–

a KAHL GmbH & Co. KG képviseletében T. Peterka Rechtsanwalt,

–

a C. E. Roeper GmbH képviseletében M. Hackert Rechtsanwalt,

–

az Európai Bizottság képviseletében L. Mantl és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő, a 2014. október 16‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2014. L 312., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 273., 15. o.) és a 2015. október 6‑i (EU) 2015/1754 bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2015. L 285., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 288., 16. o.) eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 15219091 és 15219099 vámtarifaalszámának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmeket az egyrészt a KAHL GmbH & Co. KG (a továbbiakban: KAHL) és a Hauptzollamt Hannover (hannoveri fővámhivatal, Németország), másrészt pedig a C. E. Roeper GmbH (a továbbiakban: Roeper) és a Hauptzollamt Hamburg (hamburgi fővámhivatal, Németország) között az e társaságok által Németországba behozott megolvasztott, majd megszilárdított méhviasz tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4

A HR‑nek a WCO által az ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozott, az alapügy tényállására alkalmazandó változatuk szerinti magyarázó megjegyzései a HR 152190 vámtarifaalszám alá tartozó „Méhviasz és más rovarviasz, finomítva vagy színezve is” kifejezések vonatkozásában a következő iránymutatásokat foglalja magában:

„A méhviasz olyan anyag, amellyel a méhek a kaptárban a lépek hatszögletű sejtjeit felépítik. Természetes állapotában szemcsés szerkezetű és világossárga, narancs vagy néha barna színű, kellemes illatú; fehérítve és tisztítva fehér vagy halványsárga színű, nagyon csekély illattal.

Többek között gyertyák, viaszosvászon vagy papír, ragasztómézgák (masztix), fényező anyagok stb. gyártására használják.

[…]

A méhviaszt és más rovarviaszt e vtsz. alá kell osztályozni nyersen (beleértve a természetes lépet is), vagy sajtolva vagy finomítva, fehérítve vagy színezve is.”

5

Amint az a 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, az Európai Unióba importált áruk tarifális besorolását az Európai Bizottság által létrehozott KN szabályozza. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn.

6

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok, amelyek a KN első része I. szakaszának A. címe alatt találhatók, a következőképpen rendelkeznek:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[…]

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa‑alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

7

A 254/2000 rendelettel módosított 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31‑én közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az azt követő év január 1‑jétől alkalmazandó.

8

Az 1101/2014 és a 2015/1754 végrehajtási rendeletet e rendelkezés alapján fogadták el. E rendeletek mindegyike, az első 2015. január 1‑jei, a második pedig 2016. január 1‑jei hatállyal módosította a KN‑t. E nómenklatúra alapügyekben releváns rendelkezéseinek szövege azonban változatlan maradt.

9

A KN „Vámtarifa” címet viselő második része, amint az mindkét végrehajtási rendeletből következik, magában foglalja az „Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz” címet viselő III. áruosztályt.

10

Ezen áruosztály magában foglalja az azonos címet viselő 15. árucsoportot, amely tartalmazza a KN 1521 vámtarifaszámot, amelynek felépítése a következő:

11

A KN magyarázó megjegyzéseit a 254/2000 rendelettel módosított 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján a Bizottság fogadja el.

12

A 2015. március 4‑én az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL 2010. C 76., 1. o.) közzétett magyarázó megjegyzések a következőket mondják ki:

13

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25‑i 142/2011/EU bizottsági rendelet (HL 2011. L 54., 1. o.; helyesbítés: HL 2011. L 1., 13. o.) 25. cikke (1) bekezdésének c) pontja tilalmat rendel el a lép formában lévő méhviasz behozatalára és tranzitforgalmára.

14

2015. december 11‑én a KAHL, amely az Unióba irányuló viaszbehozatallal és viaszfeldolgozással foglalkozik, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (a továbbiakban: KTF) kért a hannoveri fővámhivataltól az általa „méhviasz, nyers” megnevezéssel ellátott áru besorolására vonatkozóan, azt javasolva, hogy azt a vámmentességet előíró KN 15219091 vámtarifaalszám alá sorolják be.

15

2016. február 10‑i határozatával a hannoveri fővámhivatal KTF‑et állított ki a KAHL részére, amelyben a szóban forgó árut a méhviasztól eltérő „más” viaszra vonatkozó KN 15219099 vámtarifaalszám alá sorolta be, amelyre 2,5%‑os vámtételt kell alkalmazni.

16

Az e határozattal szemben 2016. február 22‑én benyújtott panaszának elutasítását követően a KAHL 2017. augusztus 30‑án keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, amelyben a szóban forgó árunak a KN 15219091 vámtarifaalszám alá történő besorolása iránti kérelmének alátámasztása érdekében arra hivatkozott, hogy a méhviasz e vámtarifaalszám alá történő besorolása nem függhet az e viaszban jelen lévő szennyeződések mértékétől, és hogy néhány idegen anyag eltávolítása e tekintetben egyáltalán nem bír jelentőséggel.

17

A hannoveri fővámhivatal fenntartja arra vonatkozó álláspontját, amely szerint mivel a szóban forgó áru a természetes formára vonatkozó tulajdonság hiányában és az e formában lévő méhviaszra jellemző szennyeződések jelenlétében nem a KN 15219091 vámtarifaalszám, hanem a KN 15219099 vámtarifaalszám alá tartozik.

18

A kérdést előterjesztő bíróság a szóban forgó árut olyan méhviaszként írja le, amelyet megolvasztottak, az exportáló államban durván átszűrtek, majd a kivitelét megelőzően megszilárdítottak, és amely körülbelül 15 x 5 centiméteres (cm) tömbökből és körülbelül 7 x 4 cm‑es darabokból áll, jól szeletelhető, mézsárga színű, méhviaszszagú, a megolvasztott viasz megszilárdulása során keletkező repedésekkel és struktúrákkal, annak külsejéhez némi sötét színű szennyeződés tapad. E bíróság szerint nem lehet megállapítani, hogy olyan idegen anyagokról van‑e szó, amelyek már az olvasztás előtt jelen voltak a méhviaszban, vagy olyan szennyeződésekről, amelyek azon formákból származnak, amelyben a méhviasz kihűl, mivel a méhviaszban szabad szemmel egyetlen idegen test sem látható.

19

Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy eltérés mutatkozik a KN 15219099 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések nyelvi változatai között. Ugyanis, míg e megjegyzés egyes nyelvi változataiban, így a spanyol, a német, a francia, az olasz, a holland, a portugál és a román változatban az „olvasztott” kifejezés a „préselt vagy finomított” kifejezésekhez kapcsolódóan jelenik meg, addig az az említett megjegyzés más nyelvi változataiban, például a cseh, a dán, az angol, a máltai, a lengyel és a svéd változatban nem szerepel e két utóbbi kifejezés mellett. E bíróság úgy véli, hogy arra vonatkozóan kell kérdést terjeszteni a Bíróság elé, hogy a KN 15219099 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseket azon nyelvi változatukban kell‑e alkalmazni, amelyben szerepel az „olvasztott” kifejezés.

20

E bíróság szerint abban az esetben, ha a Bíróság nemleges választ adna e kérdésre, a KN 15219091 vámtarifaalszámban szereplő „nyers” kifejezés értelmezése döntő jelentőségűvé válik azon méhviaszok tarifális besorolása szempontjából, amelyekből részben eltávolították az idegen anyagokat. E kifejezés szokásos jelentésére, valamint e kifejezésnek az érintett területre jellemző meghatározásaira tekintettel e bíróság arra hajlik, hogy a szóban forgó árut a KN 15219091 vámtarifaalszám alá sorolja be, annál is inkább, mivel véleménye szerint az ilyen besorolás egyúttal megfelel a vásárlóközönség észlelésének.

21

Ilyen körülmények között a Finanzgericht Hamburg (hamburgi pénzügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

22

A Roeper méhviaszt importál az Unióba olyan vállalkozások részére történő viszontértékesítés céljából, amelyek azt kozmetikai, gyógyszer‑ és élelmiszeripari felhasználás érdekében alapos kezelésnek vetik alá. 2015. január 7‑én 800 zsák méhviaszt jelentett be a hamburgi fővámhivatalnál azok szabad forgalomba bocsátás céljából.

23

A minta vizsgálatát követően a hamburgi fővámhivatal úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó árut a méhviasztól eltérő „más” viaszra vonatkozó KN 15219099 vámtarifaalszám alá kell besorolni. E körülmények között e vámhivatal a 2015. november 4‑i határozatával az ezen árura alkalmazott 2,5%‑os vámnak megfelelően 2614 euró összeget szabott ki a Roeper terhére.

24

A Roeper az említett határozattal szemben 2015. december 1‑jén benyújtott panaszának elutasítását követően 2017. szeptember 25‑én keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz. Azon álláspontjának alátámasztása érdekében, amely szerint a szóban forgó áru a KN 15219091 vámtarifaalszám alá tartozó „nyers” méhviasznak minősül, arra hivatkozott, hogy a KN 15219099 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések értelmében vett „olvasztott” kifejezés nem csupán a méhviasz hőkezelését és mechanikus szűrését jelenti, hanem kiterjed a későbbi feldolgozásra is, amely magában foglalja a viasz összetevőinek tisztítását és kiválasztását, amely utóbbi szakaszokra csak a behozatalt követően kerül sor. Ezenkívül a Roeper kétségeit fejezte ki a viasz szennyeződése mértékének a „nyers” méhviasz és a méhviasztól eltérő „más” viasz közötti elhatárolási szempontként való alkalmazása kapcsán.

25

A hamburgi fővámhivatal fenntartja arra vonatkozó álláspontját, amely szerint a szóban forgó áru a méhviasztól eltérő „más” viaszra vonatkozó KN 15219099 vámtarifaalszám, nem pedig a „nyers” méhviaszra vonatkozó KN 15219091 vámtarifaalszám alá tartozik.

26

A C‑216/20. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem indokolása megegyezik a C‑197/20. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek a jelen ítélet 18–20. pontjában összefoglalt indokolásával.

27

E körülmények között a Finanzgericht Hamburg (hamburgi pénzügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjeszt a Bíróság elé, amelyek szövege megegyezik a C‑197/20. sz. ügyben előterjesztett, a jelen ítélet 21. pontjában foglalt kérdések szövegével.

28

A Bíróság elnöke a 2020. június 29‑i határozatával az eljárás írásbeli és a szóbeli szakaszának lefolytatása, valamint az ítélet meghozatala céljából egyesítette a C‑197/20. és C‑216/20. sz. ügyeket.

29

Kérdéseivel, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a KN‑t, hogy azon méhviasz, amelyet megolvasztottak, és amelyből a megolvasztás során mechanikusan eltávolították az idegen testek egy részét, majd amelyet tömbökké vagy lapokká való alakítás céljából megszilárdítottak, az e nómenklatúrának a „nyers” méhviaszra vonatkozó 15219091 vámtarifaalszáma vagy annak a méhviasztól eltérő „más” viaszra vonatkozó 15219099 vámtarifaalszáma alá tartozik.

30

Elöljáróban pontosítani kell, hogy mivel a C‑197/20. sz. ügyben a jogvita egy, a hannoveri fővámhivatal által 2016. február 10‑én kiállított KTF‑ből ered, és mivel a C‑216/20. sz. ügyben az alapügy tényállása 2015‑ben valósult meg, a KN alapeljárásokban ratione temporis alkalmazandó változatai a 2016. január 1‑jén hatályba lépett 2015/1754 végrehajtási rendeletből, illetve a 2015. január 1‑jén hatályba lépett 1101/2014 végrehajtási rendeletből eredő változatok (lásd ebben az értelemben: 2016. szeptember 8‑iSchenker ítélet, C‑409/14, EU:C:2016:643, 10. pont; 2019. május 2‑iOnlineshop ítélet, C‑268/18, EU:C:2019:353, 22–24. pont). E nómenklatúra alapügyekben releváns rendelkezéseinek szövege ugyanakkor – amint az a jelen ítélet 8. pontjában megállapításra került – változatlan maradt.

31

A KN kért értelmezését illetően emlékeztetni kell arra, hogy az annak értelmezésére vonatkozó általános szabályok szerint az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni. A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat az említett nómenklatúra vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák. Valamely termékek rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan e termékhez tartozik, amely kötődést az említett termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell értékelni (2021. június 3‑iFlavourstream ítélet, C‑822/19, EU:C:2021:444, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Ezenkívül a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy annak ellenére, hogy a KN és a HR magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, e megjegyzések a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (2020. június 18‑iHydro Energo ítélet, C‑340/19, EU:C:2020:488, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

Szintén az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben, mivel az uniós jog rendelkezéseit egységesen kell értelmezni és alkalmazni az Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével (lásd különösen: 2021. március 24‑iA ítélet, C‑950/19, EU:C:2021:230, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

Ami a KN‑nek az alapügyek szempontjából releváns rendelkezéseit illeti, a 1521 vámtarifaszám, amely magában foglalja a „[n]övényi viasz[t] (a trigliceridek kivételével), méhviasz[t], más rovarviasz[t] és cetvelő[t], finomítva vagy színezve is”, két vámtarifaalszámra, nevezetesen a „[N]övényi viasz” megnevezésű 15211000 vámtarifaalszámra és a „Más” megnevezésű 152190 vámtarifaalszámra oszlik. Az utóbbi vámtarifaalszám alá tartozó termékek között szerepel többek között a „[m]éhviasz és más rovarviasz, finomítva vagy színezve is”. Ez utóbbi viaszok a KN két vámtarifaalszáma, nevezetesen a „nyers” címet viselő 15219091 vámtarifaalszám és a „más” címet viselő 15219099 vámtarifaalszám alá tartoznak. Ez utóbbi, amint azt a szövege is jelzi, gyűjtő vámtarifaalszámnak minősül, amely a KN 15219091 vámtarifaalszám alá nem tartozó méhviaszt és a más rovarviaszt foglalja magában.

35

A KN rendelkezései nem tartalmaznak egyetlen olyan elemet sem, amely pontosan meghatározná, hogy a méhviasz vagy más rovarviasz a KN 15219091 vámtarifaalszám alá történő besorolás szempontjából a feldolgozás milyen fokáig őrzi meg a „nyers” jellegét, és a feldolgozás mely szintjén túl kell e viaszt a méhviasztól eltérő „más” viaszként a KN 15219099 vámtarifaalszám alá besorolni. A KN erre vonatkozó pontosításának hiányában a „nyers” kifejezésnek az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentését kell alapul venni, ami azt jelöli, hogy valami a természetes állapotában van, amelyet még nem kezeltek, illetve nem dolgoztak fel.

36

E tekintetben a KN 15219091 vámtarifaalszám olyan értelmezése, amely szerint azok a viaszok, amelyek olyan hőkezelésen estek át, amelynek során azokból eltávolították az idegen anyagok egy részét, és amely e viaszok feldolgozására és finomítására irányuló eljárás első szakaszát képezi, nem tartoznak a „nyers” viaszok fogalma, ebből következően pedig e vámtarifaalszám alá, a „nyers” szónak az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentéséből adódik, amelyre a jelen ítélet 31. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a jogbiztonság és a vámellenőrzések megkönnyítése érdekében kell hivatkozni.

37

A KN 15219091 vámtarifaalszám ilyen értelmezését erősítik meg a HR 152190 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései, amelyek a francia nyelvű hivatalos változatukban, valamint többek között a német nyelvi változatukban pontosítják, hogy „[a] méhviaszt és más rovarviaszt e vtsz. alá kell osztályozni [vagy] nyersen (beleértve a természetes lépet is), vagy sajtolva vagy finomítva, fehérítve vagy színezve is”. Az olvasztott viasznak a más, sajtolási vagy finomítási eljárási folyamatokon átesett viaszok között való felsorolása azt jelzi, hogy az olvasztott viasz nem tekinthető „nyers állapotban” lévő viasznak.

38

Bár az „olvasztott” („melted”) szó hiányzik a HR 152190 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések angol nyelvű hivatalos változatából, amelyben csak a „pressed or refined” kifejezések szerepelnek, az e nyelvi változatban, valamint e megjegyzések francia nyelvű hivatalos változatában az egyrészt a „nyers” viasz, másrészt pedig a „sajtol[t] vagy finomít[ott], [akár] fehérít[ett] vagy színezett […]” viasz között tett különbségtételből az következik, hogy a nem kezelt, illetve fel nem dolgozott viaszt úgy kell tekinteni, mint amely eltér a feldolgozás céljából akár kémiai, akár nem kémiai úton kezelt viasztól.

39

Ezen túlmenően a KN magyarázó megjegyzései is megerősítik a jelen ítélet 36. pontjában elfogadott értelmezést. E megjegyzések pontosítják egyrészt, hogy az 15219091 vámtarifaalszám alá tartozik „a viasz természetes formában”, másrészt pedig hogy az 15219099 vámtarifaalszám alá tartozik „[az olvasztott], préselt vagy finomított viasz osztályozandó, fehérítve vagy festve is”. Magukból e magyarázó megjegyzéseknek a szövegéből – azon nyelvi változatokban, amelyekben az „olvasztott” kifejezés szerepel, vagyis legalább a spanyol, a német, a francia, az olasz, a holland, a portugál és a román nyelvi változatban – az következik, hogy az olvasztás útján történő feldolgozáson átesett viasz a KN 15219099 vámtarifaalszáma alá tartozik.

40

Jóllehet az „olvasztott” kifejezés a KN magyarázó megjegyzéseinek más nyelvi változataiban, így például a cseh, a dán, az angol, a máltai, a lengyel és a svéd nyelvi változatokban nem szerepel, az 15219091 vámtarifaalszám még e megjegyzések nyelvi változatai közötti ilyen eltérés fennállása esetén sem értelmezhető úgy, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdésekben említett eljárásokon átesett méhviasz e vámtarifaalszám alá tartozik.

41

Először is, az ilyen folyamatokon átesett méhviasz – a KN 15219091 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésekben szereplő „természetes formában” álló viasztól eltérően – nem őrzi meg az e vámtarifaalszámnak a jelen ítélet 31. pontjában említett célkitűzéssel összefüggésben értelmezett szövege által megköveteltek szerinti természetes állapotát.

42

Továbbá a KN 15219099 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések szövege, amely a méhviasztól eltérő „más” viaszra vonatkozik, e megjegyzések valamennyi nyelvi változatában magában foglalja a „sajtol[t] vagy finomít[ott], [akár] fehérít[ett] vagy színezett […]” viaszt, és így azokat a termékeket jelöli, amelyek feldolgozás céljából valamely kezelésen estek át. Ennélfogva e vámtarifaalszámot – az alapeljárás felpereseinek állításával ellentétben – nem lehet megszorítóan úgy értelmezni, hogy az csak a viasz anyagát vagy anyagösszetételét módosító kezelésekre vonatkozik, amelyeket meg kell különböztetni az egyszerű hőkezeléstől, amely nem eredményez változást ezen anyagban vagy anyagösszetételben.

43

Végül a KN 15219091 és 15219099 vámtarifaalszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzésekben semmi nem utal arra, hogy az egyik vagy a másik vámtarifaalszám alá történő besorolása során különbséget kell tenni valamely termék utóbbi vámtarifaalszám alá tartozásának alapjául szolgáló, a viasz anyagát vagy anyagösszetételét módosító eljárások és valamely termék előbbi vámtarifaalszám alá tartozását eredményező, ilyen módosítással nem járó eljárások között. Éppen ellenkezőleg, a KN 15219091 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések szövege arra utal, hogy azt szigorúan kell értelmezni, mivel azokat a viaszok, amelyeket feldolgozás vagy finomítás céljából bármilyen módon kezeltek, ki vannak zárva e vámtarifaalszám alól, ennélfogva azokat a méhviasztól eltérő „más” viaszként a KN 15219099 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

44

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó termékek olyan méhviaszok, amelyeket megolvasztottak, és amelyekből a megolvasztás során mechanikusan eltávolították az idegen testeket, majd mielőtt azokat egy szitán, szúnyoghálón vagy egyszerű pamutszöveten keresztül formákba öntötték, legfeljebb 120 Celsius‑fokra hevítették, és tömbökké vagy lapokká alakításuk céljából megszilárdították. Márpedig az ilyen viasz, amely a feldolgozása céljából különböző eljárásokon esett át, beleértve az olvasztási és szűrési eljárásokat is, nem őrzi meg természetes állapotát, ily módon az „nyers” viaszként nem sorolható be a KN 15219091 vámtarifaalszám alá. Következésképpen az ilyen viasz e nómenklatúra 15219099 vámtarifaalszáma alá tartozik.

45

A fentiekre tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy azon méhviasz, amelyet megolvasztottak, és amelyből a megolvasztás során mechanikusan eltávolították az idegen testek egy részét, majd amelyet tömbökké vagy lapokká való alakítás céljából megszilárdítottak, az e nómenklatúrának a méhviasztól eltérő „más” viaszra vonatkozó 15219099 vámtarifaalszáma, nem pedig annak a „nyers” méhviaszra vonatkozó 15219091 vámtarifaalszáma alá tartozik.

46

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő, a 2014. október 16‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletből és a 2015. október 6‑i (EU) 2015/1754 bizottsági végrehajtási rendeletből eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy azon méhviasz, amelyet megolvasztottak, és amelyből a megolvasztás során mechanikusan eltávolították az idegen testek egy részét, majd amelyet tömbökké vagy lapokká való alakítás céljából megszilárdítottak, az e nómenklatúrának a méhviasztól eltérő „más” viaszra vonatkozó 15219099 vámtarifaalszáma, nem pedig annak a „nyers” méhviaszra vonatkozó 15219091 vámtarifaalszáma alá tartozik.