AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2009. október 29. ( *1 )
„Kártérítési kereset — 178/2002/EK rendelet — Sürgősségi riasztórendszer — Kiegészítő értesítés — A nemzeti hatóságok hatásköre — A Bizottság joghatást nélkülöző véleménye — A jogvita tárgyának a módosítása — Elfogadhatatlanság”
A T-212/06. sz. ügyben,
a Bowland Dairy Products Ltd (székhelye: Barrowford, Lancashire [Egyesült Királyság], képviselik: J. Milligan solicitor, D. Anderson QC és A. Robertson barrister)
felperesnek
az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: P. Oliver, J.-P. Keppenne és L. Parpala, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
először is a Bizottság arra vonatkozó állítólagos elutasításának a megsemmisítése iránti kérelme, hogy az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.) 50. cikkének a keretében előírt sürgősségi riasztórendszer keretében továbbítson egy, a felperes által gyártott túró forgalmazásának az egyesült királyságbeli Food Standard Agency általi jóváhagyásáról szóló kiegészítő értesítést, és másodszor ezen elutasítás miatt a felperes által állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránt kérelme tárgyában,
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (ötödik tanács),
tagjai: M. Vilaras elnök, M. Prek (előadó) és V. M. Ciucă bírák,
hivatalvezető: C. Kantza tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. március 5-i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
Jogi háttér
1 |
Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.) meghatározza az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárásokat. |
2 |
A 178/2002 rendelet „Sürgősségi riasztórendszer, válságkezelés és szükséghelyzetek” című IV. fejezete létrehoz egy sürgősségi riasztórendszert az élelmiszerek és takarmányok esetében (a továbbiakban: RASFF). |
3 |
A 178/2002 rendelet 50. cikke a következőképpen rendelkezik: „Sürgősségi riasztórendszer (1) Létrehoznak egy hálózatként működő sürgősségi riasztórendszert, amely az élelmiszerekből és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintő veszélyt jelzi. A rendszer kiterjed a tagállamokra, a Bizottságra és az [Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatóságra. A tagállamok, a Bizottság és az [Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatóság mindegyike megbízza a hálózat egy tagját a kapcsolattartással. A Bizottság felelős a hálózat működtetéséért. (2) Amennyiben a hálózat valamelyik tagja élelmiszerekből és takarmányokból eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázatról szerez tudomást, ezt az információt a sürgősségi riasztórendszer keretében haladéktalanul jelenti a Bizottságnak. A Bizottság haladéktalanul továbbítja az információt a hálózat tagjainak. Az [Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatóság kiegészítheti a jelentést olyan tudományos vagy szakmai információkkal, amelyek segítik a tagállamokat a gyors és megfelelő, kockázatkezelő intézkedések megtételében. (3) A Közösség egyéb jogszabályainak sérelme nélkül, a tagállamok a sürgősségi riasztórendszeren keresztül haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a következőket:
Az értesítéshez csatolni kell az értesítést küldő tagállam illetékes hatóságai által megtett intézkedés okainak részletes értelmezését. Ezt rövid időn belül követik a kiegészítő információk, különösen, ha az értesítés alapját képező intézkedéseket módosították vagy visszavonták. A Bizottság haladéktalanul továbbítja a hálózat tagjainak az első és második albekezdés alapján kapott értesítéseket és kiegészítő információkat.” |
A jogvita előzményei
4 |
A felperes, a Bowland Dairy Products Ltd egy angol jog szerinti társaság, amely általában friss sajtot és különösen túrót gyárt. 1999 óta a Pendle Environmental Health Office, a Food Standards Agency felügyelete alatt működő helyi élelmiszerügyi hatóság (a továbbiakban: FSA) engedélyezte számára, hogy a túrót különböző forrásokból származó tejből gyártsa. |
5 |
2006. június 9-én az Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatal (FVO), az Európai Közösségek Bizottsága Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának (DG) a részét képező igazgatóság az FSA képviselőjének jelenlétében vizsgálatot végzett a felperes irodáiban és minőségellenőrzési laboratóriumában. Az FVO a vizsgálati eredményeit az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság belső feljegyzéseiben tette közzé, és azok az FVO azon kiküldetésének a végső jelentéstervezetében szerepelnek, amelyet és június 26-a között az Egyesült Királyságban végzett. |
6 |
2006. június 14-én az FSA az RASFF keretében sürgősségi riasztásról küldött értesítést a kockázat következő meghatározásával: „Tejtermékek hibás termelése. Az antibiotikumok felderítésének nem megfelelő ellenőrzési rendszere.” Az FSA az értesítést „valamennyi, az UK PE 023.EEC egészségügyi jelöléssel ellátott túróra”, vagyis a felperes által gyártott valamennyi túróra alkalmazta. A kiegészítő információkat az RASFF keretében továbbították. |
7 |
2006. június 16-a és 26-a között a felperes bezárta a helyiségeit. |
8 |
2006. június 20-án az FSA könyvvizsgálatot végzett a felperes helyiségeiben. Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságnak küldött levélben az FSA jelezte a felperes gyakorlataival kapcsolatos aggályait és az e tekintetben hozott intézkedéseket. Az FSA megállapította, hogy a felperesnél a működésnek a javasolt intézkedések alapján történő újrakezdése nem jelent problémát a közegészségre, és a közösségi jogszabályokat sem sérti. |
9 |
2006. június 26-án az FSA engedélyezte a felperesnek, hogy újrakezdje a túró gyártását, amelyet ez utóbbi ugyanezen a napon meg is tett. |
10 |
Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság és az FSA között az FVO 2006. június 9-i megállapításai és az FSA könyvvizsgálata tárgyában új vita keletkezett, és találkozót tartottak. |
11 |
A 2006. július 19-i elektronikus levélben F. az FSA-ból – jelezve, hogy a Bizottság megjegyzéseit vagy javaslatait várja – Bizottságnak a következő kiegészítő értesítéstervezetet nyújtotta be: „A brit hatóságok 2006. június 20-án teljes könyvvizsgálatot végeztek a Bowland Dairy Products Ltd-nél. Ezt követően Németország esetében két rakomány, emberi fogyasztásra nem alkalmasnak minősített tejből gyártott túrót küldtek vissza az Egyesült Királyságba, és semmisítettek meg felügyelet mellett június 27-én. Ezenkívül megállapították, hogy a korrekciós intézkedéseket kellett hozni, ezért javultak a veszélyelemzésre és a kritikus szabályozási pontokra vonatkozó eljárások, a minőség-ellenőrzés és a tej átvétel során történő meghatározása. Ezért a brit hatóságok elfogadták a Bowland által termelt túró forgalmazását.” |
12 |
A 2006. július 20-i elektronikus levélben a Bizottság a következőket válaszolta az FSA-nak: „Tisztelt F. Úr, mi is örülünk, hogy az antibiotikumokat tartalmazó tejjel és a higított tejjel kapcsolatban tegnap újból ismertethettük az [Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság] álláspontját. Tervezzük, hogy a tagállamoknak a nyári szünetet követően egy annak meghatározására irányuló jogi szabályozást javasolunk, hogy mit kell e két összetevővel tenni, és hogy kell e két összetevőt ellenőrizni, amikor azokat túró gyártásához használják fel. Köszönjük, hogy a sürgősségi riasztórendszerre vonatkozó üzenettervezetével kapcsolatban véleményünket kérte. Az utolsó mondatot, azaz az »[e]zért a brit hatóságok elfogadták a Bowland által termelt túró forgalmazását« úgy értjük, hogy az Ön véleményéről van szó, amely azonban nem egyezik az [Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság] véleményével. A tegnapi beszélgetésünkből úgy értettük, hogy június 26. (amely időpontban a Bowland újból megkezdte a termelést) óta a Bowland ismét olyan tejet használ fel, amelynek az antibiotikum-tartalmával kapcsolatban nem erősítették meg, hogy az a maximális maradékanyag-határérték alatt van, illetve higított tejet, miközben a kémiai anyagok hiányát nem erősítették meg megfelelő eszközökkel. Ezért az [Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság] nem tudja elfogadni az Ön üzenetében szereplő nyilatkozatot. Csak akkor tudjuk jóváhagyni az üzenettervezetét, amennyiben megerősíti, hogy a tej e két forrását nem használja fel túrótermeléshez. Alternatív megoldásként az üzenetét továbbíthatjuk az RASFF-n keresztül, ebben az esetben azonban azt az [Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság] azon üzenete fogja kísérni, miszerint a »Bizottság szolgálatai úgy vélik, hogy a Bowland által gyártott túrót nem szabad forgalmazni«. Tisztelettel [E. P.]” |
13 |
A P.-nek címzett 2006. augusztus 23-i elektronikus levélben Y. az FSA-ból azt kérte az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságtól, hogy az RASFF-n keresztül továbbítson egy, a tervezetben szereplőhöz hasonló szövegű feljegyzést. Ugyanazon a napon az Egyesült Királyság hatóságai ugyanerről az üzenetről értesítették az RASFF bizottságbeli kapcsolattartó pontját. |
14 |
2006. augusztus 24-én a Bizottság az RASFF-n keresztül továbbította ezt az értesítést. Ezenkívül továbbította a szolgálatainak egy feljegyzését, amely a találkozó jegyzőkönyvének a tervezetét tartalmazta, és amelyből kitűnik, hogy az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság nem értett egyet az FSA által a felperesnek nyújtott engedéllyel (a továbbiakban: feljegyzés). |
Az eljárás és a felek kérelmei
15 |
Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2006. augusztus 11-én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet. |
16 |
A Hivatalhoz ugyanazon a napon benyújtott külön beadványban a felperes ideiglenes intézkedések elrendelése iránti kérelmet nyújtott be, amellyel többek között azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság rendelje el egyrészt a 2006. július 20-i elektronikus levélben szereplő megtámadott határozat végrehajtásának a felfüggesztését, és másodszor az FSA kiegészítő értesítésének az RASFF keretében történő továbbítását. |
17 |
2006. augusztus 25-én a felperes továbbította az Elsőfokú Bíróságnak azon levél másolatát, amelyet ugyanazon a napon az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságnak küldött, és amelyben jelezte, hogy kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy az ideiglenes intézkedése iránti kérelmét és az alapkeresetét úgy kezelje, hogy azok nem csak a elektronikus levél ellen, hanem a feljegyzés ellen is irányulnak. |
18 |
A T-212/06. R. sz., Bowland Dairy Products kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 12-én hozott végzésével (az EBHT-ban nem tették közzé) az Elsőfokú Bíróság elnöke elrendelte, hogy a Bizottság az ideiglenes intézkedés iránti eljárást lezáró végzés meghozatalának időpontjáig vonja vissza a feljegyzését. a Bizottság eleget tett e kérésnek. |
19 |
A 2006. október 24-i levelével a felperes visszavonta az ideiglenes intézkedések és a megsemmisítés iránti kérelmét. Mindazonáltal jelezte, hogy a keresetlevelet az általa állítólagosan elszenvedett károk megtérítésére tekintettel fenntartja. |
20 |
A 2006. november 29-i végzésével az Elsőfokú Bíróság elnöke elrendelte a T-212/06. R. sz. ügy törlését. |
21 |
A Bizottságnak a 2007. március 28-i külön iratban benyújtott és a felperes által a írásbeli észrevételeiben nem vitatott kérelmére az Elsőfokú Bíróság pervezető intézkedés címén úgy döntött, hogy a kártérítés összegének a kérdésével csak akkor foglalkozik, ha megállapította, hogy az Európai Közösség felelős a felperes által említett károkért. |
22 |
Az ügyet a Bíróság harmadik tanácsa tárgyalta. Mivel módosult az Elsőfokú Bíróság tanácsainak összetétele, az előadó bírót a hatodik tanácsba osztották be, következésképpen a jelen ügyet e tanács elé utalták. Mivel az előadó bíró nem tudott részt venni a jelen ügy elbírálásában, az Elsőfokú Bíróság elnöke a 2008. január 7-i határozatával az ügyet átadta az ötödik tanácsnak. |
23 |
Az előadó bíró jelentése alapján az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) elrendelte a szóbeli szakasz megnyitását. A felek szóbeli előadásait és az Elsőfokú Bíróság által feltett kérdésekre adott válaszaikat a 2009. március 5-i tárgyaláson hallgatta meg. |
24 |
A keresetlevelében a felperes azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2006. július 20-i elektronikus levelet. Ezután a levélben a felperes jelezte, hogy a megsemmisítés iránti kérelmét kiterjeszti a feljegyzésre is. A megsemmisítés iránti kérelmeit később a levéllel visszavonta. |
25 |
A felperes a válaszában azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
|
26 |
A Bizottság azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
|
A jogkérdésről
27 |
Előzetesen hangsúlyozni kell, hogy az írásbeli szakasz folyamán a felperes visszavonta a 2006. július 20-i elektronikus levél és a feljegyzés megsemmisítése iránti kérelmeit. Ezt a visszavonást megerősítette a tárgyalás során. Az Elsőfokú Bíróság ezért csak a kártérítési kérelmeket vizsgálja. |
A felek érvei
28 |
A felperes felrója a Bizottságnak, hogy az FSA kiegészítő értesítésének továbbítását annak megkövetelésétől tette függővé, hogy az FSA erősítse meg, hogy a felperes nem használ fel sem antibiotikumot tartalmazó tejet, sem higított tejet a túrógyártásához, illetve másodlagosan, hogy ezt az értesítést az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság azon üzenete kísérje, amelyben megállapítja, hogy a Bizottság szolgálatai úgy vélik, hogy a felperes által gyártott túrót nem szabad forgalmazni. |
29 |
A felperes többek között úgy véli, hogy a 2006. július 20-i elektronikus levél a Bizottság részéről az FSA kiegészítő értesítése továbbításának a végleges megtagadását jelenti, amennyiben azt nem kíséri a Bizottság egyet nem értését tartalmazó ellentétes tartalmú értesítés. E megtagadás végleges jellegét bizonyítja az a tény, hogy a elektronikus levél az FSA elektronikus levelére adott válasz, amelyet a felperes szerint nem lehet másképp értelmezni, mint egy továbbítás iránti kérelmet. A felperes ezenkívül azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróságnak úgy kell kezelnie a jelen keresetet, mint a nem csupán a elektronikus levél által, hanem a feljegyzés által okozott kár megtérítésére irányuló keresetet, még ha a feljegyzést az RASFF-n keresztül a keresetlevél benyújtását követően továbbították is. |
30 |
Egyrészt e tekintetben a felperes megjegyzi, hogy a 2006. augusztus 24-i feljegyzés hatálya megegyezik a elektronikus levél hatályával, és hogy az e két aktussal szemben előterjesztett érvek és kérelmek szintén azonosak. |
31 |
Másrészt a felperes a fenti 18. pontban említett, Bowland Dairy Products kontra Bizottság ügyben hozott végzésre utal, amelyben ideiglenes intézkedésként elrendelték a Bizottság számára, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárást lezáró végzés meghozatalának időpontjáig vonja vissza a 2006. augusztus 24-i feljegyzést. A felperes úgy véli, hogy az EK 242. cikkre és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 104. cikkére való tekintettel az Elsőfokú Bíróság elnöke nem rendelhette volna el a feljegyzés visszavonását, amennyiben azt nem tekintették volna úgy, hogy a kereset tárgya magában foglalja. |
32 |
A Bizottság úgy véli, hogy a 2006. július 20-i elektronikus levél nem minősül az FSA kiegészítő értesítése továbbítása megtagadásának, mivel ezen időpontig nem nyújtottak be hozzá ilyen értelmű végleges kérelmet. Az FSA elektronikus levele ugyanis csupán a kiegészítő értesítéstervezetre vonatkozó konzultációnak minősült. |
33 |
A Bizottság azon a véleményen van, hogy a kereset hatálya nem terjed ki a 2006. augusztus 24-i feljegyzésre, mivel az a keresetlevél benyújtását követte. Azzal érvel, hogy a kereset eredeti hatályának egy, a Bizottsághoz címzett levél útján történő kiterjesztése szokatlan és a Bíróság alapokmányával, valamint az eljárási szabályzattal nyilvánvalóan ellentétes eljárás. |
Az Elsőfokú Bíróság álláspontja
34 |
Először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság alapokmánya 21. cikkének első bekezdése, amely ugyanezen alapokmány 53. cikke első bekezdésének megfelelően az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásokban is alkalmazandó, akként rendelkezik, hogy „[a] Bíróság előtt a keresetet a hivatalvezetőnek címzett keresetlevéllel kell megindítani”, és „[a] keresetlevélnek tartalmaznia kell […] a jogvita tárgyát, a Bíróság döntésére irányuló kérelmet és azoknak a jogalapoknak a rövid összefoglalását, amelyekre a kérelmet alapozzák”. |
35 |
Ugyanígy az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §-ának c) és d) pontja akként rendelkezik, hogy a Bíróság alapokmányának 21. cikkében meghatározott keresetlevél tartalmazza a jogvita tárgya és a felhozott jogalapok rövid ismertetését, valamint a felperes kérelmeit. |
36 |
Bár az eljárási szabályzat 48. cikkének 2. §-a bizonyos körülmények között lehetővé teszi az eljárásban új jogalapok felhozatalát, ez a rendelkezés semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi a felperes számára az Elsőfokú Bíróság előtt új kérelmek előterjesztését és ezáltal a jogvita tárgyának módosítását (lásd az Elsőfokú Bíróság T-3/99. sz., Banatrading kontra Tanács ügyben 2001. július 12-én hozott ítéletének [EBHT 2001., II-2123. o.] 28. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
37 |
Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Közösség szerződésen kívüli felelősségének megállapítása több feltétel – vagyis az intézménynek felrótt magatartás jogellenessége, a kár tényleges bekövetkezte, illetve az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés megléte – együttes fennállásától függ. Ezért, ha akár egyetlen feltétel nem teljesül, a keresetet teljes egészében el kell utasítani anélkül, hogy a többi feltétel vizsgálatára szükség lenne (lásd a Bíróság 26/81. sz., Oleifici Mediterranei kontra EGK ügyben 1982. szeptember 29-én hozott ítéletének [EBHT 1982., 3057. o.] 16. pontját; az Elsőfokú Bíróság T-481/93. és T-484/94. sz., Exporteurs in Levende Varkens és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletének [EBHT 1995., II-2941. o.] 80. pontját és T-334/04. sz., Bouychou kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének [az EBHT-ban nem tették közzé] 33. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
38 |
Ezen ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az alperes intézmény jogi aktusa vagy magatartása, amely az állítólagos kár oka, részét képezi a kártérítési kereset tárgyának, és azt pontosítani kell a keresetlevélben. Ugyanezen okból az ilyen kereset kérelmeit úgy kell érteni, hogy azok a keresetlevélben hivatkozott aktussal vagy magatartással állítólagosan okozott károk megtérítésére utalnak. |
39 |
Harmadszor meg kell jegyezni, hogy a 178/2002 rendelet 50. cikkének (1) bekezdése létrehozza az RASFF-t, amely kiterjed a hálózat tagjaiként a tagállamokra, a Bizottságra és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságra (EFSA), a Bizottság pedig felelős a hálózat működtetéséért. E hálózat keretében a tagállamok értesítik a Bizottságot az ugyanezen cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt intézkedésekről, valamint az ugyanezen bekezdés második albekezdése alapján a kiegészítő információkról, különösen, ha az értesítés alapját képező intézkedéseket módosították vagy visszavonták. A Bizottság a maga részéről köteles a hálózat tagjainak haladéktalanul továbbítani azon értesítést és kiegészítő információkat, amelyeket az ugyanezen bekezdés első és második albekezdése alapján kapott. A hálózat tagjaként azonban a Bizottság a 178/2002 rendelet 50. cikkének (2) bekezdése alapján továbbíthat a hálózat többi tagjának bármely információt, amellyel az élelmiszerekből és takarmányokból eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázattal kapcsolatban rendelkezik. |
40 |
E rendelkezésekből kitűnik, hogy a 178/2002 rendelet 50. cikkének (3) bekezdésében előírt értesítések megfogalmazása, valamint azoknak a Bizottság részére, a hálózat más tagjaival történő közlése céljából történő továbbítása kizárólag az érintett tagállam illetékes hatóságának a felelősségi körébe tartozik. |
41 |
Valóban nem kizárt, hogy még a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozó esetben is a Bizottság kifejtheti véleményét, amely azonban nem vált ki joghatásokat, és nem köti e hatóságokat (a Bíróság 133/79. sz., Sucrimex és Westzucker kontra Bizottság ügyben 1980. március 27-én hozott ítéletének [EBHT 1980., 1299. o.] 16. pontja és a Bíróság 151/88. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott végzésének [EBHT 1989., 1255. o.] 22. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-160/98. sz., Van Parys és Pacific Fruit Company kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének [EBHT 2002., II-233. o.] 65. pontja). Következésképpen elfogadhatatlanok az arra a tényre alapított kártérítési kérelmek, hogy a Bizottság ilyen véleményt fejtett ki (az Elsőfokú Bíróság T-92/06. sz., Lademporiki és Parousis & Sia kontra Bizottság ügyben hozott végzésének [az EBHT-ban nem tették közzé] 26. pontja; lásd továbbá ebben az értelemben a fent hivatkozott a Sucrimex és Westzucker kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 22. és 25. pontját). |
42 |
A jelen ügyben meg kell jegyezni, hogy a 2006. július 20-i elektronikus levelet az FSA-nak a elektronikus levelére adott válaszként küldték. Márpedig ez utóbbiból kiderül, hogy az FSA megjegyzéseket és javaslatokat várt a Bizottságtól, beleértve az értesítés átfogalmazását. Továbbá az FSA hangsúlyozta, hogy az értesítésnek az RASFF-n keresztüli lehető leghamarabb történő továbbítását tervezte, és hogy e célból gyors választ várt a Bizottságtól. |
43 |
Ebből következik, hogy a 2006. július 20-i elektronikus levél a Bizottság FSA ilyen értelmű kérelmére választ nyújtó véleményének a kifejtésére korlátozódik. Következésképpen és a fenti 41. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a kereset arra a tényre alapított kártérítési kérelmei, hogy a Bizottság az FSA kérelmére válaszul kifejtette a 178/2002 rendelet 50. cikke (3) bekezdésének értelmében vett kiegészítő információkról szóló azon értesítés szövegével kapcsolatos véleményét, amelyet az FSA a Bizottságnak továbbított annak a hálózat más tagjaival történő közlése céljából, elfogadhatatlanok, és azokat el kell utasítani. |
44 |
A felperes arra irányuló kérelmével kapcsolatban, hogy a kártérítési kérelmeinek alátámasztása érdekében vegyék figyelembe a 2006. augusztus 24-i feljegyzést is, a fenti 34–36. pontban említett megállapításokból és ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy ezt, mint elfogadhatatlant, szintén el kell utasítani, mivel a jogvita tárgyának és a kereset eredeti kérelmeinek a módosítására irányul (lásd továbbá ebben az értelemben a fenti 36. pontban hivatkozott Banatrading kontra Tanács ügyben hozott ítélet 29. pontját). |
45 |
Az a körülmény, hogy az Elsőfokú Bíróság elnöke a fenti 18. pontban hivatkozott Bowland Dairy Products kontra Bizottság ügyben hozott végzésében elrendelte a 2006. augusztus 24-i feljegyzés visszavonását, a felperes állításával ellentétben nem kérdőjelezheti meg ezt a megállapítást. E tekintetben elég csupán azt megjegyezni, hogy ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében elfogadott végzésről van szó, amely nem dönti el előre az alapeljárás kimenetelét. |
46 |
Az előzőekből következik, hogy a jelen kártérítési keresetet, mint elfogadhatatlant, el kell utasítani. |
A költségekről
47 |
Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §-a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperest, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére, beleértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is. |
A fenti indokok alapján AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (ötödik tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
Vilaras Prek Ciucă Kihirdetve Luxembourgban, a 2009. október 29-i nyilvános ülésen. Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.