|
VÉLEMÉNY
|
|
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
|
|
Európai Hidrogénbank
|
|
_____________
|
|
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Hidrogénbankról
[COM(2023) 156 final]
|
|
|
|
TEN/805
|
|
|
|
Előadó: Thomas KATTNIG
|
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság: 2023. 05. 02.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
Illetékes szekció:
|
„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2023. 05. 16.
|
|
Elfogadás plenáris ülésen:
|
2023. 06. 14.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
579.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
162/0/2
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak az Európai Hidrogénbank (EHB) létrehozására vonatkozó elképzelését, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai hidrogénstratégiáról szóló véleményében megfogalmazott részletes megjegyzéseket és ajánlásokat figyelembe véve határozza meg részletesebben az alábbi pontokat, illetve gazdaság-, környezetvédelmi és szociálpolitikai szempontból vegye azokat figyelembe az EHB kialakítása és végrehajtása során:
1.2Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fosszilis tüzelőanyagokat nem szabad uniós forrásokból támogatni. Ezért a „ne árts” elvet az EHB-hez kapcsolódó pénzeszközökre is alkalmazni kell: a hidrogén (H2) csak akkor finanszírozható uniós forrásokból, ha a felhasznált villamos energia olyan forrásokból származik, amelyek összeegyeztethetők a taxonómiai rendelettel, és amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizációhoz.
1.3Az EHB-ból származó finanszírozásnak előnyben kell részesítenie a zöld hidrogén előállítását, és összeegyeztethetőnek kell lennie a hidrogénre vonatkozó uniós szabályokkal. Az EGSZB szerint a nehezen villamosítható ágazatokban (különösen az acéliparban) mutatkozó kereslet és kínálat lehető legjobb kezelése érdekében az EHB-nek keresletszabályozási eszközként kell szolgálnia. Emellett egy, a nehezen villamosítható ágazatokra vonatkozó közös közbeszerzési mechanizmus révén elő kell segíteni az Európán belüli árverseny elkerülését, különösen a kezdeti időszakban.
1.4Az EGSZB ellenzi, hogy az európai villamosenergia-hálózatokból származó (nem megújuló) energiát energiaigényes elektrolízises folyamatokra használják fel, ezáltal növelve az energia iránti általános keresletet. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hidrogénhasználatot a megújuló energiaforrások fejlesztésével együtt kell támogatni, és csak akkor, ha a közvetlen villamosítás nem lehetséges.
1.5Több egyszerre jelentkező válság idején alapvető fontosságú a fejlődő ágazatokon belüli munkahelyteremtésben rejlő lehetőségek teljes körű feltárása. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezzen elemzést a hanyatló iparágakban dolgozó munkavállalók olyan készségeinek azonosítása érdekében, amelyek hasznosak lennének a hidrogénágazatban létrehozandó új munkahelyeken.
1.6A REPowerEU terv szerint az EU-ban 2030-ig 10 millió tonna zöld hidrogént kell előállítani. Az energiafüggetlenség megvalósítása és az új stratégiai függőségek kialakulásának elkerülése érdekében prioritásként kell kezelni Európa termelési képessége fejlesztésének és bővítésének a felgyorsítását.
1.7Az EGSZB úgy véli, hogy az EHB-től származó finanszírozás elosztására vonatkozó iránymutatások kidolgozása során nem csupán a támogatandó projektek költséghatékonyságát kell figyelembe venni. Ehelyett kötelezővé kell tenni újabb minőségi kritériumokat, köztük környezeti és társadalmi fenntarthatósági előírásokat is.
1.8Az EGSZB szerint még jobban meg kell erősíteni a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS); ennek részét képezik a behozatalra irányuló hatékony védintézkedések is (az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus). Egy kiszámítható és kevésbé volatilis árpálya segíthet a zöld hidrogénnel kapcsolatos nélkülözhetetlen beruházásokhoz szükséges befektetői biztonság megteremtésében. Az Európai Bizottságnak a következőknek kellene fő prioritásként meghatároznia: az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a befektetői biztonság garantálása, a földgáztámogatások felszámolása, valamint kutatási, technológiai és innovációs támogatás biztosítása a zöld hidrogén előállítására és elosztására szolgáló technológiákhoz.
1.9Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hidrogén alkalmazására szigorú műszaki biztonsági követelményeknek kell vonatkozniuk, különösen az operatív létesítmények esetében, és hogy a kockázatok azonosítása és csökkentése érdekében rendelkezni kell bizonyos feltételekről és nyomon követésről.
1.10Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a stratégia végrehajtására a különböző ágazatokban, és kéri, hogy a jobban vonják be a lakosságot ebbe az átalakulási folyamatba, vállalati és politikai szinten egyaránt. Az EGSZB arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy értékelje, hogy a zöld hidrogén fejlesztése milyen hatásokkal jár a háztartások energiaköltségeire.
1.11Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a kibocsátáscsökkentési pályákon és célokon alapuló ágazatspecifikus igényeknek megfelelően tisztázza az iparra vonatkozó átmeneti időszakokat. Az acél-, a cement- és a vegyipari ágazatot, valamint a közlekedési ágazat egyes részeit támogatni kell energiarendszereik és termelési módszereik átalakításában. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ezek a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágak máskülönben nem feltétlenül képesek túlélni a változást.
1.12Az EGSZB szerint az EHB-nek – a tagállamokkal és azok hatóságaival, valamint más uniós finanszírozási eszközökkel és intézményekkel együttműködve – biztosítania kell, hogy az alapokat olyan módon hangolják össze, hogy az a lehető legnagyobb hasznot eredményezze, elkerülve ugyanakkor a túlfinanszírozást.
1.13Az EGSZB véleménye szerint az EHB-nek az Egyesült Államok inflációcsökkentésről szóló törvényének (IRA) rendelkezéseihez hasonló rendelkezéseket kellene tartalmaznia az érvényes bérekről, a munkaerő-fejlesztésről és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekről.
1.14Az EGSZB egyetért az EHB azon alapgondolatával, miszerint a hidrogénpiac kialakulásához ösztönzőket kell létrehozni. A vertikálisan integrált vállalatok tulajdonjogi szétválasztására vonatkozó szabályok tervezett szigorítása számos önkormányzati projekt számára jelenthet akadályt. Ez a hidrogén bevezetését is meggátolná, és gyorsan véget vetne a helyi szinten integrált települési közműprojekteknek.
1.15Az EGSZB annak biztosítását szorgalmazza, hogy az állami és önkormányzati vállalatok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a piaci alapú vállalatokkal szemben az EHB finanszírozási programjai keretében.
1.16Az EGSZB úgy véli, hogy az európai energetikai átállás csak akkor lehet sikeres, ha a nyersanyagok és különösen az energia globális kereskedelme is az ökológiai és társadalmi fenntarthatóság elvén, valamint a megújuló energiaforrások támogatásán alapul.
2.Háttérinformációk
2.1Az EHB-ről szóló közlemény általános elképzeléseket vázol fel az EHB mint a zöld hidrogén Unión belüli előállításának és importjának beindítására és népszerűsítésére szolgáló pénzügyi eszköz kialakításával, valamint a köz- és magánfinanszírozással, ennélfogva pedig az ahhoz szükséges piaci és értéklánc megteremtésével kapcsolatban. Az EHB tehát nem bank. A kezdeményezés négy pillért határoz meg az EHB-hoz, amelyeknek 2023 végéig működésbe kell lépniük. Az elképzelés szerint az EHB egy aukciós rendszer és egy legfeljebb 10 éves időtartam alatt az előállított, kg-ban mért hidrogén után fizetendő rögzített ár révén meg fogja szüntetni a zöld hidrogén és a fosszilis tüzelőanyagok közötti költségkülönbséget a legelső projektek esetében. Egy rendelkezésre állással kapcsolatos átláthatóságot és koordinációt biztosító rendszert terveznek bevezetni, amely magában foglalja a hidrogén beszerzésére vonatkozó, harmadik országokkal kötött megállapodásokat vagy szerződéseket is.
2.2A közlemény nem tér ki az uniós hidrogénpolitika és a nyitott autonómia stratégiai megközelítése, valamint az uniós ipar- és versenypolitika közötti egyértelmű kapcsolatra. Az innovációs alap forrásainak felhasználásáról, a források tervezett átcsoportosításáról, valamint az állami és magánberuházások közötti várható kapcsolatról csak korlátozott információk állnak rendelkezésre. Hasonlóképpen a zöld hidrogén előállítására, felhasználására és elosztására vonatkozóan sem határoztak meg prioritásokat.
2.3A 3 milliárd EUR-s költségvetéssel rendelkező EHB célja az, hogy hozzájáruljon a hidrogénpiac kialakításához, csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és 2040-re nettó nullára csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A hidrogéntermelés fejlesztéséhez szükséges beruházást 335–471 milliárd EUR-ra becsülték, vagyis a szükséges finanszírozás nagy részének a tagállamoktól és magánforrásokból kell származnia, akkor is, ha figyelembe vesszük az egyéb rendelkezésre álló uniós forrásokat.
2.4E tekintetben az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a zöld hidrogén kulcsszerepet játszik az intelligens, jobban integrált, optimalizált és biztonságos, független energiarendszer létrehozásában. A zöld hidrogén és értéklánca fontos szerepet játszhat a megújulóenergia-áramlások változásainak ellensúlyozásában és a nehezen vagy egyáltalán nem villamosítható ágazatok célzott ellátásában.
2.5Hidrogén sokféle módon előállítható, ám az előállítás gyakran nem éghajlatbarát, nem zöld, sőt még csak nem is klímasemleges. A döntő tényező az előállításához használt energiaforrás. Létezik például a szén gázosításával előállított „barna” hidrogén, fosszilis energia felhasználásával előállított „szürke” hidrogén és atomenergia alkalmazásával előállított „piros” hidrogén. A „kék” hidrogén előállítása során nagy mennyiségű metán keletkezik (az ebből származó szén-dioxidot leválasztják és tárolják). Ám kizárólag a megújuló energiaforrásokból (szél-, víz- vagy napenergia) származó többletenergia felhasználásával előállított „zöld” hidrogén minősül zöldnek. E tekintetben az EGSZB kiemeli TEN 718. sz. véleményét, amelyben üdvözli, hogy az Európai Bizottság tisztázta a tiszta hidrogén fogalmát. Az EGSZB azonban emellett azt is megállapítja, hogy a stratégia rövid és középtávon továbbra is teret enged a hidrogén olyan egyéb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású formáinak, amelyeket fosszilis tüzelőanyagokból állítanak elő szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) alkalmazásával, amely technológia még fejlesztés alatt áll. Jelenleg a világban az energiaszükséglet mindössze 1%-a fedezhető zöld hidrogénnel, amely egy nagyon ritka, szűkös és ezért stratégiai jelentőségű erőforrás.
2.6Az Európai Bizottság a REPowerEU tervre irányuló javaslatban a hidrogéntechnológia 2023 nyaráig történő kifejlesztésének felgyorsítását szorgalmazta, hogy 2030-ig létrejöjjön egy 20 millió tonna hidrogén előállítására, behozatalára és szállítására szolgáló infrastruktúra.
2.7Az InvestEU program az éghajlatbarát technológiákba, többek között a hidrogénmeghajtási technológiákba történő köz- és magánberuházásokat kívánja támogatni. A GDIP az InvestEU eljárásainak egyszerűsítését és a jelenlegi igényekhez való igazítását javasolja. Az Innovációs Alap célja az energiaigényes iparágak szén-dioxid-mentesítését, valamint a megújuló energia és az energiatárolás kiterjesztését segítő innovatív technológiák és megoldások támogatása. A GDIP szerint erre az évtizedre 40 milliárd EUR-t különítenek el. Az EHB 3 milliárd EUR-t biztosít az uniós hidrogénpiac fejlesztésének a támogatására. Ezért a beruházási igények nagy részét a tagállamoknak és a magánberuházásoknak kell kielégíteniük.
2.8A Hydrogen Europe becslései szerint a hidrogén uniós előállítása körülbelül 1 millió új munkahelyet, köztük mintegy 150 000 magas szakképesítést igénylő munkahelyet teremt.
3.Általános megjegyzések
A zöld hidrogén kizárólagos támogatása
3.1Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fosszilis tüzelőanyagokat nem szabad uniós forrásokból támogatni. Az uniós taxonómiában kifejezetten említett „ne árts” elvet ezért az EHB-hez kapcsolódó alapokra is alkalmazni kell. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hidrogén elektrolízissel történő előállítása csak akkor finanszírozható uniós forrásokból, ha az e célra felhasznált villamos energia olyan forrásokból származik, amelyek összeegyeztethetők a taxonómiai rendelettel, és amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizációhoz. E tekintetben az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EHB keretében prioritásként kell kezelni a zöld hidrogént, hiszen egyedül ez a lehetőség egyeztethető össze a klímasemlegességi célkitűzésekkel.
3.2Hosszú távon kizárólag a zöld hidrogén előállítása részesülhet pénzügyi támogatásban. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság által 2023 őszére bejelentett, a zöld hidrogén előállításának támogatására irányuló első árverést az úgynevezett nehezen villamosítható ágazatokra korlátozzák.
3.3Az EGSZB ugyanakkor elismeri, hogy mindaddig szükség lesz a „kék” hidrogén használatára, amíg nem áll megfelelő mennyiségben és elfogadható áron rendelkezésre megújuló hidrogén. A kereslet kezelése érdekében az EHB-nek keresletösszesítő eszközként kell szolgálnia, amely áttekintést nyújt a nehezen villamosítható ágazatokban a hidrogén iránti keresletről és a rendelkezésre álló hidrogénről, és ezt összesíti annak érdekében, hogy a kínálati ár minél alacsonyabb legyen, vagyis – az EHB-ről szóló közleményben javasoltaknak megfelelően – az uniós energiaplatformhoz hasonlóan fog működni.
3.4Az EGSZB egyetért az EHB-ről szóló közleményben megfogalmazott azon véleménnyel, miszerint a nehezen villamosítható ágazatokban egy hidrogénnel kapcsolatos közös közbeszerzési mechanizmus segíthet elkerülni az Európán belüli versenyt, viszont előmozdíthatja a közös közbeszerzést. Ez a közös közbeszerzés segítheti az EU-ba irányuló behozatal első működő értékláncainak a kiépítését. Az EGSZB megjegyzi, hogy az EHB-nak számos különböző területen jelentős szakmai kapacitással kell rendelkeznie, hiszen mind a finanszírozásért, mind a koordinálásért felelősséget vállal.
3.5Az EGSZB ellenzi, hogy az európai villamosenergia-hálózatokból származó, nem megújuló energiaforrásokat energiaigényes elektrolízises folyamatokra használják fel, ezáltal növelve az energia iránti általános keresletet. Ehelyett egyértelmű és átlátható szabályokra van szükség ahhoz, hogy kizárólag a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-többletet használják fel a zöldhidrogén-termelés bővítésére. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hidrogénhasználatot a megújuló energiaforrások fejlesztésével együtt kell támogatni, és csak akkor, ha a közvetlen villamosítás nem lehetséges.
3.6A hidrogénre vonatkozó európai ütemtervben (
Hydrogen roadmap Europe
) vázoltaknak megfelelően a zöld hidrogén nem alkalmas arra, hogy azt a végső fogyasztók széleskörűen, napi szinten használják, különösen nem a magánközlekedés és a fűtési rendszerek terén.
3.7Az EGSZB úgy véli, hogy az EHB-től származó finanszírozás elosztására vonatkozó iránymutatások kidolgozása során nem csupán a támogatandó projektek költséghatékonyságát kell figyelembe venni. Inkább az energiabiztonságnak, a környezeti fenntarthatóságnak, a minőségi munkahelyek előmozdításának és fenntartásának, valamint a beruházási igények sürgősségének kell kulcsfontosságú kritériumként szerepelnie. Ráadásul a beszállító országokban kötelezővé kell tenni a versenyképesség biztosítását, szociális és környezetvédelmi kritériumok meghatározását és megújuló energiák alkalmazását.
3.8Az EGSZB szerint még jobban meg kell erősíteni a meglévő uniós ETS-t; ennek részét képezik a behozatalra irányuló hatékony védintézkedések is (az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus). Egy kiszámítható és alacsony volatilitású árpálya segíthet a zöld hidrogénre irányuló, elengedhetetlen beruházásokhoz szükséges befektetői biztonság megteremtésében. Az Európai Bizottság prioritásainak a következőknek kell lenniük: a mennyiségek hatékony kezelése és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a befektetői biztonság garantálása, a földgáztámogatások felszámolása, valamint a zöld hidrogén előállítására és elosztására szolgáló technológiák kutatás-, technológia- és innovációfinanszírozásának a biztosítása.
3.9Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ágazati és alkalmazásspecifikus hidrogéngazdaság kialakításához azt a nyilvánosságnak – a vállalkozóknak, a munkavállalóknak, illetve a fogyasztóknak – el kell fogadnia és abban részt kell vennie. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a stratégia végrehajtására a különböző ágazatokban, és kéri, hogy a jobban vonják be a lakosságot ebbe az átalakulási folyamatba, vállalati és politikai szinten egyaránt. Az EGSZB arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy értékelje, hogy a zöld hidrogén fejlesztése milyen hatásokkal jár a háztartások energiaköltségeire.
3.10Az Európai Bizottság az IPCEI Hy2Tech jóváhagyásával már előkészítette az utat a zöld hidrogéntechnológiába és az infrastruktúrafejlesztésbe történő beruházások előtt. Az EGSZB koherenciát szorgalmaz az EHB támogatási intézkedései, valamint a meglévő kezdeményezések, támogatási programok és a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek között.
A stratégiai függőségek csökkentése
3.11A REPowerEU terv szerint az EU-ban 2030-ig 10 millió tonna zöld hidrogént kell előállítani. Az energiafüggetlenség megvalósítása és az új stratégiai függőségek kialakulásának elkerülése érdekében prioritásként kell kezelni Európa termelési képessége fejlesztésének és bővítésének a felgyorsítását. Ezt szem előtt tartva diverzifikálni kell az ellátási forrásokat és az ellátási szerződéseket is, a hidrogén behozatalakor pedig figyelembe kell venni az európai értékeket. E folyamat során számolni kell a földrajzi adottságokkal (pl. egy-egy ország termelési és exportlehetőségeivel és -kapacitásával) és a stratégiai autonómiával kapcsolatos uniós célokkal is. A harmadik országokkal kötött megállapodásoknak tartalmazniuk kellene környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra irányuló kötelezettségvállalást.
3.12Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy csak akkor szabad zöld hidrogén behozatalára vonatkozó megállapodásokat kötni, ha a hozzáadott értékből a beszállító országok nemzeti termelői is részesülnek, és ha a harmadik országokból importált hidrogént kizárólag megújuló energiából származó villamosenergia-többlet felhasználásával állítják elő. Ez az EU és a harmadik országok gazdaságának nettó zéró kibocsátásra való átállását szolgálja.
3.13Az EGSZB úgy véli, hogy az európai energetikai átállás csak akkor lehet sikeres, ha a nyersanyagok és különösen az energia globális kereskedelme is az ökológiai és társadalmi fenntarthatóság elvén, valamint a megújuló energiaforrások támogatásán alapul. Az EU energia- és iparpolitikája nem gátolhatja a globális dél országait saját igazságos átmenetükben, továbbá nem akadályozhatja őket abban, hogy a hidrogénágazatban kiépítsék saját kapacitásaikat. Az energiaforrások stratégiai kitermelése árt a globális energetikai átalakulásnak, ennélfogva hosszú távon az európai energetikai átalakulásnak is. Ehelyett új megközelítésekre van szükség nemzetközi éghajlat- és energiapolitikai együttműködési megállapodások megkötéséhez.
Finanszírozás és intézményi végrehajtás
3.14Az EGSZB szerint az EHB-nek – a tagállamokkal, valamint más uniós finanszírozási eszközökkel és intézményekkel együttműködve – biztosítania kell, hogy az alapokat olyan módon hangolják össze, hogy az a lehető legnagyobb hasznot eredményezze, elkerülve ugyanakkor a túlfinanszírozást. Az EHB sikerének biztosítása érdekében ezzel egyidejűleg minimálisra kell csökkenteni a forrásokhoz való hozzáférés bürokratikus akadályait, különös tekintettel az egyesült államokbeli IRA egyszerűségére. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy a beruházások ne máshol valósuljanak meg – például az egyesült államokbeli IRA-hoz hasonló, kedvező hosszú távú feltételek hatására –, vonzó és biztonságos befektetői környezetet kell biztosítani.
3.15Az EGSZB véleménye szerint az EHB-nek az infláció csökkentéséről szóló amerikai törvény (IRA) rendelkezéseihez hasonló rendelkezéseket kellene tartalmaznia az érvényes bérekről, a munkaerő-fejlesztésről és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekről annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzett munkavállalók szélesebb és változatosabb köre férjen hozzá a jó munkahelyekhez, valamint a munkavállalók rendelkezzenek a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez szükséges készségekkel.
3.16Mivel az állami beruházások mellett komoly magánberuházásokra is szükség van, a közelmúltbeli programok (InvestEU, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek, stb.) multiplikátorhatásainak pontos utólagos értékelése alapján előzetesen meg kell becsülni az állami beruházások multiplikátorhatásait.
3.17Az EGSZB szerint a hidrogénpiac kialakulásához ösztönzőket kell létrehozni, azaz fejleszteni kell az intelligens hálózatokat, az infrastruktúrát, a tárolási kapacitásokat és a jogi kereteket. A vertikálisan integrált – gyakran önkormányzati tulajdonú –, hidrogéntermeléssel vagy hálózatüzemeltetéssel foglalkozó vállalatok tulajdonjogi szétválasztására vonatkozó szabályok 2031-től tervezett szigorítása számos önkormányzati projektet akadályozhat meg. Ez a hidrogén bevezetését is meggátolná, és gyorsan véget vetne a helyi szinten integrált települési közműprojekteknek.
3.18Az EGSZB annak biztosítását szorgalmazza, hogy az állami és önkormányzati vállalatok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a piaci alapú vállalatokkal szemben az EHB finanszírozási programjai keretében.
Szociális dimenzió
3.19Több egyszerre jelentkező válság idején alapvető fontosságú az időtálló munkahelyekbe való beruházás. Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy fontos a munkavállalók magas színvonalú képzése, valamint az, hogy az energiaágazatot vonzóbbá tegyék az európai fiatalok számára. E célt szem előtt tartva az EU kiválósági központokat hozhat létre a zöld hidrogénnel kapcsolatban szükséges munkahelyeket érintő, tanulószerződéses gyakorlati képzések számára. E területen biztosítani kell a koherenciát az Európai Bizottság által a GDIP-ben javasolt, a nettó nulla kibocsátású iparágakhoz kapcsolódó felsőoktatási intézményekkel. Ezeknek az intézményeknek továbbképzési és átképzési programokat is be kell vezetniük a stratégiai energetikai és termelési ágazatokban, például a zöld hidrogén ágazatában. Az Európai Bizottságnak továbbá szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal szabványosított akkreditációs folyamatok kialakítása, a képesítések kölcsönös elismerésének biztosítása, valamint az e területtel kapcsolatos oktatásra és képzésre vonatkozó iránymutatások kidolgozása érdekében.
3.20Az ágazati és vállalatspecifikus továbbképzési és átképzési programokon túlmenően a társadalmon belül nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakképzésre és a továbbképzésre. Az oktatási rendszer egészében többet kell tenni az igazságos átmenettel kapcsolatos tudatosság növelése és a szükséges készségek biztosítása érdekében.
3.21A munkahelyteremtés zöld hidrogéntechnológia alkalmazása révén történő előmozdításához szükség van a kkv-k támogatására, amelyek az európai magánszektorban a pénzügyi ágazaton kívüli munkahelyek közel kétharmadát teszik ki
. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az EHB megtervezésekor fordítson különös figyelmet a kkv-k támogatására.
3.22Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy az EU versenyképességének javításához és rezilienciájának erősítéséhez meg kell őrizni az uniós eszközök és iparágak feletti ellenőrzést, valamint meg kell akadályozni a világ más részeiből érkező ipari dömpinget.
Biztonsági követelmények
3.23Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hidrogén alkalmazására szigorú műszaki biztonsági követelményeknek kell vonatkozniuk, különösen az operatív létesítmények esetében, és hogy a kockázatok azonosítása és csökkentése érdekében rendelkezni kell bizonyos feltételekről és nyomon követésről.
Kelt Brüsszelben, 2023. június 14-én.
Oliver RÖPKE
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke