A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2022. április 7. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – 2011/83/EU irányelv – A 8. cikk (2) bekezdése – Távollevők között elektronikus úton kötött szerződések – Az eladó vagy szolgáltató tájékoztatási kötelezettségei – A fizetési kötelezettséggel járó megrendelés megtételét szolgáló gomb vagy hasonló funkció aktiválása – A »fizetési kötelezettséggel járó megrendelés« feliratnak megfelelő, egyértelműen megfogalmazott megfogalmazás – E megfogalmazás megfelelő jellegének értékelése céljából kizárólag a gombon vagy hasonló funkción szereplő felirat figyelembevétele”

A C‑249/21. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Amtsgericht Bottrop (bottropi helyi bíróság, Németország) a Bírósághoz 2021. április 21‑én érkezett, 2021. március 24‑i határozatával terjesztett elő

a Fuhrmann‑2‑GmbH

és

B.

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: N. Jääskinen tanácselnök, M. Safjan (előadó) és M. Gavalec bírák,

főtanácsnok: L. Medina,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a Fuhrmann‑2‑GmbH képviseletében C. Ewen Rechtsanwalt,

az Európai Bizottság képviseletében I. Rubene és M. Kellerbauer, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 304., 64. o.) 8. cikke (2) bekezdése második albekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Fuhrmann‑2‑GmbH és B. között, szálláshely‑szolgáltatási szerződés létrejöttével vagy létrejöttének elmaradásával kapcsolatban közöttük fennálló jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3

A 2011/83 irányelv (4), (5), (7) és (39) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„(4)

Az EUMSZ 26. cikke (2) bekezdésével összhangban a belső piacnak egy olyan, belső határok nélküli térséget kell alkotnia, amelyben biztosított az áruk és szolgáltatások, valamint a letelepedés szabadsága. A távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések egyes vonatkozásainak harmonizációja szükséges az olyan valódi fogyasztói belső piac előmozdításához, amely megfelelő egyensúlyt teremt a fogyasztóvédelem magas szintje és a vállalkozások versenyképessége között, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett.

(5)

[…] a fogyasztók tájékoztatására és az elállási jogra vonatkozó egyes rendelkezéseknek a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében való teljes harmonizációja hozzájárul a magas szintű fogyasztóvédelemhez és a fogyasztói piac jobb működéséhez.

[…]

(7)

Néhány alapvető szabályozási elem teljes harmonizációjának jelentősen növelnie kell a fogyasztók és a kereskedők [helyesen: eladók vagy szolgáltatók] jogbiztonságát. Mind a fogyasztóknak, mind a kereskedőknek [helyesen: eladóknak vagy szolgáltatóknak] egyértelműen meghatározott jogi fogalmakon alapuló, az üzleti vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződések egyes vonatkozásait Unió‑szerte szabályozó egységes rendszerre kell tudnia támaszkodnia. E harmonizáció hatásaként a szabályok széttagoltságából adódó akadályok eltűnnek, és megvalósul a belső piac ezen a területen. Ezeket az akadályokat csak uniós szinten meghatározott egységes szabályokkal lehet megszüntetni. Ezenkívül a fogyasztóknak magas szintű védelemben kell részesülniük az Unió egész területén.

[…]

(39)

Fontos annak biztosítása, hogy a távollevők között, internetes oldalakon keresztül kötött szerződések esetén a fogyasztónak a megrendelés leadása előtt lehetősége legyen a szerződés fő elemeit teljeskörűen elolvasni és megérteni. Ennek céljából ebben az irányelvben rendelkezni kell arról, hogy ezeket az elemeket a megrendelés leadásának megerősítését kérő rész közvetlen közelében tüntessék fel. Ilyen helyzetekben annak biztosítása is fontos, hogy a fogyasztó meg tudja határozni azon időpontot, amelytől kezdve kötelezettséget vállal arra, hogy fizet a kereskedőnek [helyesen: eladónak vagy szolgáltatónak]. Ezért a fogyasztó figyelmét egyértelmű megfogalmazással kifejezetten fel kell hívni arra, hogy a megrendelés elküldése a kereskedőnek [helyesen: eladónak vagy szolgáltatónak] való fizetés kötelezettségével jár.”

4

Ezen irányelv 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a fogyasztóvédelem magas szintjének elérése révén hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy közelíti a fogyasztók és kereskedők [helyesen: eladók vagy szolgáltatók] között kötött szerződésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések bizonyos vonatkozásait.”

5

Az említett irányelv 2. cikke a következőket mondja ki:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

[…]

7.

»távollevők között kötött szerződés«: a kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató] és a fogyasztó között áru vagy szolgáltatás értékesítésére szervezett távértékesítési rendszer keretében, a kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató] és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül – a szerződés megkötésének időpontjával bezárólag kizárólag egy vagy több távközlő eszköz alkalmazásával – kötött szerződés;

[…]”

6

Ugyanezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Ez az irányelv – az irányelv rendelkezései által meghatározott feltételek szerint és mértékben – kereskedők [helyesen: eladók vagy szolgáltatók] és fogyasztók között kötött szerződésekre alkalmazandó. Az irányelv víz, gáz, villamos energia vagy távfűtés – akár közszolgáltatók általi – szolgáltatására vonatkozó szerződésekre is alkalmazandó, amennyiben e termékeket szerződés alapján biztosítják.”

7

A 2011/83 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

„A fogyasztót a távollevők között vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés, illetve annak megfelelő ajánlat mindaddig nem köti, amíg a kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató] egyértelműen és érthető módon tájékoztatást nem nyújt a fogyasztónak a következőkről:

a)

az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságai, az adathordozónak és az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

[…]

e)

az áru vagy szolgáltatás adóval növelt teljes ára vagy – amennyiben az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az árat nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási vagy postaköltség és minden egyéb költség, vagy – amennyiben e díjak előzetes kiszámítására nincs mód – annak közlése, hogy további ilyen jellegű díjak merülhetnek fel. Határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében a teljes ár a számlázási időszakra vonatkozó teljes díjat tartalmazza. Átalánydíjas szerződés esetén a teljes ár egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Amennyiben a teljes díjat nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ár kiszámításának módjáról;

[…]

o)

adott esetben a szerződés időtartama, illetve ha a szerződés határozatlan időre szól vagy automatikusan meghosszabbodik, a szerződés felmondásának feltételei;

p)

adott esetben a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartama;

[…]”

8

Az irányelvnek „A távollevők között kötött szerződések formai követelményei” címet viselő 8. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő:

„Ha az elektronikus úton megkötendő, távollevők közötti szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára, a kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató] egyértelműen és jól látható módon, valamint közvetlenül a megrendelés fogyasztó általi megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a 6. cikk (1) bekezdésének a), e), o) és p) pontjában előírt információkra.

A kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató] gondoskodik arról, hogy a fogyasztó a megrendelés megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy a rendelés fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a megrendelés megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy hasonló funkciót könnyen olvasható módon [helyesen: könnyen olvasható módon kizárólag a] »fizetési kötelezettséggel járó megrendelés« vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a megrendelés a kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató] javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Amennyiben a kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató] nem tartotta be az ezen albekezdésben foglaltakat, a szerződés vagy a megrendelés a fogyasztót nem köti.”

A német jog

9

A Bürgerliches Gesetzbuch (polgári törvénykönyv; a továbbiakban: BGB) 312j. §‑ának (3) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A [szolgáltató által nyújtott visszterhes szolgáltatásra vonatkozó, elektronikus úton megkötött fogyasztói] szerződések esetében a szolgáltatónak oly módon kell a megrendelési helyzetet kialakítania, hogy megrendelésével a fogyasztó kifejezetten tudomásul vegye, hogy fizetés teljesítésére vállal kötelezettséget. Ha a megrendelésre gomb megnyomásával kerül sor, a szolgáltató csak akkor tesz eleget az első mondatban említett kötelezettségének, ha a gombot könnyen olvasható módon kizárólag a »fizetési kötelezettséggel járó megrendelés« vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal látta el.

A [szolgáltató által nyújtott visszterhes szolgáltatásra vonatkozó, elektronikus úton megkötött fogyasztói] szerződés csak akkor jön létre, ha a szolgáltató eleget tesz a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének.”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

10

A Fuhrmann‑2 egy, a német jog szerint bejegyzett társaság, amely a Krummhörn‑Greetsielben (Németország) található Goldener Anker hotel tulajdonosa. A szálloda szobáit a többek között online szállásfoglalási platformként működő www.booking.com honlapon keresztül is lehet bérelni.

11

2018. július 19‑én a fogyasztónak minősülő B. ezen a honlapon keresett szállodai szobát Krummhörn‑Greetsiel településen a 2019. május 28. és 2019. június 2. közötti időszakra. A megjelenített keresési eredmények között szerepeltek a Goldener Anker hotel szobái. B. rákattintott a hotel képére, aminek következtében megjelentek a rendelkezésre álló szobák és – többek között – a hotel által a kiválasztott időszakban kínált szolgáltatásokkal és árakkal kapcsolatos további információk. B. úgy döntött, hogy négy kétágyas szobát foglal, és a „Lefoglalom” gombra kattintva megadta személyes adatait és az őt kísérő személyek nevét, majd a „Foglalás véglegesítése” feliratot feltüntető gombra kattintott.

12

B. nem jelent meg a Goldener Anker hotelben 2019. május 28‑án.

13

A Fuhrmann‑2 2019. május 29‑én kelt levelében az általános szerződési feltételeinek megfelelően 2240 euró lemondási díjat számlázott ki B.‑nek, és öt munkanapos határidőt szabott ezen összeg megfizetésére. B. nem fizette meg a követelt összeget.

14

A Fuhrmann‑2 ezen összeg behajtása céljából a kérdést előterjesztő bírósághoz, az Amtsgericht Bottrophoz (bottropi helyi bíróság, Németország) fordult. Keresetének alátámasztása céljából a Fuhrmann‑2 előadja, hogy álláspontja szerint B. a www.booking.com honlapon keresztül vele a hoteljének több szobájára vonatkozó szálláshely‑szolgáltatási szerződést kötött a 2019. május 28. és 2019. június 2. közötti időszakra. Konkrétan úgy véli, hogy a foglalási gombon az említett honlap üzemeltetője által feltüntetett „foglalás véglegesítése” felirat megfelel a BGB 312j. §‑ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségnek, amely arra kötelezi a szolgáltatót, hogy a „megrendelés” gombot könnyen olvasható módon a „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” felirattal vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal lássa el. E körülmények között B. köteles a 2240 eurós lemondási díjat megfizetni.

15

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a Fuhrmann‑2 keresetének sikeressége attól a kérdéstől függ, hogy lehet‑e úgy tekinteni, hogy a www.booking.com honlapon található foglalási gombon feltüntetett „foglalás véglegesítése” felirat megfelel a BGB 312j. §‑ának – a 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdését a német jogba átültető – (3) bekezdésében előírt kötelezettségnek. Igenlő válasz esetén ez azt vonná maga után, hogy – a BGB 312j. §‑ának (4) bekezdése értelmében – a felek között érvényesen létrejött a szálláshely‑szolgáltatási szerződés, és hogy a Fuhrmann‑2 megalapozottan követeli a lemondási díjat.

16

A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy egy másik német bíróság úgy ítélte meg, hogy a megrendelési folyamatot övező valamennyi körülményt és különösen e folyamat kialakítását kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a www.booking.com honlap üzemeltetője által alkalmazotthoz hasonló felirat a 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatában szereplő „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” feliratnak megfelelő, egyértelműen megfogalmazott feliratnak minősül‑e.

17

E rendelkezés szövegére tekintettel azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak az említett német bíróság által alkalmazott megközelítéssel kapcsolatban, és arra az álláspontra hajlik, hogy a magán a gombon szereplő feliratból kell kitűnnie, hogy a fogyasztó a gomb megnyomásával tudatában van annak, hogy jogilag kötelező fizetési kötelezettséget vállal. Márpedig ezen utóbbi megközelítéssel összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a „foglalás véglegesítése” feliratban szereplő „foglalás” kifejezés a köznyelvben nem feltétlenül kapcsolódik díjfizetési kötelezettség vállalásához, hanem azt gyakran használják az „ingyenes előfoglalás” szinonimájaként is. Ennélfogva azt a következtetést kell levonni, hogy a jelen ügyben a BGB 312j. §‑a (3) bekezdésének második mondatában foglalt kötelezettség nem teljesült.

18

E körülmények között az Amtsgericht Bottrop (bottropi helyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [2011/83] irányelv 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdését, hogy annak megválaszolása szempontjából, hogy gomb vagy hasonló funkció, amelynek aktiválása az e rendelkezés első albekezdése értelmében vett elektronikus úton megkötendő, távollevők közötti szerződés megkötéséhez vezető megrendelési folyamat szerves részét képezi, és amelyet nem láttak el »fizetési kötelezettséggel járó megrendelés« felirattal, e rendelkezés értelmében olyan megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal rendelkezik‑e, amely jelzi, hogy a megrendelés a szolgáltató javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után, kizárólag a gomb, illetve hasonló funkció felirattal való ellátása bír jelentőséggel?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

19

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy a 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy az elektronikus úton megkötendő, távollevők közötti szerződés megkötésére irányuló megrendelési folyamattal összefüggésben annak meghatározásához, hogy az e rendelkezés értelmében vett „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” feliratnak „megfelelő‑e” a „foglalás véglegesítése” megfogalmazáshoz hasonló, a „megrendelés” gombon vagy hasonló funkción feltüntetett megfogalmazás, kizárólag az e gombon vagy hasonló funkción szereplő feliratra kell támaszkodni, vagy hogy figyelembe kell‑e venni a megrendelési folyamatot övező körülményeket is.

20

Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a távollevők között kötött szerződés fogalmát a 2011/83 irányelv 2. cikkének 7. pontja a következőképpen határozza meg: „az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között áru vagy szolgáltatás értékesítésére szervezett távértékesítési rendszer keretében, az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül – a szerződés megkötésének időpontjával bezárólag kizárólag egy vagy több távközlő eszköz alkalmazásával – kötött szerződés”. Ebből következik, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között egy, az alapeljárásbelihez hasonló online szállásfoglalási platformon kötött szolgáltatási szerződés a „távollevők között kötött szerződés” fogalmába, ennélfogva pedig – a 2011/83 irányelv 3. cikkének (2)–(4) bekezdésében előírt kivételek alkalmazásának hiányában, és az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint – az irányelv hatálya alá tartozik.

21

Egyebekben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a 2011/83 irányelvnek az irányelv (4), (5) és (7) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkéből kitűnik – ezen irányelv célja a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása az eladókkal vagy szolgáltatókkal kötött ügyletekkel kapcsolatos tájékoztatásuk és biztonságuk garantálása révén. Ezen túlmenően, a fogyasztóvédelmet az Európai Unió politikáiban az EUMSZ 169. cikk, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke is célként rögzíti (2019. július 10‑iAmazon EU ítélet, C‑649/17, EU:C:2019:576, 39. pont).

22

E célkitűzésre figyelemmel ír elő az eladóra vagy szolgáltatóra nézve a 2011/83 irányelv 8. cikke a távollevők között kötött szerződésekkel kapcsolatban számos formai követelményt, amint azt e rendelkezés címe is jelzi. E cikk (2) bekezdése tehát az eladót vagy szolgáltatót terhelő különféle követelményeket ír elő arra az esetre, ha – mint az alapügyben – a távollevők között kötött szerződés elektronikus úton jön létre és a fogyasztó fizetési kötelezettségével jár.

23

A 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerint a eladónak vagy szolgáltatónak egyértelműen és jól látható módon, valamint közvetlenül a megrendelés fogyasztó általi megtétele előtt fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a), e), o) és p) pontjában előírt információkra, amelyek alapvetően az érintett áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságaira, a teljes árra, a szerződés időtartamára és – adott esetben – a fogyasztót terhelő kötelezettségek legrövidebb időtartamára vonatkoznak.

24

A 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdése pedig azt írja elő, hogy az eladó vagy szolgáltató gondoskodik arról, hogy a fogyasztó a megrendelés megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy a rendelés fizetési kötelezettséget von maga után. Ez a rendelkezés pontosítja, hogy ha a megrendelés gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy hasonló funkciót könnyen olvasható módon kizárólag a „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a megrendelés a fogyasztónak az eladó vagy szolgáltató javára teljesítendő fizetési kötelezettségét vonja maga után, aminek hiányában a fogyasztót nem köti a szerződés vagy a megrendelés.

25

A jelen ítélet előző három pontjából kitűnik, hogy amennyiben a távollevők között kötött szerződés elektronikus úton, megrendelési folyamat keretében jön létre, és az a fogyasztó fizetési kötelezettségével jár, az eladónak vagy szolgáltatónak egyrészt közvetlenül a megrendelés előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót a szerződéssel kapcsolatos alapvető információkról, másrészt kifejezetten tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy a megrendelés megtételével fizetési kötelezettséget vállal.

26

Ezen utóbbi kötelezettséget illetően a 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdése második albekezdése második mondatának egyértelmű megfogalmazásából kitűnik, hogy a „megrendelés” gombot vagy hasonló funkciót könnyen olvasható módon, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a megrendelés a fogyasztónak az eladó vagy szolgáltató javára teljesítendő fizetési kötelezettségét vonja maga után. Jóllehet ez a rendelkezés a „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” megfogalmazást említi, annak szövegéből az is kitűnik, hogy ezen utóbbi megfogalmazás példálózó jellegű, és hogy a tagállamok megengedhetik, hogy az eladó vagy szolgáltató bármely más, ennek megfelelő megfogalmazást alkalmazzon, feltéve hogy az egyértelműen utal e kötelezettség keletkezésére.

27

Ennélfogva abban az esetben, ha – mint a jelen ügyben – az e rendelkezés átültetésére irányuló nemzeti szabályzás magához az irányelvhez hasonlóan nem tartalmaz pontos példákat a megfelelő megfogalmazásokra vonatkozóan, az eladók vagy szolgáltatók szabadon használhatnak bármilyen feliratot, feltéve hogy ebből a feliratból egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztót fizetési kötelezettség terheli, amint aktiválja a „megrendelés” gombot vagy hasonló funkciót.

28

Egyebekben a 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdése második albekezdése második mondatának – az irányelv 8. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első mondatában szereplő „kifejezetten” szóval összefüggésben értelmezett – szövegéből ugyanilyen egyértelműen kitűnik, hogy a gombnak vagy hasonló funkciónak kell az e rendelkezésben említett megfogalmazást tartalmaznia, ily módon – a jelen ítélet előző pontjában jelzettekre is figyelemmel – kizárólag az e gombon vagy hasonló funkción szereplő feliratot kell figyelembe venni annak meghatározása céljából, hogy az eladó vagy szolgáltató eleget tett‑e annak a kötelezettségének, hogy a fogyasztó a megrendelés megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy a rendelés fizetési kötelezettséget von maga után.

29

Ezt az értelmezést alátámasztja a 2011/83 irányelv (39) preambulumbekezdése, amelynek utolsó két mondata pontosítja, hogy a fogyasztó figyelmét egyértelmű megfogalmazással – ennélfogva pedig a körülmények általános értékelésére való bármiféle hivatkozás nélkül – kifejezetten fel kell hívni arra, hogy a megrendelés elküldése fizetési kötelezettséggel jár, így a fogyasztó pontosan meg tudja határozni azon időpontot, amelytől kezdve ezt a kötelezettséget vállalja.

30

Az említett értelmezést – amint az a jelen ítélet 21. pontjából kitűnik – a 2011/83 irányelvvel elérni kívánt, a tájékoztatást illetően a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítására irányuló célkitűzés is alátámasztja. Meg kell ugyanis állapítani, hogy a fogyasztó fizetési kötelezettségével járó megrendelési folyamat véglegesítése alapvető lépés, amennyiben az azt jelenti, hogy a fogyasztó vállalja, hogy nemcsak a távollevők között kötött szerződés, hanem ez a kötelezettség is köti. Ennélfogva sértené ezt a célkitűzést, ha úgy lehetne tekinteni, hogy egy gomb vagy hasonló funkció aktiválásával a fogyasztónak e folyamat körülményeiből kellene arra következtetnie, hogy kötelező erővel vállalja fizetés teljesítését, holott az e gombon vagy funkción szereplő felirat alapján nem tudja ezeket a következményeket teljes bizonyossággal meghatározni.

31

Egyebekben – noha a Bíróság megállapította, hogy a 2011/83 irányelv (4) preambulumbekezdésében kimondottaknak megfelelően az irányelv rendelkezéseinek értelmezése során megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a fogyasztóvédelem magas szintje és a vállalkozások versenyképessége között, a vállalkozó Alapjogi Charta 16. cikkében rögzített vállalkozási szabadságának tiszteletben tartása mellett (lásd ebben az értelemben: 2019. július 10‑iAmazon EU ítélet, C‑649/17, EU:C:2019:576, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat) – meg kell állapítani, hogy ezen egyensúly megteremtése a jelen ügyben nem releváns, mivel egy, az elektronikus megrendelésre szolgáló gombon vagy funkción szereplő felirat szerkesztése vagy módosítása semmiféle olyan jelentős terhet nem von maga után, amely sérthetné az érintett eladók vagy szolgáltatók versenyképességét vagy vállalkozási szabadságát.

32

A jelen ítélet 26. pontjában kifejtett megfontolásokra figyelemmel a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia, hogy az alapügyben úgy lehet‑e tekinteni, hogy a „foglalás véglegesítése” megfogalmazás német nyelven – kizárólag az e megfogalmazásban alkalmazott kifejezésekre tekintettel és a foglalási folyamatot övező körülményektől függetlenül – megfelel a 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében szereplő „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” feliratnak. Bár ez a vizsgálat kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata, a Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálása során adott esetben szolgálhat olyan pontosításokkal, amelyek segítik a nemzeti bíróságot határozatának meghozatalában (2021. február 3‑iFIGC és Consorzio Ge.Se.Av. ítélet, C‑155/19 és C‑156/19, EU:C:2021:88, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságnak különösen azt kell vizsgálnia, hogy a „foglalás” kifejezés németül mind a köznyelvben, mind a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó tudatában szükségszerűen és rendszeresen a fizetési kötelezettség keletkezésével függ‑e össze. Ha nem ez a helyzet, akkor azt kell majd megállapítani, hogy a „foglalás véglegesítése” kifejezés nem egyértelmű, ekként pedig nem lehet úgy tekinteni, hogy ez a kifejezés megfelel a 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében szereplő „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” kifejezésnek.

34

A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2011/83 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdését akként kell értelmezni, hogy az elektronikus úton megkötendő, távollevők közötti szerződés megkötésére irányuló megrendelési folyamattal összefüggésben annak meghatározásához, hogy az e rendelkezés értelmében vett „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” feliratnak „megfelelő‑e” a „foglalás véglegesítése” megfogalmazáshoz hasonló, a „megrendelés” gombon vagy hasonló funkción feltüntetett megfogalmazás, kizárólag az e gombon vagy hasonló funkción szereplő feliratra kell támaszkodni.

A költségekről

35

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

 

A fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdését akként kell értelmezni, hogy az elektronikus úton megkötendő, távollevők közötti szerződés megkötésére irányuló megrendelési folyamattal összefüggésben annak meghatározásához, hogy az e rendelkezés értelmében vett „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” feliratnak „megfelelő‑e” a „foglalás véglegesítése” megfogalmazáshoz hasonló, a „megrendelés” gombon vagy hasonló funkción feltüntetett megfogalmazás, kizárólag az e gombon vagy hasonló funkción szereplő feliratra kell támaszkodni.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: német.