18

A Törvényszék Hivatalához 2018. április 5‑én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet, amelyhez külön iratban csatolta bizonyos adatoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból történő kihagyása iránti kérelmét.

19

A Törvényszék Hivatalához ugyanezen a napon benyújtott, T‑228/18. R. számon nyilvántartásba vett külön beadványában a felperes az EUMSZ 278. cikk és az EUMSZ 279. cikk alapján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben lényegében azt kérte, hogy a Törvényszék ideiglenesen vegye fel a konzorciummal együtt – amelynek a felperes volt a vezetője – a 3. tétel vonatkozásában nyertes ajánlattevők közé.

20

A 2018. május 17‑iTranstec kontra Bizottság végzésben (T‑228/18 R, nem tették közzé, EU:T:2018:281) a Törvényszék elnöke elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, és a költségekről nem határozott. E végzést követően a Bizottság megindította a 3. tételre vonatkozó tíz keretszerződés aláírására irányuló eljárást.

21

Időközben a felperes 2018. április 26‑i levelével a Törvényszék eljárási szabályzata 84. cikkének (1) bekezdése és 85. cikkének (3) bekezdése alapján új jogalapot terjesztett elő, valamint új bizonyítékokat ajánlott fel. Ugyanezen a napon az eljárási szabályzat 66. cikke alapján a felperes külön beadványában kérelmet terjesztett elő annak elérése érdekében, hogy az ehhez a 2018. április 26‑i levélhez mellékelt bizonyos dokumentumok tartalmát ne idézzék ezen ügy olyan irataiban, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők.

22

2018. június 18‑án a Bizottság ellenkérelmet nyújtott be, amelyben szintén közölte a felperes által előterjesztett új bizonyítékok felajánlására és új jogalapra vonatkozó észrevételeit.

23

A felperes 2018. szeptember 4‑én benyújtotta a választ.

24

2018. október 17‑én a Bizottság viszonválaszt terjesztett elő.

25

Az előadó bíró javaslatára a Törvényszék (kilencedik tanács) az eljárás szóbeli szakaszának a megnyitásáról határozott.

26

A Törvényszék a 2019. február 13‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által feltett kérdésekre adott válaszait.

27

A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

28

A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

29

Továbbá a Bizottság úgy véli, hogy nem kell határozni a pervezető intézkedés iránti kérelemről, mivel annak tárgya megegyezik a 2018. március 27‑i levél tárgyával, amelyet a 2018. április 13‑i levelében már megválaszolt.

42

A felperes úgy véli, hogy a Bizottság azáltal, hogy nem zárta ki a nyertes ajánlattevők egyikét, megsértette a költségvetési rendelet 106. cikkének (2) bekezdését és az ajánlattevői útmutató 4. pontját, amely a költségvetési rendelet 106. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseihez hasonló rendelkezéseket tartalmazó, az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos szerződéses eljárásokra vonatkozó gyakorlati útmutató 2.3.3 pontjára hivatkozik. A felperes szerint az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás során az egyik ajánlattevő által elkövetett állítólagos súlyos szakmai kötelességszegésről kap tájékoztatást, ellenőrizni köteles az ezzel kapcsolatos információkat, és ha e kötelezettségszegést jogilag megfelelő módon megállapítja, köteles a szóban forgó ajánlattevőt kizárni az eljárásból.

43

A jelen ügyben a brit hatóságok „szabálytalanságok és közbeszerzési szerződések vitatható odaítélése miatt” eljárás alá vonták a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaságot.

44

Állításainak alátámasztására a felperes három olyan dokumentumot nyújt be, amelyeket korábban már bemutatott a Bizottságnak, nevezetesen az Egyesült Királyság kormányán belül a Department for International Development (Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium, DFID) „Média” irodája blogjának kivonatát, és az Egyesült Királyság parlamenti képviselőinek kérdéseire adott két miniszteri választ, amelyekből kitűnik, hogy a DFID és a Foreign and Commonwealth Office (FCO, Külügyi és Nemzetközösségi Hivatal, Egyesült Királyság) többé nem köt új szerződést a szóban forgó nyertes ajánlattevő társasággal. Az említett dokumentumokban szereplő elemek alapján, és a brit hatóságok által elvégzett vizsgálat következtében e társaság számára 2017‑ben már nem ítéltek oda új szerződést a brit hatóságok.

45

A felperes azt állítja, hogy a fenti 44. pontban említett dokumentumokból kitűnik, hogy amikor a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaság kitöltötte a kizárási és kiválasztási kritériumokhoz kapcsolódó nyilatkozatot, amely szerepel az ajánlati felhívás dokumentációjában, és amelyet az ajánlattevői útmutató 4. pontja ír elő, elhallgatta azt a tényt, hogy a brit hatóságok eljárás alá vonták. Ez a mulasztás félrevezető nyilatkozatnak minősül, így a Bizottság e nyilatkozat elfogadásával és az e társaságot magában foglaló konzorcium szerződésből való kizárásának elmulasztásával megsértette az ajánlattevői útmutató 4. pontját, valamint a költségvetési rendelet 106. pontját.

46

A Bizottság vitatja a felperes érvelését.

47

Először is emlékeztetni kell arra, hogy a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az „ajánlatkérő szerv köteles kizárni az e rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban való részvételből azt a gazdasági szereplőt [, ha] jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított […]”.

48

A jelen ügyben a felek a tárgyaláson elismerték, hogy a szóban forgó közbeszerzési eljárás időpontjában nem létezett a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaságra vonatkozó, a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat.

49

Másodszor, a költségvetési rendelet 106. cikke (2) bekezdésének első albekezdése azt a pontosítást teszi, hogy „[j]ogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában az (1) bekezdés c) […] pontjában említett esetekben […] az ajánlatkérő szervnek az említett pontokban foglalt magatartás előzetes jogi minősítése alapján, a feltárt tények vagy a 108. cikkben említett testület ajánlásában szereplő egyéb megállapítások figyelembevételével kell kizárnia a gazdasági szereplőt”.

50

Ezzel összefüggésben a költségvetési rendeletnek „A korai felismerési és kizárási rendszer” című 108. cikkében szereplő testület vonatkozásában emlékeztetni kell ugyanezen rendeletnek „Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a kockázatok felismerése és közigazgatási szankciók kiszabása révén” című 105a. cikkére.

51

A költségvetési rendelet 105a. cikke (1) bekezdésének első albekezdése a következőképpen rendelkezik: „[a]z Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszert hoz létre és működtet”. A költségvetési rendelet 105a. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint [a] rendszer célja a következők elősegítése: „a) az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok korai felismerése” és „b) az olyan gazdasági szereplők kizárása, akik vagy amelyek a 106. cikk (1) bekezdésében felsorolt, valamelyik kizárást indokoló helyzetben vannak”. A költségvetési rendelet 105a. cikke (2) bekezdésének második albekezdése kimondja, hogy „[a] 106. cikk (2) bekezdésében említett helyzetekben […] az ajánlatkérő szervnek elő kell terjesztenie az ügyet a 108. cikkben említett testület számára annak céljából, hogy biztosítható legyen az ilyen helyzetek központosított értékelése”, és hogy „[i]lyen esetekben az ajánlatkérő szervnek a döntést előzetes jogi minősítés alapján kell meghoznia, figyelembe véve a testület ajánlását”.

52

A költségvetési rendelet 108. cikkében említett testület megkeresését illetően e rendelkezés (2) bekezdésének b) és c) pontjából következik, hogy feltételezett súlyos szakmai kötelezettségszegés, szabálytalanság, csalás, korrupció vagy súlyos szerződésszegés esetén az ugyanezen rendelet 105a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok korai felismerése a Bizottság, a Bizottság által létrehozott valamely európai hivatal vagy végrehajtó ügynökség, illetve valamely európai hivatal, szerv, vagy ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság részére továbbított információn kell, hogy alapuljon.

53

A fent említett rendelkezésekből az következik, hogy az egyik ajánlattevőre vonatkozó jogerős ítélet, vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában az ajánlatkérő, amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre azon vélelem felállításához, hogy az ajánlattevő többek között súlyos szakmai kötelességszegést követett el, köteles megkeresni a költségvetési rendelet 108. cikkében megjelölt testületet annak érdekében, hogy ez a testület egy ajánlást bocsásson ki, amely adott esetben tartalmazza a vitás tények előzetes jogi értelmezését.

54

Ezzel összefüggésben, ellentétben azzal, amit a Bizottság a tárgyaláson előadott, a költségvetési rendelet 108. cikkében megjelölt testületnek az ugyanezen rendelet 106. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján történő megkeresésének nem előfeltétele egy ítélet vagy egy közigazgatási határozat. A költségvetési rendelet 105a. cikkének az ugyanezen rendelet 106. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével együttesen értelmezett (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő ilyen ítélet vagy közigazgatási határozat hiányában akkor keres meg egy ilyen testületet, amikor megállapítja, hogy egy esetleges, többek között a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi szabálytalanság az említett rendelet 105a. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja értelmében vett, „az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatokat” idézhet elő. A korai felismerési és kizárási rendszernek ez a célja. Az ajánlatkérőnek a költségvetési rendelet 108. cikkében megjelölt testület megkeresése előtt azt kell értékelnie, hogy fennáll‑e ez a kockázat, és adott esetben alkalmas‑e arra, hogy fenyegesse az Unió pénzügyi érdekeit.

55

Ebben a szakaszban tehát azt kell megvizsgálni, hogy a Bizottság ajánlatkérőként a jelen ügy körülményei között köteles volt‑e megkeresni a költségvetési rendelet 108. cikkében megjelölt testületet azzal az indokkal, hogy elegendőnek tekinthette a rendelkezésére álló bizonyítékokat annak megállapításához, hogy a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaság magatartása olyan súlyos szakmai kötelezettségszegést valósíthatott meg, amely veszélyezteti az Unió pénzügyi érdekeit, amint azt lényegében a felperes állítja.

56

Ezzel összefüggésben az elfogadhatónak tekintett dokumentumok, amelyeket a felperes annak bizonyítására nyújtott be, hogy a brit hatóságok „szabálytalanságok és közbeszerzési szerződések vitatható odaítélése miatt” eljárás alá vonták a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaságot, a fenti 44. pontban említett dokumentumok, vagyis a DFID „Média” irodája blogjának kivonata és az Egyesült Királyság parlamenti képviselőinek kérdéseire adott két miniszteri válasz volt.

57

Egyrészt a DFID „Média” irodája blogjának 2017. december 4‑én kelt kivonata arról számol be, hogy 2016 decemberében a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaságról olyan állításokat közöltek, melyek szerint e társaság meghamisította az IDC‑hez benyújtott ajánlatokat, és a DFID‑től szabálytalanul megszerzett dokumentumokat használt fel. Ez a kivonat azt állítja, hogy az említett időpontot követően a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaság önként visszalépett a DFID által lefolytatott közbeszerzési eljárásból. Másrészt a 2017. szeptember 13‑án és december 13‑án kelt miniszteri válaszok arra hivatkoznak, hogy a DFID 2017 márciusától többé nem ítélt oda közbeszerzési szerződést a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaságnak, és hogy az FCO nem ítélt oda 2017‑ben e társaságnak közbeszerzési szerződést.

58

Márpedig, amint arra a Bizottság rámutat, ezek a dokumentumok pusztán arra a tényre utalnak, hogy a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaságról a közbeszerzési szerződéseknek az Egyesült Királyságban megvalósított odaítélésével kapcsolatos szabálytalanságokra vonatkozó „állításokat” közöltek anélkül, hogy a szabálytalanságok körülményeinek további pontosítására sor került volna.

59

Így a felperes által az első jogalapjának alátámasztására benyújtott dokumentumok nem elegendőek annak bizonyításához, hogy a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaság magatartása olyan súlyos szakmai kötelezettségszegést valósíthatott meg, amely veszélyezteti az Unió pénzügyi érdekeit. Ebből következik, hogy a jelen ügy sajátos körülményei között a Bizottság nem volt köteles megkeresni a költségvetési rendelet 108. cikkében megjelölt testületet, így nem róható fel vele szemben a költségvetési rendelet 106. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megsértése.

60

Harmadszor, a felperes által beterjesztett dokumentumok azt sem bizonyítják, hogy a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaság által benyújtott nyilatkozat félrevezető volt. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az ajánlattevői útmutató 4. pontja előírta, hogy minden ajánlattevőnek egyrészt alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben tanúsítja, hogy nincs az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos szerződéses eljárásokra vonatkozó gyakorlati útmutató 2.3.3. pontjában említett kizárást indokoló helyzetben, másrészt bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy egyik kizárási kritérium sem vonatkozik rá. Mindazonáltal a nyilatkozat I. pontja g) alpontjának ii. alpontjában szereplő felsorolás vizsgálatából következik, hogy a benne foglalt kizárási kritériumok lényegében megegyeznek a költségvetési rendelet 106. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében szereplő kritériumokkal. Ezért ezt a listát és az ajánlattevői útmutató 4. pontját a költségvetési rendelet 106. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésével összefüggésben kell értelmezni.

61

A költségvetési rendelet 106. cikkének (2) bekezdését illetően, tekintve, hogy a negyedik albekezdése az első albekezdésre való hivatkozást tartalmaz, e két albekezdést együttesen kell értelmezni. E tekintetben – amint azt a fenti 59. pont megemlíti – a jelen ügyben a költségvetési rendelet 106. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a Bizottság nem volt köteles megkeresni az ugyanezen rendelet 108. cikkében megjelölt testületet. A felperes tehát nem bizonyította, hogy a szóban forgó nyertes ajánlattevő társaság által aláírt nyilatkozat Bizottság általi elfogadása az ajánlattevői útmutatónak a költségvetési rendelet 106. cikkének (2) bekezdésével együttesen értelmezett 4. pontja megsértésének minősül.

62

Az előző megfontolások összességére tekintettel az első jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

[omissis]

89

A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban csak arról tájékoztatta, hogy nem érte el a legjobb ár‑érték arányt a 3. tétel vonatkozásában, és táblázat formájában megküldte számára a nyertes ajánlattevőknek odaítélt pontszámokat. A megtámadott határozat ugyanakkor nem tartalmazott semmilyen magyarázatot arra vonatkozóan, hogy hogyan kerültek kiszámításra az odaítélt pontszámok. Következésképpen a Bizottság nem teljesítette az indokolási kötelezettségét, és megsértette a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdését és a végrehajtási rendelet 161. cikkének (1) bekezdését.

90

A Bizottság vitatja ezt az érvelést.

91

A Charta 41. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint az igazgatási szervek kötelesek döntéseiket megindokolni. Ez az indokolási kötelezettség a következetes ítélkezési gyakorlat szerint azt jelenti, hogy az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében előírt indokolási kötelezettség értelmében a jogi aktus kibocsátójának világosan és egyértelműen kell előadnia a jogi aktus alapjául szolgáló érvelését egyrészről azért, hogy az érdekeltek jogaik érvényesítése érdekében megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, másrészről azért, hogy a bíróság számára lehetővé váljon felülvizsgálati jogkörének gyakorlása (2003. február 25‑iStrabag Benelux kontra Tanács ítélet, T‑183/00, EU:T:2003:36, 55. pont; 2013. április 24‑iEvropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑32/08, nem tették közzé, EU:T:2013:213, 37. pont; 2016. június 28‑iAF Steelcase kontra EUIPO ítélet, T‑652/14, nem tették közzé, EU:T:2016:370, 43 pont).

92

Ezenkívül az indokolás követelményét az ügy körülményeire, így többek között a jogi aktus tartalmára, az előadott indokok jellegére, valamint a címzettek, illetve a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyek magyarázathoz jutás iránti érdekére figyelemmel kell értékelni. Nem követelmény az indokolással szemben, hogy a releváns tény‑ és jogkérdések minden részletére kitérjen, amennyiben nem csupán szövege, hanem egyben kontextusa, valamint a tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján döntendő el az a kérdés, hogy az indokolás megfelel‑e az EUMSZ 296. cikk követelményeinek (2011. szeptember 29‑iElf Aquitaine kontra Bizottság ítélet, C‑521/09 P, EU:C:2011:620, 150. pont; 2013. július 11‑iZiegler kontra Bizottság ítélet, C‑439/11 P, EU:C:2013:513, 116. pont).

93

Az uniós intézmények által kötött közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan egyrészről a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlattevőt, akinek vagy amelynek az ajánlatát elutasították, tájékoztat az elutasítás indokairól. Másfelől a 113. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérő szervnek minden egyes olyan ajánlattevő számára, aki vagy amely nincs valamely kizárást indokoló helyzetben, megfelel a kiválasztási kritériumoknak, és ezt írásban kéri, tájékoztatást kell nyújtania a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről. E tárgyban a végrehajtási rendelet 161. cikke (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a]z ajánlatkérő szerv a költségvetési rendelet 113. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkat a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az írásban kért tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül közli”.

94

A költségvetési rendelet 113. cikkének (2) és (3) bekezdése és a végrehajtási rendelet 161. cikkének (2) bekezdése az elutasított ajánlattevők tekintetében az indokolást időben két szakaszra bontja. Az ajánlatkérő először minden elutasított ajánlattevővel közli, hogy az ajánlatát elutasította, és közli ezen elutasítás indokait. Ezek az indokok lehetnek rövid, összefoglaló jellegűek, tekintettel az ajánlattevő azon lehetőségére, hogy részletesebb indokolást kérhet. Másodszor, ugyanezen rendelkezések értelmében, ha az az elutasított ajánlattevő, aki nem teljesíti a kizárási kritériumokat, írásban tájékoztatást kér, az ajánlatkérő a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb e kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli a nyertes ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét (lásd: 2018. április 26‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑752/15, nem tették közzé, EU:T:2018:233, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

95

Ezzel összefüggésben nem lehet megkövetelni az ajánlatkérőtől, hogy azon ajánlattevő számára, akinek ajánlatát nem fogadták el, egyrészről – az ajánlat elutasításának indokain felül – részletes összefoglalót küldjön arról, hogy ajánlatának értékelésekor miként vették figyelembe annak egyes részleteit, másrészről pedig hogy – a nyertes ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek közlése keretében – a nyertes ajánlat és az elutasított ajánlattevő ajánlatának aprólékos összehasonlító elemzésével szolgáljon (lásd: 2012. október 4‑iEvropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, C‑629/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:617, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ugyanígy az ajánlatkérő nem köteles az elutasított ajánlattevő számára biztosítani – ez utóbbi írásbeli kérelmére – az értékelésről szóló jelentés teljes másolatát. (lásd: 2012. október 4‑iEvropaïki Dynamik kontra Bizottság ítélet, C‑629/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:617, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

96

Végül rá kell mutatni, hogy főszabály szerint az indokolási kötelezettség betartását a kereset benyújtásának időpontjában a felperes rendelkezésre álló információk alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2013. december 13‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑165/12, EU:T:2013:646, 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

97

A jelen ügyben keresete 2018. április 5‑i benyújtásának időpontjában az ajánlatkérőtől származó, a felperes ajánlatának elutasításáról, a szerződés más ajánlattevők számára történő odaítéléséről és ezen ajánlattevők nevéről szóló információkat tartalmazó dokumentumként csak a 2018. március 26‑án kelt vitatott határozat állt a felperes rendelkezésére.

98

Ennélfogva a fenti 96. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően főszabály szerint ezen egyetlen határozat alapján kell értékelni, hogy a Bizottság eleget tett‑e az indokolási kötelezettségének.

99

Ugyanakkor az is igaz, hogy a jogalkotó előírta, hogy az ajánlatkérő által az egyik ajánlatot elutasító, és a szerződést egy másik ajánlattevőnek odaítélő határozat indokolását két szakaszban lehet megfogalmazni: először az ajánlat elutasításának rövid, összefoglaló jellegű indokolásáról, majd az elutasított ajánlattevő kifejezett kérését követő tizenöt napon belül a nyertes ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek, valamint a nyertes ajánlattevő nevének a leírásáról szóló szakaszban (lásd a fenti 94. pontot).

100

A jelen ügyben a felperes 2018. március 27‑i levelében azt kérte a Bizottságtól, hogy közölje vele többek között a tíz nyertes ajánlattevő ajánlatának jellemzőit és viszonylagos előnyeit. A Bizottság a 2018. április 13‑án kelt levelében válaszolt a felperes ezen eljárásban benyújtott kérésére.

101

Márpedig egyfelől meg kell jegyezni, hogy a felperes 2018. április 5‑én, azaz a 2018. március 27‑i levél megválaszolására a Bizottság számára rendelkezésre álló tizenöt napos határidő lejárta előtt nyújtotta be a jelen keresetet.

102

Másfelől maga a felperes volt az, amely a jelen eljárásban az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdése alapján 2018. április 26‑án benyújtotta a 2018. április 13‑i levelet. E bizonyíték felajánlásával egyidejűleg a felperes állást foglalt a 2018. április 13‑i levélre vonatkozóan azzal, hogy a keresetlevelét kiegészítő írásbeli beadványában az említett levélre tekintettel kifejtett néhány, a keresetlevelében felhozott kérdést, valamint az eljárási szabályzat 84. cikkének (1) bekezdése alapján egy új jogalapot is. A Bizottság nem vitatta e kiegészítő beadvány és az új jogalap elfogadhatóságát. Ezért a Törvényszék a jelen ítélettel ezeket az elemeket elfogadhatónak nyilvánítja.

103

Ilyen körülmények között a 2018. április 13‑i levéllel kiegészített 2018. március 26‑i megtámadott határozat figyelembevételével kell megvizsgálni, hogy a Bizottság eleget tett‑e az indokolási kötelezettségének.

104

E tekintetben a Bizottság először is a megtámadott határozatban tájékoztatta a felperest arról, hogy a 3. tételre vonatkozó ajánlatát az ár‑érték arányra tekintettel nem sorolta a tíz legjobb közé. A megtámadott határozat emellett egy olyan összehasonlító táblázatot is tartalmazott, amelyben szerepeltek a felperesnek, az első és az utolsó nyertes ajánlattevőnek a pontszámai is. Ez a táblázat többek között az „Átfogó Szervezet és Módszertan” rovatban szereplő hat pontszámhoz, a műszaki pontok összegéhez, a súlyozott műszaki és pénzügyi pontszámhoz, valamint a teljes összpontszámhoz rendelt pontszámokat tartalmazta.

105

Ezek az információk már lehetővé tették a felperes számára annak megállapítását, hogy ajánlatát a pénzügyi pontszám tekintetében a tizenegyedik helyen értékelték, eltérően a műszaki pontszámtól. A felperes ebből arra következtethetett, hogy ajánlatának a többi ajánlattevő ajánlatánál magasabb összege döntő szerepet játszott annak elutasításában. Ezen túlmenően, a műszaki leírás minden egyes tételére vonatkozó pontszámok közlése révén a felperes – ha csak absztrakt módon is – megérthette, ajánlatának mely elemeit minősítette az ajánlatkérő gyengébbnek.

106

Ezután a Bizottság 2018. április 13‑i levelében először is egy táblázatot küldött a felperesnek, amely a műszaki leírásban szereplő hat tételre vonatkozóan a felperes és a tíz nyertes ajánlattevő által megszerzett pontszámokat tartalmazta. E táblázat ismeretében a felperes észlelhette, hogy műszaki szempontból a „Szervezet és módszertan” című első és legfontosabb tétel vonatkozásában, amelyet a 100 pontból 35 pontig terjedően pontoztak, az ajánlatát tizenegyedik helyre, a „Menedzsment: javasolt profilok” című második legfontosabb tétel tekintetében pedig, amelyet 100 pontból 25 pontig terjedően pontoztak, a nyolcadik helyre sorolták.

107

Másodszor, ez az ajánlatok műszaki leírására vonatkozó táblázat kiegészült egy rovattal az észrevételek számára, amelyben az értékelő bizottság minden egyes ajánlatra vonatkozóan röviden összefoglalta az álláspontját.

108

Kifejezetten a felperes ajánlatát illetően az értékelő bizottság megjegyzése a következő volt:

„A menedzsment általános módszertana megfelelő – a konzorcium vezetőségének tagjai, a konzorcium tagjai és a [keretszerződésekkel] kapcsolatos tapasztalatok – a minőség‑ellenőrzés elméleti bemutatása – helyi szakértők bevonása – jelenlét valamennyi országban és régióban, [azonban] kevés információ a szakértők rendelkezésre állásának biztosításához – a vezetőség elégtelen szakmai hozzáértése az ágazatban – a konzorcium tagjainak szerepe, komplementaritása és hozzáadott értéke egyértelmű meghatározásának hiánya.”

109

Így az értékelő bizottság észrevételei a felperesnek odaítélt pontszámok, illetve az egyes nyertes ajánlattevők által a műszaki leírás egyes tételeire kapott pontszámok részleteivel együttesen értelmezve érthetővé teszi azokat az indokokat, amelyek alapján a Bizottság a felperes ajánlatát a nyertes ajánlatoknál kevésbé megfelelőnek minősítette. 2018. április 26‑i kiegészítő beadványában ugyanis a felperes maga is kijelentette, úgy látta, hogy a „kevés információ a szakértők rendelkezésre állásának biztosításához” észrevétel a „Szervezet és módszertan” tételnek, „a vezetőség nem rendelkezik elég tapasztalattal az ágazatban” észrevétel pedig a „Menedzsment: javasolt profilok” tételnek felel meg.

110

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a nyertes ajánlattevők egyike sem kapott olyan kritikákat, mint amelyeket az értékelő bizottság a felperes ajánlatára vonatkozóan megfogalmazott.

111

Először is, amint arra a felperes rámutat, az értékelő bizottság álláspontját tükröző észrevételekből valóban kitűnik, hogy e bizottság azt kifogásolhatta, hogy egyes ajánlattevők „nem részletezték kellőképpen a szakértők elérhetetlensége esetére szóló enyhítő intézkedéseket”, vagy még inkább azt, hogy „kevés az információ a belső szakértelemre vonatkozóan”. Ezek a kritikák azonban nem azon információk elégtelen jellegére irányulnak, amelyek a szakértők tulajdonképpeni elérhetőségére vonatkoznak. Másodszor, a felperes ajánlatával szemben megfogalmazott, „a vezetőség elégtelen szakmai hozzáértése az ágazatban” észrevétellel kapcsolatban maga a felperes jegyzi meg a keresetlevelében, „a menedzsment szakmai hozzáértésével kapcsolatosan egyetlen más ajánlattevőre vonatkozóan sem található megjegyzés”.

112

Így a felperes állításával ellentétben, az a tény, hogy a többi ajánlattevővel szemben szintén megfogalmaztak az ajánlataik negatív pontjaira vonatkozó észrevételeket, nem alkalmas arra, hogy a 2018. április 13‑i levélben szereplő indokolást ellentmondásossá tegye.

113

A felperes tehát a megtámadott határozatból és a 2018. április 13‑i levélből megismerhette azokat az indokokat, amelyeken az ajánlatok műszaki szempontok szerinti besorolása megtörtént. E tekintetben – amint arra a fenti 95. pont emlékeztet – nem lehet megkövetelni az ajánlatkérőtől, hogy azon ajánlattevő számára, akinek ajánlatát nem választották ki, egyrészről – az ajánlat elutasításának indokain felül – részletes összefoglalót küldjön arról, hogy ajánlatának értékelésekor miként vették figyelembe annak egyes részleteit, másrészről pedig hogy – a nyertes ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek közlése keretében – a nyertes ajánlat és az elutasított ajánlattevő ajánlatának aprólékos összehasonlító elemzésével szolgáljon.

114

Végül, az ajánlatok pénzügyi értékelését illetően, a 2018. április 13‑i levél tartalmazott egy táblázatot, amely a felperes és a tíz nyertes ajánlattevő pénzügyi pontszámainak összegét, a műszaki pontszámainak összegét és a végleges pontszámát tartalmazta. E táblázat szerint a pénzügyi értékelése tekintetében elsőként rangsorolt nyertes ajánlattevő nem kapta meg a teljes 100 pontot, hanem 99,36 pontot szerzett.

115

E tekintetben, amint arra a Bizottság az ellenkérelmében rámutatott, az ajánlattevői útmutató 15.3 pontjának megfelelően a pénzügyi összpontszámot az egyes szakértői kategóriákra vonatkozó, a fenti 6. pontban említett négy súlyozott pontszám összeadásával számították ki. Ezt a négy súlyozott pontszámot úgy határozták meg, hogy a legalacsonyabb árakat elosztották az adott ajánlat áraival, és ezt az arányt megszorozták 100‑zal. Így, e képlet alkalmazásával az az ajánlattevő, amelynek ajánlata összességében a legolcsóbb volt, azonban nem volt az mindegyik szakértői kategória vonatkozásában, nem érhetett el 100‑ból 100 pontos összpontszámot.

116

A felperes tehát feltételezhette, hogy ez volt a helyzet a jelen ügyben, amelyben – amint arra a Bizottság rámutatott – a pénzügyi pontszám tekintetében elsőként rangsorolt nyertes ajánlattevő az I. és III. szakértői, és az adminisztratív segítők kategóriák tekintetében a legalacsonyabb, míg a II. szakértői kategóriára vonatkozóan a második legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot nyújtotta be. Ezért, mivel e nyertes ajánlattevő ajánlata nem volt mind a négy kategóriában a legolcsóbb, nem érhetett el 100 pontból 100 pontos végleges pénzügyi pontszámot.

117

Mivel a felperes által harmadik jogalapjának alátámasztására előterjesztett egyik érv sem megalapozott, azt el kell utasítani.

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)

a következőképpen határozott: