—

K képviseletében A. Egger Rechtsanwalt,

—

az osztrák kormány képviseletében C. Pesendorfer és P. Cede, meghatalmazotti minőségben,

—

a cseh kormány képviseletében M. Smolek, meghatalmazotti minőségben,

—

a francia kormány képviseletében G. de Bergues és B. Beaupère-Manokha, meghatalmazotti minőségben,

—

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. Palatiello avvocato dello Stato,

—

a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Veres K., meghatalmazotti minőségben,

—

a lengyel kormány képviseletében M. Szpunar, meghatalmazotti minőségben,

—

az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében S. Ossowski, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében M. Condou-Durande és W. Bogensberger, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elsősorban az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 50., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 109. o.) 15. cikkének, másodsorban pedig ugyanezen rendelet 3. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a K, aki harmadik ország állampolgára, és a Bundesasylamt (szövetségi menekültügyi hivatal) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy a Bundesasylamt elutasította az alapeljárás felperese által Ausztriában benyújtott menedékjog iránti kérelmet azzal az indokkal, hogy a Lengyel Köztársaság a menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállam.

3

A 343/2003 rendelet (3) és (4) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

4

Az említett rendelet (6) és (7) preambulumbekezdése kimondja:

5

Ahogy az a 343/2003 rendelet – EUSZ 6. cikk (1) bekezdésére tekintettel értelmezett – (15) preambulumbekezdéséből kitűnik e rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartájában (a továbbiakban: Charta) elismert alapvető jogokat és elveket. A rendelet az 1. és a 18. cikke alapján biztosítani kívánja különösen a menedékkérők emberi méltóságának és menedékhez való jogának teljes tiszteletben tartását.

6

A 343/2003 rendelet 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendelet „megállapítja egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat”.

7

Az említett rendelet 2. cikkének c), d), e) és i) pontja értelmében:

[…]

8

Az ugyanezen rendelet II. fejezetében található „Általános elvek” címet viselő 3. cikk (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A tagállamok megvizsgálják harmadik országok minden olyan állampolgárának kérelmét, aki egy tagállam határán vagy területén menedékjogot kér. A kérelmet az a tagállam köteles megvizsgálni, amely a III. fejezetben előírt feltételek szerint felelős.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve minden tagállam megvizsgálhatja a harmadik ország állampolgára által hozzá benyújtott menedékjog iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős. Ez esetben ez a tagállam válik e rendelet értelmében felelős tagállammá, vállalva a felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. Ez a tagállam szükség esetén tájékoztatja a korábbi felelős tagállamot, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytató tagállamot, vagy azt a tagállamot, amelyet a kérelmező átvételével vagy visszavételével kapcsolatban kerestek meg.”

9

A 343/2003 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „felelős tagállam” meghatározása céljából a rendelet III. fejezetében foglalt 6–14. cikke objektív és fontossági sorrendben szereplő feltételek felsorolását tartalmazza.

10

Az említett rendelet „Humanitárius záradék” címet viselő IV. fejezetében található egyetlen cikk, a 15. cikk értelmében:

„(1)   Bármelyik tagállam, még akkor is, ha az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős, egyesítheti a családtagokat, valamint más eltartott hozzátartozókat különösen családi vagy kulturális megfontolásokon alapuló humanitárius okokból. Ebben az esetben egy másik tagállam kérésére az említett tagállam vizsgálja meg az érintett személy menedékjog iránti kérelmét. Az érintett személyeknek ehhez hozzá kell járulniuk.

(2)   Olyan esetekben, amikor az érintett személy terhesség vagy újszülött gondozása, súlyos betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor miatt mások gondozására szorul, a tagállamok általában együtt tartják vagy egyesítik a menedékkérőt egy másik tagállam területén tartózkodó hozzátartozójával, feltéve hogy a családi kötelékek már a származási országban fennálltak.

[…]

(4)   Amennyiben az így megkeresett tagállam helyt ad a kérésnek, a kérelem megvizsgálásáért való felelősséget ráruházzák.

(5)   Az e cikk végrehajtásának feltételeit és eljárásait, beleértve adott esetben a tagállamok között a szóban forgó személyek egyesítésének szükségességével vagy annak helyével kapcsolatban felmerült nézeteltérések rendezésének egyeztető mechanizmusát, a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadják el.”

11

A 343/2003 rendelet „Átvétel és visszavétel” címet viselő V. fejezete magában foglalja többek között a 16. cikket, amelynek (1) bekezdése a következőképpen szól:

„A menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért e rendelet szerint felelős tagállam köteles:

[…]

[…]”

12

A 343/2003 rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 222., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 200. o.) „Eltartásra szorulók helyzete” címet viselő 11. cikke szerint:

„(1)   A [343/2003] rendelet 15. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, ha a menedékkérő egy másik tagállamban élő hozzátartozójának eltartására van utalva, vagy egy másik tagállamban élő hozzátartozója szorul a menedékkérő által nyújtott eltartásra.

(2)   A [343/2003] rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett eltartás fennállását, amennyire lehetséges, tárgyilagosan megítélhető alapon, például orvosi igazolások alapján kell megítélni. Ahol ilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre, vagy nem szerezhető be, a humanitárius okokat csak az érintett személyek által benyújtott, meggyőző információk alapján lehet bizonyítottnak tekinteni.

[…]

(4)   A [343/2003] rendelet 15. cikke (2) bekezdésének alkalmazására minden esetben az a meggyőződés az irányadó, hogy a menedékkérő vagy annak hozzátartozója ténylegesen biztosítani fogja a szükséges segítséget.

[…]”

13

K harmadik országból jogellenesen lépett be Lengyelországba, és 2008 márciusában ott nyújtotta be menedékjog iránti első kérelmét.

14

Ezt követően e menedékjog iránti kérelme vizsgálatának végét meg nem várva elhagyta Lengyelországot, és jogellenesen lépett be Ausztriába, ahol csatlakozott az egyik felnőtt fiához, aki e tagállamban már menekült jogállásban részesült házastársával és három kiskorú gyermekükkel együtt.

15

2008 áprilisában K Ausztriában benyújtotta menedékjog iránti második kérelmét.

16

Az Asylgerichtshof szerint bizonyították, hogy K menye K gondozására szorul az újszülöttje, valamint a harmadik országban bekövetkezett komoly megrázkódtatást okozó eseményt követő súlyos betegsége és súlyos fogyatékossága miatt. Ha ezen esemény kiderülne, K menyét annak veszélye fenyegetné, hogy a család becsületének helyreállítását célzó kulturális hagyományok miatt a család őt körülvevő férfitagjai súlyosan bántalmaznák. Mióta K Ausztriában újra találkozott menyével, ő a menye legközelebbi tanácsadója és bizalmasa, mégpedig nem csupán a köztük lévő családi kötelékek miatt, hanem azért is, mert megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik.

17

Az osztrák hatóságok, miután úgy vélték, hogy a K által benyújtott menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért a Lengyel Köztársaság a felelős, felkérték e tagállamot K visszavételére.

18

Az említett kérelemre válaszul a lengyel hatóságok – anélkül hogy a 343/2003 rendelet 15. cikke alapján megkeresték volna az osztrák hatóságokat K átvétele céljából – ugyanezen rendelet 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján elfogadták K visszavételét.

19

Ilyen körülmények között 2008. július 16-i határozatában a Bundesasylamt elutasította a K által Ausztriában benyújtott menedékjog iránti kérelmet azzal az indokkal, hogy a Lengyel Köztársaság a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam.

20

K az említett, elutasításról szóló határozattal szemben az Asylgerichtshofnál terjesztett elő keresetet.

21

Az említett bíróság azon megállapítás alapján, hogy K menedékjog iránti kérelmének elbírálásáért főszabály szerint a Lengyel Köztársaság felelős, mivel K harmadik országból érkezve elsőként e tagállam határát lépte át jogellenesen, úgy véli egyébiránt, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitáéhoz hasonló helyzetben a 343/2003 rendelet 15. cikkének vagy akár 3. cikke (2) bekezdésének alkalmazása is felmerül. Márpedig e rendelkezések bármelyikének alkalmazása azt eredményezné, hogy az Osztrák Köztársaság rendelkezne hatáskörrel a menedékjog iránti kérelem elbírálására.

22

Az Asylgerichtshof ezenkívül megállapítja, hogy a 343/2003 rendelet 15. cikke mint lex specialis elsőbbséget élvez a 343/2003 rendelet 6–14. cikke szerinti általános szabályokhoz képest.

23

Az Asylgerichtshof szerint a 343/2003 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alkalmazása másodlagos jellegű a rendelet 15. cikkének alkalmazásához képest, így az Osztrák Köztársaságnak kellene élnie azon jogával, hogy hivatalból vállalja a felelősséget a menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért olyan humanitárius okokból, mint amelyeket az említett cikk tartalmaz.

24

Végül a kérdést előterjesztő bíróságnak az említett 15. cikk értelmezésére vonatkozó magyarázataiból kitűnik, hogy szerinte az előtte folyamatban lévő jogvitáéhoz hasonló körülmények között a 15. cikk (2) bekezdése lehetséges alkalmazásának kérdését azon kérdés előtt kell megvizsgálni, hogy e cikk (1) bekezdése másodlagosan alkalmazható-e.

25

Ilyen körülmények között az Asylgerichtshof úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

26

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 343/2003 rendelet 15. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az alapügyéhez hasonló körülmények között, amikor a menedékkérő menye az újszülöttje, valamint súlyos betegsége és súlyos fogyatékossága miatt a menedékkérő gondozására szorul, a menedékkérő által benyújtott kérelem vizsgálatáért az e rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint felelősként megjelölt tagállamtól eltérő tagállam humanitárius okok miatt szükségszerűen felelőssé válhat. Igenlő válasz esetén az említett bíróság arra keresi a választ, hogy ezen értelmezés továbbra is érvényes-e akkor, amikor az említett feltételek szerint felelős tagállam nem terjesztett elő ugyanezen 15. cikk (1) bekezdésének második mondata szerinti kérelmet.

27

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 343/2003 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése fakultatív rendelkezés, amely széles mérlegelési jogkört biztosít a tagállamoknak a családtagok, valamint más eltartott hozzátartozók különösen családi vagy kulturális megfontolásokon alapuló humanitárius okok miatti „egyesítéséről” való döntésben, ugyanezen cikk (2) bekezdése azonban oly módon korlátozza e jogkört, hogy amennyiben az e rendelkezésben foglalt feltételek teljesülnek, a tagállamok „általában együtt tartják” a menedékkérőt a hozzátartozójával.

28

Az első kérdés tehát elsősorban a 343/2003 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

29

Egyrészt meg kell állapítani, hogy – ellentétben azzal, amit az osztrák és a cseh kormány állít – mindössze az a tény, hogy menedékkérő már nem a „felelős tagállam”, hanem azon tagállam területén tartózkodik, amelyben humanitárius okokra való hivatkozással „családegyesítést” kér, nem járhat azzal az eredménnyel, hogy eleve kizárja a 343/2003 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének alkalmazását.

30

Az említett (2) bekezdés ugyanis nem csupán olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben a tagállamok „egyesítik” a menedékkérőt és valamely hozzátartozóját, hanem az olyan helyzetekre is kiterjed, amelyekben együtt „tartják” őket, mivel az érintett személyek a 343/2003 rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint felelős tagállamtól eltérő tagállam területén tartózkodnak.

31

Ezen értelmezés nemcsak koherens a 343/2003 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével – amely szerint minden tagállam „megvizsgálhatja” a harmadik ország állampolgára által hozzá benyújtott menedékjog iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős –, hanem a leginkább alkalmas az e rendelet 15. cikke (2) bekezdése hatékony érvényesülésének biztosítására.

32

Másrészt meg kell vizsgálni először is azt, hogy az említett 15. cikk (2) bekezdése alkalmazható-e olyan függőségi helyzetben, mint amilyen az alapügy tárgya, ahol nem maga a menedékkérő szorul a 343/2003 rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint felelősként megjelölt tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodó hozzátartozójának gondozására, hanem az e másik tagállamban tartózkodó hozzátartozó szorul a menedékkérő gondozására.

33

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 343/2003 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése nem utal kifejezetten az olyan menedékkérő helyzetére, aki más személy gondozására szorul. Ellenben az olyan általános kifejezések e rendelkezésben való alkalmazásával, mint például „az érintett személy” azon személy megjelölésére, aki az e rendelkezés értelmében véve „mások” gondozására szorul, az uniós jogalkotó azt sugallja, hogy mind az „érintett személy”, mind pedig a „mások” fogalma vonatkozhat a menedékkérőre.

34

Ezen értelmezést nem cáfolja önmagában az, hogy az említett 15. cikk (1) bekezdésének második mondatában ugyanezen jogalkotó „az érintett személy menedékjog iránti kérelme” megfogalmazással e különös rendelkezésben kapcsolatot hozott létre a menedékkérő és „az érintett személy” kifejezés között. E tekintetben ugyanis meg kell állapítani, hogy ugyanezen bekezdés következő mondatában a menedékkérő és a másik személy minősül „érintett személyeknek”.

35

Ez az értelmezés azonban megfelel a 343/2003 rendelet 15. cikke céljának, amely szerint – ahogy azt a rendelet (7) preambulumbekezdése kimondja – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy lehetővé tegyék a „családtagok egyesítését”, amennyiben ez humanitárius okból szükséges.

36

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 343/2003 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének célja megvalósul akkor is, ha a menedékkérő szorul az ugyanezen rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint felelős tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodó hozzátartozójának gondozására, és akkor is, ha – éppen fordítva – e hozzátartozó szorul a menedékkérő gondozására.

37

Az 1560/2003 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése – a 343/2003 rendelet által biztosított végrehajtási jogkör keretei között – ugyanilyen értelemben pontosítja, hogy a 343/2006 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében szereplő „érintett személy” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az olyan függőségi helyzetre is vonatkozik, mint amely az alapügy tárgya.

38

Másodsorban meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy a 343/2003 rendelet 2. cikkének i) pontja értelmében vett „családtag” fogalma nem foglalja magában sem a menedékkérő menyét, sem pedig az unokáit, ugyanezen rendelet 15. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az ilyen személyek az e 15. cikk (2) bekezdésében használt „hozzátartozó” fogalma alá tartoznak.

39

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a 343/2003 rendelet 15. cikke (2) bekezdése említett megfogalmazásának különböző nyelvi változatai között eltérés van, és egyes nyelvi változatok – például az angol – más és tágabb értelmű fogalmakat használnak, mint az ugyanezen rendelet 2. cikkének i) pontjában foglaltak.

40

Ezenkívül meg kell állapítani, hogy mivel a 343/2003 rendelet 6–8. cikke kötelező rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja a rendelet (6) preambulumbekezdésének megfelelően a család egységének megőrzése, a 15. cikkben szereplő humanitárius záradéknak – mivel a célja, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy eltérjenek a tagállamok közötti felelősség megosztásának feltételeitől azért, hogy lehetővé tegyék a családtagok egyesítését, amennyiben ez humanitárius okból szükséges – alkalmazhatónak kell lennie az e 6–8. cikk tárgyát képező helyzeteken túlmutató helyzetekben, jóllehet e cikkek olyan személyekre vonatkoznak, akik nem tartoznak az említett 2. cikk i) pontjának értelmében vett „családtag” fogalma alá.

41

Tekintettel a humanitárius célra a 343/2003 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése a többek között súlyos betegség vagy súlyos fogyatékosság miatti gondozásra vonatkozó feltétel alapján lehatárolja a menedékkérő hozzátartozóinak körét, amely szükségszerűen szélesebb, mint az ugyanezen rendelet 2. cikkének i) pontjában meghatározott személyi kör.

42

Ha a családi kötelékek már a származási országban is fennálltak, meg kell vizsgálni, hogy a menedékkérő vagy a vele családi kötelékben álló személy ténylegesen gondozásra szorul-e, és hogy adott esetben az, akinek a másikat gondoznia kell, meg tudja-e azt tenni.

43

Ilyen körülmények között a 343/2003 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, ha az ott hivatkozott humanitárius okok az e rendelkezés értelmében véve gondozásra szoruló személy vonatkozásában fennállnak, aki bár az e rendelet 2. cikkének i) pontja értelmében véve nem családtag, családi kötelékben áll a menedékkérővel, és akinek a menedékkérő ténylegesen gondozást tud nyújtani az 1560/2003 rendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

44

Harmadrészt hangsúlyozni kell, hogy ha esetlegesen a 343/2003 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése alá tartozó, a jelen ítélet 33–43. pontjában értelmezettek szerinti olyan függőségi helyzet alakul ki, amelyben az érintett személyek az ugyanezen rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint felelős tagállamtól eltérő tagállam területén tartózkodnak, ez utóbbi tagállam „általában” együtt tartja e személyeket, feltéve hogy a családi kötelékek már a származási országban fennálltak.

45

Ez utóbbi feltételre tekintettel meg kell jegyezni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben a menedékkérő és a menye közötti családi kötelékek már a származási országban fennálltak.

46

Ami konkrétabban az arra vonatkozó kötelezettséget illeti, hogy „általában” együtt kell tartani a menedékkérőt és a 343/2003 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „másik” hozzátartozóját, azt úgy kell értelmezni, hogy a tagállam csak akkor térhet el az érintett személyek együtt tartásának kötelezettségétől, ha az ilyen eltérés kivételes helyzet fennállásával igazolható. Márpedig meg kell jegyezni, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében a kérdést előterjesztő bíróság nem jelezte ilyen kivételes helyzet fennállását.

47

Ha az említett 15. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, az a tagállam, amely az e rendelkezésben hivatkozott humanitárius okok miatt köteles átvenni a menedékkérőt, a menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállammá válik.

48

E tekintetben hozzá kell tenni, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok kötelesek megbizonyosodni arról, hogy a 343/2003 rendeletet oly módon hajtják végre, amely garantálja a menekült jogállás meghatározására vonatkozó eljáráshoz való hatékony hozzáférést, és nem veszélyezteti a menedékjog iránti kérelmekben a gyors döntéshozatalt.

49

A 343/2003 rendelet (4) preambulumbekezdéséből kitűnő gyors döntéshozatal követelményére is fel kell hívni a figyelmet akkor, amikor utolsóként az első kérdés második részét illetően ki kell fejteni azon okokat, amelyek miatt az alapügyéhez hasonló körülmények között a 343/2003 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének alkalmazása akkor is indokolt, ha a „felelős tagállam” nem terjesztett elő ilyen értelmű kérelmet ugyanezen rendelet 15. cikke (1) bekezdése második mondatának megfelelően.

50

Ezt követően, ami több, a jelen ügyben a Bírósághoz észrevételeket benyújtó kormány által képviselt azon álláspontot illeti, amely szerint a „felelős tagállam” kérelme minden esetben a 343/2003 rendelet 15. cikke (2) bekezdése alkalmazásának elengedhetetlen feltétele, meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés – ugyanezen cikk (1) bekezdésének második mondatától eltérően – egyáltalán nem tartalmaz másik tagállamtól származó „kérelemre” való utalást.

51

E tekintetben meg kell állapítani, hogy ha a menedékkérő és hozzátartozója, akik a 343/2003 rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint felelős tagállamtól eltérő tagállam területén tartózkodnak, megfelelően bizonyították az ugyanezen rendelet 15. cikkének (2) bekezdése értelmében vett függőségi helyzet fennállását, e tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai nem hagyhatják figyelmen kívül ezen egyedi helyzet fennállását, és az ugyanezen cikk (1) bekezdésének második mondata szerinti kérelem előterjesztése okafogyottá válik. E körülmények között az ilyen követelmény mindössze formális jellegű.

52

Az olyan helyzetben, mint amilyen az alapügy tárgya, ahol nem a 343/2003 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „családegyesítésről”, hanem arról van szó, hogy a családtagokat „együtt tartják” azon tagállamban, ahol tartózkodnak, a „felelős tagállamtól” származó kérelem követelménye sértené a gyors döntéshozatal követelményét, mivel feleslegesen meghosszabbítaná a felelős tagállam meghatározására irányuló eljárást.

53

Következésképpen az olyan helyzetben, mint amilyen az alapügy tárgya, a 343/2003 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése akkor is alkalmazható, ha a „felelős tagállam” e célból nem kereste meg azt a tagállamot, amelyben a menedékjog iránti kérelmet előterjesztették.

54

A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az alapügyéhez hasonló körülmények között a 343/2003 rendelet 15. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a menedékkérő által benyújtott kérelem vizsgálatáért az e rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint nem felelős tagállam felelőssé válik. Az ugyanezen rendelet értelmében véve felelős tagállammá vált tagállamnak kell vállalnia az e felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. E tagállam erről tájékoztatja az eredetileg felelős tagállamot. Az említett 15. cikk (2) bekezdésének ezen értelmezése akkor is alkalmazandó, amikor az említett rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint korábbi felelős tagállam nem terjesztett elő ugyanezen cikk (1) bekezdésének második mondata szerinti, ilyen értelmű kérelmet.

55

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében nem szükséges határozni a kérdést előterjesztő bíróság második kérdéséről.

56

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

Az alapügyéhez hasonló körülmények között az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a menedékkérő által benyújtott kérelem vizsgálatáért az e rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint nem felelős tagállam felelőssé válik. Az ugyanezen rendelet értelmében véve felelős tagállammá vált tagállamnak kell vállalnia az e felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. E tagállam erről tájékoztatja az eredetileg felelős tagállamot. Az említett 15. cikk (2) bekezdésének ezen értelmezése akkor is alkalmazandó, amikor az említett rendelet III. fejezetében előírt feltételek szerint korábbi felelős tagállam nem terjesztett elő ugyanezen cikk (1) bekezdésének második mondata szerinti, ilyen értelmű kérelmet.