ECO/657
A 2025. évi európai szemeszter – őszi csomag
VÉLEMÉNY
„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: A 2025. évi európai szemeszter – őszi csomag
[COM(2024) 700 final]
Előadó: Petru Sorin DANDEA
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság: 2025. 01. 20.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
Európai bizottsági dokumentumok:
|
COM(2024) 700 final
|
|
Illetékes szekció:
|
Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2025. 02. 06.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
60/0/2
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
20xx. xx. xx.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
xx.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
xx/xx/xx
|
1.AJÁNLÁSOK
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB):
1.1rendkívül sajnálatosnak és érthetetlennek tartja, hogy a zavaros globális politikai, társadalmi és gazdasági környezetben az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem teszi közzé az éves fenntartható növekedési jelentést, az őszi csomag fő dokumentumát, amely a következő időszakra vonatkozó szakpolitikai irányvonalakat mutatja be;
1.2úgy véli, hogy a súlyos és növekvő geopolitikai kockázatok és a multilaterális intézmények hanyatlása végső soron súlyos hatással lehet az európai gazdaságokra, kereskedelemre, inflációra és növekedésre. Az európai intézményeknek fel kell készülniük a szükséghelyzetek kezelésére;
1.3üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elindítsa az új európai irányítási keret végrehajtási ciklusát, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb zárja le ezt a folyamatot. Úgy véli azonban, hogy a kihívásokkal teli globális politikai és gazdasági környezetben a tagállamoknak intelligensen össze kell kapcsolniuk a pénzügyi stabilizációs intézkedéseket azokkal a reformokkal és beruházásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Unióban továbbra is a fenntartható növekedés pozitív tendenciája uralkodjon;
1.4kiemeli a civil társadalom azon álláspontját, hogy bár az őszi csomag hangsúlyozza az érdekelt felek bevonásának fontosságát, érzékelhetően hiányoznak a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek megfelelő és hatékony nemzeti szintű bevonására szolgáló konkrét mechanizmusok;
1.5egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy a jövő év elején Enrico Letta „Much more than a market” (Jóval több mint piac) című jelentésében és Mario Draghi európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentésében megfogalmazott ajánlások alapján útjára indítsák a versenyképességi iránytűt;
1.6egyetért a Draghi-jelentés azon következtetésével, hogy az uniós gazdaság USA-hoz és Kínához viszonyított negatív termelékenységi és versenyképességi különbségei mögött meghúzódó fő tényező az elmúlt két évtizedben felhalmozódott jelentős beruházási hiány. Az EGSZB szerint az európai iparpolitika stratégiai autonómiája által biztosított eszközökre támaszkodva nagy szükség lenne előmozdítani egy olyan erős beruházási politikát, amely a legfejlettebb technológiai ágazatokra, az energiaárakat jelentősen csökkentő európai energiapiac létrehozására, valamint a méltányos zöld és digitális átállás megvalósítására összpontosít;
1.7úgy véli, hogy a beruházásokat állami és magán-, nemzeti és európai tőkéből kell finanszírozni. Az EGSZB úgy véli, hogy a kiemelt európai projektek finanszírozására összpontosítva létre kell hozni az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, és a 2028–2034-es többéves pénzügyi kereten belül jelentősen növelni kell a beruházási prioritásokra elkülönített forrásokat. Ugyanakkor az EBB hitelezési kapacitásának megerősítésével és az InvestEU program megújításával, valamint a bankunió és a tőkepiaci unió további indokolatlan késedelem nélküli kiteljesítésével elő kell segíteni a magánberuházások finanszírozását;
1.8nyugtázza az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy az országspecifikus ajánlásoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben (RRF) és a többéves pénzügyi keretben foglalt reformok és beruházások jobb végrehajtására kell irányulniuk, mivel mindkettő a végéhez közeledik – az egyik 2026-ban, a másik 2027-ben jár le. A végrehajtás jelenlegi arányára és a szükséges reformok átalakító jellegére tekintettel azonban az EGSZB pragmatikus értékelést szorgalmaz e példa nélküli eszköz (az RRF) teljes hatékonyságának biztosítása érdekében, beleértve annak azonnali értékelését is, hogy a jelenlegi végrehajtási ütemterv továbbra is megfelelő-e a kitűzött célok eléréséhez. Ez segíteni fogja a strukturális egyensúlyhiány által érintett tagállamokat makrogazdasági politikáik egyensúlyának helyreállításában anélkül, hogy veszélyeztetné a fokozott versenyképességet támogató és a fenntartható növekedést előmozdító reformokat;
1.9úgy véli, hogy az EU által tapasztalt jelenlegi nehéz politikai és gazdasági környezetben a tagállamok közötti jobb együttműködés kulcsfontosságú ezen akadályok leküzdéséhez. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlásra irányuló javaslatát, amelyben arra kéri a tagállamokat, hogy egyénileg és közösen is hozzanak intézkedéseket a versenyképesség javítása és a termelékenység fokozása érdekében;
1.10úgy véli, hogy az Európai Bizottság együttes foglalkoztatási jelentésben szereplő elemzései és megállapításai helyesek, és alkalmasak arra, hogy azokat gondosan országspecifikus ajánlásokká alakítsák át. Az EGSZB továbbá arra kéri a tagállamokat, hogy a munkaerőpiaci helyzet szükséges javítása érdekében fokozzák erőfeszítéseiket, és folytassák a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását;
1.11arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa a túlszabályozás által az európai vállalatokra rótt – a globális versenyképességüket csökkentő – terhek mérséklésére irányuló programot. Az Európai Bizottságnak azonosítania kell és fel kell számolnia azokat a szabályozási akadályokat is, amelyek hátrányosan érinthetik az európai vállalatok versenyképességét, fúzióit és felvásárlásait. Különös figyelmet kell fordítani a stratégiai piaci státusszal rendelkező vállalkozásokra. Ugyanakkor az egyszerű nemzeti szabályozásokat a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kell, ami a jövőben közös európai előírásokhoz vezet. Az EGSZB fontosnak és szükségesnek tartja a szabályozás szempontjából jó minőségű szabályokat, amelyek garantálják a fogyasztói jogokat, valamint a szociális és környezetvédelmi jogokat;
1.12úgy véli, hogy az országspecifikus ajánlásokban szereplő beruházási és reformjavaslatoknak prioritásként kell kezelniük a súlyos lakhatási probléma kezelését, amely sok – különösen fiatal – polgárt megfoszt egy alapvető jogtól és akadályozza a munkavállalói mobilitást, amely pedig a versenyképesség egyik meghatározó tényezője.
2.MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
Az 1.2. és 1.3. sz. ajánlást alátámasztó érvek
2.1Idén ősszel az Európai Bizottság az új pénzügyi irányítási keretben indította el az európai szemeszter ciklusát. Az uniós és globális szintű összetett politikai és gazdasági helyzet miatt az Európai Bizottság kidolgozott egy középtávú tervekről szóló tanácsi ajánlástervezetet 21 tagállamra vonatkozóan, egy túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló tanácsi ajánlástervezetet 8 tagállamra vonatkozóan, valamint egy költségvetésiterv-javaslatokról szóló véleményt 17 tagállamra vonatkozóan. Az Európai Bizottság a bonyolult nemzeti szintű politikai körülmények miatt néhány tagállam esetében még mindig várja a középtávú tervek véglegesítését.
2.2Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a tagállamoknak különös erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az EU továbbra is releváns szereplő maradjon. Ez azt jelenti, hogy a középtávú tervekben meghatározott intézkedéseket és reformokat össze kell hangolni egy fenntartható gazdasági növekedést támogató beruházási politikával.
2.3Az ukrajnai és közel-keleti háborús helyzeteket az a tény is súlyosbítja, hogy az új amerikai elnök kereskedelmi háborút indíthat és területi annektálással fenyegetőzik több állammal, köztük egy európai uniós tagállammal szemben is.
2.4Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által használt, a makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletével kapcsolatos mutatók elavultak, és azt ajánlja, hogy mielőbb indítsanak el egy széles körű, mélyreható felülvizsgálati folyamatot egy olyan naprakészebb, kiigazított és hatékonyabb rendszer kialakítása érdekében, amely lehetővé teszi annak pontosabb értékelését, hogy a tagállamok előrelépéseket értek-e el nemzeti költségvetéseik, valamint a beruházások és reformok végrehajtása terén.
Az 1.4. ajánlást alátámasztó érvek
2.5Az EGSZB éves konzultációs folyamatot szervez a tagállamok szociális partnereivel és civil társadalmával, akik gyakran rámutatnak arra, hogy a civil társadalom képviselőivel a reformprogramokról folytatott konzultáció inkább formalitás, kipipálandó feladat.
2.6Az EGSZB úgy véli, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt javítani kell a konzultációs folyamatot. A konzultáció azt lenne hivatott biztosítani, hogy a civil társadalom javaslatait beépítsék a nemzeti és európai programokba.
Az 1.5, 1.6. és 1.7. ajánlást alátámasztó érvek
2.7Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság versenyképességi iránytűről szóló stratégiai dokumentumának közzététele elé.
2.8Az EU globális szintű versenyképességének újrakalibrálása érdekében az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak mindenekelőtt olyan programot kell végrehajtaniuk, amely az energiaárak csökkenéséhez vezet. Az európai vállalatok jelenleg a versenyképességük jelentős csökkenésével szembesülnek a nagyon magas energiaárak miatt, amelyek kétszer olyan magasak, mint az Egyesült Államokban. Az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak a közlekedési hálózatokba és az összekapcsolási rendszerekbe történő következetes beruházásokkal párhuzamosan folytatnia kell a megújulóenergia-termelési kapacitások fejlesztését. Közép- és hosszú távon ez hatékony energiafogyasztáshoz vezetne ott, ahol arra szükség van, kiküszöbölve a megújulóenergia-termelés időszakos jellege és a korlátozott tárolólétesítmények miatti veszteségeket. Rövid távon azonnali hatályú intézkedéseket kell bevezetni az uniós vállalkozások és nemzetközi versenytársaik energiaköltségei közötti különbségek áthidalására, előnyben részesítve az energiaigényes iparágakat. Ilyen intézkedések lehetnek a következők:
·az ideiglenes válság- és átállási keret vonatkozó rendelkezéseinek meghosszabbítása és javítása,
·célzott támogatási mechanizmus végrehajtása a megújuló energiaforrásokra vonatkozó energiavásárlási megállapodások hatékony kockázatmentesítése érdekében – ez magában foglalhatja az átvevők nemteljesítési kockázatával szembeni állami garanciákat, az energiaintenzív ágazatok költségeinek csökkentését és a hosszú távú összekapcsolási jogokat.
2.9A globális kereskedelmi rendszer geopolitikai széttagoltságára és az azon belüli feszültségekre tekintettel az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy az EU felülvizsgálja és egy ipari megállapodással egészítse ki a zöld megállapodást. Az ipari megállapodás az energiaunió kiteljesítését és az EU újraiparosítását lenne hivatott előmozdítani. Az ipari megállapodásnak a stratégiai fontosságú nyersanyagok iparának és a védelmi iparnak a fejlesztésére is ki kell terjednie.
2.10A digitalizáció egy másik olyan terület, amellyel a versenyképességi iránytűnek foglalkoznia kell. Mivel a digitális termékek 80%-át importálják, az EU e téren messze elmarad az Egyesült Államoktól és Kínától. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az Uniónak fel kell zárkóznia ebben a versenyben, és ehhez nagy projekteket kell kidolgoznia, lehetőség szerint köz- és magántársulások keretében. A digitális induló innovatív vállalkozások támogatása jó intézkedés, de nem elegendő.
2.11 Az EGSZB a vállalatok tőkéhez való hozzáférésének javítását is fontosnak tartja. Az európai tőkepiaci unió kiteljesítését prioritásként kell kezelni.
Az 1.8. ajánlást alátámasztó érvek
2.12Az EGSZB úgy véli, hogy az őszi csomag gazdasági feltételeiktől, energiafüggőségüktől és társadalmi kereteiktől függően eltérő módon érinti a különböző tagállamokat. Egyes országok számára a csomag biztosíthatja a fenntartható fejlődéshez és a zöld átálláshoz olyannyira szükséges támogatást. Mások azonban kihívásokkal szembesülhetnek a pénzügyi következmények vagy az új szabályozási környezethez való gyors alkalmazkodás szükségessége miatt. Emellett a csomag a tagállamok közötti meglévő egyenlőtlenségeket is súlyosbíthatja, mivel előfordulhat, hogy a kevesebb erőforrással rendelkezők csak nagy küzdelem árán tudják hatékonyan végrehajtani a javasolt változtatásokat.
2.13Az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén csökkenő tendencia figyelhető meg. Míg egyes országok jelentős haladást értek el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz intézkedéseinek végrehajtása terén, mások végrehajtási kihívásokkal néznek szembe az adminisztratív kapacitás korlátai vagy a szükséges reformok összetettsége miatt. Az EGSZB megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hitelkomponensének viszonylag alacsony felhasználása (108,69 milliárd EUR a 291 milliárd EUR-ból) arra utal, hogy újra kell értékelni, hogy ez az eszköz hogyan tudná jobban szolgálni rendeltetését. Az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy 2025 elejéig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz mérföldköveinek mindössze 28%-át sikerült elérni, és a 359 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatásból 197,46 milliárd EUR-t használtak fel. Bár a reformok lendületének fenntartása kulcsfontosságú, az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hangsúlyt a magas színvonalú végrehajtásra és a tartós hatásra kell helyezni.
Az 1.9. ajánlást alátámasztó érvek
2.14Ahogy az a Draghi-jelentésből is kitűnik, az EU védelmezi a demokráciát, az alapvető jogokat, a jólétet és a szociális piacgazdaságot. Ha az EU elveszíti az ezen elvek védelmére vonatkozó hatáskörét, elveszíti létjogosultságát. Az EGSZB ezért arra kéri a tagállamokat, hogy egyrészt támogassák az európai projekt újjáélesztését azáltal, hogy előmozdítják az EU általános érdekét szolgáló intézkedéseket, másrészt pedig ne akadályozzák az ilyen intézkedéseket egyéni érdekekből. A rendkívül bonyolult globális politikai környezetben minden tagállam érdeke egy erős Unió.
Az 1.10. ajánlást alátámasztó érvek
2.15A demográfiai helyzet miatt az Unióban egyre csökken a rendelkezésre álló munkaerő. Sok vállalat küzd a szakképzett munkaerő hiányával. E nehéz helyzetben az EGSZB úgy véli, hogy a következő programozási időszakban az ESZA+ programra elkülönített források esetében a készségek fejlesztésére kell összpontosítani.
2.16Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatási és képzési tanterveket a kettős átállással összhangban aktualizálni kell. A szociális partnerek ágazati és nemzeti szintű bevonásával ezeket jobban meg lehet tervezni, hogy megfeleljenek a vállalatok igényeinek.
Az 1.11. ajánlást alátámasztó érvek
2.17Az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak prioritásként kell kezelnie az európai vállalatokra nehezedő szükségtelen szabályozási terhek csökkentését. A szabályozásból eredő terhek jelentik az európai vállalkozások előtt álló egyik legnagyobb akadályt. A szociális jogok európai pillére végrehajtásának fényében az EGSZB igenis fontosnak és szükségesnek tartja a szociális és munkaügyi szabályozást.
2.18A versenyképességi iránytű kidolgozásakor az Európai Bizottságnak fontolóra kell vennie az európai vállalatok globális versenyképességének útjában álló szabályozási akadályok felszámolását. Felül kell vizsgálnia a fúziós és felvásárlási szabályokat is, figyelembe véve, hogy a világ 100 legnagyobb vállalata közül csak 10 európai.
Az 1.12. ajánlást alátámasztó érvek
2.19A legtöbb tagállamban a lakosság egyik legnagyobb gondjának a lakhatás problémáját és a lakásárak megállíthatatlan emelkedését tekintik, a bérlés és a tulajdonszerzés tekintetében egyaránt. A kínálat nem megfelelő és egyre romlik a spekulatív folyamatok, valamint a rosszul szabályozott idegenforgalmi szálláshelyként bérbe adott ingatlanok számának jelentős növekedése miatt.
Kelt Brüsszelben, 2025. február 6-án.
a „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció elnöke
Ioannis Vardakastanis
_____________