ECO/670
Közlemény a megtakarítási és beruházási unióról
VÉLEMÉNY
„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak,
az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Megtakarítási és beruházási unió
Stratégia a polgárok vagyonának és az EU gazdasági versenyképességének növelésére
(COM(2025) 124 final)
|
Kapcsolat:
|
eco@eesc.europa.eu
|
|
Felelős:
|
Sergio LORENCIO MATALLANA
|
|
A dokumentum kelte:
|
2025. 07. 08.
|
Előadó: Petru Sorin DANDEA
|
Tanácsadó:
|
Christian M. STIEFMUELLER (az előadó felkérésére)
|
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság: 2025. 05. 13.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
Illetékes szekció:
|
„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2025. 07. 04.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
45/0/1
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2025. xx. xx.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli a megtakarítási és beruházási unióról (MBU) szóló európai bizottsági közleményt, és úgy véli, hogy annak teljes megvalósulása felszabadíthatja az egységes piac kiaknázatlan potenciáljának jelentős részét. Az EGSZB megjegyzi, hogy a tőkepiaci unió megvalósítása érdekében tett, évek óta tartó erőfeszítések nem vezettek kielégítő előrelépéshez. A siker érdekében az MBU-t olyan egyértelmű célkitűzésekkel kell kialakítani, hogy valódi és kézzelfogható előnyöket kínáljon az uniós polgárok és vállalkozások számára és finanszírozza a reálgazdaságot, valamint előmozdítsa a méltányos átállást, biztosítsa a költségek, a hasznok és a kockázatok méltányos elosztását, és megőrizze a pénzügyi piac stabilitását.
1.2Az EGSZB megjegyzi, hogy az uniós tőkepiacok széttöredezettsége az egységes piacon belüli hatékony tőkeáramlás egyik fő akadálya. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, miszerint az uniós kereskedési és kereskedés utáni infrastruktúra interoperabilitásának, összekapcsolásának és hatékonyságának a legkorszerűbb technológiák alkalmazása révén történő fokozására kell helyezni a hangsúlyt. Az EGSZB úgy véli, hogy az integrált piacok integrált felügyeletet is igényelnek. Az EU-ban a nagyobb, határokon átnyúló pénzügyi infrastruktúrák üzemeltetőit az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) páneurópai felügyelete alá kell vonni, amelynek megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie e kibővített szerep betöltéséhez. Az EGSZB azt javasolja, hogy ennek megfelelően erősítsék meg az ESMA hatásköreit és kapacitásait.
1.3Az EGSZB azt javasolja, hogy az EU erőfeszítései a sajáttőke-finanszírozás jelentős hiányára összpontosítsanak, amely megfosztja mind a vállalatokat a kockázatviselő hosszú távú tőkétől, mind a befektetőket az értékteremtésben való részvételi lehetőségektől. A magánvállalkozásokat, különösen a kkv-kat arra kell ösztönözni, hogy diverzifikálják finanszírozási forrásaikat, és alkalmazzanak reziliensebb, kevésbé tőkeáttételes tőkestruktúrákat, amelyek elengedhetetlenek a kockázatvállalás és az innováció lehetővé tételéhez. A tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett részvénypiacokat egyaránt meg kell erősíteni az érintett társaságokra, a fizetésképtelenségre és az adózásra vonatkozó jogszabályok lehető legmagasabb szintű további harmonizációja révén.
1.4Az EU-nak jobban ki kell használnia a tehetséges és magasan képzett polgárok, a kutatás és az oktatás világviszonylatban vezető intézményei, valamint a dinamikus, innovatív vállalatok még mindig jelentős erőforrásait; vissza kell fordítania a magasan képzett, innovatív kutatók és vállalkozók elvándorlását azáltal, hogy hathatós ösztönzőket kínál a vállalkozóknak és a munkavállalóknak arra, hogy Európában maradjanak és dolgozzanak
1.5Az EGSZB úgy véli, hogy rendkívül fontos olyan hathatós javaslatot tenni, amely arra ösztönzi az uniós megtakarítókat, hogy lakossági befektetőkké váljanak, és aktívan vegyenek részt a tőkepiacokon. A lakossági befektetők tőkepiaci részvételének keresletvezéreltnek kell lennie. E célból a befektetőknek hozzá kell férniük a biztonságos, költséghatékony, átlátható és jól teljesítő befektetési lehetőségek lehető legszélesebb köréhez. Részvételüknek előfeltétele a határokon átnyúló befektetési szolgáltatások nyitott, élénk és versenyképes piaca, beleértve a megfizethető, magas színvonalú befektetési tanácsadást is. Meg kell vizsgálni az olyan új eszközöket, mint a megtakarítási és befektetési számla; ezeket azonban csak akkor veszik igénybe, ha ezek az előfeltételek teljesülnek.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy az MBU sikeréhez egyértelmű és átlátható fő teljesítménymutatókra (KPI-k) van szükség, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy határozzon meg és tegyen közzé egy KPI-eredménytáblát az MBU végrehajtása terén elért előrehaladás nyomon követésére. Az EGSZB azt ajánlja, hogy tűzzenek ki ambiciózus, de reális céldátumot az MBU teljes körű megvalósítására, amelynek fényében mérhető az előrehaladás.
2.Általános megjegyzések
2.1Az EGSZB üdvözli a megtakarítási és beruházási unióról szóló európai bizottsági közleményt, és úgy véli, hogy annak kiteljesítése felszabadíthatja az egységes piac kiaknázatlan potenciáljának jelentős részét. Európában jelenleg több mint 10 billió EUR-t takarítanak meg bankbetétekben. Az EGSZB megjegyzi, hogy a tőkepiaci unió megvalósítása érdekében tett, évek óta tartó erőfeszítések nem vezettek kielégítő előrelépéshez. Hogy ezúttal sikeres legyen, az MBU-t olyan egyértelmű célkitűzésekkel kell kialakítani, hogy valódi és kézzelfogható előnyöket kínáljon az uniós polgárok és vállalkozások számára Európában és finanszírozza a reálgazdaságot, valamint előmozdítsa a méltányos átállást, biztosítsa a költségek, a hasznok és a kockázatok méltányos elosztását, és megőrizze a pénzügyi piac stabilitását.
2.2Az EGSZB megismétli azt a több korábbi véleményében kifejtett véleményét, hogy az uniós tőkepiacok elmélyítése hozzájárulhat a digitalizációval, a zöldítéssel és a védelmi politikákkal kapcsolatos beruházási igények kielégítéséhez. A versenyképességi iránytű szerint az EU-nak évente több száz milliárd eurónyi további beruházásra van szüksége. Az EGSZB azonban rámutat arra, hogy ezek az alapok mindenek előtt az európai polgárok megtakarításai, és kellő gondossággal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy e megtakarítások befektetése a következők figyelembe vételével történjen: i. felelős módon, az egyes személyek pénzügyi kockázatok értékelésére és viselésére való képességével összhangban, a befektetéseket pedig olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek a pénzügyi műveltségre és oktatásra, valamint a befektetők megfelelő védelmére iránynak; ii. költséghatékonyan, tisztességes és átlátható költség- és teljesítmény-mérőszámok használatával, versenyképes megtérülés mellett; iii. szabadon, a határokon átnyúló befektetési lehetőségek lehető legszélesebb köréhez való hozzáférés biztosításával; és iv. a méltányos átmenet előmozdítására, a költségek, hozamok és kockázatok méltányos elosztására, valamint a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzésére irányuló általános célkitűzésekkel összhangban.
2.3Az EGSZB megjegyzi, hogy az uniós tőkepiacok széttöredezettsége az egységes piacon belüli hatékony tőkeáramlás egyik fő akadálya. Üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a hangsúlyt az uniós kereskedési és kereskedés utáni infrastruktúrák interoperabilitásának, összekapcsolásának és hatékonyságának a legkorszerűbb technológiák alkalmazása révén történő fokozására kell helyezni. Az EGSZB megjegyzi, hogy ösztönözni kell az olyan páneurópai technológiai platformok elfogadását, mint a TARGET2-Securities (T2S) vagy az intelligens köztesszoftver-platform (SIMPL), annak érdekében, hogy megkönnyítsék olyan egyesített struktúrák létrehozását, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi infrastruktúrák üzemeltetői számára a határokon átnyúló együttműködést. Az EGSZB utal korábbi véleményére, és megismétli azt az ajánlását, hogy a T2S-t tovább kell bővíteni, hogy az teljes értékű páneurópai központi értéktárrá váljon.
2.4Az EGSZB egyetért azzal, hogy a tőkepiaci felügyelet európai szintű integrációja az MBU kulcsfontosságú eleme. A jelentős határokon átnyúló tevékenységet folytató piaci infrastruktúrák működtetőinek – például a központi értéktáraknak és a központi szerződő feleknek – a felügyeletét fokozatosan át kell ruházni az ESMA-ra. Az ESMA csak akkor tudja részben vagy teljes egészében átvenni ezt a feladatot, ha rendelkezik a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokkal. Reformokat kell végrehajtani az ESMA irányításában és az illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolatában, hogy előkészítsenek egy esetleges további lépést a felügyeleti integráció terén, amint a megfelelő feltételek teljesülnek.
2.5Az EGSZB azt javasolja, hogy az EU erőfeszítései a sajáttőke-finanszírozás jelentős hiányára összpontosítsanak, amely megfosztja mind a vállalatokat a kockázatviselő hosszú távú tőkétől, mind a befektetőket az értékteremtésben való részvételi lehetőségektől. A siker érdekében az intézkedéseknek mind a kínálati, mind a keresleti oldalon orvosolniuk kell a hiányosságokat. A kínálati oldalon a kibocsátásnak és a tagállami tőkepiacokhoz való határokon átnyúló hozzáférésnek kevésbé megterhelővé és gördülékenyebbé kell válnia, az uniós vállalatok sajáttőke-eszközeinek pedig a tagállamok határain átnyúló szabad átruházás tárgyát kell képezniük. Szükséges lehet a társasági, a fizetésképtelenségi és az adójog további harmonizálása, valamint a kötelező jelentéstételre vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályok további harmonizálása, amelyet a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok bevezetésével elő kell mozdítani a tagállamokban. Ezeket a harmonizációkat a legmagasabb szinten kell megvalósítani, azt azonban átlátható és demokratikusan elszámoltatható módon kell megvitatni és elfogadni, tekintettel annak gazdasági és társadalmi szempontból érzékeny jellegére. A keresleti oldalon az európaiaknak és háztartásaiknak hozzá kell férniük a páneurópai befektetési lehetőségeket kínáló jól szabályozott, költséghatékony és jól teljesítő befektetési termékek szélesebb köréhez. Meg kell vizsgálni az olyan célzott eszközöket, mint a megtakarítási és befektetési számla, de ezeket nem kell bevezetni, kivéve, ha a fent említett előfeltételek teljesülnek.
2.6Megfelelő szintű pénzügyi jártasság nélkül a lakossági befektetők jelentős veszteségeknek lehetnek kitéve, ha hirtelen közvetlenül a tőkepiacokon kezdenek befektetni. Ezért tovább kell javítani a lakossági befektetők pénzügyi jártasságát, például nemzeti és uniós alapok felhasználásával. A pénzügyi termékekre vonatkozó jogszabályi információknak, például a tájékoztatóknak és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumoknak hozzáférhető és felhasználóbarát formátumban átfogó tájékoztatást kell nyújtaniuk, beleértve az emberek befektetői és fogyasztói jogaira vonatkozó információkat is. A stratégiának arra kell összpontosítania, hogy növelje a lakossági befektetők ismereteit a különböző kockázati besorolásokról, a különböző pénzügyi eszközökről és a prudens befektetési gyakorlatokról. Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a pénzügyi műveltség nem helyettesítheti a megtakarítók, a lakossági befektetők és általában a fogyasztók erős jogi védelmét.
2.7Különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra: a szilárd pénzügyi döntéshozatali képességek kialakítására az élet korai szakaszában, ezáltal megelőzve az esetleges túlzott eladósodást, előmozdítva a hosszú távú pénzügyi jólétükért felelős pénzügyi tervezést; valamint a magas színvonalú pénzügyi oktatás biztosítására, összhangban a befektetési ökoszisztémákban betöltött egyedülálló helyzetükkel. A fiatal befektetők különösképpen hajlandóak belevágni új pénzügyi lehetőségekbe, ugyanakkor kiszolgáltatottak és aránytalan mértékben ki vannak téve a pénzügyi félretájékoztatásnak és a magas kockázatú termékeknek. Az ő védelmük érdekében az EU-nak szilárd fogyasztóvédelmet kell biztosítania, beleértve a platformszintű biztosítékokat, az első alkalommal befektetőket célzó oktatást, valamint a spekulatív pénzügyi eszközök népszerűsítésének korlátozását. Tekintettel arra, hogy az európai fiatalok erősen érdeklődnek a szociális és fenntartható beruházások iránt, ezeket a prioritásokat jobban kell tükrözni az Európai Bizottság javaslataiban. Emellett a fiatalok megtakarítási és befektetési magatartására vonatkozó uniós szintű adatgyűjtés elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítsuk a jövőbeli, tényeken alapuló szabályozást és érdemben reagáljunk a fiatalok igényeire.
2.8Az EGSZB úgy véli, hogy az intézményi befektetők, különösen az eszközkezelők, biztosítók és nyugdíjalapok továbbra is alapvető szerepet töltenek majd be abban, hogy a háztartások pénzeszközeit a tőkepiacok felé tereljék. Méretgazdaságosságuk révén az intézményi befektetők a tőkepiacok és eszközök szélesebb körébe fektethetnek be, ami bizonyos fokú diverzifikációt kínál a befektetőknek. A megfelelően szabályozott és felügyelt intézményi befektetőknek is biztosítaniuk kell az általuk képviselt résztvevők számára szükséges védelmi szintet. Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a magas díjak, a nem megfelelő termékinformációk, valamint a kiábrándító befektetési teljesítmény gyakran eltántorították a lakossági befektetőket attól, hogy a tőkepiacokon fektessenek be. Az EGSZB ezért támogatja az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának felhívását, hogy vizsgálják felül e termékek szabályozási keretét, tegyenek erőfeszítéseket a befektetők nagyobb átláthatóságának és biztonságának biztosítására, valamint a termékforgalmazásra vonatkozó szabályok nagyobb harmonizációjára.
2.9Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy a lakossági befektetőkre vonatkozóan kedvezményes adóügyi elbánást kell alkalmazni. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy az EU-n belüli igen eltérő adórendszerek miatt az intézkedés végrehajtása nehézségekbe ütközne. Az uniós adórendszer – különösen a közvetlen adók tekintetében – széttagolt és nemzeti szinten szabályozott, A harmonizált intézkedések életképességét és elfogadottságát szűk és célzott módon lehetne feltárni. Az EGSZB üdvözli a Finance Europe kezdeményezést, amelyet 2025 júniusában hat tagállam hívott életre. A kezdeményezés célja, hogy egy páneurópai megtakarítási termékcímke révén előmozdítsa az európai beruházásokat. Mindez arra irányul, hogy fokozza az integrációt az EU széttöredezett pénzügyi piacain belül, de emellett támogatja az MBU létrehozásának régóta fennálló célját.
2.10Az EGSZB egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy óvatos feltételek mellett ösztönözni kell a kiegészítő nyugdíjak fejlesztését, de úgy véli, hogy ezek a nyugdíjak nem helyettesíthetik az állami nyugdíjrendszereket. Népszerűsíteni kell a kiegészítő rendszerekbe való automatikus felvételt, amelyre megfelelően szabályozott és átlátható díjstruktúráknak kell vonatkozniuk. Mindezt oly módon kell megvalósítani, hogy a résztvevők számára következetesen láthatóak legyenek a beruházási eredmények és továbbra is ellenőrzést gyakoroljanak nyugdíj-megtakarítási döntéseik felett. A kiegészítő magánnyugdíjrendszerekre vonatkozó szabályozásnak megfelelő védelmet kell biztosítania ezen alapok résztvevői számára, különösen a magas kockázatú vagy más nem megfelelő befektetéseknek való kitettséggel szemben. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nyugdíjpolitika szociálpolitikai célkitűzése elsősorban az, hogy idős korukban a lehető legjobb szociális biztonságot garantálja a munkavállalók számára. Az állami nyugdíjrendszerek jelentik e társadalmi-politikai megbízatás teljesítésének legjobb módját. Ezt figyelembe véve az EGSZB úgy véli, hogy előrelépést jelenthet a kollektív tárgyalások révén elfogadott foglalkoztatói nyugdíjrendszerek (2. pillér) kiterjesztése és egy minimális munkáltatói hozzájárulással való megerősítése, kötelező erejű és fenntartható befektetési iránymutatásokat alkalmazó közigazgatási szerv felügyeletével, feltéve, hogy erre az állami nyugdíjrendszereket kiegészítő módon és azok veszélyeztetése nélkül kerül sor.
2.11A kiegészítő, tőkefedezetű nyugdíjrendszerek vonzereje és hosszú távú életképessége az egyéni megtakarítók számára végső soron és mindenekelőtt a befektetés teljesítményétől függ, amelyet a befektetés működési módja és költséghatékonysága határoz meg. Annak érdekében, hogy az EU-ban szélesebb körben el lehessen fogadni a tőkefedezetű nyugdíjrendszereket, döntő fontosságú, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a kínálati oldal szerkezetátalakítására, amely jelenleg nemzeti szinten széttagolt. Egyes tagállamokban a kiegészítő nyugdíjrendszerekbe fizetendő kötelező járulékokat arra használják, hogy létrehozzák az egyéni nyugdíj-megtakarítások speciális halmazát. Ehhez az állami szektor központosított szolgáltatásokat nyújt, például a kereslet összesítése és a befektetési termékek széles köréhez való központosított hozzáférés biztosítása révén. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy strukturált módon vizsgálják meg ezeket a modelleket, és fontoljanak meg olyan intézkedéseket, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy „bevált gyakorlatokat” alkalmazzanak ezen a területen.
2.12Az EGSZB megismétli, hogy az állami pénzügyi források mozgósításának együtt kell járnia a magán pénzügyi források mozgósításával. ezért azt ajánlja, hogy a következő többéves pénzügyi keret részeként hozzanak létre egy versenyképességet és rezilienciát szolgáló uniós beruházási alapot. Úgy véli, hogy egy ilyen uniós beruházási alapot különböző forrásokból kell finanszírozni, ideértve a tagállami hozzájárulásokat, az új saját forrásokat és a közös uniós kötvénykibocsátást, amely a világjárvány idején innovatív eszközként sikeresen játszott úttörő szerepet, és ezt a jövőben meg lehetne ismételni az egységes piac fenntartható versenyképességének és rezilienciájának finanszírozása érdekében. Ezzel összefüggésben az EGSZB is megismétli és teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság arra irányuló felhívását, hogy a Tanács sürgősen folytassa az új saját források kérdésével kapcsolatos munkát.
2.13Az EGSZB úgy véli, hogy a magasabb kockázatú projektek és a hosszú távú átállási projektek támogatása csak az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap és a nemzeti fejlesztési bankok és intézetek kapacitására támaszkodva és annak bővítésével lehetséges. Különösen az állami és magánszervezetek tőkebefektetései jelentenek központi finanszírozási alternatívát az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások és a már működő vállalkozások számára, és továbbra is olyan kihasználatlan erőforrást jelentenek, amely megerősítheti az EU versenyképességét. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU és tagállamai egyaránt ösztönözhetik a páneurópai kockázatitőke-alapok fejlesztését azáltal, hogy garanciákat és ami még fontosabb, közvetlen befektetéseket biztosítanak. A némely tagállamokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami támogatás – beleértve a közvetlen befektetéseket és a szilárd garanciarendszert – felgyorsíthatja a kockázatitőke-ágazat fejlődését. Lépéseket kell azonban tenni annak biztosítására, hogy a kockázatok méltányosan osztódjanak szét az állami és a magánszektorbeli befektetők között, hogy az állami szektor ne vállaljon aránytalanul nagy részt a kockázatból.
2.14A tagállamokban hatályos adójogszabályok és szavatolótőke-követelmények a tőkepiaci finanszírozási műveletek rovására előnyben részesítik a vállalatok hitelműveleteken keresztül történő finanszírozását. Az EGSZB úgy véli, hogy ez olyan elem, amely az európai tőkepiacok fejlesztése és integrációja ellen dolgozik. Az adósságfinanszírozást előnyben részesítő elfogultság megszüntetése érdekében kiegyensúlyozottabb adórendszerek elfogadására szólít fel, az adóteher méltányos elosztásának vagy a tagállami adóalapok integritásának sérelme nélkül. E folyamat részeként az Európai Bizottságnak be kell nyújtania a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatás (DEBRA) felülvizsgált változatát, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szükséges reformokat. Emellett a helyi pénzügyi beszámolási szabályok akadályozzák a határokon átnyúló befektetéseket, valamint a nagyobb, közepes és kisebb vállalatok sajáttőke-bevonás révén történő finanszírozását. A tagállamokban a kötelező jelentéstételre vonatkozó közös pénzügyi beszámolási szabályok alkalmazása hozzájárulhat a helyi vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítéséhez, például a határokon átnyúló tőkebefektetők vonzásával.
2.15A tőkepiaci unió és a bankunió kapcsán tapasztalt problémák megismétlésének elkerülése érdekében az EGSZB azt ajánlja a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek, hogy támogassák az Európai Bizottság MBU-ra vonatkozó kezdeményezéseit. Tekintettel a globális geopolitikai helyzetre, az „Európa/felkészültség 2030” tervekre, valamint arra, hogy haladéktalanul elő kell teremteni az európai vállalatok finanszírozásához szükséges tőkét, az MBU végrehajtását sürgősen végre kell hajtani.
3.Részletes észrevételek
3.12022 végén 310 értékpapír-kereskedési helyszín volt az EGT-ben, köztük 128 szabályozott piac, 152 multilaterális kereskedési rendszer (MTF) és 30 szervezett kereskedési rendszer (OTF). A kereskedés utáni infrastruktúrán belül 18 klíring- és 21 elszámolási piac volt az EU-ban. Ez a széttöredezettség akadályozza a mély és likvid tőkealapok létrehozását, amelyekre ahhoz lenne szükség, hogy az uniós vállalatokat kedvező, nemzetközileg versenyképes feltételek mellett finanszírozzák, és vonzó befektetési lehetőségeket teremtsenek az uniós befektetők számára. Az EGSZB elismeri az olyan kezdeményezések terén már elért eredményeket, mint a TARGET2-Securities (T2S), a konszolidált csomag és az egységes európai hozzáférési pont (ESAP), és üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a legkorszerűbb technológiák kiaknázása révén összpontosítsanak az uniós kereskedési és kereskedés utáni infrastruktúrák interoperabilitásának, összekapcsolásának és hatékonyságának fokozására.
3.2Az EGSZB rámutat arra, hogy az egyik akadály, amellyel az európai megtakarítók a piachoz való hozzáférés során szembesülnek, az olyan pénzügyi eszközök hiánya, amelyek lehetővé teszik a kis tőkebefektetéseket. A lakossági befektetők hozzáférésének biztosítása érdekében diverzifikálni kell a befektetési eszközöket. Az EGSZB megjegyzi, hogy a néhány tagállamban már kipróbált és tesztelt sikeres modellekből merítő páneurópai befektetési és megtakarítási számla jelentősen hozzájárulhatna a lakossági befektetők tőkepiacokhoz való hozzáférésének megkönnyítéséhez, feltéve, hogy ezek a termékek jól szabályozottak, költséghatékonyak, átláthatóak, jól teljesítőek és egyenlő hozzáférést biztosítanak az európai és más piacok lehető legszélesebb köréhez, amennyiben a befektetők és általában a fogyasztók megfelelő védelemben részesülnek.
3.3Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal a tőkepiacok integrációját gátló akadályokkal kapcsolatban. Bármilyen stratégia csak akkor lesz képes jelentős eredményeket elérni, ha az innovatív ágazatokban működő induló vállalkozások sajátos igényeire összpontosít, amelyek szakosodott, magasan képzett munkaerő vonzására és megtartására támaszkodnak. Az EU-nak vissza kell fordítania a magasan képzett, innovatív kutatók és vállalkozók más joghatóságok felé történő „agyelszívását”, és ezért külön modellt kell kidolgoznia. A korai szakaszban lévő vállalatokat ösztönözni kell arra, hogy a kollektív erőfeszítéssel létrehozott értékből való teljes és méltányos részvételt terjesszék ki azáltal, hogy részvényeket kínálnak valamennyi állandó, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak. Az EGSZB tisztában van azzal – és elismeri –, hogy a munkajogi és adóügyi jogszabályok továbbra is a tagállamok ellenőrzése alatt állnak. Figyelembe kell azonban venni a harmonizált adóösztönzőket, például a munkavállalói részesedésekből származó tőkenyereség tekintetében.
3.4Az EGSZB úgy véli, hogy a tőkepiacok és a bankrendszer jobb integrációja szempontjából kulcsfontosságú lehet egy olyan európai vállalat – köz-magán projekt keretében történő – fejlesztése, amely integrált felhőalapú szolgáltatásokat kínál, és amely reziliens és autonóm műszaki infrastruktúrát biztosít az MBU számára. Köztudott, hogy amikor az európai államok közösen különítettek el forrásokat a vállalatok vagy projektek fejlesztésére, azok sikeresnek bizonyultak. Jelenleg még a legnagyobb hitelintézetek, a rendszerszintű európai bankok is globális, túlnyomórészt amerikai platformüzemeltetők által kínált felhőszolgáltatásokat használnak, ami szintén biztonsági problémát jelenthet.
3.5Az EGSZB úgy véli, hogy az MBU sikeréhez egyértelmű, átlátható fő teljesítménymutatókra (KPI-k) van szükség, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy határozzon meg és tegyen közzé egy KPI-eredménytáblát az MBU végrehajtása terén elért előrehaladás nyomon követésére. A lehetséges fő teljesítménymutatók mérőszámai a következők lehetnek: i. a határokon átnyúló lakossági befektetések volumenének növekedése; ii. az átlagos tőkepiaci tranzakciós költségek csökkenése; iii. a páneurópai tőkeeszközöket használó induló vállalkozások száma; iv. a kkv-k által a nyilvános és kockázatitőke-piacokon keresztül bevont tőke; valamint v. a fizetésképtelenség és a forrásadó területén a jogharmonizáció terén elért haladás mértéke. Az EGSZB azt ajánlja, hogy tűzzenek ki ambiciózus, de reális céldátumot az MBU teljes körű megvalósítására, amelynek fényében mérhető az előrehaladás.
Kelt Brüsszelben, 2025. július 4-én.
a „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció elnöke
Ioannis VARDAKASTANIS
_____________