—

a Ryanair Ltd képviseletében kezdetben: M. van Heezik, A. van Aerde és R. Le Poole, később: A. Van Aerde és R. Le Poole advocaten,

—

a PR Aviation BV képviseletében A. Groen advocaat,

—

az Európai Bizottság képviseletében J. Samnadda és F. Wilman, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.) értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Ryanair Ltd (a továbbiakban: Ryanair) és a PR Aviation BV (a továbbiakban: PR Aviation) között az utóbbi által a Ryanair honlapján lévő adatok kereskedelmi célú felhasználása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A 96/9 irányelv négy fejezetből áll.

4

A 96/9 irányelv „Tárgyi hatály” című I. fejezete alá tartozó, ugyanezen című 1. cikke az (1) és (2) bekezdésében előírja:

„(1)   Ez az irányelv a bármilyen formában létrehozott adatbázisok jogi védelméről szól.

(2)   Ennek az irányelvnek az alkalmazásában »adatbázis« az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni.”

5

Ezen irányelv „Szerzői jog” című II. fejezete alá tartozó, „A védelem tárgya” című 3. cikk (1) bekezdése előírja:

„Ezen irányelv értelmében azok az adatbázisok, amelyek tartalmuk összeválogatása, illetve elrendezése miatt a szerző önálló szellemi alkotásai, szerzői jogi védelemben részesülnek. Annak megállapításához, hogy fennállhat‑e ilyen védelem, más feltétel nem alkalmazható.”

6

Az említett irányelv II. fejezete alá tartozó az „Engedélyhez kötött cselekmények” című 5. cikk a következőképpen szól:

„A szerzői jogi védelem alatt álló adatbázis tekintetében az adatbázis szerzőjének kizárólagos joga, hogy:

7

Az ugyanezen irányelv ugyanezen II. fejezete alá tartozó, „Az engedélyhez kötött cselekmények alóli kivételek”című 6. cikk az (1) bekezdésében előírja:

„Nem szükséges az adatbázis szerzőjének engedélye ahhoz, hogy az adatbázis vagy az adatbázis többszörözött példányának jogszerű felhasználója az 5. cikkben felsorolt, az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze. Ha a jogszerű felhasználó csak az adatbázis egy részének felhasználására jogosult, az előző rendelkezést csak erre a részre kell alkalmazni.”

8

A 96/9 irányelv „Sui generis jog” című III. fejezete alá tartozik „A védelem tárgya” című 7. cikk, amely az (1) és az (5) bekezdésében előírja:

„(1)   Azon adatbázisok előállítói számára, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt, a tagállamok biztosítják a jogot arra, hogy az adatbázis egész tartalmának vagy minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolását és/vagy újrahasznosítását megakadályozzák.

[…]

(5)   Az adatbázis tartalmának jelentéktelen része ismételten és rendszeresen nem másolható ki, és/vagy nem hasznosítható újra, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.”

9

Az említett irányelv ugyanezen III. fejezete alá tartozó, „A jogszerű felhasználók jogai és kötelezettségei” című 8. cikk előírja:

„(1)   A nyilvánosság számára bármilyen módon hozzáférhetővé tett adatbázis előállítója nem akadályozhatja meg, hogy az adatbázis jogszerű felhasználója az adatbázis tartalmának minőségileg és/vagy mennyiségileg jelentéktelen részeit bármely célra kimásolja és/vagy újrahasznosítsa. Ha a jogszerű felhasználó csupán az adatbázis valamely részének kimásolására és/vagy újrahasznosítására jogosult, e bekezdést csak az adatbázis e részére kell alkalmazni.

(2)   A nyilvánosság számára bármilyen módon hozzáférhetővé tett adatbázis jogszerű felhasználója nem valósíthat meg olyan cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására, illetve indokolatlanul károsítják az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.

(3)   A nyilvánosság számára bármilyen módon hozzáférhetővé tett adatbázis jogszerű felhasználója nem okozhat kárt az adatbázisba felvett egyes műveken, illetve más teljesítményeken fennálló szerzői, illetve kapcsolódó jogok jogosultjának.”

10

A 96/9 irányelv „Közös rendelkezések” című IV. fejezete alá tartozó, „Egyes rendelkezések kötelező ereje [helyesen: kógens jellege]” című 15. cikk előírja:

„Minden, a 6. cikk (1) bekezdésével és a 8. cikkel ellentétes szerződéses kikötés semmis.”

11

A 96/9 irányelvet a holland jogszabályoknak az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez való igazításáról szóló, 1999. július 8‑i holland törvény (Wet houdende aanpassing van de Nederlandse wetgeving aan richtlijn 96/9/EG van het Europees Parlement en de Raad van 11 maart 1996 betreffende de rechtsbescherming van databanken; Stb. 1999., 303. o.; a továbbiakban: az adatbázisokról szóló törvény) ültette át a holland jogba.

12

A szerzői jogról szóló törvény (Auteurswet, a továbbiakban: Aw) az 1. cikkében előírja:

„A szerzői jog az irodalmi, tudományos vagy művészeti mű szerzőjének vagy jogutódainak kizárólagos joga a mű nyilvánosságra hozatalára vagy többszörözésére, a törvény által előírt korlátozásokkal.”

13

Az Aw 10. cikke előírja:

„(1)   E törvény alkalmazásában irodalmi, tudományos vagy művészeti művek:

1° a könyvek, brosúrák, újságok, folyóiratok és minden egyéb írásmű;

[…]

(3)   Az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni, a gyűjteményre vonatkozó egyéb jogok sérelme nélkül és a gyűjteményben foglalt művekre, adatokra vagy tartalmi elemekre vonatkozó szerzői jog vagy más jogok sérelme nélkül, önálló művekként részesülnek védelemben.

[…]”

14

Az Aw 24a. cikke értelmében:

„(1)   Nem minősül a 10. cikk (3) bekezdése értelmében vett állományon fennálló szerzői jog megsértésének az állomány jogszerű felhasználója általi olyan többszörözés, amely szükséges az adatállományhoz való hozzáféréshez és az adatállomány rendeltetésszerű felhasználásához.

[…]

(3)   Megállapodással nem lehet eltérni az (1) és a (2) bekezdéstől a jogszerű felhasználó terhére.”

15

A PR Aviation egy honlapot üzemeltet, amelyen a fogyasztók fapados légitársaságok járatainak adatait böngészhetik, árakat hasonlíthatnak össze, és jutalék ellenében jegyeket válthatnak. Az egyszeri keresés lebonyolításához szükséges adatokat a PR Aviation automatikus úton másolja ki többek között egy adatállományból, amely a Ryanair fogyasztók számára is hozzáférhető honlapjához kapcsolódik.

16

Az említett honlaphoz való hozzáférés előfeltétele, hogy e honlap látogatója elfogadja a Ryanair általános szerződési feltételeinek érvényességét a megfelelő rubrika kipipálásával. Az alapügyben szereplő tényállás megvalósuláskor e feltételek az alábbi kikötéseket tartalmazták:

Automatizált rendszerek vagy automatikus szoftverek e honlapról vagy a www.bookryanair.com honlapról történő kereskedelmi célú adatgyűjtéshez (»screen scraping«) történő felhasználása tilos. E tilalom nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben harmadik személyek olyan írásbeli felhasználási szerződést kötöttek közvetlenül a Ryanairrel, amely e harmadik személyek számára kizárólagosan lehetővé teszi a Ryanair ár‑, járat‑ és repülési idővel kapcsolatos információihoz való hozzáférést az árak összehasonlítása céljából.”

17

A 96/9 irányelvre, az adatbázisokról szóló törvényre, valamint az Aw‑re hivatkozva a Ryanair úgy érvel, hogy a PR Aviation megsértette az adatállományához fűződő jogait, és bár elfogadta, nem tartotta tiszteletben a honlapja felhasználására vonatkozó általános szerződési feltételeket. A Ryanair a PR Aviation arra kötelezését kérte, hogy kényszerítő bírság terhe mellett tartózkodjon a Ryanair jogainak bárminemű megsértésétől, valamint hogy a PR Aviationt kötelezzék kártérítés megfizetésére.

18

2010. július 28‑i ítéletében a Rechtbank Utrecht (utrechti elsőfokú bíróság) elutasította a Ryanair kérelmét a 96/9 irányelv és az adatbázisokról szóló törvény megsértésére alapított részében. Ezzel szemben elfogadta e kérelmet az Aw‑re alapított részben, és kötelezte a PR Aviationt a Ryanairnek a járat adatai vonatkozásában fennálló szerzői jogainak bárminemű megsértésétől való tartózkodásra, valamint arra, hogy fizessen kártérítést az utóbbinak az elszenvedett kárért.

19

A PR Aviation fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen. A Ryanair csatlakozó fellebbezést nyújtott be a Rechtbank Utrecht azon értékelésének vitatására, amely szerint a Ryanair nem részesülhet a 96/9 irányelvben és az adatbázisokról szóló törvényben előírt védelemben.

20

2012. március 13‑án hozott ítéletében a Gerechtshof te Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) hatályon kívül helyezte a Rechtbank Utrecht ítéletét és elutasította a Ryanair csatlakozó fellebbezését.

21

Lényegében e bíróság a szerzői jogot illetően úgy ítélte meg, hogy még ha feltételezzük is, hogy a Ryanair által közzétett digitális információk az Aw 10. cikke (1) bekezdésének 1° pontja értelmében az írásműoltalom (geschriftenbescherming) hatálya alá tartoznak, a PR Aviation nem sértette meg a Ryanairt megillető jogokat, mivel magatartása megfelelt a Ryanair honlapja Aw 24a. cikkének (1) bekezdése szerinti szokásos, tehát jogszerű felhasználásának. Hozzátette, hogy a Ryanair honlapja kereskedelmi célokra történő felhasználásának az általános szerződési feltételek között található tilalma nem gyengíti az előző következtetést, figyelembe véve különösen az Aw 24a. cikkének (3) bekezdését, amely a 96/9 irányelv 15. cikkének felel meg.

22

Ami a sui generis jogot illeti, a Gerechtshof te Amsterdam úgy ítélte meg, hogy a Ryanair nem bizonyította az adatállomány létrehozásához kapcsolódó, a 96/9 irányelv és az adatbázisokról szóló törvény szerinti „jelentős ráfordítás” fennállását.

23

A Ryanair a Hoge Raad der Nederlandenhez (Hollandia legfelsőbb bírósága) fordult jogorvoslatért a Gerechtshof te Amsterdam ítéletével szemben. Fellebbezése alátámasztására egy két részből álló, egyetlen jogalapra hivatkozik.

24

E jogalap első részében a Ryanair vitatja a fellebbviteli bíróság azon értékelését, amely szerint nem illeti meg az Aw 10. cikke (1) bekezdésének 1° pontja szerinti írásműoltalom.

25

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal úgy véli, hogy a szerzői jog védelme tekintetében az eredetiségen kívül nem vehető figyelembe egyéb kritérium. Hangsúlyozza, hogy a Gerechtshof te Amsterdam ítéletéből kitűnik, hogy mivel a Ryanair adatállománya nem felel meg e kritériumnak, azt a következtetést vonja le, hogy a Ryanair által hivatkozott jogalap e része nem vezethet az ítélet hatályon kívül helyezéséhez.

26

Fellebbezési jogalapja másodlagosan hivatkozott második részében a Ryanair lényegében úgy érvel, hogy a Gerechtshof te Amsterdam hibásan állapította meg, hogy az a tény, hogy a PR Aviation megszegte a Ryanair adatbázisából, az utóbbi társasággal kötött felhasználási szerződés nélkül történő kereskedelmi célú adatgyűjtésre irányuló szerződéses tilalmat, a PR Aviation részéről nem minősült kötelezettségszegésnek.

27

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság azt vizsgálja, hogy a 96/9 irányelv hatálya kiterjed‑e azon adatbázisokra, amelyek nem állnak sem ezen irányelv II. fejezete alapján a szerzői jog, sem az említett irányelv III. fejezete alapján sui generis jog védelme alatt, és így az ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből, 8. és 15. cikkéből eredő szerződéses szabadság korlátai érvényesek‑e az ilyen adatbázisokra is.

28

E körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

„Az olyan online‑adatbázisokra is kiterjed‑e a [96/9 irányelv] hatálya, amelyeket nem véd [ezen] irányelv II. fejezete alapján szerzői jog, és az [említett] irányelv III. fejezete alapján sui generis jog sem, mégpedig olyan értelemben, hogy az [96/9 irányelv] 15. cikkével összefüggésben értelmezett 6. cikke (1) bekezdésének és 8. cikkének (akár analógia útján való) alkalmazásában e tekintetben sem korlátozható szerződésben az ilyen adatbázisok felhasználásának szabadsága?”

29

Kérdésével, amely azon az előfeltevésen alapul, hogy a Ryanair alapügyben szóban forgó adatállománya a 96/9 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti adatbázisnak minősül, amelyet azonban nem véd sem ezen irányelv II. fejezete alapján szerzői jog, sem az említett irányelv III. fejezete alapján sui generis jog sem – aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata –, e bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 96/9 irányelvet úgy kell‑e értelmezni, hogy figyelembe véve az ezen irányelv 15. cikkével összefüggésben értelmezett 6. cikke (1) bekezdését és 8. cikkét, az ilyen adatbázisok felhasználásának szabadsága nem korlátozható szerződésben.

30

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy irányelv önmagában nem keletkeztet magánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget, következésképpen arra nem is lehet magánszemélyekkel szemben hivatkozni (lásd különösen: Faccini Dori ítélet, C‑91/92, EU:C:1994:292, 20. pont; Kücükdeveci‑ítélet, C‑555/07, EU:C:2010:21, 46. pont; Dominguez‑ítélet, C‑282/10, EU:C:2012:33, 37. pont).

31

Szintén az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a belső jog alkalmazásakor a tagállami bíróságok kötelesek a belső jogot úgy értelmezni, hogy a szóban forgó irányelv eredményének eléréséhez a lehető legteljesebb mértékig figyelembe veszik annak szövegét és célját (lásd különösen: Pfeiffer és társai ítélet, C‑397/01–C‑403/01, EU:C:2004:584, 114. pont; Kücükdeveci‑ítélet, EU:C:2010:21, 48. pont; Dominguez‑ítélet, EU:C:2012:33, 24. pont).

32

Ezen előzetes pontosításokat követően meg kell állapítani, hogy a 96/9 irányelv I. fejezete alá tartozó 1. cikkének (2) bekezdése meghatározza az „adatbázis” fogalmát.

33

Így, amint azt a PR Aviation megállapítja, az említett rendelkezés az „adatbázis” e fogalmának széles hatókört biztosít, függetlenítve azt a formális, technikai és tárgyi jellegű megfontolásoktól (lásd ebben az értelemben: Fixtures Marketing ítélet, C‑444/02, EU:C:2004:697, 20–32. pont), a 96/9 irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározás azonban az utóbbi rendelkezés megfogalmazása szerint „[e]nnek az irányelvnek az alkalmazásá[ra]” terjed ki.

34

Márpedig a 96/9 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerint annak célja „az adatbázisok jogi védelme”. Ezen irányelv e tekintetben az ilyen adatbázisok jogi védelmének két típusát vezeti be. Az első típust az említett irányelv II. fejezete alatt található 3–6. cikk szabályozza, és a szerzői jogi védelemből áll, és ugyanezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint azon adatbázisokra alkalmazandó, amelyek tartalmuk összeválogatása, illetve elrendezése miatt a szerző önálló szellemi alkotásai. A második típus, amelyet a 96/9 irányelv III. fejezete alá tartozó 7–11. cikk szabályoz, sui generis jogi védelemből áll, és ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében azon adatbázisokra alkalmazandó, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt. A jogi védelem e két típusára az említett irányelv IV. fejezete alá tartozó 12–16. cikkben közös rendelkezések vonatkoznak.

35

Így az a körülmény, hogy az adatbázis megfelel a 96/9 irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt fogalmi elemeknek, a PR Aviation állításával ellentétben nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy ezen irányelvnek a szerzői jogot és/vagy a sui generis jogot szabályozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, ha nem tesz eleget sem a szerzői jogi védelem említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében előírt alkalmazási feltételeinek, sem a sui generis jogi védelem ugyanezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti alkalmazási feltételeinek.

36

A 96/9 irányelvnek a kérdést előterjesztő bíróság által a kérdésében kifejezetten hivatkozott rendelkezéseit illetően hozzá kell tenni, hogy ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, amely bizonyos feltételek mellett engedélyezi az adatbázis jogszerű felhasználójának, hogy ezen adatbázis szerzőjének engedélye nélkül elvégezze az említett irányelv 5. cikkében felsorolt cselekményeket, csakúgy mint ezen utóbbi cikk, a szerzői jogra vonatkozó fejezet alá tartozik, és következésképpen nem alkalmazható az e jog által nem védett adatbázisokra.

37

A 96/9 irányelv 8. cikke, amely többek között megállapítja az adatbázis jogszerű felhasználójának jogait, ezen irányelv sui generis jogra vonatkozó fejezetében található, és ennélfogva nem alkalmazható az e jog által nem védett adatbázisokra.

38

Ami a 96/9 irányelv 15. cikkét illeti, amely ezen irányelv egyes rendelkezéseinek kógens jellegéről szól, és előírja, hogy minden, ezen irányelvvel ellentétes szerződéses kikötés semmis, kifejezetten csak az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és a 8. cikkét emeli ki.

39

Így a 96/9 irányelv tárgyából és szerkezetéből következik, hogy ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, 8. és 15. cikke, amelyek kógensen jogokat írnak elő az adatbázisok jogszerű felhasználói javára, nem alkalmazhatók azon adatbázisra, amely az említett irányelv szerint nem áll sem szerzői jogi, sem sui generis jogi védelem alatt, így az irányelv nem zárja ki az ilyen adatbázis felhasználási feltételeire vonatkozó szerződéses kikötések elfogadását.

40

Ezen elemzést megerősíti a 96/9 irányelv általános szerkezete. Így, amint azt a Ryanair és az Európai Bizottság hangsúlyozta, ezen irányelv egyrészt az adatbázist létrehozó személy jogai, másrészt pedig az ilyen adatbázis jogszerű felhasználóinak, azaz azoknak a harmadik személyeknek a jogai közötti egyensúlyon alapul, akik e személytől engedélyt kaptak az említett adatbázis felhasználására. Ezen összefüggésben a 96/9 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, 8. és 15. cikke, amelyek jogokat ruháznak e jogszerű felhasználókra, és ezzel egyidőben korlátozzák az adatbázis létrehozójának jogait, csak olyan adatbázis esetében alkalmazhatók, amelynek vonatkozásában annak létrehozóját az ezen irányelv 5. cikke szerinti szerzői jog vagy az említett irányelv 7. cikke szerinti sui generis jog alapján jogok illetik meg. Nem bírnak azonban jelentőséggel olyan adatbázis vonatkozásában, amelynek létrehozóját a 96/9 irányelv szerint nem illeti meg a fent hivatkozott jogok egyike sem.

41

A PR Aviation állításával ellentétben a 96/9 irányelv ezen értelmezése nem olyan jellegű, hogy csökkenti az említett irányelv által bevezetett jogi védelem érvényesítéséhez fűződő érdeket, mivel az ugyanezen irányelv által védett adatbázis létrehozója, az általa nem védett adatbázis létrehozójával szemben nem rendelkezik az adatbázisa felhasználói jogainak korlátozására vonatkozó szerződéses szabadággal.

42

Ugyanis az ilyen érv figyelmen kívül hagyja az adatbázis létrehozásába beruházó személynek a tagállami szinten harmonizált automatikus védelmi rendszer által biztosított gazdasági és jogi érdekét, amely a szerzői jog alapján fennálló, a 96/9 irányelv 5. cikke szerinti különböző aktusok fenntartásához való kizárólagos joghoz fűződik, valamint ahhoz, hogy a sui generis jog alapján megakadályozzák az ezen irányelv 7. cikkének (1) és (5) bekezdése és 8. cikkének (2) bekezdése szerinti aktusokat. Amint azt a Bizottság a tárgyalás során hangsúlyozta, az e védelemben való részesülésnek nem feltétele közigazgatási alakiságok teljesítése, és nem szükséges hozzá előzetes megállapodás sem.

43

Ennélfogva, ha a 96/9 irányelvben védett adatbázis létrehozója úgy határoz, hogy engedélyezi adatbázisának vagy műpéldányának felhasználását, ezen felhasználást – amint azt ezen irányelv (34) preambulumbekezdése megerősíti – behatárolhatja a jogszerű felhasználóval kötött megállapodásban, amely az említett irányelv rendelkezéseit tiszteletben tartva pontosítja, hogy milyen „célból és módón” kell használni az említett adatbázist vagy műpéldányát.

44

Ami azonban azt az adatbázist illeti, amelyre nem alkalmazható a 96/9 irányelv, a létrehozóját nem illeti meg az ezen irányelv által bevezetett jogi védelem, így csak az alkalmazandó nemzeti jog alapján kérheti adatbázisának védelmét.

45

A fenti megfontolások összességére tekintettel, úgy kell értelmezni a 96/9 irányelvet, hogy az nem alkalmazható azon adatbázisra, amely nem áll az ezen irányelv szerinti szerzői jogi vagy sui generis jogi védelem alatt, így az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, 8. és 15. cikke nem zárja ki, hogy az ilyen adatbázis létrehozója az alkalmazandó nemzeti jog sérelme nélkül az adatbázis harmadik személyek által történő felhasználására vonatkozó szerződéses korlátozásokat határozzon meg.

46

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

Az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazható azon adatbázisra, amely nem áll az ezen irányelv szerinti szerzői jogi vagy sui generis jogi védelem alatt, így az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, 8. és 15. cikke nem zárja ki, hogy az ilyen adatbázis létrehozója az alkalmazandó nemzeti jog sérelme nélkül az adatbázis harmadik személyek által történő felhasználására vonatkozó szerződéses korlátozásokat határozzon meg.