NAT/944
A civil társadalom ajánlásai egy európai óceánügyi paktumhoz
VÉLEMÉNY
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
A civil társadalom ajánlásai egy európai óceánügyi paktumhoz
(feltáró vélemény az Európai Bizottság felkérésére)
Előadó: Javier GARAT PÉREZ
|
Tanácsadó:
|
Daniel VOCES DE ONAÍNDI (az előadó felkérésére)
|
|
|
|
|
Felkérés:
|
az Európai Bizottság levele: 2024. 12. 02.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2025. 03. 12.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
50/0/1
|
|
Elfogadás plenáris ülésen:
|
D/M/YYYY
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
...
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli, hogy Ursula von der Leyen elnök felvette az európai óceánügyi paktumot az Európai Bizottság új hivatali időszakának prioritásai közé. Az EGSZB véleménye szerint a paktumnak a kék gazdaságban rejlő lehetőségek felszabadítására kell összpontosítania, versenyképes, hatékony és innovatív üzleti környezetet biztosítva, egyszerűsített szabályozási kerettel, és előmozdítva a globális partnerekkel bolygónk tűrőképességének határain belül folytatott együttműködést. Az EGSZB olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely ötvözi a gazdasági jólétet és a versenyképességet a környezet helyreállításával és a társadalmi méltányosság előmozdításával.
1.2Az EGSZB olyan európai paktumot javasol, amely szorosan igazodik a kék gazdaságra vonatkozó uniós stratégiához, a fenntartható fejlődési célokhoz és az európai zöld megállapodáshoz. Olyan paktumot, amely egyaránt összpontosít a tengeri és a szárazföldi iparágakra. Olyan paktumot, amely a koherencia és a jelentős hatás biztosítása érdekében össze van hangolva más uniós szakpolitikákkal, különösen a tisztaipar-megállapodással és a tengeripari stratégiával. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja továbbá az EU tengeri védelmi stratégiájának megerősítését és a meglévő politikák, például a közös halászati politika értékelését. A paktumnak hozzá kell járulnia a versenyképesség, a stratégiai autonómia és a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzések mielőbbi eléréséhez.
1.3A paktumnak a meglévő szakpolitikák és szervek hatékonyabb koordinálása révén meg kell erősítenie és javítania kell az európai tengerpolitikai irányítási keretet, elkerülve a széttagoltságot és a párhuzamos erőfeszítéseket. Az EGSZB hasonlóképpen kulcsfontosságúnak tartja a nemzetközi megállapodások megerősítését, a diplomáciai erőfeszítések fokozását, valamint a part menti közösségek, a termelő ágazatok és a tudósok közötti együttműködési hálózatok előmozdítását. Az EGSZB ezért ajánlja, hogy valamennyi uniós intézményben állítsanak fel külön munkacsoportokat, amelyek központi témaként a tengerekkel és az óceánokkal foglalkoznak.
1.4Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre együttműködési mechanizmust az óceánügyekben illetékes európai ügynökségek között az adatok és az ismeretek összegyűjtésének optimalizálása, a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése és egy holisztikus megközelítés előmozdítása érdekében. Az efféle bevált gyakorlatok egyik példája a Frontex, az EMSA és az EFCA között a parti őrségi feladatok terén folytatott megerősített együttműködés.
1.5Az EGSZB javasolja a tengeri területrendezés felülvizsgálatát annak érdekében, hogy elősegítsék a szinergiákat és egyensúlyt teremtsenek az új tengerhasznosítási ágazatok – például a tengeri energia – bővüléséből eredő ellentétes érdekek között, előírva az ágazat számára, hogy bevételeinek egy részét forgassa vissza a helyi közösségekbe. Elő kell mozdítani a „pozitív egyidejű jelenlét” megközelítését, lehetőség szerint előnyben részesítve a tengeri területek többcélú használatát, emellett ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazni a biológiai sokféleség és a tengeri élőhelyek védelme érdekében. Alapvetően fontos, hogy a legsérülékenyebb ágazatok, például a halászat képviselőit aktívan bevonják a döntéshozatalba, biztosítva ezáltal a hagyományos halászterületek védelmét és a tengeri területek fenntartható használatát.
1.6Az EGSZB ipari szövetség létrehozását szorgalmazza a kék gazdaság értékláncaira irányulóan, amely összefogná az összes érdekelt felet (vállalkozások, szociális partnerek, kutatószervezetek, politikai döntéshozók, beruházók stb.). Ez a fórum előmozdítaná az együttműködést és a hálózatépítést a fenntartható hajók és a digitalizált tengeri technológiák fejlesztése, az ellátási lánc rezilienciájának biztosítása, valamint az innováció, a fenntarthatóság és a versenyképesség előmozdítása céljából. Az EGSZB nyomatékosan kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy 2026-ig dolgozzon ki uniós cselekvési tervet a kék élelmiszerekre vonatkozóan.
1.7Az EGSZB sürgeti, hogy a 14. fenntartható fejlődési cél támogatása érdekében mozgósítsanak finanszírozást az óceánokkal kapcsolatos fellépésekre. E tekintetben alapvetően fontos a köz- és magánfinanszírozás mozgósítása a tengervédelmi és -helyreállítási, innovációs és fejlesztési, valamint a kék gazdaság dekarbonizációját célzó projektek számára. Az EGSZB ajánlja, hogy a horizontális alapokban, például a Horizont keretprogramban vagy az Európai Szociális Alapban határozzanak meg külön költségvetési sorokat az óceánok számára, és erősítsék meg az olyan ágazati alapokat, mint az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA).
1.8A tudomány kulcsfontosságú a hatékony óceángazdálkodás szempontjából. Az EGSZB ajánlja, hogy erősítsék meg a nemzetközi tudományos együttműködést, mozdítsák elő a tengerekkel kapcsolatos technológiai innovációt, és fordítsanak több forrást a kutatóintézetekre. Alapvető fontosságú továbbá, hogy a tudományos ismereteket ültessék át a védelemre és a fenntartható használatra irányuló, hathatós politikákba.
1.9Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy építsen be a paktumba olyan szociális dimenziót, amely biztosítja a tengerhasznosítási ágazaton belüli igazságos és digitális átállást, amelynek során átfogó támogatást nyújtanak a munkavállalóknak. Ehhez kezelni kell a munkaerőhiányt, elő kell mozdítani a generációs megújulást olyan kezdeményezések révén, amelyek a fiatalok odavonzását célozzák, meg kell erősíteni a munkavállalók védelmét, valamint meg kell könnyíteni az átképzést és a továbbképzést. Alapvető fontosságú, hogy a folyamatba teljes mértékben bevonják az érdekelt feleket és a szociális partnereket. Ezenkívül meg kell őrizni a tengeri kulturális örökséget is, és célzott támogatást kell biztosítani az át nem képezhető munkavállalók számára.
1.10Annak biztosítása érdekében, hogy a tengerhasznosítási ágazat prosperáljon és Európában maradjon, alapvetően fontos az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és egy egyértelmű dekarbonizációs célkitűzéseket követő, erős tengeri klaszter megszilárdítása. Sürgős beruházásokra van szükség az e-üzemanyagok, a technológiai innováció, a tengeri megújuló energia, különösen az árapály-energia és e megoldások helyi előállítása terén.
1.11Az EGSZB a civil társadalom képviselőjeként átfogó mechanizmus létrehozását javasolja a paktum előrehaladásának rendszeres értékeléséhez és nyomon követéséhez. Ennek a mechanizmusnak a fenntartható fejlődési célokhoz létrehozott modelleken kell alapulnia, és magában kell foglalnia egy állandó EGSZB-tagokból álló testület kinevezését, ezáltal biztosítva a nyomonkövetési folyamatban a folytonosságot, az átláthatóságot és a reprezentativitást.
2.Általános megjegyzések
2.1Az európai óceánügyi paktum célja, hogy átfogó és koherens megközelítést mozdítson elő az óceánokkal kapcsolatos valamennyi szakpolitikában. Ehhez meg kell erősíteni a tengerkutatást, védeni kell a tengeri ökoszisztémákat, szükség van innovációra és tudásra, valamint ösztönözni kell a kék gazdaságot. A paktum középpontjában a part menti közösségek állnak, az ő szükségleteik és aggályaik beható ismerete pedig elengedhetetlen a hatékony szakpolitikák kidolgozásához.
2.2Az EGSZB elismeri, hogy a part menti közösségek számos gazdasági, társadalmi és környezeti kihívással szembesülnek. A paktum kulcsfontosságú eszköz lehet ezek kezelésében. E tekintetben a paktumnak szilárd alapot kell biztosítania a minőségi munkahelyek teremtéséhez, a fenntartható növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz, bolygónk tűrőképességének határain belül. Ennek célja az egészséges és produktív óceánok támogatása, valamint az igazságos és digitális átállás megvalósítása. Emellett az új tengeri iparágak növekedésére tekintettel a paktumnak fel kell tárnia azokat az óceánpolitikai irányítási modelleket, amelyek alkalmazását az EU a saját vizein és a világ más részein is ösztönözheti. A paktumnak emellett – természetalapú megoldások előmozdításával – összpontosítania kell a part menti közösségek természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciájának erősítésére.
3.Konkrét ajánlások az egészséges és produktív óceánok támogatására
3.1Az EGSZB ajánlja, hogy a paktum a reziliens és produktív óceánok érdekében foglalkozzon az alábbiakkal:
3.1.1A kék gazdaság versenyképességének és fenntartható növekedésének támogatása a klímasemlegességre, az ökoszisztémák egészségére és az igazságos átmenetre irányuló technológiákba történő beruházások és innováció révén. Az EGSZB véleménye szerint szükség van egy mihamarabbi jogszabály-egyszerűsítési folyamatra, amelynek keretében a vállalatok esetében legalább 25%-kal, a kkv-k esetében pedig 35%-kal csökken a bürokrácia. Az EU-nak olyan rövid, reziliens, helyi értékláncokat kell ösztönöznie, amelyek prioritásnak tekintik tengeri ágazataink átfogó fejlesztését, a jóllétet, az ökoszisztémák helyreállítását és a part menti közösségek regenerációját.
3.1.2A tengerhasznosítási iparágakon belüli beruházások és innováció: az EU-nak intézkedéseket kell javasolnia a magánberuházások vonzása, valamint a vállalkozások versenyképességének és fejlődésének fellendítése érdekében. Az EU-nak ösztönöznie kell a kék gazdaság innovációs központjainak létrehozását, előmozdítva a kutatóintézetek, a vállalkozások és a politikai döntéshozók közötti együttműködést. A hatóságoknak a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés és a fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítása révén elő kell mozdítaniuk a tengeri ágazat induló vállalkozásainak támogatását. Az EGSZB javasolja, hogy az állami költségvetések révén fokozzák a kutatásba történő beruházást, és arra kéri az EU-t, hogy növelje az óceánkutatásra szánt forrásokat.
3.1.3Európai stratégiai autonómia olyan kulcsfontosságú területeken, mint az élelmezés, az energia és a közlekedés: az EU-nak meg kell erősítenie a saját erőforrásainak előállítására irányuló kapacitását, és csökkentenie kell a külső beszállítóktól való függőséget. A helyi innováció e területeken való előmozdítása alapvetően fontos ahhoz, hogy biztosítani lehessen a függetlenségüket és a globális kihívásokkal szembeni rezilienciájukat. Emellett javítani és védeni kell a belső infrastruktúrát, és olyan politikákat kell elfogadni, amelyek figyelembe veszik az élelmiszer-önrendelkezést, valamint a vállalkozások társadalmi és gazdasági tényezőit.
3.1.4Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy 2026-ig dolgozzon ki uniós cselekvési tervet a kék élelmiszerekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a „kék élelmiszereket” beépítsék az élelmezési és fogyasztóvédelmi politikákba és stratégiákba. Ezt a tervet a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép kulcsfontosságú elemének kell tekinteni, ami pedig ösztönözné Európában az egészséges és alacsony szénlábnyomú étrendeket. Az EU-nak szakpolitikákat kell végrehajtania és ösztönzőket kell biztosítania a szelektív és kíméletes halászeszközökre, valamint a véletlen fogások és a visszadobások csökkentésére irányulóan, és prioritásként kell kezelnie az emberi fogyasztásra szánt halászatot, valamint az alacsony trofikus szintű akvakultúrát. Különös figyelmet kell fordítani a túlhalászás elleni küzdelemre is, ahol az fennáll, különös tekintettel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra. Hasonlóképpen meg kell erősíteni a nem fenntartható tengeri eredetű élelmiszerek behozatalára vonatkozó politikákat és ellenőrzéseket, mivel ezek negatív hatással vannak a halállományokra és az európai halászok egyenlő versenyfeltételeire. Az EGSZB támogatja a fenntartható akvakultúra, különösen az alacsony trofikus szintű akvakultúra előmozdítását. Ez az akvakultúra-modell magában foglalja a puhatestűeket, az algákat és egyes rákféléket, nem igényel mesterséges etetést, javítja a vízminőséget és hozzájárul a szénmegkötéshez. Kéri továbbá egy „a tengeri termelőtől a fogyasztóig” stratégia kidolgozását.
3.1.5Ipari szövetség létrehozása a kék gazdaság értékláncaira irányulóan: az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy olyan ipari szövetséget, amely a kék gazdaság teljes értékláncát lefedi azzal a céllal, hogy javítsa az ágazat versenyképességét, és holisztikus jövőképet fogadjon el. Javasolja, hogy ehhez biztosítsanak működési finanszírozást és egy, a kezdeményezések, tanulmányok, tudományos előrelépések és technológiai fejlesztések koordinálásáért felelős titkárságot. Mivel a tengeri értéklánc különböző láncszemei az új technológiák fejlesztése és bevezetése tekintetében kölcsönösen függenek egymástól, ez a szövetség hozzájárulna a hatékonyabb együttműködéshez.
3.1.6A kék gazdaság dekarbonizációja: az EGSZB emlékeztet arra, hogy a tengeri és a kék gazdaság valamennyi ágazata függ a hajóktól, a fejlett tengeri technológiáktól, valamint a rövid, reziliens, helyi ipari ellátási láncoktól. Ugyanez vonatkozik a víz alatti infrastruktúrára (például a kábelekre). Az EGSZB véleménye szerint az EU-nak meg kell erősítenie Európa tengerhasznosítási ipari kapacitásait, kommunikációs hálózatait és ellátási láncait. A tengerhasznosítási ágazatot minden olyan uniós politika alapvető részének kell tekinteni, amely a fenntartható óceángazdálkodás támogatását és a kék gazdaságban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását tűzi ki célul. Az EU-nak ezenkívül elő kell segítenie a kék gazdaság megszilárdult ágazatainak az alacsonyabb lábnyomú gyakorlatok felé történő igazságos átmenetét, erősítve a körforgásos gazdaságra vonatkozó szakpolitikákat és vállalkozási programokat. Emellett az EGSZB kéri, hogy továbbra is támogassák a fenntartható és környezetbarát tengerparti hajózási turizmust. Ezek az előrelépések új üzleti lehetőségeket teremtenek, és hozzájárulnak az EU zöld átállásához.
3.1.7Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által 2024-ben elindított, a halászati és akvakultúra-ágazat energetikai átállására irányuló partnerséget. Ez nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy a lánc együtt munkálkodjon egy, az európai halászflotta megújítására és korszerűsítésére irányuló terven, fenntartható és hatékony üzleti modellt véve alapul.
3.1.8Az EGSZB határozottan szorgalmazza az árapály- és hullámenergiához hasonló élvonalbeli technológiák előmozdítását és az azokba történő beruházást: ezek a létesítmények kisebbek, mint a szélturbinák – ami által csökken a szükséges tengeri terület és az ökológiai lábnyom –, és az EU villamos energiájának akár 10%-át is előállíthatják. Mivel ezek olyan kisebb tengeri területeket foglalnak el, ahol a víztömeg jelentős mértékű mozgása miatt más emberi tevékenységeket nem szokás végezni, jobban összeegyeztethetők a halászattal. E tekintetben alapvetően fontos, hogy erősebb politikai támogatást kapjanak és az óceánenergiával foglalkozó munkacsoport kiemelten foglalkozzon velük, célzott finanszírozással és szabályozási intézkedésekkel, amelyek elősegítik a fejlődésüket.
3.1.9Az EGSZB hangsúlyozza az olyan kialakulóban lévő technológiák óceánmegfigyelésben és -irányításban játszott szerepét, mint a mesterséges intelligencia és a dolgok internete. Az EGSZB olyan kutatási területek megnyitását javasolja, ahol az e rendszerekbe történő beruházások magas környezeti és gazdasági megtérülést eredményezhetnek.
3.1.10Finanszírozáshoz jutás: az EGSZB kéri az olyan infrastrukturális és technológiai támogatások és beruházások fokozását, amelyek előmozdítják az innovációt és a vállalkozói szellemet, és lehetővé teszik a part menti közösségek boldogulását. Az európai óceánügyi paktumot követően és a következő többéves pénzügyi kereten belül az EU-nak meg kellene vizsgálnia, hogy miként lehetne költségvetési sorokat bevezetni az óceánra irányulóan a paktumban tárgyalt valamennyi téma megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében, az ágazati alapok, például az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) megerősítése mellett. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ETHAA költségvetését a 2025–2027-es időszakra vonatkozóan 105 millió euróval csökkentették, és emelést szorgalmaz a következő költségvetési keretben. Az EGSZB ajánlja továbbá, hogy értékeljék a Horizont Európa keretében a kék gazdaságra szánt források felhasználását. E tekintetben kéri, hogy a Horizont Európa utódprogramján belül hozzanak létre külön költségvetési sort a kék gazdaság számára. Ösztönzi továbbá, hogy a közfinanszírozást használják fel a magánfinanszírozás mozgósításának eszközeként az olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Horizont Európa, az Innovációs Alap, az EBB-finanszírozás és a garanciaalap. Végezetül az EGSZB kéri, hogy az EU ETS bevételeit használják fel az energetikai átállásra, ösztönözve az innovatív üzemanyagok és projektek Európán belüli fejlesztését.
3.1.11Az EGSZB azt ajánlja, hogy a munkavállalói jogok és a környezeti fenntarthatóság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a közfinanszírozás esetében határozzanak meg bizonyos szociális feltételeket. E tekintetben a tengerhasznosítási és halászati ágazatban hatékonyan végre kell hajtani a meglévő szociális normákat és jogszabályokat, és szükség esetén kötelező erejű jogalkotási kezdeményezéseket kell tenni.
3.1.12Az EGSZB rámutat arra, hogy fel kell gyorsítani és rugalmasabbá kell tenni a finanszírozáshoz való hozzáférés folyamatait, különösen a kkv-k és a part menti halászat hozzáférésének megkönnyítése és a kék gazdaság fenntartható növekedésének előmozdítása érdekében.
3.1.13A közös halászati politika (KHP) értékelése és lehetséges reformja: elismeri, hogy a jelenlegi KHP hozzájárul a halállományokkal való jobb gazdálkodáshoz. A halak és egyéb tengeri élelmiszerek 70%-a azonban harmadik országokból származik, ami kihívást jelent az élelmiszer-önellátás, valamint a fenntartható és felelős ellátás biztosításának képessége szempontjából. Alapvetően fontos, hogy – a fenntartható élelmiszer-termelést megkönnyítve, nem pedig akadályozva – megszüntessük ezt a szakadékot, azonos szociális és környezetvédelmi normákat alkalmazva az import esetében is. E célból kulcsfontosságú a jelenlegi halászati politikák értékelése annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott szabályozás és gazdasági ösztönzők alkalmazása révén fellendítsük a hatékonyabb halászatra való átállást. Elő kell mozdítani az energiahatékonyabb halászatot és akvakultúrát, ösztönözve a megújuló energia használatát. Precízebb halászati technológiák kifejlesztésével fenntarthatóbb, szelektívebb és hatékonyabb gyakorlatok válnak lehetővé, amelyek kisebb környezeti hatással járnak. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a halászati politikákat hozzáigazítsák az olyan új kihívásokhoz, mint a brexit, a nemzetközi dimenzió vagy a versenyképesség. Emellett az EU-nak a közös halászati politika 17. cikkével összhangban elő kell mozdítania a halászati kvótákhoz való, társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi kritériumokon alapuló hozzáférést, és megbízható ellenőrzési és címkézési rendszer révén biztosítania kell, hogy a halászati termékek a tengertől az asztalig nyomon követhetőek legyenek, különös tekintettel az importra.
3.1.14Oktatás és készségfejlesztés: az EU-nak be kell ruháznia a kék gazdasághoz szükséges speciális készségek és kompetenciák fejlesztésébe, és el kell érnie, hogy a fiatalok elkötelezettek maradjanak közösségeik iránt. A minőségi munkahelyek és a munkaerő képzése hozzájárulnak a kék gazdaság ágazatainak virágzásához, versenyképességéhez, vonzerejéhez és hatékonyságához. Az átképzésen és a továbbképzésen túlmenően a tengerészeti és halászati szakemberek megtartása és toborzása elengedhetetlen lesz az ágazatok jelene és jövője szempontjából. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy a jövőbeli Európai Szociális Alapba illesszen be a kék gazdaságra irányuló költségvetési sorokat. A munkavállalói mobilitás megkönnyítése és az ágazat versenyképességének javítása érdekében biztosítani kell a tengerészeti, a szabadidős és a halászati ágazaton belüli képzések és képesítések harmonizációját is, EU-szerte biztosítva a bizonyítványok kölcsönös elismerését. Szorgalmazza továbbá az óceánokkal kapcsolatos tájékozottság erősítését, hogy ezáltal tudatosodjon a társadalomban – különösen a gyermekekben és a fiatalokban – az óceánok és a kék gazdaság jelentősége.
3.1.15Munkaerőhiány: a demográfiai kihívásokkal való megküzdés érdekében az EU-nak prioritásként kell kezelnie a készségfejlesztésre és a kék gazdaság munkaerő-állományának fejlesztésére szolgáló forrásokat, biztosítva a hosszú távú rezilienciát és innovációt. A hatóságoknak és a magánszektornak a kék gazdasághoz kapcsolódó készségekre vonatkozó speciális képzési programokkal kell kezelniük a munkaerőhiányt. Fontos, hogy a munkavállalók tagállamok közötti és a kék gazdaság ágazatai közötti mobilitásának megkönnyítése érdekében harmonizált képzési programokat dolgozzanak ki, máshol is alkalmazható készségekkel. Emellett az EU-nak ösztönöznie kell, hogy köz- és magánszféra közötti partnerségek jöjjenek létre testre szabott kapacitásépítési programok végrehajtására.
3.2Az EGSZB ajánlja, hogy az európai óceánügyi paktum az óceánjaink egészségének javítása érdekében foglalkozzon az alábbi elemekkel:
3.2.1A kék gazdaság központjai és az óceánok megfigyelőközpontja: az EGSZB javasolja, hogy a part menti régiókban hozzanak létre olyan szakértői központokat a tengeri technológia és a fenntartható innováció terén, amelyek ösztönzik a kutatást, a fejlesztést és a tudástranszfert a kék gazdaság fellendítése érdekében. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg egy, az óceánokra vonatkozó adatok gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozásának lehetőségét. Ez a szervezet koordinálhatná a különböző ügynökségek és tudományos szervezetek által előállított adatokat is, megkönnyítve az összeegyeztethetőséget és a tudományos adatokon alapuló döntéshozatalt.
3.2.2Kutatás és nyomon követés: az EGSZB kéri, hogy bővítsék és erősítsék meg azokat a tengertudományi kezdeményezéseket – például az európai tengeri megfigyelési és adathálózatot (EMODnet) –, amelyek célja az ökoszisztémák egészségi állapotának nyomon követése és a fenntartható szakpolitikák megalapozása. Az óceánok megfigyelésének javítása hozzá fog járulni a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben meghatározott környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához. Az EGSZB sajnálja, hogy az adatok 70%-a ideiglenes finanszírozásban részesülő projektekből származik. Ezeket az adatokat nagyrészt közpénzekből finanszírozzák. Az EGSZB véleménye szerint növelni kell a magánszektorból származó adatok szolgáltatását, és több forrást kell elkülöníteni a modern technológiákra és a tudományos infrastruktúrára.
3.2.3Helyreállítási projektek: az EGSZB ajánlja, hogy hozzanak létre ösztönzőket és kísérleti projekteket a környezetvédelmi jogszabályok méltányos és hatékony végrehajtása érdekében. Erre szükség van ahhoz, hogy Európában teljesüljenek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, például a kunming-montreali megállapodásban foglalt nemzetközi kötelezettségvállalások. Konkrétabban a 30x30-as kötelezettségvállalást át kellene ültetni az uniós jogba és ténylegesen végre kellene hajtani, egyrészt védett tengeri területek létrehozása és kezelése, másrészt a halászati területeken bevezetett egyéb hatékony védelmi intézkedések révén. Az EGSZB kéri, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia alapján hozzanak létre szigorú védelmi övezeteket (no-take zones) ott, ahol a tudományos ajánlások ezt javasolják. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a lezárásokat eseti alapon kell végrehajtani, figyelembe véve az egyes régiók sajátosságait, és biztosítva az egyensúlyt a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között. Ezzel összefüggésben az EGSZB rámutat arra, hogy a Párizsi Megállapodás (2. cikk) kimondja, hogy ezeket a célkitűzéseket az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül kell megvalósítani.
3.2.4Zöld infrastruktúra és a tenger és a szárazföld kapcsolatára vonatkozó stratégia: az EGSZB ajánlja, hogy a szárazföld és a tenger közötti kapcsolódási pontokra gyakorolt környezeti hatás minimalizálása érdekében ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazva alakítsanak ki fenntartható infrastruktúrát. Ez magában foglalja a szén-dioxid-semleges kikötők és a tiszta tengeri energia előmozdítását. Emellett stratégiák végrehajtását javasolja a tengeri és a szárazföldi iparágak, például a hajógyárak és a technológiaszolgáltatók közötti szinergiák feltárására és az együttműködés megerősítésére irányulóan. Javasolja továbbá a szárazföldi eredetű tengerszennyezési források – például az ipari kibocsátások és a szennyvíz – elleni európai szabályozás megerősítését, azok ugyanis szerves, vegyi és gyógyszeripari szennyező anyagokat, valamint mikroműanyagokat és pelleteket visznek be a vízi ökoszisztémákba.
3.2.5Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai terv: az EGSZB sürgeti a terv kidolgozását a part menti közösségek rezilienciájának megerősítése érdekében, támogatva őket az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezésben és felkészülésben.
3.2.6A szennyezés és a tengeri hulladék elleni küzdelem: az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy töltsön be vezető szerepet és erősítse meg az európai diplomáciát a műanyagokról szóló szerződés 2025-ös elfogadásának biztosítása érdekében, valamint hozzon létre szilárd finanszírozási mechanizmust a szerződés végrehajtására.
3.2.7Európa pozíciójának megerősítése az óceánokkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon: a 14. fenntartható fejlődési célban foglaltakkal összhangban az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza diplomáciai fellépését a halászati támogatásokról szóló megállapodás WTO-n belüli megkötése érdekében, gyorsítsa fel a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségéről szóló megállapodás ratifikálását és végrehajtását, és mozdítsa elő a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végrehajtását. Kéri továbbá, hogy írjanak elő moratóriumot a mélytengeri bányászatra mindaddig, amíg nem biztosítható ott a fenntartható kitermelés.
4.A part menti közösségek gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásai
4.1Az európai part menti közösségek számos, egymással összefüggő gazdasági, társadalmi és környezeti kihívással néznek szembe. Az utóbbi években ágazataink és piacaink komoly sokkhatásokat szenvedtek el olyan események következtében, mint a Covid19, a brexit, az Ukrajna elleni orosz invázió, valamint az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek. Ez nemcsak az energia- és nyersanyagárak emelkedéséhez, hanem széles körű inflációhoz is vezetett. Emellett a kereskedelmi korlátozások miatt megzavarta a tengeri útvonalakat is, és szűk keresztmetszeteket okozott az ellátási láncban. Ezek a kihívások gúzsba kötötték a kék gazdaságot. Mindezek ellenére az előrejelzések szerint az energiaárak csökkenése és az alacsonyabb infláció következtében van esély a gazdasági stabilizációra és fellendülésre.
4.2Az európai iparnak mindemellett nemcsak világjárványokkal és globális geopolitikai válságokkal kellett szembenéznie, hanem növekvő belső szabályozási terhekkel is. A korlátozások és a növekvő bürokrácia súlyosan érintették a vállalatok versenyképességét és gazdasági fenntarthatóságát.
4.3Ami a társadalmi kihívásokat illeti, számos part menti terület küzd demográfiai problémákkal, ideértve például a népesség elöregedését és a fiatalok elvándorlását, aminek gyakran az az oka, hogy helyben hiányoznak a lehetőségek. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki a migráció jelenségéhez kapcsolódó tengeri halálesetek miatt. Emellett a part menti közösségeknek meg kell birkózniuk a képzett munkaerő és a generációs megújulás hiányával, az erőforrások felhasználása körüli konfliktusokkal, illetve az éghajlati katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottsággal. E kihívások kezeléséhez meg kell erősíteni a társadalmi befogadást, és biztosítani kell az erőforrásokhoz és a szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférést. Az EGSZB szorgalmazza a kék gazdaságon belüli munkakörülmények javítását azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegyék ezeket az ágazatokat. E kihívások némelyikének kezeléséhez a paktum meríthetne az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképből.
4.4A környezeti kihívások tekintetében rendkívül fontos megőrizni a tengerek produktivitását és a természeti erőforrásokat, úgymint a halászati területeket és a tiszta partvidékeket, a gazdasági jólét és az egészség érdekében, mind napjainkra nézve, mind pedig a jövő nemzedékei számára. Emellett Európa óceánjai a legjobb szövetségeseink az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az európai óceánügyi paktum középpontjában a meglévő jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének kell állnia. Alapvető fontosságú azonban, hogy az EU értékelje is a politikák hatékonyságát, és szükség esetén mérlegelje azok felülvizsgálatát és aktualizálását, ezáltal biztosítva, hogy azok alkalmazkodjanak az új realitásokhoz és kihívásokhoz.
4.5Az EGSZB európai kék megállapodással kapcsolatos munkájával összhangban figyelembe kell venni a tenger és az édesvíz közötti kapcsolatokat és azoknak a part menti közösségekre gyakorolt hatását. A kihívások kezelése és a lehetőségek megragadása érdekében a szakpolitikáknak elő kell mozdítaniuk a koordinációt.
5.Az uniós és nemzetközi vizekre vonatkozó óceánpolitikai irányítási modell
5.1Az EGSZB egy inkluzív és innovatív óceánpolitikai irányítási modell előmozdítását ajánlja az alábbiak révén:
5.1.1Regionális együttműködés: az EGSZB javasolja az energetikai, környezetvédelmi és halászati kérdéseket érintő tengerügyi koordináció és együttműködés erősítését az olyan tengeri medencéken osztozó tagállamok között, mint a Balti-tenger, a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Javasolja továbbá a szakpolitikai programoknak az uniós választási ciklusokon és kereteken túlmutató, hosszabb határidőkkel történő megszilárdítását, valamint a szervezeti egységek közötti európai és nemzeti szintű koordináció javítását. Kéri továbbá a szabályozásból eredő terhek csökkentését, a kék gazdaságba történő beruházások fellendítését és az egységes piac kiteljesítése felé történő előrehaladást. Emellett javasolja, hogy az EU Tanácsának minden elnöksége szervezzen közös óceánügyi találkozókat a kulcsfontosságú minisztériumok (környezetvédelmi, éghajlat-politikai, energiaügyi, halászati és közlekedési minisztériumok) és az érdekelt felek részvételével. Ez a megközelítés kiterjeszthető valamennyi uniós intézményre, köztük az EGSZB-re is.
5.1.2Regionális sajátosságokhoz igazított ajánlások: mindazonáltal az EGSZB differenciált ajánlások kidolgozását javasolja az EU különböző part menti régiói számára, figyelembe véve azok ökológiai, gazdasági és társadalmi sajátosságait. Hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a szakpolitikákat – megvalósíthatóságuk és hatékonyságuk biztosítása érdekében – a helyi kulturális és társadalmi-gazdasági tényezőkhöz igazítsák. Ezért a tagállamok és régióik egyedi fellépése elengedhetetlen ahhoz, hogy e politikákat a helyi körülményeknek megfelelően igazítsák ki és alkalmazzák.
5.1.3Tengerekkel kapcsolatos ismeretek és innováció: az EGSZB szükségesnek tartja az innováció és a készségfejlesztés előmozdítását annak érdekében, hogy a közösségi piacon hasznosítani lehessen a csúcstechnológiát, különös tekintettel az európaira.
5.1.4Az óceánok stratégiai jelentőségének elismerése Európa biztonsága és versenyképessége szempontjából: a globális piacokhoz és az energiaforrásokhoz való hozzáférés érdekében az EGSZB javasolja a kereskedelmi útvonalak megerősítését. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden tengeri tevékenységet a bolygó ökológiai korlátain belül végezzenek, és hogy a tengeren védelmet élvezzenek a szociális és emberi jogok.
5.1.5Az európai tengeri területek biztonságának garantálása: az EGSZB kéri a hatóságokat, hogy erősítsék meg a tengeri útvonalak, a kikötők és a kritikus infrastruktúrák védelmére irányuló politikákat az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a kalózkodás, a terrorizmus, az emberkereskedelem és a tengeri bűnözés. Ehhez hatékonyan végre kell hajtani az EU tengeri védelmi stratégiáját. A hangsúlyt a védelmi együttműködésre kell helyezni, beleértve az éves haditengerészeti gyakorlatokat és a képességfejlesztést a tengervédelmi technológiákra vonatkozó közös szabványok révén. A stratégiát be kell építeni a paktumba, erősítve ezáltal a kereskedelmi rezilienciát, a gazdasági stabilitást és a tengeri ellátási láncok biztonságát. Ez azt is jelenti, hogy meg kell védenünk a szociális és környezetvédelmi normáinkat például az illegális halászattal és a kényszermunkával szemben, még az olyan jelentős szereplők gyakorlataival szemben is, mint Kína.
5.1.6Az EGSZB nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot, hogy a paktumon belül erősítse meg a hajógyártási, hajózási technológiai és logisztikai dimenziót. Számos part menti közösség és alágazat függ ettől az iparágtól, például a halászat, a szabadidős hajózás, a tengeri energia és a tengeri szállítás. E tekintetben szorgalmazza, hogy a már bejelentett tengeripari stratégiát az Európai Bizottság tegye a paktum egyik pillérévé.
5.1.7A tengerészeti biztonságot fenyegető növekvő veszélyekkel szemben az EU-nak is érdekében áll a tengerészeti és halászati szakemberek biztonságának és védelmének biztosítása, összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezményeinek, például a tengerészeti munkaügyi egyezménynek (MLC) a követelményeivel.
5.1.8Igazságos átmenet: az EGSZB hangsúlyozza, hogy a környezeti fenntarthatóságnak együtt kell járnia a társadalmi fenntarthatósággal annak biztosítása érdekében, hogy az alternatív üzemanyagokra és az új technológiákra való átállás igazságos, méltányos és átfogó legyen. Döntő fontosságú, hogy az emberi tényezőt a zöld és digitális átállás középpontjába helyezzük: jobb munkafeltételek biztosításával, minőségi munkahelyek létrehozásával, valamint a tengerészeti és halászati szakmák vonzóbbá és inkluzívabbá tételével.
5.1.9Az érdekelt felek részvétele: az EGSZB kéri, hogy a helyi közösségeket, a szociális partnereket és az ágazati szereplőket jobban vonják be a tengerrel kapcsolatos politikák kidolgozásába, támogatva és előmozdítva a tengeri klasztereket. A paktumnak el kell ismernie, hogy a tengeri klaszterek az óceánpolitikai irányítás kulcsfontosságú szereplői és platformjai, mivel ezek egyszerre képviselik a különböző ágazatok nézeteit és érdekeit. Nemcsak az a fontos, hogy a kék gazdaság valamennyi szereplője részt vegyen a nyilvános konzultációkban, hanem az is, hogy aktívan közreműködjenek a tengerpolitikák kidolgozásában. Az is elengedhetetlen, hogy a fenntartható fejlődés társadalmi előnyeiből mindenki méltányosan részesüljön, és a projekteknek hosszú távú hatásuk legyen, és hozzájáruljanak a kék gazdaság rezilienciájához. Fontos továbbá elismerni a civil társadalom részvételét, biztosítva, hogy a döntéshozatali folyamatban figyelembe vegyék annak szempontjait és szükségleteit.
5.1.10Tengeri területrendezés: mivel az új iparágak terjeszkedése miatt aggasztó szűk keresztmetszetek alakulnak ki és verseny folyik a tengeri területekért, az EGSZB javasolja a tengeri területrendezésről szóló irányelv felülvizsgálatát. Ennek célja az egymással ütköző érdekek (pl. akvakultúra, halászat és energiatermelés) kiegyensúlyozása. Az EGSZB új megközelítést javasol, a „pozitív egyidejű jelenlétet”, ahol csak lehet, támogatva a területek többcélú használatát, ökoszisztéma-alapú szemlélet alkalmazása mellett. E tekintetben az EGSZB elismeri a védett tengeri területekkel kapcsolatos munkát és az ökoszisztémák védelme érdekében alkalmazott egyéb hatékony területalapú védelmi intézkedéseket. Az EGSZB elismeri, hogy az európai kék fórum hatékony eszköz ahhoz, hogy az érdekelt felek megvitassák a közös középtávú kihívásokat és prioritásokat. A fő cél a konszenzus elérése, szinergiák kialakítása és olyan megoldások keresése, amelyek közös jövőképet eredményeznek. Ezenkívül alapvetően fontos a legsérülékenyebb ágazatok, például a halászat döntéshozatalban való részvételének garantálása, biztosítva a hagyományos halászterületek védelmét, az azokhoz való hozzáférést és azok használatát.
5.1.11Társadalmi kohézió: az EGSZB sürgeti, hogy erősítsék meg az érdekelt felek (kormányok, part menti közösségek és helyi vállalkozások) közötti kapcsolatokat, és – inkluzív politikák, valamint méltányos beruházási stratégiák és a szociális gazdaság révén – csökkentsék a társadalmi egyenlőtlenségeket. A civil társadalom döntéshozatalban való aktív részvételét prioritásként kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a szakpolitikák tükrözzék a szükségleteit és a törekvéseit. Az EU-nak különös figyelmet kell fordítania a nők és a fiatalok kék gazdaságon belüli szerepvállalásának növelésére is.
5.1.12Adatvezérelt óceánpolitikai irányítás: az óceánok megfigyelése és nyomon követése, valamint a hatékony adatkezelés elengedhetetlen a kék gazdaság fellendítéséhez, a környezet védelméhez, az innováció előmozdításához, a tengeri védelem biztosításához, valamint a parti reziliencia és versenyképesség megerősítéséhez. Az EGSZB szorgalmazza, hogy az adatvezérelt óceángazdálkodás érdekében használják ki a valós idejű nyomonkövetési rendszereket és a mesterséges intelligenciát. E célból koherens európai keretet javasol, amely integrálja a nemzeti és regionális megfigyelési rendszereket, előmozdítja a kutatók, a hatóságok, a magánszektor, a védelem és a helyi közösségek közötti együttműködést, és fellendíti a modern infrastruktúrába és a fejlett technológiákba, például a nagy adathalmazokba, a környezeti DNS-be és a mesterséges intelligenciába történő beruházásokat.
5.1.13Rendszeres nyomon követés: az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság vezessen be a fenntartható fejlődési célok keretében létrehozottakhoz hasonló mechanizmusokat a paktum eredményeinek rendszeres értékelésére és a vonatkozó beszámolásra.
5.1.14Globális vezető szerep és diplomácia: óceánügyi paktum nem létezhet nemzetközi megállapodások vagy partnerségek nélkül. Az EGSZB ezért kéri, hogy az EU pozicionálja magát globális vezetőként a fenntartható óceánpolitikai irányítás terén, az Unión belül és kívül is előmozdítva a bevált gyakorlatokat. Az említett normák exportjának egyik módszere – egyebek mellett – az uniós diplomácia megerősítése annak érdekében, hogy a kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások során figyelembe vegyék a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat létfontosságú érdekeit. Az EGSZB javasolja, hogy a paktumon belül hozzanak létre egy nemzetközi pillért, amely a meglévő, határon átnyúló együttműködésen alapul, beleértve az óceánok évtizede által kínált kereteket is. Az EGSZB javasolja továbbá, hogy használják fel az uniós piacot olyan mechanizmusként, amely nyomást gyakorol a nemzetközi partnerekre, és világszerte javítja a környezetvédelmi és szociális normákat.
5.1.15Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia: az EGSZB szorgalmazza, hogy terjesszenek elő intézkedéseket a katasztrófavédelmi felkészültségre és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozóan.
5.1.16A nemzetközi óceánügyi fórumokon folytatott tárgyalásokhoz szükséges uniós erőforrások hozzáigazítása a globális vezető szerep elérésére irányuló kinyilvánított törekvéshez: biztosítani kell különösen, hogy az EU kellő emberi és pénzügyi erőforrásokkal rendelkezzen a nemzetközi fórumokon folytatott tárgyalásokhoz, ideértve a kétoldalú és regionális megállapodásokat is. Az EGSZB nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot, hogy növelje az e célra szánt költségvetési előirányzatokat. Ezenkívül a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben az Európai Bizottságnak törekednie kell annak előmozdítására, hogy más térségekben átvegyék az uniós környezetvédelmi és szociális normákat, biztosítva ezáltal az egyenlő versenyfeltételeket.
5.2Összegezve, ennek az irányítási modellnek magában kell foglalnia a környezeti fenntarthatóságot, a gazdasági rezilienciát és a társadalmi befogadást, jó példával járva elöl a globális óceángazdálkodásban.
Kelt Brüsszelben, 2025. március 12-én.
a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke
Peter SCHMIDT
_____________