(1)

A magyar hatóságok a Bizottságnál 2013. szeptember 16-án iktatott és a 2013. szeptember 25-i közlemény által helyesbített elektronikus bejelentés útján a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatásokról szóló iránymutatás (3) (a továbbiakban: RTI) 65. pontja alapján azon szándékukról értesítették a Bizottságot, hogy regionális támogatást nyújtanak a győri AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. nagyberuházási projektje számára.

(2)

2013. november 8-i (2013/110546) és 2014. január 24-i levelében a Bizottság további tájékoztatást kért, amelyet a magyar hatóságok a Bizottság által 2013. december 6-án (2013/123254) és 2014. február 20-án (2014/019421) iktatott levelükben teljesítettek. Mivel Magyarország a támogatás egy részét az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdése szerinti kötelezettségeit megsértve már odaítélte, az ügyet a Bizottság áthelyezte a be nem jelentett támogatási ügyek közé, és erről Magyarországot 2014. március 26-án levélben értesítette, mely levélhez Magyarország 2014. április 16-án megjegyzéseket fűzött.

(3)

A magyar hatóságok a régió fejlődésének előmozdítása céljából közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában regionális támogatást kívánnak nyújtani az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. (a továbbiakban: AHM) részére az AHM meglévő győri telephelyén végrehajtandó beruházás számára. Győr a nyugat-dunántúli régióban helyezkedik el, amely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint regionális támogatásra jogosult; támogatott terület, ahol a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó magyar regionális támogatási térkép alapján a nagyvállalkozásokra vonatkozó rendes regionális támogatás felső határa 30 %-os bruttó támogatási egyenérték (BTE) (4).

(4)

A támogatás kedvezményezettje az AHM, az AUDI HUNGARIA SERVICES Zrt. kizárólagos tulajdonában álló vállalat. Az AUDI HUNGARIA SERVICES Zrt. a Volkswagen-csoport részét képező AUDI AG leányvállalata. A wolfsburgi székhelyű Volkswagen-csoport üzleti tevékenysége két divízióra bomlik: a gépjárműipari divízióra és a pénzügyi szolgáltatási divízióra. A gépjárműipari divízió két üzletágat ölel fel: a személygépkocsi-üzletágat, valamint a haszongépjármű- és mérnöki üzletágat.

(5)

A Volkswagen-csoport 12 márkát gyárt: Volkswagen, Audi, ŠKODA, SEAT, Bentley, Porsche, Bugatti, Lamborghini, Ducati, Volkswagen Commercial Vehicles, Scania és MAN. Minden egyes márka saját arculattal rendelkezik, és önálló egységként van jelen a piacon. A Volkswagen-csoport alacsony fogyasztású, kiskategóriájú autóktól kezdve luxuskategóriás autókig és haszongépjárművekig gyárt autókat.

(6)

A vállalatcsoport összesen 100 gyárat üzemeltet 19 európai országban és nyolc további Amerikában, Ázsiában, illetve Afrikában található országban. 2012-ben 9,3 millió gépjárművet értékesítettek 153 országban, ami 12,8 %-os piaci részesedésnek felelt meg a világ személygépkocsi-piacán. A csoport teljes bevétele 2012-ben 192,7 milliárd EUR, foglalkoztatottjainak száma 5 49  763 fő volt (5).

(7)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy a piaci részesedésre vonatkozóan benyújtott adatok magukban foglalják a VW-csoport valamennyi személygépkocsi-gyártó közös vállalkozásának értékesítési adatait.

(8)

2012-ben az AUDI-csoport (6) árbevétele elérte a 48,771 milliárd EUR-t. A csoport világszerte átlagosan 67  231 embert foglalkoztatott. A csoport világszerte összesen 1,45 millió Audi gépkocsit gyártott (7).

(9)

Az AHM az AUDI AG kizárólagos tulajdonában lévő AUDI HUNGARIA SERVICES Zrt. 100 %-os leányvállalata. 2012 végén az AHM 8663 főt foglalkoztatott, árbevétele pedig elérte az 5,536 milliárd EUR-t. Az AHM Audi TT Coupé, Audi TT Roadster és Audi A3 Cabriolet modellek összeszerelésével foglakozik. Emellett motoralkatrészeket és motorokat gyárt személygépkocsik és hajók számára.

(10)

A jelenleg végzett tevékenység a motorok és motoralkatrészek gyártása, valamint gépkocsik platformalapú összeszerelése (ez azt jelenti, hogy csak azonos platformot alkalmazó– általában azonos piaci szegmenshez tartozó – gépkocsimodellek gyárthatók).

(11)

A bejelentett beruházási projekt két alprojektből áll:

(12)

Az első alprojekt (»I. beruházás«) célja hármas: az összeszerelési tevékenység rugalmasságának és diverzifikáltságának növelése, a kibocsátás növelése, valamint a gyártási folyamat vertikális integrációjának elmélyítése.

(13)

Az első célt – a járműszerelés rugalmasságának növelését – a jelenlegi platformalapú technológiának az ún. modulalapú gyártási eljárás (Modularer Querbaukasten, a továbbiakban: MQB) technológiájával való felváltása hivatott elérni. Míg a Győrben alkalmazott platformalapú technológia csak az azonos platformot használó autók összeszerelését teszi lehetővé (amelyek egyforma vagy hasonló hosszúságúak és gyakran azonos szegmenshez tartoznak), az MQB technológia egyazon gyártósoron különböző hosszal rendelkező és különböző szegmensekhez tartozó gépkocsik előállítását teszi lehetővé (jelen esetben az A és a B szegmens, és […]*az A0 szegmens[…]). Az új technológiát az új üzemben alkalmazzák majd, míg a régi platformalapú összeszerelési tevékenység […] során teljesen megszűnik. Ezt követően a teljes termelési folyamat az MQB technológián alapul majd. A régi összeszerelő gyártósort szétszerelik és elszállítják. Az MQB technológia a modularitás elvén alapul (a különböző piaci szegmenshez tartozó modellek alkatrészeinek standardizálása), és jelentős költségcsökkentést tesz lehetővé. […] Az új üzem lehetővé teszi majd több Audi személygépkocsi-modell, így a korábbi modellek (Audi TT Coupé, TT Roadster és A3 Cabriolet) új generációinak, valamint az A3 modellcsalád egy teljesen új, négyajtós modelljének (A3 Sedan) gyártását. Az új generációs modellek számos arculati és technikai újítást tartalmaznak majd.[…] (8). A POLK-osztályozás (9) szerint az Audi TT Coupé és a TT Roadster továbbra is a B szegmensben, míg az A3 Cabriolet az A szegmensben marad. Az új A3 Sedan ugyancsak az A szegmensbe kerül.

(14)

Az alprojekt második célja az összeszerelési kapacitás növelése. A tervek szerint az AHM győri üzemének teljes műszaki kapacitása (a régi üzem leállását követő nettó kapacitásbővülés) a jelenlegi éves [60,000-110,000]-es összeszerelő kapacitásról [130,000-180,000] -es személygépkocsi-gyártó kapacitásra nő. Várhatóan a tervezett kapacitás […]%-át az A szegmensbe tartozó gépkocsik, […]%-át a B szegmensbe tartozó gépkocsik gyártása teszi majd ki. A kapacitásbővülés nemcsak az új termék (A3) megjelenésének köszönhető majd, hanem annak is, hogy az AHM bővíteni tervezi a jelenleg összeszerelt autók újabb modelljeiből gyártott mennyiséget.

(15)

Az alprojekt harmadik célja a győri termelő tevékenységek vertikális integrációjának elmélyítése. E célból az összeszerelő üzemet teljes körűen integrált személygépkocsigyártó-üzemmé alakítják át. Az új járműszerelde kialakítását a fenti modellek gyártását kiszolgáló új karosszériaüzem és lakkozó létrehozása kíséri.

(16)

A tervek szerint azonban a karosszériaüzem és a lakkozó kapacitásának […]%-át a Volkswagen-csoporthoz tartozó, EGT területén kívüli termelőüzemeknek szállítandó termékek – közelebbről gépkocsiszekrények – előállítására fordítják majd. Ezért a győri üzem névleges gépkocsigyártási kapacitása e […]%-nak megfelelő mennyiséggel alacsonyabbnak tekintendő, mivel a gépkocsikat máshol gyártják le.

(17)

A második alprojekt (»II. beruházás«) az AHG új győri gyárában létrehozandó présüzem és az ahhoz tartozó infrastruktúra kialakítását foglalja magában. Az új présüzemben készülő karosszériaelemek mintegy […]%-át Győrben gyártandó autókhoz használják majd. A maradék […]%-ot a Volkswagen-csoport egyéb üzemeibe szállítják, ahol azokat a POLK B szegmenshez tartozó járművekbe szerelik be.

(18)

Mivel e karosszériaelemek nagy részét Győrben használják fel, és mivel az I. beruházásra és a II. beruházásra azonos helyszínen és azonos hároméves időszakban kerül sor, a magyar hatóságok szerint e két beruházás az RTI 60. pontja értelmében egyetlen beruházási projektet képez.

(19)

A beruházási projekt 2011 februárjában kezdődött meg, és a tervek szerint 2014. december 31-én fejeződik be. Ezt az ütemtervet mutatja az alábbi táblázat.

I. táblázat

A beruházási projekt ütemterve

(20)

A projekt épületekbe, gépekbe és berendezésekbe való beruházást foglal magában. Immateriális javakba való beruházási költségek nem jelentkeznek.

(21)

A projekt teljes elszámolható beruházási költsége névértéken 342,936 milliárd HUF (1,144 milliárd EUR (10)). Jelenértéken (11) ez az összeg 355,550 milliárd HUF (1,186 milliárd EUR). A II. táblázat a teljes elszámolható beruházási költség bontását mutatja.

II. táblázat

Elszámolható beruházási költség névértéken (millió HUF)

(22)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy használt berendezésekre nem fognak támogatást kérni, és hogy ilyen berendezés nem szerepel az elszámolható kiadások között.

(23)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy a kedvezményezett saját hozzájárulása, amely minden köztámogatástól mentes, meghaladja az elszámolható költségek 25 %-át.

(24)

A meglévő támogatási programok alapján az AHM részére a pénzügyi támogatás nyújtása a következő nemzeti jogalapra tekintettel történik:

(25)

Az AHM 2010. március 5-én, tehát a beruházási projekt kezdete előtt nyújtotta be az I. beruházásra és a II. beruházásra vonatkozó, egyedi döntéssel megítélhető támogatás (közvetlen támogatás) iránti kérelmét. 2010. március 26-án a magyar hatóságok megerősítették, hogy a beruházási projekt elvben támogatható.

(26)

A magyar hatóságok az I. beruházásra irányuló közvetlen támogatásra vonatkozóan 2010. szeptember 8-án támogatási ajánlatot tettek, amelyet az AHM 2010. október 1-jén elfogadott. A magyar hatóságok a II. beruházásra irányuló közvetlen támogatásra vonatkozóan 2011. április 27-én tettek támogatási ajánlatot, amelyet az AHM 2011. május 4-én elfogadott.

(27)

Az adókedvezmény iránti kérelmet (mely adókedvezményre a Bizottság jóváhagyását igénylő jogosultság áll fenn) a kedvezményezett az I. beruházás tekintetében 2010. október 29-én, a II. beruházás tekintetében 2011. január 27-én, azaz a beruházási projektek megkezdése előtt nyújtotta be a magyar hatóságokhoz.

(28)

A támogatás teljes összege névértéken 44,96 milliárd HUF (150,03 millió EUR). A magyar hatóságok azt tervezik, hogy a projekttámogatást 2013 (15) és 2016 között fizetik ki. Ennek eredményeképpen a támogatás összege jelenértéken 39,952 milliárd HUF-nak (133,3 millió EUR-nak) felel meg. A III. táblázat a támogatás összegét tartalmazza a támogatási eszközök szerinti bontásban, név- és jelenértéken.

III. táblázat

A támogatás összege név- és jelenértéken (millió HUF)

(29)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy abban az esetben, ha az elszámolható költségek összege eltér a becsült összegtől, sem a jóváhagyott maximális támogatási összeg jelenértékét, sem a jóváhagyott támogatási intenzitást nem fogják meghaladni.

(30)

A magyar hatóságok azt is megerősítik, hogy a projekthez nyújtott támogatás nem kombinálható az azonos elszámolható költségekre más helyi, regionális, nemzeti vagy uniós forrásból kapott támogatással.

(31)

Az AHM korábbi győri beruházásai kapcsán már részesült beruházási támogatásban. A jelen határozat szempontjából azonban e tevékenységek nem relevánsak, mivel a támogatott beruházások 2003 előtt és 2006-ban kezdődtek.

(32)

Mind a közvetlen támogatás, mind az adókedvezmény esetében a támogatásnyújtás feltétele, hogy a kedvezményezett a beruházási projekt befejezését követően legalább öt éven keresztül fenntartsa a beruházást a támogatott régióban.

(33)

A magyar hatóságok jelezték, hogy az AHM az I. beruházás eredményeként 1  800 új munkahelyet, a II. beruházás eredményeként pedig további 300 új munkahelyet hoz létre közvetlenül (az I. beruházás által létrehozott új munkahelyek […]%-a a járműszereldében, […]%-a a karosszériaüzemben, […]%-a a lakkozóban keletkezik). Az újonnan felvett alkalmazottak több mint […]%-a rendelkezik majd főiskolai vagy egyetemi végzettséggel.

(34)

A beruházási projekt várhatóan további beruházásokat indukál majd az AHM beszállítóinál. A magyar hatóságok tájékoztattak arról, hogy egy CAR-tanulmány (16) szerint a gépjárműiparban létrehozott minden egyes új munkahely 4,7 további munkahely létrejöttét eredményezi (ebből 2,5 a beszállítóknál, 2,2 pedig a beszállítók által foglalkoztatottak fogyasztása nyomán keletkezik). Következésképpen az I. beruházás által közvetlenül létrehozott 1800 munkahely és a II. beruházás által közvetlenül létrejövő 300 munkahely jelentős közvetett munkaerő-piaci hatással jár, amelynek eredményeként 9870 további munkahely jöhet létre Győrben, a nyugat-dunántúli régióban és más – főként magyarországi – régiókban.

(35)

Az AHM továbbá kiterjeszti több egyetemmel (Miskolc, Óbuda, Széchenyi István Egyetem) folytatott kutatás-fejlesztési együttműködését.

(36)

A magyar hatóságok vállalták, hogy benyújtják a Bizottsághoz a következőket:

(37)

A közvetlen támogatás és a társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatást a magyar hatóságok nyújtják, és azt az állami költségvetésből finanszírozzák. A támogatás ezért az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében tagállam által, állami forrásból nyújtott támogatásnak minősül.

(38)

Mivel a támogatást egyetlen vállalat, az AHM részére nyújtják, az intézkedés szelektív jellegű.

(39)

A pénzügyi támogatás olyan költségektől mentesíti a vállalatot, amelyeket rendes esetben magának kellene viselnie. Ezért a vállalat gazdaság előnyhöz jut versenytársaival szemben.

(40)

A pénzügyi támogatást az autógyártási ágazatban eszközölt beruházáshoz nyújtja Magyarország. Ebben az ágazatban intenzív kereskedelem zajlik a tagállamok között, és a beruházás részben más tagállamokból származó félkész termékeket vált ki. Ezért az intézkedés érinti a tagállamok közti kereskedelmet.

(41)

Az AHM és az általa végzett termelési tevékenység előnyben részesítése torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget.

(42)

Következésképpen a Bizottság szerint a tervezett intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatást képez.

(43)

A Bizottság megjegyzi, hogy a magyar hatóságok a bejelentett támogatást részben már odaítélték. A Bizottság sajnálatát fejezi ki a tekintetben, hogy a magyar hatóságok nem tettek eleget az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségüknek, továbbá az RTI BER 7. cikkének e) pontja, valamint az általános csoportmentességi rendelet (17) 6. cikkének (2) bekezdése szerinti egyedi bejelentési követelményeknek, és így a már odaítélt támogatást jogszerűtlennek tekinti. Amennyiben egy támogatási projekt meghaladja az alkalmazandó bejelentési küszöbértéket, a bejelentési kötelezettség a teljes támogatási összegre vonatkozik, nem csupán a bejelentési küszöbérték fölötti támogatási összegre.

(44)

Mivel az intézkedés regionális beruházási támogatásra vonatkozik, és mivel a magyar hatóságok már 2014. július 1-je előtt (a Bizottság jóváhagyásának függvényében) jogi kötelezettséget vállaltak a támogatás egészének odaítélésére, a Bizottság az intézkedést az RTI és mindenekelőtt az RTI nagyberuházási projektekre vonatkozó 4.3. szakaszának rendelkezései alapján értékelte.

(45)

A támogatást egy csoportmentességi támogatási program (támogatás az XR 47/2007 támogatási program alapján) és egy jóváhagyott támogatási program (adókedvezmény az N 651/2006 támogatási program alapján) keretében nyújtják. Mindkét program eleget tesz az RTI általános megfelelőségi követelményeinek.

(46)

A támogatandó projekt helyszíne Győr városa, amely a magyar regionális támogatási térkép (18) alapján regionális beruházási támogatásra jogosult nyugat-dunántúli régióban helyezkedik el.

(47)

Nincs arra utaló jel, hogy a Volkswagen-csoport általában vagy azon belül az AHM a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (19) értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülne. Ezért a kedvezményezett az RTI 9. pontjának megfelelően jogosult regionális támogatásra.

(48)

A projekt az RTI 34. pontja értelmében vett induló beruházás. Az induló beruházás fogalmának meghatározását az RTI 34. pontja tartalmazza. Eszerint az induló beruházás tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely i. új létesítmény felállításával, ii. meglévő létesítmény bővítésével, iii. egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjával vagy iv. egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos. A szóban forgó beruházási projekt meglévő létesítményt érint, és tartalmazza a következő elemeket: 1. a termelési folyamat alapvető megváltoztatása (a platformalapú technológia MQB technológiával való leváltása) és a termelési folyamat fokozott szabványosítása és vertikális integrációja (teljes körűen integrált gépkocsigyártó üzem, szemben a korábbi összeszerelő üzemmel), 2. a létesítmény termelésének diverzifikációja (új A3 Sedan, a II. beruházásból származó karosszériaelemek) és 3. az összeszerelő kapacitás bővítése.

(49)

Az RTI 40. pontjával összhangban az AHM-nek ugyancsak kötelezettsége, hogy a projekt befejezését követően legalább öt évig fenntartsa a beruházást a régióban.

(50)

Az RTI 39. pontjával összhangban a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25 %-át minden állami támogatástól mentes forrásból biztosítja.

(51)

Teljesülnek az RTI 38. pontjában meghatározott formális ösztönző hatásra vonatkozó követelmények (lásd e határozat (25)–(27) preambulumbekezdését).

(52)

A beruházási támogatás keretében elszámolható költségek (lásd a fenti II. táblázatot) meghatározása az RTI-vel összhangban, a támogatáshalmozódás szabályainak betartásával történt.

(53)

A Bizottság a magyar hatóságokkal egyetértésben azon az állásponton van, hogy az I. beruházás és a II. beruházás az RTI 60. pontjának értelmében vett egyetlen beruházási projektet képez. A korábbi beruházások az egyetlen beruházási projekt meghatározásához használt hároméves időtartamon kívül esnek.

(54)

E megfontolások tükrében a Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy véli, hogy az általános megfelelőségi követelmények teljesülnek.

(55)

A projekt bejelentéskori jelenértéken tervezett összes elszámolható költsége 355,55 milliárd HUF (1186 millió EUR). Az RTI 67. pontjában meghatározott csökkentési mechanizmus alkalmazása után a projekt maximálisan megengedhető támogatási intenzitása 11,24 % BTE (bruttó támogatási egyenérték).

(56)

Mivel a javasolt támogatás (39,952 milliárd HUF; 133,3 millió EUR) intenzitása nem haladja meg a maximálisan megengedhető támogatási intenzitást, a projekt tervezett támogatási intenzitása megfelel az RTI-nek. Magyarország megerősítette, hogy a bejelentett támogatáson kívül a beruházási projekt nem részesül további támogatásban.

(57)

A Bizottság csak abban az esetben hagyhatja jóvá az előzetes értékelés keretében az RTI 68. pontjának hatálya alá tartozó nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatást, ha az e bekezdésben meghatározott, meghaladásuk esetén részletes értékelést szükségessé tevő küszöbértékeket nem lépik túl. E küszöbértékeket akkor lépik túl, ha a kedvezményezett részesedése az érintett termék(ek) érintett piac(ok)on történő értékesítéséből a beruházást megelőzően több mint 25 %, illetve a beruházást követően több mint 25 % lesz (68. pont a) alpont szerinti teszt); vagy ha a projekt által létrehozott termelési kapacitás az érintett termék megnyilvánuló fogyasztási adatok alapján számított piaca méretének több mint 5 %-át teszi-e ki, kivéve ha a legutóbbi öt év átlagában a termék megnyilvánuló fogyasztásának növekedése az EGT GDP-jének átlagos évi növekedését meghaladta (68. pont b) alpont szerinti teszt).

(58)

E küszöbértékek meghaladása esetén a Bizottság az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindítását követően részletes vizsgálatot végez annak megállapítása érdekében, hogy a támogatás szükséges-e a beruházásra gyakorolt ösztönző hatáshoz, és hogy a támogatás előnyei nem haladják-e meg a versenytorzulás és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás mértékét.

(59)

Amennyiben részletes vizsgálatra van szükség, akkor arra a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló bizottsági közlemény (20) (a továbbiakban: IDAC) alapján kerül sor.

(60)

Az RTI 68. pontjának a) és b) alpontjában foglalt megfelelő tesztek elvégzése érdekében a Bizottságnak először meg kell határoznia a beruházás által érintett terméket, valamint az érintett termék- és földrajzi piacot.

(61)

Az RTI 69. pontja szerint az érintett termék rendszerint az a termék, amely a beruházási projekt tárgyát képezi. Ha azonban a projekt félkész termékre vonatkozik, és a termelés jelentős része nem kerül piaci értékesítésre, az érintett termék lehet a késztermék is.

(62)

A szóban forgó projekt esetében a termelési eljárás vertikális integrációjának elmélyítése új félkész termékek gyártását eredményezi. Az I. beruházás nyomán előállított félkész termékeket, azaz a karosszériaüzemben és a lakkozóban gyártott gépkocsiszekrényeket nem értékesítik a piacon, hanem rendes esetben a Győrben gyártott A és B szegmenshez tartozó autók előállításához használják fel. A gépkocsiszekrények egy kisebb hányadát a Volkswagen-csoport EGT-n kívüli üzemeibe szállíthatják további felhasználásra. A Bizottság véleménye szerint az érintett terméket kizárólag azok a gépkocsimodellek képezik, amelyekbe e félkész termékeket beépítik.

(63)

Az A3 Sedan kivételével a győri üzemben az I. beruházás nyomán gyártott modellek a korábban Győrben összeszerelt, létező modellek utódai. A POLK által meghatározott osztályozási standardok alapján az A3 Sedan és az A3 Cabriolet az A szegmenshez, a TT Coupé és a TT Roadster pedig a B szegmenshez fog tartozni. Az új technológia műszaki jellemzői következtében lehetőség lesz az A0 szegmenshez tartozó gépkocsik gyártására is,[…].

(64)

Emellett a II. beruházás eredményeként a présüzemben személygépkocsik gépkocsiszekrényének gyártásához szükséges karosszériaelemeket állítanak elő. A tervek szerint e karosszériaelemek mintegy […]%-át a győri üzemben készülő – A, B és elméletileg A0 szegmenshez tartozó – gépkocsikba építik be. A préselt karosszériaelemek fennmaradó […]%-át nem értékesítik a piacon, hanem a Volkswagen-csoport más üzemeiben gyártott, B szegmenshez tartozó járművekben használják fel.

(65)

Következésképpen a Bizottság az RTI 68. pontjának alkalmazásában úgy ítéli meg, hogy az érintett terméket a gépjárművek, közelebbről az A0, A és B szegmenshez tartozó személygépkocsik jelentik.

(66)

Az RTI 69. pontjának megfelelően az érintett termékpiac magában foglalja az érintett terméket és az azt helyettesítő termékeket, amelyeket vagy a fogyasztó (a termék tulajdonságai, ára és felhasználhatósága alapján), vagy az előállító (a gyártóberendezések rugalmassága miatt) annak tekint.

(67)

Összeolvadásra vonatkozó határozataiban a Bizottság elismerte, hogy bár a személygépkocsi-piac néhány objektív kritérium, például a motor mérete vagy az autó hossza alapján hagyományosan szegmentált, a szegmensek között egyéb tényezők miatt nehéz éles határvonalat húzni. Ilyen tényező többek között az ár, a termék image-e és az extra felszerelések száma. Ezért idáig minden összeolvadási határozat nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a verseny elemzése céljából a személygépkocsi-piacot egyetlen termékpiacnak kell-e tekinteni, vagy további alpiacokra kell-e bontani.

(68)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Prodcom-kódok (21) nem relevánsak e tekintetben, egyebek mellett azért sem, mert túl sok átfedést tartalmaznak, és mert az ágazat ezt az osztályozást általában nem használja a piacok elemzésére.

(69)

Számos egyéb osztályozási rendszer is alkalmazható lenne, így például az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA), az európai újautó-értékelési program (NCAP), az USA energiaügyi minisztériuma vagy a nagy autógyártók által, internetes oldalaikon alkalmazott osztályozások.

(70)

Az osztályozási rendszerek eltérnek egymástól, mivel más-más célra alkalmazzák őket (pl. töréstesztek), földrajzi különbségek tapasztalhatók (az USA piacán inkább a nagy autók dominálnak), és mivel nem létezik általánosan elfogadott osztályozási mód.

(71)

Számos szolgáltató foglalkozik a gépjárműpiac elemzésével. Az egyik legismertebb és legelismertebb ilyen szolgáltató az IHS Inc., részben annak köszönhetően, hogy a közelmúltban felvásárolta a POLK-ot.

(72)

A bejelentés céljára a magyar hatóságok a POLK adatait használták fel, mivel a Volkswagen-csoport e szolgáltató vonatkoztatási rendszerére támaszkodik hosszú távú stratégiai terveinek és piaci elemzéseinek elkészítésekor. A Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy ítéli meg, hogy a POLK piaci osztályozása megfelelő és kielégítően részletes referenciarendszernek tekinthető, és a szóban forgó projekt értékeléséhez ezt a felosztást alkalmazza.

(73)

A magyar hatóságok szerint minden releváns személygépkocsi-szegmens határán keresletoldali helyettesíthetőség áll fenn. Az A0 és a B, illetve az A szegmenshez tartozó autók keresletoldali helyettesíthetősége miatt a magyar hatóságok javaslata szerint az A0, A és B szegmenseket célszerű egyetlen, kombinált szegmenscsoportnak tekinteni.

(74)

A Bizottság megjegyzi, hogy a keresleti oldalon fennáll bizonyos korlátozott helyettesíthetőség a szegmensek hátárán, például az A szegmensbe és a B szegmensbe tartozó autók, vagy a luxuskategóriás szegmensek között. Nehéz lenne ugyanakkor amellett érvelni, hogy a lehetséges szegmentációk szélső határaihoz tartozó autók esetében is fennáll a keresletoldali helyettesíthetőség.

(75)

Ami a kínálatoldali helyettesíthetőséget illeti, az MQB technológia bevezetése által kialakuló, szegmensek közötti gyártási átjárhatóság a magyar hatóságok szerint azt jelenti, hogy a támogatás hatása azon szegmensekben érezhető, amelyekben az AHM az új MQB technológia alapján autókat gyárthat. Ezért a magyar hatóságok azt javasolják, hogy a kínálati oldalról az A0, A és B szegmenseket egyetlen, kombinált szegmenscsoportnak célszerű tekinteni.

(76)

A személygépjárművek gyártói általában több szegmensben is jelen vannak. A gyártók válthatnak a különböző személygépkocsi-típusok között, mivel sok autó ugyanarra a platformra épül.

(77)

Az ügy jelen szakaszában a Bizottság nyitva hagyja az érintett termékpiac pontos meghatározását, és minden elfogadható alternatív piaci meghatározást meg fog vizsgálni, beleértve azt a legszűkebb piaci felosztást is, amelyre vonatkozóan még adatok rendelkezésre állnak. Ez a megközelítés összhangban van az SA.30340 (Fiat Powertrain Technologies) (22), SA.32169 (Volkswagen Sachsen) (23), N 767/07 (Ford Craiova) (24), N 635/2008 (Fiat Sicily) (25) és N 473/2008 (Ford Espana) (26) állami támogatási ügyekben hozott bizottsági határozatokkal.

(78)

A »személygépjárművek« (PCV) és »könnyű haszongépjárművek« (LCV) szegmensekbe történő felosztást illetően a magyar hatóságok véleménye az, hogy az ilyen piaci osztályozás nincs egyértelműen meghatározva, és ezért nem meggyőző. Azonos felszereltségű járműveket egyes tagállamok PCV-nek, mások LCV-nek minősítenek, következésképpen helytelen lenne a PCV-ket és az LCV-ket külön piacnak tekinteni.

(79)

A Bizottság véleménye az, hogy a jelen határozat alkalmazásában a PCV-k és LCV-k nem tekinthetők külön kategóriának, hanem teljes egészükben a megfelelő A0, A, illetve B szegmens alá sorolandók.

(80)

Mivel az AHM az A és a B szegmensbe tartozó autókat és karosszériaelemeket gyárt majd, és mivel elméletileg az A0 szegmensbe tartozó autókat és karosszériaelemeket is gyárthat, a Bizottság álláspontja az ügy jelen szakaszában az, hogy ezen egyedi szegmensek és az A0, A és B kategóriát egyesítő kombinált szegmens egyaránt érintett elfogadható termékpiacnak tekintendők.

(81)

Az RTI 70. pontja előírja, hogy az RTI 68. pontja szerinti tesztek elvégzése céljából a piacokat rendszerint EGT-szinten kell meghatározni.

(82)

A magyar hatóságok szerint a személygépkocsik érintett földrajzi piaca egyértelműen nagyobb, mint az EGT területe. A releváns mutatók (gyártás helye, forgalmazási rendszerek, kereskedelmi forgalom, szállítási költségek) alapján a magyar hatóságok úgy vélik, hogy az autógyártás esetében az érintett földrajzi piacnak logikusan a globális piacot kell tekinteni.

(83)

A magyar hatóságok közelebbről a következő érvekkel támasztották alá álláspontjukat:

(84)

Mindezek alapján a magyar hatóságok úgy vélik, hogy az érintett piac tágabb, mint az EGT területe, és magában foglalja legalább egész Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint Kína piacát.

(85)

Az autóiparban nyújtott állami támogatásra vonatkozó közelmúltbeli határozataival összhangban a Bizottság álláspontja az, hogy kínálati szempontból az autógyártás legalább EGT-szintű.

(86)

Keresleti oldalról – ami leginkább kiskereskedelmi szinten irányadó – jelentősen javultak az EU-n belüli versenyfeltételek, különösen a műszaki korlátok és a forgalmazási rendszerek tekintetében. Mindazonáltal továbbra is korlátozó tényezőt jelentenek az árakban és az adórendszerekben meglévő különbségek, és a főbb versenytársak piaci penetrációs arányai eltérőek az egyes tagállamok, és főként az egyes kontinensek viszonylatában.

(87)

A fentiek alapján a Bizottság a bejelentett támogatás értékelése szempontjából úgy ítéli meg, hogy az érintett termékek érintett földrajzi piaca legalább EGT-szintű. A Bizottságnak mindamellett nem áll módjában kétséget kizáróan megerősítenie azt, hogy a magyar hatóságok által az előzetes vizsgálati szakaszban előterjesztett érvek alapján megállapítható lenne, hogy a beruházás által érintett piaci szegmensek vonatkozásában a földrajzi piac az EGT területénél tágabb.

(88)

A jelen előzetes vizsgálat alkalmazásában az érintett földrajzi piac meghatározását ezért a Bizottság nyitva hagyja, és a 68. pont a) alpontja szerinti teszt céljára mind EGT-szinten, mind globális szinten kiszámítja a kedvezményezettnek az érintett autóipari szegmensekben meglévő piaci részesedését.

(89)

Annak vizsgálata érdekében, hogy a projekt megfelel-e az RTI 68. pontja a) alpontjának, a Bizottságnak elemeznie kell a támogatás kedvezményezettjének beruházás előtti és utáni piaci részesedését, és ellenőriznie kell, hogy a piaci részesedés meghaladja-e a 25 %-ot.

(90)

A kedvezményezett piaci részesedését vállalatcsoporti szinten kell felmérni az érintett termék- és földrajzi piacokon. Mivel az AHM új beruházási projektje 2011-ban indult, és a teljes gyártáskapacitást előreláthatóan 2014-re éri el, a Bizottság a 2010 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan fogja megvizsgálni a Volkswagen-csoport (beleértve a vállalatcsoporthoz tartozó összes márka) piaci részesedését az érintett piacokon.

(91)

Figyelembe véve a termelési költségekben, illetve a különböző személygépjárművek árában mutatkozó jelentős különbségeket, valamint a megbízható árbecslések elérhetőségének nehézségeit, a piacok és a piac alakulásának meghatározásához az ágazatban általában mennyiségi adatokat használnak. A magyar hatóságok a piaci részesedésre vonatkozóan a következő adatokat nyújtották be:

IV. táblázat

A Volkswagen-csoport piaci részesedése a világpiacon

V. táblázat

A Volkswagen-csoport piaci részesedése az EGT-piacon

(92)

A fenti számok alapján a piaci részesedés az EGT-területén az egyedi és a kombinált A és B szegmensben minden érintett évben meghaladja a 25 %-os küszöbértéket. A kombinált A0, A és B szegmensben a piaci részesedés 2011-től haladja meg a 25 %-os határt az EGT piacán.

(93)

Mivel az adatok szerint a támogatás kedvezményezettje az érintett termék értékesítésében több mint 25 %-os részarányt képvisel az elfogadható piacon (A szegmens, B szegmens és kombinált A0, A és B szegmens az EGT területén), a Bizottság az ügy jelen szakaszában úgy tekinti, hogy az RTI 68. pontjának a) alpontja szerinti küszöbértéket meghaladja a kedvezményezett részesedése.

(94)

A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a beruházási projekt megfelel-e az RTI 68. pontjának b) alpontjában foglaltaknak. Ellenőriznie kell, hogy a projekt által létrehozott termelési kapacitás az érintett termék megnyilvánuló fogyasztási adatok alapján számított piacának kevesebb mint 5 %-át teszi-e ki, kivéve ha a legutóbbi öt év átlagában a termék megnyilvánuló fogyasztásának növekedése az EGT GDP-jének átlagos évi növekedését meghaladta.

(95)

A Bizottságnak ezért először azt kell megvizsgálnia, hogy a piac az EGT területén, az érintett termék megnyilvánuló fogyasztásának átlagos évi növekedése alapján alulteljesít-e. Magyarország az A0, A és B egyedi szegmens, továbbá az A0, A és B kombinált szegmens, illetve az A és B kombinált szegmens tekintetében az EGT piacára és a 2005 és 2010 közötti évekre vonatkozóan benyújtotta a 68. pont b) alpontja szerinti teszt elvégzéséhez szükséges megnyilvánuló fogyasztási adatokat, amelyeket az alábbi táblázatban ismertetünk:

VI. táblázat

Az érintett termékpiacon megnyilvánuló fogyasztás átlagos évi növekedési üteme (CAGR) az EGT területén

(96)

Ugyanebben az időszakban az EU-27 átlagos éves GDP-növekedési üteme 1,72 % volt. Az érintett termékpiacon megnyilvánuló fogyasztás átlagos évi növekedési üteme az EGT területén tehát elmaradt az EGT GDP-jének átlagos éves növekedésétől a beruházást megelőző öt évben.

(97)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 68. pont b) alpontja szerinti teszt alkalmazásában a bruttó kapacitásbővülési megközelítést kell használni. A Bizottság következésképpen az ügy jelen szakaszában nem osztja a magyar hatóságok azon álláspontját, miszerint azon megfontolás alapján, hogy már létezik a bejelentett beruházás által érintett járművek korábbi modelljeinek összeszerelésére használt kapacitás, a nettó kapacitásbővülési megközelítés alkalmazandó (29). A nettó kapacitásbővülési megközelítés használata minden olyan esetben lehetetlenné tenné a Bizottság számára, hogy visszaeséssel és strukturális kapacitásfelesleggel sújtott piacokon értékelje az állami támogatás hatását, amikor a támogatott beruházás eredményeként a piac méretének 5 %-ánál kisebb mértékben bővül a meglévő kapacitás. A 68. pont b) alpontja szerinti tesztet azonban éppen azon helyzetek azonosítása céljából vezette be a Bizottság, amelyekben a piac alulteljesít, és a támogatott beruházás mérete jelentős hatást gyakorol a versenytársakra.

(98)

Az AHM beruházása által létrejövő teljes maximális bruttó kapacitás évi mintegy [130,000-180,000] jármű.

(99)

A VII. táblázatban bemutatjuk, hogy az 5 %-os küszöbérték még akkor is csak egyetlen esetben kerülne meghaladásra, ha a projekt által létrehozott [130,000-180,000] járműves teljes bruttó kapacitást egyetlen elfogadható meghatározott piaci szegmenshez rendelnénk. Az 5 %-os küszöböt csak akkor haladná meg a kapacitásbővülés, ha a teljes termelési kapacitást a B szegmenshez tartozó autók gyártására fordítaná az AHM. Mivel Magyarország jelezte, hogy az összeszerelési kapacitásnak csupán mintegy […]%-t tervezik a B szegmenshez tartozó gépkocsik gyártására fordítani (ami körülbelül a B szegmenset érintő EGT-beli megnyilvánuló fogyasztás [<5]%-ának felel meg), rendkívül valószínűtlen, hogy az 5 %-os küszöböt bármely elfogadható piaci szegmensben meghaladná a beruházás.

VII. táblázat

A beruházási projektek által az érintett szegmensekben létrehozott kapacitás 2010-ben

(100)

A II. beruházás eredményeként a présüzemben létrehozott karosszériaelem-gyártási kapacitásra vonatkozóan a Bizottság álláspontja a következő. Amint azt a (17) preambulumbekezdésben említettük, e karosszériaelemek mintegy […]%-át a győri üzemben gyártott – az A, B és elméletileg az A0 szegmenshez tartozó – gépkocsikba építik be. A préselt karosszériaelemek maradék […]%-át nem értékesítik a piacon, hanem a Volkswagen-csoport más üzemeiben gyártott, B szegmenshez tartozó járművekben használják fel. Ezért – feltételezve, hogy a győri üzemben gyártott gépkocsik […]%-a a B szegmenshez tartozik majd, és hogy a présüzem kapacitásának fennmaradó 30 %-át ugyancsak a B szegmenshez tartozó autókhoz használják – a B gépkocsiszegmensben a II. beruházás nyomán jelentkező kapacitásbővülés [4,2 %-4,9 %]% lesz (30). Mivel a […]%-os arány indikatív, az 5 %-os küszöbérték átlépésre kerülhet, ha a B gépkocsiszegmens gyártási aránya […]%-ra nő. Ezért a Bizottság nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a II. beruházás által létrehozott kapacitás meghaladja-e az érintett termék beruházást megelőző, megnyilvánuló fogyasztási adatai alapján számított piacának 5 %-át.

(101)

Mivel az A és az A0 szegmens tekintetében a II. beruházás által létrehozott maximális kapacitás [130,000-180,000] darab marad (tekintve, hogy győri karosszériaelem-gyártás […]%-át kitevő, a Volkswagen-csoport egyéb vállalatainak értékesített karosszériaelemeket a B szegmensben használják fel), e szegmensek vonatkozásában nem változik a maximális kapacitásbővülésre vonatkozó következtetés az e határozat (99) preambulumbekezdésében megállapítotthoz képest. A kombinált A0, A és B szegmens, illetve a kombinált A és B szegmensben a kapacitásnövekedés messze az 5 %-os küszöbérték alatt marad.

(102)

A 68. pont a) és b) alpontja szerinti tesztek fentebb ismertetett eredményei alapján a Bizottság nem tudja kétséget kizáróan megerősíteni sem azt, hogy az alulteljesítő piacon a kapacitásbővülés elmarad az RTI 68. pontjának b) alpontjában meghatározott mértéktől, sem azt, hogy a kedvezményezett piaci részesedése a lehetséges érintett termékpiacon elmarad 25 %-tól. Ezért a Bizottság az RTI 68. pontja alapján a részletes vizsgálat elvégzésére tekintettel köteles hivatalos vizsgálatot indítani.

(103)

A fent ismertetett okok miatt a Bizottság az intézkedés előzetes értékelése után nincs meggyőződve arról, hogy a bejelentett támogatás nem haladja-e meg az RTI 68. pontjában megállapított küszöbértékeket.

(104)

Következésképpen a Bizottságnak el kell végeznie az összes szükséges konzultációt, és ezért meg kell indítania az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az intézkedést észrevételezzék azok a harmadik felek, amelyek érdekeit a támogatás odaítélése sértheti. Az érintett tagállam és bármely harmadik fél által közölt információk alapján a Bizottság értékelni fogja az intézkedést, és meghozza végleges határozatát.

(105)

Amennyiben a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nyomán az előírt időszakon belül kapott észrevételek nem teszik lehetővé a Bizottság számára annak kétséget kizáró megállapítását, hogy a 68. pont a) és b) alpontja szerinti tesztben meghatározott küszöbértéket nem lépték túl, a Bizottság a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló közleménye alapján részletes vizsgálatnak veti alá a beruházási projektnek nyújtott támogatást (31).

(106)

A tagállamot és az érdekelt feleket felkérjük arra, hogy a vizsgálat megindítása nyomán tett észrevételeikben a részletes vizsgálat elvégzéséhez szükséges minden információt közöljenek, továbbá nyújtsák be a közleményben meghatározott megfelelő információkat és dokumentációt.

(107)

A fenti tényezőkre vonatkozóan benyújtott információk alapján a Bizottság elvégzi a támogatás pozitív és negatív hatásainak mérlegelését. A támogatás hatásainak átfogó értékelése alapján a Bizottság végleges határozatot hozhat, és lezárhatja a hivatalos vizsgálati eljárást.

(108)

A fenti megfontolásokra figyelemmel a Bizottság – az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás értelmében – felkéri Magyarországot, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit, és bocsássa rendelkezésre mindazon információkat, amelyek a támogatási intézkedés értékeléséhez hozzájárulnak. A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát haladéktalanul továbbítsák a támogatás potenciális kedvezményezettje részére.

(109)

A Bizottság emlékeztetni kívánja Magyarországot arra, hogy az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamnak fel kell függesztenie a bejelentett támogatás végrehajtását, továbbá felhívja a figyelmet a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy a jogellenes támogatást a kedvezményezettektől vissza lehet követelni.

(110)

A Bizottság emlékezteti Magyarországot, hogy az érdekelt feleket e levélnek és érdemi összefoglalójának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele útján tájékoztatja. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében való közzététel útján tájékoztatni fogja továbbá az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országok érdekelt feleit, valamint e levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is. A Bizottság felhívást intéz majd minden érdekelt félhez, hogy a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.”