17.7.2009

Europos Sąjungos oficialusis leidinys

C 165/7

Komisijos sprendimo santrauka

2004 m. birželio 2 d.

dėl procedūros pagal EB sutarties 82 straipsnį

(Byloje COMP/38.096 – Clearstream (tarpuskaita ir atsiskaitymai))

(pranešta dokumentu Nr. C(2004) 1958)

(Tik tekstas vokiečių kalba yra autentiškas)

2009/C 165/05

2004 m. birželio 2 d. Komisija priėmė sprendimą dėl procedūros pagal EB sutarties 82 straipsnį. Remdamasi Reglamento (EB) Nr. 1/2003 (1) 30 straipsnio nuostatomis, Komisija skelbia šalių pavadinimus ir pagrindinį sprendimo turinį, įskaitant visas skirtas baudas, atsižvelgdama į teisėtą įmonių interesą apsaugoti savo verslo interesus. Nekonfidencialią viso sprendimo teksto versiją autentiškomis bylos ir darbinėmis Komisijos kalbomis galima rasti Konkurencijos GD tinklalapyje adresu:

http://ec.europa.eu/competition/index_en.html

ĮVADAS

Šis tekstas yra 2004 m. birželio 2 d. Komisijos sprendimo pirmiau nurodytoje byloje santrauka. Sprendime prieinama prie išvados, kad bendrovė Clearstream Banking AG, taip pat vadinama Clearstream Banking Frankfurt (CBF), ir jos pagrindinė bendrovė Clearstream International (CI), kartu vadinamos „Clearstream“, pažeidė Sutarties 82 straipsnį. Ši byla susijusi su Clearstream atsisakymu suteikti tam tikras vertybinių popierių tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas Euroclear Bank SA (EB) atžvilgiu ir diskriminacinių įkainių, dėl kurių EB patyrė nuostolį, taikymu.

Ši procedūra pradėta po ex-officio tyrimo, kuriuo buvo siekiama ištirti, ar Bendrijos konkurencijos politika tinkamai įgyvendinama ES vertybinių popierių poprekybiniame sektoriuje. Komisija ypač išsamiai tyrė šias sritis: i) prieigą, ii) įkainius, iii) išskirtinius susitarimus ir iv) konsolidaciją. Po to, tyrimo objektu palaipsniui tapo galimas Clearstream antikonkurencinis elgesys.

3.	2003 m. kovo 28 d. Komisija išsiuntė Clearstream prieštaravimų pareiškimą. Clearstream atsakė į šį prieštaravimų pareiškimą ir pateikė savo požiūrį per svarstymą 2003 m. liepos 24 d.

4.	Bylas nagrinėjantis pareigūnas ataskaitoje pažymi, kad Clearstream teisės į gynybą buvo įgyvendintos.

5.	Konkurenciją ribojančios veiklos ir dominuojančių padėčių patariamasis komitetas susirinko 2004 m. balandžio 30 d. ir pateikė palankią nuomonę.

6.	Baudų neskirta. Sprendimą ir pasiūlymą neskirti baudų grindžiančios priežastys yra apibūdinamos toliau.

1. BYLOS SANTRAUKA

7.	Clearstream byla yra susijusi su ES konkurencijos teisės taikymu konkretiems įvykiams konkrečiu metu, ir jiems yra taikomos konkurencijos taisyklės. Šia byla jokiu būdu nenustatoma reglamentavimo aplinka ar standartai.

Byla yra sudėtinga dėl šio sektoriaus specifikos – vertybinių popierių tarpuskaita ir atsiskaitymas už juos; t. y. sektorius kuriame procesai yra sudėtingi, sektoriaus, terminologija nesuvienodinta, įvairiuose lygmenyse yra daug dalyvių ir kuriame vyksta dideli pasikeitimai dėl reglamentavimo ir šio sektoriaus veiksnių poveikio.

Pagrindinės vertybinių popierių poprekybinių procesų ypatybės gali būti apibendrintos taip:

—	Tarpuskaita – tarp prekybos ir atsiskaitymo vykstantis procesas. Vykdant tarpuskaitą užtikrinama, kad pirkėjas ir pardavėjas susitarė atlikti tą patį sandorį ir kad pardavėjas parduoda vertybinius popierius, kuriuos jis turi teisę parduoti.

—	Atsiskaitymas – baigiamasis veiksmas, kai pardavėjas galutinai perduoda vertybinius popierius pirkėjui, o pirkėjas galutinai perduoda lėšas pardavėjui vertybinių popierių sąskaitose darant atitinkamus įrašus.

10.

Be būtinų veiksmų baigti vertybinių popierių sandorį, vertybinius popierius reikia dar ir tinkamai saugoti. Terminai saugojimas ir laikymas yra naudojami pakaitomis ir reiškia faktinį deponavimą įstaigoje, kurioje vertybiniai popieriai laikomi popierine arba elektronine forma. Šis veiksmas taip pat vadinama „pirminiu deponavimu“ arba „galutiniu laikymu“. Subjektai, kurie nepriima vertybinių popierių „galutiniam laikymui“ , yra vadinami teikiančiais su vertybiniais popieriais susijusias paslaugas, t. y. „tarpininkais“.

11.

Tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugų teikėjai gali būti centriniai vertybinių popierių depozitoriumai (CVPD) (2), tarptautiniai centriniai vertybinių popierių depozitoriumai (TCVPD) (3) arba kiti tarpininkai, pvz., bankai. Vis dėlto kiekviena institucija gali atlikti faktiškai „galutiniam laikymui“ deponuotų vertybinių popierių tik „pirminę“ tarpuskaitą ir atsiskaitymą (4). Kadangi visų vertybinių popierių emisija yra vykdoma pagal Vokietijos teisę, ir jie yra saugomi bendrame depozite (5) – šios bylos atveju jie yra deponuoti CBF (emisiją vykdančiame CVPD) – tik CBF gali vykdyti šių vertybinių popierių pirminę tarpuskaitą ir atsiskaitymą už juos.

12.

Sprendimas yra susijęs su tvarkymo paslaugomis (tarpuskaita ir atsiskaitymu), kurių teikimas yra susijęs su vertybiniais popieriais, o ne su vertybinių popierių laikymo paslaugomis. CBF teikia šias paslaugas naudodama IT platformą, kuri vadinama CASCADE. CASCADE RS (CASCADE posistemis, prie kurio EB negavo prieigos) yra skirtas susijusiai su registruotosiomis akcijomis informacijai talpinti. Šį platformos posistemį reikia tik periodiškai atnaujinti (pvz., prieš visuotinį susirinkimą), tačiau juo negalima naudotis sudarant registruotųjų akcijų sandorius. Vis dėlto CBF atsisakė suteikti EB teisę tvarkyti registruotąsias akcijas naudojant CASCADE platformą, kol EB turėjo prieigą prie CASCADE RS.

1.1. Atitinkama rinka

13.

Atitinkama rinka apibrėžiama taip: emisiją vykdančio CVPD (Centrinis vertybinių popierių depozitoriumas, kuris yra pirminis vertybinių popierių depozitoriumas) centriniams vertybinių popierių depozitoriumams kitose valstybėse narėse ir tarptautiniams vertybinių popierių depozitoriumams teikiamos pirminės tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugos, susijusios su vertybiniais popieriais, kurių emisija vykdoma pagal Vokietijos teisę. Pirminės tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugos teikiamos, kai pasikeičia emisiją vykdančio CVPD (pagal Vokietijos teisę vertybinių popierių atveju – CBF) sąskaitoje įregistruotų vertybinių popierių pozicija. Tuo tarpu antrinės tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugos yra teikiamos antrinėje rinkoje (downstream) – jas teikia tarpininkai darydami įrašus savo apskaitos registruose. Paslaugose įtrauktos tiek „veidrodinės“ operacijos, kuriomis tarpininkai nurodo pirminės tarpuskaitos ir atsiskaitymo rezultatus savo klientų sąskaitose, tiek po vidinių sandorių sudarymo daromi įrašai sąskaitoje. Vidiniai sandoriai sudaromi, kai tarpininkas gali įforminti sandorį savo apskaitos registruose (pvz., jei abu – pirkėjas ir pardavėjas – turi sąskaitas jo registruose).

14.	Šalys laikėsi nuomonės, kad pirminės ir antrinės tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugos nėra atskiros rinkos.

15.

Sprendime išsamiai nagrinėjami Clearstream ir EB požiūriai, susiję su atitinkamos rinkos apibrėžimu. Clearstream laikosi nuomonės, kad tarpininkaujančiųjų (tarpininkų) atliekami tarpuskaita ir atsiskaitymas yra CBF atliekamų tarpuskaitos ir atsiskaitymo pakaitalas. EB (6), laikydamasis panašios nuomonės, nurodo, kad sudarant vidinius sandorius apribojama centrinių vertybinių popierių depozitoriumų konkurencija. Sprendime šie argumentai atmetami taip:

—

yra tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas teikianti grupė, kuriai netiesioginė prieiga prie emisiją vykdančio CVPD (CBF – šioje byloje) per tarpininką nėra lygiavertė alternatyva tiesioginei prieigai (dėl prastesnių galutinių terminų, didesnės rizikos ir didesnio sudėtingumo, papildomų išlaidų ir galinčio kilti interesų konflikto dėl naudojimosi tarpininko paslaugomis),

—

nors antrinės tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugos nėra svari alternatyva klientams (tarpininkams), kuriems reikia pirminių tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugų, kad galėtų teikti veiksmingas ir konkurencingas antrines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas savo klientams, joks tarpininkas negali sudaryti visų vidinių sandorių su visais galimais partneriais visų emisiją vykdančiame CVPD saugomų vertybinių popierių. Ši byla tiksliai atitinka situaciją, kai tarpininkas (EB) reikalavo iš emisiją vykdančio CVPD pirminių tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugų ir negalėjo gauti alternatyvių paslaugų nei savo institucijoje, nei iš kito tarpininko,

—

šioje byloje atskleidžiama, kad emisiją vykdančio CVPD veiklos neriboja tarpininkų taikomi įkainiai pirminiai tarpuskaitai ir atsiskaitymams. Tuo metu, kai EB nesėkmingai bandė gauti pirminės tarpuskaitos ir atsiskaitymų įkainių nuolaidas tiesiogiai iš CBF ir nustojo naudotis Deutsche Bank tarpininkavimu, Clearstream veiklos neribojo Deutsche Bank įkainiai diskusijose su EB.

16.

Siekdama apibrėžti rinką Komisija turi tirti ne tarpininkų paslaugomis besinaudojančių klientų poreikius, o klientų kategorijos, kuriai reikia produkto ar paslaugos, specifinius poreikius, t. y. finansinių tarpininkų, siekiančių teikti ekonomikai reikšmingas, veiksmingas ir konkurencingas antrines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas klientams, poreikius. Šios klientų kategorijos atžvilgiu emisiją vykdančio CVPD teikiamos pirminės tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugos nėra alternatyva kitoje grandyje tarpininkų teikiamoms antrinėms tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugoms. EB nurodo, kad netiesioginė prieiga, dėl kurios reikia kreiptis į kitą tarpininką (dažnai konkurentą), o ne į emisiją vykdantį CVPD, yra nepriimtina alternatyva.

17.	Konkrečių CVDP ir TCVPD teikiamų paslaugų negalima lyginti su standartinėmis paslaugomis, kurios yra teikiamos klientams, kurie nėra centrinių vertybinių popierių depozitoriumai (bankai), – pastarosios sąlygos yra sudaromos pagal CBF Bendrąsias veiklos sąlygas.

1.2. Dominuojanti padėtis

18.

CBF dominuoja atitinkamoje rinkoje, nes jis yra vienintelis CVPD, kuris vykdo vertybinių popierių emisiją pagal Vokietijos teisę ir priima juos į bendrą depozitą. Todėl jis yra vienintelis subjektas, kuris gali atlikti su šiais vertybiniais popieriais susijusias tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas. CBF padėtis nėra apribota jokia tikra konkurencija rinkoje. Artimoje ateityje naujų subjektų atsiradimas yra nerealus.

1.3. Piktnaudžiavimas

19.

Sprendime nustatytos dvi piktnaudžiavimo rūšys:

—	atsisakymas teikti pirmines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas, susijusias su registruotosiomis akcijomis, atsisakant teikti prieigą prie CASCADE RS ir diskriminuojant EB tų paslaugų teikimo srityje,

—	taikant diskriminacinius įkainius už EB teikiamas pirmines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas. Reikėtų atkreipti dėmesį, kad tai susiję su visų EB sandorių, atliktų naudojant CASCADE, įkainiais, o ne tik registruotosiomis akcijomis, kaip buvo prieš tai minėto pažeidimo atveju.

1.3.1. Atsisakymas teikti pirmines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas ir diskriminavimas EB atžvilgiu.

20.

Šiuo atveju atsisakymas teikti paslaugą – tai atsisakymas suteikti prieigą prie CASCADE RS. Neturėdamas šios prieigos, EB negalėjo gauti registruotųjų akcijų tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugų naudodamasis CASCADE platforma, nors ir toliau galėjo gauti šią paslaugą kitiems sandoriams. Atsisakymas teikti EB registruotųjų akcijų pirmines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas yra susijęs su kelių veiksnių samplaika: Clearstream yra neišvengiamas prekybos partneris, EB negalėjo dubliuoti paslaugų, kurių prašė, o atsisakant jas teikti buvo padaryta žala naujovėms ir konkurencijai antrinėje rinkoje. Vienas iš augančios registruotųjų akcijų svarbos Vokietijoje poveikių – paslaugų apribojimas Clearstream kliento EB atžvilgiu, o be to, buvo pažeisti EB teisėti lūkesčiai, kad Clearstream teiks pirmines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas per priimtiną laikotarpį.

21.	Clearstream elgėsi diskriminuojančiai, nes vilkinimas EB atžvilgiu skiriasi nuo priimtino vėlavimo kitų klientų atžvilgiu.

1.3.1.1. Atsisakymas teikti paslaugas

22.

Tiriant kliūtis patekti į atitinkamą rinką ir galimybes konkuruoti su dominuojančią padėtį užimančia CBF, paaiškėjo, kad CBF yra neišvengiamas prekybos partneris, kurio neįmanoma pakeisti alternatyviu šaltiniu ir kurio negali dubliuoti EB. Clearstream, atsisakydamas teikti pirmines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas EB, susilpnino EB galimybes teikti visapusiškas ir naujoviškas visai Europai skirtas paslaugas antrinei ES vertybinių popierių tarpvalstybinės tarpuskaitos ir atsiskaitymo rinkai. Registruotosios akcijos yra tos Vokietijos akcijos, kuriomis dažniausiai prekiaujama tarptautiniu mastu, todėl tikėtina, kad jos gali būti įtrauktos į tarptautinių vertybinių popierių depozitoriumų klientų sandorius.

23.

Nėra jokių nuorodų, kad Clearstream veikla buvo motyvuota kokiu nors bandymu padaryti savo paslaugas ar operacijas veiksmingesnes arba suteikti savo klientams naudą. Clearstream nenurodė, kad būtų padidėjęs veiksmingumas arba nauda klientams. Labiau reikėtų įvertinti ekonominę motyvaciją ir tikrą šio atsisakymo teikti paslaugas poveikį atsižvelgiant į visą finansinę grupę, kurios dalis yra CBF. Clearstream Banking Luxembourg (CBL) priklauso tai pačiai kontroliuojančiajai bendrovei Clearstream International (CI), kaip ir CBF. CBL ir EB yra vieninteliai du TVPD Europos Sąjungoje – todėl CBL yra tiesioginis EB konkurentas antrinėje rinkoje, susijusioje su antrinėmis tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugomis tarpvalstybinėje prekyboje. Įprasti TVPD klientai, pvz., instituciniai investuotojai, norintys naudotis TVPD „vieno langelio“ paslaugomis Europos Sąjungoje, siekia tokių naujoviškų paslaugų, kokias teikia EB. Todėl Clearstream, atsisakydama teikti paslaugas, pakenkė naujoviškų antrinių tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugų teikimui tarpvalstybinių vertybinių popierių sandorių srityje.

1.3.1.2. Diskriminacija: vilkinimas EB atžvilgiu skiriasi nuo elgesio su kitais panašiais klientais

24.

EB prašė prieigos prie CASCADE RS 1999 m. rugpjūčio 3 d., o Clearstream suteikė prieigą tik 2001 m. lapkričio 19 d. Sprendime išsamiai nagrinėjama:

—	nuo 1999 m. rugpjūčio mėn. iki 2000 m. lapkričio mėn. pirminis atsisakymas, kurio metu EB buvo verčiamas manyti, kad prieiga bus suteikta (buvo išsamiai svarstomi susiję klausimai, vykdomi mokymai, prašyta pranešti apie registruotųjų akcijų sąskaitos perkėlimą prieš dvi (tris) savaites ir t. t.),

—

nuo 2000 m. gruodžio mėn. iki 2001 m. lapkričio 19 d. vėlesnis atsisakymas. Per šį laikotarpį CI valdyba, susiedama prieigos klausimą su bendro susitarimo su EB persvarstymu, prisidėjo prie vilkinimo suteikti prieigą prie CASCADE RS. Tokiame vėlyvame etape susieti prieigos klausimą su persiderėjimu yra nepateisinama. Kiti veiksniai: visi techniniai pasiruošimai buvo užbaigti, ir prieiga buvo pagaliau suteikta nesiderant iš naujo dėl naujo susitarimo.

25.

EB laukimo, kol jam bus suteikta prieiga prie CASCADE RS, laikotarpis yra ilgesnis nei pagrįstas laikotarpis – ne daugiau kaip keturi mėnesiai nuo prašymo iki prieigos suteikimo. Pateikus prašymą 1999 m. rugpjūčio 3 d. keturių mėnesių laikotarpis baigėsi 1999 m. gruodžio 3 d. Nustatant pagrįstą laikotarpį, sprendime atsižvelgiama į vidinius abiejų pusių pasirengimus dviem atvejais (pirmasis – pasirengimas suteikti planuotą prieigą prie CASCADE RS 2000 m. gruodžio 4 d. ir antrasis – pasirengimas prieigos suteikimo datai (2001 m. lapkričio 19 d.). Abiem atvejais vidiniuose planuose buvo nurodomas dviejų–trijų mėnesių laikotarpis. Be to, centriniai vertybinių popierių depozitoriumai, kurie prašė prieigos prie CASCADE RS, gavo prieigą beveik tuoj pat arba daugiausia po vieno mėnesio, o CBL gavo prieigą per keturis mėnesius.

1.3.1.3. Išvada dėl atsisakymo teikti paslaugą ir diskriminavimo, susijusio su paslaugos teikimu

26.

Dėl pirmiau nurodytų priežasčių sprendime daroma išvada, kad nuo 1999 m. gruodžio 3 d. iki 2001 m. lapkričio 19 d.Clearstream, pažeisdama 82 straipsnį, nepateisinamai ir per nepagrįstai ilgą laikotarpį atsisakė teikti EB pirmines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas. Atkreipiant dėmesį į tai, kad Clearstream atsisakė teikti paslaugas EB atžvilgiu, bet skubiai teikė jas panašiems klientams, daroma išvada, kad atsisakymas teikti paslaugą yra diskriminacija.

1.3.2. Pirminių tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugų diskriminacinių įkainių taikymas

27.

Nuo 1996 m. pabaigos iki 2002 m. sausio 1 d.Clearstream nustatė Euroclear X EUR mokestį už sandorį, o nacionaliniams centriniams vertybinių popierių depozitoriumams nustatė Y EUR mokestį (X yra 20 % daugiau už Y). Be to, Euroclear, skirtingai nei centriniai vertybinių popierių depozitoriumai, taip pat mokėjo metinį mokestį iš dalies padengdamas atsiskaitymo paslaugų išlaidas.

28.	Remiantis CBF informacija, sprendime prieita prie nuomonės, kad Clearstream teikė lygiavertes su tarpvalstybinių sandorių pirmines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas centriniams vertybinių popierių depozitoriumams ir tarptautiniams vertybinių popierių depozitoriumams.

29.	Nėra objektyvių priežasčių įkainių skirtumui – tai buvo išsamiai išnagrinėta. Reikėtų pabrėžti, kad Clearstream neveda sąnaudų apskaitos pagal klientų kategorijas ir kad, nepaisant pakartotinų prašymų, Clearstream nepateikė jokio priimtino finansiškai įkainių skirtumą grindžiančio pasiteisinimo.

30.

Taigi, Komisija nusprendė, kad taikydama didesnį pirminių tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugų sandorio įkainį (X EUR) EB tuo metu, kai CBF nustatė tik Y EUR sandorio mokestį už tas paslaugas nacionaliniams centriniams vertybinių popierių depozitoriumams, Clearstream diskriminavo EB, pažeisdama Sutarties 82 straipsnį, neturėdama objektyvaus pateisinimo ir negaudama naudos savo klientams.

2. BAUDŲ NESKIRTA

31.	Šioje byloje baudų neskirta dėl kelių priežasčių.

Tai pirmas sprendimas šiame sudėtingame sektoriuje.

32.

Nėra Bendrijos sprendimų ar teismų praktikos, susijusios su vertybinių popierių tarpuskaita ir atsiskaitymu. Ypač naujoviškas yra pagrindinis sprendimo elementas nustatant rinkos apibrėžimą – išsami tarpuskaitos ir atsiskaitymo procesų analizė. Sprendime analizuojama atitinkama rinka atskiriant pirmines ir antrines tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas, kaip ir kitus šio sektoriaus specifinius klausimus, pvz., vidinių sandorių sudarymas.

Pažeidimas nutrauktas

33.	Pažeidimo nutraukimo faktas nėra priežastis neskirti baudų, tačiau, tai turėtų būti svarstoma kartu su kitais veiksniais, pvz., nagrinėjamo klausimo naujumas.

Tarpvalstybinės tarpuskaitos ir atsiskaitymo paslaugos Europos Sąjungoje yra kryžkelėje

34.

Tarpuskaita ir atsiskaitymas Europos Sąjungoje – tai besivystantis sektorius, ypač tarpvalstybinių sandorių srityje, kuri nagrinėjama šioje byloje. Šiuo metu įvairios institucijos svarsto klausimus, susijusius su paslaugos teikėjais, vidinių sandorių apimtimi, centrinių vertybinių popierių depozitoriumų ir tarptautinių vertybinių popierių depozitoriumų vaidmenimis ir jų santykiu su dideliais depozitarijais. Šie klausimai nėra tapatūs šiame sprendime nagrinėjamam klausimui, tačiau jie yra susiję.

35.	Atsižvelgiant į šias aplinkybes, sprendimas neskirti baudų yra tinkamas. Netgi tuo atveju, kai baudų neskirta, Komisija turi priimti sprendimą, kuriuo išaiškintų teisinę padėtį, ypač Clearstream ir kitų įmonių.

3. IŠVADA

36.

Sprendime nustatyta, kad Clearstream pažeidė Sutarties 82 straipsnį atsisakydama EB teikti pirmines tapuskaitos ir atsiskaitymo paslaugas, susijusias su registruotosiomis akcijomis, sprendimo nepateisindama ir vilkindama – diskriminuodama EB šių paslaugų teikimo srityje. Be to, sprendime nustatyta, kad Clearstream taikė diskriminacinius įkainius.

(1) OL L 1, 2003 1 4, p. 1.

(2) CVPD yra subjektas, kuris laiko ir administruoja vertybinius popierius bei užtikrina, kad vertybinių popierių sandoriai būtų vykdomi juos registruojant apskaitos registre. CVPD teikia tvarkymo paslaugas savo buveinės šalyje prekiaujant tais vertybiniais popieriais, kurie buvo jame deponuoti (jie buvo atiduoti galutiniam laikymui), – šį vaidmenį atliekantis CVPD vadinamas „emisiją vykdančiu CVPD“, ir jis nėra tarpininkas. CVPD taip pat gali pasiūlyti tvarkymo paslaugas, kaip tarpuskaitos ir atsiskaitymų tarpininkas, jei pirminis vertybinių popierių deponavimas yra kitoje šalyje.

(3) TVPD – tai organizacija, kurios pagrindinė veikla yra vertybinių popierių tarpuskaita ir atsiskaitymai (paprastai euroobligacijos) tarptautinėje (ne vidaus) aplinkoje. Šiuo metu Europos Sąjungoje yra du TVPD: Belgijoje įsikūręs Euroclear Bank ir Clearstream Banking Luxembourg (CBL) (pastaroji yra dukterinė Clearstream International SA bendrovė ir priklauso tai pačiai grupei, kaip ir Clearstream Banking AG). TVPD taip pat gali teikti kitas paslaugas, pvz., tarpininkavimo paslaugas, susijusias su paprastomis akcijomis.

(4) Žr. 13 dalį, kurioje apibrėžiama pirminė tarpuskaita ir atsiskaitymas.

(5) Skirtingai nei individualaus laikymo atveju, saugant pakeičiamus vertybinius popierius bendrai – tai šiuo metu yra pagrindinė depozito forma Vokietijoje – galima vykdyti tarpuskaitą ir atsiskaitymą registruojant sandorius apskaitos registruose.

(6) Nors iš pirmo žvilgsnio EB pozicija gali stebinti, tačiau ją galima paaiškinti – EB valdo centrinius vertybinių popierių depozitoriumus keliose valstybėse narėse (Jungtinėje Karalystėje, Prancūzijoje, Nyderlanduose, Belgijoje). Todėl EB nesuinteresuotas sukurti precedentą, dėl kurio būtų galima apibrėžti atitinkamą rinką, nes įrodymų dėl dominuojančios padėties tokioje rinkoje galbūt galima būtų rasti būsimose bylose.

17.7.2009

Europos Sąjungos oficialusis leidinys

C 165/12

VALSTYBĖS PAGALBA – VENGRIJA

Valstybės pagalba C 14/09 (ex NN 17/09) – Tariama pagalba „Péti Nitrogénművek“

Kvietimas teikti pastabas pagal EB sutarties 88 straipsnio 2 dalį

(Tekstas svarbus EEE)

2009/C 165/06

2009 m. balandžio 29 d. raštu, pateiktu originalo kalba po šios santraukos, Komisija pranešė Vengrijai apie savo sprendimą pradėti EB sutarties 88 straipsnio 2 dalyje numatytą procedūrą dėl minėtos priemonės.

Per vieną mėnesį nuo šios santraukos ir prie jos pridėto rašto paskelbimo dienos suinteresuotosios šalys gali pateikti pastabas apie priemonę, dėl kurios Komisija pradeda procedūrą, adresu:

European Commission

Directorate-General for Competition

State aid Greffe

Office: SPA3, 6/5

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Faksas +32 22961242

Šios pastabos bus perduotos Vengrijai. Pastabas teikianti suinteresuotoji šalis gali pateikti pagrįstą raštišką prašymą neatskleisti jos tapatybės.

SANTRAUKOS TEKSTAS

I. PROCEDŪRA

2008 m. gruodžio mėn., Vengrijos spaudoje pasirodžius keletui straipsnių apie Vengrijos vyriausybės įsipareigojimą suteikti valstybės garantijas „Péti Nitrogénművek Zrt“, Komisijos tarnybos įregistravo bylą ex officio. 2008 m. gruodžio 19 d. Vengrijos valdžios institucijoms buvo išsiųstas raštas, kuriame joms primenama EB sutarties 88 straipsnio 3 dalyje nurodyta pareiga nesiimti veiksmų ir prašoma pateikti informacijos apie priemones. 2009 m. sausio 21 d. Vengrijos valdžios institucijos paprašė pratęsti atsakymo pateikimo terminą. Terminas buvo pratęstas iki 2009 m. vasario 12 d. Vengrija atsakė 2009 m. vasario 17 d.

II. APIBŪDINIMAS

„Péti Nitrogénművek“, kuriai skirta tariama valstybės pagalbos priemonė, yra vienintelė dirbtinio mėšlo gamintoja Vengrijoje. Remiantis žiniasklaidos pranešimais, 2008 m. spalio mėn. ji sustabdė gamybą. Teikiamas garantijas sudaro 52 mln. EUR investicinė paskola ir nauja 10 mlrd. HUF skola, kurias (100 %) suteikė valstybinis Vengrijos vystymo bankas (angl. Hungarian Development Bank) (toliau – MFB).

III. VERTINIMAS

3.	Vengrijos valdžios institucijos mano, kad nei MFB paskolose, nei valstybės garantijoje nėra valstybės pagalbos elementų. Taip pat, jų nuomone, „Nitrogénművek“ negali būti apibūdinta kaip įmonė, patirianti sunkumus.

Komisija iš esmės nesutinka su Vengrijos pozicija, kad įmonė nepatiria sunkumų. Įmonė, kuri laikinai nutraukė gamybą dėl finansinių problemų arba nepalankių rinkos sąlygų ir negali vėl pradėti veiklos be viešosios paramos, negali būti laikoma normaliai veiksnia ir gyvybinga įmone ir turi būti vertinama kaip sunkumus patirianti įmonė. Taip pat nelabai tikėtina, kad panašiomis sąlygomis rinkos dalyvis būtų skyręs lėšų finansiškai silpnai įmonei.

5.	Atlikusi pirminį vertinimą Komisija mano, kad abejonių keliančios priemonės, suteiktos „Nitrogénművek“, yra valstybės pagalba. Be to, atrodo, kad nėra jokio pagrindo, kuriuo remiantis priemones būtų galima suderinti su bendrąja rinka.

IV. IŠVADA

6.	Remdamasi išdėstytais faktais, Komisija nusprendė pradėti oficialią tyrimo procedūrą dėl aprašytųjų priemonių, kaip numatyta EB sutarties 88 straipsnio 2 dalyje.

RAŠTO TEKSTAS

„A Bizottság ezúton tájékoztatja Magyarországot, hogy a fent említett intézkedésre vonatkozóan a magyar hatóságok által benyújtott információk áttekintése után úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

A Bizottság 2008 decemberében lett figyelmes a Péti Nitrogénművek Zrt. (a továbbiakban: a Nitrogénművek vagy a társaság) számára nyújtandó lehetséges támogatásra, miután a magyar sajtóban több cikk is megjelent a magyar kormány azon szándékáról, hogy állami kezességvállalást nyújtson a társaságnak. A kezességvállalás egy 52 millió EUR-s beruházási hitelre, valamint egy 10 milliárd HUF (1) összegű hitelre vonatkozik, amelyek mindegyikét a 100 %-os állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban: MFB) nyújtja a társaságnak.

(2)

2008. december 19-én a Bizottság levélben emlékeztette a magyar hatóságokat az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében fennálló szüneteltetési kötelezettségére, valamint tájékoztatást kért az intézkedésről. A magyar hatóságok 2009. január 21-én a válaszadási határidő meghosszabbítását kérték. A határidőt 2009. február 12-ig meghosszabbították. Magyarország 2009. február 17-én válaszolt.

2. A KEDVEZMÉNYEZETT ÉS AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(3)

Az állítólagos állami támogatási intézkedés kedvezményezettje, a Nitrogénművek, Magyarország egyetlen műtrágyagyártója. 2007-ben a társaság mintegy 300 ezer tonna nitrogénműtrágyát vitt piacra, amelynek jelentős részét exportálták. 2007 végén a Nitrogénművek mintegy 600 főt foglalkoztatott (2). Sajtóhírek szerint a társaság eladósodott és 2008 októberében kénytelen volt leállítani a termelést.

(4)	2008. december 18-án a magyar kormányszóvivő bejelentette (3), hogy az állam a magyarországi műtrágyagyártás folytatásának biztosítása, valamint a munkahelyek megőrzése érdekében a termelés újraindítását és a működési költségeket fedező finanszírozás nyújtása révén »megmenti« a társaságot.

(5)

A kezességvállalást a 2008. december 20-i kormányhatározattal (4) ítélték oda, majd a 2009. január 23-i kormányhatározattal (5) kismértékben módosították. A sajtóhírek szerint a magyar kormány és a társaság közötti, kezességvállalásról szóló szerződést január végén írták alá; a hitelt február elején bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére; és a 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitelnek köszönhetően a társaság 2009. február 23-án újrakezdte tevékenységét.

3. MAGYARORSZÁG ÁLLÁSPONTJA

(6)

Február 17-én kelt levelükben a magyar hatóságok tájékoztatást nyújtottak az intézkedésről. Álláspontjuk szerint a hitelek és az állami kezességvállalás nem tekinthetők az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatási intézkedésnek, mivel azok megfelelnek a piaci feltételeknek és így nem jelentenek előnyt a kedvezményezett számára.

(7)

Először is, véleményük szerint a Nitrogénművek nem minősül a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (6) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A magyar hatóságok azt állítják, hogy a társaság stabil, üzleti kilátásai jók (7).

(8)

Másodszor, azt állítják, hogy a hitelek és a kezességvállalás nyújtása piaci feltételek mellett történt:

a)	Az 52 millió EUR (8) összegű beruházási hitel (9) lejárata hat év. A kamatláb a hat hónapos EURIBOR + 1,7 %. Emellett a 100 %-os állami kezességvállalást 2 %-os egyszeri kezdeti díj terheli.

b)	Az új 10 milliárd HUF hitel célja a forgóeszközök finanszírozása, futamideje négy év, kamatlába pedig a három hónapos BUBOR + 2,5 % (10). A hitelt 80 %-os állami kezességvállalás fedezi, amelynek egyszeri díja 2 %.

(9)	Magyarország szerint mindkét hitelre megfelelő fedezet van, elsősorban a társaság eszközeire terhelt jelzálog formájában.

(10)	A magyar hatóságok következtetése szerint sem az MFB-hitelek, sem az állami kezességvállalás nem tartalmaz állami támogatási elemeket.

4. ÉRTÉKELÉS

(11)	Magyarország értékelésével ellentétben a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a szóban forgó végrehajtott intézkedések állami támogatástól mentesek és összeegyeztethetőek a közös piaccal.

(12)

Ebben a szakaszban a Bizottság úgy véli, hogy az alábbiakban bemutatott okokból a Nitrogénműveknek nyújtott intézkedések közül a következők minősülhetnek állami támogatásnak:

a)	az 52 millió EUR beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás;

b)	maga a beruházási hitel, amennyiben az olyan, meglévő hitel, amelyet az állami kezességvállalás előtt nyújtottak;

c)	a 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitelhez nyújtott 80 %-os állami kezességvállalás;

d)	a forgóeszköz-finanszírozási hitel kezességvállalással nem fedezett 20 %-a.

(13)	Ezenfelül a Bizottságnak aggályai vannak azt illetően is, hogy az 52 millió EUR beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás nem jelent-e állami támogatást a hitel nyújtójának, az MFB-nek.

4.1. Az állami támogatás megléte

(14)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, illetve annak torzításával fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

4.1.1. Előny

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás

(15)	Magyarország azzal indokolja azon állítását, miszerint a műveletek megfelelnek a piaci feltételeknek, hogy a Nitrogénművek nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás. A Bizottság alapvetően nem ért egyet Magyarország álláspontjával, vagyis azzal, hogy a társaság nincs nehéz helyzetben.

(16)

A társaság állapotát az intézkedés nyújtásának pillanatában kell értékelni. A benyújtott anyagban a magyar hatóságok nem említik a pénzügyi nehézségek miatti kényszerű termelésleállítást. Ezt a kérdést azonban a vezető magyar újságok (11) széles körben megvitatták, hivatalos kormányzati nyilatkozatok (12) pedig megerősítették.

(17)	Az a vállalkozás, amely pénzügyi problémák vagy kiszámíthatatlan piaci körülmények miatt felfüggeszti termelését, sőt működését nem tudja állami segítség nélkül újrakezdeni, nem tekinthető egészséges és életképes vállalkozásnak.

Az ügylet fedezettsége

(18)	A magyar hatóságok további érve az intézkedések piackonform volta mellett az volt, hogy az ügyleteket kellő mértékű fedezet biztosítja.

(19)

A magyar hatóságok tájékoztatása szerint az összegeket a társaság bizonyos vagyontárgyaira (ingatlan, földterület és termelő-berendezések) bejegyzett 1. ranghelyű, valamint bizonyos ingóságokra bejegyzett 2. ranghelyű zálogjog fedezi. A Magyarország által benyújtott adatokból azonban nem teljesen egyértelmű, hogy a zálogjog kedvezményezettje vajon az állam vagy az MFB.

(20)

Ezenfelül Magyarország szerint a vagyonértéket független szakértő rendszeresen felülvizsgálja. A társaságnak továbbá a rendelkezésre álló CO2-kvóta esetleges értékesítéséből származó bevételeket kell felhasználnia, hogy vissza tudja fizetni tartozását. Végül a Nitrogénműveknek be kell mutatnia az MFB-nek az EGT-n belüli ügyfelek által összesen 10 milliárd HUF összegben kötött 2009. évi megrendeléseket.

(21)

Bár Magyarország úgy érvel, hogy a hitelek és a kezességvállalások fedezettsége legalább »általános mértékű«-nek (13) tekinthető, nem szolgáltat bizonyítékot a fedezet teljes becsült összegére vonatkozóan, különösen nem szolgál részletekkel a zálogjoggal terhelt eszközök értékéről felszámolási forgatókönyv esetében, sem pedig a biztosítékok nemteljesítéskori veszteségrátájára vonatkozóan (14). Ezen elemzés hiányában a Bizottság nem képes az értékelésnek ebben a szakaszában megállapítani a biztosítékkal való fedezettség mértékét.

Az 52 millió EUR beruházási hitel

(22)

Ahogy azt fentebb bemutattuk, az MFB által nyújtott hatéves futamidejű beruházási hitel, amelynek kamatlába a hat hónapos EURIBOR + 1,7 %, 52 millió EUR-t tesz ki. Jelenleg nem világos, hogy új hitelről, vagy az MFB által már korábban nyújtott hitelről van-e szó. Ezért a hitelt önmagában kell értékelni (azaz feltételezve, hogy nyújtásának időpontjában nem volt kibocsátott állami kezességvállalás), és meg kell állapítani, hogy feltételei piackonformak voltak-e.

(23)

2008 decemberében (15) a hat hónapos EURIBOR (16) átlaga 3,385 % volt, így a tényleges ellentételezés (+ 1,7 %) 5,085 %-ot tesz ki. Ezzel szemben 2008 decemberében az euró-referencia kamatláb (17) 5,36 % volt, vagyis a hitel tényleges ellentételezése nem éri el az alkalmazandó közösségi referencia-kamatláb mértékét.

(24)

A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény (18) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábról szóló közlemény) értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások referencia-kamatlábának megállapítása érdekében az alap-kamatlábra alkalmazandó kamatfelár a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően akár 400 és 1 000 bázispont közötti is lehet. Következésképpen a Nitrogénművek esetében a piaci feltételekkel összehasonlítható kamatláb megközelítőleg a 9,36 % – 15,36 % közötti tartományba (19) becsülhető.

(25)	Hangsúlyozni kell azonban, hogy még ha a Nitrogénművek egészséges és életképes vállalkozásnak minősülne is, az ellentételezés – tekintve, hogy alacsonyabb az alkalmazandó referencia-kamatlábnál – nem lenne elégséges.

(26)	A fentiek alapján a beruházási hitel a jelenlegi szakaszban nem tekinthető piackonformnak, mivel a kedvezményezett nem tudott volna ilyen feltételek mellett finanszírozáshoz jutni a piacon. Ezért úgy tűnik, előnyt jelent a Nitrogénművek számára.

A 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitel

(27)

Az MFB által nyújtott négyéves forgóeszköz-finanszírozási hitel összege 10 milliárd HUF, kamatlába pedig a három hónapos BUBOR + 2,5 % (20). Mivel a hitel 80 %-ára állami kezességvállalás nyújt fedezetet, a szóban forgó értékelést annak megállapítása érdekében kell elvégezni, hogy az összeg fennmaradó része, amelyre vonatkozóan az MFB ténylegesen viseli a kockázatot végzett, piackonform-e.

(28)	2008 decemberében (21) a három hónapos BUBOR (22) átlaga 10,55 % volt, így a tényleges ellentételezés (+ 2,5 %) 13,05 %-ot tesz ki.

(29)

Összehasonlításképpen 2008 decemberében a Magyarországra vonatkozó referencia-kamatláb (23) 8,58 % volt. Ezt a (24) bekezdésben megállapított, az alap-kamatlábra alkalmazandó kamatfelárral (azaz 400–1 000 bázisponttal) megnövelve, a forintban denominált hitel összehasonlítható piaci feltételek melletti kamatlába a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően durván 12,58 % és 18,58 % közé esne (24). Amennyiben a biztosítékkal való fedezettség mértéke általános vagy alacsony, ezek a számok 15,08 % és 18,58 % között lennének (25).

(30)

Következésképpen úgy tűnik, hogy amennyiben az ügylet biztosítékkal való fedezettsége általános vagy alacsony mértékű, a 10 milliárd HUF 20 %-nyi, kezességgel nem fedezett része, amelyért az MFB viseli a kockázatot, nincs összhangban a piaci feltételekkel, ezért ebben a szakaszban úgy tűnik, előnyt biztosít a vállalkozásnak.

A beruházási hitelhez és a forgóeszköz-finanszírozási hitelhez nyújtott állami kezességvállalás

(31)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (26) (a továbbiakban: kezességvállalási közlemény) értelmében az alábbi négy kritérium (27) mindegyikét teljesítő kezességvállalási intézkedés esetében zárható ki az állami támogatás fennállása:

a)	a hitelfelvevő nincsen nehéz pénzügyi helyzetben;

b)	a kezességvállalás terjedelme a kezesség vállalásának időpontjában megfelelően mérhető. Ez azt jelenti, hogy a kezességvállalásnak meghatározott pénzügyi ügyletekhez kell kapcsolódnia, meghatározott maximális összegre kell vonatkoznia, és időben korlátozottnak kell lennie;

c)	a kezességvállalás legfeljebb a kintlévő hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség 80 %-át fedezi;

d)	a kezességvállalásért piaci alapú díjat fizetnek.

(32)	A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó két kezességvállalás esetében a fent felsorolt feltételek közül több már első látásra sem teljesül.

(33)	Először is, amint azt már korábban leírtuk, bizonyos jelek erőteljesen arra utalnak, hogy a Nitrogénművek valójában nehéz helyzetben lévő vállalkozás.

(34)	Másodszor, a beruházási hitel esetében a kezességvállalás mértéke (amely 100 %) meghaladja a kintlévő pénzügyi kötelezettség 80 %-át.

(35)

Ezenfelül a kezességvállalási közlemény rögzíti, hogy a kezességvállalás akkor nem tartalmaz támogatást, ha a kezességvállalásért fizetett díj eléri legalább a pénzpiacon hozzáférhető, megfelelő referencia kezességvállalási díj értékét. Ha a pénzpiacokon nem állapítható meg megfelelő referencia kezességvállalási díj, akkor a kezességvállalással biztosított hitel összes pénzügyi költségét, beleértve a hitelre vonatkozó kamatlábat és a kezességvállalás díját egy hasonló, nem biztosított hitel piaci árával kell összevetni.

(36)

Jelen esetekben a kezességvállalás piaci díjával való összehasonlítás a következőket eredményezné:

—

a 100 %-os beruházási hitel kezdeti, egyszeri 2 %-os díja a magyar hatóságok számítása szerint 0,42 %-os tényleges éves díjnak felel meg. Figyelembe véve a (24) bekezdés megállapításait, a kezességvállalás piackonform ellentételezése a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően a 4,275 % – 10,275 % közötti sávba (28) esne. Mivel a kezességvállalás tényleges díja ennél jelentősen alacsonyabb, elmondható, hogy a kezességvállalásért nem piaci alapú díjat fizettek,

—

az egyszeri díj a 80 %-os állami kezességvállalással fedezett forgóeszköz-finanszírozási hitel esetében is 2 %, ami Magyarország szerint mintegy 0,58 %-os éves díjnak felel meg. A hitel ellentételezése tekintetében a piaci feltételekhez hasonló kezességvállalási díj 2,03 % és 5,53 % közöttire (29) becsülhető, amenynyiben az ügylet biztosítékkal való fedezettsége általános vagy alacsony mértékű. Így a ténylegesen fizetett kezességvállalási díj ebben az esetben is a becsült piaci ár alatt lenne, kivéve, ha bizonyítható a biztosítékkal való fedezettség magas szintje.

(37)

A kezességvállalási közlemény 3.6. pontja szerint az, hogy a kezességvállalás nem felel meg a fenti feltételek valamelyikének, nem jelenti azt, hogy a kezességvállalást automatikusan állami támogatásnak kell tekinteni. A szóban forgó esetben azonban, tekintettel jelenlegi nehézségeire, valószínűtlennek tűnik, hogy a Nitrogénművek ilyen díjakkal tudott volna kezességvállaláshoz jutni a piacon, és nagyon valószínűtlen, hogy kezességvállalás nélkül ugyanezen feltételek mellett jutott volna finanszírozáshoz. Ezért úgy tűnik, a kezességvállalási intézkedés előnyhöz juttatta a vállalkozást.

Az MFB-nek nyújtott támogatás

(38)	Végül nem zárható ki, hogy az 52 millió EUR-s beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás állami támogatási elemeket tartalmaz a hitelező MFB javára, különösen amennyiben a hitelt az állami kezességvállalás előtt nyújtották.

(39)

A kezességvállalási közlemény 2.3. pontja értelmében meghatározott körülmények között az intézkedés közvetlenül az állami kezességvállalással fedezett hitel nyújtójának javát is szolgálja. Különösen ez a helyzet áll elő, ha a már vállalt hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség tekintetében az állam utólagosan vállal kezességet az adott hitel vagy pénzügyi kötelezettség feltételeinek kiigazítása nélkül, vagy ha a biztosított hitelt egy másik, nem biztosított hitel ugyanazon hitelintézet részére történő visszafizetésére használják fel.

(40)	Jelen esetben a hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás azt jelentené, hogy a bank ténylegesen már nem viseli az ügylet kockázatát, ami előnyt jelenthet számára.

4.1.2. Állami források

Állami kezességvállalások

(41)	A 2008. december 20-i kormányhatározat szerint a két kezességvállalást az állam nyújtja, az állami költségvetésből. Következésképpen azok állami forrásokat érintenek.

Az MFB által nyújtott hitelek

(42)

A hiteleket a Magyar Fejlesztési Bank, az MFB nyújtotta. A bank állami tulajdonban lévő, szakosított hitelintézet, amelyet egy, a szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvény (30) (a továbbiakban: az MFB-törvény) hozott létre és működését is ez szabályozza. A törvény rögzíti, hogy a bank bizonyos közérdekű célkitűzéseket követ, alapvető feladata konkrétan a gazdaságfejlesztés ösztönzése és hatékony hozzájárulás a kormány gazdaság- és fejlesztési politikájának megvalósításához. A kereskedelmi bankokra vonatkozó prudenciális szabályok egy része nem alkalmazandó az MFB-re, arra az MFB-törvény prudenciális szabályai vonatkoznak.

(43)

Az MFB 60 milliárd HUF összegű jegyzett tőkéjének 100 %-a a Magyar Állam tulajdonában van. Az MFB finanszírozása a központi költségvetéshez kapcsolódik. A központi költségvetés fedezetet nyújt bizonyos kötelezettségekre; a költségvetési törvény meghatározza az MFB által nyújtható hitel maximális összegét és azon összegeket, amelyekért kezességet vállalhat. Emellett minden kifizetett osztalék a központi költségvetésbe folyik be. Következésképpen az MFB által nyújtott intézkedések állami forrásokat vonnak be.

(44)

Az állam MFB-ben meglévő tulajdonosi jogait az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény (31) mellékletében megjelölt miniszter (a továbbiakban: az illetékes miniszter) gyakorolja. Az MFB működéséről évente beszámol az illetékes miniszternek. Az illetékes miniszter feladatai közé tartozik az MFB könyvvizsgálójának kinevezése, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak, továbbá a bank vezérigazgatójának kinevezése és felmentése is.

(45)

Bár egy intézmény állami irányítása nem teszi automatikusan az államnak betudhatóvá az intézmény cselekedeteit (32), a szóban forgó ügyben azonban úgy tűnik, jelen vannak azok az Európai Bíróság által rögzített szükséges feltételek (33), amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az MFB magatartásáért az állam felelős. Az MFB közérdekű célkitűzéseket követ, jogállásáról külön jogszabály rendelkezik, bizonyos fokig mentesül a pénzügyi felügyeleti szabályok alól, és a hatóságok nagymértékben gyakorolnak felügyeletet az igazgatóság felett.

(46)	Ezért az MFB cselekedetei az államnak betudhatónak tekinthetők.

4.1.3. Szelektivitás, a verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatás

(47)

A Nitrogénműveket célzó intézkedések szelektívek, mivel egyetlen vállalkozásra korlátozódnak. E szelektív intézkedések valószínűleg torzítják a versenyt, hiszen előnyhöz juttatnak egy vállalkozást a támogatásban nem részesülő más versenytársakkal szemben. Végezetül, a műtrágyák piacát, ahol a kedvezményezett tevékenységét kifejti, a tagállamok közötti kiterjedt kereskedelem jellemzi.

(48)

Az MFB által nyújtott hitelhez biztosított kezességvállalás is szelektív, mivel csak az MFB-re korlátozódik. E szelektív kezességvállalás valószínűleg torzítja a versenyt, hiszen előnyhöz juttat egy vállalkozást a támogatásban nem részesülő más versenytársakkal szemben. Végezetül, a bankszektor olyan ágazat, amelyet érint a Közösségen belüli kereskedelem.

4.2. Az állami támogatás meglétére vonatkozó következtetés

(49)	A bemutatottak alapján a Bizottság úgy véli, hogy a fenti intézkedések teljesítik az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket, ezért az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek.

4.3. Az állami támogatás összeegyeztethetősége

4.3.1. A Nitrogénművek javára hozott intézkedések

(50)	A Bizottság előzetesen úgy ítéli meg, hogy a Nitrogénművek javára hozott intézkedések állami támogatásnak minősülnek. E tekintetben összeegyeztethetőségüket az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételek fényében kell értékelni.

(51)	A Bizottság úgy véli, a szóban forgó ügyben esetleg a következő kivételek alkalmazhatók.

Összeegyeztethetőség a regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján

(52)	Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített kivétel engedélyezi az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatást, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság.

(53)

A társaság székhelye olyan régióban található, amely a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (34) (a továbbiakban: a regionális támogatásokról szóló iránymutatás) keretében Magyarország 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális állami támogatási térképe (35) alapján elvben jogosult lehet regionális támogatásra, mivel azonban a kedvezményezett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, ez kizárja az iránymutatás hatálya alól.

(54)	Még ha a Nitrogénműveket egészséges vállalkozásnak lehetne is tekinteni, a Bizottságnak erős kétségei vannak afelől, hogy az intézkedések olyan beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek támogathatók lennének a regionális támogatásokról szóló iránymutatás keretében (36).

Összeegyeztethetőség a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján

(55)

A Bizottság az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinti a vállalkozásoknak nyújtott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásokat, amennyiben azok teljesítik a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban rögzített feltételeket.

(56)

Nehéz helyzetben lévő vállalkozásként a Nitrogénművek elvben jogosult lenne megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra. Ebben a szakaszban azonban úgy tűnik, nem teljesülnek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban rögzített, a megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetőségéhez szükséges feltételek. Különösen az alábbiakat kell kiemelni:

Megmentési támogatás: Bejelentés hiányában a Bizottság nem tudja megállapítani, hogy az intézkedés megmentési támogatásként a szükséges minimumra korlátozódik-e, nyújtását indokolják-e súlyos szociális problémák, valamint hogy túlzott mértékű nemkívánatos hatásai nem gyűrűznek-e be a többi tagállamba. Ezenfelül az intézkedések 4, illetve 6 évre szólnak, így túllépik a hat hónapos korlátot. Továbbá a magyar hatóságok – mivel álláspontjuk szerint az intézkedés nem támogatás – nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet nyújtsanak be, amenynyiben az intézkedés nem kerül lezárásra hat hónapon belül.

Szerkezetátalakítási támogatás: Bejelentés és szerkezetátalakítási terv hiányában a Bizottság nem tudja értékelni, hogy a támogatás helyreállítaná-e a hosszú távú életképességet, a szükséges minimumra korlátozódna-e, valamint hogy (különösen tekintettel a kedvezményezett számottevő piaci jelenlétére Magyarországon) elkerülhető lenne-e a verseny túlzott mértékű torzulása.

Összeegyeztethetőség az ideiglenes keretrendszer alapján

(57)

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez létrehozott ideiglenes keretrendszer (37) (a továbbiakban: az ideiglenes keretrendszer) rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén bizonyos, a valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetését célzó intézkedések az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetők lehetnek.

(58)

Ami a jelenlegi ügyet illeti, hangsúlyozni kell, hogy a támogatási intézkedések csak akkor minősülnek összeegyeztethetőnek, ha olyan vállalkozásoknak nyújtották őket, amelyek 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben. Az értékelés e szakaszában nem lehet megállapítani, mikor kezdődtek a Nitrogénművek állítólagos nehézségei.

(59)

Úgy tűnik továbbá, hogy a kezességvállalási vagy hitelintézkedések ideiglenes keretrendszer alapján való összeegyeztethetőségének számos feltétele nem teljesül. Először is, a keretrendszer 4.3.2. pontjának d) alpontja előírja, hogy kezességvállalás esetében a kölcsön maximális összege nem haladhatja meg a kedvezményezett éves bérköltségét. A jelenlegi ügyben azonban, 600 fős személyzettel és durván becsült 600 ezer HUF havi átlagos bruttó bérköltséggel számolva ez mintegy 4,32 milliárd HUF (38) éves bérköltséget eredményezne a kedvezményezettnél, ami csupán töredéke a kezességvállalással fedezett hitelek teljes összegének.

(60)	Az is kétséges továbbá, hogy a hitelek és a kezességvállalások ellentételezése elégséges lenne-e, még ha az ideiglenes keretrendszer lehetővé is teszi az éves kezességvállalási díj/az alkalmazandó kamatláb bizonyos mértékű csökkentését.

4.3.2. Az MFB javára hozott intézkedés

(61)

A jelenlegi szakaszban a Bizottság nem tudja kizárni, hogy a beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás állami támogatási elemeket tartalmaz a hitelező MFB javára. Ezenfelül semmi sem utal arra, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében, illetve 87. cikkének (3) bekezdésében rögzített kivételek alkalmazhatók lennének ilyen támogatásra. Ellenkezőleg: a kezességvállalási közlemény szerint, amennyiben a kezességvállalás a hitelezőnek nyújtott támogatást tartalmaz, ez alapelvként működési támogatásnak minősül. Az ilyen jellegű támogatás nem tekinthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal, mivel semmiféle tevékenység vagy gazdasági régió fejlődését nem segíti elő, továbbá időben nem korlátozott, nem csökkenő és nem arányos semmilyen sajátos gazdasági hátrány orvoslásának vonatkozásában.

4.4. Az összeegyeztethetőségre vonatkozó következtetések

4.4.1. A Nitrogénműveknek nyújtott támogatás

(62)

A fentiek és a jelenleg rendelkezésére álló információk alapján a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a Nitrogénművek javára hozott vitatott intézkedések megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásként összeegyeztethetők-e a közös piaccal. Ezenfelül a Bizottság sem az ideiglenes keretrendszer, sem a regionális támogatási iránymutatás alapján nem tekinti összeegyeztethetőnek az intézkedéseket.

(63)	Tekintettel arra, hogy a Bizottság feltételezése szerint a kedvezményezett nehéz helyzetben lévő vállalkozás, úgy tűnik, az EK-Szerződésben rögzített egyéb derogációk egyike sem alkalmazható.

(64)	A Bizottság tehát megállapítja, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a közös piaccal.

4.4.2. Az MFB-nek nyújtott támogatás

(65)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés, amennyiben támogatásnak minősül, nem összeegyeztethető a közös piaccal.

5. KÖVETKEZTETÉS

(66)

Egyes jelek erősen arra utalnak, hogy a szóban forgó intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján a Bizottságnak komoly kétségei vannak az összeegyeztethetőségüket illetően. Magyarország többszöri felkérés ellenére sem jelentette be az intézkedéseket a Bizottságnak az eljárási szabályzat 2. cikkének megfelelően. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a leírt intézkedésekkel kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást.

Határozat

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást, továbbá felkéri a magyar hatóságokat, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be mindazon dokumentumokat, információkat és adatokat, amelyek az intézkedések összeegyeztethetőségének értékeléséhez szükségesek. Ezeknek az információknak különösen a következőkre kell kiterjedniük:

—	a Péti Nitrogénművek és az MFB közötti, az 52 millió EUR és 10 milliárd HUF – (a 2009. január 23-i 1007/2009 sz. kormányhatározattal módosított) 2008. december 20-i 1086/2008 sz. kormányhatározat alapján nyújtott – egyedi hitelekről szóló szerződések másolata;

—	a Péti Nitrogénművek és a magyar kormány közötti, a fenti hitelekhez nyújtott kezességvállalásról szóló szerződések másolata;

—	a tényleges éves kezességvállalási díj egyszeri díjból történő kiszámításának bemutatása;

—	részletes információ az érintett ügylet biztosítékkal való fedezettségéről, különös tekintettel a zálogjoggal terhelt eszközök leírására, a zálogjogok ranghelyére és a várható felszámolási értékre; a jelzálogokra vonatkozó szerződések másolata;

—	A műtrágyapiac általános bemutatása 2008-ra vonatkozóan;

—	a Péti Nitrogénművek részletes leírása (alapítás, tulajdonosi szerkezet, amennyiben rendelkezésre áll, üzleti terv), különös tekintettel a jelenlegi és a múltbeli pénzügyi helyzetre és a társaság termelésének 2008. októberi leállításához vezető pontos körülményekre és okokra;

—	a Péti Nitrogénművek könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolói a 2004–2008 közötti időszakra;

—

részletes információ a Péti Nitrogénművek 2008. évi adósságszerkezetéről és pénzforgalmáról (különös tekintettel a termelés leállítását megelőző időszakra), valamint arról, van-e/volt-e a társaságnak kifizetetlen/be nem hajtott tartozása állami szervekkel, például az adóhatósággal vagy a társadalombiztosítással szemben;

—	annak magyarázata, miért módosították 2009. január 23-án a 2008. december 20-i kormányhatározatot; különösen, hogy miért lépett az állam számára a kezességvállalás fejében eredetileg meghatározott biztosíték, a részvények 76 %-a helyébe »megfelelő szerződéses garancia«;

—	tájékoztatás arról, miért és milyen körülmények között szüntette meg – sajtóhírek szerint – az OTP Bank 2008 őszén a Nitrogénműveknek nyújtott finanszírozást;

—	a két kereskedelmi bankkal meglévő hitelkeretek feltételeinek leírása, valamint a magyar hatóságok tájékoztatása szerint hasonló, kereskedelmi banktól származó hitelajánlat pontos feltételei.

2.	A Bizottság kéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát azonnal továbbítsák a támogatás lehetséges kedvezményezettje részére.

3.	A Bizottság felhívja a figyelmet a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely értelmében sor kerülhet az érintett tagállam által a kedvezményezettől való minden jogellenes támogatás visszafizettetésére.

A Bizottság emlékezteti Magyarországot, hogy az érdekelt feleket e levélnek és érdemi összefoglalójának az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzététele útján tájékoztatja. E levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is értesíti. Valamennyi érdekelt felet felkéri továbbá, hogy a közzétételt követő egy hónapon belül nyújtsabe észrevételeit.“

(1) Mintegy 33 millió EUR.

(2) A Nitrogénművek honlapjáról származó információ: http://www.nitrogen.hu/cegunkrol/gazdadatok.html

(3) http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_1122?lang=hu

(4) 1086/2008. (XII. 20.) kormányhatározat, megjelent a Magyar Közlöny 184/2008. számában.

(5) 1007/2009. (I. 23.) kormányhatározat, megjelent a Magyar Közlöny 9/2009. számában.

(6) A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról, HL C 244., 2004.10.1., 2–17. o.

(7) A magyar hatóságok a társaság 2007. évi pénzügyi adatainak igen rövid kivonatát nyújtották be, amely mintegy 10 millió EUR-s veszteséget mutat. A 2008-as évre vonatkozóan pozitív eredményt jeleztek, ez azonban csak előzetes adatokon alapul. A 2007 és 2012 közötti időszakra vonatkozó pozitív előrejelzések nem kellően megalapozottak.

(8) A magyar hatóságok 2009. február 17-i levelükben tájékoztatták a Bizottságot, hogy a hitel összege 52 millió EUR. A december 20-i kormányhatározat maximum 56 millió EUR összegű hitelt hagyott jóvá.

(9) Egyelőre nem világos, hogy új hitelről van-e szó. A sajtóban a hitelt az MFB által korábban nyújtott, „létező” beruházási hitelként szerepel, a magyar hatóságok ugyanakkor „nyújtandóként” említik az összeget.

(10) A BUBOR a magyar bankközi hitelkamatláb.

(11) Például a Népszabadság2009. január 28-i cikke: http://nol.hu/gazdasag/lap-20090128-20090128-76

(12) Például a fentebb már említett kormányszóvivői nyilatkozat.

(13) A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben meghatározottak szerint.

(14) A referencia-kamatlábról szóló közlemény szerint a biztosítékok mértéke a nemteljesítéskori (LGD) veszteségrátával mérhető, amely a várható veszteség az adós kitettségének százalékában, figyelembe véve a biztosítékokból és a fizetésképtelenség során értékesített vagyontárgyakból behajtható összegeket; ebből következően a nemteljesítéskori veszteségráta fordítottan arányos a biztosítékok érvényességével. Feltételezik, hogy a nagy mértékű biztosítékok 30 % alatti, illetve azzal egyenlő, az átlagos mértékű biztosítékok 31 % és 59 % közötti, és az alacsony mértékű biztosítékok 60 %-kal egyenlő, illetve annál magasabb nemteljesítéskori veszteséggel járnak.

(15) A hitel nyújtásának feltételezett időpontjában.

(16) Forrás: http://www.euribor.org/html/download/euribor_2008B.xls

(17) http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html

(18) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(19) 5,36 % + 4 % = 9,36 %; 5,36 + 10 % = 15,36 %.

(20) 2008 decemberében a három hónapos BUBOR 10,55 %-ot tett ki.

(21) Az intézkedés nyújtásának feltételezett időpontjában.

(22) http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=search

(23) http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html

(24) 8,58 % + 4 % = 12,58 %; 8,58 + 10 % = 18,58 %.

(25) A referencia-kamatlábról szóló közlemény értelmében az általános mértékű biztosítékkal való fedezettség esetében az alap-kamatlábat 650 bázisponttal kell megnövelni, ezért: 8,58 % + 6,5 % = 15,08 %.

(26) HL C 155., 2008.6.20., 6. o.

(27) A kezességvállalási közlemény 3.2. pontja.

(28) Ez a piaci feltételekkel felvett hitel becsült kamatlába (9,36 % – 15,36 %) és annak 5,085 %-os tényleges ellentételezése közötti különbség eredménye.

(29) Ez a piaci feltételekkel felvett, általános vagy alacsony fedezettségű hitel becsült kamatlába (15,08 % – 15,36 %) és annak 13,05 %-os tényleges ellentételezése közötti különbség eredménye.

(30) 2001. évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról.

(31) 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről.

(32) C-345/02. sz. Pearle BV. ügy.

(33) C-482/99 sz. Franciaország kontra Bizottság ügy; 52–57. pont.

(34) HL C 54., 2006.3.4., 13–45. o.

(35) HL C 256., 2006.10.24., 7. o.

(36) Az értékelés e szakaszában nem világos, milyen beruházás húzódik meg az 52 millió EUR-s „beruházási hitel” hátterében. Emellett a 10 milliárd HUF hitelt kifejezetten a működési költségek fedezésére nyújtották.

(37) A Bizottság közleménye – Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban. HL C 16., 2009.1.22., 1–9. o.

(38) Hozzávetőlegesen 14 millió EUR.

		ISSN 1725-521X doi:10.3000/1725521X.C_2009.165.lit
Europos Sąjungos oficialusis leidinys		C 165

Leidimas lietuvių kalba	Informacija ir prane_imai	52 tomas 2009m. liepos 17d.

Prane_imo Nr.	Turinys	Puslapis
	II Komunikatai
	EUROPOS SĄJUNGOS INSTITUCIJŲ IR ORGANŲ PRIIMTI KOMUNIKATAI
	Komisija
2009/C 165/01	Leidimas teikti valstybės pagalbą remiantis EB sutarties 87 ir 88 straipsnių nuostatomis – Atvejai, kuriems Komisija neprieštarauja ( 1 )	1

2009/C 165/02	Neprieštaravimas praneštai koncentracijai (Byla COMP/M.5513 – KMG/CNPC/MMG) ( 1 )	3

	IV Pranešimai
	EUROPOS SĄJUNGOS INSTITUCIJŲ IR ORGANŲ PRANEŠIMAI
	Komisija
2009/C 165/03	Euro kursas	4

2009/C 165/04	Galutinė bylas nagrinėjančio pareigūno ataskaita byloje COMP/38.096/D1 – PO/Clearstream (kliringas ir atsiskaitymas) (pagal 2001 m. gegužės 23 d. Komisijos sprendimo (2001/462/EB, EAPB) dėl bylas nagrinėjančių pareigūnų įgaliojimų tam tikrose konkurencijos bylose 15 ir 16 straipsnius – OL L 162, 2001 6 19, p. 21)	5

2009/C 165/05	2004 m. birželio 2 d. Komisijos sprendimo santrauka dėl procedūros pagal EB sutarties 82 straipsnį (Byloje COMP/38.096 – Clearstream (tarpuskaita ir atsiskaitymai)) (pranešta dokumentu Nr. C(2004) 1958)	7

Sprendimo priėmimo data	2009 6 8
Valstybės pagalbos nuorodos numeris	N 617/08
Valstybė narė	Danija
Regionas	—
Pagalbos (ir (arba) gavėjo) pavadinimas	Technology Transfer Institues
Teisinis pagrindas	Lovbekendtgørelse nr. 835 af 13. august 2008
Pagalbos priemonės rūšis	Pagalbos schema
Tikslas	Moksliniai tyrimai ir technologijų plėtra
Pagalbos forma	Tiesioginė dotacija
Biudžetas	Planuojamos metinės išlaidos 130 mln. DKK; bendra suteiktos pagalbos suma 780 mln. DKK
Pagalbos intensyvumas	50 %
Trukmė	2009 1 1–2014 12 31
Ekonomikos sektorius	Visi sektoriai
Pagalbą teikiančios institucijos pavadinimas ir adresas	—
Kita informacija	Priemonė nėra pagalba

Sprendimo priėmimo data	2009 7 6
Valstybės pagalbos nuorodos numeris	N 53/09
Valstybė narė	Ispanija
Regionas	—
Pagalbos (ir (arba) gavėjo) pavadinimas	Incentivos para la contratación de trabajadores excendentes del sector
Teisinis pagrindas	Proyecto de Real Decreto por el que se establecen medidas para facilitar la adaptación laboral del sector del juguete a los cambios estructurales en el comercio mundial.
Pagalbos priemonės rūšis	Pagalbos schema
Tikslas	Užimtumas
Pagalbos forma	Socialinio draudimo įmokų mažinimas
Biudžetas	Bendra suteiktos pagalbos suma 0,13 mln. EUR
Pagalbos intensyvumas	—
Trukmė	iki 2011 6 1
Ekonomikos sektorius	Apdirbamoji pramonė
Pagalbą teikiančios institucijos pavadinimas ir adresas	Servicio Público de Empleo Estatal
Kita informacija	—

	V Skelbimai
	PROCEDŪROS, SUSIJUSIOS SU KONKURENCIJOS POLITIKOS ĮGYVENDINIMU
	Komisija
2009/C 165/06	Valstybės pagalba – Vengrija – Valstybės pagalba C 14/09 (ex NN 17/09) – Tariama pagalba Péti Nitrogénművek – Kvietimas teikti pastabas pagal EB sutarties 88 straipsnio 2 dalį ( 1 )	12

	Valiuta	Valiutos kursas
USD	JAV doleris	1,4130
JPY	Japonijos jena	132,63
DKK	Danijos krona	7,4456
GBP	Svaras sterlingas	0,85910
SEK	Švedijos krona	11,0135
CHF	Šveicarijos frankas	1,5154
ISK	Islandijos krona
NOK	Norvegijos krona	9,0015
BGN	Bulgarijos levas	1,9558
CZK	Čekijos krona	25,861
EEK	Estijos kronos	15,6466
HUF	Vengrijos forintas	272,82
LTL	Lietuvos litas	3,4528
LVL	Latvijos latas	0,7005
PLN	Lenkijos zlotas	4,2900
RON	Rumunijos lėja	4,2313
TRY	Turkijos lira	2,1570
AUD	Australijos doleris	1,7582
CAD	Kanados doleris	1,5787
HKD	Honkongo doleris	10,9512
NZD	Naujosios Zelandijos doleris	2,1852
SGD	Singapūro doleris	2,0501
KRW	Pietų Korėjos vonas	1 795,45
ZAR	Pietų Afrikos randas	11,4575
CNY	Kinijos ženminbi juanis	9,6526
HRK	Kroatijos kuna	7,3270
IDR	Indonezijos rupija	14 305,53
MYR	Malaizijos ringitas	5,0465
PHP	Filipinų pesas	67,739
RUB	Rusijos rublis	44,9351
THB	Tailando batas	48,130
BRL	Brazilijos realas	2,7279
MXN	Meksikos pesas	19,1829
INR	Indijos rupija	68,7710


	(1) Tekstas svarbus EEE