NAT/946

A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetése

VÉLEMÉNY

„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció

A fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése az európai versenyképesség biztosítása, a megélhetési válság enyhítése és az igazságos átmenet előmozdítása mellett

(saját kezdeményezésű vélemény)

Kapcsolattartó:	nat@eesc.europa.eu
Felelős:	Caroline VERHELST
A dokumentum kelte:	2025. 04. 04.

Előadó: Corina MURAFA BENGA

Tanácsadó:	Olivier VARDAKOULIAS (az előadó felkérésére)
Közgyűlési határozat:	2024. 12. 05.
Jogalap:	Eljárási szabályzat, 52. cikk (2) bekezdés
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2025. 04. 01.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	50/5/4
Elfogadás a plenáris ülésen:	20xx. xx. xx.
Plenáris ülésszak száma:	...
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	xx/xx/xx

Preambulum

Ez a vélemény a megélhetési válságról szóló EGSZB-véleményekből álló csomag része. Ebben a véleménycsomagban az EGSZB megvizsgálja e szakpolitikai kihívás különböző aspektusait, továbbá átfogó és széles körű ajánlásokat fogalmaz meg az európai és nemzeti politikai döntéshozók, a civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek számára. A csomag hét „ágazati véleményt” 1 tartalmaz, amelyek mindegyike egy adott szakpolitikai terület kérdéseivel foglalkozik. Emellett egy „átfogó vélemény” 2 ismerteti azokat az átfogó szakpolitikai ajánlásokat, amelyek a megélhetési válság egészének kezelésére és a jövőbeli válságokkal szembeni reziliencia kiépítésére irányulnak.

1.Következtetések és ajánlások

1.1A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetésének egy szélesebb körű, az egyes tagállamokra szabott adó- és szakpolitikai csomag részét kell képeznie. A folyamatnak a támogatások értékelése érdekében széles körű és inkluzív szociális és civil párbeszéddel kell együtt járnia, melynek keretében megvizsgálják, hogy be kell-e vezetni kompenzációs rendszereket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás támogatására, és ha igen, milyeneket. Először a környezeti és társadalmi szempontból legkárosabb, fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokat kell kivezetni. A nem célzott támogatásokat meg kell szüntetni, míg a háztartások jövedelmén vagy a vállalkozások kiszolgáltatottságán alapuló célzott támogatásokat szükség esetén fokozatosan ki lehet vezetni és a dekarbonizációt célzó ösztönzőkkel felváltani.

1.2Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság az európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásaiban részletesen tisztázza, hogy a tagállamoknak milyen intézkedéseket kell hozniuk a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának mielőbbi kivezetése érdekében. A tagállamoknak nem csupán egyértelmű végleges és időközi kivezetési határidőket kell előírniuk nemzeti energia- és klímaterveikben, hanem legalábbis konkrét mérföldköveket, célokat és rangsorolási intézkedéseket kell megfogalmazniuk a kivezetésre vonatkozóan, szem előtt tartva saját egyedi körülményeiket.

1.3Az Európai Bizottságnak az érdekelt felekkel és az EGSZB-vel partnerségben létre kell hoznia egy nyílt, több érdekelt felet, köztük a civil társadalom szereplőit is magában foglaló csereplatformot a tagállamok számára, hogy megosszák egymással a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetésére irányuló intézkedésekkel és programokkal kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

1.4Az EGSZB védelmi mechanizmusok bevezetését javasolja a munkahelyekre és a munkafeltételekre vonatkozóan, beleértve a kollektív tárgyalásokat és a szociális párbeszédet is, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése kiegyensúlyozott megközelítéssel történjen.

1.5Az e véleményben részletezett fogalommeghatározási akadályok leküzdése érdekében az Európai Bizottságnak az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet felülvizsgálata során javaslatot kell tennie a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások egyértelmű, az IMF rendszerén alapuló, tehát a közvetett támogatásokat is magában foglaló meghatározására, és jelentéstételi iránymutatásokat kell kiadnia a tagállamok számára. Az Európai Bizottságnak finomítania kell a fosszilis tüzelőanyagok támogatásáról szóló jelentéstételét, nemcsak a statisztikák nyomon követésével, hanem az ilyen támogatások fokozatos megszüntetésére vonatkozó legjobb gyakorlatok bemutatásával is.

1.6Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata kritikus lehetőséget kínál a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetésének előmozdítására az Unióban. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a dosszié lezárása késedelemben van, és arra kéri az Európai Parlamentet, hogy a lehető leghamarabb fogadjon el álláspontot az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról. Bár a tagállamok egyedi körülményeinek figyelembevétele érdekében bizonyos mozgástérre van szükség, a versenyképes dekarbonizáció előmozdításához elengedhetetlen, hogy az egész EU-ban ambiciózus minimális adómértékeket vezessenek be. A mentességeknek opcionálisnak kell lenniük, és azokat körültekintően kell alkalmazni.

1.7Az Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) folyamatának részeként az Európai Uniónak továbbra is fenn kell tartania a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások globális kivezetésére vonatkozó jövőképet, megerősítve a partnerségeket és a kölcsönös tanulást azokkal az országokkal, amelyek a közelmúltban előrelépést értek el ezen a területen.

1.8A fosszilis tüzelőanyagok új infrastruktúrájához nyújtott pénzügyi támogatás valamennyi formáját véglegesen meg kell szüntetni a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret összes finanszírozási eszközében. Ehelyett a K+F finanszírozásnak a tiszta üzemanyagokra történő elkülönítését javasoljuk, összhangban az uniós taxonómiai követelményekkel.

1.9Az EGSZB javasolja az állami támogatási szabályok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy elősegítsék az energetikai átállás felgyorsítását úgy, hogy már nem nyújtanak állami támogatást a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energetikai projektekhez.

2.Általános megjegyzések

2.1Az energiatámogatások és a kormányzati beavatkozások célja, hogy a fogyasztók számára a piaci árak alá csökkentsék a költségeket, a termelők számára a piaci szint fölé emeljék az árakat, vagy a tőkeköltségek csökkentése érdekében támogassák az energiainfrastruktúra-projekteket. Ezek az intézkedések magukban foglalják a termelőknek vagy fogyasztóknak nyújtott közvetlen készpénztranszfereket, az olyan közvetett támogatási mechanizmusokat, mint az adómentességek és -kedvezmények, valamint a gazdasági szereplők közötti kereszttámogatást elősegítő piaci alapú megközelítéseket.

2.2Az Európai Bizottság a támogatási leltár segítségével nyomon követi ezeket a támogatásokat az EU-ban. Ennek alapján a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatás magában foglalja a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével előállított összes elsődleges fosszilis energia és villamos energia pénzügyi támogatását. Ezek a támogatások 2020 és 2021 között 136 milliárd EUR-ra kétszereződtek meg, majd 2023-ban kismértékben, 111 milliárd EUR-ra csökkentek, ami a meglévő energiatámogatások több mint egyharmadát teszi ki. A 2024-re vonatkozó előzetes adatok szerint a teljes energiatámogatás (fosszilis és nem fosszilis energiaforrások) 78 milliárd EUR-ra csökken, míg a válságtámogatások nagy része várhatóan 2025-ben megszűnik 3 . A többek között a költségek (például az egészségügyi ellátás költségei, az épületekben és az infrastruktúrában okozott károk stb.) externalizálásából származó közvetett támogatások azonban nem tartoznak ide.

2.3A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megfelelő számítási módszerei magukban foglalják ezeket az implicit támogatásokat, azaz a szén-dioxid társadalmi költségének, a légszennyezés egészségügyi költségeinek és más externáliáknak, például a forgalmi torlódásoknak és a baleseteknek a becslését. E módszertan szerint az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások az Európai Bizottság becsléseinél lényegesen magasabbak, és évente mintegy 300 milliárd USD-t tesznek ki 4 . A módszertani különbségek ellenére néhány tagállam, köztük Hollandia az IMF-hez hasonló becslésekre jutott a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a jelenlegi jegyzék mellett fogadjon el vagy dolgozzon ki egy új, hasonló módszertani megközelítést.

2.4A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások egyenletes szintje ellentmond a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére vonatkozó jelenlegi politikai kötelezettségvállalásoknak. A G7-ek és a G20-ak már 2009-ben bejelentettek a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások racionalizálására és fokozatos megszüntetésére irányuló nemzetközi kezdeményezéseket, illetve a közelmúltban az UNFCCC keretében is szó volt ezekről. Az olyan ösztönző diplomáciai erőfeszítések, mint az éghajlatváltozásról, a kereskedelemről és a fenntarthatóságról szóló megállapodás (ACCTS), inspirációul szolgálhatnak az uniós fellépéshez az UNFCCC közelgő COP-ülésein, ahol aktívan támogatni kell a Hollandia által kezdeményezett, a fosszilis tüzelőanyagok használatát ösztönzők – köztük a támogatások – fokozatos megszüntetésére irányuló koalíciót, amelyhez más uniós tagállamok is csatlakoztak.

2.5Az EU vezető szerepet vállalt a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások hatékony kivezetésére szolgáló eszközök és intézkedések végrehajtásában, de – amint azt a számok is mutatják – ezen intézkedések hatása eddig korlátozott volt. Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló 2018-as rendelet megköveteli a tagállamoktól, hogy évente tegyenek jelentést az energiatámogatások, különösen a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások megszüntetése terén elért eredményekről. Ezt a kötelezettségvállalást erősítette meg a 2021-es uniós klímarendelet, amely előírja a 2050-re kitűzött klímasemlegességi céllal ellentétes támogatások fokozatos megszüntetését. Az Európai Bizottság feladata, hogy egységesített módszertanokat és keretrendszereket dolgozzon ki a fosszilis tüzelőanyagok támogatására és más környezeti szempontból káros támogatásokra vonatkozó jelentéstételhez 5 . Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a káros támogatások szociális dimenzióját. Ezen túlmenően az energiaadó-irányelvnek az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében javasolt felülvizsgálata az energiatermékek adóztatásának az éghajlati célkitűzésekhez való igazítását célozza.

2.6A fosszilis tüzelőanyagok támogatása számos káros hatással jár, sérti a „szennyező fizet” elvet, ösztönzi a fosszilis tüzelőanyagoktól való további függőséget és rontja a megújuló energiák versenyképességét. Emellett akadályozza a megújuló energiaforrásokra való áttérést is, valamint súlyosbítja a környezetkárosodást – beleértve a levegőszennyezést és a biológiai sokféleség csökkenését – és az éghajlatváltozást. Ez a fajta támogatás tehát éles ellentétben áll az uniós éghajlat-politikával. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy 2023-ban egymillióval több hőszivattyút lehetett volna telepíteni az EU-ban, ha a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokra nyújtott támogatásokat hőszivattyúkra használták volna fel 6 .

3.Részletes megjegyzések a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának a versenyképességre gyakorolt hatásáról

3.1A geopolitikai megfontolásokon túl az EU importált fosszilis tüzelőanyagoktól való strukturális függősége negatív hatással van az EU kereskedelmi és folyó fizetési mérlegére, és ezáltal negatívan befolyásolja a nettó exportot és a szélesebb körű makrogazdasági teljesítményt 7 . A fosszilis tüzelőanyagok támogatása következésképpen növeli az EU importfüggőségét, ami lassítja az energetikai átállást. Ráadásul a fosszilis tüzelőanyagok behozatalához társuló árfolyam-volatilitás hozzájárul az olyan inflációs epizódokhoz, mint amilyet például az Ukrajna elleni orosz inváziót követően tapasztaltunk, és ez aláássa a vállalkozások versenyképességét (különösen az energiaigényes iparágak esetében).

3.2Költségvetési szempontból a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások csökkentik a tagállamok költségvetési mozgásterét más prioritások finanszírozására, beleértve a vállalkozásoknak az energetikai átállásba való beruházáshoz nyújtott támogatást vagy a szociális kiadásokat. Például a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások továbbra is magasabbak, mint a megújuló energiaforrásokra nyújtott támogatások, annak ellenére, hogy a 2030-ra kitűzött energetikai átállási és éghajlat-politikai célok elérése tekintetében jelentős „beruházási hiány” tapasztalható 8 . A felülvizsgált uniós költségvetési szabályokból eredő költségvetési korlátokat figyelembe véve kulcsfontosságú, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokat az éghajlatbarát beruházások terén tapasztalható hiány áthidalása érdekében az éghajlat-politikai célkitűzések felé irányítsuk át.

3.3A magas energiaköltségek aláássák az EU versenyképességét, mivel az uniós vállalatok az USA-ban működő vállalatokhoz képest kétszer-háromszor többet fizetnek a villamos energiáért, a gázért pedig négyszer-ötször többet. Bár a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások egy része a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentésére szolgál, ezek késleltetik az alternatív energiaforrásokba történő beruházásokat, és torzítják az árösztönzőket.

4.Részletes megjegyzések a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának a megélhetési költségekre gyakorolt hatásáról

4.1Az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott infláció aránytalanul nagy mértékben érintette a munkavállalókat: az EU-ban a válság csúcspontján, 2022-ben 5,1%-kal csökkentek a reálbérek. Ami az energiaágazatot illeti, az infláció aránytalanul sújtja a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét fordítják energiára. Középtávon csak a villamosenergia-rendszernek a tiszta energiaforrásokra való átállással történő dekarbonizációja csökkentheti a megélhetési válságot kiváltó energiaköltségeket.

4.2A kormányzati költségvetésekre gyakorolt negatív összesített hatásokon túlmenően a kutatási eredmények arra utalnak, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások rosszul célzottak, túlnyomórészt a gazdagabb társadalmi csoportok javát szolgálják, így társadalmi szempontból regresszív hatásúak 9 . Végezetül a fosszilis tüzelőanyagok használatának támogatása szélesebb körű kedvezőtlen társadalmi költségekkel jár, például a légszennyezés miatt bekövetkező idő előtti halandósággal és halálozással, ami különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokat érinti 10 .

4.3Számos támogatást azért vezettek be, hogy rövid távú könnyítést nyújtsanak, de nem célozzák meg az alacsony jövedelmű háztartásokat, és nem foglalkoznak az energiainfláció alapvető okaival. A magas energiaárak háztartásokra gyakorolt regresszív hatásának tényleges kezeléséhez kétirányú megközelítésre van szükség, amely az igazságos átmenet elveiben gyökerezik. Először is, rövid távon célzottabb közvetlen jövedelemtámogatásra van szükség a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára. Másodszor, a támogatásokat inkább tartós megoldások felé kell irányítani, a szén-dioxid-mentesített villamosenergia- és fűtési rendszerekbe történő beruházásokhoz szükséges források előteremtésével, valamint a lakásállomány felújításával az árak csökkentése érdekében.

4.4A fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetését az energiapiac szigorúbb ellenőrzésének kell kísérnie a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok védelme és a túlzott áremelkedés elkerülése érdekében. A tiszta energiához való hozzáférésnek állandó figyelmet kell kapnia, különösen a vidéki területeken.

5.Részletes megjegyzések a fosszilis tüzelőanyagok számszerűsítéséről és a jelentéséről

5.1Alapvető fontosságú a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fogalmának egyértelmű meghatározása uniós szinten, a hatékony és a nem hatékony támogatások megkülönböztetésével, valamint konkrét mérési és közzétételi iránymutatásokat kell kidolgozni a nyomon követési és mérési célú adatlefedettség és minőség vizsgálatára. Ezt az energiaunió irányításáról szóló rendelet közelgő felülvizsgálata során lehet elvégezni. A meghatározás a támogatások WTO által használt tipológiáján alapulhat, amelyet jelenleg az OECD, az IRENA és az UNEP is használ. Emellett középtávon fontolóra kellene venni az IMF meghatározása szerinti „implicit” támogatások beillesztését is, különösen a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá nem tartozó ágazatok esetében.

5.2Mindössze 12 tagállam járult hozzá az uniós szintű adatgyűjtés javításához, így a szakértőknek töredékes, hiányos és zavaros nemzeti információkra kell hagyatkozniuk. Általánosságban elmondható, hogy a tagállamok elkötelezettsége a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése mellett gyenge, és csak Dánia rendelkezik erre vonatkozó konkrét tervvel. A nemzeti energia- és klímatervek előzetes értékelése szerint 2023-ig a 27 uniós tagállam közül csak hat fejezte ki azon szándékát, hogy nemzeti költségvetéséből teljes mértékben kivezeti a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokat, konkrét záró időpont nélkül. Ezen értékelés, valamint más nemzeti tervek és bejelentések alapján a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott 2022-es támogatások kevesebb mint felének van 2025 előttre tervezett záró időpontja, 1% kivezetését tervezik 2025 és 2030 között, míg a támogatások 52%-a esetében még 2030 után sincs záró időpont 11 . A nemzeti energia- és klímatervekhez kapcsolódó jelentéstételi módszertan javításra és észszerűsítésre szorul.

5.3A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetése összhangban van a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó menetrenddel, különösen a 12.C célkitűzéssel, amely a fosszilis tüzelőanyagok nem hatékony támogatásának racionalizálásával a pazarló fogyasztást ösztönző piaci torzulások megszüntetésére irányul. A 12.c.1. mutató 12 , azaz a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások (termelés és fogyasztás) egységnyi GDP-re vetített összegének számítása súlyosan hibás mint adókiadás, és az országok nem kötelesek jelenteni. Az európai versenyképességnek a globális szintű egyenlő versenyfeltételek megteremtése révén történő javítása érdekében az uniós tagállamoknak és az Európai Bizottságnak a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó mutatókkal foglalkozó ügynökségközi és szakértői csoporttal (IAEG-SDG) folytatott diplomáciai együttműködésük során szorgalmazniuk kell, hogy az adókiadásokat kötelezően foglalják bele a jelentéstételbe.

5.4A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások jegyzékének átláthatósága döntő fontosságú a civil társadalommal folytatott konstruktív és inkluzív párbeszéd kialakításához. A környezetkímélő támogatások (EFS) és a környezeti szempontból káros támogatások (EHS) Olaszország által készített katalógusa, valamint Franciaország zöld költségvetésről szóló jelentése bevált gyakorlatok, amelyek nyilvánosságra hozzák a környezeti szempontból káros és a környezeti szempontból pozitív támogatások közötti egyre növekvő szakadékot.

5.5Uniós szinten az összes fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatás 83%-a az energia iránti kereslet támogatására szolgál. Ez lehetőséget kínál arra, hogy a keresletoldali támogatásokat más, a fogyasztók jövedelmét támogató intézkedésekkel váltsák fel, hogy a keresletet a karbonmentes alternatívák felé tereljék.

5.6Bár az energiaárak továbbra is magasak Európában, messze elmaradnak a válság szintjétől. Összességében azonban a fosszilis tüzelőanyagok támogatása továbbra is ugyanazt a költségvetési mozgásteret foglalja el, mint a válság előtt, ami arra utal, hogy elszalasztották a lehetőséget, hogy a forrásokat hosszú távú, fenntartható és termelékenyebb politikai intézkedésekbe fektessék a megélhetési válság enyhítése és a vállalkozások versenyképességének középtávú növelése érdekében. A 2022-es energiaár-emelkedés hatásainak enyhítését célzó ideiglenes intézkedések közül 2024–2025 végére várhatóan sokat megszüntetnek. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság szorosan kövesse nyomon, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az intézkedések megszüntetésére vonatkozó elfogadott terveket, és szükség esetén határozzon meg alternatív, célzott támogatási mechanizmusokat a kiszolgáltatott csoportok számára. Az EU-nak egységes költségvetési reformokra kell törekednie a fosszilis tüzelőanyagok használatának megszüntetése érdekében.

5.7Az Európai Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek finomítania kell a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokra vonatkozó jelentéstételüket, nemcsak a statisztikák nyomon követésével, hanem a fokozatos megszüntetésükkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedések és bevált gyakorlatok bemutatásán keresztül is. Ez a társadalmi, gazdasági és környezeti hatásuk alapján történő besorolás irányadó lehet a kivezetés időzítése és módszertana tekintetében, olyan átmeneti intézkedésekkel, mint a párhuzamos ösztönzők, célzott mentességek és a zökkenőmentes átmenetet szolgáló prioritások, szem előtt tartva a 2030-ra és 2040-re vonatkozó éghajlati célokat 13 .

6.A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetésére vonatkozó részletes megjegyzések és elvek

6.1A fokozatos megszüntetés kritériumai és elvei

6.1.1Főszabályként a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetésének egy átfogóbb adó- és szakpolitikai csomag részét kell képeznie, hogy segítse a fogyasztókat és a vállalkozásokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákra való átállásban, elsősorban ott, ahol az átállás technológiailag elérhető. Minden fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatást eseti alapon kell értékelni, és konkrét alternatívákat és/vagy kompenzációs rendszereket kell létrehozni, amelyek tükrözik a tagállamok egyedi körülményeit.

6.1.2A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások kivezetésére irányuló összes folyamatnak széles körű és érdemi szociális és civil párbeszéddel kell együtt járnia, amely bevonja az összes érintett érdekelt felet, és ezt egy páneurópai platformnak kell támogatnia a bevált gyakorlatok cseréje és az egymástól való tanulás előmozdítása érdekében.

6.1.3A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokat az általuk generált konkrét társadalmi és gazdasági megtérülés alapján kell értékelni, minden egyes támogatásra vonatkozó szisztematikus költség-haszon elemzéssel, elsőbbséget biztosítva az alacsony társadalmi és gazdasági előnyökkel járó, de jelentős pénzügyi forrásokat felemésztő támogatásoknak. Az EU több többoldalú fórumon is elkötelezte magát a fosszilis tüzelőanyagok „nem hatékony” támogatásának fokozatos megszüntetése mellett, de még nem határozta meg, hogy ezek a gyakorlatban mit jelentenek. Ezért az Európai Bizottságnak többek között fokoznia kellene az egymástól való tanulást Kanadával, inspirálódva az ott nemrégiben közzétett, a fosszilis tüzelőanyagok „nem hatékony” támogatásának értékelésére szolgáló keretrendszerből 14 .

6.1.4A fosszilis tüzelőanyagok támogatását a különböző jövedelmi csoportokra gyakorolt hatásuk alapján is értékelni kell, és a magasabb jövedelmi csoportokat aránytalanul előnyben részesítő támogatásokat gyorsabban kell megszüntetni, míg az újraelosztási igazságosságon alapuló progresszív adózásnak lehetővé kell tennie a támogatások fokozatos megszüntetését.

6.1.5Míg egyes mezőgazdasági tevékenységek számára előnyös lehet a megújuló energiaforrások használata, a szélesebb értelemben vett mezőgazdasági ágazat, különösen az üzemeltetés (pl. a mezőgazdasági gépek üzemeltetése) továbbra is nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. A nagyméretű mezőgazdasági gépeknek – beleértve a traktorokat, betakarítógépeket és halászhajókat – jelenleg nincsenek olyan kereskedelmi szempontból életképes alternatívái, amelyek ugyanolyan hatékonysággal és megbízhatósággal működnének, mint a dízelüzemű berendezések. A technológiai felkészültséget és a gazdasági megvalósíthatóságot figyelembe vevő átállási stratégiára van szükség annak biztosításához, hogy a mezőgazdasági és halászati ágazat a fenntartható energiamegoldások fokozatos bevezetése mellett is termelékeny és versenyképes maradjon. A körforgásos és fenntartható bioeljárással előállított termékek és szolgáltatások nagyobb hangsúlyozása lehetőséget teremthet a többszörös kihívások kezelésére és a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására 15 .

6.1.6Azokban az esetekben, amikor a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának rendszere egyelőre gazdasági okokból szükséges, a rendszernek a dekarbonizációt támogató párhuzamos rendszerrel együtt kell működnie. Például a mezőgazdasági termelőknek és a közlekedési vállalkozóknak a dízelre vonatkozóan nyújtott héa-visszatérítések esetében a kedvezményezettek számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazt a visszatérítést, illetve magasabb összegű visszatérítést igényeljenek a villamos energiával vagy megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokkal működő gépekbe és járművekbe történő beruházások támogatása érdekében. A szén-dioxid-mentesítést megkezdő gazdálkodóknak és üzleti szereplőknek ösztönzőket kell kapniuk.

6.1.7A nem célzott támogatásokat meg kell szüntetni, míg a háztartások jövedelmén vagy a vállalkozások kiszolgáltatottságán alapuló célzott támogatásokat szükség esetén fokozatosan ki lehet vezetni és a dekarbonizációt célzó ösztönzőkkel felváltani. Fő elvként azt kell követni, hogy az energiatámogatások közvetlen jövedelemtámogatás formájában valósuljanak meg, nem pedig közvetett támogatás formájában (például ársapkák és adómentességek), lehetővé téve a háztartások és a vállalkozások számára, hogy olyan új technológiákba fektessenek be, amelyek lehetővé teszik számukra az elszakadást a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől. A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott (nem célzott) támogatások (célzott) jövedelemtámogatási intézkedésekkel való felváltását számos országban sikeresen végrehajtották, többek között a globális dél országaiban is, ahogy azt (többek között) az IMF és az OECD jelentései is dokumentálják.

6.2A gazdasági versenyképesség megóvása a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetése során

6.2.1A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetésének az európai vállalkozások versenyképességére gyakorolt esetleges negatív hatásának mérséklése érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy a nagy haszonnal járó támogatásokból és a szén-dioxid-árazásból származó bevételeket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba irányítsák, ami segít a vállalkozásoknak függetleníteni magukat a fosszilis tüzelőanyagoktól.

6.2.2A tagállami és európai szintű adó- és dekarbonizációs politikáknak arra kell ösztönözniük a vállalkozásokat, hogy teljes energiafogyasztásukat villamosítsák, amennyiben ez technológiailag megvalósítható. A mezőgazdasági ágazat különleges megközelítést igényel, mivel a fosszilis tüzelőanyaggal működő berendezések helyett nem áll rendelkezésre életképes és költséghatékony megoldás. Pénzügyi ösztönzőkre van szükség a magas infrastrukturális költségek fedezésére és annak megakadályozására, hogy az európai mezőgazdasági termelők hátrányos helyzetbe kerüljenek. Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok árának és adóinak jelezniük kell a felhasználók számára, hogy a szennyező energiáról (pl. a gázról) át kell térni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára (pl. villamos energiára, hidrogénre).

6.2.3Az európai vállalkozásoknak – ahelyett, hogy fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokat vennének igénybe – opciókat kellene keresniük, valamint törekedniük kellene a tüzelőanyag-váltásra, és a helyben előállított megújuló energiát kellene választaniuk. E körülmények között sajnálatos, hogy az energiaközösségekre vonatkozó európai jogszabályok sok tagállamban nem működnek teljes mértékben.

6.3A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetéséhez vezető igazságos átmenet útja

6.3.1A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetésére irányuló szakpolitikai intézkedéseket az igazságos átmenetre vonatkozó szakpolitikai keretnek 16 kell vezérelnie, amelynek során az aránytalanul érintett csoportok szociális kompenzációban részesülnek. A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetése nem szolgálhat indokul elbocsátásokhoz vagy a munkafeltételek romlásához. A munkahelyek és a munkafeltételek védelmét szolgáló mechanizmusoknak, a kollektív tárgyalásoknak és a szociális párbeszédnek prioritást kell élvezniük a fosszilis tüzelőanyag támogatásának fokozatos megszüntetése során. Az EGSZB olyan kompenzációt javasol, amely közvetlen beruházási támogatást biztosít az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz, nem pedig egyetemes jövedelemtámogatást nyújt, amely eredménytelen lehet, és közvetett fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatássá válhat. Például az osztrák Klimabonus 17 , amely minden lakosnak visszatéríti a karbonadó 100%-át, csökkenti az inflációt, de nem nyújt célzott támogatást azok számára, akik az átállás során leginkább rászorulnak a segítségre, és nem ösztönzi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokba történő beruházásokat.

6.3.2Mivel a tagállamok adózással összefüggő fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokat vesznek igénybe, szem előtt tartva, hogy minden adóreformnak elosztási hatása van, a reform esetleges rövid távú regresszív hatását azonnal orvosolni kell azzal, hogy a megszerzett bevételeket a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportokhoz irányítják át. Hasonlóképpen, az EU-ban a támogatások és adókedvezmények révén megvalósuló „zöldítési” folyamatnak a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit is meg kell céloznia, és el kell kerülnie a regresszivitást az agrár-élelmiszeripari ágazatban 18 és azon kívül is.

6.3.3Számos tagállamban, például Franciaországban a közvélemény a közelmúltban ellenállt a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások megszüntetésének, ami rámutat egy közvetlen újraelosztási kezdeményezés szükségességére. A Szociális Klímaalap modellként szolgál arra vonatkozóan, hogy a célzott pénzügyi támogatás hogyan segítheti a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat az energiaadó-reformból eredő energiaköltségek kezelésében, amennyiben az alap nagy részét strukturális intézkedésekre fordítják. Ez azonban még mindig nem elég.

6.3.4Mivel a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokat fokozatosan megszüntetik, az EGSZB azt ajánlja, hogy e források egy részét egy átlátható szociális párbeszéd keretében irányítsák át a munkahelyek védelmére és a hagyományos iparágak munkavállalóit célzó átképzési programokra. Ez segíteni fogja őket az új, zöld gazdasági ágazatokra való átállásban, valamint minimalizálja a munkahelyek megszűnését, és előmozdítja a fenntartható növekedést.

7.Részletes megjegyzések a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetésére irányuló uniós szakpolitikai ösztönzőkről

7.1Az energiaadó-irányelv szerepe

7.1.1Az aktualizált energiaadó-irányelv új minimális üzemanyag-adómértékeket állapít meg az egész EU-ban, és azokat gazdasági, társadalmi és politikai tényezők helyett az energiaegységenkénti üzemanyag-szennyezési szinthez igazítja. Az energiaadó jelenleg olyan szintű, amely kihívást jelent a megújuló energiaforrásokra való átállás szempontjából. A villamos energia ára még mindig háromszor-négyszer magasabb, mint a gázé, ami miatt a villamosítás számos ágazatban, például a fűtésben, az ipari folyamatokban és a közlekedésben nem versenyképes. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az adók és a hálózati díjak döntő szerepet játszanak ezekben a különbségekben 19 . Például több uniós tagállamban is a közlekedési ágazatban az adókulcsok visszatartják a vállalati flották (céges autók) kibocsátásmentes (elektromos) járművekre való átállását 20 .

7.1.2Az energiaadó-irányelvet gyorsan összhangba kell hozni az európai zöld megállapodással. Biztosítania kell a szükséges rugalmasságot a tagállamok számára, ugyanakkor tiszteletben kell tartania azt az elvet, hogy az energia minden formáját a környezetre gyakorolt káros hatásának megfelelően adóztatják, és adózási intézkedések révén ösztönözni kell a karbonsemleges energiát.

7.1.3Mivel ennek a jogszabálynak kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a versenyképesség fenntartása és a megélhetési válság mérséklése mellett fokozatosan megszüntessük a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, az EGSZB sürgeti a Tanács elnökségét, hogy zárja le a felülvizsgálati folyamatot. Kérjük továbbá az Európai Parlamentet, hogy a lehető leghamarabb fogadjon el álláspontot az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy a jogalkotási folyamat továbbléphessen.

7.2A többéves pénzügyi keret szerepe

7.2.1Bár az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások többsége a nemzeti költségvetésekből származik, az uniós források fontosak az új energetikai infrastruktúrák beruházási támogatásai szempontjából, ami azzal a kockázattal jár, hogy az Unió energiamodellje évtizedekre a fosszilis tüzelőanyagokhoz kötődik, és ez rontja geopolitikai pozícióját. A 2021–2027-es uniós költségvetésben fokozatosan szigorodtak a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos beruházások uniós költségvetési eszközökből történő finanszírozásának lehetőségei, mivel véglegesen kizárták a szén- és olajberuházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatást. Egyes fosszilis gázra irányuló midstream és downstream beruházások (pl. a gázkazánok és a gázelosztás) azonban továbbra is támogathatók a legnagyobb uniós alapokból, nevezetesen a kohéziós politikai alapokból és a 750 milliárd EUR összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. Ráadásul a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek finanszírozási feltételeinek további szigorítása helyett a REPowerEU kezdeményezés bevezetésével kiterjesztették a támogatható gázberuházások körét, mégpedig azáltal, hogy beemelték az LNG-vel kapcsolatos infrastruktúrát, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alapján korábban nem volt támogatható.

7.2.2Az Európai Bizottságnak a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, hamarosan megjelenő rendeletjavaslata és az ahhoz kapcsolódó intézményközi tárgyalások előtt az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslatában a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret összes finanszírozási eszközéből teljeskörűen zárja ki a fosszilis tüzelőanyagok infrastruktúrájára nyújtott pénzügyi támogatás valamennyi formáját. Ezek a beruházási támogatások nem kezelik a társadalmi és elosztási aggályokat, és végleges kivezetésük valószínűleg nem jár kedvezőtlen elosztási hatásokkal.

7.3Az európai szemeszter szerepe

7.3.1A fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások fokozatos megszüntetését nem racionalizálták sem az európai szemeszter országjelentéseiben, sem a tagállamoknak kiadott országspecifikus ajánlásokban, és az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli, hogy miként lehetne jobban integrálni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását a szemeszter folyamatába. Bár a tagállamok eddig csak korlátozottan tettek eleget az országspecifikus ajánlásoknak 21 , ez az uniós gazdaságirányítási keret tervezett reformjaival és a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret reformjaihoz kapcsolódó új eszközökkel megváltozhat. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak jobban kellene összpontosítaniuk a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére irányuló konkrét intézkedések végrehajtására. Úgy véljük, hogy az európai szemeszter folyamata most ezt a célt szolgálhatja.

7.3.2Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformját és fokozatos megszüntetését építse be a szemeszter folyamatába, többek között konkrét országspecifikus ajánlások révén.

7.4Az állami támogatási szabályok szerepe

7.4.1A tisztaipar-megállapodás és omnibusz kezdeményezések részeként várhatóan sor kerül az állami támogatási szabályok felülvizsgálatára, többek között a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedésének és az ipar dekarbonizációjának lehetővé tétele érdekében 22 . Az uniós állami támogatási keret reformjának szigorúbb szabályokat kell tartalmaznia a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységekhez a nemzeti költségvetéseken keresztül nyújtott állami támogatásra vonatkozóan, ugyanakkor elő kell mozdítania a tisztaenergia-infrastruktúra gyorsabb kiépítését. A jelenlegi szabályok még mindig megengedik a fosszilis tüzelőanyagok támogatását mind az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás, mind pedig – kisebb mértékben – az általános csoportmentességi rendelet keretében 23 . A jelenlegi keretet különösen arra használják, hogy a kapacitásmechanizmusokon (az állami támogatás egy sajátos típusán) keresztül jelentős támogatást nyújtsanak a fosszilis alapú villamosenergia termelőinek 24 .

7.4.2Az állami támogatási szabályok jövőbeli felülvizsgálatának részeként az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy emeljen be egy ütemtervet a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energetikai projektek és tevékenységek támogatásának kizárására, annak érdekében, hogy az állami támogatást összehangolják a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére vonatkozó uniós kötelezettségvállalással.

Kelt Brüsszelben, 2025. április 1-jén.

a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke

Peter SCHMIDT

_____________

(1)    EGSZB-vélemények: Európa újraiparosítása – lehetőség a vállalkozások, a munkavállalók és a polgárok számára a megélhetési válság kontextusában , Válságok nélkül – Intézkedések a reziliens, összetartó és inkluzív európai gazdaságért , Hogyan járulnak hozzá az egységes piac működési zavarai a megélhetési költségek emelkedéséhez? , A fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése az európai versenyképesség biztosítása, a megélhetési válság enyhítése és az igazságos átmenet előmozdítása mellett , Az ellátási láncok széttagoltsága és ennek hatása a megélhetési költségekre , Hogyan kezeljük a vásárlóerő csökkenését és az egyenlőtlenségek, a kirekesztés és a marginalizálódás erősödésének kockázatát?, A közlekedés, az energia és a lakhatás árának emelkedése: a minőségi közszolgáltatások szerepe a magas megélhetési költségek kezelésében .

(2)    Az EGSZB véleménye: A szervezett civil társadalom ajánlásai a megélhetési válság kezelésére .

(3)    Európai Bizottság (2025), 2024. évi jelentés az EU-ban nyújtott energiatámogatásokról, COM(2025) 17 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52025DC0017 .

(4)    Black, Simon, Antung Liu, Ian Parry, and Nate Vernon, 2023, IMF Fossil Fuel Subsidies Data: 2023 Update, Working Paper, IMF, Washington, DC. https://www.imf.org/en/Publications/WP/Issues/2023/08/22/IMF-Fossil-Fuel-Subsidies-Data-2023-Update-537281 .

(5)     Az EU nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programja .

(6)    A Trinomics által a European Environmental Bureau és a Coolproducts számára készített tanulmány, elérhető itt: https://www.coolproducts.eu/wp-content/uploads/2023/07/mission-possible-full-report.pdf .

(7)    Draghi, M. (2024). The future of European competitiveness [Az európai versenyképesség jövője]. Európai Bizottság. https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/draghi-report_en .

(8)    Európai Központi Bank (2024). Financial Integration and Structure in the Euro Area [Pénzügyi integráció és pénzügyi struktúra az euróövezetben]. Az EKB pénzügyi integrációval foglalkozó bizottsága. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/fie/ecb.fie202406~c4ca413e65.en.pdf .

(9)    OECD Inventory of Support Measures for Fossil Fuels 2023 [Az OECD által a fosszilis tüzelőanyagokra 2023-ban nyújtott támogatási intézkedésekről készített jegyzék], OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/87dc4a55-en .

(10)    A Health and Environment Alliance (HEAL) Hidden Price Tags: How Ending Fossil Fuel Subsidies Would Benefit Our Health [Rejtett árcédulák: Hogyan kedvez az egészségünknek a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetése] címmel adott ki jelentést.

(11)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM%3A2023%3A651%3AFIN .

(12)     https://www.unep.org/topics/sustainable-development-goals/why-do-sustainable-development-goals-matter/goal-12-3 .

(13)    HL C, C/2024/4667, 2024.8.9., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4667/oj .

(14)     https://www.canada.ca/en/services/environment/weather/climatechange/climate-plan/inefficient-fossil-fuel-subsidies/assessment-framework.html .

(15)    HL C, C/2025/117, 2025.1.10., ELI: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:C_202500109 .

(16)    HL C, C/2024/1576, 2024.3.5., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/C/2024/1576/oj?locale=hu .

(17)     https://www.klimabonus.gv.at/en/ .

(18)

   HL C, C/2024/6878, 2024.11.28., ELI:  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:C_202406878 .

(19)    Szabályozási segítségnyújtási projekt, elérhető itt: https://www.raponline.org/knowledge-center/some-like-it-hot-moving-industrial-electrification-from-potential-to-practice/ .

(20)

   Jacob Dalder, Robert Pearce-Higgins, and Natasha Harland (2024), Company car fossil fuel subsidies in Europe, Final report prepared for Transport and Environment, https://www.transportenvironment.org/uploads/files/20241014_TE-Company-car-fossil-fuel-subsidies_Final-report_Addressed_Comments_2024-10-15-100425_uqws.pdf .

(21)    Európai Számvevőszék (2020), Európai szemeszter: az országspecifikus ajánlások fontos kérdésekkel foglalkoznak, de végrehajtásuk még nem megfelelő, https://op.europa.eu/webpub/eca/special-reports/european-semester-16-2020/hu/index.html .

(22)

Európai Bizottság (2025), Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv, COM(2025) 85 final. https://commission.europa.eu/document/download/9db1c5c8-9e82-467b-ab6a-905feeb4b6b0_en?filename=Communication%20-%20Clean%20Industrial%20Deal_en.pdf .

(23)    ClientEarth. The new State aid guidelines for climate, environmental protection and energy 2022 [Az éghajlattal, környezetvédelemmel és energiával kapcsolatos új állami támogatási iránymutatások 2022-ben] (2021). https://www.clientearth.org/media/vw1ea11b/legal-briefing-on-the-ceeag-final-24-12-2021-corrected.pdf .

(24)     https://auroraer.com/wp-content/uploads/2025/01/Capacity-Remuneration-Mechanisms-Report-Aurora_BFF_January-25.pdf .