A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2019. november 5. ( *1 )

„Fellebbezés – Elfogadhatóság – Valamely fél Bíróság előtti képviselete – Ügyvéd részére adott meghatalmazás – A meghatalmazásnak a felperes társaság felszámolója általi visszavonása – Az eljárásnak a felperes társaság igazgatósága általi folytatása – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 47. cikk – Hatékony jogorvoslathoz való jog – 1024/2013/EU rendelet – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozat – Az Európai Unió Törvényszéke előtti, megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – A visszavont engedélyű társaság részvényeseinek közvetlen érintettsége”

A C‑663/17. P., C‑665/17. P. és C‑669/17. P. sz. egyesített ügyekben,

az Európai Központi Bank (EKB) (képviselik: E. Koupepidou és C. Hernández Saseta, meghatalmazotti minőségben, segítőik: B. Schneider Rechtsanwalt és M. Petite avocat)

fellebbezőnek,

támogatja:

az Európai Bizottság (képviselik: A. Steiblytė, V. Di Bucci és K.‑Ph. Wojcik, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó fél a fellebbezési eljárásban,

a többi fél az eljárásban:

a Trasta Komercbanka AS (székhelye: Riga [Lettország]),

Ivan Fursin (lakóhelye: Kijev [Ukrajna]),

Igors Buimisters (lakóhelye: Jurmala [Lettország]),

a C & R Invest SIA (székhelye: Riga),

a Figon Co. Ltd (székhelye: Nicosia [Ciprus]),

a GCK Holding Netherlands BV (székhelye: Amszterdam [Hollandia]),

a Rikam Holding SA (székhelye: Luxembourg [Luxemburg])

(képviselik őket: M. Kirchner, L. Feddern és O. H. Behrends Rechtsanwälte)

felperesek az elsőfokú eljárásban (C‑663/17 P),

és

az Európai Bizottság (képviselik: A. Steiblytė, V. Di Bucci és K.‑Ph. Wojcik, meghatalmazotti minőségben)

fellebbezőnek,

a többi fél az eljárásban:

a Trasta Komercbanka AS (székhelye: Riga),

Ivan Fursin (lakóhelye: Kijev),

Igors Buimisters (lakóhelye: Jurmala),

a C & R Invest SIA (székhelye: Riga),

a Figon Co. Ltd (székhelye: Nicosia),

a GCK Holding Netherlands BV (székhelye: Amszterdam),

a Rikam Holding SA (székhelye: Luxembourg)

(képviselik őket: M. Kirchner, L. Feddern és O. H. Behrends Rechtsanwälte)

felperesek az elsőfokú eljárásban,

az Európai Központi Bank (EKB) (képviselik: E. Koupepidou és C. Hernández Saseta, meghatalmazotti minőségben, segítőik: B. Schneider Rechtsanwalt és M. Petite avocat)

alperes az elsőfokú eljárásban (C‑665/17 P),

és

a Trasta Komercbanka AS (székhelye: Riga),

Ivan Fursin (lakóhelye: Kijev),

Igors Buimisters (lakóhelye: Jurmala),

a C & R Invest SIA (székhelye: Riga),

a Figon Co. Ltd (székhelye: Nicosia),

a GCK Holding Netherlands BV (székhelye: Amszterdam),

a Rikam Holding SA (székhelye: Luxembourg)

(képviselik őket: M. Kirchner, L. Feddern és O. H. Behrends Rechtsanwälte)

fellebbezőknek,

a többi fél az eljárásban:

az Európai Központi Bank (EKB) (képviselik: E. Koupepidou és C. Hernández Saseta, meghatalmazotti minőségben, segítőik: B. Schneider Rechtsanwalt és M. Petite avocat)

alperes az elsőfokú eljárásban,

támogatja:

az Európai Bizottság (képviselik: A. Steiblytė, V. Di Bucci és K.‑Ph. Wojcik, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó fél a fellebbezési eljárásban (C‑669/17 P),

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2017. november 24‑én (C‑663/17 P), 2017. november 27‑én (C‑665/17 P) és 2017. november 28‑án (C‑669/17 P) benyújtott fellebbezése tárgyában,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: K. Lenaerts elnök, R. Silva de Lapuerta elnökhelyettes, A. Prechal, M. Vilaras (előadó), M. Safjan és S. Rodin tanácselnökök, L. Bay Larsen, T. von Danwitz, C. Toader, C. Vajda, F. Biltgen, K. Jürimäe és C. Lycourgos bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2019. február 11‑i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2019. április 11‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Fellebbezésükkel az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, valamint a Trasta Komercbanka AS, Ivan Fursin és Igors Buimisters, a C & R Invest SIA, a Figon Co. Ltd, a GCK Holding Netherlands BV és a Rikam Holding SA az Európai Unió Törvényszéke 2017. szeptember 12‑iFursin és társai kontra EKB végzésének (T‑247/16, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott végzés, EU:T:2017:623) hatályon kívül helyezését kérik, amellyel a Törvényszék egyrészről kimondta, hogy nem kell határozni a Trasta Komercbanka által benyújtott, az Európai Központi Bank (EKB) azon 2016. március 3‑i ECB/SSM/2016–529900WIP0INFDAWTJ81/1 WOANCA‑2016‑0005 határozatának (a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítése iránti keresetről, amely a Trasta Komercbanka részére megadott engedély visszavonásáról rendelkezett, másrészről pedig elutasította az EKB által felhozott elfogadhatatlansági kifogást annyiban, amennyiben az a Trasta Komercbanka több részvényese, azaz I. Fursin és I. Buimisters, a C & R Invest, a Figon Co., a GCK Holding Netherlands, valamint a Rikam Holding által az említett határozat megsemmisítése iránt benyújtott keresetre vonatkozott.

Jogi háttér

Az uniós jog

2

Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15‑i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.) 2. cikkének 1. pontja értelmében „a mechanizmusban részt vevő tagállam” e rendelet alkalmazásában „olyan tagállam, amelynek pénzneme az euró, vagy olyan tagállam, amelynek pénzneme nem az euró, de [e rendelet 7. cikkével] összhangban szoros együttműködést alakított ki”. Az említett rendelet 2. cikkének 9. pontja értelmében az „Egységes Felügyeleti Mechanizmus” (EFM) alatt „az EKB‑ből és a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaiból álló, az [ugyanazon] rendelet 6. cikkében leírt pénzügyi felügyeleti rendszer[t]” kell érteni.

3

Az 1024/2013 rendeletnek „Az EKB–ra ruházott feladatok” című 4. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„A 6. cikk keretén belül, e cikk (3) bekezdésével összhangban az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező valamennyi hitelintézetre vonatkozó alábbi feladatok prudenciális felügyelet céljából történő végrehajtása:

a)

a hitelintézetek engedélyeinek kiadása és ezen engedélyek visszavonása a 14. cikk rendelkezéseire is figyelemmel;

[…]”

4

E rendeletnek az „Együttműködés az EFM keretében” című 6. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Az EKB a feladatait egy, az EKB‑t és az illetékes nemzeti hatóságokat magában foglaló egységes felügyeleti mechanizmus keretében hajtja végre. Az EKB a felelős az EFM hatékony és konzisztens működéséért.”

5

Az említett rendelet 14. cikkének (5) bekezdése értelmében:

„A (6) bekezdésre figyelemmel, a vonatkozó uniós jogban meghatározott esetekben az EKB – azt követően, hogy konzultált a mechanizmusban részt vevő azon tagállam illetékes nemzeti hatóságával, amelyben a hitelintézet székhellyel rendelkezik – saját kezdeményezésére vagy az illetékes nemzeti hatóságának [helyesen: hatóság] javaslatára visszavonhatja az engedélyt. E konzultációknak többek között biztosítaniuk kell, hogy a visszavonásra vonatkozó határozatok meghozatala előtt az EKB elegendő időt adjon a nemzeti hatóságoknak arra, hogy döntést hozzanak a szükséges korrekciós intézkedésekről, ideértve az esetleges szanálási intézkedéseket, és figyelembe vegye ezeket.

Amennyiben az […] engedély megadására javaslatot tevő illetékes nemzeti hatóság megállapítja, hogy az engedélyt a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében vissza kell vonni, e célból javaslatot terjeszt az EKB elé. Ebben az esetben az EKB, teljeskörűen figyelembe véve az illetékes nemzeti hatóság által előterjesztett indokolást, határozatot hoz a javasolt visszavonásról.”

6

Az 1024/2013 rendelet „Felülvizsgálati testület” című 24. cikke előírja:

„(1)   Az EKB az (5) bekezdéssel összhangban benyújtott felülvizsgálati kérelmet követően felülvizsgálati testületet hoz létre az EKB által az e rendeletben rá ruházott jogkörben hozott határozatok belső adminisztratív felülvizsgálata céljából. A belső adminisztratív felülvizsgálat arra vonatkozik, hogy az említett határozatok eljárásilag és érdemben megfelel‑e [helyesen: megfelelnek‑e] ennek a rendeletnek.

[…]

(5)   Az (1) bekezdésben említett esetekben bármely természetes vagy jogi személy kérheti az EKB által e rendelet szerint hozott azon határozatnak a felülvizsgálatát, amelynek ő a címzettje, vagy amely őt közvetlenül és egyénileg érinti. A Kormányzótanács (7) bekezdésben említett határozata elleni felülvizsgálati kérelmeket el kell utasítani.

[…]

(7)   A felülvizsgálati testület – miután döntött a felülvizsgálat elfogadhatóságáról – a kérdés sürgősségének megfelelő időszakon belül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül véleményt ad, és új határozattervezet kidolgozása céljából a felügyeleti testülethez utalja az ügyet. A felügyeleti testület figyelembe veszi a felülvizsgálati testület véleményét, és haladéktalanul benyújtja az új határozattervezetet a Kormányzótanácsnak. Az új határozattervezet hatályon kívül helyezi az eredeti határozatot, felváltja egy azonos tartalmú határozattal, vagy felváltja egy módosított határozattal. Ha a Kormányzótanács tíz munkanapon belül nem emel kifogást, az új határozattervezet elfogadottnak tekintendő.

[…]”

A lett jog

A hitelintézetekről szóló törvény

7

A Kredītiestāžu likums (a hitelintézetekről szóló törvény) (Latvijas Vēstnesis, 1995., 163. sz.) 129. cikke előírja:

„(1)   Ha a Finanšu un kapitāla tirgus komisija [pénz‑ és tőkepiaci bizottság, Lettország] […] visszavonja a hitelintézet működésére adott engedélyt, a pénz‑ és tőkepiaci bizottság vagyonkezelőt nevez ki, és e hitelintézet felszámolása, valamint – a felszámolóra vonatkozó javaslatával együtt – felszámoló kirendelése iránti kérelmet nyújt be a bírósághoz.

(2)   Az engedély visszavonását követően a hitelintézet közgyűlése már nem határozhat az önkéntes felszámolásról és felszámoló kinevezéséről.

[…]”

8

E törvény 133. cikkének (4) bekezdése kimondja:

„A jelen törvény XI. fejezetének rendelkezései – a 160. és 166. cikk kivételével –, valamint a jelen törvény 172. és 172.1. cikkével a vagyonfelügyelőre ruházott jogok, kötelezettségek és jogkörök a hitelintézet bíróság által kirendelt felszámolójára is vonatkoznak.”

9

Az említett törvény XI. fejezetében található 161. cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A hitelintézet fizetésképtelennek nyilvánítását követően a vagyonfelügyelő veszi át a jogszabály és a hitelintézet alapító okirata szerinti ügyviteli szervek és e szervek vezetőinek valamennyi kötelezettségét, jogát és jogkörét.”

A polgári perrendtartás

10

A Civilprocesa likums (polgári perrendtartás) 377. cikkének (2) bekezdése kimondja:

„A hitelintézet felszámolása tárgyában történő ítélethozatal során a bíróság felszámolót nevez ki a hitelintézet számára. A bíróság a pénz‑ és tőkepiaci bizottság által javasolt személyt rendel ki a hitelintézet felszámolójaként”.

11

E törvénykönyv 387. cikkének (2) bekezdése értelmében:

„A bíróság felmentheti a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót a pénz‑ és tőkepiaci bizottság kérelmére. A kérelemhez mellékelni kell a pénz‑ és tőkepiaci bizottságnak a vagyonfelügyelővel vagy a felszámolóval szemben az alábbi körülmények valamelyike miatt fennálló bizalmatlanságot kifejezésre juttató határozatát: […]”

A kereskedelmi törvénykönyv

12

A Komerclikums (kereskedelmi törvénykönyv) 322. cikke szerint:

„(1)   A felszámolót az igazgatóság és a felügyelőbizottság összes olyan joga megilleti és az összes olyan kötelezettsége terheli, amely nem ellentétes a felszámolás céljával.

(2)   A felszámoló behajtja a követeléseket – ideértve a társaságot a befizetetlen alaptőkehányadok miatt megillető összegeket is –, értékesíti a társaság vagyonát, és kielégíti a hitelezők követeléseit.

(3)   A felszámoló csak a társaság felszámolásához szükséges ügyleteket kötheti meg.

[…]”

A jogvita előzményei

13

A jogvita előzményei a megtámadott végzés 1–7. pontjában szerepelnek, és a következőképpen foglalhatók össze.

14

A Trasta Komercbanka a pénz– és tőkepiaci bizottság (a továbbiakban: CMFC) által 1991 szeptemberében kiállított engedély alapján pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó lett hitelintézet.

15

I. Buimisters, valamint a C & R Invest, a Figon Co., a GCK Holding Netherlands és a Rikam Holding társaságok a Trasta Komercbanka közvetlen részvényesei. I. Fursin, akinek a tulajdonában e társaságok állnak, a Trasta Komercbanka közvetett részvényese.

16

Az EKB azt követően, hogy a CMFC‑től 2016. február 5‑én a Trasta Komercbanka engedélyének visszavonására vonatkozó javaslatot kapott, és meghallgatta az utóbbi észrevételeit, az 1024/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 14. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadta a vitatott határozatot, amelyben az említett engedélyt visszavonta.

17

2016. március 14‑én a CMFC kérelmére a Rīgas pilsētas Vidzemes priekšpilsētas tiesa (Riga város vidzemei körzeti bírósága, Lettország) határozatot fogadott el, amelyben elrendelte a Trasta Komercbanka felszámolására irányuló eljárás megindítását, és felszámolót jelölt ki. E bíróság ezenkívül elutasította e hitelintézet arra irányuló kérelmét, hogy fenntartsák az igazgatóságának képviseleti jogköreit a felülvizsgálati kérelem EKB–hoz való benyújtása és a vitatott határozat elleni keresetnek az Európai Unió Bíróságához való benyújtása tekintetében. Ezen ítélettel szemben nincs jogorvoslati lehetőség.

18

2016. március 17–én a Latvijas Vēstnesisben közzétették a Trasta Komercbanka elleni felszámolási eljárás megindításáról és e hitelintézet vezető tisztviselőinek a felszámolóval való felváltásáról szóló értesítést. Ugyanezen a napon e felszámoló a Trasta Komercbanka által kiállított valamennyi meghatalmazás visszavonásáról szóló határozatot fogadott el. 2016. március 21–én egy közjegyző a Latvijas Vēstnesisben közzétetette a 2016. március 17. előtt kiállított valamennyi meghatalmazás visszavonásáról szóló értesítést.

19

A megtámadott végzés 7. pontjából kitűnik, hogy 2016. április 3‑án a Trasta Komercbanka a vitatott határozat felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be az 1024/2013 rendelet 24. cikkében említett felülvizsgálati testülethez. E testület 2016. május 30–án elutasította ezt a kérelmet annak megállapításával, hogy a Trasta Komercbanka felülvizsgálati kérelmében előadott, arra vonatkozó állítások, hogy a vitatott határozat eljárásjogi és anyagi jogi szabályokat sért, megalapozatlanok, valamint hogy e határozat megfelelő indokolást tartalmaz és arányos. Az említett a testület ugyanakkor azt javasolta az EKB igazgatóságának, hogy bizonyos elemeket pontosítson.

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott végzés

20

A Törvényszék Hivatalához 2016. május 13‑án benyújtott keresetlevelükkel a Trasta Komercbanka és a jelen ítélet 15. pontjában említett részvényesei (a továbbiakban: a Trasta Komercbanka részvényesei) keresetet indítottak a vitatott határozat megsemmisítése iránt.

21

A jelen ítélet 19. pontjában említett felülvizsgálati testület határozatát követően az EKB a 2016. július 11‑i ECB/SSM/2016–5299WIP0INFDAWTJ81/2 WOANCA‑2016‑0005. sz. határozatával ettől az időponttól kezdve hatályon kívül helyezte a vitatott határozatot, és e határozat helyett új határozatot hozott, amelyben helybenhagyta a Trasta Komercbanka engedélyének visszavonását. Ez utóbbi és részvényesei a 2016. július 11–i határozat megsemmisítése iránti keresetet is előterjesztettek a Törvényszék előtt. Ez a T‑698/16. sz. ügy még folyamatban van a Törvényszék előtt.

22

A Törvényszék Hivatalához 2016. szeptember 29–én benyújtott külön beadványában az EKB a vitatott határozattal szembeni kereset tekintetében elfogadhatatlansági kifogást emelt.

23

A megtámadott végzés rendelkező részének 1. pontjában a Törvényszék kimondta, hogy a Trasta Komercbanka keresetéről nem szükséges határozni. E rendelkező rész 2. pontjában elutasította az EKB által felhozott elfogadhatatlansági kifogást annyiban, amennyiben az a többi felperes keresetére vonatkozott.

24

Először is a Törvényszék, miután az említett végzés 17–22. pontjában megvizsgálta, hogy a Trasta Komercbankának és részvényeseinek a vitatott határozat hatályon kívül helyezése ellenére fűződik–e érdeke az utóbbi határozattal szembeni eljáráshoz, ugyanezen végzés 23. pontjában úgy ítélte meg, hogy azok „jogilag megkövetelt módon bizonyították, hogy a [vitatott] határozattal szembeni eljáráshoz fűződő érdekük [az említett] határozat megsemmisítése ellenére fennmaradt”.

25

Másodszor, a Törvényszék a megtámadott végzés 24–51. pontjában megvizsgálta a Trasta Komercbanka nevében keresetet benyújtó ügyvéd meghatalmazásának szabályszerűségét.

26

A Törvényszék emlékeztetett arra, hogy az ő feladata annak a felszámoló által 2016. március 17–én hozott határozatra tekintettel történő értékelése, hogy a Trasta Komercbanka által 2016. március 17‑e előtt adott valamennyi meghatalmazást vissza kellett‑e vonni, amennyiben az alkalmazandó lett jog értelmében a felszámoló jogosult volt az említett ügyvédnek adott meghatalmazás visszavonására, és hogy azt ténylegesen visszavonta‑e.

27

A Törvényszék, miután a megtámadott végzés 32. pontjában megállapította, hogy e meghatalmazást a felszámolási eljárás megindítása előtt állították ki, és hogy nem vitatott, hogy „ebben az időpontban az eljárási szabályzat értelmében jogosult személy által kiállított meghatalmazásról volt szó”, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a felszámoló jogköre a lett jog értelmében kiterjedt az említett meghatalmazás visszavonására, és a megtámadott végzés 35. és 36. pontjában elutasította a Trasta Komercbanka azon érveit, amelyeket egyrészről arra alapított, hogy a felszámoló összeférhetetlen, és nem nyújthat be keresetet az előbbi nevében, másrészről pedig az uniós jog, és különösen a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésére.

28

E végzés 46. pontjában a Törvényszék rámutatott arra, hogy a keresetet a Trasta Komercbanka nevében előterjesztő ügyvéd benyújtotta a meghatalmazása visszavonásáról szóló, a felszámoló által aláírt és 2016. március 31‑i keltezésű levelet, amelyet az említett ügyvéd elektronikus levélben 2016. október 28–án kapott meg. E körülményre tekintettel a Törvényszék az említett végzés 47. és 48. pontjában megállapította egyrészről, hogy az említett ügyvéd nem állíthatja, hogy a meghatalmazásának visszavonása nem volt az utóbbi időponttól kezdve hatályos, másrészről pedig hogy ennek következtében nem rendelkezett a Trasta Komercbanka által szabályszerűen kiállított meghatalmazással.

29

A megtámadott végzés 49. pontjában a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az elfogadhatóság feltételeként a jogi személyeket terhelő képviseleti kötelezettségnek az okafogyottság megállapításának terhe mellett a bírósági határozat kihirdetéséig eleget kell tenni. A Törvényszék annak megállapítását követően, hogy a Trasta Komercbankát már nem képviseli előtte e célból érvényesen meghatalmazott ügyvéd, az említett végzés 50. pontjában kimondta, hogy az e társaság által benyújtott kereset okafogyottá vált.

30

Harmadszor a Törvényszék a megtámadott végzés 52–72. pontjában megvizsgálta, hogy a Trasta Komercbanka részvényeseinek érdeke fűződik–e a vitatott határozat megtámadásához, és van‑e kereshetőségi joguk.

31

A Törvényszék elsőként annak megállapítását követően, hogy e felpereseknek a Trasta Komercbanka irányító szervei jogköreinek a felszámolóra történő átruházása miatt nem volt konkrét lehetőségük arra, hogy tagsági jogaikat az említett társaság érdekeinek védelme érdekében gyakorolhassák, e végzés 58. pontjában kimondta, hogy az eljáráshoz fűződő érdeküket a jogilag megkövetelt módon bizonyították.

32

Ezt követően a Törvényszék, miután megállapította, hogy a Trasta Komercbanka részvényesei nem voltak a vitatott határozat címzettjei, mégis úgy vélte, hogy azok a vitatott határozat elfogadásának napján azonosított vagy azonosítható személyek csoportját alkották, és hogy ez a határozat a Trasta Komercbanka részvényeseinek különös minőségében érintette őket, amely bank engedélyét visszavonták. Az említett végzés 63. pontjában ezért megállapította, hogy a vitatott határozat a Trasta Komercbanka közvetlen részvényeseit személyükben érinti.

33

Végül, a Törvényszék a megtámadott végzés 69. pontjában azt is megállapította, hogy e felpereseket a vitatott határozat közvetlenül érinti, mivel e határozat joghatásai intenzitásuk folytán befolyásolják a jogaik tartalmát és terjedelmét. E végzés 66. és 67. pontjában a Törvényszék ennek megfelelően hangsúlyozta, hogy e határozat azzal a joghatással járt, hogy megakadályozta a Trasta Komercbankát a társaság céljának megvalósításában és gazdasági tevékenység gyakorlásában, és ennek következtében megfosztotta e társaság részvényeseit az osztalékban való részesedéshez való joguk, a szavazati joguk és az e társaság irányításában való részvételhez való joguk tényleges gyakorlásától.

34

Egyébiránt az említett végzés 70. pontjában a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy mivel a kereset elfogadhatósága a Trasta Komercbanka közvetlen részvényesei vonatkozásában megállapításra került, nem szükséges megvizsgálni I. Fursinnek, a Trasta Komercbanka közvetett részvényesének kereshetőségi jogát.

35

Következésképpen a Törvényszék elutasította az EKB által felhozott elfogadhatatlansági kifogást annyiban, amennyiben az a Trasta Komercbanka részvényeseire vonatkozott.

A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás

36

A C‑663/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésével az EKB azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy a Trasta Komercbanka részvényesei (a Törvényszék előtti eljárás felperesei) az előtte folyamatban lévő ügyben eljáráshoz fűződő érdekkel és kereshetőségi joggal rendelkeznek;

hozzon érdemben jogerős határozatot, és mint elfogadhatatlant utasítsa el az említett részvényesek által indított keresetet, és

a Trasta Komercbankát és részvényeseit kötelezze a költségek viselésére.

37

A C‑665/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésében a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést annyiban, amennyiben az elutasítja a Trasta Komercbanka részvényeseinek keresetével kapcsolatos elfogadhatatlansági kifogást;

mint elfogadhatatlant utasítsa el az említett részvényesek által indított keresetet, és

a Trasta Komercbankát és részvényeseit kötelezze a költségek viselésére.

38

A C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésükkel a Trasta Komercbanka és részvényesei azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést annyiban, amennyiben megállapítja, hogy a Trasta Komercbanka megsemmisítés iránti keresete okafogyottá vált;

állapítsa meg, hogy a Trasta Komercbanka megsemmisítés iránti keresete nem okafogyott;

állapítsa meg, hogy a megsemmisítés iránti kereset elfogadható;

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a megsemmisítés iránti kérelmek elbírálása céljából, és

az EKB‑t kötelezze a költségek, köztük a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

39

A C‑663/17. P. és a C‑665/17. P. sz. ügyekben benyújtott válaszbeadványukban a Trasta Komercbanka és részvényesei azt kérik, hogy a Bíróság:

utasítsa el a fenti ügyekben benyújtott fellebbezéseket;

állapítsa meg, hogy a megsemmisítés iránti kereset elfogadható, és hogy a kereset nem okafogyott, és

az EKB‑t, illetve a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

40

Az EKB a C‑665/17. P. sz. ügyben benyújtott válaszbeadványában megismétli a fellebbezésében előterjesztett, a jelen ítélet 36. pontjában szereplő kérelmeket.

41

Az EKB a C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott válaszbeadványában azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és a Trasta Komercbankát és részvényeseit kötelezze a költségek viselésére.

42

A Bíróság elnöke 2018. március 13‑i határozatával elrendelte a C‑663/17. P. sz., a C‑665/17. P. sz. és a C‑669/17. P. sz. ügy egyesítését a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélet meghozatala céljából.

43

A Bíróság elnöke 2018. április 25‑i határozatával a Bizottság kérelmére megengedte, hogy a C‑663/17. P. és a C‑669/17. P. sz. ügyben az EKB kérelmeinek támogatása végett, észrevételeinek a tárgyaláson a Bíróság elé terjesztése érdekében az eljárásba beavatkozzon.

A fellebbezésekről

Előzetes észrevételek

44

Meg kell állapítani, hogy mind a C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezést, mind pedig a C‑663/17. P., a C‑665/17. P. és a C‑669/17. P. sz. ügyben a Trasta Komercbanka és részvényesei nevében benyújtott egyéb eljárási iratokat O. H. Behrends írta alá. Ez utóbbi, amely a Trasta Komercbanka és az utóbbi részvényeseinek képviseletét is ellátta a Bíróság előtti tárgyaláson, annak igazolása érdekében, hogy a Trasta Komercbanka képviselőjének minőségében jár el, az említett társaság igazgatótanácsának elnöke által 2016. február 10‑én kibocsátott képviseleti meghatalmazásra hivatkozott.

45

A Törvényszék a megtámadott végzés 46. és 47. pontjában úgy ítélte meg, hogy e meghatalmazást a felszámoló 2016. március 31–i levelében, amelyet 2016. október 28–án elektronikus levélben küldtek meg az érintett ügyvéd részére, visszavonta. A Trasta Komercbanka és részvényesei azt állítják, hogy ez a visszavonás nem járt joghatásokkal, és hogy O. H. Behrends továbbra is jogosult a Törvényszék, valamint a Bíróság előtt a Trasta Komercbanka képviseletére.

46

Ebből következik, hogy a C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés elfogadhatóságának kérdése, amennyiben azt a Trasta Komercbanka nyújtotta be, valamint a C‑663/17. P. és a C‑665/17. P. sz. ügyben az utóbbi képviseletének szabályszerűsége elválaszthatatlanul kapcsolódik a C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés tárgyához, amelyet ennek következtében elsőként kell vizsgálni.

A C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésről

A felek érvei

47

A Trasta Komercbanka és a részvényesei vitatják mind a megtámadott végzés 46–48. pontjában szereplő indokokat, amelyek szerint a Trasta Komercbanka igazgatósága által az ügyvédjük részére kiállított meghatalmazást ez utóbbi társaság felszámolója érvényesen vonta vissza, mind a Törvényszék által e végzés 50. pontjában levont azon következtetést, amely szerint a Trasta Komercbanka által benyújtott kereset okafogyottá vált.

48

A meghatalmazás visszavonásának szabályszerűségét illetően a felperesek arra hivatkoznak, hogy azon megállapítás, amely szerint a Trasta Komercbanka érdekeinek a vitatott határozat vitatására irányuló valamennyi eljárásban való védelme csak a felszámoló, vagyis az e társaság felszámolásának végrehajtásáért felelős és azon hatóság által javasolt személy hatáskörébe tartozik, amely a vitatott határozat EKB általi elfogadását kezdeményezte, összeegyeztethetetlen a hatékony bírói jogvédelemhez való joggal. Következésképpen a Törvényszék nem csupán az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkét, hanem a lett jogot is megsértette. A felszámolóval szemben ugyanis összeférhetetlenségi ok áll fenn, mivel a Trasta Komercbanka felszámolásának folytatása jellegénél fogva ellentétes az utóbbi engedélyének fenntartásával, amelyre a vitatott határozat megsemmisítése iránti kereset irányul. Márpedig a Törvényszék nem vette figyelembe a nyilvánvaló összeférhetetlenséggel érintett jogi aktusok semmisségének általános elvét.

49

Az EKB, amelynek álláspontjához a Bizottság a tárgyaláson előterjesztett észrevételeiben lényegében csatlakozik, előadja, hogy a Törvényszék jogosan mondta ki, hogy a Trasta Komercbanka érdekeinek védelmét a felszámoló biztosította. Az EKB szerint a lett jog hatálya alá tartozik a Trasta Komercbanka nevében eljárni jogosult személyek meghatározása.

50

Egyébiránt az EKB, annak elismerése mellett, hogy a Trasta Komercbanka nevében a keresetet benyújtó ügyvédnek adott, a Trasta Komercbanka igazgatósága által kiállított meghatalmazás a kiállításának időpontjában érvényes volt, hangsúlyozza, hogy e meghatalmazás aláírását követően a hatáskörrel rendelkező lett bíróság elrendelte a Trasta Komercbanka felszámolását, és felszámolót nevezett ki, aki a lett joggal összhangban rendelkezett az e meghatalmazás visszavonásához szükséges jogkörrel.

51

Az EKB arra hivatkozik, hogy a Trasta Komercbanka és az utóbbi részvényeseinek a Charta 47. cikkének megsértésére alapított érvét el kell utasítani, mivel a Trasta Komercbankát nem fosztották meg a vitatott határozattal szembeni hatékony bírósági jogorvoslat benyújtásához való jogától, tekintettel arra, hogy a felszámoló – amennyiben azt célszerűnek ítéli – jogosult ilyen keresetnek a nevében való benyújtására. Nem lehet helyt adni annak az érvnek sem, amely szerint e felszámolót a CMFC jelölte ki, mivel azt a hatáskörrel rendelkező lett bíróság, nem pedig az említett testület vagy az EKB jelölte ki. Az EKB szerint a felszámolónak amellett, hogy érdeke fűződik a vitatott határozattal szembeni kereset benyújtásához, arra vonatkozóan kötelezettség is terheli, mivel pernyertessége esetén a Trasta Komercbanka megtérítendő eszközeinek értéke növekedhet.

A Bíróság álláspontja

52

Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezést annyiban, amennyiben azt a Trasta Komercbanka közvetett részvényesei és közvetlen részvényesei, vagyis I. Fursin, valamint I. Buimisters, a C & R Invest, a Figon Co., a GCK Holding Netherlands és a Rikam Holding nyújtották be, mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

53

Amint az ugyanis a jelen ítélet 35. pontjában szerepel, a megtámadott végzéssel a Törvényszék kimondta, hogy az e felek által benyújtott kereset elfogadható, és elutasította az EKB által velük szemben felhozott elfogadhatatlansági kifogást. Ebből következik, hogy az említett felek nem lettek részben vagy egészben pervesztesek az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikke második bekezdésének első mondata értelmében, és ezért nem jogosultak arra, hogy fellebbezést nyújtsanak be a megtámadott végzés ellen.

54

Ugyanezen fellebbezést illetően, amennyiben azt a Trasta Komercbanka nyújtotta be, emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió olyan jogi unió, amelyben az intézmények jogi aktusai felülvizsgálat alá esnek a tekintetben, hogy azok különösen az EUM‑Szerződéssel és az általános jogelvekkel összeegyeztethetők‑e, tekintettel arra, hogy az említett szerződés teljes jogorvoslati és eljárási rendszert hozott létre, amelynek célja, hogy a Bíróságra ruházza az uniós intézmények jogi aktusai jogszerűségének felülvizsgálatát (lásd ebben az értelemben: 1986. április 23‑iLes Verts kontra Parlament ítélet, 294/83, EU:C:1986:166, 23. pont; 2010. június 29‑iE és F ítélet, C‑550/09, EU:C:2010:382, 44. pont; 2017. május 30‑iSafa Nicu Sepahan kontra Tanács ítélet, C‑45/15 P, EU:C:2017:402, 35. pont). Ennélfogva a magánszemélyek hatékony bírói jogvédelemre jogosultak azon jogaikat illetően, amelyeket az uniós jogrendből származtatnak (2007. január 18‑iPKK és KNK kontra Tanács ítélet, C‑229/05 P, EU:C:2007:32, 109. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a jogalanyok uniós jogból származtatott jogai hatékony bírói védelmének elve, amelyre az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése is utal, a tagállamok közös alkotmányos hagyományain nyugvó uniós jogi alapelv. Ezt az elvet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4‑én aláírt európai egyezmény 6. és 13. cikke mondta ki. Ezt az elvet jelenleg a Charta 47. cikke tartalmazza (2018. február 27‑iAssociação Sindical dos Juízes Portugueses ítélet, C‑64/16, EU:C:2018:117, 35. pont; 2019. június 24‑iBizottság kontra Lengyelország [A legfelsőbb bíróság függetlensége] ítélet, C‑619/18, EU:C:2019:531, 49. pont).

56

Az olyan jogi személy hatékony bírói jogvédelmét, mint a Trasta Komercbanka, amelynek az engedélyét olyan uniós intézmény határozata vonta vissza, mint az EKB, amely határozatot olyan uniós jogi aktus alapján fogadtak el, mint az 1024/2013 rendelet, az e személyt az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében megillető azon jog biztosítja, hogy az említett határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújthat be az uniós bírósághoz.

57

Ahhoz, hogy egy ilyen kereset elfogadható legyen, azt kell bizonyítani, hogy az érintett személy valóban a keresetindítás mellett döntött, és hogy az őt állítólag képviselő ügyvédek ténylegesen erre irányuló meghatalmazással rendelkeznek (lásd ebben az értelemben: 2007. január 18‑iPKK és KNK kontra Tanács ítélet, C‑229/05 P, EU:C:2007:32, 113. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Törvényszék eljárási szabályzata 51. cikkének (3) bekezdése éppen az ennek megvalósulásáról való meggyőződés érdekében követeli meg az ügyvédektől, hogy amennyiben az általuk képviselt fél a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, nyújtsák be a Hivatalhoz az általuk képviselt fél által kiállított meghatalmazást azzal, hogy az említett meghatalmazás benyújtásának hiánya az említett cikk (4) bekezdésének megfelelően a keresetlevél alakszerű elfogadhatatlanságát vonhatja maga után.

58

A valamely tagállam joga által szabályozott jogi személy formájában létrehozott olyan hitelintézet esetében, mint a Trasta Komercbanka, az e tárgyra vonatkozó uniós szabályozás hiányában e jog alapján kell meghatározni az említett jogi személy azon szerveit, amelyek jogosultak az előző pontban említett döntések meghozatalára.

59

Ugyanakkor, amint azt a Bíróság korábban már hangsúlyozta, a tagállamok e tekintetben fennálló autonómiáját különösen a tekintetben fennálló kötelezettségük korlátozza, hogy biztosítsák a Charta 47. cikkében szereplő, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartását (2016. november 8‑iLesoochranárske zoskupenie VLK ítélet, C‑243/15, EU:C:2016:838, 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60

Márpedig egy olyan jogi személynek, mint a Trasta Komercbanka, sérti az uniós bíróságok előtti hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogát, ha az érintett tagállam joga alapján az ilyen döntések meghozatalára jogkörrel rendelkező felszámolót azon nemzeti hatóság javaslata alapján jelölték ki, amely részt vett az érintett jogi személy részére sérelmet okozó és az annak felszámolásához vezető aktus elfogadásában. Az e hatóság és a kijelölt felszámoló közötti olyan bizalmi kapcsolatra tekintettel ugyanis, amely egy ilyen kijelölési eljárás sajátja, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy a felszámoló feladata a felszámolás alá vont jogi személy végleges felszámolása, fennáll annak a veszélye, hogy e felszámoló elkerüli a maga az említett hatóság által vagy annak közreműködésével elfogadott, az érintett jogi személy felszámolásához vezető valamely jogi aktus bírósági eljárás keretében való vitatását.

61

Ez még inkább így van, ha az érintett jogi személy felszámolója ugyanezen hatóság által vagy annak javaslatára felmenthető a tisztségéből abban az esetben, ha egy olyan kereset nyomán, amelynek a benyújtása vagy fenntartása a saját döntésétől függ, az említett hatóság közreműködésével elfogadott és a jogi személy felszámolásához vezető uniós jogi aktust megsemmisíti.

62

Ahogyan arra a főtanácsnok az indítványának 75–77. pontjában rámutatott, a jelen ítélet 60. és 61. pontjában leírtakhoz hasonló helyzetek, mivel összeférhetetlenséghez vezetnek, sérthetik az érintett jogi személy hatékony jogorvoslathoz való jogát (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2005. november 24., Capital Bank AD kontra Bulgária ítélet, CE:ECHR:2005:1124JUD004942999, 117. és 118. §).

63

A jelen ügyben a megtámadott végzés 32. pontjából kitűnik, hogy a Törvényszék előtt a Trasta Komercbanka nevében keresetet indító ügyvéd által benyújtott meghatalmazást olyan személy állította ki, aki a meghatalmazás kiállításának időpontjában erre jogosult volt.

64

Mindazonáltal, amint az említett végzés 5. és 34. pontjában szerepel, a hatáskörrel rendelkező lett bíróság a CMFC kérésére és a lett jog azon rendelkezéseinek alkalmazásával, amelyek előírják az olyan hitelintézet felszámolását, amelynek engedélyét visszavonták, e meghatalmazás 2016. március 14–i kiállítását követően rendelte el a Trasta Komercbanka felszámolását. Ugyanezen rendelkezéseknek megfelelően e bíróság kijelölte a CMFC által javasolt felszámolót. Az említett bíróság ezenkívül elutasította a Trasta Komercbanka arra irányuló kérelmét, hogy fenntartsák a régi igazgatóságának képviseleti jogköreit különösen a vitatott határozattal szembeni keresetnek az uniós bíróság előtti benyújtása vonatkozásában.

65

Az említett végzés 6. és 46. pontjából egyébiránt kitűnik, hogy a kinevezését követően a Trasta Komercbanka felszámolója visszavonta az e társaság által kiállított valamennyi meghatalmazást, a Trasta Komercbanka nevében a Törvényszékhez keresetet benyújtó ügyvéd meghatalmazását is beleértve, amely visszavonásról az utóbbi legkésőbb 2016. október 28‑án tudomást szerzett, amely időponttól kezdve kell a visszavonást hatályosnak tekinteni.

66

A Törvényszék ezért a megtámadott végzés 48–50. pontjában megállapította, hogy ezen ügyvéd már nem rendelkezett az e társaság által a Törvényszék eljárási szabályzata 51. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, szabályszerűen kiállított meghatalmazással, és hogy ezért annak keresete okafogyottá vált.

67

E tekintetben a Törvényszék az említett végzés 35. pontjában elutasította a Trasta Komercbanka által a felszámoló összeférhetetlenségére alapított érvet annak kimondásával, hogy mivel a hatáskörrel rendelkező lett bíróság elutasította a Trasta Komercbanka arra irányuló kérelmét, hogy fenntartsák igazgatóságának képviseleti jogköreit, ezen érv nem alkalmas annak megkérdőjelezésére, hogy a lett jog alapján a Trasta Komercbanka felszámolójának jogköre kiterjed az előbbi ügyvédje részére korábban kiállított meghatalmazás visszavonására.

68

Az említett végzés 36. pontjában a Törvényszék hozzáfűzte, hogy „mindenesetre […] a lett jog alkalmazása nem eredményezi […] az uniós jog és különösen a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértését”, mivel e jog alkalmazása nem ahhoz vezet, hogy megfosztja a keresetindítás lehetőségétől azokat a bankokat, amelyeknek az engedélyét visszavonták, hanem ahhoz, hogy e kereset benyújtására vonatkozó jogosultságot a felszámolóra ruházza.

69

A Törvényszék által a megtámadott végzés 35. és 36. pontjában előadott indokok téves jogalkalmazást tartalmaznak.

70

Amint ugyanis a jelen ítélet 60. pontjából kitűnik, a megtámadott végzés 35. pontjában említett azon körülmény, hogy a felszámoló jogköre a lett jog alapján kiterjedt a Trasta Komercbanka ügyvédjének a vitatott határozattal szembeni kereset uniós bírósághoz való benyújtása céljából adott meghatalmazás visszavonására, nem elegendő az ilyen visszavonás uniós bíróság általi elismerésének igazolásához, amennyiben az – többek között a jelen ítélet 61. és 62. pontjában megjelölt indokok miatt – sérti a Trasta Komercbankát megillető, a Charta 47. cikkében kimondott hatékony bírói jogvédelemhez való jogot.

71

Mivel a Trasta Komercbanka felszámolásának megindítása az alkalmazandó lett rendelkezéseknek megfelelően annak következménye, hogy az engedélyét a vitatott határozat visszavonta, az utóbbinak a Trasta Komercbanka keresetének benyújtását követő megsemmisítése a felszámolását elrendelő határozat visszavonásához, és ennek következtében a felszámoló kinevezéséről szóló határozat visszavonásához vezethet.

72

Márpedig meg kell állapítani, hogy – amint az a kereskedelmi törvénykönyv 322. cikkéből kitűnik – az olyan jogi személy, mint a Trasta Komercbanka felszámolójára bízott feladat nem azonos azzal, mint amely rendszerint egy ilyen személy vezető tisztségviselőjét terheli, mivel a felszámoló kizárólagos célja a követelések behajtása, az eszközök értékesítése és a hitelezők követeléseinek kielégítése az említett személy tevékenységének teljes megszüntetése érdekében.

73

Ezenfelül a Törvényszék elmulasztotta figyelembe venni a Trasta Komercbanka által előtte hivatkozott azon körülményt, hogy a felszámolót a polgári perrendtartás 377. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CMFC javaslatára nevezték ki, és hogy e törvénykönyv 387. cikkének (2) bekezdése alapján a CMFC kérheti e felszámoló visszahívását, ha a vele szembeni bizalmát elvesztette.

74

Márpedig, noha a CMFC nem a vitatott határozat kibocsátója, és nem is a Törvényszék előtti eljárásban részt vevő alperes, tekintettel arra, hogy e két minőséggel az EKB rendelkezik, a CMFC részt vett a vitatott határozat elfogadásában, amelyet az ő javaslatára fogadtak el. A felszámoló a lett jog alkalmazása alapján rá bízott feladatra tekintettel összeférhetetlenségi helyzetben van, mivel az általa képviselt jogi személy engedélye visszavonásának az uniós bíróságok előtti vitatása e feladattal ellentétesen ahhoz vezethet, hogy az említett személy felszámolására irányuló eljárást teljesen megfosztja a jogalapjától.

75

A jelen ítélet 60–62. pontjában említetteknek megfelelően a CMFC és a felszámoló közötti ezen kapcsolatok fennállásából és az előbbinek a vitatott határozat elfogadásában játszott szerepéből az következik, hogy a Trasta Komercbanka ügyvédje részére az e határozat elleni, az uniós bíróság előtti keresetindítás érdekében kiállított meghatalmazás esetleges visszavonásának jogosultsága nem ruházható a fent említett felszámolóra a Trasta Komercbankát a Charta 47. cikkének értelmében megillető, hatékony bírói jogvédelemhez való jog sérelme nélkül.

76

Ezt a megállapítást ezenkívül az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata is megerősíti. Ez utóbbi ugyanis a 2004. szeptember 9‑i Capital Bank AD kontra Bulgária határozatában (CE:ECHR:2004:0909DEC004942999), amely egy felszámolók által képviselt bankra vonatkozott, megállapította, hogy el kell ismerni e létesítmény korábbi igazgatóságának azt a jogát, hogy előtte a Rómában 1950. november 4‑én aláírt, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 34. cikke értelmében vett egyéni keresetet indítson, ha e felszámolók olyan összeférhetetlenségi helyzetbe kerülnek, amely elméleti jellegűvé és illuzórikussá teszi e jognak az általuk képviselendő létesítmény általi gyakorlását.

77

Ezt az értékelést nem kérdőjelezi meg a Törvényszék által a megtámadott végzés 36. pontjában kifejtett megfontolás. Bár kétségtelen, hogy a vitatott határozathoz hasonló, engedély visszavonásáról szóló határozat elleni kereset benyújtása vagy fenntartása jogosultságának valamely felszámolóra történő, a lett jog szerinti átruházása főszabály szerint nem jár a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésével, eltérő helyzet áll elő, ha az a személy, akire e feladat átszáll, az ilyen kereset benyújtására vagy fenntartására vonatkozó döntés tekintetében összeférhetetlenségi helyzetben van.

78

A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta e a jogot annak a megtámadott végzés 35. és 36. pontjában történő kimondásával, hogy a lett jog alkalmazása – a Trasta Komercbanka által a korábbi igazgatósága képviseleti jogkörei fenntartásának igazolása érdekében előadott érvekkel ellentétben – nem eredményezi e társaság hatékony bírói jogvédelemhez való jogának megsértését, és azzal, hogy az említett végzés 47. és 48. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy az előtte a Trasta Komercbanka nevében keresetet előterjesztő ügyvéd már nem rendelkezett az említett társaság nevében erre jogosult személy által szabályszerűen kiállított meghatalmazással, mivel a részére kezdetben kiállított meghatalmazást e társaság felszámolója visszavonta. A jelen ítélet 70–77. pontjában kifejtett megfontolásokra tekintettel ugyanis a Törvényszék e visszavonást nem vehette figyelembe, mivel az sértette a Trasta Komercbankának a Charta 47. cikkében kimondott, hatékony bírói jogvédelemhez való jogát.

79

Ennélfogva a C‑669/17. P. sz. ügyben a Trasta Komercbanka által benyújtott fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak kell nyilvánítani, és a megtámadott végzést hatályon kívül kell helyezni annyiban, amennyiben a Törvényszék megállapította a Trasta Komercbanka által benyújtott kereset okafogyottságát.

A Trasta Komercbanka által a Törvényszékhez benyújtott keresetről

80

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének megfelelően, ha a fellebbezés megalapozott, a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi. Ha a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti.

81

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezik az ahhoz szükséges információkkal, hogy véglegesen határozzon a Trasta Komercbanka keresetének elfogadhatóságáról.

82

A jelen ítélet 54–61. és 70–77. pontjában kifejtett okokból megalapozatlanság miatt el kell utasítani az EKB által felhozott elfogadhatatlansági kifogást a Trasta Komercbanka keresetét érintő részében.

83

Ezzel szemben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy nincs abban a helyzetben, hogy maga határozzon a Trasta Komercbanka keresetének érdeméről. Következésképpen a jelen ügyet e célból vissza kell utalni a Törvényszék elé.

A C‑663/17. P. és a C‑665/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésekről

A C‑663/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés elfogadhatóságáról

84

A Trasta Komercbanka és a részvényesei arra hivatkoznak, hogy az EKB által a C‑663/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésben foglalt kérelmek nem a Törvényszéknek a megtámadott végzés rendelkező részében szereplő határozata egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezésére irányulnak, ahogyan azt a Bíróság eljárási szabályzatának 169. cikke megköveteli, hanem e végzés indokolása egyes pontjainak hatályon kívül helyezésére. A Trasta Komercbanka és annak részvényesei szerint ilyen kérelmeknek nem lehet helyt adni, sem pedig azoknak, amelyek arra irányulnak, hogy a Bíróság az ügy érdemében jogerős határozatot hozzon, mivel a Törvényszék eddig csak az elé terjesztett kereset elfogadhatóságáról határozott.

85

Ennek az érvelésnek nem lehet helyt adni.

86

Egyrészt az EKB fellebbezésében foglalt első kérelme kifejezetten a megtámadott végzés rendelkező része 2) pontjának hatályon kívül helyezésére irányul. Másrészt e fellebbezésben foglalt második kérelmével az EKB lényegében és amint azt a Bíróság eljárási szabályzata 170. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a számára, azt kéri a Bíróságtól, hogy adjon helyt az általa első fokon előterjesztett, arra irányuló kérelmeknek, hogy a Trasta Komercbanka részvényesei által benyújtott keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el.

87

Következésképpen az EKB által a C‑663/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés elfogadható.

A C‑663/17. P. és a C‑665/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezések érdeméről

88

A C‑663/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésének alátámasztására az EKB lényegében három jogalapra hivatkozik. Az első jogalap a Törvényszék által akkor elkövetett téves jogalkalmazáson alapul, amikor a Trasta Komercbanka részvényeseinek a vitatott határozattal szembeni eljáráshoz fűződő érdekét elismerte. A második jogalappal az EKB azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy e részvényeseket a vitatott határozat az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében személyükben érinti. A harmadik jogalap a Törvényszék által annak megállapításával elkövetett téves jogalkalmazásra vonatkozik, hogy a fent említett részvényeseket e határozat az említett rendelkezés értelmében közvetlenül érinti.

89

A C‑665/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésének alátámasztására a Bizottság két jogalapot terjeszt elő. Az első jogalapját az EUMSZ 263. cikk megsértésére alapítja annyiban, amennyiben a Törvényszék tévesen ismerte el, hogy fennáll a Trasta Komercbanka részvényeseinek az eljáráshoz fűződő érdeke. A második jogalap az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének megsértésén alapul, és két részből áll: a Törvényszék által annak megállapítása során elkövetett téves jogalkalmazásra vonatkozik, hogy a részvényeseket e határozat egyrészt személyükben, másrészt közvetlenül érinti.

90

Először is a C‑663/17. P. sz. ügyben felhozott harmadik fellebbezési jogalapot és a C‑665/17. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalap második részét kell együttesen megvizsgálni.

 A felek érvei

91

Az EKB és a Bizottság azt állítja, hogy a Trasta Komercbanka részvényeseit nem érinti közvetlenül a vitatott határozat, amely nem sérti a jogaik lényegét. Kizárólag a Trasta Komercbanka, amelynek a hitelintézeti engedélyét visszavonták, tekinthető úgy, mint amelyet e határozat közvetlenül érint. E határozat tehát csak a Trasta Komercbanka tekintetében fejt ki közvetlen joghatásokat. Az utóbbi részvényesei maguk nem rendelkeznek banki engedéllyel, és ezért nem állíthatják, hogy őket az ilyen engedély visszavonása személyükben érintette. A Törvényszék tévesen alkalmazta saját ítélkezési gyakorlatát, amikor a megtámadott végzésben úgy határozott, hogy a Trasta Komercbanka részvényeseit az említett határozat az általa a helyzetükre gyakorolt joghatások intenzitása miatt közvetlenül érinti.

92

Az EKB és a Bizottság azt állítja, hogy különbséget kell tenni a társaság gazdasági érdeke és a részvényeseinek érdeke között, mivel ez utóbbiakat nem illetik meg jogok a vállalkozás eszközeire vonatkozóan. A Trasta Komercbanka engedélyének visszavonása kétségkívül gazdasági hatást gyakorol a részvényeseire, de jogi helyzetüket nem érinti. Annak meghatározása érdekében, hogy e részvényeseket a visszavonásról szóló határozat az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében közvetlenül érinti–e, ezt a gazdasági hatást, annak jelentőségétől függetlenül nem kell figyelembe venni. A valamely jogi aktus joghatásainak minőségi szempontú értékelésére alapított kritérium ellentétes az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének szövegével és célkitűzéseivel.

93

Ezenkívül a vitatott határozat semmilyen joghatást nem gyakorolt a Trasta Komercbanka részvényeseinek azon jogára, hogy osztalékban részesüljenek.

94

Egyébiránt téves lenne azt állítani, hogy a Trasta Komercbanka banki engedélyének visszavonása megakadályozza az utóbbit abban, hogy elérje a társaság célját, és hogy gazdasági tevékenységet folytasson. E visszavonás nem képezi akadályát annak, hogy a Trasta Komercbanka – adott esetben a létesítő okiratának módosítását követően – eltérő gazdasági tevékenységet folytasson.

95

Az EKB és a Bizottság azt állítja, hogy a vitatott határozat a Trasta Komercbanka szerkezetére, illetve annak belső igazgatására sem gyakorolt hatást. Az utóbbiakat adott esetben a Trasta Komercbanka felszámolását elrendelő határozat érinthette, de ezt a határozatot a lett jog alapján, nem pedig az uniós jog alapján hozták meg, amely nem teszi kötelezővé azon hitelintézet felszámolását, amelynek az engedélyét visszavonták. Márpedig a Törvényszék e tekintetben elmulasztott különbséget tenni a vitatott határozat és a Trasta Komercbanka felszámolását elrendelő határozat között.

96

A Trasta Komercbanka és részvényesei a maguk részéről úgy vélik, hogy az említett részvényesek helyzete nem hasonlítható össze valamely gazdasági társaság kisebbségi részvényeseinek helyzetével. A Trasta Komercbanka részvényesei e társaság részvényeinek nagy többségével rendelkeznek. Egyébiránt a Törvényszék már elismerte, hogy valamely többségi részvényes jogosult vitatni egy olyan határozatot, amelynek az a társaság a címzettje, amelynek a részvényeivel rendelkezik, kizárólag azon gazdasági hatás alapján, amelyet e határozat az említett részvényes tekintetében kiváltott.

97

Az ítélkezési gyakorlat egyáltalán nem támasztja alá azt az értelmezést, amely szerint valamely jogi aktusnak csak a joghatásait, nem pedig a gazdasági hatásait kell figyelembe venni annak meghatározása érdekében, hogy valamely személyt ezen jogi aktus az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében közvetlenül és személyében érint–e. Épp ellenkezőleg, az állami támogatások, valamint az összefonódások területén az uniós bíróságok elismerték azon személyek kereshetőségi jogát, akik valamely jogi aktus címzettjének versenytársai voltak, kizárólag azon az alapon, hogy e jogi aktus az említett személyek vonatkozásában gazdasági következményekkel jár.

98

Ezenkívül a vitatott határozat a Trasta Komercbanka részvényeseit közvetlenül és személyében érinti, mivel megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy döntsenek a Trasta Komercbanka fióktelepének más tagállamban, a lett bankengedélye alapján történő létesítéséről. A lett jognak megfelelően megfosztja őket annak lehetőségétől is, hogy döntsenek a társaságuk önkéntes felszámolásáról, és maguk jelöljék ki a felszámolót. Ráadásul a Trasta Komercbanka részvényeseit a vitatott határozat név szerint megjelöli, és az említett határozat elfogadásához vezető eljárás során tárgyalópartnerként fogadták el őket, ugyanazon a jogcímen, mint a Trasta Komercbanka képviseletére jogszerűen alapján jogosult személyeket.

99

A Trasta Komercbanka és részvényesei hozzáteszik, hogy a nemzeti jog alkalmazásának következményeit a felperes kereshetőségi jogának értékelésekor az EUMSZ 263. cikknek megfelelően figyelembe kell venni. E tekintetben hangsúlyozzák, hogy a lett jognak megfelelően a Trasta Komercbanka felszámolása az engedélye visszavonásának automatikus következménye, és hogy sem a CMFC, sem az említett felszámolást elrendelő lett bíróság nem rendelkezett mérlegelési mozgástérrel e kérdésben.

100

Mindenesetre az a követelmény, amely szerint valamely társaság részvényeseinek egy olyan jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő külön érdekre kell hivatkozniuk, mint amelynek az a társaság a címzettje, amelynek a részvényeivel rendelkeznek, nem alkalmazható olyan esetben, mint amely a jelen ügy tárgyát is képezi, amelyben az érintett társaság részvényesei – jóllehet a részvények többségével rendelkeznek – nem képesek jogaikat annak érdekében gyakorolni, hogy a társaságot kereset indítására kötelezzék.

101

Végül, a Trasta Komercbanka és részvényesei azt állítják, hogy a Trasta Komercbanka részvényeseinek kereshetőségi joga független a C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés kimenetelétől.

– A Bíróság álláspontja

102

Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének megfelelően valamely természetes vagy jogi személy csak akkor nyújthat be keresetet más személynek címzett határozat ellen, ha e határozat őt közvetlenül és személyében érinti.

103

A Bíróságnak a Törvényszék által a megtámadott végzés 64. pontjában is felidézett állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy azon feltétel, amely szerint a kereset tárgyát képező határozatnak az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírtak szerint közvetlenül kell érintenie valamely természetes vagy jogi személyt, két együttes kritérium teljesülését követeli meg, nevezetesen egyfelől azt, hogy a vitatott intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon a jogalany jogi helyzetére, másfelől pedig azt, hogy ne hagyjon mérlegelési jogkört az intézkedés végrehajtására kötelezett címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és egyéb köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül az uniós szabályozásból következik (lásd különösen: 2007. március 22‑iRegione Siciliana kontra Bizottság ítélet, C‑15/06 P, EU:C:2007:183, 31. pont; 2011. október 13‑iDeutsche Post és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑463/10 P és C‑475/10 P, EU:C:2011:656, 66. pont; 2018. november 6‑iScuola Elementare Maria Montessori kontra Bizottság, Bizottság kontra Scuola Elementare Maria Montessori és Bizottság kontra Ferracci ítélet, C‑622/16 P‑C‑624/16 P, EU:C:2018:873, 42. pont).

104

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a vitatott határozat visszavonta a Trasta Komercbanka hitelintézeti engedélyét, és ennek következtében közvetlenül hatást gyakorolt e társaság jogi helyzetére, amely társaság a határozat meghozatalát követően már nem volt jogosult a hitelintézeti tevékenységének folytatására. Ezen engedélyt magának a Trasta Komercbankának, nem pedig személyre szólóan annak részvényeseinek adták ki.

105

A Törvényszék azonban a megtámadott végzés 66–68. pontjában szereplő indokok alapján úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozat a Trasta Komercbanka részvényeseit is közvetlenül érinti.

106

Amint az említett végzés 67. pontjából kitűnik, a Törvényszék ezen értékelést a vitatott határozat joghatásainak „intenzitására” alapította, amely határozat „szükségszerűen” érinti a Trasta Komercbanka részvényesei jogainak „tartalmát és terjedelmét”. Egyrészt a részvényesek azon joga, hogy olyan társaságtól részesüljenek osztalékban, amely „már nem jogosult a tevékenységének gyakorlására”, „szükségszerűen illuzórikussá” válik. Másrészt, amennyiben a vitatott határozat azzal a hatással jár, hogy „megtiltják a Trasta Komercbanka számára a társaság céljának elérését”, a szavazati jognak vagy az e társaság irányításában való részvétel jogának a részvényesek általi gyakorlása „alapvetően formálissá” válik.

107

Ezen indokok téves jogalkalmazáson alapulnak.

108

Egyrészt a Törvényszék – azáltal, hogy a vitatott határozat joghatásainak „intenzitására” vonatkozó téves kritériumot részesítette előnyben – nem végezte el a feladatának megfelelően annak meghatározását, hogy e határozat esetlegesen közvetlen joghatásokat gyakorol‑e a Trasta Komercbanka részvényeseinek jogi helyzetére.

109

Másrészről, ahogyan arra az EKB és a Bizottság jogosan rámutat, a Törvényszék tévesen vette figyelembe a vitatott határozatnak a Trasta Komercbanka részvényeseinek helyzetére gyakorolt nem jogi, hanem gazdasági hatásait (lásd ebben az értelemben: 2019. február 28‑iTanács kontra Growth Energy és Renewable Fuels Association ítélet, C‑465/16 P, EU:C:2019:155, 81. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

110

Márpedig a vitatott határozat nem érintette a részvényesek arra vonatkozó jogát, hogy osztalékban részesüljenek, és a Trasta Komercbanka, mint a lett jog alapján létrejött társaság irányításában részt vegyenek.

111

Kétségtelen, hogy az engedélyének visszavonását követően a Trasta Komercbanka nem folytathatja hitelintézeti tevékenységét, következésképpen kétségek merülnek fel arra vonatkozóan, hogy a részvényesei számára osztalékot képes fizetni. Mindazonáltal e visszavonás negatív hatása gazdasági jellegű, mivel a részvényesek azon jogát, hogy osztalékban részesüljenek, és hogy e társaság irányításában – adott esetben a társaság céljának megváltoztatásával – részt vegyenek, a vitatott határozat egyáltalán nem érintette.

112

A fenti megfontolásokat nem kérdőjelezi meg a Trasta Komercbanka és részvényeseinek a jelen ítélet 97. pontjában összefoglalt és az uniós bíróságok állami támogatásokra, valamint összefonódásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatára alapított érvelése. Annak elismerése tehát, hogy az e területekhez tartozó valamely uniós jogi aktus címzettjeinek bizonyos versenytársait e jogi aktus közvetlenül érintheti, nem a szóban forgó jogi aktusnak a helyzetükre gyakorolt tisztán gazdasági hatásai igazolják, hanem az a tény, hogy az említett jogi aktus az említett versenytársak jogi helyzetét, különösen az EUM‑Szerződés rendelkezéseiből eredő azon jogukat érinti, hogy a verseny a hátrányukra ne torzuljon (lásd ebben az értelemben: 2018. november 6‑iScuola Elementare Maria Montessori kontra Bizottság, Bizottság kontra Scuola Elementare Maria Montessori és Bizottság kontra Ferracci ítélet, C‑622/16 P–C‑624/16 P, EU:C:2018:873, 43. pont).

113

A Trasta Komercbankának a vitatott határozat elfogadását követő felszámolását illetően igaz, hogy ez a körülmény közvetlenül érintette a Trasta Komercbanka részvényeseinek az e társaság irányításában való részvételét, mivel az említett irányítás feladatát a felszámolást elrendelő határozat a felszámolóra ruházta.

114

Mindazonáltal a Trasta Komercbanka felszámolása nem minősül a vitatott határozat olyan végrehajtásának, amely a jelen ítélet 103. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében „tisztán automatikus jellegű, és kizárólag az uniós szabályozás alapján történik”. Az uniós szabályozás ugyanis nem írja elő olyan hitelintézet felszámolását, amelynek az engedélyét visszavonták. A felszámolást elrendelő határozatot egy lett bíróság hozta meg a lett jog, azaz az ugyanezen ítélkezési gyakorlat értelmében vett „egyéb köztes szabályok” alapján.

115

Ebből következik, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Trasta Komercbanka részvényeseit a vitatott határozat az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében közvetlenül érinti.

116

A fentiekre tekintettel a C‑663/17. P. sz. ügyben felhozott harmadik fellebbezési jogalapnak és a C‑665/17. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalap második részének helyt kell adni, és anélkül, hogy a többi jogalapot meg kellene vizsgálni, a megtámadott végzést hatályon kívül kell helyezni annyiban, amennyiben az elutasítja az EKB által a Trasta Komercbanka részvényesei által benyújtott keresetre vonatkozóan felhozott elfogadhatatlansági kifogást.

A Trasta Komercbanka részvényeseinek a Törvényszék elé terjesztett keresetéről

117

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének megfelelően, ha a fellebbezés megalapozott, a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi. Ha a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti.

118

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezik az ahhoz szükséges információkkal, hogy érdemben határozzon a Trasta Komercbanka részvényesei által benyújtott kereset elfogadhatóságáról.

119

A jelen ítélet 108–114. pontjában kifejtett indokok alapján meg kell állapítani, hogy a vitatott határozat nem érinti közvetlenül a Trasta Komercbanka részvényeseit. Következésképpen az EKB elfogadhatatlansági kifogásának helyt kell adni annyiban, amennyiben e részvényesek keresetére vonatkozik, és ezért e keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

A költségekről

120

A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

121

A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

122

Mivel a Trasta Komercbanka és a részvényesei a C‑663/17. P. és a C‑665/17. P. sz. ügyben pervesztesek lettek, az EKB és a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell őket a saját költségeiken felül az EKB és a Bizottság részéről e fellebbezések kapcsán felmerült költségek viselésére. Egyébiránt, mivel a Trasta Komercbanka részvényesei a Törvényszékhez benyújtott kereset vonatkozásában pervesztesek lettek, az EKB kérelmének megfelelően kötelezni kell őket a saját költségeiken felül az EKB részéről az említett keresettel összefüggő elsőfokú eljárás során felmerült költségek viselésére annyiban, amennyiben e keresetet e részvényesek nyújtották be.

123

Ezenkívül a Bíróság eljárási szabályzata 140. cikkének (1) bekezdése értelmében az eljárásba beavatkozó uniós intézmények maguk viselik saját költségeiket.

124

A C‑663/17. P. sz. ügyben beavatkozó félként eljáró Bizottság maga viseli az ezen ügyben felmerült saját költségeit.

125

Végül, a C‑669/17. P. sz. ügyben a költségekről jelenleg nem kell határozni, mivel az ügyet a Bíróság visszautalta a Törvényszék elé.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

 

1)

A Bíróság a C‑669/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezést mint elfogadhatatlant elutasítja annyiban, amennyiben azt Ivan Fursin és Igors Buimisters, valamint a C & R Invest SIA, a Figon Co. Ltd, a GCK Holding Netherlands BV és a Rikam Holding SA terjesztette elő.

 

2)

A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2017. szeptember 12‑iFursin és társai kontra EKB végzését (T‑247/16, nem tették közzé, EU:T:2017:623) hatályon kívül helyezi.

 

3)

A Bíróság elutasítja az Európai Központi Bank elfogadhatatlansági kifogását annyiban, amennyiben az a Trasta Komercbanka részére adott engedély visszavonásáról szóló, 2016. március 3‑i ECB/SSM/2016 – 529900WIP0INFDAWTJ81/1 WOANCA‑2016‑0005 európai központi banki határozat megsemmisítése iránt a Trasta Komercbanka AS által benyújtott keresetet érinti.

 

4)

A Bíróság az Ivan Fursin és Igors Buimisters, valamint a C & R Invest SIA, a Figon Co. Ltd, a GCK Holding Netherlands BV és a Rikam Holding SA által a 2016. március 3‑i európai központi banki határozat megsemmisítése iránt benyújtott keresetet elutasítja.

 

5)

A Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Unió Törvényszéke elé annak érdekében, hogy újból elbírálja a Trasta Komercbanka AS által a 2016. március 3‑i európai központi banki határozat megsemmisítése iránt benyújtott keresetet.

 

6)

A Bíróság a Trasta Komercbanka AS‑t, Ivan Fursint és Igors Buimisterst, a C & R Invest SIA‑t, a Figon Co. Ltd‑t, a GCK Holding Netherlands BV‑t, valamint a Rikam Holding SA‑t kötelezi a saját költségeiken felül a C‑663/17. P. és a C‑665/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezések kapcsán az Európai Központi Banknál és az Európai Bizottságnál felmerült költségek viselésére.

 

7)

A C‑663/17. P. sz. ügyben az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

 

8)

A Bíróság Ivan Fursint és Igors Buimisterst, a C & R Invest SIA‑t, a Figon Co. Ltd‑t, a GCK Holding Netherlands BV‑t, valamint a Rikam Holding SA‑t kötelezi a saját költségeiken felül az e részvényesek által benyújtott keresettel összefüggő elsőfokú eljárás során az Európai Központi Banknál felmerült költségek viselésére.

 

9)

A Bíróság a C‑669/17. P. sz. ügyben a költségekről jelenleg nem határoz.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.