foglalkozó nemzetközi szövetség (IMPA) által rendelkezésre bocsátott számadatok és számítások, valamint a VW-csoport becslései alapján kerültek meghatározásra.

VIII. táblázat

A VW-csoport piaci részesedése a dízel hajómotorok világpiacán (mennyiség alapján)

	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
Összes gyártó értékesítései a világpiacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport értékesítései a világpiacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport világpiaci részesedése (%)	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[2,5–5] %

IX. táblázat

A VW-csoport piaci részesedése a dízel hajómotorok EGT-szintű piacán (mennyiség alapján)

	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
Összes gyártó értékesítései az EGT-piacon	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport értékesítései az EGT-piacont	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]	[…]
A Volkswagen-csoport EGT-piaci részesedése (%)	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %	[2,5–5] %

(118)

A fenti adatok azt mutatják, hogy a Volkswagen-csoport piaci részesedése az EGT területén és világviszonylatban nem haladja meg az 5 %-ot. Ennek megfelelően a piaci részesedés a hajómotorok esetében nem haladja meg az RTI 68. pontjának a) alpontjában meghatározott 25 %-os határértéket.

Termelési kapacitás

Személygépjárművek

(119)

A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a beruházási projekt megfelel-e az RTI 68. pontjának b) alpontjában foglaltaknak. Ellenőriznie kell, hogy a projekt által létrehozott termelési kapacitás az érintett termék megnyilvánuló fogyasztási adatok alapján számított piaca méretének kevesebb mint 5 %-át teszi-e ki, kivéve ha a legutóbbi öt év átlagában a termék megnyilvánuló fogyasztásának növekedése az EGT GDP-jének átlagos évi növekedését meghaladta.

(120)

A Bizottságnak ezért először azt kell megvizsgálnia, hogy a piac az EGT területén, az érintett termék megnyilvánuló fogyasztásának átlagos évi növekedése alapján alulteljesít-e. Magyarország csak a teljes személygépjármű-piacon a 2002 és 2007 közötti időszakban megnyilvánuló fogyasztásra vonatkozóan nyújtott be adatokat (vagyis azokra az évekre vonatkozóan, amelyekre a bejelentés időpontjában rendelkezésre álltak adatok). Ezek alapján az átlagos évi növekedés 1,18 % volt, azaz elmaradt a 27-tagú EU GDP-jének azonos időszakra vonatkozó átlagos évi növekedésétől (3,97 %).

(121)

A létrehozott termelési kapacitás mértékét illetően emlékeztetni kell arra, hogy a gyártósorok (azaz a létrehozott kapacitás) az egyes motortípusok (pl. négyhengeres, hathengeres stb.) szerint kerültek kialakításra. Arra is emlékeztetni kell, hogy egy adott motortípust több, különböző szegmensbe tartozó modellbe lehet és fognak beépíteni, és – a magyar hatóságok szerint – nem lehet a létrehozott kapacitást előre elosztani az egyes személygépjármű-szegmensek között.

(122)

E vonatkozásban a Bizottság megjegyzi, hogy az N 767/07–Románia–LIP–Ford Craiova-ügyben meg lehetett becsülni, hogy a támogatott üzemben gyártott motorokat milyen arányban fogják beépíteni a különböző egyedi szegmensekben. Ezenfelül a piacmeghatározásnak alapesetben azonosnak kell lennie az RTI 68. pontja a) és b) alpontjának alkalmazásában. Ezért a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a Magyarország által javasolt megközelítés megfelelőségével kapcsolatban.

(123)

Meg kell jegyezni, hogy a beruházás a meglévő győri üzemben valósul meg, itt gyártották a bejelentett beruházásban érintett motortípusok előző modelljeit. Következésképpen csak a beruházás által létrehozott nettó kapacitásbővítést kell figyelembe venni.

(124)

Az Audi Hungaria beruházása által létrehozott teljes nettó kiegészítő kapacitás mennyiségi szempontból megközelítőleg [100 000–250 000] motort, azaz az EGT teljes személygépjármű-piacának [0,5–2,5] %-át teszi ki (33).

(125)

A különböző motortípusok és a megfelelő szegmenscsoportok tekintetében a számadatok a következők:

X. táblázat

Helyi nettó kiegészítő kapacitás a teljes személygépkocsi-piac eredményének százalékában az érintett szegmenskombinációkban (könnyű haszongépjárművek nélkül)

Négyhengeres motorok

2005

2013

A00 – C

szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

Hathengeres motorok

2005

2013

B-D	szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

Tizenkét hengeres motorok

2005

2013

C-D	szegmensek

[…]

Kapacitásbővülés

[…]

Kapacitás aránya

[0–2,5]%

(126)

A beruházás a nyolc- és tízhengeres motorok gyártásában nem eredményez nettó kapacitásbővülést. Így az erre vonatkozó adatok nem szerepelnek a fenti táblázatban.

(127)

A Magyarország által javasolt piacmeghatározás (azaz az egyedi szegmensek helyett szegmenskombinációk) alapján nem haladják meg az RTI 68. pontjának b) alpontjában meghatározott 5 %-os határértéket.

Hajómotorok

(128)

A hajómotorok tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy az Audi Hungaria kizárólag alapmotorok gyártásával foglalkozik, amelyek a hajómotorok »nyersanyagaként« szolgálnak. Az alapmotorokat ugyanazon a gyártósoron készítik, ahol a V6-os és V8-as személygépkocsi-motorokat gyártják. A hajók számára készített alapmotorokon csak (1) a motoralkatrészekhez hasonló gépi megmunkálásokat és (2) bizonyos alapvető szerelési műveleteket […] végeznek el. A kész motorok legalább […] olyan motoralkatrészt és elemet tartalmaznak, amelyeket nem az Audi Hungaria szerel össze. Következésképpen ezeken a hajómotoralapokon nem végzik el a személygépjárművek esetében alkalmazott gyártási műveleteket.

(129)

További fontos különbség a hajómotoralapok és a személygépjármű-motorok között az, hogy amíg a személygépjármű-motorok teljesen készre összeszerelve és használatra készen hagyják el az Audi Hungaria üzemét, a hajómotoralapok nem működőképes motorok, és azokat a gyártási folyamat e szakaszában még nem lehet hajókba vagy jachtokba beépíteni. Ezért ezeket az alapmotorokat a Volkswagen Marine üzemébe szállítják, ahol speciális kezelés alá vonják őket az úgynevezett »hajóépítési eljárás« keretében. Az Audi Hungariának jelentős eszköz-, know-how és humántőke-beruházásokat kellene végrehajtania, valamint a gyártósorokat nagymértékben át kellene alakítania, ha úgy döntene, hogy bevezeti a kész hajómotorok gyártására szolgáló eljárásokat. Mindemellett az Audi Hungaria által gyártott alapmotor különleges műszaki paraméterei miatt a hajómotor megépítését a VW-csoporton kívüli gyártó nem tudná elvégezni további jelentős beruházások nélkül.

(130)

A különleges eljárások miatt a hajómotor-építést a Volkswagen Marine Salzgitterben található gyárában kell elvégezni, amelyet speciálisan e célra szolgáló eszközökkel szereltek fel. Megközelítőleg hetente […] hajómotort tud a Volkswagen Marine elkészíteni, vagyis a maximális éves termelési kapacitása […] darab között van. Ezért, még ha az Audi Hungaria bővítené is a hajómotoralap gyártására szolgáló kapacitását, a Volkswagen Marine nem lenne képes kezelni a megnövekedett termelési igényt, mivel termelési kapacitása korlátozott, és azt nem érinti a szóban forgó beruházási projekt. A kapacitás bővülését csak Salzgitterben eszközölt további jelentős beruházásokkal lehetne elérni, amely nem képezi a jelen bejelentés tárgyát.

(131)

A bejelentett projekt hatására tehát nem bővül a termelési kapacitás a készre gyártott hajómotorok tekintetében (a kapacitásbővülés nulla).

(132)

Az ügy jelen szakaszában úgy tűnik, hogy a projekt minden érintett piac tekintetében összhangban van az RTI 68. pontjának b) alpontjával.

3.5. Aggályok és az eljárás megindításához vezető okok

(133)

A fent ismertetett okok miatt a Bizottság az intézkedés előzetes értékelése után nincs meggyőződve arról, hogy a bejelentett támogatás összeegyeztethető-e az RTI 68. pontjával.

(134)

E tekintetben a Bizottság megismétli az e határozatban kifejtett aggályait, hogy elfogadható-e a Magyarország által javasolt piaci felosztás, és hogy a kedvezményezett részesedése az érintett termék érintett piacon történő értékesítéséből kevesebb-e, mint 25 % (lásd a (68) és az azt követő bekezdéseket), valamint hogy az érintett piac alulteljesítése esetén a létrehozott kapacitás nem haladja-e meg az 5 %-ot.

(135)

A Bizottság jelzi, hogy nem ért egyet a magyar hatóságokkal a személygépjárművek érintett termékpiacának meghatározása tekintetében. Az ügy jelen szakaszában a Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a POLK által meghatározott osztályozás szerinti egyedi személygépjármű-szegmensek helyett tekinthetők-e egyes szegmenscsoportok érintett termékpiacnak az RTI 68. pontjának a) és b) alpontja alkalmazásában. Az ügy jelen szakaszában a Bizottság emellett a személygépjárművek és a könnyű haszongépjárművek együttes kezelésének helyességéről sincs meggyőződve. Emlékeztetünk arra, hogy az RTI 70. pontja szerint a tagállamra hárul a bizonyítási teher azokban az esetekben, amelyekre nem vonatkozik az RTI 68. pontjának a) és b) alpontja.

(136)

Következésképpen a Bizottságnak kötelessége minden szükséges konzultációs eljárást elvégezni, és ennek keretében megindítani az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást, ha a kezdeti vizsgálat nem teszi lehetővé a Bizottság számára annak megállapítását, hogy az intézkedés összhangban van-e az RTI 68. pontjával. Ez lehetőséget teremt arra, hogy azok a harmadik felek, akiknek érdekeit a támogatás odaítélése érinti, észrevételeket tegyenek az intézkedéssel kapcsolatban. Az érintett tagállam által bejelentett és bármely harmadik fél által közölt információk alapján a Bizottság értékelni fogja az intézkedést, és meghozza végleges határozatát.

(137)

Abban az esetben, ha a hivatalos vizsgálati eljárás során közölt információk nem teszik lehetővé annak megerősítését, hogy az RTI 68. pontjában meghatározott határértékeket betartják, a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a támogatás szükséges-e a beruházás ösztönzéséhez, és hogy a támogatás előnyei meghaladják-e a versenytorzítás és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás mértékét. A Bizottság ezért felkéri a tagállamot és a harmadik feleket, hogy nyújtsák be azokat a rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy alátámassza az intézkedésre vonatkozó értékelését.

(138)

Az RTI 63. lábjegyzetében a Bizottság bejelentette, hogy »további útmutatásokat dolgoz ki azon kritériumokról, amelyeket ezen értékelés során figyelembe fog venni«. A bejelentésben foglaltak megvalósultak a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló bizottsági közlemény (34) elfogadásával, amely a részletes vizsgálat alapjául fog szolgálni. Különösen a következő kritériumokat fogják vizsgálni: a támogatás célja, a támogatási eszköz megfelelősége, az ösztönző hatás, a támogatás arányossága, a magánbefektetések kiszorítása és a kereskedelemre gyakorolt hatások. Az ügy jelen szakaszában úgy tűnik, hogy a verseny különösen azokban a szegmensekben torzulhat, amelyekben a kedvezményezett piaci részesedése meghaladja a 25 %-ot.

(139)

A részletes vizsgálat tekintetében a Bizottság felhívja az érdekelt feleket, hogy minden szükséges információt nyújtsanak be annak érdekében, hogy értékelhessük a támogatás gazdasági ösztönző hatását, azaz hogy 1. a támogatás kedvező beruházási döntéshez vezet-e, mivel a vállalkozás számára egyébként sehol nem nyereséges beruházás a támogatott régióban valósul meg, és 2. a támogatás arra ösztönöz-e, hogy a tervezett beruházást más régió helyett az adott régióban valósítsák meg, mivel ellensúlyozza a támogatott régióban választott helyszín nettó hiányosságait és az ahhoz kapcsolódó költségeket. Az a tény, hogy az 1. vagy a 2. forgatókönyv alkalmazandó-e, határozza meg az alternatív helyzetet (azaz hogy mi történne támogatás nélkül), ezáltal pedig a támogatás esetleges verseny- és kereskedelemtorzító hatását.

(140)

A fenti kérdésekre vonatkozóan benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság mérlegeli a támogatás negatív és pozitív hatásait, átfogó értékelést készít a támogatás valamennyi érintett piacra gyakorolt hatásáról oly módon, hogy az lehetővé tegye a Bizottság számára a hivatalos vizsgálati eljárás lezárását.

4. HATÁROZAT

(141)

A fenti megfontolásokra figyelemmel a Bizottság – az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás értelmében – felkéri Magyarországot, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit, és bocsássa rendelkezésre mindazon információkat, amelyek a támogatási intézkedés további értékeléséhez hozzájárulnak. A Bizottság kéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát haladéktalanul továbbítsák a támogatás lehetséges kedvezményezettje részére.

(142)

A Bizottság emlékeztetni kívánja Magyarországot, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése halasztó hatályú, és szeretné felhívni figyelmét a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy a jogellenes támogatást a kedvezményezettektől vissza lehet követelni.

(143)

A Bizottság figyelmezteti Magyarországot, hogy tájékoztatni fogja az érdekelt feleket e levélnek és az érdemi összefoglalónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételével. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében való közzététel útján tájékoztatni fogja továbbá az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országok érdekelt feleit, valamint e levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is. A Bizottság felhívást intéz minden érdekelt félhez, hogy a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.”

(1) JO C 54, 4.3.2006, p. 13.

(2) Comunicarea Comisiei privind criteriile pentru o evaluare aprofundată a ajutoarelor regionale pentru proiecte mari de investiții, JO C 223, 16.9.2009, p. 3.

(3) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(4) Üzleti titok.

(5) A hivatalos közleményt lásd a következő internetes oldalon: http://www.porsche-se.com/pho/en/investrorelations/adhocreleases/

(6) A POLK – a Global Insight mellett – az egyik legnagyobb olyan szolgáltató, amely a személygépjármű-piac elemzésével foglalkozik.

(7) Az e határozatban megadott, EUR-ban kifejezett számadatok alapjául szolgáló, a bejelentés időpontjában érvényes átváltási árfolyam 300,02 HUF/EUR.

(8) E határozatban a jelenértékeket a bejelentés időpontjában érvényes 11,01 %-os diszkontráta alapján számították ki. A diszkontráta tekintetében a 2009. év, vagyis a bejelentés éve a bázisév.

(9) A Bizottság 2006. szeptember 13-i határozata – N 487/2006 állami támogatás – Magyarország – A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép; HL C 256., 2006.10.24., 7. o.

(10) Az XR 47/2007 támogatási programra (A kormány egyedi döntésével megítélhető támogatás) vonatkozó összefoglaló tájékoztató adatlapot közzétették a Hivatalos Lapban: HL C 180., 2007.8.2., 6. o.

(11) A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról, HL L 302., 2006.11.1., 29. o.

(12) A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó N 651/06 ügyben (az N 504/04 módosítása) hozott 2007. május 10-i bizottsági határozat, HL C 152., 2007.7.6., 2. o.

(13) HL C 244., 2004.10.1., 2. o. A megmentésről és szerkezetátalakításról szóló iránymutatás 10. pontjában meghatározott következő feltételek nem teljesülnek: a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; c) a hazai jog szerint az adott vállalkozás – függetlenül a vállalkozási formától – megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak.

(14) A HU1/2003 – Beruházásösztönzési célelőirányzatot az interim eljárás keretében nyújtották be, és a Bizottság elfogadta azt mint a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak, Szlovéniának és Szlovákiának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés IV. melléklete 3. fejezete (1) bekezdésének c) pontja szerinti (a 22. cikk alapján) létező támogatást.

(15) Iránymutatás a nemzeti regionális támogatásokról, HL C 74., 1998.3.10., 9. o., 4.2. pont.

(16) Lásd az RTI 63. pontját.

(17) Lásd az RTI 106. pontját.

(18) A tagállamokhoz 2006. június 12-én intézett, D/54908. sz. levél.

(19) Lásd az RTI 41. lábjegyzetét.

(20) A HU 3/2004 – »Fejlesztési adókedvezmény« támogatási programot az interim eljárás keretében nyújtották be, és a Bizottság elfogadta azt mint a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak, Szlovéniának és Szlovákiának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés IV. melléklete 3. fejezete (1) bekezdésének c) pontja szerinti (a 22. cikk alapján) létező támogatást, majd az N 504/2004 állami támogatás – Magyarország – »A fejlesztési adókedvezmény módosítása« szerint módosították, HL C 131., 2005.5.28., 12. o.

(21) A Bizottság 2001. december 20-i határozata a Németország által a Daimler Chrysler AG (Kölleda) részére nyújtani tervezett állami támogatásról, HL L 282., 2002.10.19., 23. o., (35) preambulumbekezdés.

(22) A Bizottság 2003. május 27-i határozata az Ausztria által a BMW Motoren GmbH (Steyr) részére nyújtani tervezett állami támogatásról, HL L 229., 2003.9.13., 23. o., (61) preambulumbekezdés.

(23) Az N 767/2007 Ford Craiova-ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o., (76)–(77) preambulumbekezdés.

(24) 34.10.12.00, 34.10.13.00, 34.30.11.00 és 34.30.12.00.

(25) Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közlemény 57–58. pontját, HL C 372., 1997.12.9., 5. o.

(26) Az N 767/07 ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.

(27) Az N 635/08 ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(28) Az N 473/08 ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(29) Az N 767/07 ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.

(30) Az N 635/08 ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(31) Az N 473/08 ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(32) Az N 671/08 ügyben (Mercedes-Benz Magyarország) hozott 2009. június 18-i határozat (C(2009) 5533), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé; az N 767/07 (Ford Craiova) ügyben hozott 2008. április 30-i határozat (C(2008) 1613), HL C 238., 2008.9.17., 4. o.; az N 635/08 (Fiat Szicília) ügyben hozott 2009. április 29-i határozat (C(2009) 3051), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé; az N 473/08 (Ford Espana) ügyben hozott 2009. június 17-i határozat (C(2009) 4530), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(33) Egyes szegmenscsoportok esetén a bruttó kapacitásbővülés meghaladja az 5 %-ot.

(34) A Bizottság közleménye a nagyberuházási projektekhez nyújtott támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól, HL C 223., 2009.9.16., 3. o.

16.3.2010

Jurnalul Oficial al Uniunii Europene

C 64/32

Publicarea unei cereri de modificare în temeiul articolului 6 alineatul (2) din Regulamentul (CE) nr. 510/2006 al Consiliului privind protecția indicațiilor geografice și a denumirilor de origine ale produselor agricole și alimentare

2010/C 64/09

Prezenta publicare conferă dreptul de opoziție la cererea de modificare în temeiul articolului 7 din Regulamentul (CE) nr. 510/2006 al Consiliului (1). Declarațiile de opoziție trebuie să parvină Comisiei în termen de șase luni de la data prezentei publicări.

CERERE DE MODIFICARE

REGULAMENTUL (CE) NR. 510/2006 AL CONSILIULUI

Cerere de modificare în conformitate cu articolul 9

„PANCETTA PIACENTINA”

NR. CE: IT-PDO-0117-1497-31.10.2001

IGP ( ) DOP ( X )

1. Rubrica din caietul de sarcini care face obiectul modificării:

	Denumirea produsului
	Descrierea produsului
	Aria geografică
	Dovada originii
	Metodă de obținere
	Legătură
	Etichetare
	Cerințe naționale
	Altele: Sistemul de inspecție

2. Tip de modificare:

	Modificare a documentului unic sau a fișei-rezumat
	Modificare a caietului de sarcini al DOP sau al IGP înregistrate pentru care nu s-a publicat niciun document unic și nicio fișă-rezumat
	Modificare a caietului de sarcini care nu generează nicio modificare a documentului unic publicat [articolul 9 alineatul (3) din Regulamentul (CE) nr. 510/2006]
	Modificare temporară a caietului de sarcini ca urmare a adoptării unor măsuri sanitare sau fitosanitare obligatorii de către autoritățile publice [articolul 9 alineatul (4) din Regulamentul (CE) nr. 510/2006]

3. Modificare (modificări):

La articolul 2 alineatul (1), textul următor:

„Pancetta Piacentina este un produs obținut de la ferme de porcine situate în regiunile Lombardia și Emilia Romagna,”

se înlocuiește cu următorul text:

„Fermele de porcine destinate producției de Pancetta Piacentina trebuie să fie situate pe teritoriile regiunilor Lombardia și Emilia Romagna”. (1)

2.	La articolul 2 alineatul (4), textul următor: „Porcii nu trebuie să cântărească mai puțin de 160 kg, ± 10 %,”, se înlocuiește cu următorul text: „Porcii trebuie să cântărească 160 kg, ± 10 %,”. (2)

3.	La articolul 2 alineatul (6), textul următor: „Certificatul de sacrificare,”, se înlocuiește cu următorul text: „Documentul de sacrificare”. (3)

4.	La articolul 3 alineatul (1), textul următor: „Pentru fabricarea …”, se înlocuiește cu următorul text: „Pentru producția …”. (4)

La articolul 3 alineatele (3) și (4), textul următor:

„După sărare, pancette-le trebuie păstrate în cameră frigorifică cel puțin 24 de ore, până când temperatura lor internă atinge o valoare cuprinsă între 0 °C și 2 °C.

Eventualul transport al pancette-lor către unitatea de prelucrare trebuie efectuat în intervalul de 24 de ore imediat următor, în containere frigorifice”,

se înlocuiește cu următorul text:

„Transportul pancette-lor către unitatea de prelucrare trebuie efectuat în intervalul de 72 de ore imediat următor, în containere frigorifice.

Pancette-le, decupate și ajustate, trebuie păstrate în camera frigorifică până în momentul sărării”. (5)

La articolul 4 alineatul (1), textul următor:

„sare de mare	:	de la 27 % la 30 %
nitrat de sodiu	:	până la 150 p.p.m.
piper negru	:	40 g/q-50 g/q
cuișoare	:	30 g/q-40 g/q
zaharuri	:	1,5 %
ascorbat E301	:	0,2 %.”,

se înlocuiește cu următorul text:

„Cantități la 100 kg de carne proaspătă

— clorură de sodiu: minim 1,5 kg, maxim 3,5 kg

— nitrat de sodiu și/sau de potasiu: maxim 15 g

— piper negru și/sau alb, boabe și/sau fărâmițat: minim 30 g, maxim 50 g

— cuișoare: maxim 40 g

— zaharuri: maxim 1,5 kg

— L-ascorbat de sodiu (E301): maxim 200 g”.

(6)

7.	La articolul 7 alineatul (3), textul următor: „umiditate relativă de 70-80 %, pentru o perioadă de circa 15 zile”, se înlocuiește cu următorul text: „umiditate relativă de 70-90 %, pentru o perioadă de cel puțin 10 zile”. (7)

La articolul 4 alineatul (5), textul următor:

„După sărare și răzuire, pancette-le sunt rulate, adăugându-se eventual carne slabă având caracteristicile descrise la articolul 2. În fine, peste părțile neacoperite de șorici se aplică, la exterior, lambouri din vezică de porc, iar longitudinal, hârtie vegetală, pentru a se asigura protecția naturală pe parcursul maturării.”

se înlocuiește cu următorul text:

„După sărare și răzuire, pancette-le sunt rulate, adăugându-se eventual carne slabă, provenită de la porcine care prezintă caracteristicile descrise la articolul 2. În fine, peste marginile neacoperite de șorici se aplică lambouri din vezică de porc, diafragmă parietală sau alt tip de intestin natural de porc. Peste cusătura laterală se aplică diafragmă parietală de porc, intestin natural de porc sau hârtie vegetală, pentru a se asigura protecția naturală pe parcursul maturării. Ulterior, pancette-le sunt legate.”

(8)

9.	La articolul 4 alineatul (7), textul următor: „… la o temperatură de circa 20 °C …,” se înlocuiește cu următorul text: „… la o temperatură cuprinsă între 15 și 25 °C …”. (9)

10.	La articolul 5 alineatul (1), textul următor: „După încheierea uscării se trece la faza de maturare, care trebuie să dureze cel puțin două luni.”, se înlocuiește cu următorul text: „Faza de maturare trebuie să dureze cel puțin trei luni, începând de la data sărării”. (10)

11.	La articolul 5 alineatul (2), textul următor: „… umiditate relativă de 70-80 %.”, se înlocuiește cu următorul text: „… umiditate relativă de 70-90 %”. (11)

12.

La articolul 6 alineatul (1), textul următor:

„În momentul comercializării, Pancetta Piacentina prezintă următoarele caracteristici organoleptice, chimice, chimico-fizice și microbiologice:”,

se înlocuiește cu următorul text:

„În momentul comercializării, Pancetta Piacentina prezintă următoarele caracteristici organoleptice și chimico-fizice:”. (12)

13.

La articolul 6 alineatul (1) primul paragraf, textul următor:

„Greutate

de la 5 la 8 kg”,

se înlocuiește cu următorul text:

„Greutate

de la 4 la 8 kg”.

(13)

14.

La articolul 6 alineatul (1) se elimină următorul paragraf:

„Caracteristici microbiologice:

Conținut total de microbi	= 9,3 107
Micrococacee	= 1,5 104
Coagulază stafilococi
Pozitivi	< 30
Bacterii lactice	= 3,0 107
Enterobacterii	< 3.”

(14)

15.

La articolul 6 alineatul (1) al treilea paragraf, textul următor:

„Umiditate %	= 37,31
Proteine (N x 6,25)	= 15,81
Grăsime %	= 41,42
Cenuși %	= 4,84
Colesterol, mg/100 g	= 63
pH	= 5,60.”,

se înlocuiește cu următorul text:

	„MINIM	MAXIM
Umiditate (%)	25	41
Proteine (%)	9	16,5
Grăsimi (%)	38	63
Cenuși (%)	2	5,5
pH	5	6.”

(15)

16.

La articolul 7 se introduce următorul text:

„Condițiile de mediu, precum și factorul uman și cel natural contribuie în egală măsură la îndeplinirea cerințelor pentru Pancetta Piacentina. În special, proprietățile materiei prime sunt strâns legate de aria geografică delimitată. În zona de aprovizionare cu materie primă descrisă la articolul 2, evoluția zootehniei este legată de prezența extinsă a culturilor de cereale și a sistemelor de prelucrare ale industriei produselor lactate, puternic specializate, care au determinat orientarea producției locale înspre creșterea porcinelor.

Producția localizată de Pancetta Piacentina este justificată de condițiile specifice microzonei din aria geografică. Factorii de mediu sunt strâns legați de caracteristicile ariei de producție, unde predomină văile răcoroase și bogate în apă și zone colinare împădurite care influențează în mod hotărâtor atât clima cât și caracteristicile produsului finit.

Materia primă, produsul finit și denumirea acestuia formează un întreg, strâns legat de evoluția socio-economică specifică a ariei în cauză și care are conotații imposibil de reprodus în altă parte.”

(16)

17.

La articolul 8, textul următor:

„Conform Decretului legislativ nr. 537 din 30 decembrie 1992 capitolul IV „Controlul producției”, medicul veterinar oficial al unității de producție (USL) garantează și, prin inspecții adecvate, controlează dacă produsele pe bază de carne respectă criteriile de producție stabilite de producător și, mai ales, dacă sunt respectate cu exactitate mențiunile de pe etichetă referitoare la compoziție. Această funcție îi este atribuită în special în cazul în care este utilizată denumirea comercială reglementată, prevăzută în capitolul V punctul 4 al decretului legislativ sus-menționat (denumirea comercială, urmată de referirea la reglementarea sau la legislația națională care o autorizează). Fără a aduce atingere sus-numitelor competențe ale medicului veterinar oficial al unității, controlul aplicării dispozițiilor prezentului caiet de sarcini este efectuat de Ministerul resurselor agricole, alimentare și forestiere, care, în vederea supravegherii și controlului producției și comerțului, poate face apel la consorțiul producătorilor sau la un alt organism constituit în același scop de către producători, conform dispozițiilor articolului 10 din Regulamentul (CEE) nr. 2081/92.”

se înlocuiește cu următorul text:

„Controlul aplicării dispozițiilor prevăzute în prezentul caiet de sarcini este efectuat de către un organism privat autorizat, conform articolului 10 din Regulamentul (CE) nr. 510/2006 din 20 martie 2006”.

(17)

18.	La articolul 9 alineatul (1), textul următor: „… Denumire de origine controlată.”, se înlocuiește cu următorul text: „… Denumire de origine protejată.” (18)

CERERE DE MODIFICARE A CAIETULUI DE SARCINI AL D.O.P. „PANCETTA PIACENTINA”

NOTE EXPLICATIVE PRIVIND MODIFICĂRILE DESCRISE ÎN FIȘA-REZUMAT

(1)	Este vorba despre o modificare cu caracter pur formal, care permite clarificarea semnificației frazei referitoare la localizarea crescătoriilor de porcine, care rămâne oricum neschimbată.

(2)

Această modificare aduce corectura necesară la eroarea prezentă în precedentul caiet de sarcini în ceea ce privește greutatea minimă a porcinelor, care apărea simultan ca fiind „nu mai mică decât” două valori diferite; astfel, prin respectiva modificare, greutatea porcinelor se încadrează într-un interval de valori definit în funcție de o valoare exactă (160 kg).

(3)	Este vorba de simpla corectare a termenului „certificat” din precedentul caiet de sarcini, care a fost înlocuit cu termenul mai adecvat „document”.

(4)	Este vorba despre o modificare cu caracter pur formal, prin care se înlocuiește termenul „fabricare” cu termenul mai adecvat „producție”.

(5)

Prin această modificare se elimină termenul „eventual”, întrucât transportul pancette-lor către unitatea de prelucrare nu este „eventual”; se precizează că respectivul transport trebuie să aibă loc în primele 72 de ore după sacrificare, în containere frigorifice.

În plus, a fost eliminată cerința de a păstra pancette-le în camera frigorifică timp de 24 de ore, până când temperatura internă a acestora atinge valori cuprinse între 0 și 2 °C, deoarece nu timpul petrecut în camera frigorifică este important, ci atingerea respectivelor valori ale temperaturii. Este de asemenea important ca, în momentul în care ajung la unitatea de prelucrare, pancette-le să aibă temperatura corespunzătoare, așa cum s-a specificat anterior.

(6)	În ceea ce privește amestecul de săruri și de arome naturale, au fost precizate sau definite mai clar cantitățile minime și/sau maxime ale fiecărui ingredient, pentru a permite fiecărui producător în parte să personalizeze rețeta, ținând cont că este vorba despre un produs tradițional.

(7)

Prin această modificare a fost mărit intervalul de umiditate relativă (de la 70-80 % la 70-90 %) și a fost redusă perioada minimă de repaus a pancette-lor în camera frigorifică, după sărare, de la 15 la 10 zile, dat fiind că prin respectarea parametrilor astfel redefiniți, se garantează oricum obținerea caracteristicilor particulare ale produsului finit.

(8)

Prin această modificare se corectează o inexactitate din precedentul caiet de sarcini, și anume referirea la cerințele prevăzute la articolul 2 (pentru adaosul de carne), care era improprie, deoarece articolul 2 definește aria de producție și nu caracteristicile materiei prime. În plus, se precizează că nu este obligatorie aplicarea exclusivă a lambourilor de vezică de porc peste extremitățile neacoperite de șorici, deoarece și alte tipuri de intestin natural sunt apte să protejeze produsul, cu condiția ca acestea să provină de la porcine. De asemenea, nu este obligatorie aplicarea de hârtie vegetală pe cusătura laterală, întrucât pot fi utilizate și intestin natural, cu condiția ca acestea să provină de la porcine. În fine, a fost adăugată legarea, care fusese omisă la redactarea precedentului caiet de sarcini.

(9)	Prin această modificare a fost definită mai bine temperatura din perioada de uscare, înlocuindu-se „circa 20 °C” cu mențiunea mai exactă „cuprinsă între 15 și 25 °C”.

(10)	Prin această modificare se prevede un timp mai mare de maturare (minim trei luni începând de la data sărării), deoarece astfel se obține un produs finit cu caracteristici îmbunătățite.

(11)	Această modificare este o consecință directă a modificării precedente, întrucât, datorită prelungirii perioadei de maturare, devine necesară mărirea valorii maxime a umidității (până la 90 %), pentru a permite produsului să piardă apa în mod constant și mai lent.

(12)	Prin această modificare cu caracter formal, au fost eliminate mențiunea „caracteristici microbiologice” din motivele expuse în nota următoare (nota nr. 15) și mențiunea „caracteristici chimice” care este redundantă, întrucât există de asemenea mențiunea „caracteristici chimico-fizice”.

(13)	Prin această modificare este redusă greutatea minimă a pancette-lor la 4 kg, ținând cont de cerințele tehnico-productive și tradiționale reale.

(14)	Au fost eliminate caracteristicile microbiologice, considerându-se că respectiva mențiune era de prisos, ținând seama că normele sanitare în vigoare reglementează oricum aceste limite și parametri.

(15)

Această modificare referitoare la caracteristicile chimico-fizice a fost necesară pentru corectarea anumitor erori din precedentul caiet de sarcini, cum ar fi limitele minime și intervalul de valori pentru anumiți parametri; în plus, anumiți parametri au fost eliminați, întrucât s-a considerat că nu erau indispensabili în a stabili dacă produsul este corespunzător. În fine, anumite intervale de valori care nu reflectă caracteristicile reale ale produsului maturat au fost reanalizate și modificate în consecință (a se vedea studiul statistic al analizelor efectuate, atașat prezentului document).

(16)

Modificarea propusă prevede includerea unui articol în caietul de sarcini, dedicat legăturii dintre denumire și mediul geografic de producție. Această modificare a fost necesară în vederea respectării de către caietul de sarcini a dispozițiilor articolului 4 alineatul (2) din Regulamentul (CE) nr. 510/2006.

(17)	Această modificare privind controalele a fost necesară deoarece dispozițiile articolului 7 din precedentul caiet de sarcini contraveneau dispozițiilor articolului 10 din Regulamentul (CE) nr. 510/2006 și respectivelor norme naționale de implementare.

(18)	Precedenta mențiune „Denumire de origine controlată” este eronată și, în consecință, a fost înlocuită cu mențiunea „Denumire de origine protejată”.

FIȘĂ-REZUMAT

REGULAMENTUL (CE) NR. 510/2006 AL CONSILIULUI

„PANCETTA PIACENTINA”

NR. CE: IT-PDO-0117-1497-31.10.2001

DOP ( X ) IGP ( )

Această fișă-rezumat prezintă, cu titlu informativ, principalele elemente ale caietului de sarcini al produsului.

1. Autoritatea competentă din statul membru:

Denumire:

Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali

Adresă:

Via XX Settembre 20

00187 Roma RM

ITALIA

Tel.

+39 0646655104

Fax

+39 0646655306

E-mail:

saco7@politicheagricole.gov.it

2. Grup:

Denumire:

Consorzio della Coppa Piacentina, del Salame Piacentino, della Pancetta Piacentina a Denominazione di Origine Protetta

Adresă:

Via Colombo 35

29100 Piacenza PC

ITALIA

Tel.

+39 0523591260

Fax

+39 0523608714

E-mail:

salumi.piacentini@libero.it

Componență:

Producători/prelucrători ( X ) Alte categorii ( )

3. Tip de produs:

Clasa 1.2 –

Produse pe bază de carne

4. Caiet de sarcini:

[rezumatul cerințelor prevăzute la articolul 4 alineatul (2) din Regulamentul (CE) nr. 510/2006]

4.1. Denumire:

„Pancetta Piacentina”

4.2. Descriere:

Pancetta Piacentina face parte din categoria produselor sărate, maturate natural, care se conservă crude. Este produsă din grăsimea care acoperă partea ventrală a jumătății de carcasă, din regiunea retrosternală, până în zona inghinală și din țesutul muscular abdominal.

Produsul finit are formă cilindrică, greutatea cuprinsă între 4 și 8 kg și este de culoare roșu aprins, întretăiat de albul pur al părților grase. Carnea are un parfum plăcut, dulce și savuros.

Pancetta Piacentina este obținută din porcine născute, crescute și sacrificate în provinciile Emilia Romagna și Lombardia.

4.3. Aria geografică:

Zona de producție a Pancetta Piacentina cuprinde întreg teritoriul provinciei Piacenza și se limitează la zonele situate la altitudini de până la 900 de metri deasupra nivelului mării, datorită condițiilor climatice particulare.

4.4. Dovada originii:

Toate etapele procesului de producție sunt monitorizate, pentru fiecare înregistrându-se intrările și ieșirile. În acest mod, precum și prin înscrierea în registrele corespunzătoare, gestionate de organismul de control, a unităților de creștere, sacrificare, producție și maturare, precum și prin declararea imediată a cantităților produse către organismul de control, se garantează trasabilitatea produsului. Toate persoanele, fizice sau juridice, înscrise în registrele respective fac obiectul controalelor din partea organismului de control.

4.5. Metoda de obținere:

Producția de Pancetta Piacentina se compune din următoarele faze: decuparea și sărarea uscată, legarea, uscarea și maturarea.

Maturarea începe din momentul sărării și trebuie să dureze cel puțin 3 luni.

4.6. Legătură:

Condițiile de mediu, precum și factorul uman și cel natural contribuie în egală măsură la îndeplinirea cerințelor pentru Pancetta Piacentina. În special, proprietățile materiei prime sunt strâns legate de aria geografică delimitată. În zona de aprovizionare cu materie primă descrisă la punctul 4.2, evoluția zootehniei este legată de prezența extinsă a culturilor de cereale și a sistemelor de prelucrare ale industriei produselor lactate, puternic specializate, care au determinat orientarea producției locale înspre creșterea porcinelor.

Producerea localizată a Pancetta Piacentina este justificată de condițiile specifice microzonei delimitate la punctul 4.3. Factorii de mediu sunt strâns legați de caracteristicile ariei de producție, unde predomină văile răcoroase și bogate în apă și zone colinare împădurite care influențează în mod hotărâtor atât clima cât și caracteristicile produsului finit.

4.7. Organism de control:

Denumire:

E.CE.PA. — Ente Certificazione Prodotti Agroalimentari

Adresă:

Strada dell’Anselma 5

29100 Piacenza PC

ITALIA

Tel.

+39 0523609662

Fax

+39 0523644447

E-mail:

amministrazione@ecepa.it

4.8. Etichetare:

Produsul comercializat trebuie să poarte mențiunea Pancetta Piacentina.

Denumirea Pancetta Piacentina trebuie să figureze pe etichetă cu caractere clare, indelebile, care să poată fi distinse cu claritate de restul informațiilor care apar pe etichetă și trebuie să fie urmată imediat de mențiunea.

Este interzisă adăugarea oricăror alte calificative care nu sunt prevăzute în mod expres, inclusiv a următoarelor mențiuni: tip, gust, utilizare, selecționat, ales sau alte mențiuni similare.

Este permisă însă utilizarea unor indicații care fac referire la nume, denumiri comerciale sau mărci private – cu condiția ca aceste referiri să nu aibă caracter laudativ și să nu inducă în eroare consumatorii – precum și a denumirii crescătoriei de porcine din care provine produsul.

(1) JO L 93, 31.3.2006, p. 12.

		ISSN 1830-3668 doi:10.3000/18303668.C_2010.064.ron
Jurnalul Oficial al Uniunii Europene		C 64

Ediţia în limba română	Comunicări şi informări	Anul 53 16 martie 2010

Informarea nr.	Cuprins	Pagina
	IV Informări
	INFORMĂRI PROVENIND DE LA INSTITUȚIILE, ORGANELE ȘI ORGANISMELE UNIUNII EUROPENE
	Comisia Europeană
2010/C 064/01	Rata de schimb a monedei euro	1

	INFORMĂRI PROVENIND DE LA STATELE MEMBRE
2010/C 064/02	Extras din hotărârea referitoare la Landsbanki Luxembourg S.A. în temeiul Directivei 2001/24/CE a Parlamentului European și a Consiliului privind reorganizarea și lichidarea instituțiilor de credit	2

2010/C 064/03	Extras din hotărârea referitoare la Landsbanki Luxembourg S.A. în temeiul Directivei 2001/24/CE a Parlamentului European și a Consiliului privind reorganizarea și lichidarea instituțiilor de credit	3

	V Anunțuri
	PROCEDURI ADMINISTRATIVE
	Comisia Europeană
2010/C 064/04	Cerere de propuneri – EACEA/11/10 – Programul Tineretul în acțiune – Acțiunea 3.2 – Tineretul în lume: Cooperarea cu alte țări decât țările vecine Uniunii Europene	4

2010/C 064/05	Cerere de propuneri – Acțiune pregătitoare privind capacitatea de reacție rapidă a UE	8

	Oficiul European pentru Selecția Personalului (EPSO)
2010/C 064/06	Anunț de concurs general EPSO/AD/177/10	9

	PROCEDURI REFERITOARE LA PUNEREA ÎN APLICARE A POLITICII COMERCIALE COMUNE
	Comisia Europeană
2010/C 064/07	Aviz de deschidere a unei reexaminări în perspectiva expirării măsurilor antidumping aplicabile importurilor de fibre discontinue de poliester originare din Republica Populară Chineză	10

	PROCEDURI REFERITOARE LA PUNEREA ÎN APLICARE A POLITICII ÎN DOMENIUL CONCURENȚEI
	Comisia Europeană
2010/C 064/08	Ajutor de stat – Ungaria – Ajutor de stat C 31/09 (ex N 113/09) – Ajutor pentru Audi Hungaria Motor Kft. – Invitație de a prezenta observații în temeiul articolului 88 alineatul (2) din Tratatul CE ( 1 )	15

	ALTE ACTE
	Comisia Europeană
2010/C 064/09	Publicarea unei cereri de modificare în temeiul articolului 6 alineatul (2) din Regulamentul (CE) nr. 510/2006 al Consiliului privind protecția indicațiilor geografice și a denumirilor de origine ale produselor agricole și alimentare	32

	Moneda	Rata de schimb
USD	dolar american	1,3705
JPY	yen japonez	124,30
DKK	coroana daneză	7,4414
GBP	lira sterlină	0,91050
SEK	coroana suedeză	9,7143
CHF	franc elvețian	1,4527
ISK	coroana islandeză
NOK	coroana norvegiană	8,0155
BGN	leva bulgărească	1,9558
CZK	coroana cehă	25,490
EEK	coroana estoniană	15,6466
HUF	forint maghiar	264,60
LTL	litas lituanian	3,4528
LVL	lats leton	0,7076
PLN	zlot polonez	3,8950
RON	leu românesc nou	4,0880
TRY	lira turcească	2,0922
AUD	dolar australian	1,5022
CAD	dolar canadian	1,3972
HKD	dolar Hong Kong	10,6338
NZD	dolar neozeelandez	1,9567
SGD	dolar Singapore	1,9146
KRW	won sud-coreean	1 555,38
ZAR	rand sud-african	10,1427
CNY	yuan renminbi chinezesc	9,3550
HRK	kuna croată	7,2500
IDR	rupia indoneziană	12 566,08
MYR	ringgit Malaiezia	4,5507
PHP	peso Filipine	62,655
RUB	rubla rusească	40,2696
THB	baht thailandez	44,670
BRL	real brazilian	2,4180
MXN	peso mexican	17,2053
INR	rupie indiană	62,4850