1

Fellebbezésével az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Törvényszéke 2018. április 26‑iEspírito Santo Financial (Portugal) kontra EKB ítéletének (T‑251/15, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2018:234) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék megsemmisítette a Banco Espírito Santo SA‑ról szóló 2014. augusztus 1‑jei EKB határozatra vonatkozó bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés részleges megtagadásáról szóló 2015. április 1‑jei EKB határozatot (a továbbiakban: vitatott határozat).

2

A 2015. január 21‑i (EU) európai központi banki határozattal (HL 2015. L 84., 64. o.) módosított, az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4‑i 2004/258/EK európai központi banki határozat (HL 2004. L 80., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 5. kötet, 51. o.) (a továbbiakban: 2004/258 határozat) (3) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„Szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani az EKB dokumentumaihoz, ugyanakkor védeni kell az EKB‑nak és a nemzeti központi bankoknak (NKB‑k) a Szerződés 108. cikkében és az alapokmány 7. cikkében meghatározott függetlenségét, valamint az EKB feladatainak ellátásával kapcsolatos meghatározott ügyek titkosságát. A hatékony döntéshozatali eljárás (ideértve a belső konzultációkat és előkészítő munkálatokat) védelmének biztosítása érdekében az EKB döntéshozó szerveinek ülésein elhangzottak bizalmasak, kivéve amennyiben az érintett szerv a tanácskozása eredményeinek nyilvánosságra hozatala mellett dönt.”

3

E határozat 4. cikke így rendelkezik:

„(1)   Az EKB megtagadja az adott dokumentumhoz való hozzáférést, ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné az alábbiakat [helyesen: ha a hozzáférhetővé tétele sértené az alábbiakat]:

4

Az említett határozat 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően „az EKB titkárságáért felelős főigazgató a kérelem iktatásától vagy a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban kért pontosítás kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül vagy engedélyezi a kért dokumentumhoz való hozzáférést és a 9. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy e cikk (2) bekezdésének megfelelően megerősítő kérelmet nyújthat be.”

5

Az Espírito Santo Financial (Portugal), SGPS, SA (a továbbiakban: ESF) egy portugál jog szerinti holdingtársaság, amely a Banco Espírito Santo SA (a továbbiakban: BES) egyik fő részvényese volt.

6

A BES 2014. május hónaptól igénybe vette az eurórendszer hitelműveleteit, és 2014. július 17‑től kezdődően a Banco de Portugal (Portugál Nemzeti Bank) által nyújtott sürgősségi likviditási támogatásban részesült.

7

2014. július 23‑án az EKB Kormányzótanácsa (a továbbiakban: Kormányzótanács) úgy határozott, hogy a következő rendes ülésig nem ellenzi, hogy a BES egy bizonyos felső határig sürgősségi likviditási támogatásban részesüljön.

8

Az EKB Igazgatóságának 2014. július 28‑i javaslatára (a továbbiakban: 2014. július 28‑i javaslat) a Kormányzótanács ugyanazon a napon úgy határozott, hogy fenntartja a BES monetáris politikai hiteleszközökhöz való hozzáférését (a továbbiakban: 2014. július 28‑i határozat). A BES, leányvállalatai és fióktelepei részére az eurórendszer hitelműveletei útján nyújtott hitel összegének felső határát a 2014. július 28‑án fennálló szinten rögzítették (a továbbiakban: az érintett hitel összege). E határozatot jegyzőkönyvbe foglalták, amelyben ez az összeg is szerepelt.

9

Az EKB Igazgatóságának 2014. augusztus 1‑jei javaslatára (a továbbiakban: 2014. augusztus 1‑jei javaslat) a Kormányzótanács ugyanazon a napon többek között úgy határozott, hogy prudenciális okokból felfüggeszti a BES‑nek a monetáris politikai hiteleszközökhöz való hozzáférését, és kötelezte a BES‑t, hogy fizesse vissza az eurórendszer keretében nyújtott hitel teljes összegét (a továbbiakban: 2014. augusztus 1‑jei határozat). E határozatot jegyzőkönyvbe foglalták, amelyben szerepelt a Portugál Nemzeti Bank által a BES‑nek nyújtható sürgősségi likviditási támogatás felső összeghatára is.

10

E körülmények között a portugál hatóságok úgy határoztak, hogy szanálási eljárás alá vonják a BES‑t, és 2014. október 27‑én fizetésképtelenségi eljárás indult az ESF ellen.

11

A 2014. november 5‑i levelével az ESF az EKB‑tól hozzáférést kért a Kormányzótanács 2014. augusztus 1‑jei határozatához, valamint az e határozathoz kapcsolódó, az EKB birtokában levő valamennyi dokumentumhoz.

12

A 2015. január 7‑i levelével az EKB válaszolt e kérelemre, és az ESF részére részleges vagy teljes hozzáférést biztosított az utóbbi által kért bizonyos számú dokumentumhoz, többek között részleges hozzáférést biztosított a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei határozatokról készült jegyzőkönyvek kivonataihoz, valamint a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslatokhoz.

13

2015. február 4‑i levelével az ESF megerősítő kérelmet intézett az EKB‑hoz, amelyben úgy ítélte meg, hogy az EKB által kért bizonyos dokumentumokhoz való teljes hozzáférés biztosítása megtagadásának igazolása érdekében előadott indokolás túlságosan homályos és általános.

14

Ezenkívül az ESF hozzáférést kért egyrészről a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei határozatokról készült jegyzőkönyvek rendelkezésére bocsátott kivonataiban kitakart összegekhez, tudniillik az érintett hitel összegéhez, valamint a Portugál Nemzeti Bank által a BES‑nek nyújtható sürgősségi likviditási támogatás felső összeghatárához, valamint a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslatokban kitakart bizonyos információkhoz.

15

2015. február 5‑én az EKB jelezte, hogy a megerősítő kérelmére legkésőbb 2015. március 4‑én ad választ. 2015. március 5‑én azonban az EKB meghosszabbította az e kérelemre vonatkozó válaszadási határidőt.

16

A 2015. április 1‑jei vitatott határozatával az EKB a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslatokban szereplő további információkat tett hozzáférhetővé az ESF számára. Egyebekben az EKB megerősítette a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei kormányzótanácsi határozatokról készült jegyzőkönyvek kivonataiban kitakart összegekhez, valamint a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslatokban kitakart bizonyos részekhez való hozzáférés megtagadását.

17

A Törvényszék Hivatalához 2015. május 14‑én benyújtott keresetlevelével az ESF keresetet indított az EKB 2015. március 4‑i hallgatólagos határozatának és a vitatott határozatnak a megsemmisítése iránt, valamint kérte az EKB költségek viselésére való kötelezését.

18

A vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelem négy jogalapon alapult. Az első három jogalap azokra az összegekre vonatkozott, amelyeket a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei határozatokról készült jegyzőkönyvek kivonataiban kitakartak, és e jogalapok az indokolási kötelezettség megsértésén, a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontja első, második és hetedik francia bekezdésének megsértésén, valamint e határozat 4. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésének megsértésén alapultak. A negyedik jogalap azokra az információkra vonatkozott, amelyeket a felperes számára rendelkezésre bocsátott 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslatokban kitakartak.

19

Az EKB e kereset elutasítását és az ESF költségek viselésére való kötelezését kérte.

20

A Törvényszék először is elutasította a hallgatólagos határozat megsemmisítése iránti kérelmet. Másodszor, elutasította a sürgősségi likviditási támogatás felső összeghatárához való hozzáférés biztosításának az EKB általi megtagadásával szemben felhozott kifogásokat, mivel úgy ítélte meg, hogy e megtagadás igazolható a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának második és hetedik francia bekezdése alapján. Harmadszor, ami az érintett hitel összegéhez való hozzáférés biztosításának az EKB általi megtagadását illeti, a Törvényszék megállapította, hogy a vitatott határozat indokolása a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében foglalt kivétel tekintetében elégtelen, és arra a következtetésre jutott, hogy a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontja második és hetedik francia bekezdésének, valamint e határozat 4. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésének megsértésére alapított második és harmadik jogalap az említett összegre vonatkozó részében megalapozott volt. Negyedszer a Törvényszék helyt adott a negyedik jogalap első részének, amely a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslatokban kitakart információkra vonatkozott.

21

Következésképpen a Törvényszék a megtámadott ítélet rendelkező részének 1. pontjában megsemmisítette a vitatott határozatot annyiban, amennyiben az EKB megtagadta az érintett hitel összegéhez, valamint a 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslatokban kitakart információkhoz való hozzáférést. A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasította, és úgy határozott, hogy az ESF és az EKB maga viseli saját költségeit.

22

Fellebbezésében az EKB azt kéri, hogy a Bíróság:

23

Az ESF azt kéri, hogy a Bíróság:

24

Fellebbezése alátámasztására az EKB egyetlen jogalapra hivatkozik, amelyet arra alapít, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyv (a továbbiakban: a KBER‑ről és az EKB‑ról szóló jegyzőkönyv) 10.4. cikkének, valamint a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének értelmezése során.

25

Az EKB úgy érvel, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 54–56. és 75–81. pontjával összefüggésben értelmezett 124. és 161. pontjában úgy ítélte meg, hogy azt a mérlegelési mozgásteret, amellyel a Kormányzótanács rendelkezik a jegyzőkönyvei terjesztése tekintetében, a 2004/258 határozat feltételei és korlátai között kell gyakorolni. Így a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az EKB‑nak olyan indokolással kellett szolgálnia, amely magyarázatot ad arra, hogy a Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyveiben szereplő információkhoz való hozzáférés miként sérthette volna meg konkrétan és ténylegesen az EKB döntéshozó szervei tanácskozásainak titkosságára vonatkozó közérdeket.

26

Az EKB szerint a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját a KBER‑ről és az EKB‑ról szóló jegyzőkönyv 10.4. cikkének első mondatával összhangban kell értelmezni, amely megállapítja a Kormányzótanács ülései titkosságának általános elvét, amennyiben e titkosság a Kormányzótanács jegyzőkönyveinek teljes egészére vonatkozik, ideértve azt is, hogy azok a tanácskozások eredményét tükrözik.

27

Az EKB azt is előadja, hogy a KBER‑ről és az EKB‑ról szóló jegyzőkönyv 10.4. cikkének második mondata kivételt fogalmaz meg a titkosság általános elve alól, lehetővé téve a Kormányzótanács számára, hogy mérlegelési jogkörben hozott megengedő határozattal tanácskozásainak eredményét nyilvánosságra hozza. E mérlegelési mozgásteret, amellyel a Kormányzótanács rendelkezik, nem korlátozhatja a 2004/258 határozat, amely a 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében a titkosság elvének újbóli megerősítésére szorítkozik.

28

Az EKB ezenkívül arra hivatkozik, hogy e jegyzőkönyv 10.4. cikke kifejezetten úgy rendelkezik, hogy kizárólag maga a Kormányzótanács határozhat a saját jegyzőkönyvei hozzáférhetővé tételéről, míg a 2004/258 határozat az EKB dokumentumainak közzétételét a titkárságért felelős főigazgató és az Igazgatóság hatáskörébe vonja.

29

Az EKB úgy véli, hogy nem köteles magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy a Kormányzótanács jegyzőkönyveinek hozzáférhetővé tétele miért sérthetné konkrétan és ténylegesen a Kormányzótanács tanácskozásainak titkosságára vonatkozó közérdeket. Kétségtelen, hogy az EKB‑t terheli az az általános kötelezettség, hogy a határozatait indokolja. Így meg kell indokolnia, hogy bizonyos kért információk e jegyzőkönyvekben szerepelnek, és következésképpen az említett jegyzőkönyv 10.4. cikkének, valamint a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének hatálya alá tartoznak. Mindazonáltal fennáll az ugyanezen jegyzőkönyv 10.4. cikkében felállított, titkosságra vonatkozó vélelem, amely szerint a jegyzőkönyvek hozzáférhetővé tétele sértené az EKB döntéshozatali eljárásának függetlenségét és hatékonyságát.

30

Az ESF azt állítja, hogy a fellebbezés lényegében az EKB által a Törvényszék előtt kifejtett érvek megismétlése. Ennélfogva kifejti, hogy az álláspontja megegyezik azzal, amelyet a Törvényszék előtt már előadott.

31

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdéséből, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből, valamint a Bíróság eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjából következik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt részeit, valamint az e kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket (2019. július 29‑iBayerische Motoren Werke és Freistaat Sachsen kontra Bizottság ítélet, C‑654/17 P, EU:C:2019:634, 71. pont).

32

Jóllehet az EKB a megtámadott ítélet rendelkező része 1. pontjának hatályon kívül helyezését kéri, amely szerint a Törvényszék a vitatott határozatot megsemmisíti, amennyiben az megtagadta egyrészt az érintett hitel összegéhez, másrészt az EKB Igazgatóságának 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslataiban kitakart információkhoz való hozzáférést, az EKB semmilyen jogalapot vagy érvet nem hoz fel az e határozat Törvényszék általi megsemmisítésére vonatkozóan, amennyiben az megtagadja az EKB Igazgatóságának e javaslataiban kitakart információkhoz való hozzáférést. Ennélfogva a fellebbezés e részét elfogadhatatlannak kell tekinteni.

33

A fellebbezés azon részét illetően, amely a Törvényszéknek a vitatott határozattal kapcsolatos elemzésére irányul, amennyiben az megtagadja az érintett hitel összegéhez való hozzáférést, meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítélet 80. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a KBER‑ről és az EKB‑ról szóló jegyzőkönyv 10.4. cikkének második mondata értelmében a Kormányzótanács határozhat úgy, hogy tanácskozásainak eredményét nyilvánosságra hozza. Ezt követően a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Kormányzótanács által hozott határozatok, és következésképpen az azok leiratát tartalmazó jegyzőkönyvek a terjesztésük tekintetében nem részesülnek abszolút védelemben, és hogy az e tekintetben a Kormányzótanácsot megillető mérlegelési mozgásteret a 2004/258 határozatban előírt feltételek és korlátozások mellett kell gyakorolni.

34

Ezenkívül a 122. és 123. pontban a Törvényszék többek között megállapította, hogy az érintett hitel összege szerepelt a 2014. július 28‑i határozatot tartalmazó jegyzőkönyvben, és hogy az EKB az ezen összeg hozzáférhetővé tételének megtagadása érdekében hivatkozott a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésére, valamint a KBER‑ről és az EKB‑ról szóló jegyzőkönyv 10.4. cikkére.

35

A megtámadott ítélet 124. pontjában a Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy az EKB nem indokolta meg kellőképpen a vitatott határozatot, mivel egyrészt ki kellett volna fejtenie azokat az okokat, amelyek miatt a felperes által kért dokumentumhoz való részleges hozzáférés keretében a felperes számára hozzáférhetővé nem tett összeg a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében foglalt kivétel hatálya alá tartozott, másrészt olyan indokolást kellett volna nyújtania, amely lehetővé teszi annak megértését és megvizsgálását, hogy konkrétan és ténylegesen hogyan sértette volna az ezen információhoz való hozzáférés az EKB döntéshozó szervei tanácskozásainak titkosságára vonatkozó közérdeket.

36

Meg kell állapítani, hogy az ilyen indokolási kötelezettség szükségszerűen a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének azon értelmezéséből ered, amely szerint a Kormányzótanács tanácskozásainak eredményére vonatkozó titkosság csak akkor biztosított, ha annak hozzáférhetővé tétele sérti a közérdek védelmét.

37

Kétségtelenül úgy tűnik, hogy e határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének szövege a Törvényszék által elfogadotthoz hasonló értelmezésnek enged teret, amennyiben úgy rendelkezik, hogy az EKB megtagadja a dokumentumhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tétel sértené az EKB döntéshozó szervei tanácskozásainak titkosságával kapcsolatos közérdek védelmét, amely szervek között a Kormányzótanács is szerepel.

38

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az említett határozat 7. cikkének (1) bekezdése az EKB titkárságáért felelős főigazgatót hatalmazza fel arra, hogy döntsön arról, hogy hozzáférést biztosít a kért dokumentumhoz vagy közli a kérelmezővel a teljes vagy részleges elutasítás indokait.

39

Következésképpen a Törvényszék megállapításának alapjául szolgáló értelmezés magában foglalja, hogy ezen igazgató feladata annak vizsgálata, hogy a tanácskozások eredményének hozzáférhetővé tétele sértené‑e az e tanácskozások titkosságára vonatkozó közérdeket, és ennek hiányában hozzáférést biztosítson az ezen eredményt tartalmazó dokumentumhoz.

40

Mindazonáltal az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy valamely másodlagos uniós jogszabályt – amennyiben lehetséges – úgy kell értelmezni, hogy összhangban legyen a Szerződések rendelkezéseivel (2015. április 16‑iParlament kontra Tanács ítélet, C‑540/13, EU:C:2015:224, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41

Amint arra az EKB rámutatott, a KBER‑ről és az EKB‑ról szóló jegyzőkönyv 10.4. cikkének második mondata azt írja elő, hogy a Kormányzótanácsra hárul annak eldöntése, hogy tanácskozásainak eredményét nyilvánosságra kell‑e hozni, míg – amint az a jelen ítélet 38. pontjából is következik – a 2004/258 határozat 7. cikkének (1) bekezdése az EKB titkárságáért felelős főigazgatóját hatalmazza fel arra, hogy döntsön arról, hogy hozzáférést biztosít a kért dokumentumhoz vagy közli a kérelmezővel a teljes vagy részleges elutasítás indokait.

42

E körülmények között ezen igazgató számára lenne biztosítva az annak eldöntésére vonatkozó lehetőség, hogy hozzáférést kell‑e biztosítani a tanácskozások eredményéhez, elvonva ezáltal az említett jegyzőkönyv 10.4. cikkének második mondata értelmében a Kormányzótanácsra ruházott kizárólagos hatáskört.

43

Ennélfogva e hatáskör megőrzése érdekében meg kell állapítani, hogy a 2004/258 határozatnak a – KBER‑ről és az EKB‑ról szóló jegyzőkönyv 10.4. cikkének második mondatával összhangban értelmezett –4. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az védi a Kormányzótanács tanácskozásai eredményének titkosságát, anélkül hogy szükséges lenne, hogy az említett eredményt tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása ahhoz a feltételhez legyen kötve, hogy a hozzáférhetővé tétele sértené a közérdek védelmét.

44

Következésképpen az említett határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alapján az EKB titkárságáért felelős főigazgató köteles megtagadni a Kormányzótanács tanácskozásainak eredményéhez való hozzáférést, kivéve ha ez utóbbi úgy döntött, hogy azt teljes egészében vagy részben nyilvánosságra hozza.

45

Ezenkívül meg kell állapítani, hogy ezt az értelmezést támasztja alá a 2004/258 határozat (3) preambulumbekezdése is, amely szerint az EKB döntéshozó szerveinek ülésein elhangzottak bizalmasak, kivéve amennyiben az érintett szerv a tanácskozásai eredményének nyilvánosságra hozatala mellett dönt.

46

Így a Kormányzótanács tanácskozásainak eredményéhez való hozzáférés biztosítása megtagadásának indokolása a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésére való hivatkozásra korlátozható az e tanácskozások eredményét tükröző dokumentumok tekintetében.

47

Következésképpen a Törvényszék a megtámadott ítélet 124. pontjában tévesen állapította meg, hogy az EKB‑nak egyrészt ki kellett volna fejtenie azokat az okokat, amelyek miatt a felperes által kért dokumentumhoz való részleges hozzáférés keretében a felperes számára hozzáférhetővé nem tett összeg a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében foglalt kivétel hatálya alá tartozott, másrészt olyan indokolást kellett volna nyújtania, amely lehetővé teszi annak megértését és megvizsgálását, hogy konkrétan és ténylegesen hogyan sértette volna az ezen információhoz való hozzáférés az EKB döntéshozó szervei tanácskozásainak titkosságára vonatkozó közérdeket. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor így határozott.

48

Következésképpen hatályon kívül kell helyezni a megtámadott ítélet rendelkező részének 1. pontját, mivel e pont által a Törvényszék megsemmisítette a vitatott határozatot annyiban, amennyiben e határozattal az EKB megtagadta az érintett hitel összegéhez való hozzáférést.

49

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének megfelelően, ha a fellebbezés megalapozott, a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi. Ha a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti.

50

A jelen esetben ez a helyzet áll fenn.

51

Mivel – amint az különösen a jelen ítélet 47. pontjából kitűnik – a Törvényszéknek az első fokon felhozott első jogalapra vonatkozó elemzése az érintett hitel összegéhez való hozzáférés biztosításának megtagadására vonatkozó részében téves jogalkalmazást valósít meg, ezt a jogalapot, valamint a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének megsértésére alapított kifogásában első fokon felhozott második jogalapot kell elemezni.

52

Az első fokon felhozott első jogalappal az érintett hitel összegéhez való hozzáférés biztosításának megtagadására vonatkozó részében a felperes azt rója fel az EKB‑nak, hogy az megsértette az indokolási kötelezettséget, amikor a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése alapján megtagadta e hozzáférést.

53

A második jogalapjával a felperes vitatja az érintett hitel összegéhez való hozzáférés biztosítása megtagadásának igazolása céljából az említett határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésére történő hivatkozás megalapozottságát. Különösen azt állítja, hogy ez az összeg nem tekinthető úgy, mint amely az EKB döntéshozatali szervei tanácskozásainak részét képezi, és hogy a kért információk nem tűnnek bizalmas jellegűnek, mivel a Portugál Nemzeti Bank hozzáférhetővé tett egy összeget, amelyet a Kormányzótanács határozatairól készült kivonatok közlése meg tudna erősíteni.

54

E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, bár valamely uniós jogi aktusnak az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerint megkövetelt indokolásából világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a szóban forgó jogi aktus kibocsátója érvelésének oly módon, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, a Bíróság pedig gyakorolhassa felülvizsgálatát, nem szükséges, hogy az indokolás valamennyi releváns jogi vagy ténykérdésre kitérjen. Az indokolási kötelezettség betartását egyébként nemcsak a jogi aktus szövege alapján kell megítélni, hanem annak összefüggéseire, valamint az érintett területre vonatkozó jogszabályok összességére tekintettel is (2018. december 11‑iWeiss és társai ítélet, C‑493/17, EU:C:2018:1000, 31. és 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55

A jelen ítélet 46. pontjára tekintettel meg kell állapítani, hogy az EKB által szolgáltatott indokolás lehetővé tette a felperes számára annak megértését, hogy az EKB a tanácskozásai eredményét megillető titkosságra hivatkozott az érintett hitel összegéhez való hozzáférés megtagadása céljából, valamint hogy egy ezen eredményt tükröző dokumentumról volt szó. Így meg kell állapítani, hogy a vitatott határozatot a jogilag megkövetelt módon indokolták.

56

Ezenkívül, ami az érdemi kifogásokat illeti, elegendő rámutatni, hogy a jelen ítélet 43. pontjából kitűnik, hogy a Kormányzótanács tanácskozásainak eredményére vonatkozó titkosság anélkül biztosított, hogy szükséges lenne az, hogy ezen eredmény e tanácskozásokat tükrözze. Egyébiránt, még ha fel is lehet hozni a tanácskozások eredményének titkosságát, amennyiben ezt az eredményt az EKB nem hozta nyilvánosságra, az a körülmény, hogy az érintett hitel összegének hozzávetőleges összegét a Bank közzétette, önmagában nem kötelezheti az EKB‑t arra, hogy közölje ezt az összeget. Ebből következik, hogy az EKB nem sértette meg a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdését, amikor e rendelkezésre alapította az érintett hitel összegéhez való hozzáférés biztosításának általa történt megtagadását.

57

Következésképpen az első fokon hivatkozott első és második jogalapot el kell utasítani, amennyiben azok arra vonatkoznak, hogy az EKB a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése alapján megtagadta az érintett hitel összegéhez való hozzáférés biztosítását.

58

Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése szerint – amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó – a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

59

Az eljárási szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése szerint, amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése alapján a fellebbezési eljárásra is alkalmazandó, részleges pernyertesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit. Azonban, ha az ügy körülményei alapján indokoltnak látszik, a Bíróság határozhat úgy, hogy a fél saját költségein felül viseli a másik fél költségeinek egy részét is.

60

A jelen esetben a Bíróság az EKB fellebbezésének részben helyt adott, részben pedig azt elfogadhatatlannak nyilvánította, és mivel a Bíróság az általa elvégzett vizsgálatot követően az ESF által a Törvényszékhez benyújtott keresetnek kizárólag az Igazgatóság 2014. július 28‑i és augusztus 1‑jei javaslataiban kitakart információkhoz való hozzáférés biztosításának megtagadása tekintetében adott helyt, az ESF‑et kötelezni kell a saját költségein felül az EKB részéről mind az elsőfokú eljárás, mind pedig a fellebbezési eljárás során felmerült költségek egyharmadának viselésére. Az EKB viseli a saját költségeinek fennmaradó részét.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: