1

A felperes, Khaled Kaddour, szíriai állampolgársággal rendelkező üzletember, aki többek között a távközlési– és a kőolajpiacon folytat kereskedelmi tevékenységet.

[omissis]

20

2015. október 12‑én a Tanács elfogadta a 2013/255 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/1836 határozatot (HL 2015. L 266., 75. o.; helyesbítés: HL 2016. L 336., 42. o.). Ugyanezen a napon elfogadta a 36/2012 rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/1828 rendeletet (HL 2015. L 266., 1. o.).

21

A 2015/1836 határozat (6) preambulumbekezdése értelmében „[a] Tanács megállapította, hogy mivel a szíriai rezsim szoros ellenőrzése alatt tartja a gazdaságot, a Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek közül csak egy szűk belső kör tud[t]a fenntartani státuszát, mégpedig oly módon, hogy szoros kapcsolatban áll a rezsimmel és élvezi annak támogatását, továbbá befolyással bír rá”, és „[a] Tanács úgy ítéli meg, hogy korlátozó intézkedések bevezetésével belépési korlátozásokat kell alkalmaznia, valamint be kell fagyasztania a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt, Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait, illetve a hozzájuk tartozó, a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást, megakadályozva ezzel, hogy anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak a rezsimnek, és elősegítve, hogy befolyásuk révén fokozódjon a nyomás a rezsimre az elnyomás megszüntetése végett”.

22

A 2013/255 határozat 27. és 28. cikkének szövegét a 2015/1836 határozat módosította. E cikkek már előírják a tagállamok területére való beutazás vagy az azon történő átutazás korlátozását, valamint a „Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek” pénzeszközeinek a befagyasztását, kivéve ha „elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy [e személyek] nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye”.

23

A 2015/1828 rendelet módosította többek között a 36/2012 rendelet 15. cikkének szövegét annak érdekében, hogy abba belefoglalja a 2015/1836 határozatban meghatározott és a 2013/255 határozatba bevezetett új jegyzékbe vételi kritériumokat.

[omissis]

66

Tekintettel arra, hogy a tárgyaláson a felperes és a Tanács vitát folytatott azzal kapcsolatban, hogy a felperes nevét két vagy három jegyzékbe vételi indok miatt tartották‑e fenn a szóban forgó jegyzékekben, a Törvényszék szükségesnek tartja, hogy a következő pontosításokat tegye.

67

A jelen ügyben, amint az a fenti 27. pontból kitűnik, a felperes neve szóban forgó jegyzékekbe való felvételének indokait nem módosították a 2016/850 határozathoz és a 2016/840 végrehajtási rendelethez képest, ezek pedig a következők:

„Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, akinek a távközlési, a kőolaj‑ és a műanyagiparban vannak érdekeltségei. Közeli üzleti kapcsolatban áll Maher al‑Aszaddal.

Üzleti tevékenységén keresztül a szíriai rezsim haszonélvezője és támogatója.

Egyebek mellett üzleti tevékenysége révén kapcsolatban áll Maher al‑Aszaddal.”

68

A 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikke (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerint:

„(1)   Be kell fagyasztani az I. és a II. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekhez, a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyekhez, valamint a velük kapcsolatban álló személyekhez és szervezetekhez tartozó, vagy tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.

(2)   A Tanácsnak a szíriai helyzettel összefüggésben – az (5)–(11) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – tett megállapításaival és értékelésével összhangban be kell fagyasztani az alábbiakhoz tartozó, vagy tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást:

(3)   A (2) bekezdésben említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyeket, szervezeteket vagy szerveket nem veszik fel a személyeknek és szervezeteknek az I. mellékletben foglalt jegyzékébe, illetve nem tartják őket jegyzéken, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.”

69

A 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának, (1a) bekezdése a) pontjának és (1b) bekezdésének szövege közel azonos a fentiekkel.

70

A felperes neve jegyzékbe vétele indokainak és a jegyzékbe vételi kritériumoknak a megfogalmazására tekintettel meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben három jegyzékbe vételi indokot hoztak fel vele szemben. Az első albekezdés, amely az első indoknak felel meg, a Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberi minőségre vonatkozik, a második albekezdés, amely a második indoknak felel meg, a szíriai rezsimből húzott haszonra és a rezsimnek nyújtott támogatásra vonatkozik, a harmadik albekezdés pedig, amely a harmadik indoknak felel meg, a szíriai rezsimmel fennálló kapcsolatra vonatkozik.

71

Ebből következik, hogy a felperes neve szóban forgó jegyzékekbe való felvételének első indoka a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikke (1a) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogi kritériumon (a Szíriában tevékenykedő vezető üzletember kritériuma) alapul, a felperes neve felvételének második és harmadik indoka pedig a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikkének (1) bekezdésében és a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogi kritériumon (a szíriai rezsimmel való kapcsolat kritériuma), a felperes által a szíriai rezsimből húzott haszon és az általa a rezsimnek nyújtott támogatás, vagy a szíriai rezsim kulcsfontosságú szereplőjével, M. al‑Aszaddal fennálló kapcsolata miatt.

72

Mivel a Tanács a tárgyaláson előadta, hogy a szíriai rezsimből húzott haszonra és az említett rezsimnek nyújtott támogatásra való hivatkozást nem a felperes neve szóban forgó jegyzékekbe való felvételének harmadik indokaként kell értelmezni, amit a felperes nem kifogásolt, a Törvényszék hasznosnak tartja az alábbi pontosítások megtételét.

73

A szíriai rezsimből húzott haszon és az említett rezsimnek nyújtott támogatás a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikkének (1) bekezdésében előírt önálló jogi kritériumnak minősül, amelyet e tekintetben meg kell különböztetni az említett határozat 28. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt, „Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek” kritériumától, továbbá az említett rezsimhez tartozó személyekkel fennálló kapcsolatra vonatkozó kritériumtól, amelyet ugyanezen határozat 28. cikkének (1) bekezdése ír elő.

74

Ez kiderül magából a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikkének megfogalmazásából is. E cikk (1) bekezdésében három kategóriába tartozó személyek – először is a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyek, másodszor a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyek, valamint harmadszor a velük kapcsolatban álló személyek – pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztását írja elő. A (2) bekezdésében különféle kategóriákba tartozó személyek, köztük a Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek, pénzeszközeinek és gazdasági erőforrások befagyasztását célozza. A 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdése tehát főszabály szerint a személyek különböző kategóriáira vonatkozik, amit megerősít az a kizárólag a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek számára biztosított lehetőség, hogy e rendelkezés (3) bekezdésére hivatkozzanak, lehetővé téve ez utóbbiak számára, hogy bizonyos feltételek mellett ne kerüljön fel a nevük a szóban forgó jegyzékekbe, illetve ne tartsák fenn a nevüket a szóban forgó jegyzékekben.

75

E rendelkezés szó szerinti értelmezése megfelel az elfogadása hátterének és az általa követett célnak (lásd ebben az értelemben: 1983. november 17‑iMerck ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont; 2005. március 10‑ieasyCar ítélet, C‑336/03, EU:C:2005:150, 21. pont). Emlékeztetni kell ugyanis mindenekelőtt arra, hogy a 2015/1836 határozat (5) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Tanács személyek különféle kategóriáit állította fel, amely kategóriákat a 2013/255 határozat 28. cikkének (2) bekezdésébe vezetett be annak érdekében, hogy a célzott és differenciált megközelítés megőrzése mellett fejlessze azokat a már létező korlátozó intézkedéseket, amelyeket fenn kívánt tartani. Így egyértelműen kifejezte arra irányuló szándékát, hogy jegyzékbe vételi kritériumokat adjon hozzá a 2013/255 határozat 28. cikkének (1) bekezdésében már létező és előírt kritériumokhoz. Továbbá a 2015/1836 határozat, amely beillesztette a 2013/255 határozat 28. cikkének (3) bekezdését, csak a személyek ezen új kategóriáira irányult, amint az kitűnik az említett határozat (14) preambulumbekezdéséből. Végül meg kell állapítani, hogy a 2013/255 határozat 28. cikkének (3) bekezdésében biztosított lehetőségnek nem volt megfelelője az említett 2013/255 határozat 28. cikkében azt megelőzően, hogy azt a 2015/1836 határozat módosította volna.

76

Az a tény, hogy a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikke személyek különböző kategóriáit szabályozza, nem jelenti azt ugyanakkor, hogy valamely személy nem tartozhat több kategóriába. Ez viszont azt jelenti, hogy amikor a Tanács valamely személy nevének a szóban forgó jegyzékekbe való felvételéről vagy fenntartásáról határoz, a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján meg kell határoznia azt vagy azokat a kategóriákat, amelyekbe e személy tartozhat. E tekintetben meg kell vizsgálnia egyrészt azt a kritériumot vagy azokat a kritériumokat, amelyeket valamely személy nevének a szóban forgó jegyzékekbe való felvétele vagy fenntartása érdekében alapul kíván venni, másrészt azt, hogy rendelkezik‑e olyan kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények csoportjával, amely alkalmas az általa az általa választott kritériumon vagy kritériumokon alapuló egyes jegyzékbe vételi indokok megalapozottságának bizonyítására.

77

E tekintetben nem zárható ki, hogy egy meghatározott személy tekintetében a jegyzékbe vételi indokok bizonyos mértékben átfedik egymást abban az értelemben, hogy valamely személy Szíriában tevékenykedő vezető üzletembernek minősülhet, és úgy tekinthető, mint aki tevékenységei keretében hasznot húz a szíriai rezsimből, vagy ugyanezen tevékenységek révén a rezsimet támogatja. Ez pontosan abból következik, hogy – amint az a 2015/1836 határozat (6) preambulumbekezdésében megállapításra került – a szíriai rezsimmel fennálló szoros kapcsolatok és a személyek e kategóriája által a rezsimnek nyújtott támogatás egyike azon okoknak, amelyek miatt a Tanács e kategória létrehozásáról határozott. Ugyanakkor még ebben az esetben is eltérő kritériumokról van szó.

78

Az ítélkezési gyakorlat ugyanis elismerte, hogy a 2015/1836 határozat objektív, önálló és elégséges jegyzékbe vételi kritériumként vezette be a „Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek” kritériumát, így a Tanács már nem köteles bizonyítani a személyek e kategóriája és a szíriai rezsim közötti kapcsolat fennállását, sem pedig a személyek e kategóriája és az e rezsimnek nyújtott támogatás, illetve az abból húzott haszon közötti kapcsolat fennállását mivel az, hogy valaki Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, elegendő a szóban forgó korlátozó intézkedések valamely személlyel szemben történő alkalmazásához (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 11‑iHX kontra Tanács ítélet, C‑540/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:707, 38. pont; 2019. április 4‑iSharif kontra Tanács ítélet, T‑5/17, EU:T:2019:216, 55. és 56. pont; 2019. szeptember 11‑iHaswani kontra Tanács végzés, T‑231/15 RENV, nem tették közzé, EU:T:2019:589, 56. pont).

79

Ebből következik, hogy amikor a Tanács úgy határoz, hogy valamely személy nevét a Szíriában tevékenykedő vezető üzletember minősége miatt felveszi, e személy jegyzékbe vételének indokolásában nem köteles pontosítani, hogy az támogatja a szíriai rezsimet, vagy hasznot húz abból. Ha megteszi, az azért van, mert a 2013/255 határozat 28. cikkének (1) bekezdésében előírt kritériumot is alkalmazni kívánja vele szemben. Ez az értelmezés biztosítja leginkább a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 28. cikke minden egyes bekezdésének hatékony érvényesülését, és teszi lehetővé a jegyzékbe felvett személyek számára, hogy pontosan meghatározzák, hogy a nevüket mely kritériumok alapján vették fel vagy tartották fenn a szóban forgó jegyzékekben.

80

Következésképpen, ha a Tanács valamely személy neve jegyzékbe vételének indokolásában kifejezetten az e személy által a szíriai rezsimből húzott hasznot vagy annak támogatását említi, ez azt vonja maga után, hogy a Tanácsnak konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények csoportja révén bizonyítania kell, hogy az adott személy hogyan támogatja a szíriai rezsimet vagy húz hasznot abból. Ebben az értelemben, noha a Tanács úgy ítéli meg, hogy a szíriai rezsimből való haszonszerzés vagy a rezsim támogatása olyan személyek tevékenységeiből ered, akik egyébként Szíriában tevékenykedő vezető üzletembernek minősülnek, azok a bizonyítékok, amelyekkel a Tanácsnak rendelkeznie kell, és amelyek szolgáltatására kényszerülhet a haszonszerzés vagy támogatás bizonyítása érdekében, nem feltétlenül azonosak azokkal, amelyek lehetővé teszik a „Szíriában tevékenykedő vezető üzletember” minőség bizonyítását.

81

Ebből következik, hogy a jelen ügyben – a Tanács állításával ellentétben – a felperes által a szíriai rezsimből húzott haszonra és az említett rezsimnek nyújtott támogatására való hivatkozást úgy kell értelmezni, mint a felperes neve szóban forgó jegyzékekbe való felvételének olyan indokát, amely elkülönül a Szíriában tevékenykedő vezető üzletember jogállására és a szíriai rezsim kulcsfontosságú szereplőivel való kapcsolatára vonatkozó indoktól. Ennélfogva a Tanácsnak képesnek kell lennie arra, hogy kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények csoportja révén bizonyítsa az említett indok megalapozottságát.

82

E pontosításokat és egyértelműsítéseket követően meg kell vizsgálni, hogy a jelen ügyben a Tanács – amint azt a felperes állítja – értékelési hibát követett‑e el, amikor nevének a szóban forgó jegyzékekben való fenntartásáról határozott.

88

A Tanács lényegében emlékeztet arra, hogy a felperes nevét a megtámadott jogi aktusok ugyanazon indokok alapján tartották fenn a szóban forgó jegyzékekben, mint amelyek a 2016/850 határozatban és a 2016/840 végrehajtási rendeletben szerepelnek. Márpedig e 2016. évi jogi aktusokat illetően meg kell állapítani, hogy a Törvényszék a 2018. május 31‑iKaddour III ítéletben (T‑461/16, EU:T:2018:316, 102. pont) kimondta, hogy azok a bizonyítékok, amelyekre a Tanács a felperes szóban forgó jegyzékekbe való felvételének fenntartása érdekében támaszkodott, valószínűsítő körülmények olyan csoportjának minősülnek, amely lehetővé teszi az ilyen újbóli felvétel igazolását. Ezenkívül a felperes nem terjesztett elő egyetlen olyan bizonyítékot sem, amely kétségbe vonhatná a Törvényszéknek a 2018. május 31‑iKaddour III ítéletből (T‑461/16, EU:T:2018:316) következő értékelését.

89

Meg kell tehát vizsgálni a 2018. május 31‑iKaddour III ítéletnek (T‑461/16, EU:T:2018:316), valamint a 2016. október 26‑iKaddour II ítéletnek (T‑155/15, nem tették közzé, EU:T:2016:628) a jelen jogalap elemzésére gyakorolt hatását, mivel e két ítélet a jelen eljárásban szereplő bizonyítékokat elemezte.

90

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 2013/255 határozat 30. cikkének (3) bekezdése és a 36/2012 rendelet 32. cikkének (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben észrevételt vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja döntését, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet. Az említett rendelet 32. cikkének (4) bekezdésével összhangban egyébként a szóban forgó jegyzékeket rendszeresen és legalább tizenkét havonta felül kell vizsgálni.

91

E rendelkezések együttes értelmezéséből következik, hogy a Tanács a szóban forgó jegyzékekbe felvett személy nevét fenntartó jogi aktusok elfogadását megelőző bármely felülvizsgálat során, sőt bármikor vizsgálhatja a lényeges bizonyítékok vagy az elé terjesztett észrevételek alapján, hogy a ténybeli helyzet a felperes neve eredeti jegyzékbe vétele, újbóli felvétele vagy az előző felülvizsgálat óta oly módon változott‑e, hogy a megjelölése már nem indokolt (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2017. július 26‑iTanács kontra LTTE ítélet, C‑599/14 P, EU:C:2017:583, 46. pont; 2018. szeptember 27‑iEzz és társai kontra Tanács ítélet, T‑288/15, EU:T:2018:619, 50. pont).

92

Egyébiránt, anélkül hogy a jogerő szempontjából szigorú értelemben kötve lenne, mivel a 2016. október 26‑iKaddour II ítélettel (T‑155/15, nem tették közzé, EU:T:2016:628) és a 2018. május 31‑iKaddour III ítélettel (T‑461/16, EU:T:2018:316) elutasított keresetek tárgya nem azonos a jelen kereset tárgyával, a Törvényszék nem vonatkoztathat el teljesen az e két ügyben kifejtett érvelésétől, amelyek ugyanazon feleket érintik, és lényegében ugyanazon jogi kérdéseket vetik fel.

93

Ugyanakkor a jelen jogalap alátámasztása érdekében előterjesztett ténybeli és jogi elemek vizsgálata nélkül nem lehet feltételezni, hogy a Törvényszék ugyanazokra a következtetésekre jutna, mint amelyeket a 2016. október 26‑iKaddour II ítéletben (T‑155/15, nem tették közzé, EU:T:2016:628) és a 2018. május 31‑iKaddour III ítéletben (T‑461/16, EU:T:2018:316) elfogadott (lásd ebben az értelemben: 2018. szeptember 27‑iEzz és társai kontra Tanács ítélet, T‑288/15, EU:T:2018:619, 53. pont).

94

A jelen ügyben tehát nem zárható ki – anélkül, hogy megvizsgálnák azokat –, hogy a felperes által a jogalapja keretében előterjesztett bizonyítékok alkalmasak annak bizonyítására, hogy a Tanács 2018‑ban tévesen határozott nevének a szóban forgó jegyzékekben való fenntartásáról.

[omissis]

96

A felperes megkérdőjelezi a Tanács által annak 2018‑ban történő bizonyítása érdekében benyújtott bizonyítékok relevanciáját, hogy a neve szóban forgó jegyzékekben történő fenntartása még mindig megalapozott volt.

97

Meg kell állapítani, hogy a terrorizmus elleni küzdelem keretében hozott korlátozó intézkedések vonatkozásában valamely személy vitatott jegyzéken való fenntartásának vizsgálata során az a kérdés fontos, hogy e személy említett jegyzékbe történő felvétele vagy az előző felülvizsgálat óta a ténybeli helyzet oly módon változott‑e, hogy az már nem teszi lehetővé ugyanazon következtetés levonását e személy terrorista tevékenységekben való részvételével kapcsolatban (2012. november 15‑iAl‑Aqsa kontra Tanács és Hollandia kontra Al‑Aqsa ítélet, C‑539/10 P és C‑550/10 P, EU:C:2012:711, 82. pont). Ezenfelül az Iránnal szemben elfogadott korlátozó intézkedések keretében pontosításra került, hogy a Tanács nem köteles új tényekre hivatkozni, amennyiben az eredeti jegyzékbe vétel alapjául szolgáló tények relevánsak, és elegendőek az érintett félnek a jegyzékben való fenntartásához (Sharpston főtanácsnok Islamic Republic of Iran Shipping Lines és társai kontra Tanács ügyre vonatkozó indítványa, C‑225/17 P, EU:C:2018:720, 182. pont).

98

Végül megállapításra került, hogy a Tanács köteles új bizonyítékokat előterjeszteni valamely személy neve jegyzékbe vétele megalapozottságának bizonyítása érdekében, amennyiben e jegyzékbe vétel kritériuma és indokai megváltoztak (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 11‑iHaswani kontra Tanács végzés, T‑231/15 RENV, nem tették közzé, EU:T:2019:589, 56. pont).

99

Ebből következik, hogy valamely személy neve szóban forgó jegyzékekben való fenntartásának igazolása érdekében nem tiltott, hogy a Tanács ugyanazokra a bizonyítékokra hivatkozzon, amelyek igazolták a felperes nevének a szóban forgó jegyzékekbe való eredeti felvételét, újbóli felvételét vagy korábbi fenntartását, amennyiben egyrészt a jegyzékbe vétel indokai változatlanok, másrészt pedig a körülmények nem változtak oly módon, hogy e bizonyítékok elavultak volna.

100

E tekintetben azt is meg kell állapítani, hogy a közös kül‑ és biztonságpolitika (KKBP) keretében elfogadott intézkedések jellegéből adódik, hogy azokat időszakosan felül kell vizsgálni és egymást követő időszakokban ismételten alkalmazhatók. Jellemzően ez a helyzet, amikor a korábban alkalmazott korlátozó intézkedések ellenére a geopolitikai helyzet nem változik. Ebben helyzetben a Tanácsnak jogában kell, hogy álljon, hogy a szükséges intézkedéseket továbbra is alkalmazza, még akkor is, ha a helyzet nem változott, feltéve hogy azok a tények, amelyek a korlátozó intézkedések fenntartása alapjául szolgálnak, továbbra is igazolják az elfogadásuk idején az alkalmazásukat, különösen, hogy a tények időben még mindig kellően közeliek (lásd ebben az értelemben: Sharpston főtanácsnok Islamic Republic of Iran Shipping Lines és társai kontra Tanács ügyre vonatkozó indítványa, C‑225/17 P, EU:C:2018:720, 201. és 202. pont).

101

Ily módon a jelen ügyben, mivel – amint az a fenti 67. pontban említésre került – a felperes neve felvételének indokait nem módosították, kizárólag azt kell megvizsgálni, hogy a Törvényszék elé terjesztett iratokban vannak‑e olyan bizonyítékok, amelyek arra engednek következtetni, hogy a felperes vagy Szíria ténybeli helyzete oly módon változott, hogy a 2016‑ban a Tanács által a felperes neve szóban forgó jegyzékeken való fenntartása megalapozottságának igazolása céljából előterjesztett bizonyítékok már nem relevánsak a neve említett jegyzékeken való fenntartása 2018‑ban történő igazolása szempontjából.

102

E tekintetben egyrészt meg kell állapítani, hogy a szíriai helyzet 2016 és 2018 között nem javult. A felperes által a keresetlevélben előterjesztett és annak bizonyítására irányuló bizonyítékok, hogy a szíriai gazdasági helyzet olyan, hogy illúzió lenne azt gondolni, hogy a rezsimet a megmaradt csekély vagyonával képes lenne támogatni, nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a szíriai környezet oly módon változott, hogy a felperes nevének a szóban forgó jegyzékeken való fenntartása már nem lenne indokolt. Épp ellenkezőleg, a Világbank csoportjának a szíriai konfliktus gazdasági és társadalmi következményeiről szóló 2017. évi jelentése, az International Business Times újság 2016. március 14‑i cikke, amely a szíriai háború Oroszország és az Egyesült Államok tekintetében felmerülő költségeiről szól, és végül a Time újság 2018. április 9‑i cikke, amely azon kérdést szándékozik megválaszolni, hogy a szíriai polgári háború miért válik még összetettebbé, azt tanúsítja, hogy a szíriai háború még mindig aktuális. Ebben az összefüggésben a Tanács és az Unió megalapozottan tarthatja fenn azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy nyomást gyakoroljanak a szíriai rezsimre.

103

Másrészt, noha a felperes azt állítja, hogy kereskedelmi tevékenységei megszűntek, és soha nem állt kapcsolatban M. al‑Aszaddal, meg kell állapítani, hogy már hivatkozott ilyen érvekre a 2018. május 31‑iKaddour III ítélet (T‑461/16, EU:T:2018:316, 115. pont) alapjául szolgáló ügyben, és hogy beadványaiban semmilyen valószínűsítő körülményt nem terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy személyes helyzete 2016 és 2018 között változott volna. Ami a felperes által annak bizonyítása érdekében benyújtott dokumentumokat illeti, hogy Bilal tábornok M. al‑Aszad kabinetfőnöke volt, meg kell jegyezni, hogy – a bizonyító erejük és a Tanács által benyújtott bizonyítékok megkérdőjelezésére való képességük alábbi 120. pontban elvégzett vizsgálatának sérelme nélkül – e bizonyítékok csak az említett tábornokra utalnak, és önmagukban nem tesznek nyilvánvalóvá a felperes helyzetében történő olyan konkrét változást, amelyről a Tanács tudhatott és tudnia kellett volna azon döntése meghozatalának időpontjában, hogy a felperes nevét fenntartja a szóban forgó jegyzékeken. Ezenkívül e dokumentumok a felperes és M. al‑Aszad közötti kapcsolat ezen aspektusának megkérdőjelezésére irányulnak, de nem vonatkoznak az utóbbiak között fennálló üzleti kapcsolatokra.

104

Következésképpen, anélkül hogy a Törvényszék érvelésének e szakaszában előre értékelné azt a kérdést, hogy a Tanács által előterjesztett bizonyítékok ténylegesen lehetővé teszik‑e a felperes nevének a szóban forgó jegyzékekbe való felvételére vonatkozó indokok 2018‑ban való megalapozottságának bizonyítását, a Tanács nem volt köteles további bizonyítékokat szolgáltatni a 2016‑ban előterjesztetteken kívül a felperes helyzetében vagy a szíriai helyzetben bekövetkezett olyan változások miatt, amelyek igazolnák a nevének a szóban forgó jegyzékekből való eltávolítását.

105

Következésképpen el kell utasítani a felperes által előadott azon érveket, amelyek az előterjesztett bizonyítékok relevanciájának vitatására irányulnak, mivel azok régiek, vagy nincsenek azokat alátámasztó új bizonyítékok. Egyebekben mindenképpen el kell utasítani a felperes azon érvét, amely szerint a Tanács nem támaszkodhatott olyan cikkekre, amelyeket a Törvényszék a 2014. november 13‑iKaddour I ítélet (T‑654/11, nem tették közzé, EU:T:2014:947) keretében úgy tekintett, mint amelyek nem bizonyítják a jegyzékbe vétele indokainak megalapozottságát. A 2016. október 26‑iKaddour II ítélet (T‑155/15, nem tették közzé, EU:T:2016:628, 78. pont) ugyanis már elutasította ezt az ugyanazon bizonyítékokra vonatkozó érvet, emlékeztetve arra, hogy a Törvényszékhez érkezett valamennyi ügynek saját iratanyaga van, és ezen iratanyagok mindegyike teljesen önálló. Így az a körülmény, hogy a Tanács a jelen eljárásban bizonyos olyan dokumentumokat terjeszt elő, amelyeket a Törvényszék egy másik ügy keretében úgy ítélt meg, hogy azok nem tesznek eleget a bizonyítási tehernek, nem fosztja meg a Tanácsot attól a lehetőségtől, hogy e dokumentumokra más bizonyítékok mellett hivatkozzon annak érdekében, hogy kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények csoportját alkossa, amelyek alkalmasak arra, hogy igazolják a felperes neve szóban forgó jegyzékekben való fenntartásának megalapozottságát.

[omissis]

143

A felperes úgy gondolja, hogy joga van a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikke (3) bekezdésének és 28. cikke (3) bekezdésének, valamint a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikke (1b) bekezdésének rendelkezéseire hivatkozni.

144

E tekintetben az e rendelkezések által előírt feltételek nem konjunktívak, így – ellentétben azzal, amit a Tanács az ellenkérelemben állít – hivatkozhat az említett rendelkezésekre, amennyiben az ott megállapított feltételek valamelyikének megfelel.

[omissis]

147

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikkének (3) bekezdése és 28. cikkének (3) bekezdése szerint az e cikkek (2) bekezdésében említett kategóriába valamelyikébe tartozó személyeket, szervezeteket vagy szerveket nem veszik fel a személyeknek és szerveknek a 2013/255 határozat I. mellékletében foglalt jegyzékeibe, illetve nem tartják őket a jegyzékeken, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye. Ugyanezek a feltételek szerepelnek a pénzeszközök befagyasztását illetően a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikkének (1b) bekezdésében.

148

Először is, ami a felperes azon érvét illeti, amely szerint e feltételek vagylagosak, és nem konjunktívak, e rendelkezések értelmezése szükséges. Az ítélkezési gyakorlat szerint a rendelkezéseket nemcsak szövegükre, hanem szövegösszefüggésükre és céljukra is figyelemmel kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 1983. november 17‑iMerck ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont; 2005. március 10‑ieasyCar ítélet, C‑336/03, EU:C:2005:150, 21. pont).

149

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikkének (3) bekezdésében és 28. cikkének (3) bekezdésében, valamint a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikkének (1b) bekezdésében felsorolt feltételeket a „vagy” kötőszó választja el. E kötőszó – nyelvi szempontból – vagylagosságot és halmozódást is kifejezhet, következésképpen azt az alkalmazása szerinti kontextusban és a szóban forgó jogi aktus céljai tükrében kell értelmezni (lásd analógia útján: 2019. május 14‑iM és társai [Menekült jogállás visszavonása] ítélet, C‑391/16, C‑77/17 és C‑78/17, EU:C:2019:403, 102. pont).

150

Márpedig a 2013/255 határozattal és a 36/2012 rendelettel bevezetett korlátozó intézkedések rendszerének célja a szíriai rezsim mindenfajta támogatásának megtiltása, annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak e rezsimre a polgári lakossággal szembeni elnyomás megszüntetése végett. E cél elérése érdekében a Tanács elfogadta a 2013/255 határozat módosításáról szóló 2015/1836 határozatot, mivel pontosan azt állapította meg, hogy a szíriai rezsim megpróbálta megkerülni az uniós korlátozó intézkedéseket a civil lakossággal szemben folytatott erőszakos elnyomási politikájának további finanszírozása és támogatása érdekében (a 2015/1836 határozat (4) preambulumbekezdése). Így az említett intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a Tanács meghatározta azon személyek és szervezetek bizonyos kategóriáit, amelyek e cél elérése szempontjából különös jelentőséggel bírnak (a 2015/1836 határozat (5) preambulumbekezdése), és amely személyek és szervezetek tekintetében többek között a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedéseket kellett elfogadni. A személyek és szervezetek e kategóriáit a rezsimmel fennálló kapcsolatuk, a rezsimre esetlegesen gyakorolt befolyásuk vagy az általuk a rezsimnek bármilyen formában nyújtott támogatás alapján határozták meg (a 2015/1836 határozat (6)–(12) preambulumbekezdése).

151

Következésképpen a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikkének (3) bekezdésében és 28. cikkének (3) bekezdésében, valamint a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikkének (1b) bekezdésében foglalt megfogalmazást úgy kell értelmezni, hogy az azokat a különböző módokat tükrözi, ahogyan valamely személy a jelenleg fennálló szíriai rezsimet támogatni tudja, anélkül hogy e módokat egymást kizárónak lehetne tekinteni. Ezen összefüggésre, valamint a 2013/255 határozat és a 36/2012 rendelet által követett célra tekintettel az e különböző cikkekben felsorolt feltételek szükségszerűen konjunktívak.

152

Nem lehet másként, különben fennállna annak kockázata, hogy a szóban forgó korlátozó intézkedések rendszere kiüresedik. Ez ugyanis annak elismerését jelentené, hogy valamely személyt vagy szervezetet levesznek a szóban forgó jegyzékekről, mert már nem áll kapcsolatban a rezsimmel, holott például befolyást gyakorol rá, vagy fennáll vele kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)

a következőképpen határozott: