|
VÉLEMÉNY
|
|
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
|
|
Új európai innovációs menetrend
|
|
_____________
|
|
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Új európai innovációs menetrend
[COM(2022) 332 final]
|
|
|
|
INT/996
|
|
|
|
Előadó: Maurizio MENSI
|
|
Társelőadó: Christophe LEFÈVRE
|
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság: 2022. 10. 27.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2022. 11. 10.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2022. 12. 14.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
574.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
177/0/0
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottság által javasolt európai innovációs menetrendet, amely különösen az Európa versenyképességét, illetve a polgárok egészségét és jóllétét előmozdító két célt támogatja.
1.2Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az EU-ban jelenleg nyilvántartásba vételre jelentkező „scale-up” (növekvő innovatív) vállalkozások és mélytechnológiákat alkalmazó (deep tech) vállalkozások kapcsán azokhoz a harmadik országokhoz képest fennálló hiányosságokat, ahol a növekedési szakaszban lévő technológiai vállalkozások nagyobb arányban vannak jelen. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság helyezzen nagyobb hangsúlyt a vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások, valamint az általuk működtetett innovációs hálózatok szerepére a zöld és digitális átállás megvalósításában.
1.3Az EGSZB nagyra értékeli a javaslat felépítését, amely öt kiemelt kezdeményezés köré épül. Továbbá rendelkezni kell az elért eredmények ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló eszközökről is.
1.4Az EGSZB üdvözli a közszolgáltatások innovációbarát szabályozásának kidolgozásával foglalkozó tanácsadó csoport létrehozására irányuló javaslatot, és javasolja, hogy abban az EGSZB egy képviselője is teljes jogú tag legyen.
1.5Az EGSZB hangsúlyozza, hogy finanszírozni kell a kísérleti és tesztelési infrastruktúrát az induló innovatív vállalkozások segítése és a laboratóriumok és a kereskedelmi alkalmazások közötti szakadék áthidalása érdekében. E tekintetben üdvözli a „tesztelési és kísérleti létesítmények” új fogalmának az állami támogatásokról szóló általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatának tervezetében történő szerepeltetését.
1.6Az EGSZB üdvözli a közbeszerzésekre vonatkozó kezdeményezést is. Ebben az összefüggésben javasolja, hogy legalább egy induló innovatív vállalkozásnak az innovatív közbeszerzési ajánlatok körében való részvételéről is rendelkezzenek.
1.7Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a folyamatos kutatásfejlesztés elősegítése érdekében fontos, hogy az induló innovatív vállalkozások találmányaira szilárd szellemi tulajdonjogi rendszer vonatkozzon.
1.8Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy – a kevésbé innovatív és az innovatívabb régiók közös részvételével – ösztönözze a beruházások interregionális dimenzióját.
1.9Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az állami támogatásnak a felsőoktatás és az innovációs laboratóriumok javát is szolgálnia kell. E tekintetben azt javasolja, hogy az Európai Bizottság jelöljön ki néhány kísérleti kutatóközpontot és egyetemet az innovációs célok elérésére.
1.10Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat a közös európai érdeket szolgáló, határokon átnyúló projektek kidolgozásában, ezért javasolja mind a kutatási tevékenységeknek, mind a kutatók szakmai fejlődésének a finanszírozását, valamint azt, hogy az államilag támogatott kutatási eredmények esetében biztosítsák a további fejlesztés lehetőségét az innovátorok számára – adott esetben az Innospace platformon keresztül.
1.11Az EGSZB üdvözli egy olyan útmutató dokumentum közzétételét, amely segítséget nyújt az érintett hatóságoknak a legmegfelelőbb európai stratégiai program kiválasztásában, és hangsúlyozza a stratégiai programok horizontális alkalmazásának fontosságát.
1.12Az EGSZB üdvözli a részvényopciók kedvezőbb adóügyi kezelése, továbbá a határokon átnyúló módon tevékenykedő tehetségek számára bevezetendő adózási rendszer lehetőségének tanulmányozását. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hangolja össze a tehetséggondozást célzó nemzeti kezdeményezéseket.
1.13Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság szilárdabb és összehasonlíthatóbb adatbázisokat és közös adattaxonómiát kíván kidolgozni a szakpolitikák minden szinten történő irányítása érdekében, valamint azt, hogy a bevált gyakorlatokat strukturált módon szándékozik terjeszteni az Európai Innovációs Tanács fórumán keresztül.
1.14Az EGSZB üdvözli továbbá az Európai Bizottság azon szándékát, hogy megossza a bevált gyakorlatokat, és iránymutatásokat tegyen közzé a kormányok számára arról, hogy miként lehet ezeket felhasználni a tagállamok közötti szabályozási széttagoltság leküzdésére.
2.Háttér
2.1Az új európai innovációs menetrend célja az, hogy Európa a mélytechnológiai innovációk és az induló innovatív vállalkozások új hullámának élére álljon a következő kezdeményezések révén:
·a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása az európai induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások számára,
·az innovátorok számára az új ötletek kipróbálásához szükséges feltételek javítása a kísérleti szabályozási tereken keresztül,
·a „regionális innovációs völgyek” létrehozásának elősegítése, többek között a lemaradó régiókban,
·a tehetségek vonzása és megtartása Európában,
·a szakpolitikai keret javítása egyértelműbb terminológia, mutatók és adatkészletek, valamint a tagállamoknak nyújtott stratégiai támogatás révén.
2.2Az új európai innovációs menetrend 25 konkrét intézkedést tartalmaz, amelyeket öt kiemelt kezdeményezésbe csoportosítottak:
·A növekvő innovatív (scale-up) vállalkozások finanszírozása ösztönözni fogja az intézményi és egyéb magánbefektetők beruházásait.
·Az innováció kísérleti terek és közbeszerzés révén történő előmozdítása megkönnyíti az innovációt.
·Az innováció felgyorsítása és megerősítése az európai ökoszisztémákban – kezelve a különböző országok és régiók közötti különbségek problémáját – az egész EU-ban támogatni fogja a regionális innovációs völgyek létrehozását, és segíti majd a tagállamokat abban, hogy legalább 10 milliárd eurót különítsenek el uniós prioritásokkal kapcsolatos regionális szintű innovációra.
·A mélytechnológiákat alkalmazó tehetségek támogatása, vonzása és megtartása biztosítja a kulcsfontosságú mélytechnológiákat alkalmazó tehetségek belső fejlődését és áramlását.
·A szakpolitikai döntéshozatali eszközök javítása kulcsfontosságú lesz a megbízható és összehasonlítható adatkészletek és közös meghatározások (induló innovatív vállalkozások, növekvő innovatív vállalkozások) kidolgozásához és használatához, amelyek az EU valamennyi szintjén irányadóak lehetnek a szakpolitikák számára.
3.Általános megjegyzések
3.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottság által kidolgozott európai innovációs menetrendet, és különösen annak két, egyrészt Európa versenyképességét, másrészt az európai polgárok jóllétét előmozdító célját.
3.2Ebben a tekintetben az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság terve azon az általános célkitűzésen alapul, hogy áthidalja a tagállamok közötti és az európai régiókon belüli tartós innovációs szakadékot, amely akadályozhatja a társadalmi és gazdasági kohéziót.
3.3Az EGSZB szerint a digitális hozadéknak lakóhelytől függetlenül minden európai polgár számára elérhetőnek kell lennie. A digitális forradalomnak meg kell szüntetnie az ipari forradalom során kialakult tartós szakadékokat, amelyek a vasfüggöny leomlása után az EU-hoz csatlakozó bizonyos tagállamokban még jobban elmélyültek.
3.4Ez most azért is fontos, mivel az Unió valamennyi tagállamának és régiójának függetlennek kell lennie harmadik országoktól, amelyek – mint azt az ukrajnai háború, a jelenlegi energiaválság és csiphiány is mutatja – nem mindig megbízhatóak, és semmiképpen sem igazodnak az alapvető európai értékekhez.
3.5Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy fel kell számolni a „scale-up” (növekvő innovatív) vállalkozások és a mélytechnológiákat alkalmazó vállalkozások kapcsán azokhoz a harmadik országokhoz képest fennálló hiányosságokat, ahol a növekedési szakaszban lévő technológiai vállalkozások nagyobb arányban vannak jelen. Javasolja továbbá, hogy az Európai Bizottság helyezzen nagyobb hangsúlyt a vállalkozások, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások, valamint az általuk működtetett innovációs hálózatok által a zöld és digitális átállás megvalósításában játszott szerepre a versenyképességük előmozdításával. Fontos továbbá az olyan kezdeményezések támogatása, amelyek még a hagyományos vállalatokat is innovatív vállalatokká alakítják át.
3.6Az EGSZB véleménye szerint az alaposabb és egységesebb digitalizáció kedvező körforgást indíthat el a polgárok jóllétének javításával, a fenntarthatósági célok elérésével, az Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítésével, valamint az olyan harmadik országoktól való ipari és gazdasági függőség csökkentésével, amelyek eltérő értékeket vallanak.
3.7A fenti okok miatt az EGSZB teljes mértékben helyesli és tartalmilag támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését.
3.8Az EGSZB üdvözli a kezdeményezés felépítését is, amely öt kiemelt kezdeményezés köré épül. Rámutat arra, hogy rendelkezni kell az elért eredmények folyamatos ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló eszközökről a szükséges korrekciós és javító intézkedések előkészítése érdekében.
3.9Az EGSZB üdvözli a közszolgáltatások innovációbarát szabályozásának kidolgozásával foglalkozó tanácsadó csoport létrehozására irányuló javaslatot, és tanácsolja, hogy abban az EGSZB egy képviselője is teljes jogú tag legyen.
4.A növekvő innovatív (scale-up) csúcstechnológiai vállalkozások finanszírozására irányuló kiemelt kezdeményezés
4.1Az EGSZB határozottan üdvözli az új saját források költségeinek EU-szerte történő csökkentése érdekében javasolt valamennyi intézkedést. Ezek közé tartozik a szellemitulajdon-jogok biztosítékként való felhasználásának lehetősége, valamint a tőzsdei jegyzésre vonatkozó új jogszabályra irányuló javaslat, amely – a befektetővédelem és a piaci integritás biztosítása mellett – egyszerűsíti és lazítja az egyes vállalattípusokra vonatkozó kezdeti és folyamatos tőzsdei jegyzési követelményeket a költségek csökkentése és a kibocsátók jogbiztonságának növelése érdekében.
4.2Az EGSZB megállapítja, hogy Európának olyan szellemitulajdon-jogi rendszerrel kell rendelkeznie, amely megfelelő egyensúlyt teremt a nyitott tudomány és a szellemitulajdon-jogok között. E tekintetben sok induló innovatív vállalkozás rendelkezik alapvető szabványokkal (vagy használ ilyet) (ún. szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalom). El kell kerülni – legalább a kkv-k esetében – az arra vonatkozó jogi kötelezettség előírását, hogy alapvető fontosságú ellenőrzést végezzenek az általuk engedélyezni kívánt elengedhetetlen szabadalmak (ún. szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak) tekintetében. Egy ilyen kötelezettség káros lehet az innovációra nézve, mivel meghosszabbíthatja a tárgyalásokat azáltal, hogy vitákat generál egy olyan szakaszban, amikor az engedélyekből származó bevételek kilátásai még bizonytalanok.
4.3Az EGSZB üdvözli, hogy a nőkre, valamint a nőkre és az alulreprezentált csoportokra vonatkozó adatok gyűjtésére helyezik a hangsúlyt annak érdekében, hogy célzott politikákat lehessen kidolgozni a nemek közötti és egyéb – az induló innovatív vállalkozásokat is érintő – különbségek megszüntetésére. A nők foglalkoztatásának előmozdítása az innovációs ágazatban központi jelentőségű az európai versenyképesség biztosítása szempontjából, míg a nemek közötti egyenlőségre és a kevésbé képviselt csoportokra vonatkozó mutatószám létrehozása hasznos ismeretszerző eszköz e kérdés kezeléséhez.
4.4Az EGSZB kiemelten fontosnak tartja, hogy a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében a kkv-k és a már működő közepes piaci tőkeértékű vállalatok is folytassanak innovációs tevékenységet, ezért a napirendbe be kell illeszteni az ezeket a vállalkozásokat ebben a projektben segítő és versenyképességüket előmozdító intézkedéseket. Általánosabban fogalmazva: meg kell teremteni azt az ökoszisztémát, amely lehetővé teszi a hagyományos vállalatok számára is, hogy innovatív vállalatokká alakuljanak át.
4.5Tekintettel arra, hogy – amint arra az Európai Bizottság is rámutat – a banki termékek jelentik a vállalatok fő finanszírozási forrását, az EGSZB hangsúlyozza az állami forrásból finanszírozott garanciák fontosságát, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy ezen a területen is rendelkezik a Covid19 és az ukrajnai háború ideiglenes keretei között korábban előirányzott intézkedésekről. E tekintetben lehetséges, hogy az állami garanciák vonzzák a hosszú távra tervező és kockázatkerülőbb befektetőket (például a nyugdíjalapokat és az állami befektetési alapokat), amelyek finanszírozását Európában nem használják ki kellőképpen.
4.6E kiemelt kezdeményezés megvalósítása során az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy helyezze előtérbe a határokon átnyúló kutatólaboratóriumokat és a különböző egyetemeken létrejött, induló innovatív hasznosító („spin-off”)vállalkozásokat. Az egyetemek közötti széles körű együttműködés valójában az innováció gyakorlati alkalmazásokkal történő elősegítését eredményezheti az alulról felfelé irányuló megközelítés keretében, amely alkalmasabbnak tűnik a kreativitás ösztönzésére.
4.7Az EGSZB sürgeti továbbá az Európai Bizottságot, hogy az uniós támogatást egyes ágazatokra (pl. chipek, megújuló energia stb.) összpontosítsa annak érdekében, hogy ott támogassa az alkalmazott kutatást, ahol az Unió stratégiai céljainak megvalósításához arra valóban szükség van.
4.8A tőkeköltségek csökkentése és az adórendszerek harmonizálása mellett az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg a bizonyos stratégiai jelentőségű induló innovatív vállalkozások növekedésének támogatására szolgáló speciális uniós, „a növekedési fázisban lévő vállalkozások számára nyújtott finanszírozás” bevezetését. Ez csökkentheti az úgynevezett „gyilkos felvásárlások” vagy a külföldre költözés vonzerejét is, mivel így az alapítók eladás vagy áttelepülés nélkül is elősegíthetik a vállalatuk fejlődését.
4.9Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg egy európai digitális piactér létrehozását, ahol az induló innovatív vállalkozások EU-szerte kapcsolatba léphetnek a potenciális befektetőkkel. Egy ilyen piactér leküzdhetné azokat a nehézségeket, amelyekkel az induló innovatív vállalkozásoknak – különösen a kisebb tagállamokban – szembe kell nézniük a helyi befektetők megtalálása és a jelentős likviditáshoz való időben történő hozzáférés során.
4.10Az EGSZB hangsúlyozza a technológiai infrastruktúra fontosságát a csúcstechnológiás induló innovatív vállalkozások technológiáinak bővítése kapcsán. Következésképpen az említett hozzáférést jobban támogatni kell, és meg kell könnyíteni. Az államilag finanszírozott infrastruktúrák és adatok esetében érdemes nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket előírni.
5.A deep tech innováció kísérleti terek és közbeszerzések útján történő támogatására vonatkozó kiemelt kezdeményezés
5.1Az EGSZB üdvözli a szabályozói tesztkörnyezetekről, próbapadokról és élő laboratóriumokról szóló iránymutatásokat tartalmazó dokumentum közzétételét a kísérletezésnek az EU-ba való vonzása érdekében, csakúgy mint a bevált gyakorlatoknak a harmonizáció előmozdítása érdekében történő terjesztését a tagállamokban.
5.2Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz (K+F+I) nyújtott állami támogatás keretében új szabályt vezettek be, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy több tesztelési és kísérleti létesítményt finanszírozzanak. Ebben az összefüggésben az EGSZB azt javasolja, hogy a kisebb vagy szegényebb tagállamok büntetésének elkerülése érdekében határozzák meg a támogatható nemzeti közfinanszírozás felső határát, vagy pedig biztosítsanak célzott és kiegészítő európai finanszírozást azon tagállamok számára, amelyek nem tudnak részt venni az állami támogatásokért folytatott versenyben. Javasolja továbbá, hogy a nemzeti értelmezések harmonizálása érdekében tegyenek közzé európai iránymutatásokat azokban az esetekben, amikor azok eltérhetnek egymástól.
5.3Az EGSZB hangsúlyozza a kísérleti és tesztelési infrastruktúra finanszírozásának fontosságát az induló innovatív vállalkozások technológiáik korszerűsítésében történő segítése és a laboratóriumok és a kereskedelmi alkalmazások közötti szakadék áthidalása érdekében. E tekintetben üdvözli a „tesztelési és kísérleti létesítmények” új fogalmának az állami támogatásokról szóló általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatának tervezetében történő szerepeltetését. Különösen a tesztelési és kísérleti létesítmények fogalmát kell megkülönböztetni a köznyelvben „technológiai infrastruktúráknak” nevezett létesítményekétől. Ebben a tekintetben az elterjedt gazdasági felhasználás lehet a megkülönböztető elem. Ezenkívül a bejelentési küszöbértékeket 20 millió euróra kell kiegyenlíteni mind a tesztelési és kísérleti létesítmények, mind a technológiai infrastruktúrák esetében, és kedvezményrendszerről kell rendelkezni azon vállalatok számára, amelyek a beruházási költségek legalább 5%-ával járulnak hozzá a tesztelési és kísérleti létesítmények beruházási költségeihez.
5.4Az EGSZB üdvözli a közbeszerzésekre vonatkozó kezdeményezést is. Ezzel összefüggésben javasolja egy olyan mechanizmus bevezetésének megfontolását, amely biztosítja legalább egy induló innovatív vállalkozás részvételét a leginnovatívabb közbeszerzésekben.
5.5Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a folyamatos kutatásfejlesztés elősegítése érdekében fontos, hogy az induló innovatív vállalkozások találmányaira szilárd szellemi tulajdonjogi rendszer vonatkozzon. Amennyiben a kereskedelmi partnerek a korai szakaszban a tudományos eredményekre vonatkozó kizárólagosságot igényelnek (ami a tudományos laboratóriumok támogatásához és a velük való együttműködéshez kizárólagosságot tesz szükségessé), fennáll annak a veszélye, hogy ezeket az eredményeket a tudományos laboratóriumok nem fogják továbbfejleszteni, mivel azok a továbbiakban nem bírnak gazdasági jelentőséggel.
6.Az európai innovációs ökoszisztémák innovációjának Unió-szerte történő felgyorsítására és megerősítésére, valamint az innovációs szakadék kezelésére irányuló kiemelt kezdeményezés
6.1Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a beruházások interregionális dimenzióját, és különösen üdvözli, hogy az EU fő prioritásaihoz (például a fenntarthatósághoz) kapcsolódó bizonyos interregionális innovációs projekteknek elsőbbséget biztosítanak a kevésbé innovatív és az innovatívabb régiók közös részvételével.
6.2Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az innováció a teljes kutatási és fejlesztési láncra támaszkodik – a kíváncsiságon alapuló kutatástól az alkalmazott kutatáson és fejlesztésen át az oktatásig és képzésig –, és a politikai, kulturális és társadalmi-gazdasági rendszerek által meghatározott, az innováció elfogadásához szükséges kapacitásoktól és erőforrásoktól függ. Ebben a tekintetben az EGSZB kiemeli, hogy a strukturális innováció és az új, alkalmazott ötletek kifejlesztése érdekében fontos, hogy az állami támogatásból ne csak a már piaci szakaszba jutott projektek részesüljenek, hanem a felsőoktatás, ezen belül (az innováció felgyorsítása szempontjából kulcsfontosságú) szakmai képzés és az innovációs laboratóriumok is. E cél elérése érdekében az Európai Bizottság kijelölhetne néhány kísérleti kutatóközpontot és egyetemet.
6.3Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat a közös európai érdekeket szolgáló, határokon átnyúló, fontos projektek kidolgozásában, hangsúlyozva a kutatási szakasz támogatásának fontosságát, mivel az innováció helyi folyamat, amelyet egy alulról felfelé irányuló forgatókönyv szerint a kezdetektől támogatni kell, összhangban az Európa jövőjéről szóló konferencia végleges jelentésével (12. és 35. javaslat). Következésképpen mind a kutatási tevékenységeket, mind a kutatók szakmai fejlődését finanszírozni kell. A nyilvánosan támogatott kutatási eredményeknek nyitva kell állniuk az innovátorok számára további fejlesztések céljából, lehetőség szerint az Innospace platformon keresztül.
6.4Az EGSZB üdvözli egy olyan útmutató dokumentum közzétételét, amelynek célja segítséget nyújtani az érintett hatóságoknak a legmegfelelőbb európai stratégiai program kiválasztásában. Hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a stratégiai programokat ne „zárt részekként” dolgozzák ki, hanem vegyék figyelembe egymást kiegészítő jellegüket, és lehetőség szerint horizontálisan alkalmazzák azokat.
7.A deep tech tehetségek támogatására, vonzására és megtartására irányuló kiemelt kezdeményezés
7.1Az EGSZB üdvözli ezt a kezdeményezést, amely a lehetőségek bővítésére és a munkaadók és a tehetségek európai szintű összekapcsolására irányul.
7.2Az EGSZB különösen üdvözli azt a felvetést, hogy mérlegeljék a részvényopciók kedvezőbb uniós adóügyi kezelésének lehetőségét.
7.3Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a tehetségek szabad mozgása előtt álló akadályok elkerülése érdekében fordítson figyelmet a határon túlra költöző tehetségek adózási helyzetére.
7.4Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hangolja össze a tehetséggondozást célzó nemzeti kezdeményezéseket.
8.A szakpolitikai döntéshozatali eszközök javítására irányuló kiemelt kezdeményezés
8.1Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság szilárdabb és összehasonlíthatóbb adatbázisokat és közös adattaxonómiát kíván kidolgozni, valamint azt, hogy a bevált gyakorlatokat strukturált módon szándékozik terjeszteni az Európai Innovációs Tanács fórumán keresztül.
8.2Az EGSZB üdvözli továbbá az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a bevált gyakorlatok megosztásával Unió-szerte összegyűjtse a szabályozási kísérleti terek és a rugalmas jogi keretek jó példáit, és iránymutatásokat tegyen közzé a kormányok számára ezek alkalmazásáról. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy használja ezeket az eszközöket a szabályozási széttagoltság és a tagállamok közötti különbségek leküzdésére.
Kelt Brüsszelben, 2022. december 14-én.
Christa SCHWENG
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________