SOC/759
Együttműködés az ifjúságpolitika területén
VÉLEMÉNY
„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Együttműködés az ifjúságpolitika területén
(feltáró vélemény a spanyol elnökség felkérésére)
Előadó: Nicoletta MERLO
|
A Tanács spanyol elnökségének felkérése
|
2022. december 8-i levél
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
feltáró vélemény
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2023. 05. 31.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
50/1/8
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB hangsúlyozza, hogy annak biztosítása érdekében, hogy az uniós ifjúsági stratégia végrehajtása sikeres legyen, valamint hogy keretet és hivatkozási alapot biztosítson az ifjúsági menetrendek valamennyi tagállamban történő előmozdításához, fontos, hogy pontos és naprakész adatok álljanak rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a Covid19-hez hasonló válságok ifjúságra gyakorolt aszimmetrikus hatásának és a szakpolitikák fiatalokra gyakorolt hatásának nyomon követését és értékelését, valamint olyan bevált gyakorlatok meghatározását, amelyek közvetlenül és kizárólag a fiatalokat célozzák, vagy amelyek jelentős hatást gyakorolnak rájuk.
1.2Az EGSZB nagyra értékeli az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatos javulását, és úgy véli, hogy alapvető fontosságú e párbeszéd megerősítése és a fiatalokat érdemben képviselő testületek bevonása a politikai döntéshozatali folyamatba, elismerve szerepüket, és kellő figyelmet fordítva azokra az új módokra, amelyek a fiatalok részvételét, vitáját és mozgósítását ma jellemzik, gyakran a technológia és a közösségi média felhasználásával.
1.3A fiatalok politikai részvételének növelése érdekében az EGSZB elkötelezett amellett, hogy a soron következő elnökségi trióval (ES-BE-HU) együtt dolgozzon Európa-szerte az első választók aktivizálására és a fiatalok szavazóként és jelöltként való részvételének növelésére irányuló stratégiákon.
1.4Az EGSZB elkötelezett amellett, hogy az EU-n belüli szociális párbeszéd megerősítéséről szóló európai bizottsági javaslattal összhangban erősítse a szociális párbeszédet. Több támogatást kell nyújtani a szociális partnerek kapacitásépítéséhez, különösen a fiatalok körében, a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások érdekében.
1.5Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy a tagállamok valamennyi jogszabály, kötelező erejű jogi aktus, politika, stratégia, program, intézkedés és közberuházás esetében ifjúsági próbakonzultációt, hatásvizsgálatot végezzenek, alakítsanak ki szakpolitikát és korrekciós javaslatokat tegyenek, valamint hogy azok akadályozzák meg a fiatalok jogainak megsértését és a velük szembeni hátrányos megkülönböztetést.
1.6A gazdasági akadályok csökkentése érdekében az EU-nak és a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a fiatalok minőségi munkahelyek révén történő munkaerőpiaci integrációját, valamint azt, hogy jobban elérjék a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-) fiatalokat.
1.7A készségek európai éve kapcsán az EGSZB kiemeli az egész életen át tartó tanulás fontosságát és a transzverzális készségek szükségességét. A fiataloknak pénzügyi ismereteket, munkavállalói jogokkal kapcsolatos ismereteket és vállalkozói készségeket kell elsajátítaniuk. Nagyobb figyelmet kell fordítani a digitális, valamint a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) kapcsolatos készségek előmozdítására, különösen a lányok körében.
1.8A mentális egészség előmozdítását, valamint az erőszak és a zaklatás elleni küzdelmet szem előtt tartva az EGSZB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fiatalok szociális-érzelmi készségeinek elsajátítását, valamint ingyenes pszichológiai és szociális támogatást kell nyújtani az iskolákban és más nagy létszámú csoportokban.
1.9A jobb mentális és fizikai egészség elérése érdekében az EGSZB fontosnak tartja, hogy minden fiatalnak lehetősége legyen sportolásra, valamint a társadalmi és kulturális életben való részvételre.
1.10Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy segítsük a fiatalokat a lakhatási költségek viselésében, és olyan állami lakáspolitikákat támogassunk, amelyek biztosítják a tisztességes lakhatáshoz való hozzáférést, ösztönzik őket az önálló életvitelre, valamint segítik őket családi életük tervezésében. A tagállamoknak fokozniuk kell a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv végrehajtására tett erőfeszítéseiket, különösen a korai gyermekgondozás és a fiatal családok számára kulcsfontosságú létesítmények rendelkezésre állása és hozzáférhetősége tekintetében.
1.11Az EGSZB kéri a fiatalok érdemibb bevonását az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kérdésekbe, és hangsúlyozza az átképzés és továbbképzés fontosságát ezeken a területeken.
1.12Az EGSZB arra kéri az EU-t és tagállamait, hogy megfelelően vegyék figyelembe az éghajlati kérdések és a mentális egészség közötti összefüggést a fiatalok tekintetében, és fokozzák az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos kutatást és a kormányzatok arra való reagálóképességét.
1.13A fent említett témák kezelése során nem szabad szem elől téveszteni a marginalizált fiatalokat, és interszekcionális megközelítést kell alkalmazni, figyelmet fordítva a nemre, az etnikai hovatartozásra, a fogyatékosságra stb.
2.A vélemény háttere
2.1Az EU 2002 óta folytat konkrét együttműködést az ifjúságpolitika területén, az aktív részvétel és a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés elvére alapozva.
Az Európai Unió Tanácsa 2018 decemberében elfogadta az Európai Unió 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiáját. Ez a stratégia az ifjúságpolitika terén az érintett felek között folytatott együttműködés céljainak, elveinek, prioritásainak és intézkedéseinek ad keretet, miközben megfelelően figyelembe veszi az érintettek hatásköreit és a szubszidiaritás elvét. A program végrehajtását és 11 ifjúsági célkitűzésének megvalósítását a rendszeres uniós ifjúsági párbeszéd támogatja. Ez a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszéd mechanizmusa mind nemzeti, mind uniós szinten. Nemzeti szinten is meg kell erősíteni ezt a folyamatot, és végre kell hajtani az uniós ifjúsági párbeszéd ajánlásait.
2.2A spanyol elnökség ezért felkérte az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt az európai fiatalokat érintő főbb kihívásokról, problémákról és nehézségekről, különös tekintettel arra, hogy mi akadályozza őket az olyan teljes és inkluzív élet megélésében, amelyben korlátlanul élvezhetik alapvető jogaikat és esélyegyenlőségüket, és mentesek minden negatív hatástól.
2.3Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi és jövőbeli uniós ifjúsági menetrendnek foglalkoznia kell azokkal – az uniós ifjúsági párbeszéd és az Eurobarométer által beazonosított – főbb kihívásokkal, problémákkal és akadályokkal, amelyekkel az európai fiatalok szembesülnek, valamint azt is meg kell határoznia, hogy az EU hogyan segítheti a fiatalokat ezek leküzdésében. Az EU-nak – a szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében – erős koordinációs és felügyeleti mechanizmusokkal arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy megerősítsék azokat az intézkedéseket, amelyek közvetlenül a nemzedékek közötti méltánytalanság enyhítésére és a nemzedékek közötti igazságosság előmozdítására irányulnak. A tagállamoknak meg kell erősíteniük azokat az ágazatközi intézkedéseket is, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a fiatalokra, mivel potenciálisan főként fiatalok a kedvezményezettjei
, és csökkentik a generációs szakadékot.
2.4Egy másik szempont, amelyet az EGSZB alapvető fontosságúnak tart, az adatgyűjtés: a fiatalokra vonatkozó, európai és nemzeti szinten hozzáférhető és mérhető, jó minőségű, lebontott adatok beszerzése előfeltétele annak, hogy a jelenlegi helyzetet különböző szempontok szerint elemezzük, értékeljük a szükséges lépéseket és felülvizsgáljuk azok hatását.
3.Általános megjegyzések
3.1 Az uniós ifjúsági párbeszéd és a fiatalok részvételének javítása
3.1.1A fiataloknak joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek az ifjúságpolitikai döntéshozatalban és általánosságban valamennyi közpolitikában. Az EGSZB nagyra értékeli az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatos javulását, és úgy véli, hogy alapvető fontosságú annak megerősítése és a fiatalokat érdemben képviselő testületek bevonása a politikai döntéshozatali folyamatba, a szakpolitikák meghatározásától a végrehajtásig, az értékelésig és a nyomonkövetésig. Ugyanilyen fontos a fiatalok marginalizált csoportjainak bevonása és az interszekcionális megközelítés alkalmazása. Ez biztosítja a fiatalok és a közintézmények közötti valódi és hatékony együttműködést minden szinten.
3.1.2Az EGSZB szerint rendkívül fontos, hogy az európai, nemzeti és helyi intézmények elismerjék valamennyi típusú ifjúsági szervezet jelentőségét és szerepét. Szintén döntő fontosságú a fiatalok szerepvállalása, vitája és mozgósítása új módjainak megfelelő figyelembevétele, amelyekhez gyakran a technológiát és a közösségi médiát használják.
3.1.3A fiatalabb generáció aktív részvételének biztosítása érdekében az EGSZB fontosnak tartja a fiatalok – különösen a legkiszolgáltatottabbak – teljes körű részvételét gátló társadalmi, gazdasági és kulturális akadályok azonosítását és leküzdését. Emellett az EU-nak és a tagállamoknak meg kell határozniuk az ifjúsági munka finanszírozásának módjait, és meg kell őrizniük a fiatalok civil társadalmi mozgásterét Európában, ahol gyakorolhatják a véleménynyilvánításhoz, a tájékoztatáshoz, az egyesüléshez, a békés gyülekezéshez és más kapcsolódó szabadságokhoz való jogukat.
3.1.4A fiatal generáció Európa-pártinak bizonyul, de a helyi, regionális, országos és európai választásokon a fiatalok részvételi aránya és jelöltként való aktív részvétele hagyományosan nagyon alacsony. Az EGSZB elkötelezett amellett, hogy a soron következő elnökségi trióval (ES-BE-HU) együtt dolgozzon az első választók aktivizálására és a fiatalok szavazóként és jelöltként való részvételének növelésére irányuló stratégiákon Európa-szerte.
3.1.5A fiatalabb generáció eléréséhez elengedhetetlen a hatékony kommunikáció: az EGSZB azt ajánlja, hogy minden közintézmény használjon közérthető és fiatalbarát nyelvezetet, és hatékonyabban használja a közösségi médiát az alapvető információk átadására, valamint intézkedéseik és szakpolitikáik kommunikálására.
3.1.6 Az EGSZB elkötelezett amellett, hogy az EU-n belüli szociális párbeszéd megerősítéséről szóló európai bizottsági javaslattal (2023. január) összhangban erősítse a szociális párbeszédet. Több támogatást kell nyújtani a szociális partnerek kapacitásépítéséhez, különösen a fiatalok körében, a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások, valamint az uniós szintű autonóm szociális partnerségi megállapodások végrehajtása céljából.
3.1.7Az EGSZB ugyanakkor elismeri azt a szerepet, amelyet más civil társadalmi szervezetek, például a kereskedelmi és iparkamarák játszanak a készségek fejlesztésében és frissítésében, valamint a szakképzési politikák kidolgozásában.
3.2A szakpolitikák generációs hatása
3.2.1Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy a tagállamok valamennyi jogszabály, kötelező erejű jogi aktus, politika, stratégia, program, intézkedés és közberuházás esetében ifjúsági próbakonzultációt, hatásvizsgálatot végezzenek, alakítsanak ki szakpolitikát és korrekciós javaslatokat tegyenek, valamint hogy azok akadályozzák meg a fiatalok jogainak megsértését és a velük szembeni hátrányos megkülönböztetést egy különösen elöregedő társadalommal
és a globalizációval
jellemzett gazdaságban.
3.2.2Jócskán van példa európai tapasztalatra a fiatalok javát szolgáló jogszabálytervezetek hatásának tudományos vizsgálatával, nyomon követésével vagy akár utólagos értékelésével kapcsolatosan. Két európai ország – Ausztria és Németország – előzetes és utólagos értékelései különösen érdekesek.
3.2.3Az EGSZB utal az Uniós ifjúsági teszt című véleményére, amely arra ösztönzi az európai és nemzeti intézményeket, hogy biztosítsák az ifjúsági szervezetek megfelelő bevonását, hajtsanak végre olyan intézkedéseket és mechanizmusokat, amelyek garantálják az ifjúsági szempont figyelembevételét, az ifjúsági teszt teljes körű végrehajtása révén pedig végezzék el a közpolitikák hatásának szisztematikus értékelését.
3.3A gazdasági akadályok csökkentése
3.3.1A fiatalok foglalkoztatásának gyakori jellemzője a bizonytalanság (ideiglenes munka, utalványalapú foglalkoztatás, platformalapú munkavégzés, haknigazdaság, együttműködésen alapuló munka stb.). Az említett munkahelyeket általában alacsony fizetés, szabálytalan munkaidő és elégtelen szociális védelem (fizetett szabadság, nyugdíj, betegszabadság stb.) vagy annak teljes hiánya jellemzi.
3.3.2Az EU-nak és a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a fiatalok minőségi munkahelyek révén történő munkaerőpiaci integrációját és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok elérésének javítását. E tekintetben az EGSZB sürgeti a spanyol elnökséget, hogy vegye figyelembe a fiatalok igényeit azokkal a folyamatban lévő jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban, amelyek különösen fontosak az európai fiatalok számára: a minőségi szakmai gyakorlatok garantálására irányuló kötelező intézkedések és a platformmunka munkafeltételeinek javításáról szóló irányelv, a szubszidiaritás elvének és a szociális partnerek autonómiájának fenntartása mellett.
3.3.3Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, az ESZA+ és más meglévő alapok forrásait – szem előtt tartva a nemzeti jogi kereteket és a kollektív szerződéseket – szükség esetén teljes és produktív munkahelyek létrehozására és a fiatalok képzettségének javítására használják fel, különös tekintettel a határozatlan idejű szerződésekre és a tisztességes munkafeltételekre, amelyek csökkentik a bizonytalan élet- és munkakörülmények kockázatát.
3.3.4A részben a zöld és digitális átállás által előidézett gyors munkaerőpiaci változások miatt egyértelműen biztosítani kell, hogy az oktatási és képzési programok és képesítések naprakészek és relevánsak legyenek a munkáltatók változó készségigényei szempontjából. Alapvető fontosságú mind a zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztése, mind pedig a tantervek aktualizálásának alulról építkező megközelítése. A fiataloknak számos digitális, a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) kapcsolatos és transzverzális készséggel, valamint alkalmazkodóképességgel kell rendelkezniük. A nemek közötti tényleges egyenlőség szempontjából kulcsfontosságú a digitális, valamint a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) kapcsolatos készségek fejlesztése, mivel több nő pályázhat a jövő munkahelyeire, és csökkentheti a nemek közötti bérszakadékot. A nemek közötti egyenlőség kérdésének a tanulmányok részét kell képeznie. Stratégiákat kell kidolgozni és végrehajtani a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének előmozdítására.
3.3.5Javítani kell a vállalkozói gondolkodásmódot az EU-ban. A fiatalok mintegy 40–45%-a érdeklődik a vállalkozói lét iránt, de csak 7%-uk vállalkozik ténylegesen. Az EU-ban a „hiányzó” vállalkozók 11%-a fiatal. Számos jelentős akadályba ütköznek a vállalkozás elindítása előtt, beleértve a vállalkozói készségek hiányát.
3.3.6A készségek európai évére hivatkozva az EGSZB kiemeli az egész életen át tartó tanulás fontosságát és a transzverzális készségek szükségességét. A pénzügyi ismeretek és a munkavállalói jogok ismerete olyan készségek, amelyeket minden fiatalnak el kell sajátítania és birtokolnia kell ahhoz, hogy kiteljesedhessen. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a rugalmas tanulási pályák bevezetését és a nem formális oktatás és az informális tanulás során szerzett készségek jobb elismerését.
3.3.7A munka és a magánélet összeegyeztetésének objektíve nehéz feladata miatt sok fiatal nőnek még mindig választania kell a család és a karrier között. Ezért azok a fiatal nők, akik családi okokból kevésbé férnek hozzá a foglalkoztatáshoz, nagyobb eséllyel szegényednek el, és kevesebb eszközük van a helyzetből való kilábaláshoz. A gyermekgondozási és tartós ápolási-gondozási létesítmények tárgyi és immateriális infrastruktúrájába történő beruházás nagyban hozzájárulhat a nők teljes foglalkoztatásához.
3.3.8 A fiatalok gazdasági autonómiájának megvalósítása rendkívül fontos, hiszen ennek segítségével lehetnek aktív állampolgárok. Olaszországban a generációs szakadék mutatója
méri, hogy a fiatalok milyen akadályokba ütköznek a gazdasági és társadalmi autonómia elérése során, és ez a jövőbeli ifjúsági teszt kulcsfontosságú kerete. Hasonló, kissé eltérő taxonómiát és mutatókat
alkalmazó projektet hajtottak végre az Egyesült Királyságban (a nemzedékek közötti méltányossági mutató), amely Európa-szerte egyre kedvezőtlenebb képet fest a fiatalok kilátásairól. Németország, Ausztria és Flandria már rendelkezik tapasztalattal a fiatalokra vonatkozó szabályozási hatásvizsgálat terén. Az EGSZB elismeri e gyakorlatok jelentőségét, és arra ösztönzi az összes tagállamot, hogy merítsen ihletet ezekből a jó példákból.
3.4Szexuális és nemi alapú erőszak
3.4.1Bár az elmúlt években komoly előrelépés történt, még mindig sok fiatal számol be szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló erőszakos cselekményekről. Az EGSZB megítélése szerint javítani kell a létesítményeket, például menedékhelyeket és az emberek társadalomba való visszailleszkedését célzó projekteket, hogy az emberek rendelkezésére álljanak az ebből eredő traumák kezelésére, valamint az erőszak és a megkülönböztetés valamennyi formája áldozatainak támogatására szolgáló eszközök. A jogi, egészségügyi, pszichológiai és szociális közvetítési szolgáltatások szintén alapvető fontosságúak.
3.4.2A sokszínűség tiszteletben tartása érdekében az iskolákban és a munkahelyeken felvilágosító kampányokat kell indítani ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. A kampányoknak nemcsak ezeket a kérdéseket kell megvizsgálniuk, hanem meg kell találniuk a nemi alapú erőszak és diszkrimináció áldozatai meghallgatásának és megszólításának módjait is. Az EGSZB szerint e kezdeményezések sikere szempontjából különösen fontos, hogy a szociális partnerek, a szervezett civil társadalom és az oktatási intézmények aktív szerepet vállaljanak.
3.4.3Az EU-ban és világszerte minden harmadik nő tapasztalt fizikai vagy szexuális erőszakot. A mai napig minden ötödik lány szexuális zaklatás áldozatává válik. Az online erőszak növekszik; minden második fiatal nemi alapú erőszak áldozata az interneten. Az EGSZB sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy a lehető leghamarabb ratifikálják az isztambuli egyezményt.
3.5Pszichológiai és érzelmi korlátok és hátrányos megkülönböztetés
3.5.1Amint azt az Egészségügyi Világszervezet által támogatott, egészségfejlesztésről szóló 10. világkonferencia (2021) keretében megalkotott, a jóllétről szóló Genfi Nyilatkozat egyértelműen kimondja, az egészség pozitív megközelítéséhez a testi jólléttel kapcsolatos elemeket integrálni kell a mentális és társadalmi jóllét elemei körébe.
3.5.2A fiatalok jóllétét és mentális egészségét számos tényező befolyásolja. A kirekesztés, a megbélyegzés, a sérülékeny családi környezet és a bizonytalan foglalkoztatás megnövelheti a mentális egészségügyi problémák kialakulásának a kockázatát. Az ellátás hiánya azzal a következménnyel jár, hogy a problémák a serdülőkortól a felnőttkorig és azon túl is fennállnak, ami veszélyezteti a fizikai és mentális egészséget, és korlátozza a kielégítő életvitel lehetőségeit.
3.5.3Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a serdülőkorúak elsajátítsák a társadalmi-érzelmi készségeket, és ingyenes pszichológiai és szociális támogatást kapjanak az iskolákban és más nagy közösségekben a jó mentális egészség előmozdítása, valamint a bárhol és bármilyen módon (többek között online) előforduló erőszak és megfélemlítés elleni küzdelem érdekében.
3.5.4A fiatalok gyakran tesznek említést a társas magányról, amikor a másokkal való együttlétben is egyedül érzik magukat. Ehhez azonban egy másik jelenség is kapcsolódik: a defenzív elszigeteltség miatti inaktivitás. Ez egy gyorsan növekvő társadalmi fóbia, amelyet gyakran az idők során kialakuló depresszió többé-kevésbé akut formái kísérnek. Az EGSZB üdvözli az ifjúság európai éve „Claim the future” (Tiéd a jövő) 2022. december 6-i zárókonferenciájának következtetéseit, amelyek szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőző egészségügyi ellátásra, valamint a mentális betegségek és a magány elleni küzdelemre.
3.5.5A mentális egészség szervezetünk megfelelő táplálkozási képességét is befolyásolhatja, ez pedig súlyos következményekkel jár a fizikai egészségre nézve. Az elmúlt években fokozódott a kontrollálatlan táplálkozás, az úgynevezett túlevés jelensége, amely gyakran kapcsolódik az elhízáshoz és az emésztőrendszeri problémákhoz, de hangulatzavar, fokozott stressz és társas szorongás is állhat mögötte.
3.5.6Az egészséges életmód segít megelőzni egyes krónikus, nem fertőző betegségeket, például a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és a rák egyes formáit. A sportolási, szociális és kulturális lehetőségekhez való hozzáférés nemcsak a személyes fejlődési folyamat rendkívül értékes eleme, hanem jelentős mértékben összefügg a jobb pszichikai és testi egészséggel is, ezért ezt minden fiatal számára biztosítani kell.
3.6Társadalmi kihívások
3.6.1A tisztességes vagy legalább elégséges bér hiánya miatt a fiatalok gyakran képtelenek megvalósítani életük bizonyos kulcsfontosságú lépéseit, például lakást venni vagy bérelni saját maguknak, illetve családot alapítani. Ez a helyzet visszafordíthatatlan módon destabilizálja a kontinens demográfiai egyensúlyát, mivel egyre több fiatal mond le a családalapításról.
3.6.2A helyzetet tovább súlyosbítja a lakáspiaci válság, különösen a nagyvárosokban, ahol az árak aránytalanok a bérekhez képest, a fiatalok pedig bizonyos garanciák hiányában nem könnyen jutnak banki finanszírozáshoz. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy segítsük a fiatalokat a lakhatási költségek viselésében, és olyan állami lakáspolitikákat támogassunk, amelyek biztosítják a tisztességes lakhatáshoz való hozzáférést, ösztönzik őket az önálló életvitelre, valamint segítik őket családi életük tervezésében.
3.6.3Másrészt nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a családok jelentik – az elképzelhető legkülönfélébb formákban – a modern társadalom alapját: a családok és a demográfiai haladás (vagy legalábbis a stabilitás) támasztják alá gazdasági és fejlődési modellünket. Ha nem tudjuk megfelelően támogatni és ösztönözni a fiatal családokat, akkor az egész szociális rendszerünket – hogy csak egy kérdést említsünk – újra kell gondolni.
3.6.4Európában, ahol a népesség elöregedése és a generációs megújulás hiánya megfordítja a demográfiai tendenciákat, a családokra, valamint a munka és a szülői szerep egyensúlyára kell összpontosítani. A szülői szabadság meghosszabbítása és a hozzáférhető gyermekgondozási létesítmények fejlesztésének felgyorsítása azokban a tagállamokban, ahol ezek nem állnak rendelkezésre, fontos eszközei a nemek közötti egyenlőség megerősítésének és előmozdításának, mivel biztosítják, hogy mindkét szülőnek lehetősége legyen több időt tölteni gyermekeivel, és elősegítik az egyenlő munkaerőpiaci részvételt.
3.7Ökológiai és környezeti kihívások
3.7.1A fiatalok a változás és az innováció kulcsszereplői, és alapvető partnerek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és más többoldalú megállapodások és eszközök – többek között az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás és az európai zöld megállapodás – végrehajtásában. Az EGSZB kéri a fiatalok érdemibb bevonását az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kérdésekbe
3.7.2Az oktatás kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés megvalósításához: figyelembe kell venni, hogy fontos a fiatalok készségfejlesztése az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a körforgásos gazdaság terén. Továbbá a gyermekek fenntarthatóságra vonatkozó oktatását a szülők egész életen át tartó tanulásával és állampolgári ismeretek oktatásával kell támogatni.
3.7.3A vidéki területeket a szolgáltatások és az infrastruktúra hiánya miatt ma az elnéptelenedés kockázata fenyegeti. Az ezeken a területeken végrehajtott célzott beruházások növelhetik a versenyképességet, munkahelyeket teremthetnek és javíthatják az életminőséget, ezzel megfordítva ezt a tendenciát, és arra ösztönözve a fiatalokat, hogy oda költözzenek. A fenntarthatóság, a helyi élelmiszer-termelés és a turizmus közötti intelligens szinergiák kialakítása ráadásul új lehetőségeket kínálhat a fiatalok számára arra, hogy érdemi és hathatós munkát végezzenek a vidéki területeken, hozzájárulva az említett régiók növekedéséhez és életképességéhez.
3.7.4A fiatalok azok közé tartoznak, akik az éghajlatváltozás környezeti hatásai tekintetében a legkiszolgáltatottabbak és legérzékenyebbek. Ha a globális felmelegedés a jelenlegi mértékben folytatódik, az a tengerszint emelkedése, a hőhullámok, a betegségek, az alultápláltság stb. miatt pusztító egészségügyi következményekkel jár majd a gyermekekre és a fiatalokra nézve. A 18 év alattiak közel 70%-a véli úgy, hogy az éghajlatváltozás globális vészhelyzet, és ezek az aggályok negatív hatással vannak a fiatalok érzelmi és pszichológiai jóllétére. A világ minden tájáról érkező 10 000 fiatal részvételével készült 2021. évi tanulmány megállapította, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatban a megkérdezett fiatalok több mint 50%-a érezte magát szomorúnak, nyugtalannak, dühödtnek, tehetetlennek, tanácstalannak és/vagy bűnösnek, míg 45%-uk úgy nyilatkozott, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érzései negatívan befolyásolják mindennapi életüket és működésüket. Az EGSZB arra kéri az EU-t és tagállamait, hogy megfelelően vegyék figyelembe ezt az összefüggést, és fokozzák az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos kutatást és kormányzati reagálóképességet.
3.7.5Az EGSZB emlékeztet „A fiatalok szerepe a zöld átállásban” című véleményére, amely egy sor intézkedést javasol annak érdekében, hogy a fiatal generációk vezető szerepet vállaljanak az éghajlatvédelmi és ökológiai átállásban.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 31-én.
Cinzia Del Rio
a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció elnöke
_____________
Megjegyzés:
Mellékletek a következő oldalakon.
MELLÉKLET
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
VÉLEMÉNYÉHEZ
A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították (eljárási szabályzat 43. cikk (2) bekezdés):
|
4. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/759
Együttműködés az ifjúságpolitika területén
3.3.1. pont
A következőképpen módosítandó:
|
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A fiatalok foglalkoztatásának gyakori jellemzője a bizonytalanság[1] (ideiglenes munka, utalványalapú foglalkoztatás, platformalapú munkavégzés, haknigazdaság, együttműködésen alapuló munka stb.). Az említett munkahelyeket általában alacsony fizetés, szabálytalan munkaidő és elégtelen szociális védelem (fizetett szabadság, nyugdíj, betegszabadság stb.) vagy annak teljes hiánya jellemzi.
[1] https://www.cedefop.europa.eu /en/ tools/ skills- intelligence/ involuntary- part- time- employment?year=2020&country=EU#2; https://www.youthforum.org/topics/platform- work#:~:text=Young%20workers%20who%20are%20at,any%20policies%20on%20this%20topic
|
Az Eurofound szerint a növekvő munkanélküliség – a várakozásokkal ellentétben – nem volt jellemző a világjárvány utáni uniós munkaerőpiacokra. Bár ez a növekedés mérsékelt volt, azt főként a 15–24 év közötti munkavállalók viselték, mivel köztük aránytalanul sokan rendelkeznek ideiglenes vagy más típusú bizonytalan munkaszerződéssel, ami azt jelenti, hogy kevésbé részesültek a munkahelymegtartási programok előnyeiből, mint a más korcsoportokba tartozó munkavállalók, és mivel aránytalanul sok munkavállalót foglalkoztattak a kijárási korlátozások által súlyosan érintett ágazatokban, például a vendéglátóiparban és a szabadidős ágazatban. Sok fiatal munkavállaló munkanélkülivé vált, amikor Európa-szerte bezártak a vállalkozások, ami tovább növelte a már amúgy is magas ifjúsági munkanélküliségi rátát. Az EGSZB pozitív fejleménynek tartja, hogy az ifjúsági munkanélküliség alacsonyabb szintre csökkent, mint a Covid19-világjárvány előtt.[1]
[1] Eurofound évkönyv (2022), „Living and working in Europe”, 2023. május 4., https://www.eurofound.europa.eu/ publications/ annual- report/ 2023/living- and- working- in- europe-2022
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
19
Ellene:
34
Tartózkodott:
6
|
|
5. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/759
Együttműködés az ifjúságpolitika területén
3.3.2. pont
A következőképpen módosítandó:
|
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EU-nak és a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a fiatalok minőségi munkahelyek révén történő munkaerőpiaci integrációját és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok elérésének javítását. E tekintetben az EGSZB sürgeti a spanyol elnökséget, hogy vegye figyelembe a fiatalok igényeit azokkal a folyamatban lévő jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban, amelyek különösen fontosak az európai fiatalok számára: a minőségi szakmai gyakorlatok garantálására irányuló kötelező intézkedések[1] és a platformmunka munkafeltételeinek javításáról szóló irányelv, a szubszidiaritás elvének és a szociális partnerek autonómiájának fenntartása mellett.
[1]
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52022XE5772&qid=1683970401216
„A nem fizetett vagy ellentételezést nem nyújtó szakmai gyakorlatok nagyon negatív hatással lehetnek a fiatalok munkaerőpiaci tapasztalataira, ezért ezeket meg kell tiltani”.
|
Az EU-nak és a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a fiatalok minőségi munkahelyek révén történő munkaerőpiaci integrációját és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok elérésének javítását. E tekintetben az EGSZB sürgeti a spanyol elnökséget, hogy vegye figyelembe a fiatalok igényeit azokkal a folyamatban lévő jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban, amelyek különösen fontosak az európai fiatalok számára: a minőségi szakmai gyakorlatok garantálására irányuló, alkalmas és megfelelően végrehajtott intézkedések és a platformmunka munkafeltételeinek javításáról szóló irányelv, a szubszidiaritás elvének és a szociális partnerek autonómiájának fenntartása mellett.
[1]
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52022XE5772&qid=1683970401216
„A nem fizetett vagy ellentételezést nem nyújtó szakmai gyakorlatok nagyon negatív hatással lehetnek a fiatalok munkaerőpiaci tapasztalataira, ezért ezeket meg kell tiltani”.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
21
Ellene:
35
Tartózkodott:
3
|
|
6. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/759
Együttműködés az ifjúságpolitika területén
3.3.3. pont
A következőképpen módosítandó:
|
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, az ESZA+ és más meglévő alapok forrásait – szem előtt tartva a nemzeti jogi kereteket és a kollektív szerződéseket – szükség esetén teljes és produktív munkahelyek létrehozására és a fiatalok képzettségének javítására használják fel, különös tekintettel a határozatlan idejű szerződésekre és a tisztességes munkafeltételekre, amelyek csökkentik a bizonytalan élet- és munkakörülmények kockázatát.
[1] HL C 152., 2022.4.6., 27. o.
|
Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, az ESZA+ és más meglévő alapok forrásait – szem előtt tartva a nemzeti jogi kereteket és a kollektív szerződéseket – teljes és produktív munkahelyek létrehozására és a fiatalok képzettségének javítására használják fel, mivel a tisztességes munka csökkentheti a bizonytalan élet- és munkakörülmények kockázatát[1].
[1] HL C 152., 2022.4.6., 27. o.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
31
Ellene:
34
Tartózkodott:
2
|