–

a Gesamtverband Autoteile‑Handel eV képviseletében E. Macher, M. Sacré és P. Schmitz Rechtsanwälte,

–

a Scania CV AB képviseletében F. Hübener, B. Lutz és D. Wendel Rechtsanwälte,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Bouchagiar, M. Huttunen és M. Noll‑Ehlers, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 151., 1. o.) 61. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.; HL 2021. L 74., 35. o.; a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Gesamtverband Autoteile‑Handel eV (a továbbiakban: Gesamtverband), a gépjárműalkatrészek nagykereskedelmével foglalkozó német vállalkozások szakmai szervezete és a Scania CV AB (a továbbiakban: Scania) svéd járműgyártó között a gépjárművek fedélzeti diagnosztikai (OBD) információinak, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információknak a Scania általi rendelkezésre bocsátása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A 2018/858 rendelet (50), (52) és (62) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

[…]

4

A 2018/858 rendelet 3. cikkének 40., 45., 48. és 49. pontja a következőképpen szól:

„E rendelet és a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok alkalmazásában, az azokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában:

[…]

[…]

[…]

5

E rendeletnek „A gyártóknak a jármű OBD‑információk, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségei” című 61. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A gyártóknak a független gazdasági szereplők számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést kell biztosítaniuk a jármű OBD‑információihoz, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz – ideértve az alkalmazandó szoftverek teljes referenciáit és elérhető letöltéseit is –, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz. Az információkat könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában kell közzétenni. […]

[…]

(2)   Ameddig a Bizottság nem fogadja el az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy egy hasonló szabványügyi testület által készített vonatkozó szabványt, a jármű OBD‑információit, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkat könnyen elérhető módon kell közzétenni, hogy a független gazdasági szereplők észszerű erőfeszítéssel tudják azokat feldolgozni.

A jármű OBD‑információit, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkat a gyártók weboldalán szabványosított formátumban vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni. A javítókon kívüli független gazdasági szereplők részére az információkat géppel olvasható, általánosan rendelkezésre álló információs technológiai eszközökkel és szoftverrel elektronikusan feldolgozható [helyesen: kezelhető] formátumban is meg kell adni, amely lehetővé teszi a független gazdasági szereplők számára, hogy teljesítsék az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos feladatokat az utópiac értékesítési láncában.

[…]

(4)   A jármű OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésre – különösen arra, hogy hogyan kell a jármű OBD‑információit és a járműjavítási és ‑karbantartási információkat szolgáltatni – vonatkozó műszaki követelmények részleteit a X. melléklet tartalmazza.

[…]”

6

E rendelet „Hozzáférés a jármű OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz” című X. mellékletének 2.5.1. pontja alapján ezen információk magukban foglalják „a gyártó felelősségi körébe tartozó jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység egyértelmű azonosítás[át]”.

7

E melléklet 6.1. pontjának harmadik és negyedik bekezdése szerint:

„A jármű minden olyan alkatrészére vonatkozó információt, amelyet a járműgyártó épített be, a jármű‑azonosító szám (VIN), illetve bármely esetleges további feltétel – például a tengelytáv, a motorteljesítmény, a felszereltségi szint vagy a választható tartozékok – alapján meghatározható járműbe, és amely az eredeti alkatrész termékazonosító száma alapján kicserélhető a járműgyártó által a hivatalos javítóinak, márkakereskedőinek vagy harmadik feleknek kínált pótalkatrészekkel, könnyen hozzáférhető, géppel olvasható és elektronikusan feldolgozható adatbázis formájában a független gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani.

Az említett adatbázisban szerepelnie kell a jármű‑azonosító számnak (VIN), az eredeti alkatrészek (OE) termékazonosító számának, az eredeti alkatrészek (OE) hivatalos megnevezésének, az érvényességi jellemzőknek (az érvényesség kezdő‑ és záródátuma), a beszerelési adatoknak és adott esetben a szerkezeti jellemzőknek.”

8

A 2022. július 5‑i hatállyal hatályon kívül helyezett, a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus‑jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. január 11‑i 19/2011/EU bizottsági rendelet (HL 2011. L 8., 1. o.) 2. cikkének 2. pontja, amelyet azonban időbeli hatályánál fogva továbbra is alkalmazni kell az alapeljárásra, a következőképpen rendelkezett:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

9

A 19/2011 rendelet „Műszaki követelmények” című I. melléklete tartalmazta a B. részt, amely 1.2 pontjában előírta, hogy „[a] járműazonosító számnak egyedinek kell lennie, és egyértelműen egyetlen járműhöz kell tartoznia”.

10

Az általános adatvédelmi rendelet „Tárgyi hatály” című 2. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

„E rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.”

11

E rendelet 4. §‑ának szövege a következő:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

[…]”

12

E rendeletnek „Az adatkezelés jogszerűsége” címet viselő 6. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

[…]

[…]

(3)   Az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania:

Az adatkezelés célját e jogalapra hivatkozással kell meghatározni […]. Az uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.

[…]”

13

A 2003. december 23‑i 2003/127/EK bizottsági irányelvvel (HL 2004. L 10., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 7. kötet, 710. o.) módosított, a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, 1999. április 29‑i 1999/37/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 138., 57. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 4. kötet, 351. o.) I. mellékletének II.5. pontja pontosítja, hogy a jármű forgalmi engedélyének tartalmaznia kell a jármű alvázszámát, valamint az engedély jogosultjának nevét és címét, amelyet az E, illetve a C harmonizált közösségi kódok előznek meg.

14

E melléklet II.5. pontja és II.6. pontja alapján ezen engedélyben természetes személy feltüntethető a jármű tulajdonosaként (C.2 és C.4 kód), vagy a járművet a tulajdonlástól különböző jogcímen használó személyként (C.3 kód).

15

A nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20‑i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2019. L 172., 56. o.) (35) preambulumbekezdése kimondja:

„Egy dokumentum akkor tekinthető géppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha egy olyan fájlformátumban van, amely a szoftveres alkalmazások számára lehetővé teszi, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen beazonosítsák, felismerjék és kinyerjék. […]”

16

A Scania, amely Európában az egyik legnagyobb nehézgépjármű‑gyártó, valamint a 2018/858 rendelet 3. cikkének 40. pontja értelmében vett „gyártó”, internetes honlapon keresztül manuális hozzáférést biztosít a független gazdasági szereplők számára a járművekre vonatkozó információkhoz, a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, valamint az OBD‑rendszerre vonatkozó információkhoz. Ez lehetővé teszi, hogy a keresést vagy a járművekre vonatkozó általános információkból – mint például a modell, a motor vagy a gyártási év – kiindulva, vagy egy adott járműre vonatkozóan, a jármű VIN‑je utolsó hét számjegyének megadásával lehessen elvégezni. E keresések eredményei csak PDF‑fájlként nyomtathatók vagy menthetők a számítógépre, ami kizárja az adatok automatizált felhasználását. A pótalkatrészekre vonatkozó információkkal kapcsolatos kutatások eredményei XML‑fájl formájában is tárolhatók.

17

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Scania nem bocsátja a független gazdasági szereplők rendelkezésére a VIN‑eket. Ezekhez az adatokhoz csak a javítóműhelyek férhetnek hozzá, a nyilvántartásba vételi okmányok vagy az ügyfél által karbantartás vagy javítás céljából rájuk bízott jármű alvázán lévő jelzés alapján.

18

A Gesamtverband a tagjaival együtt a gépjárművek független németországi kereskedelme forgalmának 80%‑át valósítja meg. Mivel a Gesamtverband úgy ítélte meg, hogy a Scania által az információkhoz biztosított hozzáférés nem felel meg a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt hozzáférésnek, azt kérte a kérdést előterjesztő bíróságtól, a Landgericht Kölntől (kölni regionális bíróság, Németország), hogy az kötelezze a Scaniát arra, hogy az e rendelet 3. cikkének 45. pontjában említett javítóműhelyeken kívüli független gazdasági szereplők számára olyan adatbázis‑felületen keresztül biztosítson hozzáférést a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, amely lehetővé teszi az automatizált lekérdezések elvégzését és az eredmények elektronikus felhasználásra szánt adatkészletek formájában történő letöltését.

19

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita kimenetele a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) és (2) bekezdésének értelmezésétől függ. A kérdést előterjesztő bíróság először is arra keresi a választ, hogy az ezen (1) bekezdésben a járműgyártók számára előírt azon kötelezettség, hogy az információkat „könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában” nyújtsák, az e rendelet 3. cikkének 48. pontja értelmében vett valamennyi járműjavítási és ‑karbantartási információra vonatkozik‑e, vagy kizárólag az e rendelet X. melléklete 6.1. pontjának harmadik bekezdésében említett, a pótalkatrészekre vonatkozó információkra, amelyre ugyanezen rendelet 61. cikkének (4) bekezdése utal.

20

Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) és (2) bekezdése nem írja elő kifejezetten a gépjárműgyártó számára, hogy az adatbázis‑felületet hozzon létre, ám megköveteli, hogy az információkat „könnyen elérhető módon” kell nyújtani. E bíróság szerint ezen információk manuális lekérdezése, amely szerinte megterhelő hozzáférési mód, nem felel meg ennek a követelménynek.

21

Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra kíváncsi, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) és (2) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy az lehetővé teszi a járműgyártó számára, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információk tekintetében a hozzáférést a VIN alapján történő célzott keresésre korlátozza, anélkül azonban, hogy a független gazdasági szereplők számára hozzáférhetővé tenné a járművei összes VIN‑jének naprakész jegyzékét.

22

Negyedszer, a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése, amely azt írja elő, hogy az abban feltüntetett információkat „géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok” formájában kell a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, nem jelenti azt, hogy a fájlformátumnak közvetlenül elektronikusan felhasználhatónak kell lennie közbenső lépés, mint például más fájlformátumba történő átalakítás nélkül. Kétli azonban, hogy a PDF‑fájl táblázatai és szövegei megfelelőnek tekinthetők a 2019/1024 irányelvnek, amelynek (35) preambulumbekezdése kimondja, hogy ahhoz, hogy egy dokumentum akkor tekinthető géppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha olyan fájlformátumban van, amely a szoftveres alkalmazások számára lehetővé teszi, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen beazonosítsák, felismerjék és kinyerjék.

23

Ötödször a kérdést előterjesztő bíróság, noha úgy véli, hogy a VIN főszabály szerint nem minősül személyes adatnak, felteszi a kérdést, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkét akként kell‑e értelmezni, hogy az a gépjárműgyártók számára az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett adatkezelésre vonatkozó jogi kötelezettséget ír elő.

24

E körülmények között a Landgericht Köln (kölni regionális bíróság, Németország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

25

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének második mondatát akként kell‑e értelmezni, hogy az e bekezdésben említett információk könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában történő közzétételére vonatkozó kötelezettség az e rendelet 3. cikkének 48. pontja értelmében vett „járműjavítási és ‑karbantartási információk” összességére vagy kizárólag az e rendelet X. mellékletének 6.1. pontjában említett, a pótalkatrészekre vonatkozó információkra terjed ki.

26

A 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének első mondata arra kötelezi a járműgyártókat, hogy a független gazdasági szereplők számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítsanak többek között az e rendelet 3. cikkének 48. pontja értelmében vett „járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz”. E rendelet 61. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében ezeket az információkat könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában kell közzétenni.

27

Így magából ez utóbbi rendelkezés szövegéből következik, hogy az általa előírt kötelezettség ugyanazon információkra vonatkozik, mint amelyeket e rendelet 61. cikke (1) bekezdésének első mondata említ, nevezetesen a járműjavítási és ‑karbantartási információkra.

28

Bár a 2018/858 rendelet 61. cikkének (4) bekezdése értelmében „a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésre – különösen arra, hogy hogyan kell [ezen] információkat szolgáltatni – vonatkozó műszaki követelmények részleteit a X. melléklet tartalmazza”, és bár e melléklet 6.1. pontjának harmadik bekezdése csak a pótalkatrészekkel felváltható járműalkatrészekre vonatkozó információkat említi, ez utóbbi rendelkezés nem a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférés terjedelmét szabályozza. Az tehát nem járhat azzal a hatással, hogy ez utóbbi információkat a pótalkatrészekre vonatkozó információkra korlátozza.

29

A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének második mondatát akként kell értelmezni, hogy az e bekezdésben említett információk könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában történő közzétételére vonatkozó kötelezettség az e rendelet 3. cikkének 48. pontja értelmében vett „járműjavítási és ‑karbantartási információk” összességére, nem pedig kizárólag az e rendelet X. mellékletének 6.1. pontjában említett, a pótalkatrészekre vonatkozó információkra terjed ki.

30

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének második mondatát és (2) bekezdésének második albekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy az először is arra kötelezi a járműgyártókat, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információkat az eredmények letöltésével automatizált keresést lehetővé tévő adatbázis‑felületen keresztül tegyék hozzáférhetővé, másodszor, hogy olyan adatbázist hozzanak létre, amely az információk keresését nemcsak a VIN alapján, hanem további módokon is lehetővé teszi, harmadszor pedig, hogy ezeket az információkat olyan fájlokban bocsássák a független gazdasági szereplők rendelkezésére, amelyek formátuma támogatja az e fájlokban található adatkészletek közvetlen elektronikus felhasználását.

31

Először is, amint arra a jelen ítélet 26. pontja emlékeztet, a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a járműgyártókat, hogy a független gazdasági szereplők számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítsanak többek között a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, és azokat „könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában” nyújtsák.

32

E 61. cikk (2) bekezdése második albekezdésének első mondata arra kötelezi e gyártókat, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információkat szabványosított formátumban, vagy ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges, egyéb megfelelő formátumban tegyék közzé a honlapjukon. E második albekezdés második mondata arra kötelezi e gyártókat, hogy ezeket az információkat géppel olvasható, az általánosan elérhető informatikai eszközökkel és szoftverekkel elektronikusan kezelhető formátumban bocsássák a javítókon kívüli független gazdasági szereplők rendelkezésére annak érdekében, hogy e gazdasági szereplők az alkatrészek és pótalkatrészek piacának értékesítési láncában teljesíthessék az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos feladatokat (lásd ebben az értelemben: 2022. október 27‑iADPA és Gesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑390/21, EU:C:2022:837, 28. pont).

33

Amíg a Bizottság nem fogad el megfelelő szabványt, ugyanezen gyártóknak a 2018/858 rendelet 61. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében „könnyen elérhető” módon kell közzétenniük az említett információkat, hogy azokat a független gazdasági szereplők „észszerű erőfeszítéssel” felhasználhassák.

34

E rendelet 61. cikke azonban nem kötelezi a járműgyártókat olyan felület létrehozására, amely e gyártók adatbázisainak lekérdezéséhez használható.

35

Másodszor, a 2018/858 rendelet X. melléklete 6.1. pontjának harmadik bekezdése értelmében, amelyre e rendelet 61. cikkének (4) bekezdése utal, „[a] jármű minden olyan alkatrészére vonatkozó információt, amelyet a járműgyártó épített be a [VIN], illetve bármely esetleges további feltétel – például a tengelytáv, a motorteljesítmény, a felszereltségi szint vagy a választható tartozékok – alapján meghatározható járműbe, és amely az eredeti alkatrész termékazonosító száma alapján kicserélhető a járműgyártó által a hivatalos javítóinak, márkakereskedőinek vagy harmadik feleknek kínált pótalkatrészekkel, könnyen hozzáférhető, géppel olvasható és elektronikusan feldolgozható adatbázis formájában a független gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani.”

36

Magából e 6.1. pont harmadik bekezdésének a szövegéből az következik, hogy a pótalkatrészekkel felváltható alkatrészekre vonatkozó információkat illetően a gyártók kötelesek adatbázist létrehozni (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 19‑iGesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑527/18, EU:C:2019:762, 32. pont), amely nem csupán a VIN, hanem az e rendelkezésben említett bármely „további feltétel” alapján is lehetővé teszi a keresést.

37

Ez az értelmezés megfelel a 2018/858 rendelet (50) és (52) preambulumbekezdésében meghatározott, a járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán való hatékony verseny biztosítására irányuló célkitűzésnek. E célból az olyan független gazdasági szereplőknek, mint a műszaki információk kiadói és az alkatrészek gyártói, a jelen ítélet előző pontjában említett valamennyi módon tudniuk kell kutatást végezni annak érdekében, hogy az alkatrészek és pótberendezések piacának értékesítési láncában folytatott tevékenységüket gyakorolhassák.

38

Harmadszor, a gyártók arra vonatkozó, a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettségének, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információkat elektronikusan kezelhető formátumban bocsássák a független gazdasági szereplők rendelkezésére, lehetővé kell tennie e gazdasági szereplők számára a „műszaki információk lekérdezését” (lásd ebben az értelemben: 2022. október 27‑iADPA és Gesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑390/21, EU:C:2022:837, 27. pont).

39

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a 2019/1024 irányelv (35) preambulumbekezdése szerint valamely dokumentum akkor tekinthető géppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha „olyan fájlformátumban van, amely a szoftveres alkalmazások számára lehetővé teszi, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen beazonosítsák, felismerjék és kinyerjék”.

40

Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az információknak a Scania által kínálthoz hasonló formátumban történő rendelkezésre bocsátása csak közvetett elektronikus felhasználásra alkalmas, és megköveteli, hogy e gazdasági szereplők a automatizált felhasználásra alkalmatlan fájlokat közbenső lépések útján konvertálják közvetlen felhasználást lehetővé tévő formátumba. Az ilyen rendelkezésre bocsátás nem tekinthető úgy, mint amely tiszteletben tartja a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének második mondatát és (2) bekezdésének második albekezdését, ám ez végső soron a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatok függvénye.

41

Ez az értelmezés megfelel a 2018/858 rendelet (50) és (52) preambulumbekezdésében meghatározott, a járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán való hatékony verseny biztosítására irányuló célkitűzésnek. E célból alapvető fontosságú, hogy – amint arra a Bizottság írásbeli észrevételeiben rámutatott – a független gazdasági szereplők műszaki adatokat nyerhessenek ki abból a formátumból, amelyben a gyártók a szükséges információkat a rendelkezésükre bocsátják, és ezeket az adatokat közvetlenül a kigyűjtést követően meg is őrizhessék további felhasználás céljára.

42

A fenti indokokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének második mondatát és (2) bekezdésének második albekezdését akként kell értelmezni, hogy:

43

Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy az az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett „jogi kötelezettséget” állapít meg a járműgyártók számára arra vonatkozóan, hogy az általuk gyártott járművek VIN‑jét a független gazdasági szereplők mint az ez utóbbi rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett „adatkezelők” rendelkezésére bocsássák.

44

E kérdés megválaszolása érdekében először is meg kell vizsgálni, hogy a VIN az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 1. pontja értelmében vett „személyes adat” fogalma alá tartozik‑e, amely rendelkezés e fogalmat úgy határozza meg, hogy az az „azonosított vagy azonosítható természetes személyre […] vonatkozó bármely információ”.

45

Ezt a meghatározást akkor kell alkalmazni, ha a szóban forgó információk tartalmuknál, céljuknál és hatásuknál fogva egy meghatározott természetes személyhez kapcsolódnak (2022. december 8–i Inspektor v Inspektorata kam Visshia sadeben savet [A személyes adatok kezelésének céljai – Nyomozás] ítélet, C‑180/21, EU:C:2022:967, 70. pont). Annak meghatározásához, hogy valamely természetes személy közvetlenül vagy közvetve azonosítható‑e, minden olyan módszert figyelembe kell venni, amelyet vagy az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett „adatkezelő”, vagy más személy észszerű módon felhasználhat e személy azonosítására, annak megkövetelése nélkül azonban, hogy e személy azonosítását lehetővé tévő valamennyi információ egyetlen jogalany kezében legyen (lásd ebben az értelemben: 2016. október 19‑iBreyer ítélet, C‑582/14, EU:C:2016:779, 42. és 43. pont).

46

Amint arra a főtanácsnok az indítványának 34. és 39. pontjában rámutatott, az olyan adat, mint a VIN, amelyet a 19/2011 rendelet 2. cikkének 2. pontja szerint a gyártó által abból a célból a járműhöz rendelt alfanumerikus kód, hogy minden jármű megfelelő azonosítását lehetővé tegye, és amely önmagában nem „személyes” jellegű, mégis ilyen jelleget ölt bárki számára, aki valószínűsíthetően rendelkezik olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik az adatnak egy meghatározott személyhez való társítását.

47

Márpedig az 1999/37 irányelv I. mellékletének II.5. pontjából következik, hogy a VIN szerepel a jármű forgalmi engedélyében, csakúgy mint ezen engedély jogosultjának neve és címe. Ezenkívül e melléklet II.5. és II.6. pontja alapján természetes személy ezen engedélyben a jármű tulajdonosaként vagy a járművet a tulajdonlástól különböző jogcímen használó személyként tüntethető fel.

48

E körülmények között a VIN az ugyanezen engedélyben említett természetes személynek az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 1. pontja értelmében vett „személyes adatának” minősül, amennyiben az ahhoz hozzáférő természetes személy rendelkezik olyan módszerrel, amely lehetővé teszi számára, hogy ezen engedélyt a benne meghatározott jármű tulajdonosának, vagy az e járművet a tulajdonlástól különböző jogcímen használó személynek az azonosítására használja.

49

Amint azt a főtanácsnok az indítványának 34. és 41. pontjában megjegyezte, amennyiben a független gazdasági szereplők valószínűsíthetően rendelkeznek olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy valamely VIN‑t azonosított vagy azonosítható természetes személyhez társítsanak – aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata –, e VIN az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 1. pontja értelmében vett személyes adatnak minősül számukra és közvetetten az azt rendelkezésre bocsátó gépjárműgyártók számára, annak ellenére is, hogy a VIN önmagában nem személyes adat, és különösen nem az, ha az a gépjármű, amelyre e VIN‑t kiadták, nem természetes személyé.

50

Ha a jelen ítélet előző pontjában említett vizsgálat arra az eredményre jut, hogy a VIN‑t személyes adatnak kell tekinteni, akkor az az általános adatvédelmi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében e rendelet hatálya alá tartozik, tehát azt e rendeletnek megfelelően kell kezelni.

51

Az „adatkezelés” fogalmát az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 2. pontja úgy határozza meg, hogy az a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, mint például a – továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján történő – közlés. E fogalom tehát magában foglalja a VIN e rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett „adatkezelő” általi rendelkezésre bocsátását, amennyiben e VIN lehetővé teszi valamely természetes személy azonosítását.

52

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke meghatározza az ilyen adatok jogszerű kezelésének feltételeit. E cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint jogszerű az az adatkezelés, amely az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

53

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (3) bekezdése ezenkívül pontosítja, hogy az adatkezelésnek az uniós vagy az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogon kell alapulnia, és hogy e jogalapnak meg kell határoznia az adatkezelés céljait, közérdekű célt kell szolgálnia, továbbá arányosnak kell lennie e céllal.

54

Amint azt a 2018/858 rendelet (62) preambulumbekezdése kimondja, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozást minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor az e rendeletben előírt intézkedések személyes adatok kezelésével járnak.

55

A második lépésben a fentiek fényében kell megvizsgálni a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének tartalmát és hatályát.

56

E rendelkezés, amint az a jelen ítélet 26. és 31. pontjában már megállapításra került, mindenekelőtt arra kötelezi a járműgyártókat, hogy a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsássák többek között a járműjavítási és ‑karbantartási információkat, amelyeket e rendelet 3. cikkének 48. pontja a következőképpen határoz meg: „minden olyan információ – ideértve azok későbbi módosításait és kiegészítéseit is –, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, annak műszaki vizsgára történő felkészítéséhez, a jármű javításához, újraprogramozásához, újraindításához vagy amely a jármű távdiagnosztikai támogatásához szükséges, vagy amely az alkatrészeknek és tartozékoknak a járműre történő felszereléséhez szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos partnereik, márkakereskedőik és javítóik rendelkezésére bocsátanak vagy amelyet a gyártók javítás és karbantartás céljára használnak fel”.

57

Ezenkívül a 2018/858 rendelet X. melléklete, amelyre e rendelet 61. cikkének (4) bekezdése utal, a 2.5.1. pontjában pontosítja, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információk magukban foglalják a „jármű […] egyértelmű azonosítását”. Egyébiránt e melléklet 6.1. pontjának negyedik bekezdése szerint a VIN‑nek szerepelnie kell abban az adatbázisban, amelyet a gyártónak e 6.1. pont harmadik bekezdése alapján a járműbe eredetileg beépített, illetve a pótalkatrészekkel felváltható alkatrészekre vonatkozóan létre kell hoznia.

58

Az uniós jog e rendelkezései így az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett „jogi kötelezettséget” írnak elő a járműgyártók számára, hogy független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsássák többek között a VIN‑eket. Az ilyen „jogi kötelezettség” folytán a személyes adatok kezelésének jogszerűségére vonatkozó, a jelen ítélet 52. pontjában meghatározott első feltétel teljesül.

59

Ezt követően a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése meghatározza ezen adatkezelési kötelezettség célját: a független gazdasági szereplők számára többek között az e rendelet 3. cikkének 48. pontja értelmében vett járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása. A gyártók azon „jogi kötelezettsége” tehát, hogy járműveik VIN‑jét független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsássák, megfelel az e rendelet (52) preambulumbekezdésében kimondott, a járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán való hatékony és torzulásmentes verseny biztosítására irányuló célkitűzésnek.

60

A 2018/858 rendelet (50) preambulumbekezdése szerint ilyen verseny a belső piac működésének javítása érdekében, különösen az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében szükséges. Következésképpen az előző pontban említett cél közérdekű, így jogszerű (lásd analógia útján: 2022. augusztus 1‑jei Vyriausioji tarnybinės ésikos komisija ítélet, C‑184/20, EU:C:2022:601, 75. pont). A személyes adatok kezelésének jogszerűségére vonatkozó, a jelen ítélet 53. pontjában említett második feltétel tehát teljesül.

61

Végül, ami a személyes adatok kezelésének jogszerűségére vonatkozó, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírt harmadik feltételt illeti, amely megköveteli, hogy ezen adatkezelésnek „arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal”, elegendő rámutatni arra, amint azt a főtanácsnok is tette az indítványa 52. pontjának negyedik franciabekezdésében, hogy egyrészt kizárólag a VIN‑en keresztül történő keresés teszi lehetővé az adott járműre vonatkozó adatok pontos azonosítását, másrészt a Bíróság rendelkezésére álló iratok nem említenek más, kevésbé korlátozó azonosító eszközt, amely ugyanakkor ugyanolyan hatékony lenne, mint a VIN‑ből kiindulva végzett kutatás, és amely lehetővé tenné az előző pontban meghatározott közérdekű cél elérését. A 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése tehát megfelel a jelen ítélet 53. pontjában említett harmadik feltételnek.

62

A fenti indokokra tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdését – e cikk (4) bekezdésével és e rendelet X. mellékletének 6.1. pontjával összefüggésben – akként kell értelmezni, hogy az az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett „jogi kötelezettséget” állapít meg a járműgyártók számára arra vonatkozóan, hogy az általuk gyártott járművek VIN‑jét a független gazdasági szereplők mint az ez utóbbi rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett „adatkezelők” rendelkezésére bocsássák.

63

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: