–

a Mitnitsa Varna képviseletében G. Kostov, meghatalmazotti minőségben,

–

a „SAKSA” ООD képviseletében S. Zhelyazkova адвокат,

–

a bolgár kormány képviseletében E. Petranova és L. Zaharieva, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros, Y. G. Marinova és P. Mihaylova, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a „Gépjármű‑hajtóanyagok. Dízelgázolaj. Követelmények és vizsgálati módszerek” című, EN 590 harmonizált szabvány (a továbbiakban: EN 590:2013 szabvány) 2013. szeptember havi változata 3. táblázata g) megjegyzésének, valamint a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő, a 2014. október 16‑i 1101/2014/EK bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2013. L 312., 1. o., helyesbítés: HL 2015. L 273., 15. o.) eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 27. árucsoportjához tartozó kiegészítő megjegyzés 2. d) és 2. e) pontjának értelmezésére irányul.

2

Ezt a kérelmet a Mitnitsa Varna (várnai vámhivatal, Bulgária) és a „SAKSA” OOD között az e társaság nyilatkozatában szereplő bejelentett ásványi olaj KN szerinti tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

A 2658/87 rendelettel bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény (kihirdette: a 42/1991 (III. 8.) kormányrendelet) hozott létre. Ezt az egyezményt és annak 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok, amelyek e melléklet első része I. szakaszának A. címe alatt találhatók, többek között előírják:

„Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók:

[…]”

5

A KN „Vámtarifa” című, második része tartalmazza az V. áruosztályt, amely többek között magában foglalja az „Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok” elnevezésű 27. árucsoportot.

6

A KN 27. árucsoport alatt szerepel a 2710 vámtarifaszám, amelynek szövege a következő:

7

E 27. árucsoport alatt szerepelnek továbbá a következő vámtarifaalszámok is:

8

A KN 27. árucsoportra vonatkozó kiegészítő megjegyzés 2. pontja szerint:

„A 2710 vtsz. alkalmazásában:

[…]

[…]”

9

A 2014. június 10‑i 2014/77/UE bizottsági irányelvvel (HL 2014. L 170., 62. o.) módosított, a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13‑i 98/70/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL 1998. L 350., 58. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 23. kötet, 182. o.; helyesbítés: HL 2015. L 116., 25. o.; a továbbiakban: 98/70 irányelv) a „Hatály” című, 1. cikkében az alábbiak szerint rendelkezik:

„Ez az irányelv a közúti[…] mozgó gépek […] vonatkozásában:

10

Ezen irányelv „Dízelüzemanyag” című, 4. cikke értelmében:

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy területükön csak olyan dízelüzemanyagot lehessen forgalmazni, amely megfelel a II. mellékletben megállapított előírásoknak.

[…]”

11

Az említett irányelv II. melléklete meghatározza a kompressziós gyújtású motorokkal felszerelt járművekhez használt, forgalomban lévő üzemanyagok környezetvédelmi előírásait. E melléklet 1. lábjegyzete értelmében:

„Az EN 590:2013 szabványban előírt vizsgálati módszereket kell alkalmazni. A tagállamok az EN 590:2013 szabvány helyébe lépő szabványokban meghatározott analitikai módszert is alkalmazhatják abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az legalább ugyanakkora pontosságú, mint az az analitikai módszer, amelynek helyébe lépett.”

12

Az EN 590:2013 szabványt a CEN/TC 19 „Ásványolaj, szintetikus és biológiai eredetű gázhalmazállapotú és folyékony hatóanyagok, kenőanyagok és rokon termékek” műszaki bizottság dolgozta ki, és az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) hagyta jóvá az Európai Bizottság 2006. november 13‑i megbízásának (M 394 – a FAME és a FAEE koncentrációjának 10 térfogatszázalékra történő változtatása érdekében az EN 590 szabvány felülvizsgálatára a CEN‑nek adott megbízás) megfelelően.

13

E szabvány előszava az alábbiakat fejti ki:

„Ezt az európai szabványt […] nemzeti szabványként [kell] bevezetni, és az ellentmondó nemzeti szabványokat legkésőbb 2014 márciusáig vissza kell vonni.

[…]

Ez a dokumentum az Európai Bizottság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás által a CEN‑nek adott megbízás alapján készült […].

A [98/70 irányelv] – beleértve a […] módosítás[okat is] – követelményeit beépítették. […]”

14

Az említett szabvány 1. pontja kimondja:

„Ez az európai szabvány a gépjárművek számára a nagy‑ és kiskereskedelmi forgalomba hozott dízelgépjármű‑hajtóanyag minőségi követelményeit és vizsgálati módszereit írja elő.”

15

Az EN 590:2013 szabvány 5.6.1 pontjának szövege a következő:

„Az éghajlattól függő követelmények közötti választási lehetőségeket azért adjuk meg, hogy lehetővé tegyük az évszaktól függő fokozatok országonkénti meghatározását. A mérsékelt éghajlati körülmények között hat CFPP‑ (hidegszűrhetőségi határhőmérsékleti) fokozat közül, a sarkvidéki vagy a zord téli éghajlat esetén öt különböző osztály közül lehet választani. Az éghajlattól függő követelményeket (mérsékelt éghajlatra) a 2. táblázat és (sarkvidéki vagy a zord téli éghajlatra) a 3. táblázat tartalmazza. Amikor a vizsgálatokat a 2. és a 3. táblázat szerinti vizsgálati módszerekkel végezzük, akkor a dízelgépjármű‑hajtóanyagnak az ezekben a táblázatokban megadott követelményeknek kell megfelelnie.”

16

E szabványnak az „Éghajlattól függő követelmények és vizsgálati módszerek. Sarkvidéki égöv vagy zord téli éghajlat” című, 3. táblázata az alábbiakat tartalmazza:

17

A Zakon za mitnitsite (vámkódex) alapügyben alkalmazandó változata 234. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében, aki kijátssza vagy megkísérli kijátszani a vámok teljes vagy részleges megfizetését, vámcsalást követ el.

18

E kódex 234. cikke (3) bekezdésének 1. pontjából az tűnik ki, hogy ha a vámcsalás tárgyát jövedéki adó hatálya alá tartozó áruk képezik, a jogi személyekkel és az egyéni vállalkozásokkal szemben a meg nem fizetett vám 150%‑ától 250%‑áig terjedő összegű pénzügyi szankciót lehet kiszabni.

19

Bulgáriában az EN 590:2013 szabványt a bolgár szabványügyi intézet a BDS EN 590:2014 szabvánnyal ültette át.

20

A Cosmo tartályhajó 2015. augusztus 10‑én, összesen bruttó 4384630 kg vákuumtömegű ásványolaj rakománnyal érkezett a várnai kikötőbe. A SAKSA saját magát nevezte meg az áru címzettjeként, és az árut, amely a leírása szerint „sarkvidéki éghajlati övezetekbe szánt, legfeljebb 0,001% kéntartalmú, hidrogénezett, az EN 590 szabvány szerinti 4‑es osztályba tartozó, 1236742 kg vákuumtömegű, 1235100 kg légtömegű, 1517660 liter, 15 °C‑on 816,1 kg/m3 sűrűségű, 24 tartálykocsinyi, a mellékelt leírásnak megfelelő 10 PPM‑es gázolaj”, a várnai kikötő vámhivatalánál a KN 2710 19 43 vámtarifaalszám alatt jelentette be, annak érdekében, hogy azt bocsássák szabad forgalomba.

21

A 2015. augusztus 11‑i levelével a várnai vámhivatal két mintát küldött a ruszei (Bulgária) regionális vámlaboratóriumba, az egységes vámokmánnyal bejelentett áru jellegének meghatározása és tarifális besorolásának megállapítása érdekében történő elemzése céljából. E laboratórium szerint a vizsgált minta olyan kőolajból állt, amelyet paraffinviasszal és nafténes szénhidrogénekkel kombináltak. A desztilláció jellemzői és bizonyos más mutatók arra utaltak, hogy ez a minta a KN 27. árucsoportjára vonatkozó kiegészítő megjegyzés 2. c) pontja szerinti „középpárlat” tulajdonságaival rendelkezik. A kapott eredmények alapján azt állapították meg, hogy a minta kőolaj feldolgozásából származó termék, közelebbről kerozin.

22

Mivel a szóban forgó árut nem sugárhajtóművekhez történő felhasználás céljából adták el, a vámhivatal úgy vélte, hogy azt a 2015. augusztus 15‑i bejelentéstől különböző vámtarifaszám alá kellett volna besorolni – azaz a KN 2710 19 25 vámtarifaalszáma alá –, és hogy a harmadik országok tekintetében az árut 4,7%‑os vám terheli. Következésképpen a várnai vámhivatal vezetője a 2015. november 3‑i határozatával a vámtarifaszámot módosította, és további 53864,18 bolgár leva (BGN) (körülbelül 27560 euró) összegű vám és 10772,83 bolgár leva (BGN) (körülbelül 5500 euró) összegű hozzáadottérték‑adó megfizetését rendelte el.

23

A vámhivatal ezenfelül azt állapította meg, hogy a vámkódex 234. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében fennáll a SAKSA közigazgatási büntetőjogi felelőssége. Ebből következően 2016. február 18‑án a várnai vámhivatal vezetője, a vámkódex 234. cikke (3) bekezdése 1. pontjának és e kódex 234. cikke (1) bekezdése 1. pontjának együttesen értelmezett rendelkezései alapján 96955,52 BGN (körülbelül 49600 euró) összegű pénzügyi szankciót szabott ki a SAKSA‑val szemben.

24

A SAKSA keresetet indított e szankciót kiszabó határozattal szemben a Varnenski Rayonen sad (várnai járásbíróság, Bulgária) előtt. Ez a bíróság a 2016. október 20‑i határozatával hatályon kívül helyezte a szankciót kiszabó határozatot, mivel a SAKSA kérelmére elrendelt vegyészeti szakértői vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy a vitatott ásványolaj megfelel a 4‑es osztályú sarkvidéki éghajlaton vagy zord téli körülmények között történő felhasználásra szánt dízelmotor‑üzemanyag definíciójának, amely üzemanyag tulajdonságait az „EN 590:2014” szabvány határozza meg.

25

A vámhivatal e határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Administrativen sad Varnához (várnai közigazgatási bíróság, Bulgária). A vámhivatal úgy érvel, hogy a SAKSA által hivatkozott EN 590 szabványnak, amely a kereskedelmi forgalomba hozott dízelgépjármű‑hajtóanyag minőségi követelményeit és vizsgálati módszereit írja elő, az üzemanyagok tarifális besorolásának megállapítása szempontjából nincs jelentősége.

26

Az Administrativen sad Varna (várnai közigazgatási bíróság) szerint szükségesnek tűnik az EN 590 szabványban szereplő azon megjegyzés értelmezése, amely szerint „[a]z [Európai Unió] Közös Vámtarifa [gázolaj]‑meghatározása nem alkalmazható a sarkvidéki vagy a zord téli éghajlatra meghatározott fokozatokra”. Az a meghatározás ugyanis, amelyet ezen üzemanyag esetében alkalmazni kell, nem tűnik ki egyértelműen ebből a megjegyzésből, és nem teszik lehetővé az ebben a tekintetben hatáskörrel rendelkező vámhivatal mérlegelési jogkörének körülhatárolását. Ezenfelül az egyrészről az említett szabvány követelményei és vizsgálati módszerei, másrészről az üzemanyagok tarifális besorolása közötti kapcsolatra nem található utalás.

27

E körülmények között az Administrativen sad Varna (várnai közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

28

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Erre tekintettel adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket (2017. február 16‑iAramex Nederland ítélet, C‑145/16, EU:C:2017:130, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

29

Ezenfelül fontos tisztázni, hogy noha a kérdést előterjesztő bíróság az „EN 590:2014” szabványra hivatkozik, az alapügy tényállására az EN 590 szabvány 2013. szeptember havi változata az irányadó, amely – a CEN megállapítása szerint – a jelenleg is hatályos EN 590:2013 szabvány.

30

A kérdéseivel, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló ásványolajat gázolajként be lehet sorolni a KN 2710 19 43 vámtarifaalszám alá, amennyiben az megfelel az EN 590:2013 szabványban a sarkvidéki vagy a zord téli éghajlaton történő felhasználásra szánt gázolajra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

31

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN‑vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzői és tulajdonságai között kell keresni (2017. október 19‑iLutz ítélet, C‑556/16, EU:C:2017:777, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az áruk ezen objektív jellemzőinek és tulajdonságainak a vámkezelés időpontjában vizsgálhatónak kell lenniük (2016. május 26‑iLatvijas propāna gāze ítélet, C‑286/15, EU:C:2016:363, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

A jelen esetben rá kell mutatni arra, hogy a KN 2710 19 43 vámtarifaalszám – amelynek szövege a legfeljebb 0,001 tömegszázalék kéntartalmú gázolajra vonatkozik – a KN 2710 vámtarifaszám részét képezi, amely a kőolajra és a nyersolaj kivételével a bitumenes ásványokból előállított olajra vonatkozik. A KN 27. árucsoportra vonatkozó kiegészítő megjegyzés 2. e) pontja – e vámtarifaszám alkalmazásának céljaira – meghatározza a „gázolaj” fogalmát.

33

E kiegészítő megjegyzés d) pontjával együttesen értelmezett e) pontjának szövegéből ebben a tekintetben az tűnik ki, hogy az olyan párlat és készítmény minősül „gázolajnak”, amelynek – az ISO 3405 szerinti módszerrel meghatározva, a veszteségeket is beleszámítva – kevesebb mint 65 térfogatszázaléka desztillál át 250 °C‑ig, vagy legalább 85 térfogatszázaléka átdesztillál 350 °C‑ig.

34

Következésképpen e pontoknak a szövegéből az következik, hogy valamely áru gázolajként történő tarifális besorolása szempontjából a KN 2710 vámtarifaszám alapján csak annak van jelentősége, hogy az ISO 3405 szerinti módszer alkalmazásával, a megadott hőmérsékleteken mekkora a desztillálási arány.

35

Következésképpen, mivel a jelen esetben az alapeljárásban részt vevő felek között nem vitatott, hogy az ISO 3405 szerinti módszer alkalmazásával a szóban forgó ásványolajnak 250 °C‑ig több mint 65%‑a desztillál át, a KN 27. árucsoportra vonatkozó kiegészítő megjegyzés 2. e) pontjának megfelelően nem tartozik a „gázolaj” meghatározása alá, és azt nem lehet az e meghatározás hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó vámtarifaalszámokba besorolni.

36

Ezenkívül, noha a SAKSA úgy érvel, hogy a szóban forgó árut a behozatala után gázolajként (dízelüzemanyagként) adták el, emlékeztetni kell arra, hogy a termék rendeltetése csak akkor releváns kritérium, ha a besorolás kizárólag a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján nem lehetséges (2017. február 16‑iAramex Nederland ítélet, C‑145/16, EU:C:2017:130, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Márpedig a jelen esetben nem erről van szó, hiszen e termék desztillációs jellemzőiből pontosan az tűnik ki, hogy a KN 2710 vámtarifaszám alkalmazásában ez a termék nem tartozik a gázolaj e kiegészítő megjegyzés 2. e) pontja szerinti meghatározásához.

37

Ebben a tekintetben nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a SAKSA az EN 590:2013 szabvány 3. táblázatának g) megjegyzésére hivatkozott, amely szerint a KN‑ben megadott „gázolaj” meghatározás „nem alkalmazható a sarkvidéki vagy a zord téli éghajlatra meghatározott fokozatokra”.

38

Az EN 590:2013 szabványt ugyanis nem valamely uniós szerv, hanem a magánjogi szervezetnek minősülő CEN fogadta el.

39

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából természetesen le lehet vezetni azt, hogy valamely magánjogi szervezet által kidolgozott harmonizált szabványt az uniós jogrend részének lehet tekinteni, ha e szabvány kidolgozására a Bizottság kezdeményezésére, valamint irányítása és ellenőrzése mellett került sor, és a hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követően kötelező joghatásokat vált ki (lásd ebben az értelemben: 2016. október 27‑iJames Elliott Construction ítélet, C‑613/14, EU:C:2016:821, 40., 43. és 44. pont).

40

Egyébiránt tény, hogy az EN 590:2013 szabványt a Bizottság által 2006. november 13‑án adott M 394 megbízás alapján a CEN dolgozta ki. Ezenkívül e szabványnak a CEN általi elkészítését követően 2014/77 irányelvvel a Bizottság naprakésszé tette a 98/70 irányelv II. melléklete 1. lábjegyzetének e szabványra vonatkozó hivatkozását.

41

Mindazonáltal elegendő azt megállapítani, hogy e II. melléklet 1. lábjegyzetének alkalmazásában az EN 590:2013 szabványra történő utalás kizárólag az e szabványban említett vizsgálati módszerekre vonatkozik.

42

Amennyiben az EN 590:2013 szabvány 3. táblázatának g) megjegyzése nem tartalmaz vizsgálati módszert, az nem tekinthető az uniós jog részének, és annak az áruk tarifális besorolásának szempontjából nincs relevanciája.

43

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló ásványolajat a desztillációs jellemzői miatt nem lehet a KN 2710 19 43 vámtarifaalszám alá gázolajként besorolni, még akkor sem, ha ez az olaj megfelel az EN 590:2013 szabványban a sarkvidéki vagy a zord téli éghajlaton történő felhasználásra szánt gázolajra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

44

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő, a 2014. október 16‑i 1101/2014/EK bizottsági végrehajtási rendeletből eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló ásványolajat a desztillációs jellemzői miatt nem lehet e nómenklatúra 2710 19 43 vámtarifaalszáma alá gázolajként besorolni, még akkor sem, ha ez az olaj megfelel az EN 590 harmonizált szabvány 2013. szeptember havi változatában a sarkvidéki vagy a zord téli éghajlaton történő felhasználásra szánt gázolajra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.