|
VÉLEMÉNY
|
|
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
|
|
A központi értéktárakról szóló rendelet felülvizsgálata
|
|
_____________
|
|
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 909/2014/EU rendeletnek a kiegyenlítési fegyelem, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, a felügyeleti együttműködés, a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtása és a harmadik országbeli központi értéktárakra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról
[COM(2022) 120 final – 2022/0074 (COD)]
|
|
|
|
ECO/593
|
|
|
|
Előadó: Kęstutis KUPŠYS
Társelőadó: Christophe LEFÈVRE
|
|
Felkérés:
|
az Európai Unió Tanácsa, 2022. 04. 12.
Európai Parlament, 2022. 04. 04.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke
|
|
Illetékes szekció:
|
„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2022. 07. 01.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2022. 07. 14.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
571.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
185/0/1/
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által a központi értéktárakról szóló rendelet (CSDR) felülvizsgálata során azonosított öt fő kérdésre javasolt megoldások általában véve elégségesek és hatékonyak. A hatékonyabb uniós kiegyenlítési eljárásokkal a tőkepiacok vonzóbbá válnak mind a kibocsátók, mind a befektetők számára, és egy lépéssel közelebb kerülünk a tőkepiaci unió (CMU) megvalósításához.
1.2Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arányos kezdeményezéseit a meglévő passzportálási követelmények értesítéssel történő felváltására, valamint a megfelelő, de nem párhuzamos felügyeleti kollégiumok létrehozásával megvalósuló hatékonyabb felügyeleti együttműködésre vonatkozó javaslatot.
1.3Ami a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtását illeti, az EGSZB további lehetőségeket lát a központi banki pénzzel történő kiegyenlítésen alapuló megoldásokban. A különböző kockázatok további csökkentése érdekében nagyobb mértékben kellene kihasználni a meglévő TARGET2-Securities (T2S) többdevizás monetáris bázison keresztül történő értékpapír-kiegyenlítési platformot.
1.4Az EGSZB előnyösnek tartja, ha az Európai Bizottság meglévő javaslatát kiegészítik a T2S európai értékpapír-kiegyenlítési infrastruktúrában betöltött központi szerepének elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel, és egyúttal – ha csak részben is – megoldják a banki típusú kiegészítő szolgáltatások központi értéktárak körében tapasztalható fejletlenségének problémáját.
1.5Az EGSZB megjegyzi, hogy a javaslat legvitatottabb része – a kötelező kényszerbeszerzések esetleges előírására vonatkozó „kétlépcsős” megközelítés – továbbra is kiegyensúlyozott lehetőség. Kötelező kényszerbeszerzéseket mindaddig nem szabad mérlegelni, amíg nem vizsgálják meg részletesen a meghiúsult kiegyenlítések okait, és nem tisztázzák, hogy a meghiúsult kiegyenlítések csökkentésére irányuló egyéb intézkedések kielégítő eredményeket fognak-e elérni.
1.6Az EGSZB teljes mértékben tisztában van azzal, hogy a megosztott könyvelési technológia (DLT) kísérleti rendszere fontos részét képezi a központi értéktárakról szóló rendelet felülvizsgálatához kapcsolódó jogalkotási környezetnek, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a „szabályozási tesztkörnyezet” létrehozása nem teremthet precedenst a piaci magatartás és a befektetővédelem meglévő normáinak csökkentésére. A központi értéktáraknak kulcsszerepet kell játszaniuk a megosztott könyvelési technológiai hálózatok kezelésében, amelyeket úgy kell meghatározni, hogy csökkentsék a partnerkockázatot. Ezenkívül az EGSZB erősebb felügyeleti szabályozás mellett száll síkra a szankciók érvényre juttatásának tekintetében, és azt javasolja, hogy a központi értéktárakról szóló rendelet írja elő a központi értéktáraknak, kibocsátóiknak és résztvevőiknek, hogy hozzanak létre egy életképes, állandó mechanizmust a közös európai szankciók alkalmazásával kapcsolatos adatok cseréjére és megosztására.
2.Háttéranyag
2.1A központi értéktárak olyan szervezetek, amelyek értékpapírokat tartanak és kezelnek, és lehetővé teszik az értékpapírügyletek könyvelés útján történő feldolgozását. A központi értéktárak működtetik azt az infrastruktúrát, amely biztosítja az értékpapírügyletek lebonyolítását. A központi értéktárak e fő szolgáltatását általában „kiegyenlítésnek” nevezik. Az EU-ban a meglévő központi értéktárak évente jóval több mint 1000 billió EUR értékű ügyleteket bonyolítanak le (ez több mint 70-szerese az EU bruttó hazai termékének, illetve 17-szerese a központi értéktárak számláin tartott összes értékpapír forgalmi értékének). A központi értéktárak egyéb alapvető szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például i. hitelesítési szolgáltatás, azaz az újonnan kibocsátott értékpapírok nyilvántartása, és ii. központi karbantartási szolgáltatás, azaz az értékpapírok állományában bekövetkező összes változás rögzítése. A nemzeti határokon belül működő központi értéktárak számára évtizedek óta jól bevált és hatékony eljárások léteztek, de a piacok összekapcsolódásával és a határokon átnyúló ügyletek számának növekedésével Európában egyértelművé vált a határokon átnyúló kiegyenlítés és egyéb szolgáltatások harmonizációjának szükségessége.
2.2A 2008-as pénzügyi válságot követően bevezetett 2014. évi rendelet 2014. szeptember 17-én lépett hatályba, szakaszos végrehajtással. Ez jelentős javulást hozott a kereskedés utáni környezetben, többek között egységes kiegyenlítési időszakot állapított meg, javította a határokon átnyúló kiegyenlítési fegyelmet, következetes szabályokat vezetett be a központi értéktárakra vonatkozóan az EU-ban (pl. engedélyezés, felhatalmazás, felügyelet), és biztosította az értékpapír-kibocsátó számára a központi értéktár szabad megválasztását.
2.3A rendelet egyik fő vívmánya az kiegyenlítési fegyelemmel – a meghiúsult kiegyenlítések megelőzésére és a meghiúsulások esetleges bekövetkezése esetén azok kezelésére irányuló intézkedésekkel – kapcsolatos. Amint azonban a további értékelés kimutatta, ezek az intézkedések nem voltak elegendőek, mivel az EU-ban a kiegyenlítések meghiúsulásának mutatói továbbra is lényegesen rosszabbak, mint más pénzügyi központokban, még akkor is, ha figyelembe vesszük az uniós tőkepiacok erősen széttagolt jellegét a máshol rendkívül homogén piacokkal szemben.
2.4A határokon átnyúló tőkeáramlás megkönnyítését célzó másik jelentős előrelépés – a más tagállamokban történő szolgáltatásnyújtás (vagy, hasonlóan a jól működő páneurópai banki keretrendszerhez, „passzportálás”) szabadsága – szintén bekerült a rendeletbe, ami ösztönzőleg hat a központi értéktárakra, hogy kiterjesszék tevékenységüket a nemzeti határokon túlra. A rendelet meghatározta a banki típusú kiegészítő szolgáltatások (az értékpapír-kiegyenlítést támogató szolgáltatások) központi értéktárak általi nyújtását is, az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó hitelkockázatokra vonatkozó különleges prudenciális követelmények szigorú betartása mellett. A jogi keret azonban nem vezetett az EU kiegyenlítési szolgáltatási rendszerének kívánt szintű integrációjához, mivel a központi értéktárak vonakodtak kiegészítő szolgáltatásokat vállalni, vagy költséges passzportálási eljárást folytatni.
2.52022 márciusában az Európai Bizottság a rendelet 75. cikkének megfelelően – amely a felülvizsgálatra adott megbízást – javaslatot terjesztett elő a 2014. évi rendelet felülvizsgálatára (a továbbiakban: CSDR-felülvizsgálat vagy felülvizsgálat). Ez a következő öt fő kérdéssel foglalkozik:
(I)a passzportálással kapcsolatos megterhelő követelmények;
(II)a gyenge felügyeleti együttműködés;
(III)a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó aránytalan követelmények;
(IV)a meghiúsult kiegyenlítésekhez vezető hiányosságok;
(V)a harmadik országbeli központi értéktárak EU-ban folytatott tevékenységeire vonatkozó elégtelen információ.
2.6A központi értéktárakról szóló rendelet hatálybalépésével szinte egy időben, de különálló fejleményként 2015. június 22-én elindult a T2S, mint az első több pénznemet magában foglaló monetáris bázison alapuló pénzforgalmi értékpapír-kiegyenlítési platform. A T2S platformhoz csatlakozott központi értéktárak ügyfelei (általában bankok) számára ez azt jelenti, hogy választhatnak a kereskedelmi banki pénzzel és/vagy központi banki pénzzel történő eurókiegyenlítés között. A T2S-en keresztül, központi banki pénzzel történő értékpapír-kiegyenlítéssel a központi értéktárak hozzáférést biztosíthatnak ügyfeleik számára az eurórendszerbeli TARGET szolgáltatások egységes likviditás-összevonásához a fedezetek, a biztosítékok és az értékpapír-kiegyenlítés tekintetében. Így jelentősen csökken az egész Európára kiterjedő ügyletek kiegyenlítéséhez szükséges likviditás. Ez azonban több okból, de elsősorban azért nem volt hatással a költségekre, mert a piac a devizavonalak között továbbra is széttöredezett: 2019-ben a T2S-díjak „szállítás fizetés ellenében” tranzakciónként 15 eurócentről 23,5 eurócentre emelkedtek. A T2S továbbra sem tartozik a központi értéktárakról szóló rendelet Európai Bizottság általi 2022. márciusi felülvizsgálati javaslatának hatálya alá.
3.Általános megjegyzések
3.1Amint azt az EGSZB „A tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv” című véleményében kifejtette, az EGSZB üdvözli a tőkepiaci unió ambiciózus jövőképének megvalósítására irányuló európai bizottsági kezdeményezéseket, mely unió lehetővé teszi, hogy a fogyasztók, a befektetők és a vállalatok javát szolgáló tőkeáramlás megvalósuljon az EU-ban. A tőkepiaci unióról szóló cselekvési tervben felvázolt 16 intézkedés közül az egyik legfontosabb a határokon átnyúló elszámolási szolgáltatások fejlesztése (13. intézkedés), mivel nyilvánvalóak a jelenlegi szabályozás hiányosságai, és a gyors jogalkotási fellépés vélhetően előbbre viszi a tőkepiaci unió megvalósítását.
3.2Az Európai Bizottság által azonosított öt fő kérdéssel kapcsolatban – amelyek a felülvizsgálathoz vezettek –, az EGSZB úgy véli, hogy az előterjesztett megoldási javaslatok elégségesek és hatékonyak:
3.3Az a javaslat, hogy a passzportálásra vonatkozó jelenlegi, nem egyértelműnek vagy nehézkesnek ítélt követelményeket értesítéssel váltsák fel (ami azt jelenti, hogy a tagállamok nem utasíthatják el egy központi értéktár kérelmét), jelentős lépés a harmonikusabb és összekapcsolt kiegyenlítési rendszer felé, ami a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtani kívánó központi értéktárak költségeinek csökkenéséhez vezet. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ezek a támogató intézkedések hogyan fognak költségmegtakarítást eredményezni a kibocsátók és a befektetők számára. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a fogadó országok felügyeleti hatóságai továbbra is felügyelhessék a piacot.
3.4A költségek csökkentésének szükségessége a felügyeleti együttműködés javítása mellett a felügyeleti kollégiumok létrehozására irányuló európai bizottsági javaslathoz vezetett, amelyet az EGSZB – mint megfelelő és kiegyensúlyozott intézkedést – határozottan támogat. Az EGSZB üdvözli, hogy két külön kollégium helyett csak egy kollégiumot vezetnek be a központi értéktárak számára, hogy a központi értéktárak ne tartozzanak egyszerre a „passzportálási kollégium” és a „csoportszintű kollégium” hatálya alá is. Ez költségmegtakarítást és jelentős felügyeleti szinergiákat eredményezne.
3.5A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásának keretrendszerét érintő egyik fő javítás a rendelet 54. cikke (4) bekezdésének módosításához kapcsolódik, amelyet az EGSZB határozottan támogat, mivel lehetővé teszi a központi értéktárak számára, hogy a fent említett szolgáltatások nyújtását ne csak a kijelölt hitelintézetektől, hanem más központi értéktáraktól is kérhessék.
3.5.1Az EGSZB azonban elismeri, hogy ez a lépés potenciálisan növelheti a pénzügyi stabilitási kockázatokat. Miközben az EGSZB hasznosnak tartja azt a célt, hogy a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos akadályok csökkentése révén javuljon a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása, és osztozik az erre irányuló törekvésben, az EGSZB lehetőségeket lát a központi banki pénzzel történő kiegyenlítésen alapuló megoldásokban is, amelyek eredendően biztonságosabbak. Igaz, ezt nagyrészt a központi értéktárakról szóló rendeleten kívül kellene megoldani: pl. a T2S kiterjesztésével, a központi banki digitális valuták nagykereskedelmi fejlesztésével, a jogi akadályok felszámolásával stb.
3.5.2Nem világos azonban, hogy megfelelő-e az Európai Bizottság által választott út, miszerint megbízza az Európai Bankhatóságot (EBH), hogy dolgozzon ki szabályozástechnikai standardtervezeteket annak a küszöbértéknek a meghatározására, amely alatt a hitelintézetek nyújthatják ezeket a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat. Pozitívum, hogy ez a hatóság végezhetné el a legjobban a küszöbérték hitelesítését, és az Európai Bizottságnak szükség esetén nagyobb mozgástere lenne. A fentiek ellenére az EGSZB több alkalommal is felvetette azt a problémát, hogy a társjogalkotókat megfosztják a megvitatott jogalkotási aktus lényeges kérdéseiről történő döntés jogától. Az EGSZB ezért kéri, hogy a fontos gazdasági kérdésekkel rendes jogalkotási eljárás keretében foglalkozzanak.
3.6A kiegyenlítési fegyelem javítását célzó lépések rendkívül üdvözlendőek. Az EGSZB azt is támogatja, hogy a felülvizsgálat több esetben is pontosításokat és kivételeket tartalmazzon az kiegyenlítési fegyelem kérdésével kapcsolatban. Különösen fontos az Európai Bizottság azon döntése, hogy nem kívánja azonnal bevezetni a kötelező kényszerbeszerzéseket; ezek a felvásárlási megállapodások akkor válhatnak alkalmazhatóvá, ha a szankciórendszer önmagában nem csökkenti az Európai Unióban a meghiúsult kiegyenlítéseket. Úgy tűnik, hogy a kötelező kényszerbeszerzések sorozatát megakadályozó továbbadási mechanizmusok bevezetése enyhíti a javasolt kötelező kényszerbeszerzések rendszerének alapvető gyengeségeit (vagy a nem optimális alkalmazástól való félelmet). Az EGSZB óvatosnak tartja a kötelező kényszerbeszerzések „kétlépcsős” megközelítését, és úgy véli, hogy az európai tőkepiacok hosszú távon vonzóbbá válnak mind a kibocsátók, mind a befektetők számára.
3.7A harmadik országbeli központi értéktárakkal kapcsolatos rendelkezések különösen fontosak az EU nyílt stratégiai autonómiára való törekvése szempontjából. Az EGSZB üdvözli a központi értéktárakról szóló rendelet módosított 25. cikkében bevezetett követelményt, amely szerint a valamely tagállam joga szerinti kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújtani kívánó központi értéktáraknak be kell jelenteniük azt az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA). Az EGSZB támogatja a felülvizsgálat által bevezetett intézkedéseket is, amelyek a harmadik országbeli központi értéktárak uniós működésének egyéb szempontjait szabályozzák, és ezáltal egyenlő versenyfeltételeket és jobb versenykörnyezetet eredményeznek.
4.Részletes megjegyzések
A T2S szerepe
4.1Tekintettel a T2S rendkívüli jelentőségére, az EGSZB úgy véli, hogy koherens felügyeleti és ellenőrzési keretet kell kialakítani a platformnak a teljes kiegyenlítési rendszerben betöltött szerepével kapcsolatban. Az Európai Központi Bank (EKB), az ESMA, a T2S-ben részt vevő központi értéktárak illetékes nemzeti hatóságai és a központi értéktárakat felügyelő központi bankok közötti jelenlegi önkéntes megállapodásokat korszerűsíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az új jogszabályi keret egyértelmű szerepet biztosítson valamennyi részt vevő hatóság számára: az illetékes nemzeti hatóságoknak, a központi bankoknak és az EKB-nek mint vezető felvigyázó hatóságoknak, valamint az ESMA-nak mint felügyeleti hatóságnak. Ez a továbbfejlesztett keret egy felügyeleti kollégium formájában valósulhatna meg.
4.2Az EGSZB ezért arra kéri a társjogalkotókat, hogy a T2S rendszerszintű kiegyenlítési platformot vonják be a központi értéktárakról szóló rendelet hatálya alá, és teremtsék meg a feltételeket a T2S eszközön keresztül történő kiegyenlítés széles körű bevezetéséhez az EU-ban. Erre azért van szükség, hogy ez a több pénznemet magában foglaló rendszer végre – az euróövezeten kívüli országok központi bankjainak és központi értéktárainak érthető fenntartásai ellenére – teljes kapacitással működhessen. A T2S-nek az adat- és információáramlás harmonizálásában betöltött szerepét – amely a központi értéktárak hatékony szolgáltatásnyújtásának alapvető szempontja – szintén el kell ismerni és be kell építeni a jogalkotási javaslatba.
4.3Jelenleg a T2S-t az EKB felügyeleti keretrendszerében szereplő, a pénzügyi piaci infrastruktúrára vonatkozó elvek alapján ellenőrzik; ez egy „könnyed” megközelítés, amely elismeri a platform rendszerszintű jelentőségét az Európai Gazdasági Térség számára. Az EGSZB nem lát olyan szabályozási konfliktusokat, amelyek az EKB vitathatatlan függetlenségét befolyásolnák, mivel a T2S olyan, a pénzügyi piaci szereplők számára nyújtott infrastrukturális eszköznek tekinthető, amelyet számos okból kifolyólag jobb az EKB „égisze” alatt fejleszteni, és nem máshol. Ráadásul az EKB-nak a platformon keresztül történő bevonása az értékpapír-kiegyenlítésbe eltávolodást jelent a klasszikus központi banki funkcióktól, ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy a T2S-t a központi értéktárakról szóló rendeletbe kell foglalni a szabályozási keretrendszer koherens és hatékony kialakítása érdekében.
A kiegyenlítési fegyelem nyomon követése
4.4Az EGSZB megjegyzi, hogy a javaslat legvitatottabb része – a kötelező kényszerbeszerzések „kétlépcsős” megközelítésben végrehajtott lehetséges érvényesítése – továbbra is megfontolandó kiegyensúlyozott lehetőség marad mindaddig, amíg nem lesz egyértelmű, hogy a kiegyenlítések meghiúsulásának csökkentésére irányuló egyéb intézkedések kielégítő eredményeket fognak-e elérni.
4.5Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a probléma késlekedés nélkül történő kezelése a meghiúsult kiegyenlítések okainak jobb és mélyebb megértéséhez vezetne. Az EGSZB ezért azt kéri, hogy az illetékes hatóság által készített nyilvános jelentés formájában, ideális esetben a szankciórendszer hatálybalépését követő 12 hónapon belül tűzzenek ki egy, a kiegyenlítési meghiúsulások mutatóinak és a meghiúsulások mögöttes okainak értékelésére vonatkozó konkrét határidőt.
4.6Míg egyesek a kötelező kényszerbeszerzésre vonatkozó kötelezettség teljes eltörlése mellett érvelnek, az EGSZB óvatosabb, tekintettel a meghiúsult kiegyenlítések – más jelentős pénzügyi jogrendszerekhez képest is – elfogadhatatlanul magas előfordulására. Ha egy jelentős szakpolitikai lehetőséget kivonnak Európai Bizottság eszköztárából, az nem javítana a helyzeten. A végrehajtási jogi aktus elfogadása ebben a konkrét esetben megfelelő opciónak tűnik.
4.7Az EGSZB elismeri, hogy van egy rendkívül hatékony módja annak, hogy gyorsan csökkenjen a meghiúsult kiegyenlítések száma: a meglévő szankciók növelése a megfelelő egyensúly eléréséig. Különös figyelmet kell fordítani a „short ügyletekre” irányuló gyakorlatokkal kapcsolatos kiegyenlítési meghiúsulásokra. A kötelező kényszerbeszerzések végső megoldásként szolgálhatnának, amelyet a piaci szereplőkkel folytatott megfelelő konzultációkat követően akkor lehet – rendkívül körültekintően – alkalmazni, ha minden más megoldás kudarcot vall.
4.8Mielőtt bármilyen intézkedést meghoznánk, fontos, hogy különös figyelmet fordítsunk a közvetítői láncok lerövidítésére irányuló intézkedésekre. Az „előzetes megfeleltetés” módszer széles körű alkalmazásának okai alapos vizsgálatot igényelnek. Mivel számos (technikai) meghiúsulás a hosszú kiegyenlítési láncok késedelmei miatt következik be, a kötelező kényszerbeszerzések nem írhatók elő e tényező figyelembevétele nélkül és a kiegyenlítési „parancsnoki láncok” lerövidítését ösztönző megfelelő intézkedések végrehajtása előtt.
Kiegyenlítés „digitális eszközökben” a központi értéktár kiegyenlítési rendszerén belül
4.9A „digitális eszközök” térnyerése rávilágított az adott eszközzel kapcsolatos kereskedési és kiegyenlítési szolgáltatások funkcionális összekapcsolódására. A megosztott könyvelési technológia (DLT) bevezetése a pénzügyi szektorban és máshol is hatalmas lehetőségeket rejt magában. Ha a „hagyományos” eszközökkel való kereskedés és kiegyenlítés versenyképes akar maradni a „digitális eszközökkel” való kereskedéssel és kiegyenlítéssel szemben, a központi értéktárak számára lehetővé kell tenni, hogy könnyen létrehozhassák saját kereskedési rendszereiket azokra az eszközökre vonatkozóan, amelyekkel az ügyleteket kiegyenlítik. Az EGSZB teljes mértékben tudatában van annak, hogy a DLT kísérleti rendszer fontos részét képezi a központi értéktárakról szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályi háttérnek. Az EGSZB támogatja, hogy a fent említett kísérleti rendszerre vonatkozó európai bizottsági javaslat elfogadásáig halasszák el a központi értéktárakról szóló rendelet felülvizsgálatának minden olyan módosítását, amely a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását célozza . Átmeneti intézkedésként azonban az EGSZB javasolja egy multilaterális kereskedési rendszer (MTF) létrehozásának lehetőségét a központi értéktár kiegyenlítési rendszerén belül elszámolt eszközökre. Az MTF fenntartását a központi értéktárakról szóló rendelet felülvizsgálata melléklete B. szakaszának 1. része értelmében vett kiegészítő szolgáltatásnak kell tekinteni.
4.10Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy a „szabályozási tesztkörnyezet” létrehozása nem teremthet precedenst a piaci magatartás és a befektetővédelem meglévő normáinak csökkentésére. A kiegyenlítési folyamatoknak teljes egészében a megosztott könyvelési technológián alapuló hálózatokra való áthelyezése javítja a hatékonyságot, mivel csökkenti a kapcsolódó tranzakciós költségeket és a közvetítők túlságosan kiterjedt láncolatának lerövidítése révén az érintett kockázatot is. Ugyanakkor a partnerkockázat nem szűnik meg pusztán a megosztott könyvelési technológiai hálózatok kihasználásával. Kiemelkedően fontos annak biztosítása, hogy az e hálózatokban való részvétel követelményeit úgy határozzák meg, hogy az csökkentse a partnerkockázatot. A központi értéktáraknak kulcsszerepet kell játszaniuk az infrastruktúra irányításában.
A szankciók érvényre juttatása
4.11A központi értéktárakról szóló rendelet felülvizsgálata rendkívül nagy kihívást jelentő időszakban, Oroszország Ukrajna elleni háborújának kellős közepén történik. Az európai pénzügyi piaci infrastruktúrát úgy tervezték, hogy képes legyen az ilyen megrázkódtatások leküzdésére; ráadásul ennek egy (rendszerszinten) fontos része – a központi értéktárak hálózata – most döntő szerepet játszik az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók megfelelő operatív szintű végrehajtásának biztosításában. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy adjon megfelelő iránymutatást azokban az esetekben, amikor a szankciókkal kapcsolatos intézkedések „feltérképezetlen területekre” vezetnek, ami bizonytalanságot okoz a piaci szereplők körében. Az ilyen „gyors megoldást” jelentő útmutatás egyes rendelkezései megfontolhatók a felülvizsgálati javaslat további fejlesztéséhez is, hogy az jobban megfeleljen a jövőbeli kihívásoknak.
4.12A nemzetközi fejlemények tükrében az EGSZB azt javasolja, hogy a központi értéktárakról szóló rendelet írja elő a központi értéktáraknak, kibocsátóiknak és résztvevőiknek, hogy hozzanak létre egy életképes, állandó mechanizmust a közös európai szankciók alkalmazásával kapcsolatos adatok cseréjére és megosztására. Nem fordulhat elő az a helyzet, hogy egy intézkedés csak azért marad el, mert a különböző résztvevők nem tudnak olyan következtetésre jutni, amely egyébként egyszerű vagy legalábbis megvalósítható lenne (például közös mérlegelés esetén). Jogos kérdés, hogy a központi értéktárakról szóló rendeletet erre megfelelő jogi eszköznek kell-e tekinteni, ugyanakkor az EGSZB erősebb felügyeleti szabályozás mellett száll síkra a szankciók érvényre juttatásának tekintetében.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 14-én.
Christa SCHWENG
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________