1.

A közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő szervek részére biztosított dokumentáció tartalmazhat üzleti titkot és más bizalmas információkat, amelyek felfedése hátrányos lenne azok jogosultjai számára.

2.

E területen két ellentétes érdek ütközik egymással:

3.

Az ezen érdekek közötti ellentét szolgál a jelen előzetes döntéshozatalra utalás alapjául, amelyben a kérdést előterjesztő bíróság a 89/665/EGK irányelv, ( 2 ) a 2014/24/EU irányelv ( 3 ) és az (EU) 2016/943 irányelv ( 4 ) értelmezését kéri.

4.

A 18. cikk („A közbeszerzés alapelvei”) a következőképpen rendelkezik:

„Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.

[…]”.

5.

A 21. cikk („Titoktartás”) a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Hacsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére az 50. és 55. cikk értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.

(2)   Az ajánlatkérő szervek előírhatnak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének a védelme.”

6.

Az 50. cikk („Tájékoztató a szerződés odaítéléséről”) előírja:

„[…] A szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó egyes információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.”

7.

Az 55. cikk („A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása”) a következőképpen rendelkezik:

„(3)   Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) és (2) bekezdésben említett, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.”

8.

Az 1. cikk („A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása”) ( 5 ) értelmében:

„(1)   Ez az irányelv a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó, az említett irányelv 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17. és 37. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

[…]

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

[…]

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

(4)   A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a 2c. cikk szerinti, jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.

(5)   A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.

[…]”.

9.

A 2. cikk („A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások”) kimondja:

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre:

[…]

[…]”.

10.

A (18) preambulumbekezdés kimondja:

„[…] Ez az irányelv nem mentheti fel a hatóságokat különösen az üzleti titkok jogosultjai által részükre átadott információk tekintetében rájuk vonatkozó – akár az uniós, akár a nemzeti jogban meghatározott – titoktartási kötelezettségek alól. Ilyen titoktartási kötelezettségek többek között a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben az ajánlatkérő szerveknek továbbított információkra vonatkozó, például […] a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben […] foglalt kötelezettségek.”

11.

Az 1. cikk („Tárgy és hatály”) a következőket rögzíti:

„(2)   Ez az irányelv nem érinti:

[…]

[…]”.

12.

A 20. cikk kimondja:

„(1)   Az ajánlatkérő szerv, a bírálóbizottság, annak tagjai, a szakértők és más személyek nem fedhetnek fel harmadik felek előtt olyan információkat, amelyeket a beszállítók bizalmas jelleggel közöltek.

(2)   A beszállító ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének egésze nem minősíthető bizalmas jellegűnek, a beszállító azonban jelezheti, hogy az ajánlatában benyújtott bizonyos információk bizalmas jellegűek. A bizalmas információk magukban foglalhatják többek között az üzleti (gyártási) titkot, valamint az ajánlat bizalmas aspektusait. Az információk nem minősíthetők bizalmas jellegűnek:

(3)   Amennyiben az ajánlatkérő szervnek kétségei vannak a beszállító ajánlatában szereplő információk bizalmas jellegét illetően, fel kell szólítania a beszállítót annak alátámasztására, hogy a szóban forgó információk miért bizalmas jellegűek […]

(4)   Az érdekelt ajánlattevők legkésőbb a szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül kérhetik az ajánlatkérő szervtől, hogy biztosítson számukra hozzáférést a nyertes ajánlattevő ajánlatához vagy jelentkezéséhez (a részvételre jelentkezők pedig a többi beszállító jelentkezéséhez, akiket felkértek ajánlat benyújtására vagy párbeszédben való részvételre), azonban a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők által a jelen cikk (2) bekezdésének megsértése nélkül bizalmasnak minősített információk nem tehetők hozzáférhetővé.”

13.

Az 58. cikk kifejti:

„(3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett esetekben az ajánlatkérő szerv nem bocsáthat rendelkezésre olyan információkat, amelyek hozzáférhetővé tétele sértené az információk és adatok védelmére vonatkozó szabályozást vagy ellentétes lenne a közérdekkel, sértené egy meghatározott beszállító jogos üzleti érdekeit vagy befolyásolná a beszállítók közötti versenyt.”

14.

A 101. cikk a következőket írja elő:

„(2)   Amennyiben okkal feltételezhető, hogy üzleti titok felfedésére kerülhet sor, a bíróság a felek indokolt kérelmére vagy hivatalból, indokolt végzéssel kijelöli azokat a személyeket, akik:

[…]

(4)   A jelen cikk (2) bekezdésében rögzített korlátozások alkalmazása során a bíróság figyelembe veszi a bírói jogvédelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog biztosításának szükségességét, a felek és az eljárásban részt vevő más személyek jogos érdekeit, valamint azt a kárt, amely e korlátozások alkalmazásából vagy alkalmazásának mellőzéséből eredhet.”

15.

2018. szeptember 27‑én az UAB Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras (a továbbiakban: ajánlatkérő szerv) ajánlati felhívást tett közzé Neringa önkormányzata (Litvánia) települési hulladékának gyűjtésével és annak a Klaipėda megyei (Litvánia) hulladékkezelő létesítményekbe történő szállításával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződés odaítélése érdekében. ( 6 )

16.

2018. november 29‑én a szerződést odaítélték az UAB Klaipėdos autobusų parkas, az UAB Parsekas és az UAB Klaipėdos transportas gazdasági szereplők által alkotott csoportnak (a továbbiakban: csoport). Az UAB Ecoservice Klaipėdát (a továbbiakban: Ecoservice) a második helyre rangsorolták.

17.

2018. december 4‑én az Ecoservice az ajánlatkérő szervtől hozzáférést kért a csoport ajánlatában szereplő adatokhoz. 2018. december 6‑án közölték vele az ajánlatban szereplő nem bizalmas adatokat.

18.

2018. december 10‑én az Ecoservice kifogást nyújtott be az ajánlatkérő szervhez, amelyben azzal az indokkal vitatta az eljárás végleges eredményét, hogy a csoport nem felel meg a hirdetményben szereplő követelményeknek. ( 7 ) Az ajánlatkérő szerv 2018. december 17‑én elutasította a kifogást.

19.

2018. december 27‑én az Ecoservice keresetet indított az ajánlatkérő szerv határozatával szemben a Klaipėdos apygardos teismas (Klaipėda megyei bíróság, Litvánia) előtt. A keresettel egyidejűleg kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a csoport ajánlatában szereplő valamennyi információt, valamint a csoport és az ajánlatkérő szerv közötti levelezést.

20.

Az elsőfokú bíróság – miután meghallgatta az ajánlatkérő szervet, amely ellenezte az Ecoservice kérelmének teljesítését – 2019. január 15‑én felszólította az ajánlatkérő szervet, hogy nyújtsa be az összes kért dokumentumot, a csoporttal folytatott levelezés kivételével.

21.

2019. január 25‑én az ajánlatkérő szerv rendelkezésre bocsátotta a csoport ajánlatában szereplő bizalmas és nem bizalmas információkat. Az ajánlatkérő szerv kérte, hogy az Ecoservice számára ne biztosítsanak hozzáférést a bizalmas információkhoz, amely kérelemnek az elsőfokú bíróság helyt adott.

22.

Később benyújtott két kérelmével az Ecoservice azt kérte e bíróságtól, hogy biztosítson számára hozzáférést: a) az ajánlatban szereplő, bizalmasnak minősített információkhoz; és b) a csoporthoz tartozó egyik szervezet által kötött hulladékkezelési szerződések adataihoz. Az elsőfokú bíróság e két kérelmet két külön – jogorvoslattal meg nem támadható – határozattal elutasította.

23.

2019. március 15‑i ítéletében az elsőfokú bíróság úgy határozott, hogy a csoport teljesítette a beszállítókra vonatkozó minősítési követelményeket, és elutasította az Ecoservice keresetét.

24.

Az Ecoservice az elsőfokú bíróság ítélete ellen a Lietuvos apeliacinis teismashoz (fellebbviteli bíróság, Litvánia) fellebbezett, amely 2019. május 30‑án hatályon kívül helyezte a fenti ítéletet, és megsemmisítette az ajánlatkérő szerv határozatát, továbbá az ajánlatok újbóli értékelésére kötelezte az ajánlatkérő szervet.

25.

Az ajánlatkérő szerv felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága, Litvánia) előtt, amely kérelemben csak a fellebbviteli bíróságnak a csoport műszaki alkalmasságára (vagyis annak hiányára) vonatkozó értékelését vitatja. ( 8 )

26.

2019. július 26‑án az Ecoservice – mielőtt benyújtotta volna a felülvizsgálati kérelemre vonatkozó válaszbeadványát – hozzáférést kért a csoport által az elsőfokú bírósághoz benyújtott bizalmas jellegű iratokhoz, „a kereskedelmi szempontból ténylegesen érzékeny információ kitakarása mellett”.

27.

Ebben az összefüggésben a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága) előzetes döntéshozatal céljából többek között a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

28.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 2019. december 18‑án érkezett a Bírósághoz.

29.

Írásbeli észrevételeket a Klaipėdos autobusų parkas, ( 9 ) az Ecoservice, az Osztrák Köztársaság, a Litván Köztársaság és az Európai Bizottság terjesztett elő.

30.

A felek a tárgyalás helyett írásban válaszoltak a Bíróság által hozzájuk intézett kérdésekre.

31.

A Bíróság kérésére az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik kérdés elemzésére fogok szorítkozni. E kérdések a tárgyukra figyelemmel három csoportra oszthatók:

32.

Először a 2014/24 irányelv és a 2016/943 irányelv értelmezésével foglalkozom a bizalmas információk kezelésével összefüggésben. Ezt követően kifejtem az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adott válaszomat, amely a 89/665 irányelvre való hivatkozásokat tartalmaz.

33.

A Bíróság szerint „[a] közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályok elsődleges célja a tisztességes verseny megnyitása valamennyi tagállamban […]. E cél elérése érdekében fontos, hogy az ajánlatkérők ne hozzanak nyilvánosságra olyan, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információkat, amelyek megismerése a verseny torzítására használható akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban” ( 10 ).

34.

A 2014/24 irányelv több szabályt tartalmaz az ajánlatkérő szerv birtokában levő információk közzétételére vonatkozóan. Ezek között ( 11 ) szerepel a 21. cikk, amely főszabály szerint ( 12 ) tiltja az ajánlatkérő szerv „részére gazdasági szereplők által megadott [azon] adatok[nyilvánosságra hozatalát], amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait”.

35.

A felek állításaira tekintettel meg kell határozni, hogy a 2014/24 irányelv alapján az ajánlatkérő szervnek (és a határozatait felülvizsgáló szerveknek) milyen típusú bizalmas információkat kell védelemben részesítenie. Ezt követően megvizsgálom a 2016/943 irányelv közbeszerzési eljárásokra gyakorolt hatását.

36.

A 2014/24 irányelv 21. cikkének szó szerinti, önállóan történő értelmezéséből az következne, hogy a bizalmas információk egyszerűen azok az információk, amelyeket valamely gazdasági szereplő annak minősít. Védett információk alatt tehát mindenesetre azokat az információkat kellene érteni, amelyeket a gazdasági szereplők „bizalmasnak minősítettek”.

37.

Ezt a hermeneutikai kritériumot követve tartalmától függetlenül minden ( 13 ) információ, amelynek tekintetében az azt az ajánlatkérő szerv rendelkezésére bocsátó gazdasági szereplő nem adta hozzájárulását, automatikusan zárolásra kerülne, vagyis azt nem lehetne hozzáférhetővé tenni.

38.

Ez a rendkívül tág értelmezés nem fogadható el. A 2014/24 irányelv 21. cikke egyébiránt a bizalmasnak minősíthető információk példájaként a „műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait” jelöli meg. Ily módon jelzi, hogy e minősítés objektív alapon nyugszik, és nem csupán az információkat rendelkezésre bocsátó fél szubjektív akaratán.

39.

Rendszertani szempontból ezt az álláspontot a 2014/24 irányelv más rendelkezései (különösen az 50. cikk (4) bekezdése és az 55. cikk (3) bekezdése) is alátámasztják. E rendelkezéseknek megfelelően az információk hozzáférhetővé tételét megtagadják többek között abban az esetben, ha az „sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit”. Itt ismét az objektív, nem pedig a szubjektív aspektusok élveznek elsőbbséget.

40.

Úgy vélem tehát, hogy a 2014/24 irányelv 21. cikke ezen irányelv összefüggésében értelmezve nem kizárólag a gazdasági szereplőre bízza, hogy az saját belátása szerinti határozza meg, mely információkat kell bizalmasnak minősíteni. Az erre irányuló – az általa szolgáltatott adatok közzétételének korlátozásához elengedhetetlen – indokolt kérelméről ezt követően az ajánlatkérő szerv (és végül az ajánlatkérő szerv határozatait felülvizsgáló szerv) dönt.

41.

A rendelkezés céljából ugyanerre a következtetésre lehet jutni. Ha e rendelkezés célja – a 2014/24 irányelv többi részéhez hasonlóan – a verseny torzulásának elkerülése, ( 14 ) logikus, hogy az ajánlatkérő szerv, ne pedig egyoldalúan az érintett gazdasági szereplő legyen jogosult annak meghatározására, hogy a versenyre nézve milyen kockázattal járna az állítólag bizalmas információk hozzáférhetővé tétele. A különböző ajánlattevőkkel szembeni pártatlanságra és objektivitásra vonatkozó kötelezettsége következtében az ajánlatkérő szerv a megfelelő szereplő ennek megítélésére.

42.

Ezenkívül az ajánlatkérő szerv ily módon – a közbeszerzés alapelveinek megfelelően – biztosítani tudja, hogy valamennyi gazdasági szereplő „egyenlő és megkülönböztetésmentes” bánásmódban részesüljön.

43.

A kérdést előterjesztő bíróság kéri a 2016/943 irányelv (18) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikkének értelmezését, mivel a bizonyos információkhoz való hozzáférés biztosítása szempontjából az a döntő, hogy azok üzleti titoknak minősülnek‑e. ( 15 )

44.

Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a 2014/24 irányelv 21. cikke értelmében a védelem nem korlátozódik az „üzleti titokra”, hanem többek között az „ajánlatok bizalmas vonatkozásaira” is kiterjed. Következésképpen e rendelkezés olyan információkra is vonatkozhat, amelyek szigorúan véve nem minősülhetnek üzleti titoknak, mivel e két fogalom nem egyenértékű.

45.

Mindenesetre a 2016/943 irányelv, amely a „nem nyilvános know‑how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni” védelmére irányul, a jelen ügyben fennállóval ellenkező esettel foglalkozik. A jelen ügyben éppen bizonyos bizalmas információk felfedésének elmaradásáról van szó, amelyeknek az azokat kérő gazdasági szereplők részére történő rendelkezésre bocsátását az ajánlatkérő szerv megtagadta.

46.

E tekintetben egyetértek a Bizottsággal ( 16 ) abban, hogy a 2016/943 irányelv 9. cikke a jelen ügyben nem alkalmazható, mivel e rendelkezés az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével összefüggő bírósági eljárásokra vonatkozik. ( 17 )

47.

Egyébiránt a 2014/24 irányelv az a lex specialis, amely a gazdasági szereplők által közbeszerzési eljárás keretében szolgáltatott információk hozzáférhetővé tételét szabályozza.

48.

A 2016/943 irányelv (18) preambulumbekezdése megerősíti ezt, amikor a hatóságok azon kötelezettségeire hivatkozik, hogy a például a 2014/24 irányelvben foglaltak szerinti „közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben az ajánlatkérő szerveknek továbbított információk[…]” bizalmas jellegét fenntartsák.

49.

Az e területhez tartozó bizalmas információk védelmére szolgáló szabályok kezelése tekintetében tehát maga a 2016/943 irányelv hivatkozik a 2014/24 irányelv rendszerére. Amennyiben az ajánlatkérő szerv jogkörei jogszerű gyakorlása során a 2014/24 irányelv által megengedett módon ilyen típusú információkat fed fel, ez a 2016/943 irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében és 3. cikkének (2) bekezdésében megjelölt azon esetek egyikét jelenti, amelyre a 2016/943 irányelv nem alkalmazható.

50.

A bizalmas jelleg védelmét illetően a kérdést előterjesztő bíróság kérdéseire adandó válasznak tehát a 2014/24 irányelv értelmezésén kell alapulnia. A 2016/943 irányelv, mivel hasonló tárgykörre vonatkozik, kiegészítő referenciaként használható, azonban nem képezheti a meghatározó jogszabályszöveget.

51.

E kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság a következőkre keresi a választ:

52.

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a nemzeti jog a „bírósági eljárást megelőzően kötelezően igénybe veendő vitarendezési eljárást” ír elő, amelyben maga az ajánlatkérő szerv határoz.

53.

Amint azt már kifejtettem, az ajánlatkérő szervnek kell meghatároznia, hogy az ajánlattevő által benyújtott információk – köztük az ajánlattevő által bizalmasként megjelölt információk – közül melyek azok az elemek, amelyek valóban bizalmas jellegűek. Ugyanerre jogosult a jogorvoslati kérelem benyújtását követően az ajánlatkérő szerv intézkedéseinek felülvizsgálatára hatáskörrel rendelkező szerv.

54.

A bizalmas információk, valamint az üzleti titok védelmét úgy kell alkalmazni, hogy azok összhangban legyenek „a hatékony jogvédelem követelményével és a peres felek védelemhez való jogának tiszteletben tartásával […], és oly módon kell érvényesíteni, hogy az eljárás egésze tekintetében a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartása biztosítva legyen” ( 18 ).

55.

Ezen egyensúly fenntartása először is azt feltételezi, hogy a[z információk rendelkezésre bocsátása iránti] kérelem vagy jogorvoslati kérelem ajánlatkérő szervhez történő benyújtása nem jár azzal, hogy az utóbbinak automatikusan a jogorvoslatot kérelmező fél rendelkezésére kell bocsátania a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő valamennyi információt. ( 19 ) Azt sem jelenti, hogy az ajánlatkérő szervnek ezt szisztematikusan el kell utasítania. ( 20 ) Az ajánlatkérő szervnek a kérelem – vagy adott esetben jogorvoslati kérelem – indokaira és a kért információk jellegére figyelemmel kell meghoznia döntését.

56.

Amint azt már megállapítottam, az ajánlatkérő szerv a jogköreit gyakorolja, akár a bizalmas információk közlése iránti indokolt kérelemre válaszol, akár az e közlést megengedő vagy elutasító határozattal szembeni (a 89/665 irányelv 1. cikkének (5) bekezdése értelmében vett), ( 21 ) vagy a szerződés ajánlatok értékelését követő odaítéléséről szóló határozattal szembeni jogorvoslati kérelmet bírál el.

57.

A kérdést előterjesztő bíróság negyedik kérdésének a) része az ajánlatkérő szerv abban az esetben játszott szerepére vonatkozik, ha egy beszállító „jogorvoslati eljárást kezdeményez”. Márpedig e jogorvoslati kérelem elbírálása során ezen ajánlatkérő szerv feladata, hogy biztosítsa a bizalmas jelleg védelme és a 89/665 irányelv értelmében vett hatékony jogorvoslathoz való jog közötti egyensúlyt.

58.

Következésképpen az ajánlatkérő szervnek értékelnie kell azon fél érdekét és indokait, aki (egy versenytárs által szolgáltatott) bizalmas információkat kíván megismerni, és azokat össze kell vetnie ezen adatok bizalmas jellege megőrzésének szükségességével. Adott esetben felszólíthatja az érintett gazdasági szereplőt annak kifejtésére, hogy miért kellene teljes mértékben vagy részben fenntartani bizonyos információk bizalmas minősítését.

59.

Az ajánlatkérő szerv e jogorvoslati kérelemre adott válaszának – abban az esetben is, ha e kérelemmel az „ajánlat értékelésének jogszerűségét” vitatják – tartalmaznia kell a döntését alátámasztó indokokat. Amint azt már kifejtettem, e válasznak nem kell szükségképpen abban állnia, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményező beszállító rendelkezésére bocsátják a másik ajánlattevő ajánlatára vonatkozó „valamennyi” adatot. Épp ellenkezőleg, e válasz attól függ, hogy az ajánlatkérő szerv teljes mértékben vagy részben indokoltnak tartja‑e a rendelkezésére bocsátott információk bizalmas jellegének fenntartását.

60.

A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az ajánlatkérő szervnek – az értékelés eredményét vitató ajánlattevő kérelmének elutasítása során – „egyértelmű, átfogó és konkrét választ kell[‑e] adnia, tekintet nélkül arra, hogy fennáll‑e annak a kockázata, hogy rábízott bizalmas ajánlati információt közöl az ajánlattal kapcsolatban”.

61.

Az e kétségre adandó válasz levezethető az ugyanezen előzetes kérdés a) részére adott válaszból.

62.

A hozzá benyújtott kifogás elutasításáról szóló határozat indokolása során az ajánlatkérő szervnek tiszteletben kell tartania mind a jogorvoslatot kérelmező, mind a másik fél (a nyertes ajánlattevő, amelynek információit a versenytársa meg kívánja ismerni) jogait. Az ajánlatkérő szervnek ki kell fejtenie döntése indokait, megkönnyítve ezzel az aktusai későbbi felülvizsgálatát.

63.

Noha az ajánlatkérő szervnek határozatában „egyértelmű […] és konkrét” választ kell adnia, e válasznak nem kell szükségképpen és automatikusan tartalmaznia az ajánlatban közölt valamennyi bizalmas információt. Erre csak akkor kerülne sor, ha az ajánlatkérő szerv az érdekek egymással szembeni mérlegelését ( 22 ) követően, amelyet köteles elvégezni, úgy dönt, hogy bizonyos érdekeket másokkal szemben előnyben részesít.

64.

E három, együtt vizsgálandó előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés közül az ötödik arra a lehetőségre hivatkozik, hogy „bíróság előtt önállóan megtámadható” az ajánlatkérő szerv olyan határozata, amelyben nem engedélyezi a bizalmas információkhoz való hozzáférést. A hatodik és a hetedik kérdés ugyanebből az előfeltevésből látszik kiindulni.

65.

Kétségtelen, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből ( 23 ) nem tűnik ki egyértelműen, hogy az Ecoservice e határozatot önálló módon (vagy külön) támadta meg, amikor az ajánlatkérő szerv úgy határozott, hogy csak a csoport ajánlatában szereplő nem bizalmas információkat továbbítja számára. ( 24 )

66.

Az e végzésben bemutatott tényállásból kitűnik, hogy az Ecoservice úgy járt el, hogy mind az ajánlatkérő szervtől, mind később az elsőfokú bíróságtól (ebben az esetben a keresetével egyidejűleg) kérte, hogy rendeljék el a csoport által szolgáltatott információk teljes körű közlését. Kétséges tehát, hogy ez a kérelem felfogható‑e a fenti értelemben vett önálló jogorvoslati kérelemként.

67.

E körülménynek nem szükségképpen kell az ötödik, hatodik és hetedik kérdés elfogadhatatlanságához vezetnie, mivel e kérdések releváns voltát vélelmezni kell, amint azt a Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében teszi.

68.

E kérdések elfogadhatósága védhető, ha a kérdést előterjesztő bíróság úgy értelmezi, hogy az Ecoservice az ajánlatkérő szerv és az elsőfokú bíróság előtt külön megtámadta, megtámadhatta vagy köteles volt megtámadni az információk vele történő közlésének megtagadását.

69.

Ezen előfeltevés alapján megállapítható, hogy:

70.

Az e kérdésekre adandó válasznak a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésében szereplő általános rendelkezésből kell kiindulnia. A felülvizsgálat, amelyre e rendelkezés hivatkozik, az ajánlatkérő szerv minden olyan határozatára kiterjed, amely a vonatkozó uniós jogot hajtja végre. ( 25 )

71.

Az ajánlatkérő szerv felülvizsgálható határozatai közé tartoznak logikus módon azok a határozatok, amelyek az ajánlatok egyikének kiválasztása révén szerződés odaítéléséről határoznak, azonban az érintettek jogi helyzetét befolyásoló más jellegű határozatok (például az ideiglenes intézkedéseket elfogadó vagy elutasító határozatok) is. ( 26 )

72.

Az egyik olyan döntés, amelynek során az ajánlatkérő szerv az uniós jogot (konkrétan a 2014/24 irányelv 21. cikkét) hajtja végre, és amely ennek következtében felülvizsgálhatóvá válik, arra vonatkozik, hogy bizonyos információkat bizalmas jellegűnek minősítsen‑e és közlésüket megtiltsa‑e, vagy közlésüket részben vagy teljes egészében engedélyezze‑e.

73.

A 89/665 irányelv „formálisan nem határozza meg azt az időpontot, amelytől kezdve az 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati lehetőség rendelkezésre áll” ( 27 ). A Bíróság álláspontja szerint biztosítani kell, hogy az ajánlatkérő szerv döntéseivel szemben hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető.

74.

Az uniós jogalkotó a tagállamokra bízta, hogy határozzák meg az ajánlatkérő szervek határozataival szembeni jogorvoslati eljárások „részletes szabályait” (a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdése). ( 28 )

75.

A tagállamoknak ezenkívül a 89/665 irányelv 2. cikkének korlátai között lehetősége van arra, hogy e jogorvoslati eljárásokat a szűk értelemben vett bíróságokra vagy más jellegű szervekre bízzák. ( 29 ) Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből mindazonáltal kitűnik, hogy Litvániában az ajánlatkérő szerv határozataival – köztük a bírósági eljárást megelőző vitarendezési eljárásban hozott határozatokkal – szembeni jogorvoslatokat a bíróságok bírálják el.

76.

A tagállamok tehát főszabály szerint szabályozhatják úgy az ajánlatkérő szerv határozataival szembeni jogorvoslati kérelmeket, hogy előírják azoknak akár (az ügy érdemében benyújtott jogorvoslati kérelemmel) együttesen, akár külön történő benyújtását. A 89/665 irányelv e két mechanizmus egyikét sem írja elő vagy zárja ki.

77.

Amennyiben a tagállamok az eljárási autonómiájukkal élve az együttes jogorvoslati kérelmet választják, ezt oly módon kell tenniük, hogy ne sértsék a 89/665 irányelv célkitűzéseit a hatékonyság és a gyorsaság követelményét illetően. Ezenkívül figyelembe kell venniük:

78.

A gyorsaság és a hatékonyság célkitűzése könnyebben elérhető, ha a határozat „bíróság előtt önállóan megtámadható”, amely mechanizmusra a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozott. Az ilyen jogorvoslati kérelem azon kívül, hogy megfelel a gyorsaság követelményének, a hatékonyság követelményének is eleget tehet azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy az érdemi határozattal szembeni (érdemi) jogorvoslati kérelem előterjesztésére (vagyis az odaítéléssel szembeni jogorvoslati kérelemre) azt követően kerüljön sor, hogy az érintett fél jogainak hatékony védelméhez szükséges információkat rendelkezésre bocsátották. ( 32 )

79.

Ezzel szemben felhozható, hogy az önálló jogorvoslatok azzal a kockázattal járnak, hogy késleltetik a szerződő fél kiválasztására irányuló eljárás befejezését. A Bíróság szerint e megállapítást ellensúlyozza, hogy az „a megtámadható határozatokkal szembeni jogorvoslatra vonatkozó észszerű jogvesztő határidő igazolását, nem pedig az […] önálló jogorvoslat […] kizárását érinti” ( 33 ).

80.

Mivel az önálló jogorvoslat ezért főszabály szerint megfelel a 89/665 irányelvnek, semmi nem zárja ki, hogy valamely nemzeti norma azt megengedje.

81.

Ha ezzel szemben a nemzeti jog azt követelné meg, hogy a bizalmas jellegről szóló határozatot a szerződés odaítéléséről szóló határozattal együtt támadják meg, a bíróságnak értékelnie kellene, hogy ez a követelmény ugyanolyan mértékben biztosítja‑e a 89/665 irányelv hatékony érvényesülését az ilyen jogorvoslati mechanizmus gyorsaságát és hatékonyságát illetően.

82.

A tagállamok eljárási autonómiája az ajánlatkérő szerv előtti előzetes jogorvoslati eljárás – opcionális – bevezetésére is kiterjed. A 89/665 irányelv 1. cikkének (5) bekezdésével nem ellentétes, hogy valamely nemzeti szabályozás előírja azt, hogy „az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért”.

83.

A 89/665 irányelv 2. cikke meghatározza az 1. cikkben említett jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó követelményeket, legyen szó akár az először az ajánlatkérő szerv előtt benyújtott jogorvoslatról, akár a felülvizsgálatot végző (a jelen ügyben bírósági) szervhez később intézett jogorvoslatról.

84.

E megállapításokra tekintettel úgy vélem, hogy a 89/665 irányelvvel nem ellentétes az, hogy:

85.

E kérdések a 2016/943 irányelv 9. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének értelmezésére vonatkoznak. Véleményem szerint azonban, amint azt a fentiekben már kifejtettem, a 2016/943 irányelv a jelen ügyben közvetlenül nem alkalmazható.

86.

A 89/665 irányelv mindazonáltal lehetővé teszi, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ lehessen adni.

87.

A két kérdés arra vonatkozik, hogy hogyan járjon el a bíróság, amely előtt a jogvita folyamatban van a) az ajánlatkérő szerv korábbi magatartásának figyelembevételét illetően (nyolcadik kérdés); és b) a közölni kért adatok hivatalból történő értékelését illetően (kilencedik kérdés). ( 34 )

88.

Az ajánlatkérő szervnek kell döntenie arról, hogy közölni kell‑e a valamely ajánlattevő által az ajánlatában benyújtott bizalmas információkat. Ez a határozat (vagy az ezt követő határozat, amellyel a belső jogban előírt jogorvoslati kérelmet elbírálva ő maga hagyja helyben az előbbit) a 89/665 irányelv 2. cikke értelmében felülvizsgálható.

89.

Ha a felülvizsgálat – mint a jelen ügyben is – bíróság hatáskörébe tartozik, e bíróságnak képesnek kell lennie arra, hogy az ajánlatkérő szerv határozatait teljeskörűen felülvizsgálja. A bíróság tehát teljes egészében vagy részlegesen megsemmisítheti őket, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem jogszerűek.

90.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv bírósági felülvizsgálat tárgyát képező egyik határozata az ajánlathoz kapcsolódó bizonyos információk közlésének megtagadására vonatkozik, a jogorvoslati kérelem tárgyában eljáró bíróság megállapíthatja, hogy e megtagadás megalapozott vagy megalapozatlan.

91.

Bármilyen értelmű határozatának meghozatala előtt e bíróságnak – az előzetes döntéshozatalra utaló határozat megfogalmazását átvéve – figyelembe kell vennie „az ajánlatkérő szerv közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során megtett intézkedéseit”.

92.

Ez logikus módon nem azt jelenti, hogy az eljáró bíróságot kötik az ajánlatkérő szerv azon intézkedései, amelyek jogszerűségét vitatják. Ha a nemzeti bíróságtól megtagadják az ajánlatkérő szerv határozatainak módosítására és adott esetben megsemmisítésére való jogosultságot, az azt jelenti, hogy ez utóbbi tisztán közigazgatási jellegű aktusai az ítélt dolog hatályával egyenértékű jogerővel rendelkeznek, ami sérti a bírói jogvédelemhez való jogot és a biztosítékoknak a 89/665 irányelvben előírt rendszerét.

93.

A kért információk rendelkezésre bocsátásának azon indokkal történő megtagadása, hogy azok nem közölhetők, ugyanakkor nem zárja ki, hogy az eljáró bíróság értékelje „azon adatok jelentőségét, amelyek bizalmas jellegének megszüntetését kérik”.

94.

Ezen értékelés lehetővé teszi számára az ügy valamennyi iratába való betekintést, a bizalmas információkat is beleértve. A Bíróság ebben az értelemben már megállapította, hogy „a jogorvoslati eljárásért felelős testületnek valamennyi ahhoz szükséges információval rendelkeznie kell, amely az ügynek az összes körülmény ismeretében történő elbírálásához szükséges, beleértve a bizalmas információkat és üzleti titkokat is” ( 35 ).

95.

Az, hogy ez az elemzés elvégezhető‑e hivatalból, vagy csak valamely fél kérelmére, ismét olyan kérdés, amely a nemzeti jogszabályok által az egyes hatáskörrel rendelkező szervek részére a bírósági felülvizsgálati eljárásokban biztosított jogköröktől függ.

96.

A fentiekre tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága) előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik kérdésére a következő választ adja: