—

az Europäische Schule München képviseletében H. Kunz‑Hallstein Rechtsanwalt,

—

S. Oberto és B. O’Leary képviseletében A. Freiherr von Schorlemer Rechtsanwalt,

—

az Európai Bizottság képviseletében B. Eggers és J. Currall, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az Európai Iskolák alapszabályát megállapító, a tagállamok és az Európai Közösségek között 1994. június 21‑én Luxemburgban kötött egyezmény (HL L 212., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 16. fejezet, 1. kötet, 16. o.) 27. cikke (2) bekezdése első albekezdése első mondatának az értelmezésére irányulnak.

2

E kérelmeket két – az Europäische Schule München és S. Oberto, valamint az előbbi és B. O’Leary között folyamatban lévő – eljárás keretében terjesztették elő, amely eljárások tárgya az, hogy a német bíróságok rendelkeznek‑e hatáskörrel az érintettek munkaszerződése határozott időre szóló jellege érvényességének felülvizsgálatára irányuló keresetek elbírálására.

3

A szerződések jogáról szóló 1969. május 23‑i Bécsi Egyezménynek (Recueil des traités des Nations unies, 1155. kötet, 331. o.; kihirdette: az 1987. évi 12. tvr.; továbbiakban: Bécsi Egyezmény) „Az egyezmény hatálya” című 1. cikke értelmében ezt az egyezményt az államok közötti szerződésekre kell alkalmazni.

4

A Bécsi Egyezménynek „Az egyezmény hatályán kívül eső nemzetközi megállapodások” című 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Az a tény, hogy az egyezmény hatálya nem terjed ki az államok és a nemzetközi jog más alanyai közötti, vagy a nemzetközi jog ezen más alanyai közötti, illetve a nem írásos formában kötött nemzetközi megállapodásokra, nem érinti:

[...]

[...]”

5

A Bécsi Egyezménynek „Az értelmezés általános szabályai” című 31. cikke értelmében:

„1.   A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint, valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni.

2.   A szerződés értelmezése céljából, [...]

3.   [a] szövegösszefüggés mellett figyelembe kell venni:

[...]

[…]”

6

Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény első négy preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„figyelembe véve, hogy az európai intézmények megfelelő működésének biztosítása érdekében 1957‑től kezdődően az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását biztosító intézmények kerültek felállításra, amelyek az »Európai Iskola« nevet viselik;

figyelembe véve, hogy az Európai Közösségek gondot fordítanak arra, hogy biztosítsák e gyermekek együttes oktatását, és hogy erre a célra hozzájárulást különítsenek el az Európai Iskolák költségvetése számára;

figyelembe véve, hogy az Európai Iskolák rendszere »sui generis«; [helyesen: rendszere sui generis rendszer]; figyelembe véve, hogy egyfajta együttműködést képez a tagállamok, illetve közöttük és az Európai Közösségek között, miközben teljes mértékben elismerésre kerül a tagállamok felelőssége a tananyag és az oktatási rendszer megtervezése, valamint a kulturális és nyelvi különbözőség terén;

[...]

7

Ezen egyezmény 7. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„Az összes Iskolára vonatkozó közös szervek:

Minden egyes Iskolát a végrehajtó bizottság irányítja a vezető tanár vezetésével.”

8

Az említett egyezmény 8. cikkének 1. pontja ekképpen rendelkezik:

„(1)   A 28. cikk alapján [helyesen: sérelme nélkül] az Igazgatótanács a következő tagokból áll:

9

Ugyanezen egyezmény 12. cikke 1. pontjának a szövege a következő:

„Adminisztratív [helyesen: Igazgatási] kérdésekben az Igazgatótanács feladatai közé tartoznak a következők:

10

Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 19. cikkének 4. és 6. pontja szerint:

„A 28. és 29. cikkek értelmében [helyesen: A 28. és a 29. cikk sérelme nélkül] a 7. cikk alapján létrehozott minden egyes végrehajtó bizottság nyolc tagból áll, a következők szerint:

[…]

[...]

11

Ezen egyezmény 21. cikkének második bekezdése értelmében a vezető tanár rendelkezik a saját országa által megkívánt szakértelemmel és képzettséggel ahhoz, hogy olyan oktatási intézményt vezessen, amelynek végbizonyítványa annak birtokosát egyetemi tanulmányokra jogosítja.

12

Az említett egyezmény 22. cikkének első bekezdése értelmében személyzeti bizottság kerül felállításra, amelynek tagjai az egyes Iskolák tantestületének, illetve igazgatási és kisegítő személyzetének képviselői.

13

Ugyanezen egyezmény 26. cikke így szól:

„A Szerződő Felek között ezen egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos és az Igazgatótanács által még nem megoldott vitás kérdések az Európai Közösségek Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartoznak.”

14

Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikkének (1), (2) és (7) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A felülbírálati bizottság felállítása ezennel megtörténik.

(2)   Első és végső fokon, illetve amikor minden egyéb eljárási lehetőség kimerült, a felülbírálati bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a jelen egyezmény hatálya alá tartozó minden személy esetében (az igazgatási és a kisegítő személyzet kivételével) az egyezmény alapján meghozott intézkedések és szabályok jogszerűségével kapcsolatos minden vitás kérdés, amely egy iskola végrehajtó bizottságának Igazgatótanácsa részéről hátrányosan érinti az ilyen személyeket abban az esetben, amikor hatáskörüket a jelen egyezményben meghatározott módokon gyakorolják. Ha az ilyen vitás kérdések pénzügyi jellegűek, a felülbírálati bizottság korlátlan hatáskörrel rendelkezik. [Helyesen: Minden egyéb közigazgatási eljárási lehetőség kimerülését követően, első és végső fokon, a felülbírálati bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik minden olyan jogvita, amely a jelen egyezménynek a hatálya alá tartozó személyekre (az igazgatási és a kisegítő személyzet kivételével) való alkalmazására, valamint valamely Iskolának a jelen egyezményben ráruházott hatáskörében eljáró Igazgatótanácsa vagy végrehajtó bizottsága által e személyek tekintetében meghozott, az egyezményen vagy az egyezmény alapján elfogadott szabályokon alapuló, sérelmet okozó aktus jogszerűségére vonatkozik. Ha az ilyen jogvita pénzügyi jellegű, a felülbírálati bizottság korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.]

Az ilyen eljárásokra vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat szükség szerint a tantestület szolgálati szabályzata vagy a részidős tanárok [helyesen: szerződéses tanárok] alkalmazási feltételei, illetve az Iskolák általános szabályzata tartalmazza.

[...]

(7)   Az egyéb vitás kérdések, amelyekben az Iskolák Félként vesznek részt, az országos igazságszolgáltatás hatáskörébe tartoznak. A jelen cikk különösképpen nem érinti a nemzeti bíróságok polgári és büntetőjogi kérdésekben való joghatóságát.”

15

Az Európai Iskolák 1994. szeptember 1‑je és 2011. augusztus 31‑e között alkalmazott szerződéses tanárai Igazgatótanács által elfogadott személyzeti szabályzatának (a továbbiakban: a szerződéses tanárok személyzeti szabályzata) 1.1.–1.3. pontja ekképpen rendelkezik:

[...]” [nem hivatalos fordítás]

16

A szerződéses tanárok személyzeti szabályzatának 2. pontja értelmében a vezető tanár szerződéses tanárokat alkalmazhat ideiglenes oktatási igények kielégítése érdekében.

17

Az említett személyzeti szabályzatnak a helyettesítő tanárok alkalmazásának feltételeiről szóló 3.2. és 3.4. pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

[...]

18

Az Európai Iskolákba kirendelt alkalmazottak Igazgatótanács által elfogadott személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzata) 6. cikkének a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

„A jelen személyzeti szabályzat alá tartozó állások a következő kategóriák szerint kerülnek beosztásra:

19

A kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának 80. cikke így rendelkezik:

„(1)   Első és végső fokon a felülbírálati bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik az Iskolák vezető szervei és az alkalmazottak között felmerült, az alkalmazottaknak sérelmet okozó aktus jogszerűségével kapcsolatos minden jogvita. Amennyiben a jogvita pénzügyi természetű, a felülbírálati bizottság korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.

(2)   A 77. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a kereset a felülbírálati bizottság előtt csak akkor elfogadható,

(3)   A fenti (2) bekezdéstől eltérően az Iskolák végrehajtó bizottságainak és az Igazgatótanácsnak a határozatai a felülbírálati bizottság előtti közvetlen kereset tárgyát képezhetik.

[...]” [nem hivatalos fordítás]

20

A kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának 86. cikke az alábbiak szerint került megfogalmazásra:

„A jelen személyzeti szabályzatnak a közösségi tisztviselők személyzeti szabályzatában szereplő cikkeivel azonos tartalmú cikkeit a Bizottság által alkalmazott szempontok szerint kell értelmezni.” [nem hivatalos fordítás]

21

A bíróságok szervezetéről szóló törvény (Gerichtsverfassungsgesetz) 20. §‑a a következőképpen rendelkezik:

„[...]

22

S. Oberto és B. O’Leary az Europäische Schule München szerződéses tanárai, az előbbi 1998, az utóbbi 2003 óta áll ilyen munkaviszonyban. Ezen iskola vezető tanára által aláírt tanári munkaszerződéseik egyéves, határozott időre szóló szerződések voltak. Az egymást követő tanári munkaszerződéseik közül az utolsót mindketten 2010. július 13‑án írták alá, és azok a 2010. szeptember 1‑je és 2011. augusztus 31‑e közötti időszakra vonatkoztak.

23

Az Europäische Schule München vezető tanára és S. Oberto, illetve B. O’Leary által 2010. július 13‑án kötött munkaszerződések 10. §‑a az alábbiak szerint rendelkezett:

„Alkalmazandó jog, bírósági hatáskör és joghatóság

(1)   A tanári munkaviszonyra a következő sorrendben az alábbiak alkalmazandók: e szerződés rendelkezései, az »új személyzeti szabályzat«, valamint a […] kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának az új személyzeti szabályzat 3.2. pontja alapján alkalmazandó rendelkezései. A német jog a személyzeti szabályzat 3.4. pontjának megfelelően csak annyiban alkalmazandó, amennyiben e szerződés és az az alapján az Európai Iskolákra alkalmazandó közszolgálati jog nem tartalmaz szabályozást, és az adott szabályozási hézag az e szerződésben nem szabályozott munkakörülményeket és viszonyokat, a társadalombiztosítást és az adójogot érinti.

(2)   Az Iskola és a szerződéses tanár közötti, e szerződésből eredő jogviták, amennyiben a felek közötti jogviszonyok az e szerződés, valamint az Európai Iskolákra alkalmazandó közszolgálati jog hatálya alá tartoznak, a[…] kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának 80. cikke értelmében az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A német állami bíróságokhoz a[…] szerződéses tanár[ok] személyzeti szabályzatának 3.4. pontja értelmében csak az Iskola és a szerződéses tanár közötti azon jogviták esetében lehet fordulni, amelyek kizárólag olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek tekintetében a fenti (1) bekezdés értelmében a német jog alkalmazandó.”

24

S. Oberto, illetve B. O’Leary az Arbeitsgericht München (müncheni munkaügyi bíróság) elé terjesztett két keresettel vitatta a munkaszerződésük egyéves időtartamban való korlátozását. Azt állították az Arbeitsgericht München előtt, hogy a munkaviszonyuk időtartama korlátozásainak érvényességéről való határozathozatal a német bíróságok hatáskörébe tartozik. Az Europäische Schule München által felhozott elfogadhatatlansági kifogás ellenére az Arbeitsgericht München közbenső ítélettel elfogadhatónak nyilvánította e kereseteket.

25

Tekintettel arra, hogy az Europäische Schule München által benyújtott fellebbezés sikertelen volt, ez utóbbi „felülvizsgálati” kérelemmel élt a Bundesarbeitsgerichtnél (szövetségi munkaügyi bíróság). Az Europäische Schule München arra hivatkozott e bíróság előtt, hogy nincs alávetve a német bíróságok hatáskörének, tekintettel arra, hogy az alapügy az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

26

Ebben az összefüggésben a Bundesarbeitsgericht arra vonatkozóan fogalmaz meg kérdést, hogy a német bíróságoknak van‑e hatáskörük az az alapügy elbírálására. A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az e hatáskör tárgyában meghozandó határozata az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdése első mondatának az értelmezésétől függ.

27

E körülményekre tekintettel a Bundesarbeitsgericht úgy határozott, hogy az eljárásokat felfüggeszti, és mindkét ügyben előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

28

S. Oberto, illetve B. O’Leary vitatták a Bíróság arra vonatkozó hatáskörét, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény rendelkezéseit értelmezze, azon okból, hogy ez utóbbit nem lehet az uniós jog részének tekinteni.

29

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Tanácsa által az EUMSZ 217. és 218. cikkel összhangban kötött megállapodás az Európai Unió tekintetében annak valamely intézménye – az EUMSZ 267. cikk első bekezdésének b) pontja szerinti – jogi aktusának minősül, továbbá, hogy egy ilyen megállapodás rendelkezései hatálybalépésüktől kezdődően az uniós jogrend szerves részét képezik, és hogy e jogrend keretében a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előzetes döntést hozzon e megállapodás értelmezésére vonatkozóan (lásd: Demirel‑ítélet, 12/86, EU:C:1987:400, 7. pont).

30

Ez ugyanígy van valamely nemzetközi megállapodás esetén, úgy mint az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezménynél, amelyet az EK‑Szerződés 235. cikke (később EK 308. cikk, jelenleg EUMSZ 352. cikk) alapján az Európai Közösségek kötöttek, amelyeknek erre vonatkozóan az Európai Közösségnek és az Európai Atomenergia‑közösségnek az Európai Iskolák alapszabályát meghatározó egyezmény aláírására és megkötésére való felhatalmazásáról szóló, 1994. június 17‑i 94/557/EK, Euratom tanácsi határozat (HL L 212., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 16. fejezet, 1. kötet, 14. o.) adott felhatalmazást.

31

Ennélfogva a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előzetes döntést hozzon ezen egyezmény, valamint az ennek alapján elfogadott aktusok értelmezésére vonatkozóan.

32

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Iskolák rendszere sui generis rendszer, amely nemzetközi megállapodás útján a tagállamok, illetve közöttük és az Unió közötti egyfajta együttműködést valósít meg (lásd: Miles és társai ítélet, C‑196/09, EU:C:2011:388, 39. pont).

33

Az ítélkezési gyakorlatból következik az is, hogy az Európai Iskolák nemzetközi szervezetnek minősülnek, amely az Unióval fenntartott működési kapcsolatai ellenére, attól és annak tagállamaitól formálisan elkülönül (lásd ebben az értelemben: Miles és társai ítélet, EU:C:2011:388, 42. pont).

34

Következésképp, noha az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény az Unió tekintetében az EUMSZ 267. cikk első bekezdésének b) pontja értelmében az Unió valamely intézménye által hozott jogi aktusnak minősül, az a nemzetközi jog hatálya alá is tartozik, közelebbről pedig értelmezését illetően a szerződések nemzetközi jogának hatálya alá (lásd ebben az értelemben: Brita‑ítélet, C‑386/08, EU:C:2010:91, 39. pont).

35

A szerződések nemzetközi jogát lényegében a Bécsi Egyezmény kodifikálta. Ezen egyezmény, 1. cikke értelmében, az államok közötti szerződésekre alkalmazandó. Mindazonáltal az egyezmény 3. cikkének b) pontja értelmében az a tény, hogy az egyezmény hatálya nem terjed ki az államok és a nemzetközi jog más alanyai közötti nemzetközi megállapodásokra, nem érinti a Bécsi Egyezményben foglalt minden olyan szabálynak az ezen megállapodásokra történő alkalmazását, amelynek a nemzetközi jog alapján ugyanezen egyezménytől függetlenül alávethetők.

36

Ebből következik, hogy a Bécsi Egyezményben foglalt szabályok alkalmazandók a tagállamok és valamely nemzetközi szervezet közötti megállapodásra – mint amilyen az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény –, amennyiben e szabályok az általános nemzetközi szokásjog kifejeződései. Ez utóbbi egyezményt következésképpen e szabályok alapján kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: Brita‑ítélet, EU:C:2010:91, 41. pont).

37

A Bécsi Egyezmény – amely a nemzetközi szokásjogot fejezi ki (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Finnország ítélet, C‑118/07, EU:C:2009:715, 39. pont) – 31. cikke értelmében a szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint, valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni (lásd: Brita‑ítélet, EU:C:2010:91, 43. pont).

38

Egyébiránt a Bécsi Egyezmény 31. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően valamely szerződés értelmezésekor figyelembe kell venni a szerződés alkalmazása során utólag kialakult minden olyan gyakorlatot, amely a szerződés értelmezését illetően a részes felek megegyezését jelenti.

39

A kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell‑e értelmezni, hogy a valamely Európai Iskola által alkalmazott szerződéses tanárok, akiket nem a tagállamok rendeltek ki, az e rendelkezés hatálya alá tartozó személyek közé tartoznak, ellentétben az igazgatási és a kisegítő személyzet tagjaival, akik ki vannak e rendelkezés alól vonva.

40

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ezen egyezmény egyfelől 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondata értelmében minden egyéb közigazgatási eljárási lehetőség kimerülését követően, első és végső fokon a felülbírálati bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik minden olyan jogvita, amely az említett egyezménynek a hatálya alá tartozó személyekre (az igazgatási és a kisegítő személyzet kivételével) való alkalmazására vonatkozik, másfelől e 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az ilyen eljárásokra vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat szükség szerint különösen a tantestület szolgálati szabályzata vagy a szerződéses tanárok alkalmazási feltételei tartalmazzák.

41

Ennélfogva az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdésének megszövegezéséből következik, hogy a szerződéses tanárok az említett egyezmény e rendelkezése első albekezdése első mondatának hatálya alá tartozó személyek közé tartoznak, ellentétben az igazgatási és a kisegítő személyzet tagjaival, akik ki vannak e rendelkezés alól vonva.

42

Az ilyen értelmezést egyébiránt alátámasztja az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdésének szövegkörnyezete.

43

Ugyanis – amint azt a Bizottság az észrevételeiben megjegyezte – kitűnik ezen egyezményből, különösen annak 19. cikke 4. és 6. pontjából és 22. cikke első albekezdéséből, hogy az világos különbséget tesz egyfelől a tantestület, másfelől az igazgatási és a kisegítő személyzet között.

44

Következésképpen azt kell válaszolni az első kérdésre, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy a valamely Európai Iskola által alkalmazott szerződéses tanárok, akiket nem a tagállamok rendeltek ki, az e rendelkezés hatálya alá tartozó személyek közé tartoznak, ellentétben az igazgatási és a kisegítő személyzet tagjaival, akik ki vannak e rendelkezés alól vonva.

45

Harmadik kérdésével – amelyet a második kérdés előtt kell megvizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát, hogy az Iskola és a szerződéses tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodás a szerződéses tanár tekintetében sérelmet okozó aktusnak minősül.

46

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ezen egyezmény nem tartalmaz semmilyen meghatározást a 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatában szereplő „sérelmet okozó aktus” fogalmára.

47

Amint azt az Europäische Schule München és a Bizottság észrevételezte, eltérés van az említett egyezmény különböző nyelvi változatai között a „sérelmet okozó aktus” kifejezés tekintetében, mivel közülük egyeseknek – többek között a spanyol „un acto”, az angol „any act”, a francia „un acte” és az olasz „un atto” kifejezéseket használó nyelvi változatnak – szélesebb alkalmazási körük van, mint a német változatban alkalmazott „Entscheidung” kifejezésnek, amely szó szerint „határozatot” jelent.

48

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény negyedik preambulumbekezdésének ötödik francia bekezdése értelmében ezen egyezmény célkitűzései között szerepel a tantestület, illetve az ezen egyezmény által lefedett egyéb más személyek számára a megfelelő jogi védelem biztosítása az Igazgatótanács és a végrehajtó bizottság aktusai ellen.

49

Amennyiben egyébiránt sem az említett egyezményben, sem az annak alkalmazására hozott, a Bécsi Egyezmény 31. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe veendő rendelkezésekben nem mond ennek ellent semmi, a jelen esetben – tekintettel különösen a jelen ítélet előző pontjában felelevenített célkitűzésre – előnyben kell részesíteni a „sérelmet okozó aktus” fogalmának tág értelmezését.

50

Hangsúlyozni kell, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a szerződéses tanárok személyzeti szabályzata – amely meghatározza többek között a felülbírálati bizottság előtt indított eljárásokra vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat – úgy rendelkezik a 3.2. pontjában, hogy a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának a jogorvoslatokról szóló VII. címe alatt szereplő 80. cikke alkalmazandó a szerződéses tanárokra, ekképpen első és végső fokon az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának kizárólagos hatáskörébe tartozik az Európai Iskolák vezető szervei és a szerződéses tanárok között felmerült, valamely „sérelmet okozó aktus” jogszerűségével kapcsolatos minden jogvita.

51

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzata 80. cikkének (1) bekezdése hasonlóan került megfogalmazásra, mint az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának [az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről és a Bizottság tisztviselőire vonatkozó egyedi átmeneti intézkedések bevezetéséről szóló, 1968. február 29‑i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (HL L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 5. o.)] 91. cikke, amelynek értelmében az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel az Unió és az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy között keletkező minden olyan jogvita tekintetében, amely az adott személynek a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében sérelmet okozó aktus jogszerűségére vonatkozik.

52

Ezenkívül a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának 86. cikke szerint ez utóbbi személyzeti szabályzatnak az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában szereplő cikkeivel azonos tartalmú cikkeit a Bizottság által alkalmazott szempontok szerint kell értelmezni.

53

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint kizárólag az olyan aktusokat lehet sérelmet okozónak minősíteni, amelyek közvetlenül és egyedileg hatással vannak az érintettek jogi helyzetére. Ugyanígy a Bíróság már több alkalommal úgy értelmezte az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 90. cikke értelmében vett „sérelmet okozó aktus” fogalmát, mint amely minden olyan aktusra vonatkozik, amely valamely meghatározott jogi helyzetre közvetlenül hatással lehet (lásd többek között: Strack kontra Bizottság végzés, C‑237/06 P, EU:C:2007:156, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

54

Ezenfelül a Bíróság valamely kisegítő alkalmazott és a Bizottság közötti jogvita keretében már ítélte úgy meg, hogy az említett személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „sérelmet okozó aktus” az adott esetben a munkaszerződés volt (lásd: Castagnoli kontra Bizottság ítélet, 329/85, EU:C:1987:352, 11. pont).

55

Következésképpen valamely szerződéses tanár munkaszerződését úgy kell tekinteni, mint amely a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának 80. cikke értelmében vett „sérelmet okozó aktus”, még inkább, ha – mint a jelen esetben – az alkalmazandó jog által előírt szerződéses elemről van szó, úgy mint a szerződés időtartamáról, amely közvetlenül a szerződéses tanárok személyzeti szabályzata 1.3. pontjának az alkalmazásából következik.

56

A fentiekre tekintettel a harmadik kérdésre azt kell válaszolni, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy az Iskola és a szerződéses tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodást úgy tekintik, mint amely a szerződéses tanár tekintetében sérelmet okozó aktusnak minősül.

57

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell‑e értelmezni, hogy az Iskolának az egyezményben ráruházott hatáskörében eljáró vezető tanára által hozott aktus e rendelkezés hatálya alá tartozik.

58

Meg kell jegyezni, hogy önmagában annak a ténynek, hogy a vezető tanár aktusait az említett egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondata kifejezetten nem említi, nincsen olyan hatása, hogy ezeket kivonja e rendelkezés hatálya alól.

59

Ugyanis egyfelől emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a felülbírálati bizottság előtt indított eljárásokra vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat szükség szerint a tantestület szolgálati szabályzata vagy a szerződéses tanárok alkalmazási feltételei tartalmazzák.

60

Másfelől az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezményt többek között a Bécsi Egyezmény 31. cikkével összhangban kell értelmezni, amelynek értelmében figyelembe kell venni a nemzetközi jognak a részes felek viszonyában alkalmazható bármely idevonatkozó szabályát, és nagy jelentőséget kell tulajdonítani az előbbi egyezmény alkalmazása során utólag kialakult bármely gyakorlatnak.

61

E tekintetben – amint az a Nemzetközi Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik – valamely szerződés alkalmazása során utólag kialakult gyakorlat elsőbbséget élvezhet e szerződés egyértelmű feltételeivel szemben, ha ez a gyakorlat a felek megállapodásának felel meg (a Nemzetközi Bíróságnak a Préah Vihéar temploma [Kambodzsa kontra Thaiföld] ügyben 1962. június 15‑én hozott ítélete, a Nemzetközi Bíróság Határozatainak Tára, 1962, 6. o.).

62

Következésképpen az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatában szereplő, „valamely Iskolának […] Igazgatótanácsa vagy végrehajtó bizottsága által […] meghozott… [aktus]” kifejezés tartalmának meghatározása érdekében utalni kell a nemzetközi jognak a részes felek viszonyában alkalmazható bármely idevonatkozó szabályára, és ezen egyezmény alkalmazása során utólag kialakult bármely gyakorlatra.

63

A jelen esetben meg kell állapítani, hogy a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának 80. cikke – amelyre a szerződéses tanárok személyzeti szabályzatának 3.2. pontja hivatkozik, és amely az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően meghatározza az Európai Iskolák felülbírálati bizottsága előtt indított eljárásokra vonatkozó egyes feltételeket és részletes szabályokat – értelmében az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának kizárólagos hatásköre kiterjed az Európai Iskolák vezető szervei és az alkalmazottak között felmerült, ez utóbbiaknak sérelmet okozó aktus jogszerűségével kapcsolatos minden jogvitára. Márpedig kitűnik többek között ezen egyezmény 7. cikkének annak 21. cikke második albekezdésével, valamint a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzata 6. cikkének a) pontjával, illetve I. mellékletével együttesen értelmezett utolsó albekezdéséből, hogy valamely Európai Iskola vezető tanára ennek az iskolának vezető szerve.

64

Ennélfogva a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzata 80. cikkének megfogalmazása különbözik az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdése első mondatának megfogalmazásától.

65

Az említett 80. cikk alapján alakult ki később az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának azon ítélkezési gyakorlata, amelynek értelmében keresettel lehet élni az Európai Iskolák vezető szerveitől származó, sérelmet okozó aktusok ellen. Ezt az ítélkezési gyakorlatot a Bécsi Egyezmény 31. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében vett, az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény alkalmazása során utólag kialakult gyakorlatnak kell tekinteni.

66

Ezt a gyakorlatot az említett egyezmény részes felei sohasem vitatták. Márpedig azt, hogy e felek az ilyen gyakorlatot nem vitatták, úgy kell tekinteni, hogy ők abba hallgatólagosan beleegyeztek.

67

Ebből következően a kirendelt alkalmazottak személyzeti szabályzatának 80. cikkén alapuló említett gyakorlatot úgy kell minősíteni, mint amely a felek megállapodását bizonyítja az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdése első mondatának értelmezése kapcsán. Ugyanezen gyakorlat ennélfogva elsőbbséget élvezhet ez utóbbi rendelkezés megfogalmazásával szemben, amely rendelkezést tehát úgy kell értelmezni, mint amely nem ellentétes azzal, hogy főszabály szerint az említett rendelkezés alá tartozóként tekintsenek az Európai Iskolák vezető szerveinek aktusaira.

68

Ami a szerződéses tanárok személyzeti szabályzata 3.4. pontjának az alapeljárásra való hatását illeti, emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés értelmében az Európai Iskola székhelye szerinti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a szerződéses tanárok, a hitoktatók és a helyettesítő tanárok foglalkoztatására és felmondására vonatkozó azon feltételekkel kapcsolatos jogviták elbírálása, amelyek a munkakörülmények és ‑viszonyok, a szociális biztonság és az adójog tekintetében – az említett személyzeti szabályzat megelőző rendelkezéseinek sérelme nélkül – az Iskola székhelye szerinti ország jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

69

Márpedig, mivel az említett jogvita a munkaszerződés időtartamának a szerződéses tanárok személyzeti szabályzatának 1.3. pontjában előírt korlátozásáról szól, az nem tartozhat az érintett Európai Iskola székhelye szerinti bíróságok hatáskörébe. Végezetül e megállapítást fejezi ki az alapeljárás feleivel kötött tanári munkaszerződés 10. cikkének 2. pontja is.

70

Ebből következően meg kell állapítani, hogy a szerződéses tanárok személyzeti szabályzatának 1.3., 3.2. és 3.4. pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely szerződéses tanár és valamely Európai Iskola vezető tanára közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodás jogszerűségéről szóló jogvita az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

71

Egyébiránt, ellentétben azzal, amit S. Oberto és B. O’Leary a tárgyaláson állítottak, meg kell jegyezni, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény és a szerződéses tanárok személyzeti szabályzata releváns rendelkezéseinek ezen értelmezése, amely szerint az említett felülbírálati bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló jogvita elbírálására, nem sérti az érintettek hatékony bírói jogvédelemhez való jogát.

72

Ami az Európai Iskolák felülbírálati bizottságát illeti, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az megfelel minden olyan tényezőnek, amely alapján valamely szervezetet az EUMSZ 267. cikk szerinti „bíróságnak” lehet minősíteni – ezek közé tartozik többek között az, hogy a szervezet jogszabály alapján jött létre, állandó jelleggel működik, hatásköre kötelező jellegű, az eljárása kontradiktórius jellegű, az említett szervezet jogszabályokat alkalmaz, valamint hogy a szervezet független –, kivéve azt a tényt, hogy nem tartozik valamely tagállamhoz (lásd ebben az értelemben: Miles és társai ítélet, EU:C:2011:388, 37–39. pont).

73

Továbbá, emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke értelmében a hatékony bírói jogvédelem elve a bírósághoz való fordulás jogát, nem pedig a többfokú bírósági eljárást biztosítja (lásd: 2014. július 17‑i Sánchez Morcillo és Abril García ítélet, C‑169/14, EU:C:2014:2099, 36. pont).

74

Végül, noha a Bíróság megállapította a Miles‑ítéletben (EU:C:2011:388, 43–45. pont), hogy nem rendelkezik hatáskörrel az Európai Iskolák felülbírálati bizottsága által feltett kérdés megválaszolására, mivel az nem minősül az EUMSZ 267. cikk értelmében vett „egy tagállam bíróságának”, elismerte azt is, hogy a jövőben kétségkívül elképzelhető e felülbírálati bizottság azon lehetősége, sőt kötelezettsége, hogy a Bírósághoz forduljon valamely Európai Iskolába kirendelt tanárok és az adott Európai Iskola között fennálló olyan jogvita keretében, amelyben az uniós jog általános elveit kell alkalmazni, de az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezménnyel létrehozott, jelenleg hatályos jogi védelmi rendszer átalakítása a tagállamok feladata.

75

Következésképpen meg kell állapítani, hogy az alapeljárás alpereseinek azon kötelezettsége, hogy az Europäische Schule München vezető tanárával kötött munkaszerződésükben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodás jogszerűségével kapcsolatos jogvitájukat az Európai Iskolák felülbírálati bizottsága elé vigyék, amely első és végső fokon jár el, és amely nem jogosult előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére a Bírósághoz, nem sérti a hatékony bírói jogvédelemhez való jogukat.

76

A fenti megfontolások fényében úgy kell válaszolni a második kérdésre, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy valamely Európai Iskolának az egyezményben ráruházott hatáskörében eljáró vezető tanára által hozott aktus főszabály szerint e rendelkezés hatálya alá tartozik. A szerződéses tanárok személyzeti szabályzatának 1.3., 3.2. és 3.4. pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely szerződéses tanár és e vezető tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodás jogszerűségéről szóló jogvita az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

77

A második kérdésre adott válaszra tekintettel a negyedik kérdésre nem szükséges válaszolni.

78

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: