INT/1069
Az EU-n belüli innovációs szakadék / Horizont 2020 és Horizont Európa program
VÉLEMÉNY
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Az EU-n belüli innovációs szakadék megszüntetésére irányuló erőfeszítések eredményei és tapasztalatai a Horizont 2020 és a Horizont Európa program fényében
(feltáró vélemény)
|
Kapcsolat:
|
int@eesc.europa.eu
|
|
Felelős:
|
Veronika KADLECOVA
|
|
A dokumentum kelte:
|
2024. 09. 09.
|
Előadó: Georgi STOEV
|
Felkérés:
|
az Európai Tanács elnöksége, 2024. 03. 18.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
Illetékes szakbizottság:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2024. 09. 05.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
76/0/0
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
20xx. xx. xx.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
xx.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
xx/xx/xx
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleménye szerint az EU 2004-es bővítése óta komoly kihívást jelent az uniós tagállamok közötti növekvő kutatási és innovációs szakadék. E szakadék megszüntetése érdekében három fő kérdéssel kell párhuzamosan foglalkozni: (1) a kutatás és az innováció méltányos finanszírozásához való hozzáférés biztosítása minden tagállamban, (2) a megfelelő kutatástámogatási infrastruktúrához és szakemberekhez való hozzáférés biztosítása, a támogató politikák nemzeti szintű irányítása, valamint (3) a társfinanszírozási terhek kezelése a különböző tagállamokban. Európa hosszú távú versenyképességének, jólétének és geopolitikai szereplőként betöltött globális szerepének biztosítása érdekében minden szinten és minden szakpolitikai területen erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy az EU és nemzetközi partnerei és versenytársai közötti növekedési, termelékenységi és innovációs szakadékot megszüntessük.
1.2Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a következő kutatási keretprogram előkészületeinek fényében kövesse nyomon a kiválóság összefogására és a tagállamok közötti innovációs különbségek megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket, különösen azokban az országokban, amelyek a kutatás és az innováció területén a részvétel kiszélesítésében érdekeltek. A tudás áramlására és az eredmények tagállamok közötti hozzáférhetőségére vonatkozó hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a tudásátadás és a legjobb gyakorlatok cseréje révén hatalmas lehetőség van a hálózatépítésre. Az EU-nak emellett fokoznia kell az új uniós tagállamoknak nyújtott támogatását, hogy segítse a hatékony szinergiák kialakítását, javítsa pénzügyi kapacitásukat, valamint adminisztratív segítségnyújtást és képzést biztosítson. Az EGSZB kiemeli továbbá a felsőoktatási intézmények közötti szövetségek formájában megvalósuló, földrajzi értelemben inkluzív együttműködés, valamint az EU egész területén egy intelligensebb szabályozási keretrendszer szükségességét.
1.3Az EGSZB rámutat arra, hogy fontos egyensúlyt teremteni a képzések, a hatásvizsgálatok, a kedvezményezettek tényleges bevonása és a kkv-k részvételének lehetővé tétele formájában nyújtott támogatás között, a kisebb projektekben való részvétel révén, ami lehetővé tenné és tovább könnyítené a nagyobb projektekben való részvételüket. Az értékelés szerint a következő területeken kell javítani: a részvétel kiszélesítése, az adminisztratív terhek további egyszerűsítése és csökkentése, az eredmények terjesztésének, hasznosításának és alkalmazásának javítása, a nők részvételének támogatása, valamint a más uniós, nemzeti és regionális szintű kezdeményezésekkel való szinergiák lehetőségeinek erősítése.
1.4Az EGSZB támogatja az Európai Bizottsághoz intézett azon felhívást, hogy dolgozzon ki egy, a bürokrácia csökkentésére irányuló cselekvési tervet, különösen azáltal, hogy támogatja a különböző finanszírozási rendszerek közötti kapcsolódási pontok létrehozását, amelyek között a megközelítések különbözősége miatt továbbra is akadályok állnak fenn. További erőfeszítéseket kell tenni a vállalatok, szakszervezetek, civil társadalmi szervezetek és régiók bevonására az egymást átfedő szabályozások azonosításának elősegítése, valamint a megfelelési terhek és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentése érdekében.
1.5Az EGSZB azt ajánlja, hogy a szükségtelen bürokratikus akadályok azonosítása érdekében vezessenek be európai szintű helyzetértékeléseket. Az Európai Bizottságnak a kkv-kra vonatkozó pénzügyi küszöbértékek kiszámításakor figyelembe kellene vennie az inflációt, és ki kellene terjesztenie a kkv-kra és más kedvezményezettekre már jelenleg is érvényes adminisztratív mentességeket. Ez az európai finanszírozási programok és az állami támogatások tekintetében gyorsabb, hatékonyabb, egyszerűbb és átláthatóbb eljárásokhoz vezethet. A terjesztés és hasznosítás támogatása segít a kedvezményezetteknek abban, hogy új finanszírozási forrásokhoz jussanak.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy a beruházási projektek számára megfelelő keretfeltételek biztosításával, valamint a vonzó és fogyasztóbarát beruházási környezet megteremtésével mindezek az erőfeszítések biztosíthatják a versenyképességet és elősegíthetik az innovációs kiválóságot azáltal, hogy partnerségeket és kapcsolatokat hoznak létre a tudományos élet, a vállalkozások, a kormányok és a civil társadalom között. Ez azt jelenti, hogy a hangsúlyt a végrehajtásra és az egyszerűsítésre, valamint szükség esetén az új rendeletek hatékonyságára kell helyezni.
1.7A fenntartható termelési kapacitások fejlesztésének és korszerűsítésének felgyorsítása érdekében az ipari létesítmények és a Horizont Európa által támogatott infrastrukturális projektek esetében az EGSZB gyorsabb és egyszerűbb tervezési és engedélyezési eljárásokat, valamint a nyílt tudomány nagyobb mértékű alkalmazását szorgalmazza. Az európai digitális közjavak fejlesztésének felgyorsítása több beruházást eredményezhet a mesterségesintelligencia- és adatinfrastruktúrák területén, javíthatja az európai számítástechnikai kapacitásokat, az európai induló innovatív vállalkozások számára pedig hatékony hozzáférést biztosíthat.
1.8Az EU technológiai képességeinek megerősítése felgyorsítja a digitalizációt valamennyi ágazatban, és növelheti az innovatív technológiák által kínált lehetőségeket annak biztosítása érdekében, hogy az európai szabályozási keret az egységes szabályozási tér révén felszabadítja az egységes piacban rejlő lehetőségeket. Egy ilyen keretnek meg kell őriznie az európai innovációs kapacitásokat, versenyképességet és rezilienciát. Végrehajtásának minimális bürokráciával kell járnia, és időben értékelni, illetve szükség esetén javítani kell.
1.9Az EGSZB úgy véli, hogy egy ilyen megközelítés biztosíthatja a változó digitális technológiák európai értékláncát, enyhítheti a főbb digitális szereplők potenciális hegemóniáját, miközben elősegíti a digitális technológiák (pl. mesterséges intelligencia, nagy adathalmazok, felhő, 5G, 6G, robotika) terjesztését, valamint javíthatja a digitális készségeket a vállalkozásokban és a közigazgatásban. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a kedvezményezett országok szociális partnereinek és szakosodott civil társadalmi szervezeteinek támogatásával jobban használják ki az EKT jelenlegi nyomonkövetési keretét, az európai innovációs eredménytáblát és a regionális innovációs eredménytáblát, amelyek célja a kutatás és innováció végrehajtásának, koordinálásának és nyomon követésének javítása.
2.Előzmények és háttér
2.1Az EU geopolitikai feszültségekkel, valamint a szűkös erőforrásokhoz való hozzáférésért folyó versennyel néz szembe. A többi világhatalommal – különösen az Egyesült Államokkal és Kínával – szembeni közös álláspont meghatározásával kapcsolatos kérdések szintén szükségessé teszik, hogy lépéseket tegyünk az uniós tagállamok közötti innovációs szakadék megszüntetésére.
2.2Az EU kutatási és innovációs potenciálja terén a földrajzi egyensúlyt vizsgáló EGSZB-vélemények többsége eddig csak részben foglalkozott ezzel a kérdéssel, mivel nem ez volt a központi témájuk. A magyar elnökség kérésének középpontjában az a kérdés áll, hogy hogyan lehet kiegyensúlyozni az innováció és a kutatás terén a tagállamok között mutatkozó innovációs szakadékot. A Horizont 2020 és a Horizont Európa programok fényében különösen fontosnak tűnik, hogy az EU tovább elemezze a kutatási és innovációs szakadék csökkentését célzó intézkedésekkel és kezdeményezésekkel kapcsolatos tapasztalatokat és azok eredményeit (lásd az 1. és 2. függeléket).
2.3A nyílt stratégiai autonómia és az EU vezető szerepének biztosítása a kritikus technológiák fejlesztésében és bevezetésében egyaránt olyan téma, amelyet az EGSZB megemlít korábbi, e feltáró vélemény tárgyához kapcsolódó véleményeiben (lásd az 1. függeléket).
2.4Tekintettel arra, hogy az innovációs közbeszerzés stratégiai jelentősége az európai versenyképesség fokozása szempontjából az európai politikai vezetők figyelmének előterében áll, az EGSZB megállapítja, hogy javítani kell az uniós közbeszerzési szabályokat annak érdekében, hogy az EU-tagállamokban és a tagjelölt országokban a férfiak és nők számára az innováció még inkább integrálódjon a vállalkozói tevékenységbe. A tudás hasznosításáról szóló, 2024. májusi tanácsi következtetések elismerik, hogy az innovációs közbeszerzés kulcsfontosságú eszköze annak, hogy társadalmi felhasználást eredményezve és gazdasági értéket teremtve hasznosítsuk a kutatási és innovációs eredményeket. Arra ösztönöznek minden uniós tagállamot, hogy nemzeti és regionális innovációs stratégiáikban biztosítsák az innovációs közbeszerzés elismerését.
2.5Európa hatalmas potenciállal rendelkezik, amely magában foglalja a készségeket, az embereket, a rendkívül innovatív vállalatokat a kisvállalkozásoktól a nagy multinacionális vállalatokig, az erős kutatóintézeteket, a tőke- és ipari bázist, ami biztosíthatja a sikert és a vezető szerepet a kulcsfontosságú technológiák terén. Az egységes piac révén az uniós tagállamok a legnagyobb és legintegráltabb piacok egyikét tudhatják magukénak, ami előmozdítja az igen versenyképes szociális piacgazdaságot. Az EGSZB mindazonáltal hangsúlyozza, hogy megfelelő politikákat kell bevezetni annak érdekében, hogy Unió-szerte ösztönözzék a magánberuházásokat és az innovációt. Ennek megfelelően meg kell szüntetni a szükségtelen bürokratikus akadályokat, tovább kell fejleszteni a szabályozási keretet oly módon, hogy fokozza a gazdasági lendületet, és elő kell segíteni a szükséges köz- és magánberuházások mozgósítását.
3.Általános megjegyzések
3.1Az EGSZB figyelembe veszi, hogy – amint arra a magyar elnökség rámutatott – az új uniós tagállamok projektkedvezményezettei közötti pénzügyi kapacitás és adminisztratív támogatás hiánya miatt az uniós tagállamok közötti növekvő kutatási és innovációs szakadék az EU bővítése óta komoly kihívást jelent.
3.2Az EGSZB támogatja az olyan uniós kutatók, tudósok, diákok, projekt- és kutatásvezetők képzését, akik koordinátorként vagy projektpartnerként pályázni kívánnak a Horizont Európa keretprogramokra. A szakmai oktatás és képzés segítheti őket a pályázatíráshoz szükséges gyakorlati eszközök és technikák (pl. továbbfejlesztett logikai keretmátrix, költségvetés-tervezési dossziék, nyílt tudomány és háttérismeretek) alkalmazásában, a harmadik felekkel (például kapcsolt szervetekkel, társult partnerekkel, természetbeni hozzájárulókkal és alvállalkozókkal) szembeni helyes megközelítés alkalmazásában és azok optimális felhasználásában, továbbá lehetővé teheti az uniós tagállamokból származó résztvevők számára, hogy pályázataikat a résztvevői portál benyújtási rendszerén keresztül nyújtsák be, és kiegyensúlyozott és elszámolható költségvetésbecslést készítsenek.
3.3A Horizont 2020 2014 és 2020 között az EU 75,6 milliárd EUR-s költségvetéssel rendelkező kutatás- és innovációfinanszírozási programja volt, amelynek helyébe a Horizont Európa program lépett. A Horizont Európa 2021 februárjában indult el az Európai Unió új hétéves kutatás- és innovációfinanszírozási programjaként, amelynek teljes költségvetése 95,5 milliárd EUR.
3.4A Horizont eredménytábla a Horizont 2020 pályázatokra, a Horizont Európa pályázatokra, valamint a korábbi keretprogramokra, projektekre és résztvevőkre vonatkozó adatokat tartalmazza, amelyek téma, földrajzi terület, szervezeti profil szerint szűrhetők. A rendelkezésre álló statisztikák szerint a programra 177 országból több mint egymillió egyéni pályázat érkezett. A nem uniós országok (attól függően, hogy nem uniós társult országnak vagy nem társult harmadik országnak minősülnek-e) szintén jogosultak voltak finanszírozásra az egyes kategóriákra jellemző bizonyos körülmények között, így a program nemcsak Európában, hanem világszerte támogatta a kutatási és innovációs együttműködést, és olyan transznacionális kutatási és innovációs projekteket és együttműködéseket finanszírozott, amelyek egyébként nem lettek volna lehetségesek.
3.5Az utólagos értékelő jelentés szerint a Horizont 2020 közel 35 000 projektet finanszírozott 40 000 szervezet részvételével. Becslések szerint ahhoz, hogy valamennyi benyújtott kiemelkedő pályázatot finanszírozni lehessen, a Horizont 2020 75,6 milliárd EUR-s költségvetésén felül további 159 milliárd EUR-ra lett volna szükség. A jelenlegi Horizont Európa program végrehajtása a félidejében jár, és hatását még elemezni kell.
3.6Az Európai Unión belüli földrajzi egyensúly kérdésének kezelése érdekében három kulcsfontosságú kihívással kell foglalkozni: (1) a méltányos kutatás- és innovációfinanszírozáshoz való hozzáférés valamennyi tagállamban, (2) hozzáférés a megfelelő kutatástámogatási infrastruktúrához és a nemzeti szintű támogató szakpolitikákhoz, valamint (3) a társfinanszírozási terhek kezelése a különböző tagállamokban. Szükségesnek tűnik továbbá felmérni a vállalkozások, a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek innovációs támogatásának lehetőségeit.
4.Részletes megjegyzések
4.1Az EGSZB a következő témákat tartja kulcsfontosságúnak ahhoz, hogy – a Horizont 2020 program és a folyamatban lévő Horizont Európa program eredményeinek és tapasztalatainak elemzése révén – értékelni lehessen a kutatási és innovációs potenciál tekintetében fennálló esetleges földrajzi egyensúlyhiányt:
4.1.1Hatásvizsgálatot kell végezni a tagállamok közötti tudásáramlásról és az eredmények rendelkezésre állásáról annak érdekében, hogy a K+I területén a tudományos és technológiai fejlődés tekintetében Európa-szerte multiplikátorhatást lehessen elérni. Globális szinten az EU továbbra is szilárd pozíciót foglal el, a legtöbb mutató – köztük a termék- és folyamatinnovációkat, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos technológiákat bevezető kkv-k – tekintetében jól teljesít.
4.1.2Az EU-nak továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie fő globális versenytársaihoz képest olyan területeken, mint a szellemi javak, az innovatív kkv-k közötti együttműködés és az üzleti szektor kutatásra és innovációra fordított kiadásai.
4.1.3Az innovációs szakadék csökkentése és a költségvetések jobb egyensúlyának elérése, a projektek költségvetés-tervezésében mutatkozó társadalmi-gazdasági különbségek minimalizálása (beleértve a béreket, a személy/hónap arányokat stb.) egyensúlyhiány esetén az új és a régebbi tagállamok között, különböző alkalmakkor hasonló ismeretekre és készségekre törekedve.
4.1.4Valamennyi tagállam kedvezményezettjeinek hatékony projektrészvétele a kutatásban és az innovációk megvalósításában a Horizont Európa keretében megvalósuló részvételi program keretében.
4.1.5A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz uniós tagállamokban történő végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján a hosszú távú beruházások biztosíthatják a kiszámíthatóságot és erősíthetik az európaiak innovációs potenciálját, valamint a földrajzilag kiegyensúlyozott kutatási infrastruktúrát.
4.2A Horizont 2020 időközi értékelése az innovációk fellendítésére szolgáló kockázati és növekedési tőke jelentős hiányára mutatott rá az EU-ban. Ennek áthidalása érdekében egy kísérleti projekt keretében a Horizont 2020 utolsó három évében útjára indították az Európai Innovációs Tanácsot (EIC). Az előzetes jelzések szerint az EIC kísérleti projekt pozitív hatással volt a kedvezményezettek forgalmára és személyzeti létszámára. Kezelte továbbá a kritikus finanszírozási hiányt azokon a magas kockázatú területeken, ahol nemzeti és regionális szinten korlátozott alternatíva áll rendelkezésre.
4.3Bár a Horizont 2020 sokat tett a magas színvonalú európai kutatás és a piaci innovációk között régóta fennálló szakadék áthidalásáért, nem szüntette azt meg teljes mértékben. Létrehozása óta az EIC elsősorban áttörést jelentő innovációkat finanszíroz, míg a Horizont Európa létrehozásáról szóló rendelet értelmében minden típusú innovációt finanszíroznia kellene. Az eszköz emellett többnyire csupán néhány ország projektjeit finanszírozta: a források 25%-a Franciaországba, 11%-a pedig Németországba került, ami innovációs szakadékok kialakulásának kockázatával jár az EU területén. Ezért az EIC-nek célul kell kitűznie a magas kockázatú innovációk – köztük a fokozatos innovációk – azonosítását, fejlesztését és bevezetését. Az EIC által ebben a programozási időszakban jelzett tendencia azt idézte elő, hogy a beruházások a tisztán „mélytechnológia” és a diszruptív innovációk felé orientálódtak, az innováció más fontos formái pedig de facto nem részesültek támogatásban. Ezenkívül a kkv-k minden fajtája számára biztosítani kell a hozzáférést, lehetővé téve a különböző méretű és típusú vállalatok közötti együttműködést. Ugyancsak alapvető fontosságú lenne, hogy csökkentsék az EIC akcelerátor irányítási rendszerének összetettségét, amely immár számtalan testületet, munkacsoportot és digitális platformot foglal magában. A bürokrácia csökkentésére, és nagyobb rugalmasság biztosítására van szükség.
4.4Alapvető fontosságú emellett a kkv-k nagyobb projektekben való részvételének előmozdítása is. Az ipari részvételt az alábbiak előmozdításával kell ösztönözni: kisebb és iparvezérelt konzorciumok; az ipari bevezetést és a piaci innovációkat célzó, kulcsfontosságú alaptechnológiákon alapuló konkrétabb kutatási témák. Kívánatos lenne továbbá az ipar részvételének erősítése a köz- és magánszféra közötti partnerségekben (PPP-k) a meglévő PPP-k hatályának és finanszírozásának megőrzésével és bővítésével, mivel ezek a partnerségek kulcsfontosságú szerepet játszanak a hosszú távú kutatási és innovációs menetrendek végrehajtásában, és ezáltal az EU hosszú távú versenyképességében. A Horizont 2020 e végső értékeléséből származó meglátások és főbb következtetések nemcsak a Horizont Európa folyamatban lévő végrehajtásának alakításában fognak döntő szerepet játszani, hanem a jövőbeli kutatási és innovációs kezdeményezésekre vonatkozó szakpolitikák alakításának befolyásolásában is. Ez biztosítani fogja, hogy a Horizont 2020-ból levont tanulságokat hatékonyan integrálják a jelenlegi és jövőbeli programokba, javítva azok hatékonyságát, relevanciáját és az európaiakra gyakorolt hatását.
4.5A programok hozzájárulnak az EU gazdasági biztonságához azáltal, hogy az európai gazdasági biztonsági stratégia valamennyi pillérében (promóció, partnerség és védelem) eredményeket érnek el. Ebbe beletartozik az érzékeny ágazatokban végrehajtott nem európai beruházások hatékony átvilágítása és Európa globális partnerségeinek megerősítése is.
4.6Az együttműködésen alapuló projektek számára nagyobb rugalmasságot kell biztosítani. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni továbbá a projektek hatására és konkrét eredményeire, eredményorientált megközelítés alkalmazásával értékelve a projektjavaslatokat, ami azt jelenti, hogy a kiválasztási eljárások során a projektjavaslatokat az európai versenyképességre gyakorolt lehetséges tényleges hatásaik figyelembevételével kell értékelni és finanszírozni. A projektek hatékonyságának fokozása érdekében az is fontos, hogy a keretprogram összhangban legyen az uniós szakpolitikákkal és politikai célkitűzésekkel, figyelembe véve az egyéb releváns uniós finanszírozási programokkal – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel és a strukturális alapokkal – való minden lehetséges szinergiát. A hatékonyabb szinergiák elősegítése érdekében nagyobb koordinációt kell megvalósítani az Európai Bizottság érintett főigazgatóságai (DG RTD, DG GROW, DG REGIO, DG COMP stb.) és a különböző nemzeti szintű irányító hatóságok között.
4.7A nagyon specifikus témákra való szakosodás hangsúlyozása és olyan belső tematikus szakértők bevezetése, akik képesek a különböző pénzügyi eszközök között a potenciális pályázókat eligazítani, hozzájárulhat egy olyan szakértői hálózat létrehozásához, amely képes kezelni a programok közötti kölcsönös függőséget és szinergiákat, és eligazítani a potenciális pályázókat a részvétel szélesítésében érintett országokban. A nemzeti kapcsolattartó pontok segíthetik a folyamatot, és pénzügyi támogatásra van szükség a tevékenységekhez, beleértve a hálózatépítést, a tudáscserét és a kapacitásépítést.
Kelt Brüsszelben, 2024. szeptember 5-én.
az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke
Sandra Parthie
APPENDIX 1: List of previous EESC opinions and links, related to the topic:
1.
Proposal for a Council recommendation on enhancing research security
(INT/1062)
2.
Introducing a European Innovation Stress Test
(INT/1045)
3.
A new European innovation agenda
(INT/996)
4.
European missions
(INT/967)
5.
Pact for Research and Innovation in Europe
(INT/962)
6.
Communication on the global approach to research, innovation, education and youth
(INT/941)
7.
Establishing the Joint Undertakings under Horizon Europe
(INT/936)
8.
A new European Research Area (ERA) for research and innovation
(INT/924)
9.
Horizon Europe
(INT/858)
10.
R&I – A renewed European agenda (Communication)
(INT/855)
APPENDIX 2: General introduction of Horizon 2020 and Horizon Europe & Figures
The core mission of the Horizon 2020 programme was to drive economic growth and create jobs through research and innovation (R&I), with a strong emphasis on excellent science, industrial leadership and tackling societal challenges. It aimed to adapt skills and promise new industrial jobs, by fostering the development and circulation of human capital in industry and working for better recognition of qualifications across borders. The Horizon 2020 financial facility leveraged EUR 77.5 billion in debt and equity for over 38 000 organisations, well above its targets, and fostered the development of venture capital ecosystems and networks.
According to the Commission’s evaluation report on the long-term effects of Horizon 2020, the programme is estimated to contribute an average annual increase of EUR 15.9 billion to EU GDP, totalling EUR 429 billion over the period 2014-2040. Horizon 2020 is also expected to have had a notable impact on job creation, with a net gain in employment levels reaching around 220 000 employees at its peak.
Horizon Europe facilitates collaboration and strengthens the impact of research and innovation in developing, supporting and implementing EU policies while tackling global challenges. It supports the creation and wider dissemination of excellent knowledge and technologies. It creates jobs, fully engages the EU’s talent pool, boosts economic growth, promotes industrial competitiveness and optimises investment impact within a stronger European Research Area (ERA).
The programme will soon enter its second strategic plan, which steers research and innovation funding for the period 2025-2027, addressing the key global challenges such as climate change, loss of biodiversity, the digital transition and an ageing population. The strategic plan sets out three strategic orientations for research and innovation investment under Horizon Europe for the years 2025-2027: (1) green transition, (2) digital transition, and (3) a more resilient, competitive, inclusive and democratic Europe.
What type of institutions have received the most funding since 1998?
A few figures on what has been achieved so far.
Innovation performance compared to the EU 2017 among EU 27 Member States – A comparison to 2023.
The Innovation Leaders have particularly attractive research systems and are strong in digitalisation. The Strong Innovators demonstrate significant strengths in their innovation ecosystems (product and business innovations). Among the Moderate Innovators, there is a range of positive trends, in particular the development of collaboration in research; whereas Emerging Innovators have shown an overall positive trajectory in innovation performance, but they are still lagging. Although the performance differences have slightly narrowed among the Strong Innovators and Moderate Innovators between 2017 and 2024, they became more pronounced among the Innovation Leaders and Emerging Innovators. There are also persistent geographic differences in innovation performance, with Innovation Leaders and most Strong Innovators predominantly located in Northern and Western Europe, and many of the Moderate and Emerging innovators in Southern and Eastern Europe.
Croatia remained stable. Compared to the last edition:
·Denmark remains the most innovative EU country followed by Sweden, which led the rankings between 2017-2022.
·Two countries now belong to a different performance group.
·Estonia became a Strong Innovator following a steady growth pattern since 2017.
·Belgium, which was an Innovation leader in 2023, moved down to the Strong Innovators’ category, although it maintained its fifth position in the rankings overall.
Bulgaria has received approx. 60 million euros.
Greece- 696.9 million euros under the Horizon 2020 program. Romania- 109.75 million euros and Turkye-118 million euros.
Germany ~ €5 billion / 10 163 projects
United Kingdom ~ €4.52 billion / 10 052 projects
France ~ €3.27 billion / 8 094 projects
Spain ~ €2.81 billion / 8 700 projects
Italy ~ €2.56 billion / 7 999 projects
Netherlands ~ €2.37 billion / 5 219 projects
Belgium ~ €1.47 billion / 3 709 projects
Sweden ~ €1.09 billion / 2 553 projects
Austria ~ €877 million / 2 318 projects
Denmark ~ €790 million / 1 910 projects
Total money received: €24 786 499 878
_____________