1

Fellebbezésével az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) az Európai Unió Törvényszékének 2015. október 7‑iEuropean Dynamics Luxembourg és társai kontra OHIM ítéletének (T‑299/11, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2015:757) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék:

2

A 2006. december 13‑i 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL 2006. L 390., 1. o.; helyesbítés: HL 2008. L 48., 88. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25‑i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 2002. L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.; helyesbítés: HL 2007. L 99., 18. o.; a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg a teljes költségvetési ágazatra – így például a közbeszerzési szerződések odaítélésére – irányadó alapvető szabályokat.

3

A költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerint az ajánlatkérő tájékoztatja a határozat indokairól azon részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akiknek a részvételi jelentkezését vagy ajánlatát elutasították, és a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről azon ajánlattevőket, akiknek az ajánlata elfogadható, és akik ezt írásban kérik. Ugyanezen bekezdés második albekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy egyes részleteket nem szükséges közölni, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené köz‑ vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a vállalkozások közötti tisztességes versenyt.

4

A 2007. április 23‑i 478/2007/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL 2007. L 111., 13. o.) módosított, az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23‑i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL 2002. L 357., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 145. o.; helyesbítés: HL 2005. L 345., 35. o.) 149. cikke pontosítja az ajánlatkérőnek a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése alapján fennálló, a részvételre jelentkezők és ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeit.

5

A 2015. december 16‑i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2015, L 341, 21. o.; helyesbítések: HL 2016. L 71., 322. o.; HL 2016. L 110., 4. o.; HL 2016. L 267., 1. o.; HL 2017. L 142., 104. o.) módosított, az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.) (a továbbiakban: 207/2009 rendelet) 115. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően az EUIPO az Unió ügynöksége és jogi személyiséggel rendelkezik. Az EUIPO a tagállamok mindegyikében a tagállami jogszabályok szerint a jogi személyek esetében lehetséges legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik; így különösen ingó és ingatlanvagyont szerezhet, azzal rendelkezhet, pert indíthat és perelhető.

6

A 207/2009 rendelet 118. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint a szerződésen kívüli felelősség esetében – a tagállami jogszabályok közös alapelveivel összhangban – az EUIPO téríti meg a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat. Az ilyen károk megtérítésére vonatkozó jogviták eldöntésére az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

7

A jogvita előzményeit a megtámadott ítélet 1–28. pontja ismerteti.

8

E tények alapján a European Dynamics Luxembourg, az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE és a European Dynamics Belgium SA (a továbbiakban együttesen: European Dynamics Luxembourg és társai) 2011. június 6‑án a vitatott határozat megsemmisítése iránt keresetet indított a Törvényszék előtt. Azt követően, hogy a tárgyalás során egyik kereseti kérelmüktől elálltak, az utóbbiak az alábbiakat kérték:

9

Megsemmisítés iránti kérelmük alátámasztása érdekében a European Dynamics Luxembourg és társai három jogalapra hivatkoztak. Első jogalapjukban azt kifogásolták, hogy az EUIPO megsértette a 478/2007 rendelettel módosított költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdésének első albekezdését és a 2342/2002 rendelet 149. cikkét, valamint az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettséget annak megtagadásával, hogy az odaítélésről szóló határozat alátámasztására elégséges magyarázattal vagy indokolással szolgáljon számukra. A második jogalapot „a dokumentáció megsértésére” alapították, amennyiben az EUIPO a rovásukra a dokumentációban nem szereplő, új odaítélési szempontokat fogadott el, valamint az odaítélési alszempontokhoz a dokumentációban nem szereplő, új súlyozást rendelt. A European Dynamics Luxembourg és társai harmadik jogalapjukban azt rótták fel az EUIPO‑nak, hogy több nyilvánvaló értékelési hibát vétett.

10

A Törvényszék sorrendben a megsemmisítés iránti kereset alátámasztása érdekében felhozott második, harmadik, majd első jogalapot vizsgálta meg.

11

Először is a Törvényszék a második jogalap vizsgálata keretében a megtámadott ítélet 48. pontjában megállapította, hogy az EUIPO által a European Dynamics Luxembourg és társai ajánlatával kapcsolatban tett azon negatív megjegyzés, amely szerint az első odaítélési szempont alapján jobb értékelést elért ajánlatok „a projekt sikeréhez leginkább alapvető két feladatként a változáskezelést és a kommunikációt határozták meg”, azt mutatja, hogy az EUIPO az első odaítélési szemponton belül súlyozta a különböző alszempontokat. Az ítélet 53. pontjában a Törvényszék kimondta, hogy az EUIPO – mivel ilyen súlyozást sem a dokumentációban nem írt elő, sem pedig az ajánlattevőkkel előzetesen nem közölt – a European Dynamics Luxembourg és társai rovására megsértette az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvét. Ennélfogva a Törvényszék a hivatkozott ítélet 55. pontjában részben helyt adott a második jogalapnak.

12

Ezt követően a harmadik jogalap vizsgálatának keretében a Törvényszék megállapította, hogy az EUIPO által a European Dynamics Luxembourg ajánlatának értékelésére vonatkozóan tett bizonyos negatív megjegyzések az első és második odaítélési szempont tekintetében nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaznak. Egyrészről a megtámadott ítélet 91. pontjában megállapította, hogy mivel az említett pontban szereplő negatív megjegyzés sérti az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvét, maga az említett ítélet is szükségképpen nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz. Másrészről ezen ítélet 102. pontjában a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a negatív megjegyzés, amely szerint az ajánlat nem hozott fel a „leszállítandó termékre [vonatkozó] példá[t]”, szintén nyilvánvaló értékelési hibából származik, hiszen azt a dokumentációban semmi nem támasztja alá. Következésképpen a harmadik jogalapnak az ugyanezen negatív megjegyzéseket kifogásoló részében helyt adott, ezt meghaladóan pedig elutasította azt.

13

Ezenkívül a Törvényszék – továbbra is a harmadik jogalap vizsgálata keretében – a hivatkozott ítélet 86., 89. és 95. pontjában azt állapította meg, hogy az EUIPO által az első odaítélési szempont tekintetében a European Dynamics Luxembourg ajánlatának értékelésével kapcsolatban tett egyéb megjegyzései olyan mértékben nélkülözték a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti megfelelő indokolást, hogy e megjegyzésekkel kapcsolatban a Törvényszéknek nem állt módjában nyilvánvaló értékelési hibát megállapítani.

14

Végül az első jogalap vizsgálatát követően – a megtámadott ítélet 134. pontjában kifejtett, a harmadik jogalap vizsgálata során nem megfelelően indokoltnak tartott értékelésekre hivatkozással – a Törvényszék ezen ítélet 135. pontjában kimondta, hogy a vitatott határozat több indokolási hiányosságban is szenved.

15

E feltételek mellett a Törvényszék a megtámadott ítélet 136. pontjában megállapította, hogy a vitatott határozatot teljes egészében meg kell semmisíteni.

16

A hivatkozott ítélet 137. pontjából kitűnően a European Dynamics Luxembourg és társai kártérítési kérelmükben egyrészt a szerződés első helyre rangsorolt nyertes ajánlattevőként történő megkötésével kapcsolatos esély elvesztéséből származó kár, másrészt a jóhírnevük és hitelességük sérelme okán elszenvedett nem vagyoni kár megtérítését kérték.

17

A Törvényszék megállapította az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapításához az EUMSZ 340. cikk második bekezdése értelmében szükséges feltételek együttes fennállását, tekintettel arra, hogy az általa megállapított érdemi jogsértések érinthették a European Dynamics Luxembourg azon esélyét, hogy ajánlatát a rangsorolási mechanizmusban az első vagy a második helyre rangsorolják.

18

Nem tartotta azonban szükségesnek a European Dynamics Luxembourg és társai jóhírnevét és hitelességét érintő sérelem fennállásának vizsgálatát, tekintettel arra, hogy – főszabály szerint – az odaítélésről szóló határozat megsemmisítése elegendő az ilyen sérelem által okozott kár orvoslására. Következésképpen részben helyt adott a kártérítési kérelemnek, és felhívta a feleket, hogy jussanak egyezségre a fizetendő kártérítés összegéről.

19

Fellebbezésében az EUIPO azt kéri, hogy a Bíróság:

20

A European Dynamics Luxembourg és társai azt kérik, hogy a Bíróság:

21

Fellebbezésének alátámasztása érdekében az EUIPO négy jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt az esélyegyenlőség és átláthatóság elvének alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazásra, valamint az indokolás hiányára, a másodikat a Törvényszék által a vitatott határozat nyilvánvaló értékelési hibák miatt történő megsemmisítése során elkövetett téves jogalkalmazásra, a harmadikat a költségvetési rendelet 100. cikkének az EUMSZ 296. cikk második bekezdésével együttesen értelmezett (2) bekezdésének megsértésére, a negyediket pedig téves jogalkalmazásra és az indokolás hiányára alapította, amennyiben a megtámadott ítélet helyt adott a European Dynamics Luxembourg és társai által benyújtott kártérítési kérelemnek.

22

Az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy az első odaítélési szempontra vonatkozó, új súlyozási tényezők állítólagos bevezetése az esélyegyenlőség és átláthatóság elvének megsértéséhez vezetett. Arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen mondta ki, hogy a vitatott határozat sérti ezen elveket, mivel a European Dynamics Luxembourg ajánlatának az első odaítélési szempont szerinti értékelése a dokumentációban nem ismertetett és az ajánlattevőkkel nem közölt, az első szemponton belüli alszempontokat súlyozó tényezők alapján történt. Az EUIPO szerint a megtámadott ítélet 53. pontjában kifejtett értékelés, amely „automatikus okozati összefüggést” állapít meg e súlyozási tényezők bevezetése és a hivatkozott elvek megsértése között, a Bíróság ítélkezési gyakorlatának téves értelmezésén alapul, ráadásul nem megfelelően indokolt. Az EUIPO e tekintetben különösen a 2005. november 24‑iATI EAC e Viaggi di Maio és társai ítéletre (C‑331/04, EU:C:2005:718) hivatkozik.

23

A European Dynamics Luxembourg és társai szerint, mivel az EUIPO nem állította a Törvényszék előtt, hogy a dokumentációban nem szereplő súlyozási tényezők nem befolyásolták az ajánlatok elkészítését, az azt kifogásoló érv, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy e tényezők bevezetése megváltoztatta‑e a European Dynamics Luxembourg és társai jogait, amelyet első ízben a jelen fellebbezés keretében hoztak fel, új érvnek minősül, és ezért elfogadhatatlan.

24

Mindenesetre e jogalap megalapozatlan. A European Dynamics Luxembourg és társai lényegében azt állítják, hogy a Törvényszék igazodott az EUIPO által hivatkozott ítélkezési gyakorlathoz, amennyiben, még ha azt nem is idézte, megállapította, hogy az említett súlyozási tényezők előzetes tájékoztatás nélküli bevezetése kárt okozott számukra.

25

Végül a European Dynamics Luxembourg és társai úgy vélik, hogy a megtámadott ítéletet a jogilag megkövetelt módon megindokolták, mivel a Törvényszék nem volt abban a helyzetben, hogy teljes vizsgálatot végezzen, éppen azért, mert az EUIPO bizonytalan értelmű megjegyzéseket tett, és a vitatott határozat nem tartalmaz valószerű érveket és következetes gondolatmenetet.

26

Elsőként a European Dynamics Luxembourg és társai által felhozott elfogadhatatlansági kifogást el kell utasítani.

27

Az EUIPO ugyanis jogosult olyan jogalapokat tartalmazó fellebbezést benyújtani, amelyek magából a megtámadott ítéletből származnak, és amelyek annak megalapozottságát kifogásolják.

28

Márpedig ezekkel az érvekkel, amelyeknek az elfogadhatatlanságát a European Dynamics Luxembourg és társai állítják, az EUIPO a Törvényszék által elfogadott megoldás jogi megalapozottságát kifogásolja (lásd ebben az értelemben: 2007. november 29‑iStadtwerke Schwäbisch Hall és társai kontra Bizottság ítélet, C‑176/06 P, nem tették közzé, EU:C:2007:730, 17. pont).

29

Az első jogalapnak a Törvényszék általi érdemi vizsgálatát illetően az EUIPO lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy tévesen alkalmazta a Bíróságnak a megtámadott ítélet 48. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatát, és tévesen mondta ki az említett ítélet 53. pontjában, hogy az EUIPO jogellenesen vezetett be súlyozási tényezőket az első odaítélési szemponton belüli alszempontok vonatkozásában.

30

Meg kell állapítani, hogy e tekintetben a megtámadott ítélet téves jogalkalmazást valósít meg.

31

Kétségtelen, hogy az egyenlő bánásmód és az odaítélési eljárások átláthatóságának elve az ajánlatkérők számára azt a kötelezettséget hordozza magában, hogy az eljárás során mindvégig ugyanúgy kell értelmezniük az odaítélési szempontokat (2001. október 18‑iSIAC Construction ítélet, C‑19/00, EU:C:2001:553, 43. pont; 2010. november 18‑iBizottság kontra Írország ítélet, C‑226/09, EU:C:2010:697, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Az ajánlatkérő tehát nem alkalmazhat a bírálati részszempontokra vonatkozó olyan súlyozási szabályokat vagy alszempontokat, amelyeket nem ismertetett előzetesen az ajánlattevőkkel (2008. január 24‑iLianakis és társai ítélet, C‑532/06, EU:C:2008:40, 38. pont).

33

Mindazonáltal lehetséges, hogy valamely ajánlatkérő szerv az ajánlattételi határidő lejárta után is meghatározzon a – lényegében a korábban az ajánlattévők tudomására hozott szempontoknak megfelelő – alszempontokra vonatkozó súlyozási tényezőket. Ezen utólagos meghatározáshoz azonban három feltétel teljesülése szükséges, vagyis az említett utólagos meghatározás először is nem módosíthatja a szerződés odaítélésének az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a hirdetményben meghatározott szempontjait, másodszor nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyek ismerete az ajánlat elkészítésének időpontjában befolyásolhatta volna annak elkészítését, és harmadszor nem fogadható el olyan szempontok figyelembevételével, amelyek hátrányosan megkülönböztethetik az ajánlattevők bármelyikét (lásd ebben az értelemben: 2005. november 24‑iATI EAC e Viaggi di Maio és társai ítélet, C‑331/04, EU:C:2005:718, 32. pont; 2011. július 21‑iEvropaïki Dynamiki kontra EMSA ítélet, C‑252/10 P, nem tették közzé, EU:C:2011:512, 32. és 33. pont; 2016. július 14‑iTNS Dimarso ítélet, C‑6/15, EU:C:2016:555, 26. pont).

34

A jelen ügyben a vitatott megállapítások az egyik odaítélési szemponton belüli alszempontokra vonatkozó olyan súlyozási tényező bevezetésére vonatkoztak, amely a dokumentációban nem szerepelt, és amelyet az ajánlattevőkkel sem közöltek előzetesen, amit az EUIPO nem vitat. A fentiekre tekintettel tehát a Törvényszék nem állapíthatta meg érvényesen az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvének megsértését annak előzetes vizsgálata nélkül, hogy a fenti három feltétel megsértését felhozták‑e és bizonyították‑e előtte.

35

Mivel a Törvényszék, azt megelőzően, hogy az első fokon előterjesztett kereset második jogalapjának második kifogását megalapozottnak nyilvánította, elmulasztotta megvizsgálni, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából eredő fenti három feltétel a jelen ügyben együttesen teljesül‑e, a fellebbezés első jogalapjának helyt kell adni, anélkül hogy meg kellene vizsgálni az EUIPO azon érvét, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét, amikor megállapította, hogy az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvének megsértése a szóban forgó alszempontok súlyozási tényezőinek bevezetéséből következett.

36

Mivel a megtámadott ítélet 53. pontjában szereplő indok téves jogalkalmazást valósít meg, rá kell mutatni, hogy ennek következményeként, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 49. pontjában említette, a megtámadott ítélet egy másik téves jogalkalmazást is megvalósít azzal, hogy a Törvényszék, amikor az első fokon előterjesztett kereset harmadik jogalapja első része kilencedik kifogásának helyt adott, a szóban forgó első odaítélési szempont vonatkozásában nyilvánvaló értékelési hibát állapított meg. Ha ugyanis nem lehet ezen indokra támaszkodni, az említett ítélet 91. és 96. pontjának hiányzik az indokolása. Márpedig az indokolás ilyen elégtelensége olyan imperatív jogalapot képez, amelyet hivatalból figyelembe kell venni (lásd ebben az értelemben: 2013. április 11‑iMindo kontra Bizottság ítélet, C‑652/11 P, EU:C:2013:229, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

Az EUIPO második jogalapját és harmadik jogalapjának második részét együttesen indokolt vizsgálni.

38

Második jogalapjával az EUIPO arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 121. pontjával összefüggésben értelmezett 136. pontjában úgy határozott, hogy az említett ítélet 91., 95., 96. és 97–103. pontjában általa megállapított állítólagos nyilvánvaló értékelési hibák igazolják a vitatott határozat megsemmisítését. Arra hivatkozik, hogy a Törvényszék saját ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a felperesnek kell bizonyítania, hogy valamely nyilvánvaló értékelési hiba befolyással volt‑e az odaítélési eljárás végeredményére, amit tehát a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia. Az EUIPO azt állítja, hogy noha ezen ítélkezési gyakorlat az indokolási hiányossággal kapcsolatos, a nyilvánvaló értékelési hibákra is alkalmazandó.

39

A Törvényszéknek tehát meg kellett volna vizsgálnia, hogy a European Dynamics Luxembourg ajánlatának értékelése során az első és a második odaítélési szempontot érintő nyilvánvaló értékelési hibák jelentős mértékben módosították‑e a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás eredményét, hogy ennélfogva meg kell‑e semmisíteni a vitatott határozatot. Mindazonáltal az EUIPO szerint a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni, hogy ilyen értékelési hibák hiányában az említett ajánlatot a rangsorolási mechanizmusban első vagy második helyre lehetett volna‑e besorolni. Ily módon annak megállapításával, hogy az állítólagos értékelési hibák elegendő okot szolgáltattak a vitatott határozat megsemmisítésére, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.

40

A második odaítélési szemponttal kapcsolatos, a megtámadott ítélet 103. pontjában megállapított nyilvánvaló értékelési hibát illetően az EUIPO lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy nem vizsgálta meg, hogy e hiba befolyásolta‑e a vitatott határozat eredményét, annak vizsgálata során, hogy a nem jogellenes odaítélési szempontok értékelése önmagában elegendő‑e a European Dynamics Luxembourg ajánlata besorolásának igazolásához.

41

A harmadik jogalapja második részében az EUIPO lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy anélkül semmisítette meg a vitatott határozatot, hogy megvizsgálta volna, hogy az általa megállapított indokolási hiányosságok önmagukban vagy a szintén feltárt nyilvánvaló értékelési hibákkal együtt elegendők voltak‑e ahhoz, hogy módosítsák az említett határozat eredményét.

42

Második jogalapjának és harmadik jogalapja második részének alátámasztása érdekében az EUIPO a Törvényszék által hozott két ítéletre hivatkozik.

43

Egyfelől az EUIPO azt állítja, hogy ha a Törvényszék valamely odaítélési határozat indokolásának hiányosságát állapítja meg, e határozat emiatt csak akkor semmisíthető meg, ha a határozatnak az ilyen hiányossággal nem érintett egyéb elemei nem elegendőek ahhoz, hogy a határozatot indokolják (2014. április 10‑iEvropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑340/09, nem tették közzé, EU:T:2014:208, 115. és 116. pont). Az EUIPO szerint az említett ítéletből eredő megközelítés analógia útján alkalmazandó olyan esetben, amikor a Törvényszék azt állapítja meg, hogy az odaítélési határozat nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz.

44

Másrészről az EUIPO arra hivatkozik, hogy amikor egy ajánlatra valamely odaítélési szempont szerint adott pontszám alapjául több olyan negatív megjegyzés szolgál, amelyek közül egy vagy több nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz, sem a pontszám, sem az azt alátámasztó értékelés nem tekinthető hibásnak, amennyiben azok alapjául olyan megjegyzések is szolgáltak, amelyek nem tartalmaznak ilyen hibát (2014. szeptember 26‑ i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑498/11, nem tették közzé, EU:T:2014:831, 196. és 197. pont).

45

Az EUIPO szerint a jelen esetben az első odaítélési szempontra adott pontszám és a második odaítélési szempontra adott pontszám nem egyetlen, hanem több olyan negatív és pozitív megjegyzésen alapult, amelyeket a Törvényszék megállapítása szerint nem érintett nyilvánvaló értékelési hiba, és amelyeket, mivel azokat a kereset nem érintette, nem vizsgáltak. Úgy véli, hogy a Törvényszéknek ennek következtében meg kellett volna vizsgálnia, hogy e további megjegyzések önmagukban elegendők voltak‑e az ajánlatkérő hatóság által az érintett odaítélési szempontra adott pontszám igazolására.

46

A harmadik jogalapjának második részében az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor anélkül semmisítette meg a vitatott határozatot, hogy megvizsgálta volna, hogy a megtámadott ítélet 86., 89., 95., 134. és 135. pontjában megállapított indokolási hiányosságok önmagukban vagy az általa szintén feltárt nyilvánvaló értékelési hibákkal együtt ténylegesen elegendők voltak‑e ahhoz, hogy módosítsák az odaítélési eljárás végső eredményét.

47

Az European Dynamics Luxembourg és társai azon az állásponton vannak, hogy az EUIPO második jogalapja és harmadik jogalapjának második része megalapozatlan.

48

A második jogalapot illetően először is meg kell állapítani, hogy nem kell vizsgálni az első értékelési szempontra vonatkozó nyilvánvaló értékelési hiba hatásait, mivel a fellebbezés első jogalapjának vizsgálatából következik, hogy ilyen hibát a Törvényszéknek nem kellett megállapítania.

49

A tekintetben, hogy a Törvényszék nem vette figyelembe az odaítélésről szóló határozat érvényességére egyrészről az említett határozat indokolásának hiányosságai, másrészről a második odaítélési szemponttal kapcsolatos, a megtámadott ítélet 103. pontjában megállapított nyilvánvaló értékelési hiba által gyakorolt joghatásokat, rá kell mutatni, hogy a valamely odaítélési szempontot érintő elégtelen indokolás vagy nyilvánvaló értékelési hiba nem igazolja valamely odaítéléséről szóló határozat megsemmisítését, amennyiben az tartalmaz olyan egyéb elemeket, amelyek önmagukban elegendők a határozat jogi megalapozásához.

50

Ilyen esetben az e szabálytalanságokra alapított jogalapok hatástalanok (lásd analógia útján: 2001. július 12‑iBizottság kontra Franciaország – TF1 ítélet, C‑302/99 P és C‑308/99 P, EU:C:2001:408, 27. pont; 2007. április 26‑iAlcon kontra OHIM ítélet, C‑412/05 P, EU:C:2007:252, 41. pont).

51

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az EUIPO második jogalapjával és harmadik jogalapjának második részével annak állítására szorítkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a saját ítélkezési gyakorlatát, és hogy az általa megállapított szabálytalanságok nem módosították a vitatott határozat eredményét.

52

Közelebbről az EUIPO nem állítja, és nem bizonyítja, hogy a jelen esetben a vitatott határozat nem lehetett volna kedvezőbb a European Dynamics Luxembourg számára a Törvényszék által megállapított különböző szabálytalanságok hiányában.

53

E feltételek mellett az EUIPO nem róhatja fel megalapozottan a Törvényszéknek, hogy elmulasztotta megvizsgálni, hogy a második odaítélési szempontot érintő értékelési hiba és a vitatott határozattal kapcsolatban általa megállapított indokolási hiányosságok hatással lehettek‑e az említett határozat rendelkező részére.

54

Következésképpen az EUIPO második jogalapját és harmadik jogalapjának második részét el kell utasítani.

55

Az EUIPO a harmadik jogalap első részével arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőt terhelő indokolási kötelezettség terjedelmét. Azáltal, hogy a Törvényszék – figyelmen kívül hagyva azon értékelés nagyobb összefüggéseit, amelynek a megjegyzések a részét képezték – külön‑külön vizsgálta az értékelési bizottság minden egyes megjegyzését, a megtámadott ítélet 129. pontjában hivatkozott 2012. október 4‑iEvropaïki Dynamiki kontra Bíróság ítélet (C‑629/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:617) 21. pontjában kimondottakhoz képest szigorúbban értelmezte ezen indokolási kötelezettség tartalmát. Ezen ítélkezési gyakorlat szerint az ajánlatkérőnek nem kell az elutasított ajánlattevő részére részletes összefoglalót küldenie arról, hogy ajánlatának értékelésekor miként vették figyelembe annak egyes részleteit; illetve ajánlatának a nyertes ajánlattal való aprólékos összehasonlító elemzésével sem kell szolgálnia.

56

A European Dynamics Luxembourg és társai arra hivatkoznak, hogy a harmadik jogalap e része megalapozatlan.

57

A fellebbezés harmadik jogalapjának első részét illetően meg kell vizsgálni, hogy az egyenként a megtámadott ítélet 81–86., 87–89. és 90–95. pontjában szereplő indokokkal a Törvényszék nem alkalmazott‑e szigorúbb követelményeket, mint amelyek a 2012. október 4‑iEvropaïki Dynamiki kontra Bíróság ítéletből (C‑629/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:617) következnek.

58

Emlékeztetni kell arra, hogy ezen ítélet 20–22. pontjában a Bíróság lényegében kimondta, hogy a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerint az ajánlatkérő tájékoztatja a határozat indokairól azon részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akiknek a részvételi jelentkezését vagy ajánlatát elutasították, és a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről azon ajánlattevőket, akiknek az ajánlata elfogadható, és akik ezt írásban kérik. Mindazonáltal nem lehet megkövetelni az ajánlatkérőtől, hogy azon ajánlattevő számára, akinek ajánlatát nem fogadták el, egyrészről – az ajánlat elutasításának indokain felül – részletes összefoglalót küldjön arról, hogy ajánlatának értékelésekor miként vették figyelembe annak egyes részleteit, másrészről pedig hogy – a nyertes ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek közlése keretében – a nyertes ajánlat és az elutasított ajánlattevő ajánlatának aprólékos összehasonlító elemzésével szolgáljon. Ugyanígy az ajánlatkérő nem köteles az elutasított ajánlattevő számára biztosítani – ezen utóbbi írásbeli kérelmére – az értékelésről szóló jelentés teljes másolatát.

59

Ezenkívül az EUMSZ 296. cikk második bekezdése által megkövetelt indokolást az eset körülményeire, így különösen a jogi aktus tartalmára és a hivatkozott indokok jellegére tekintettel kell vizsgálni. Nem szükséges, hogy az indokolás valamennyi jelentőséggel bíró tény‑ és jogkérdésre külön kitérjen, mivel azt, hogy egy jogi aktus indokolása megfelel‑e az EUMSZ 296. cikk követelményeinek nem pusztán e jogi aktus szövegére figyelemmel kell megítélni, hanem annak összefüggéseire, valamint az érintett tárgyra vonatkozó jogszabályok összességére való tekintettel is (lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 12‑iAnagnostakis kontra Bizottság ítélet, C‑589/15 P, EU:C:2017:663, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60

Először is nem kell megvizsgálni az EUIPO által a megtámadott ítélet 90–95. pontjában szereplő, az első fokon előterjesztett kereset harmadik jogalapja első része kilencedik kifogásának vizsgálatával kapcsolatos érvelés vonatkozásában megfogalmazott bírálatokat.

61

A jelen ítélet 36. pontjában ugyanis kimondásra került, hogy a megtámadott ítélet 48–55. pontja téves jogalkalmazást tartalmaz, és hogy amennyiben nem lehet e pontokra támaszkodni, a megtámadott ítélet 91. és 96. pontja megalapozatlanná válik. Következésképpen a jelen ítélet ugyanezen pontjában megállapítást nyert, hogy a megtámadott ítélet téves jogalkalmazást valósít meg, amennyiben a Törvényszék helyt adott az első fokon előterjesztett kereset harmadik jogalapja első része kilencedik kifogásának azzal, hogy nyilvánvaló értékelési hibát állapított meg a szóban forgó első odaítélési szempont tekintetében.

62

Ezt követően a megtámadott ítélet 81–86. pontjában szereplő megfontolásokat illetően emlékeztetni kell arra, hogy az első fokon előterjesztett keresetük harmadik jogalapja első részének hatodik kifogásával a European Dynamics Luxembourg és társai vitatták az EUIPO azon értékelését, amely szerint nincs szükség minden egyes projekthez programmenedzserre, elsődleges projektmenedzserre és projektmenedzserre.

63

A Törvényszék e kifogás vizsgálatát követően a megtámadott ítélet 85. és 86. pontjában megállapította, hogy a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 296. cikk második bekezdése értelmében vett indokolás hiányát e tekintetben meg kell állapítani, tekintettel a dokumentáció pontatlanságára, valamint az értékelő bizottság általi elbírálás szűkszavú és homályos jellegére, amelyek lehetetlenné teszik az EUIPO által egy elsődleges projektmenedzser, továbbá egy projektmenedzser alkalmazásának a European Dynamics Luxembourg ajánlatába történő foglalását illetően előadott bírálat hitelessége valószínűségének vizsgálatát.

64

Márpedig az EUIPO nem fejti ki, hogy a Törvényszék milyen tekintetben alkalmazott e következtetés levonása érdekében szigorúbb vizsgálatot, mint amely a jelen ítélet 57–59. pontjában említett ítélkezési gyakorlatból következik.

65

Végül a megtámadott ítélet 87–89. pontjában szereplő, az első fokon előterjesztett kereset harmadik jogalapja első része nyolcadik kifogásának vizsgálatára vonatkozó érvelés keretében a Törvényszék a megtámadott ítélet 88. pontjában megállapította, hogy az értékelő bizottság végső megjegyzése, amely szerint „[az] ajánlat teljes egészében igencsak operatív, nem pedig stratégiai jellegű, és az [EUIPO] által előirányzottól eltérő projektmenedzser‑típusra összpontosít” érthetetlen, és hogy különösen az a megjegyzés, amely szerint az EUIPO „más típusú projektmenedzsert” irányzott elő, homályos és ennélfogva nem ellenőrizhető bírálatnak minősül.

66

E tekintetben elegendő rámutatni egyrészről, hogy az EUIPO nem vitatja, hogy csupán a Törvényszék előtti eljárás során hozott fel ezzel kapcsolatos érvet, ahogyan az a megtámadott ítélet 88. pontjából következik.

67

Másrészről az EUIPO a Törvényszéknek a dokumentációban kellően egyértelműen és pontosan kifejtett szempontok hiányára, továbbá az értékelő bizottság általi elbírálás szűkszavú és homályos jellegére vonatkozó megállapításait sem vitatja.

68

A Bíróság előtt tehát nem bizonyították, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.

69

Ahogyan arra a főtanácsnok az indítványának 77. és 78. pontjában rámutatott, a jelen fellebbezés alátámasztására előterjesztett bizonyítékok nem kérdőjelezik meg azt a tényt, hogy a Törvényszék az értékelő bizottságnak az első fokon előterjesztett keresetben vitatott megjegyzéseit mind külön‑külön, mind az érintett ajánlat átfogó értékelése keretében megvizsgálta, és hogy nem követelte meg az EUIPO‑tól, hogy részletes összefoglalót küldjön arról, hogy ezen ajánlat értékelésekor miként vették figyelembe annak egyes részleteit; illetve, azt, hogy ezen ajánlatnak az előrébb rangsorolt ajánlatokkal való aprólékos összehasonlító elemzését elvégezze.

70

E körülmények között a fellebbezés harmadik jogalapjának első részét mint megalapozatlant el kell utasítani.

71

A harmadik jogalapja harmadik részével az EUIPO arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet ellentmondásos – amennyiben egyrészt a megsemmisítés iránti kereset harmadik jogalapja vizsgálatának keretében a Törvényszék az ítélet 112–115. és 121. pontjában nem állapított meg semmilyen nyilvánvaló értékelési hibát vagy indokolási hiányosságot a European Dynamics Luxembourg ajánlatának a negyedik odaítélési szempont tekintetében történő értékelésével kapcsolatban, másrészt e kereset első jogalapjának vizsgálata során a Törvényszék az említett ítélet 134. és 135. pontjában megállapította, hogy nem állt módjában a vitatott határozat jogszerűségét érdemben felülvizsgálni ezen értékelést illetően – a tekintetben, hogy e határozat nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz.

72

A European Dynamics Luxembourg és társai azt az álláspontot képviselik, hogy a harmadik jogalap e része megalapozatlan.

73

Kétségtelen, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 134. pontjának első mondatában említést tesz a negyedik odaítélési szempontról, noha az említett ítélet 112–115. és 121. pontjában kimondta, hogy az EUIPO e tekintetben nem követett el értékelési hibát.

74

A megtámadott ítélet 134. és 135. pontja azonban csak a megtámadott ítélet 81–86., 87–89. és 90–95. pontjából levont következtetést tartalmazza, amely utóbbiak az első odaítélési szemponthoz kapcsolódó kifogások vizsgálatra vonatkoznak.

75

Ily módon az EUIPO‑nak az egyrészről a megtámadott ítélet 112–115. és 121. pontjában, másrészről az említett ítélet 134. és 135. pontjában kifejtett érveléssel kapcsolatos kifogása nincs befolyással az említett ítélet rendelkező részére, és ily módon a harmadik jogalap harmadik részét hatástalannak kell tekinteni.

76

A fentiekből következik, hogy a harmadik jogalap első és harmadik részét el kell utasítani.

77

Negyedik jogalapjának első részével az EUIPO arra hivatkozik, hogy a jelen ügyben nem teljesül az Európai Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapításához szükséges egyik feltétel, mivel az a megállapítás, amely szerint a vitatott határozat jogszerűtlen, a Törvényszék téves jogalkalmazásán alapul. A Törvényszék tehát tévesen állapította meg az Unió szerződésen kívüli felelősségét.

78

Másodlagosan az EUIPO arra hivatkozik, hogy amennyiben a megtámadott ítéletet kizárólag a Törvényszéknek az esélyegyenlőség és átláthatóság elvének sérelmére vonatkozó megállapítása tekintetében helyeznék hatályon kívül, azt egyúttal a European Dynamics Luxembourg és társai által állítólagosan elszenvedett kár megtérítése tekintetében is hatályon kívül kellene helyeznie. Egyrészről ugyanis, ahogyan az a megtámadott ítélet 142. és 143. pontjából kitűnik, nem áll fenn okozati összefüggés a Törvényszék által megállapított indokolási hiányosságok és az állított kár bekövetkezése között. Másrészről, mivel a Törvényszék nem vizsgálta a megtámadott ítélet 91. és 102. pontjában megállapított nyilvánvaló értékelési hibáknak az odaítélési eljárás végeredményére gyakorolt hatását, az említett ítélet 144. pontjában szereplő következtetés, amely szerint ezen értékelési hibák és az említett kár között okozati összefüggés áll fenn, nincs megfelelően megindokolva.

79

A negyedik jogalapjának második részével az EUIPO arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet indokolása hiányos, mivel ellentmondás áll fenn az ezen ítélet 144., 146. és 150. pontjában kifejtett indokok, valamint az említett ítélet rendelkező részének 2. pontja között. Ugyanis, noha ezek az indokok a European Dynamics Luxembourg által elszenvedett kárt a rangsorolási mechanizmusba első vagy második helyen történő besorolás esélyének elvesztése folytán keletkezett kárként azonosították, a rendelkező rész az Uniót a keretszerződés első szerződő félként történő odaítélésével kapcsolatos esély elvesztésével okozott kár megtérítésére kötelezte.

80

Negyedik jogalapjának harmadik részével az EUIPO arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet rendelkező részének 2. pontja tárgyi tévedést tartalmaz, mivel nem az EUIPO‑t, hanem az Uniót kötelezi a European Dynamics Luxembourg által elszenvedett kár megtérítésére. A 207/2009 rendelet 115. cikke, valamint 118. cikkének (3) bekezdése értelmében azonban erre az EUIPO‑t kellett volna kötelezni.

81

A European Dynamics Luxembourg és társai először is arra hivatkoznak, hogy a megtámadott ítélet a jogilag megkövetelt módon állapította meg az Unió felelősségének fennállásához szükséges feltételek teljesülését. Ezt követően azt állítják, hogy nem áll fenn ellentmondás egyrészről a megtámadott ítélet 144., 146. és 150. pontja, másrészről pedig ezen ítélet rendelkező részének második pontja között, mivel az esély elvesztése miatt általuk elszenvedett kár megtérítése érdekében figyelembe kell venni ezen esélyvesztés lehetséges teljes terjedelmét, azaz a European Dynamics Luxembourg azon esélyét, hogy a rangsorolás szerinti első szerződő fél legyen. Végül a megtámadott ítélet rendelkező részének 2. pontjában az Unióra való hivatkozás nem hibás, mivel az Unió általános felelősséggel tartozik az intézményei és szervei által tanúsított jogellenes magatartásért.

82

Elsőként az EUIPO által a negyedik jogalap első részének keretében másodlagosan felhozott érvet kell megvizsgálni.

83

Ezen érvével az EUIPO lényegében arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítéletben nem mutatták be és nem indokolták, hogy okozati összefüggés áll fenn a Törvényszék által a második odaítélési szempontra vonatkozóan megállapított nyilvánvaló értékelési hibák és a European Dynamics Luxembourg által az esélyvesztésből eredően elszenvedett kár között.

84

Ezen érvet a jelen ügy körülményei között megalapozottnak kell tekinteni.

85

Egyrészről ugyanis, ahogyan a jelen ítélet 36. pontjában megállapításra került, a megtámadott ítélet 53., 91. és 96. pontja téves jogalkalmazást valósít meg, és ezért a Törvényszéknek nem kellett volna megállapítania az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvének megsértéséből, valamint az első odaítélési szempontot érintő nyilvánvaló értékelési hibából eredő jogellenességet.

86

Másrészről a Törvényszék a megtámadott ítélet 143. pontjában kimondta, hogy nem lehet elismerni az általa megállapított indokolási hiányosságok és a European Dynamics Luxembourg és társai által hivatkozott károk közötti okozati összefüggést.

87

Az Unió felelősségének megállapítása tehát azt feltételezi, hogy okozati összefüggés áll fenn a European Dynamics Luxembourg ajánlatának értékelését érintő – az említett ítélet 102. pontjában megállapított – egyetlen érdemi jogszerűtlenség és az esélyvesztés között.

88

Márpedig a megtámadott ítéletben a Törvényszék nem indokolta a jogilag megkövetelt módon ilyen okozati összefüggés fennállását. A Törvényszék különösen nem állapította meg, hogy a jelen ügy tényállására tekintettel és az EUIPO által elkövetett hibák hiányában a European Dynamics Luxembourgot az első helyre sorolták volna‑e, és odaítélték volna‑e számára a szóban forgó szerződést, és ha igen, milyen körülmények között.

89

Ebből következik, hogy mivel az Európai Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapításához szükséges egyik feltétel nem teljesült, a Törvényszéknek nem kellett volna helyt adnia a European Dynamics Luxembourg és társai által benyújtott kártérítési kérelemnek.

90

Az EUIPO negyedik jogalapjának első része következésképpen megalapozott.

91

Mivel a negyedik jogalap e része megalapozott, a második és harmadik részét nem kell megvizsgálni.

92

Ezen megfontolások összességéből az következik, hogy a megtámadott ítélet 53., 91. és 96. pontjában téves jogalkalmazást valósít meg, amennyiben a Törvényszék helyt adott az első fokon előterjesztett kereset második jogalapjának az első odaítélési szemponttal kapcsolatos második kifogásának, és e kereset harmadik jogalapja első részének az említett odaítélési szemponttal kapcsolatos kilencedik kifogásának.

93

Ahogyan a megtámadott ítélet 136. pontjából kitűnik, a Törvényszék a vitatott határozatnak az említett ítélet rendelkező részének 1. pontjában szereplő megsemmisítését az általa megállapított azon szabálytalanságok összessége alapján indokolta, amelyek a szóban forgó ajánlatnak az első és a második odaítélési szempontra tekintettel történő értékelését érintik. Mindazonáltal, még ha a Törvényszék által a megtámadott ítélet 53., 91. és 96. pontjában tett megállapítások nem is igazolhatják a vitatott határozat megsemmisítését, a Törvényszék által a megtámadott ítélet 86., 89., 95., 102. és 135. pontjában megállapított szabálytalanságok – ahogyan azt az indítványának 111. pontjában a főtanácsnok is megállapította – elegendők e határozat Törvényszék általi megsemmisítésének igazolására. Ebből következik, hogy a megtámadott ítélet rendelkező részének 1. pontját nem kell hatályon kívül helyezni.

94

Ezzel szemben hatályon kívül kell helyezni a megtámadott ítélet rendelkező részének 2. pontját, amely a szóban forgó szerződésnek a rangsorolás szerinti első szerződő félként történő odaítélésével kapcsolatos esély elvesztése címén az Uniót a European Dynamics Luxembourg által elszenvedett kár megtérítésére kötelezi, mivel megállapítást nyert, hogy a negyedik jogalap első része megalapozott.

95

A megtámadott ítélet e hatályon kívül helyezésére tekintettel az említett ítélet rendelkező részének a kártérítés számszerűsített összegének meghatározására vonatkozó 4. és 5. pontját szintén hatályon kívül kell helyezni.

96

E körülmények között a megtámadott ítélet rendelkező részének a költségek viselésére vonatkozó 6. pontját is hatályon kívül kell helyezni.

97

Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata értelmében a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

98

Így van ez a jelen ügyben is. Meg kell tehát vizsgálni a European Dynamics Luxembourg és társai által e kereset keretében előterjesztett kártérítési kérelmet, amely azon kár megtérítésére irányul, amelyet a European Dynamics Luxembourg azon esélyének elvesztése címén szenvedtek el, hogy a keretszerződést a rangsorolás szerinti első szerződő félként ítéljék oda a számára.

99

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUIPO szerződésen kívüli felelősségének megállapításához több feltétel együttes fennállása szükséges, úgymint a magatartásának jogellenessége, a kár tényleges bekövetkezése, valamint az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés (lásd ebben az értelemben: 2014. július 10‑iNikolaou kontra Számvevőszék ítélet, C‑220/13 P, EU:C:2014:2057, 52. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Hasonlóképpen, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az Unió szerződésen kívüli felelősségét, a kárnak ténylegesnek és biztosnak kell lennie, és az intézmények jogellenes magatartásából kellőképpen közvetlenül kell következnie (2017. május 30‑iSafa Nicu Sepahan kontra Tanács ítélet, C‑45/15 P, EU:C:2017:402, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

100

Minden körülmények között az Unió szerződésen kívüli felelősségére hivatkozó félnek kell meggyőző bizonyítékokat előterjesztenie mind az általa hivatkozott kár fennállására, mind pedig annak mértékére, továbbá a szóban forgó intézmény magatartása és az állítólagos kár közötti kellően közvetlen okozati összefüggés fennállására vonatkozóan (2017. május 30‑iSafa Nicu Sepahan kontra Tanács ítélet, C‑45/15 P, EU:C:2017:402, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

101

E vonatkozásban meg kell állapítani, hogy a Törvényszékhez benyújtott keresetlevélből kitűnik, hogy az nyilvánvalóan nem felel meg az említett ítélkezési gyakorlat által felállított követelményeknek. A European Dynamics Luxembourg és társai többek között azon bruttó nyereség kártérítésként való megtérítését kérték, amelyet a European Dynamics Luxembourg szerezhetett volna meg, ha a szóban forgó közbeszerzési szerződést neki ítélték volna oda, miközben annak puszta állítására szorítkoztak, hogy az utóbbi vállalkozástól „orvosolhatatlan módon megtagadták a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítélését”. Nem támasztották alá azonban, hogy a jelen ügy tényállására tekintettel és az EUIPO által elkövetett hibák hiányában a European Dynamics Luxembourgot az első helyre sorolták volna‑e, és ha igen, milyen feltételek mellett. Nem bizonyították tehát sem a kár tényleges fennállását, sem pedig a felrótt magatartás és az állítólagos kár közötti okozati összefüggést.

102

Mindenesetre ilyen kártérítési kérelem csak az EUIPO által a második odaítélési szempont értékelése során elkövetett, a megtámadott ítélet 102. pontjában megállapított jogellenességre alapítható. Márpedig, noha a European Dynamics Luxembourg ajánlata megszerezte az említett második odaítélési szempont vonatkozásában elérhető maximális pontszámot, nem került előrébb a rangsorban. Ugyanis, noha ezen ajánlat a második odaítélési szempontra adható maximális pontszámot kapta, alacsonyabb végső pontszámot szerzett, mint amelyet az első és a második helyre rangsorolt ajánlatok kaptak.

103

E körülmények között a European Dynamics Luxembourg és társai által előterjesztett kártérítési kérelmet el kell utasítani.

104

A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

105

E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése szerint – amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó – a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Az említett szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése értelmében részleges pernyertesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

106

Mivel a Bíróság az EUIPO fellebbezésének részben helyt adott, és e fellebbezést részben elutasította, az EUIPO‑t, valamint a European Dynamics Luxembourgot és társait a jelen fellebbezéssel kapcsolatos saját költségeik viselésére kell kötelezni.

107

Az elsőfokú eljárás költségeit illetően, mivel a Bíróság a keresetnek részben helyt adott, és azt részben elutasította, a European Dynamics Luxembourgot és társait, valamint az EUIPO‑t a saját költségeik viselésére is kötelezni kell.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: