—

a Google Spain SL és a Google Inc. képviseletében F. González Díaz, J. Baño Fos és B. Holles abogados,

—

M. Costeja González képviseletében J. Muñoz Rodríguez abogado,

—

a spanyol kormány képviseletében A. Rubio González, meghatalmazotti minőségben,

—

a görög kormány képviseletében E.‑M. Mamouna és K. Boskovits, meghatalmazotti minőségben,

—

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,

—

az osztrák kormány képviseletében G. Kunnert és C. Pesendorfer, meghatalmazotti minőségben,

—

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna és M. Szpunar, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében I. Martínez del Peral és B. Martenczuk, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) 2. cikke b) és d) pontjának, 4. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának, 12. cikke b) pontjának és 14. cikke első albekezdése a) pontjának, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 8. cikkének értelmezésére irányul.

2

E kérelmet az egyfelől a Google Spain SL (a továbbiakban: Google Spain) és a Google Inc., másfelől az Agencia Española de Protección de Datos (spanyol adatvédelmi ügynökség, a továbbiakban: AEPD) és M. Costeja González között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya az a határozat, amelyben ezen ügynökség helyt ad az M. Costeja González által e két társaság ellen benyújtott panasznak, és a Google Inc.‑t arra kötelezi, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy M. Costeja González személyes adatait törölje az indexéről, és akadályozza meg, hogy a jövőben ezek hozzáférhetők legyenek.

3

A 95/46 irányelv – amelynek célja az 1. cikk szerint a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguknak a védelme a személyes adatok kezelése tekintetében, illetve az ilyen adatok szabad áramlásával szemben támasztott akadályok megszüntetése – (2), (10), (18)–(20) és (25) preambulumbekezdésében kimondja:

[...]

[...]

[...]

4

A 95/46 irányelv 2. cikke úgy rendelkezik, hogy „[e]zen irányelv alkalmazásában:

[...]

[...]”

5

Az említett irányelv „Hatály” című 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Ezen irányelvet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.”

6

Ugyanezen irányelv „Az alkalmazandó nemzeti jog” című 4. cikke így rendelkezik:

„(1)   A személyes adatok feldolgozására [helyesen: kezelésére] minden tagállam az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmazza, amennyiben:

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett körülmények esetén az adatkezelőnek – az ellene indítható jogi keresetek sérelme nélkül – ki kell jelölnie egy, az adott tagállam területén letelepedett képviselőt.”

7

A 95/46 irányelv II. fejezetének „Az adatok minőségére vonatkozó elvek” című I. szakaszában található 6. cikk szövege a következő:

„(1)   A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok:

(2)   Az adatkezelő feladata gondoskodni arról, hogy az (1) bekezdés rendelkezései teljesüljenek.”

8

A 95/46 irányelv II. fejezetének „Az adatfeldolgozás jogszerűvé tételére vonatkozó kritériumok [helyesen: Az adatkezelés jogszerűségének elvei]” című II. szakaszában található 7. cikk az alábbiak szerint rendelkezik:

„A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel [helyesen: kezelhetők], ha:

[...]

9

Az említett irányelv „A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] és a szólásszabadság” című 9. cikke értelmében:

„A tagállamok e fejezet, a IV. és a VI. fejezet rendelkezései alóli felmentésről, illetve eltérésről kizárólag a személyes adatoknak újságírás, vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő feldolgozása [helyesen: kezelése] esetén rendelkezhetnek, amennyiben azok a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a szólásszabadságra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.”

10

Ugyanezen irányelvnek az „Adathozzáféréshez való jog” című 12. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől:

[...]

[...]”

11

A 95/46 irányelv „Az érintett tiltakozási joga” című 14. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintettnek, hogy:

[...]”

12

Az említett irányelv „A felügyelő hatóság” című 28. cikkének a szövege a következő:

„(1)   Minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék.

[...]

(3)   A hatóságok különösen a következő jogosultságokkal rendelkeznek:

A felügyelő hatóság kifogásolható határozatai bíróság előtt megtámadhatók.

(4)   A felügyelő hatóságok foglalkoznak a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének jogainak vagy szabadságainak védelmével kapcsolatos, bármely személy vagy az őt képviselő szervezet által benyújtott kérelmekkel. A kérelem elbírálásáról az érintett személyt értesíteni kell.

[...]

(6)   A felügyelő hatóságok, függetlenül a szóban forgó adatfeldolgozásra [helyesen: adatkezelésre] alkalmazandó nemzeti jogtól, saját tagállamuk területén hatáskörrel rendelkeznek a (3) bekezdés értelmében rájuk ruházott jogosultságok gyakorlására. Valamely tagállam hatósága felkérheti egy másik állam hatóságát hatáskörének gyakorlására.

A felügyelő hatóságok a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben együttműködnek egymással, különösen a hasznos információk cseréje révén.

[...]”

13

A 95/46 irányelvet a személyes adatok védelméről szóló, 1999. december 13‑i 15/1999. organikus törvény (BOE 298. sz., 1999. december 14., 43088. o.) ültette át a spanyol jogba.

14

2010. március 5‑én a spanyol állampolgársággal és spanyolországi lakóhellyel rendelkező M. Costeja González panaszt nyújtott be az AEPD‑hez a La Vanguardia Ediciones SL ellen, amely egy különösen Katalóniában (Spanyolország) nagy példányszámban megjelenő napilap kiadója (a továbbiakban: La Vanguardia), valamint a Google Spain és a Google Inc. ellen. E panasz alapja az volt, hogy ha egy internethasználó beírja M. Costeja González nevét a Google‑csoport keresőmotorjába (a továbbiakban: Google Search), akkor a La Vanguardia napilap két oldalára, vagyis az 1998. január 19‑i, illetve az 1998. március 9‑i oldalra mutató linkeket kap, amelyek M. Costeja González nevét egy társadalombiztosítási tartozás behajtására irányuló lefoglalással kapcsolatos ingatlan‑árveréssel összefüggésben említő közleményt tartalmaznak.

15

M. Costeja González e panaszában egyrészt azt kérte, hogy kötelezzék a La Vanguardiát arra, hogy törölje vagy módosítsa a közleményt oly módon, hogy személyes adatai ne jelenjenek meg, vagy alkalmazzon a keresőmotorok által biztosított bizonyos eszközöket ezen adatok védelme érdekében. Másrészt azt kérte, hogy a Google Spaint vagy a Google Inc.‑t kötelezzék személyes adatai oly módon történő törlésére vagy felismerhetetlenné tételére, hogy ezen adatok ne legyenek a keresési találatok között, és ne kapcsolódjanak a La Vanguardia linkjeihez. M. Costeja González ezzel összefüggésben azt állította, hogy az őt érintő lefoglalás már több éve teljesen rendeződött, és annak említése már egyáltalán nem releváns.

16

Az AEPD 2010. július 30‑i határozatában a La Vanguardia tekintetében elutasította az említett panaszt, megállapítva, hogy a szóban forgó információk közzététele jogilag megalapozott volt, mivel azt a szociális és munkaügyi minisztérium rendelte el, és célja az volt, hogy a lehető legnagyobb nyilvánosságot biztosítsanak az árveréseknek az árverési vevők minél nagyobb számú részvétele érdekében.

17

Ezzel szemben a Google Spain és a Google Inc. tekintetében a panasznak helyt adtak. E tekintetben az AEPD megállapította, hogy a keresőmotorok működtetői a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogszabályok hatálya alá tartoznak, mivel adatkezelést végeznek, amely tekintetében adatkezelőnek minősülnek, és mivel az információs társadalom közvetítőiként tevékenykednek. Az AEPD szerint a hatáskörébe tartozik az adatok törlésének elrendelése, valamint az, hogy megtiltsa, hogy a keresőmotorok működtetői útján hozzá lehessen férni bizonyos adatokhoz, amennyiben úgy véli, hogy ezen adatok földrajzi elhelyezkedése és terjesztésük sértheti az adatvédelemhez és a tágan értelmezett emberi méltósághoz fűződő alapjogot, amely kiterjed az érintett azon kívánságára is, hogy harmadik fél ne ismerhesse meg ezeket az adatokat. Az AEPD szerint ez a kötelezettség közvetlenül is terhelheti a keresőmotorok működtetőit, anélkül hogy az adatokat vagy információkat a honlapról törölni kellene, többek között abban az esetben, ha ezen információk e honlapon való megőrzését valamilyen jogi rendelkezés igazolja.

18

A Google Spain és a Google Inc. két külön keresetet indított az említett határozat ellen az Audiencia Nacional előtt, amelyeket utóbbi egyesített.

19

E bíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatában kifejti, hogy az említett keresetek azt a kérdést vetik fel, hogy milyen kötelezettségek terhelik a keresőmotorok működtetőit azon érintettek személyes adatainak védelme tekintetében, akik nem kívánják, hogy lokalizálják vagy indexálják, illetve korlátozás nélkül hozzáférhetővé tegyék az internethasználók számára a személyes adataikat tartalmazó, harmadik fél olyan honlapjain közétett bizonyos információkat, amelyeken ezek az információk kapcsolatba hozhatók az érintettel. Az e kérdésre adandó válasz attól függ, miként kell értelmezni a 95/46 irányelvet azon technológiák összefüggésében, amelyek az irányelv kihirdetését követően jelentek meg.

20

Ilyen feltételek mellett az Audiencia Nacional felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

21

A második kérdés a) és b) pontjával – amelyeket célszerű együtt vizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontját, hogy egy keresőmotor tartalomszolgáltatóként végzett tevékenységét, amely harmadik fél által az interneten közzétett vagy megosztott információk kereséséből, automatikus indexálásából, ideiglenes tárolásából, majd végül bizonyos válogatási szempontok alapján az internethasználók számára történő hozzáférhetővé tételéből áll, az e rendelkezés értelmében vett „személyes adatok kezelésének” minősül‑e, amennyiben ezek az információk személyes adatokat tartalmaznak. Igenlő válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróság emellett azt kívánja megtudni, hogy úgy kell‑e értelmezni e 2. cikk d) pontját, hogy a keresőmotor működtetőjét az említett személyes adatok kezelése szempontjából e rendelkezés értelmében „adatkezelőnek” kell tekinteni.

22

A Google Spain és a Google Inc. szerint a keresőmotorok tevékenységét nem lehet a keresés találati listájában megjelenő, harmadik fél által működtetett weboldalakon szereplő adatokat érintő adatkezelésnek tekinteni, mivel ezek a keresőmotorok az interneten hozzáférhető információkat a maguk összességében kezelik, és nem tesznek különbséget a személyes adatok és az egyéb információk között. Ezen túlmenően, még ha feltételezzük is, hogy e tevékenységet „adatkezelésnek” kell minősíteni, a keresőmotor működtetője akkor sem tekinthető „adatkezelőnek”, mivel nem ismeri az említett adatokat, és azok fölött nem gyakorol ellenőrzést.

23

Ezzel szemben M. Costeja González, továbbá a spanyol, az olasz, az osztrák és a lengyel kormány, valamint az Európai Bizottság úgy véli, hogy az említett tevékenység minden kétséget kizáróan a 95/46 irányelv értelmében vett „adatkezeléssel” jár, amely különbözik a honlapszerkesztők által végzett adatkezeléstől, és céljai is mások. A keresőmotor működtetője az általa végzett adatkezelés tekintetében „adatkezelőnek” minősül, mivel ő az, aki meghatározza ezen adatkezelés céljait és módját.

24

A görög kormány szerint a szóban forgó tevékenység „adatkezelésnek” minősül, de annyiban, hogy a keresőmotorok egyszerű közvetítőként szolgálnak, az azokat működtető vállalkozásokat nem lehet „adatkezelőknek” tekinteni, kivéve azokat az eseteket, amikor a technikailag szükséges időtartamot meghaladó ideig „köztes memóriákban” vagy „gyorsítótárban” tárolják az adatokat.

25

E tekintetben rá kell mutatni, hogy a 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontjában szereplő meghatározás szerint „személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése]”„a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés [helyesen: lekérdezés], felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés”.

26

A Bíróságnak konkrétan az internettel kapcsolatban már alkalma nyílt megállapítani, hogy a személyes adatok internetes oldalon való feltüntetéséből álló művelet a 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontja szerinti ilyen „adatfeldolgozásnak” [helyesen: „adatkezelésnek”] tekintendő (lásd: Lindqvist‑ítélet, C‑101/01, EU:C:2003:596, 25. pont).

27

Ami az alapügyben szereplő tevékenységet illeti, nem vitatott, hogy a keresőmotorok által keresett, indexált és tárolt, illetve a keresőmotorok felhasználói számára hozzáférhetővé tett adatok között azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információk, azaz ezen irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti „személyes adatok” is vannak.

28

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a keresőmotorok az interneten közzétett információk keresése során automatikus, állandó és rendszerezett módon kutatják az internetet, és ezáltal ilyen adatok „gyűjtését” végzik, amelyeket ezt követően ezen indexáló programok keretei között „visszakeresnek”, „rögzítenek” és „rendszereznek”, szervereiken „tárolják”, illetve adott esetben – a keresés találati listájaként – felhasználóikkal „közölnek”, és „hozzáférhetővé tesznek” a számukra. Mivel a 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontja kifejezetten és feltétel nélkül rendelkezik ezekről a műveletekről, azokat az e rendelkezés értelmében vett „adatkezelésnek” kell minősíteni, és nincs jelentősége annak, hogy a keresőmotor működtetője más típusú információkon is végez ugyanilyen műveleteket, és nem tesz különbséget az ilyen információk, illetve a személyes adatok között.

29

A fenti megállapítás érvényességét nem rontja le az sem, hogy ezeket az adatokat már közzétették az interneten, és azokat e keresőmotor nem változtatta meg.

30

A Bíróság már megállapította, hogy a 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontjában említett műveleteket akkor is adatkezelésnek kell minősíteni, ha azok kizárólag olyan információkat érintenek, amelyeket már – például a médiában – közzétettek. Ezzel összefüggésben ugyanis a Bíróság rámutatott, hogy ilyen esetben a 95/46 irányelv alkalmazásától való általános eltérés messzemenően megfosztaná az irányelvet az értelmétől (lásd ebben az értelemben: Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C‑73/07, EU:C:2008:727, 48. és 49. pont).

31

Ezenkívül a 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontjában szereplő fogalommeghatározásból következően igaz ugyan, hogy a személyes adatok megváltoztatása az e rendelkezés szerinti adatkezelésnek minősül, ezzel szemben az ott említett további műveletekhez semmilyen módon nem szükséges, hogy ezeket az adatokat megváltoztassák.

32

Ami azt a kérdést illeti, hogy a keresőmotor működtetőjét „adatkezelőnek” kell‑e tekinteni a személyes adatokat érintő, az alapügyben szereplőhöz hasonló tevékenység keretében végzett adatkezelés tekintetében, emlékeztetni kell arra, hogy a 95/46 irányelv 2. cikkének d) pontjában szereplő meghatározás szerint adatkezelő „az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának [helyesen: kezelésének] céljait és módját”.

33

Márpedig a keresőmotor működtetője az, aki meghatározza e tevékenység – és ezáltal az általa ennek keretében végzett személyesadat‑kezelés – céljait és módját, és akit ebből következően a 2. cikk d) pontja értelmében ezen adatkezelés szempontjából „adatkezelőnek” kell tekinteni.

34

Egyébiránt meg kell állapítani, hogy ha a keresőmotor működtetőjét kizárnánk e rendelkezés fogalmi köréből azért, mert nem gyakorol ellenőrzést a harmadik fél weboldalain közzétett személyes adatok fölött, az nemcsak e rendelkezés egyértelmű megfogalmazásával lenne ellentétes, hanem annak céljával is, amely – az „adatkezelő” fogalmának tág meghatározásával – arra irányul, hogy az érintetteknek hatékony és teljes védelmet biztosítson.

35

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a keresőmotor tevékenysége keretében végzett személyesadat‑kezelést meg kell különböztetni a honlapszerkesztők által végzett adatkezeléstől, illetve az az utóbbi tevékenységhez kapcsolódik, amely abban áll, hogy ezeket az adatokat megjelenítik egy internetes oldalon.

36

Ezenkívül nem vitatott, hogy a keresőmotorok e tevékenysége meghatározó szerepet játszik az említett adatok globális terjesztésében, mivel az adatokat bármely internethasználó számára elérhetővé teszi, aki az érintett nevére rákeres, ideértve azokat az internethasználókat is, akik másként nem találták volna meg azt a weboldalt, amelyen ezeket az adatokat közzétették.

37

Ráadásul az, hogy az interneten közzétett információkat a keresőmotorok rendszerezik és csoportosítják abból a célból, hogy az azokhoz való hozzáférést felhasználóik számára megkönnyítsék, azt eredményezheti, hogy ha a felhasználók a keresést egy természetes személy neve alapján végezték, akkor a találati lista alapján egy rendszerezett összefoglalóhoz jutnak az e személlyel kapcsolatos, interneten megtalálható információkról, amely lehetővé teszi, hogy létrehozzák az érintett többé‑kevésbé részletes profilját.

38

Mivel tehát a keresőmotorok tevékenysége alkalmas arra, hogy a honlapszerkesztők által végzett tevékenységhez hozzáadódva jelentősen érintse a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot, a keresőmotor működtetőjének – úgy is mint az e tevékenység céljait és módját meghatározó személynek – felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy tevékenysége megfeleljen a 95/46 irányelvben foglalt követelményeknek, azért hogy az irányelv szerinti garanciák valamennyi joghatásukat kifejthessék, és hogy az érintettek – illetve nevezetesen magánélethez való joguk – hatékony és teljes védelme ténylegesen megvalósulhasson.

39

Végül az a körülmény, hogy a honlapszerkesztőknek lehetőségük van rá, hogy többek között a kizárást biztosító protokollok, például a „robot.txt”, illetve a „noindex” vagy a „noarchive” kódok segítségével jelezzék a keresőmotorok működtetői számára, hogy az oldalukon közzétett meghatározott információt teljes egészében vagy részben ki kívánják zárni e keresőmotorok automatikus indexálásából, nem jelenti azt, hogy a szerkesztők ilyen jelzésének hiányában a keresőmotor működtetője mentesül azon felelősség alól, amely őt a keresőmotor tevékenysége keretében általa végzett személyesadat‑kezeléssel összefüggésben terheli.

40

Ez a körülmény ugyanis nem változtat azon, hogy ezen adatkezelés céljait és módját a működtető határozza meg. Ezenkívül, még ha feltételezzük is, hogy a honlapszerkesztők számára nyitva álló említett lehetőség azt jelenti, hogy a szerkesztők az említett működtetőkkel együttesen határozzák meg ezen adatkezelés módját, e megállapítás sem mentesítené semmilyen módon a működtetőt a felelősség alól, mivel a 95/46 irányelv 2. cikkének d) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adatkezelés céljainak és módjának meghatározása történhet „önállóan vagy másokkal együtt”.

41

A fenti megállapítások összességéből következően a második kérdés a) és b) pontjára azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 2. cikkének b) és d) pontját úgy kell értelmezni, hogy egyrészt a keresőmotorok útján végzett olyan tevékenységet, amely harmadik fél által az interneten közzétett vagy megosztott információk kereséséből, automatikus indexálásából, ideiglenes tárolásából, majd végül bizonyos válogatási szempontok alapján az internethasználók számára történő hozzáférhetővé tételéből áll, az e 2. cikk b) pontjának értelmében vett „személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése]” fogalmába tartozó tevékenységként kell értelmezni, amennyiben ezek az információk személyes adatokat tartalmaznak, másrészt pedig az ilyen keresőmotor működtetőjét ezen adatkezelés szempontjából az említett 2. cikk d) pontja szerinti „adatkezelőnek” kell tekinteni.

42

Első kérdésének a)–d) pontjával a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja tisztázni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló körülmények között alkalmazhatók‑e a 95/46 irányelvet átültető nemzeti jogszabályok.

43

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság a következő tényeket állapítja meg:

44

A kérdést előterjesztő bíróság kérdése elsősorban konkrétan a 95/46 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti „szervezet” fogalmára, illetve e 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti „olyan eszközt alkalmaz, amely a fenti tagállam területén található” fordulatra irányul.

45

A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdés a) pontjában lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 95/46 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy a személyes adatok kezelését e rendelkezés értelmében a tagállam területén az adatkezelő egy szervezete tevékenységeinek keretében végzik, ha az alábbi három feltétel közül egy vagy több teljesül:

46

Ami e három feltétel közül az elsőt illeti, a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy a Google Search‑öt a Google Inc. működteti és irányítja, és hogy csupán az nyert bizonyítást, hogy a Google Spain Spanyolországban a harmadik személyek honlapjain található információk és adatok indexálásával és tárolásával közvetlenül összefüggő tevékenységet végez. A reklámhelyek értékesítésével és reklámozásával kapcsolatos tevékenység azonban, amellyel Spanyolországon a Google Spain foglalkozik, a Google‑csoport kereskedelmi tevékenységének lényeges részét képezi, és úgy tekinthető, hogy szorosan kapcsolódik a Google Search‑höz.

47

M. Costeja González, a spanyol, az olasz, az osztrák és a lengyel kormány, valamint a Bizottság úgy véli, hogy tekintettel arra, hogy a Google Inc. által működtetett keresőmotor, illetve a Google Spain tevékenysége között elválaszthatatlan kapcsolat van, utóbbit az előbbi szervezetének kell tekinteni azon tevékenység körében, amelyben személyes adatokat kezel. Ezzel szemben a Google Spain, a Google Inc. és a görög kormány szerint a kérdést előterjesztő bíróság által felsorolt három feltétel közül az első megvalósulása esetén a 95/46 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját nem kell alkalmazni.

48

E tekintetben először is rá kell mutatni arra, hogy a 95/46 irányelv (19) preambulumbekezdése értelmében „a valamely tagállamban való letelepedés magában foglalja a tevékenység tényleges gyakorlását tartós jelleggel”, illetve „e letelepedés – legyen akár egyszerűen fióktelep, akár jogi személyiséggel rendelkező leányvállalat – jogi formája […] nem meghatározó tényező”.

49

Márpedig nem vitatott, hogy a Google Spain ténylegesen és tartós jelleggel gyakorolja tevékenységét Spanyolországban. Ezenkívül önálló jogi személyiséggel rendelkezik, és így a Google Inc. Spanyolország területén található leányvállalatának, és ebből következően a 95/46 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti „szervezetnek” minősül.

50

Ahhoz, hogy az e rendelkezésben foglalt feltétel teljesüljön, szükség van arra is, hogy a személyes adatok kezelését az adatkezelőnek a tagállam területén működő szervezete „tevékenységeinek keretében végezzék”.

51

A Google Spain és a Google Inc. vitatják, hogy esetükben ez így lenne, mivel a személyes adatok kezelését, amelyről az alapügyben szó van, kizárólag a Google Inc. végzi, amely a Google Spain bármiféle közreműködése nélkül működteti a Google Search‑öt, lévén, hogy a Google Spain tevékenysége a Google‑csoport reklámtevékenységének támogatására korlátozódik, és e tevékenység elkülönül a csoport keresőmotor‑szolgáltatásától.

52

Mindazonáltal, amint azt a spanyol kormány és a Bizottság hangsúlyozza, a 95/46 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja nem azt követeli meg, hogy a személyes adatokat érintő szóban forgó adatkezelést az érintett szervezet „maga” valósítsa meg, hanem csupán hogy azt „tevékenységeinek keretében” végezze.

53

Ezenkívül tekintettel a 95/46 irányelv céljára, amely a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a személyes adatok kezelése tekintetében a magánélet tiszteletben tartásához való joguknak a hatékony és teljes védelmét kívánja biztosítani, a személyes adatok védelme kifejezést nem lehet megszorítóan értelmezni (lásd, analógia útján: L’Oréal és társai ítélet, C‑324/09, EU:C:2011:474, 62. és 63. pont).

54

Ezzel összefüggésben rá kell mutatni, hogy a 95/46 irányelvnek többek között a (18)–(20) preambulumbekezdéséből és 4. cikkéből kitűnik, hogy az uniós jogalkotó úgy kívánta elkerülni, hogy az egyéneket meg lehessen fosztani attól a védelemtől, amelyre az irányelv értelmében jogosultak, illetve hogy ezt a védelmet megkerüljék, hogy az irányelv tárgyi hatályát különösen tágan határozta meg.

55

Tekintettel a 95/46 irányelv ezen céljára, illetve 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövegére, meg kell állapítani, hogy a Google Search‑höz hasonló, harmadik államban letelepedett, azonban a tagállamok egyikében szervezettel rendelkező vállalkozás által működtetett keresőmotort kiszolgáló személyesadat‑kezelés e szervezet „tevékenységeinek keretében” végzett adatkezelésnek minősül, ha a szervezetet arra hozták létre, hogy ebben a tagállamban biztosítsa az e keresőmotor által kínált reklámhelyek értékesítését és reklámozását, amelyek a keresőmotor által nyújtott szolgáltatás nyereségességét szolgálják.

56

Ilyen körülmények között ugyanis a keresőmotor működtetőjének, illetve az érintett tagállamban található szervezetének tevékenységei elválaszthatatlanul összekapcsolódnak, mivel a reklámhelyekkel kapcsolatos tevékenységek jelentik azt az eszközt, amelyek a szóban forgó keresőmotort nyereségessé teszik, és ugyanakkor ez a keresőmotor teszi lehetővé e tevékenységek végzését.

57

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – amint annak tisztázására a jelen ítélet 26–28. pontjában sor került – már a személyes adatok találati listán való megjelenítése is az ilyen adatok kezelésének minősül. Márpedig, mivel a találatok megjelenítése mellett ugyanezen az oldalon a keresőszavakhoz kapcsolódó reklámok is megjelennek, meg kell állapítani, hogy a szóban forgó személyes adatok kezelését az adatkezelő szervezete által az egyik tagállam, a jelen esetben Spanyolország területén végzett kereskedelmi és reklámtevékenység keretében végzik.

58

Ilyen feltételek mellett nem lehet elfogadni, hogy az említett keresőmotort kiszolgáló személyesadat‑kezelést kivonják a 95/46 irányelvben szabályozott kötelezettségek és garanciák hatálya alól, mivel ez sértené annak hatékony érvényesülését, valamint a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak hatékony és teljes védelmét, amelyet az irányelv biztosítani kíván (lásd analógia útján: L’Oréal és társai ítélet, EU:C:2011:47, 62. és 63. pont), különösen a személyes adatok kezelése tekintetében a magánélet tiszteletben tartásához való jogot illetően, amelynek ez az irányelv különös jelentőséget tulajdonít, amint azt többek között 1. cikkének (1) bekezdésében, valamint (2) és (10) preambulumbekezdésében megerősíti (lásd ebben az értelemben: Österreichischer Rundfunk és társai ítélet, C‑465/00, C‑138/01 és C‑139/01, EU:C:2003:294, 70. pont; Rijkeboer‑ítélet, C‑553/07, EU:C:2009:293, 47. pont, valamint IPI‑ítélet, C‑473/12, EU:C:2013:715, 28. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

59

Mivel a kérdést előterjesztő bíróság által felsorolt három feltétel közül az első teljesülése önmagában elegendő annak megállapításához, hogy egy olyan szervezet, mint a Google Spain megfelel a 95/46 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumnak, a másik két feltételt nem szükséges vizsgálni.

60

A fentiekből következik, hogy az első kérdés a) pontjára azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a személyes adatok kezelését e rendelkezés értelmében a tagállam területén az adatkezelő egy szervezete tevékenységeinek keretében végzik, ha a keresőmotor működtetője az egyik tagállamban olyan irodát nyit vagy leányvállalatot hoz létre a keresőmotor által kínált reklámhelyek értékesítésére és reklámozására, amelynek tevékenysége az adott állam lakosai felé irányul.

61

Az első kérdés a) pontjára adott válaszra tekintettel az első kérdés b)–d) pontjára nem kell választ adni.

62

Második kérdésének c) és d) pontjában a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját és 14. cikke első albekezdésének a) pontját, hogy az e rendelkezésekben foglalt jogok tiszteletben tartása érdekében a keresőmotor működtetője köteles arra, hogy egy személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról törölje a harmadik fél által közétett és e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket, abban az esetben is, ha ezt a nevet vagy az ilyen információkat korábban vagy ezzel egyidejűleg nem törölték ezekről a weboldalakról, mégpedig adott esetben akkor is, ha önmagában az említett oldalakon történő közzététel jogszerű.

63

A Google Spain és a Google Inc. úgy véli, hogy az arányosság elve értelmében az információk eltávolítására irányuló minden kérelmet az érintett honlap szerkesztőjéhez kell intézni, mivel ő a felelős az információk nyilvánosságra hozásáért, ő képes értékelni, hogy a közzététel jogszerű‑e, illetve ő rendelkezik a leghatékonyabb és legkevésbé korlátozó eszközökkel arra, hogy ezen információkat hozzáférhetetlenné tegye. Ezen túlmenően nem lenne kellően tekintettel a honlapszerkesztők, a többi internethasználó, valamint maga a működtető alapvető jogaira, ha a keresőmotor működtetőjét köteleznék arra, hogy az interneten közzétett információkat eltávolítsa indexeiről.

64

Az osztrák kormány szerint a nemzeti felügyelő hatóság csak akkor rendelheti el, hogy az ilyen működtető törölje nyilvántartásából a harmadik fél által közzétett információt, ha a jogellenesség vagy a szóban forgó adatok hibás volta előzetesen megállapítást nyert, vagy ha az érintett sikeresen tiltakozott az ezen információkat közzétevő honlap szerkesztőjénél.

65

M. Costeja González, a spanyol, az olasz és a lengyel kormány, valamint a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti hatóság közvetlenül kötelezheti a keresőmotor működtetőjét arra, hogy harmadik fél által közzétett információt töröljön az indexeiből, anélkül hogy előzetesen vagy ezzel egyidejűleg megkeresné az adott információt tartalmazó honlap szerkesztőjét. Ezenkívül M. Costeja González, a spanyol és az olasz kormány, valamint a Bizottság szerint a 95/46 irányelv értelmében az említett működtetőt terhelő kötelezettségekre nincs hatással az a körülmény, hogy az említett információkat jogszerűen tették közzé, és hogy azok még mindig szerepelnek az eredeti weboldalon. Ezzel szemben a lengyel kormány szerint ez olyan körülmény, amely mentesíti a működtetőt kötelezettségei alól.

66

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy amint az a 95/46 irányelv 1. cikkéből és (10) preambulumbekezdéséből kitűnik, ezen irányelv célja az, hogy biztosítsa a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a személyes adatok kezelése tekintetében a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a magas szintű védelmét (lásd ebben az értelemben: IPI‑ítélet, EU:C:2013:715, 28. pont).

67

A 95/46 irányelv (25) preambulumbekezdése szerint a védelem irányelvben foglalt elveinek tükröződniük kell egyrészt az adatkezelést végző személyekre megállapított kötelezettségekben, különösen az adatminőség, a technikai biztonság, a felügyelő hatóság értesítése, és az adatkezeléshez szükséges feltételek tekintetében, másrészt az azon egyénekre szálló jogokban, akiknek az adatait az adatkezelés érinti, amelyek szerint tájékoztatják őket az adatkezelésről, betekinthetnek az adatokba, helyesbítést kérhetnek, és bizonyos körülmények között tiltakozhatnak a kezelés ellen.

68

A Bíróság már kimondta, hogy a 95/46 irányelvnek az alapvető szabadságok és különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértésére alkalmas személyesadat‑kezelést szabályozó rendelkezéseit szükségszerűen az alapvető jogok fényében kell értelmezni, amelyek az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azon általános jogelvek szerves részét képezik, amelyek tiszteletben tartását a Bíróság biztosítja, és amelyek immár a Charta részét képezik (lásd többek között: Connolly kontra Bizottság ítélet, C‑274/99 P, EU:C:2001:127, 37. pont, valamint Österreichischer Rundfunk és társai ítélet, EU:C:2003:294, 68. pont).

69

Így a Charta 7. cikke biztosítja a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, míg a Charta 8. cikke kifejezetten kinyilvánítja a személyes adatok védelméhez való jogot. Ez utóbbi cikk (2) és (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni, mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni, továbbá e szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie. Ezeket a követelményeket többek között a 95/46 irányelv 6., 7., 12., 14. és 28. cikke hajtja végre.

70

Ami a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját illeti, az úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől az esettől függően kérje az olyan adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amelyek kezelése nem felel meg a 95/46 irányelv rendelkezéseinek, különösen az ilyen adatok hiányos vagy hibás volta miatt. Ez az utolsó – a 95/46 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt egyes követelményekkel kapcsolatos – pontosítás példálózó jellegű, és nem tartalmaz kimerítő felsorolást, ennélfogva a személyes adatok kezelésével kapcsolatban támasztott, irányelvben foglalt többi feltétel megsértése is eredményezheti azt, hogy az adatkezelés nem felel meg a követelményeknek, és ezért megnyílik az érintett számára az ugyanezen irányelv 12. cikkének b) pontjában biztosított jog.

71

E tekintetben szükséges emlékeztetni arra, hogy a 95/46 irányelv 13. cikke által engedett eltérésekre figyelemmel a személyes adatok bármilyen kezelése meg kell feleljen egyrészt az ezen irányelv 6. cikkében az adatok minőségére vonatkozóan megfogalmazott elveknek, másrészt az adatkezelés jogszerűségére vonatkozó, az említett irányelv 7. cikkében felsorolt kritériumok egyikének (lásd: Österreichischer Rundfunk és társai ítélet, EU:C:2003:294, 65. pont, ASNEF és FECEMD ítélet, C‑468/10 és C‑469/10, EU:C:2011:777, 26. pont, valamint Worten‑ítélet, C‑342/12, EU:C:2013:355, 33. pont).

72

Ezen 6. cikk értelmében – figyelembe véve azokat a különös szabályokat, amelyeket a tagállamok a történelmi, statisztikai vagy tudományos célból történő adatkezelés tekintetében előírhatnak – az adatkezelőnek kell biztosítania, hogy a személyes adatok kezelését „tisztességesen és törvényesen” végezzék, hogy azok „gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból [történjen], és további [kezelését ne végezzék] e célokkal összeférhetetlen módon”, hogy az adatok „gyűjtésük és/vagy további [kezelésük] célja szempontjából megfelelőek, relevánsak és nem túlzott mértékűek”, „pontosak, és ha szükséges, időszerűek” legyenek, végül pedig hogy az adatok „tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása [helyesen: kezelése] céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé”. Ezzel összefüggésben az adatkezelőnek minden ésszerű intézkedést meg kell tennie az e rendelkezésben foglalt követelményeknek meg nem felelő adatok törlése vagy helyesbítése érdekében.

73

Ami a keresőmotor működtetője által végzett, az alapügyben szereplőhöz hasonló adatkezelés 95/46 irányelv 7. cikke szerinti igazolását illeti, az ilyen adatkezelésre vonatkozhat ennek a 7. cikknek az f) pontjában foglalt indok.

74

E rendelkezés alapján akkor megengedett a személyes adatok kezelése, ha az adatkezelés az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok, különösen a személyes adatok kezelésével összefüggésben a magánélet tiszteletben tartásához való jog tekintetében. Az említett 7. cikk f) pontjának alkalmazása tehát megköveteli a szóban forgó ellentétes jogok és érdekek közötti súlyozást, amelynek keretében figyelembe kell venni az érintett személynek a Charta 7. és 8. cikkéből eredő jogai jelentőségét (lásd: ASNEF és FECEMD ítélet, EU:C:2011:777, 38 és 40. pont).

75

A 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontja szerinti kérelem alapján ellenőrizni lehet, hogy az adatkezelés összhangban van‑e ezen irányelv 6. cikkével és 7. cikkének f) pontjával, és az érintett ezen felül bizonyos feltételek között az irányelv 14. cikke első albekezdésének a) pontjában foglalt tiltakozási jogával is élhet.

76

E 14. cikk első albekezdésének a) pontja szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintettnek, hogy legalább a 95/46 irányelv 7. cikkének e) és f) pontjában foglalt esetekben, sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből bármikor tiltakozhasson a rá vonatkozó adatok kezelése ellen, kivéve, ha erről a nemzeti jog másként rendelkezik. Az említett 14. cikk első albekezdésének a) pontja keretében elvégzendő súlyozás tehát lehetővé teszi, hogy az érintett konkrét helyzetét övező valamennyi körülményt figyelembe vegyék, nagyobb figyelmet fordítva e körülmények sajátosságaira. Jogos tiltakozás esetén az adatkezelő által kezdeményezett adatkezelés a továbbiakban nem terjedhet ki a szóban forgó adatokra.

77

A 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontja, illetve 14. cikke alapján benyújtott kérelmeket az érintett közvetlenül az adatkezelőnek címezheti, akinek megfelelően vizsgálnia kell e kérelmek megalapozottságát, és adott esetben véget kell vetnie a szóban forgó adatkezelésnek. Ha az adatkezelő e kérelmeknek nem ad helyt, az érintett a felügyelő hatósághoz vagy a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy az lefolytassa a szükséges ellenőrzéseket, és ennek következtében a működtetőt konkrét intézkedések megtételére kötelezze.

78

E tekintetben rá kell mutatni, hogy hogy a 95/46 irányelv 28. cikkének (3) és (4) bekezdéséből következően a felügyelő hatóságok foglalkoznak a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének jogainak vagy szabadságainak védelmével kapcsolatos, bármely személy által benyújtott kérelmekkel, és hatósági jogkörrel, továbbá olyan tényleges beavatkozási jogosultságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik többek között az adatok zárolásának, törlésének vagy megsemmisítésének elrendelését, vagy az ilyen adatkezelés átmeneti vagy végleges tilalmának megállapítását.

79

E megfontolásokra tekintettel kell értelmezni és alkalmazni a 95/46 irányelvnek az érintett jogaira vonatkozó rendelkezéseit, ha az érintett az alapügyben szereplőhöz hasonló kérelemmel fordul a felügyelő hatósághoz vagy a bírósághoz.

80

E tekintetben mindenekelőtt rá kell mutatni, hogy – amint az a jelen ítélet 36–38. pontjában megállapítást nyert – az alapügyben szereplőhöz hasonló, keresőmotor által végzett személyesadat‑kezelés jelentősen érintheti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot, ha a keresőmotorral egy természetes személy nevére keresnek rá, mivel az említett adatkezelés lehetővé teszi, hogy a találati lista alapján bármely internethasználó rendszerezett összefoglalóhoz jusson az e személlyel kapcsolatos, interneten megtalálható olyan információkról, amelyek potenciálisan érinthetik az érintett magánéletének számos vonatkozását, és amelyeket az említett keresőmotor nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett volna összekapcsolni, és így az érintett többé‑kevésbé részletes profilját lehet létrehozni. Ezenkívül az érintett említett jogaiba történő beavatkozás mértékét megsokszorozza az internet és a keresőmotorok modern társadalomban betöltött jelentős szerepe, mivel ezek az ilyen találati listán szereplő információknak mindenütt jelenvaló jelleget kölcsönöznek (lásd ebben az értelemben: eDate Advertising és társai ítélet, C‑500/09 és C‑161/10, EU:C:2011:685, 45. pont).

81

Figyelemmel arra, hogy milyen súlyos lehet ez a beavatkozás, meg kell állapítani, hogy azt önmagában a keresőmotor működtetőjének ezen adatkezeléshez fűződő gazdasági érdeke nem igazolhatja. Mivel azonban a linkek találati listáról való törlése hátrányosan érintheti azon internethasználók jogos érdekeit, akiknek esetleg érdekük fűződik a kérdéses információhoz való hozzáféréshez, attól függően, hogy milyen információról van szó, az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetekben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt nevezetesen ezen érdek, valamint az érintettet a Charta 7. és 8. cikke alapján megillető alapvető jogok között. Bár tény, hogy főszabály szerint az érintettet megillető, e cikkekkel védett jogok megelőzik az internethasználók említett érdekét is, ez az egyensúly azonban egyes egyedi esetekben a kérdéses információ jellegétől, illetve attól is függhet, hogy az információ mennyire érzékeny az érintett személy magánélete szempontjából, illetve hogy a nyilvánosságnak milyen érdeke fűződik ezen információ megszerzéséhez, ami többek között attól függően változhat, hogy e személy játszik‑e valamilyen közéleti szerepet.

82

A 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontjában, illetve 14. cikke első albekezdésének a) pontjában foglalt alkalmazási feltételeknek az alapügyben szereplőhöz hasonló kérelem kapcsán elvégzett értékelése alapján a felügyelő hatóság vagy a bíróság kötelezheti az említett működtetőt, hogy törölje a természetes személy nevére való keresés eredményeként megjelenő találati listáról a harmadik fél által közzétett, és e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket, és az ilyen értelmű kötelezésnek nem feltétele, hogy ezt a nevet, illetve ezeket az információkat a szerkesztő önszántából vagy e hatóságok egyikének kötelezése alapján előzetesen vagy egyidejűleg törölje arról a weboldalról, amelyen azokat közétették.

83

Amint ugyanis az a jelen ítélet 35–38. pontjában megállapítást nyert, a keresőmotor tevékenysége keretében végzett adatkezelést meg kell különböztetni a honlapszerkesztők által végzett adatkezeléstől, illetve az az utóbbi tevékenységhez kapcsolódik, és ahhoz hozzáadódva érinti az érintett alapvető jogait, a keresőmotor működtetőjének – adatkezelőként – felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy az általa végzett adatkezelés megfelel a 95/46 irányelvben foglalt követelményeknek, azért hogy az irányelv szerinti garanciák valamennyi joghatásukat kifejthessék.

84

E tekintetben rá kell mutatni, hogy tekintettel arra, hogy egy adott honlapon megjelenő információkat milyen könnyen lehet más honlapokon utánközölni, valamint arra, hogy a közzétételért felelős személyek nem tartoznak minden esetben az uniós jogszabályok hatálya alá, nem lehetne megvalósítani az érintettek hatékony és teljes védelmét, ha az érintetteknek először vagy egyidejűleg a honlapszerkesztőknél kellene elérniük a rájuk vonatkozó információk törlését.

85

Ezenkívül lehetséges, hogy a weboldal szerkesztője által végzett, valamely természetes személyre vonatkozó információk közzétételéből álló adatkezelés adott esetben „kizárólag […] újságírás […] céljából történő” adatkezelésnek minősül, és így a 95/46 irányelv 9. cikke alapján az irányelvben foglalt követelmények alóli kivétel hatálya alá tartozhat, míg úgy tűnik, hogy a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelés esetében ez nincs így. Nem lehet tehát kizárni, hogy bizonyos körülmények között az érintett az említett működtetővel szemben gyakorolhatja a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontjában, illetve 14. cikke első albekezdésének a) pontjában biztosított jogait, az említett weboldal szerkesztőjével szemben azonban nem.

86

Végül fontos megállapítani, hogy nemcsak, hogy nem feltétlenül esik egybe valamely személyes adat honlapon való közzétételét a 95/46 irányelv 7. cikke értelmében igazoló indok a keresőmotorok tevékenységére alkalmazandó indokkal, de még ha egybe is esnek ezek az indokok, a szóban forgó érdekek közötti, ezen irányelv 7. cikkének f) pontja és 14. cikke első albekezdésének a) pontja alapján elvégzendő mérlegelés eltérő eredményre vezethet aszerint, hogy az adatkezelést a keresőmotor működtetője vagy e weboldal szerkesztője végzi, mivel egyrészt eltérőek lehetnek azok a jogos érdekek, amelyek ezeket az adatkezeléseket igazolják, másrészt nem szükségképpen azonosak azok a következmények, amelyekkel az említett adatkezelések az érintettre, és különösen a magánéletére nézve járnak.

87

Ha ugyanis egy weboldalt és egy adott személyre vonatkozóan ott szereplő információkat feltüntetnek az e személy neve alapján indított keresés eredményeként megjelenő találati listán, az érezhetően megkönnyíti az ezen információkhoz való hozzáférést bármely, az érintettre kereső internethasználó számára, illetve meghatározó szerepe lehet az említett információk terjesztésében, és ennyiben az érintett magánéletének tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogba való jelentősebb beavatkozásnak minősülhet, mint az a közzététel, amelyet e weboldal szerkesztője végzett.

88

A fenti megfontolások összességére tekintettel a második kérdés c) és d) pontjára azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját és 14. cikke első albekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésekben foglalt jogok tiszteletben tartása érdekében, és annyiban, amennyiben az ott előírt feltételek ténylegesen teljesülnek, a keresőmotor működtetője köteles arra, hogy az egy személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról törölje a harmadik fél által közétett és e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket, abban az esetben is, ha ezt a nevet vagy az ilyen információkat korábban vagy egyidejűleg nem törölték ezekről a weboldalakról, mégpedig adott esetben akkor is, ha önmagában az említett oldalakon történő közzététel jogszerű.

89

Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját, illetve 14. cikke első albekezdésének a) pontját, hogy azok alapján az érintett a keresőmotor működtetőjétől kérheti, hogy az érintett nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról törölje a harmadik fél által jogszerűen közzétett, és az érintett személyével kapcsolatos valós információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket, azzal az indokkal, hogy ezen információk folytán őt kár érheti, vagy mert egy bizonyos idő elteltével az említett információk tárolásának megszüntetését kívánja.

90

A Google Spain, a Google Inc., a görög, az osztrák és a lengyel kormány, valamint a Bizottság úgy véli, hogy erre a kérdésre nemleges választ kell adni. A Google Spain, a Google Inc., a lengyel kormány, valamint a Bizottság e tekintetben arra hivatkozik, hogy a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontja, illetve 14. cikke első albekezdésének a) pontja csak azzal a feltétellel biztosít jogokat az érintettnek, hogy a szóban forgó adatkezelés ellentétes ezzel az irányelvvel, illetve az érintett sajátos helyzetére vonatkozó nyomós és jogszerű okból, nem pedig pusztán azért, mert az érintettek úgy vélik, hogy ezen adatkezelés folytán kár érheti őket, vagy mert azt kívánják, hogy az említett adatkezelés tárgyát képező adatok tárolását megszüntessék. A görög és az osztrák kormány szerint az érintettnek az érintett honlap szerkesztőjéhez kel fordulnia.

91

M. Costeja González, valamint a spanyol és az olasz kormány véleménye szerint az érintett tiltakozhat az ellen, hogy személyes adatait egy keresőmotor indexálja, ha adatainak az e keresőmotor közvetítésével való terjesztése kárt okoz a számára, és ha az említett adatok védelméhez, valamint a magánélet tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogai, amelyek kiterjednek a tárolás megszüntetéséhez (az internet „felejtéséhez”) való jogra is, nagyobb súllyal esnek számításba, mint az említett keresőmotor működtetőjének jogos érdekei, illetve mint az információszabadsághoz fűződő általános érdek.

92

A 95/46 irányelv b) pontját illetően – amelynek alkalmazása attól a feltételtől függ, hogy a személyes adatok kezelésének összeegyeztethetetlennek kell lennie ezzel az irányelvvel – emlékeztetni kell arra, hogy amint arra jelen ítélet 72. pontjában a Bíróság rámutatott, ez az összeegyeztethetetlenség nem csupán az adatok hibás voltának következményeként állhat elő, hanem különösen annak következményeként is, hogy az adatok az adatkezelés céljára tekintettel nem megfelelőek, irrelevánsak vagy túlzott mértékűek, nem időszerűek, vagy a szükségesnél hosszabb ideig tárolták azokat, kivéve, ha az adatok tárolására történelmi, statisztikai vagy tudományos célból került sor.

93

A 95/46 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c)–e) pontjában foglalt ezen követelményekből az következik, hogy idővel még a pontos, nem hibás adatokat érintő, eredetileg jogszerű adatkezelés is összeegyeztethetetlenné válhat ezzel az irányelvvel, ha ezen adatok a gyűjtésük vagy kezelésük céljára tekintettel már nem szükségesek. Ez a helyzet többek között akkor, ha az adatok e célokra és az eltelt időre tekintettel nem megfelelőek, nem, vagy már nem relevánsak, illetve túlzó mértékűek.

94

Következésképpen abban az esetben, ha az érintett által a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontja alapján benyújtott kérelem nyomán megállapítást nyer, hogy a harmadik fél által jogszerűen közzétett, és az érintett személyével kapcsolatos valós információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkek feltüntetése az érintett nevére való keresés nyomán megjelenő találati listán aktuálisan már összeegyeztethetetlen az említett 6. cikk (1) bekezdésének c)–e) pontjával, mivel úgy tűnik, hogy ezen információk a szóban forgó, a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelés céljai szempontjából az ügy körülményeinek összességére tekintettel nem megfelelőek, nem, vagy már nem relevánsak, illetve túlzott mértékűek, akkor az érintett információkat és linkeket törölni kell a találati listáról.

95

Ami ezen 12. cikk b) pontja szerinti, a 95/46 irányelv 7. cikkének f) pontjában foglalt feltételek állítólagos megsértésére alapított kérelmeket, valamint az ezen irányelv 14. cikke első albekezdésének a) pontja alapján benyújtott kérelmeket illeti, rá kell mutatni, hogy a személyes adatokat érintő minden egyes adatkezelésnek az adatkezelés teljes időtartama alatt jogszerűnek kell lennie e 7. cikk szerint.

96

A fentiekre tekintettel az alapügyben szereplőhöz hasonló adatkezeléssel szemben benyújtott kérelmek elbírálása során többek között azt kell vizsgálni, hogy joga van‑e az érintettnek ahhoz, hogy a személyével kapcsolatos információt aktuálisan már ne lehessen a neve alapján indított keresés nyomán megjelenő találati lista segítségével a nevével összekapcsolni. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy e jog megállapításának nem feltétele, hogy a kérdéses információ találati listára való felvétele az érintettnek kárt okozzon.

97

Mivel a Charta 7. és 8. cikkében foglalt alapvető jogaira tekintettel az érintett kérheti, hogy a kérdéses információt többé ne tegyék egy ilyen találati lista segítségével hozzáférhetővé a nagy nyilvánosság számára, meg kell állapítani, hogy – amint az többek között a jelen ítélet 81. pontjából is kitűnik – e jogok főszabály szerint nemcsak a keresőmotor működtetőjének gazdasági érdekét előzik meg, hanem a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekét is, hogy az e személy nevére vonatkozó keresés során meg lehessen találni az említett információt. Nem ez a helyzet ugyanakkor abban az esetben, ha valamilyen sajátos okból kifolyólag, például a közéletben játszott szerepe folytán az érintett alapvető jogaiba való beavatkozást igazolja az említett nyilvánosság ahhoz fűződő nyomós érdeke, hogy a kérdéses információhoz hozzá lehessen férni azáltal, hogy az szerepel a találati listán.

98

Az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben, amikor arról van szó, hogy azon a találati listán, amelyet az internethasználók kapnak, ha a Google Search segítségével az érintett nevére keresnek, egy napilap online archívumának két oldalára mutató linkek jelennek meg, amelyek egy e személy nevét tartalmazó, társadalombiztosítási tartozás behajtására irányuló lefoglalással kapcsolatos közleményt tartalmaznak, meg kell állapítani, hogy tekintettel arra, hogy az ilyen közleményekben szereplő információk érzékenyek az érintett magánélete szempontjából, valamint hogy azokat eredetileg 16 évvel korábban tették közzé, az érintettnek joga van ahhoz, hogy egy ilyen lista a továbbiakban ne kapcsolja össze ezeket az információkat a nevével. Következésképpen, mivel a jelen ügyben úgy tűnik, hogy nincsenek olyan sajátos indokok, amelyek igazolnák a nyilvánosság ahhoz fűződő nyomós érdekét, hogy ilyen keresés keretében hozzá lehessen férni ezekhez az információkhoz – amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia –, az érintett a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontja, illetve 14. cikke első albekezdésének a) pontja értelmében kérheti az említett linkek találati listáról való törlését.

99

A fenti megfontolásokból következik, hogy a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját, illetve 14. cikke első albekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezések alkalmazási feltételeinek értékelése körében többek között azt kell megvizsgálni, hogy joga van‑e az érintettnek ahhoz, hogy a személyével kapcsolatos szóban forgó információt a neve alapján indított keresés nyomán megjelenő találati lista segítségével aktuálisan már ne lehessen a nevével összekapcsolni, anélkül azonban, hogy e jog megállapításának feltétele lenne, hogy a kérdéses információ találati listára való felvétele az érintettnek kárt okoz. Mivel a Charta 7. és 8. cikkében foglalt alapvető jogaira tekintettel az érintett kérheti, hogy a kérdéses információt többé ne tegyék egy ilyen találati lista segítségével hozzáférhetővé a nagy nyilvánosság számára, e jogok főszabály szerint nemcsak a keresőmotor működtetőjének gazdasági érdekét előzik meg, hanem a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekét is, hogy az e személy nevére vonatkozó keresés során meg lehessen találni az említett információt. Nem ez a helyzet ugyanakkor abban az esetben, ha valamilyen sajátos okból kifolyólag, például a közéletben játszott szerepe folytán úgy tűnik, hogy az érintett alapvető jogaiba való beavatkozást igazolja az említett nyilvánosság ahhoz fűződő nyomós érdeke, hogy a kérdéses információhoz hozzá lehessen férni azáltal, hogy az szerepel a találati listán.

100

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott: