1

Fellebbezésében a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt. (Wizz Air Hungary Zrt.) (a továbbiakban: Wizz Air) az Európai Unió Törvényszéke 2022. május 4‑i Wizz Air Hungary kontra Bizottság (TAROM; megmentési támogatás) ítéletének (T‑718/20, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2022:276) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék elutasította az SA.56244 (2020/N) – Románia – a TAROM megmentési támogatása – állami támogatásról szóló, 2020. február 24‑i C(2020) 1160 final bizottsági határozat (HL 2020. C 310., 3. o.; a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítése iránti keresetét.

2

A nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás (HL 2014. C 249., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. C 274., 10. o.; a továbbiakban: a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás) 38. pontja a következőket írja elő:

„Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható‑e, a Bizottság megvizsgálja, hogy teljesül‑e a következő feltételek mindegyike:

[…]

[…]”

3

A megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás „Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás” című 3.1. szakaszán belül a 43. pont szövege a következő:

„Tekintettel arra, hogy a piacról való kilépés jelentős szerepet játszik a termelékenység‑növekedés folyamatában, pusztán a vállalkozás piacról való kilépésének a megakadályozása nem indokolja elégségesen a támogatás nyújtását. Egyértelműen bizonyítani kell, hogy a támogatás közös érdekű célkitűzést szolgál azáltal, hogy szociális nehézséget előz meg vagy piaci hiányosságot kezel (3.1.1. szakasz) a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállításával (3.1.2. szakasz).”

4

Ezen iránymutatás „Szociális nehézség vagy piaci hiányosság bizonyítása” című 3.1.1. szakaszán belül a 44. pont a következőket írja elő:

„A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a kedvezményezett megszűnése valószínűleg komoly szociális nehézséggel vagy súlyos piaci hiányossággal járna, különösen a következők bizonyításával:

[…]

[…]”

5

Az említett iránymutatás „Szerkezetátalakítási terv és a hosszú távú életképesség helyreállítása” című 3.1.2. szakasza a következőképpen rendelkezik:

„45. Az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó szerkezetátalakítási támogatás nem korlátozódhat olyan pénzügyi támogatásra, amely a veszteséget előidéző problémák kezelése nélkül, kizárólag a múltbeli veszteségek kiegyenlítésére irányul. Ezért szerkezetátalakítási támogatás esetében [az Európai] Bizottság az érintett tagállamtól a kedvezményezett hosszú távú életképességét helyreállító, megvalósítható, koherens és messze nyúló szerkezetátalakítási terv benyújtását kéri […]. A szerkezetátalakítás egy vagy több elemet foglalhat magában a következő elemek közül: a kedvezményezett tevékenységeinek hatékonyabb alapokon történő átszervezése és észszerűsítése, amelybe jellemző módon beletartozik a veszteséges tevékenységektől való visszavonulás, azoknak a meglévő tevékenységeknek az átszervezése, amelyek ismét versenyképessé tehetők és – lehetőség szerint – új és életképes tevékenységek irányában végrehajtott diverzifikáció. Ez jellemzően pénzügyi szerkezetátalakítással is jár új vagy meglévő részvényesektől származó tőkeinjekciók, vagy meglévő hitelezők általi adósságcsökkentés formájában.

46. Emiatt a támogatásnyújtás feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet valamennyi ad hoc támogatás esetén jóvá kell hagyatni a Bizottsággal.

47. A szerkezetátalakítási tervnek észszerű határidőn belül és a jövőbeni működési feltételekre vonatkozó reális feltételezések alapján helyre kell állítania a kedvezményezett hosszú távú életképességét, kizárva a szerkezetátalakítási tervben nem szereplő bármilyen egyéb állami támogatást. A szerkezetátalakítási időszaknak a lehető legrövidebbnek kell lennie. A Bizottságnak benyújtandó szerkezetátalakítási tervnek tartalmaznia kell az összes vonatkozó részletet, különösen az ebben a szakaszban (3.1.2.) meghatározott információt.

[…]”

6

Az ugyanezen iránymutatás „Negatív hatások” című 3.6. szakaszában szereplő 3.6.1. szakasz, amely „Az »először és utoljára« elv[re]” vonatkozik, a következőket írja elő:

„70. Az erkölcsi kockázat, valamint a túlzott kockázatvállalási ösztönzők csökkentése és a potenciális versenytorzulás korlátozása érdekében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak csak egyetlen egy szerkezetátalakítási művelethez nyújtható támogatás. Ezt nevezik »először és utoljára« elvnek. Amennyiben egy olyan vállalkozásnak, amely már részesült ezen iránymutatás szerinti támogatásban, további támogatásra van szüksége, az azt mutatja, hogy a vállalkozás nehézségei vagy visszatérő jellegűek, vagy azokkal nem foglalkoztak kellőképpen, amikor a korábbi támogatást nyújtották. Az ismételt állami beavatkozások erkölcsi kockázattal kapcsolatos problémákat okozhatnak és versenytorzulást eredményezhetnek, ami ellentétes a közös érdekkel.

71. Tervezett megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás Bizottságnak történő bejelentésekor a tagállamnak közölnie kell, hogy az érintett vállalkozás kapott‑e korábban megmentési, szerkezetátalakítási vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatást, ideértve az ezen iránymutatás hatálybalépése előtt nyújtott, valamint a be nem jelentett támogatásokat is […]. Ha volt ilyen, és kevesebb mint 10 év […] telt el a támogatás nyújtása, illetve a szerkezetátalakítási időszak vége vagy a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának leállítása óta (attól függően, hogy melyik a legutóbbi), akkor a Bizottság nem engedélyez több támogatást ezen iránymutatás szerint.

[…]”

7

A jogvitának a megtámadott ítéletben ismertetett előzményei a következőképpen foglalhatók össze.

8

A Compania Naţională de Transporturi Aeriene TAROM SA (a továbbiakban: Tarom) egy román légitársaság, amely egyetlen repülőtéri platformról működik, amely a bukaresti OTP Henri‑Coandă nemzetközi repülőtéren (Románia) található. E társaság elsősorban utasok, valamint áru‑ és postai küldemények légi fuvarozásával foglalkozik. A 2020. év elején a Tarom 1795 főt foglalkoztatott, és 25 repülőgépből álló flottával rendelkezett. A Tarom mind nemzeti, mind pedig nemzetközi járatokat üzemeltetett.

9

2020. február 19‑én Románia a Tarom megmentésére irányuló támogatási tervet jelentett be a Bizottságnak, amely a Tarom készpénzszükségleteinek finanszírozására nyújtott, 175952000 román lei (RON) (hozzávetőleg 36660000 euró) összegű, előrehozott részleges visszafizetési lehetőség mellett hat hónap elteltével visszafizetendő kölcsönből állt (a továbbiakban: szóban forgó intézkedés).

10

2020. február 24‑én a Bizottság elfogadta a vitatott határozatot, amelyben megállapította többek között azt, hogy a Tarom pénzügyi helyzete a megelőző öt évben jelentősen romlott, és hangsúlyozta, hogy a 2004–2019‑es időszakban keletkezett összesített veszteség 3362130000 RON‑t (hozzávetőleg 7 15350000 eurót) tett ki, amely így meghaladta a Tarom jegyzett tőkéjének több mint felét.

11

A közlekedési hálózatok romániai helyzetét illetően a Bizottság kiemelte, hogy a román vasúti és közúti hálózatok általános állapota és megbízhatósága gyenge, és hogy a légi közlekedés, különösen a Tarom által üzemeltetett belső járatok továbbra is alapvető fontosságúak ezen ország regionális fejlődése szempontjából.

12

A Bizottság jelezte, hogy Románia szerint a Tarom piacról való kivonulása nem tenné lehetővé a már teljesített foglalásokkal érintett járatok üzemeltetését anélkül, hogy a Tarom versenytársai rövid távon át tudnák venni az érintett útvonalakat, továbbá hogy e kivonulás számos vállalkozást érintene, köztük főként belföldi repülőtereket.

13

A támogatási intézkedés vizsgálata során a Bizottság elsősorban megállapította, hogy ez az intézkedés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül.

14

Másodsorban, a Bizottság megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedés az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető‑e a belső piaccal.

15

Először is, a vitatott határozat (52)–(57) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a Tarom a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozás.

16

Másodszor, a vitatott határozat (58)–(65) preambulumbekezdésében a Bizottság rámutatott, hogy a Románia által szolgáltatott információk azt bizonyítják, hogy a szóban forgó intézkedés megfelel az iránymutatás 43–52. pontjában előírt azon feltételnek, amely szerint az állami támogatásnak közös érdekű célkitűzéshez kell hozzájárulnia.

17

Harmadszor, a vitatott határozat (66)–(77) preambulumbekezdésében a Bizottság kimondta, hogy a szóban forgó intézkedés alkalmas a követett célkitűzés elérésére, vagyis a Tarom megszűnésének elkerülésére.

18

Negyedszer, e határozat (78)–(85) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó intézkedés arányban áll a Tarom hat hónapon belüli likviditási igényeivel.

19

Ötödször, a vitatott határozat (86)–(89) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy tiszteletben tartották a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 70–74. pontjában előírt „először és utoljára” elvet.

20

Következésképpen a vitatott határozatban a Bizottság úgy határozott, hogy nem emel kifogást a szóban forgó intézkedéssel szemben, mivel az intézkedés az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

21

A Törvényszék Hivatalához 2020. december 5‑én benyújtott keresetlevelével a Wizz Air keresetet indított a vitatott határozat megsemmisítése iránt.

22

Keresetének alátámasztása érdekében a Wizz Air négy jogalapot hozott fel, amelyek a következőkre vonatkoztak: az első a szóban forgó intézkedésnek egy jól meghatározott közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulását érintő nyilvánvaló értékelési hibára; a második az „először és utoljára” elv tiszteletben tartását érintő téves jogalkalmazásra és nyilvánvaló értékelési hibára; a harmadik olyan komoly nehézségek fennállására, amelyek alapján a Bizottságnak meg kellett volna indítania a hivatalos vizsgálati eljárást, a negyedik pedig az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértésére.

23

A megtámadott ítéletben a Törvényszék elöljáróban a kereset elfogadhatóságáról határozva megállapította, hogy a kereset elfogadható, mivel a Wizz Air olyan érintett fél, amelynek érdekében áll az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése alapján őt megillető eljárási jogok védelmének biztosítása, továbbá mivel a Wizz Air – különösen a harmadik kereseti jogalappal – az eljárási jogainak tiszteletben tartására törekedett.

24

E tekintetben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy jogosult a felperes által az első két jogalap keretében előterjesztett érdemi érveket megvizsgálni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok alkalmasak‑e a harmadik jogalap alátámasztására, amelyet a felperes kifejezetten e célból hozott fel, és amely az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás megindítását igazoló kétségek fennállására vonatkozott.

25

Miután megvizsgálta és elutasította először is a Wizz Air által felhozott harmadik jogalapot, amely az első két jogalapra hivatkozott, másodszor pedig a negyedik jogalapot, a Törvényszék a keresetet teljes egészében elutasította.

26

Fellebbezésében a Wizz Air azt kéri, hogy a Bíróság:

27

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság

28

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Wizz Air hét jogalapot hoz fel. Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy teljesül a fontos és nehezen helyettesíthető szolgáltatás fennállásának feltétele. A második jogalap a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás téves alkalmazásán alapul az arra vonatkozó bizonyítékokat illetően, hogy valamely versenytárs nehezen tudott volna szolgáltatást nyújtani a kedvezményezett helyett. A harmadik jogalap a bizonyítékok nyilvánvaló elferdítésén alapul a piacon rendelkezésre álló kapacitásoknak, valamint az alacsony költséggel működő légitársaságok (a továbbiakban: diszkont légitársaságok) belső útvonalak üzemeltetésére való képességének az értékelése során. A negyedik jogalap téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a tőkeemelések nem kapcsolódhattak szerkezetátalakítási tervhez. Az ötödik jogalap a Tarom szerkezetátalakítási időszakának időtartamára vonatkozó bizonyítékok nyilvánvaló elferdítésén alapul. A hatodik jogalap téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak nem kellett megvizsgálnia, hogy valamely létező támogatás új támogatássá vált‑e. A hetedik jogalap téves jogalkalmazáson alapul azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem indított hivatalos vizsgálati eljárást.

29

Első jogalapjában a Wizz Air lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 50. és 51. pontjában megállapította, hogy a Bizottság nem volt köteles figyelembe venni az érintett piac méretét annak értékelése során, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 44. pontjának b) alpontja értelmében fennáll‑e valamely fontos és nehezen helyettesíthető szolgáltatás megszakadásának kockázata.

30

A fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék által megállapítottakkal ellentétben meg kell vizsgálni a piac méretét és a támogatás kedvezményezettjének minősülő vállalkozás e piacon fennálló részesedését annak meghatározásához, hogy a megszakadás kockázatával érintett szolgáltatás fontosnak minősíthető‑e, mivel ezek az elemek mutatják meg azt, hogy milyen veszteséget okozna e vállalkozásnak az említett piacról való kilépése. A fellebbező ezenkívül azt állítja, hogy ellentmondásos a megtámadott ítélet 51. pontja, amennyiben egyrészt azt állapítja meg, hogy nem kell figyelembe venni az érintett piac méretét, másrészt pedig azt, hogy valamely szolgáltatás még akkor is fontosnak minősíthető, ha azt „viszonylag korlátozott” piacon nyújtják.

31

A Bizottság szerint az első jogalapot részben mint elfogadhatatlant, ezt meghaladóan pedig mint megalapozatlant el kell utasítani.

32

Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 1. pontjából kitűnik, hogy ez az iránymutatás meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az ezen iránymutatás szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatási intézkedéseket az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek lehessen tekinteni.

33

Az ilyen iránymutatások elfogadása a Bizottság arra vonatkozó kizárólagos hatáskörének gyakorlása kereteibe illeszkedik, hogy az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése alapján értékelje a támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségét. A Bizottság e tekintetben széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik (lásd ebben az értelemben különösen: 2016. július 19‑iKotnik és társai ítélet, C‑526/14, EU:C:2016:570, 37–39. pont; 2022. december 15‑iVeejaam és Espo ítélet, C‑470/20, EU:C:2022:981, 29. pont).

34

A Bizottság azáltal, hogy iránymutatás útján meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a támogatási intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők, és ezen iránymutatás közzétételével kijelenti, hogy alkalmazni fogja az abban foglalt szabályokat, korlátozza magát e mérlegelési jogkör gyakorlásában abban az értelemben, hogy ha valamely tagállam e szabályoknak megfelelő állami támogatási tervet jelent be, azt a Bizottságnak főszabály szerint engedélyeznie kell. A Bizottság főszabály szerint nem térhet el az említett szabályoktól anélkül, hogy kitenné magát annak, hogy az általános jogelvek – mint az egyenlő bánásmód vagy a bizalomvédelem elvének – megsértése címén adott esetben felelősségre vonható legyen (2016. július 19‑iKotnik és társai ítélet, C‑526/14, EU:C:2016:570, 40. pont; 2023. január 31‑iBizottság kontra Braesch és társai ítélet, C‑284/21 P, EU:C:2023:58, 90. pont).

35

Mindemellett, amennyiben a Wizz Air az első jogalapjában lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 50. és 51. pontjában megállapította, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 44. pontja b) alpontjának alkalmazása során a Bizottság nem volt köteles figyelembe venni az érintett piac méretét vagy a támogatás kedvezményezettjének e piacon fennálló részesedését, meg kell állapítani egyrészt, hogy e 44. pont b) alpontja szerint a tagállamoknak bizonyítaniuk kell különösen azt, hogy „fennáll annak a kockázata, hogy egy fontos, nehezen helyettesíthető […] szolgáltatás nyújtása megszakad”.

36

Másrészt, mint az kitűnik ezen iránymutatás 44. pontjának bevezető mondatából, e kockázat fennállása az e 44. pont a)–g) alpontjában nem kimerítő jelleggel felsorolt azon tényezők közé tartozik, amelyek révén a tagállamok bizonyíthatják azokat a komoly szociális nehézségeket vagy súlyos piaci hiányosságot, amelyeket a támogatás kedvezményezettjének megszűnése okozhat, e bizonyítás pedig szükséges a támogatás által követett közös érdekű célkitűzés elismeréséhez.

37

Így, noha azon piac mérete, amelyen a támogatás kedvezményezettje tevékenykedik, továbbá a kedvezményezett e piacon fennálló részesedése jelzésértékű lehet az e kedvezményezett által nyújtott szolgáltatás fontosságára vonatkozóan, sem ezen iránymutatás 44. pontjának b) alpontjából, sem pedig annak kontextusából nem tűnik ki az, hogy e fontosság szükségszerűen e tényezőktől függene, különösen pedig az, hogy a támogatás kedvezményezettjének megszűnése csak akkor vezethetne komoly szociális nehézségekhez vagy súlyos piaci hiányossághoz, ha az a piac, amelyen a kedvezményezett működik, meghalad egy bizonyos méretet.

38

Mint azt ugyanis lényegében a Törvényszék is kiemelte a megtámadott ítélet 51. pontjában, az a körülmény, hogy az érintett piac viszonylag korlátozott, nem akadálya annak, hogy az e piacon nyújtott szolgáltatást az említett iránymutatás értelmében fontosnak lehessen minősíteni. Ez a helyzet áll fenn a jelen ügy körülményei között, amelyben – mint azt a Törvényszék is megállapította a megtámadott ítélet 52. pontjában – a Tarom tevékenységének megszüntetése, amely a romániai légi utasszállítás bizonyos szolgáltatásai megszakadásának konkrét kockázatával járna, káros lenne a román régióknak kizárólag az e társaság által biztosított „összeköttetése”, valamint e régiók gazdasági helyzete szempontjából.

39

Ebből következik, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor a megtámadott ítélet 50. és 51. pontjában megállapította, hogy annak értékelése céljából, hogy fennáll‑e a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 44. pontjának b) alpontja értelmében vett valamely fontos és nehezen helyettesíthető szolgáltatás megszakadásának kockázata, a Bizottság nem volt köteles figyelembe venni annak a piacnak a méretét, amelyen a Tarom működik, vagy azt a részesedést, amellyel e társaság e piacon rendelkezik.

40

A fentiekből következik, hogy az első jogalapot el kell utasítani.

41

Második jogalapjában, amely a megtámadott ítélet 58., 63., 64. és 66. pontjára vonatkozik, a Wizz Air lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 44. pontjának b) alpontjában előírt azon kritériumok értékelése során, amelyek a valamely fontos szolgáltatás megszakadásának kockázatára, valamint arra vonatkoznak, hogy a versenytársak számára nehézséget jelentsen e szolgáltatást a támogatás kedvezményezettje helyett nyújtani.

42

E tekintetben, ami először is a Bizottság által e területen szolgáltatandó bizonyítékok tárgyát illeti, a Törvényszék először is tévesen állapította meg a megtámadott ítélet 63. és 64. pontjában, hogy ahhoz, hogy a megmentési támogatás igazolható legyen, az szükséges, hogy a megmentési támogatás célja a fontos szolgáltatás nyújtásában bekövetkező bármilyen zavar elkerülése legyen, miközben ezen iránymutatás 44. pontjának b) alpontja azt írja elő, hogy a támogatás célja az ilyen szolgáltatás „megszakadásával” kapcsolatos kockázat elkerülése legyen, amely az egyszerű zavaron túl a szolgáltatás leállását vagy megszűnését is megköveteli.

43

Másodszor, a Törvényszék a megtámadott ítélet 64. pontjában tévesen követelte meg, hogy a Tarom versenytársai képesek legyenek „könnyen” biztosítani az e társaság által teljesített szolgáltatást, holott az említett iránymutatás e 44. pontjának b) alpontja kizárólag azt írja elő, hogy a versenytársak számára ne legyen „nehezen” teljesíthető a nehéz helyzetben lévő vállalkozás által nyújtott szolgáltatás.

44

Másodsorban, ami a Bizottság által benyújtandó bizonyítékokat illeti, a Wizz Air azt állítja, hogy a Törvényszék azáltal, hogy a megtámadott ítélet 58. pontjában úgy ítélte meg, hogy „feltehetően csekély” a diszkont légitársaságok ahhoz fűződő üzleti érdeke, hogy az útvonalak összességének biztosítása érdekében belépjenek a piacra, egyszerű feltételezésekre támaszkodott, megsértve az ugyanezen iránymutatás 43. pontjában előírt azon kötelezettséget, hogy „egyértelműen bizonyítsa” azt, hogy a támogatás közös érdekű célkitűzést követ.

45

A Bizottság azt állítja, hogy a második jogalapot mint elfogadhatatlant, vagy mindenesetre mint megalapozatlant el kell utasítani.

46

Először is, a második jogalapnak a megtámadott ítélet 58. pontja ellen irányuló részét illetően ki kell emelni, hogy e pontban a Törvényszék megállapította, hogy ellentétben azzal, amit a fellebbező az első fokon benyújtott kereset harmadik jogalapjának első részében állított, a Bizottság a vitatott határozat (61) preambulumbekezdésében értékelte annak lehetőségét, hogy a Tarom versenytársai a kizárólag általa üzemeltetett belső útvonalakon a Tarom helyébe lépjenek. A Törvényszék többek között megjegyezte, hogy a Bizottság e preambulumbekezdésben úgy ítélte meg, hogy valószínűtlen, hogy a román piacon jelen lévő versenytárs légitársaságok, amelyek főként diszkont légitársaságok, ezen útvonalak összességét üzemeltetnék, amihez e légitársaságoknak „feltehetően csekély” üzleti érdeke fűződik.

47

Márpedig a Bizottság által a vitatott határozatban kifejtett egyik értékelési elem e leírásából nem következik, hogy a Törvényszék egyszerű feltételezésekre támaszkodott volna, vagy tévesen alkalmazta volna a jogot a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 43. pontja értelmében a Bizottságra háruló bizonyítási terhet illetően.

48

A második jogalap e részét tehát mint megalapozatlant el kell utasítani.

49

Amennyiben a Wizz Air másodsorban lényegében azt kifogásolja a Törvényszékkel szemben, hogy a megtámadott ítélet 63., 64. és 66. pontjában téves szempontokat vett figyelembe ezen iránymutatás 44. pontja b) alpontjának alkalmazása során, elegendő megállapítani, hogy csupán mellékes jellegűek az e pontokban annak érdekében kifejtett indokok, hogy a Törvényszék elutasítsa a felperes arra vonatkozóan előadott érvelését, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a Tarom szolgáltatásait átvegyék a versenytársai.

50

A második jogalap e részét tehát mint hatástalant el kell utasítani.

51

A fentiekből következik, hogy a második jogalapot el kell utasítani.

52

Harmadik jogalapjában a Wizz Air azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan elferdítette a bizonyítékokat, amikor a megtámadott ítélet 69. pontjában azt értékelte, hogy a román piacon milyen személyszállítási kapacitások állnak rendelkezésre, továbbá hogy a diszkont légitársaságok mennyire képesek a belső útvonalakon működni.

53

A Törvényszék először is elferdítette a bizonyítékokat, amikor jóváhagyta a Bizottság által az elegendő személyszállítási kapacitás hiányára vonatkozóan tett téves megállapítást azzal az indokkal, hogy a vitatott határozat meghozatalának időpontjában a „nem üzemeltetett repülőgépek több mint a fele a Tarom‑hoz tartozott”.

54

Ezt követően, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes nem fejtette ki, hogy a diszkont légitársaságok számára mennyiben lenne jövedelmező a csak korlátozott számú utast érintő belső útvonalak működtetése, a Törvényszék a megtámadott ítélet 58. pontjában szereplő állításokat vette át, amelyek csupán egy egyszerű vélelemre támaszkodnak.

55

Végül a Wizz Air szerint semmilyen bizonyíték nem tette lehetővé a Törvényszék számára, hogy a megtámadott ítélet 69. pontjában megállapítsa, hogy a Tarom versenytárs légitársaságai mind diszkont légitársaságok voltak.

56

A Bizottság szerint a harmadik jogalap részben elfogadhatatlan, ezt meghaladóan pedig nyilvánvalóan megalapozatlan.

57

Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből és az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből következik, hogy kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására – kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott ügyiratokból ered –, másrészt e tények értékelésére (2020. június 25‑iSatcen kontra KF ítélet, C‑14/19 P, EU:C:2020:492, 103. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

58

Ebből következik, hogy a tények értékelése, a Törvényszék előtt bemutatott bizonyítékok elferdítésének esetét kivéve, nem minősül a Bíróság felülvizsgálatának hatálya alá tartozó jogkérdésnek (2020. június 25‑iSatcen kontra KF ítélet, C‑14/19 P, EU:C:2020:492, 104. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

59

Ha a fellebbező a bizonyítékoknak a Törvényszék általi elferdítésére hivatkozik, akkor az EUMSZ 256. cikk, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdése és a Bíróság eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján pontosan meg kell jelölnie a Törvényszék által elferdített bizonyítékokat, és bizonyítania kell azokat az elemzési hibákat, amely megítélése szerint a Törvényszéket ezen elferdítéshez vezették. Egyébiránt a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése (2020. június 25‑iSatcen kontra KF ítélet, C‑14/19 P, EU:C:2020:492, 105. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60

A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a harmadik jogalap alátámasztása érdekében előadott érvelés nem teszi lehetővé annak bizonyítását, hogy a Romániában a vitatott határozat meghozatalának időpontjában fennálló állítólagos többletkapacitásra alapított érv elutasítása érdekében a Törvényszék által a megtámadott ítélet 69. pontjában tett megállapítások az első fokon előterjesztett bizonyítékok elferdítésén alapulnak, így pedig érvelés valójában a tények Törvényszék által e tekintetben végzett önálló értékelésének megkérdőjelezésére irányul.

61

Ezért a harmadik jogalapot mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

62

Negyedik jogalapjában a Wizz Air azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 103. pontjában megállapította, hogy a tőkeemelések nem képezik részét valamely nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakítási tervének.

63

Különösen, a Törvényszék által alapul vett azon értelmezés, amely kizárja, hogy a tőkeemelésekhez hasonló pénzügyi vonatkozásokkal járó szerkezetátalakítási támogatást a szerkezetátalakítási terv részének lehessen tekinteni, nyilvánvalóan ellentétes a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 45. pontjával, amely szerint a tőkejuttatás formájában megvalósuló pénzügyi szerkezetátalakítás ugyanúgy a szerkezetátalakítási terv részét képezheti, mint a működési változások, köztük például a kedvezményezett tevékenységeinek átszervezése és észszerűsítése.

64

Ez az értelmezés, amely semmilyen ítélkezési gyakorlatra való hivatkozást nem tartalmaz, ellentmond a megtámadott ítélet 96. pontjában kifejtett értelmezésnek is.

65

A Bizottság azt állítja, hogy a jelen jogalap hatástalan, mindenesetre pedig megalapozatlan.

66

Elöljáróban ki kell emelni, hogy a negyedik jogalap – csakúgy, mint az ötödik és a hatodik fellebbezési jogalap – azon indokok némelyike ellen irányul, amelyekkel a Törvényszék a megtámadott ítélet 79–110. pontjában elutasította a Wizz Air által az első fokon benyújtott keresetének alátámasztása érdekében felhozott harmadik jogalap második részét. E rész utalt e kereset második jogalapjára, amely lényegében azon alapult, hogy a Bizottság azáltal, hogy engedélyezte a szóban forgó intézkedést, miközben a Tarom 2019‑ig egy sor tőkeemelésben részesült a Románia Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően odaítélt szerkezetátalakítási támogatás (a továbbiakban: a Tarom szerkezetátalakítási támogatása) végrehajtása keretében, megsértette az „először és utoljára” elvet, amelyről a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 70. pontja rendelkezik.

67

Ezen elv szerint, mint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 79. és 80. pontjában kiemelte, a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak főszabály szerint csak egyetlen szerkezetátalakítási művelethez lehet támogatást nyújtani. Ezen iránymutatás 71. pontja ebben az összefüggésben pontosítja többek között, hogy ha a vállalkozás már részesült megmentési, szerkezetátalakítási vagy ideiglenes szerkezetátalakítási támogatásban – amit a tagállamnak kell jeleznie –, a Bizottság az említett iránymutatás értelmében nem engedélyez új támogatást, amennyiben kevesebb mint tíz év telt el a támogatás nyújtása, a szerkezetátalakítási időszak vége vagy a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának leállítása óta.

68

Amennyiben a Wizz Air a negyedik jogalapban azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 103. pontjában – tévesen – úgy ítélte meg, hogy a tőkeemelések nem képezik részét valamely nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakítási tervének, meg kell állapítani, hogy ez az érvelés a megtámadott ítélet téves értelmezésén alapul.

69

A megtámadott ítélet e 103. pontjában ugyanis a Törvényszék csupán ismerteti és értelmezi a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 45–47. pontját, majd ezen ítélet 104. pontjában – anélkül, hogy tévesen alkalmazta volna a jogot – arra a következtetésre jut, hogy ez az iránymutatás megkülönbözteti a „támogatási intézkedés végrehajtásának” fogalmát a „szerkezetátalakítási terv végrehajtásának” fogalmától, majd a megtámadott ítéletnek többek között a 105. pontjában elutasítja a felperes azon érvelését, amely szerint a Tarom szerkezetátalakítási terve a Tarom szerkezetátalakítási támogatása végrehajtásának végéig, 2019‑ig tartott.

70

Ennélfogva, ellentétben azzal, amit a Wizz Air a negyedik jogalapja keretében állít, a Törvényszék az ítéletének 103. pontjában nem mondta ki, hogy a szerkezetátalakítási támogatás olyan pénzügyi vonatkozásait, mint a tőkeemelések, soha nem lehet valamely szerkezetátalakítási terv részének tekinteni.

71

Következésképpen a negyedik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

72

Ötödik jogalapjában a Wizz Air azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 85. és 99. pontjában nyilvánvalóan elferdítette a bizonyítékokat, amikor a Tarom szerkezetátalakítási időszakának tartamát értékelte.

73

E tekintetben a Wizz Air először is azt állítja, hogy a Törvényszék által a megtámadott ítélet 85. pontjában tett azon megállapításnak, amely szerint a Románia által a Tarom‑nak nyújtott hitelgaranciákat azok nyújtását követően minden esetben azonnal lehívták, ellentmondanak a Bizottság által a vitatott határozat (25) és (88) preambulumbekezdésében megfogalmazott állítások.

74

Másodszor, a Törvényszék elferdítette a bizonyítékokat, amikor a megtámadott ítélet 99. pontjában megállapította, hogy a felperes semmilyen bizonyítékot vagy valószínűsítő körülményt nem terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy az ezen ítélet 98. pontjában meghatározott szerkezetátalakítási időszak 2005 után ért volna véget. Ezáltal a Törvényszék figyelmen kívül hagyott bizonyos, a Wizz Air által szolgáltatott bizonyítékokat, következésképpen pedig helybenhagyta a Bizottság által a szerkezetátalakítási időszak végére vonatkozóan levont téves következtetést.

75

A Bizottság álláspontja szerint az ötödik jogalap hatástalan, mindenesetre pedig megalapozatlan.

76

Jóllehet az ötödik jogalappal a Wizz Air a tények elferdítésére hivatkozott, amelyet a Törvényszék állítólag a megtámadott ítélet 85. és 99. pontjában követett el, amikor az „először és utoljára” elv alkalmazása szempontjából egyrészt a Tarom szerkezetátalakítási támogatása odaítélésének releváns időpontját, másrészt pedig a szerkezetátalakítási időszak végének időpontját értékelte, a Wizz Air nem terjesztett elő olyan konkrét jogi érvelést, amely a jelen ítélet 59. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlattal összhangban alkalmas lenne annak bizonyítására, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan elferdítette volna a tényeket és a bizonyítékokat.

77

Ilyen elferdítés ugyanis nem vezethető le sem a megtámadott ítélet 85. pontja és a vitatott határozatban szereplő bizonyos állítások közötti állítólagos ellentmondásból, sem pedig abból, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a felperes által az elsőfokú eljárás során benyújtott bizonyítékokat, vagy megtagadta, hogy azoknak bizonyító erőt tulajdonítson, amikor a megtámadott ítélet 99. pontjában úgy ítélte meg, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a szerkezetátalakítási időszak mindenképpen kevesebb mint tíz évvel a szóban forgó intézkedés odaítélése előtt ért véget.

78

Így az ötödik jogalap valójában a tényeknek és bizonyítékoknak a Törvényszék által a megtámadott ítélet 85. és 99. pontjában végzett önálló értékelésének megkérdőjelezésére irányul, ennélfogva azt mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

79

Hatodik jogalapjában a Wizz Air azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 89. pontjában megállapította, hogy a Bizottságnak nem kellett megvizsgálnia, hogy a Tarom szerkezetátalakítási támogatása, amelyet létező támogatásnak minősített, új támogatássá vált‑e. A Wizz Air álláspontja szerint a Bizottság rendelkezésére álló, a Tarom 2004 és 2019 közötti összesített veszteségeire vonatkozó riasztó információkra tekintettel a Törvényszéknek a 2021. szeptember 2‑iBizottság kontra Tempus Energy és Tempus Energy Technology ítéletnek (C‑57/19 P, EU:C:2021:663) megfelelően meg kellett volna állapítania, hogy a Bizottság köteles volt megvizsgálni a ténylegesen birtokában lévő információkat. A Wizz Air ezenkívül azt állítja, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás fokozott kötelezettséget rótt a Bizottságra, hogy egyértelmű bizonyítékokat szolgáltasson.

80

Ebből következik, hogy téves jogalkalmazáson alapul a Törvényszék által a megtámadott ítélet 89. pontjában levezetett azon értékelés, amely szerint a felperes nem terjesztett elő olyan bizonyítékot vagy valószínűsítő körülményt, amely alátámasztaná, hogy azokat a feltételeket, amelyeket a Tarom szerkezetátalakítási támogatása keretében nyújtott hitelgaranciák odaítélésének szakaszában állapítottak meg, e garanciák végrehajtásának időszaka során módosították volna.

81

A Bizottság szerint a hatodik jogalap nyilvánvalóan megalapozatlan.

82

Meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítéletnek a hatodik jogalappal érintett indokolása a felperes által az elsőfokú eljárásban előadott azon érvelés Törvényszék általi értékelésébe illeszkedik, amely azon kételyekre vonatkozik, amelyeknek a Bizottság részéről azzal kapcsolatban kellett volna felmerülniük, hogy tiszteletben tartották‑e a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 71. pontjában előírt, a Tarom szerkezetátalakítási támogatásának odaítélése óta eltelt legalább tízéves határidőt. Közelebbről, a felperes azt állította, hogy e támogatást módosították többek között annak érdekében, hogy a Tarom azon tartozásait, amelyek a hitelgaranciák alapján a román állam által teljesített kifizetések folytán keletkeztek, az ezen állam javára végrehajtott tőkeemeléssé alakítsák át.

83

Ebben az összefüggésben a Törvényszék egyrészt a megtámadott ítélet 88. pontjában megállapította, hogy a felperes nem vitatta a Bizottság azon állítását, amely szerint az említett támogatás keretében nyújtott hitelgaranciák lehívására vonatkozó feltételeket, valamint a román állam által e garanciák alapján teljesített kifizetésekből eredő tartozások tőkeemelés útján történő átalakítását különböző határozatok és végzések írták elő, amelyeket 1997 és 2003 között, még Románia uniós csatlakozását megelőzően hoztak.

84

Másrészt, a Törvényszék a megtámadott ítélet 89. pontjában pontosította, hogy a felperes e tekintetben annak kijelentésére szorítkozott, hogy a Bizottságnak meg kellett volna győződnie arról, hogy a hitelgaranciák lehívására az odaítélésük során eredetileg megállapított feltételek mellett került sor, viszont nem terjesztett elő semmilyen bizonyítékot vagy valószínűsítő körülményt arra vonatkozóan, hogy e feltételeket e különböző hitelgaranciák végrehajtásának időszaka során módosították volna.

85

Márpedig a Törvényszék ezáltal nem alkalmazta tévesen a jogot a bizonyítási teher megosztását illetően.

86

Mint az ugyanis kitűnik a megtámadott ítélet 43. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatból, amelyre a Törvényszék ezen ítélet 89. pontjában is utalt, a szóban forgó támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos kétségek fennállására vonatkozó bizonyítékot, amelyet mind a kifogást nem emelő határozat elfogadásának körülményei, mind pedig annak tartalma között keresni kell, egybehangzó valószínűsítő körülmények együttese alapján kell szolgáltatnia az e határozat megsemmisítését kérelmező félnek (2021. szeptember 2‑iBizottság kontra Tempus Energy és Tempus Energy Technology ítélet, C‑57/19 P, EU:C:2021:663, 40. pont).

87

E tekintetben, ellentétben azzal, amit a Wizz Air sugallni látszik, a bizonyítási teher e megosztása nem változhat az érintett támogatás típusától függően, és az alkalmazandó többek között a megmentési vagy szerkezetátalakítási célú olyan támogatásokra, mint a szóban forgó intézkedés.

88

Következésképpen a hatodik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

89

Hetedik jogalapjában a Wizz Air téves jogalkalmazásra hivatkozik, amennyiben a Törvényszék nem vizsgálta meg az első fokon benyújtott kereset harmadik jogalapját annyiban, amennyiben az a Wizz Airt az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése alapján megillető eljárási jogok megsértésén és a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását igazoló komoly nehézségek fennállásán alapult.

90

E tekintetben először is, jóllehet a Wizz Air azt állította, hogy az első és a második jogalapban azonosított hiányosságok alátámasztják a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását szükségessé tévő komoly nehézségek fennállását, a Törvényszék e jogalapokat csak az érdemi értékelés szempontjából vizsgálta, vagyis a tények értékelése során elkövetett nyilvánvaló hiba vagy téves jogalkalmazás fennállására tekintettel.

91

Márpedig a keresetének harmadik jogalapja – mint az eljárási jogainak védelmére irányuló egyetlen jogalap – a Wizz Air szerint önálló tartalommal bír a kereset első két jogalapjához képest, mivel a vizsgálat kritériuma eltérő a komoly nehézségek azon fennállásának bizonyítása céljából, amelynek a hivatalos vizsgálati eljárás megindításához kellett volna vezetnie.

92

Másodszor, a Törvényszék nem vélelmezheti, hogy mivel a kereset első két jogalapját megvizsgálta, a harmadik jogalapnak megszűnt a kinyilvánított célja. A megtámadott ítélet minden olyan pontja tekintetében ugyanis, amelyben a Törvényszék elutasította a Bizottság által elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hiba fennállását, a komoly nehézségek fennállása mindazonáltal megállapítható többek között a vitatott határozat indokolásának kihagyásai és hiányosságai alapján.

93

A Bizottság azt állítja, hogy a hetedik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

94

Emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben a felperes a Bizottság valamely állami támogatással szemben kifogást nem emelő határozatának megsemmisítését kéri, lényegében azt vitatja, hogy e határozatot anélkül fogadták el, hogy a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított volna, amivel megsértette eljárási jogait. Annak érdekében, hogy a megsemmisítés iránti kérelmének helyt lehessen adni, a felperes bármely azt bizonyító jogalapra hivatkozhat, hogy a Bizottság rendelkezésére álló információknak és bizonyítékoknak a bejelentett intézkedés előzetes vizsgálati szakaszban történő értékelésének kétségeket kellett volna ébresztenie a szóban forgó intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan. Az ilyen érvelés azonban nem változtathatja meg a kereset tárgyát és annak elfogadhatóságának feltételeit sem. Éppen ellenkezőleg, az összeegyeztethetőséggel kapcsolatos kétségek fennállása pontosan az a bizonyíték, amelyet annak alátámasztására kell előterjeszteni, hogy a Bizottság köteles lett volna megindítani az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében, valamint az [EUMSZ 108. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13‑i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.) 6. cikkének (1) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárást (lásd ebben az értelemben: 2011. május 24‑iBizottság kontra Kronoply és Kronotex ítélet, C‑83/09 P, EU:C:2011:341, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

95

A kifogást nem emelő határozat megsemmisítése iránti kérelem előterjesztőjének kell bizonyítania, hogy kétségek álltak fenn a támogatási intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, vagyis a Bizottság köteles lett volna megindítani az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. Az ilyen bizonyítékot mind e határozat elfogadásának körülményei között, mind annak tartalma között egybehangzó valószínűsítő körülmények együttese alapján kell keresni (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 2‑iBizottság kontra Tempus Energy és Tempus Energy Technology ítélet, C‑57/19 P, EU:C:2021:663, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

96

Az előzetes vizsgálati eljárás során a Bizottság által lefolytatott vizsgálat elégtelen vagy hiányos volta arra utaló valószínűsítő körülménynek minősül, hogy ezen intézmény komoly nehézségekkel szembesült a bejelentett intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése során, aminek a hivatalos vizsgálati eljárás megindításához kellett volna vezetnie (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 2‑iBizottság kontra Tempus Energy és Tempus Energy Technology ítélet, C‑57/19 P, EU:C:2021:663, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

97

A jelen ügyben meg kell állapítani – amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 26. pontjában elöljáróban kiemelte –, hogy a Wizz Air első fokon benyújtott keresetének harmadik jogalapja kifejezetten a Wizz Air EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti eljárási jogainak megsértésén alapult, amennyiben a Bizottság komoly nehézségekkel szembesült a szóban forgó intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése során.

98

Mindazonáltal, mint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 28. pontjában lényegében megállapította, az ilyen nehézségek fennállását többek között a Bizottság értékelései során lehet keresni, és azok főszabály szerint bizonyíthatók a kifogást nem emelő határozat megalapozottságának vitatása érdekében a felperes által előterjesztett jogalapokkal vagy érvekkel, még akkor is, ha e jogalapok vagy érvek vizsgálata nem vezet arra a következtetésre, hogy a Bizottság érdemi értékelése ténybelileg vagy jogilag téves (lásd ebben az értelemben: 2009. április 2‑iBouygues és Bouygues Télécom kontra Bizottság ítélet, C‑431/07 P, EU:C:2009:223, 63. és 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

99

E tekintetben a Wizz Air által első fokon benyújtott keresetből kitűnik, hogy e kereset harmadik jogalapjának alátámasztása érdekében a felperes lényegében utalt az említett kereset első és második jogalapjára, azt állítva, hogy az e jogalapokban azonosított hiányosságok és hibák olyan komoly nehézségek fennállását bizonyítják, amelyeknek igazolniuk kellett volna a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását, mivel e hiányosságok vagy hibák érintik azt az értékelést, amelyet a Bizottság a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás 43. és 44. pontjára, valamint az „először és utoljára” elvre tekintettel folytatott le.

100

Márpedig a megtámadott ítélet, azon belül pedig különösen a 75. és 109. pont olvasatából kitűnik, hogy a Törvényszék ténylegesen megvizsgálta e kifogásokat azon komoly nehézségek fennállása szempontjából, amelyek alapján a Bizottság részéről kétségeknek kellett volna felmerülnie a szóban forgó intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, és meg kellett volna indítania a hivatalos vizsgálati eljárást.

101

A fentiekből következik, hogy a hetedik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

102

Mivel a Bíróság a fellebbező által előterjesztett egyik jogalapnak sem adott helyt, a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

103

Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről.

104

E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó a fellebbezési eljárásra is, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A fellebbezőt, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a jelen fellebbezéssel kapcsolatos összes költség viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott: