|
VÉLEMÉNY |
|
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság |
|
A KAP alapjául szolgáló jogi aktusok módosítása – egyszerűsítés |
|
_____________ |
|
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletnek a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerek, a KAP stratégiai tervek módosítása, a KAP stratégiai tervek felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések és szankciók alóli mentességek tekintetében történő módosításáról
|
|
NAT/932 |
|
Előadó: Stoyan TCHOUKANOV |
HU
|
Felkérés: |
az Európai Unió Tanácsa: 2024. 03. 19. Európai Parlament: 2024. 03. 22. |
|
Jogalap: |
EUMSZ 43. cikk (2) bekezdés és 304. cikk |
|
Illetékes szekció: |
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció |
|
Elfogadás a plenáris ülésen: |
2024. 04. 24. |
|
Plenáris ülésszak száma: |
587. |
|
A szavazás eredménye:
|
200/1/8 |
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli, hogy korábbi véleményeivel összhangban 1 az Európai Bizottság több olyan intézkedést javasolt, amelyek az élelmiszer-önrendelkezés erősítése és a mezőgazdasági termelők jövedelmének javítása érdekében nagyobb rugalmasságot biztosítanak az uniós mezőgazdasági termelők számára és csökkentik adminisztratív terheiket. Ugyanakkor rámutat arra, hogy a közös agrárpolitikának (KAP) – még egyszerűsített alkalmazási formában is – végső soron a társadalmi és ökológiai szükségleteket kielégítő, fenntartható élelmiszerrendszereket kell támogatnia, hozzájárulva az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez. Az EGSZB mindazonáltal szeretne rámutatni a jelenlegi javaslat bizonyos korlátaira és bizonytalanságaira.
1.2Először is az EGSZB hangsúlyozza, hogy ez a javaslat nem fogja megoldani a mezőgazdasági termelők fő problémáját, nevezetesen az értékek tisztességtelen elosztását az élelmiszer-ellátási lánc mentén, ami miatt nem kapnak méltányos jövedelmet az élelmiszer-termelésért (a mezőgazdasági termelők jövedelme mintegy 40%-kal alacsonyabb, mint a nem mezőgazdasági termelők átlagos jövedelme) 2 , 3 . Az EGSZB ezért kéri, hogy az Európai Bizottság csomagjában 4 javasolt további, a szerződésekre, a termelői szövetségekre, az önkéntes rendszerekre, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, valamint a termelési költségek, árrések és kereskedelmi gyakorlatok megfigyelőközpontjára vonatkozó elemeket mielőbb terjesszék elő és fogadják el. Ezek az intézkedések nem kevésbé sürgetőek, és hozzájárulnak az átfogó cél – a gazdálkodók méltányosabb jövedelme – eléréséhez, valamint a szakma vonzóbbá tételéhez a fiatalabb generációk számára. Több támogatást kell nyújtani a rövid ellátási láncok és a minőségrendszerek előmozdítására, valamint annak biztosítására, hogy a tagállamok kiemelten kezeljék ezeket a szempontokat közbeszerzési eljárásaikban. Mindezt többek között azáltal, hogy a tagállamok számára kötelező célokat írnak elő ezek bevezetésére vagy javítására; ily módon növelhető a mezőgazdasági üzemek hozzáadott értéke és jövedelmezősége. A jövedelem jelentős növekedése elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdálkodók tisztességesen meg tudjanak élni a munkájukból, és a környezetbarátabbá tételt célzó intézkedések révén nagyobb mértékben járuljanak hozzá a környezetvédelmi törekvésekhez.
1.3Az EGSZB elvben támogatja a tagállamoknak – és így az uniós mezőgazdasági termelőknek – kínált rugalmasságot, hogy a gazdálkodási gyakorlatokat dinamikusan a regionális feltételekhez igazíthassák1. Ugyanakkor az EGSZB megjegyzi, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikákat és a szociális normákat nem tehernek, hanem a hosszú távú megoldások és a jövőbeli döntéshozatalt segítő iránymutatások részének kell tekinteni1, és hogy a rugalmasság nem jelentheti a megreformált KAP ambícióinak csökkenését és a környezetbaráttá tételt szolgáló rendszerének gyengülését. Az EGSZB rámutat, hogy a feltételességet azért vezették be, hogy az adófizetők szemében legitimálják a hektáronkénti támogatásokat („a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás”). Csak akkor lehet nagyobb környezetvédelmi ambíciókat támasztani, többek között a feltételesség révén, ha a mezőgazdasági termelők gazdaságilag fenntarthatóak. A gazdáknak továbbra is alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozáshoz, el kell kötelezniük magukat a szerződéses, alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezések mellett stb. A mezőgazdasági termelők vészesen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozásnak, és egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási körülményekkel kell megbirkózniuk, ami befolyásolhatja, hogy képesek-e az ideális határidőkön és időkereteken belül dolgozni, például a takarónövényzet telepítése esetében. A kedvezőtlen időjárási viszonyok esetére javasolt átmeneti eltérések, valamint a talajművelésre, a talajborításra és az állandó gyepterületek helyreállítására vonatkozó egyszerűsítések lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy az időjárási viszonyok függvényében a lehető legjobban gondozzák földjeiket.
1.4Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a belső piacot, és tisztességes versenyt kell biztosítani az uniós mezőgazdasági termelők és kkv-k számára a harmadik országokkal kötött kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodások és önálló kereskedelmi intézkedések révén, amelyek legalább az EU-ban előírtakkal egyenértékű egészségügyi, szociális és környezetvédelmi normákat írnak elő az importra vonatkozóan1. Olyan védzáradékokra is szükség van, amelyek könnyen alkalmazhatók és hatékonyak piaci zavarok esetén (tükörintézkedések, viszonosság).
1.5A KAP-reformot még a Covid19, illetve Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója előtt dolgozták ki, viszont mindkettő olyan komplex gazdasági helyzetet teremtett a mezőgazdasági termelők számára, amelyre nem lehetett felkészülni. Az uniós élelmiszer-termelés hosszú távú fenntarthatóságának és az élelmiszer-önellátásnak a támogatása érdekében a jelenlegi KAP-nak jobban kellene támogatnia a mezőgazdasági termelőket abban, hogy elkötelezzék magukat az ökorendszerek vagy más környezetvédelmi szolgáltatások, például a biológiai sokféleség megőrzése mellett, az ambícióinak megfelelő költségvetés biztosításával.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy a mezőgazdasági termelőket megfelelően támogatni kell az átmenet során, és hogy egyes konkrét mezőgazdasági tevékenységek tájra, biológiai sokféleségre, környezetre és éghajlatra gyakorolt pozitív externáliáit állami finanszírozás vagy magánszerződések révén kell ösztönözni 5 . Ebben az összefüggésben az EGSZB úgy véli, hogy az úgynevezett nem termelési célú elemekkel kapcsolatban javasolt intézkedések, amelyek révén a gazdálkodók dönthetnek úgy, hogy szántóföldjeik egy részét pihentetik vagy új tájképi elemeket hoznak létre azokon a területeken (és ehhez egy ökorendszeren keresztül kiegészítő pénzügyi támogatást kapnak), a KAP által eredetileg tervezettnél is pozitívabb eredményekhez vezethetnek, amennyiben elegendő és megfelelő kiegészítő pénzügyi források állnak rendelkezésre. Ez nemcsak a KAP ökológiai hatékonyságát biztosítaná, hanem lehetővé tenné a mezőgazdasági vállalkozások számára, hogy megtervezzék a következő finanszírozási időszakba való fokozatos átmenetet.
1.7Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a finanszírozás álljon arányban a gazdasági szempontból fenntartható, környezetbarátabb és igazságosabb KAP biztosítására irányulóan elfogadott törekvésekkel, és azt ajánlja, hogy az egyszerűsítések hatását tagállami szinten a lehető leghamarabb, 2025-ben értékeljék, különös tekintettel a mezőgazdasági termelők jövedelmére, illetve a biológiai sokféleség megőrzésére szolgáló felületek vagy jellemzők teljes mennyiségére gyakorolt hatásokra.