TEN/840
Harmonizált folyami információs szolgáltatások – az uniós szabályok felülvizsgálata
VÉLEMÉNY
„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK irányelv módosításáról
[COM(2024)33 final - COM(2024)59 final - 2024/0011 (COD)]
|
Kapcsolat:
|
ten@eesc.europa.eu
|
|
Felelős:
|
António RIBEIRO PEREIRA
|
|
A dokumentum kelte:
|
2024. 04. 09.
|
Előadó: Mateusz SZYMAŃSKI
|
Felkérés:
|
Európai Parlament: 2024. 02. 29.
az Európai Unió Tanácsa: 2024. 03. 15.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikkének első bekezdése
|
|
Illetékes szakbizottság:
|
„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2024. 04. 04.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
62/0/1
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
xx.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
xx/xx/xx
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az európai folyami információs szolgáltatásoknak (RIS) nemcsak most, hanem a jövőben is három célkitűzést kell szem előtt tartaniuk:
-a biztonságot,
-a fenntarthatóságot, valamint
-a különböző közlekedési módokkal való integráció lehetővé tételét.
1.2Ezért az ilyen rendszernek képesnek kell lennie a változó kihívásokhoz és lehetőségekhez való alkalmazkodásra, ugyanakkor kompatibilisnek kell lennie a különböző közlekedési módok vonatkozó rendszereivel, és felhasználóbarátnak kell lennie.
1.3A létrehozandó rendszernek nyitva kell állnia minden olyan kezdeményezés előtt, amely előmozdítja a hajózás fejlesztését a helyi vízi utakon, beleértve a TEN-T hálózat részét nem képező városokat és nagyvárosokat is, hogy elkerülhető legyen a folyami információs rendszerrel nem kompatibilis helyi rendszerek létrehozása.
1.4A javaslat alapvetően figyelmen kívül hagyja a személyzet új digitális eszközök használatára való felkészítésének kérdését. Az EGSZB úgy véli, hogy alapvető fontosságú a belvízi közlekedésben alkalmazott új digitális technológiák tudatosítása és az embereknek a használatukra vonatkozó oktatása. Biztosítani kell, hogy a munkavállalókat bevonják a folyami információs rendszer megvalósításáról szóló vitákba.
2.A jogalkotási javaslat módosításai
2.1A 2005/44/EK irányelv
1. módosítás
Az 1. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
Ez az irányelv kialakítja a harmonizált folyami információs szolgáltatások (RIS) uniós létrehozásának és alkalmazásának keretét annak érdekében, hogy támogassa a belvízi közlekedést a hajózásbiztonság, hatékonyság és a fenntarthatóság növelése tekintetében, valamint hogy lehetővé tegye az egyéb közlekedési módokhoz való kapcsolódást.
|
Ez az irányelv kialakítja a harmonizált folyami információs szolgáltatások (RIS) uniós létrehozásának és alkalmazásának keretét annak érdekében, hogy támogassa a belvízi közlekedést a hajózásbiztonság növelése, valamint a belvízi közlekedés fenntartható fejlődése tekintetében, valamint hogy lehetővé tegye az egyéb közlekedési módokhoz való kapcsolódást.
|
|
Indokolás
|
|
A hatékonyság a fenntartható közlekedés fejlődésének szerves része. Ez azt jelenti, hogy egyensúlyra van szükség a környezetvédelem, a vállalkozások és a társadalmi igények között.
|
2. módosítás
Az 1. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
Ez az irányelv keretet biztosít a műszaki követelmények, előírások és feltételek létrehozásához és továbbfejlesztéséhez a harmonizált, összekapcsolt és nyitott RIS uniós belvízi utak tekintetében történő biztosítása, valamint az egyéb modális forgalomirányítási szolgáltatásokkal, különösen a tengeri hajóforgalom-irányítási és információs szolgáltatásokkal való folytonosság biztosítása érdekében.”
|
Ez az irányelv keretet biztosít a műszaki követelmények, előírások és feltételek létrehozásához és továbbfejlesztéséhez a harmonizált, összekapcsolt és nyitott RIS uniós belvízi utak tekintetében történő biztosítása, valamint az egyéb modális forgalomirányítási szolgáltatásokkal és információs szolgáltatásokkal való folytonosság biztosítása érdekében.”
|
|
Indokolás
|
|
A belvízi közlekedés más közlekedési módokkal való együttműködése szintén fontos. Lásd az 1.1., 1.2. és 4.1. pontokat.
|
3. módosítás
Az 1. cikk 3. pontjának hg) pontja a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
»intelligens belvízi infrastruktúra-rendszer«: olyan elektronikus platform, amely a belvízi hajózási infrastruktúra félig és teljesen automatizált irányítását támogatja a TEN-T zsilipjeiben és mozgóhídjaiban, és amelyet a vízi utakat kezelő hatóságok működtetnek;
|
»intelligens belvízi infrastruktúra-rendszer«: olyan elektronikus platform, amely a belvízi hajózási infrastruktúra félig és teljesen automatizált irányítását támogatja a 2. cikk szerinti belvízi utak zsilipjeiben és mozgóhídjaiban, és amelyet a vízi utakat kezelő hatóságok működtetnek;
|
|
Indokolás
|
|
Az összes belvízi vízi útra alkalmazott rendszernek azonosnak kell lennie. Lásd az 1.3. és 4.9. pontokat.
|
4. módosítás
Az 1. cikk 3. pontjának hi) pontja a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
»belvízi kikötők«: a TEN-T törzshálózatához vagy átfogó hálózatához tartozó, az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében feltüntetett és besorolt belvízi kikötő.”
|
»belvízi kikötők«: a 2. cikk szerinti belvízi utak törzshálózatához vagy átfogó hálózatához tartozó, az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében feltüntetett és besorolt belvízi kikötő.”
|
|
Indokolás
|
|
Ugyanaz, mint a 3. módosító indítványban megfogalmazott indokolás.
|
5. módosítás
Az 1. cikk 4. pontjában a (3) bekezdés b) pontja a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
biztosítják, hogy valamennyi belvízi útjuk tekintetében – az a) pontban említett adatokon kívül – navigációs célokat szolgáló elektronikus hajózási térképek is a RIS-felhasználók rendelkezésére álljanak;
|
biztosítják, hogy valamennyi 2. cikk szerinti belvízi útjuk tekintetében – az a) pontban említett adatokon kívül – navigációs célokat szolgáló elektronikus hajózási térképek is a RIS-felhasználók rendelkezésére álljanak;
|
|
Indokolás
|
|
Ugyanaz, mint a 3. módosító indítványban megfogalmazott indokolás.
|
6. módosítás
A II. melléklet 1. cikkének 6. pontja a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
b) harmonizált, egységes hozzáférési pont, amely naprakész, lehetőség szerint valós idejű tájékoztatást nyújt a hajózóutak biztonságos és fenntartható hajózást, tervezést és kikötői műveleteket biztosító feltételeiről a TEN-T keretében;
d) az adatok magas szintű pontossága az érintett RIS-felhasználók között a TEN-T keretében történő zökkenőmentes adatcsere érdekében (az Unión belül és kívül);
g) kapcsolatteremtés más olyan rendszerekkel, amelyek információs, kommunikációs, navigációs vagy helymeghatározási/lokalizációs technológiákat alkalmaznak a TEN-T infrastruktúrájának, mobilitásának és forgalmának hatékony kezelése, valamint a polgárok és az üzemeltetők számára hozzáadott értékű szolgáltatások nyújtása érdekében, beleértve a hálózat biztonságos, védett, környezetkímélő és kapacitáshatékony használatára szolgáló rendszereket is;
|
b) harmonizált, egységes hozzáférési pont, amely naprakész, lehetőség szerint valós idejű tájékoztatást nyújt a hajózóutak biztonságos és fenntartható hajózást, tervezést és kikötői műveleteket biztosító feltételeiről a 2. cikk szerinti belvízi utak keretében;
d) az adatok magas szintű pontossága az érintett RIS-felhasználók között a 2. cikk szerinti belvízi utak keretében történő zökkenőmentes adatcsere érdekében (az Unión belül és kívül);
g) kapcsolatteremtés más olyan rendszerekkel, amelyek információs, kommunikációs, navigációs vagy helymeghatározási/lokalizációs technológiákat alkalmaznak a 2. cikk szerinti belvízi utak infrastruktúrájának, mobilitásának és forgalmának hatékony kezelése, valamint a polgárok és az üzemeltetők számára hozzáadott értékű szolgáltatások nyújtása érdekében, beleértve a hálózat biztonságos, védett, környezetkímélő és kapacitáshatékony használatára szolgáló rendszereket is;
|
|
Indokolás
|
|
Ugyanaz, mint a 3. módosító indítványban megfogalmazott indokolás.
|
7. módosítás
Az 1. cikk 4. pontjában a (2) bekezdés a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
A tagállamok úgy alakítják ki a RIS-t, hogy a RIS-alkalmazás hatékony, bővíthető és összekapcsolható legyen annak érdekében, hogy a többi RIS-alkalmazással és az egyéb közlekedési módok rendszereivel együtt tudjon működni, miközben biztosítja a közlekedésirányítási rendszerekhez és a kereskedelmi tevékenységekhez való kapcsolódást is.
|
A tagállamok úgy alakítják ki a RIS-t, hogy a RIS-alkalmazás hatékony, bővíthető és összekapcsolható legyen annak érdekében, hogy a többi RIS-alkalmazással és az egyéb közlekedési módok rendszereivel, valamint a közlekedésirányítási rendszerekkel és a kereskedelmi tevékenységekkel együtt tudjon működni.
|
|
Indokolás
|
|
A cél az együttműködés, nem pedig az interfész kialakítása.
|
8. módosítás
Az 1. cikk 4. pontjában a (3) bekezdés a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
b) biztosítják, hogy valamennyi belvízi útjuk tekintetében – az a) pontban említett adatokon kívül – navigációs célokat szolgáló elektronikus hajózási térképek is a RIS-felhasználók rendelkezésére álljanak;
c) lehetővé teszik, hogy – amennyiben a nemzeti vagy nemzetközi előírások megkövetelik a hajókra vonatkozó jelentéstételt– az illetékes hatóságok hozzáférjenek a szükséges elektronikus hajózási adatszolgáltatáshoz. A határokon átnyúló forgalom esetén ezeket az információkat a szomszédos állam illetékes hatóságaihoz kell eljuttatni, továbbá minden ilyen információt a hajó határra való érkezését megelőzően kell eljuttatni;
d) biztosítják, hogy a hajósoknak szóló hirdetményeket, többek között a belvízi útjaik vízszintjére (vagy a legnagyobb megengedett merülésre) és a jégveszélyre vonatkozó jelentéseket szabványosított, kódolt és letölthető üzenet formájában adják meg. A szabványüzeneteknek mindenképpen tartalmazniuk kell a biztonságos hajózáshoz szükséges információkat. A hajósoknak szóló hirdetményeket, amelyeknek naprakészeknek kell lenniük, legalább valamely könnyen hozzáférhető közös elektronikus formátumban meg kell adni;
f) biztosítják, hogy a RIS és – az uniós jog által létrehozott és más közlekedési módok rendszereinél alkalmazott – elektronikus információcsere-környezetek között sor kerüljön legalább a forgalommal kapcsolatos információk cseréjére, többek között az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezeten belül működő nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszeren keresztül;
|
b) biztosítják, hogy valamennyi belvízi navigációs célokat szolgáló elektronikus hajózási térkép is a RIS-felhasználók rendelkezésére álljon;
c) lehetővé teszik, hogy – amennyiben a nemzeti vagy nemzetközi előírások megkövetelik a hajókra vonatkozó jelentéstételt– az illetékes hatóságok hozzáférjenek a szükséges elektronikus hajózási adatszolgáltatáshoz. A határokon átnyúló forgalom esetén ezeket az információkat a szomszédos állam illetékes hatóságaihoz kell eljuttatni, a hajó határra való érkezését megelőzően;
d) biztosítják, hogy a hajósoknak szóló hirdetményeket, többek között a belvízi útjaik vízszintjére (vagy a legnagyobb megengedett merülésre) és a jégveszélyre vonatkozó jelentéseket szabványosított, kódolt és letölthető üzenet formájában adják meg. A szabványüzeneteknek mindenképpen tartalmazniuk kell a biztonságos hajózáshoz szükséges információkat. A hajósoknak szóló hirdetményeket, amelyeknek naprakészeknek kell lenniük, valamely könnyen hozzáférhető közös elektronikus formátumban meg kell adni;
f) biztosítják, hogy a RIS és – az uniós jog által létrehozott és más közlekedési módok rendszereinél alkalmazott – elektronikus információcsere-környezetek között sor kerüljön a forgalommal kapcsolatos információk cseréjére, többek között az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezeten belül működő nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszeren keresztül;
|
|
Indokolás
|
|
A b) pont esetében ugyanaz, mint a 3. módosító indítványban megfogalmazott indokolás.
A c), d), és f) pontoknál stilisztikai korrekció.
|
9.módosítás
Az 1. cikk 4. pontjában az (5) bekezdés a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
A tagállamok hajózóúti, infrastruktúra-, forgalmi és közlekedési információkat biztosító, egységes RIS-platformot hoznak létre, működtetnek, használnak és tartanak fenn. A RIS-platform, amelynek valamennyi RIS-felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, a RIS-szel kapcsolatos információk megosztásának fő platformja. Magában kell foglalnia a más közlekedési módok és belvízi kikötők rendszereivel való kapcsolódás lehetőségét. A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot, amelyek a RIS-platform működtetéséért felelősek.
|
A tagállamok hajózóúti, infrastruktúra-, forgalmi és közlekedési információkat biztosító, egységes RIS-platformot hoznak létre, működtetnek, használnak és tartanak fenn. A RIS-platform, amelynek valamennyi RIS-felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, a RIS-szel kapcsolatos információk megosztásának fő platformja. Kapcsolódik más közlekedési módok és a belvízi kikötők rendszereihez. A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot, amelyek a RIS-platform működtetéséért felelősek.
|
|
Indokolás
|
|
A cél számít, nem pedig a megvalósítás módja.
|
10. módosítás
A II. melléklet 8. pontját törölni kell.
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
Adatcsere más digitális rendszerekkel vagy platformokkal
A más digitális rendszerekkel vagy platformokkal – többek között az EMSWe-vel, az eFTI-vel, az ERDMS-szel, a belvízi kikötők kikötőközösségi rendszereivel és az intelligens belvízi útinfrastruktúra-rendszerrel – való adatcserére vonatkozó műszaki előírásoknak az 5. cikkel összhangban tiszteletben kell tartaniuk a következő elveket:
a) a RIS-platform által biztosított funkciókra való építkezés;
b) a RIS-technológiák és a más közlekedési módok által használt adatbázisok és rendszerek közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése a megfelelő adatkapcsolatok és adatközvetítés használata révén;
c) a rendszerekre és az automatizált adatcsere-eljárásra vonatkozó követelmények meghatározása;
d) valós idejű információcsere, különösen a sürgős adatok esetében;
e) a biztonságos információcsere garantálása egy átfogó, felhasználói jogosultságokon alapuló hozzáférés-ellenőrzési rendszerrel összhangban;
f) olyan, rendszerek közti cserét támogató keretre való felkészülés, amely lehetővé teszi a jövőbeli fejlesztéseket és szükség esetén a további rendszerekkel való kapcsolatokat, beleértve a jövőbeli európai mobilitási adattérrel és bármely más olyan rendszerrel való információcserét, amelynek célja a multimodális szállítással kapcsolatos innovációk előmozdítása.
|
|
|
Indokolás
|
|
A 7. pont megismétlése.
|
11. módosítás
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg
|
Az RB módosítása
|
|
A RIS-szel kapcsolatban alkalmazandó műszaki előírások megegyeznek az ES-RIS 2023/1 dokumentumban meghatározottakkal.
|
A RIS-szel kapcsolatban alkalmazandó műszaki előírások megegyeznek az ES-RIS 2023/1 dokumentumban, annak további frissítéseiben és más vonatkozó előírásokban
meghatározottakkal.
|
|
Indokolás
|
|
Az ES-RiS 2023/1 dokumentum módosításait tervezik (COM(2024) 59 final). Lásd a 3.8. pontot.
|
Az 1. cikk 13. pontja és a 2. cikk:
Az Európai Bizottság nem hagyja el a 12. cikk (1) bekezdését, ugyanakkor az átültetésre vonatkozó új határidőkkel együtt javasolja a 2. cikket. Az EGSZB ajánlja a javasolt szöveg felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy elkerüljék az átültetés ütemezésével kapcsolatos zavart.
3.A vélemény háttere, a tárgyalt jogalkotási javaslat áttekintése
3.1A belvízi közlekedés a fenntartható közlekedés fejlesztésének fontos eleme, mivel a közúti közlekedéshez képest fele-negyedannyi energiafogyasztással, negyedannyi kibocsátással, és feleannyi földhasználattal jár, ugyanakkor torlódástól mentes. Az EU-ban ez a közlekedési ágazat a közlekedés külső költségeinek csupán 0,3%-át teszi ki.
3.213 EU-tagállam rendelkezik összekapcsolt belvízi hajóúthálózattal, amelynek a szállítási igények kielégítésében való részesedése (2021-ben a teljes szállításban átlagosan 4%, a belföldi szállításban 5,4%) ezért nem tükrözi annak egyes alkalmazási területein betöltött tényleges szerepét (az északi-tengeri kikötői szolgáltatásban 57%, a rotterdami kikötőben több mint 32%, Antwerpenben 40%, Hollandia belföldi szállításában közel 40%). Egyes régiókban még mindig van lehetőség a belvízi közlekedés fejlesztésére, amellyel élni kell.
3.3E közlekedési mód alacsony környezeti hatásánál fogva jut szerephez a környezetbarátabb közlekedés kiépítésében. A belvízi és a rövid távú tengeri fuvarozásnak 2030-ig 25%-kal, 2050-ig pedig 50%-kal kell növekednie.
3.4E közlekedési mód versenyképesebbé tételének egyik kulcsfontosságú feltétele a digitalizáció. Egy harmonizált, interoperábilis és nyílt információs rendszer kiépítéséhez közös szabványok és műszaki előírások bevezetésére volt szükség.
3.5A RIS-irányelv a belvízi közlekedés egyik legfontosabb szabályozó eszközeként választ adott ezekre a kihívásokra; célja az volt, hogy fejlett információs szolgáltatásokat és funkciókat biztosítson ebben a közlekedési ágazatban, ami a következőkhöz járulna hozzá:
-fokozott versenyképesség,
-optimális infrastruktúra-használat,
-fokozott biztonság, valamint
-a természeti környezet hatékonyabb védelme.
3.6A RIS végrehajtásának hatásairól készült elemzés szerint ez nem felel meg az elvárásoknak, és amint az a javaslatban szerepel, a RIS-irányelv nem foglalkozik azzal, hogy javítani kell a belvízi hajózás hatékonyságát és a multimodális ellátási láncokkal való integrációját, nem kezeli kellőképpen az új technológiai kihívásokat és az ágazat további digitalizációját, a fő probléma pedig a RIS lassú és széttagolt kiépítése, ami akadályozza az ágazat versenyképességét és biztonságát, és visszaveti az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulását.
3.7Rendkívül fontos, hogy a közös európai mobilitási adattér létrehozásáról szóló közlemény felismeri ezt a problémát. Az EGSZB úgy véli – és el is várja –, hogy a RIS-adatok e térség részévé váljanak, ami jelentősen javítani fogja a közlekedés multimodalitását az EU-ban.
3.8Állásfoglalásában az EP a belvízi hajózási ágazatban a digitális és automatizált technológiák fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó stratégia kidolgozására szólított fel. Hangsúlyozta továbbá, hogy a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottságban (CESNI) aktualizálni kell a műszaki szabványokat, és javítani kell a folyami információs szolgáltatások harmonizálását. A Parlament azt is egyértelműen jelezte, hogy közös keretet kell kidolgozni a különböző közlekedési módok közötti interoperábilis adatcseréhez. Ezáltal a Parlament teljes mértékben támogatta a nemzetközi belvízi hajózásban használatos adatok harmonizációjának és interoperabilitásának fokozását.
3.9A NAIADES III cselekvési tervről szóló véleményében az EGSZB rámutatott arra, hogy a belvízi hajózási ágazat megerősítésének fő elvei a multimodalitás és az intelligens hajózás, amelyek a lehető legjobb eredmények elérése érdekében optimálisan kihasználják a különböző közlekedési módok előnyeit, miközben növelik a biztonságot és csökkentik a környezetre nehezedő terheket. Az EGSZB azt is hangsúlyozta, hogy „[h]a nincs kilátás a belvízi utak hajózási feltételeinek javítására, a hajótulajdonosok nem vállalják a kockázatot és nem fognak korszerű flottába beruházni”.
4.Általános megjegyzések
4.1A digitalizáció korában, amikor az egyes szervezetek sok adatot gyűjtenek különböző rendszerek felhasználásával, létre kell hozni egy, a RIS-rendszerrel integrált multimodális, intelligens forgalomirányítási és közlekedésirányítási rendszert a meglévő szállítási kapacitások jobb kihasználása, a belvízi szállítás biztonsági szintjének javítása és a más közlekedési módokkal való jobb együttműködés érdekében.
4.2Ebben az összefüggésben a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK irányelv módosításáról szóló, előterjesztett irányelvtervezetet fontosnak kell tekinteni az uniós közlekedés fenntartható fejlődése szempontjából.
4.3Az EU-ban legalább egy tucat RIS-rendszer működik, amelyek között több nagyméretű rendszer is található. Ezek a rendszerek támogatják a navigációt és a műveletek tervezését, továbbá lehetővé teszik a biztonság növelését. Az egyes rendszerek szolgáltatásainak köre azonban jelentősen eltér.
4.4Az évek során kísérletek történtek egy olyan platform kiépítésére, amely a különböző regionális rendszereket egyetlen, nyilvánosan elérhető rendszerben egyesítené. Többek között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 2012. évi jelentésében is megállapítást nyert, hogy a RIS nemzetközi alkalmazása kívánatos. Az ilyen típusú igényekből alakult ki a RIS COMEX projekt, amelynek eredményeként létrejött az Euris platform, amely könnyű hozzáférést biztosít az Európa fő vízi útjain történő hajózáshoz és üzemeltetéshez szükséges valamennyi információhoz.
4.5Az EGSZB jelenleg csak korlátozott mértékben látja megvalósultnak az intermodalitást. Az elsősorban a tengeri kikötőkkel, a vasúti és a közúti közlekedéssel való összeköttetésekre összpontosít. Sajnos Európa egyes régióiban a belvízi közlekedés nem azonos mértékben része a közlekedési rendszereknek, bár az abban rejlő lehetőségek – különösen a városokban – nyilvánvalóak. Ennek megtörténtéhez azonban a közlekedési adatokat fel kell használni a teljes agglomerációkon belüli forgalom megtervezéséhez, ez pedig interoperabilitást és adatcserét, valamint a belvízi közlekedésnek az infrastruktúra-fejlesztésbe, a városfejlesztésbe stb. történő beépítését igényli (a fenntartható városi mobilitási tervek itt különösen fontosak). Az e-fuvarozási szolgáltatások szintén fontosak lennének.
4.6Említést érdemel, hogy a környezetvédelmi és szociális kérdésekre való fokozott társadalmi érzékenység miatt a közlekedési ágazat tevékenységeinek tervezésekor nemcsak a közlekedés költségeit (nyereségesség), hanem a külső költségeket (pl. zaj, szennyezés, forgalmi torlódások stb.) is figyelembe kell venni. A külső szállítási költségek figyelembevétele kétségtelenül nemcsak a fő európai útvonalakon, hanem a helyi vízi utakon is előnyös a belvízi közlekedés szempontjából.
4.7A belvízi közlekedés új alkalmazási területein új közlekedési technológiák kifejlesztése van folyamatban, mint például a kisebb merülésű, könnyebb anyagokból készült, önálló egységekből álló hajók.
4.8A problémát azonban a munkaerőhiány jelenti, ami arra készteti a gazdasági szereplőket, hogy kivonuljanak a kevésbé frekventált és jövedelmező helyi vízi utakról. A digitális megoldások e szakaszokon történő bevezetése enyhítheti ezt a problémát, akár a munka vonzóbbá tételével, akár a személyzet iránti igény csökkentésével, ezáltal pedig ösztönözheti e közlekedési mód fejlesztését.
4.9Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy az irányelv 2. cikke lehetővé teszi a RIS-be történő beruházásokat nemcsak a TEN-T-be tartozó vízi utakon, hanem abban az esetben is, ha az érdekelt felek önkéntesen úgy döntenek. Ezért úgy véljük, hogy az irányelvnek szabványokat kell meghatároznia, és az Európai Bizottságnak támogatnia kell a belvízi utakkal kapcsolatos digitális megoldásokra irányuló valamennyi beruházást. A megvalósított rendszernek arra kell törekednie, hogy a TEN-T-n kívüli vízi utak számára is hozzáférhető legyen annak elkerülése érdekében, hogy a helyi vízi utakon a folyami információs rendszerrel nem kompatibilis rendszereket hozzanak létre.
5.Részletes megjegyzések
5.1A dokumentumból teljesen kimaradt a személyzet kérdése, ami hiba. Nehezen képzelhető el, hogy a RIS teljes körű végrehajtására anélkül kerüljön sor, hogy a személyzet körében és a belvízi kikötőkben elfogadnák és megismernék a digitális megoldásokat. Jelezni kell ezért, hogy képzést és folyamatos oktatást kell biztosítani az ilyen típusú digitális megoldások területén. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a RIS használata hozzá fog járulni a hajókon és a kikötőkben végzett munka biztonságának javításához, ami következésképpen a jelenleg nem népszerű, a személyzet elöregedésével küzdő ágazaton belül dolgozni kívánók számának növelése mellett szólhat.
5.2Az EGSZB emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a RIS-t a hajókon végzett munka minőségének és biztonságának nyomon követésével kapcsolatos célokra is fel kell használni, különösen a munkaidő tekintetében. Hasonló megoldások más közlekedési módok, például a közúti közlekedés esetében is léteznek.
5.3Az EGSZB azt is hangsúlyozni kívánja, hogy fontos beruházni a RIS-en belüli hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúrába. A RIS bevezetéséhez szükséges berendezések (bázisállomások, optikai szálak, rádióvonalak stb.) költségesek, ezért kedvezményes pénzügyi támogatási feltételeket kell biztosítani az érdekelt szervezetek számára.
Kelt Brüsszelben, 2024. április 4-én.
Baiba MILTOVIČA
a „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció elnöke
_____________