NAT/882
Az algákra vonatkozó uniós kezdeményezés
VÉLEMÉNY
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottságnak és a regionális bizottságnak a Régiók Bizottságának –
Egy erős és fenntartható uniós algaágazat felé
[COM(2022) 592 final]
|
Kapcsolattartó:
|
nat@eesc.europa.eu
|
|
Felelős:
|
Arturo IÑIGUEZ YUSTE
|
|
A dokumentum kelte:
|
2023. 04. 18.
|
Előadó: KÜKEDI Zsolt
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2022. 11. 15.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2023. 04. 13.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
50/0/1
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
578.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak az „erős és fenntartható uniós algaágazat” megteremtése érdekében kiadott közleményét. Az algák sokféleképpen hozzájárulhatnak a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez, vagy épp a világ gyorsan növekvő népességének élelmezéséhez és fenntartható energiaellátásához.
1.2Az európai lakosság véleménye megoszlik az algákról. Különösen a szennyezett vizek körüli területeken az algavirágzás aggodalomra ad okot. Ugyanakkor – részben az európai innováció segítségével – számos országban a problémák lehetséges megoldását is látják benne. Az EGSZB megjegyzi, hogy az algaágazat megteremtése közben a termék iránt bizalmat kell kelteni és a termékbiztonságra fokozott figyelmet kell fordítani.
1.3Az EGSZB megjegyzi, hogy a közlemény nem hangsúlyozza eléggé, hogy édesvízi körülmények között élelmiszerforrást lehet létrehozni. Ezenkívül az algák nem feltétlenül csak édesvízi táplálékforrásként szolgálhatnak, hanem kiterjedhetnek az eutrofizált édesvizekre, a használt gyógyvizekre és a szennyvizekre is, ahol környezeti vagy energetikai célokat szolgálhatnak. Ezt a hatalmas, de kevéssé használt erőforrást Európa fejlődésének szolgálatába kell állítanunk, különös tekintettel az EU vidéki térségeire.
1.4A tengerparti vizekben előforduló makroalgák a halászati vállalkozások számára hozhatnak többletbevételt. Kitermelésük csökkenti az eutrofizációt, és értékes ökoszisztéma-termékeket és -szolgáltatásokat eredményezhet, így többek között új élőhelyeket biztosíthat egyes fajok számára. Az édesvízi makroalgák ágazata épp most indul növekedésnek, és az új szakpolitikai dokumentumokban foglalkozni kell vele.
1.5A mikroalgák folyamatos termesztése főként zárt reaktorokban képzelhető el az EU-ban, ami komoly tőkeigénnyel jár, viszont rendkívül termelékeny és megbízható, előre ismerhető minőséget produkál. A mikroalga-termesztés a dél-európai édesvizekben és tavakban is lehetséges.
1.6Egyes tengerparttal nem rendelkező tagállamok (pl. Magyarország, Csehország, Szlovákia) részére lényegében csak a mikroalga-termelés jöhet szóba. Ugyanakkor ezen országok némelyikében magas szintű tudományos és technológiai tudás áll rendelkezésre, melyet az európai algaágazat megteremtése közben ki kell használnunk.
1.7A makro- és mikroalgákban rejlő, nagyon eltérő lehetőségeket, amelyek eltérő jellemzőkkel, hatásokkal és szabályozásigénnyel járnak, másképp kell kezelni. Az EGSZB úgy látja, hogy a közleményben észszerű egyensúly van a makro- és a mikroalgák között, de azt ajánlja, hogy vizsgálják meg, hogy az algaágazat édesvízi szegmense milyen előnyökkel járhat bizonyos (a tengerparttal nem rendelkező) tagállamok számára. Az EGSZB javasolja a megközelítés kiegyensúlyozását, integrálását a kapcsolódó ágazatokkal, az uniós és nemzeti hatáskörök egyértelmű elkülönítését, valamint a belső piac esetleges védelmét az olcsó importtermékektől.
1.8Az élelmiszer-ellátás az EU-ban egyelőre nem jelent problémát, viszont az energiatermelés, illetve -import, a műtrágyák, a takarmány-összetevők elérhetősége, ára, a növekvő szerves hulladékmennyiség és a szántóföldek mennyiségének csökkenése annál inkább. Messzemenően támogatásra érdemesek azok a technológiák, amelyek együttesen képesek kezelni ezen égető problémákat, és az alga termelése és hasznosítása éppen ilyen.
