–

a Natumi GmbH képviseletében C. Konnertz‑Häußler Rechtsanwältin,

–

a Land Nordrhein‑Westfalen képviseletében A. Schink és J. Ley Rechtsanwälte,

–

a görög kormány képviseletében E. Tsaousi és A. Vasilopoulou, meghatalmazotti minőségben,

–

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: E. Damiani avvocato dello Stato,

–

az Európai Bizottság képviseletében B. Hofstötter és A. Dawes, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2018. október 22‑i (EU) 2018/1584 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2018. L 264., 1. o.) módosított, az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5‑i 889/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 250., 1. o.; a továbbiakban: 889/2008 rendelet) értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Natumi GmbH és a Land Nordrhein‑Westfalen (Észak‑Rajna‑Vesztfália tartomány, Németország) között egy nem ökológiai összetevőnek valamely ökológiai élelmiszer feldolgozása során való használata és az ökológiai termelési módszerre utaló kifejezések ezen élelmiszer címkézésén való alkalmazása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28‑i 834/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 189., 1. o.) „Állattartási szabályok” című 14. cikke az (1) bekezdése d) pontjának iv. alpontjában az alábbiakat írja elő:

„A mezőgazdasági üzemben folyó termelés 11. cikkben megállapított általános szabályain kívül az állattartásra a következő szabályok alkalmazandók:

[…]

[…]

4

E rendelet „A gazdálkodásban használt termékek és anyagok, valamint ezek engedélyezésének kritériumai” című 16. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)   A Bizottság a 37. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az ökológiai termelésben való használatra engedélyezi és korlátozott jegyzékbe foglalja az ökológiai gazdálkodásban az alábbi célokra felhasználható termékeket és anyagokat:

[…]

[…]”

5

Az említett rendelet „Feldolgozott élelmiszerek előállításának általános szabályai” című 19. cikke az alábbiakat írja elő:

„(1)   A feldolgozott ökológiai élelmiszer előállításának időben vagy térben el kell különülnie a nem ökológiai élelmiszertől.

(2)   Az ökológiai feldolgozott élelmiszerek összetételére a következő feltételek alkalmazandók:

[…]”

6

A 834/2007 rendeletnek az „Egyes termékek és anyagok feldolgozásban történő felhasználásának kritériumai” című 21. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A termékek és anyagok ökológiai termelésben való használatának engedélyezése és a 19. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett, termékek és anyagok korlátozott listára való felvételük és a korlátozott jegyzékbe való felvétele [helyesen: A termékek és anyagok ökológiai termelésben való használatának engedélyezése és a 19. cikk (2)bekezdésének b) és c) pontjában említett, a termékek és anyagok korlátozott jegyzékbe való felvétele] a II. címben megállapított célok és elvek, valamint a következő kritériumok függvényében történik, amelyeket összességükben kell értékelni:

[…]

(2)   A Bizottság a 37. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határoz az e cikk (1) bekezdésében említett termékek és anyagok engedélyezéséről, valamint a korlátozott jegyzékbe való felvételéről, és megállapítja a használatukra, valamint szükség esetén a termékek visszavonására vonatkozó különös feltételeket és korlátozásokat.

[…]”

7

E rendeletnek az „Ökológiai termelésre utaló kifejezések használata” című 23. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   E rendelet alkalmazásában egy termék akkor tekintendő ökológiai termelésre utaló kifejezéssel megjelölt terméknek, ha a címkézésen, a reklámanyagokban vagy kereskedelmi okmányokban a termék, az összetevők vagy a takarmány‑alapanyagok leírásában olyan kifejezéseket használnak, amelyek a vásárló számára azt sugallják, hogy a termék, az összetevők vagy a takarmány‑alapanyagok az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban készültek. Különösen, a mellékletben felsorolt kifejezéseket, a belőlük képzett szavakat vagy rövidítéseket, önmagukban vagy összetételben – például »bio« és »öko« – a Közösség egészében és bármely közösségi nyelven használni lehet olyan termék címkézésére és reklámozására, amely az e rendeletben megfogalmazott vagy e rendeleten alapuló követelményeknek eleget tesz.

Az élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek címkézésén vagy reklámozásában kizárólag akkor használhatók ökológiai termelésre utaló kifejezések, ha az adott termék valamennyi összetevője is az e rendeletben megállapított követelményekkel összhangban készült.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kifejezéseket nem lehet a Közösség egészében és bármely közösségi nyelven használni olyan termék címkézésére, reklámozására és olyan termékkel összefüggő kereskedelmi anyagban, amely nem tesz eleget az e rendeletben megfogalmazott követelményeknek, kivéve ha a kifejezések nem élelmiszerben vagy takarmányban található mezőgazdasági termékekre vonatkoznak, vagy egyértelmű módon nem hozhatók összefüggésbe az ökológiai termeléssel.

Nem használhatók továbbá a címkézésen vagy reklámban alkalmazott olyan kifejezések – beleértve a védjegyekben használt kifejezéseket is – vagy gyakorlatok, amelyek azt a látszatot keltve, hogy egy termék vagy annak összetevői eleget tesznek az e rendeletben megfogalmazott követelményeknek, a fogyasztót vagy a felhasználót félrevezethetik.

[…]

(4)   A feldolgozott élelmiszer tekintetében az (1) bekezdésben említett kifejezések az alábbi esetekben használhatók:

[…]”

8

Az 889/2008 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése, amely a „Tárgy és hatály” címet viseli, a következőket írja elő:

„E rendelet megállapítja az ökológiai termelés, címkézés és ellenőrzés különleges szabályait a 834/2007/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek vonatkozásában.”

9

A 889/2008 rendeletnek az „Egyes termékek és anyagok használata a takarmányokban” című 22. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése d) pontja iv. alpontjának alkalmazásában ökológiai takarmány feldolgozásához és ökológiai állatok takarmányozásához kizárólag az alábbi anyagok használhatók:

[…]

[…]”

10

A 889/2008 rendeletnek az „Egyes termékek és anyagok használata élelmiszerek feldolgozása során” című 27. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az ökológiai élelmiszerek feldolgozásához az alábbi anyagok használhatók, kivéve a borágazatot, amelynek esetében a 3a. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni:

[…]

11

A 889/2008 rendeletnek a „Bizonyos, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevők felhasználása az élelmiszer‑feldolgozásban” című 28. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az e rendelet IX. mellékletében felsorolt, nem ökológiai mezőgazdasági összetevők felhasználhatók ökológiai élelmiszerek feldolgozásához.”

12

A 889/2008 rendeletnek „A 22. cikk d) pontjában, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25 m. cikk (1) bekezdésében említett takarmány‑alapanyagok” című V. melléklete az 1. pontjában az ásványi eredetű takarmány‑alapanyagokat említi, amelyek között szerepel többek között a „Mésztartalmú tengeri alga (maërl)” és az „Algamész”.

13

E rendelet „A feldolgozott ökológiai élelmiszerek, élesztők és élesztőtartalmú termékek előállításához használt egyes termékek és anyagok a 27. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a 27a. cikk a) pontja szerint” című VIII. mellékletének az „Élelmiszer‑adalékanyagok, beleértve a hordozóanyagokat” című A. szakasza kimondja, hogy a [k]alcium‑karbonát „[n]em használható színezékként vagy a termékek kalciummal való dúsításához”.

14

Az említett rendeletnek „A 28. cikkben említett, nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű összetevők” című IX. melléklete a következőket írja elő:

„Feldolgozatlan növényi termékek, illetve azokból feldolgozással előállított termékek:

1.1. Élelmezési célra alkalmas gyümölcsök, héjas gyümölcsűek és magvak:

[…]

1.2. Élelmezési célra alkalmas fűszermagvak és ‑növények:

[…]

1.3. Egyéb:

algák, ideértve a tengeri moszatot, amelyek a nem ökológiai élelmiszergyártásban engedélyezettek

[…]”

15

A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez való hozzáadásáról szóló, 2006. december 20‑i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL 2006. L 404., 26. o.) „Élelmiszerekhez hozzáadható vitaminok és ásványi anyagok” című I. melléklete az „Ásványi anyagok” között sorolja fel a „Kalciumot”.

16

A Natumi szója‑ és rizsitalok gyártásával foglalkozik, amelyeket előrecsomagoltan értékesít. Italaihoz Lithothamnium calcareumot, vagyis vörös korallalgát ad hozzá por alakban, amelyet az elhalt alga megtisztított, finomra őrült és megszárított lerakódásaiból nyernek ki. E tengeri alga elsősorban kalcium‑karbonátot és magnézium‑karbonátot tartalmaz.

17

A Natumi többek között a „Soja‑Drink‑Calcium” nevű italt forgalmazza, amelyet „bio” címkével, és az alábbi megjelölésekkel lát el: „kalcium”, magas kalciumtartalmú tengeri algával”, és „Lithothamnium tengeri algából származó, kiváló minőségű kalciummal”.

18

Észak‑Rajna‑Vesztfália tartomány már 2005‑ben jelezte a Natuminak egyrészt, hogy tilos a kalcium‑karbonát ásványi anyagként való felhasználása az ökológiai termékek kalciummal való dúsítása céljából, valamint amikor a dúsításra algák hozzáadásával kerül sor, másrészt pedig, hogy tilos ilyen termékeken a kalciumra vonatkozó megjelölést feltüntetni.

19

Miután Észak–Rajna‑Vesztfália tartomány a Natumival szemben pénzbírság kiszabására irányuló eljárást indított, ez utóbbi 2005. július 14–én vitatásra irányuló keresetet nyújtott be a Verwaltungsgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi közigazgatási bíróság, Németország), amelyet elutasítottak.

20

Az e bíróság által hozott határozattal szemben a Natumi fellebbezést nyújtott be az Oberverwaltungsgericht für das Land Nordrhein‑Westfalenhez (Észak‑Rajna‑Vesztfália tartomány közigazgatási felsőbírósága, Németország). Az eljárást az alapeljárás feleinek kérelmére felfüggesztették a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24‑i 2092/91/EGK tanácsi rendeletet (HL 1991. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 39. o.) hatályon kívül helyező 834/2007 rendelet elfogadásáig.

21

2016. május 19‑i határozatával ez utóbbi bíróság elutasította a Natumi fellebbezését, mivel úgy vélte, hogy a Lithothamnium calcareum algának az ökológiai élelmiszerekhez való hozzáadását nem engedélyezi a 889/2008 rendelet. Az említett bíróság szerint e rendelet IX. mellékletének 1.3. pontja csak az emberi fogyasztásra alkalmas, étkezési algákra vonatkozik, így e rendelet 28. cikkének megfelelően csak ezek használhatók ökológiai élelmiszerek feldolgozása során. Bár ezek a rendelkezések nem tartalmaznak kifejezett utalást az algák fogyasztható jellegére, ezt az értelmezést megerősíti az a tény, hogy az e IX. melléklet 1.1. és 1.2. pontjában említett egyéb anyagoknak éppúgy fogyaszthatóknak kell lenniük, mint a 834/2007 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő algáknak. Márpedig a Lithothamnium calcareum alga a mész sejtfalakban való nagy fokú lerakódása miatt nem fogyasztható. Az említett bíróság mindenesetre megállapította, hogy a Lithothamnium calcareum alga lerakódásai nem a 889/2008 rendelet IX. melléklete 1.3. pontjának hatálya alá tartozó, mezőgazdasági eredetű összetevőknek minősülnek, hanem olyan ásványi anyagoknak, amelyek ökológiai termékekhez való hozzáadása főszabály szerint nem engedélyezett.

22

A Natumi a másodfokon hozott határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bundesverwaltungsgerichthez (szövetségi közigazgatási bíróság, Németország).

23

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az alapjogvita kimenetele először is attól a kérdéstől függ, hogy a 889/2008 rendelet lehetővé teszi‑e a Lithothamnium calcareum algának az ökológiai élelmiszergyártásban összetevőként való felhasználását.

24

E tekintetben rámutat, hogy a 834/2007 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése különbséget tesz többek között az ásványi anyagok felhasználása és a nem ökológiai mezőgazdasági összetevők felhasználása között, és hogy a 834/2007 rendeletet végrehajtó 889/2008 rendelet a 27. és 28. cikkében eltérő engedélyezési rendszert ír elő e két kategória tekintetében.

25

A 889/2008 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint ugyanis az ásványi anyagok főszabály szerint csak akkor használhatók fel, ha normál fogyasztásra szánt élelmiszerben való felhasználásuk jogilag közvetlenül elő van írva. E rendelet 28. cikkének megfelelően a mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevők felhasználhatók az ökológiai élelmiszerekben, ha szerepelnek az említett rendelet IX. mellékletében szereplő korlátozott jegyzéken. Márpedig e melléklet 1.3. pontja megemlíti az „algák[at], ideértve a tengeri moszatot, amelyek a nem ökológiai élelmiszergyártásban engedélyezettek”.

26

A kérdést előterjesztő bíróság szerint a 889/2008 rendelet IX. mellékletének 1.3. pontja semmilyen korlátozást nem tartalmaz az algák fogyasztható jellege tekintetében. Következésképpen nem magának az algának, hanem az élelmiszerek gyártásához felhasznált összetevőnek, mint például az algapornak kell fogyaszthatónak lennie. Ezt az értelmezést megerősíti a Bizottságnak a Natumi által benyújtott 2015. március 30‑i levele, amelyben ezen intézmény megerősítette, hogy a Lithothamnium calcareum algára vonatkozik e rendelet IX. mellékletének 1.3. pontja.

27

A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy kétségtelen, hogy az a körülmény, hogy az „algamész” ásványi eredetű alapanyagként szerepel a 889/2008 rendeletnek az állatok takarmányozásáról szóló V. mellékletében, és az „algamésznek” megfelelő kategória e rendelet IX. mellékletében való hiánya az alapügyben szóban forgó alga ásványi anyagként történő besorolása mellett szól. Ha azonban egy olyan alga, amelyet még élve gyűjtenek be, kalciumtartalmától függetlenül mezőgazdasági eredetű összetevőnek minősül, akkor főszabály szerint ugyanennek kell vonatkozik az elhalt algára is, mivel nem bizonyított, hogy az elmeszesedés az alga elhalását követően történik meg. Ezenkívül az „algamésznek” a 889/2008 rendelet V. mellékletébe ásványi eredetű alapanyagként történő besorolása nem releváns az élelmiszerek engedélyezési rendszere szempontjából, mivel a 834/2007 rendeletnek az élelmiszerek besorolására alkalmazandó 19. cikke főszabály szerint nem engedélyezi az ásványi anyagokat.

28

A kérdést előterjesztő bíróság ezenkívül megjegyzi, hogy jóllehet – amint az a 889/2008 rendeletben megállapított, a takarmányokra vonatkozó szabályokból kitűnik – az uniós jogalkotónak tudomása volt a Lithothamnium calcareum alga magas kalciumtartalmáról, a 889/2008 rendelet IX. mellékletének 1.3. pontja az algákra vonatkozik, anélkül hogy kifejezetten kizárta volna ezt az algát.

29

Következésképpen a Lithothamnium calcareum alga, és különösen az ezen elhalt alga megtisztított, megszárított és finomra őrölt lerakódásaiból nyert por felhasználása a 834/2007 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a 889/2008 rendelet 28. cikkével és IX. mellékletének 1.3. pontjával összefüggésben értelmezett c) pontja alapján megengedett.

30

A kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal arra keresi a választ, hogy az algák, és különösen a Lithothamnium calcareum alga, megfelelnek‑e, és ha igen, milyen mértékben, a 834/2007 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének ii. alpontjában foglalt, ahhoz szükséges feltételeknek, hogy azok felhasználását e rendelet 19. cikkének (2) bekezdése alapján engedélyezzék. Nem tűnik úgy, hogy ezen alga felhasználása nélkül lehetetlen az élelmiszerek előállítása vagy tartósítása, vagy az uniós jogszabályok alapján megállapított élelmezési előírásoknak való megfelelés.

31

Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy az alapügyben szóban forgó algához hasonló összetevőt tartalmazó termék címkéjén feltüntethető‑e a kalciumra, vagyis egy ásványi anyagra történő hivatkozás.

32

E bíróság úgy véli, hogy a 834/2007 rendelet 23. cikke értelmében tilos az ökológiai ital csomagolásán vagy nevében való kalciumra hivatkozni, és hogy főszabály szerint a 834/2007 rendeletnek a 889/2008 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összefüggésben értelmezett 19. cikke (2) bekezdésének b) pontjára tekintettel, amely az ásványi anyagok használatát szigorú feltételekhez köti, az olyan ásványi anyagra való bármely hivatkozást, mint a kalcium, megtévesztőnek lehet tekinteni. Ugyanezen bíróság azonban úgy véli, hogy nem ez a helyzet akkor, ha e kalcium olyan összetevőből származik, amelynek – amennyiben felhasználása engedélyezett – természetes módon magas a kalciumtartalma.

33

E körülmények között határozott úgy a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

34

Első és második kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 889/2008 rendeletet úgy kell‑e értelmezni, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrölt lerakódásaiból nyert pornak az e rendelet 28. cikke értelmében vett, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevőként történő felhasználása az ökológiai élelmiszerek feldolgozásához – mint amilyenek a rizs‑ és szójaalapú italok – azok kalciummal való dúsítása céljából, megengedett.

35

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2018. szeptember 17‑iGonzález Castro ítélet, C‑41/17, EU:C:2018:736, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Ami az alapügyben szóba forgó rendelkezés szövegét illeti, a 889/2008 rendelet 28. cikkéből kitűnik, hogy a 834/2007 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a 889/2008 rendelet IX. mellékletében felsorolt, mezőgazdasági eredetű nem ökológiai összetevők felhasználhatók az ökológiai élelmiszer‑feldolgozáshoz.

37

A 889/2008 rendelet IX. mellékletének 1. pontja meghatározza a „Feldolgozatlan növényi termékek, illetve azokból feldolgozással előállított termékek” jegyzékét, amelyek között az 1.1. pontjában szerepelnek az „Élelmezési célra alkalmas gyümölcsök, héjas gyümölcsűek és magvak”, az 1.2. pontjában az Élelmezési célra alkalmas fűszermagvak és ‑növények”, az „Egyéb” című 1.3. pontjában pedig az „algák, ideértve a tengeri moszatot, amelyek a nem ökológiai élelmiszergyártásban engedélyezettek”.

38

A kérdést előterjesztő bírósághoz hasonlóan rá kell mutatni arra, hogy mivel az uniós jogalkotó e IX. melléklet 1.1. és 1.2. pontját illetően kifejezetten jelezte, hogy az abban szereplő termékeknek élelmezési célra alkalmasnak kell lenniük, anélkül, hogy e pontosítást az említett melléklet 1.3. pontjában feltüntette volna, e pontosítás hiánya megerősíti, hogy e rendelkezés hatálya nem korlátozódik kizárólag az élelmezési célra alkalmas algákra.

39

Így a 889/2008 rendelet IX. mellékletének 1.3. pontját úgy kell értelmezni, hogy az minden algára vonatkozik, ideértve a tengeri moszatot is, az egyetlen előírt feltétel, amely megszabja, hogy a nem ökológiai élelmiszergyártásban való felhasználásukat engedélyezni kell.

40

A jelen esetben nem vitatott, hogy a Lithothamnium calcareum alga tengeri moszat, és hogy annak használata engedélyezett a nem ökológiai élelmiszerek feldolgozásához.

41

Következésképpen ezt az algát a 889/2008 rendelet IX. mellékletének 1.3. pontja értelmében feldolgozatlan növényi terméknek kell tekinteni.

42

Ebből következik, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrölt lerakódásaiból nyert por a 889/2008 rendelet IX. melléklete 1.3. pontjának hatálya alá tartozó, növényi termékből feldolgozással előállított terméknek minősül, amelyet az e rendelet 28. cikke értelmében vett nem ökológiai mezőgazdasági összetevőnek kell tekinteni.

43

Ezt a megállapítást nem kérdőjelezheti meg az a körülmény, amelyre Észak‑Rajna‑Vesztfália tartomány hivatkozik, amely szerint a 889/2008 rendelet V. mellékletének 1. pontja – amely e rendelet 22. cikkének megfelelően megállapítja azon növényi eredetű nem ökológiai alapanyagok, állati eredetű alapanyagok és ásványi eredetű takarmány‑alapanyagok korlátozott jegyzékét, amelyek a 834/2007 rendelet 14. cikke (1) bekezdése d) pontjának iv. alpontja és 16. cikke alapján az ökológiai termelésben felhasználhatók – az „Algameszet” és a „Mésztartalmú tengeri algát (maërl)”, más néven a Lithothamnium calcareum algát kifejezetten az „ásványi eredetű ökológiai takarmány‑alapanyagok” közé sorolja.

44

Ez a besorolás ugyanis a takarmányokra jellemző, és különbözik az e rendeletekben említett élelmiszerek besorolásától. Amint arra a főtanácsnok indítványának 78. és 79. pontjában rámutatott, a takarmányok ezen osztályozását az magyarázza, hogy az uniós jog által bevezetett, az állati takarmányokra vonatkozó szabályozás keretében a Lithothamnium calcareum algát a tápanyagbevitele alapján vizsgálják.

45

Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy ami a feldolgozott ökológiai élelmiszereket illeti, a 834/2007 rendelet a 19. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint 21. cikkében eltérő engedélyezési rendszert ír elő attól függően, hogy a felhasznált termékek vagy anyagok a Bizottság által megállapított, a 889/2008 rendelet 28. cikkében, valamint az e rendelet IX. mellékletében szereplő korlátozott jegyzékbe felvett nem ökológiai mezőgazdasági összetevők, vagy olyan adalékanyagok, technológiai segédanyagok, ízesítők, víz, só, mikroorganizmus készítmények és enzimek, ásványok, nyomelemek, vitaminok, továbbá aminosavak és más mikrotápanyagok, amelyek szerepelnek a szintén a Bizottság által megállapított, a 889/2008 rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében, valamint VIII. mellékletében található korlátozott jegyzékben.

46

Következésképpen valamely termék a 889/2008 rendelet 28. cikke és IX. melléklete értelmében vett, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevőként, illetve az e rendelet 27. cikkének (1) bekezdése és VIII. melléklete értelmében vett ásványi anyagként való besorolását nem e termék tápanyag–bevitele alapján, hanem az e rendelkezésekben szereplő korlátozó jegyzékek valamelyikére való felvétele alapján határozzák meg.

47

A jelen ügyben sem a 889/2008 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének, sem pedig e rendelet VIII. mellékletének szövege nem utal a Lithothamnium calcareum algára, így az első látásra nem tekinthető az e rendelkezések értelmében vett ásványi anyagnak.

48

Az érintett rendelkezések hátterét illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 889/2008 rendelet 28. cikke és IX. melléklete a 834/2007 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontját hajtja végre.

49

A 834/2007 rendelet 19. cikke ugyanis, amely megállapítja a feldolgozott élelmiszerek előállítására alkalmazandó szabályokat, a (2) bekezdésének c) pontjában lehetővé teszi nem ökológiai mezőgazdasági összetevők hozzáadását, ha az ökológiai termelésben való felhasználásukat e rendelet 21. cikke szerint előzetesen engedélyezték.

50

E tekintetben a 834/2007 rendelet 21. cikke meghatározza az e termékek és anyagok felhasználásának engedélyezéséhez szükséges kritériumokat, és feljogosítja a Bizottságot arra, hogy e kritériumok keretei között meghatározza az említett termékek és anyagok felvételére szolgáló korlátozott jegyzéket.

51

E 21. cikk alapján a Bizottság a 889/2008 rendelet 28. cikkében és IX. mellékletében meghatározta a 834/2007 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az ökológiai élelmiszer‑feldolgozás során felhasználható, mezőgazdasági eredetű nem ökológiai összetevők korlátozott jegyzékét.

52

Márpedig a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy egy végrehajtási rendeletet lehetőség szerint úgy kell értelmezni, hogy összeegyeztethető legyen az alaprendelet rendelkezéseivel (2012. július 19‑iPie Optiek ítélet, C‑376/11, EU:C:2012:502, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

53

Következésképpen a 889/2008 rendelet 28. cikkét és IX. mellékletét a 834/2007 rendelet 21. cikkével összhangban kell értelmezni.

54

Ebből következik, hogy – amint azt a főtanácsnok indítványának 67. pontjában hangsúlyozta – a 889/2008 rendelet IX. mellékletében szereplő korlátozott jegyzékbe felvett, mezőgazdasági eredetű nem ökológiai összetevő csak akkor használható fel ökológiai élelmiszerben, ha megfelel a 834/2007 rendelet 21. cikkében előírt kritériumoknak.

55

E kritériumok szerint, amelyeket a 834/2007 rendelet 21. cikke (1) bekezdése első albekezdésének i. és ii. alpontja ír elő, valamely termék vagy anyag használatának feltétele egyrészt az e rendelet III. címe 4. fejezetének – amelynek e rendelkezés részét képezi – megfelelően engedélyezett alternatívák hiánya, másrészt pedig, hogy e termékek vagy anyagok igénybevétele nélkül lehetetlen az élelmiszer előállítása vagy tartósítása, vagy az uniós jogszabályok alapján megállapított élelmezési előírásoknak való megfelelés.

56

Következésképpen meg kell vizsgálni, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrült lerakódásaiból nyert pornak az alapügyben szóban forgó rizs‑ és szójaalapú ökológiai italokhoz hasonló ökológiai élelmiszerekben azok kalciummal való dúsítása céljából a 889/2008 rendelet 28. cikke értelmében vett, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevőként történő felhasználása megfelel‑e ezeknek a kritériumoknak.

57

Ami e kritériumok közül az elsőt illeti, a kérdést előterjesztő bíróság általi vizsgálat fenntartása mellett nem tűnik úgy, hogy e rendelet 19. és 21. cikke alapján lennének engedélyezett alternatívák. Ennélfogva ezt a kritériumot teljesítettnek kell tekinteni.

58

Ami az említett kritériumok közül a másodikat illeti, szintén a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében, nem tűnik úgy, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrült lerakódásaiból nyert pornak az alapügyben szóban forgó rizs‑ és szójaalapú ökológiai italokhoz hasonló ökológiai élelmiszerek dúsítása céljából történő hozzáadása nélkülözhetetlen lenne ezen élelmiszerek előállításához vagy tartósításához, vagy hogy lehetővé tenné az uniós jogszabályok alapján megállapított élelmezési előírásoknak való megfelelés biztosítását. Következésképpen meg kell állapítani, hogy e kritérium a jelen ügyben nem teljesül.

59

Ebből következik, hogy a 889/2008 rendelet 28. cikkét és IX. mellékletét a 834/2007 rendelet 21. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrült lerakódásaiból nyert por mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevőként való felhasználása az alapügyben szóban forgó rizs‑ és szójaalapú ökológiai italokhoz hasonló ökológiai élelmiszerek feldolgozásakor azok kalciummal való dúsítása céljából.

60

Ezt az értelmezést megerősítik az alapügyben szóban forgó szabályozás által követett célok.

61

A 889/2008 rendelet tárgya ugyanis – 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően – a 834/2007 rendelet végrehajtási szabályainak megállapítása.

62

A 834/2007 rendelet szigorú szabályokat állapít meg az ásványi anyagok ökológiai élelmiszerek előállításához való hozzáadását illetően, mivel 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint az ásványi anyagok felhasználhatók az élelmiszerekben, ha az ökológiai termelésben való felhasználásukat e rendelet 21. cikke szerint előzetesen engedélyezték.

63

Márpedig a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez való hozzáadásáról szóló 1925/2006 rendelet I. mellékletének megfelelően a kalcium ásványi anyagnak minősül.

64

A 834/2007 rendelet 21. cikke alapján a Bizottság a 889/2008 rendelet 27. cikkében és VIII. mellékletének A. szakaszában megállapította azon anyagok korlátozott jegyzékét, amelyeket a 834/2007 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában ökológiai élelmiszerek feldolgozása során adalékanyagként lehet felhasználni. Bár a VIII. melléklet ezen része e jegyzékben az élelmiszer‑adalékanyagok közé sorolja a kalcium‑karbonátot, pontosítja, hogy az nem használható a termékek kalciummal való dúsításához.

65

Ezenkívül a 889/2008 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint az ásványi anyagok normál fogyasztásra szánt élelmiszerben való felhasználása a következő vagylagos feltételek teljesülése esetén megengedett. Először is „jogilag közvetlenül [előírtnak]” kell lennie, abban az értelemben, hogy azt az uniós jog vagy az uniós joggal összeegyeztethető nemzeti jog rendelkezései közvetlenül előírják, és ennek következményeként az élelmiszer egyáltalán nem hozható forgalomba normál fogyasztás céljára, ha nem tartalmazza az említett ásványi anyagokat. Másodszor, olyan élelmiszer esetében, amely az egészséggel vagy a táplálkozással, illetve valamely fogyasztói csoport egyedi szükségleteivel kapcsolatos sajátos jellemzői vagy hatása miatt kerül forgalomba hozatalra, az ásványi anyagok felhasználását a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg‑szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről, illetve az anyatej‑helyettesítő és anyatej‑kiegészítő tápszerekről szóló uniós szabályozásnak kell előírnia.

66

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem, a Bíróság rendelkezésére álló iratok, valamint az ügy Bíróság általi elemzése nem tartalmaz olyan információt, amelyből kitűnne egy ilyen nemzeti vagy uniós jogi szabály megléte, amely előírja a kalcium alapügyben szóban forgó ökológiai élelmiszerekhez, azaz rizs‑ és szójaalapú ökológiai italokhoz való hozzáadását ahhoz, hogy azokat forgalomba lehessen hozni.

67

Ebből következik, hogy a 834/2007 rendeletnek a 889/2008 rendelet 27. cikkével és VIII. mellékletével összefüggésben értelmezett 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 21. cikke megtiltja a kalciumnak az alapügyben szóban forgó rizs‑ és szójaalapú italokhoz hasonló ökológiai élelmiszerek feldolgozásához azok kalciummal való dúsítása céljából való hozzáadását.

68

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy írásbeli észrevételeiben a Natumi elismeri, hogy mivel a kalcium‑karbonát használata tilos az ökológiai termékek kalciummal való dúsítása céljából, a szója‑, rizs‑ és gabonaalapú ökológiai italok számos gyártója a Lithothamnium calcareum algát adja hozzá azokhoz, mivel annak természetes módon magas a kalciumtartalma. Ezenkívül a Natumi arra hivatkozik, hogy ez az alga a kalciumhoz képest természetes alternatívát jelent, amelynek az ökológiai élelmiszerek dúsítására szolgáló használatát engedélyezni kell.

69

Márpedig meg kell állapítani, hogy az olyan értelmezés, amely szerint a természetes módon magas kalciumtartalmú Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrült lerakódásaiból nyert pornak a 889/2008 rendelet 28. cikke értelmében vett, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevőként az alapügyben szóban forgó szója‑ és rizsalapú ökológiai italokhoz hasonló ökológiai élelmiszerek feldolgozása során azok kalciummal való dúsítása céljából történő felhasználása megengedett, oda vezetne, hogy lehetővé tenné ezen élelmiszerek gyártói számára a 834/2007 rendeletnek a 889/2008 rendelet 27. cikkével és VIII. mellékletével összefüggésben értelmezett 19. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 21. cikkében megállapított tilalom megkerülését.

70

Az ilyen értelmezés tehát azzal járna, hogy hatástalanná tenné az ásványi anyagokhoz hasonló termékek és anyagok ökológiai termelésben való hozzáadására vonatkozó, az alapügyben szóban forgó szabályozásban megállapított szigorú szabályokat, és ellentétes lenne e szabályozás célkitűzéseivel.

71

Egyébiránt meg kell állapítani, amint azt a főtanácsnok az indítványának 90–93. pontjában tette, hogy az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL 2018. L 150., 1. o.) vonatkozó végrehajtási rendelettervezet 7. cikkének második bekezdésében előírja, hogy a mezőgazdasági nem ökológiai összetevők feldolgozott ökológiai élelmiszerekhez való hozzáadásának engedélyezését nem kell figyelembe venni, amennyiben ezen összetevőket a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. részének 2.2.2. pontjában felsorolt termékeként vagy anyagokként használják, mint amilyenek többek között az ásványi anyagok. Jóllehet a 2018/848 rendelet és az említett végrehajtási rendelettervezet – ideértve annak mellékleteit is – nem alkalmazható a jelen ügyben, ezek az ökológiai élelmiszerekkel kapcsolatosan követett azon tendenciát bizonyítják, amely a nem ökológiai elemeknek az ökológiai élelmiszerekhez való hozzáadása korlátozására irányul.

72

A fenti megfontolások összességére tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 889/2008 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrült lerakódásaiból nyert pornak a 889/2008 rendelet 28. cikke értelmében vett, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevőként rizs‑ és szójaalapú ökológiai italokhoz hasonló ökológiai élelmiszerek feldolgozása során azok kalciummal való dúsítása céljából történő felhasználása.

73

Az első és a második kérdésre adott válaszra figyelemmel a harmadik kérdésre nem szükséges válaszolni.

74

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2018. október 22‑i (EU) 2018/1584 bizottsági végrehajtási rendelettel módosított, az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5‑i 889/2008/EK bizottsági rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrült lerakódásaiból nyert pornak a 2018/1584 végrehajtási rendelettel módosított 889/2008 rendelet 28. cikke értelmében vett, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevőként rizs‑ és szójaalapú ökológiai italokhoz hasonló ökológiai élelmiszerek feldolgozása során azok kalciummal való dúsítása céljából történő felhasználása.