A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2016. november 10. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal — Szerzői jog és szomszédos jogok — Oltalom alatt álló művek bérleti és haszonkölcsönzési joga — 2006/115/EK irányelv — Az 1. cikk (1) bekezdése — Művek többszörözött példányainak haszonkölcsönzése — A 2. cikk (1) bekezdése — Haszonkölcsönzés — Könyv többszörözött példányának digitális formában történő haszonkölcsönzése — Közkönyvtárak”
A C‑174/15. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Rechtbank Den Haag (hágai bíróság, Hollandia) a Bírósághoz 2015. április 17‑én érkezett, 2015. április 1‑jei határozatával terjesztett elő az előtte
a Vereniging Openbare Bibliotheken
és
a Stichting Leenrecht
között,
a Vereniging Nederlands Uitgeversverbond,
a Stichting LIRA,
a Stichting Pictoright
részvételével
folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, M. Vilaras, J. Malenovský (előadó), M. Safjan és D. Šváby bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2016. március 9‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
— |
a Vereniging Openbare Bibliotheken képviseletében P. de Leeuwe és D. Visser advocaten, |
— |
a Vereniging Nederlands Uitgeversverbond képviseletében C. Alberdingk Thijm és C. de Vries advocaten, |
— |
a Stichting LIRA és a Stichting Pictoright képviseletében J. Seignette, M. van Heezik, G. van der Wal és M. Kingma advocaten, |
— |
a cseh kormány képviseletében S. Šindelková, D. Hadroušek és M. Smolek, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a német kormány képviseletében T. Henze, J. Möller és D. Kuon, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a görög kormány képviseletében G. Alexaki, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a francia kormány képviseletében D. Segoin, G. de Bergues és D. Colas, meghatalmazotti minőségben, |
— |
az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítői: S. Fiorentino és A. Collabolletta avvocati dello Stato, |
— |
a lett kormány képviseletében I. Kalniņš és D. Pelše, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes és T. Rendas, meghatalmazotti minőségben, |
— |
az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében J. Kraehling, meghatalmazotti minőségben, segítője: N. Saunders barrister, |
— |
az Európai Bizottság képviseletében F. Wilman, T. Scharf és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2016. június 16‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167. 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o.; HL 2014. L 10., 32. o.) 4. cikke (1) bekezdésének, továbbá a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról [helyesen: a szellemi tulajdon területén a bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról és a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról] szóló, 2006. december 12‑i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 28. o.) 1. cikke (1) bekezdésének, 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik. |
2 |
E kérelmet a Vereniging Openbare Bibliotheken (a közkönyvtárak egyesülete, a továbbiakban: VOB) és a Stichting Leenrecht (haszonkölcsönzési jogi alapítvány, a továbbiakban: Stichting) között a 2006/115 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő kizárólagos haszonkölcsönzési jog esetleges megsértése tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő. |
Jogi háttér
A nemzetközi jog
3 |
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Genfben, 1996. december 20‑án elfogadta a WIPO szerzői jogi szerződését (a továbbiakban: a WIPO szerződés; kihirdette: a 2004. évi XLIX. törvény). Ezt a szerződést az Európai Közösség nevében a 2000. március 16‑i 2000/278/EK tanácsi határozat (HL 2000. L 89., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 33. kötet, 208. o.) hagyta jóvá. |
4 |
E szerződés 7. cikkének (1) bekezdése így fogalmaz: „A
szerzőinek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék műveik eredeti, illetve többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő kereskedelmi bérbeadását.” |
5 |
A WIPO szerződést elfogadó diplomáciai konferencia más dokumentumok mellett elfogadta „A 6. és a 7. cikkhez [fűzött] közös nyilatkozatokat” (a továbbiakban: a WIPO szerződéshez csatolt közös nyilatkozat) is, amely a következőképpen szól: „A terjesztési és többszörözési [helyesen: bérleti] joggal kapcsolatban az e cikkekben alkalmazott »többszörözött példányok« és »eredeti és többszörözött példányok« kifejezések kizárólag azokra a többszörözött példányokra vonatkoznak, amelyeket tárgyi formában lehet forgalomba hozni.” |
Az uniós jog
A 2001/29 irányelv
6 |
A 2001/29 irányelv (2) és (9) preambulumbekezdése értelmében:
[…]
|
7 |
Ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja a következőképpen rendelkezik: „Ez az irányelv – a 11. cikkben említett esetek kivételével – nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja […]
kapcsolatos hatályos közösségi rendelkezéseket. […]” |
8 |
Az említett irányelvnek „A terjesztési jog” című 4. cikke a következőképpen szól: „(1) A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik eredeti vagy többszörözött példányai adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztésének engedélyezésére, illetve ennek megtiltására. (2) A terjesztési jog nem merül ki [az Unión] belül a mű eredeti vagy többszörözött példánya tekintetében, kivéve ha annak első eladását vagy tulajdonjogának más módon való első átruházását [az Unión] belül a jogosult vagy az ő hozzájárulásával más végezte.” |
A 2006/115 irányelv
9 |
A 2006/114 irányelv kodifikálta és hatályon kívül helyezte a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról [helyesen: a szellemi tulajdon területén a bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról és a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról] szóló, 1992. november 19‑i 92/100/EGK tanácsi irányelvet (HL 1992. L 346., 61. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 120. o.). |
10 |
A 2006/115 irányelv (2)–(5), (7), (8) és (14) preambulumbekezdése a következőképpen fogalmaz:
[…]
[…]
|
11 |
Ezen irányelv 1. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) E fejezet rendelkezéseinek megfelelően és az 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok biztosítják a jogot a szerzői jogi védelemben részesülő művek eredeti vagy többszörözött példányai és egyéb, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott védelem alatt álló teljesítmények bérbeadásának és haszonkölcsönbe adásának engedélyezésére, illetve megtiltására. (2) Az (1) bekezdésben foglalt jogok nem merülnek ki a 3. cikk (1) bekezdésében említett szerzői jogi védelemben részesülő művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények eredeti vagy többszörözött példányainak eladása vagy egyéb terjesztése által.” |
12 |
Az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő: „Ezen irányelv alkalmazásában:
[…]” |
13 |
Ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik: „A tagállamok a nyilvános haszonkölcsönbe adás tekintetében kivételeket határozhatnak meg az 1. cikkben foglalt kizárólagos jog alól, amennyiben legalább a szerzők e haszonkölcsönbe adás ellenében [helyesen: címén] díjazásban részesülnek. A tagállamok szabadon, kultúrpolitikai célkitűzéseiknek megfelelően határozhatják meg e díjazás mértékét.” |
A holland jog
14 |
Az 1912. szeptember 23‑i Auteurswet (a szerzői jogról szóló törvény, a továbbiakban: Aw) 10. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „E törvény alkalmazásában irodalmi, tudományos vagy művészeti művek:
[…] valamint általában bármely irodalmi, tudományos vagy művészeti termék függetlenül attól, hogy milyen módon, illetve formában jut kifejezésre.” |
15 |
Az Aw 12. cikke előírja: „(1) Valamely irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás nyilvánosságra hozatala különösen: […]
[…] (3) Az (1) bekezdés 3. pontja értelmében vett »haszonkölcsönzés« a nyilvánosság számára nyitva álló intézmény útján határozott időre történő használatba adás, amely sem közvetlenül, sem közvetetten nem irányul gazdasági vagy kereskedelmi előny szerzésére; […]” |
16 |
Az Aw 15c. cikkének (1) bekezdése értelmében: „Nem minősül az irodalmi, tudományos vagy művészeti művön fennálló szerzői jog megsértésének a mű jogosult által vagy az ő hozzájárulásával forgalomba hozott példánya egészének vagy valamely részletének, illetve többszörözött példányának a 12. cikk (1) bekezdésének 3. pontja szerinti haszonkölcsönzése, amennyiben a kölcsönadó vagy az általa ezzel megbízott személy méltányos díjazást fizet. […]” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
17 |
A VOB valamennyi közkönyvtár érdekeit képviseli Hollandiában. |
18 |
E könyvtárak papíralapú könyveket adnak haszonkölcsönbe, és ezért egy átalányösszeget fizetnek a Stichtingnek, a haszonkölcsönzés címén fizetett díjak beszedésével megbízott alapítványnak. |
19 |
A Stichting a beszedett díjakat a felosztást szabályozó rendelet alapján közös jogkezelő szervezetek – így a Stichting LIRA, amely az irodalmi, a színházi és a színházi zeneművekkel kapcsolatos jogokat gyakorló közös jogkezelő szervezet, és a Stichting Pictoright, amely a vizuális művekkel, valamint plasztikai művészek, fényképészek, illusztrátorok, dizájnerek és építészek által létrehozott alkotásokkal kapcsolatos jogokat gyakorló közös jogkezelő szervezet – közreműködésével szétosztja a jogosultak között. |
20 |
A holland jogszabály értelmében a haszonkölcsönzés címén fizetendő díjazás összegét az igazságügyi miniszter által e célból kijelölt alapítvány, a Stichting Onderhandelingen Leenvergoedingen (a továbbiakban: StOL) határozza meg. |
21 |
Habár a StOL keretein belül 2004 óta vitatott az a kérdés, hogy az e‑könyvek digitális haszonkölcsönzése az Aw 15c. cikkében szereplő kivétel alá tartozik‑e, a StOL igazgatótanácsa a 2010. március 24‑i ülésén végül úgy döntött, hogy nemleges választ ad erre a kérdésre. |
22 |
Az oktatási, kulturális és tudományügyi minisztérium (Hollandia) kérésére az Instituut voor Informatierecht van de Universiteit van Amsterdam (az amszterdami egyetem információs jogi intézete, Hollandia) és a SEO tanulmányiroda továbbá készített egy jelentést, amely szintén arra a következtetésre jutott, hogy az e‑könyvek könyvtárak általi digitális haszonkölcsönbe adása nem tartozik az említett kivétel alá. |
23 |
E jelentés alapján a holland kormány a könyvtárakról szóló törvénytervezetet fogalmazott meg, amely az e‑könyvek távolból történő digitális haszonkölcsönzésére nemzeti digitális könyvtár létrehozását írta elő. E tervezet azon az előfeltevésen nyugszik, hogy az e‑könyvek digitális haszonkölcsönzése nem tartozik ugyanezen kivétel alá. |
24 |
A közkönyvtárak jelenleg a jogosultakkal kötött felhasználási megállapodások alapján teszik az interneten hozzáférhetővé az e‑könyveket. |
25 |
A VOB vitatja e törvénytervezetet, és ezért keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt annak lényegében megállapítása iránt, hogy már a jelenlegi szerzői jogi törvény is kiterjed a digitális haszonkölcsönzésre. |
26 |
E körülmények között a Rechtbank Den Haag (hágai bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
|
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
27 |
A kérdést előterjesztő bíróság első kérdése lényegében arra irányul, hogy a 2006/115 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését, 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a „haszonkölcsönzés” e rendelkezés értelmében vett fogalma kiterjed valamely könyv digitális formájú többszörözött példányának haszonkölcsönzésére, amennyiben e haszonkölcsönzésre úgy kerül sor, hogy az említett példányt valamely közkönyvtár szerverén helyezik el, és lehetővé teszik a felhasználó számára annak a saját számítógépén, letöltés útján történő többszörözését azzal a feltétellel, hogy a haszonkölcsönzés időtartama alatt e felhasználó csak egy példányt tölthet le, és hogy ezen időszak leteltét követően már nem használhatja fel az általa letöltött példányt. |
28 |
Meg kell jegyezni egyfelől, hogy a 2006/115 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése, amelynek értelmében „a tagállamok biztosítják a jogot a szerzői jogi védelemben részesülő művek eredeti vagy többszörözött példányai és egyéb, […] védelem alatt álló teljesítmények […] haszonkölcsönének engedélyezésére, illetve megtiltására”, nem pontosítja, hogy a „művek […] többszörözött példányai” e rendelkezés szerinti fogalma magában foglalja‑e azokat a példányokat is, amelyeket nem rögzítettek anyagi hordozón, így a digitális példányokat. |
29 |
Másfelől ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja akként határozza meg a „haszonkölcsönzés” fogalmát, mint a közönség számára nyitva álló intézmény útján határozott időre történő használatba adás, amely sem közvetlenül, sem közvetetten nem irányul gazdasági vagy kereskedelmi előny szerzésére. E rendelkezésből mindazonáltal nem derül ki, hogy az ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett haszonkölcsönzés tárgya (a „teljesítmény”) alá tartoznak‑e a digitális teljesítményekhez hasonló, nem tárgyi formában megjelenő teljesítmények. |
30 |
E körülmények mellett legelőször is azt kell megvizsgálni, hogy vannak‑e olyan indokok, amelyek mindenesetre igazolják a digitális többszörözött példányok és a nem tárgyi formában megjelenő teljesítmények haszonkölcsönzésének a 2006/115 irányelv hatálya alóli kizárását. |
31 |
Ezzel kapcsolatban először is a 2006/115 irányelv (7) preambulumbekezdéséből az következik, hogy azt többek között a „tagállamok jogszabályai[nak egymáshoz közelítése céljából fogadták el], hogy azok ne legyenek ellentétesek olyan nemzetközi egyezményekkel, amelyeken számos tagállam szerzői és szomszédos joga alapul”. |
32 |
Márpedig azon egyezmények között, amelyeket az említett irányelvnek tiszteletben kell tartania, konkrétan szerepel a WIPO szerződés, amelynek az Unió és valamennyi tagállam egyaránt részese. |
33 |
Következésképpen a 2006/115 irányelv értelmében vett „teljesítmény” és „többszörözött példányok” fogalmát az WIPO szerződésben szereplő megfelelő fogalmakra tekintettel kell értelmezni (lásd analógia útján: 2012. március 15‑iSCF‑ítélet, C‑135/10, EU:C:2012:140, 55. pont). |
34 |
Márpedig a WIPO szerződéshez csatolt közös nyilatkozat értelmében az e szerződés 7. cikkében szereplő, a bérleti joggal kapcsolatos „többszörözött példányok” és „eredeti példányok” kifejezések „kizárólag azokra a többszörözött példányokra vonatkoznak, amelyeket tárgyi formában lehet forgalomba hozni.” Ebből következik, hogy az e szerződésben szereplő bérleti jog alól ki vannak zárva a nem tárgyi formában megjelenő művek, valamint a digitális példányokhoz hasonló, nem rögzített többszörözött példányok. |
35 |
Ezért a 2006/115 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő „bérlet” fogalmát úgy kell érteni, hogy az kizárólag a tárgyi formában megjelenő művekre vonatkozik, az ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő „többszörözött példányok” kifejezést pedig úgy, hogy az a bérlet tekintetében kizárólag az anyagi hordozón rögzített többszörözött példányokra vonatkozik. |
36 |
Mindemellett, noha a 2006/115 irányelv címe bizonyos nyelvi változatokban együttesen hivatkozik a „bérleti és haszonkölcsönzési jogra”, és noha ezen irányelv általában együttesen szabályozza e jog különböző kérdéseit a bérlet és a haszonkölcsön rendszere esetén is, ebből azonban nem következik, hogy az uniós jogalkotó szükségképpen ugyanazzal a jelentéssel kívánta felruházni a „teljesítmény” és a „többszörözött példány” fogalmát függetlenül attól, hogy a bérlet vagy a haszonkölcsön rendszeréről van‑e szó, ideértve az ezen irányelv 6. cikke értelmében vett nyilvános haszonkölcsönzést. |
37 |
Ugyanis egyfelől az említett irányelv (3) és (8) preambulumbekezdése bizonyos nyelvi változatokban nem együttesen hivatkozik a „bérleti és haszonkölcsönzési jogra”, hanem külön a „bérleti jog[ra] és [a] haszonkölcsönzési jog[ra]”. |
38 |
Másfelől, amint a 2006/115 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjából következik, az uniós jogalkotó a „bérlet” és a „haszonkölcsön” fogalmát külön kívánta meghatározni. Így a bérlet tárgya nem szükségképpen esik egybe a haszonkölcsön tárgyával. |
39 |
A fentiekből következik, hogy habár – a jelen ítélet 35. pontjából következően – az olyan, nem tárgyi formában megjelenő teljesítményeket és nem rögzített többszörözött példányokat, mint a digitális többszörözött példányok, ki kell zárni a 2006/115 irányelvben szabályozott bérleti jog alól a WIPO szerződéshez csatolt közös nyilatkozat megsértésének elkerülése érdekében, sem e szerződéssel, sem pedig e közös nyilatkozattal nem ellentétes az ezen irányelv értelmében vett „haszonkölcsönzés” fogalmának olyan értelmezése, amely adott esetben kiterjed a digitális formában megvalósuló haszonkölcsönzés bizonyos eseteire is. |
40 |
Másodsorban emlékeztetni kell arra, hogy – amint a jelen ítélet 9. pontjában megállapításra került – a 2006/115 irányelv kodifikálja és lényegében azonos formában átveszi a 92/100 irányelv rendelkezéseit. Márpedig a 92/100 irányelv előkészítő munkálataiból nem vonható le azon következtetés, hogy a digitális formában megvalósuló haszonkölcsönzést minden esetben ki kell zárni annak hatálya alól. |
41 |
Kétségtelen, hogy a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint bizonyos szomszédos jogokról szóló tanácsi irányelvjavaslat (COM(90) 586 végleges) indokolása említi az Európai Bizottság azon szándékát, hogy kizárja a 92/100 irányelv hatálya alól az elektronikus adattovábbítás útján történő rendelkezésre bocsátást. |
42 |
Meg kell azonban először is jegyezni, hogy nem nyilvánvaló, hogy a Bizottság a könyvek digitális formájú többszörözött példányaira alkalmazni kívánta e kizárást. Egyfelől az ezen indokolásában említett példák kizárólag filmek elektronikus továbbítására vonatkoznak. Másfelől az említett indokolás megfogalmazása idején a könyvek digitális formájú többszörözött példányai nem voltak olyan mértékben használatosak, hogy jogosan feltételezhető lenne, hogy azokat a Bizottság hallgatólagosan figyelembe vette. |
43 |
Másodszor meg kell állapítani, hogy a Bizottság által az ugyanezen indokolásban kifejtett szándék nem jelenik meg kifejezetten magának a 92/100 irányelv elfogadásához vezető javaslatnak a szövegében és ezen irányelvben sem. |
44 |
A fenti megfontolásokból következik, hogy nincsen semmilyen döntő indok arra, hogy a 2006/115 irányelv hatálya alól minden esetben kizárásra kerüljön a digitális többszörözött példányok és a nem tárgyi formában megjelenő teljesítmények haszonkölcsönzése. |
45 |
E következtetést egyébként megerősíti a 2006/115 irányelv célkitűzése is. Annak (4) preambulumbekezdése ugyanis többek között kimondja, hogy a szerzői jog által biztosított védelemnek alkalmazkodnia kell az új gazdasági fejleményekhez, így például az új felhasználási módokhoz. Márpedig a digitális formában történő haszonkölcsönzés vitathatatlanul az új felhasználási módok közé tartozik, és ennélfogva szükségessé teszi az új gazdasági fejleményekhez való alkalmazkodást. |
46 |
A digitális formában történő haszonkölcsönzésnek a 2006/115 irányelv hatálya alóli teljes kizárása továbbá ellentétes lenne a szerzők számára biztosítandó védelem magas szintjét előíró általános elvvel. |
47 |
Igaz ugyan, hogy ezen általános elv csak hallgatólagosan jelenik meg a 2006/115 irányelv (5) preambulumbekezdésében, a 2001/29 irányelv azonban kiemeli azt, annak (9) preambulumbekezdése ugyanis kimondja, hogy a szerzői jog harmonizációjának „a magas szintű védelemből” kell kiindulnia. |
48 |
Így ezen általános elvet figyelembe kell venni azon irányelvek értelmezése során, amelyek a 2006/115 irányelvhez hasonlóan a szerzői jog különböző kérdéseinek harmonizálására irányulnak, azonban a 2001/29 irányelvénél korlátozottabb a céljuk. |
49 |
A jelen ítélet 44. pontjában szereplő következtetésre tekintettel ezt követően meg kell vizsgálni, hogy valamely könyv digitális formájú többszörözött példányának az előterjesztett kérdésben kifejtettekhez hasonló feltételek melletti haszonkölcsönzése a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alá tartozhat‑e. |
50 |
E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését – mivel az az ezen irányelv 1. cikkében foglalt kizárólagos haszonkölcsönzési jog alóli kivételnek minősül – a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében szigorúan kell értelmezni, ugyanakkor az említett értelmezésnek lehetővé kell tennie az így megállapított kivétel hatékony érvényesülésének megőrzését és céljának biztosítását is (lásd ebben az értelemben: 2011. október 4‑iFootball Association Premier League és társai ítélet, C‑403/08 és C‑429/08, EU:C:2011:631, 162. és 163. pont; 2011. december 1‑jeiPainer‑ítélet, C‑145/10, EU:C:2011:798, 133. pont). |
51 |
Az e‑könyvek nyilvános haszonkölcsönzésének jelentőségére tekintettel, valamint a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében szereplő, a nyilvános haszonkölcsönzési kivétel (a továbbiakban: nyilvános haszonkölcsönzési kivétel) hatékony érvényesülésének és a kultúrpolitikai célkitűzések e kivétel általi előmozdításának biztosítása céljából ezért nem zárható ki, hogy a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó abban az esetben, amikor a nyilvánosság számára hozzáférhető könyvtár által végzett tevékenység – különösen az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában támasztott feltételekre tekintettel – lényegében a nyomtatott művek haszonkölcsönzésének feltételeihez hasonló feltételekkel rendelkezik. |
52 |
Amint magának az előterjesztett kérdésnek a megfogalmazásából is következik, a jelen esetben az alapügy könyvek digitális formájú többszörözött példányának olyan haszonkölcsönzésére vonatkozik, amikor e példányt a közkönyvtár szerverén helyezik el, és lehetővé teszik a felhasználó számára annak a saját számítógépén, letöltés útján történő többszörözését azzal, hogy a haszonkölcsönzés időtartama alatt kizárólag egy példány tölthető le, és ezen időszak leteltét követően e felhasználó már nem használhatja fel az általa letöltött példányt. |
53 |
Márpedig az ilyen művelet úgy kell tekinteni, mint amely – különösen a 2006/115 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában támasztott feltételekre tekintettel – lényegében a nyomtatott művek haszonkölcsönzésének jellemzőihez hasonló jellemzőkkel rendelkezik, amennyiben egyfelől a letöltés egyidejű lehetőségeinek egyetlen többszörözött példányra való korlátozása azt jelenti, hogy az érintett könyvtár haszonkölcsönzési kapacitása nem haladja meg annak mértékét, amellyel a nyomtatott mű esetében rendelkezne, másfelől pedig e haszonkölcsönzés korlátozott időre történik. |
54 |
A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2006/115 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését, 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „haszonkölcsönzés” e rendelkezés értelmében vett fogalma kiterjed valamely könyv digitális formájú többszörözött példányának haszonkölcsönzésére, amennyiben e haszonkölcsönzésre úgy kerül sor, hogy az említett példányt valamely közkönyvtár szerverén helyezik el, és lehetővé teszik a felhasználó számára annak a saját számítógépén, letöltés útján történő többszörözését azzal a feltétellel, hogy a haszonkölcsönzés időtartama alatt e felhasználó csak egy példányt tölthet le, és hogy ezen időszak leteltét követően már nem használhatja fel az általa letöltött példányt. |
A második kérdésről
55 |
A kérdést előterjesztő bíróság második kérdése lényegében irányul, hogy a 2006/115 irányelv 6. cikkét és/vagy az uniós jog valamely más rendelkezését úgy kell‑e értelmezni, hogy azok kizárják, hogy a tagállamok ahhoz a feltételhez kössék a 2006/115 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazását, hogy valamely könyv közkönyvtár által hozzáférhetővé tett, digitális formájú többszörözött példányát a 2001/29 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően – e példány első eladása vagy tulajdonjogának más módon való első átruházása útján – a nyilvános terjesztésre jogosult személy vagy az ő hozzájárulásával más hozza forgalomba az Unión belül. |
56 |
E tekintetben legelőször is, noha magának a 2001/29 irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének szövegéből következik, hogy a tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik eredeti vagy többszörözött példányai adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztésének engedélyezésére, illetve ennek megtiltására, és hogy a terjesztési jog nem merül ki az Unión belül a mű eredeti vagy többszörözött példánya tekintetében, kivéve ha annak első eladását vagy tulajdonjogának más módon való első átruházását az Unión belül a jogosult vagy az ő hozzájárulásával más végezte; ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjából következik, hogy ez utóbbi irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja a haszonkölcsönzési joggal kapcsolatos uniós jogi rendelkezéseket. |
57 |
Ebből következően a 2001/29 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése nem irányadó a 2006/115 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmezése szempontjából. |
58 |
Ezt követően a 2006/115 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt, kizárólagos haszonkölcsönzési jog nem merül ki a szerzői jogi védelemben részesülő művek eredeti vagy többszörözött példányainak eladása vagy egyéb terjesztése által. |
59 |
A Bíróság ugyanis már kimondta, hogy az oltalom alatt álló mű olyan felhasználása, mint például a nyilvános haszonkölcsönbe adás, eltérő jellegű az értékesítéstől vagy a terjesztés más megengedett formáitól, és a haszonkölcsönzési jog a szerző előjoga marad, függetlenül a magát a művet tartalmazó anyagi hordozó értékesítésétől. Következésképpen a haszonkölcsönzési jog nem merül ki az eladással vagy más terjesztéssel, mivel a terjesztési jog pontosan csak a jogosult által vagy az ő engedélyével az Unión belül történő első értékesítés alkalmával merül ki (lásd ebben az értelemben: 2006. július 6‑iBizottság kontra Portugália ítélet, C‑53/05, EU:C:2006:448, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
60 |
Végül meg kell jegyezni, hogy a 2006/115 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének célja, hogy egyensúlyt teremtsen egyfelől a szerzők érdekei, másfelől a kultúrpolitika előmozdítása között, amely a nyilvános haszonkölcsönzési kivételt megalapozó és a tagállamok azon lehetőségét igazoló általános érdekű célkitűzésnek minősül, hogy e rendelkezés alapján eltérjenek az ezen irányelv 1. cikkében a nyilvános haszonkölcsönzés tekintetében előírt kizárólagos jogtól. Ennek keretében a szerzők számára legalább díjazást kell nyújtani e haszonkölcsönzés címén. |
61 |
Márpedig a 2006/115 irányelv – az ugyanezen irányelvnek a szerzők jogainak a nyilvános haszonkölcsönzés tekintetében biztosítandó védelmének szükségességét kimondó (14) preambulumbekezdésével összefüggésben, valamint a jelen ítélet 47. és 48. pontjában felidézett, a szerzők számára biztosítandó védelem magas szintjét megkövetelő általános elvből eredő követelményekre tekintettel értelmezett – 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell tekinteni, hogy az mindössze a szerzők számára a nyilvános haszonkölcsönzési kivétel alkalmazása során biztosítandó minimális védelmi szintet írja elő. Ebből következik, hogy nem kizárt, hogy a tagállamok adott esetben olyan további feltételeket állapítsanak meg, amelyek alkalmasak a szerzői jogok védelmének az említett rendelkezésben kifejezetten előírtat meghaladó mértékű javítására. |
62 |
A jelen esetben a nemzeti jogszabály egy további feltételt ír elő a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében szereplő nyilvános haszonkölcsönzési kivétel alkalmazására. E feltétel megköveteli, hogy a könyvnek a közkönyvtár által hozzáférhetővé tett, digitális formájú többszörözött példányát a 2001/29 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően – e példány első eladása vagy tulajdonjogának más módon való első átruházása útján – a nyilvános terjesztésre jogosult személy vagy az ő hozzájárulásával más hozza forgalomba az Unión belül. |
63 |
Márpedig – amint a főtanácsnok indítványának 85. pontjában helyesen rámutatott – a haszonkölcsönzési jog megszerzésével ellentétben, amely a szerző jóváhagyásával történik, a nyilvános haszonkölcsönzési jog bizonyos művekre történő alkalmazása a szerzők jogos érdekeinek sérelmével is járhat, mivel az a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az ilyen jóváhagyástól eltérést engedő kivételen alapul. |
64 |
Következésképpen az alapügyben szóban forgóhoz hasonló feltétel, amely szerint a nyilvános haszonkölcsönzési kivétel keretében a tagállamok megkövetelhetik, hogy a haszonkölcsönbe adott könyvek digitális formájú többszörözött példányát a jogosult személy vagy az ő hozzájárulásával más hozza forgalomba, alkalmas arra, hogy csökkentse az előző pontban hivatkozott kockázatokat és javítsa a szerzői jogok védelmét e kivétel alkalmazása során. Ennélfogva az ilyen további feltételt összeegyeztethetőnek kell tekinteni a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével. |
65 |
A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az uniós jogot és különösen 2006/115 irányelv 6. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az nem zárja ki, hogy a tagállamok ahhoz a feltételhez kössék a 2006/115 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazását, hogy valamely könyvnek a közkönyvtár által hozzáférhetővé tett, digitális formájú többszörözött példányát a 2001/29 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően – e példány első eladása vagy tulajdonjogának más módon való első átruházása útján – a nyilvános terjesztésre jogosult személy vagy az ő hozzájárulásával más hozza forgalomba az Unión belül. |
A harmadik kérdésről
66 |
A kérdést előterjesztő bíróság harmadik kérdése lényegében arra irányul, hogy a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az kizárja az e rendelkezésben foglalt nyilvános haszonkölcsönzési kivétel valamely könyv digitális formájú többszörözött példányának közkönyvtár általi hozzáférhetővé tételére való alkalmazását, amennyiben e példány jogellenes forrásból származik. |
67 |
E tekintetben legelőször is, noha a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése kifejezetten nem ír elő semmilyen követelményt a közkönyvtár által hozzáférhetővé tett példány jogszerű eredetére vonatkozóan, ezen irányelv egyik célja a kalózkodás elleni küzdelem, amint az a (2) preambulumbekezdéséből kitűnik. |
68 |
Márpedig annak elismerése, hogy a közkönyvtár által haszonkölcsönbe adott példány jogellenes forrásból származhasson, a hamisított vagy kalóz alkotások forgalmazásának eltűrését, vagy akár azok elősegítését jelentené, és így nyilvánvalóan ellentétes lenne e céllal. |
69 |
Ezt követően a Bíróság a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő, magáncélú másolat kivételével kapcsolatban már kimondta, hogy e kivétel nem vonatkozik a jogellenes forrásból származó többszörözött példányok esetére (2014. április 10‑iACI Adam és társai ítélet, C‑435/12, EU:C:2014:254, 41. pont). |
70 |
A Bíróság ezzel kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy a szerzői jog jogosultjai számára nem lehet előírni azon kötelezettséget, hogy eltűrjék jogaik azon megsértését, amely a magáncélú másolatok készítését kísérheti. Ha a tagállamoknak joga volna eldönteni, hogy elfogadnak‑e olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a magáncélú többszörözésre jogellenes forrásból is sor kerülhessen, ez egyértelműen a belső piac megfelelő működésének veszélyeztetését eredményezné. Az ilyen nemzeti jogszabály alkalmazása indokolatlanul okozhat károkat a szerzői jog jogosultjai számára (lásd ebben az értelemben: 2014. április 10‑iACI Adam és társai ítélet, C‑435/12, EU:C:2014:254, 31., 35. és 40. pont). |
71 |
Márpedig a magáncélú másolat kivételére vonatkozó mindezen érvek irányadónak bizonyulnak a nyilvános haszonkölcsönzési kivétel alkalmazása tekintetében, és ezért analógia útján alkalmazhatók a 2006/115 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének összefüggéseire. |
72 |
A fentiekre tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2006/115 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az kizárja az e rendelkezésben foglalt nyilvános haszonkölcsönzési kivétel valamely könyv digitális formájú többszörözött példányának közkönyvtár általi hozzáférhetővé tételére való alkalmazását, amennyiben e példány jogellenes forrásból származik. |
A negyedik kérdésről
73 |
A második kérdésre adott válaszra tekintettel nem kell a negyedik kérdésre válaszolni, mivel azt csak a második kérdésre adott igenlő válasz esetére tették fel. |
A költségekről
74 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.