1.9Az EGSZB megjegyzi, hogy az algáknak a közleményben előrevetített gazdasági potenciálja jelentős, de az algatermesztés elméleti potenciálja ennél is nagyobb, tehát képes követni a növekvő keresletet. Az uniós alapokat azonban csak életképes és fenntartható gazdasági megoldásokra lehet felhasználni, ezért az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet az algatermelés gazdasági hatékonyságára, valamint a környezeti és társadalmi dimenzióra.
1.10Amint az EGSZB javasolta, az algaágazat létrehozása során a társadalmi és piaci elfogadottság érdekében elő kell mozdítani az új ágazattal kapcsolatos ismereteket és tudatosságot, ezért az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy helyezzen különös hangsúlyt e javasolt intézkedésre reprezentatív felmérések, országspecifikus cselekvési tervek, valamint az ágazati szervezetek bevonása, sőt újak létrehozása révén.
1.11Az EGSZB az Európai Bizottság, az érintett tagállamok és az algaágazat számára az alábbi javaslatokat ajánlja megfontolásra az algaágazat megteremtésére vonatkozóan:
·az algatermelést be kell ágyazni a meglévő mezőgazdasági élelmiszer-, takarmány- és ipari, energetikai alapanyag-értékláncokba,
·a közleményben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az édesvízi algatermelésre,
·el kell indítani az algák teljes körét magában foglaló szabványosítási folyamatot, ami akár egy integrált tengeri élelmiszer-stratégia kidolgozását is jelentheti,
·a legjobb közigazgatási gyakorlatok alapján meg kell szüntetni a jogszabályok széttagoltságát, és az engedélyezési modelleket ki kell terjeszteni az algákra is,
·az algafajokat fel kell venni az uniós élelmiszer-katalógusba,
·a szakmai tudásbeli, valamint a technológiai és innovációs hiányosságokat egy rövid és középtávú kutatást finanszírozó ambiciózus programmal kell orvosolni,
·az algatermelők, illetve K+F-projektek számára algaszaporítóanyag-bankokat kell létrehozni és működésüket finanszírozni kell, valamint az alapanyagot méltányos áron hozzáférhetővé kell tenni,
·a gazdaságilag életképes algaágazat megteremtése érdekében át kell tekinteni a termelés és a potenciális alkalmazások gazdasági vonatkozásait, a belső piacot meg kell védeni az olcsó importtermékektől.
1.12Az EGSZB arra kéri az európai intézményeket, hogy – a vízforrások megőrzésére, jobb kihasználására, valamint a kapcsolódó kihívások megfelelő kezelésére – kezdjék meg a vízzel kapcsolatos kérdés prioritásként való kezelését, és dolgozzanak ki egy „uniós kék megállapodást”. Ennek a szándéknak az uniós algaágazat megteremtése hangsúlyosan képezze a részét.
2.Általános megjegyzések
2.1Az Európai Bizottság 2022. november 15-én közzétette az Erős és fenntartható uniós algaágazat létrehozása céljából kidolgozott javaslatát. A közlemény új és fenntartható módszerek kidolgozását javasolja a világ gyorsan növekvő népességének élelmezésére és fenntartható energiaellátására. A közlemény hangsúlyozza, hogy a nyersanyag- és energiaellátás biztonságának biztosítása érdekében Európában teljes mértékben ki kell használnunk az algákban mint megújuló erőforrásban rejlő lehetőségeket.
2.2Az Európai Bizottság közleménye logikus és az eddig kiadott, releváns dokumentumok sorába illeszkedik, amelyek elismerték a nagyüzemi mikro- és makroalga-termesztésben rejlő jelentős gazdasági potenciált, valamint környezeti és társadalmi előnyöket az EU-ban. Az Európai Bizottság közleménye 23 intézkedést határoz meg, amelyek célja az irányítási keret és a jogszabályok javítása; az üzleti környezet alga számára kedvezőbbé tétele; a társadalmi tudatosság és az algák és algaalapú termékek fogyasztói elfogadottságának növelése; valamint a tudás, a kutatás és a technológiai hiányosságok megszüntetése.
2.3Az európai szakpolitikák – az európai zöld megállapodás
, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia
– hangsúlyozták a tenyésztett (tengeri) algákban és más algaalapú termékekben rejlő lehetőségeket az élelmiszerekben és takarmányokban használt fehérjék alacsony szénlábnyomú forrásaként. A Stratégiai iránymutatások a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúra érdekében a 2021 és 2030 közötti időszakra című közlemény szerint elő kell mozdítani az algák – mind a makroalgák (tengeri moszatok), mind a mikroalgák – termesztését, ezzel is hozzájárulva az európai zöld megállapodás több célkitűzésének eléréséhez. A fenntartható szénkörforgásokról szóló közlemény
elismeri az algákban rejlő lehetőségeket a kék szénen alapuló gazdaság számára. A fenntartható kék gazdaságról szóló közlemény
is említi az algában rejlő lehetőségeket a fenntartható élelmiszerrendszer és a globális élelmezésbiztonság kialakítása szempontjából.
2.4Az alga nemcsak környezetbarát (zöld) alapanyag, hanem rendszerekben való hasznosítása összhangban van a kék gazdaság hulladékminimalizáló alapelvével is, vagyis egyszerre lehet kék és zöld.
2.5Az algatermesztés az európai zöld megállapodás majdnem minden eleméhez nyújt hozzáadott értéket:
·az éghajlatvédelemhez a dekarbonizáció révén,
·az energiaellátáshoz biogáz- és bioüzemanyag-termeléssel,
·a hulladékgazdálkodási szempontokkal és a szennyezőanyag-mentességgel a körforgásosság megvalósítását szolgálja,
·egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszert támogat,
·az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget óvja és állítja helyre, a környezetvédelmi szolgáltatásokat fejleszti,
·a szennyezőanyag-mentességet szolgálja.
Az algatermelés fokozása az alábbi konkrét lehetőségeket nyújtja:
·élelmiszerek (akár bébitápszerek), illetve étrend-kiegészítők (pl. vitaminok, karragén) előállítása fenntartható módon, termőföld használata nélkül,
·újabb generációs biohajtóanyagok, illetve biogáz előállítása,
·nagy hozzáadott értékű kozmetikumok, egészségügyi termékek (gyógyszerkivonatok, pigmentek, thalasso-terápia) és ipari alapanyagok (papíripari alapanyagok/bioalapú szálak) előállítása,
·takarmánykiegészítők előállítása (hozam- és/vagy minőségjavítás, szója/halliszt-megtakarítás),
·növénytermesztési biostimulánsok (talajjavító anyag, levéltrágya) előállítása,
·környezetvédelmi előnyök (szennyvíztisztítás, víztisztaság mérése, karbonkvóta).
2.6Az Európai Bizottság közleményében előrevetítette, hogy „megvizsgálja az algákban rejlő lehetőségeket az EU-ban, és koherens megközelítést – többek között célzott intézkedéseket – határoz meg a regeneratív algatermesztés és -termelés EU-szerte történő fokozásának támogatása, valamint az algák élelmiszer és nem élelmiszer célú felhasználása piacainak fejlesztése és általánossá tétele érdekében”.
2.7A „regeneratív algatermesztés és -termelés” nemcsak a napenergia és a tápanyagok növényi biomasszává való átalakítását és az ökoszisztémák helyreállításának támogatását jelenti, hanem „a tengeri moszatok termesztése értékes ökoszisztéma-termékeket és -szolgáltatásokat eredményezhet, így többek között új élőhelyeket biztosíthat a halak és a nem helyhez kötött gerinctelen fajok számára”.
2.8Egyelőre hiába jelentenek a tengerek és az óceán hatalmas, de kevéssé használt erőforrást, az emberek által „fogyasztott élelmiszereknek jelenleg csupán 2%-a származik innen, annak ellenére, hogy a Föld felszínének több mint 70%-át óceánok és tengerek borítják”. Ugyanakkor a vizes élőhelyekből származó haszonvét nemcsak a tengerekből és az óceánokból származhat, hanem az eutrofizált édesvizekből (akár folyókból vagy tavakból, akár mesterséges víztározókból, öntözőcsatornákból stb.), használt gyógyvizekből és szennyvizekből is.
2.9Az orosz–ukrán háború következtében a műtrágyák, a takarmány-összetevők és az energia rendelkezésre állásának problémáját hatékonyan és fenntartható módon csökkenthetnék az algák
.
2.10Az alga iránti keresletben óriási a növekedési potenciál: míg 2019-ben mintegy 270 000 tonna volt a tengeri moszatok iránti európai kereslet, addig ez 2030-ra 8 millió tonnára nőhet, és értéke 2030-ban elérheti a 9 milliárd EUR-t. Ez a növekedés mintegy 85 000 munkahelyet teremthet, évente több ezer tonna foszfor és nitrogén eltávolítását eredményezheti az európai tengerekből, évente akár 5,4 millió tonnával csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, és enyhítheti a szárazföldre nehezedő terhelést. Az EGSZB megjegyzi, hogy az algatermesztés elméleti potenciálja még a jelenlegi keresletnél is nagyobb, tehát képes követni a növekvő keresletet.
3.Részletes megjegyzések
3.1Az algák megítélése az európai átlagember, valamint vállalkozások körében többnyire negatív: az algáról a tengeri moszat a tengerparton, vagy egy édesvízi tavat elszínező algavirágzás jut eszünkbe. Pedig az algák fizikai felépítésük, életformájuk alapján egyedülálló és hasznos szervezetek.
3.2Az „alga” kifejezés valójában a vízi fotoszintetikus organizmusok mintegy 72 500 fajból álló csoportját írja le. A fajok 20%-át a jellemzően tengerekben található nagyméretű, többsejtű makroalgák, míg a fennmaradó részt a mikroméretű, mesterséges rendszerekben is hatékonyan termeszthető, sokoldalúbban felhasználható, ám drágábban előállítható mikroalgák teszik ki. A kezdeményezésben észszerű egyensúly van a makroalgák és a mikroalgák között, mivel jelenleg világszerte 36 millió tonna makroalgát és 0,05 millió tonna mikroalgát termelnek.
3.3A közlemény ambiciózus, ugyanakkor realista ablakot nyit az európai algatermelő ágazat számára. Az algaágazatról, valamint annak lehetőségeiről és korlátairól bemutatott elemzés nagyrészt pontos, a program koherens, és az intézkedések általában konkrétnak és relevánsnak tűnnek az európai algaágazat közeljövőben történő fejlődése szempontjából. Mindazonáltal az egyes elemek több pontosítást és körülírást igényelnek. Más ágazatokkal, például a hagyományos mezőgazdasági élelmiszeripari ágazattal, a tengeri eredetű élelmiszerekkel foglalkozó ágazatokkal (a halászattal és az állati akvakultúrával) való végrehajtás tekintetében összhangot kell teremteni.
3.4Jelenleg az algák termelése jelentősen elkülönül más mezőgazdasági termelési ágazatoktól. Azonban fontos, hogy az algákat ne tekintsük teljesen különálló termelési ágazatnak, hanem ágyazzuk be a meglévő mezőgazdasági élelmiszer-, takarmány- és ipari, energetikai alapanyag-értékláncokba. Az EGSZB hangsúlyozza az algatermesztés és a hozzá kapcsolható egyéb tevékenységek közös rendszerben való szabályozásának szükségességét, különös tekintettel a következőkre:
·az erőművi és szennyvíztisztító szektor (komplex szennyvízkezelés, hulladékhő- és CO2-hasznosítás),
·a mezőgazdasági biogázüzemek algatermesztéssel/felhasználással való integrálása (pl. hígtrágya-hasznosítás, mezőgazdasági területigény csökkentése, az alga ko-szubsztrátumként való alkalmazása a biogázüzemi receptúrákban),
·az állattenyésztés fehérjetakarmány-igényének részbeni kiváltása (ezzel kapcsolatos etetési és dietetikai kutatások),
·az eutrofizált szabadvízi rendszerek fenntarthatóvá tétele.
3.5Mivel fejletlen, új ágazatról van szó, külön figyelmet kell fordítani a fejlődés ösztönzésére, el kell indítani egy normalizálási (szabványosítási) folyamatot. Ez akár egy a tengeri és egyéb tengeri alapú élelmiszerekre vonatkozó integrált stratégia kidolgozását is jelentheti, amely magában foglalja az olyan tevékenységeket, mint a halászat, a vadon élő szervezetek kitermelése, az állati akvakultúra, és az élelmiszerszektoron túlmenően az algakomponenst tartalmazó bioüzemanyagok kérdését is. A tengeri moszattermesztés alternatívát kínálhat azoknak a halászoknak is, akik az egyéb alapanyagok termelésének csökkenésével és növekvő költségekkel szembesülnek, és esetleg meg kell változtatniuk hagyományos tevékenységeiket. Ez az integrált megközelítés kevéssé lelhető fel ebben a közleményben.
3.6A közlemény számos intézkedése főleg a nyílt tengeri művelésre helyezi a hangsúlyt. Ez érthető, tekintettel a jelenlegi mikro- és makroalga-termelési rátára és az európai mikroalga-termelés jelenleg alulfejlett státuszára, azonban a fejlesztési célnak az algák teljes körét kell érintenie. A tengeri moszat termesztése a tengerparttal és szigetekkel rendelkező országokban, jellemzően természetes körülmények között történhet, fajtól és alkalmazástól függően. Másrészt az általában szárazföldi mikroalga-termesztés szintén nagyon fontos, különösen a fehérje- és lipidtermelés tekintetében, így nem szabad megfeledkezni róla. Ez magában foglalja az édesvízi (mikro- és makro-) algákat és a szennyvízben történő termesztési alkalmazásokat is, amelyek ígéretes biomasszaforrást jelentenek a bioalapanyagként való alkalmazáshoz, ezáltal diverzifikálva a távoli és elnéptelenedett területek gazdasági szerkezetét, így hozzájárulva az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképhez.
3.7A termelési ágazat egyik ismert fő akadálya – különösen a makroalgák tekintetében mind a tengeren, mind a szárazföldön – a jogszabályok széttagoltsága és a tagállamonként, sőt a tagállamokon belüli régiók között is igen eltérő volta, vagy akár az algára vonatkozó teljes hiánya, mivel az engedélyezési modelleket általában a vízi állatokat (halakat, kagylókat stb.) szem előtt tartva alakítják ki. Az alga nagyon gyakran nem szerepel az engedélyezési eljáráshoz használt formanyomtatványokon, így az algákra még engedélyt sem lehet kérni. Az EGSZB javasolja, hogy készüljön teljes körű páneurópai áttekintés az algatermesztés egyes szakaszaira és az algák minden egyes (élelmiszer, takarmány, bioüzemanyag, kozmetikai, gyógyszerészeti stb.) felhasználási területére vonatkozó valamennyi jogszabályról és közigazgatási eljárásról, és ezt használjuk fel példaként a legjobb közigazgatási gyakorlatok kidolgozásához a tagállamok számára, valamint az egyenlő versenyfeltételek kialakítására az EU‑n belüli és azon kívüli kereskedelem számára.
3.8Egy valóban európai alga-élelmiszerágazat kialakításához elengedhetetlen az algafajok vagy -csoportok uniós élelmiszer-katalógusba való felvételének ösztönzése. A jelenleg elismert fajok közül sok Európán kívülről (különösen Ázsiából) származó faj, és ezek akadályokat jelentenek különösen a kisebb vállalatok és befektetők számára, amelyek közeli rokonságban álló vagy hasonló európai fajokat akarnak termeszteni. Ezen túlmenően az élelmiszer-katalógus algára vonatkozó részeit felül kell vizsgálni, és ösztönözni kell az új fajok / nemzetségek beépítését.
3.9Mivel az algákkal szemben – bár megalapozatlan és a tudáshiányából ered – nagy a társadalmi idegenkedés, az intézkedéseknek minden közigazgatási szinten meg kell teremteniük az új iparággal és annak integrációjával és rendszerszemléletű alkalmazásával kapcsolatos ismereteket és tudatosságot, és ennek jól tükröződnie kell a javasolt intézkedésekben. Ennek lehetséges lépései:
·egységes, országos szinten reprezentatív felmérések a lakosság és a vállalkozások körében, egységes kérdésekkel és módszertannal,
·ennek alapján országspecifikus akciótervek kidolgozása az attitűdök javítására,
·ágazati szervezetek létrehozása.
3.10Mivel az algaágazat új ágazat Európa számára, a szakmai tudásbeli, valamint a technológiai és innovációs hiányosságok jelentősek. A tudásbeli hiányosságokat nagyrészt sikerült azonosítani, de ezeket egy rövid és középtávú kutatást finanszírozó ambiciózus programmal kell orvosolni. Ezen hiányok lefedésére alapvető akár az alap (stratégiai), akár az alkalmazott kutatás az algatermesztés minden szintjén:
·az alapkutatások kiemelt támogatása: a mikroalgák esetében elsősorban a termesztés-technológiához, makroalgák esetében főleg a hatékony betakarításhoz, különböző országok tengervizeinek fajösszetétel-vizsgálatához, és minden algafaj esetében a hasznosíthatósághoz kapcsolódva,
·a nagy hozzáadott értékkel bíró alkalmazott fejlesztések (gyógyszer, kozmetikum, levéltrágya, élelmiszer) esetében a piaci környezet javítására.
3.11Mivel a megbízható minőség (fajösszetétel) és a nagy algahozam Európában csak zárt vagy félig zárt rendszerekben érhető el, és ezek tiszta szaporítóanyagot igényelnek, melynek előállítása üzemi rendszerekben nem rentábilis, ezért megfelelő számú algaszaporítóanyag-bank létrehozatala, működésük finanszírozása, az alapanyag méltányos áron való hozzáférhetőségének biztosítása szükséges az algatermelők, illetve K+F-projektek számára.
3.12Az algaágazat jelentős munkahelyteremtő potenciállal rendelkezik, és az így létrejövő munkahelyeknek jól megfizetett és tisztességes munkakörülményeket nyújtó munkahelyeknek kell lenniük. Az algaágazatot kifejezetten előnyben kell részesíteni az uniós kék megállapodás létrehozásához szükséges kompetenciák kialakítása tekintetében; a képzésbe való beruházások fontosak. Az algaágazatba való belépés akadályai nem gátolhatják a kkv-kat abban, hogy belépjenek ebbe az üzleti szegmensbe. Az EGSZB üdvözli a tengeri moszatok olyan termékláncainak létrehozását, amelyek kiküszöbölik a tisztességtelen gyakorlatokat.
3.13Az algaágazat hatékony növekedése csak az üzleti környezet javítása révén érhető el. Gondosan át kell tekintenünk a termelés és a potenciális alkalmazások gazdasági vonatkozásait, valamint azt, hogy hogyan lehetne ezeket javítani. A 7. intézkedés például megemlíti a halalapú takarmány algaalapú takarmánnyal való helyettesítésének ösztönzését (az akvakultúrában). A haltápok szinte minden halalapú összetevője könnyen helyettesíthető algaalapú összetevőkkel (fehérjék, zsírsavak stb.), azonban ezek előállítása sokkal drágább, mint a hasonló tulajdonságokkal rendelkező hal- vagy szójaalapú termékek. A haltermelők számára, ahol a takarmány a termelés egyik fő költsége, és a haszonkulcsok általában szűkösek, az algaalapú takarmány egyszerűen nem gazdasági realitás. A fellépést ezért úgy kell kidolgozni, hogy csökkentse az algaalapú összetevők termelési költségeit, másrészt ki kell zárni azt, hogy a nyomon követés/szabványosítás algákra vonatkozó előírásai szigorúbbak legyenek, mint a más mezőgazdasági termékekre vonatkozó előírások. Minden élelmiszer(-összetevő)gyártót egyenlően kell kezelni annak érdekében, hogy a piacon egyenlő feltételek álljanak rendelkezésre. Ha az algaalapú összetevőkről bebizonyosodik, hogy fenntarthatóbbak, akkor lehetőség nyílhat arra, hogy használatukat ökotanúsítványhoz (ökocímkézéshez) kössék, ami arra ösztönözheti a fogyasztókat, hogy magasabb árat fogadjanak el egy fenntarthatóbb termékért.
Peter Schmidt
a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke
_____________