ECO/680
A legkülső régióknak nyújtandó kiegészítő támogatás
VÉLEMÉNY
„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 228/2013/EU rendeletnek a súlyos természeti katasztrófák által sújtott legkülső régióknak nyújtandó kiegészítő támogatás és nagyobb rugalmasság tekintetében, valamint a Mayotte-on pusztító Chido ciklonnal összefüggésben történő módosításáról
[COM(2025) 190 final — 2025/0104 (COD)]
Előadó: Joël DESTOM
|
|
|
|
Felkérés:
|
az Európai Unió Tanácsa, 2025. 05. 02.
Európai Parlament, 2025. 05. 13.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42. cikke, 43. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke
|
|
Illetékes szekció:
|
„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2025. 06. 05.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
57/0/3
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2025. xx. xx.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely teljes mértékben elismeri a legkülső régiók természeti katasztrófákkal és éghajlatváltozással szembeni strukturális sebezhetőségét azáltal, hogy rugalmassági intézkedéseket mérlegel az éghajlati és humanitárius szükséghelyzetek figyelembevétele érdekében ezekben a régiókban, és konkrétan Mayotte-on.
1.2Az EGSZB támogatja a 228/2013/EU rendelet célzott módosításait, amelyek célja:
-a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program (POSEI) keretében nyújtott támogatás folytonosságának biztosítása a helyreállítási időszakban, még termelő tevékenység hiányában is,
-az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásainak átcsoportosítására vonatkozó 10%-os felső határ megszüntetése Mayotte esetében,
-a kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó határidő meghosszabbítása 2025. június 30. utánra.
1.3Amint azonban arra korábbi véleményében már rámutatott, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy:
-biztosítsák, hogy a források átcsoportosítása ne a vidékfejlesztés strukturális projekteinek rovására történjen. A szükséghelyzeti támogatást a hosszú távú rezilienciára vonatkozó stratégiák kiegészítéseként, nem pedig helyettesítőjeként kell lehetővé tenni,
-a rendeletbe foglaljanak bele egy olyan rendelkezést, amely ösztönzi a természetalapú megoldások használatát a katasztrófa utáni helyreállítási időszakban,
-végezzék el a kedvezményezettek kötelezettségvállalásainak szigorú és átlátható éves nyomon követését.
1.4Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a tagállamokkal, a helyi önkormányzatokkal és a civil társadalmi szervezetekkel az érintett régiók támogatására rendelkezésre álló lehetőségek minél hatékonyabb és gyorsabb kihasználása érdekében. A civil társadalmi szervezeteket, a munkavállalókat, a kkv-kat és a nem kormányzati szervezeteket súlyosan érintették a természeti katasztrófák, és a súlyos károkból való kilábalás érdekében a források jelentős részét nekik kell juttatni.
1.5Az EGSZB javasolja továbbá, hogy:
-európai szinten dolgozzanak ki egy hivatalos eljárást a természeti katasztrófák gyors elismerésére,
-fontolják meg egy egyedi európai alap létrehozását az éghajlat-változási katasztrófákra a súlyos válságokra való hatékony reagálás érdekében, hogy az ne veszélyeztesse az EMVA-ból vagy a közös agrárpolitikából (KAP) finanszírozott strukturális politikákat. Ez az Európai Unió Szolidaritási Alapját kiegészítő alap biztosítaná a jövőbeli támogatások fenntarthatóságát a jelentős kockázatok növekedése esetén is,
-a rendelet kiigazításai az EU vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképe tágabb stratégiai keretének részét képezze, biztosítva a szükséghelyzeti támogatás, a területi reziliencia és a fenntartható vidékfejlesztés közötti koherenciát.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak egy új, stabil és szilárd finanszírozási mechanizmusra van szüksége, amelynek adaptívnak és rugalmasnak kell lennie, és készen kell állnia arra, hogy az elkövetkező években és évtizedekben reagáljon az új és kialakulóban lévő válságokra. Elengedhetetlen, hogy ez a mechanizmus – amely inkább a gyors és sürgős válaszlépésekre összpontosít – összhangban működjön az átfogó uniós éghajlat-, környezet- és energiapolitikával, amely hosszú távon csökkenteni fogja a sürgősségi válaszlépések szükségességét, és megvédi mind a humán, mind a természeti erőforrásokat.
1.7Végezetül az EGSZB kéri, hogy jobban hangolják össze a különböző európai katasztrófareagálási eszközöket, és hozzanak létre egy strukturált megelőzési keretet, amely magában foglal egy egyablakos rendszert a legkülső régiók számára, egy korai előrejelző mechanizmust az éghajlatváltozásra és a legkülső régiókra vonatkozóan, valamint a támogatások odaítélésére vonatkozó egyszerűsített adminisztratív eljárásokat. Ezek az intézkedések minden bizonnyal lehetővé teszik majd a kérelmek gyorsított vizsgálatát katasztrófa esetén, biztosítva ezáltal az érintett területek szükségleteinek megfelelő gyors reagálást.
2.A vélemény háttere
2.1Mayotte szigetvilágában 2024 decemberében súlyos károkat okozott a Chido ciklon, amelyet 2025 januárjában a Dikeledi vihar követett. Ezek az időjárási jelenségek példátlan veszteségeket jelentettek: haláleseteket, a létfontosságú infrastruktúra megsemmisülését és a termelés valamennyi formájának összeomlását.
2.2Ez a kettős katasztrófa rávilágított arra, hogy a legkülső régiók fokozottan kiszolgáltatottak az éghajlati összeomlással szemben, amit tovább súlyosbítanak az olyan strukturális sebezhetőségek, mint a szigetjelleg, a távoli fekvés, a gazdasági diverzifikáció igen alacsony szintje és a monokultúrák túlsúlya.
2.3Ehhez kapcsolódóan az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy célzott rugalmassági mechanizmusokat vezessen be a POSEI rendeletbe, lehetővé téve az európai források lehető legjobb módon történő mozgósítását az érintett területek érdekében.
3.Általános megjegyzések
3.1Az EGSZB elismeri a javaslat célzott és indokolt jellegét. A javaslat konkrét választ jelent az EU egyik legkülső régiójában kialakult szükséghelyzetre.
3.2Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság kifejezetten elismeri a vis maior klasszikus elvének korlátait, és hogy a POSEI-be egy meghosszabbított és rugalmas helyreállítási időszakot kíván bevezetni.
3.3Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen jelenségek megismétlődése és nagyságrendje hatással van az ad hoc sürgősségi eszközök finanszírozására a közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiák kárára.
3.4Az EGSZB holisztikus, előremutató és strukturált megközelítést szorgalmaz a legkülső régiók területi rezilienciája tekintetében, amely a megelőzés, az alkalmazkodás és az újjáépítés hármas célján alapul.
4.Részletes észrevételek
4.1Az egyes POSEI-kedvezményezettek kötelezettségvállalásáról: az EGSZB támogatja a kedvezményezett egyszerűsített hivatalos kötelezettségvállalását a termelés helyreállítására. Határozottan javasolja minőségi nyomon követési és technikai támogatási eszközök bevezetését, különösen a kis, sőt nagyon kis gazdaságok esetében, a kedvezményezettek kötelezettségvállalásainak szigorú és átlátható éves nyomon követése érdekében.
4.2Az EMVA-ra vonatkozó felső határ Mayotte-on történő eltörléséről: az EGSZB úgy véli, hogy az intézkedés szükséges és arányos. Azt ajánlja, hogy a különböző projektekre gyakorolt hatásról széles körben tájékoztassák a nyilvánosságot és a szervezett civil társadalmi szervezeteket.
4.3A helyreállításhoz választott megoldásokról: az EGSZB javasolja, hogy a rendelet tartalmazzon egy rendelkezést, amely kimondottan a természetalapú megoldások alkalmazására ösztönöz a katasztrófát követő helyreállítás módozatainak körében.
Kelt Brüsszelben, 2025. június 5-én.
a „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és szociális kohézió” szekció elnöke
Ioannis VARDAKASTANIS
_____________