–

SW képviseletében P. Spinosi avocat,

–

a francia kormány képviseletében J.‑L. Carré és J. Illouz, meghatalmazotti minőségben,

–

a belga kormány képviseletében M. Jacobs és M. Van Regemorter, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Azéma és J. Hottiaux, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült‑ vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13‑i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítések: HL 2017. L 167., 58. o.; HL 2019. L 19., 20. o.) 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az SW és az Office français de protection des réfugiés et apatrides (francia menekültügyi hivatal; a továbbiakban: OFPRA) között folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya az, hogy az OFPRA elutasította SW menekült jogállás vagy annak hiányában kiegészítő védelem iránti kérelmét.

3

A menekültek helyzetére vonatkozó, Genfben, 1951. július 28‑án aláírt egyezmény (Recueil des traités des Nations unies [1954], 189. kötet, 150. o., 2545. sz.; kihirdette: az 1989. évi 15. tvr.) 1954. április 22‑én lépett hatályba. Ezen egyezményt kiegészítette és módosította a menekültek helyzetére vonatkozó, 1967. január 31‑i New York‑i jegyzőkönyv (kihirdette: az 1989. évi 15. törvényerejű rendelet), amely 1967. október 4‑én lépett hatályba (a továbbiakban: Genfi Egyezmény).

4

A Genfi Egyezmény 1. cikkének D. pontja kimondja:

„Az Egyezmény nem alkalmazható azokra a személyekre, akik jelenleg nem az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosától [UNHCR], hanem az Egyesült Nemzetek valamely más szervétől vagy ügynökségétől kapnak védelmet vagy támogatást.

Ha ez a védelem vagy támogatás bármely okból anélkül szűnt meg, hogy e személyek helyzetét az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének megfelelő határozataival összhangban véglegesen rendezték volna, e személyek[et] ipso facto megilletik az Egyezmény által biztosított előnyök.”

5

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének a palesztin menekültek támogatásáról szóló, 1949. december 8‑i 302. (IV) sz. határozata létrehozta az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Támogató Közel‑Keleti Ügynökségét (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East [UNRWA]).

6

Az UNRWA működési területe öt zónát foglal magában: a Gázai övezetet, Ciszjordániát, Jordániát, Libanont és Szíriát.

7

Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a palesztin menekültek támogatásáról szóló 2019. december 13‑i 74/83. sz., az OFPRA főigazgatója határozatának meghozatala idején alkalmazandó határozata (a továbbiakban: 74/83 határozat) értelmében:

„A Közgyűlés,

[…]

Üdvözölve az [UNRWA] nélkülözhetetlen szerepét, amely több mint 65 évvel ezelőtti létrehozása óta oktatási, egészségügyi, segélyezési és szociális szolgáltatásokkal enyhíti a palesztin menekültek súlyos helyzetét, és tevékenysége emellett kiterjed olyan területekre is, mint az infrastruktúra és a tábori körülmények javítása, a mikrofinanszírozás és a sürgősségi segélyezés,

[…]

Figyelembe véve továbbá az általános biztos 2019. május 31‑i, a főtitkár jelentésének 57. cikke alkalmazásában benyújtott jelentését, és kinyilvánítva aggodalmát a Hivatalt sújtó súlyos pénzügyi válság felett, amely erősen veszélyezteti a Hivatal lehetőségét a palesztin menekülteknek nyújtandó kulcsfontosságú programoknak valamennyi működési területen való biztosítására,

[…]

Kijelentve, hogy erősen aggódik az elfoglalt területeken élő palesztin menekültek különösen nehéz helyzete miatt, különösen ami biztonságukat, jóllétüket és életszínvonalukat illeti társadalmi‑gazdasági szempontból,

[…]

1. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy sem a menekülteknek a 194. (III) sz. határozat 11. pontjában előírt hazatérésére, sem káruk megtérítésére nem került még sor, valamint hogy emiatt a palesztin menekültek helyzete még mindig komoly aggodalomra ad okot, és e menekültek továbbra is segítségre szorulnak az alapvető egészségügyi és oktatási szükségleteik, valamint megélhetési forrásaik biztosítása érdekében;

[…]

3. Megerősíti az [UNRWA] munkája folytatásának szükségességét, továbbá az akadály nélkül végzendő műveleteinek, valamint a palesztin menekültek jóllétéért, illetve emberi fejlődéséért és a térség stabilitásáért nyújtott szolgálatainak jelentőségét, a palesztin menekültek kérdése méltányos rendezéséig;

[…]

7. Úgy határoz, hogy a Hivatal megbízását 2023. június 30‑ig meghosszabbítja, 194 (III) határozata 11. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül” [nem hivatalos fordítás].

8

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2022. december 12‑i 77/123 határozatával az UNRWA megbízását 2026. június 30‑ig meghosszabbította.

9

A 2011/95 irányelv (15) és (35) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

10

Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

[…]

[…]”

11

Ugyanezen irányelv „Kedvezőbb elbírálás elve” címet viselő 3. cikke értelmében:

„A tagállamok kedvezőbb szabályokat vezethetnek be, illetve tarthatnak fenn annak meghatározására, hogy ki minősül menekültnek, illetve kiegészítő védelemre jogosult személynek, valamint a nemzetközi védelem tartalmának meghatározására, amennyiben e vonatkozó szabályok összeegyeztethetők ezen irányelvvel”.

12

Ugyanezen irányelvnek „A tények és körülmények értékelése” című 4. cikke a (3) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„A nemzetközi védelem iránti kérelem értékelése egyedi alapon, a következők figyelembevételével történik:

13

A 2011/95 irányelvnek „Az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem forrásai” című 6. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem forrásai az alábbiak lehetnek:

14

Ezen irányelv „Kizáró okok” című 12. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„A harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nem ismerhető el menekültként, amennyiben az érintett személy(t):

15

SW, palesztin származású hontalan személy, 1976‑ban született Libanonban, és ott élt 2019 februárjáig, amikor elhagyta ezt az országot és Franciaországba érkezett 2019. augusztus 11‑én. A Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból kitűnik, hogy SW születésétől fogva egy genetikai betegségben szenved, amely olyan kezeléseket tesz szükségessé, amelyeket az UNRWA, pénzeszközök hiányában, nem tudott biztosítani a számára.

16

2019. október 11‑i határozatával az OFPRA főigazgatója elutasította SW menekült jogállás, illetve ennek hiányában kiegészítő védelem iránti kérelmét.

17

A Cour nationale du droit d’asile (országos menekültügyi bíróság, Franciaország) 2020. december 9‑i határozatával megsemmisítette e határozatot, és menekültként ismerte el SW‑t.

18

Az OFPRA felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben a Conseil d’État‑hoz (államtanács, Franciaország).

19

Az OFPRA azt állítja, hogy a Cour nationale du droit d’asile (országos menekültügyi bíróság) több hibát is elkövetett. Mindenekelőtt nem vizsgálta, hogy SW a biztonságát fenyegető okokból volt‑e kénytelen távozni az UNRWA működési területéről. Ezt követően tévesen állapította meg, hogy az, hogy az UNRWA nem képes finanszírozni a palesztin menekült egészségi állapotának megfelelő harmadlagos egészségügyi ellátást, olyan oknak minősül, amely az e szervezet által nyújtott hatékony védelmet megszünteti, és lehetővé teszi a Genfi Egyezmény előnyeinek igénybevételét. Végül tévesen állapította meg, hogy az UNRWA‑t úgy kell tekinteni, hogy nem tudja teljesíteni támogatási feladatát, noha a harmadlagos ellátás nyújtása nem része e feladatnak, és nem állapították meg, hogy az érintett személy Libanonban ne kaphatna megfelelő ellátást.

20

A kérdést előterjesztő bíróság emlékeztet arra, hogy a 74/83. sz. határozat szerint UNRWA műveletei „a palesztin menekültek jólétét, védelmét és emberi fejlődését szolgálják”, és azok célja „alapvető egészségügyi, oktatási és megélhetési szükségleteik biztosítása”. Tehát a Genfi Egyezmény D szakasza 1. cikkének alkalmazásában ezen egyezmény nem alkalmazandó egy palesztin származású hontalan személyre, amennyiben ő ténylegesen az részesül UNRWA részéről az ekként meghatározott védelemben.

21

2012. december 19‑iAbed El Karem El Kott és társai (C‑364/11, EU:C:2012:826) ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről [helyesen: feltételeire] és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29‑i 2004/83/EK tanácsi irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatát úgy kell értelmezni, hogy az Egyesült Nemzeteknek az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságától (UNHCR) különböző szerve vagy ügynöksége védelmének vagy támogatásának „bármely okból” való megszűnése olyan személy helyzetére is vonatkozik, aki miután ténylegesen igénybe vette e védelmet vagy támogatást, abban irányításán kívüli vagy akaratától független ok miatt már nem részesül. Az ilyen személy által benyújtott menedékkérelem elbírálásáért felelős tagállam illetékes nemzeti hatóságainak feladata a kérelem egyedi értékelése alapján ellenőrizni, hogy e személy kénytelen volt elhagyni e szerv vagy ügynökség működési területét, amely eset fennáll akkor, ha személyes biztonsága komoly veszélyben volt, és ha az érintett szerv vagy ügynökség nem volt képes biztosítani számára e területen azokat az életfeltételeket, amelyek megfelelnek az említett szervre vagy ügynökségre háruló feladatnak.

22

Márpedig a jelen ügyben a Cour nationale du droit d’asile (országos menekültügyi bíróság) 2020. december 9‑i határozatából az következik, hogy e bíróság, amikor azt állapította meg, hogy megszűnt az UNRWA által SW‑nek biztosított védelem vagy segítségnyújtás, miáltal ő teljes joggal hivatkozhat a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondata szerinti menekült jogállásra, úgy ítélte meg, hogy megállapítást nyert, hogy az UNRWA nem volt már képes SW‑nek elegendő hozzáférést biztosítani azon egészségügyi ellátásokhoz, amelyektől az élete függ, vagyis biztosítani SW számára az UNRWA segítségnyújtási feladatának megfelelő életfeltételeket, ezáltal olyan, súlyosan bizonytalan helyzetbe hozta, amely őt Libanon elhagyására kényszerítette.

23

E megfontolásokra tekintettel a Conseil d’État (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

24

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel, amelyeket célszerű együtt tárgyalni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy úgy kell‑e értelmezni, és amennyiben igen, milyen feltételek között kell úgy értelmezni a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatát, hogy az UNRWA által nyújtott védelem vagy támogatás megszűnt, amennyiben e szervezet valamely, e védelem vagy támogatás hatálya alá tartozó palesztin származású hontalan személy számára nem képes biztosítani az egészségi állapotának megfelelő orvosi ellátáshoz és kezeléshez való hozzáférést.

25

E kérdések megválaszolásához meg kell állapítani, hogy a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának első mondata értelmében a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nem ismerhető el menekültként, amennyiben az érintett személy „a Genfi Egyezmény 1. cikkének D. pontja szerint nem az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának, hanem az Egyesült Nemzetek valamely más szervének vagy ügynökségének védelmében vagy támogatásában részesül.”

26

A Genfi Egyezmény 1. cikkének D. pontja első bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Egyezmény nem alkalmazható azokra a személyekre, akik „jelenleg nem az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosától, hanem az Egyesült Nemzetek valamely más szervétől vagy ügynökségétől kapnak” védelmet vagy támogatást.

27

Az UNRWA az Egyesült Nemzetek olyan szerve, amelyet a palesztinok „palesztin menekültekként” való védelme és támogatása érdekében hoztak létre. Megbízatása, amelyet 2023. június 30‑ig meghosszabbítottak, öt szektorból, nevezetesen a Gázai övezetből, Ciszjordániából (ideértve Kelet‑Jeruzsálemet is), Jordániából, Libanonból és Szíriából álló működési területre terjed ki.

28

A számára előírt feladatra tekintettel az UNRWA‑t az Egyesült Nemzeteknek a Menekültügyi Főbiztosságtól eltérő, olyan szervének kell tekinteni, amely a Genfi Egyezmény 1. cikkének D pontja értelmében védelmet vagy támogatást nyújt.

29

Konkrétan minden olyan személyt, mint SW, akit az UNRWA‑nál regisztráltak, meg kell illetnie az e szerv által a menekültek jóllétének szolgálata érdekében nyújtott védelemnek és támogatásnak (2022. március 3‑iSecretary of State for the Home Department [Palesztin származású hontalan személy menekült jogállása] ítélet, C‑349/20, EU:C:2022:151, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

A Közel‑Kelet említett területein a palesztinok számára létrehozott, e különleges menekült jogállásnak köszönhetően az UNRWA‑nál regisztrált személyek főszabály szerint az Unió területén nem ismerhetők el menekültként a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának első mondata értelmében, amely rendelkezés a Genfi Egyezmény 1. cikke D. pontja első bekezdésének felel meg (2021. január 13‑iBundesrepublik Deutschland [Palesztin származású hontalan személy menekült jogállása] ítélet, C‑507/19, EU:C:2021:3, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

31

Mindazonáltal a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatából, amely a Genfi Egyezmény 1. cikke D) pontja második albekezdésének felel meg, az következik, hogy ha bármely okból, anélkül megszűnik az UNRWA által nyújtott védelem vagy támogatás, hogy az említett személyek helyzetét az Egyesült Nemzetek Közgyűlése vonatkozó határozatainak megfelelően véglegesen rendezték volna, e személyek ipso facto hivatkozhatnak a 2011/95 irányelvre (lásd ebben az értelemben: 2022. március 3‑iSecretary of State for the Home Department [Palesztin származású hontalan személy menekült jogállása] ítélet, C‑349/20, EU:C:2022:151, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Vitathatatlan, hogy az UNRWA által nyújtott támogatásban részesülők helyzetét a mai napig nem rendezték véglegesen, amint az többek között az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének ezt követő határozataiból következik.

33

Ami az UNRWA által nyújtott védelem vagy támogatás 2011/95 irányelv 21. cikke (1) bekezdése a) pontja értelmében vett fogalmát illeti, pontosítani szükséges, hogy ez utóbbi rendelkezés lényegében megegyezik a 2004/83 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövegével, így az e második rendelkezésre vonatkozó ítélkezési gyakorlat releváns az első rendelkezés értelmezése szempontjából (lásd ebben az értelemben: 2021. január 13‑iBundesrepublik Deutschland [Palesztin származású hontalan személy menekült jogállása] ítélet, C‑507/19, EU:C:2021:3, 37. pont).

34

Kétségtelen, hogy a Bíróság e tekintetben, a 2004/83 irányelvvel kapcsolatban kifejtette, hogy önmagában az, hogy a menekült jogállást kérelmező elhagyta az UNRWA működési területét, függetlenül e távozás okától, nem szüntetheti meg az ezen irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának első mondatában foglalt, menekültkénti elismerésből való kizártságot, következésképpen az e működési területről való puszta távollét vagy az annak elhagyására vonatkozó önkéntes elhatározás nem minősíthető az UNRWA által nyújtott támogatás megszűnésének (lásd ebben az értelemben: 2012. december 19‑iAbed El Karem El Kott és társai ítélet, C‑364/11, EU:C:2012:826, 55. és 59. pont).

35

A Bíróság mindazonáltal kimondta, hogy – a belga állam által a jelen előzetes döntéshozatali eljárásban előadott állásponttal ellentétben ‑ nemcsak magának a védelmet vagy támogatást nyújtó szervnek vagy ügynökségnek a megszüntetése jelenti egy, az UNRWA‑hoz hasonló szerv vagy ügynökség által nyújtott védelem vagy támogatás megszűnését, hanem az is, ha e szerv vagy ezen ügynökség számára lehetetlen, hogy teljesítse a feladatát (lásd ebben az értelemben: 2012. december 19‑iAbed El Karem El Kott és társai ítélet, C‑364/11, EU:C:2012:826, 56. pont).

36

Ha viszont a működési terület elhagyására vonatkozó elhatározást az érintett személy akaratától független, kényszerű körülmények indokolják, az ilyen helyzet ahhoz a megállapításhoz vezethet, amely szerint azon támogatás, amelyben e személy részesült, megszűnt a 2004/83 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondata értelmében (lásd ebben az értelemben: 2012. december 19‑iAbed El Karem El Kott és társai ítélet, C‑364/11, EU:C:2012:826, 59. pont).

37

Ez az értelmezés megfelel az említett 12. cikk (1) bekezdése a) pontja második mondata céljának, amely többek között arra irányul, hogy a palesztin menekültek védelmének folytonosságát tényleges védelem vagy támogatás révén biztosítsa, és nemcsak az e támogatás vagy védelem nyújtásával megbízott szerv vagy ügynökség létezését biztosítva, amint az az Egyesült Nemzetek Közgyűlése vonatkozó határozataiból is következik (lásd ebben az értelemben: 2012. december 19‑iAbed El Karem El Kott és társai ítélet, C‑364/11, EU:C:2012:826, 60. és 62. pont).

38

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy ellentétben a belga és francia kormány által előadottakkal, annak meghatározásához, hogy a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondata értelmében megszűnt‑e az UNRWA által nyújtott védelem vagy támogatás, miáltal egy, nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személy e szervezet működési területének elhagyására kényszerült, nem szükséges annak bizonyítása, hogy az UNRWA vagy az az állam, amelynek a területén az UNRWA működik, cselekmény vagy mulasztás révén szándékosan sérelmet okozott e személynek, vagy megtagadta tőle a támogatását. Elegendő annak bizonyítása, az UNRWA által nyújtott támogatás vagy védelem ténylegesen megszűnt bármilyen okból, mivel ez a szerv objektív okok miatt vagy az említett személy egyéni helyzetéhez kapcsolódó okokból már nem tudja biztosítani a kérelmező számára azokat az életfeltételeket, amelyek megfelelnek az e szerv által ellátandó feladatnak (lásd ebben az értelemben: Secretary of State for the Home Department [Palesztin származású hontalan személy menekült jogállása] ítélet, C‑349/20, EU:C:2022:151, 72. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39

E tekintetben többek között a 74/83. sz. határozatból következik, hogy az UNRWA egészségügyi támogatást nyújt a palesztin menekülteknek, amennyiben e személyeknek, mivel helyzetüket még mindig nem rendezték véglegesen, amint azt a jelen ítélet 32. pontja megállapította, továbbra is segítségre van szükségük alapvető egészségügyi szükségleteik kielégítéséhez.

40

A palesztin menekülteknek alapvető szükségleteik tekintetében nyújtott támogatás részét képezi tehát az UNRWA feladatának, ekként az, ha bármely okból nem képes biztosítani ezen egészségügyi támogatást, az UNRWA támogatásának a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontja második mondata szerinti megszűnését eredményezi.

41

Amint azt e tárgyban lényegében a főtanácsnok kiemelte indítványának 50., 61. és 62. pontjában, az UNRWA feladata az egészségügy terén az UNRWA támogatását kérő személyek alapvető szükségleteinek megfelelő kezelések és gyógyszerek biztosítása, bármilyen minőségű kezelésekhez vagy gyógyszerekhez is legyen szükség e célból. E feladata nem függhet tehát e szervnek az ilyen kezelések és gyógyszerek biztosítására vonatkozó működési kapacitásától.

42

Ugyanis, amint arra a Bizottság rámutatott, a belga és a francia kormány által képviselt azon értelmezés, amely szerint amennyiben az UNRWA nem biztosít valamilyen különleges támogatási szolgáltatást, az ilyen szolgáltatást úgy kell tekinteni, mint amely nem tartozik az UNRWA feladatának körébe, miáltal a szolgáltatás biztosításának elmaradása nem vonhatja maga után az e szervezet által nyújtott támogatás megszűnésének megállapítását, az UNRWA‑t terhelő „feladat” fogalmát az e szervezet által ténylegesen nyújtott szolgáltatásokra redukálja, és kizárja azokat, amelyeket, jóllehet az említett szervezet feladatának körébe tartoznak, nem teljesített például költségvetési megszorítások miatt. Ez az értelmezés azon kockázatnak tenné ki az érintetteket, hogy a gyakorlatban nem részesülhetnek tényleges nemzetközi védelemben, tekintettel egyrészt az UNRWA hiányosságára, másrészt az ő menekülti jogállásalóli kizárásukra.

43

Mindemellett abból, hogy az UNRWA nem képes biztosítani bizonyos különleges ellátásokat vagy kezeléseket, önmagában nem vonható le az a következtetés, hogy a védelem vagy támogatás megszűnt a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondata értelmében.

44

Ugyanis az ítélkezési gyakorlat szerint ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy az UNRWA által nyújtott védelem vagy támogatás megszűnt, és hogy ennélfogva az érintett személy kénytelen elhagyni e szervezet működési területét, az szükséges, hogy az érintett személyes biztonsága komoly veszélyben legyen, és ha e szerv ne legyen képes biztosítani számára e területen azokat az életfeltételeket, amelyek megfelelnek az e szerv által ellátandó feladatnak (2012. december 19‑iAbed El Karem El Kott és társai ítélet, C‑364/11, EU:C:2012:826, 63. pont).

45

A fentiekből az következik, hogy egyrészt az, hogy az UNRWA által biztosított egészségügyi szolgáltatások alacsonyabb szintűek azon szolgáltatásoknál, amelyekben az érintett akkor részesülhetne, ha elismernék számára a menekült jogállást valamely tagállamban, nem elégséges annak megállapításához, hogy az érintett az UNRWA működési területének elhagyására kényszerült.

46

Másrészt, amint azt a főtanácsnok lényegében kiemelte indítványának 80. és 81. pontjában, valamely palesztin származású hontalan személyt abban az esetben kell úgy kell tekinteni, hogy e terület elhagyására kényszerült, ha az, hogy az UNRWA részéről nem kaphatja meg az egészségügyi állapotának megfelelő ellátásokat, e hontalan személyt az azonnali halál valós veszélyének, vagy egészségi állapota súlyos, gyors és visszafordíthatatlan romlása, vagy élettartama jelentős csökkenése valós veszélyének teszi ki.

47

A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy fennáll‑e ilyen veszély valamennyi releváns körülmény egyedi értékelése alapján (lásd ebben az értelemben: Secretary of State for the Home Department [Palesztin származású hontalan személy menekült jogállása] ítélet, C‑349/20, EU:C:2022:151, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48

A fenti megfontolásokra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatát úgy kell értelmezni, hogy az UNRWA által nyújtott védelmet vagy támogatást megszűntnek kell tekinteni, amennyiben e szervezet valamely, e védelem vagy támogatás hatálya alá tartozó palesztin származású hontalan személy számára nem képes biztosítani az azon orvosi ellátásokhoz és kezelésekhez való hozzáférést, amelyek hiányában e személy az azonnali halál valós veszélyének vagy egészségi állapota súlyos, gyors és visszafordíthatatlan romlása veszélyének, illetve élettartama jelentős csökkenése veszélyének van kitéve. A nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy ilyen veszély fennáll‑e.

49

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült‑ vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13‑i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatát

a következőképpen kell értelmezni:

az Egyesült Nemzetek Szervezete Palesztin Menekülteket Segélyező és Támogató Közel‑Keleti Ügynöksége (UNRWA) által nyújtott védelmet vagy támogatást megszűntnek kell tekinteni, amennyiben e szervezet valamely, e védelem vagy támogatás hatálya alá tartozó palesztin származású hontalan személy számára nem képes biztosítani az azon orvosi ellátásokhoz és kezelésekhez való hozzáférést, amelyek hiányában e személy az azonnali halál valós veszélyének vagy egészségi állapota súlyos, gyors és visszafordíthatatlan romlása veszélyének, illetve élettartama jelentős csökkenése veszélyének van kitéve. A nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy ilyen veszély fennáll‑e.