1

Keresetével az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés egyes nyugellátásra jogosultak részére történő nyújtásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, legutóbb módosított 592/2006. sz. törvényben (a továbbiakban: 592/2006. sz. törvény) szabályozott karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtásának a Szlovák Köztársaságtól eltérő más tagállamban lakóhellyel rendelkező jogosultak számára történő megtagadásával a Szlovák Köztársaság nem teljesítette az EUMSZ 45. és EUMSZ 48. cikkből, valamint a 2009. szeptember 16‑i 988/2009/EK rendelettel (HL L 284., 43. o.) módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29‑i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.; a továbbiakban: 883/2004 rendelet) 7. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2

A 883/2004 rendelet (16) preambulumbekezdése az alábbiakat mondja ki:

„A Közösségen belül elvileg nem indokolt, hogy a szociális biztonsági jogokat az érintett személy lakóhelyétől tegyék függővé; ugyanakkor bizonyos esetekben – főként az érintett személy gazdasági és szociális környezetéhez kapcsolódó különleges ellátások tekintetében – figyelembe vehető a lakóhely.”

3

E rendelet (37) preambulumbekezdése így fogalmaz:

„Mint azt a Bíróság már többször is kijelentette, [helyesen: A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében] azok a rendelkezések, amelyek a szociális biztonsági ellátások exportálhatóságának elvétől eltérnek, szigorúan értelmezendők. Ez azt jelenti, hogy csak azokra az ellátásokra alkalmazhatók, amelyek teljesítik a meghatározott feltételeket. Ebből következik, hogy e rendelet III. címének 9. fejezete csak azokra az ellátásokra alkalmazható, amelyek egyszerre különleges és nem járulékalapú ellátások, és a rendelet X. mellékletében szerepelnek.”

4

A 883/2004 rendelet 1. cikkének w) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

„E rendelet alkalmazásában:

[...]

5

Az említett rendeletnek „A rendelet alkalmazási köre” címet viselő 3. cikke az alábbiakat mondja ki:

„(1)   Ezt a rendeletet a következő szociális biztonsági ágakra vonatkozó valamennyi jogszabályra kell alkalmazni:

[...]

[...]

(2)   A XI. melléklet eltérő rendelkezései hiányában, ezt a rendeletet az általános és különleges, járulékalapú vagy nem járulékalapú szociális biztonsági rendszerekre, valamint a munkáltató vagy hajótulajdonos kötelezettségeihez kapcsolódó rendszerekre kell alkalmazni.

(3)   Ezt a rendeletet ugyancsak alkalmazni kell a 70. cikk alá tartozó különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokra.

[...]

(5)   Ez a rendelet nem alkalmazandó:

[...]”

6

A 883/2004 rendelet „Mentesség a lakóhelyre vonatkozó szabályok alól” címet viselő 7. cikke értelmében:

„E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában az egy vagy több tagállam jogszabályai vagy e rendelet értelmében fizetendő pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók vissza vagy foglalhatók le azzal az indoklással, hogy a jogosult vagy családtagjai nem az ellátások nyújtásáért felelős intézmény helye szerinti tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.”

7

Az 592/2006. sz. törvény 1. cikke az alábbiakat írja elő:

„(1)   Amennyiben a jelen törvény másképp nem rendelkezik, a külön jogszabály alapján öregségi nyugdíjra, előrehozott öregségi nyugdíjra, rokkantsági nyugdíjra, szociális nyugdíjra, özvegyi nyugdíjra vagy árvaellátásra jogosult személy, aki a tárgyév decemberében az említett nyugellátásban részesül és aki a Szlovák Köztársaság területén rendelkezik lakóhellyel, a Társadalombiztosítástól állami szociális juttatásként karácsonyi nyugdíj‑kiegészítésben részesül, amennyiben a tárgyév decemberében folyósított nyugdíj összege nem haladja meg a Szlovák Köztársaságban alkalmazott, a Statisztikai Hivatal által a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés folyósításának évét megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett havi átlagbér 60%‑át.

(2)   A külön jogszabály alapján a fegyveres erők állományába tartozók nyugdíjára, rokkantsági nyugdíjára, özvegyi nyugdíjára és árvaellátására jogosult személy, akinek nyugdíja eredetileg az 1998. április 30‑ig hatályos általános társadalombiztosítási jogszabályok alapján nyújtott öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági, szolgálati idők után járó, valamint özvegyi nyugdíjnak vagy árvaellátásnak minősült, amely az 1998. május 1‑jétől hatályos jogszabályok értelmében a fegyveres erők állományába tartozók biztosításának ellátásává vált, vagy amely a 2002. június 30‑ig hatályos jogszabályok alapján ilyennek minősült, amely külön jogszabály értelmében a fegyveres erők állományába tartozók biztosításának ellátásává vált, továbbá az átminősített öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági, szolgálati idők után járó nyugdíjra jogosult személy halálát követően a fegyveres erők állományába tartozók biztosítása által átvett özvegyi nyugdíjra és árvaellátásra jogosult személy, aki a tárgyév decemberében az említett nyugellátásban részesült és aki a Szlovák Köztársaság területén rendelkezik lakóhellyel, a Belügyminisztérium Társadalombiztosítási Főosztályától, az Igazságügyminisztériumtól, a Hírszerző Szolgálattól, a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a Közlekedési, Posta‑ és Hírközlési Minisztériumtól, a Pénzügyminisztériumtól és a Katonai Társadalombiztosítási Hivataltól (a továbbiakban: a hatóságok) állami szociális juttatásként karácsonyi nyugdíj‑kiegészítésben részesül, amennyiben a tárgyév decemberében folyósított nyugdíj összege nem haladja meg az (1) bekezdés szerint meghatározott összeget.

[...]

5)   Azon öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személyek számára, akik ezzel párhuzamosan szociális nyugdíjban részesülnek, az (1) bekezdés szerinti karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés csak egyszer jár, amennyiben a tárgyév decemberében folyósított öregségi és szociális nyugdíj vagy a rokkantsági és szociális nyugdíj együttes összege nem haladja meg az (1) bekezdés szerint meghatározott összeget. Az öregségi nyugdíjra, előrehozott öregségi nyugdíjra, rokkantsági nyugdíjra, szociális nyugdíjra, a fegyveres erők állományába tartozók nyugdíjára vagy rokkantsági nyugdíjára jogosult, (1)–(3) bekezdés szerinti személyek részére, akik ezzel párhuzamosan özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, a fegyveres erők állományába tartozók özvegyi nyugdíjában vagy árvaellátásában részesülnek, akkor jár karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés, ha a tárgyév decemberében folyósított nyugdíjak együttes összege nem haladja meg az (1) bekezdés szerint meghatározott összeget. Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti nyugdíjra jogosult személyek a Társadalombiztosítástól és a hatóságoktól párhuzamosan részesülnek nyugellátásban, és amennyiben a tárgyév decemberében folyósított nyugdíjak együttes összege nem haladja meg az (1) bekezdés szerint meghatározott összeget, a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés a magasabb összegű nyugellátást növeli.

[...]

(8)   A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés összege

8

Az 592/2006. sz. törvény mellékletében szereplő képlet előírja, hogy amennyiben a nyugellátás összege vagy a nyugellátások együttes összege meghaladja a nagykorú személy megélhetését biztosító minimális jövedelmet, a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés összege sávosan csökken.

9

A Bizottság, miután több szlovák nyugdíjas fordult hozzá panasszal és e tárgyban leveleket váltott a Szlovák Köztársasággal, 2012. február 28‑án felszólító levelet küldött e tagállamnak, amelyben arra hivatkozott, hogy az 592/2006. sz. törvény által előírt karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést az 883/2004 rendelet szerinti „ellátásnak” kell tekinteni. Következésképpen e rendelet 7. cikke értelmében annak folyósítása nem függhet a jogosult lakóhelyétől.

10

A Szlovák Köztársaság a felszólító levélre a 2012. április 17‑én kelt levelében válaszolt, melyben úgy érvelt, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés egyedi állami szociális juttatás, amely a 883/2004 rendelet 70. cikke szerinti különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások jellemzőivel rendelkezik és – következésképpen – az ezen karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtását szabályozó jogszabályok sem a rendeletet, sem az EUMSZ 45. cikket és az EUMSZ 48. cikket nem sértik.

11

A Bizottság, mivel a Szlovák Köztársaság érvelését nem találta meggyőzőnek, 2012. november 22‑án indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben felszólította e tagállamot, hogy a kézhezvételétől számított két hónapon belül tegye meg a véleményben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottság e véleményben úgy érvelt, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést a 883/2004 rendelet értelmében vett „öregségi ellátásnak”, nem pedig az említett rendelet 70. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásnak” kell tekinteni, és így a Szlovák Köztársaságnak e nyugdíj‑kiegészítést azon jogosultak számára is folyósítania kell, akik nem Szlovákia területén rendelkeznek lakóhellyel.

12

A Szlovák Köztársaság ezen indokolással ellátott véleményre a 2013. január 16‑i levélben válaszolt, melyben arra hivatkozott, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés szociális támogatás, amely nem tartozik a 883/2004 rendelet hatálya alá.

13

A Bizottság nem találta meggyőzőnek a Szlovák Köztársaság érvelését és úgy határozott, hogy megindítja a jelen keresetet.

14

A Szlovák Köztársaság mind az ellenkérelmében, mind a viszontválaszában először is úgy érvel, hogy mivel a Bizottság keresete azon állításon alapul, amely szerint a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „öregségi ellátás”, az nem vonatkozhat az említett nyugdíj‑kiegészítés nyújtásának az olyan nyugellátások – Szlovákiában lakóhellyel nem rendelkező – jogosultjaitól való megtagadására, amely nyugellátások az életkor miatti jövedelemkiesés kockázatától eltérő olyan kockázatokat fednek le, mint a rokkantsági nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás vagy a szociális nyugdíj.

15

Következésképpen a Szlovák Köztársaság úgy véli, hogy a Bizottság keresetével kizárólag a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtásának a Szlovákiában lakóhellyel nem rendelkező, öregségi nyugdíjra, előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a fegyveres erők állományába tartozók nyugdíjára jogosult személyek számára való nyújtásának megtagadását rója fel neki.

16

E tekintetben a Bizottság nem tesz észrevételt.

17

Másodszor a Szlovák Köztársaság úgy érvel, hogy a kereset elfogadhatatlan annyiban, amennyiben az az EUMSZ 45. és EUMSZ 48. cikk állítólagos megsértésére vonatkozik, mivel a keresetlevél az említett cikkek állítólagos megsértésével kapcsolatban nem tartalmaz a Bíróság eljárási szabályzata 120. cikke c) pontjának megfelelő indokolást.

18

E tekintetben a Bizottság viszontválaszában rámutat, hogy az EUMSZ 45. és EUMSZ 48. cikk, valamint a 883/2004 rendelet a jelen ügyben megfelelő, egységes jogi keretet képez, és a Szlovák Köztársaság azáltal, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést nem folyósítja a területén kívüli lakóhellyel rendelkező jogosultak számára, a 883/2004 rendeletet, a szociális biztonsági ellátások exportálhatóságának az EUMSZ 48. cikkben kimondott elvét és a személyek Unión belüli szabad mozgáshoz való, az EUMSZ 45. cikkben rögzített jogát is egyaránt megsértette.

19

Elsőként hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság azon állításából fakadó hatások értékelése érdekében, amely szerint – figyelemmel a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés jogosulti körére – a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés öregségi ellátás, a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést a Bíróság által értelmezett 883/2004 rendelet és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szempontjából kell minősíteni.

20

Az ilyen értékelés érdemi kérdés és a kereset érdemi vizsgálta során kell rá sort keríteni.

21

Másodsorban emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 120. cikkének c) pontjából és az e rendelkezéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a keresetlevélnek meg kell jelölnie a jogvita tárgyát, a felhozott jogalapokat és érveket, valamint a jogalapok rövid ismertetését, illetve annak kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy az alperes elő tudja készíteni védekezését, valamint a Bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Ebből következik, hogy a kereset alapjául szolgáló alapvető ténybeli és jogi elemeknek magából a keresetlevél szövegéből kell koherens és érthető módon kitűnniük, és a keresetlevélben a kérelmeket egyértelműen kell megfogalmazni, nehogy a Bíróság a határozatában túlterjeszkedjen a kereseti kérelmen, vagy pedig ne határozzon valamely kifogás tekintetében (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Cseh Köztársaság ítélet, C‑343/08, EU:C:2010:14, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Bizottság kontra Spanyolország ítélet, C‑360/11, EU:C:2013:17, 26. pont).

22

Márpedig meg kell állapítani, hogy noha a Bizottság keresetlevelében azt jelöli meg, hogy a 883/2004 rendelet 7. cikkét – amelynek a megsértését felrója a Szlovák Köztársaságnak – az EUMSZ 48. cikk fényében kell értelmezni, a keresetlevél nem tartalmaz megfelelő érveket az EUMSZ 45. és EUMSZ 48. cikk állítólagos megsértésével kapcsolatos kifogások alátámasztására.

23

Ilyen körülmények között az EUMSZ 45. és EUMSZ 48. cikk megsértésével kapcsolatos kifogásokat elfogadhatatlannak kell tekinteni, és a Bizottság keresetét kizárólag a 883/2004 rendelet 7. cikke szempontjából kell érdemben értékelni.

24

A Bizottság azt állítja, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „öregségi ellátás”, és így a nem szlovákiai lakóhellyel rendelkező jogosultak részére is folyósítani kell. Szlovák Köztársaság, azáltal hogy előírja, hogy kizárólag az ezen tagállamban lakóhellyel rendelkező jogosultak részesülhetnek e nyugdíj‑kiegészítésben, a Bizottság szerint sérti a 883/2004 rendelet 7. cikkét.

25

A Bizottság úgy érvel, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott két olyan feltételt is teljesít, amely alapján az adott ellátás a 883/2004 rendelet hatálya alá tartozó szociális biztonsági ellátásnak minősül.

26

Így először is a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést a jogosultak részére jogilag meghatározott helyzetben a személyes szükségletének bármiféle egyedi és diszkrecionális mérlegelése nélkül nyújtják. A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést ugyanis minden olyan személy részére jár, aki megfelel a nemzeti szabályozásban előírt feltételeknek, azaz a törvényben előírt nyugellátásfajtákra jogosult és a tárgyév december hóban nyugdíj jogcímén a szlovákiai havi átlagbér 60%‑át meg nem haladó jövedelemben részesül. E feltételek általános és kötelező jellegűek és a szlovák hatóságok számára sem az egyéni bánásmódot, sem a diszkrecionális mérlegelést nem teszik lehetővé.

27

Másodszor a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés a Bizottság szerint a 883/2004 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti kockázati kategóriákhoz kapcsolódik. Konkrétan e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja jelöli meg az öregségi ellátásokat a 883/2004 rendelet tárgyi hatálya alá tartozó ellátásokként. Ez az 592/2006. sz. törvény hatályához illeszkedik, amely törvény előírja, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés az öregségi nyugdíjra vagy előrehozott öregségi nyugdíjra, a rokkantsági nyugdíjra, az özvegyi nyugdíjra vagy árvaellátásra, illetve még a szociális nyugdíjra jogosultak részére nyújtandó.

28

Ezenkívül az a körülmény, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés mint olyan nem teszi lehetővé a jogosult alapvető szükségleteinek fedezését, nem akadályozza meg azt, hogy „öregségi ellátásnak” lehessen minősíteni, mivel az a nyugdíjasok jövedelmének 883/2004 rendelet 1. cikkének w) pontja értelmében vett „növekményeként” jelentkezik.

29

A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés célja a Bizottság szerint a jogosultak jövedelmének növelése, amely megerősíti annak a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti öregségi ellátások, valamint különösen e rendelt 7. cikkében szabályozott ellátások közé sorolását.

30

E tekintetben közömbös, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést nem ugyanolyan módon finanszírozzák, mint magát a nyugellátást, mivel az ilyen követelmény ellentétes lenne a 883/2004 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével, jelentősen gyengítené az említett rendelet hatékony érvényesülését és a Noteboom‑ítéletből (C‑101/04, EU:C:2005:51, 27. pont) sem lenne levezethető, mivel az „ezenfelül” kifejezésnek az érintett ellátások megfelelő finanszírozásának jellemzésére való használta azt mutatja, hogy e körülmény nem volt elengedhetetlen a Bíróság érveléséhez.

31

Az a körülmény, hogy a Noteboom‑ítélet (C‑101/04, EU:C:2005:51) alapjául szolgáló ügyben az összes nyugdíjra jogosult számára folyósított, nem járulékalapú ellátásról volt szó, nem csökkenti az említett ítélet jelen ügyre vonatkozó relevanciáját. Az, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést kizárólag a nyugellátásra jogosultak bizonyos köre számára folyósítják, csak akkor bír jelentőséggel, ha az említett körhöz való tartozás egyéni és diszkrecionális mérlegeléstől függne, ami nem áll fenn, mivel a nyugdíj‑kiegészítést minden olyan személy számára folyósítják, aki megfelel a törvényben rögzített feltételeknek.

32

A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítésre mint öregségi ellátásra ennélfogva szerinte a 883/2004 rendelet 7. cikke vonatkozik. Ezen – az EUMSZ 48. cikk fényében értelmezendő – cikk előírja a tagállamok számára, hogy ügyeljenek arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ellátások egyáltalán ne lehessen „csökkent[eni], módosít[ani], [felfüggeszteni], [visszavonni] vagy [le]foglal[ni] azzal az indoklással, hogy a jogosult vagy családtagjai nem az ellátások nyújtásáért felelős intézmény helye szerinti tagállamban rendelkeznek lakóhellyel”. Az említett cikkből kitűnik, hogy az ezen szabály alóli kivételeket magának az említett rendeletnek kell előírnia. A Szlovák Köztársaság tehát nem tagadhatja meg a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés folyósítását a Szlovákia területén kívüli lakóhellyel rendelkező személyektől, mivel sem a 883/2004 rendelet, sem az uniós jog egyetlen egyéb rendelkezése nem adja meg neki erre a lehetőséget.

33

Végül a Bizottság arra hivatkozik, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nem minősül a 883/2004 rendelet 70. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásnak”, mivel e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „ellátásról” van szó.

34

A Szlovák Köztársaság szintén azt állítja, mint a Bizottság, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nem a 883/2004 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése és 70. cikke értelmében vett „különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátás”.

35

Mindenesetre e tagállam szerint – ellentétben azzal, amit a Bizottság képvisel – a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítésre nem vonatkozik a 883/2004 rendelet, mivel az megfelel a 883/2004 rendelet hatálya alól kifejezetten kizárt „szociális támogatássá” minősítéshez szükséges feltételeknek.

36

A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés célja ugyanis nem egyszerűen a támogatottak jövedelmeinek növelése, hanem hogy az alacsony jövedelmű támogatottak nehéz helyzetét enyhítse, különbséget téve a jövedelmük összege szerint. E nyugdíj‑kiegészítés – mint nem rendszeres, államháztartási forrásokból finanszírozott különleges szociális ellátás – a társadalom egészének az alacsony jövedelmű támogatottakkal szembeni szolidaritásáról tanúskodó gesztus, melynek célja, hogy minimális jövedelemet biztosítson számukra olyan időszakban, amelynek során alacsony jövedelmük gazdasági és szociális súlyát személyesen érezhetik.

37

A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtása és összegének számítása figyelembe veszi a jogosult személyes helyzetét, mivel a nyugdíj‑kiegészítést csak azon támogatottak számára nyújtják, akiknek a szlovákiai havi átlagbért meg nem haladó összegű támogatás jár, és a nyugdíj‑kiegészítés összege sávosan csökken, ha a nekik járó ellátások összege meghaladja az ebben a tagállamban a nagykorú személy megélhetését biztosító minimális jövedelmet.

38

Figyelemmel e nyugdíj‑kiegészítés egyszeri jellegére és csekély összegére, minden egyes jogosult egyéni helyzetének – ideértve vagyona és egyéb jövedelmei összegének pontos meghatározását – részletesebb figyelembevétele aránytalan igazgatási terhet jelentene a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést folyósító társadalombiztosítás számára.

39

A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtása és összege a Szlovák Köztársaság állítása szerint független a jogosultak szolgálati, biztosítási vagy járulékfizetési idejétől. Márpedig a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nem járulékalapú finanszírozási módja – még ha ez önmagában nem meghatározó annak megállapítását illetően, hogy szociális biztonsági ellátásról van‑e szó, vagy sem – a céljával és a nyújtási feltételeivel együtt vizsgálva megerősíti e nyugdíj‑kiegészítés szociális támogatás jellegét.

40

Végül a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nem felel meg egyiknek sem a 883/2004 rendelet hatálya alá tartozó „szociális biztonsági ellátássá” minősítés két feltétele közül, mivel a jogosultak jogilag semmilyen jogosultsággal nem rendelkeznek e nyugdíj‑kiegészítésre és az nem tartozik a 883/2004 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti kockázati kategóriákba sem.

41

Ez utóbbi kérdést illetően a Szlovák Köztársaság úgy érvel, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés se nem a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „öregségi ellátás”, se nem e rendelet 1. cikkének w) pontja értelmében vett tulajdonképpeni „nyugdíj”. Ugyanis e nyugdíj‑kiegészítés célja – nem utolsósorban annak alacsony összegére és egyszeri jellegére tekintettel – nem az, hogy elegendő eszközt biztosítson azon személyek létszükségleteinek kielégítésére, akik a nyugdíjkorhatárt elérve felhagytak a munkavégzéssel.

42

A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés a 883/2004 rendelet 1. cikkének w) pontjában felsorolt egyik, „nyugdíjnak” minősítendő különös ellátásnak sem felel meg, többek között a kiegészítő támogatásoknak sem, mivel a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés finanszírozása nem járulékalapú, hanem közvetlenül a tagállam azt a társadalombiztosítási hivatal által folyósított egyéb ellátásokra vonatkozó biztosítás járulékbevételeitől teljes mértékben függetlenül biztosítja.

43

Mindenesetre a kérdéses ellátás exportálhatóságának megtagadása nem önkényes, hanem a különös szlovákiai helyzettel kapcsolatos körülményekből következik. E körülményeket a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtására vonatkozó feltételek és összegének a szlovákiai átlagbérre és a megélhetést biztosító minimális jövedelemre vonatkozó tényezőkön keresztüli számítása tükrözik. Az ilyen ellátás exportálhatósága teljes mértékben ellentmondana az ellátás belső társadalmi helyzettel való kapcsolatának.

44

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset esetén a Bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy a felrótt kötelezettségszegés fennáll. A Bizottságnak kell az e kötelezettségszegés fennállásának vizsgálatához szükséges bizonyítékokat a Bíróság előtt bemutatnia, anélkül hogy bármiféle vélelemre hivatkozhatna (lásd különösen:, Bizottság kontra Hollandia ítélet, 96/81, EU:C:1982:192, 6. pont; Bizottság kontra Spanyolország ítélet, C‑404/00, EU:C:2003:373, 26. pont; Bizottság kontra Olaszország ítélet, C‑135/05, EU:C:2007:250, 26. pont; Bizottság kontra Görögország ítélet, C‑305/06, EU:C:2008:486, 41. pont).

45

A jelen ügyben a jelen kereset érdemi értékelése érdekében meg kell határozni, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés olyan, a 883/2004 rendelet értelmében vett „szociális biztonsági ellátásnak” minősül‑e, amelyre az e rendelet 7. cikkében előírt lakóhelyre vonatkozó szabályok alóli mentesség vonatkozik.

46

Emlékeztetni kell arra, hogy a 883/04 rendelet hatálya alá tartozó és a rendelet hatálya alól kizárt ellátások közötti különbség nem azon alapul, hogy a nemzeti jogszabály „szociális biztonsági ellátásnak” minősíti‑e az ellátást, hanem alapvetően az egyes ellátások lényegi ismérvein, különösen az ellátás nyújtásának céljain és a folyósítás feltételein (Molenaar‑ítélet, C‑160/96, EU:C:1998:84, 19. pont).

47

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely ellátás akkor tekinthető szociális biztonsági ellátásnak, ha jogilag meghatározott helyzetben a jogosult személyes szükségletének bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül nyújtják, és az 883/04 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében kifejezetten felsorolt kockázatok valamelyikét fedezi (lásd különösen: da Silva Martins‑ítélet, C‑388/09, EU:C:2011:439, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48

A karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtásával kapcsolatos rendelkezésekből először is az tűnik ki, hogy azt az 592/2006. sz. törvény 1. cikke (1) és (2) bekezdésében felsorolt valamely nyugellátásfajtára jogosult olyan személyek számára nyújtják, akik az említett nyugellátásnak a tárgyév decemberében történő kifizetésére jogosultak, szlovákiai lakóhellyel rendelkeznek és akiknek a törvény által előírt nyugdíjakból származó jövedelme a referencia‑időszak során nem éri el a szlovákiai havi átlagbér 60%‑át, vagy megegyezik azzal.

49

Az 592/2006. sz. törvény 1. cikkének (5) bekezdése rögzíti továbbá azon szabályokat, amelyek alapján az ezen 1. cikk (1)–(3) bekezdésében felsorolt nyugellátások közül többre jogosult személy karácsonyi nyugdíj‑kiegészítésben részesülhet.

50

Végül az 592/2006. sz. törvény 1. cikkének (8) bekezdése, valamint e törvény melléklete határozza meg a nyugdíj‑kiegészítés összegének kiszámítására vonatkozó szabályokat.

51

Ebből az következik, hogy az ellátás a személyes szükségletének bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül történő nyújtására vonatkozó első feltételt illetően a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtása az 592/2006. sz. törvény 1. cikkében kimerítően felsorolt feltételektől függ, úgy, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok ezen ellátásnyújtás tekintetében nem rendelkeznek mérlegelési mozgástérrel.

52

Kétségtelen, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést a jogosult személy nyugdíjakból származó jövedelmére tekintettel állapítják meg vagy tagadják meg, illetve összegét e jövedelem alapján számítják ki. Ugyanakkor olyan objektív és jogszabályban előírt feltételről van szó, amely anélkül biztosít jogot e nyugdíj‑kiegészítésre, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelembe vehetne egyéb személyes körülményeket is. Az említett karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés nyújtása tehát nem függ a kérelmező személyes szükségleteinek egyedi mérlegelésétől, ami viszont a szociális segélyre jellemző (lásd ebben az értelemben: Hughes‑ítélet, C‑78/91, EU:C:1992:331, 17. pont; Acciardi‑ítélet, C‑66/92, EU:C:1993:341, 15. pont; De Cuyper‑ítélet, C‑406/04, EU:C:2006:491, 23. pont).

53

A második feltételt illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság szerint a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „öregségi ellátásnak” kell minősíteni és az a nyugdíjasok jövedelmének ezen rendelet 1. cikkének w) pontja értelmében vett „növekményeként” jelentkezik.

54

A jelen ítélet 46. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlattal összhangban annak meghatározása érdekében, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „öregségi ellátásnak” lehet‑e minősíteni, e nyugdíj‑kiegészítés alkotóelemeit, különösen célját és nyújtásának feltételeit kell értékelni.

55

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti öregségi ellátásokat alapvetően az jellemzi, hogy olyan személyek megélhetésének biztosítására irányulnak, akik – miután elértek egy bizonyos kort – felhagynak a munkavégzéssel, és már nem kötelesek a munkaügyi hivatal rendelkezésére állni (lásd Valentini‑ítélet, 171/82, EU:C:1983:189, 14. pont).

56

Ezenkívül a Bíróság kimondta, hogy 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „öregségi ellátásnak” minősíthető többek között az a – kiegészítő támogatásként folyósított – támogatás, amelyet kizárólag öregségi és/vagy túlélő hozzátartozói nyugdíj jogosultjai számára folyósítanak, és amelynek pénzügyi forrásai ugyanazok, mint az öregségi nyugdíj és a túlélő hozzátartozói nyugdíj céljára rendelt pénzügyi források, továbbá az öregségi nyugdíjhoz kapcsolódik, lehetővé téve a jogosultak számára a szükségleteikről való gondoskodást és olyan pénzügyi kiegészítést biztosít számukra, amely esetlegesen lehetővé teszi az üdülést (Noteboom‑ítélet, C‑101/04, EU:C:2005:51, 25–29. pont).

57

A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést nem kizárólag az öregségi nyugdíjra, előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a fegyveres erők állományába tartozók nyugdíjára jogosult személyek számára folyósítják, hanem az arra jogosultak köre az egyéb nyugdíjfajtákra, többek között a rokkantsági nyugdíjra, a szociális nyugdíjra, az özvegyi nyugdíjra vagy az árvaellátásra jogosultakat is átfogja.

58

Márpedig a Bizottság nem jelöli meg annak indokait, hogy – az ilyen tág személyi hatályra tekintettel – miért véli úgy, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „öregségi ellátásnak” kell minősíteni.

59

A Bírósághoz benyújtott iratanyagból kitűnik, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés célja az, hogy pénzügyi kiegészítést nyújtson e különböző, törvény által előírt nyugdíjra jogosult olyan személyek számára, akiknek jövedelme nem haladja meg a törvény által meghatározott küszöböt.

60

Tekintve, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítést az öregségi vagy az öregségivel egy tekintet alá eső nyugdíjra jogosultak részére folyósítják, e nyugdíj‑kiegészítés hatása az, hogy kiegészíti a bizonyos életkort elérő személyek megélhetési forrásait. Mindemellett nem állapítható meg, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés kizárólag azon nyugdíjfajtától függne, amelynek kiegészítésére irányul.

61

Ugyanis, egyrészt – ahogy a Szlovák Köztársaság érvel – a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítésként folyósított pénzügyi kiegészítés célja az, hogy az alacsony jövedelmű támogatottak nehéz helyzetét olyan időszakban enyhítse, amelynek során alacsony jövedelmük gazdasági és szociális súlyát személyesen érezhetik. Másrészt a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés konkrét célja az 592/2006. sz. törvény 1. cikkének (5) bekezdése szerinti, e nyugdíj‑kiegészítésre abban az esetben való jogosultsággal kapcsolatos szabályokból is következik, amikor a jogosult több nyugellátásban is részesül. Lényegében e rendelkezésből következik, hogy a több, törvény által előírt nyugellátásra jogosultak számára a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés csak egyszer jár, és csak amennyiben a nyugellátások együttes összege nem haladja meg a meghatározott küszöböt.

62

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem bizonyította be, hogy a karácsonyi nyugdíj‑kiegészítés alkotóelemei lehetővé tennék annak a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „öregségi ellátássá” minősítését.

63

Következésképpen a Bizottság keresetét el kell utasítani.

64

Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot – mivel pervesztes lett – a Szlovák Köztársaság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: