–

a szlovák kormány képviseletében B. Ricziová, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében kezdetben: A. Tokár és A. Caeiros, később: A. Tokár, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrának (a továbbiakban: KN) a 2008. szeptember 19‑i 1031/2008/EK bizottsági rendelettel (HL 2008. L 291., 1. o.), a 2009. szeptember 30‑i 948/2009/EK bizottsági rendelettel (HL 2009. L 287., 1. o.; helyesbítés: HL 2010. L 149., 27. o.), a 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági rendelettel (HL 2010. L 284., 1. o.; helyesbítés: HL 2011. L 204., 26. o.), a 2011. szeptember 27‑i 1006/2011/EU bizottsági rendelettel (HL 2011. L 282., 1. o.; helyesbítés: HL 2011. L 290., 6. o.; HL 2012. L 52., 32. o. és HL 2012. L 226., 8. o.), valamint a 2012. október 9‑i 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2012. L 304., 1. o.) módosított, egymást követő változatai szerinti 85258091 vámtarifaalszáma értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a DHL Logistics (Slovakia) spol. s r. o. (a továbbiakban: DHL) és a Finančné riaditeľstvo Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság adóigazgatósága, a továbbiakban: adóigazgatóság) között digitális videokamerák tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3

A Bírósághoz benyújtott iratokból kitűnik, hogy a KN alapügyben alkalmazandó változatai a 2009–2012. évi, egyenként az 1031/2008, 948/2009, 861/2010, 1006/2011 rendeletből, valamint a 927/2012 végrehajtási rendeletből eredő változatok. A KN alapügyben érintett rendelkezései mindazonáltal azonosak maradtak a különböző változatokban.

4

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok, amelyek a KN első része I. szakaszának A. címe alatt találhatók, a következőképpen rendelkeznek:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[…]

5

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza a „Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, kép‑ és hangfelvevő és –lejátszó készülékek televízióhoz; ezek alkatrészei és tartozékai” elnevezésű XVI. áruosztályt.

6

A KN ezen áruosztályához fűzött 3. megjegyzés szövege a következő:

„Eltérő rendelkezés hiányában az összetett gépet, a két vagy több gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál.”

7

A KN 85. árucsoportja, amely e nómenklatúra fent említett áruosztályában szerepel, az „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑visszaadó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai” címet viseli. Ezen árucsoport a következő vámtarifaszámokat és alszámokat foglalja magában:

8

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése és 10. cikke értelmében az Európai Bizottság a Vámkódex Bizottsággal együttműködve állapítja meg a KN alkalmazásával kapcsolatos intézkedéseket az áruk besorolását illetően. E rendelkezések közül az előbbi alapján került elfogadásra az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2007. október 19‑i 1231/2007/EK bizottsági rendelet (HL 2007. L 279., 3. o.).

9

Az 1231/2007 rendelet melléklete az abban szereplő táblázat első oszlopában megjelölt árukat besorolja a KN szerint az e táblázat második oszlopában feltüntetett megfelelő kóddal, mégpedig az említett táblázat harmadik oszlopában feltüntetett indokok alapján. Ami a 85258030 és 85258091 vámtarifaalszámokat illeti, e táblázat az alábbiakat tartalmazza:

10

Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázó megjegyzései (HL 2011. C 137., 1. o.) a KN‑nek a 861/2010 rendeletből eredő változatára vonatkoznak (a továbbiakban: KN magyarázó megjegyzések). Mindazonáltal relevánsak az alapügy szempontjából, mivel – amint az a jelen ítélet 3. pontjából kitűnik – a KN 8525 vámtarifaszámának, valamint 85258030 és 85258091 vámtarifaalszámának szövege az e nómenklatúra tekintetében az 1006/2011 rendelet, valamint a 927/2012 végrehajtási rendelet által bevezetett módosításokat követően is azonos maradt. A KN e vámtarifaszámra és vámtarifaalszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzéseinek szövege a következő:

11

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy 2009 és 2012 között a DHL az írásbeli vámáru‑nyilatkozatban „digitális videokamerákként” (a továbbiakban: szóban forgó áruk) a KN 85258091 vámtarifaalszám alá tartozó árukat importált, amely vámtarifaalszám a „kizárólag a televíziós kamera által készített hang és kép rögzítésére alkalmas videokamera‑felvevőket” érinti, és amelyre 4,9%‑os vámtétel alkalmazandó.

12

2012. november 13‑án a DHL 35 kérelmet nyújtott be a Colný úrad Trnavához (nagyszombati vámhivatal, Szlovákia) (a továbbiakban: vámhivatal) a vámeljárás keretében hozott határozatokkal vele szemben kiszabott behozatali vámok visszatérítése iránt, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó árukat a KN 85258030 vámtarifaalszáma alá kellett volna besorolni, amely a „Digitális fényképezőgépekre” vonatkozik, és amelyre nulla behozatalivám‑tétel alkalmazandó.

13

Mivel a vámhivatal elutasította e kérelmeket, a DHL fellebbezéssel fordult az adóigazgatósághoz.

14

2017. június 5‑i határozatával e nemzeti hatóság elutasította a fellebbezést, következésképpen pedig helybenhagyta a vámhivatal határozatait. A DHL ezt követően keresetet indított az adóigazgatóság e határozatának hatályon kívül helyezése iránt a kérdést előterjesztő bíróság, a Krajský súd v Trnave (nagyszombati regionális bíróság, Szlovákia) előtt.

15

E bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó áruk olyan készülékek, amelyek több funkciót egyesítenek. Egyrészt ugyanis 30 percnél hosszabb, megszakítás nélküli videofelvételek készítésére képesek, 720 x 576 pixel képfelbontással, másodpercenként 50‑es képsebességgel, amelyek során a felhasználó az „zoom” funkciót alkalmazhatja. Másrészt e készülékek alkalmasak 800 x 600, vagy egyes modelszériák esetében akár 1600 x 1200 pixel képfelbontású állóképek felvételére és rögzítésére is. A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi azt is, hogy a videofelvételeket és az állóképeket memóriakártyán tárolják.

16

A kérdést előterjesztő bíróság szerint a kérdéses áruk tarifális besorolása érdekében a KN értelmezésének általános szabályai szerint kell eljárni, együtt értelmezve azt a KN XVI. áruosztályának megjegyzéseivel, és különösen a 3. megjegyzéssel, amint azokra a jelen ítélet 4., 5. és 6. pontja utal. Ennek megfelelően meg kell határozni az ezen árukat jellemző elsődleges funkciót, figyelembe véve a KN érintett vámtarifaalszámainak és megjegyzéseinek szövegét.

17

Márpedig az alapügy felei között pontosan abban a kérdésben áll fenn nézeteltérés, hogy mi az érintett áru elsődleges funkciója.

18

A DHL lényegében úgy véli, hogy ezek az áruk, amelyek legfeljebb 720 x 576 pixel képfelbontású – azaz az 1231/2007 rendelet mellékletében a KN 85258091 vámtarifaalszáma alá történő besoroláshoz megköveteltnél alacsonyabb minőségű – videók készítését és rögzítését teszik lehetővé, az e nómenklatúra 85258030 vámtarifaalszáma alá tartozó „digitális fényképezőgépek”, mivel elsődleges funkciójuk az állóképek készítése és rögzítése.

19

Álláspontja alátámasztására a DHL különösen arra hivatkozik, hogy az ugyanazon áruk tekintetében különböző tagállamokban – nevezetesen Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Franciaországban – kiadott „kötelező érvényű tarifális felvilágosításokra” tekintettel a szóban forgó árukat „digitális fényképezőgépként” a KN 85258030 vámtarifaalszám alá kellett volna besorolni.

20

Az adóigazgatóság szerint a szóban forgó áruk alacsony – nevezetesen csak 1600 x 1200 pixel, illetve egyes modellszériák esetében 800 x 600 pixel – képfelbontású állóképeket hoznak létre. Következésképpen nem állítható, hogy elsődleges funkciójuk az állóképek készítése és rögzítése lenne. Ezeket az árukat tehát a KN 85258091 vámtarifaalszáma alá tartozó „videokamera‑felvevőként” kell besorolni. Egyébiránt az említett áruk által teljesített egyetlen kritérium, amely alapján azokat „digitális fényképezőgépként” a 85258030 vámtarifaalszám alá lehetne sorolni, a képfelbontás 800 x 600 pixelnél alacsonyabb minősége, amikor a készüléket videók készítésére és rögzítésére használják.

21

A kérdést előterjesztő bíróság szerint a szóban forgó áruk – egyetlen feltétel, nevezetesen a készülék videofelvételek készítésére és rögzítésére való használata során a képfelbontás minőségére vonatkozó kivételével – megfelelnek minden egyéb olyan feltételnek, amely alapján azokat „videokamera‑felvevőkként” a KN 85258091 vámtarifaalszáma alá lehet besorolni. Mindazonáltal ezt a feltételt a KN magyarázó megjegyzései alapvetőnek tekintik abból a szempontból, hogy az említett árukat „digitális fényképezőgépként” e nómenklatúra 85258030 vámtarifaalszáma alá sorolják be.

22

E körülmények között a Krajský súd v Trnave (nagyszombati regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a […] [KN] 85258091 vámtarifaalszámát, hogy ezen alszám alá sorolhatóak az olyan áruk is, mint a jelen ügyben szóban forgó digitális videokamera‑felvevők, bár azok csak 800 x 600 pixelnél kisebb felbontási minőségű, pontosabban 720 x 576 pixel felbontású videofelvétel készítését és rögzítését teszik lehetővé, figyelemmel arra, hogy a másik műveleti funkciójuk – állóképek készítése és felvétele – 1600 x 1200 pixel (1,92 megapixel) felbontási minőségre korlátozott?”

23

Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy „videokamera‑felvevőkként” a KN 85258091 vámtarifaalszáma alá tartoznak a kettős funkcióval rendelkező, azaz állóképek, illetve videofelvételek készítésére és rögzítésére alkalmas digitális videokamerák, jóllehet e kamerák videofelvételeket kizárólag 800 x 600 pixelnél alacsonyabb képfelbontásban képesek készíteni és rögzíteni.

24

Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van a szóban forgó besorolás elvégzéséhez (2006. február 16‑iProxxon ítélet, C‑500/04, EU:C:2006:111, 23. pont; 2012. november 22‑iDigitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C‑330/11, C‑382/11 és C‑383/11, EU:C:2012:745, 61. pont; 2014. október 22‑iMineralquelle Zurzach végzés, C‑139/14, EU:C:2014:2313, 28. pont).

25

Először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN‑vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (2000. szeptember 26‑iEru Portuguesa ítélet, C‑42/99, EU:C:2000:501, 13. pont; 2015. március 5‑iVario Tek ítélet, C‑178/14, nem tették közzé, EU:C:2015:152, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26

Másodszor a Bíróság azt is megállapította, hogy az áru rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (2019. május 15‑iKorado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az e tekintetben releváns körülmények között meg kell vizsgálni azt a használatot, amelyre a gyártó az érintett árut szánta, éppúgy, mint az áru használatának módját és helyét (2019. május 2‑iOnlineshop ítélet, C‑268/18, EU:C:2019:353, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27

Harmadszor, valamely termék tarifális besorolását annak fő funkciójának a figyelembevételével kell elvégezni. Így a KN második része XVI. áruosztályának 3. megjegyzése előírja többek között, hogy több tevékenység elvégzésére tervezett gépet a rá jellemző fő művelet alapján kell besorolni (2015. június 11‑iAmazon EU ítélet, C‑58/14, EU:C:2015:385, 23. pont). A Bíróság e tekintetben már pontosította, hogy szükséges figyelembe venni, hogy a fogyasztó szemében mi minősül fő vagy kiegészítő funkciónak (2019. május 2‑iOnlineshop ítélet, C‑268/18, EU:C:2019:353, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

28

A szóban forgó árukat illetően az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy azoknak kettős funkciója van, nevezetesen mind állóképek, mind videofelvételek készítése és rögzítése.

29

Ahhoz hasonlóan, ahogy azt a szlovák kormány és a Bizottság írásbeli észrevételeikben teszik, meg kell állapítani, hogy ezen áruk műszaki tulajdonságaira tekintettel úgy tűnik, hogy azok fő funkciója videofelvételek készítése és rögzítése, így azokat mint „videokamera‑felvevőket” a KN 85258091 vámtarifaalszám alá kell besorolni, aminek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

30

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból ugyanis kitűnik, hogy először is, bár az állóképek felbontásának minősége viszonylag alacsony, azaz 1600 x 1200 pixel, sőt egyes modellszériák esetében 800 x 600 pixel, a videofelvételek képfelbontása, azaz 720 x 576 pixel, valamint a felvétel képsebessége, azaz másodpercenként 50 kép, a DVD szabványos minőségének felel meg. Másodszor a szóban forgó áruk műszaki tulajdonságai, különösen a formájuk és az összecsukható képkeresőjük, inkább egy videokamera‑felvevő külsejét kölcsönzi nekik, mint egy digitális fényképezőgépét. Harmadszor, mindegyik árut digitális videokamera‑felvevőként kínálták megvételre, amelynek elsődleges funkciója videofelvételek készítése és rögzítése. Negyedszer úgy tűnik, hogy a maga a gyártó is digitális videokamera‑felvevőként mutatja be ezen árukat a használati utasításokban, amely kamerák célközönségét olyan személyek képezik, aki azzal a céllal készítenek videofelvételeket, hogy azokat a YouTube‑on tegyék közzé.

31

Egyébiránt a szlovák kormány és a Bizottság helyesen hangsúlyozzák írásbeli észrevételeikben, hogy az a tény, hogy az áruk nem felelnek meg az e nómenklatúra 85258091 vámtarifaalszáma alá „videokamera‑felvevőként” való besoroláshoz szükséges, a KN magyarázó megjegyzéseiben szereplő, a felvételek minőségére vonatkozó kritériumnak, azaz nem képesek legalább 800 x 600 pixel képfelbontású videofelvétel rögzítésére, még nem jelenti azt, hogy ezen árukat automatikusan „digitális fényképezőgépként” a KN 85258030 vámtarifaalszáma alá kellene besorolni.

32

Ebben a tekintetben emlékeztetni kell egyrészt arra, hogy a KN magyarázó megjegyzései, habár jelentős mértékben hozzájárulnak a különböző vámtarifaszámok hatályának értelmezéséhez, nem rendelkeznek kötelező erővel (lásd különösen, ebben az értelemben: 2018. szeptember 6‑iKreyenhop & Kluge ítélet, C‑471/17, EU:C:2018:681, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, továbbá 2019 május 16‑iEstron ítélet, C‑138/18, EU:C:2019:419, 57. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

Másrészt az ilyen tény nincsen hatással a szóban forgó áruk elsődleges funkciójára, amint azt objektív jellemzőik meghatározzák.

34

Végül, amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság arra hivatkozik, hogy az alapeljárás felei közötti vita arra vonatkozik, hogy a szóban forgó áruk az 1231/2007 rendelet melléklete értelmében vett digitális fényképezőgépeknek vagy digitális videokameráknak (videokamera‑felvevők) felelnek‑e meg, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából egyrészt az következik, hogy az ilyen besorolásról szóló rendeletet a Bizottság akkor fogad el, ha valamely konkrét árunak a KN‑be való besorolása nehézséget okozhat, vagy ellenmondásos lehet, másrészt pedig az ilyen rendeletek általános hatályúak, mivel nem egy meghatározott piaci szereplőre, hanem valamennyi, a besorolás tárgyát képező termékkel azonos termékre általánosságban vonatkoznak (2009. február 19‑iKamino International Logistics ítélet, C‑376/07, EU:C:2009:105, 63. pont).

35

Márpedig, amint azt a szlovák kormány és a Bizottság helyesen hangsúlyozzák írásbeli észrevételeikben, az 1231/2007 rendeletben besorolt olyan áruk, mint amelyekre az e rendelethez csatolt táblázat (3)–(5) pontja vonatkozik, nem azonosak a szóban forgó árukkal. Az e rendelkezésekben említett digitális fényképezőgépek ugyanis eltérnek a szóban forgó áruktól különösen abban, hogy egyrészt jobb minőségben képesek állóképek rögzítésére, másrészt pedig alacsonyabb képfelbontású, másodpercenként 30 kép képsebességű videofelvételek készítését teszik lehetővé, míg az érintett áruk másodpercenként 50 kép képsebességű videofelvételek készítésére alkalmasak.

36

Kétségtelen, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy valamely besorolási rendelet analógia útján történő alkalmazása az ilyen rendeletben érintettekhez hasonló termékek esetében előmozdítja a KN egységes értelmezését, valamint a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot (2004. március 4‑iKrings ítélet, C‑130/02, EU:C:2004:122, 35. pont).

37

Mindazonáltal az analógia útján történő ilyen alkalmazás nem szükséges, sőt nem is lehetséges akkor, ha a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adott válaszában minden szükséges elemet megad a kérdést előterjesztő bíróság számára valamely terméknek a megfelelő KN‑vámtarifaszám alá való besorolásához (2018. április 12‑iMedtronic ítélet, C‑227/17, EU:C:2018:247, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38

A fenti megfontolásokra tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy „videokamera‑felvevőkként” a KN 85258091 vámtarifaalszáma alá tartoznak a kettős funkcióval rendelkező, azaz mind állóképek, mind videofelvételek készítésére és rögzítésére alkalmas digitális videokamerák, jóllehet e kamerák videofelvételeket kizárólag 800 x 600 pixelnél alacsonyabb képfelbontásban képesek készíteni és rögzíteni, amennyiben e digitális videokamerák elsődleges funkciója ilyen felvételek készítése és rögzítése, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

39

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrának a 2008. szeptember 19‑i 1031/2008/EK bizottsági rendelettel, a 2009. szeptember 30‑i 948/2009/EK bizottsági rendelettel, a 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági rendelettel, a 2011. szeptember 27‑i 1006/2011/EU bizottsági rendelettel, valamint a 2012. október 9‑i 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított, egymást követő változatait úgy kell értelmezni, hogy „videokamera‑felvevőkként” a KN 85258091 vámtarifaalszáma alá tartoznak a kettős funkcióval rendelkező, azaz mind állóképek, mind videofelvételek készítésére és rögzítésére alkalmas digitális videokamerák, jóllehet e kamerák videofelvételeket kizárólag 800 x 600 pixelnél alacsonyabb képfelbontásban képesek készíteni és rögzíteni, amennyiben e digitális videokamerák elsődleges funkciója ilyen felvételek készítése és rögzítése, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.