17.7.2009

Gazzetta ufficiale dell'Unione europea

C 165/7

Sintesi della decisione della Commissione

del 2 giugno 2004

relativa ad un procedimento a norma dell’articolo 82 del trattato CE

[Caso COMP/38.096 — Clearstream (Compensazione e regolamento)]

[notificata con il numero C(2004) 1958]

(Il testo in lingua tedesca è il solo facente fede)

2009/C 165/05

Il 2 giugno 2004 la Commissione ha adottato una decisione concernente un procedimento ai sensi dell'articolo 82 del trattato CE. In conformità del disposto dell'articolo 30 del regolamento (CE) n. 1/2003 del Consiglio (1) , la Commissione pubblica i nomi delle parti interessate e il contenuto essenziale della decisione, comprese le sanzioni irrogate, tenendo conto del legittimo interesse delle imprese alla tutela dei propri interessi commerciali. Una versione non riservata del testo integrale della decisione nelle lingue facenti fede nel caso di specie nelle lingue di lavoro della Commissione figura sul sito della DG COMP:

http://ec.europa.eu/competition/index_en.html

INTRODUZIONE

Il presente testo è una sintesi della decisione della Commissione del 2 giugno 2004, con la quale la Commissione ha stabilito che Clearstream Banking AG, altresì denominata Clearstream Banking Frankfurt (CBF), e la sua impresa madre Clearstream International (CI), indicate collettivamente come «Clearstream», hanno violato l’articolo 82 del trattato. Il caso riguarda il rifiuto da parte di Clearstream di prestare taluni servizi di compensazione e di regolamento a Euroclear Bank SA (EB) e l’applicazione di prezzi discriminatori a danno di EB.

Questo procedimento è scaturito da un’indagine ex ufficio, volta ad esaminare se la politica della concorrenza della Comunità venisse attuata correttamente nel settore dei servizi post-negoziazione titoli nella UE. La Commissione ha indagato in particolare in merito a i) accesso, ii) prezzi, iii) accordi esclusivi e iv) concentrazioni. In seguito l’indagine si è progressivamente concentrata su possibili comportamenti abusivi da parte di Clearstream.

3.	Il 28 marzo 2003 la Commissione ha indirizzato a Clearstream una comunicazione degli addebiti. Clearstream ha risposto a tale comunicazione e ha altresì espresso le proprie opinioni in un’audizione tenutasi il 24 luglio 2003.

4.	La relazione del consigliere auditore indica che i diritti della difesa di Clearstream sono stati rispettati.

5.	Il Comitato consultivo in materia di pratiche restrittive e posizioni dominanti si è riunito il 30 aprile 2004 e ha espresso un parere favorevole.

6.	Non sono state imposte ammende. Le ragioni che hanno motivato sia la decisione che la proposta di non imporre ammende sono descritte nel seguito.

1. SINTESI DEL CASO

7.	Il caso di Clearstream riguarda l’applicazione del diritto della concorrenza della UE ad una specifica serie di eventi svoltisi in un determinato momento. Non si tratta in alcun modo della prescrizione di un quadro di regolamentazione o di standard.

La complessità del caso è dovuta principalmente alla natura del settore in questione — quello della compensazione e del regolamento titoli — nel quale i processi sono complessi, la terminologia utilizzata è eterogenea, i partecipanti sono numerosi a diversi livelli e nel quale sono in atto modifiche considerevoli sulla scorta di cambiamenti della regolamentazione o dell’azione delle forze del settore.

Le caratteristiche dei principali processi di post-negoziazione titoli possono essere riepilogate come segue:

—	la compensazione (clearing)è il processo che si verifica tra la negoziazione e il regolamento e assicura che l’acquirente e il venditore abbiano concordato la stessa operazione e che il venditore venda titoli che ha il diritto di vendere,

—	il regolamento è il trasferimento finale di titoli dal venditore all’acquirente e di fondi dall’acquirente al venditore e l’esecuzione delle annotazioni rilevanti nei conti titoli.

10.

A parte i passi necessari per perfezionare un’operazione in titoli, occorre tenere presente che i titoli devono essere custoditi. I termini conservazione e custodia sono utilizzati in modo intercambiabile e indicano l’effettivo deposito presso l’entità che detiene il titolo in forma fisica o elettronica. Si utilizza anche il termine di «deposito primario» o «custodia finale». Le entità che non detengono titoli in custodia finale possono prestare servizi su titoli in qualità di «intermediari».

11.

I prestatori di servizi di compensazione e regolamento possono essere depositari centrali di titoli (CSD) (2), depositari centrali internazionali di titoli (ICSD) (3) o altri intermediari, ad esempio le banche. Tuttavia ciascun ente può eseguire la compensazione e il regolamento «primari» (4) solo per i titoli che detiene effettivamente in custodia finale. Nella fattispecie, dato che tutti i titoli emessi a norma del diritto tedesco e tenuti in custodia collettiva (5) sono depositati presso CBF (qualificata come CSD dell’emittente), solo CBF può effettuare la compensazione e il regolamento primari su tali titoli.

12.

La decisione ha per oggetto i servizi di esecuzione automatica delle operazioni (compensazione e regolamento) su titoli e non i servizi di custodia. CBF presta servizi di esecuzione tramite una piattaforma IT denominata CASCADE. CASCADE RS (che è il subsistema di CASCADE al quale EB non ha potuto accedere) è il sistema in cui vengono immesse informazioni riguardanti le azioni registrate. Necessita solo di aggiornamenti periodici (ad esempio prima di un’assemblea generale) e non interviene nell’esecuzione delle operazioni riguardanti le azioni registrate. Tuttavia il diritto di includere, sulla piattaforma CASCADE, l’esecuzione di operazioni su azioni registrate è stato rifiutato da CBF finché EB ha avuto accesso a CASCADE RS.

1.1. Il mercato rilevante

13.

Il mercato rilevante è quello della prestazione, da parte del CSD dell’emittente (il depositario centrale che detiene il deposito primario dei titoli) ai CSD di altri Stati membri e all’ICSD, di servizi di compensazione e regolamento primari per titoli emessi a norma del diritto tedesco. Si è in presenza di compensazione e regolamento primari quando vi è un cambiamento nella posizione di un conto titoli del CSD dell’emittente (ovvero di CBF per i titoli emessi a norma del diritto tedesco). Per contro, la compensazione e il regolamento secondari sono eseguiti a valle dagli intermediari sui loro registri. Essi abbracciano sia le operazioni speculari tramite le quali gli intermediari riflettono il risultato della compensazione e del regolamento primari nei conti dei loro clienti, sia le annotazioni in conto seguenti alle operazioni internalizzate. L’internalizzazione ha luogo quando l’intermediario è in grado di regolare l’operazione nei propri registri (ad esempio quando sia l’acquirente che il venditore detengono conti in tali registri).

14.	Le parti hanno argomentato che la compensazione e il regolamento primari e la compensazione e il regolamento secondari non sono mercati distinti.

15.

La decisione esamina nel dettaglio i pareri di Clearstream e di EB per quanto riguarda la definizione del mercato rilevante. Clearstream argomenta che la compensazione e il regolamento da parte dei subcustodi (intermediari) possono sostituire la compensazione e il regolamento eseguiti da CBF. In una direzione analoga, EB (6) argomenta che l’internalizzazione pone una pressione concorrenziale sui CSD. Nella decisione tali argomenti vengono confutati nel modo seguente:

—

vi è un gruppo di prestatori di servizi di compensazione e di regolamento per i quali l’accesso indiretto al CSD dell’emittente — CBF nella fattispecie — tramite un intermediario non è un’alternativa praticabile all’accesso diretto (a causa dei termini svantaggiosi, del maggior rischio e della maggiore complessità, dei costi aggiuntivi e del potenziale conflitto di interessi derivante dall’uso di un intermediario),

—

a parte il fatto che la compensazione e il regolamento secondari non sono una valida alternativa per i clienti (intermediari) che richiedono servizi di compensazione e regolamento primari per poter prestare servizi di compensazione e regolamento secondari efficienti e competitivi ai loro clienti, nessun intermediario è in grado di internalizzare tutte le operazioni con tutte le potenziali controparti per tutti i titoli custoditi presso il CSD dell’emittente. Nella fattispecie, un intermediario (EB) ha richiesto servizi di compensazione e regolamento primari al CSD dell’emittente e non ha potuto ottenere servizi equivalenti né all’interno né da un altro intermediario,

—

il CSD dell’emittente non è vincolato dai prezzi applicati dagli intermediari quando sono richiesti compensazione e regolamento primari, come dimostrato dal presente caso. Durante il periodo in cui EB ha tentato senza successo di ottenere riduzioni dei prezzi per i servizi di compensazione e regolamento primari direttamente da CBF e di cessare di utilizzare Deutsche Bank come intermediario, i prezzi di Deutsche Bank non hanno vincolato Clearstream nelle discussioni con EB.

16.

Ai fini della definizione del mercato, la Commissione non deve esaminare nella fattispecie le necessità dei clienti degli intermediari, ma piuttosto le necessità specifiche della categoria dei clienti che richiedono il prodotto o il servizio, cioè gli intermediari finanziari che desiderano prestare ai loro clienti servizi di compensazione e regolamento secondari economicamente significativi, efficienti e competitivi. Per questa categoria di clienti, la compensazione e il regolamento primari eseguiti dal CSD dell’emittente e la compensazione e il regolamento secondari eseguiti a valle dagli intermediari non sono opzioni alternative. Come spiega EB, l’accesso indiretto, che implica far ricorso ad un altro intermediario (spesso un concorrente) anziché al CSD dell’emittente, non è un’alternativa accettabile.

17.	I servizi particolari prestati ai CSD e agli ICSD non possono essere comparati ai servizi standard prestati ai clienti diversi dai CSD (banche), che sono prestati sulla base dei termini e delle condizioni generali di CBF.

1.2. Posizione dominante

18.

CBF ha una posizione dominante nel mercato rilevante, in quanto è l’unico CSD in cui sono depositati i titoli emessi a norma del diritto tedesco e tenuti in custodia collettiva. È pertanto l’unica entità in grado di eseguire la compensazione e il regolamento primari per questi titoli. La posizione di CBF non è vincolata da una concorrenza effettiva esistente nel mercato. L’ingresso di nuovi operatori in un futuro prossimo non è una possibilità realistica.

1.3. L’abuso

19.

La decisione identifica due tipi di abusi:

—	il rifiuto della prestazione di servizi di compensazione e regolamento primari per le azioni registrate tramite il diniego dell’accesso a CASCADE RS e la discriminazione di EB in relazione alla prestazione di tali servizi,

—

l’applicazione di prezzi discriminatori per la prestazione a EB di servizi di compensazione e regolamento primari. Occorre notare che tale discriminazione riguarda i prezzi praticati a EB per tutte le operazioni eseguite su CASCADE e non è limitata alle azioni registrate, a differenza che nel caso del precedente abuso.

1.3.1. Rifiuto di prestare servizi di compensazione e regolamento primari e discriminazione di EB

20.

Il rifiuto di prestare servizi ha assunto la forma di un diniego dell’accesso a CASCADE RS. Senza tale accesso EB non ha potuto ottenere i servizi di compensazione e regolamento di azioni registrate sulla piattaforma CASCADE, mentre ha potuto continuare a ricevere tali servizi per altre operazioni. Il rifiuto a prestare a EB servizi di compensazione e regolamento primari per azioni registrate deriva da una combinazione di fattori: Clearstream è un partner commerciale inevitabile, EB non poteva produrre in proprio i servizi che stava richiedendo e il rifiuto a prestare tali servizi ha danneggiato l’innovazione e la concorrenza nel mercato a valle. In aggiunta, data l’importanza crescente delle azioni registrate in Germania, il rifiuto ha determinato la riduzione dei servizi prestati a EB, già cliente di Cleastream, ed è stata altresì violata la legittima aspettativa di EB di ricevere da Clearstream i servizi di compensazione e regolamento primari entro un termine ragionevole.

21.	Vi è altresì una discriminazione da parte di Clearstream, poiché il comportamento dilatorio nei confronti di EB è in contrasto con il termine ragionevole entro il quale altri clienti hanno ricevuto i servizi richiesti.

1.3.1.1. Rifiuto di prestare il servizio

22.

Dall’esame degli ostacoli all’ingresso di potenziali concorrenti nel mercato rilevante in cui CBF detiene una posizione dominante emerge che CBF è un partner commerciale necessario, che non può essere sostituito da un operatore alternativo né da EB. Rifiutando di prestare a EB servizi di compensazione e regolamento primari per azioni registrate, Clearstream ha messo a repentaglio la capacità di EB di prestare un servizio paneuropeo globale e innovativo nel mercato a valle per la compensazione e il regolamento transfrontalieri di titoli nella UE. Le azioni registrate sono le azioni tedesche più scambiate a livello internazionale e sono quelle pertanto che con maggiore probabilità verranno incluse nella clientela degli ICSD.

23.

Non vi sono indicazioni che il comportamento di Clearstream sia stato motivato dal tentativo di rendere i propri servizi o le proprie attività più efficienti né di procurare dei vantaggi ai propri clienti. Clearstream non ha neppure sostenuto di aver realizzato degli incrementi di efficienza o di aver procurato dei vantaggi ai consumatori. La motivazione economica e i reali effetti di questo rifiuto a prestare un servizio devono essere valutati nel contesto del gruppo finanziario globale di cui CBF fa parte. Clearstream Banking Luxembourg (CBL), una consorella di CBF che fa capo alla stessa holding Clearstream International (CI), è l’unico altro ICSD nella UE insieme a EB, ed è pertanto un concorrente diretto di EB nel mercato a valle della compensazione e del regolamento secondari delle operazioni transfrontaliere. I clienti, tipicamente gli investitori istituzionali attivi, che desiderano avvalersi nella UE dei servizi di un ICSD che offra uno sportello unico, beneficiano di servizi innovativi come quelli di EB. Pertanto il rifiuto di Clearstream a prestare servizi ha ostacolato la fornitura di servizi di compensazione e regolamento secondari innovativi per operazioni transfrontaliere su titoli.

1.3.1.2. Discriminazione: il comportamen to dilatorio nei confronti di EB è in contrasto con il trattamento di clienti comparabili

24.

EB ha chiesto di potere accedere a CASCADE RS il 3 agosto 1999 e Clearstream le ha concesso tale accesso il 19 novembre 2001. La decisione esamina nel dettaglio:

—

l’iniziale rifiuto di accesso tra l’agosto e il novembre 2000, periodo durante il quale EB è stata indotta a ritenere che l’accesso sarebbe stato concesso (vengono discusse questioni di dettaglio, viene fornita la formazione, viene richiesto un preavviso di due/tre settimane per il trasferimento delle azioni registrate),

—

il successivo rifiuto dal dicembre 2000 al 19 novembre 2001. Durante questo periodo la direzione di CI è intervenuta per procrastinare l’accesso a CASCADE RS, collegando l’accesso alla rinegoziazione di un accordo globale con EB. Collegare la questione dell’accesso ad una rinegoziazione globale in una fase così tardiva non è giustificato. Tra l’altro tutti i preparativi a livello tecnico erano stati completati e alla fine l’accesso è stato concesso senza la rinegoziazione di un nuovo accordo.

25.

Il periodo alla scadenza del quale Clearstream ha permesso a EB di accedere a CASCADE RS supera un periodo ragionevole massimo di quattro mesi a decorrere dalla richiesta di accesso. Considerato che tale richiesta è stata presentata il 3 agosto 1999, tale periodo sarebbe scaduto il 3 dicembre 1999. Per stabilire quale sarebbe stato un periodo ragionevole, la decisione tiene conto dei preparativi interni di entrambe le parti in due occasioni (la prima nella preparazione del previsto lancio dell’accesso a CASCADE RS il 4 dicembre 2000 e la seconda nella preparazione della data del lancio del 19 novembre 2001). In entrambi i casi i progetti interni erano basati su un periodo di tempo compreso tra due e tre mesi. Inoltre i CSD che hanno richiesto l’accesso a CASCADE RS lo hanno ottenuto o quasi immediatamente o entro un mese e CBL ha ottenuto l’accesso entro quattro mesi.

1.3.1.3. Conclusione in merito al rifiuto a prestare un servizio e la discriminazione per quanto concerne la fornitura

26.

Per le ragioni suddette, la Commissione è giunta alla conclusione che Clearstream, in violazione dell’articolo 82, ha rifiutato di fornire a EB servizi di compensazione e regolamento primari per le azioni registrate tra il 3 dicembre 1999 e il 19 novembre 2001, in modo ingiustificato e per un periodo di tempo irragionevole. Nella misura in cui Clearstream ha rifiutato di prestare il servizio a EB ma ha fornito il servizio a clienti comparabili in tempi rapidi, il suo rifiuto costituisce altresì una discriminazione.

1.3.2. L’applicazione di prezzi discriminatori per la prestazione di servizi di compensazione e regolamento primari

27.

Tra la fine del 1996 e il 1o gennaio 2002 Clearstream ha applicato a Euroclear un prezzo di EUR X per operazione, mentre il prezzo per i CSD nazionali è stato di EUR Y (X è del 20 % superiore a Y). In aggiunta, Euroclear, a differenza dei CSD, versava anche una commissione annuale a parziale copertura dei servizi di regolamento.

28.	Sulla base delle informazioni fornite da CBF, la Commissione è giunta alla decisione che il contenuto dei servizi di compensazione e regolamento primari per le operazioni transfrontaliere forniti da Clearstream ai CSD e agli ICSD è equivalente.

29.

La mancanza di giustificazione obiettiva per la differenza di prezzo viene esaminata nel dettaglio. Occorre sottolineare che Clearstream non dispone di una contabilità dei costi divisa per cliente e che, nonostante ripetute richieste, Clearstream non ha potuto fornire alcuna giustificazione accettabile, basata sui costi, per la differenza di prezzo.

30.

In conclusione, la Commissione ha deciso che applicando a EB un prezzo per operazione più elevato (EUR X) per i servizi di compensazione e regolamento primari in un momento in cui richiedeva solo EUR Y per operazione per tali servizi ai CSD nazionali, Clearstream ha discriminato EB in violazione dell’articolo 82 del trattato, senza giustificazione obiettiva e senza vantaggi per i clienti.

2. NON SONO STATE IMPOSTE AMMENDE

31.	Sono diverse le ragioni per cui si è deciso di non imporre un’ammenda in questo caso.

Si tratta della prima decisione in un settore complesso

32.

Non vi sono decisioni o sentenze comunitarie in materia di compensazione e regolamento titoli. In particolare, un elemento fondamentale come l’analisi dettagliata dei processi di compensazione e regolamento nel contesto della definizione del mercato, non ha precedenti. La decisione analizza il mercato rilevante distinguendo compensazione e regolamento primari e secondari, così come altre questioni specifiche complesse come l’internalizzazione.

L’infrazione è cessata

33.	Di per sé, il fatto che l’infrazione sia cessata non è una ragione per non imporre ammende; tuttavia questo elemento deve essere considerato in combinazione con altri fattori, come ad esempio la novità delle questioni in oggetto.

Compensazione e regolamento transfrontalieri nella UE ad un bivio

34.

Il settore della compensazione e del regolamento nell’UE è in evoluzione, in particolare se si considerano le operazioni transfrontaliere come nel presente caso. Diversi enti stanno attualmente discutendo questioni relative alle funzioni dei prestatori di servizi, alle possibilità di internalizzazione, al ruolo del CSD e dell’ICSD e alla loro relazione con i custodi di grandi dimensioni. Sebbene queste questioni non siano identiche a quelle che sono oggetto della decisione, sono comunque collegate.

35.	In questo contesto appare appropriato non imporre sanzioni. Anche se non vengono imposte ammende, è comunque necessario che la Commissione adotti una decisione, chiarendo la situazione giuridica, in particolare per quanto riguarda Clearstream e altre imprese.

3. CONCLUSIONE

36.

La Commissione è giunta alla conclusione che Clearstream ha violato l’articolo 82 del trattato, rifiutando di fornire a EB servizi di compensazione e regolamento primari per le azioni registrate, in modo ingiustificato e per un periodo di tempo irragionevole, e discriminando EB nella prestazione di tali servizi. La Commissione ha altresì deciso che Clearstream ha applicato prezzi discriminatori.

(1) GU L 1 del 4.1.2003, pag. 1.

(2) Un CSD è un’entità che detiene e amministra titoli e consente l’esecuzione di operazioni su titoli in forma scritturale. Esso presta servizi, nel paese di origine, per l’esecuzione delle operazioni sui titoli che tiene in deposito (in custodia finale) e in questa funzione viene denominato «CSD dell’emittente» e non è un intermediario. Un CSD può altresì offrire servizi in qualità di intermediario in operazioni di compensazione e regolamento transfrontalieri, mentre il deposito primario dei titoli è in un altro paese.

(3) Un ICSD è un’organizzazione la cui attività principale è la compensazione e il regolamento di titoli — tradizionalmente euro-obbligazioni — in un contesto internazionale (non nazionale). Vi sono attualmente due ICSD nella UE: Euroclear Bank, avente sede in Belgio, e Clearstream Banking Luxembourg (CBL), una controllata di Clearstream International SA ed una consorella di Clearstream Banking AG. Un ICSD può fornire anche altri servizi, ad esempio servizi di intermediazione per azioni.

(4) Per la definizione di compensazione e regolamento primari, cfr. punto 13.

(5) A differenza della custodia individuale, la custodia collettiva di titoli fungibili consente la compensazione e il regolamento in forma scritturale ed è oggi l’unica forma significativa di custodia in Germania.

(6) A prima vista la posizione di EB può apparire sorprendente, ma comprensibile se si considera che EB possiede CSD in vari Stati membri (UK, FR, NL, BE). EB è pertanto interessata a non avere un precedente che potrebbe sfociare in una definizione del mercato rilevante nell’ambito della quale, in possibili casi futuri, potrebbero essere tratte conclusioni in materia di esistenza di posizioni dominanti.

17.7.2009

Gazzetta ufficiale dell'Unione europea

C 165/12

AIUTI DI STATO — UNGHERIA

Aiuto di Stato C 14/09 (ex NN 17/09) — Aiuto potenziale a favore di Péti Nitrogénművek

Invito a presentare osservazioni a norma dell'articolo 88, paragrafo 2, del trattato CE

(Testo rilevante ai fini del SEE)

2009/C 165/06

Con lettera del 29 aprile 2009, — riprodotta nella lingua facente fede dopo la presente sintesi, la Commissione ha comunicato all'Ungheria la propria decisione di avviare il procedimento di cui all'articolo 88, paragrafo 2, del trattato CE in relazione alle misure in oggetto.

La Commissione invita gli interessati a presentare osservazioni in merito all’aiuto riguardo al quale viene avviato il procedimento entro un mese dalla data della presente pubblicazione, inviandole al seguente indirizzo:

European Commission

Directorate-General for Competition

State aid Greffe

Office: SPA3, 6/5

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22961242

Dette osservazioni saranno comunicate all'Ungheria. Su richiesta scritta e motivata degli autori delle osservazioni, la loro identità non sarà rivelata.

SINTESI

I. PROCEDIMENTO

Nel dicembre del 2008, dopo che la stampa ungherese aveva pubblicato diversi articoli sull'impegno del governo a concedere garanzie statali per la Péti Nitrogénművek Zrt, i servizi della Commissione hanno avviato un caso d'ufficio. Il 19 dicembre 2008 i servizi della Commissione hanno inviato una lettera alle autorità ungheresi, ricordando loro la clausola sospensiva di cui all'articolo 88, paragrafo 3, del trattato CE. Il 21 gennaio 2009 le autorità ungheresi hanno chiesto una proroga del termine fissato per rispondere, che hanno ottenuto fino al 12 febbraio 2009. L'Ungheria ha risposto il 17 febbraio del 2009.

II. DESCRIZIONE

Péti Nitrogénművek, il beneficiario del presunto aiuto di Stato, è l'unico produttore di concime artificiale dell'Ungheria. Secondo quanto riportato dalla stampa, ha smesso di produrre nell'ottobre del 2008. Le garanzie concesse coprono un prestito per investimenti dell'importo di 52 milioni di euro e un nuovo debito dell'importo di 10 miliardi di HUF, entrambi concessi dalla banca ungherese per lo sviluppo (MFB), controllata al 100 % dallo Stato.

III. VALUTAZIONE

3.	Le autorità ungheresi sono giunte alla conclusione che né i prestiti della MFB né la garanzia statale implichino elementi di aiuto di Stato. Inoltre, a loro parere, la Nitrogénművek non può essere considerata un'impresa in difficoltà.

Fondamentalmente, la Commissione non è d'accordo con l'affermazione dell'Ungheria secondo cui l'impresa non è in difficoltà. Un'impresa, che ha sospeso la produzione a causa di problemi finanziari o di condizioni di mercato critiche e non è in grado di riprendere l'attività senza l'aiuto dello Stato, non può essere considerata sana e redditizia, bensì un'impresa in difficoltà. È inoltre improbabile che un operatore di mercato avrebbe concesso sovvenzioni a un'impresa in difficoltà a condizioni analoghe.

5.	In seguito a una valutazione iniziale, la Commissione ritiene che le misure in oggetto accordate alla Nitrogénművek costituiscano un aiuto di Stato. Sembra inoltre non esserci alcun motivo per ritenere tali misure compatibili con il funzionamento del mercato comune.

IV. CONCLUSIONE

6.	Tenuto conto di quanto precede, la Commissione ha deciso di avviare il procedimento d'indagine formale di cui all'articolo 88, paragrafo 2, del trattato CE in relazione alle misure descritte.

TESTO DELLA LETTERA

«A Bizottság ezúton tájékoztatja Magyarországot, hogy a fent említett intézkedésre vonatkozóan a magyar hatóságok által benyújtott információk áttekintése után úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

A Bizottság 2008 decemberében lett figyelmes a Péti Nitrogénművek Zrt. (a továbbiakban: a Nitrogénművek vagy a társaság) számára nyújtandó lehetséges támogatásra, miután a magyar sajtóban több cikk is megjelent a magyar kormány azon szándékáról, hogy állami kezességvállalást nyújtson a társaságnak. A kezességvállalás egy 52 millió EUR-s beruházási hitelre, valamint egy 10 milliárd HUF (1) összegű hitelre vonatkozik, amelyek mindegyikét a 100 %-os állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban: MFB) nyújtja a társaságnak.

(2)

2008. december 19-én a Bizottság levélben emlékeztette a magyar hatóságokat az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében fennálló szüneteltetési kötelezettségére, valamint tájékoztatást kért az intézkedésről. A magyar hatóságok 2009. január 21-én a válaszadási határidő meghosszabbítását kérték. A határidőt 2009. február 12-ig meghosszabbították. Magyarország 2009. február 17-én válaszolt.

2. A KEDVEZMÉNYEZETT ÉS AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(3)

Az állítólagos állami támogatási intézkedés kedvezményezettje, a Nitrogénművek, Magyarország egyetlen műtrágyagyártója. 2007-ben a társaság mintegy 300 ezer tonna nitrogénműtrágyát vitt piacra, amelynek jelentős részét exportálták. 2007 végén a Nitrogénművek mintegy 600 főt foglalkoztatott (2). Sajtóhírek szerint a társaság eladósodott és 2008 októberében kénytelen volt leállítani a termelést.

(4)	2008. december 18-án a magyar kormányszóvivő bejelentette (3), hogy az állam a magyarországi műtrágyagyártás folytatásának biztosítása, valamint a munkahelyek megőrzése érdekében a termelés újraindítását és a működési költségeket fedező finanszírozás nyújtása révén »megmenti« a társaságot.

(5)

A kezességvállalást a 2008. december 20-i kormányhatározattal (4) ítélték oda, majd a 2009. január 23-i kormányhatározattal (5) kismértékben módosították. A sajtóhírek szerint a magyar kormány és a társaság közötti, kezességvállalásról szóló szerződést január végén írták alá; a hitelt február elején bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére; és a 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitelnek köszönhetően a társaság 2009. február 23-án újrakezdte tevékenységét.

3. MAGYARORSZÁG ÁLLÁSPONTJA

(6)

Február 17-én kelt levelükben a magyar hatóságok tájékoztatást nyújtottak az intézkedésről. Álláspontjuk szerint a hitelek és az állami kezességvállalás nem tekinthetők az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatási intézkedésnek, mivel azok megfelelnek a piaci feltételeknek és így nem jelentenek előnyt a kedvezményezett számára.

(7)

Először is, véleményük szerint a Nitrogénművek nem minősül a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (6) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A magyar hatóságok azt állítják, hogy a társaság stabil, üzleti kilátásai jók (7).

(8)

Másodszor, azt állítják, hogy a hitelek és a kezességvállalás nyújtása piaci feltételek mellett történt:

a)	Az 52 millió EUR (8) összegű beruházási hitel (9) lejárata hat év. A kamatláb a hat hónapos EURIBOR + 1,7 %. Emellett a 100 %-os állami kezességvállalást 2 %-os egyszeri kezdeti díj terheli.

b)	Az új 10 milliárd HUF hitel célja a forgóeszközök finanszírozása, futamideje négy év, kamatlába pedig a három hónapos BUBOR + 2,5 % (10). A hitelt 80 %-os állami kezességvállalás fedezi, amelynek egyszeri díja 2 %.

(9)	Magyarország szerint mindkét hitelre megfelelő fedezet van, elsősorban a társaság eszközeire terhelt jelzálog formájában.

(10)	A magyar hatóságok következtetése szerint sem az MFB-hitelek, sem az állami kezességvállalás nem tartalmaz állami támogatási elemeket.

4. ÉRTÉKELÉS

(11)	Magyarország értékelésével ellentétben a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a szóban forgó végrehajtott intézkedések állami támogatástól mentesek és összeegyeztethetőek a közös piaccal.

(12)

Ebben a szakaszban a Bizottság úgy véli, hogy az alábbiakban bemutatott okokból a Nitrogénműveknek nyújtott intézkedések közül a következők minősülhetnek állami támogatásnak:

a)	az 52 millió EUR beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás;

b)	maga a beruházási hitel, amennyiben az olyan, meglévő hitel, amelyet az állami kezességvállalás előtt nyújtottak;

c)	a 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitelhez nyújtott 80 %-os állami kezességvállalás;

d)	a forgóeszköz-finanszírozási hitel kezességvállalással nem fedezett 20 %-a.

(13)	Ezenfelül a Bizottságnak aggályai vannak azt illetően is, hogy az 52 millió EUR beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás nem jelent-e állami támogatást a hitel nyújtójának, az MFB-nek.

4.1. Az állami támogatás megléte

(14)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, illetve annak torzításával fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

4.1.1. Előny

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás

(15)	Magyarország azzal indokolja azon állítását, miszerint a műveletek megfelelnek a piaci feltételeknek, hogy a Nitrogénművek nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás. A Bizottság alapvetően nem ért egyet Magyarország álláspontjával, vagyis azzal, hogy a társaság nincs nehéz helyzetben.

(16)

A társaság állapotát az intézkedés nyújtásának pillanatában kell értékelni. A benyújtott anyagban a magyar hatóságok nem említik a pénzügyi nehézségek miatti kényszerű termelésleállítást. Ezt a kérdést azonban a vezető magyar újságok (11) széles körben megvitatták, hivatalos kormányzati nyilatkozatok (12) pedig megerősítették.

(17)	Az a vállalkozás, amely pénzügyi problémák vagy kiszámíthatatlan piaci körülmények miatt felfüggeszti termelését, sőt működését nem tudja állami segítség nélkül újrakezdeni, nem tekinthető egészséges és életképes vállalkozásnak.

Az ügylet fedezettsége

(18)	A magyar hatóságok további érve az intézkedések piackonform volta mellett az volt, hogy az ügyleteket kellő mértékű fedezet biztosítja.

(19)

A magyar hatóságok tájékoztatása szerint az összegeket a társaság bizonyos vagyontárgyaira (ingatlan, földterület és termelő-berendezések) bejegyzett 1. ranghelyű, valamint bizonyos ingóságokra bejegyzett 2. ranghelyű zálogjog fedezi. A Magyarország által benyújtott adatokból azonban nem teljesen egyértelmű, hogy a zálogjog kedvezményezettje vajon az állam vagy az MFB.

(20)

Ezenfelül Magyarország szerint a vagyonértéket független szakértő rendszeresen felülvizsgálja. A társaságnak továbbá a rendelkezésre álló CO2-kvóta esetleges értékesítéséből származó bevételeket kell felhasználnia, hogy vissza tudja fizetni tartozását. Végül a Nitrogénműveknek be kell mutatnia az MFB-nek az EGT-n belüli ügyfelek által összesen 10 milliárd HUF összegben kötött 2009. évi megrendeléseket.

(21)

Bár Magyarország úgy érvel, hogy a hitelek és a kezességvállalások fedezettsége legalább »általános mértékű«-nek (13) tekinthető, nem szolgáltat bizonyítékot a fedezet teljes becsült összegére vonatkozóan, különösen nem szolgál részletekkel a zálogjoggal terhelt eszközök értékéről felszámolási forgatókönyv esetében, sem pedig a biztosítékok nemteljesítéskori veszteségrátájára vonatkozóan (14). Ezen elemzés hiányában a Bizottság nem képes az értékelésnek ebben a szakaszában megállapítani a biztosítékkal való fedezettség mértékét.

Az 52 millió EUR beruházási hitel

(22)

Ahogy azt fentebb bemutattuk, az MFB által nyújtott hatéves futamidejű beruházási hitel, amelynek kamatlába a hat hónapos EURIBOR + 1,7 %, 52 millió EUR-t tesz ki. Jelenleg nem világos, hogy új hitelről, vagy az MFB által már korábban nyújtott hitelről van-e szó. Ezért a hitelt önmagában kell értékelni (azaz feltételezve, hogy nyújtásának időpontjában nem volt kibocsátott állami kezességvállalás), és meg kell állapítani, hogy feltételei piackonformak voltak-e.

(23)

2008 decemberében (15) a hat hónapos EURIBOR (16) átlaga 3,385 % volt, így a tényleges ellentételezés (+ 1,7 %) 5,085 %-ot tesz ki. Ezzel szemben 2008 decemberében az euró-referencia kamatláb (17) 5,36 % volt, vagyis a hitel tényleges ellentételezése nem éri el az alkalmazandó közösségi referencia-kamatláb mértékét.

(24)

A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény (18) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábról szóló közlemény) értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások referencia-kamatlábának megállapítása érdekében az alap-kamatlábra alkalmazandó kamatfelár a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően akár 400 és 1 000 bázispont közötti is lehet. Következésképpen a Nitrogénművek esetében a piaci feltételekkel összehasonlítható kamatláb megközelítőleg a 9,36 % – 15,36 % közötti tartományba (19) becsülhető.

(25)	Hangsúlyozni kell azonban, hogy még ha a Nitrogénművek egészséges és életképes vállalkozásnak minősülne is, az ellentételezés – tekintve, hogy alacsonyabb az alkalmazandó referencia-kamatlábnál – nem lenne elégséges.

(26)	A fentiek alapján a beruházási hitel a jelenlegi szakaszban nem tekinthető piackonformnak, mivel a kedvezményezett nem tudott volna ilyen feltételek mellett finanszírozáshoz jutni a piacon. Ezért úgy tűnik, előnyt jelent a Nitrogénművek számára.

A 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitel

(27)

Az MFB által nyújtott négyéves forgóeszköz-finanszírozási hitel összege 10 milliárd HUF, kamatlába pedig a három hónapos BUBOR + 2,5 % (20). Mivel a hitel 80 %-ára állami kezességvállalás nyújt fedezetet, a szóban forgó értékelést annak megállapítása érdekében kell elvégezni, hogy az összeg fennmaradó része, amelyre vonatkozóan az MFB ténylegesen viseli a kockázatot végzett, piackonform-e.

(28)	2008 decemberében (21) a három hónapos BUBOR (22) átlaga 10,55 % volt, így a tényleges ellentételezés (+ 2,5 %) 13,05 %-ot tesz ki.

(29)

Összehasonlításképpen 2008 decemberében a Magyarországra vonatkozó referencia-kamatláb (23) 8,58 % volt. Ezt a (24) bekezdésben megállapított, az alap-kamatlábra alkalmazandó kamatfelárral (azaz 400–1 000 bázisponttal) megnövelve, a forintban denominált hitel összehasonlítható piaci feltételek melletti kamatlába a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően durván 12,58 % és 18,58 % közé esne (24). Amennyiben a biztosítékkal való fedezettség mértéke általános vagy alacsony, ezek a számok 15,08 % és 18,58 % között lennének (25).

(30)

Következésképpen úgy tűnik, hogy amennyiben az ügylet biztosítékkal való fedezettsége általános vagy alacsony mértékű, a 10 milliárd HUF 20 %-nyi, kezességgel nem fedezett része, amelyért az MFB viseli a kockázatot, nincs összhangban a piaci feltételekkel, ezért ebben a szakaszban úgy tűnik, előnyt biztosít a vállalkozásnak.

A beruházási hitelhez és a forgóeszköz-finanszírozási hitelhez nyújtott állami kezességvállalás

(31)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (26) (a továbbiakban: kezességvállalási közlemény) értelmében az alábbi négy kritérium (27) mindegyikét teljesítő kezességvállalási intézkedés esetében zárható ki az állami támogatás fennállása:

a)	a hitelfelvevő nincsen nehéz pénzügyi helyzetben;

b)	a kezességvállalás terjedelme a kezesség vállalásának időpontjában megfelelően mérhető. Ez azt jelenti, hogy a kezességvállalásnak meghatározott pénzügyi ügyletekhez kell kapcsolódnia, meghatározott maximális összegre kell vonatkoznia, és időben korlátozottnak kell lennie;

c)	a kezességvállalás legfeljebb a kintlévő hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség 80 %-át fedezi;

d)	a kezességvállalásért piaci alapú díjat fizetnek.

(32)	A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó két kezességvállalás esetében a fent felsorolt feltételek közül több már első látásra sem teljesül.

(33)	Először is, amint azt már korábban leírtuk, bizonyos jelek erőteljesen arra utalnak, hogy a Nitrogénművek valójában nehéz helyzetben lévő vállalkozás.

(34)	Másodszor, a beruházási hitel esetében a kezességvállalás mértéke (amely 100 %) meghaladja a kintlévő pénzügyi kötelezettség 80 %-át.

(35)

Ezenfelül a kezességvállalási közlemény rögzíti, hogy a kezességvállalás akkor nem tartalmaz támogatást, ha a kezességvállalásért fizetett díj eléri legalább a pénzpiacon hozzáférhető, megfelelő referencia kezességvállalási díj értékét. Ha a pénzpiacokon nem állapítható meg megfelelő referencia kezességvállalási díj, akkor a kezességvállalással biztosított hitel összes pénzügyi költségét, beleértve a hitelre vonatkozó kamatlábat és a kezességvállalás díját egy hasonló, nem biztosított hitel piaci árával kell összevetni.

(36)

Jelen esetekben a kezességvállalás piaci díjával való összehasonlítás a következőket eredményezné:

—

a 100 %-os beruházási hitel kezdeti, egyszeri 2 %-os díja a magyar hatóságok számítása szerint 0,42 %-os tényleges éves díjnak felel meg. Figyelembe véve a (24) bekezdés megállapításait, a kezességvállalás piackonform ellentételezése a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően a 4,275 % – 10,275 % közötti sávba (28) esne. Mivel a kezességvállalás tényleges díja ennél jelentősen alacsonyabb, elmondható, hogy a kezességvállalásért nem piaci alapú díjat fizettek,

—

az egyszeri díj a 80 %-os állami kezességvállalással fedezett forgóeszköz-finanszírozási hitel esetében is 2 %, ami Magyarország szerint mintegy 0,58 %-os éves díjnak felel meg. A hitel ellentételezése tekintetében a piaci feltételekhez hasonló kezességvállalási díj 2,03 % és 5,53 % közöttire (29) becsülhető, amenynyiben az ügylet biztosítékkal való fedezettsége általános vagy alacsony mértékű. Így a ténylegesen fizetett kezességvállalási díj ebben az esetben is a becsült piaci ár alatt lenne, kivéve, ha bizonyítható a biztosítékkal való fedezettség magas szintje.

(37)

A kezességvállalási közlemény 3.6. pontja szerint az, hogy a kezességvállalás nem felel meg a fenti feltételek valamelyikének, nem jelenti azt, hogy a kezességvállalást automatikusan állami támogatásnak kell tekinteni. A szóban forgó esetben azonban, tekintettel jelenlegi nehézségeire, valószínűtlennek tűnik, hogy a Nitrogénművek ilyen díjakkal tudott volna kezességvállaláshoz jutni a piacon, és nagyon valószínűtlen, hogy kezességvállalás nélkül ugyanezen feltételek mellett jutott volna finanszírozáshoz. Ezért úgy tűnik, a kezességvállalási intézkedés előnyhöz juttatta a vállalkozást.

Az MFB-nek nyújtott támogatás

(38)	Végül nem zárható ki, hogy az 52 millió EUR-s beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás állami támogatási elemeket tartalmaz a hitelező MFB javára, különösen amennyiben a hitelt az állami kezességvállalás előtt nyújtották.

(39)

A kezességvállalási közlemény 2.3. pontja értelmében meghatározott körülmények között az intézkedés közvetlenül az állami kezességvállalással fedezett hitel nyújtójának javát is szolgálja. Különösen ez a helyzet áll elő, ha a már vállalt hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség tekintetében az állam utólagosan vállal kezességet az adott hitel vagy pénzügyi kötelezettség feltételeinek kiigazítása nélkül, vagy ha a biztosított hitelt egy másik, nem biztosított hitel ugyanazon hitelintézet részére történő visszafizetésére használják fel.

(40)	Jelen esetben a hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás azt jelentené, hogy a bank ténylegesen már nem viseli az ügylet kockázatát, ami előnyt jelenthet számára.

4.1.2. Állami források

Állami kezességvállalások

(41)	A 2008. december 20-i kormányhatározat szerint a két kezességvállalást az állam nyújtja, az állami költségvetésből. Következésképpen azok állami forrásokat érintenek.

Az MFB által nyújtott hitelek

(42)

A hiteleket a Magyar Fejlesztési Bank, az MFB nyújtotta. A bank állami tulajdonban lévő, szakosított hitelintézet, amelyet egy, a szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvény (30) (a továbbiakban: az MFB-törvény) hozott létre és működését is ez szabályozza. A törvény rögzíti, hogy a bank bizonyos közérdekű célkitűzéseket követ, alapvető feladata konkrétan a gazdaságfejlesztés ösztönzése és hatékony hozzájárulás a kormány gazdaság- és fejlesztési politikájának megvalósításához. A kereskedelmi bankokra vonatkozó prudenciális szabályok egy része nem alkalmazandó az MFB-re, arra az MFB-törvény prudenciális szabályai vonatkoznak.

(43)

Az MFB 60 milliárd HUF összegű jegyzett tőkéjének 100 %-a a Magyar Állam tulajdonában van. Az MFB finanszírozása a központi költségvetéshez kapcsolódik. A központi költségvetés fedezetet nyújt bizonyos kötelezettségekre; a költségvetési törvény meghatározza az MFB által nyújtható hitel maximális összegét és azon összegeket, amelyekért kezességet vállalhat. Emellett minden kifizetett osztalék a központi költségvetésbe folyik be. Következésképpen az MFB által nyújtott intézkedések állami forrásokat vonnak be.

(44)

Az állam MFB-ben meglévő tulajdonosi jogait az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény (31) mellékletében megjelölt miniszter (a továbbiakban: az illetékes miniszter) gyakorolja. Az MFB működéséről évente beszámol az illetékes miniszternek. Az illetékes miniszter feladatai közé tartozik az MFB könyvvizsgálójának kinevezése, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak, továbbá a bank vezérigazgatójának kinevezése és felmentése is.

(45)

Bár egy intézmény állami irányítása nem teszi automatikusan az államnak betudhatóvá az intézmény cselekedeteit (32), a szóban forgó ügyben azonban úgy tűnik, jelen vannak azok az Európai Bíróság által rögzített szükséges feltételek (33), amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az MFB magatartásáért az állam felelős. Az MFB közérdekű célkitűzéseket követ, jogállásáról külön jogszabály rendelkezik, bizonyos fokig mentesül a pénzügyi felügyeleti szabályok alól, és a hatóságok nagymértékben gyakorolnak felügyeletet az igazgatóság felett.

(46)	Ezért az MFB cselekedetei az államnak betudhatónak tekinthetők.

4.1.3. Szelektivitás, a verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatás

(47)

A Nitrogénműveket célzó intézkedések szelektívek, mivel egyetlen vállalkozásra korlátozódnak. E szelektív intézkedések valószínűleg torzítják a versenyt, hiszen előnyhöz juttatnak egy vállalkozást a támogatásban nem részesülő más versenytársakkal szemben. Végezetül, a műtrágyák piacát, ahol a kedvezményezett tevékenységét kifejti, a tagállamok közötti kiterjedt kereskedelem jellemzi.

(48)

Az MFB által nyújtott hitelhez biztosított kezességvállalás is szelektív, mivel csak az MFB-re korlátozódik. E szelektív kezességvállalás valószínűleg torzítja a versenyt, hiszen előnyhöz juttat egy vállalkozást a támogatásban nem részesülő más versenytársakkal szemben. Végezetül, a bankszektor olyan ágazat, amelyet érint a Közösségen belüli kereskedelem.

4.2. Az állami támogatás meglétére vonatkozó következtetés

(49)	A bemutatottak alapján a Bizottság úgy véli, hogy a fenti intézkedések teljesítik az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket, ezért az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek.

4.3. Az állami támogatás összeegyeztethetősége

4.3.1. A Nitrogénművek javára hozott intézkedések

(50)	A Bizottság előzetesen úgy ítéli meg, hogy a Nitrogénművek javára hozott intézkedések állami támogatásnak minősülnek. E tekintetben összeegyeztethetőségüket az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételek fényében kell értékelni.

(51)	A Bizottság úgy véli, a szóban forgó ügyben esetleg a következő kivételek alkalmazhatók.

Összeegyeztethetőség a regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján

(52)	Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített kivétel engedélyezi az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatást, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság.

(53)

A társaság székhelye olyan régióban található, amely a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (34) (a továbbiakban: a regionális támogatásokról szóló iránymutatás) keretében Magyarország 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális állami támogatási térképe (35) alapján elvben jogosult lehet regionális támogatásra, mivel azonban a kedvezményezett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, ez kizárja az iránymutatás hatálya alól.

(54)	Még ha a Nitrogénműveket egészséges vállalkozásnak lehetne is tekinteni, a Bizottságnak erős kétségei vannak afelől, hogy az intézkedések olyan beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek támogathatók lennének a regionális támogatásokról szóló iránymutatás keretében (36).

Összeegyeztethetőség a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján

(55)

A Bizottság az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinti a vállalkozásoknak nyújtott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásokat, amennyiben azok teljesítik a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban rögzített feltételeket.

(56)

Nehéz helyzetben lévő vállalkozásként a Nitrogénművek elvben jogosult lenne megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra. Ebben a szakaszban azonban úgy tűnik, nem teljesülnek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban rögzített, a megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetőségéhez szükséges feltételek. Különösen az alábbiakat kell kiemelni:

Megmentési támogatás: Bejelentés hiányában a Bizottság nem tudja megállapítani, hogy az intézkedés megmentési támogatásként a szükséges minimumra korlátozódik-e, nyújtását indokolják-e súlyos szociális problémák, valamint hogy túlzott mértékű nemkívánatos hatásai nem gyűrűznek-e be a többi tagállamba. Ezenfelül az intézkedések 4, illetve 6 évre szólnak, így túllépik a hat hónapos korlátot. Továbbá a magyar hatóságok – mivel álláspontjuk szerint az intézkedés nem támogatás – nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet nyújtsanak be, amenynyiben az intézkedés nem kerül lezárásra hat hónapon belül.

Szerkezetátalakítási támogatás: Bejelentés és szerkezetátalakítási terv hiányában a Bizottság nem tudja értékelni, hogy a támogatás helyreállítaná-e a hosszú távú életképességet, a szükséges minimumra korlátozódna-e, valamint hogy (különösen tekintettel a kedvezményezett számottevő piaci jelenlétére Magyarországon) elkerülhető lenne-e a verseny túlzott mértékű torzulása.

Összeegyeztethetőség az ideiglenes keretrendszer alapján

(57)

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez létrehozott ideiglenes keretrendszer (37) (a továbbiakban: az ideiglenes keretrendszer) rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén bizonyos, a valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetését célzó intézkedések az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetők lehetnek.

(58)

Ami a jelenlegi ügyet illeti, hangsúlyozni kell, hogy a támogatási intézkedések csak akkor minősülnek összeegyeztethetőnek, ha olyan vállalkozásoknak nyújtották őket, amelyek 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben. Az értékelés e szakaszában nem lehet megállapítani, mikor kezdődtek a Nitrogénművek állítólagos nehézségei.

(59)

Úgy tűnik továbbá, hogy a kezességvállalási vagy hitelintézkedések ideiglenes keretrendszer alapján való összeegyeztethetőségének számos feltétele nem teljesül. Először is, a keretrendszer 4.3.2. pontjának d) alpontja előírja, hogy kezességvállalás esetében a kölcsön maximális összege nem haladhatja meg a kedvezményezett éves bérköltségét. A jelenlegi ügyben azonban, 600 fős személyzettel és durván becsült 600 ezer HUF havi átlagos bruttó bérköltséggel számolva ez mintegy 4,32 milliárd HUF (38) éves bérköltséget eredményezne a kedvezményezettnél, ami csupán töredéke a kezességvállalással fedezett hitelek teljes összegének.

(60)	Az is kétséges továbbá, hogy a hitelek és a kezességvállalások ellentételezése elégséges lenne-e, még ha az ideiglenes keretrendszer lehetővé is teszi az éves kezességvállalási díj/az alkalmazandó kamatláb bizonyos mértékű csökkentését.

4.3.2. Az MFB javára hozott intézkedés

(61)

A jelenlegi szakaszban a Bizottság nem tudja kizárni, hogy a beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás állami támogatási elemeket tartalmaz a hitelező MFB javára. Ezenfelül semmi sem utal arra, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében, illetve 87. cikkének (3) bekezdésében rögzített kivételek alkalmazhatók lennének ilyen támogatásra. Ellenkezőleg: a kezességvállalási közlemény szerint, amennyiben a kezességvállalás a hitelezőnek nyújtott támogatást tartalmaz, ez alapelvként működési támogatásnak minősül. Az ilyen jellegű támogatás nem tekinthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal, mivel semmiféle tevékenység vagy gazdasági régió fejlődését nem segíti elő, továbbá időben nem korlátozott, nem csökkenő és nem arányos semmilyen sajátos gazdasági hátrány orvoslásának vonatkozásában.

4.4. Az összeegyeztethetőségre vonatkozó következtetések

4.4.1. A Nitrogénműveknek nyújtott támogatás

(62)

A fentiek és a jelenleg rendelkezésére álló információk alapján a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a Nitrogénművek javára hozott vitatott intézkedések megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásként összeegyeztethetők-e a közös piaccal. Ezenfelül a Bizottság sem az ideiglenes keretrendszer, sem a regionális támogatási iránymutatás alapján nem tekinti összeegyeztethetőnek az intézkedéseket.

(63)	Tekintettel arra, hogy a Bizottság feltételezése szerint a kedvezményezett nehéz helyzetben lévő vállalkozás, úgy tűnik, az EK-Szerződésben rögzített egyéb derogációk egyike sem alkalmazható.

(64)	A Bizottság tehát megállapítja, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a közös piaccal.

4.4.2. Az MFB-nek nyújtott támogatás

(65)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés, amennyiben támogatásnak minősül, nem összeegyeztethető a közös piaccal.

5. KÖVETKEZTETÉS

(66)

Egyes jelek erősen arra utalnak, hogy a szóban forgó intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján a Bizottságnak komoly kétségei vannak az összeegyeztethetőségüket illetően. Magyarország többszöri felkérés ellenére sem jelentette be az intézkedéseket a Bizottságnak az eljárási szabályzat 2. cikkének megfelelően. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a leírt intézkedésekkel kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást.

Határozat

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást, továbbá felkéri a magyar hatóságokat, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be mindazon dokumentumokat, információkat és adatokat, amelyek az intézkedések összeegyeztethetőségének értékeléséhez szükségesek. Ezeknek az információknak különösen a következőkre kell kiterjedniük:

—	a Péti Nitrogénművek és az MFB közötti, az 52 millió EUR és 10 milliárd HUF – (a 2009. január 23-i 1007/2009 sz. kormányhatározattal módosított) 2008. december 20-i 1086/2008 sz. kormányhatározat alapján nyújtott – egyedi hitelekről szóló szerződések másolata;

—	a Péti Nitrogénművek és a magyar kormány közötti, a fenti hitelekhez nyújtott kezességvállalásról szóló szerződések másolata;

—	a tényleges éves kezességvállalási díj egyszeri díjból történő kiszámításának bemutatása;

—	részletes információ az érintett ügylet biztosítékkal való fedezettségéről, különös tekintettel a zálogjoggal terhelt eszközök leírására, a zálogjogok ranghelyére és a várható felszámolási értékre; a jelzálogokra vonatkozó szerződések másolata;

—	A műtrágyapiac általános bemutatása 2008-ra vonatkozóan;

—	a Péti Nitrogénművek részletes leírása (alapítás, tulajdonosi szerkezet, amennyiben rendelkezésre áll, üzleti terv), különös tekintettel a jelenlegi és a múltbeli pénzügyi helyzetre és a társaság termelésének 2008. októberi leállításához vezető pontos körülményekre és okokra;

—	a Péti Nitrogénművek könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolói a 2004–2008 közötti időszakra;

—

részletes információ a Péti Nitrogénművek 2008. évi adósságszerkezetéről és pénzforgalmáról (különös tekintettel a termelés leállítását megelőző időszakra), valamint arról, van-e/volt-e a társaságnak kifizetetlen/be nem hajtott tartozása állami szervekkel, például az adóhatósággal vagy a társadalombiztosítással szemben;

—	annak magyarázata, miért módosították 2009. január 23-án a 2008. december 20-i kormányhatározatot; különösen, hogy miért lépett az állam számára a kezességvállalás fejében eredetileg meghatározott biztosíték, a részvények 76 %-a helyébe »megfelelő szerződéses garancia«;

—	tájékoztatás arról, miért és milyen körülmények között szüntette meg – sajtóhírek szerint – az OTP Bank 2008 őszén a Nitrogénműveknek nyújtott finanszírozást;

—	a két kereskedelmi bankkal meglévő hitelkeretek feltételeinek leírása, valamint a magyar hatóságok tájékoztatása szerint hasonló, kereskedelmi banktól származó hitelajánlat pontos feltételei.

2.	A Bizottság kéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát azonnal továbbítsák a támogatás lehetséges kedvezményezettje részére.

3.	A Bizottság felhívja a figyelmet a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely értelmében sor kerülhet az érintett tagállam által a kedvezményezettől való minden jogellenes támogatás visszafizettetésére.

A Bizottság emlékezteti Magyarországot, hogy az érdekelt feleket e levélnek és érdemi összefoglalójának az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzététele útján tájékoztatja. E levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is értesíti. Valamennyi érdekelt felet felkéri továbbá, hogy a közzétételt követő egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.»

(1) Mintegy 33 millió EUR.

(2) A Nitrogénművek honlapjáról származó információ: http://www.nitrogen.hu/cegunkrol/gazdadatok.html

(3) http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_1122?lang=hu

(4) 1086/2008. (XII. 20.) kormányhatározat, megjelent a Magyar Közlöny 184/2008. számában.

(5) 1007/2009. (I. 23.) kormányhatározat, megjelent a Magyar Közlöny 9/2009. számában.

(6) A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról, HL C 244., 2004.10.1., 2–17. o.

(7) A magyar hatóságok a társaság 2007. évi pénzügyi adatainak igen rövid kivonatát nyújtották be, amely mintegy 10 millió EUR-s veszteséget mutat. A 2008-as évre vonatkozóan pozitív eredményt jeleztek, ez azonban csak előzetes adatokon alapul. A 2007 és 2012 közötti időszakra vonatkozó pozitív előrejelzések nem kellően megalapozottak.

(8) A magyar hatóságok 2009. február 17-i levelükben tájékoztatták a Bizottságot, hogy a hitel összege 52 millió EUR. A december 20-i kormányhatározat maximum 56 millió EUR összegű hitelt hagyott jóvá.

(9) Egyelőre nem világos, hogy új hitelről van-e szó. A sajtóban a hitelt az MFB által korábban nyújtott, „létező” beruházási hitelként szerepel, a magyar hatóságok ugyanakkor „nyújtandóként” említik az összeget.

(10) A BUBOR a magyar bankközi hitelkamatláb.

(11) Például a Népszabadság2009. január 28-i cikke: http://nol.hu/gazdasag/lap-20090128-20090128-76

(12) Például a fentebb már említett kormányszóvivői nyilatkozat.

(13) A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben meghatározottak szerint.

(14) A referencia-kamatlábról szóló közlemény szerint a biztosítékok mértéke a nemteljesítéskori (LGD) veszteségrátával mérhető, amely a várható veszteség az adós kitettségének százalékában, figyelembe véve a biztosítékokból és a fizetésképtelenség során értékesített vagyontárgyakból behajtható összegeket; ebből következően a nemteljesítéskori veszteségráta fordítottan arányos a biztosítékok érvényességével. Feltételezik, hogy a nagy mértékű biztosítékok 30 % alatti, illetve azzal egyenlő, az átlagos mértékű biztosítékok 31 % és 59 % közötti, és az alacsony mértékű biztosítékok 60 %-kal egyenlő, illetve annál magasabb nemteljesítéskori veszteséggel járnak.

(15) A hitel nyújtásának feltételezett időpontjában.

(16) Forrás: http://www.euribor.org/html/download/euribor_2008B.xls

(17) http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html

(18) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(19) 5,36 % + 4 % = 9,36 %; 5,36 + 10 % = 15,36 %.

(20) 2008 decemberében a három hónapos BUBOR 10,55 %-ot tett ki.

(21) Az intézkedés nyújtásának feltételezett időpontjában.

(22) http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=search

(23) http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html

(24) 8,58 % + 4 % = 12,58 %; 8,58 + 10 % = 18,58 %.

(25) A referencia-kamatlábról szóló közlemény értelmében az általános mértékű biztosítékkal való fedezettség esetében az alap-kamatlábat 650 bázisponttal kell megnövelni, ezért: 8,58 % + 6,5 % = 15,08 %.

(26) HL C 155., 2008.6.20., 6. o.

(27) A kezességvállalási közlemény 3.2. pontja.

(28) Ez a piaci feltételekkel felvett hitel becsült kamatlába (9,36 % – 15,36 %) és annak 5,085 %-os tényleges ellentételezése közötti különbség eredménye.

(29) Ez a piaci feltételekkel felvett, általános vagy alacsony fedezettségű hitel becsült kamatlába (15,08 % – 15,36 %) és annak 13,05 %-os tényleges ellentételezése közötti különbség eredménye.

(30) 2001. évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról.

(31) 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről.

(32) C-345/02. sz. Pearle BV. ügy.

(33) C-482/99 sz. Franciaország kontra Bizottság ügy; 52–57. pont.

(34) HL C 54., 2006.3.4., 13–45. o.

(35) HL C 256., 2006.10.24., 7. o.

(36) Az értékelés e szakaszában nem világos, milyen beruházás húzódik meg az 52 millió EUR-s „beruházási hitel” hátterében. Emellett a 10 milliárd HUF hitelt kifejezetten a működési költségek fedezésére nyújtották.

(37) A Bizottság közleménye – Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban. HL C 16., 2009.1.22., 1–9. o.

(38) Hozzávetőlegesen 14 millió EUR.

		ISSN 1725-2466 doi:10.3000/17252466.C_2009.165.ita
Gazzetta ufficiale dell'Unione europea		C 165

Edizione in lingua italiana	Comunicazioni e informazioni	52o anno 17 luglio 2009

Numero d'informazione	Sommario	pagina
	II Comunicazioni
	COMUNICAZIONI PROVENIENTI DALLE ISTITUZIONI E DAGLI ORGANI DELL'UNIONE EUROPEA
	Commissione
2009/C 165/01	Autorizzazione degli aiuti di Stato sulla base degli articoli 87 e 88 del trattato CE — Casi contro i quali la Commissione non solleva obiezioni ( 1 )	1

2009/C 165/02	Non opposizione ad un'operazione di concentrazione notificata (Caso COMP/M.5513 — KMG/CNPC/MMG) ( 1 )	3

	IV Informazioni
	INFORMAZIONI PROVENIENTI DALLE ISTITUZIONI E DAGLI ORGANI DELL'UNIONE EUROPEA
	Commissione
2009/C 165/03	Tassi di cambio dell'euro	4

2009/C 165/04	Relazione finale del consigliere auditore nel caso COMP/38.096/D1 — PO/Clearstream (compensazione e il regolamento) [ai sensi dell'articolo 15 della decisione della Commissione (2001/462/CE, CECA), del 23 maggio 2001, relativa al mandato dei consiglieri auditori per taluni procedimenti in materia di concorrenza — GU L 162 del 19.6.2001, pag. 21]	5

2009/C 165/05	Sintesi della decisione della Commissione, del 2 giugno 2004, relativa ad un procedimento a norma dell’articolo 82 del trattato CE [Caso COMP/38.096 — Clearstream (Compensazione e regolamento)] [notificata con il numero C(2004) 1958]	7

Data di adozione della decisione	8.6.2009
Numero di riferimento dell'aiuto di stato	N 617/08
Stato membro	Danimarca
Regione	—
Titolo (e/o nome del beneficiario)	Technology Transfer Institues
Base giuridica	Lovbekendtgørelse nr. 835 af 13. august 2008
Tipo di misura	Regime
Obiettivo	Ricerca e sviluppo
Forma dell'aiuto	Sovvenzione a fondo perduto
Dotazione di bilancio	Spesa annua prevista 130 Mio DKK; Importo totale dell'aiuto previsto 780 Mio DKK
Intensità	50 %
Durata	1.1.2009-31.12.2014
Settore economico	Tutti i settori
Nome e indirizzo dell'autorità che eroga l'aiuto	—
Altre informazioni	Misura che non costituisce aiuto

Data di adozione della decisione	6.7.2009
Numero di riferimento dell'aiuto di stato	N 53/09
Stato membro	Spagna
Regione	—
Titolo (e/o nome del beneficiario)	Incentivos para la contratación de trabajadores excendentes del sector
Base giuridica	Proyecto de Real Decreto por el que se establecen medidas para facilitar la adaptación laboral del sector del juguete a los cambios estructurales en el comercio mundial.
Tipo di misura	Regime
Obiettivo	Occupazione
Forma dell'aiuto	Riduzione dei contributi di previdenza sociale
Dotazione di bilancio	Importo totale dell'aiuto previsto 0,13 Mio EUR
Intensità	—
Durata	fino all'1.6.2011
Settore economico	Industria manifatturiera
Nome e indirizzo dell'autorità che eroga l'aiuto	Servicio Público de Empleo Estatal
Altre informazioni	—

	V Avvisi
	PROCEDIMENTI RELATIVI ALL'ATTUAZIONE DELLA POLITICA DELLA CONCORRENZA
	Commissione
2009/C 165/06	Aiuti di Stato — Ungheria — Aiuto di Stato C 14/09 (ex NN 17/09) — Aiuto potenziale a favore di Péti Nitrogénművek — Invito a presentare osservazioni a norma dell'articolo 88, paragrafo 2, del trattato CE ( 1 )	12

	Moneta	Tasso di cambio
USD	dollari USA	1,4130
JPY	yen giapponesi	132,63
DKK	corone danesi	7,4456
GBP	sterline inglesi	0,85910
SEK	corone svedesi	11,0135
CHF	franchi svizzeri	1,5154
ISK	corone islandesi
NOK	corone norvegesi	9,0015
BGN	lev bulgari	1,9558
CZK	corone ceche	25,861
EEK	corone estoni	15,6466
HUF	fiorini ungheresi	272,82
LTL	litas lituani	3,4528
LVL	lats lettoni	0,7005
PLN	zloty polacchi	4,2900
RON	leu rumeni	4,2313
TRY	lire turche	2,1570
AUD	dollari australiani	1,7582
CAD	dollari canadesi	1,5787
HKD	dollari di Hong Kong	10,9512
NZD	dollari neozelandesi	2,1852
SGD	dollari di Singapore	2,0501
KRW	won sudcoreani	1 795,45
ZAR	rand sudafricani	11,4575
CNY	renminbi Yuan cinese	9,6526
HRK	kuna croata	7,3270
IDR	rupia indonesiana	14 305,53
MYR	ringgit malese	5,0465
PHP	peso filippino	67,739
RUB	rublo russo	44,9351
THB	baht thailandese	48,130
BRL	real brasiliano	2,7279
MXN	peso messicano	19,1829
INR	rupia indiana	68,7710